M A R Y W O LLSTO N ECRA FT ( 1759- 1797)
A nő jogainak védelm ében1 ( 1792) Részletek A s z e r z ő b evezető je M iután a g g á ly o s g o n d o ssá g g a l áttan u lm án y o ztam a tö rté n e le m la p ja it, és m eg v izsg áltam a je le n v ilá g o t, a szom orú m éltatlan k o d ás m é la b ú s é r z é s e k e rített h atalm áb a, és só h a jtv a k e lle tt m egvallanom , hogy vag y a T e rm é s z e t te tt nagy k ü lö n b sé g e t em b er és em b er között, vagy az ed d ig i c iv iliz á c ió k v o lta k nagyon rész re h ajló ak . Á tlap o ztam egy sor n evelésről szóló k ö n y v e t, tü r e lm e sen m eg v izsg álta m a szülők v iselkedését és az iskolák ig a z g a tá sá t - és m i lett az ered m én y ? A z a m ély m eggyőződés alakult k i ben n em , h o g y tá rs a im n ev e lesének elh an y a g o lása a fő oka a szánalm as közállapotnak, m e ly a n n y ira e lk e serít, és h o g y k ü lö n ö se n a n ők gyengesége és sz eren c sétlen sé g e e g y e tle n , s ie tősen le v o n t k ö v e tk e z te té sb ő l ere d ezteth e tő , m ely e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g ő o kokra v ez eth ető vissza. A nő k viselkedése és szokásai v a ló b a n azt b iz o n y ít óik, hogy sz ellem ü k nem eg észség es, hiszen a tú lság o san g a z d a g ta la jb a ü lté ü l l v irá g o k h o z h a s o n ló a n felá ld o zz ák a szépség k e d v é é rt a fiz ik a i e r ő t é s a h aszn o sság o t, és a kérk ed ő le v ele k , ha a kényes sz em e k n ek m á r k e d v é r e te t tek, észrev é tle n herv ad n ak el a száron jóval azon év szak e lé rk e z te e lő tt, a m i korra teljesen k ifejlő d h ettek volna. Ennek a term ék etlen v irá g z á s n a k a z e g y ik okát én a ro s s z o k ta tá s i re n d sz e rb e n látom , le g a lá b b is a m e n n y ire a z t a z e tárgyról férfiak által íro tt k ön y v ek b ő l m egállapíthattam . E ze k a f é r fia k a n ő ket inkább nő k n ek , m in tsem em b eri lényeknek tek in tik , így b u z g ó b b a n ig y e keznek e lb á jo ló szerető k k é, m int szerető feleségekké és jó z a n a n y á k k á n e v e l ni őket'. A nők g o n d o lk o d á sát ez a bájaik iránt m u ta to tt fé lre v e z e tő e lis m e ré s o ly an n y ira m e g ro n to tta, hogy k orunk m űvelt asszonyai, k ev é s k iv é te ltő l e lte k intve, csak szerelm et akarnak ébreszteni, am ikor ped ig n e m e se b b tö r e k v é s e ket k ellen e d éd e lg e tn iü k , és képességeikkel valam int e ré n y e ik k e l k e lle n e m a su k n ak tiszte letet kivívniuk. ~n I \ fordít un ii MWetkiv.fi ungol kiadás alapján készült: Mnry W ollstonecraft, V indication o fth e h'irln,\ ofW omim tiit. wltli un lntmiluction by Mii iám Urody. I .ondon: P e r tu in B ooks L td.. 1985.
/«>
Egy, a nők jogairól és szokásairól szóló értekezésben nem szabad tehát figyel men kívül hagyni a kifejezetten az ő okulásukra írott m űveket, különösen akkor nem, ha határozottan kijelenthetjük, hogy a nők szellem i erejét a ham is finom ko dás elgyengítette; hogy a lángelm ék által tanító célzattal írott könyvek ugyanazt a n éző p o n to t képviselik, am it a frivol irom ányok; és hogy a nőkkel, akárcsak a m o ham edán vallásban, alsób b ren d ű lényekként bánnak, nem p ed ig az em beri nem tagjaiként - holott a tökéletesíthető értelem az a m éltóságot adó m egkülön böztető jeg y , m ely az em bert az állatok fölé em eli, és gyenge kezébe term észet től való jo g a rt ad. Nem szeretném , hogy nő voltom m iatt olvasóim azt feltételezzék, erőszakkal perbe akarok szállni nem em tulajdonságainak vagy alsóbbrendűségének vitatott kérdése ügyében, de m inthogy beleütköztem a kérdésbe, nem m ehetek el m ellette szó nélkül, különben a későbbiekben érvelésem et könnyen félrem agyarázhatják. M ost hát egy pillanatra m egállók, hogy néhány szóban elm ondjam vélem ényem et. A term észet világában m egfigyelhető, hogy a nőstény erő tekintetében általában alacsonyabb rendű a hím nél. Ez a term észet törvénye, m elyet nem függeszthetünk fel, és a nőket kedvezőbb helyzetbe hozandó nem is változtathatunk m eg. Tehát b i zonyos m értékű fizikai felsőbbrendűséget nem lehet a férfiaktól eltagadni, és ez b i zony nem es kiváltság! A férfiak azonban nem elégszenek meg e term észettől adó dó fölényükkel, hanem próbálnak m ég inkább lealacsonyítani bennünket, hogy tár gyaknak tekinthessen csupán, m elyek pár percig tartó érdeklődésüket kielégítik. A nők pedig m egrészegedve a csodálattól, am ivel a férfiak érzékeik befolyása alatt adóznak nekik, nem is igyekeznek a férfiak szívében tartósabb érdeklődést kelteni, vagy a társaságukat szórakoztatónak találó társaiknak barátjává válni. T isztában vagyok vele, m ilyen következtetés adódhat érvelésem ből. H allom is m inden irányból a férfias nők elleni tiltakozást, de hol vannak ezek a nők? H a ezzel a m egnevezéssel a férfiak a nők vadászat, lövészet és szerencsejáték iránti lelkesedését kárhoztatják, akkor szívesen csatlakozom hozzájuk felháborodásuk ban; ám h a ez a vád a férfias erények utánzása ellen szól, vagy, pontosabban szól va, azon k épességek és erények elsajátítása ellen, m elyek gyakorlása az em beri term észetet nem esebbé teszi, és a nőket a lelkes lények sorában oda em eli, ahol egyöntetűen em bernek nevezünk m indenkit, akkor m indazoknak, akik a nőket fi lozófiai szem m el nézik, velem együtt azt kell kívánniuk, hogy a nők napról n ap ra váljanak egyre férfiasabbá. E z az érvelés term észetesen két részre osztja tárgyam at: először az egész em beriség fényében vizsgálom m ajd a nőket, akik a férfiakkal együtt azért helyezteliek a földre, hogy képességeiket kibontakoztassák; azután pedig a nők sajátos rendeltetéséről fogok írni.
KO
Szeretném m agam távol tartani attól a tévedéstől, m elyet több tiszteletre m él tó író is elkövetett: az ez idáig nőknek cím zett okítások igazából ugyanis hölgyek nek szólnak, ha azt a kevés közvetett tanácsot, am i a San d fo rd és M ertonban ta lálható, figyelm en kívül hag y ju k .2 É n azonban, h atározottab b hangon szólítván m eg nem em et, különös figyelm et szentelek a középosztálybeli nőknek, m ert szá m om ra az ő helyzetük tűnik a legterm észetesebbnek. A ham is finom kodás, az er kö lcstelen ség és a hiúság m ag jait talán m indig is a rangosak vetették el. E zek a gyenge, m esterkélt terem tések, akik term észetellenes m ódon az egész em beri faj ra jellem ző vágyakat idő előtt kiélik, és az érzésektől m egcsöm örlenek, aláássák az erk ö lcs talap z atát és az eg ész tá rsad alm at m egrontják! A z em b eriség eg yik osztályaként őket illeti leginkább szánalom : a gazdagokat nevelésük hiúvá és sze rencsétlenné teszi, kibontakozó szellem üket pedig nem erősíti az em beri term é szetnek m éltóságot adó kötelességek gyakorlása. C sak azért élnek, hogy szó ra kozzanak, és a törvény szerint, m ely a term észetben m indig ugyanazzal a k ö v et kezm énnyel já r, szórakozásuk ham ar kiürül és term éketlenné válik [...] R em élem , nem em m egbocsátja, ha racionális lén y ek k én t b ánok velük, nem pedig elb ű vö lő bájaiknak hízelgek, s ha nem úgy nézek rájuk, m int örök g y erm e kekre, akik képtelenek m egállni saját lábukon. E ltökélt szándékom , hogy m e g m utassam , m iben áll a valódi m éltóság és az em beri boldogság. A rra akarom rá beszélni a nőket, hogy próbáljanak m ind testi, m ind szellem i erőt gyűjteni, és a r ról akarom m eggyőzni őket, hogy a selypegő kifejezések, a szív k iszo lg áltato tt sága, az érzés cizelláltsága és az ízlés rafináltsága valójában a gyengeség je lz ő i nek szinonim ái, és hogy azok, akik csupán szánalm at ébresztenek s olyan szeretetet, m ely azzal rokon, ham ar m egvetés tárgyaivá válnak. E lutasítván tehát azokat a csinos, nőiességre vonatkozó kifejezéseket, m ely e ket a férfiak leereszkedően, szolgai alávetettségünk enyhítésére h aszn áln ak , és m egvetvén a gondolkodás erőtlen eleganciáját, a k ülönleges érzékenységet és az édes engedelm ességét, am it m ind a gyengébb nem jellem zőjén ek tartanak, én azt kívánom m eg m u tatn i, hogy az eleg a n cia alacsonyabb rendű az erk ö lcsn él, és hogy a dicséretes törekvések legfőbb célja az, hogy em berré váljunk, függetlenül attól, m elyik nem hez tartozunk, és hogy m inden m ásodlagos nézetnek eh h ez az alapelvhez kell igazodnia. Ez tervem hevenyészett vázlata, és ha olyan határozott érzésekkel tudom k i fejezni m eggyőződésem et, ahogyan a nők jogaira gondolva érzek, akkor a tap asz ig 1 T lm m a s D ny, T h e H is lo ry o f S a n d fo r d u n d M arto n (1 7 8 3 - 9 ): k o ra b e li, ta n ító c é lz a tta l író d o tt, m -p s/e m g y e re k k ö n y v , am ely a g a zd a g , e lk é n y ez te te tt M ertont a sze g é n y , becsü letes S a n d fo rd
