BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNY
A TÉRSÉGI ARCULATBA ILLŐ TURISZTIKAI VONZERŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
KÉSZÍTETTE: BAZSONYI ILDIKÓ
BUDAPEST, 2009 2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés................................................................................................... 6 2. Tamási Kistérség ....................................................................................... 7 2.1 A kistérség természeti adottságai ........................................................ 7 2.2 A kistérség társadalmi és kulturális környezete .................................. 8 3. Tamási ....................................................................................................... 9 3.1 A város története.................................................................................. 9 3.2 Földrajzi adottságok........................................................................... 10 3.3 Mezőgazdaság.................................................................................... 10 3.4 Gazdaság............................................................................................ 12 3.5 Látnivalók a városban........................................................................ 12 3.6 Kirándulási lehetőségek a környéken ................................................ 14 3.7 A város jelképei ................................................................................. 15 3.7.1 Címer ........................................................................................... 15 3.7.2 Zászló .......................................................................................... 15 3.8 Kultúra ............................................................................................... 16 3.8.1 Tamási Nyár ................................................................................ 16 3.8.1.1 Tófesztivál ............................................................................ 16 3.8.2 Városi Művelődési Központ ....................................................... 16 3.8.2.1 Tamási Koncert-Fúvószenekar ............................................. 17 3.9 Lokális média..................................................................................... 18 3.10 A turizmus szervezeti rendszere a városban.................................... 19
3
3.10.1 Helyi Vidékfejlesztési Iroda...................................................... 19 3.10.2 Tourinform Iroda....................................................................... 19 3.11 A térség marketingeszközei és marketingtevékenysége ................. 20 3.11.1 Idegenforgalmi film................................................................... 21 4. Tamási város SWOT-analízise................................................................ 22 5. Magyarország idegenforgalma................................................................ 24 6. Tolna megye turizmusa ........................................................................... 25 6.1 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma................................. 25 7. Turisztikai adottságok és fejlesztési lehetőségek.................................... 29 7.1 Egészségturizmus .............................................................................. 30 7.1.1 Gyógyturizmus ............................................................................ 31 7.1.2 Wellness-turizmus ....................................................................... 33 7.1.3 A Tamási Termálfürdő ................................................................ 35 7.1.3.1 A fürdő története................................................................... 35 7.1.3.2 A fürdő üzemeltetése télen ................................................... 37 7.1.3.3 A fürdő üzemeltetése a nyári időszakban ............................. 38 7.1.3.4 A kemping............................................................................. 40 7.1.3.5 Fejlesztési tervek................................................................... 41 7.2 Vadászturizmus a Gyulaji erdőben.................................................... 42 7.2.1 A Gyulaji erdő ............................................................................. 42 7.2.2 Vadaspark.................................................................................... 43 7.2.3 Fejlesztési javaslatok:.................................................................. 44 7.3 Horgászturizmus ................................................................................ 46
4
7.4 Lovas turizmus................................................................................... 48 7.5 Falusi turizmus................................................................................... 51 7.6 Kerékpáros turizmus .......................................................................... 53 7.7 Madárfigyelés, Pacsmagi tavak ......................................................... 55 8. Megjelenés a virtuális térben .................................................................. 57 8.1 Internet-használat az országban......................................................... 57 8.2 A virtuális tér kutatása ....................................................................... 65 8.2.1 A Tamási Kistérség ismertsége a turisztikai oldalak felől.......... 66 8.2.2 Tamási város ismertsége a turisztikai oldalak felől .................... 67 8.2.3 A Tamási Termálfürdő ismertsége a virtuális térben.................. 69 8.2.4 Szálláshelyek a virtuális térben................................................... 71 9. Zárógondolatok ....................................................................................... 74 10. Felhasznált irodalom ............................................................................. 75 11. Mellékletek............................................................................................ 78
5
1. Bevezetés
Szakdolgozatom témája egy dunántúli kisváros, Tamási és környékének bemutatása, turisztikai vonzerejének szemléltetése, különös tekintettel a város termálfürdőjére. Fontosnak tartom kiemelni a turizmusból fakadó lehetőségeket, azt, hogy miképpen tudja a város kihasználni természeti adottságait az idegenforgalom szempontjából. A szakdolgozat során igyekszem felmérni a térség idegenforgalmának a helyzetét, megvizsgálva a térség és Tamási adottságait, rávilágítva a hátrányokra, elmaradottságokra. Megpróbálok rávilágítani arra, miért érdemes a városnak kihasználni a fürdő és a gyógyvíz nyújtotta lehetőségeket, és arra, hogy rövid, illetve hosszú távon milyen előnyei származhatnak Tamásinak a fejlesztésekből. Magyarország a gyógyvizek hazája, a gyógyvizekre épült szolgáltatásokkal hazánk a fürdők országává válhatna. Ebből a szempontból Tamási rendkívül kedvező helyzetben van, hiszen gyógyvizének köszönhetően a termálfürdő a térség meghatározó turisztikai terméke. A térség számtalan olyan természeti adottsággal rendelkezik, amelyeket ki kellene használni a turizmus különböző területein. Az egészségturizmuson túl a falusi, a kerékpáros, a vadász-, és a lovas turizmus rejt lehetőségeket, hogy fellendíthessék a térség idegenforgalmát. Bemutatom a város és környékének azon földrajzi, természeti, kulturális adottságait, melyek vonzóvá tehetik a vidéket a turisták számára, fellendíthetik idegenforgalmát, ezáltal elősegíthetik azt is, hogy a térségnek sikerüljön kilábalni nehéz gazdasági helyzetéből.
6
2. Tamási Kistérség 2.1 A kistérség természeti adottságai1
A Tamási kistérség Tolna megye egyik legszebb részén, a Kapos-Sió-Koppány menti dombvidéken helyezkedik el. Földrajzilag a Balaton és a Duna között terül el, a Balatontól délkeletre, a Dunától nyugatra. A kistérség Tolna megye nyugati, északnyugati határán helyezkedik el, összterülete 1028 km², mely 31 települést foglal magába. A kistérség lakónépessége 41007 fő, népsűrűsége 39,9 fő/ km². Az éghajlati jellemzők mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvezőek. A hőmérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára megfelelőek. Az itt termesztett növények számára a csapadékviszonyok is kedvezőek, eltekintve néhány vízigényes fajtól. Szőlő- és gyümölcstermesztésre a kistérség több területe is alkalmas, bár az elmúlt évtizedek alatt megszűnt, vagy csupán kisebb területen volt ültetvénypótlás, illetve telepítés. Kilenc település alkotja a tolnai borvidék tamási körzetét ebből a kistérségből: Tamási, Hőgyész, Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék, Ozora, Pincehely, Simontornya. Ezek a települések bekapcsolhatók lehetnének a borturizmusba, mindössze megfelelő előkészítésre és propagandára lenne szükség. A települések közül kettő visel városi rangot, Tamási és Simontornya. Tamási mérete alapján kisváros, ennek ellenére egyes területei még egészen falusias jellegűek, és a szolgáltatások színvonala sem üti meg mindenben az ezredforduló városának kívánalmait. A kistérség másik városa Simontornya ipara alapján kapta meg a városi rangot, de a rendszerváltás alaposan megcsonkította a több száz éves hagyományokra visszatekintő bőr- és szőrmeipart. Ezek a veszteségek visszavetették a várost a fejlődésben.
Idegenforgalom
szempontjából
–
gazdag
történelmi
köszönhetően – a térség egyik legfontosabb települései között tartják számon.
1
Magyarország régiói – Dél-Dunántúl Tolna megye 2005, 372-383.
7
múltjának
2.2 A kistérség társadalmi és kulturális környezete2 A gazdaság fellendítésének egyik fontos tényezője a tőkebefektetés, mellyel új munkahelyeket lehetne teremteni a kistérségben. A fellendülés egyik területe a turizmus, az idegenforgalom lehet, mely segíthet a kistérségnek jobb helyzetbe kerülni, illetve a lakosság egy részének új munkahelyeket teremt, vagy pedig keresetkiegészítést jelent. Művelődési ház minden településen van, de működtetésük az önkormányzatok számára pénzhiány miatt egyre nehezebb, sőt néhol lehetetlen. A szűkös anyagi körülmények ellenére az aktív közművelődést segíti a tamási, a simontornyai, az iregszemcsei, és a tolnanémedi művelődési ház. Tamásiban, Simontornyán és Gyönkön állandó jelleggel látogathatók a galériák és kiállítások. Fesztiválokat és kulturális rendezvényeket
rendszeresen
rendeznek
Tamásiban,
Simontornyán,
Ozorán,
Iregszemcsén és Hőgyészen. A terület településeinek többsége kulturális értékekben szegény. A legtöbb falu a hagyományos templomokon kívül nem tud jelentősebb építészeti emléket felmutatni. Csupán az ozorai és simontornyai vár rendelkezik kulturális szempontból meghatározó vonzerővel. A turizmus szempontjából fontos, hogy az idelátogató turisták az idejüket kellemesen tölthessék el, és ehhez megfelelő programok álljanak a rendelkezésükre. Ezt elősegítendő a falvak minden évben megrendezik szüreti felvonulásaikat, amelyekkel felelevenítik népviseleti, öltözködési hagyományaikat is. A turizmus fontos tényezője a konferenciák szervezése azokban a körzetekben, ahol megfelelőek ehhez a feltételek, viszont a térség még felkészületlen komoly rendezvények
megszervezésére,
hiszen
sem
elegendő,
megfelelő
szálláshellyel, sem egyéb háttéri kapacitásokkal nem rendelkezik.
2
A Tamási Kistérség turisztikai fejlesztési programja, Helyzetfeltáró tanulmány 2005, 4-18.
8
színvonalú
3. Tamási3 3.1 A város története
A kisváros nevét védőszentjéről, Szent Tamásról kapta. A vidék ősidők óta lakott, ezért szinte minden történelmi korból találhatók itt emlékek. Bronzkori mészbetétes edények kerültek elő a várhegyről (i. e. 1700 körüli időből), és Tamásiban található az egyetlen halstatti lelet. A keltákat leigázó rómaiak idején kialakult kultúrákból maradt ránk a Concordia ezüstös bronz szobrocska (1941. évi feltárás) és Pallas Athéne szobra (1952. évi feltárás). A környéken fellelt villaromok, valamint a mostani templom alatt található római padlóburkolat is arra utal, hogy a római kor idején előkelő lakó- és üdülőhely volt. Bizonyos feltételezések szerint a mai Várhegy Castellum is volt. Feltehetőleg több népcsoport is átvonult át ezen a vidéken a római uralomtól egészen a honfoglalásig. A honfoglalást követően Szent Tamás tiszteletére római kori templomot építettek, valahol a mai templom alatt vagy mellett. Ennek egyik oszlopfejezete a templom déli bejáratának szentvíz-tartója. A középkorban Tamásiban egy vár épült, feltehetőleg IV. Béla rendeletére, a tatárjárás után. A tamási várról már 1315-ben oklevél tesz említést. A hajdani – a mai várhegy csúcsán állott – vár a Tamássyak, a Héderváryak után került Werbőczi István tulajdonába, majd 1554-ben a török Ahmed pasa kezére. A török hódoltság után a vár falait teljesen lebontották, és köveiből épült meg a nagykocsma, a pincehelyi templom, és a miklósvári vadászkastély. Ettől az időtől kezdve a feljegyzett események sora elsősorban a miklósvári vadászkastéllyal fonódott össze. Esterházy "Fényes" Miklósról kapta a terület a Miklósvár nevet. Tamási 1970-ben vált nagyközséggé: ekkor adták át a Várhegyi kilátót és pihenőparkot s a Dám Hotelt. A település idegenforgalmát növelte az 1973-ban átadott Termálfürdő. A városiasodást szolgálta a parkosítás is. 3
Magyarország régiói – Dél-Dunántúl Tolna megye 2005, 384-395.
9
Tamási - történelmében negyedszer - 1984. január 1-jén városi rangot kapott. 1987-ben kezdték meg a kemping építését. 1988-ban fedetté alakították a gyógyvizű termálfürdőt, aminek közelében üdülőtelkeket parcelláztak, s nyaralók sorát építették.
3.2 Földrajzi adottságok
Tamási a Kapos-Koppány menti dombvidék legjelentősebb települése. A település földrajzi fekvése igen kedvező, ezért közúton könnyen megközelíthető, két főútvonal keresztezi itt egymást, a Dunaföldvárt Nagykanizsával összekötő 61-es, illetve a Siófok és Szekszárd közötti 65-ös. Siófoktól 40 km-re, Szekszárdtól 50 km-re, Dunaföldvártól 53 km-re, Dombóvártól 34 km-re fekszik. A vasúti összeköttetés már kevésbé kedvező. A várostól 15 km-re fekvő Pincehely állomáson lehet a PécsBudapest fővonalra csatlakozni. A városon egykoron áthaladó Dombóvár-Lepsény közötti vasútvonal már az 1990-es évek eleje óta használaton kívül van, de megszüntetéséről máig nem született döntés. A vasút kiesése tehát azt is jelenti, hogy nem csak a személy-, hanem a teherszállítás is a közútra tevődött át. A legközelebbi repülőtér a 35 km-re fekvő Siófok-Kilitin található. A város éghajlata lényegében kontinentális, melyet az Adriai-tenger hatása valamelyest mérsékel. Az évi középhőmérséklet +10 °C. A napsütés évi átlaga kb. 2 ezer óra. A mezőgazdasági termeléshez elegendő a csapadék, melynek éves átlaga kb. 685 mm.
