fejlesztése a várossá nyilvánításától napjainkig

Tessedik Sámuel Fıiskola Mezıgazdasági Fıiskolai Kar, Mezıtúr

Mezıberény városképének változása és fejlesztése a várossá nyilvánításától napjainkig SZAKDOLGOZAT

Készítette:

Hidvégi Zoltán Tájgazdálkodási Szak

Témát kiadó tanszék: Tájgazdálkodási tanszék

Konzulens: Színyei Béla

Külsı konzulens: Adamik Jánosné építéshatósági fıtanácsos

Mezıtúr, 2005

1

Bevezetés ................................................................................................................2 1. Anyag és módszer...............................................................................................4 1.1. Felhasznált irodalom feldolgozása ..............................................................4 1.2. A bemutatás módszere .................................................................................6 2. Mezıberény rövid története................................................................................7 3. Mezıberény fejlıdése 1989-tıl napjainkig ......................................................10 3.1. Otthon és lakásteremtés .............................................................................10 3.1.1. Új épületek építésének feltételei .........................................................12 3.1.2. Önkormányzati lakások.......................................................................12 3.1.3. Mezıberény állapota a várossá nyilvánítása idejében ........................13 3.1.4. Építkezések a városban .......................................................................15 3.2. A zöldfelületek szerepe a települések életében .........................................17 3.2.1. A zöldfelületek fajtái, fogalma, funkciói ............................................17 3.2.2. A zöldfelületek csoportosítása ............................................................18 3.2.3. A növényzet hatásai ............................................................................20 3.2.4. Mezıberény zöldfelületi ellátottsága 1989-ben .................................20 3.2.5. A zöldfelületi ellátottság napjainkban................................................21 3.3. Úthálózat, közterületek kialakítása ............................................................27 3.3.1. A belterületi úthálózat alapformái.......................................................27 3.3.2. A közterület fogalma, funkciói ...........................................................28 3.3.3. A közterületek kialakításának, fejlesztésének szempontjai ................29 3.3.4. Az úthálózat fejlıdése Mezıberényben ..............................................31 3.4. Közmőellátottság .......................................................................................34 3.4.1. Az iható víz .........................................................................................34 3.4.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás............................................................34 3.4.3. Energiaellátás ......................................................................................34 3.4.4. Ivóvízellátás alakulása ........................................................................35 3.4.5. Szennyvízelvezetés alakulása .............................................................35 3.4.6. Energiaellátás alakulása ......................................................................36 3.5. Megélhetés, foglalkoztatás.........................................................................37 3.5.1. Mezıberény gazdasági fejlıdése ........................................................37 4. Tervezett fejlesztések .......................................................................................40 5. További javaslatok a város fejlesztésére ..........................................................41 6. Összegzés..........................................................................................................42 Irodalomjegyzék ...................................................................................................44 Mellékletjegyzék 1. Melléklet 2. Melléklet

2

Bevezetés Napjainkban egyértelmővé vált az a felismerés, hogy a városok helyzetének folyamatos javítása az egész társadalom közös ügye. Nemcsak azért, mert a városlakók – akik az ország lakosságának többségét képezik – mindennapi életükben érzékelik szőkebb és tágabb környezetük hiányosságait és kényelmetlenségeit, hanem azért is, mert a városokra háruló regionális szerepek zökkenımentes ellátásában a többi település is elsırendően érdekelt. A társadalmi közérzet alakulásában le nem becsülhetı jelentısége van a városi élet tudatformáló szerepének, ami egyáltalán nem független a városi környezet minıségi jellemzıitıl. A városok megújításához tehát sokirányú érdek főzıdik, és ezek nem egyszer ellentétesek egymással, vagy legalábbis érvényesülésük sorrendjét és mértékét illetıen összehangolásra szorulnak. Fennáll annak a veszélye is, hogy a különbözı érdekek egymás rovására keresnek kielégítést, és emiatt a fennálló állapotok nem javulnak, esetleg rosszabbodnak. Elıállhat továbbá olyan helyzet, amikor kellıen át nem gondolt, a következményeket figyelmen kívül hagyó beavatkozás útját állja késıbbi, az egész város számára fontos, ésszerő megoldások megvalósításának. Az érdekek és tevékenységek egyeztetése, a városmegújítás célkitőzéseinek minél teljesebb elérése és az említett kedvezıtlen lehetıségek elkerülése megkívánja mind az elıirányzatok, mind azok megvalósítása érdekében a tervszerőséget. A tervszerőség azért is szükségszerő, mert a meglevı városokkal kapcsolatos mindenfajta elhatározás jelentıs anyagi következményekkel jár. Városaink épület- és létesítményállománya a nemzeti vagyon számottevı részét teszi ki, és abba az állapotba került, amikor a megóvás, hasznosítás tennivalói egyre halaszthatatlanabbá váltak. A beavatkozás nemcsak emiatt elsırendő társadalmi érdek, hanem azért is, mert legtöbbször a meglévı értékek fenntartásának és napjaink igényeihez igazításának pénzben kifejezhetı elınye van az új építéssel szemben. Az épület- és létesítményállomány helyzetének javulását nem lehet elvárni az épületek elszigetelt megújításától. A leromlott környezet változatlanul hagyása mellett egy-egy épület korszerősítése szinte hatástalan, a körülmények javulása csak nagyobb együttesekre kiterjedı munkálatok által érhetı el. A korszerősítési mőveletek esetenként a szőkebb környezetre korlátozhatók, máskor összefüggéseik az egész városra, vagy annak jelentıs részére kiterjedı beavatkozást kívánnak meg. A különös gondosságot igénylı történeti-mőemléki jelentıségő épületek, együttesek védelmével egyenrangú fontossága van e tekintetben a város jellegzetes utcái, terei, beépítése, látképei megóvásának, esetenként kibontakoztatásának. Ez nem történhet a városképi szempontok egyoldalú érvényre juttatásával, hanem csak a funkcionális és gazdasági kapcsolódások komplex mérlegelésével és megoldásával együttesen. Az elmúlt évek nem mindig átgondolt bontásai, az új városrészek sokszor kifogásolt jellegtelensége

3

miatt a nagyobb együtteseken kívül megnövekedett egy-egy épület, facsoport, utcabútor óvásának jelentısége is, meghagyásuk és beillesztésük az ıket körülvevı városrész megújításának teljes témakörével együtt értelmezhetı biztonsággal. Egy város fejlesztésének, megújításának eredményei az ott lakók komfortérzetét növeli, szebbé teszi a város képét. (Faragó Kálmán, 1986)

4

1. Anyag és módszer 1.1. Felhasznált irodalom feldolgozása A fejezetek a városfejlesztés legfontosabb, leglátványosabb területeit tárgyalják. Mezıberényben a fejlesztések a következı területeken zajlottak az elmúlt években: • lakásépítés • zöldfelületi rendszer bıvítése, átalakítása • úthálózat bıvítés és fejlesztés • közmőellátottság javítása • a megélhetés és foglalkoztatás megteremtése. A fejezetekhez kapcsolódó irodalom feldolgozása az alábbi könyvekbıl és jegyzetekbıl történt: Faragó Kálmán: Városrekonstrukció A tankönyv – a városok helyzetére és a fejlıdésük tendenciájára figyelemmel – számba veszi az elıttünk álló rekonstrukciós feladatokat és azok megoldásához elméleti alátámasztást kíván adni. Rendszerezetten összefoglalja mindazokat az ismereteket, amelyek tájékoztatnak a feladatok megoldását befolyásoló körülményekrıl és hozzásegítenek a szükségessé váló mőveletek hatékony lebonyolításához. A jegyzet hasznos segítséget nyújtott az „Otthon és lakásteremtés” címő fejezet kidolgozásában, mely a lakások létesítésének alapvetı követelményeit, a lakásállomány növelésének lehetıségeit, a városszerkezetbe való illeszkedés feltételeit tartalmazza. Kıszegfalvy György: Településfejlesztés, településpolitika A könyv képet ad a települések helyzetérıl, a településfejlesztés irányának intézményrendszerérıl, felvázolja a települések fejlıdésének várható tendenciáit. A gazdasági építımunka változó feltételeihez kapcsolódóan, valamint az új társadalmi elvárásoknak megfelelıen a kötet alapvetı célja, hogy elısegítse a településpolitikai, településfejlesztési magatartás érvényesülését, s hogy hozzájáruljon a gyakorlati tennivalók eredményes végrehajtásához. Aczél Gábor: Településfejlesztési Füzetek 10. (Útmutató az önkormányzatok településesztétikai és közterülethasználati feladatainak ellátásához) Mindazon önkormányzati, szakmai és civil szervezeti törekvésekhez, kezdeményezésekhez nyújt segítséget, melyek elısegítik a települési értékek megırzését, a települések harmonikus fejlıdését és fejlesztését a közösségi területek eredeti funkciójának helyreállítását, kedvezıbbé teszik a települések

5

összképét és erısítik az ott élık településükhöz való kötıdését. A jegyzet hasznos segítség volt az „Úthálózat, közterületek kialakítása” címő fejezet kidolgozásában, hiszen kiderül belıle milyen alapvetı követelmények vonatkoznak a közterületek kialakítására s Mezıberényben hogyan sikerült a követelményeket megvalósítani. Jakab Tibor: Településfejlesztési füzetek 11. (Útmutató irányelvek a települések közúti forgalomtechnikai feladataihoz) Elsısorban a közlekedésszervezés és a forgalomtechnikai szabályozás új gondolkodásmódját és a feladatok megoldásának irányelveit ismerteti. Hasznos támpontokkal szolgál az önkormányzatok közúti, hatósági és útkezelıi feladatainak egységes ellátásához, a közúti forgalomtechnikai szabályozás szakterületén, másrészt hozzájárul az önkormányzatok más közlekedési hatóságokkal és útkezelı szervezetekkel elkerülhetetlenül szükséges közös érdekeltségő szakmai kapcsolatainak jó és zavartalan mőködéséhez. Dr. Gyırfi György: Településfenntartás és fejlesztés A jegyzet átfogóan és részletesen tárgyalja a településfenntartás és fejlesztés lakóhelyre vonatkozó összetett feladatait, melyek az önkormányzatoktól felelısségteljes és szervezett munkát igényelnek. A jegyzet anyaga nagyon jól alkalmazható a szakdolgozat szinte minden fejezetéhez, úgy, mint a zöldfelületek, az úthálózat és a közmőellátottság követelményeinek és alkalmazhatóságának a kidolgozásában. Dr. Bonyhai Mihály: Mezıberény monográfiája A könyv átfogó leírást tartalmaz a város történelmérıl, gazdasági és településképi fejlıdésérıl. A szerzı – maga is mezıberényi lakos lévén – elszántan kutatta a város múltját, fejlıdésére vonatkozó írásos emlékeket. Hasznos segítséget nyújtott számomra a város történetének a leírásában, és olyasmit is megtudtam belıle, mit eddig még senkitıl sem hallottam a városról. Dr. Tóth József: Mezıberény, a helyét keresı kisváros Ebbıl a könyvbıl szintén Mezıberény történelmébe tehetünk betekintést, mely gazdasági, infrastrukturális és demográfiai helyzetét taglalja 1980-ig A dolgozat elkészítésében hasznos segítséget nyújtottak még az elmúlt években elkészült „Településfejlesztési Koncepciók” (1987, 2001), a „Részletes Rendezési Tervek” (1989, 2004), a „Pályázat Mezıberény nagyközség várossá

6

nyilvánítására”, „Mezıberény város fejlıdése, társadalmi-gazdasági helyzete” és a „Mezıberény város helyi építési szabályzata”.

1.2. A bemutatás módszere Mezıberény sok változáson és fejlesztésen esett át az utóbbi években. A városban az elmúlt években több épület felújítását, önkormányzati lakások építését végezték. Folyamatosan zajlik a zöldfelületi rendszer bıvítése, újítása. Az úthálózat országos szinten elég fejlettnek tekinthetı, hiszen a lefedettség eléri a 98 %-s szintet. A csatornázás a befejezı szakaszához érkezik az elkövetkezendı évben. Mindezen fejlesztések ismertetését a rendelkezésemre bocsátott szöveges feljegyzések, ezzel kapcsolatban készült könyvek, írásos és szóbeli közlések alapján írom le. A fejlesztési szempontok figyelembe vételével a „Mezıberény történelmi áttekintése” címő fejezetben a város rövid története és az 1989-es év körüli állapot kerül bemutatásra. Még jobban érzékeltethetıek a változások, ha képek is rendelkezésre állnak, ennek érdekében a szövegben és a mellékletben fotókkal is illusztrálom a változásokat.