KI
talat és az elm élkedés parancsszavát olvasóim is érezni fogják. E fontos tárgytól fellelk e sü lv e én m éltóságon alu lin a k tartom , hogy szav aim at m eg v álo g assam , vagy stílu so m at csiszoljam . C élom az, hogy hasznos legyek, és az ő szin teség m esterkéletlenné fog tenni. M ivel érveim erejével m eggyőzni kívánok, nem p e dig nyelvem eleganciájával elvakítani, nem fogom vesztegetni az időm a m on d a taim k ikerekítésére, vagy dagályos érzések m esterkélt kifejezésének összetákolására, hiszen azok a fejünkből erednek, és soha nem érhetik el szívünket. P ro b lém ákkal fogok foglalkozni, nem szavakkal! É s azon igyekezvén, hogy nem em et a társad alo m tiszteletre m éltóbb tag jáv á tegyem , m egpróbálo m elk erü ln i azt a szóvirágokkal ékes beszédet, m ely az elm élkedésekből m ár a regényekbe, és a re gényekből a m agánlevelekbe és a beszélgetésekbe is belopózott. E zek a csinos szu p erlatív u szo k , m elyek m aguktól csúszn ak ki a szánkon, m egfertőzik az ízlést, és valam ifajta beteges finom kodást keltenek, am i hátat fo r d ít az eg yszerű, díszítetlen igazságnak; a ham is érzelm ek és túlfűtött érzések ár ja pedig, a szív term észetes érzéseit elfojtva, ízetlenné teszi a házi öröm öket, jó l lehet ezek n ek kellene azon szigorú kötelességek gyako rlását m eg éd esíten iü k , m elyek egy racionális és halhatatlan lényt nem esebb cselekvésre ösztönöznek. A nők nevelése m ostanában egyre több figyelm et kap, ám m ég m indig frivol nem nek tartják őket; a nőket szatírával vagy instrukciókkal nevelni kívánó írók pedig m ég m indig vagy nevetség essé teszik őket, vagy szán alm at éb reszten ek irántuk. Á ltalánosan elism ert tény, hogy a nők életük első éveinek nagy részét az zal töltik, hogy ném i felületes ism eretet szerezzenek, s eközben teljesen elhanya g o lják a test és a szellem fejlesztését a szépség öncélú ápolása és a n n a b a v ág y n ak a k ed v éért, hogy so rsu k at világi b oldogulásuk egyetlen eszk ö zév el, egy jó h ázasság g al m egalapozzák. E vágy hatására szellem ük visszam arad, és am ik o r férjh ez m e n n ek , g y erekként viselkednek: öltözködnek, festik m agukat, és Isten terem téseinek gúnyneveket adnak.3 Ezek a gyenge terem tések m inden bizonnyal sz erájb a valók! E lvárh atju k -e tőlük, hogy helyes ítélőerővel k o rm án y o zzan ak egy családot, és gondot viseljenek azokra a szegény gyerm ekekre, akiket világra hoznak? H a tehát a női nem jelen leg i viselkedéséből - abból, hogy az öröm ök k izáró lagos h ajszo lása k iszo rít életükből m inden olyan célt és olyan n em eseb b sz en vedélyt, m ely felébreszthetné és gazdagíthatná a lelket - levonhatjuk azt a k ö v et keztetést, hogy az a nevelés, m elyet a nők a polgári társadalom m egalakulása óta
3. V ö. S h a k e sp e a re : H a m let. III. i. 1 4 6 -8 . H am let m o n d ja O p h e liá n ak : „leb eg tek , tip e g te k , sely p e g tek: Isten te re m té se in e k g ú n y n e v ek e t ad to k , s k a cé rsá g b ó l tu d a tla n n ak m u ta tk o z to k .” A rany Já nos fo rd ítá sa .
H'
kapnak, csupán a vágy jelentéktelen tárgyaivá degradálta őket - és ostoba u tódo kat nevelő anyákká! - , és ha be tudjuk bizonyítani, hogy am ennyiben úgy n ev e lik őket, hogy értelm i képességeiket nem m űvelik, azzal kiszakítják őket k ö teles ségeik köréből, és am ikor szépségük rövid életű v irágja lehull, nev etség essé és haszontalanná válnak,4 akkor feltehetően nincs olyan racionálisan gondolkodó férfi, aki rossz néven veszi, ha m egpróbálom m eggyőzni a nőket, hogy legyenek férfiasabbak és tiszteletet parancsolóbbak. A férfias szó tulajdonképpen csak ijesztgetésre jó , nincs sok okunk attól fé l ni, hogy a nők túl sok bátorságot vagy erőt nyernének, hiszen a testi erő te k in te tében m u tatk o zó n y ilvánvaló alsó b b ren d ű ség ü k valam ilyen m értékben az élet szám os terü letén m indenképp a férfiak ra u talja őket, de m iért kellene ezt olyan előítéletekkel erősítenünk, m elyek az erkölcsnek nem i kiváltságnak tekintik, és az egyszerű igazságokat összekeverik az érzéki álm odozásokkal? A nőiességről kialakult téves fogalm ak olyannyira lealacsonyítják a nőket, hogy nem szeretnék ehhez egy újabb paradoxonnal hozzájárulni, am ikor azt állítom , hogy mesterségesen kialakított gyengeségük zsam okoskodásra való hajlam ot és ra vaszságot szül. az erő term észetes ellentéteit, m inek következtében a nők m egve tésre m éltó, gyerekes pózokat vesznek fel, m elyek b ár vágyat ébresztenek, aláás sák a tiszteletet. L egyenek a férfiak tartózkodóbbak és szerényebbek, s h a a nők nem válnak ezzel egyenes arányban bölcsebbekké, akkor bebizonyosodik, hogy ér telmi képességeik valóban gyengébbek. A zt aligha szükséges m egjegyeznem , hogy most általánosságban beszélek a női nemről. Sok nőnek több esze van férfi rokona inál, és m ivel sem m i sem uralkodhat az egyensúlyért folyó szüntelen harcban, csak ha term észettől fogva nagyobb súllyal bír, van olyan nő, aki úgy tudja irányítani férjét, hogy közben nem alázza m eg m agát - m ert az ész m indig irányít.
M á s o d ik f e j e z e t A n em i je lle m á lta lá n o s m e g íté lé s é r ő l A férfiak ö n kényuralm ának igazolására és m entségére szám os ravasz érv h a n g zón m ár el annak bizonyítékául, hogy a két nem nek egym ástól teljesen k ü lö n b ö ző erényekre kell törekednie; sőt egyesek nyíltan tagadják is, hogy a nők eleg en dő szellem i erővel rendelkeznének, hogy elsajátíthassák azt, am i valóban m eg ér dem li az erény nevet. Ám ha m egengedjük, hogy a nőknek is van lelke, akkor be í> ■I M nry W o llsto n c e ra ft jegyzete: ü g y le n d ü le te s stílu sú szerző (nem e m lé k sz e m a nev ére) a m ű v é ben fe lte szi a k e n li'st. vajon mi a h elye eg y n eg y v en feletti nőnek a v ilág b an ?
*
kell lálnunk, hogy a G ondviselés egyetlen erényhez és boldogsághoz vezető utat je lö lt ki az egész em beriség szám ára. H a tehát a nőket nem rövid időre való já ték szerek n ek tekintjük, akkor m iért k ellen e ő k et az ártatlanság m egtévesztő cím kéje alatt tudatlan ság b an tartani? A m ennyiben nem ostorozzák szarkasztikus gúnnyal nem ünk m akacs szenvedélye it és hitvány bűneit, a férfiak ostobaságainkat és szeszélyeinket panaszolják fel, s jó okuk van rá. M indez, m ondom én erre, a tudatlanság következm énye! A z a szel lem , m ely csak előítéletekre tám aszkodik, m indig ingatag m arad, és az ár pu sztí tó dühvei rohan, ha nincsenek gátak erejét m egtörni. A nőknek kisgyerm ekkoruk tól azt m ondják, és anyjuk példájából is azt tanulják, hogy ném i szűkös ism eret az em beri gyengeségről, am it jo gosan fortélynak neveznek, valam int a szelíd term é szet, a szín lelt engedelm esség és a gyerekes viselkedéshez való következetes ra gaszkodás m egszerzi m ajd szám ukra a férfi védelm ét; ha ráadásul m ég szépek is, akkor, legalábbis életük első h úsz évében, m inden m ás felesleges is. M ilton is hasonlóan jellem zi gyarló ősanyánkat, azt azonban nem értem , m ire g o n d o l, m ik o r azt írja, hogy a nők szelídségre és csinos v arázsra term ettek , hacsak, igaz, m oham edán m ódra, nem akar m egfosztani bennünket a lelkűnktől, és nem arra akar célozni, hogy csupán édes, csinos bájjal és irányítható, vak en g ed elm esség g el m egalkotott terem tések vagyunk, hogy ekképp ö röm öt szerez h essü n k a férfi érzékeinek, m ikor az épp nem az eszm élés szárnyán rfepül a m a g asb an .5 M ilyen durván m egsértenek bennünket azok, akiknek egyetlen tanácsa, hogy szelíd és házias állatok legyünk! V együk például az oly gyakran és m elegen aján lott m egnyerő szelídséget, am i azáltal irányít, hogy m ásoknak engedelm eskedik. M ilyen gyerekes kifejezések ezek, és m ilyen jelentéktelen lény az - halhatatlan lény v ajon tehet-e ilyet? - , aki hajlandó ilyen aljas eszközökkel uralkodni? [...] A férfiak vélem ényem szerint nem cselekszenek bölcsen, am ikor úgy próbálják b izto sítan i a nők jó m agaviseletét, hogy örökösen gyerm eki állapotban ig y ek ez nek tartan i őket. R ousseau sokkal következetesebbnek m utatkozott, am ik o r azt kívánta, hogy m indkét nem nél m egálljon az ész fejlődése, hiszen h a a férfi eszik a tudás fájáról, a nő is m eg akarja kóstolni - értelm ük m ostani tökéletlen k im ű velése m ellett viszont m indketten csak a rossz tudására tehetnek szert. [...] A követk ező sorokban azonban azt hiszem Á dám az én vélem ényem et fogalm az za m eg, am ikor ily m ódon tesz szem rehányást Terem tőjének:
5. V ö. M ilton: E lve sze tt p a ra d icso m . IV . 2 9 7 -8 .: a férfi e rő re , esz m é lé sre te rm e tt, / sze líd sé g re a nrt. c sin o s v a rá zsra . Ján o sy Istv án fo rd ítása.