3.3 Mezőgazdaság
Mezőgazdasági szempontból a kistérség igen jó adottságokkal rendelkezik, ahol az agrár-gazdálkodás nagy múltra tekint vissza. A rendszerváltásig eredményesen működtek az állami és szövetkezeti gazdaságok, amelyeket a rendszerváltást követően felszámoltak. Ez után magántulajdonba kerültek a földterületek és a mezőgazdasági
10
üzemek is. Körülbelül 20 egyéni és társas vállalkozás tevékenykedik 100 ha feletti területen. A
déli
lejtők
kedvező
feltételeket
biztosítanak
a
szőlő-
és
gyümölcstermesztésnek. Főleg kukoricát, búzát és a napraforgót termelnek a szántóföldeken. A mezőgazdasági jelleg ma is jellemző a városra. Az állattenyésztés mértékének jelentős visszaesése a kedvezőtlen piaci körülményekre vezethető vissza, ezzel egy időben pedig a háztáji állattartás a korábbinak a töredékére csökkent. A város közelében lévő kis településeken több nagyobb
állattartó
major
is
működik,
pl.:
Fornádon,
Kecsegén,
Páriban,
Leokádiapusztán. Állattartásban a sertés dominál, szarvasmarhát csak a „régi” gazdák tartanak. A város a Tolnai borvidék része, éppen ezért a szőlőtermelés főleg a borszőlőfajtákra korlátozódik. Az olaszrizling a legelterjedtebb szőlőfajta a vidéken. 530 szőlőskert található a városban. A nagyobb termelők hegyközségbe tömörültek, számuk 183. Csökkenőben van a szőlő termőterületek aránya. Ennek oka az, hogy nehéz a szőlő és a bor értékesítése, a fiatalokban kevesebb a hajlandóság a szőlőmegmunkálásra, és végül a szőlőhegyeken egyre több lakóház és üdülőtelek jelenik meg, csökkentve a szőlővidék területét. A szőlőskerteket számottevő vadkár is sújtja. A gyümölcstermesztés és a kertészet a háztáji gazdaságokban történik, piacra minimális mennyiség kerül. A termelők nem tudnak versenyezni az üzletláncok dömpingáraival. Természetes állatvilága gazdagnak mondható. Vannak honosított vadak, amelyeket a Vadaskertben tenyésztenek: szarvasok, őzek, dámok, vaddisznók. Madárvilága is gazdag, főleg a halastavak környékén, mely élelmet, védelmet biztosít számukra. A közelben lévő pacsmagi tavakat 1990-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Csak néhány kisebb fűrészüzem működik a térségben, hiányzik a fafeldolgozó ipar, s ez egész Tolna megyére jellemző. Ez az oka annak, hogy a kitermelt fák jelentős részét nagy távolságokra szállítják, és így elesnek attól a plusz jövedelemtől, amit a fafeldolgozásból nyerhetnének. A város népessége a 2006. december 31-ei adatok alapján 9353 fő, területe 125 km². 11
3.4 Gazdaság
A munkanélküliség tekintetében Tamási sereghajtó a Tolna megyei városok között, ezért a város vezetésének célja ennek az aránynak az enyhítése, és az itt élők megélhetésének, életszínvonalának minőségi javítása. Munkalehetőségek biztosításában – a teljes felsorolás igénye nélkül – jelentős szerepet vállal a Massive Kft., a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a Hinke Kft., a Tam-Bau Kft., a Stahl Union Kft., a JPK Kft. Nagy arányú változás figyelhető meg a kereskedelemben. A korábban monopolhelyzetben lévő Kop-Ka Áfésznak komoly konkurenciát jelentenek a kisvárosokat is elérő multicégek. A korábbi Penny Market után 2005 augusztusában megnyílt a Lidl, majd ezt követően megindult a Spar üzletlánc kiépítése is. A magánüzletek is nehezen bírják a piaci versenyt, ezért sok meg is szűnt. A butikoknak a távol-keleti
üzlettulajdonosok
jelentenek
megoldhatatlan
problémát.
Sajnos
a
munkanélküliségből adódóan a vevők elsődleges vásárlási szempontja az olcsó ár. Nagyon sok a rövid ideig üzemelő vállalkozás, melyek részben a piaci verseny, részben a nem körültekintő felmérés, a túlzott adózás miatt zár be. A város gazdasága elsősorban az olcsó munkaerőt kihasználó, részben külföldi tulajdonú kis- és középvállalkozásokra épül. Legjelentősebb képviselőjük a TaluxMassive-Philips, amely az utóbbi évek fejlesztési eredményeképp jelentős méretű gyártó és logisztikai bázist hozott létre a városban.
3.5 Látnivalók a városban A város egyetlen műemléke, amely egyben a környék legszebb gótikus építménye is, a Kálvária-dombon található Rozália-kápolna. A homlokzat előtti toronnyal, téglalap alakú hajóval épített kápolna a XVI. Századból való. A szentélyt 1542-ben építették. A történelem során többször is átépítették, először a XVIII.
12
Században, majd 1896-ban. A megújítás alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A homlokzat fülkéjében szobrok találhatók. A barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a belső berendezés is: rokokó főoltár szobrokkal (1776), rokokó szószék és orgona, valamint copfstílusú padok. A szentelvíztartót középkori oszlopfőből alakították ki. Ma műemlék jellegű épület. Az Esterházy- vadászkastély 1770 körül építtette Esterházy Miklós. Eredetileg barokk stílusú, földszintes kastély volt. Az Esterházyaknak ez az „aprócska” kastélya a sok közül természetesen nem szolgált lakóhelyül, csak afféle alkalmi vendégfogadó volt, valamint a környező erdőbirtok központja. A 1779-ben Philip Roth falképekkel is díszítette, majd 1819-ben emelet került az eredetileg U alakú, földszintes épület főhomlokzati részére, így nyerte el mai formáját. A vadászkastély és a hozzá tartozó vadaspark világhírű volt. Ma műemlék jellegű épület, 1987-től magántulajdonban van, így az útikönyvekben való megjelenése ellenére sem látogatható. Jelenleg Mészöly Katalin és Horváth Bálint művészházaspár tulajdonában van. Megmentették, restaurálták az épületet, így Miklósvár ma ismét a megye építészeti értékeinek számát gyarapítja. Tamási köztéri szobrai:
Farkas Pál: Béri Balogh Ádám (Gimnázium)
Gyeney Judit: Kisfiú (Termálfürdő)
Gyeney Judit: Vas Gereben (Parkerdő)
Kiss Nagy András: Ülő nő (II. számú Általános Iskola)
Várady Sándor: Dám (Erdőgazdaság)
Várady Sándor: Sas (Erdőgazdaság)
Szentháromság szobor (Római Katolikus templom mellett)
Donatus szobor (Szőlőhegy)
Borbás Tibor: A gyászoló anya (Könnyű László Városi Könyvtár)
Tóth Gyula: Hősök szobra (1. világháborús emlékmű)
13
3.6 Kirándulási lehetőségek a környéken
A várhegyi és miklósvári parkerdő csodálatos zöldövezet a természetjáróknak. A Parkerdő a város Margitszigete, szívesen járnak ide a lakók a hétvégeken kirándulni, télen korcsolyázni. A parkerdőben erdei tornapálya található, mely jelenleg felújításra szorul. Játszótér és teniszpálya várja az ide látogatókat. A parkerdőben 2007-ben 1,7 km hosszú tanösvényt alakított ki a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Az útvonal mentén 11 tábla hívja fel a kirándulók figyelmét a méltán világhírű gyulaji erdő növény- és állatvilágára, a környék történelmi és egyéb természeti értékeire. A fürdőhöz, illetve az üdülőtelephez való közelsége miatt a Tamásiba látogatók, a városban nyaralók is szívesen sétálnak a kilátót is érintő kijelölt utakon. Nemcsak a város, hanem a környéke is tartogat érdekes látnivalókat. A Pári városrészben még fellelhetők a sváb építészet, a kultúra emlékei. A faluból elszármazottak, kitelepítettek még ma is visszajárnak, néhányan egykori otthonukat is visszavásárolták. Már régi gondolat, hogy Tamásihoz tartozó üdülőfalut építsenek Páriban. A tervezett létesítmények a faluban: golfpálya, teniszpálya, lovarda, úszómedencék, bevásárlóközpont, étterem, apartmanok, gyógyszálló, csónakázótó. Ezek megvalósulása egyelőre még csak álom maradhat, a közeljövőben esély sincs rá. A fő ok a pénzügyi forrás hiánya, és Pári és Tamási között fennálló ellentét. A környék legfontosabb látnivalói a simontornyai és az ozorai vár. A Simontornyán található vár a reneszánsz fénykorában, 1508-ban épült. A vár korának egyetlen olyan magyar reneszánsz emléke, amely ezt a történelmi stílust tisztán mutatja. A szépen helyreállított épületegyüttesben nemcsak érdekes és értékes kiállítási anyag látható, hanem udvarán nyaranta színházi és egyéb kulturális eseményeket tartanak. Jelenleg három állandó kiállítás tekinthető meg a várban: vártörténet, főúri családok portréi, és Illyés Gyula emlékszobája. Az időszaki kiállító teremben pedig évente 8-10 alkalommal képzőművészeti és egyéb kiállításokat rendeznek. A közeli Ozorán a firenzei származású, Ozorai Pipó a XV. században építtette a várat, melyet a 80-as években kezdtek felújítani. Mára a vár helyreállítása megtörtént,
14
és állandó kiállítással rendelkezik. Egyre kedveltebb úti célja a turistáknak. A település híres az 1848 októberében zajlott eseményéről, az „ozorai diadalról”. A környék kultúrája ismerhető meg a szakályi és a gyönki tájházban, illetve a hőgyészi német nemzetiségi gyűjteményben. A szakályi tájházban az állattartó középparasztság építészeti és tárgyi emlékei láthatók. A gyönki tájházban német viselet, berendezés, használati tárgyak tekinthetők meg.
3.7 A város jelképei4
3.7.1 Címer A város címere hullámos ezüst pólyával vágott pajzs alakú. Ez a hullámos pólya a Koppány folyót és az itt található gyógyvizet szimbolizálja. A zöld mezőben stilizált ezüst dámszarvas látható. A dámszarvas a közelben lévő Gyulaji erdő jellegzetes állatát jelképezi. Három fekete vonal van a hullámos ezüst pólyában, az ezüst pajzstalpban pedig négy vörös színű cölöp helyezkedik el. A négy vörös cölöp a Tamássy család címeréből átvett motívum, mely a hagyományok ápolásának kifejezésére szolgál. A város neve a címpajzs felett fekete nagybetűkkel olvasható. A felső zöld mező színe Tamási mezőgazdasági arculatára utal.
3.7.2 Zászló A város zászlaja függőleges felfüggesztésű, fehér alapszínű téglalap, melynek mezejében központosan a város címere található. A zászló alján szimmetrikusan elhelyezett vörös-fehér rojtok vannak.
4
Tamási kalendárium 2005, 51.
15
3.8 Kultúra
A tamásiak életének, jövedelmének meghatározója az idegenforgalom. Az önkormányzati kultúrpolitika célja ezt összekapcsolni a hagyományos városi programokkal (hangversenyekkel, kiállításokkal).
3.8.1 Tamási Nyár
1998 óta zajlanak a Tamási Nyár eseményei, amelyek között fúvószenekari koncert,
operettest,
főzőverseny,
szüreti
fesztivál
egyaránt
megtalálható.
A
rendezvények ma már nem csak a helyi és környékbeli lakosság szórakozását szolgálják, hanem az itt üdülő kül- és belföldi vendégekét is, akik nagy számban vesznek részt rajtuk.
3.8.1.1 Tófesztivál A fesztivált a Tamási Nyár rendezvénysorozat része, melyet minden második évben rendeznek meg a Parkerdőben május végén. A programkínálatban magyar és német nyelvű zenés, táncos műsorok találhatók, melyek egész napos kikapcsolódást és szórakozást jelentenek az idelátogató lakosságnak, és az üdülővendégeknek.
3.8.2 Városi Művelődési Központ
A Városi Művelődési Központ 1968 óta működik jelenlegi épületében. Színházi előadásokat, pódium jellegű irodalmi műsorokat, koncerteket rendez. Az intézmény ad helyet szakköröknek, kluboknak, különböző civilszervezeteknek, nyelvtanfolyamoknak, illetve működteti a városi mozit is. A művelődési ház keretein belül működő amatőr művészeti csoportok – Tamási Koncert-Fúvószenekar, Pántlika Néptáncegyüttes, Iglice Népdalkör – szép sikereket érnek el a hazai és külföldi fellépéseiken.
16
Szintén az intézmény fenntartásában működik a Tamási Galéria. Állandó kiállítási részében Könnyü László családjának adománya látható: többek között Mednyánszky, Borsos Miklós, Vasarely, Dalí, Renoir képei. Az évközi időszaki kiállításokon a képzőművészet csaknem valamennyi ágából rendeztek tárlatot. Szeptemberben visszatérő eseménye a galériának a Tamási Képzőművészeti Alkotótáborban készült alkotások tárlata. A művelődési központ kisgalériájában a helyi és megyebeli, kedvtelésből alkotóknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget egész évben. Az önkormányzat 2005-ben támogatást nyert a művelődési központ felújítására és bővítésére. Ide kerültek a korábban a Diák Centrumban tartott programok is.
3.8.2.1 Tamási Koncert-Fúvószenekar5 Néhány tamási polgár 1962-ben elhatározta, hogy létrehoz egy úttörőzenekart. Az elgondolást hamarosan tett is követte. A kis csapat Tamási minden jelentős eseményén muzsikált. Gyakori vendégek voltak a környező településeken, a megye városaiban,
falvaiban.
Tudásukat
több
versenyen
is
megmérették.
Jártak
Lengyelországban, és az akkori NDK-ban is. Volt időszak, amikor csak tizenketten muzsikáltak, de sikerült megőrizni az együttest, sőt egyre gyarapodott a létszám. Az 1986-os újjáalakulás óta töretlen a zenekar működése. A zeneiskola fúvós tanítványai szépen lassan feltöltötték az együttes látszámát. 1994-ben a Düsseldorf melletti Erkelenzenben megrendezett II. Észak-RajnaVesztfáliai fúvószenekari versenyen kategóriájukban első rangúnak értékelték az együttest. 1996-ban megalakult a Tamási Fúvós Egylet. 1999 februárjában a zenekar a Magyar Honvédség karmestere által vezetett zsűri előtt koncert és show-zenekari kategóriában arany minősítést szerzett. 2000-ben, a németországi Mönchengladbachban a IV. Észak-Rajna-Vesztfáliai fúvószenekari versenyen a felsőkategóriás minősítést érdemelték ki. 2001-ben a XXIV. Siklósi Fúvószenekari Találkozón és Versenyen, a legnevesebb hazai zsűri a zenekart ítélte a verseny győztesének. 2002 februárjában felvették Összhang című első CD-jük zenei anyagát, melyet nem sokkal később ki is adtak. 2002 márciusában a Magyar Fúvószenei Szövetség által 5
Tamási kalendárium 2005, 95-86.
17
kiírt fúvószenekari értékelés legfelső kategóriájának koncert és show-zenekari minősítését szerezték meg kiemelt arany minősítéssel. 2002. június 30-án a XXV. Siklósi Fúvószenekari Versenyen Jubileumi Kiemelt Gyémánt diplomát szereztek, és a Kortárszene
legjobb
előadójaként
különdíjat
kaptak
a
legnevesebb
hazai
szakemberekből álló zsűritől. 2003. szeptember 1-jén, a Tolna Megyei Önkormányzat által adományozott Babits Mihály díjban részesült a zenekar, megyénk kulturális életében évek óta kimagasló eredményeket felmutató működéséért. A Tamási Koncert-Fúvószenekar 2006-ban ünnepelte újjáalakulásának 20 éves, a Tamási Fúvós Egylet megalakulásának pedig 10 éves jubileumát. Az együttes ma több mint 50 tagú, 23 éves átlagéletkorral. Repertoáruk a legszélesebb közönségigényt kielégíti, a klasszikus fúvós muzsikától a mai modern feldolgozásokon keresztül a big band stílusig mindent magában hordoz.
3.9 Lokális média A helyi média hatékony eszköz a polgárok tájékoztatására, a velük való kommunikációra. A helyi média különböző szervei jelen vannak a város fontosabb eseményein, rendezvényein, a testületi üléseken. A városban a helyi média az alábbi formákban van jelen:
Nyomtatott sajtó: Tamási táj
Elektronikus sajtó: Koppány Televízió, Tamási Tv, Tamási Rádió
18
3.10 A turizmus szervezeti rendszere a városban
3.10.1 Helyi Vidékfejlesztési Iroda6
2007-ben nyílt meg Tamásiban a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI). A HVI-t abból a célból hozták létre, hogy a 2007-2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési program 3-4. csomagjának (vidékfejlesztés) pénzügyi forrásait teljes mértékben lekössék pályázatokkal az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások. Az ország összes térségében létesültek a tamásihoz hasonló egyszemélyes irodák, melyek működtetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál lehetett pályázni. A végrehajtandó program kettős, az egyik része olyan vidékfejlesztési célokat szolgál, amelyekre a hagyományos módon lehet pályázni. A másik része az ún. LEADER program, amely azt a szemléletet valósítja meg, hogy „Mindig az érintettek tudják legjobban, hogy mire van szükségük”. Vagyis olyan pályázati kiírások szülessenek, amelyre az adott térségnek valóban szüksége van. Ennek érdekében létre kell hozni az érintettekből egy olyan közösséget, amely vállalja, hogy elkészíti az adott térség 2007-2013-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési tervét. Amennyiben sikeres a pályázat, akkor a nyert pénzösszeg mellé kötelezettséget is kell vállalni, hogy a pénzügyi keretre pályázatokat írnak ki, s bírálnak is el.