7

2. Mezıberény rövid története A régészeti kutatások azt valószínősítik, hogy Mezıberény területe ısidık, pontosabban az újkıkor (i.e. V-III évezred) óta folyamatosan lakott hely. A honfoglaló magyarok a XI. század elsı felében telepedtek meg itt. Maga a település valószínőleg az Árpád-kor elsı felében jött létre. Az oklevelekben elıször 1347-ben megjelenı Berény (Beren) név keletkezésével kapcsolatosan többféle feltevés is létezik. Egyes kutatók szerint szláv eredető a név, a „brnije”sár szóból vezethetı le, míg mások azt állítják, hogy a vándorlások során a magyarokhoz csatlakozó Berény törzs nevét ırizte meg a település névadója. Felmerült, hogy a Berény nevő települések a katonai segédnépek, a besenyık szálláshelyei voltak. A megkülönböztetı Mezı- elıtag a táj síkságával, mezıségi jellegével kapcsolatos. A tatárjárás idején oly sok más, viszonylag védtelen alföldi településhez hasonlóan Berény is elpusztult. A hódítók távozása után a földesurak újratelepítették a környékbeli falvakat. 1556-ban török kézre került Gyula, s vele együtt az egész vármegye. A török hódoltság elsorvasztotta Berényt, mint a legtöbb települést a környéken. 1556ban a települést a törökök tatár csapatai teljesen elpusztították, lakói elmenekültek. A XVII. század elején történt kísérlet az újbóli benépesítésre, az emberek egy része visszatért szülıfalujába, ám a magyar földesurak zaklatásai, a török kiőzésére irányuló hadmőveletek nem kedveztek a települési lét ısi törvények szerint mőködı rendjének. Az 1680-as esztendı táján a református eklézsiák felsorolásában még említik Berényt, de néhány éven belül az állandó háborús viszonyok miatt a falu ismét elnéptelenedett. 1695-ben őzték ki a környékrıl a török hódítókat, s ezzel kezdetét vette a „második Berény” története. A bujdosásba kényszerített egykori lakók és leszármazottaik a 129 éves török hódoltság után a nyugalmasabb idıszakok beálltával visszaszállingóztak falujukba, de érkeztek a környék elpusztult falvaiból is néhányan. A Rákóczi-szabadságharc azonban ismét visszavetette a település fejlıdését. A Körösök vonala a kurucok és a rácok ütközıközpontja volt, a lakosság újfent elmenekült a nyugalmasabb vidékekre. A rácok a vármegye nagy részét felégették a háború során, csak Gyula maradt meg, így Berény 1709 és 1723 között lakatlan puszta. 1723-tól kezdıdik az „újkori” Berény története. Az elnéptelenedett pusztát a Harruckern család kapta meg jutalomként – kedvezı áron – a császári udvartól. A késıbb magyar bárói címet is elnyerı Harruckern János György osztrák élelmezési alezredes tudatosan törekedett birtoka benépesítésére. Így kerültek 1723-ban Mezıberénybe Madarász András vezetésével az elsı szlovák telepesek az akkori Magyarország északi részérıl, illetve az Alföld északi megyéibıl. A késıbbi telepítésekkel 1725-ben németek érkeztek Schwabenfeldbıl, Würtenbergbıl, a Saar-vidékrıl, Hessenbıl és Westfáliából, 1731-ben pedig magyarok, így etnikailag vegyes összetételő falu alakult ki Mezıberényben a korábban magyar lakosságú jobbágyfaluból. A XVIII. század közepén készült

8

összeírásokból kiderül, hogy a lakosság 44,5 százaléka a szlovák, 34,1 százaléka a német, 21,4 százaléka pedig a magyar nyelvet vallotta anyanyelvének. A hosszú ideig tartó telepítés olyan eredményes volt, hogy a XVIII. század végén már ötezer lakosa van a háromnyelvő Berénynek. A telepítés irányítói gondosan ügyeltek arra, hogy a különbözı anyanyelvő, kultúrájú – és ebbıl adódóan gondolkodású – emberek egy csoportban éljenek, s megırizhessék mindazt, amit térben és idıben távoli ıseik hagyományaiból, kultúrájából magukkal hoztak. A belterület északi részén az evangélikus vallású szlovákok, középen az ugyancsak evangélikus németek, a déli harmadban pedig a református magyarok építették ki az utcákat. Az eltérı nemzetiségő lakosok ritka erénye az, hogy bár a magyarság jelenti a viharos történelmi eseményekben a folyamatosságot, az egymástól eltérı nyelv, vallás és kultúra olyan sorsközösséget teremtett, amely évszázadokon át fennmaradt. A három nemzetiség az egymás elleni acsarkodás helyett a békét, a másság elfogadását és megırzı szeretetét választotta. A háromnyelvő lakosság külön-külön templomot épített, s körülöttük három tér alakult ki. A három XVIII. századi teret összekötı széles utca azóta is a település fıutcája. Az arculatformáló építkezések sora a XVIII-XIX. század fordulóján indult meg. Legkorábban – 1789-ben – a német evangélikus templom barokk stílusú, hófehérre festett, zsindelytetıs, csodálatos egyszerőséggel megkomponált épülete adott otthont a Luther tanait kedvelıknek. Ezt követıen a szlovákok sajátos, a barokk jegyében fogant temploma épült meg 1797-ben, utoljára pedig a késıbarokk stílusjegyeit viselı magyar református templom 1804-ben. A XIX. századi Mezıberény a környezı településekhez viszonyítva fejlettebbnek számított. A lakosság száma 8500 fı fölé emelkedett. A községnek szellemi varázsa volt, különösen azután, hogy 1802-ben itt alapították meg a megye elsı gimnáziumát – elsısorban a háromnyelvőségnek köszönhetıen. A 120-180 diákot oktató evangélikus gimnázium 1834-ig mőködött a városban, amikor is Szarvasra telepítették át. Volt tanulói között a költı Sárossy Gyula, a festı Orlay Petrics Soma és a történetíró Haán Lajos nevét olvashatjuk. A századforduló tájékára Mezıberény városias, sokszínő településsé fejlıdött. A környezı városokon áthaladó vasútvonalak miatt némileg kedvezıtlenebbé vált közlekedés-földrajzi helyzeten a századforduló után a kövezett utak kiépítése javított. Átvezették a községen az úgynevezett alföldi transzverzális mőutat is, s elágazik itt a Debrecenbe, illetve Gyomán át Szolnokra vezetı út. Ennek a századforduló után meginduló, de csak az elsı világháborút követıen jelentıssé váló gépkocsi forgalom adott azután igazi jelentıséget. Az elsı világháború elıtt tizennégyezer lakost számláló község a nagy világégés harcterein 570 férfit vesztett, akiknek nevét a városháza elıtt felállított obeliszk ırzi. A háború után a húszas évekre visszaállt az élet megszokott menete. A településen meglévı szociális feszültségeket oldották a kiosztott

9

házhelyek. A község északi és keleti részén 1932-ig 610 új ház épült. A két világháború közötti idıszakot a polgárosodás kiteljesedése jellemzi. A második világháború igen komoly anyagi és emberáldozattal járt. Teljesen eltőnt a település több száz fıs zsidó közössége. A zsidó temetıben felállított emlékmővük a mai Orlay Múzeum udvarán található. A zsinagógát lassú pusztulás után 1985-ben bontották le. Mezıberényt 1944. október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az oroszok. Ebben az idıszakban több mint ötszáz német nemzetiségő berényit köteleztek munkaszolgálatra és hurcoltak el Oroszországba „málenkij robot”-ra. Ugyancsak megrázta a települést, hogy a Potsdami-egyezmény következtében a szlovákmagyar lakosságcsere keretében 1945-46-ban 1091 mezıberényi szlovák költözött a Csallóközbe, onnan pedig 852 magyart telepítettek Berénybe. A német anyanyelvő lakosság összeírása után 1946-ban további 926 berényinek kellett elhagynia lakóhelyét. A hatvanas években a település jellege megváltozott, a mezıgazdasági jellegőbıl fokozatosan iparosodott település lett, mely magával vonta az életforma váltást, vagyis a hagyományos mezıvárosi életforma alakult át 1962ben ismét gimnáziumot kapott a község, fokozatosan megteremtıdtek az óvodai, bölcsıdei ellátás feltételei. A hetvenes években épült a mővelıdési ház és az egészségház. 1971-ben nagyközség lett a település. Ugyanebben az idıszakban súlyos belvíz sújtotta. Az egykori gangos parasztházak, a vályogból emelt épületek nem viselték el a magas talajvizet. Sok szép régi parasztháztól, fıtéri polgárháztól, üzletsortól kellett megválni. Egyetlen nádtetıs parasztház van, amely még ma is áll, ez a József Attila utca 39 szám alatt található (1. melléklet 1. számú kép). Mezıberény szinte újjáépült ebben az idıszakban, a típustervek alapján kockaházak épültek, melyek elrendezése idegen volt a korábbi – praktikum alapján kialakult – épületektıl. A felépített fürdıszobás lakásoknak viszont hátránya is volt, mert szennyvízelvezetés nélkül épültek, és az ülepítı gödrök talajszennyezése miatt továbbra sem oldódott meg a belvízhelyzet. Ennek volt azonban elınyös oldala is. Ez az újjáépítés ugyanis jelentıs szerepet játszott abban, hogy 1989. március elsején végre városi címet kapott a település, viszont eltőnt az a sajátos alföldi mezıvárosi hangulat, amely kifejezte a három nemzetiség jellegzetes építészeti elkülönültségét. A központban kevés tömblakás épült, de amit felépítettek egyedi stílusú hagyományos építészeti elemeket tükröz. A jelenlegi mezıvárosi – családi házas – beépítettség, a lakókörnyezet zöldfelületei megmaradtak, a porták nagyok, ezért az élettér a falusias tágasságot eredményezi még ma is. (Dr. Bonyhai Mihály, 1933-1934; Dr. Tóth József, 1980)

10

3. Mezıberény fejlıdése 1989-tıl napjainkig 3.1. Otthon és lakásteremtés Az otthon a megélhetés lényeges eleme. A települések elsorvadásának egyik oka lehet az, hogy az otthonteremtés segítésére nem fektetnek megfelelı hangsúlyt. A fejlesztési koncepció (Mezıberényrıl 1986-ban és 2001-ben készült) készítését megelızıen meg kell ismerni a helybéli otthonteremtés tendenciáját. Mit értek el, mit építettek, milyen megoldást találtak az elızı évtizedben otthont teremtık? Vajon elégedettek-e az elért állapottal? Ha nem milyen megoldást keresnének? Azért is fontos az otthonnal rendelkezık véleménye, mert elégedettségük esetén az általuk talált megoldást, elégedetlenségük esetén pedig az általuk kívántat kell a jövı leginkább igényelt útjának elképzelni. A lakásfejlesztés kettıs célját, az állomány növelését és a lakásviszonyok javítását tekintve, a lehetıségeket a lakásépítés mennyiségi mutatói és a lakásállomány helyzetének jellegzetességei konkretizálják. Nyilvánvaló, hogy a város lakásainak száma a tervezési idıszakon belül kevesebbel növekszik, mint amennyinek az építésére sor kerül, mert a városszerkezeti és lokális jelentıségő rekonstrukciós feladatok megoldásához általában bontások szükségesek. A meglévı lakóterületek egy részén elkerülhetetlen a legelavultabb lakások felszámolása életveszély, fenntartási nehézségek, a bennük lakók egészségi károsodása miatt, de környezetük lakókörülményeinek javítása végett is. A várhatóan felépülı lakásmennyiség egy része ezeknek a megszőnı lakásoknak a pótlására felhasználódik, és ez mérsékli a mennyiségi lakásellátás összvárosi mutatóinak javulását, viszont a városszerkezeti rekonstrukció egyes elıirányzatainak megvalósítása elıl elhárulnak az akadályok, valamint felszámolódnak a lakókörülményeket leginkább károsító jelenségek. Különben a lakásállomány ésszerő növelése a városrekonstrukció fontos célkitőzése, mert ez teszi lehetıvé a tényleges szaporodásból származó lakásigények kielégítését, valamint a lakások zsúfoltságának enyhítését. (Faragó Kálmán, 1986)

A meglévı városokban a lakásállomány növelésének két útja van:
a már beépült lakóterületek olyan átépítése, amely a beépítési jelleg megváltoztatása, az intenzitás emelése által többlet-lakás mennyiséget eredményez (például a Békési úti egyszintes öreg lakások helyén többszintes Önkormányzati lakások épültek 2000-tıl folyamatosan)
eddig beépítetlen területeknek lakóterület céljára való igénybevétele (Mezıberényben belterületbe lett vonva a Kereki utca, a Vésztıi út vége, Kunhalom és Sport utca), tehát Mezıberényben a lakásállomány növelésének mindkét útját kihasználták. A lakásfejlesztés és a városszerkezet-korszerősítés közös érdeke, hogy a jelenlegi lakókörülmények kedvezı irányú megváltoztatása párosuljon a megvalósítás gazdaságosságával, azaz lehetıleg kevés lakás bontása árán nagy

11

számú új lakás legyen építhetı, továbbá az átépítés által a városszerkezetrekonstrukció valamelyik lényeges elıirányzata egészben vagy részben valósuljon meg. A városszerkezet rekonstrukciójának tervezésénél arra kell törekedni, hogy a város terület-felhasználásának, közlekedési hálózatának korszerősítését célzó változtatások elsısorban olyan lakóterületeket érintsenek, amelyeken az épületek és létesítmények többségükben elavultak, emiatt az átépítés szükséglete amúgy is elıáll, továbbá a lakásállomány növelésének kedvezı lehetıségei vannak. A lakásépítés számára igénybeveendı és ez által lakóterületté váló beépítetlen területek a lakásállomány bontás nélküli növelésére adnak lehetıséget. Kiválasztásuknál kétféle tulajdonságuk vizsgálandó meg:
az építésre alkalmasság, illetve az alkalmassá tétel lehetıségei, valamint
a beilleszkedés a városszerkezetbe, illetve a beilleszkedéshez szükséges teendık. Mezıberényben tervbe van további lakások építése, de ezeket az új lakásokat már meglévı telkeken, öreg, bontásra váró vályogházak helyén építenék. Több okból kifolyólag is ezt a lehetıséget választják, mert
ezeken a telkeken már teljes a közmővesítettség
olcsóbb, mint a terjeszkedés (a belterületbe vonandó esetleges területeken nincs közmő, és ennek kialakítása elég költséges lenne)
nem indokolt a városban az infrastrukturális fejlesztés, mert a lakosságszám nem növekszik (inkább kis mértékben csökken az utóbbi években) Az építésre alkalmasság kritériumai mindenekelıtt a terület különbözı fizikai tulajdonságaihoz főzıdnek (a talaj teherbírása, a talajvíz szintje, a domborzati viszonyok, a lejtés iránya, a növényzet ültetési lehetıségei). Figyelembe veendık továbbá a közmővesítés feltételei, az építés majdani szervezésének körülményei, nemkülönben a környezetbıl származó ártalmak, és ide tartozónak tekinthetjük a szőkebb és tágabb környezet városépítészeti jellegzetességeit is. A városszerkezetbe való illeszkedés, illetve az illesztés körülményei és feladatai a lakásépítésre, a terület fekvésétıl függıen különböznek egymástól. Általában a legkevesebb szerkezeti probléma az olyan szabad területek igénybevételénél áll elı, amelyek beépült területek közé ékelıdnek, feltéve, hogy beépítetlenségük fenntartása nem a város területi tagoltságának érdekébe kívánatos. Amennyiben az építésre alkalmas tétel nem okoz különleges nehézségeket a közlekedési, ellátási kapcsolatok, a közmőellátás, a városképi összhang megteremtése számára legtöbbször kedvezı feltételek állnak fenn. A környezı városrészek ugyanis nyilván kialakult városszerkezeti kapcsolatokkal rendelkeznek, infrastrukturálisan felszereltek, vagy éppen átépítésük által ilyen helyzetbe kerülnek