84
N em tettél meg helyettesednek itt, s talpam alá nem lökted m élyen őket? Ily egyenlőtlenek k ö zt m ily közösség lehet, m ily összhang, m ily igaz gyönyör, m ely kölcsönös kell légyen adva, véve kellő arány szerint? A nem hasonlók, ha egyik lom ha, tú lfeszült a m ásik, nem férnek össze, egym ást csakham ar m egutálják. Társas viszonyra vágyom : részt kapni m inden ésszerű gyönyörben [...]6 A nők szokásairól szólva tegyük te h át félre az érzékekre von atk o zó érveket, és beszéljünk arról, hogyan kellene form álnunk a nőket ahhoz, hogy hozzájárulhas sunk - ha nem túl m erész ez a kifejezés - a L egfőbb L ény alkotóm unkájához. Az eg y énre szabott n evelés alatt azt értem - a szó je le n té se ugyanis nincs pontosan m eghatározva - , hogy a gyerm ek olyan figyelm et kap, m ely lassanként kiélesíti az érz ék szerv eit, k ia lak ítja a term észetét, k o rdában tartja a fo rrongó szenvedélyeit, és m ég a testi érés előtt m unkára készteti a szellem ét, hogy aztán Id n ő ttk én t csak folytatnia kelljen, ne pedig akkor kezdenie, a gondolkodás és é r velés m egtanulásának fontos feladatát. A félreé rtés elk erü lése v ég ett m eg kell je g y ez n em , én n em h iszem , h o g y a m agánoktatás olyan csodákat m űvelhet, am ilyeneket néhány derűlátó író tu la j donít neki. A férfiakat és a nőket leginkább annak a társadalom nak a vélem ényei és szokásai n evelik, am elyben élnek. M inden korban létezett a közvélem énynek egy fő sodrása, am i m in d en t m eghatározott, és az egész század o t szinte családi kötelékekkel fo n ta be. E bből term észetesen az következik, hogy am íg nem vállozik m eg a társadalom szerkezete, nem várhatunk sokat a neveléstől. Jelenlegi célom at szem előtt tartva azonban m égiscsak kijelentem , hogy bárm ilyen hatás• il vannak is a k örülm ények az em beri képességekre, saját eszén ek h aszn álata hal m inden em b er erényessé válhat. H iszen ha csupán egyetlen lény is gonosz
.1
indulatokkal született, vagyis kifejezetten rossznak, m i m enthet m eg m inket az aii i/.m ustól? S az Isten, akit im ádunk, nem az ördög lenne-e akkor vajon? Iizéi t hát, vélem ényem szerint, a legtökéletesebb nevelés az értelmi képességek olyan kim űvelése, am ely leginkább erősíti a testet és alakítja a szívet. Más szóval, am elyik képessé teszi az egyént a s a , hogy olyan erkölcsi szokásokat alakítson ki m.i)’ahan, m elyek biztosítják függetlenségét. Nevetséges dolog bárkit erényesnek fi M ilton: l Ivcs c tt ^ a ra d it \o m . VIII 381 9 1 . Ján o sy István ford ítása.
85
nevezni, akinek erényei nem saját racionális ítéletéből szárm aznak. Ez volt R ous seau vélem énye a férfiakról, szerintem pedig ez a tétel a nőkre is igaz, és teljes b i zonyossággal kijelenthetem , hogy a nőket éppen a ham is finom kodás em eli ki ter m észet elrendelte státusukból, nem pedig az a szándékuk, hogy férfias tulajdonsá g o k at szerezzenek. A nők irányában m utatott szolgai hódolat annyira m érgező, hogy am íg a kor szokásai meg nem változnak, és józanabb alapokat nem nyernek, addig talán lehetetlen is m eggyőzni a nőket arról, hogy a lealacsonyodással nyert törvénytelen hatalom átok, és hogy vissza kell térniük a term észethez és az egyen lőséghez, ha biztosítani akarják m aguknak a m esterkéletlen érzéseknek köszönhe tő csendes elégedettséget. D e erre a korra m ég vám unk kell, talán egészen addig, am íg a felvilágosult királyok és nem esek, akik a gyerm eki állapot helyett az igazi em beri m éltóságot választják, le nem vetik örökölt rangjuk cifra jelvényeit. H a ak kor a nők nem m ondanak le a szépség önkényuralm áról, azzal valóban bebizonyít ják , hogy csekélyebb szellem i képességekkel bírnak, m int a férfiak. [-.] E rő sítsü k a nők szellem i képességeit azáltal, hogy szellem üket g azdagítjuk, és ezzel véget vetünk a vak engedelm ességnek. A vak engedelm ességet azonban m indig a hatalom keresi m agának, így a zsarnokoknak és a kéjenceknek igazuk van, h a a nő ket sötétségben akarják tartani, m inthogy az előbbiek csak rab szo l gákra, az utóbbiak pedig csak játékszerekre vágynak. V alójában az élvhajhászok a legveszély esebb zsarnokok, és a nőket ugyanúgy csapják be szeretőik, ahogy a h ercegeket m inisztereik, m iközben azok azt álm odják, hogy uralkodnak felettük. E lső so rb an R ousseau-ra szeretnék hivatkozni, m ert az ő Z sófiája k étség tele nül m egnyerő jellem , bár nekem égbekiáltóan term észetellenesnek tű n ik .7 N em jellem én ek felépítését, hanem alapját akarom tám adni, azokat az elveket, m elye ken n eveltetése alapszik. B árm ilyen lelkes csodálója is vagyok a kitűnő író g én i uszának, s vélem ényét gyakran lesz alkalm am idézni, a csodálat h ely ét m indig a m éltatlan k o d ás veszi át, és az ékesszóló körm ondatok keltette elism erő m osolyt a m eg sértett erény felháborodása letörli arcom ról, m ikor kéjsóvár álm o d o zásai nak le írásá t olvasom . E z az az em ber, aki az erény iránti b u zg ó ság áb an a béke m inden szelíd m űvészetét szám űzné, és spártai fegyelem hez vezetne vissza m in ket? E z az az em ber, aki öröm ét leli a szenvedély hasznos csatáinak, a jó in d u lat gy ő zedelm eskedésének, és a ragyogó lelket önnön korlátinak átlépésére k észte tő h ő sies em elkedettségének? M ennyire m élyre m erülnek ezek a m agasztos é r zelm ek , am ik o r kis kedvencének kecses lábáról és m egnyerő viselk ed ésérő l ír!
7. W o lls to n e c ra ft R o u sse au E m il vagy a n e v e lé srő l c ím ű m ű v é b e n az E m iln ek k is z e m e lt id eális fe le sé g rő l b eszél.
K(>
[...] R ousseau azt állítja, hogy egy nő egyetlen pillanatra sem érezheti m agát fü g getlennek: a nőt a félelem nek kell irányítania, hogy veleszü letett fo rtély o sság át használja, és k acér rabszolgává kell tenni, hogy a vágy m ég csábítóbb tárgya, a férfi édesebb társa legyen, am ikor csak az pihenni vágyik. R ousseau m ég tovább viszi e term észetből levontnak feltüntetett érvelést, és arra céloz, hogy az igazsá got és az erő t, m inden em beri erény sarokköveit, a nőkben csak b izonyos m e g szorításokkal lehet kim űvelni, m ert a nőkbe az engedelm esség nagy leckéjét kell kérlelhetetlen szigorral belenevelni.8 M icsoda képtelenség! M ikor érkezik m ár el az az elegendő szellem i erővel b í ró nagy em ber, aki eloszlatja ezt a ködöt, am ivel a büszkeség és az érzékiség a té m át elrejti szem elől? H a a nők fizikailag alacsonyabb rendűek is, m int a férfiak, ha m értékük szerint nem is, m inőségükben a férfiakéval azonos erkölcsi tulajdon ságokkal kell rendelkezniük, különben az erény relatív fogalom m á válik. íg y te hát a férfiak és a nők viselkedésének azonos elveken kell nyugodnia, és azonos céllal kell rendelkeznie. [...] A z az u ra lk o d ó v élem é n y , hogy a nő a fé rfié rt te re m te te tt, v a ló sz ín ű le g M ózes k ö ltő i történetéből ered. D e m ivel feltételezh etjü k , hogy a tárg y n ak k o m oly m e g fo n to lást szentelő gondolkodók közül csak k evesen h itték , hogy É va szó sz erin t Á dám eg y ik o ld a lb o rd á ja lenne, a tö rté n e tb ő l fak a d ó k ö v e tk e z te té st n y u g o d ta n e le jth e tjü k , vag y csak an n y ib an k ell fig y e le m b e v en n ü n k , am en n y ib e n azt b iz o n y ítja , h o g y a fé rfia k a le g ő sib b idők ó ta k én y e lm e sn ek ta lálták , h o g y e re jü k e t k im u ta tv a tá rsa ik a t annak aláv e ssék , ta lá lé k o n y sá g u kat p ed ig a rra h aszn á lják , hogy b eb izo n y ítsák , a n ő k n ek ig áb a kell h a jtan iu k a fejü k e t, h isz en az eg ész te rem tés csak a férfi k én y e lm é re és ö rö m ére te re m te te tt.^ ..] T udom , hogy a szerelem ről tiszteletlenül beszélni főbenjáró bűn az érzelm ek és a finom érzések ellen, de én az igazság egyszerű nyelvén akarok b eszélni, és inkább a fejhez, m intsem a szívhez szólni. H a érvelésem m el szám űzni akarnám a szerelm et a világból, az olyan lenne, m intha D on Q uijotébb akarnék lenni C er vantes Don Q uijo téján ál, és ezzel a jó zan észt is m egsérteném ; az a vágy azo n ban m ár kevésbé tűnik vadnak, hogy ezt a viharos szenvedélyt m egfékezzük, és bebizo n y ítsu k, hogy nem taszíthat le trónjukról m agasabb rendű hatalm akat, és nem b ito ro lh a tja azt a jo g a rt, m elyet m indenkor az értelm i k ép esség ek n ek kell nyugodt kezükben tartaniuk. A / ifjú ság m indkét nem n é^ a szerelem évszaka, ám a gondtalan öröm ezen napjai alatt gondoskodni kell az élet fontosabb éveiről is, am ikor m ajd az elm éiK. R ousseau: I m i i v a ^ y tí nevelésről, (íyrtry János fordítása. B udupest, Tankönyvkiadó, 1965. V. könyv.