3.10.2 Tourinform Iroda7
A kistérség irodája Tamásiban működik, tevékenysége 31 településre terjed ki, ezért a kapcsolattartás és az információáramlás elég körülményes. Ez az oka annak, hogy több településsel nem is épült ki igazán élő kapcsolat. A működési terület az iroda kapacitása számára túlontúl nagy, és ezért nehézkesen kezelhető.
6 7
Tamási Táj, V. évfolyam 11.szám A Tamási Kistérség turisztikai fejlesztési programja, Helyzetfeltáró tanulmány 2005
19
Az iroda költségvetése meglehetősen szűkös, és a bérjellegű kiadásokon túl a működtetésre igen csekély összeg jut. A reklámköltségeket az idegenforgalomban érintett
vállalkozásoktól,
intézményektől,
szervezetektől
nyert
támogatásokkal
finanszírozzák. Az iroda fő feladata a tevékenységi körébe tartozó települések idegenforgalmi vonzerőiről, szolgáltatásairól, programjairól való információnyújtás. Az iroda és a települések közötti kétoldalú kapcsolat egyelőre nem működik zökkenőmentesen, ezért az információk beszerzéséhez rengeteg utánjárás szükséges. A felsőbb irányító szervek felé való adatszolgáltatási kötelezettség jelentős megterhelést okoz az irodának, mind anyagilag, mind a munkaidő szempontjából. Az iroda lényeges feladata a térség marketing munkájának a segítése. Az iroda célul tűzte ki a vállalkozók marketingtevékenységének ösztönzését, a megjelenő kiadványok összehangolását, és egy olyan térségmarketing magvalósítását, amely az összefogáson alapszik. Az iroda kutatási, és termékfejlesztési szerepkörben is munkálkodik. Továbbá szervezőként, vagy szereplőként is részt vesz a térséget érintő valamennyi turisztikai, idegenforgalmi megbeszélésen, konferencián. Korlátozottan, de kereskedelmi tevékenység is van az irodában, ami térképek, ajándéktárgyak, és könyvek értékesítését jelenti. Továbbá az iroda feladatai közé sorolható a médiával való kapcsolattartás is.
3.11 A térség marketingeszközei és marketingtevékenysége
Tamási és környékéről készült egy idegenforgalmi kiadvány, melyet a Tourinform irodában, illetve a régióban lévő utazási irodákban lehet megtalálni. Ritkán, de részt vesz a térség különböző utazási kiállításokon is.
20
A város rendelkezik Tamási emblémájával ellátott ajándéktárgyakkal, korsóval, kulaccsal, vázával, plakettel, melyeket szintén a Tourinform irodában lehet megvásárolni.
3.11.1 Idegenforgalmi film8
Fontos promóciós eszköz a Tamásit bemutató videófilm is. Bemutatkozik a Tamási kistérség címmel készítette el 2007-ben a térség első idegenforgalmi filmjét a Koppány Televízió Tamási. A Tamási-Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól nyert támogatást az idegenforgalmi fejlesztések szakmai programjának megvalósítására. A Többcélú Társulás 2006 májusában a helyi médiát bízta meg egy útifilm elkészítésével. Az idegenforgalmi film a térség legjelentősebb turisztikai, természeti és kulturális nevezetességeit szemlélteti. Az elektronikus kiadványon megtalálható a régió valamennyi Tourinform irodájának elérhetősége és a régió térképe is, megkönnyítve ezzel az ide érkező turisták tájékozódását. A film ezer példányban készült el, melyből a Tamási kistérség területén működő önkormányzatok és a Tourinform iroda részesült. Az önkormányzatok a turisztikai filmet rendezvényeken, kiállításokon, prezentációkon, illetve külföldi látogatásaik során használják fel.
8
Interjú Juhász Adriennel, a Koppány Televízió Tamási munkatársával
21
4. Tamási város SWOT-analízise Erősségek:
szép környezet, tiszta levegő, kedvező éghajlat (nincs szennyező ipar)
a
város
jelentős
szőlő-
és
gyümölcstermesztési
hagyományokkal
rendelkezik
kedvező mezőgazdasági adottságú területen fekszik
jelentős a halászat
kedvező földrajzi fekvés (Balaton közelsége, jelentős tranzitforgalom), könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon
a termálfürdő vize magas sótartalmú, alkálikloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz,
világhírű dámvad állomány a Gyulaji erdőben
a pacsmagi tavak madárvilága (Ramsari terület, madarász tábor)
a kistérség a Tolnai borvidék része
lovas rendezvények
Gyengeségek:
gyógyszolgáltatások hiánya
a termálfürdő modernizálásra szorul
törzsvendégkör fogyása (elhalálozás, öregkor)
kevés megvalósult beruházás az idegenforgalomban
nincs jelentős részvétel a hazai és nemzetközi turisztikai kiállításokon
gyenge marketing, kevés kiadvány
kis szerep a Dél-Dunántúl idegenforgalmában
alacsony a turisztikai szolgáltatások színvonala
magas munkanélküliség, kevés munkahely, fiatalok elvándorlása
Gyulaji erdő korlátozott látogathatósága
22
Lehetőségek:
termálfürdő felújítása, modernizálása, wellness részleg kialakítása
egy gyógyászati létesítmény építése a fürdő melletti területen kihasználva a gyógyvíz nyújtotta lehetőségeket
külföldi és belföldi befektetők megnyerése
nagyobb mértékű bekapcsolódási lehetőség a Balaton part turizmusába
1-2-3 napos programcsomagok kidolgozása
kulturális rendezvények, fesztiválok színvonalának emelése
kerékpáros, lovas, turista útvonalak kialakítása
falusi-, lovas-, öko- és borturizmus fellendítése
szomszédos országok turistáinak megnyerése
Veszélyek:
turisztikai vetélytársak gyorsabb fejlődése
stagnáló gazdaság, tartósan magas munkanélküliség
a fiatal, szakképzett lakosság elvándorlása
a munkahelyek hiánya miatt csökken a város népessége
turisztikai kínálat vonzerejének csökkenése
csökkenő szőlő termőterületek
a jó megközelíthetőség ellenére a külföldi működőtőke a már jól ismert területeket (központi régió, nyugati határ) választja telephelynek
23
5. Magyarország idegenforgalma Magyarország nem szűkölködik természeti értékekben. Tíz nemzeti park áll a természetkedvelő turisták rendelkezésére. Az ország különösen gazdag hőforrásokban, egyik legfontosabb vonzerejét jelentik a gyógyfürdők, gyógy- vagy termálvizű strandok, wellness- és gyógyszállodák. Továbbá Magyarországon az aktív kikapcsolódás szerelmesei választhatnak a lovaglás, a kerékpározás, az erdei gyalogtúrák, a horgászat, a vadászat és a vízi sportok közül. A főváros rengeteg kulturális programot nyújt, hiszen számtalan műemlék, múzeum, színház, kávéház várja a látogatókat. Az ország gasztronómiája és kiváló borai, amelyeket huszonkét történelmi borvidéken termelnek, világszerte ismertek. „A XXI. század elején az idegenforgalomban is a fogyasztói szokások, a piaci szegmensek körében bekövetkező jelentős módosulásokkal kell szembenézni.”9 Mint általános tendencia megfigyelhető, hogy egyre rövidebbé válik az utazások időtartama, és gyakoribbá válnak Magyarországon is a párnapos, az úgynevezett hosszú hétvégés utazások, melyeknek a legkedveltebb helyszínei az egészségturisztikai központok, illetve még a gazdag kulturális programkínálattal rendelkező városok. A vendégek elsősorban a minőségi szolgáltatásokat, és kedvező ár/érték arányú utazási csomagokat részesítik előnyben.
9
A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája
24
6. Tolna megye turizmusa Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. A térség természeti adottságai közül meghatározó szerepe van a természetes és mesterséges tavaknak, folyóknak. A Duna, a Sió, a különböző horgásztavak jó alapként szolgálnak a vízparti üdüléshez. A vízparti sportokat és a horgászatot kedvelőknek ideális helyszínt biztosíthat a térség. A természeti értékek közül mindenképpen figyelemre méltó a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemenci erdő és ártér. Az egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkező terület igazi gyöngyszeme lehetne a térség turisztikai vonzerejének. A kisvasút, az ártér életét bemutató kiállítások, a különböző túraútvonalak, a szálláslehetőség, valamint az étterem ellenére a Gemenci Kiránduló Központ látogatottsága gyenge. Ez a nehézkes megközelítéssel, továbbá az információhiánnyal magyarázható. A térség méltán híres borvidékéről is. A terület kiváló földrajzi és mezőgazdasági adottságai eredményezték, hogy olyan nemes borok teremnek a Szekszárdi Dombság lankáin, mint a Kadarka, az Olaszrizling, a Chardonnay, Merlot, Cabernet, Kékfrankos és Zweigelt.
6.1 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A megyében 2005-ről 2006-ra a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma növekedett, míg a szobák száma csökkent. 1. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek Megnevezés 2005 Szoba 1 451 Férőhely 5 043 Vendég 60 205 Ebből: külföldi 10 868 Vendégéjszaka 145 246 Ebből: külföldi 33 411 Átlagos tartózkodási idő, 2,4 éjszaka Ebből: külföldi 3,1 Forrás: Dél-Dunántúl megyei statisztikai évkönyve, 2006 (KSH) 25
2006 1 369 5 610 64 816 10 299 151 362 29 509 2,3 2,9
A megye szálláshely kapacitása kicsi, 2006 nyarán 69 kereskedelmi szálláshely több mint 5600 férőhellyel várta a vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 14 szállodai egység, 28 panzió, 4 turistaszállás, 10 ifjúsági szálló, 9 üdülőház és 4 kemping biztosított a vendégek számára szálláslehetőségeket. A férőhelyek egynegyedét a szállodák adták, 1514 férőhellyel, szintén egyötödét pedig a kempingek, 1555 férőhellyel. Az ifjúsági szállók kapacitása szintén magas, közel 1200 férőhelyet biztosítanak a vendégeknek. 2. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai, 2006. július 31. Ebből: Kapacitáskihasználtság, üdülési % csekket Működő elfogadó Szállástípus egység Szoba Férőhely szoba egység férőhely 14 8 620 1 514 24,4 19,6 Szálloda Ebből: háromcsillagos 4 3 106 260 38,2 24,9 kétcsillagos 5 3 172 354 19,2 15,2 28 11 260 707 19,1 14,4 Panzió 4 1 39 217 48,5 48,2 Turistaszállás 10 1 289 1 193 12,7 11,5 Ifjúsági szálló 9 6 161 424 20,4 16,4 Üdülőház 4 4 – 1 555 – 4,6 Kemping 69 31 1 369 5 610 22,1 15,6 Összesen Forrás: Dél-Dunántúl megyei statisztikai évkönyve, 2006 (KSH)
A 707 magánszállásadó döntő többsége (614-en, a magánszállások 86,8%-a) a fizetővendéglátás keretei között nyújtott szolgáltatást vette igénybe, ennél jóval kevesebben (93-an, a magánszállások 13,2%-a) a falusi szállásadás területét. A magánszálláshelyek férőhelyszáma összesen 3354, ebből 2780 a fizetővendéglátás, és 574 a falusi szállásférőhely.
26
3. táblázat Magánszálláshelyek kapacitásadatai 2006-ban Megnevezés Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Összesen 614 93 Szállásadó 1 382 242 Szoba 2 780 574 Férőhely 3 486 1 992 Vendég 1 324 256 Ebből: külföldi 22 019 6 728 Vendégéjszaka 12 692 866 Ebből: külföldi
707 1 624 3 354 5 478 1 580 28 747 13 558
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
6,3 3,4 9,6 3,4 Ebből: külföldi Forrás: Dél-Dunántúl megyei statisztikai évkönyve, 2006 (KSH)
5,2 8,6
Jól kivehető az adatokból, hogy kedvezőtlen a megye szállásférőhely kínálatának összetétele. Alacsony a magasabb komfortfokozatot biztosító szálláshelyek aránya, és ezek között nem is igen található jó minőségű, magasabb osztályba sorolható szálloda. Négy- és ötcsillagos szálloda a vizsgált időszakban nem volt a megyében, jelenleg Hőgyészen található egy négycsillagos szálloda. A magas kategóriájú szállások hiánya is gátolja a turizmus további fejlődését. 4. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele, 2006 Szállástípus
összesen Szálloda Panzió
Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft
Szállásdíjbevétel, millió Ft ebből: külföldi 109,5 26,0
23,9
–
ebből: külföldi
6 125 3 830 1 767
6 191 5 747 –
1 554 Ifjúsági szálló 15,6 – Üdülőház 44,7 3,2 2 958 Kemping 12,5 9,5 1 526 673,8 148,2 4 452 Összesen Forrás: Dél-Dunántúl megyei statisztikai évkönyve, 2006 (KSH)
–
Turistaszállás
471,9 105,3
összesen
27
2 204 1 623 5 022
A szálláshelytípusok bevételeinek változásai a megyében eltérően alakulnak a külföldi és belföldi vendégek tekintetében. A különböző szállásdíjbevétel-megoszlást a következők jellemzik: a bevétel 70,1%-a jelentkezett szállodákban, 15,6%-a panziókban, 6,6 %-a üdülőházakban, 3,5%a a turistaszállásokon, 2,3%-a ifjúsági szállókon, és 1,9%-a kempingekben. Tolna megyében a fizetővendéglátás Dombórávon, a város melletti Gunaras gyógyfürdő látogatottságának köszönhetően jelentős, illetve Tamási is számottevő fizető-vendéglátó kapacitással rendelkezik. A térségben falusi vendéglátás kevésbé jelentős, annak dacára, hogy a vidék természeti adottságainak köszönhetően rendkívül változatos lehetőséget kínálna. Rendkívüli vonzerő lehetne a gemenci és a gyulaji erdő, és az ottani vadászati lehetőségek.
28
7. Turisztikai adottságok és fejlesztési lehetőségek10 A turisztikai termékfejlesztés alapját a vonzerők képezik, ugyanakkor jelentős befektetések új vonzerőket is teremthetnek. A lehetséges turisztikai termékek, melyek a már meglévők jövőbeni fejlesztését, ill. új fejlesztést igényelnek a régióban: 1) Gyógy-, termál és wellness-turizmus 2) Vidéki turizmus: a) Falusi turizmus b) Vidéki aktív turizmus (lovas, kerékpáros, horgász) c) Bor és gasztronómia turizmus 3) Kulturális, konferencia és rendezvény turizmus 4) Ökoturizmus
10
A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája
29
7.1 Egészségturizmus11
Az egészségturizmus az a turizmusforma, amelyet a turista elsősorban egészségi állapotának
javítása,
egészségturizmusnak
illetve két
megőrzése
fajtáját
érdekében
különböztetjük
meg
vesz
igénybe.