12

3.1.1. Új épületek építésének feltételei Az új épületek mérete, magassága, tagoltsága a csatlakozás feltételeibıl vezetendı le. Szükséges lehet olyan mértékő alkalmazkodás, amely a meglévı épületmagasságok, vízszintes méretek, tetıformák átvételéig terjed, vagy a formálás tekintetében csak néhány kötöttséggel kell számolni, vagy egyenesen az új épületeknek olyan kialakítás válik kívánatossá, amely az adott hely városképi jellegének módosítását, megújítását célozza. Elsırendő követelmény, hogy az új épület belsejének célszerő kialakítása mellett külsı megjelenésével illeszkedjék a környezetbe. Ne emelkedjen ki abból, alkalmazkodjon hozzá építési vonalával, párkánymagasságával, tetıformájával, homlokzati tagolásával és építési anyagainak megválasztásával. Egyértelmő követelmény még, hogy az épületek formanyelve mai legyen, ahogyan a különbözı korszakokban keletkezett, egymás mellett elhelyezkedı mőemlékek is magukon viselik építésük idejének stílusjegyeit. Az építésznek a használati szempontok minél teljesebb érvényre juttatására törekedve kell eljárni. Elsısorban a lakókörülmények korszerősödése és a közlekedési feltételek javítása érdekében merülnek fel teendık. A lakókörülmények elınytelenségei fıként a lakások elégtelen benapozásából és megvilágításából, valamint a zöldfelületek hiányából származnak. A benapozási és megvilágítási viszonyok javításához hozzájárulhat, ha az épületek átalakítása, korszerősítése során a földszinten sikerül a lakásrendeltetést mással felváltani (például szolgáltató tevékenységet folytató irodák, üzletek kialakítása), továbbá, ha az elsısorban árnyékvetı, elsötétítı belsı épületszárnyak bonthatóvá válnak. Különösen kedvezı feltételek állnak fenn a tömbbelsı hasznosítására azokban a tömbökben, ahol az udvarok arányai, az épületek kapcsolási lehetıségei és homlokzatai – bontások esetleg hozzáépítések árán – kedvezı városépítészeti formálásra adnak lehetıséget. Az udvarok egybenyitásával és az épületek közcélra való alkalmassá tételével intim hangulatú terek, térsorozatok keletkezhetnek, amelyek hasznos rendeltetésük mellett a városközpont jellegzetes alkotóelemévé válhatnak. Jó példa erre a városban a Fortuna tér kialakítása, mely a sikátorok, telkek összevonásából, házak elbontásával jött létre. (Faragó Kálmán, 1986)

3.1.2. Önkormányzati lakások Az önkormányzati lakások építésének szükségességérıl még akkor sem mondhatunk le, ha belátható idın belül azokra nincs fedezet. Keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek például a fiatal házasoknak vagy az önhibájukon kívül önálló lakással nem rendelkezıknek valamiféle megoldást, reményt, lehetıséget adnak. Nem elhanyagolandó az a lehetıség sem, hogy akik mint bérlık kulcsrakész lakásokra is igényt tartanak. Ezekre az állami céltámogatások vagy pályázatok nyújtanak segítséget.

13

Mezıberény önerıbıl képtelen lett volna ekkora beruházásokra. A Széchenyi-terv segített az Önkormányzatnak elindulni, hogy bérlakásokat építhessen, és a késıbbiek folyamán is sikeresen pályáztak hasonló állami támogatásokra. Jellemzı az utóbbi években a kulcsrakész önkormányzati fecskeés bérlakások építése. A fecskelakások olyan önkormányzati bérlakások, amelyet fiatal házasok igényelhetnek meghatározott idıtartamra (Mezıberényben ez 5 év) minimális lakbér fizetése ellenében, és kötelezı nekik lakáselıtakarékossági szerzıdést kötni. Másik lehetıség a költség alapú önkormányzati bérlakások, ahol a lakbér mértéke a tényleges költségeken alapul, tehát az önkormányzat üzleti alapon adja bérbe. A harmadik lehetıség a szociális bérlakások, melyek most (2004 folyamán) épültek elıször, és ezeket szociális rászorultság alapján lehet igényelni.

3.1.3. Mezıberény állapota a várossá nyilvánítása idejében Mezıberény településszerkezetét egyfelıl az újratelepülés körülményei, másfelıl a XVIII. századi közlekedıvonalak találkozása alakította ki. A telepítı földesúr egyetértésével a belterület északi részén a szlovákok, középsı részén a németek, déli harmadában pedig a magyarok építették ki az utcákat. A háromnyelvő lakosság elkülönült, tót gát - magyar gát - német gát utcák választották el a nemzetiségeket egymástól. Külön-külön templomot építettek, s körülöttük három teret alakított ki, de mára ez a különbség eltőnt. A három XVIII. századi teret összekötı széles út azóta a település fıutcája (mai neve: Fı út). A város magterülete nagyjából a több mint kétszáz esztendıs utcahálózatot tükrözi, egyszerre mondható tágasnak s ugyanakkor változatosnak, mert nem sakktáblás rendszerő. A településszerkezet kisvárosias, tagoltsága az Alföldön nem jellemzı. A központban találkozik a 46-os és 47-es számú közlekedési fıútvonal. A város szíve a Kossuth tér, az összefutó útvonalak csomópontjában. A tér nyugodt hangulatot árasztó centrum (ez a mai napig is megmaradt) az értékes régi és a hozzájuk kapcsolt új épületek együttesével. Hagyományos kereskedelmi, igazgatási, közéleti funkciója mind a mai napig megmaradt. A tér délkeleti sarkát az 1901-ben épült, klasszicista elemeket hordozó, tekintélyes megjelenéső tanácsháza (ma Polgármesteri Hivatal vagy Városháza) uralja. A Debrecen-Szeghalom illetve Szolnok-Gyomaendrıd felıl érkezıket a tanácsháza elıtti útelágazásig haladva e szembetőnı épület látványa kíséri, mert az út tengelyébe esik. A tanácsháza elıtti zöldfelületben az elsı világháború halottjainak emlékmőve áll. A tanácsháza keleti és nyugati oldalán szalagerkélyes, négyszintes házak épültek, földszintjükön végig üzletsorral (1. melléklet 2-3. számú kép). A tér északkeleti oldalán ebben az idıszakban kezdték építeni a 112 lakásos, négyszintes sarokházat, alsó szintjén az OTP-vel, Postával és különbözı üzlethelyiségekkel (1. melléklet 4. számú kép). Tervezıje

14

a tér keleti végébe nyúló mőemlék jellegő volt Wenckheim-kastély (1. kép) jellemzı formaelemeit tartalmazta (kerek bolthajtásos ablak illetve erkélynyílások).

1. kép Wenckheim kastély

A Kossuth tér nyugati része külön egységet alkot. Ezt a részt két épület uralja a mai napig: az egyik az 1789-ben épült, mőemlék jellegő, barokk stílusú német evangélikus templom (1. melléklet 5. számú kép), a másik pedig az 1887ben megnyitott, emeletes szálloda és étterem (ma Berény Szálló). A Kossuth teret a szlovákok lakta településrész központját jelentı Marx térrel (ma Luther tér) a parkosított, széles Népköztársaság útja (ma Fı út) köti össze. Az út keleti oldalán a már említett 112 lakásos épülettel azonos megjelenéső 68 lakásos házat kezdték építeni, a földszintjén ugyancsak üzletekkel. A fıteret a magyarlakta rész alcentrumával, a Lenin térrel (ma Kálvin tér), a széles, jól parkosított, korszerően burkolt Petıfi Sándor utca kapcsolja egybe. Keleti oldalán a Tanácsháza folytatásában zártsoros beépítéső, szárazkapus polgár- illetve gazdaházak állnak, nyugati oldalát pedig a gimnázium újabb stílusú épülete (mára már kissé átalakítva) után a 2. számú általános iskola – a volt polgári iskola – századvégi robusztus és tekintélyes épülete tölti be (1. melléklet 6. számú kép). A Lenin téri (ma Kálvin tér) református templom késıbarokk alkotás, 1804-ben épült, mőemlék jellegő (1. melléklet 7. számú kép). A templom gondozott kertjében áll Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mellszobra (1. melléklet 8. számú kép). A téren általános iskola és szakmunkásképzı kollégium is volt található (ma idısek otthona áll a helyén). A zártsoros, mezıvárosi jellegő beépítés a település központi részére már a századforduló tájától jellemzı (Puskin u., Luther u., Gyomai u., Jeszenszky u., Kodály u., Árpád u., Békési u., stb.)

15

A három teret összekötı fıutcától (Petıfi út – Fı út) keletre található a többszintes házakból álló Kölcsey-lakótelep, a mellette lévı zöldövezettel. (Szőcs Lajos, 1984; Mezıberény városközpont részletes rendezési terve, 1989)

3.1.4. Építkezések a városban Mezıberény permanensen fejlıdı kisváros. Jelenlegi képét köszönheti annak, hogy megtalálta a helyes utat a fejlesztések és a város mőködtetése között. Az elıremenekülés azt jelentette, hogy idıben felismerte a város továbbfejlıdésének a szükségességét és lehetıségét, tudott kapcsolódni jelentıs állami projektekhez (pl. Széchenyi Terv). A nemzetiségi jegyek együtthatása érzıdik, és a ma épületei visszanyúlnak a múltba, de nem funkcióban, hanem külsı megjelenésben. Legjelentısebb építkezéseknek az elızıekben már említett fecske-, bér- és szociális alapú lakások tekinthetık. Legelıször a Békési út 2 szám alatti lakások készültek el 2001-ben (20 db lakás) majd 2002-ben az 1. szám alattiak (24 db). Ezután kezdték építeni a szintén a Békési úton található további bérlakásokat is (1. melléklet 9-10 számú kép). Ezek átadására 2003-ban (33 db) és 2004-ben került sor. Szociális alapú bérlakások épültek 2004 folyamán a Vésztıi út végén (12 db). Ebben az évben lettek átadva az ugyancsak Békési úton épült (7. szám alatti) bérlakások (12 db). Ezekkel egyidıben készültek el a Sport utcai bérlakások is (6 db). A központban épült lakásokat úgy tervezték, hogy külsı megjelenésükben illeszkedjenek a Városháza képéhez. Az épületeket, és azon belül a helyiségeket úgy helyezték el, hogy a több fényt igénylık (konyha, nappali szoba) a napos oldalon, a hálószoba pedig a sötét (északi) oldalon helyezkedik el. A házakat nem építették túl magasra (földszint + 2 emelet), de így is nagymértékő a hangvisszaverıdés a falakról, és ez leginkább az utca túloldalán elhelyezkedı kertes házakból vevıdik észre. 1995-ben kerültek átadásra a Petıfi út 1 szám alatti lakások, a földszinten kialakított üzletekkel (1. melléklet 11. számú kép) és a hozzá kapcsolódó magángyógyszertárral. Ennek folytatásában az ott lévı öreg házak elbontása után építették fel a FİNIX Orvosi Centrumot (2. kép), a földszinten orvosi rendelıkkel (fogorvos, fül-, orr-, gégész szakorvos stb.), az emeleten magánlakásokkal.

16

2. kép FİNIX Orvosi Centrum

A kisdiákok örömére 1998-ban elkészült a Martinovics úton a tornaterem (1. melléklet 12. számú kép). A következı évben adták át a Fı út 11 szám alatti lakásokat (8 db), melyekkel két épületet építettek egybe (1. melléklet 13. számú kép). Jelentıs átalakításon ment keresztül a Petıfi Sándor Gimnázium épülete 2002-ben (1. melléklet 14-15. számú kép). A bejáratot áthelyezték, az elıtte lévı kis területet parkosították, több tanteremmel kibıvítették és felújították a tornacsarnokot is. A következı táblázatban a lakásépítés alakulását mutatom be Mezıberényben. 1. Táblázat Épített és megszőnt lakások Mezıberényben 1991-tıl 2004-ig Használatbavételi

Meghiúsult vagy abba-

Megszőnt

engedélyt kapott

hagyott építkezések

lakások

1991

55

0

25

1992

20

24

0

1993

15

4

0

1994

7

0

7

1995

38

4

0

1996

33

2

45

1997

26

9

27

1998

31

30

30

1999

25

21

12

2000

58

10

20

2001

46

1

17

2002

34

4

14

2003

60

0

7

2004

40

10

6

Év

(Forrás: Polgármesteri Hivatal)

17

A táblázatból is látszik, hogy a megszőnt lakások száma lényegesen kevesebb, mint az épített és használatba vett lakásoké. Ebbıl arra lehet következtetni, hogy a lakásállomány folyamatosan növekszik a városban. Az épített lakások egy része a megszőnt lakások helyén épült (például Békési úti bérlakások), mert azok esetleg már elöregedtek, elbontásra vártak, más része pedig üres vagy új telkeken (például Kereki utca, Vésztıi út vége). Fontos még megemlíteni, a munkahely létesítéssel kapcsolatban a Csabai út végén felépített Német Pékség épületegyüttesét, mely kibıvült kapacitással több ember foglalkoztatására nyitott lehetıséget. Itt említeném még meg a volt szınyegszövı helyén kialakított üzleteket, szépségszalont, irodahelységeket és garázsokat.