* K7
kedés lép az érzések helyére. R ousseau és az ő nyom dokaiban járó férfi írók több sége azonban m elegen ajánlja, hogy a nők nevelése egyetlen irányba m utasson: a n ő knek tetszést kell kelteniük. H add vitatkozzam e vélem ény azon képviselőivel, akiknek van valam elyes is m eretük az em beri term észetről. V ajon azt képzelik, hogy a házasság eltörölheti a szo k áso k at? A z a nő, akit csak arra tanítottak m eg, hogyan próbáljon tetszést kelteni, ham arosan azt fogja látni, hogy bájai a nyár tovatűnte után csupán ferde n apsugarak, nem hatják m eg a férj szívét, ha az m inden nap látja őket. Lesz-e ak kor a nőnek elegendő saját ereje, hogy m agában keressen vigaszt, és alvó k ép es ségeit k im űvelje? V agy nem jó zanabb dolog-e azt várnunk tőle, hogy m ás férfi aknak p ró b ál m ajd tetszeni, és az új hódítások élm énye által k eltett érzések k el próbálja feledtetni azt a m egaláztatást, am it szerelm e és büszkesége elszenvedett? A m ikor a férj m egszűnik szerető lenni, és ez az idő m indenképp elérkezik, akkor a nő vágya, hogy tetsszen, vagy ellankad, vagy keserűség forrása lesz, és a sze relm et, m inden szenvedélyek közül talán a legtűnékenyebbet, vagy a félték en y ség vagy a h iúság váltja fel. Azokról a nőkről beszélek most, akik valamilyen elv vagy előítélet foglyai. Ezek a nők, bár egy szerelm i viszonyt gyűlöletesnek tartanának és visszariadnának tőle, m égis azt kívánják, hogy a lovagias hódolat m eggyőzze őket arról, hogy férjük ke gyetlenül elhanyagolja őket; vagy napokat és heteket töltenek azzal, hogy hozzájuk hasonló lelkek boldogságáról álm odoznak, míg aztán egészségük m egrom lik, és kedvüket szegi az elégedetlenség. H ogyan is lehet akkor a tetszeni vágyás nagy m ű vészete kötelező tananyag? Hiszen az csak a szerető számára hasznos! A hűséges fe leség és a m egfontolt anya szám ára a tetszés hatalm a csupán erényeinek dísze, a férj szeretete pedig csupán egyike azon vigaszoknak, m elyek feladatát m egkönnyítik, és életét boldogabbá teszik. Szeressék bár, vagy hanyagolják el, a nő első kívánsága az legyen, hogy m agát tiszteletre m éltóvá tegye, ne pedig az, hogy olyan valakire bíz za teljes boldogságát, aki hozzá hasonló gyengeségek rabja. [...]
N e g y e d ik f e j e z e t M e g fi g y e l é s e k a rró l, hova a la c s o n y ítjá k le k ü lö n b ö z ő o k o k b ó l a n ő k e t [...] A társad alo m jelen leg i állása szerint a nő élete az öröm ről szól, és am íg ez így m arad, nem várhatunk sokat ezektől a gyenge lényektől. A term észet nyilván való hibájából egyenes ágon örökölték a szépség felségjogát, és hogy hatalm ukat fen n tartsák , lem ondtak azokról a term észetes jogokról, melyekéi az ész gyakor
HH
lása b izto síth ato tt volna szám ukra; inkább rövid életű királyn ő k akarnak lenni, sem hogy az egyenlőségből szárm azó józan öröm ök m egszerzéséért dolgozzanak. G yengeségük okán felm agasztaltatván - még ha ez ellentm ondásnak hangzik is folyton a nőknek kijáró tiszteletet követelik, pedig tapasztalatból tudhatnák, hogy azok a férfiak, akik büszkék arra, hogy ezt az indokolatlan és pim asz tiszteletet a leglelkiism eretesebb pontossággal m egadják a női nem nek, m indenkinél inkább hajlam osak zsarnokoskodni, és m egvetni azt a gyengeséget, am it d édelgetnek. G yakran em legetik M r H um e gondolatait, aki a francia és athéni jellem ö sszeh a sonlításakor a nőkre is utal: „Az igazán rendkívüli ebben a különös népben, m on dom az athéniaknak, hogy a szaturnáliák alatti bolondozásotok, vagyis az a szo kás, hogy az urak szolgálják ki a rabszolgákat, náluk egész évben és kom o ly an érvényben m arad, néhány olyan körülm ény által kísérve, am i csak tovább n ö v e li a dolog ab szu rd itását és n ev etség esség ét. A ti m u lato záso to k csak p ár nap ra em eli fel azokat, akiket a szerencse levetett válláról, és akiket a szerencse szesz élyből b árm ikor valóban fölétek em elhet. Ez a nem zet azonban igazán m ag asz t a lja azokat, akiket a term észet alávetett, és akiknek alsóbbrendűsége és g y en g e ségei tö k é letesen orvosolh atatlan o k . N áluk a nők, b ár erény rő l m it se tu d n ak , egyeduralkodókként tartják alávetve a férfiakat.”9 Ó , m ié rt e re sz k e d n e k le a nő k - sz erető fé lté sb ő l íro m e so ro k at - , h o g y olyan m é rték ű fig y elm et és sz erete t k ap jan a k id eg en ek tő l, am i k ü lö n b ö zik az em b eriesség p ara n csa és a civ ilizált érintkezés udvariassága által em ber és em ber k ö zö tt en g e d é ly e z e tt k ö lcsö n ö s elő zék en y ség tő l? É s m ié rt nem jö n n e k rá, m ég „a sz é p sé g h a ta lm á n a k te ljé b e n ” , h o g y csak a z é rt b án n a k v elü k k ir á ly nőkként, h o g y az üres tisztelet becsap ja őket, s önként lem ondjanak te rm észet adta elő jo g a ik ró l, vag y fel se ism erjék azokat? A k k o r p ed ig , a to llas n é p s é g hez h aso n ló an k e tre c b e zárva, n in cs m ás d olguk, csak hogy to llász k o d jan a k , és ham is m é ltó sá g g a l, p e c k e se n eg y ik k a k a sü lő tő l a m á sik ig rö p k ö d jen e k . Igaz u g y an , hogy ellátják őket élelem m el és ö ltö z ettel, am iért n ek ik nem kell v erejték b en m u n k á lk o d n iu k ,10 ők azonban cserében lem o n d an ak az eg é sz ség ről, a sz ab a d ság ró l és az erényről. D e v o lt-e v alah a b árk ib e n is eleg en d ő sz e l lemi erő ah h o z, hogy lem o n d jo n v életlen szerű elő jo g airó l, v o lt-e b árk i, aki az ész ny u g o d t m é ltó sá g áv a l a k ö z v é le m én y fölé em elk e d v e b ü szk e m ert v o ln a lenni az e m b e r sz ü le té stő l m e g lév ő k iv á ltsá g a ira ? H iá b a v a ló ezt v árn u n k , am íg az ö rö k ö lt h atalo m m e g b én ítja az érz ések et, és csírá já b an fo jtja m eg az észt. [...]
I >:ivi i I I l u t í K ' : /
^
.v v ií v .v
m a i 'l'm ilis i's on S e v e ra l S u b je c ts (1 7 7 7 ), II, „A D ia lo g u e .”