Magyarországon:
Az a
gyógyüdüléseket, illetve a wellness-üdüléseket. Az idősebb korosztály elsősorban a gyógyüdüléseket veszi igénybe, míg a fiatalabbak inkább a wellness-üdüléseket választják. A kedvező természeti adottságokra, valamint a termál- és gyógyturisztikai hagyományokra alapozva az országban rengeteg beruházás valósult meg az elmúlt években, és van folyamatban ma is. Az egészségturizmus vendégkörének motivációs, demográfiai és szociológiai jellemzői:12 Wellness-turizmus:
Egészségmegőrzés, felfrissülés, aktív pihenés
Fiatalabb és középkorosztály (25–45 év közöttiek)
Magasabb iskolai végzettség (technikum, főiskola, egyetem)
Magas egzisztenciális háttér és anyagi körülmények
Gyógyturizmus:
Gyógyulás, rehabilitáció
Idősebb korosztály (55–75 év közöttiek, valamint a 75 év feletti korosztály)
Alacsonyabb iskolai végzettség (általános iskola, szakmunkásképző)
Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, ahol ilyen kis területen ekkora mennyiségű és ennyiféle termálvíz tör felszínre. Hazánk fürdőkultúrája egészen a kelta időkig nyúlik vissza. Az első fürdőzőhelyek a római időkben alakultak ki, majd Mátyás király idejében már virágzó fürdőkultúrával rendelkeztünk. Ezt követően számos ma is 11 12
A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája, 61.
30
ismert fürdőhely alakult ki a török időkben: a Rudas, a Király, a Rác Budapesten, és Egerben a török fürdő. Majd a XIX-XX. században fürdőkultúránk tovább fejlődött, hiszen olaj vagy artézi víz után kutatva számos helyen termálvízre bukkantak. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt az ágazatot az állam leghatásosabban vissza nem térítendő támogatások alkalmazásával tudja ösztönözni. Ennek azonban viszonylag szűkösek a keretei. A különböző uniós lehetőségek némi többletforrást jelenthetnek, azonban ezek elnyeréséhez pályázati tapasztalat és jelentős önrész szükséges.
1. ábra Az egészségturizmushoz kapcsolódó ágazatok
Forrás: Aquaprofit Rt.
7.1.1 Gyógyturizmus
Magyarország a gyógyvizek hazája, különböző kémiai összetevőjű és gyógyhatású termálfürdőkben gazdag, s erre épül a hagyományos gyógyturizmus. Az ország termál- és gyógyvíz készletei alapján Európa országai közül egyedülálló, a
31
világon pedig az 5. helyet foglalja el Japán, Olaszország, Franciaország és Izland mellett. Hazánkban a 30°C-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Magyarországon jelenleg 1289 nyilvántartott termálforrás van, és ezek közül mintegy 270 szolgál fürdési célokra. A gyógyturizmus egyre nagyobb szerepet vállal az egészségmegőrzésben, a betegségmegelőzésben (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció), a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). A termálvizek minősége alapvetően meghatározza gyógyértéküket. Hazánk gyógyvizei az alábbi betegségek kezelésére használhatóak:
mozgásszervi megbetegedések, rehabilitáció,
bőrbetegségek (elsősorban pikkelysömör)
nőgyógyászati panaszok,
keringési betegségek, valamint
ivókúraként emésztőszervi bántalmak enyhítésére. Hazánkban öt minősített gyógybarlang található:
Abaligeti barlang
Szemlőhegyi barlang (Budapest)
Jósvafői Gyógybarlang
Szent István-cseppkőbarlang (Lillafüred)
Tapolcai Gyógybarlang. Ezekben a gyógybarlangokban légzőszervi (asztmás, allergiás) betegeket
kezelnek. A klimatikus gyógyhelyeken elsősorban pajzsmirigy-megbetegedéseket lehet gyógyítani.
A
mofetta
(szárazfürdő)
igénybevétele
keringési,
mozgásszervi,
bőrgyógyászati és nőgyógyászati panaszok esetén javasolt. Tolna megye termálvíz-adottságokat tekintve nem tartozik az országban a legkiválóbbak közé. Éppen ezért külön szerencse, hogy a megye északnyugati részén
32
két értékes temálkutat sikerült mélyíteni. Dombóvár-Gunaras és Tamási kútjait közel egy időben mélyítették.
7.1.2 Wellness-turizmus
Az 1990-es évek második felétől hazánkban is ismertté és elterjedtté vált a wellness és a fitness. Ezzel a hagyományos értelmezésű gyógy- és termálturizmus új tartalmat nyert. Ennek eredményeként ma már szórakozásra, sportolásra is lehetőség nyílik a fürdőhelyeken. Egymás után épülnek a különböző wellness központok, gyógyszállók, különböző gyógy- és termálfürdők, aquaparkok, élményfürdők. A wellness-turizmus legfontosabb feladata az egészség megőrzése. A turizmus eme formája során az egészséges emberek olyan turisztikai szolgáltatáscsomagot vesznek igénybe, amely egészségügyi elemeket is tartalmaz. Mindezt vonzó környezetben,
szórakoztató
módon,
komplex
egészség-megőrzési,
prevenciós
programot kínálva. A wellnessnek két különböző formáját különböztetjük meg:
aktív (sport)
passzív (szépségprogramok) wellness-t. Wellness szálloda az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos
szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, közösségi programlehetőségeket biztosít. A magasabb kategóriájú wellness szállodákkal szembeni egyéb kritériumok a következők:13
13
A szálloda minimum 1 beltéri fürdőmedencével rendelkezik.
A szálloda rendelkezik minimum kétféle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel.
Szilágyi Zsuzsanna: Magyarország egészségturizmusa
33
A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehetőséget nyújt.
A szálloda legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító - vizes és száraz - szolgáltatást kínál.
A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok.
A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral.
A
szálloda
minimum
négyféle
szabadidős
sportolási
vagy
keleti
mozgásprogramot kínál, és további minimum egyféle aerobik jellegű tréninget.
A szálloda minimum háromféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket.
A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval.
34
7.1.3 A Tamási Termálfürdő
Tamási egyik legnagyobb nevezetessége az idegenforgalom szempontjából a termálfürdő. A gyógy-, illetve termálturizmus a város turizmusának nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A Termálfürdő és a Kemping szoros összefüggésben, egymáshoz csatlakoztatva a város belterületén a Várhegy lábánál helyezkedik el, mintegy 7 hektárnyi zöldterületen. A fürdő befogadóképessége körülbelül 3500 fő, valamennyi medence üzemeltetése esetén. A fürdő korábban idényjelleggel működött, vagyis május 1. és október 15. között tartott nyitva, de 2007 ősze óta a téli időszakban is nyitva tart. A termálfürdő főbejárata mellett aszfaltburkolattal ellátott, 600 gépkocsi befogadására alkalmas parkoló található, melyet sorompó és parkolóőr-bódé határol.
7.1.3.1 A fürdő története14
1968 előtt olajfúrás kezdődött a város határában, és ekkor 1272 m talpmélységből 950 liter/perc vízhozammal 52 °C hőmérsékletű melegvíz tört fel. Tamási sós vize a felsőpannon tenger üledékeiből tör a felszínre és hozza magával az egykori tenger ásványi sóit. A lakosság, a helyi társadalmi szervek és a tanács összefogásával fürdőtelep létesült 6 hektárnyi területen a Várhegy lábánál. Hivatalos gyógyvízzé 1990-ben minősítették. A fürdő nem sík területre épült. A Várhegy oldalában húzódó Hársfa utca és a fürdő területe között jelentős, 20-25 méternyi szintkülönbség tapasztalható, ezért a Várhegyről lezúduló csapadék elvezetésére nagy kapacitású árkot és vízelvezetőket kellett építeni a fürdőt határoló kerítés szomszédságában. A fürdő 1973-ban nyitotta meg kapuit a fürdőzők számára, ekkor két ülőpados és két gyermek pancsoló medence állt a vendégek rendelkezésére. A 33+1/3 méteres úszómedence a nyolcvanas évek elején épült, melyet a kilencvenes évek elején vízforgató rendszerrel is felszereltek. 14
Zákonyi Ferenc: A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői
35
Jelenleg a fürdő 7 hektáros területén 2 ülőpados, egy pancsoló, egy 25 m-es strandmedence, és egy feszített víztükrű úszómedence van. A pancsolót és a strandmedencét 2007 nyarán adták át, melyek korszerűbbek lettek, szűrőkkel, forgatókkal vannak ellátva, fűthetők, így megfelelnek a követelményeknek. A medencék széles korosztály igényeit elégítik ki, így a kisgyermekektől az idősebbekig mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő medencét, vízmélységet, és vízhőfokot. Vízforgató hiányában nem üzemel 2 pancsoló és egy 32 m-es strandmedence. A használaton kívüli medencék hasznosítására egy rajzpályázatot írt ki a termálfürdőt üzemeltető Építő és Városüzemeltető Kft. óvodás, alsó és felső tagozatos általános- és középiskolás korú gyermekek számára. A két ülőpados medence az elismert gyógyvízzel üzemel. A termálfürdő 2000 méterről feltörő 51 C°-os, nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvize értékes ásványi anyagokat tartalmaz, mely jelentős gyógyhatással van: •
a
végtagi
ízületi
porckopásos,
elfajulásos,
úgynevezett
degeneratív
elváltozásaira; •
gerinc- és csípőízületek porckopásos elváltozásaira;
•
baleseti, az orthopaediai mozgásszervi károsultak utókezelésére.
A gyógyvíz összetétele15: Megnevezés Kálium Nátrium Ammónium Kálcium Magnézium Vas Kationok összege: Klorid Bromid Jodid Flourid Szulfát Hidrogén-karbonát 15
mg/l 11 974 18,2 15,8 5 0,1 1024,1 1060 1,8 0,8 1,3 12 860
+
K Na+ NH4+ Ca++ Mg++ Fe++ ClBrJFSO4-HCO3-
http://www.tamasistrand.hu/
36
mmol 0,28 42,37 1,01 0,79 0,41 0 44,86 29,86 0,02 0 0,07 0,25 14,1
százalék 0,62% 94,45% 2,25% 1,76% 0,92% 0% 100% 67,39% 0,05% 0% 0,16% 0,56% 31,82%
Szulfid S2 Foszfát PO4--Anionok összege: Anionok és kationok összesen:
0,1 0,2 1936,2 2960,3
0,01 0 44,31 89,17
0,02% 0% 100% 100%
Egy komplex, 2-4 hetes fürdőkúra kedvező hatással lehet a betegek gyógyulására.
7.1.3.2 A fürdő üzemeltetése télen
2007 őszén, 33 év után először nem zárt be a strand. A téliesítés már régóta tervben volt, de 2007-ben nyílt először alkalom a kivitelezésre. Ehhez átépítésekre volt szükség, melyek közül a legfontosabbakat már kivitelezték. A fedett termálmedence egyik oldala nyitott, ezt egy ipari szalagfüggöny segítségével lezárták. 2008 márciusában a belső tér fűtését, páramentesítését szolgáló légfűtés szerelése zajlott. A fedett fürdő hőszigetelése a következő szezon fontos feladata lesz. A fedett fürdőtérben gondoskodniuk kell a faszerkezet védelméről, az acélváz korróziógátlásáról. A teljes központi fűtés kiépítése is feladat, melyet hőcserélő segítségével, a termálvíz hőjét kinyerve szeretnének megoldani. Ez a módszer rendkívül gazdaságos megoldása lenne a fűtésnek. A téli nyitva tartás alatt üzemel a két termálvizes medence, melyek közül az egyik zárt térben van, a másik pedig kint a szabadban. A strandmedence szintén üzemel, így aki szeretne, annak lehetősége nyílik szauna után megmártózni a hűs vízben, ill. elszánt sportemberek a téli hidegben is leúszhatják a napi adagjukat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kinti medencékre is van igény. A belépődíj magában foglalja a szaunahasználat díját is. Külön díj ellenében lehetőség van frissítő- és gyógymasszázsra is. A fürdő környezetében mintegy 350 üdülőegység épült, melyek nagyrészt fizető szálláshelyként is üzemelnek. Ezek többsége üresen áll, az elmúlt években alig van vendég. Csak nyáron akad néhány visszatérő fizetős vendég. Nyilvános adatok még nem állnak rendelkezésre a téli fürdő látogatottságára vonatkozóan. 37
A fürdő honlapja német nyelven is elérhető, kivételt képeznek ez alól a téli fürdőre vonatkozó információk. A fentiekből látszik, hogy sok még itt a tennivaló. Szükség van a fejlesztésekre, ezekhez pályázatokra, és nagyon fontos lenne népszerűsíteni, hirdetni minél több fórumon a fürdőt. Kezdetnek a szolgáltatásokat kellene bővíteni, mely viszonylag kevés pénzből is megoldható, és ezáltal vonzóbbá tehető a fürdő a pihenni vágyóknak.