3.2. A zöldfelületek szerepe a települések életében 3.2.1. A zöldfelületek fajtái, fogalma, funkciói Zöldfelületnek nevezzük a település összefüggı, közhasználatú, általában növényzettel fedett területét, mely pihenésre, üdülésre, a település klímájának javítására, a szennyezıdések megakadályozására, a település tagolására, a településkép élénkítésére, a lakosság egészségvédelmére – a zöldfelületek a város „tüdejét” képezik – alkalmas. A zöldfelületek közparkok, fásított védıterületek, véderdık, parkerdık formájában jelennek meg. Formáikat a történelmi fejlıdés során, illetve a földrajzi feltételekbıl következıen nyerik el. Ezek a formák a következık:
szigetes
győrős
sugaras
győrős-sugaras
sávos. (Dr. Gyırfi György, 1999)

A korszerő település elképzelhetetlen kellı nagyságú, minıségő, elrendezéső, az egész települést átszövı zöldfelület nélkül. A település területén lévı kertek, fásított útvonalak és sétányok, a település légcsatornáit képezı nagy fásított ékek, parkok, parkerdık segítségével kapcsolatba jutnak a város körüli jelentısebb erdı- és vízterületekkel és azokkal egységes rendszert képeznek. Így jön létre a település zöldfelületi rendszere, amely része az összefüggı országos zöldfelületi rendszernek, melynek védelme és ápolása szükséges. A növényzettel borított területek rendeltetése a városban többféle:
klímatényezıként elısegítik a városi lakosság egészségvédelmét, kulturális és testnevelési szükségleteinek kielégítését
a kedvezı városkép kialakítása, a település szerkezetének tagolása
lehetıséget nyújtanak az üdülésre.

18

Egészségvédelmi szerepük a város kedvezı helyi éghajlati viszonyainak kialakításában mutatkozik: a városnak szélvédettséget biztosítanak, az éghajlat szélsıségeit kiegyenlítik és ugyanakkor a por- és egyéb levegıszennyezıdések mechanikai szőrésének jelentıs tényezıi, elısegítik az üzemi ártalmak folytán keletkezett gázok felhígulását, a levegı kémiai és biológiai tisztulását. Az ültetvények ezen kívül felfogják és tompítják a kellemetlen zajokat, akadályozzák a tőz elterjedését. A zöldterületek társadalmi szerepe abban nyilvánul meg, hogy a növényzettel borított területeken elhelyezett intézmények segítségével biztosítják a nevelés, a pihenés, a gyógyulás és a szórakozás kedvezı körülményeit. A növényzet jelentıs eszköz építészeti térhatások kialakításában: a tér növelésében vagy szőkítésében, építészeti átmenetek biztosításában, épületek és emlékmővek hangsúlyozásával, változások biztosításával városképformáló szereppel rendelkezik. Jelentıs szerepük van az ültetvényeknek a kedvezı településszerkezet kialakításában is: a város területét a fasorok, sétányok tagolják, felosztják bizonyos területi egységekre. Az utcákon és tereken telepített növényzet forgalomterelı, forgalomelválasztó szerepével pedig elısegíti a közlekedés biztonságát, gyorsaságát és akadálymentességét.

3.2.2. A zöldfelületek csoportosítása A zöldterületek között céljuk, helyük, használatuk módja, s ennek megfelelı kialakításuk szerint egymástól eltérı fajtákat különböztetünk meg. E fajták nem mindenkor jelentkeznek tisztán: gyakran egybefolyva vagy területileg összeszövıdve fordulnak elı. Fajtájuk szerint megkülönböztetve, a zöldterület fogalmán belül vannak: a) díszkertek belterületen, elsısorban díszítı céllal, csak rövid ideig tartó pihenésre berendezve; a kisebbek neve: square, b) üdülı parkok belterületen, tereken vagy parksávok formájában felnıtteknek napközi üdülésre, gyermekeknek játszóhellyel, c) gyermekpark, az üdülıpark különös formája, elsısorban gyermekek játékai részére berendezve, a különbözı korcsoportok igénye szerint, d) fasorok, sétányok, egyes fák, amelyek egyaránt szolgálnak díszül az üdülésre, e) kultúrpark, lehetıleg a belterületen, a díszítı és üdülési céllal létesített nagyobb parkok, amelyek egyben a szórakozás, mővelıdés, sport különbözı intézményeit is magukban foglalják, f) sportparkok, a kisebbek belsı területen, a nagyobbak esetleg külterületen, a sportpályákon túlmenıen, azokat övezıen üdülıpark jelleggel kialakítva,

19

g) középületek kertjei rendeltetésszerő használatuknak megfelelıen berendezve (iskola, kórház). Ezek legtöbbször a díszítı célt és az üdülıpark jelleget egyesítik, h) lakóházak, lakótömbök, sorlakásos lakóházak kertjei (elıkertek a ház és az utca közt, oldalkertek, hátsókertek), i) erdıparkok külterületen, általában nagyobb méretben, erdıszerően ültetett, de kifejezetten üdülési célra létesített jól megközelíthetı parkok, ahol a látogatók hosszabb idıt töltenek, j) védıterületek az egész település szélvédelmét, ipari- és lakóterületek elválasztását, lakóterületek védelmét szolgálják ipartelepek, benzinkutak, raktárterületek, a mozgó vagy nyugvó forgalom területei, a vasutak káros vagy zavaró hatásai ellen, k) botanikus kertek, állatkertek a településen túlterjedı, országos vagy táji jelentıségő intézmények, l) ifjúsági táborok, sátortáborok a településen kívül létesített üdülési célú zöldterületek, m) temetık, külterületen létesített egészségügyi intézmények, amelyek ugyanakkor a zöldterület is betöltik korlátozott használattal, n) erdık elsısorban gazdasági, termelési céllal létesített, de bizonyos korlátozással üdülésre is használható zöldterületek, amelyek egyben más rendeltetést is betölthetnek, pl. védısávok lehetnek, o) kertészeti és mezıgazdasági termelı területek fıként a termelés érdekeit szolgálják, de némi zöldterületi értékük is van, mert esetleg védıterületek vagy bizonyos korlátozással sétára, pihenıhelyekül használhatók. (Dr. Gyırfi György, 1999)

A zöldfelületeket különbözı nézıpontokból csoportosíthatjuk. Az ingatlannyilvántartás szerint lehet erdı, gyep, park, kert, arborétum, nádas. A mővelés alól kivont területekhez tartozik a közpark, a játszótér, a temetı, az árok, az útpadka. Egy településen megkülönböztethetünk a közhasználat nézıpontjából korlátlan, korlátozott és elzárt zöldterületeket. Az erdık, közparkok, közterek, fásított terek, fásított utak korlátlan használatúak. A sportterületek, kórházak kertjei, kiállítási területek, botanikus kertek, állatkertek korlátozottan használhatók. A középületek kertjei (szanatóriumok, üdülık, iskolák kertjei), a családi házak kertjei, bekerített védıkerületek, kertészetek pedig közhasználat elıl elzártak. A településszerkezetben betöltött szerepük szerint a zöldfelületek a következı alakzatokba sorolhatjuk: sziget, győrő, sugaras, kombinált, sávos. A zöldfelületek építési övezetbe sorolását az önkormányzat szabályozza. Tulajdonviszonyok szerinti osztályozás során lehetnek önkormányzati, intézményi és magántulajdonba tartozó zöldfelületek.

20

3.2.3. A növényzet hatásai A zöldfelületek zömében kedvezı hatásúak az emberre, de vannak kedvezıtlen hatásai is. A kedvezı hatások a következık:
oxigéntermelés és szén-dioxid feldolgozás
szennyezı anyagok lekötése
a klíma javítása
védelem a zaj ellen
védelem a rázkódások, rezgések hatásai ellen
talajvédelem
mőtárgyvédelem
rekreáció. Kedvezıtlen hatások:
mérgezı növények
a növények fejlıdése által keletkezı akadályok.

3.2.4. Mezıberény zöldfelületi ellátottsága 1989-ben A városban komoly értéket képviselt néhány szép fasor illetve térfásítás. A Kossuth tér egyedi értéket képviselı térfásítása csonkolt – a téren lévı rendezetten elültetett japán akácok ágait minden évben levagdosták, és ez által eldeformálódott lett a lombkoronája – mely jelentısen lerontotta a fák értékét. A Tanácsháza (ma Polgármesteri Hivatal) elıtt található a II. világháborús emlékmő zöld szigettel. A Gyomai út – Népköztársaság út (ma Fı út) keresztezıdésében lévı Mővelıdési házhoz kapcsolódó park szép, értékes növényzető, gondozott, benne Petıfi Sándor szobra áll (I. melléklet 16. sz. kép). A város értékes fasorai ebben az idıben a következık:
Marx tér (Luther tér) északi oldalának fasora
Zámenhoff utcai fasorszakaszok
A Hunyadi János út és a Nagymester út fasorszakaszai
A Bajcsy Zsilinszky Endre úti fasor
Piactér nyugati oldali fiatal fásítása
Mővelıdési ház parkjának fenyısora
A Népköztársaság út (Fı út) keleti oldali fasora és zöldsávja. A Széchenyi úti játszótér elhanyagolt állapota miatt nem felelt meg a városközpont igényeinek, ezt a telket a német egyház rendszerváltáskor kárpótlásként tulajdonba kapta. A Kossuth téren található Wenckheim kastélyhoz tartozó hatalmas parkból ekkorra már csak a Liget és az épület udvara maradt meg. A többi helyen épült fel a Kölcsey lakótelep, a garázsok, a víztorony és mellette található játszótér.

21

A legjelentısebb korlátozott közhasználatú zöldfelületek a következık:
Sportpálya
Strandfürdı
Gyermektábor
Katolikus temetı
Német temetı
Köztemetı
Általános iskolák Orlai Petrics Soma Általános Iskola udvara 1.sz. Általános Iskola és Sportcsarnok telke
Játszóterek
Templomkertek
Szociális Otthon (Csongrád megyei Tanácsi Tervezı Vállalat, 1987)

3.2.5. A zöldfelületi ellátottság napjainkban A település mai szerkezete ırzi a régi jellemvonásokat, melyek kihangsúlyozása a feladat. A településszerkezet megırzésével, az értékes kis teresedések kihasználásával a zöldfelületek fejlesztése is ajánlott. A meglévı zöldfelületi elemek minıségi fejlesztése több irányú is lehet, egyes esetekben a fenntartás színvonalát kell emelni, más estekben a használati érték növelés érdekében a felszereltséget és a növényállomány összetételét, szerkezetét. A településen jelentıs mennyiségi változást eredményezne a vízállások környezetének rekreációs hasznosítása, zöldfelület jellegő használata (például a Vésztıi út melletti szikes tó). A település zöldfelületi rendszerének alkotói a közhasználatú zöldfelületek, mint a közkertek, közparkok, út és térfásítások, parkerdık; a korlátozott közhasználatú zöldfelületek, mint a temetı, sportpálya, strandfürdı, templomkertek, intézménykertek, iskola, óvoda és bölcsıde kertek; illetve a közhasználat elıl elzárt magánkertek és zárt vállalati kertek. A város zöldfelületi rendszerének érdekes és értékes eleme a települést Keleti irányból övezı erdısávokkal tarkított gyepterületek rendszere, mely teljesen körbezárja a várost. A kondicionáló és esztétikai hatás mellett a lakosság szempontjából legnagyobb használati értéke a közhasználatú zöldfelületeknek van. A továbbiakban ezek ismertetésére kerül sor. A településen található közkertek, közparkok:
Fıtér (Kossuth Lajos tér) Több részbıl álló téregyüttes. A szálló elıtt impozáns, az épülethez jól illeszkedı parkrészlet volt, melyet az évek folyamán átalakítottak (3. kép)

22

3. kép Berény Szálló a japán akácokkal

A japán akácokat kivágták, helyére gömb csepleszmeggy fa lett ültetve. A betonlapokat is felszedték, helyettük térburkoló köveket fektettek le, és egy szökıkutat is kialakítottak körülötte szigetesen elrendezett virágágyásokkal (4. kép)

4. kép Berény Szálló az átalakított parkkal

Ezen a téren található a Német kitelepítettek emlékmőve (1. melléklet 17. számú kép) is, és további fásszárú növények, mint például a vérjuhar, a tulipánfa, illetve a díszcseresznye.
Széchenyi István utcai parkosított terület Itt régen egy ártézi kút állt. Ma viszont Kossuth és Széchenyi szobra található a parkban (1. melléklet 18-19. számú kép)
Fortuna tér A tér súlypontjában található a Testvérvárosi kapcsolatok emlékmőve (1. melléklet 20. számú kép), melynek fontosságát jól emeli ki a körülötte

23



















levı virágágy. A tér lombkoronaszintjét alkotó fafajok: nyírfa, nyárfa, bálványfa. Az örökzöld növényeket tuják, lucfenyı és elterülı örökzöldek képviselik. Mővelıdési ház környéke Megmaradt régi állapotában. Itt található a Petıfi szobor. A terület gazdagon beültetett, néhol igen sőrő az állomány, van itt szép idıs japánakác (megemlítendı, hogy ezt a fát nem csonkolták), platán, torzsás ecetfa, tulipánfa, kıris, nyírfa, az örökzöldeket a lucfenyı és az ezüstfenyı képviseli. Kastélyközi emeletes házak környéke Az emeletes házak lakóinak részvétele kiemelendı a település szépítése tekintetében, az erkélyek gazdag, ízléses virágosításával hozzájárulnak a településkép javításához. Az épület környékén lévı közkert területe igen kicsiny benne utak, parkolók találhatók. Itt található növényállomány alkotói: nyírfa, nyárfa, vadgesztenye, torzsás ecetfa, lucfenyı és sövény fagyalból. Víztorony környéki játszótér (Wenckheim kastély volt parkja) A tömbházak közelsége miatt szükség van a játszótérre e környéken, szerencsés adottság, hogy ezen a külön helyen alakították ki a játszórészt és a kis focipályát, így az idısebb lakókat nem zavarja a gyermekzaj. A játszótér eszközei csıjátszószerek, melyek felújításra szorulnak. A területet fakerítés és szilfasor övezi. Kölcsey úti lakótelep parkja (1. melléklet 21. számú kép) A lakótelep házai közötti területet a lakók ültetik be és gondozzák, egyegy helyen hangulatos kiültetések találhatók. Növény-állományának alkotói: vérszilva, vadgesztenye, csörgıfa, szivarfa és fagyal. E területet labdafogó háló választja el a lakótelepi közkerttıl, ahol a szánkózódomb található. Liget (a Wenckheim kastély parkjához tartozott) Területe kerítéssel van körbehatárolva, a Liget tér felıl pedig cserjelehatárolás található. A Liget mai szerkezete utal az egykori tájképi kertek hangulatára, illetve a századfordulón létesült sétaterek, ligetek jellegére. A területen jól megmaradtak az egykori bogárhátú utak. Uralkodó növényállománya: vadgesztenye, vérszilva, kocsányos tölgy, kıris és ostorfa. Luther Márton téri közkert A tér súlypontjában Jeszenszky Károly lelkész mellszobra áll. A terület a szoborhoz illı, hangulatú sövényrendszere, egynyári virágágyai és a csonkolt japánakácok jó környezetet biztosítanak. A templom oldalában kocsányos tölgyek találhatók.