10. V». Máté 6, 28.
* N4
A k ö zép o sztály b eli fiatal férfiak szakm ákra k észülnek fel, és a h ázasság o t nem tartják életük legfontosabb esem ényének, a nőket ezzel szem ben sem m i m ás nem készteti képességeik csiszolására. Nem az üzlet, a nagyszabású tervek vagy az am bíció m erész szárnyalásai töltik be képzeletüket, nem , gondolataikban nem em elnek ilyen nem es építm ényeket. A világi előrejutás, és az öröm ök hajszolása szabadságának érdekében a nőknek előnyösen kell férjet választaniuk, és id ejü ket ennek a célnak áldozzák fel, szem élyüket pedig gyakran jogi értelem ben prostituálják. A m ikor egy férfi foglalkozást választ m agának, akkor tek in tetét v ala m ilyen távoli célra szegezi - a szellem pedig azáltal, hogy m inden erő feszítése egyetlen p ontra irányul, m egerősödik - , és m unkája annyira lefoglalja, hogy az ö röm öt csupán kikapcsolódásnak tartja; a nők azonban létezésük legfőbb cé lja ként k ere sik az öröm öket. A társadalom olyan n eveltetésben részesíti a nőket, hogy k izáró lag az öröm utáni vágy irányítja őket, de vajon ez azt b izo n y ítan á, hogy a lélek nek nem e van? U gyanennyi értelm e volna azt k ijelen ten i, hogy a francia udvaroncok, m iután az elnyom ás rom boló hatása kialakította jellem üket, nem v o lta k többé férfiak, m ert a szabadságot, az erk ö lcsö t és az em b eriesség et feláld o zták az öröm és a hiúság kedvéért. V égzetes szenvedélyek ezek, m elyek az egész em beri fa ji képesek hatalm ukban tartani! [...] R öviden szólva, a nők a m indkét nem hez tartozó gazdagokkal egyetem ben, a civilizáció m inden ostobaságát és bűnét elsajátították, hasznos gyüm ölcseit azo n ban nem ízlelték. N em szükséges m indig h an gsúlyoznom azt az elő feltev ést, hogy az eg ész női nem helyzetéről szólok, a kivételeket figyelm en kívül hagyva. A nők érzék ei könnyen fellángolnak, s m inthogy értelm i képességeik k ifejlesz tését elhanyagolták, így aztán érzékeik, vagy, finom abban szólva, érzékenységük rab jáv á válnak, és m inden pillanatnyi érzelem vihar m agával sodorja őket. A c i v ilizált nő k et olyan gyengévé tette a ham is finom kodás, hogy erkölcs tek in teté ben sokkal rosszabb helyzetben vannak, m intha term észethez közelebbi állap o t ban m aradtak volna. M indig nyugtalanok és izgatottak, és túlgyakorolt érzékeny ség ü k k el n em csak saját m aguk szám ára válnak kellem etlen társaság g á, hanem m áso k sz ám á ra is fárasztóak, s ezzel m ég enyhe k ifejezé st haszn álo k . M inden g o n do latu k olyan dolgok körül forog, m elyek kiszám ítottan érzelm eket és érz é sek et k elten ek , am ikor p edig érvelniük kellene, v iselkedésük k iszám íth atatlan , vélem én y ü k bizonytalan, és ez a bizonytalanság nem a problém ák gondos m eg fo n to lásáb ó l vagy radikális nézetekből fakad, hanem zűrzavaros érzelm eikből. Ideig-óráig ugyan szám os törekvés izgatja őket, de ez az izgatottság, m ivel soha nem szilárdul kitartássá, ham arosan kifullad: vagy saját heve m eríti ki, vagy v a lam ely m ás, röpke szenvedéllyel találkozik, am inek az ész soha nem adhatta meg súlyát, s végül beáll a közöny. Igen szerencsétlen az a terem tés, akinek értelm i
«)()
kim ű v elése csak addig terjed, hogy szenvedélyeit lán g ra gyújtja! M ert k ü lö n b séget kell tennünk a szenvedélyek fellán g o lása és m e g szilárd u lá sa k ö zö tt. H a a szenvedélyeket így dédelgetik, az ítélőerőt pedig kiform álatlanul hagyják, ak kor m i is következhet? K étségkívül csak az őrület és az ostobaság valam ifajta k e veréke! E zeket az észrevételeket term észetesen nem szabad csupán a szeb b ik nem re vonatkoztatni, m ég ha én m ost csak róluk is beszélek. A regények, a zene, a k ö ltészet és a széptevés m ind hajlam os érzéki lé n y ek ké ten n i a n ő k et, így aztán am ik o r tu la jd o n ság aik k ialak u ln ak , je lle m ü k a könn y elm ű ségek öntőform ájában szilárdul m eg, és társadalm i h elyzetük is c su pán ilyenfajta fejlődésre ösztönzi őket. A túlzott érzékenység term észetesen ellankasztja egyéb szellem i képességeiket, és m eggátolja, hogy az értelem eln y er je azt a szuverenitást, am inek m egszerzése pedig elengedhetetlenül szükséges ah hoz, hogy egy racionális terem tés m ásoknak is hasznára legyen, és saját h ely ze tével m eg elégedjen. H iszen az élet előrehaladtával a szellem i képességek h asz nálata a szenvedélyek lecsillapításának egyedüli eszköze, m ellyel a term észet fe l v értezett bennünket. A z érzékek kielégítésének egészen m ásfajta hatása van. Szám talanszor d ö b bentett m ár m eg az elkárhozás azon kifejező leírása, am ikor a lelket úgy áb rázo l ják, hogy az szüntelenül, rem énytelen elszántsággal kering a bem ocskolt test k ö rül, és az érzékszervek nélkül képtelen bárm iféle öröm öt is találni. A nők viszont érzékeik rabszolgái, hiszen jelenleg csak érzékenységük révén tudnak m aguknak hatalm at szerezni. És a m o ralisták azt állítanák, hogy az em beriség egyik felének ebben az á lla potban kell m aradnia, kedvetlen sem m ittevéssel és ostoba beletörődéssel? K ed ves nevelőink! M i végre terem tettü n k m i? A zért, felelh etik , hogy ártatlan o k , vagyis gyerm ekek m aradjunk. A kár m eg se születtünk volna, hacsak azért nem , m ert szükség van ránk, hogy a férfiak az ész nem es kiváltságát, és a jó és a rossz m egkülönböztetésének képességét m egszerezhessék, am íg m i a porban fekszünk, ahonnan vétettünk, hogy onnan többé soha fel ne em elkedjünk. [...] A nők a szó m inden értelm ében törékenyek, és ha biztonságra vágynak, csak a férfiakra szám íthatnak. A legkom olytalanabb veszély esetén is tám aszukba k a p aszkodnak, és egy élősködő ragaszkodásával szánalm asan segítségért k ö n y ö rögnek, term észettől adott védelm ezőjük pedig kinyújtja karját, vagy felem eli a hangját, hogy m egóvja a kedvi s.reszketőt - mitől is? T alán egy vén tehén m o g o r va tek in tetétől, egy hirtelen előugró egértől - egy patkány m ár kom oly v eszély t jelentene. Az ész és a józan értelem nevében, mi m entheti meg ezeket a te re m té seket a m egvetéstől, még ha gyöngédek és szépek is?
*J|
E zek a félelm ek, ha őszinték, talán m egnyerővé tehetnek egy nőt, de v aló já ban a g y en g eelm éjű ség olyan m értékéről tanúskodnak, és o ly an n y ira le ala cso nyítanak egy racionális lényt, hogy azzal a nők nincsenek is tisztában - a szere tet és a tisztelet ugyanis két különböző dolog. H atáro zo tt m eggyőződésem , hogy nem hallanánk ilyen in fan tilis p ó zo k ró l, ha a lányok eleg e n d ő te ste d zést v ég ezh etn én ek , nem pedig arra v árn án ak egy szobába zárva, hogy izm aik elgyengüljenek, és em észtőrendszerük tö n k rem en t e n . Ezt az észrev é telt to v ábbgondolva, ha nem b áto rítan ák , sőt alak ítan ák ki a lán y o k b an a félé n k ség et, hanem u g yanúgy kezelnék azt, m in t a fiú k g y á v a sá gát, ak k o r a nők ham arosan sokkal m éltóságteljesebb tu lajd o n ság o k k al ren d e l k eznének. A z ugyan igaz, hogy akkor nem nev ezh etn ék ő k et u g y an en n y i jo g gal k ed v es v irág o k n a k , akik az úton a fé rfira m o so ly o g n ak , ám a tá rsa d alo m tiszteletre m éltó b b tagjaivá válnának, és értelm ük fényében felism erv e te lje s í tenék az élet fontos k ötelességeit. „P róbáljátok úgy nevelni őket, m int a fé rfia kat - m o n d ja R ousseau - , a férfiak szív esen b elen y u g sz an a k . M inél jo b b a n szándékoznak hasonlítani a férfiakhoz, annál kevésbé fognak uralkodni rajtunk, s akkor csak u g y an a férfiak lesznek az u rak .” 11 P ontosan ezt kívánom én is e l érni. N em azt szeretn ém , hogy a nő k a férfiak o n , han em h o g y saját m ag u k o n u ralkodjanak. H asonló érveket hallottam férfiaktól a szegények nevelése ellen is, hiszen az arisz to k ratik u s gondolkodás szám os form ában je len tk ez h et. „T an ítsáto k m eg őket írni és olvasni - m ondják - , és ezzel kiem elitek őket onnan, ahová a term é szet által h elyeztettek.” Egy előkelő francia férfi ezen érvekre adott válaszát idé zem , az ő érzéseit veszem kölcsön: „A zt nem tudják, am ikor az em bert állattá te szik, hogy bárm elyik pillanatban vérengző fenevaddá válhat. T udás nélkül nem létezhet erk ölcsi érzék.” A tu d atlan ság törékeny alap ja az erkölcsnek! A nők azonban tu d atlan ság ra születtek - állítják azok az írók, akik a leghevesebben érvelnek a férfiak felsőbb rendűsége m ellett; ez a felsőbbrendűség nem annak m értékében, hanem aljassá gában m utatkozik meg. É rveik hevességét ugyan enyhíti a férfiak azon fárad o zá sa, hogy lovagias nagylelkűséggel bebizonyítsák, a két nem et nem lehet összeha sonlítani: a férfi azért terem tetett, hogy gondolkodjon, a nő ped ig azért, hogy érezzen, és ketten együtt, test és lélek, alkotják a legtökéletesebb teljességet, h i szen öröm m el vegyítik egyetlen jellem be az észt és az érzékenységet. Es mi az érzékenység? „A z érzékelés gyorsasága, az észlelés gyorsasága, fi nom ság” - ezt a m eghatározást adja Dr. Johnson. S zerintem ez a d efiníció nem I I. R o u sseau : E m il vüftya n evelésrő l. 401.