7.1.3.3 A fürdő üzemeltetése a nyári időszakban
A nyári időszakban üzemel továbbá egy pancsoló és feszített víztükrű úszómedence. A minél teljesebb kiszolgálás érdekében mintegy 15 kereskedelmi és vendéglátó egység is rendelkezésre áll, illetve többféle kényelmi berendezés (napozó ágy, hintaágy, gombasátor) is bérelhető. A vendégek a fürdő területén belül a következő szolgáltatásokat vehetik igénybe: fodrászat, kozmetika, szolárium, pedikűr, manikűr, szauna, akupunktúrás kezelés, gyógy- és frissítő masszázs. Sajnos a létesítmények átlagos színvonala legfeljebb a közepes minősítést érdemli, leszámítva az elmúlt néhány évben épült új, vagy felújított épületet. Ugyanígy probléma az is, hogy a viszonylag újabb - főképp kereskedelmi – létesítmények színvonala sem üti meg azt a színvonalat, ami egy igazán komoly vonzerejű fürdő esetében elvárható lenne. A kereskedelmi célú épületek állapota a lepusztulttól az erős közepes minősítésig terjed. Sajnos ezek többsége bódé jellegű, és kizárólag szezonális üzemeltetésre alkalmas létesítmény. A fürdő közvetlen szomszédságában fekvő kempingben a hagyományos sátor és lakókocsi férőhelyek mellett 2-3 ágyas motelszobák és apartmanok is bérelhetők. Mivel a kemping és a fürdő üzemeltetését egyaránt az Építő és Városüzemeltető Kft. biztosítja, a kemping vendégek a fürdőt nyitvatartási időben külön térítés nélkül látogathatják. Jelentős külföldi forgalommal is rendelkezik a város. A termálfürdőt látogatók száma alapján végbemenő csoportosításkor Tamási a százezer főt elérő, vagy azt jóval meghaladó forgalommal rendelkező fürdők kategóriájába került. A fürdőt többségében magyar vendégek látogatják, akik főleg a környékről, továbbá Budapestről és az alföldi
38
területekről érkeznek. A külföldi vendégek főleg németek, illetve osztrákok, de egyre több a belga, holland, szlovák, lengyel látogató is. A nyári időszakban diáktolmácsok segítik a fürdő dolgozóinak a munkáját, és a külföldi vendégek tájékozódását. Nyáron a fürdő látogatottsága kielégítő, a vendégek nagy része visszatérő vendég és az idősebb korosztályból kerül ki. A fiataloknak más igényeik vannak, ők több szolgáltatásra vágynak, mint például: élményfürdő, csúszda, különböző szórakozató programok, éjszakai fürdőzés. A fürdő területén van homokos foci- és röplabdapálya. Ezeket ingyen igénybe lehet venni. Múlt év augusztusában indult az a kezdeményezés, mely során egy sporthétvégét rendeztek, strand kézi- és röplabda versenyekkel. Szerencsére az idei nyáron folytatódott ez a programsorozat, egyre több csapat nevezésével. Remélhetőleg ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódni fog, így a fürdő helyt adhat versenyeknek, bajnokságoknak. Aquarázs néven az idei évtől egy új lehetőséget ismerhettek meg a gyermekes családok. Míg a szülők úsztak, szaunáztak, addig a gyermekekre képzett felügyelők vigyáztak, és különböző kézműves, művészeti és játékos foglalkozásokon vehettek részt. Évekkel ezelőtt a fürdőben kora esti programok is várták az érdeklődőket: Tamási Koncert-fúvószenekar koncertje, operettestek. Az elmúlt években ezek szüneteltek, de a 2008-as nyári rendezvénysorozat részeként idén ismét voltak kora esti programok a termálfürdőben:
A Tamási nyár Termálfürdőben
2008
rendezvénysorozatának
programjai
2008. június 7. Szombat Modern táncok bemutatója 16:00 2008. június 27. Szombat Operett est - "Te rongyos 19:00 élet" címmel I. Termál kupa strandfoci bajnokság 2008. július 5. Szombat 9:00 Családi délelőtt - vetélkedő és ügyességi játékok Tolna megye hagyományai 2008. július 12. Szombat Bemutatkozik: 19:00 Kakasd település népi 39
Termálfürdő színpad Termálfürdő színpad
a
Tamási 5. táblázat - szabadtéri -
szabadtéri
Termálfürdő színpad
-
szabadtéri
Termálfürdő színpad
-
szabadtéri
hagyományaival, népzenéjével, táncaival, viseletével és hagyományos népi ételeivel 2008. július 19. Szombat Könnyűzenei koncert amatőr 19:00 zenekarok részvételével 2008. augusztus 3. Vasárnap "János Vitéz" daljáték 19:00 szabadtéri bemutatója 2008. augusztus 16. Szombat A Tamási-koncert 19:00 fúvószenekar koncertje Forrás: Tamási Táj, VI. évfolyam 5. szám
Termálfürdő színpad Termálfürdő színpad Termálfürdő színpad
-
szabadtéri
-
szabadtéri
-
szabadtéri
A hajnali órákban nyitva áll a fürdő úszómedencéje azok előtt, akik nyugodtan szeretnének úszni. Ilyenkor csak az úszómedence használható, kizárólag úszásra, játszani, ugrálni nem szabad, hogy ezzel se zavarják a sportolni vágyókat. Az idei nyári időszak újdonsága a reggeli vízi torna, melyet hétfőn, szerdán és szombaton reggel 77:30 között rendeztek meg. Néhány évvel ezelőtt lehetőség volt éjszakai fürdőzésre is, de ezt megszüntették. Ez a fiataloknak kellemes esti szórakozás lehetne fülledt nyári estéken, néhány programmal egybekötve, mint például szabadtéri mozi, vagy könnyűzenei koncertek. A fentiekből látszik, hogy a fürdő nyári látogatottságának fellendítésére is rengeteg lehetőség áll rendelkezésre, csak el kell kezdeni ezeket megvalósítani.
7.1.3.4 A kemping16
A kemping a fürdő közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A füves, néhány örökzöldet és fát tartalmazó kempingterület 50 lakókocsi és 30 sátor fogadására képes, a hozzátartozó gépjárművekkel együtt. A kempingben szezonálisan üzemeltetett szálláshelyek is vannak: összesen 17 szoba, 43 ággyal, és a pótágyakkal együtt 59 férőhellyel. A kemping kiszolgáló- és szállásépületeinek átlagos állapota több szempontból is elszomorítóbb, mint a strandon tapasztalt helyzet. 16
A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája
40
A recepció épületében találhatóak a létesítmény legjobb állapotban lévő szálláshelyei. A földszinten 2+2, továbbá 2+1 ágyas apartmanok, az emeleten pedig kettő négyágyas apartman van. A szobák minősége és felszereltsége megközelítőleg a kétcsillagos szálláshely-kategóriának felel meg. A szobák állapota, tisztasága, gondozottsága kielégítő. A motel épülete minden igényszintet alulmúló, szürke hullámpalával fedett, festett fa burkolólapokkal bélelt öreg építmény. 11 darab pótágyazható két és háromágyas szobával felszerelt, többé-kevésbé egycsillagos színvonalon. Hosszú távú, több éves további üzemeltetése aligha lehetséges.
7.1.3.5 Fejlesztési tervek
Az önkormányzat pályázatok segítségével próbálja fejleszteni a fürdőt. Legutóbb a DDOP által kiírt Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása című pályázatra nyújtottak be anyagot, mellyel 700 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyerhető el. Ehhez 50%-os önerő szükséges, tehát ugyanekkora önkormányzati forrást is mellé kell tenni. A támogatást a téli fürdő fejlesztésére kívánják fordítani. A tervek szerint szauna udvar, wellness elemekkel rendelkező új medencék, egyéb szolgáltatások épülnének meg ebből a forrásból a jelenlegi fürdő területén. A benyújtott pályázat az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatán végül 701.508.808 Ft támogatást nyert. A fürdő egy úgynevezett „szépészeti folyosóval” közvetlen összeköttetésben lesz azzal a közel 120 szobás, négycsillagos gyógyszállóval, amely befektetői pénzből épül fel. A beruházó március 3-ig nyújtott be 600 millió forint támogatásról szóló pályázatot, amely mellé 1,7 milliárd forint önrészt is vállal a megvalósításhoz. A szállodaprojekt a regionális pályázatot sikerrel zárta. A fürdő mellett egy 4 csillagos, 4 szintes, 81 szobás szálloda építését tervezi a beruházó. A 2,3 milliárdos beruházás különlegessége, hogy az országban egyedüli, ability típusú (mozgáskorlátozottak igényeit is kielégítő) lesz, természetesen a szükséges vendéglátó és egyéb szolgáltató egységekkel, és 260 fős konferenciateremmel. Az első vendégek fogadására 2011 első felében kerülhet sor.
41
7.2 Vadászturizmus a Gyulaji erdőben17 7.2.1 A Gyulaji erdő A város másik nevezetessége a Gyulaji erdő, amelyben a világ egyik legnagyobb dámpopulációja él. A világon egyedülálló genetikai értékű dámpopuláció trófeáira jól szervezett, kínálataiban, szolgáltatásaiban és szálláshelyeiben magas színvonalon kifejlesztett, stabil vendégkörrel bíró vadásztatás épült. 1952-től a terület erdő- és vadgazdálkodását különválasztották, s vadászati védett területként, rezervátumként kezelték. A vadgazdálkodás fontos feladata, hogy az erdő természetes vadeltartó képességét a korszerű színvonalon tartott és művelt vadföldek, vadlegelők révén növelje és kiegészítse, különösen a téli időszakban. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. erdeiben évszázados hagyománya van a vadgazdálkodásnak. A 36 000 hektáros területen ma is szakszerű vadgazdálkodás és vadásztatás folyik. Nagy értékű kincse, a dámállomány fogalommá vált a vadászok körében, hisz az itteni, zömmel tölgyek alkotta erdőségek kitűnő élőhelyei a gímszarvasnak és a vaddisznónak is. A mintegy 65 km-es kerítéssel körbevett területen a jelenlegi törzsállomány 2500 dám. A terület gyenge vadeltartó-képessége és a minőség javítása érdekében további létszám-apasztás szükséges, a cél a 2000 db-os állomány kialakítása. Az erdészet az éves takarmányszükségletét szinte teljes egészében megtermeli, ehhez rendelkezésre áll 300 hektár szántó és ugyanennyi legelő. Nagy hatással van a csapadékvíz mennyisége a vadállományra, hiszen természetes forrásvize a területnek nagyon kevés van, Aszályos években a nyár közepére kiégnek a legelők, a dagonyákat pedig hetenként kell feltölteni. Az idelátogató csoportok részére 2-3 napos vaddisznó-hajtóvadászatot szerveznek, majd selejt szarvasbika és tarvad hangulatos vadászatával teszik még élvezetesebbé az itt töltött napokat. Az egyéni, illetve kisebb csoportokban érkező vadászok kényelmét nyolc, festői környezetben álló vadászlak szolgálja. Mivel a házak kapacitását szeretnék egész évben 17
Böröczky Kornél – Deák István: Gyulaj
42
kihasználni, ezért a vadászszezonon túl a nyári időszakban is fogadnak vendégeket. Számos nagynevű cég itt tartja képzéseit, tréningjeit, hiszen a munka mellett kellemes kikapcsolódást és pihenést is biztosít a környék. Szép számmal érkeznek családok is, akik az ünnepeket, hétvégéket töltik itt. Természetfotósok is gyakran megfordulnak errefelé. Sok az úgynevezett félnapos vendég is, akik csoportosan érkeznek, egy erdei séta, trófeabemutató után itt ebédelnek vagy vacsoráznak. Gyakoriak az esküvők, keresztelők is. A szertartásokhoz megfelelő helyet biztosítanak. Az étlapon színes vadkínálatot találhatunk, és arra is lehetősége van a pihenőknek, hogy a napközben kifogott halat tálalják fel számukra. Az itallapon helyi készítésű különlegesség található, a „barcogó”, mely különböző erdei gyümölcsökből készült pálinka. A magas színvonalú vadgazdálkodást bizonyítja az is, hogy 2005-ben itt rendezték az országos dámkonferenciát. Az erdő igen népszerű a turisták körében is. A Gyulajra érkező vadászok 75%-a határon túli, ez az arány folyamatosan csökken a magyar vadászok javára. Szerencsére egyre többen tehetik meg, hogy erre a szenvedélyre áldozzanak. A német nyelvterületről érkező vadászok száma sajnos egyre fogy – ez igaz országosan is: lassan kihal az idősebb
vadászgeneráció,
a
fiatalok
sokféle
szabadidős
tevékenység
közül
válogathatnak, és a zöldmozgalmak vadászellenességet hirdetnek. A vadászati szezonon kívül a házak nyaralók számára is igénybe vehetők. A kirándulni vágyók a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. központjában igényelhetik a belépéshez szükséges engedélyeket.
7.2.2 Vadaspark
Május 22-én adták át az új vadasparkot az erdő bejáratánál, a parkerdő szomszédságában. A beruházás az ÁPV Zrt. erdészeti közcélú beruházási pályázatán nyert támogatásból valósult meg. A 20 hektáros területen kialakított vadasparkban mutatják be a gyulaji erdőben élő nagyvadfajokat: a dámvadat, a gímszarvast, a vaddisznót, az őzet. A parkba belépve elsőként padokkal, asztalokkal berendezett pihenőrész található. Az itt felállított tábláknál információt kaphatunk a helyszínről, a vállalat vadgazdálkodásáról, az erdő nagyvadjairól. A tájékoztató táblákkal jelzett 2 km-
43
es gyalogösvényről két földbe süllyesztett vadleshez is letérhetünk. Csodálatos kilátás nyílik a dombtetőn felállított kilátóból a nyiladékra, ahol ha szerencsénk van, láthatunk legelésző vadakat. Legjobb a kora reggeli, illetve késő délutáni séta, hisz ekkor a legnagyobb az esély az etetőhöz érkező dámok, a dagonyázó vaddisznók megpillantására. Az állatkertektől eltérően itt a vendégek nem rácsok közt, hanem természetes környezetükben, közöttük járva, séta közben láthatják az állatokat, bepillantást nyerhetünk mindennapos életükbe, tanulmányozhatjuk viselkedésüket. A változatos terepszint, az egyedi környezet bejárása kiváló alkalom túrázásra is a közel két km hosszú sétaúton. A vadaspark a hét minden napján 5:00 órától 21 óráig tart nyitva. Belépődíjak: felnőtt: 500 Ft/fő/nap, diák, nyugdíjas: 300 Ft, gyermek (14 éves korig): 200 Ft, családi: 1.000 Ft, óvodás és tanulócsoportoknak 100 Ft.
7.2.3 Fejlesztési javaslatok: •
Az erdő turisztikai zónáinak, útvonalainak kijelölése, megtervezése. A
turisztikai tevékenységek pontos meghatározása, állat-és madárfigyelés, fényképezés, természetfigyelés, erdészeti, vadászati ismeretek, alkalmanként sportesemények •
Sétautak megtervezése az egyes zónákban
•
Lovas és kerékpáros útvonalak kijelölése. Az erdőben lehetőséget kell
biztosítani lovas és kerékpáros turisták számára is. A kijelölendő útvonalakon folyó közlekedés nem zavarhatja az erdő élővilágát •
A turisták fogadásának, ki- és belépésének megtervezése, a turisták mozgásának,
tevékenységük szabályainak meghatározása. Bejáratok kialakítása, kapcsolatteremtés a kapuk között. •
Esőbeállók, pihenőhelyek megtervezése, kialakítása a kijelölt útvonalakon.
•
A turista utak közelében lévő, korábban eltömött források kitisztítása, pihenésre,
ivásra alkalmassá tétele, az erdőben, illetve az erdő közelében található régi kápolnák rendbetétele. Az erdőben található emlékmű jelölése, információs táblával való ellátása. •
Lóverseny és íjászpálya a Likashegyi forrásnál és erdészháznál. 44
•
Erdei kemping létesítése. A Tamási parkerdőben ideális körülmények között
fekszik egy elvadult sátorozóhely, mely kevés átalakítással, tereprendezéssel kiváló kempinggé alakítható. •
Szánkópálya felújítása a parkerdő közelében.
Az erdő sokféle turisztikai tevékenységre alkalmas, az egyszerű egészségügyi sétától a költséges „fotószafari” lebonyolításáig. Sportesemények, séták, kerékpározás, lovaglás, állat- és madárfigyelés, oktatás, bemutatók, állatsimogatás, horgászat, erdei- és vadételek szerepelhetnek a programokban. A fejlesztésekkel párhuzamosan marketing tervet kell készíteni, mely az elkészülő létesítmények és az új lehetőségek alapján új piaci célcsoportokat céloz meg és vonz a térségbe.