24


Kálvin János téri közkert A kis területő közkert növénykiültetése igen fajgazdag. Alkotó fajok: csörgıfa, ezüstjuhar, páfrányfenyı, barátcserje, loncok, gyöngyvesszıcserje, nyári orgona, japánbirs.
Gyomai úti közkert Az óvodával szemközti területet játszótérként használják. Növényállománya igen szegényes. A városban a következı korlátozott közhasználatú zöldfelületek találhatók:
Sportpálya A sportpálya elıtti utcarészen van egy-két kıris, de a sportpálya területén jelentısebb növényállomány ma sem található.
Katolikus temetı Hosszanti telkének egy része gondozott csak, jó adottság az üzemi területtıl elhatároló akácsáv.
Német temetı (a Gyomai út bal oldalán) A területet jelenleg szántóként hasznosítják, benne 1-2 foltban találhatók még sírok. Tervbe van a terület lakóterületi hasznosítása.
Köztemetı Bevezetı útja mentén kétoldali vadgesztenye fasor van a bejáratig. A temetı területe viszonylag jól fásított, van például vadgesztenye, szilfa, nyárfa, nyírfa, szomorúeper, szomorúfőz stb.
Gimnázium és Kollégium Zöldfelületi és rekreációs használat szempontjából a Kollégium telke kiemelkedı fontosságú. A kert intenzíven fenntartott gondosan ápolt terület, ahol egynyári virágágyak, tuják és cserjék vannak (5. kép).

5. kép Kollégium a parkkal

25


Általános iskolák Orlai Petrics Soma Általános Iskola udvarán található japánakác, vadgesztenye, vérszilva. 1.sz. Általános Iskola és Sportcsarnok telke kicsi, a korszerő tornaterem és sportpálya mellett nincs játszóudvar, van azonban egy-két berkenye és kıris. Általános Iskola (Luther tér) udvara nem túl nagy, a burkolt pályán kívül gyepes rész is található. Itt elıforduló fafajok: dió, ezüstfenyı, nyírfa, vadgesztenye, törökmogyoró, nyárfák.
Templomkertek Minden egyház templomának telke igen kicsi, éppen csak díszítı funkciójú. Szépen gondozottak, általában örökzöld növények az uralkodóak.
Óvodák, bölcsıdék Telkeik többnyire családi ház kert nagyságúak. Általában jól fásítottak.
Polgármesteri Hivatal A Hivatal kertje nagyon beépített, jelentıs növényzete nincs. Az elıtte lévı közterületi rész, az emlékmő környéke és a körforgalom virágágyása szépen gondozott, impozáns látványt nyújt (6. kép).

6. kép Városháza az emlékmővel és a körforgalom virágágyásával


Strandfürdı Területe intenzíven gondozott, rendezett képet nyújt. Faállománya eléggé egyhangú, szinte csak kıris található és egy-két juhar. Jó adottság a telekhatár menti cserjesáv. Folyamatban van a strand és a gyermektábor telkének egyesítése.

26


Gyermektábor Területe viszonylag jól fásított, van nyárfa, kıris, tölgy, szomorúfőz, juhar. A tábor egy részén gyepes labdarúgó pálya található. Mint már az elıbb is említettem, folyamatban van a stranddal való egyesítése.
Szociális otthonok A Református Szociális otthon új épületének környezetét a közeljövıben fogják betelepíteni. A Szociális Otthon udvara nem túl nagy, de szépen fenntartott gondozott terület. A Juhász Gyula úti szociális otthon elıkertjének egy részét beépítették (bérlakások épültek), de ami maradt az is szép látványt nyújt (7. kép).

7. kép Juhász Gyula úti szociális otthon parkja

(Csabaterv BT, 2004; Településrendezési Terv, 2001)

A közhasználat elıl elzárt zöldfelületek, a magánkertek most is a település egésze szempontjából értékesek, hiszen még termesztı felületként is részt vesznek a város kondicionálásában. A településrıl általánosságban elmondható, hogy a magántelkek viszonylag nagy területőek, így elég hely van a kertek kialakítására. Mezıberény utcáinak többsége jól fásított, a közterületek rendezett képet mutatnak. A lakóutcákra általánosságban jellemzı a fásítás, az alkalmazott fajok többnyire gyümölcsfák vagy csonkolt akác, japánakác, hárs, néhol egy-egy vadgesztenye stb. A település egészére a közelmúltban készült utcákra lebontott fásítási terv. A Fı úton és Árpád utcán folyamatban van a tájidegen, utcába nem illı fák eltávolítása, helyettük ıshonos, a fıutak mellé szennyezıdést tőrı fákat ültetnek.

27

A bevezetı utak mentén található japánakácok (nagy termető és lombozatú fák, a csonkolások miatt eldeformálódtak) cseréje is folyamatban van. Újabb zöldfelületek létrehozására a városban sajnos nincs lehetıség, ezért a régiek megtartása a cél. Az új Rendezési Terv helyi építésügyi szabályzata rendelkezik arról, hogy a telkeknek hány százaléka legyen beültetve. Építkezés esetén a zöldfelület létesítésére a következı követelmények vonatkoznak kisvárosi lakóövezet területén a telek területének minimum 30 %-át, • kertvárosias lakóövezetek területén a telek területének minimum 50 %-át, • falusias lakóövezetek területén a telek területének minimum 40 %-át, • településközpont vegyes övezet területén a telek területének minimum 20 %-át kell talajszinten növényzettel borítani. (Helyi Építésügyi Szabályzat, 2005)

3.3. Úthálózat, közterületek kialakítása 3.3.1. A belterületi úthálózat alapformái A belterületi fıúthálózatok – a geometriai alakzatukat alapul véve – négy fı alapformába sorolhatók: a) sugaras (radiális) útrendszer Az utak a településközpontban egyetlen csomópontban találkoznak. Az utak elrendezése a forgalomigényeinek megfelel, de a központi csomópont nagy területet kíván, a zsúfolt forgalmú és a minden irányú kapcsolódás követelménye miatt forgalomtechnikailag kedvezıtlen. b) sugaras-körutas útrendszer A település és a forgalom növekedésével a központi csomópont és a településközpont közlekedését belsı körút tehermentesíti. Az így kialakított útrendszer a település növekedésével a továbbiakban több koncentrikus körúttal bıvülhet. A körutak az elosztó és a győjtı útpályák szerepét töltik be. Kedvezı és korszerő megoldás az, ha a sugárirányú utak a településközpontot körülfogó-határoló belsı körútban végzıdnek. c) belsı érintı útrendszer A településközpont mellett halad el, így az átmenı forgalmat a központtól távol tartja. Az érintı útrendszer elınyei, hátrányai megegyeznek a sugaras-körutas útrendszerével. d) négyzethálós útrendszer Csak a mellékúthálózatban, régebbi beépítéső lakóterületeken fordul elı. (Jakab Tibor, 1994)

28

Mezıberényre leginkább az utóbbi, a négyzethálós útrendszer kialakítása a jellemzı, mely jól látható a Rendezési Terv Belterületi Szerkezeti Tervében (II. melléklet). Hazánkban a történeti fejlıdés eredményeként általában • a községekben az átmenı forgalmat lebonyolító, egy vagy több átkelési szakaszból álló, sugaras útrendszer, ritkábban az elkerülés • a kisvárosokban sugaras fıúthálózat és • a közepes és nagyvárosokban a sugaras-körutas fıútrendszer alakult ki. (Jakab Tibor, 1994)

A település belterületi fıúthálózatán belül valamely területi egység forgalmi feltárására, kiszolgálására belterületi mellékúthálózat (győjtı-, lakó- és kiszolgáló utak) szolgál, amelyet belterületi kerékpárutak és gyalogutak, gyalogjárdák egészítenek ki. Feladatuk csak a terület közvetlen kiszolgálása alacsony sebességgel, és az átmenı forgalom kizárása.

3.3.2. A közterület fogalma, funkciói Közterület az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számos mutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészlet illetve építmény (pl. épületárkádok alatti járda, alul-felüljáró) közhasználatra átadott része. A közterületek megjelenhetnek szők sikátorok, ünnepélyes felvonulási terek, széles sugárutak, gyalogos aluljárók, dőlıutak, közutak, autópályák, fedett átjárók stb. formáiban. Léteznek ezeken kívül még közterület jellegő területek is, például egy átjáró udvar, vagy egy középület utca felé nyitott árkádja alatti terület. A közterületek leggyakoribb megjelenési formája a közút részére használt terület, természetesen beleértve a járdák, fasorok vagy út menti árkok területét is, amelyhez szervesen hozzákapcsolódnak a térség alatt elhelyezkedı közmővek és a felszín feletti légvezetékek, kábelek nyomvonalai is. A közterületek méretei, elrendezése, minısége, közmővesítettsége jellemzıje egy település arculatának, gazdaságának, tervezettségének. A funkciók egyre zsúfolódtak a történelem folyamán közterületeinken. Kezdetben csak a gyalogosok vagy az állatok használták az utakat, tereket, melyek alkalmi vásárok színterei voltak, kevés burkolt felülettel és növényzet nélkül. A közmővek, a közvilágítás, a reklám, de leginkább a közlekedı és parkoló gépjármővek nagyszámú megjelenése volt az, amely teljesen megváltoztatta a történelmi utcák képét. Ez fordította a figyelmet e század 60-as éveiben a közterületek felé, és kezdték a gyalogosutcák formájában visszaszerezni a gépjármővek által elfoglalt területeket. A közterületeket ma a legtöbben útfelületnek és parkolónak tekintik. A harmonikus, áttekinthetı és komponált városszerkezet helyett a külsı szemlélı számára mindenképpen

29

áttekinthetetlen, a gépjármőforgalomra tervezett városok, városrészek épültek. A rohamos fejlıdés nem eredményezte a közterületek kialakításának minıségi javítását, de még a szinten tartását sem. A közútfelületek teljesen kitöltik a szabad területeket, a járdákon is gépkocsik parkolnak. Az úttestek felett mindenütt kábelátfeszítések, közlekedési lámpák, esztétikai szempontból soha nem vizsgált elektromos táppontok, transzformátorok rútítják el a városok és falvak képét. Ezek természetesen egységes képben jelentkeznek a legszebb építészeti értékeinkkel. A közterületeken elhelyezkedı mérnöki létesítmények (közúti felüljárók, ezek lehajtó rámpái, felsı vezeték tartó oszlopok, gázfogadó állomások) is gyakran a legcsekélyebb esztétikai igény nélkül hasítanak az építészeti környezetbe. Ezek esztétikumával nemigen foglalkoznak, talán abban a hitben, hogy ezek eleve nem lehetnek szépek és környezetbe illık. Pedig a települések építészeti megjelenésével azonos erıvel, olykor dominánsabban hat a közterületek összképe használati és esztétikai vonatkozásban is. Az egyes épületek a közterületekre komponáltak, legszebb homlokzatukat az utca felé fordítják. Az épületekre tekintve láthatók az elıtte húzódó utak burkolata, a fák, a rájuk rajzolódó kandeláberek sziluettje, a jó vagy rossz állapotú – esetleg szemetes – járdák, a parkoló autók stb. Az építészeti és közterületi esztétikum kölcsönösen hat egymásra. Ugyanúgy divatok, stílusok határozzák meg az utcák, terek kialakítását, mint az építészetét. (Aczél Gábor, 1995; Dr. Gyırfi György, 1999)