m ást, hanem a legkifinom ultabb ösztönöket írja le. Isten fogalm ának nyom át sem lelem sem az érzékelésben, sem az anyagban. Legyen bár hetvenhétszereresen k i finom ult az érzékelés és az észlelés, m égiscsak anyaghoz kötött m arad. Szellem abba nem benne költö zik , ahogy a tűz sem lesz soha képes ólom ból aranyat csinálni! [...] A nnak a m ásik érvnek, am ely olyan nagy hatással v olt rám , úgy g o n dolom , m in d en m e g fo n to lt, jó té t lé lek re h a tn ia kell. A fen t le írtak sz erin t ro sszu l n e velt lá n y g y erm ek e k et szüleik gyakran m inden g o ndoskodás nélk ü l, k e g y e tle nül m a g u k ra h ag y ják , így azo k n ak n em csak fiú te stv é re ik eszé re k ell tá m a s z ko d n iu k , hanem annak v ag y o n á ra is. H a a le g id eá lisa b b h ely ze tet v iz sg álju k , ak k o r ezek a te stv é re k jó em berek , és szív esség k én t adják azt, am ih ez u g y a n azon szü lő k g y erm e k eik é n t eg y e n lő jo g u k van. E gy en g ed elm es nő eg y ideig elv iselh ető en kényelm esnek találh atja ezt a k étértelm ű, m egalázó helyzetet. De am ik o r a fiú te stv é r m egnősül - s ez v a ló szín ű leg e lk ö v e tk e z ik - , az ed d ig a család k isa sszo n y án ak ta rto tt lányra ferde szem m el kezdenek nézni, b e to la k o d ó k én t k ezelik , aki szü kségtelen teherk én t nehezedik a ház urának és új tá rsá nak jó in d u latá ra . Ki tud szám ot adni arról a nyom o rú ság ró l, m elyet szám os szeren csétlen , gyenge testű és szellem ű terem tésnek el kell szenvednie hasonló helyzetekben? H iszen dolgozni nem tudnak, k éregetni pedig szégyellnek. A feleség, egy hidegszívű, szűk látókörű nő - és ez korántsem igazságtalan feltételezés, hiszen a j e lenlegi nevelés az értelem nél tágasabbra a szívet sem növeli - féltékeny arra a kis kedvességre, am it férje rokona irányában tanúsít, és m ivel érzékenysége nem ér föl az em b eriesség ig , nem ö rül, hogy az ő gyerm ek ein ek v ag y o n át egy sz eren csétlen lánytestvérre pazarolják. [...] G yakran beszélnek m egvetéssel a nők értelm i képességeiről, m ondván, hogy a nőknél a szellem i fejlődés ham arabb befejeződik, m int a férfiaknál. N em sze retnék erre az állításra azzal felelni, hogy felidézem C ow ley, M ilton és Popé ese tében az ész és a lángelm e korai jelentkezésének bizonyítékait, csupán a tap asz talatra k ív ánok h ivatkozni, hogy eldöntsük, a társasági életb e korán b ev e ze te tt fiatal férfiak - és erre bőven találunk példát - vajon hasonlóan nem túl ham ar jutnak-e szellem i fejlődésük csúcsára. O lyan hírhedt jelen ség ez, hogy m ár puszta em lítésére is a társasági életben já rtas em ber képzeletében azonnal m egjelennek a férfiak at m ajm oló, nagyszájú ifjoncok, akiknek szellem i fejlődése m egakadt, mert akkor kerültek bele a nagyvilági életbe, am ikor m ég ráértek volna orsót p ö r getni vagy karikázni. N éhány term észettudós azt állítja, hogy a férfiak harm incéves korukig nem nyerik el teljes term etüket és testi erejüket, a nők viszont húszéves korukra m eg-
* -V
«M
érnek. Attól tartok, érvelésük rossz alapokon áll, félrevezeti őket az a férfi elő íté let, m ely a nő tökéletességét a szó köznapi értelm ezése szerinti szépségben látja, vagyis pusztán a vonások és az arcszín szépségében, m íg a férfiszépséget k apcso latba ho zzák a szellem m el is. A testi erőt és az arckifejezésnek azt a karakterét, am it a franciák fizio g n ó m iá n a k neveznek, a férfiakhoz hasonlóan a nők sem szer zik m eg harm incéves koruk előtt. A gyerekek apró, m esterkéletlen csínyei v aló ban n ag y o n kedv esek és b ájosak, de a fiatalság üde frissesség én ek elm ú ltáv al ezek az őszinte bájak kitanult pózokká válnak, és m inden ízléssel bíró em bert k i ábrándítanak. A lányok arckifejezésében m ég csak az élénkséget és a szerény p i ru lást k eressük, ám az élet tavaszának elm últával m ár a jó z an a b b értelem je le it kutatjuk az arcon, az ösztönösség gödröcskéi helyett a szenvedély nyom ait. A je l lem eg y ed iségét akarjuk látni, m ert csak ez ébreszt v o n za lm a t.12 A kkor m ár b e szélgetni, nem becézgetni szeretnénk, és szívünk érzései m ellett képzeletünknek is teret akarunk adni. H úszéves korban m indkét nem szépsége egyform a; a férfi kicsapongó term é szete m iatt azonban m égis különbséget tesz, és a kiöregedett k okettek is h aso n lóan gondolkodnak, hiszen ha m ár nem ébresztenek többé szerelm et, hajlandóak fizetni is a fiatalok élénkségéért és életerejéért. A franciák, akiknél a szépség fo g a lm a jó v a l szellem ibb, a harm incas nőket kedvelik. V agyis vélem ényük szerint a nők legtökéletesebb állapotukat akkor érik el, am ikor a frissességet az ész és a jellem tiszteletre m éltó kom olysága váltja fel, am i érettséget vagy a nyugalm i ál lapotot jelez. Fiatalon, húszéves korig, a test m indent túlharsog; harm incéves kor ra azonban töm örebb lesz, a hajlékony izm ok pedig, m inden nappal m erevebbé válva, je lle m e t kölcsönöznek az arckifejezésnek - vagyis a sors v astollával b e vésik a szellem m unkálkodásának nyom ait, és nem csak azt árulják el, m ilyen k é pesség ek rejlenek belül, de azt is, hogyan használták őket. [...] A szerelem , ha nem több testi vágynál, nem élő sk ö d h et sokáig saját m agán an élk ü l, h o g y ki ne hunyna. A m ikor saját lángolásába hal b ele, azt a szerelem erő sz ak o s h alálán ak nevezhetjük. A könnyűvérűvé vált feleség v aló szín ű leg m e g p ró b á lja m ajd betö lten i a férje figyelm ének helyén k eletk ezett űrt, hiszen nem lehet elégedett szolga, m ikor korábban istennőként bántak vele. A nő ily en kor m ég csinos, és ahelyett, hogy szeretete gyerm ekeire szállna, csak arról álm o dik, h o gyan élvezhetné m ég az élet napsütését. M indem ellett sok olyan férj van, aki an n y ira híján van a józan észnek és a szülői szeretetnek, hogy feleség én ek a g y erm ek iránt feltám adó szenvedélyes odaadása láttán m egtiltja, hogy szoptas-
12. M ary W o lls to n e c ra ft je g y z e te : E g y v o n z alo m e rő ssé g e azzal áll eg y en e s ará n y b an , h o g y a s z e re tett s z e m é ly b e n a faj á lta lán o s je lle m e h o g y a n o ld ó d ik fel az e g y én i je lle m b e n .
94
són. H iszen a nő csak azért van, hogy öltözködjön, és az ő öröm vágyát k ielég ít se; és a szerelem , m ég az ártatlan szerelem is, ham ar k éjvággy á süllyed, h a élv e zetei k edvéért valaki feláldozza kötelességét. A szem élyes vonzódás szerencsés alapja a barátságnak; ám , m ég ha k ét eré nyes fiatal h ázasodik is össze, talán akkor is szerencsés lenne, h a valam i k ö rü l m ény m egfékezné szenvedélyüket, ha valam ely korábbi kap cso lat, vagy c sa ló dás em lék e le g aláb b egyikőjük részérő l inkább tiszteleten alap u ló v álasztássá tenné a házasságot. Ebben az esetben képesek lennének továbblátni a jelen p illa natnál, és tiszteletrem éltóan élnék le életüket, m ert képesek volnának előrelátóan szabályozni azt a barátságot, am it csak a halál oldhat fel. A b arátság kom oly vonzalom , m inden vonzalm ak közül a legm agasztosabb, m ert elveken nyugszik, és az idő m egszilárdítja. A szerelem ről ennek épp az e l lenkezőjét m ond h atju k el. A szerelem és a barátság, ha erősek, nem férh etn ek m eg u g y anabban a kebelben; ha m ás szem élyek felé irányuln ak , akkor is vagy gyengítik, vagy elpusztítják egym ást, ugyanazon szem ély iránt pedig csak eg y m ást követően érezhetjük a kettőt. A hiú félelm ek és buta féltékenységek, a sze relem lán g ját legyező szelek, ha m egfontoltsággal vagy lelem énnyel m eg is fék ezhetőek, ak k o r sem férhetnek m eg a b arátság gyengéd bizalm áv al és ő szin te tiszteletével. A szerelem , am int azt a zseni elragadtatott tolla írja, nem a földön lakik, vagy csak azon m agasztos, lángoló képzeletekben él, m elyek veszélyes képeket feste nek róla. V eszélyeseket, m ert nem csak m eggyőzőnek hangzó ürügyet szolgáltat nak a k éjen cn ek , aki az érzelem fáty láv al leplezi a p u szta érzék iség et, hanem azért is, m ert m esterkéltséget terjesztenek, és elvesznek az erény m éltóságából. Az erény, ahogy azt m aga a szó is sugallja, szükségszerűen kom oly, ha nem ép pen szigorú; ha azonban az öröm leplébe burkolják - szokás ugyanis az öröm öt a s/,épség szin o n im ájak én t használni - , futóhom okra helyezik , s ez az árm ányos m űvelet a lá tsz ó lag o s tiszte let ellenére csakis b u k ását sietteti. A z erény és az öröm valójában nem olyan közeli szövetségesek, m int ahogy azt néhány ékesszó ló író bizonyítani próbálta. A z öröm hervadó koszorút fon, és m éregpoharat k e ver, m íg az erény adta gyüm ölcs kem ény m u nkajutalm a, és lassú beérését figyel ve csak n yugodt elégedettséget kínál; sőt, m inthogy a dolgok term észetes m en e te ered m én y én ek látszik, alig is venni észre. A kenyér, a hétk ö zn ap o k eled ele, am ire ritk án g ondolunk áldásként, erősebbé teszi a te sta lk ato t és m egőrzi az egészséget; a szívnek m égis a lakom ák szereznek öröm öt, pedig a kedvet feld e rítő pohárban és az ínyt csik lan d o zn o m falatban betegség és halál leselkedik. [...] A nőket vélem ényem szerint lealacsonyító okok nyom on köv etése során az eg ész nem eré n y e ire és szokásaira eg yetem esen érv én y es észrev ételek re sz ö
rf
rítk o z tam , és nekem úgy tű n ik , m indezen okok az értelm i k ép esség ek h iá n y á ból fakadnak. A zt, hogy vajon ez a képességek fizikai vagy véletlenszerű g y en g eség éb ő l k ö v etk ezik -e, eg y ed ü l az idő dönth eti el. N em fek te tek nagy h a n g sú ly t azon néhány nő péld ájára, akik, férfi n ev eltetést kapva, b áto rság ra és h a tá ro z o ttsá g ra tettek s z e rt13; csupán azt állítom , hogy a hason ló h ely zetű em b e rek haso n ló je lle m et szereznek - az em berek csoportjairól b eszélek , és azt állí to m , h o g y a lán g elm év e l és te h etség g el m e g áld o tt em b erek o ly an o sztály b ó l szárm azn ak , ahová a nők m ég nem léphettek be.