45
7.3 Horgászturizmus
A horgászat, ahogy a vadászat is, az őskorban a megélhetésért folytatott tevékenység volt. Ma már inkább hobby, a szabadidő eltöltésének egy kellemes módszere. Már nem csak férfiak választják a kikapcsolódásnak ezt a formáját, hanem egyre több nő és gyerek is hódok ennek a szenvedélynek. Magyarországon a horgászatot a halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendeletei szabályozzák. Halászni csak érvényes horgászjeggyel lehet. Magyarországon ismert és horgászható halfajok: 18
18
Angolna
Bagolykeszeg
Balin
Bodorka
Compó
Csuka
Dévérkeszeg
Fehérbusa
Fekete sügér
Fejes domolykó
Garda
Harcsa
Jászkeszeg
Kecsege
Márna
Menyhal
Ponty
http://www.terkep.net/horgasz/horghal.html
46
Sebes pisztráng
Sügér
Süllő
Törpeharcsa
Tolna megye néhány területe kimondottan jó horgászterületnek számít. Vízterületenként más és más a tavak ellátottsága, a legfontosabb helyeken parkolóhelyekkel ellátott horgásztanyák vannak. Ahogy az is általánosan elmondható, hogy a legtöbb kijelölt helyen sátorozási, főzési lehetőség is van. Tamási és környéke több horgászlehetőséget is kínál a különböző nagyságú, mesterséges horgásztavak lévén. Tamásiban a gonozdi tavak, a Dalmand Rt. és a Gyulaj Rt. tavai, a Kocsola melletti tavak, a regölyi és hőgyészi horgásztavak, továbbá a Kapos és a Koppány élővizei kitűnő lehetőséget kínálnak sokrétű horgászkínálat kialakítására. Tamásiban már egy egész kis üdülőtelep alakult ki a tavak partján, ahol kora reggeltől késő estig horgászok ülnek a nagy hal reményében. Ahhoz, hogy a helyi horgászturizmus kínálatát fejleszteni lehessen, elsősorban fel kellene mérni a tavak tulajdoni hovatartozását, a meglévő létesítményeket, a halasítások helyzetét, a kapcsolódó szállás- és programlehetőségeket, horgászversenyek naptárát. A térség horgászkínálatának összegyűjtése és intenzív marketingje a viszonylag kis távolságok miatt sokszínű horgászélmények szerzésére ad lehetőséget.
47
7.4 Lovas turizmus
A magyar lovas kultúrának évezredes gyökerei vannak. A ló, a lovászat, a lovasélet elválaszthatatlan része az ezeréves magyar kultúrának. Európában lovas nemzetként tartanak minket számon. Fontos, hogy a XXI. században is megőrizzük és gazdagítsuk a lovas kultúrát, hiszen az a nemzeti kultúránk értékes részét képezi. A magyar társadalomnak arra kell törekednie, hogy a lovas kultúrával, minél többen kerülhessenek kapcsolatba. A lovas kultúra országimázsunk részét képezi, melynek alapjául szolgálnak a történelmi, földrajzi és kulturális adottságaink, valamint nagy múltú lótenyésztésünk. Még fejlesztésre, megújulásra, az elvárásoknak megfelelő szakemberképzésre szorul. Magyarországon a lovas turizmus világviszonylatban is kiemelkedő szerepet tölt be. A lovaglás, a lovasélet egy életforma: sport, kaland, kikapcsolódás, a természet szeretete és szerelem is egyben. Magyarország az európai lovas turizmus úttörője. Lovasbemutatók,
fogathajtó
programok
turisták
százezreit
vonzza
évről-évre
országunkba. A lovak szerelmesei tavasztól őszig hódolhatnak szenvedélyüknek. Különböző típusú lovas létesítmények, speciális és sokrétű lovas szolgáltatások színesítik a turisztikai kínálatot. Tamási és környékének változatos, de mégis szelíd domborzata, természeteshez közeli állapota, erdősültsége és füves területei egyaránt a lovas túrázás számára kínálnak jó lehetőségeket. A környék nagy hagyományokkal rendelkezik a lótenyésztés és a lósport terén, illetve újra kezd terjedni a lótenyésztés is. Ez egy fontos kiindulópont lehet a lovasturizmus megalapításában, mely összekapcsolódhat a turizmus más ágaival is. Tamási város egyik legnagyobb múltú és legtöbb érdeklődőt vonzó eseménye, egyben Magyarország legrégebbi lovasversenye, amely 1959 óta megszakítás nélkül kerül megrendezésre. Kezdetben egy közeli faluban, Regölyben, majd 1961 óta Tamásiban zajlik az augusztus 20-ai ünnepséghez kapcsolódó színes program. Az esemény ismertségét, fontosságát Balog Károly verse is jellemzi:
48
Lovasnapok Tamásiban Eljött hát Szent István ünnepe, A Tamási Lovasnapok díjugrató versenye. Arra készül sok szép ló és ügyes lovas, Hogy összemérjék az akadályugratás tudásukat. Hogy helyén maradjon minden akadály, A lovas és ló között kell nagy összpontosítás. Első helyre csak az a lovas esélyes, Kinek lova minden akadály átugrására képes. Az ember és ló közötti barátság a legfontosabb, Mert a győzelemre csak így számíthat. Lehet bármekkora is az akadály, Hűséges ló győzelemre viszi lovasát. Mi, nézőknek a sors is hozhat néha csodát, A lovas versenyről vegyünk csak példát. A testünk a ló, az elménk a lovas, Együtt győzzük le az akadályokat. Előfordul olyan eset is néha, Hogy nagy igyekezetben az ember nem ér célba. De viszont van, aki legyőz minden akadályt, Az boldognak mondhatja magát egy életen át.
Az eseményen díjugratásban kettes-, négyes-, és pónifogathajtásban mérik össze tudásukat a versenyzők. A versenyszámok mellett bemutatók, csikósok, mazsorettek, egyéb kulturális műsorok szórakoztatják a 7-8000 fős közönséget. A Tamási Lovassport Egyesület rendezte programokat évtizedek óta több ezer néző tekinti meg a Dózsa György úti lovaspályán.
49
Idén 49. alkalommal került sor a rendezvény megszervezésére. Annak ellenére, hogy a rendezvény első napja munkanapra esett, meglepően nagy volt a látogatottság már 19-én is, a 20-ai nézőszám pedig évtizedes rekordot döntött. Tamási a rendszeresen megrendezett augusztusi lovasnapokkal sokat tesz e turizmusforma népszerűsítéséért. A versenyeket és bemutatókat megtekintő több ezer látogató jó része üdülő és fürdővendég. A Tamási Lovasklub rendszeresen szervez terepi túrákat a Gyulaji erdőn át, ebben a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. készséges partner. A lovas turizmus fejlesztése a fürdővendégekben biztos piacra számíthat. Kifejlesztésénél
széles
kínálati
arculatban
kell
gondolkodni:
tereplovaglás,
pályalovaglás, lovas bemutatók, és lovas panziók a kifejezetten lovaglási célokkal érkezőknek. Tehát elmondható, hogy a lovasturizmus a térségben jó alapokkal rendelkező, fejleszthető turisztikai termék.
50
7.5 Falusi turizmus19
A falusi turizmus a helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése. A falusi turizmus során a vendégfogadó a vendéget vele azonos épületben szállásolja el. Ez a falusi és tanyasi térségekben folytatott vendégfogadás magában foglalja a rendszeres étkeztetést is. 2. ábra: A falusi turizmus helye a vendéglátásban
Forrás: www.vetesforgo.hu A falusi turizmus vonzerőit tekintve rendkívül kedvező feltételekkel rendelkezik a Dél-Dunántúl. A falusi turizmus kiemelt vidékei a régióban a Keleti- és a Nyugati Mecsek, a Tolnai-dombság, a Völgység és Zselic. Mindenképpen a falusi turizmus előnyeiként
sorolható,
hogy
a
terület
lakói
számára
többletbevételt
nyújt,
munkalehetőséget biztosít, és mindezek mellett a kulturális és néprajzi hagyományok 19
http://hu.wikipedia.org/wiki/Falusi_turizmus
51
fennmaradásához is hozzájárul. Az idelátogató vendégeknek pedig kiváló alkalmat nyújt a kikapcsolódáshoz, a testi-szellemi felfrissüléshez. A Tamási kistérségben nem beszélhetünk működő falusi turizmusról. Korábban Hőgyészen volt jól működő falusi vendéglátás, de mára az is abbamaradt. A feltételek kedvezőek: a településeken található, megtekintésre érdemes építészeti értékek, a rendszeres programok, az igényes települési környezet, a termálvíz nyújtotta strandolási lehetőségek, valamint a Balaton közelsége. Vannak olyan települések, ahol falusi vendégfogadók működnek. A falusi turizmus szálláshelyeit magánszemélyek, vállalkozások, továbbá önkormányzatok működtetik és tartják fenn. Ezáltal ők mellékjövedelemre tesznek szert, és ezért foglalkozatási téren is megnyilvánul hasznossága.
52
7.6 Kerékpáros turizmus Napjainkban a kerékpárutak egyre fontosabb részét képezik a turizmusnak. A régióban ideálisak a feltételek a kerékpáros turizmus fejlesztésére, viszont ezek az adottságok eddig csak korlátozottan voltak kihasználva. A környezet vonzó a kerékpáros turizmus számára, hiszen a domborzat változatos, de mégsem túl tagolt, és több nagy kiterjedésű erdő és vizes terület található ezen a területen. A vidék viszonylag sűrűn lakott, ezért a lehetőség nyílik a rendszeres pihenőkre, és a látnivalók, nevezetességek megtekintésére. Súlyos hátrány viszont, hogy még kiépítetlen a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra. Még rendezetlen a forgalmasabb szakaszokon a gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpáros közlekedés biztosítása, illetve fejletlen a pihenő-vendéglátó és a szerviz infrastruktúra. A régióban megoldatlan nagy mennyiségben a kerékpárok vasúti szállítása, nincs lehetőség a kerékpárok tárolására, őrzésére a látnivalók, megállóhelyek környékén. A régióban a meglévő rövid kerékpárút-szakaszok nem alkotnak egyelőre egy egységes és egybefüggő kerékpárút-hálózatot. Jelenleg Tamási belterületén kívül nincs kerékpározásra kijelölt útvonal. A Dombóvár és Tamási között megszüntetett vasúti töltésen, mely több ponton is érinti a gyulaji erdőt, egyedülálló kerékpárutat lehetne létrehozni. A kerékpárút és környezete alkalmas lehet túrázásra, túralovaglásra, s a közutaktól távol eső természeti tájat tárna fel a turisták számára. A kerékpárút a dombóvár-gunaras kerékpárúthoz csatlakozva összekapcsolhatná a kistérség két fontos termálfürdőjét. Július közepén kezdődtek meg a Tamási és Pári közötti kerékpárút munkálatai. A Koppány menti és a korábbi vasúti töltésen több ezer köbméter földet mozgattak meg, jelenleg (a fejezet írásakor) a 2,65 méter átlag szélességű aszfaltréteg kerül a földfelületre. A kerékpárút teljes hossza 5,807 km lesz. A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Program (ÚMFT DDOP) nyertes pályázatának köszönhetően valósulhat meg. A támogatás összege 148 749 343 Ft. A kerékpárút megkönnyíti a dolgozók munkába jutását, biztonságosabbá teszi, és közel 2 km-rel le is rövidíti az útjukat. A tervek szerint ez a szakasz a Tamásiból 53
induló, és Gunarast is érintő kerékpárút-hálózat része lesz. A Rác-völgyet és a laktanyát is összekötik majd a várossal, a továbbiakban pedig a Pacsmagi-tavak érintésével egy Tamási-Regöly kerékpárút létesítésére is sor kerülhet. A bicikliutak természetesen a termálfürdőhöz vezetnek, ezért a fürdő fejlesztési projektjének részeként is említhetjük. A Tamási-Pári kerékpárút-szakasz műszaki átadásának tervezett időpontja december 18.
54
7.7 Madárfigyelés, Pacsmagi tavak20
A pacsmagi halastavak Tamásitól 10 km-re, a Koppány folyó völgyében találhatók, a Koppány-Kapos összefolyás közelében. Az első, legnagyobb tavat még 1972-ben hozták létre. Előtte a Koppány völgyét intenzíven művelték. 1957-59-ben a Koppány folyó felduzzasztásával létrehozták a többi kisebb tavat. A védett terület nagysága: 487 hektár. Országos jelentőségű természetvédelmi terület és nemzetközi fontosságú vízimadár-élőhely (Ramsari terület). Pacsmag legjelentősebb természetvédelmi értékét madárvilága jelenti. A területen 214 madárfaj található, melyek közül 83 költ is. Az 1997-es országos felmérés szerint a Magyarországon fészkelő madarak tizede itt költ. A kevésbé bolygatott, tavak mentén végighúzódó dombsoron néhány védett faj is megtalálható: a bíboros kosbor, apró nőszirom, szadler imola és a kunkorgó árvalányhaj. A cigányréce rendszeres fészkelő, körülbelül 50-55 pár költ. Vonuláskor több százas csapatokban tartózkodnak a tavakon. Tekintélyes a vörösgémek, bakcsók és törpegémek mennyisége is. A közeli gyulaji rezervátumban fészkelő feketególyák költési időszakban ide járnak táplálkozni. Itt szerzi zsákmányát a barnakánya és a kabasólyom is. 50 km-es körzetben sem található hasonló adottságú terület, így a tavak és nádasok vonzzák az erre átvonuló madarakat. Augusztus-szeptember hónapban több 10 ezerre tehető az itt éjszakázó fecskék, seregélyek száma. De az erre átvonuló récék, vadludak száma is tízezernyire növekszik október, március hónapokban. Kora ősszel és tavasszal 30-50 példány nyári lúddal, 2-4 példány fokozottan védett hamvas rétihéjával, halászsassal találkozhatunk. Minden télen itt telel 3-5 példány rétisas, melyek a legyengült récék közül szerzik zsákmányukat. Május elején van itt a három szerkőfaj. Ősz végén ezres csapatokban táplálkoznak a magevők közül a nádisármányok, citromsármányok, erdei és
20
Magyarország régiói – Dél-Dunántúl Tolna megye 2005
55
fenyőpintyek, zöldikék, kenderikék. Ezeket követik olyan ritka ragadozók, mint a kissólyom, vándorsólyom, kékes rétihéja. A Tamási és környékének látnivalóit felfedezni vágyó utazó, ha arra kérne egy átlagos helybeli lakost, hogy vezesse ki Pacsmagra, valószínűleg zavarba jönne a vendéglátó, és nem vállalná a kalauzolást. A tavaknál lévő modern erdei iskola a madarászat, a természetfotózás szerelmeseinek nyújt különleges élményt 1998 óta. Az itt táborozók helyi ornitológusok szakavatott vezetésével sajátítják el az egyes fajok jellemzőit, szokásait, a gyűrűzést, a madárháló
használatát.
Az
itt
közreműködő
szakemberek
ismeretterjesztő
munkásságukkal elősegítik, hogy minél többen váljanak a természet aktív védelmezőjévé.
56
8. Megjelenés a virtuális térben 8.1 Internet-használat az országban Az Internet soha nem látott sebességgel terjed a világon. Magyarországon az 1990-es évek elejére tehető az Internet-használat elterjedése. 2005-ben a 16 és 74 év közötti lakosság 37,2%-a (kb. 2,8 millióan), 2006-ban 44,9%-a (2,8 millióan), és 2007ben 51,6%-uk (3,9 millió fő) használta az internetet. 2002-ben az Internet-szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma 62 volt, míg 2007-ben 326, így számuk több mint az ötszörösére növekedett. 2002 és 2007 között az Internet-előfizetések száma évente átlagosan 32.6%-kal növekedett. 2007-ról 2007-re 502 ezer ügyféllel emelkedett az előfizetések száma, amely 37,8%-os gyarapodást jelent. Vagyis 2007-ben 1 millió 832 ezerre tehető az Internet-előfizetők száma. Az elmúlt években gyors átrendeződés zajlott a piacon, hiszen időközben korszerűtlenné vált a modemes és ISDN-kapcsolat. Ezért az előfizetők áttértek az xDSL-, a kábeles vagy a vezeték nélküli internetre. Ennek a változásnak a hatására a szolgáltatóknak újabb és újabb ügyfeleket sikerült szerezniük. A vezeték nélküli Internet kapcsolat legmodernebb és legnépszerűbb fajtája a mobilinternet. 2006-ban összesen 252 ezer darab vezeték nélküli előfizetést kötöttek, melynek 79%-át tette ki a mobilinternet, míg 2007-ben a vezeték nélküli előfizetések száma meghaladta a 434 ezret, melynek közel 82%-át adta a mobilinternet. Az internetet használók száma folyamatosan növekszik. Az internetezés gyakorisága szerint a leggyakrabban preferált helyszínek között van az otthoni internetezés, illetve ezen kívül bármilyen helyszín szóba jöhet. Ezeket követi a munkahely, az iskola, a nyilvános hely, és az egyéb helyek. Az aktív internethasználathoz elengedhetetlenül fontos hogy legyen internetezési lehetőség otthon, az iskolában, vagy a munkahelyen. A többi hozzáférési helyeken egészen alacsony a napi használók aránya.