3.3.3. A közterületek kialakításának, fejlesztésének szempontjai A közterületek az állampolgárok által leginkább használt, rendszeresen igénybe vett térségek. Kiemelkedıen fontos feladat ezért, hogy kialakításukra, fejlesztésükre, esztétikai megjelenésükre fokozott figyelmet fordítsunk. A közterületek kialakítása sajátos városrendezési feladat, amely a legtöbb esetben sok kompromisszumot hordoz magában. Általános érvényő „igazságok” deklarálása ezért igen nehéz, néhány szempont azonban megfogalmazható: a) A közmővek építése és távlati fejlesztése is tervezett sorrendiség szerint kell, hogy történjen. A közmőveket lehetıleg védıcsıbe, aknarendszerrel összekötve alakítsuk ki. Geodéziai felmérés és felszínrendezési terv nélkül ne helyezzünk el közmőveket, és ne építsünk utat sem. A közmőlétesítményeket ne telepítsük terekre és csomópontokba, gondoljuk át, hogy látványban hol a legkevésbé zavaróak. Az elektromos kábeleket csak végsı esetben vezessük légvezetéken, vagy falakon kívül. b) Útépítést csak tervek alapján célszerő végeztetni. Az építés folyamán figyelembe kell venni a kapcsolódó kapubehajtókat és az egyéb útcsatlakozásokat is. Útépítésnél a gyalogosok igényeit is egyenrangúan kell kezelni a gépjármővekével. Belsı városrészek, települési központok közterületeinek kialakításánál a gyalogosok érdekeit elıtérbe kell helyezni a gépkocsiéval szemben. Az út és gyalogosfelületek kialakításának egyik

30

c)

d)

e)

f)

g)

h)

i)

legfontosabb szabálya, hogy a felszín egyenletes és enyhe lejtéső legyen és lehetıleg csak egy irányba lejtsen. Ez a vonalszerő vízelvezetéssel érhetı el, folyóka, vagy folyókarács alkalmazásával. Az útépítéshez kapcsolódó mérnöki létesítmények – hidak, felhajtórámpák, osztályozók stb. – építését esztétikai szempontból is szigorúan el kell bírálni, jelentıs városképformáló hatásuk miatt. A térburkolásra történelmi környezetben lehetıleg természetes burkolóanyagot válasszunk. Aszfalt alkalmazásánál a szokásos gyakorlattól eltérıen követeljük meg a minıséget anyagban és munkában is. A burkolatok csak akkor lehetnek szépek, ha a lehatárolásuk is esztétikus, ezért szép szegélyköveket alkalmazzunk. Az utca berendezések lehetıleg harmonizáljanak egymással. A rendszeres karbantartás mellet is sőrőn kell cserélni azokat. Mőemléki környezetben az utcai berendezések harmonizáljanak a környezettel. Az utcabútorok, néhány kivételtıl eltekintve, nem mőemlékértékőek, kezelésük ezért szabadabb. Közterületeink lényeges elemei a szobrok és térplasztikák. Elınyös a helyi, környékbeli mővészek megbízása e feladattal. A zsőrizésbe be kell vonni a helybeli polgárokat vagy képviselıiket, hogy az eredmény a közmegelégedést vonja maga után. Meglévı szobrok restaulását szakemberre kell bízni. A közterületi zöldfelületek kialakításánál javasolható, hogy a burkolt felületek ne haladják meg a 10%-ot. A lombokkal, árnyékkal fedett felületek a teljes terület 50%-át alkossák. Tér és gyalogosfelület kialakításánál körülbelül 50%-ban létesítsünk zöldfelületeket, amelyek lehetnek szabadon álló vagy fasorba ültetett fák, növénytartókban elhelyezett növények, kı vagy lábazatos alacsony kerítéssel körülhatárolt növény és virágkiültetések. A mobiliákban elhelyezett növények és virágok adják a települések barátságos jellegét. Ezek télen beszállíthatók, és nem kell a hó eltakarításakor kerülgetni ıket. Összetörésük, rongálásuk esetén cserélhetık. Az utcanévtábla és házszámtábla jellemzıje lehet egy településnek. Viszonylag kis költséggel értékes grafikai arculatot kölcsönözhetünk ezzel a városnak vagy falunak. Információs értéke is jelentıs. A pavilonok és utcai elárusítóhelyek túlburjánzását meg kell akadályozni. A közterületek a szabad mozgás, a közlekedés és a kellemes tartózkodás színterei, amelybıl sajnos elég kevés áll a települések rendelkezésére. Ezeket a szőkös és nagyon értékes területeket óvni és védeni kell a kereskedelem mindent elárasztó rohamától. A reklámelhelyezık a pavilonépítıkhöz hasonlóan célratörık. Reklámokat lehetıleg terv szerinti telepítéssel, az összkép megóvásával kell elhelyezni. A reklám elhelyezése építési engedély köteles, ennek elbírálásához az önkormányzatok egyedi szabályokat alkothatnak.

31

Különösen a mőemlékileg védett vagy városképileg értékes területet kell megvédeni a reklám túlburjánzásától. j) A közterületek összképének jelentıs alkotó eleme az épületek színe. Egy erıteljes, harsány színezéső, kis mérető épület a környezetbıl kiemelkedik, „elırelép”, felhívja magára a figyelmet. Nagy tömegő épület esetén a túl erıs szín tönkreteheti a környezet harmóniáját. (Aczél Gábor, 1995; Dr. Gyırfi György, 1999)

A közterületek kialakításának fontos elve a tartós és jó anyagok alkalmazása, színvonalas kivitelezése. Legalább ennyire fontos a karbantartás és a megrongált elemek azonnali cseréje, az erre idıben való felkészülés. A rendszeres gondozásra napokra lebontott programot érdemes készíteni. A közterületek megóvása közérdek, ezért célszerő a nagy értékő berendezéseit megfelelı ırséggel, felügyelettel ellátni.

3.3.4. Az úthálózat fejlıdése Mezıberényben A közúthálózat jól szervezett mőködése a város létfeltételének alapvetıen fontos része, a gazdasági fejlıdés kibontakozásának elengedhetetlen eleme, jelentıs a szerepe a lakosság életkörülményeinek alakításában. A nem megfelelı úthálózat akadályt jelent a település fejlıdésében. Mezıberény Békés megye központjában helyezkedik el. Kiemelten fontosak a közlekedési útvonalai, mind a közúti, mind vasúti vonatkozásban. Tervezték 1989-ben is és mind a mai napig, hogy a 47-es számú DebrecenSzeged fıút elkerüli nyugatról a települést. Az 1989-es terv szerint az útszakasz elkészültéig ki lehet váltani a központ tehermentesítését a Micsurin (ma Liget tér) utca – Liget út – Malinovszkij (ma Kodály Z. út) utca vonalán. A 46-os számú Törökszentmiklós – Gyomaendrıd – Mezıberényi másodrendő út az elkerülı 47es számú útnál ért volna véget. Ehelyett a 47-es fıút átmegy a városon a Köröstarcsai út – Kodály Z. út – Jeszenszky út – Fı út – Békési út nyomvonalon. Az autóbuszjáratok is ezt az útvonalat követik azzal a kiegészítéssel, hogy a Fı útról a Liget út – Hajnal út felé jutnak el a Békési útra. A teher- és személyforgalom a Fı úton halad tovább a Békési úton Békés felé, a Petıfi S úton Békéscsaba felé. A biztonságosabb közlekedés érdekében a 47-es és 46-os számú fıútvonalak keresztezıdésében lámpás forgalomirányítást vezettek be. A Polgármesteri Hivatal elıtt található útkeresztezıdést is átalakították (1998. júniusában kezdték és ez év júliusában el is készült), körforgalmi csomópontot építettek (a körforgalom az a közlekedési csomópontforma, amely kialakításánál fogva – és nem a jelzıtáblákkal – garantálja az egyértelmő elsıbbségi viszonyokat, azt, hogy a jármővek áthaladási sebessége csökken, ami a közlekedést biztonságosabbá teszi). A megyében Mezıberényben épült legelıször ilyen csomópont.

32

A 47-es elkerülı út kialakításával szintén tervben volt 1989-tıl egy gyalogos központ létrehozása. Ennek értelmében a 4643. számú Mezıberény – Békéscsabai összekötı út a Puskin utca – Széchenyi utca vonalára terelıdött volna át és az útburkolatot is ki kellett volna szélesíteni 7,0 m-re. Az 1989-es Részletes Rendezési Terv alapján a Petıfi S. út – Népköztársaság út, illetve a Szabadság út – Népköztársaság út és a Kossuth tér – Hısök útja átközlekedési irányokat lezárták volna, így a Kossuth téren és a Tanácsháza (Polgármesteri Hivatal) elıtt egy gyalogos gyülekezı dísztér alakulhatott volna ki. Sajnos egyelıre ez is csak terv marad, szintén az elkerülı út hiánya miatt. (Szőcs Lajos, 1984; Csongrád megyei Tanácsi Tervezı Vállalat, 1987)

A burkolt utak aránya az alábbiak szerint alakult 1989-tıl: 2. Táblázat A burkolt utak alakulása Mezıberényben

Burkolt út (km) Burkolatlan út (km) Belterületi úthálózat hossza (km)

1989 29 37

1996 57,6 6,4

2000 57,6 6,4

2001 58,2 6,6

2004 63,5 1,6

64

64

64

64.8

64.8

(Forrás: Részletes Rendezési Terv 1989; 2004;Mezıberény város közlekedési koncepciója,2004)

A táblázatból is látható, hogy a várossá nyilvánítástól Berényben folyamatosan nıtt a burkolt utak hossza és mára már az arányuk a megyei átlagot is meghaladja. Burkolatlan utak a következık: Hattyú utca, Zsák utca, Sas utca Óvodaköz, Fürjes utca, Zámenhoff utca. Az alábbi utcákat pedig szélességük miatt nem lehet burkolni: Keskeny utca, Rövid utca. A központban nagyon kevés volt 1989 környékén a kiépítet parkolóhely. A Puskin utcában 10, a Kossuth téren 65, valamint a Marx téren (Luther tér) a templom mögött körülbelül 6 személygépkocsi elhelyezése biztosított. A Liget utcai – Kölcsey utcai lakóterületen belül 78 garázs épült. Ezen kívül csak helyenként, telken belül van a zárt tárolás megoldva. Kossuth tér észak-keleti oldalán épített 112 lakáshoz a Fı úttal párhuzamosan lettek kialakítva a merıleges parkolók. A Liget utcán felépült lakásokhoz a tömbbelsıben és a lakások elıtt lett kialakítva a parkoló. Az elkövetkezı években lett kialakítva a Fortuna tér a hozzá tartozó parkolókkal, a Petıfi S. út bal oldalán a fıúttal párhuzamos parkolási lehetıséget biztosító leállósáv a Vadász utcáig. A FİNIX Orvosi Centrumban az udvaron lett kialakítva parkoló. A kerékpárút legelıször a Gyomai úton lett kiépítve Csárdaszállás irányában 1 km hosszan, majd a Magyar templomtól a Csabai úton, a vasúton keresztül az AGROWERK telephelyéig a 4643. számú fıúttal párhuzamosan, azután a Békési úton az Ady E. utcától a Városházáig, valamint a Petıfi Sándor úton szintén a Magyar templomtól a Városházáig. A Fı úton az út mellett a zöldsávban lett

33

kialakítva a kerékpárút, melynek folytatásával a 47-es fıútvonal mentén egészen Köröstarcsáig lehetett eljutni. 2004-re készült el a Gyomai út belterületi szakaszán is a kerékpárút. Ezzel a városban a jelentısebb forgalmú útjai mellett kiépültek a kerékpárutak, ami a biztonságos közlekedést nagymértékben elısegíti. A város központjában kerülték az egyszerő kibetonozott tér kialakítását, a Szálló elıtt is felszedték a betonlapokat és esztétikus térburkoló kövekkel borították be a Kossuth teret. A tér kialakításánál törekedtek a már ezelıtt is kialakított zöldfelület megtartására. Az így kialakított tér az év minden szakában szép látványt nyújt az arra közlekedıknek. A városközpont egységének és szépségének megtartása érdekében az ott tevékenykedı vállalkozóknak (szolgáltatást nyújtók és üzlettulajdonosok egyaránt) a formatervezett szemetes kosarat ki kell tenni a helyiség elé. A városban három információs tábla is került kihelyezésre, melyek a forgalmasabb közterületeken találhatók (buszmegállóban, vasútállomáson, városközpontban).

34

3.4. Közmőellátottság 3.4.1. Az iható víz Az iható víz az a természeti kincsünk, amelynek becsülete manapság egyre inkább növekszik. A vezetékes vízellátás joggal tekinthetı olyan minimumnak, amivel minden lakott épületben rendelkezni kell. Fejlesztési programként az ellátatlan épületek, esetleg településrészek vagy külterületi lakott helyek bekötését, a hálózatbıvítést, regionális vízellátást lehet meghatározni, természetesen a vízbázis védelme, annak legszigorúbb szankciókkal biztosított oltalma mellett. Fejlesztési cél az elegendı mennyiség biztosítása, amelyben a kerti öntözéshez szükséges mennyiséget is természetes igénynek kell tartanunk.

3.4.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás A szennyvíztisztítás helyi megoldottsága nemcsak az erısen szennyezett rétegvizek, hanem a települési vízháztartás megóvása érdekében is fontos fejlesztési feladat. Ha regionális tisztítóban a településtıl távol kerül a talajba, vagy éppen párologtatással a településrıl elszáll, hosszú távon sivatagosodás jelentkezhet. A szennyvízkezelés (összegyőjtés és elhelyezés) széleskörően alkalmazott eljárása elıbb-utóbb lehetıségeinek végére ér. A saját, az önkormányzati kézben lévı, esetleg településtársulással létrehozott tisztítómő az egyedüli lehetséges, hosszú távon megnyugtató megoldás. A szennyvíztisztító megépítése tipikusan olyan ügy, amelyhez már a fejlesztési koncepció készítésekor társakat kell keresni. A szomszéd vagy a harmadik kistelepülés, esetleg üdülıkörzet társulásával könnyebb megvalósítani ezt a viszonylag nagy beruházást, mint egyedül. Nem kerülhetı meg a szikkasztógödör probléma, amely hozzájárult a hazai rétegvizek tönkretételéhez. Valamennyi létezıt ellenırizni és a szivárgókat kötelezıen újjáépíttetni kell. Bizonyos, hogy a települések döntı többségében nem népszerő és nem könnyen megvalósítható ez a program, de éppen az iható víz védelmét szolgálja. (Dr. Gyırfi György, 1999)

3.4.3. Energiaellátás Az energiaellátásban a nélkülözhetetlen elektromos áram mellett gondolni kell a főtési igények kielégítésében fontos szereppel bíró földgáz, szén, fa megfelelı biztosítására is. Az energia egy része tehát vezetékes rendszerben teríthetı a fogyasztók számára. Nem mindegy, hogy a vezetékrendszer milyen formájú, hol halad, hogyan kapcsolódhat rá a lakosság.