N y o lc a d ik f e je z e t H o g y a n r o n tja m eg a z e r k ö lc si é r z é k e t a r e p u tá c ió n e m e k s z e r in t m e g o s z to tt fo g a l m a [...] A gyen ge szellem i képességű em berek m indig szívesen ragaszkodnak a kö-
■
telesség elő írásaihoz, jó lle h e t az erkölcsi érzék sokkal egyszerű b b in d íték o k at kínál. K ívánatos lenne, hogy a felületes m oralisták kevesebbet b eszéljen ek a v i se lk ed ésrő l és a külső szab ály o k b etartásáró l, m ert h a az erén y , b árm ifa jta le gyen is, nem tudásra épül, akkor csupán üres illendőséget szül. A nő legfőbb kö telesség e azonban - ahogy ez újra és újra egyértelm ű m egfogalm azást n yer - az, hogy tiszteletben tartsa a világ vélem ényét. R ousseau is azt állítja: „A nő b ecsü lete nem csak m agatartásában rejlik, hanem jó hírnevében is, és lehetetlen dolog, \ h o g y aki belenyugszik abba, hogy becstelennek tartsák, valaha is b ecsü letes le- jj g y e n .” 14 S zigorúan logikai úton ebből arra követk ezteth etü n k , hogy am en n y i ben az erény csak a közvélem ény ítélete alapján áll fenn, csupán látszó lag o s, s eg y o ly an lény erénye, aki h ián y áb an van a rac io n ális íté lő k ép esség n ek . Én az o n b an m eg vagyok győződve arról, hogy ez az érvelés téves, a világ vélem é- s n yének m egítélésében is. .A re p u tá c ió n a k ez a tis z te le te , fü g g e tle n ü l a ttó l, hogy a h írn é v az erény
e g y ik te rm é sz e te s ju ta lm a k ellen e hogy le g y en , u g y an a zo n o k ra v ez eth ető v issza, m e ly et a nő k n ek tu la jd o n íto tt ro m lo ttság fo rrása k én t m ár felp a n asz o l- >i tam : a nők, h iába térnek vissza az erényes útra, soha nem ny erh etik v issza tis z te le tre m é ltó stá tu su k a t, m íg a fé rfia k a b ű n b en elm erü lv e is m e g ta rtjá k azt. 13. W o lls to n e c ra ft je g y z ete : S zap p h ó , H élo íse, M rs M ac a u la y , O ro szo rsz á g c á m ő je . M ad am e d ’E on stb. O k, a h o g y so k m ás nő is, k iv é te les ese te t k é p v ise ln e k , s v ajo n n em m in d e n h ő s és h ő sn ő ki v é te l-e a sza b á ly o k aló l? É n a zo n b a n nem h ő sö k n ek , s n em is e lá lla tia so d o tt te re m té se k n e k s/.r re tn é m látni a n ő k et, h a n em ra c io n á lis lén y ek n ek . 14. E m il va g y a n e ve lé srő l. 40 2 .
%
így aztán te rm é sz e te s, h o g y a n ő k p ró b á ljá k m e g ő riz n i azt, am i h a e g y sz e r elv ész, ö rö k re elvész; ez az ag g o d alo m ped ig m inden m ás ag g o d alo m n ál e rő sebb, és a tiszta ság h íre lesz az eg y e tle n cél, m ely re a női n em n ek tö rek e d n ie kell. [...] Ami az épp m egszerzett reputáció aggodalm as őrzését illeti - a tudós em b e rek szokása ezt elem ezni - , nem szeretném m egism ételni a közism ert vélem ényt, de attól tarto k, a nőknél az erk ö lcsi érzék et igen alatto m o san aláássa az a tény, hogy a látszatra, és nem a lényegre figyelnek. A z egyszerű d o lg o k at így fu rcsa m ódon b o n y o lu lttá teszik; sőt, gy ak ran az erényt és annak árn y ék át eg y m ással szem befordítják. T alán soha nem hallottunk volna L ukréciáról, h a tisztaságáért, nem pedig jó hírneve m egőrzéséért h alt volna m e g .15 H a valóban érdem esek v a gyunk a világ jó vélem ényére, akkor m indenhol tisztelni fognak m inket, ám ha nagyobb tökéletességre és nagyobb tudásra vágyunk, akkor nem elég úgy nézni m agunkra, ahogy v élem ényünk sz erin t m ások n éznek ránk, b ár hallo ttam m ár szellem es bizonyításokat, m elyek szerint ez lenne erkölcsi érzékünk alapja. M in denkinek, aki tanúja életünknek, m egvannak a m aga előítéletei, a korra és az o r szágra je lle m z ő elő ítéletek en kívül. E zé rt sokkal inkább arra kellen e tö re k e d nünk, hogy úgy nézzünk saját m agunkra, ahogy elképzelésünk szerint az a L ény láthat m inket, aki látja m inden gondolat tetté érlelődését, és akinek az ítélete so ha nem té r el az örökké uralkodó igaztól. Igazságos az ő m inden ítélete - és k e gyelem m el teli! A z a szerény lélek, aki az O tekin tetén ek p ártfogását keresi, és am ik o r csak az Ő je le n lé té t érzi, n y ugodtan v iz sg álja saját m agaviseletét, ritk án fo rm ál h a m is v élem én y t saját erényeiről. A befelé fordulás csendes órájában félv e esengiink a m egbántott igazságosság haragos tekintetéhez, vagy a tiszteletteljes im á dat tiszta érzésében, am i az érzelm ek izgatottsága nélkül tölti be szívünket, fe l fedezzük az em b ert Istennel ö ssz ek ö tő kapcsot. E zekben a m agasztos p illan a lokban az em ber m eglátja azoknak a bűnöknek a m agját, m elyek a kínafához h a sonlóan d ö g vészes gőzt leh eln ek - árnyékukban ott a h a lá l!16 A z em b er u n d o r nélkül nézi ez ek et a bűnöket, m ert úgy érzi, a szeretetnek valam ily en k ö telék e k ap cso lja tá rsa ih o z , és o sto b a ság a ik ra m entséget talál term észetü k b en - saját m agában. H a én, g o n d o lh a tja m agában, aki szellem em et m ű v elem , és ak it a m egpróbáltatások nem esebbé tettek, szívem valam ely zugában kígyótojást ta lá lok, és csak nehezen tudom ö ssz etö rn i, akkor hogyan ne szánjam azokat, ak ik kevésbé erélyesen léptek a to jó r a , vagy nem vették észre, hogy az ártalm as h ül-
I ' I u k re riá t ¡1 róni ni u ralk o d ó fia. S e x tu s TurqiiiniuN erő sza k o lta m eg. If>, A kínálni a IK. Nzitziulban tévesen mérgezőnek hitték.
91
löt addig nevelgették, am íg az m eg nem m érgezte az életadó áram ot, m elyet szí vott? A m élységbe vethetem -e én, aki tudok saját titkos bűneim ről, társaim at, és n ézh etem -e nyugodtan, am int a kárhozat szakadékába zuhannak, s az táto n g v a eln y eli őket? Nem! A m eggyötört szív fojtogató türelm etlenséggel kiált - én is em b er vagyok! És vannak bűneim , em beri tekintet elől elrejtve talán, am ik Isten elő tt fö ld ig hajo ln i késztetn ek , és am ikor m inden ném a, han g o san így szólnak hozzám : ugyanabból a földből vagyunk és ugyanazt az elem et lélegezzük be. A z em b eriesség így term észete szerint az alázatból em elkedik fel, és a szeretet körb e-k ö rb e tekeredő köteleit fo n ja a szív köré. [...] V élem ényem szerint egyetlen viselkedési szabály létezik, m elynek az összes tö b b it irán y ítan ia kell: olyan tisztelettel kell viseltetn ü n k az em b eriség iránt, am ely m egakadályozza, hogy saját pillanatnyi öröm vágyunk kedvéért em b ertár sunkat m egbotránkoztassuk. Szám os férjezett asszony és más jóm ódúak szégyen letes tunyasága azonban gyakran vezet odáig, hogy vétkeznek a kifinom ultság el len. B ár m eggyőződésük, hogy saját szem élyük biztosíthatja a két nem eg y etér tését, m ég is m ilyen g yakran okoznak m egbotránkozást, pusztán tu n y aság b ó l, vagy hogy valam ilyen jelen ték telen vágyuknak eleget tegyenek! A v ágy ro m lo ttság a , m ely m in d k ét nem re je lle m z ő , m ég sú ly o sab b k ö v e t k ezm én n y el jár. M indig a term észetnek kell az ízlés és a vágy m ércéjén ek le n nie, de m ily en durván sérti m eg a term észetet az élvhajhász! H a a szerelm i k a p cso lat k ifin o m u ltság át félretesszük, akkor is azt látjuk, hogy a term észet azzal, hogy a vágy kielégítését az em beri faj fenntartása érdekében term észeti és k én y sz erítő erejű törv én n y é tette, m ag aszto sab b á is te tte a vágy at, és az érzék i é t vágyhoz érzelm eket és valam i szellem it kevert. A pusztán állati ösztönbe v eg y ü lő sz ü lő i érzés m éltóságot ad; s m ikor az anya és az apa a gyerm ek m iatt ta lá l k o zik , a k ö zös szim pátia révén k ölcsönös érd ek lő d és és vonzódás alakul ki. A n ő k n ek így saját szem élyük im ádásánál nem esebb, szükségszerűen teljesíten d ő kö telesség eik lesznek, s nem akarnak az alkalm i kéjvágy rabszolgái lenni; m ost je le n tő s rész ü k h elyzete nem jo b b ennél, szó szerint csupán ed én y ek , m elyből m in d en g o urm and szabadon lakm ározhat. [...]