57
3. ábra A lakosság internet-ellátottsága az internet-hozzáférés helyszíne szerint 60%
49%
50%
38%
40%
30%
20%
16% 12%
12%
iskolában
nyilvános helyen
11%
10%
0%
bárhol
otthon
munkahelyen
egyéb helyen
Forrás: Szonda Ipsos – GfK Hungária Nemzeti Médiaanalízis, 2008. I. félév Az alábbi ábrán is jól kivehető az internet-hozzáférés növekedési üteme 2000től. 2008. I. félévében a lakosság közel 40%-a rendelkezett otthoni Internethozzáféréssel, mely a tízszerese a 2000-ben mért adatoknak. Tehát megállapítható, hogy rendkívüli növekedés tapasztalható az elmúlt 8 évben. 4. ábra A lakosság internet-ellátottsága az internet hozzáférés helyszíne szerint, 2000-2008 40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
20 0
0. I. f él 20 év 00 .II .fé lé 20 v 01 .I. fé 20 lé v 01 .II .fé lé 20 v 02 . I. fé 20 lé v 02 . II .fé lé 20 v 03 . I. fé 20 lé v 03 .II .fé lé 20 v 04 .I. fé 20 lé v 04 .II .fé lé 20 v 05 .I. fé 20 lé v 05 . II .fé lé 20 v 06 .I. fé 20 lé v 06 .I I .fé lé 20 v 07 .I . fé 20 lé v 07 .I I .fé lé 20 v 08 .I. fé lé v
0%
munkahelyen
otthon
egyéb helyen
Forrás: Szonda Ipsos – GfK Hungária Nemzeti Médiaanalízis, 2008. I. félév 58
Az internetezők közel fele 30 óránál többet, míg 21%-uk minimum egy, maximum 10 órát, 19%-uk 21 és 30 óra közötti időt és 14%-uk 11 és 20 óra közötti időt tölt böngészéssel.
5. ábra Az internetezéssel töltött idő mennyisége
1-10 óra 21%
30 óránál többet 46% 11-20 óra 14%
21-30 19%
Forrás: Szonda Ipsos – GfK Hungária Nemzeti Médiaanalízis, 2008. I. félév Az egyes életkori csoportok között is jelentős különbség tapasztalható. A fiatalok, vagyis a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen internetezik, a 25-34 éveseknek már csak 60 százaléka, az 50 feletti korosztálynak pedig csak 16 százaléka.
59
6. ábra
Forrás: NRC-TNS Visitor Media Research kutatás 2008. I. félév A fővárosban internetezők aránya még mindig messze meghaladja az országos szintet, hiszen Budapesten az internetezők aránya 66 százalékos, míg a kisebb városokban és községekben ez az arány alacsonyabb az átlagosnál. 7. ábra
Forrás: NRC-TNS Visitor Media Research kutatás 2008. I. félév
60
A 15 és 69 év közötti korosztály 70 százaléka szokott az otthonában internetezni, vagyis az ország lakosságának 31 százaléka használja otthonról az internetet. Otthonában 36 százalék rendelkezik internet-hozzáféréssel , ez mégsem jelenti azt, hogy automatikusan használják is az internetet, hiszen a kutatások kimutatták, hogy az előfizetéssel rendelkezők egytizede nem él a lehetőséggel. Az otthonukban internetezők aránya is számottevően emelkedett. Az elmúlt évben a hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel rendelkezők száma is egyaránt növekedett, 43-ról 48 százalékra. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második háztartásban van számítógép. 8. ábra
Forrás: NRC-TNS Visitor Media Research kutatás 2008. I. félév Azok közül, akik jelenleg nem használják az internetet, 1 százaléknyian biztosak abban, hogy az elkövetkező néhány hónapban ők is internetezni fognak, és további 6 százalék pedig valószínűnek tartja ezt. Ez 2-3 százalékpontos növekedést jelenthet az internetezők arányában. Az otthoni internet-kapcsolattal nem rendelkezők 14 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben bevezeti az internetet. A jelenleg nem internetezők 7 százaléka fontolgatja, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. Azok is tervezik a bevezetsét, akik használják az internetet, de még nem rendelkeznek otthoni internet kapcsolattal (40%). 61
Az internetet rendkívül sokféle elfoglaltságra használják az internetezők. A hagyományos internetes elfoglaltságok a levelezés, böngészés, informálódás, on-line magazinok olvasása. Ezeken túl egyre többen használják a világhálót egyéb hasznos, vagy szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 67 százaléka használta már az internetet álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Az internetezők közül minden harmadik ember szokta pénzügyeit elektronikus módon intézni. A netezők nagy arányban használják a világhálót on-line rádiózásra, vagy tévézésre is. 9. ábra
Forrás: NRC-TNS Visitor Media Research kutatás 2008. I. félév Az internetezők több mint kilencede informálódik nagyobb értékű vásárlás előtt a világhálón a termékről, gyártóról, szolgáltatásról, árakról, illetve olvasgatják azokat a fórumokat, ahol a vásárlók megoszthatják egymással pozitív és negatív tapasztalataikat. Az elmúlt egy évben jelentősen megnőtt az online vásárlók aránya, 53-ról 65 százalékra. Változó gyakorisággal, de 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről. Ez azt jelenti, hogy a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon meghaladja az 1,1 milliót.
62
10. ábra
Forrás: NRC-TNS Visitor Media Research kutatás 2008. I. félév Miért fontos az internet egy térség idegenforgalmának szempontjából? Egy-egy utazási döntés meghozatala, illetve az utazás megszervezése előtt rengeteg információt lehet összegyűjteni a világhálón. Az internet nagy segítség lehet a döntésben, hiszen a különböző multimédiás lehetőségekkel látványosan be lehet mutatni a szálláshelyet, a látnivalókat, a szabadidős, illetve szórakozási lehetőségeket. Az internet másik nagy előnye, hogy globálisan elérhető, vagyis a turisztikai szolgáltatók a róluk szóló információt költséghatékonyan, gyorsan és eredményesen juttathatják el a világ bármely pontjára, és így szolgáltatásaikat közvetlenül értékesíthetik. Összefoglalva: alacsony költséggel, mégis hatékonyan és széles körben elérhetőek az információk. A turisták többnyire először utazási célt választanak, és csak ezt követően döntenek
az
utazás
további
részleteiről,
vagyis
a
szálláshelyről
és
a
programlehetőségekről. Ezért előnyös lehet, ha több, egymás közelében lévő turisztikai célpont a közös internetes megjelenést választja, hiszen így könnyebben kezelhető, könnyebben megközelíthető, és a látogató számára is vonzóbbá tehető a kínálat. A
világhálón
több
száz
portál
áll
rendelkezésre,
hogy
a
turisták
informálódhassanak a lehetséges magyarországi célpontokról. Nagy többségük ezeknek
63
a portáloknak még igen fejletlen, nem fektetnek a fenntartók elég hangsúlyt az on-line megjelenésre, és ezzel nem hívják fel a figyelmet a lehetőségekre. Az e-turizmus Magyarországon még meglehetősen kezdetleges fázisban van, de ahhoz, hogy elterjedhessen alapfeltétel, hogy ezeket a honlapokat minőségi szolgáltatók működtessék, ahol a célközönség számára minden fontos információ megtalálható.
64
8.2 A virtuális tér kutatása A kutatás célja, hogy kiderüljön mennyire ismert Tamási és térsége a világhálón, hiszen fontos, hogy az érdeklődő számára minden fontos információ elérhető legyen a különböző honlapokon. Standarnd módszertan alapján tanulmányoztam az azonos kategóriába tartozó honlapokat. Kulcsszavak használatával és a legismertebb kereső oldal segítségével vizsgáltam a térség és a város virtuális térben való megjelenését. Kulcsszavak:
Tamási Kistérség
Tamási város
Tamási Termálfürdő
Szállás Tamásiban, szállás Tamási
A találatokat kétféleképpen vizsgáltam:
Kvantitatív módszerrel: vagyis hány találat volt, és azon belül melyik milyen típusú
Kvalitatív módszerrel: a találatok tartalmára vonatkozó elemzés.
A honlapok tartalmát az alábbi alapkérdések alapján elemeztem:
Az oldal célja megállapítható a látogató számára?
Milyen célcsoportjai vannak?
A honlap tartalma, illetve grafikai elemei kielégítőek?
A látogató minden szükséges információt megtalál a honlapon?
Rendszeresen frissítik, menedzselik, karbantartják az adott oldalt?
65
8.2.1 A Tamási Kistérség ismertsége a turisztikai oldalak felől
Keresőprogram: Google Keresési kulcsszó: Tamási kistérség Vizsgált találati mélység: 2 oldal (A böngészők meghatározó többsége csak maximum a második, harmadik oldalig jut el keresés közben.) Kiválasztás: a találatokat a turizmus témára szűrtem Keresés célja: a Tamási Kistérség megjelenése, milyen honlapokon milyen információk találhatók a térségről, annak idegenforgalmáról. A tartalmak, illetve a megjelenések mennyire befolyásolják a térség megítélését. A keresés eredménye:
http://www.tamasiportal.hu/ A Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás honlapja. Az oldal 2008.
áprilisában
az
Önkormányzati
és
Területfejlesztési
Minisztérium
Turisztikai
célelőirányzatából történt támogatásának köszönhetően megújult. Az oldalon a társulás egyes településeinek rövid leírása található. Összességében az idegenforgalom szempontjából kevés információ található. Hiányos a szálláshelyekre, kikapcsolódásra, fürdési lehetőségekre vonatkozó felvilágosítás. Nincsenek a térséget bemutató képek sem, kevés nevezetességeket bemutató leírás.
http://andre77.extra.hu/dd/7090.htm A Tamási Városkörnyéki Területfejlesztési Társulás weboldala. A honlap
felépítése elég kezdetleges, a színválasztás pedig nagyon harsány. Az oldal egy kezdő első szárnypróbálgatásaira emlékeztet. A társulás településeiről néhány mondatos leírás olvasható, fotó csak Tamási leírásához van mellékelve. A turizmus szempontjából fontos információt (szálláshely, fürdő, szórakozás, látnivalók) nem rejt az oldal.
http://tamasi.lap.hu/
66
Ezen az oldalon megtalálható összegyűjtve számos olyan, honlap, ami Tamásit és a kistérséget bemutatja, ami segíti a turistákat a szálláshelyválasztásban. Hasznos linkgyűjtemény, ami elkalauzolja a térség iránt érdeklődőt a megfelelő honlapokra.
Következtetések:
kevés internetes oldalon jelenik meg a kistérség
a honlapok nem színvonalasak, nem interaktívak
kevés információt nyújtanak a turizmus szempontjából
csekély információ a térségről, és hiányoznak a multimédiás tartalmak Javaslatok:
több kép, és audio-vizuális bemutató alkalmazása
fontos, hogy a honlapok bemutassák a térség vonzó lehetőségeit
a weboldalak rendszeres karbantartása, frissítése
8.2.2 Tamási város ismertsége a turisztikai oldalak felől
Keresőprogram: Google Keresési kulcsszó: Tamási város Vizsgált találati mélység: 2 oldal (A böngészők meghatározó többsége csak maximum a második, harmadik oldalig jut el keresés közben.) Kiválasztás: a találatokat a turizmus témára szűrtem Keresés célja: Tamási város megjelenése, milyen honlapokon milyen információk találhatók a városról, annak idegenforgalmáról. A tartalmak, illetve a megjelenések mennyire befolyásolják a város megítélését. A keresés eredménye:
http://www.tamasi.hu/
67
A város hivatalos honlapja. Idén tavasszal újult meg, ezáltal színesebb, átláthatóbb lett. Az oldalon megtalálhatók a várossal kapcsolatos friss hírek, fejlemények, melyeket rendszeresen frissítenek. Eseménynaptár segít a szórakozni vágyóknak, mely tartalmazza az aktuális moziműsort, a kulturális és szórakozási programlehetőségeket. A város története részletesen elérhető, jó minőségű képekkel illusztrálva. Az oldalról linkelhetők a várossal kapcsolatos egyéb fontos honlapok. A fórum keretein belül lehetőségük nyílik a város lakóinak a honlappal, Tamásival kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket kifejteni. Rövid leírás található a termálfürdőről, az aktuális árakról. Néhány helyi panzió és vendégház elérhetősége is hozzáférhető, bár a szálláshelyek leírása hiányos. A vendéglátás menüpont alatt semmi sem található, pedig a városban akad néhány vendéglátóhely, ami méltó lenne az internetes megjelenésre. Az oldal csak magyar nyelven érhető el, annak ellenére, hogy a mai napig jelentős német anyanyelvű turista érkezik a városba.
http://tamasi.lap.hu/ Ha a városra keresünk rá a világhálón, ez az oldal akkor is elérhető. A honlapról
leírás fentebb már olvasható.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si A Wikipedia nevű oldalon részletesen olvasható a város története, földrajzi
fekvése, gazdasága, rövid leírás a város híres szülötteiről, látnivalókról, mindezek jó minőségű képekkel illusztrálva. Számos hasznos Tamásival kapcsolatos oldal linkelhető erről a honlapról.
Következtetések:
a városról kevés oldalon találhatók leírások
ezek az oldalak a turizmus szempontjából hiányos információval szolgálnak
idegen nyelven nem elérhetőek a honlapok Javaslatok:
vonzóbb design 68
színvonalasabb weboldalak, vizuális, esztétikai és tartalmi szempontból egyaránt
a turizmus szempontjából fontos információkra (termálfürdő, szálláshelyek, vendéglátás, programlehetőségek) nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hogy az oldalakra látogatók számára csábítóbb legyen a város
az oldalak legyenek elérhetőek idegen nyelven is, mindenekelőtt németül és angolul
8.2.3 A Tamási Termálfürdő ismertsége a virtuális térben
Keresőprogram: Google Keresési kulcsszó: Tamási Termálfürdő Vizsgált találati mélység: 2 oldal (A böngészők meghatározó többsége csak maximum a második, harmadik oldalig jut el keresés közben.) Kiválasztás: a találatokat a turizmus témára szűrtem Keresés célja: a Tamási Termálfürdő internetes megjelenése, milyen honlapokon milyen információk találhatók a fürdőről. Milyen hatással vannak a fürdő megítélésére a tartalmak és a megjelenések. A keresés eredménye:
http://www.tamasistrand.hu/ A Tamási Termálfürdő hivatalos oldala. A honlap a magyaron túl német nyelven
is elérhető. Rövid leírás olvasható a fürdő történetéről, a gyógyvíz összetételéről, gyógyhatásáról. Megtalálhatóak a szolgáltatások is, melyek főleg a különböző masszázsokon és a finn szaunán alapszanak. Az aktuális árjegyzék és nyitva tartás is fel van tüntetve. A megközelítést térkép segíti. Az oldalon a fürdőhöz tartozó kemping aktuális árlistája is olvasható. Színes, képekben gazdag, áttekinthető weboldal. Rendszeresen frissített, karbantartott.
