Az ügyvédség: szervezet, feladatkörök, tevékenységek
Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március
A tevékenység definíciója Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
Az ügyvédi tevékenység az igazságszolgáltatás rendszerében elsősorban a jogalkalmazáshoz kapcsolódó tevékenység védőként vagy jogi képviselőként való közreműködése alkotmányos követelmény és az eljárási törvények kötelező előírása. Az ügyvéd (a jogi képviselő) eljárásjogi státusát és helyzetét törvény szabályozza, eljárásbeli jogait és kötelességeit ugyancsak törvény írja elő. - 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről
Az ügyvéd a magánszférában az életviszonyok jogszerű rendezésénél jogi szakértelemmel működik közre, a jogi szakismeret hiánya esetén pedig szaktudással felvértezve tanáccsal szolgál.
Az AB véleménye az ügyvédi tevékenységről:
„Az ügyvéd tevékenységét és feladatait tehát nem lehet önmagában megítélni és önmagában szabályozni, hanem csak annak az eljárásjogi rendszernek függvényében, amelyben tevékenysége, feladata magának a rendszernek része, és amely rendszerből, a rendszer munkamegosztásából következik a foglalkozás "sajátképpenisége" [22/1994. (IV. 16.) AB határozat].”
A klasszikus ügyvédi tevékenységek Az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetőügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerződést, beadványt, más iratot készít, e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi [Ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdés]. Ezen tevékenységek ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.
Egyéb tevékenységei lehetnek még: adótanácsadás, TB tanácsadás, pénzügyi tanácsadás, ingatlanközvetítés, közvetítői tevékenység.
Elvárások az ügyvédi tevékenység kapcsán - az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez; - A rábízott ügyet a tényeket illetően és jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával kell ellátnia; - A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van (Etikai Szabályzat 3/3. pont). - Tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével (Etikai Szabályzat 3/4. pont); - Az ügyvédnek a hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia [Ügyvédi törvény 3. § (2) bekezdés]; - Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul [Ügyvédi törvény 3. § (3) bekezdés].
!!! A jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésére irányuló szerződésnél való közreműködés tilalma értelemszerűen arra az esetkörre vonatkozik, ha az ügyvéd tudta vagy - az elvárható körültekintés mellett - tudhatta, hogy közreműködésével jogellenes magatartáshoz nyújt segítséget. A felelősség tehát e körben is a vétkességen alapul.!!!
A közreműködés megtagadása Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Okiratszerkesztés esetében akkor is meg kell tagadni a közreműködést, ha az ügyvéd valamely más aggályos körülményt észlel. Ilyen aggályos körülmény lehet pl., - ha társaság alapításánál a társaságot alapítani kívánó személy a társasági formán, esetleg a székhelyen és a vezető tisztségviselő nevén kívül egy információval nem rendelkezik, - ingatlan-adásvételi szerződés esetében, ha a felek lakcíme, tartózkodási helye, és az ingatlan fekvése az ügyvédi irodától távol fekszik, és az ügyvédválasztást semmilyen ismert ok nem indokolja.
Az ügyvédi tevékenység végzésének speciális feltételei Meghatározott tevékenységek végzéséhez meghatározott feltételek! Ezen tevékenységek: a) okirat ellenjegyzése, (bélyegzők); b) cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátása, ba) aláírás-hitelesítés, bb) székhelyellenőrzés, bc) a cég - ügyvéd által készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, (elektronikus aláíró kártya); c) pénz és értéktárgy letéti kezelése (letéti számla).
Az Ügyvédi Kamara Szerveződése Területi kamarák – 20 db Országos kamara - Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Szerepe - az ügyvédek szakmai irányítási, érdekképviseleti testülete (köztestület) - Szakmai szabályokat alkot az ügyvédekre - Véleménynyilvánítás az ügyvédi tevékenység kapcsán - vezeti a kamarai tagok jegyzékét Fontos! A kamarai tagság kötelező a tevékenység végzéséhez. Igazolványt állít ki a kamara a tag számára. - Az ügyvédi fellelőség megállapítására jogosult szervezet (etikai bizottság)