K il e n c e d ik f e j e z e t A te r m é s z e te lle n e s tá r s a d a lm i m e g k ü lö n b ö z te té s e k á r ta lm a s k ö v e tk e z m é n y e ir ő l [...] D e m i a nők dolga a társadalom ban, ha nem az, hogy könnyed eleganciával lé ze n g jen e k , k érdezhetik tőlem ? B izonyára nem akarom őket arra ítéln i, hogy
>)K
m ást se csináljanak, csak o stoba lényeket szoptassanak és je len ték telen ese m é nyek krónikásai legyenek. Nem. A nők term észetesen tanulhatnak orvoslást, g y ó g y íth atn ak és ápolhatnak. A b áb a sá g o t pedig az illendőség is n ekik terem tette, bár attól tartok, m agának a bába szónak a helyét ham arosan átveszi m ajd sz ó tá rainkban a francia a c c o u c h e u r } 1 és ezzel elvész n y elv ü n k b ő l egy, a női nem finom term észetére utaló szó. Tanulhatnak a nők politikát is, ahol jóindulatukat a legnagyobb m értékben é r vényesíthetik. A történelem tanulm ányozása azonban nem sokkal h aszn o sab b a regényolvasásnál, ha azt csupán életrajzként olvassák, és nem veszik tek in tetb e a különböző korok arculatát, a politikai fejlem ényeket, a m űvészeteket stb. V agy is ha a történelm et nem az em beriség történelm ének gondolják, és nem b izonyos em berek tö rténetének, akik a hírnév tem plom ában m int egy -eg y szobor fe ltű n tek. m ajd az idő fekete, sodró áram ába zuhantak, m ely ném án m agával ragad m indent az űrbe - am it örökkév aló ság n ak neveznek. H iszen alak n ak h ív h ató -e az, am in „tagot, Ízületet se látn i?” 18 Ű zhetnek a nők különböző iparos foglalkozásokat is, ha rendszeresebb n ev e lést kapnak, ami m egm entheti őket a közönséges és jo g i értelem ben vett p ro sti túciótól. A kkor a nők nem anyagi m egfontolásból m ennének férjhez, ahogy a fér fiak vállalnak korm ányzati tisztségeket, és nem hanyagolnák el házastársi k ö te lességeiket. Saját m egélhetésük biztosításának vágya - dicséretre m éltó vágy! nem süllyesztené őket a prostitúcióból élő, szegény, elhagyott terem tések szin t jére. H iszen nem te k in tik -e a m asam ó d o k at és a v arró n ő k et alig -alig tö b b n ek azoknál? A jelenleg a nők előtt n yitva álló néhány hivatás attól, hogy nincs félté lelekhez kötve, alantasnak szám ít; am ikor pedig a m agasabb szintű tanultság le hetővé teszi egy nő szám ára, hogy nevelőnőként g y ereknev elést vállaljon, nem részesül u g yanolyan b ánásm ódban, m in t a fiúk házi tanítói [ ...] A nem es k is asszonyokként nevelt nők nincsenek felkészülve azokra a m egalázó helyzetekre, am elyekbe a szükség kényszerítheti őket; ezeket a helyzeteket m egalázónak tártiák, és kevéssé ism erik az em beri szívet azok, akiknek el kell m ondanom , hogy sem m i nem teszi olyan fájdalm asan élénkké az érzékenység et, m int egy ily en m egpróbáltatás. [...]
% 17 I'cmí'í bit hu.
IK, M iliőn: A : W»r,\. <7/ p a ra d ii som . II, í>(>7. Ján o sy István fordítású.
T iz e n h a r m a d ik f e j e z e t Néhány, a nők tudatlanságának köszönhető ostobaság; valamint záró gondolatok arról az erkölcsi fejlődésről, am it a nők szokásaiban lezajló forradalom eredményezhet [...] A hhoz, hogy a nők a társadalom valóban hasznos tagjaiv á v áljanak, el kell érn ü n k , h o g y értelm i k ép esség eik széles körű k im ű v elésév el rac io n ális, tu d á son a la p u ló ra g a sz k o d á st é re z z e n e k o rszá g u k irán t, h isz en az, am it nem é r tü n k , n y ilv á n v a ló a n k e v é ssé érd e k el m inket. A b b ó l a cé lb ó l, h o g y en n e k a k ö z ism e rt d o lo g n ak m eg ad jam valódi fo n to sság át, m eg p ró b áltam m e g m u ta t ni, h o g y szem ély es k ö te lesség e in k et soha nem te lje síth e tjü k m e g fe lelő en , ha az értelem nem teszi nagy o b b á szívünket, valam int hogy a k ö zerk ö lcs a szem ély es erén y ek összessége. A társadalom ban érvényben lévő m e g k ü lö n b ö zteté sek az o n b an m in d k e ttő t alá á ssá k azzal, hogy az erk ö lcs tö m ö r a ra n y át o lyan v é k o n y ra k a la p á ljá k , hogy ab b ó l vég ü l csak a bűn a ra n y fü st-ta k a ró ja lesz; m e rt am íg a v ag y o n tis z te le tre m é ltó b b á te sz v a la k it, m in t az eré n y , ad d ig erény h ely ett v agyonszerzésre fog törekedni az em beriség; és am íg a n ő k et d é d e lg e tik , m ik o r gyerek es m o so ly u k csak a szellem ü ressé g ét fed i fel, ad d ig a szellem p arlagon m arad. V alójában az igazi érzéki vágynak is szellem in ek kell le n n ie, h isz en m i érh e t fel a k ö lcsö n ö s sz erete t k eltette és k ö lc sö n ö s tisz te le t e rő síte tte érz ése k k el? M ik a vágy hideg vagy lázas sim o g atásai, h a nem a bűn és a h alál ö le lk ez ése , a szerén y ség g el cso rd u ltig teli tiszta szív h ez és m a g a sz tos k é p z e le th e z kép est? Igen, hadd m ondjam el a fan tá zia lib e rtin u sá n ak , aki m e g v eti a n ő k érte lm i k é p e ssé g e it, hogy az á lta la fig y elm en k ív ü l h ag y o tt szellem k elti életre azt a lelkesedéssel teli vonzalm at, m elyből az elrag ad tatás fak ad , b árm ily rövid életű is. É s erény nélkül a szexuális vonzódás is sz ü k ség szerű en k ih u n y , akár a fag g y ú g y e rty a a koppantó alatt, s le g y ű rh e tetlen e lle n érz ésh e z vezet. B izo n y ításk ép p elég csak azt m egjegyeznem , h o g y azo k n ak a fé rfia k n a k van a le g alan tasab b vélem ényük a női nem ről, akik életü k n agy ré szét n ő k tá rsaság áb an p az aro ljá k el, velük k eresve m ohó szo m jjal a gy ö n y ö rt. E ré n y , ak i az ö rö m ö t n em ese b b é teszed! - h a az o sto b a fé rfia k elű z n é n e k a fö ld rő l, h o g y k o rlá t n élk ü l sz ab a d jára en g e d h essék v ág y aik at, ak k o r a m ohó érzék ek felh atolnának az égig, hogy visszahívjanak, s könyörögjenek, add m eg az ö rö m igazi ízét! [...] A z o k ró l a jo g o k ró l sz ó lv a, m e ly ek e t a n ő k n ek a fé rfia k k a l eg y ü tt ki kell v ív n iu k m a g u k n ak , nem a nők h ib á it p ró b áltam m e n teg e tn i, h an e m azt a k a r tam b iz o n y íta n i, hogy azok n e v e lte té sü k n e k és tá rsa d alm i h e ly ze tü k n ek lei m é sze tes k ö vetk ezm én y ei. H a ez így van, értelem szerű en azt feltéte lez h etjü k ,
100
hogy h a a nők m ind fizik ai, m ind erk ö lc si, m ind állam p o lg ári értelem b en sz a b ad o k k á v áln ak , azzal je lle m ü k is m e g v álto zik , és le v etik b ű n eik et és o sto b a ságaikat. H add vegye ki részét a nő is a jo g o k b ó l, s versenyre fog kelni a férfi erén y ei vel. M ert h a felszabadítják, a nő tökéletesebbé válik, vagy beigazolódik a v éle m ény, m iszerint parancsolóra szorul, hogy gyöngesége ellenére kötelességét tel jesítse. H a ez utóbbi történik, ajánlatos lesz új üzletet kötni O roszországgal k o r bácsok behozatalára: az apáknak m indig ezt kellene az esküvő napján vejüknek ajándékul adni, hogy a férj egész családját azonos eszközökkel tarth assa k o rd á ban, és az igazságosság m egsértése nélkül uralkodhasson, e jo g arral k orm ányoz va, a ház egyedüli uraként, m ert egyedül ő bír ésszel a házban - isteni eredetű, le győ zh etetlen, evilági hatalom m al, am it a v ilágegyetem U ra leh elt a férfib a. Ez esetben a nők sem m ilyen v elükszületett jo g o t nem követelhetnek m aguknak, és ugyanebből következik, hogy kötelességeik is elvesznek, hiszen a jo g o k és a k ö telességek egym ástól elválaszthatatlanok. L egyetek h át igazságosak, ó, értelem m el bíró férfiak, és ne tekintsetek szigo rúbban a nők v étk eire, m int a ló vagy a szam ár m akacs m eg átalk o d o ttság ára, mely tőletek kapott takarm ányon él - és engedjétek m eg azoknak a tudatlanság kiváltságát, akiktől m egtagadjátok az ész jogait, különben az egyiptom i m unkafelügyelőknél is gonoszabbakká váltok, m ert ott vártok erényt, ahol a T erm észet nem adott értelm et.
~ í>
101