69
A látogatók számára vendégkönyv áll rendelkezésre, ahol élményeiket, véleményeiket, megfigyeléseiket, javaslataikat, ötleteiket oszthatják meg egymással. Pontosabban oszthatnák, hiszen mindezidáig - egyetlen hozzászóló kivételével - senki sem élt ezzel a lehetőséggel.
http://www.belfoldiszallasok.hu/index.php?id=117&inc=alap&ln=hu http://www.utazzitthon.hu/tamasi_tamasi_termalfurdo.html http://www.iranymagyarorszag.hu/tamasi_termalfurdo_es_kemping/I080056/ http://www.magyarvendeglatas.hu/index.php?page=partner&hid=806 http://www.kirandulastervezo.hu/Main.php?do=detailViewAction&id=596 http://www.fitnessplaza.hu/wellness?PID=36570&op=product A fent felsorolt honlapok témája mind az idegenforgalommal kapcsolatos. A
fürdőről szinte mindenhol szó szerint ugyanaz az információ olvasható, hiszen a város és a fürdő honlapjáról ollózták össze a tudnivalókat. Rövid leírás található a városról, a fürdőről, a víz gyógyító hatásairól. A fürdő pontos címe, nyitva tartási ideje is olvasható. Ezek a weboldalak nem figyelik a fürdővel kapcsolatos változásokat, ezért az információk nem naprakészek.
Következtetések:
a termálfürdőről a legtöbb információt a honlapján találhatunk, és erről az weblapról gyűjti a tudnivalókat a többi turisztikai portál is
hiányoznak az olyan szöveges tartalmak, amelyek meggyőznék az olvasót, hogy ellátogassanak oda
ugyanaz a rövid leírás olvasható a fürdőről a legtöbb oldalon Javaslatok:
több kép és audio-vizuális anyag feltöltése a fürdőről
a fürdőnek sokkal több tematikus oldalon kell megjelennie
az oldal modernebb vizuális megjelenése, hogy a fiatalabb korosztály számára is vonzóbb legyen
70
8.2.4 Szálláshelyek a virtuális térben
Keresőprogram: Google Keresési kulcsszó: szállás Tamási Vizsgált találati mélység: 2 oldal (A böngészők meghatározó többsége csak maximum a második, harmadik oldalig jut el keresés közben.) Kiválasztás: a találatokat a turizmus témára szűrtem Keresés célja: megtalálni azokat a honlapokat, ahol össze vannak gyűjtve a tamási szálláslehetőségek, illetve azoknak az oldalaknak a kiszűrése, ahol lehetőség van szállásfoglalásra is. A keresés eredménye:
http://www.iranymagyarorszag.hu/keres/tamasi/szallasok-p1/ A honlap segíti a szálláshelykeresésben az utazni vágyó turistákat. Tamásira
vonatkozóan összesen 9 darab szálláshelyet jelenített meg az oldal, melyek közül hatnál csak egy cím és egy telefonszám van feltüntetve. Kettő panziónál olvasható egy rövid leírás a városról, a fürdőről, illetve a szállással kapcsolatos fontos információk (szobák száma, árak) is olvashatóak. Néhány fotó is található. A termálfürdőhöz tartozó kemping is az oldal ajánlatai között van, szintén részletezve, hogy milyen szálláslehetőségek vannak a kemping keretein belül. Online szállásfoglalásra csak az egyik panzió esetében van lehetőség.
http://www.szallasinfo.hu/szallasok/tamasi.php Ezen a honlapon mindössze egy darab tamási szálláshely található. A
nyaralóházról, a szolgáltatásokról, a környék kikapcsolódási lehetőségeiről rövid, ennek ellenére minden fontos információt tartalmazó leírást olvashatunk. Lehetőség van online szállásfoglalásra is.
http://www.tamasiszallas.hu/ A Parti Idegenforgalmi szolgáltató iroda honlapja, mely elérhető német és angol
nyelven is. Az oldal nem túl modern, de legalább rendszeresen frissített, és aktuális
71
információkkal ellátott. Olvasható a város és a környék rövid leírása, szórakozási és kikapcsolódási programlehetőségek. Számos, a városban, főleg a fürdő környékén bérelhető nyaralóház rövid bemutatása is megtalálható a honlapon, egy-egy nem túl jó minőségű képpel illusztrálva. E-mailben lehet további információkat kérni a szállásfoglalásról.
http://www.belfoldiszallasok.hu/index.php?inc=keres Az oldalon a termálfürdőhöz tartozó kemping, és egy városi fogadó
elérhetőségei találhatóak. Ezen a honlapon is, ahogy a többinél a város és fürdő rövid bemutatása olvasható, illetve a szállásokkal kapcsolatos fontos információk: szolgáltatások, elérhetőség, szobák száma, árak. Online szállásfoglalásra nincs lehetőség.
http://www.vendegvaro.hu/search?sm=1&th=11&gh=1.4.5.5.40&p=1 Ezen a honlapon csak egy szálláslehetőséget találtam. A többi oldalról már
ismert rövid leírás itt is olvasható. Három kép van feltöltve a panzióról. E-mail cím van megadva, ahol a további tudnivalókról lehet érdeklődni.
Következtetések:
a szálláshelyek olyan honlapokon vannak, ahol valamilyen szempont szerint gyűjtik össze az országban lévő szálláslehetőségeket
mindegyik oldalon más és más szálláshely található meg, nincs olyan panzió vagy nyaralóház, amely több oldalon is ajánlva lenne
a szálláshelyeknek nincs saját honlapja
az ajánlatok nem interaktívak, nem meggyőzőek az érdeklődő számára
az oldalakat elsősorban a szöveges tartalom jellemzi, nincsenek szórakoztató elemek Javaslatok:
több kép és audio-vizuális anyag feltöltése a szálláshelyekről
egy olyan tematikus oldal felkeresése, ahol a város valamennyi szálláslehetősége megtalálható
72
a szöveges tartalom legyen meggyőző, keltse fel az olvasó érdeklődését, kiváncsiságát, legyen vendégcsalogató
folyamatosan frissíteni kell ezeket a honlapokat
lehetőséget kell biztosítani online szállásfoglalásra, majd az oldalakon rendszeresen naprakészen kell tartani a foglalásokat.
73
9. Zárógondolatok Összességében elmondható, hogy a kistérség, főként a Tamási Termálfürdőnek köszönhetően, kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztéséhez. Különleges természeti értékeket rejt a térség, különös tekintettel a pacsmagi tavakra, vagy a Gyulaji erdőre. A Gyulaji erdő kínálta vadászturizmus vonzereje utoléri a termálfürdőét. Gazdag a kínálat kulturális- és sportrendezvényekben is, itt elsősorban a Tamási Lovasnapokat és a Tamási Nyár rendezvénysorozat változatos és színes eseményeit érdemes megemlíteni. Egyelőre hiányszik a városban a gyógyszolgáltatás, de a közeljövőben megvalósuló projekteknek köszönhetően Tamási is bekapcsolódhat a gyógy- és wellness-turizmusba. Ahhoz, hogy a város a fiatal korosztály számára is hívogató legyen, egy élményfürdő, mely számos más vízi szolgáltatást is kínál, létesítése is célszerű lenne. Ahhoz, hogy a térség megfelelhessen a turizmusban érvényesülő trendeknek – növekvő szabadidő, elöregedő társadalom, természeti erőforrások védelme, a szabadidő aktív eltöltése, a helyi hagyományok, kultúra megbecsülése, a minőség iránti igény fokozódása – elengedhetetlen fontosságú, hogy a helyiek összehangolják az erőfeszítéseket, és az akaratokat, hogy gazdagítsák a kínálatokat, emeljék a szolgáltatások színvonalát, és összehangolják a fejlesztéseket. A fejlesztések nem egyik napról a másikra valósulnak meg, és eredményességük is csak néhány év elteltével érzékelhetők majd. Ezért fontos ebben a folyamatban a helyiek elszántsága, a konkrét tervek megfogalmazása, ezek tettekké formálása, és prioritási sorrend felállítása. A fejlesztési folyamat során a turizmusban közvetlenül érdekelteken kívül figyelembe kell venni a helyi lakók véleményeit, érdekeit, szociális helyzetüket, a munkahely-teremtési lehetőségeket is, rövid és hosszú távon egyaránt.
74
10. Felhasznált irodalom 1. Böröczky Kornél – Deák István Gyulaj, MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztálya, Budapest 1973, 3-19. 2. Magyarország régiói – Dél Dunántúl Tolna megye, CEBA Kiadó, Budapest 2005, 372-395. 3. Könnyü László: Tamási monográfiája, Amerikai Magyar Szemle, St.Louis, Missouri 1979, 7-42. 4. Tamási kalendárium 2005, Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2004 5. Tamási kalendárium 2006, Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2005 6. Tamási kalendárium 2007, Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2006 7. Zákonyi Ferenc: A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői, Panoráma Kiadó, Budapest 1976, 182-186.
Cikkek, tanulmányok, és egyéb kiadványok
1. Dr. Balipap Ferenc: Kilincs a természet kincseihez, Tamási-Dombóvár-Hőgyész térség turisztikai adottsága, 1996 2. Dél-Dunántúl megyei statisztikai évkönyve, 2006 (KSH), CD tár 3. A pacsmagi (alsómajsai) halastavak madártani értékei, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 28. sz. Dombóvári csoportja 4. A Tamási Kistérség turisztikai fejlesztési programja, Helyzetfeltáró tanulmány 2005 5. Statisztikai tükör, II. évfolyam 147. szám, 2008. november 20., Központi Statisztikai Hivatal, 3-4. 6. Szilágyi Zsuzsanna: Magyarország egészségturizmusa, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 2006 7. Tamási táj IV., V., VI. évfolyamának számai
75
8. Turizmus Magyarországon 2005, 2006, 2007, Magyar Turizmus Zrt.
Internetes források 1. Internet penetráció 2008 első félév: http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&news_id =498&parentID=924 (2008. november 15.) 2. Magyarország horgászvizei: http://www.terkep.net/horgasz/horghal.html# (2008. november 21.) 3. Magyar Turizmus Zrt.: http://itthon.hu/ (2008. december 3.) 4. Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület és Erdei iskola http://www.pacsmag.hu/web/index.html (2008. október 28.) 5. Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás: http://www.tamasiportal.hu/index.php (2008. november 21.) 6. Tamási Termálfürdő és Strand: http://www.tamasistrand.hu/ (2008. december 4.) 7. Tamási város honlapja: http://www.tamasi.hu/ (2008. december 7.) 8. Tamási Városkörnyéki Területfejlesztési Társulás: http://andre77.extra.hu/dd/7090.htm (2008. november 18.) 9. Tolna megye hivatalos honlapja: http://www.tolnamegye.hu/index.php (2008. november 22.) 10. Wikipedia: Tamási: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si (2008. október 20.) 11. Wikipedia: Turizmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegenforgalom (2008. november 12.)
76
A virtuális tér kutatása során megtekintett honlapok (2008. november 23-25):
12. http://www.tamasiportal.hu/ 13. http://andre77.extra.hu/dd/7090.htm 14. http://tamasi.lap.hu/ 15. http://www.tamasi.hu/ 16. http://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si 17. http://www.tamasistrand.hu/ 18. http://www.belfoldiszallasok.hu/index.php?id=117&inc=alap&ln=hu 19. http://www.utazzitthon.hu/tamasi_tamasi_termalfurdo.html 20. http://www.iranymagyarorszag.hu/tamasi_termalfurdo_es_kemping/I080056/ 21. http://www.magyarvendeglatas.hu/index.php?page=partner&hid=806 22. http://www.kirandulastervezo.hu/Main.php?do=detailViewAction&id=596 23. http://www.fitnessplaza.hu/wellness?PID=36570&op=product 24. http://www.iranymagyarorszag.hu/keres/tamasi/szallasok-p1/ 25. http://www.szallasinfo.hu/szallasok/tamasi.php 26. http://www.tamasiszallas.hu/ 27. http://www.belfoldiszallasok.hu/index.php?inc=keres 28. http://www.vendegvaro.hu/search?sm=1&th=11&gh=1.4.5.5.40&p=1
77
11. Mellékletek 1. melléklet
Forrás: VITUKI – MÁFI – AQUAPROFIT
2. melléklet A Tamási Nyár rendezvénysorozat eseményei május 31.
10 órától Tófesztivál a parkerdőben
június 7.
16 órától Modern táncok bemutatója a termálfürdőben. 19:30-tól Egyházzenei hangverseny a római katolikus templomban
június 14. június 15-21. június 20.
VIII. Népzenei vonós- és citeratábor a művelődési központban 18 órától Népzenei tábor bemutató koncertje a művelődési központban.
június 21.
Gyalogtúra a Pacsmagi tavakhoz
június 22-30.
V. Nemzetközi nyári zongora mesterkurzus a zeneiskolában 19 órától a mesterkurzus vendégművészeinek nyitóhangversenye a művelődési központban 19.30-tól a mesterkurzus hallgatóinak koncertje a művelődési központban
június 22. június 23.
78
június 24. június 25. június 27. június 28. június 29. június 30. június 30. július 5. július 12. július 11-21. július 20. július 26. augusztus 3. augusztus 9. augusztus 16. augusztus 20. augusztus 23. szeptember 6. szeptember 6.
19.30-tól a mesterkurzus hallgatóinak koncertje a művelődési központban 19.30-tól a mesterkurzus hallgatóinak koncertje a Vályi Szakképző Iskolában 16 órától a Tolna megyei Zeneiskolák verseny győzteseinek koncerje a művelődési központban 19 órától Operett est „Te rongyos élet” címmel a termálfürdőben 18 órától a mesterkurzus hallgatóinak záró koncertje a művelődési központban 9.30-tól Zeneiskolások záró hangversenye a művelődési központban 11 órától a Zeneakadémia „rendkívüli tehetségek osztálya” koncertje a művelődési központban 19 órától Amatőr zenekarok koncertje a termálfürdőben 19 órától Tolna megye hagyományai: Kakasd mutatkozik be a termálfürdőben VII. Regionális fúvószenei tábor a művelődési központban 19 órától a fúvóstábor záró koncertje a művelődési központban 15 órától „Tamási Bográcsmestere” főzőverseny és civil nap a Kossuth téren János vitéz daljáték szabadtéri bemutatója a termálfürdőben 19.30-tól Egyházzenei hangverseny a római katolikus templomban 19 órától a Tamási Koncert-fúvószenekar koncertje a termálfürdőben 19 órától Államalapításunk és az új kenyér ünnepe a művelődési központban Gyalogtúra a gyulaji vadasparkba A Reneszánsz év alkalmából várkastélyba
gyalogtúra
az
ozorai
szeptember 20.
Egyházzenei hangverseny a római katolikus templomba „Trófea” vadételek országos főző és sütőversenye a parkerdőben
október 11.
A „Vizek éve” kapcsán túra a Gonozdi-tavakhoz
79
3. melléklet A Tamási kistérség vonzerőleltára
80
Forrás: A Tamási Kistérség turisztikai fejlesztési programja
81