35

Az elektromos áram vételezhetı lég-, és földkábelen keresztül. A korábban általános légvezetékek fokozatos földkábelre cserélése különösen a sőrőbben lakott, esetleg mőemléki környezetben indokolt, de mindenütt akadályozza a fásítást. Az esztétikus településképet az otromba villanyoszlopok elrondítják.

3.4.4. Ivóvízellátás alakulása A település vízigényét 1989-ben a helyi vízmő biztosította. Távlatban a fejlesztéssel együtt járó megnövekedett igényt a regionális vízmőhöz kapcsolódó távvezeték megépítésével lehet biztosítani. A havi vízfelhasználás téli csúcsban 1200-1400 m3, nyári csúcsban 1800-2000 m3. A város központi rendezési tervében meghatározott fejlesztési terve alapján a számított többlet vízigény 264 m3/nap. Ez alapján a vízfelhasználás 13 %-al növekszik. A meglévı hálózat kis átmérıjő vezetékeinek átépítésével a teljes terület vezetékes vízellátása biztosítható. A város 1992-ben csatlakozott a Közép – Békési – Regionális Vízmőre. A rendszerhez tartozó víztávvezeték a Mezıberényi ág 500 mm-es átmérıjő vezetéke, melyrıl a Budapest – Lıkösháza vasútvonaltól Északra a Csabai út mellett telepített átadási pont után 300 mm-es KM PVC anyagú vezeték juttatja el a vizet az 500 m3-es városi víztoronyba. A város vízellátása a kiépített vízelosztó hálózaton biztosított. A település éves vízfelhasználása 366 323 m3/év. A hálózati víz minıségi adatai: Vastartalom: 0,08 mg/l Ammónium tartalom: 0,41 mg/l Nitrit tartalom: 0,13 mg/l Arzén tartalom: 6,71 µg/l (Csongrád megyei Tanácsi Tervezı Vállalat, 1987; CSABA-AQUA Építımrnöki Bt, 2004)

3.4.5. Szennyvízelvezetés alakulása A városközpont és a központhoz kapcsolódó lakótelep szennyvízelvezetése részben megoldott elválasztó rendszerő csatornahálózat üzemelésével. A meglévı csatornából központi átemelı közbeiktatásával kerül a szennyvíz a tisztító telepre. A meglévı csatornák kis fektetéső mélységgel indulnak, ezért azokban az utcákban, ahol nem üzemel csatorna fejlesztésként nyomás alatti rendszer kiépítését javasolták az 1960-as évek végén. A városban elsıként a Kölcsey lakótelep, Luther u., Kossuth tér és Eötvös utcában épült szennyvízvezeték. A Kölcsey ltp. mögött elhelyezett átemelı nyomta ki a szennyvizet a Tisztító Telepre. A város többi részén ebben az idıben a szikkasztó gödrös megoldás volt jellemzı. Ezekbıl a gödrökbıl szippantó jármővek segítségével szállították a szennyvizet a tisztítóba.

36

A városban 1986-ban kezdték a gravitációs szennyvízelvezetı rendszer kiépítését. A gravitációs hálózathoz rendelt öblözeti szennyvízátemelık nyomóvezetékeken juttatják el a szennyvizet a meglévı vagy késıbb épülı szennyvízgyőjtı csatornákba. A város szennyvízcsatorna hálózattal való lefedettsége eléri a 90 %-os szintet, de ez folyamatosan bıvül. Az ipari-gazdasági területekrıl összegyőjtött szennyvíz részben szociális, részben ipari jellegő. A település rendelkezik saját önálló szennyvíztisztító teleppel. A csatornahálózat bıvítésével egyidıben a szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése és technológiai korszerősítése 2005 folyamán megtörténik. A bıvítés után a telep alkalmas lesz a város összes szennyvízének a fogadására. A kialakításra kerülı két darab azonos térfogatú párhuzamos, eleven iszapos biológiai rendszer alkalmas a tápanyag eltávolítására, az így megtisztított szennyvíz minısége várhatóan meg fog felelni a Környezetvédelmi Felügyelıség elıírásainak.

3.4.6. Energiaellátás alakulása A városban középnyomású gázelosztó állomás üzemelt 1989 környékén, mely a Muronyi fıvezetékrıl leágazó 6 bar nyomású vezetékrendszerrıl kapta a betáplálást. A hálózathoz 1000 fogyasztó kapcsolódott, zömében kisfogyasztó, házi nyomásszabályzókkal. A gázellátás napjainkban már az Újkígyós – Mezıberényi MOL gáz távvezetékrıl történik. A gázátadóból 6 bar-os gázvezetékek épültek a Vásártér utcáig, a téglagyár Szántó Kovács János utcai keresztezéséig, a Berényi Téglaipari Kft telephelyéig és a Mezıberényi Téglagyár Kft Ókert u.-i gyártelepéig, ahol 6/3,0 bar-os gáznyomás szabályzók üzemelnek. A város villamos energia ellátását napjainkban a szegedi központú Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság biztosítja. Mőszaki szempontból a DÉMÁSZ RT Békéscsabai Fımérnökségéhez tartozó Békési Üzemmérnökség alárendeltségében, a Békési Üzemeltetés Vezetıség felügyeli a település területén lévı középfeszültségő (20 kV) és kisfeszültségő (400/231 V) hálózatok és transzformátor állomások üzemvitelét. A kisfeszültségő hálózat a város teljes területén kiépült, azokat a tulajdonos áramszolgáltató fokozatosan légkábelessé építi át. (Csongrád megyei Tanácsi Tervezı Vállalat, 1987; CSABA-AQUA Építımérnöki Bt, 2004)

37

3.5. Megélhetés, foglalkoztatás Az egyén és a család megélhetésének, kereseti lehetıségének biztosítása elemi dolog. A megélhetést biztosító foglalkoztatás megteremtése elsıdleges a többi célhoz képest. A foglalkoztatási lehetıségek sokrétőek, megteremthetık az adott településen, de azon kívül is, ha van rá lehetıség és igény. A saját tulajdonból való jövedelemszerzés, a tıkejövedelem, a munkaerı értékesítése nyomán is biztosítható a megélhetés. A meglévı lehetıségek bıvítésénél kézenfekvı lehet az addig fel nem dolgozott termékek feldolgozására való törekvés, a konjukturális viszonyok jobb kihasználása (biotermelés, turizmusvendéglátás stb.). a munkahely teremtés céljából a helyi közösség, az önkormányzat vonzó feltételeket teremthet a tıke számára. A termıterületek fejlesztése alapvetıen tıke és piac kérdése. Fel kell mérni a helyi fogyasztási lehetıségeket, a hagyományokat, az erıforrások meglétét szakmai, képzettségi szint szerint. Ismerni kell a munkanélküliek helyzetét, a munkahely nélkül maradás okait, a munkanélküliek szándékait. A település munkaerı kínálatának és a munkaerı keresletnek megközelítıen fednie kellene egymást, de ez sajnos az utóbbi években nem így alakult. Lényegesen több a munkaerı kínálat, mint a kereslet. A technika elırehaladásával felmerülhet az igény a képzettség továbbfejlesztésére, új szakmák tanulására, elsajátítására. Mind gyakoribbá válik az esetleges pályamódosítás szükségessége is.

3.5.1. Mezıberény gazdasági fejlıdése A város iparában 1989 végén összesen 16 telep, ezen belül 14 ipartelep mőködött. Közülük csak három szövetkezet telepei voltak helyi irányításúak, a többi békéscsabai, illetve a Pamuttextil mővek budapesti irányítású. Ez utóbbi volt a város legnagyobb gyára, átlagosan 523 fıt foglalkoztatott. A három mezıberényi székhelyő szövetkezet – a Mőszaki Vasipari, a Faipari, és a Textilipari – összesen 649 fıt foglalkoztatott. Közülük a legnagyobb létszámú a 340 fıt foglalkoztató Faipari Szövetkezet volt, amely 1951-ben alakult. A város jelentısebb ipari üzeme még a 222 fıt foglalkoztató MEZİGÉP, amely a békéscsabai gyárral együtt mezıgazdasági gépeket, alkatrészeket állít elı. A Csaba Szınyegszövı Háziipari Szövetkezetnek 164 fıs üzeme mőködik a városban. A Délalföldi Tégla- és Cserépipari vállalatnak egy 95 és egy 101 fıs téglagyára van a városban. A békéscsabai Körösvidéki Cipész szövetkezet itt lévı üzeme 114 fıt foglalkoztat. A szintén békéscsabai Sütıipari Vállalat 47 fıs telepe a helyi lakosság napi kenyér- és péksütemény ellátásában játszik nélkülözhetetlen szerepet.

38

Mezıberény ipara ebben az idıszakban 1890 fıt foglalkoztatott. A szocialista iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma 167 fı volt, jóval magasabb, mint a megyei átlag. Mezıberény talajadottságai kedvezıek, legértékesebb a jó minıségi mezıségi talaj. Legnagyobb gondot a csapadék idıbeli eloszlásának egyenetlensége okozza. A csapadék általában májusban a legbiztosabb, s ez a gabonatermesztésnek kedvez. A természeti adottságok tehát fıként a szántóföldi gazdálkodás kialakulását segítették elı, ami a város gazdasági életében hosszú ideig meghatározó szerepet játszott. Mezıberény akkori egyetlen mezıgazdasági nagyüzeme az Aranykalász Termelıszövetkezet. A szövetkezet összes földterülete 1989-ben 7736 hektár volt. A város összes nagyüzemi földje nemcsak az elıbbi termelıszövetkezet mővelése alatt áll, hanem a csárdaszállási Petıfi Tsz-nek és a Hidasháti Állami Gazdaságnak is vannak földjei a város területén. Ebbe a két szövetkezetbe is sokan jártak a városból dolgozni. Mezıberényben 1988 végén 38 bolt és 14 vendéglátóhely mőködött. (István Tiborné, 1989)

A rendszerváltás után számos nagyvállalat jutott csıdbe, szüntette meg vidéki telephelyeit. Szinte mindenütt veszítettek jelentıségükbıl a szövetkezetek. Az átalakulások után megmaradtak a textilüzemek (Berénytex Textilipari Szövetkezet, Pamuttextilmővek Rt.), a téglagyártó társaságok, a faipari szövetkezet, mely mára már bezárta kapuit, pedig megkapta a legnagyobb magyar szakmai elismerést, így bútorai viselhették a „Magyar bútormárka” címet. 1996-ra 543 vállalkozás volt a városban. Ebbıl 34 korlátolt felelısségő társaság, 12 szövetkezet, 60 betéti társaság és 426 egyéni vállalkozó. Ekkor a településen 148 kiskereskedelmi bolt és 39 vendéglátóhely üzemelt. Az alábbi táblázat a mőködı vállalkozások számának változását mutatja be 2003-ig: 3. táblázat Mőködı vállalkozások száma 1999-2003-ig

évszám 1999 2000 2001 2002 2003

mezıgazdaság 81 77 73 68 62

ipar 168 177 185 191 196

szolgáltatás 345 359 368 379 393

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal; Polgármesteri Hivatal Mezıberény)

Mint a táblázatból is látszik a mezıgazdasági vállalkozások száma fokozatosan csökken, pedig a mezıgazdasági jelleg a jövıben is meghatározó lesz. A mezıgazdaság átmeneti állapotban van, az átalakulás iránya jórészt politikai döntések függvénye. Meghatározó normákat az Európai Unió jelenleg is érvényes-, valamint a változásokra vonatkozóan már bejelentett hosszú távú elıírásai adnak. Az utóbbi években több vállalkozó is az ipar fejlesztésében látott

39

fantáziát. Mezıberényben az önkormányzat és az itt élı polgárok szempontjából nagyon fontos a jól mőködı, fizetı, stabil kis- és középvállalkozások folyamatos fejlıdése, és az önmagukat kinövı, megerısödı egyéni vállalkozások sokszor saját ingatlanon folyó ipari, vagy szolgáltatói tevékenységük bıvüléséhez, új infrastruktúrával ellátott telephelyek létrehozása. Az uniós támogatásoknak köszönhetıen jött létre a városban az AXE-TRONIC Kft, ahol 150-200 fıt foglalkoztatnak. További nagyobb vállalkozások még például a Berényi Téglaipari Kft, a berényi AGROWERK Termelı és Szolgáltató Kereskedelmi Szövetkezet, a LANDMARK Kft, mindkettı mezıgazdasági szolgáltatással. Országos jelentıségő hírnévre tett szert a Német Pékség, mely nemcsak a várost, hanem az egész országot ellátja fagyasztott pékárukkal. A városban jelenleg 192 mőködési engedéllyel rendelkezı kereskedelmi üzlet tevékenykedik. A szolgáltatás inkább az idegen-forgalomra épül. Ennek fejlesztése vonja maga után ezen iparágnak a bıvülését. A város gazdasági fejlıdésének a fellendítésével talán megállítható az utóbbi 5 évben tapasztalható lakosságszám csökkenés. Az alábbi táblázat a lakosságszám alakulását mutatja 1990-tıl 2004-ig. 4. Táblázat A népesség alakulása Mezıberényben

évszám 1990 1995 1997 1999 2000 2002 2004

Lakosság (fı) 11 592 11 403 11 477 11 787 11 683 11 389 11 270

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal; Településfejlesztési Koncepció2001)

Ennek okát abban látom, hogy egyre több fiatalnak lesz felsıfokú végzettsége, s ennek megfelelı állást nem nagyon talál a városban, így elköltöznek, elmennek olyan településekre, vidékekre, ahol megtalálják boldogulásukat.

40

4. Tervezett fejlesztések A város életképessége, fejleszthetı képessége, a munkaerı helyzet, a be- és kitelepülések, a város bevételei szempontjából a legjelentısebb terület. A város fejlesztésének, adópolitikájának, marketing és image tevékenységének elsısorban most az iparfejlesztésre kell irányulnia, hogy ezt a területet támogassa, és fejlesztésre ösztönözze. Ennek érdekében új ipari területek kialakításának lehetıségével az elkövetkezı években talán elkészülı, a várost elkerülı 47-es számú fıútvonal jobb és bal oldalán lehet számolni. Itt ugyanis rosszabb minıségő mezıgazdasági területek találhatók, így itt megvalósítható zöldmezıs beruházásokkal az iparosítás. A város külterületén a mezıgazdasági jelleg a közeljövıben is meghatározó lesz. A mezıgazdaság átmeneti állapotban van, az átalakulás iránya jórészt politikai döntések függvénye. A jövı útja a természeti energiák (termálvíz, szélenergia, mezıgazdasági termékek) kihasználása, amely ez itt élık boldogulása érdekében (munkahely teremtés, egészséges környezet kialakítása, turizmus) nagy jelentıséggel bírhat. A városban kevés parkolóhely található. Ezek számának a növelése érdekében három megoldást javasolt a településfejlesztési bizottság: • közösségi célt szolgáló épületek területén belüli kialakítás, oly módon, hogy a hasznos zöldterület nagysága az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 53/1997. (XII.20) Korm. rendelet)) elıírásainak megfeleljen • közterületen, a középületek elıtti leállósáv létesítésével (például a Luther téri sportcsarnok elıtt), amennyiben erre lehetıség van • a középületek közvetlen közelében elhelyezkedı telken, amennyiben az nem a középület birtokosának a tulajdona, telek vagy telekrész megvételével illetve kisajátításával. A biztonságos gyalogosforgalom érdekében gyalogos átkelıhely létesítését tervezik a Kálvin tér – Csabai út keresztezıdésében az idıs emberek biztonsága érdekében (itt található a Református Szeretetotthon). A közterületi járdák felújítása folyamatosan zajlik. Továbbra is tervben van a városközpont tehermentesítése. Tervezik a városban az egységes utcanévtábla rendszer kihelyezését, melynél az állami támogatásra pályázatok lettek beadva. A Vésztıi út melletti szikes tavat természetvédelmi területté nyilvánították, mert nagyon ritka és különleges madárfajok fészkelnek és költenek a területén. Körülötte gyönyörő parkosított sétányt lehetne kialakítani. (Fülöp Antal, 2001; Mezıberény város közlekedési koncepciója, 2004)

41

5. További javaslatok a város fejlesztésére A biztonságosabb közlekedés érdekében a Jeszenszky utca – Kodály Z. utca (47-es fıút) – Hunyadi J. utca keresztezıdésében egy körforgalmi csomópont kialakítását javasolnám, mert a Kodály Z. utca felıl érkezı és a Hunyadi J. utca felé, valamint az onnan a fıútra tartó autósok nem mindig tudnak megegyezni az egyértelmő elsıbbségadási kötelezettségen. Ez nagyban veszélyezteti a közlekedık és autóik épségét. Veszélyes keresztezıdés még a Gyomai út – Rákóczi sugárút keresztezıdése, hiszen a forgalom egyre jobban áttevıdik a sugárútra (akik ismerik a várost erre rövidítenek Köröstarcsa felıl, ha Gyomaendrıdre vagy a vasútállomásra akarnak jutni), és nem tőnik ki, hogy ezt az utat fıútvonal keresztezi. Ide egyelıre figyelmeztetı, folyamatosan villogó sárga fényő jelzılámpák kihelyezését javasolnám. Kistérségi szerepkör erısítését szolgálhatja a Szarvas – Hunya – Mezıberény közötti egykori makadám út felújítása, valamint a Békési kistérség településeit összekötı kerékpárutak kiépítése. Ezek nemcsak turisztikai, hanem a munkahelyek közötti közlekedést is szolgálják. A kereskedelem szempontjából fontos tényezı lehet egy kereskedelmi központ kialakítása, mely a városban tartaná – a lakók többsége eljár Békéscsabára vásárolni, mivel ott lényegesen nagyobb a választék – a vásárlóerıt. Egy ilyen bevásárlóközpontot a megszőnt Faipari Szövetkezet telephelyén ki lehetne alakítani, hiszen rendelkezik megfelelı nagyságú udvarral a parkolók részére, az épületegyüttesei is jelentıs területtel bírnak és nem elhanyagolható tény a megközelítési lehetıség sem, hiszen a 47-es számú fıútvonalról könnyen megközelíthetı. Hasonló sétányt – ugyanúgy, mint a Vésztıi út melletti szikes tónál – lehetne kialakítani a Tópart Vendéglı mögötti tó körül is csónakázási lehetıséggel. Ez fellendítené nemcsak a város, de a vendéglı idegenforgalmát is.

42

6. Összegzés Mezıberény az elmúlt 15 évben jelentıs változáson ment keresztül a fejlesztés minden területén. E változások jelentısen növelték a lakosság komfort érzetét. A Széchenyi-terv beindulásával jelentısen nıtt a városban a bérlakások száma, melynek egyik fı célja a népességszám növelése. Ezek a lakások nemcsak a városközpontban, mint tömblakások, hanem a város szélén sorházak formájában is épültek. Ezeknek az építését helyi vállalkozók pályázatai nyerték, munkát biztosítva ezzel a lakosság egy részének. A bérlakások mellett magánlakások is épülnek, melyek egy része új telkeken vagy már meglévı elbontott öreg házak helyén épül. A lakásállomány bıvítése mellett a mőúthálózat kiépítettsége is elérte az országos szinten sem elhanyagolandó értéket a 98 %-os szintet. Ezeknek a felújítását, javítását folyamatosan végzik. A településeken egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a zöldfelületek kialakítására. Ez alól Mezıberény sem kivétel. A városban a már meglévı zöldfelületeket szakszerően gondozzák, esetleg bıvítik, vagy felújítják (frissítik a növényállományát), valamint tervbe van további hasonló rendszerek kialakítása. A parkosítás így nemcsak a lakóknak, hanem az ide látogató turistáknak, átutazóknak is pihenési lehetıséget nyújt. A városközpont is jelentısen átalakult az utóbbi években. A Városháza elıtt az útkeresztezıdés helyén körforgalmat alakítottak ki, lassítva és biztonságosabbá téve ezzel a közúti közlekedést. A Berény Szálló elıtt a fák, és a burkolat cseréjével szép impozáns teret létesítettek, hasonlót, mint a Posta és az OTP elıtt. A régi épületek elbontásával új üzletsorok, szolgáltatást nyújtó vállalkozók irodanyitására nyílt lehetıség. Az újonnan épült épületeknél törekedtek a már meglévıkhöz, illetve a városközpontba való illeszkedésre. A mőemlék védelem alatt álló épületeket felújították (például Wenckheim kastély). Az új és meglévı épületek elıtti tereket parkosítással, a járdák felújításával tették „otthonossá”, így a lakók szívesen sétálnak és töltik el szabadidejüket a központban. A városban teljes a közmővesítettség, a legtöbb lakásban bent van a vezetékes ivóvíz, az áram, a gáz. A szennyvízhálózat kiépítésével, s ez által a lakások szikkasztó gödrének a kiiktatásával jelentısen csökken a városban a talajszennyezés. Erre is folyamatos a lakások rákötése, és az Önkormányzat szorgalmazza is ezt. A gazdaság fellendítése további lehetıségeket nyitna a város elıtt. A meglévı használaton kívüli ipari létesítmények helyén újakat, vagy a már meglévık bıvítésével további munkahelyek létesítésére nyílik lehetıség. A városban mőködı vállalkozások zömében a helyi lakosságnak nyújtanak munkalehetıséget, de a környezı településekrıl is járnak be dolgozni. A folyamatban lévı és tervezett fejlesztésekbıl is látszik, hogy a városvezetés a lakosság igényeinek a kielégítésére törekszik, ügyel a rendre és a

43

tisztaságra. Mindezeket összefoglalva elmondható, hogy Mezıberény hően tükrözi az alföldi kisvárosok nyugalmát, rendezettségét. Az itt élı emberek szeretik és óvják a város értékeit, hiszen mindenki számára fontos szempont környezetük és lakóhelyük otthonossá tétele, így elmondhatják minden ide érkezı látogatónak: „Mindenhol jó, de legjobb Otthon!”

44

Irodalomjegyzék 1. Aczél Gábor:

Útmutató az önkormányzatok településesztétikai és közterület használati feladatainak ellátásához Településfejlesztési füzetek 10. BM Kiadó, Budapest, 1995.

2. Dr. Bonyhai Mihály: Mezıberény monográfiája, Mezıberény, (1933-1934) 3. CSABA-AQUA Építımérnöki Bt.: Mezıberény város Rendezési Tervének Közmő Javaslata Békéscsaba, [2004] 4. CSABATERV BT.: Mezıberény város Településszerkezeti Terv szöveges leírása Békéscsaba, [2004] 5. Csongrád megyei Tanácsi Tervezı Vállalat: Mezıberény városközpont részletes rendezési terve, Kivonatos mőszaki leírás Szeged, [1989] 6. Csongrád megyei Tanácsi Tervezı Vállalat: Tervezési programjavaslat Mezıberény központjának részletes rendezési tervéhez Szeged, [1987] 7. Faragó Kálmán:

Városrekonstrukció Tankönyvkiadó, Budapest 1986

8.. Fülöp Antal:

Mezıberény város Településfejlesztési koncepciója Mezıberény, 2001.

9. Dr. Gyırfi György:

Település fenntartás és fejlesztés Fıiskolai jegyzet, Mezıtúr, 1999

10. István Tiborné:

Mezıberény város fejlıdése, társadalmi-gazdasági helyzete Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága, Békéscsaba, 1989.

11. Jakab Tibor:

Útmutató irányelvek a települések közúti forgalomtechnikai feladataihoz Településfejlesztési füzetek 11. BM Kiadó, Budapest, 1994

12. Mezıberény – Településrendezési Terv, Tájrendezés vizsgálat és javaslat alátámasztó munkarész Mezıberény, [2001]

45

13. Mezıberény város közlekedési koncepciója, Mezıberény, [2004] 14. Szőcs Lajos:

Pályázat Mezıberény nagyközség várossá nyilvánítására Mezıberény, 1984.

15. Dr. Tóth József:

Mezıberény, a helyét keresı kisváros Békéscsaba, 1980.

I

Mellékletjegyzék 1. Melléklet: 1. kép Az utolsó nádtetıs parasztház 2. kép Szalagerkélyes ház a Kossuth téren (1) 3. kép Szalagerkélyes ház a Kossuth téren (2) 4. kép Kossuth tér a 112 lakásos épülettel 5. kép Német evangélikus templom 6. kép Orlai Petrics Soma Általános Iskola (2. sz. ált iskola) 7. kép Református templom 8. kép Bethlen Gábor lelkész mellszobra 9. kép Békési úti fecske- és bérlakások (1) 10. kép Békési úti fecske- és bérlakások (2) 11. kép Petıfi Sándorút 1. szám alatti épület háttérben a Magángyógyszertárral 12. kép A Martinovics úti tornaterem 13. kép Fı út 11. szám 14. kép A gimnázium épülete az átalakítás elıtt 15. kép A gimnázium mostani épülete 16. kép Petıfi Sándor szobra a Mővelıdési Ház melletti parkban 17. kép Német Kitelepítettek emlékmőve 18. kép Kossuth Lajos mellszobra a Széchenyi utcán 19. kép Széchenyi István mellszobra a Széchenyi utcán 20. kép Fortuna tér a Testvérvárosi kapcsolatok emlékmővével 21. kép Kölcsey ltp. a bevezetı utat övezı fasorral

2. Melléklet Mezıberény belterületi szerkezete

II

1. kép Az utolsó nádtetıs parasztház

2. kép Szalagerkélyes ház a Kossuth téren (1)

3. kép Szalagerkélyes ház a Kossuth téren (2)

III

4. kép Kossuth tér a 112 lakásos épülettel

5. kép Német evangélikus templom

IV

6. kép Orlai Petrics Soma Általános Iskola (2. sz. ált iskola)

7. kép Református templom

V

8. kép Bethlen Gábor lelkész mellszobra

9. kép Békési úti fecske- és bérlakások (1)

VI

10. kép Békési úti fecske- és bérlakások (2)

11. kép Petıfi Sándor út 1. szám alatti épület háttérben a Magángyógyszertárral

12. kép A Martinovics úti tornaterem

VII

13. kép Fı út 11. szám

14. kép A gimnázium épülete az átalakítás elıtt

15. kép A gimnázium mostani épülete

VIII

16. kép Petıfi Sándor szobra a Mővelıdési Ház melletti parkban

17. kép Német Kitelepítettek emlékmőve

IX

18. kép Kossuth Lajos mellszobra a Széchenyi utcán

19. kép Széchenyi István mellszobra a Széchenyi utcán

X

20. kép Fortuna tér a Testvérvárosi kapcsolatok emlékmővével

21. kép Kölcsey ltp. a bevezetı utat övezı fasorral