A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet KÉMIA. 12. évfolyam. Krupits Mária Judit

„A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

KÉMIA

12. évfolyam

Krupits Mária Judit

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ........................................................................................ 3 A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4 1. Kísérletek hidrogén-peroxiddal ................................................... 8 2. Fontosabb kénvegyületek ........................................................ 13 3. Halogénelemek, vegyületeik .................................................... 18 4. Az S-mező vegyületeinek azonosítása ....................................... 23 5. Kémiai reakciók változatossága ................................................ 27 6. Galvánelem ........................................................................... 31 7. Elektrolízis ............................................................................. 36 8. Mérések refraktométerrel vagy polariméterrel ............................ 42 9. Permanganometriás titrálás ..................................................... 47 10. Brómozhatók-e a telített szénhidrogének? ................................. 50 11. Egyensúlyi reakciók szervetlen és szerves kémiában ................... 55 12. Aldehidek és kimutatása .......................................................... 61 13. Kísérletek etil-alkohollal .......................................................... 66 14. Hangyasav jellemző reakciói .................................................... 71 15. Ételecet és fenol ..................................................................... 76 16. Fehér színű porok azonosítása.................................................. 79 17. A szénhidrátok vizsgálata ........................................................ 84 18. Élelmiszerek vizsgálata ........................................................... 90 19. Fehérje oldat vizsgálata........................................................... 95 20. Kísérletek műanyagokkal ....................................................... 100

Fogalomtár .................................................................................. 105 Források ...................................................................................... 108

Munkafüzet – Kémia, 12. évfolyam

BEVEZETÉS Kedves Diákok! Ajánlom ezt a kísérlet- és feladatgyűjteményt azoknak a kémia iránt érdeklődő tanulóknak, akik fontosnak tartják, hogy elmélyült ismereteket szerezzenek e különösen izgalmas és sokrétű tudomány, a kémia területén. A kiadvány a teljesség igénye nélkül tartalmazza azon válogatott kísérletek gyűjteményét, melyeket e tantárgy további és elmélyültebb tanulása során hasznosan alkalmazhattok nem csupán a mindennapi élet gyakorlatában, hanem az érettségire való felkészülés és felsőfokú tanulmányaitok során is. Felhívom azonban a figyelmeteket, hogy mindehhez az elméleti tudás alapos ismerete és a kellő felelősség is elengedhetetlenül szükséges. Természetesen az érettségi vizsga, különösen emelt szinten, nem kis megpróbáltatást jelent számotokra, hiszen komplex ismereteket igényel tőletek. Meggyőződésem, hogy a munkafüzetben elétek tárt kísérletek és az abból adódó tapasztalatok levonása, a számítási feladatok sikeres megoldása gyakorlati segítséget fog nyújtani számotokra a sikeres vizsgához és az eredményes továbbtanuláshoz. A feladatlap összeállításával szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy átérezzétek a kísérletezés és a sikeres munka örömét. Élményekben gazdag és eredményes munkát kívánok. A szerző

–3–


A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kémcsőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

–4–


13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása 1. 2. 3. 4.

levegőnyílás elzárása gyufagyújtás gázcsap megnyitása gáz meggyújtása

1. ábra

2. ábra

–5–


A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok

Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok

Mérgek

Maró hatású anyagok

Emberre ártalmas

Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében:

R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!

–6–


A hypo esetében: R 31

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52

Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó

S 20

Használat közben enni, inni nem szabad

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást. S 26

Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni S 46

Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.

S 50

Savval nem kezelhető

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Védőkesztyű használata kötelező

–7–


KÍSÉRLETEK HIDROGÉN-PEROXIDDAL Bevezetés/Ismétlés 1. Melyek az oxigén hidrogénnel alkotott vegyületei? Írd fel a molekulák összegképletét!

2. Töltsd ki a táblázatot! víz

hidrogén-peroxid

összegképlet az oxigén oxidációs száma molekula alakja molekula polaritása kötésszög jellemző fizikai tulajdonságok

1. kísérlet – A hidrogén-peroxid bomlása és színtelenítő hatása Eszközök: 4 db 25 cm3-es főzőpohár gyújtópálca gyufa vegyszeres kanál szemcseppentő

Anyagok: 10 m/m%-os hidrogén-peroxid oldat színes textildarab sötét színű hajszálak barnakőpor 2 mol/dm3 ammónia oldat

–8–


3. ábra

4. ábra

A kísérlet leírása: Önts a főzőpoharakba kb. egyharmadáig hidrogén-peroxid oldatot! Az elsőt hagyd változatlanul, a másodikba szórj egy kevés barnakőport, a harmadikba tedd a textildarabot, a negyedikbe cseppents 10 csepp ammónia oldatot és tedd bele a hajszálakat! 

Néhány perc múlva figyeld meg a változásokat! Közelíts a főzőpoharakhoz parázsló gyújtópálcával! Mit tapasztalsz?

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Írd fel a hidrogén-peroxid bomlásának egyenletét! ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen gáz kimutatására alkalmas a parázsló gyújtópálca? ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mi volt a szerepe a második főzőpohárnál a barnakőpornak? Mi a barnakőpor képlete? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mit tapasztaltál a másik két főzőpohár esetén? Ez a hidrogénperoxid milyen tulajdonságát igazolja? ………………………………………………………………………………………………………………………… 5. A gyakorlatban hol használják ki az ammóniás közegben kifejtett hatását? ………………………………………………………………………………………………………………………

–9–


2. kísérlet – A hidrogén-peroxid, mint oxidálószer Eszközök:

Anyagok: 3 m/m%-os hidrogén-peroxid oldat kristályos kálium-jodid 1 m/m%-os keményítőoldat

2 db kémcső kémcsőállvány vegyszeres kanál

5. kép

A kísérlet leírása: Tölts az egyik kémcsőbe kb. 5-6 cm3hidrogén-peroxidot, a másik kémcsőbe tölts kb. 4 cm3keményítőoldatot és oldj fel benne 1-2 db kálium-jodid kristályt, majd öntsd össze a két oldatot! 

Figyeld meg az oldatok összeöntésekor bekövetkező színváltozást!

…………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen anyag kimutatására alkalmas a keményítőoldat? ………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel a kálium-jodid és a hidrogén-peroxid között végbemenő folyamat egyenletét! Jelöld az oxidációs szám változásokat! reakcióegyenlet:

– 10 –


3. Mi történt a hidrogén-peroxiddal, illetve a kálium-jodiddal? Hogyan változott az oxigén és a jód oxidációs száma? hidrogén-peroxid:…………………………………………………………………………………. oxigén oxidációs száma:……………………………………………………………………… kálium-jodid:………………………………………………………………………………………… jód oxidációs száma:…………………………………………………………………………….

3. kísérlet – A hidrogén-peroxid, mint redukálószer Eszközök:

Anyagok: 3 m/m %-os hidrogén-peroxid oldat 1 m/m %-os ezüst-nitrát oldat 2 mol/dm3koncentrációjú nátriumhidroxid oldat

kémcső kémcsőállvány gyújtópálca gyufa mérőhenger

A kísérlet leírása: Mérj ki a kémcsőbe 5cm3ezüst-nitrát-oldatot, önts hozzá 3cm3hidrogén-peroxidot és 3 cm3nátrium-hidroxid oldatot. A reakcióelegyet jól rázd össze. Kis idő múlva közelíts a kémcső szájához izzó gyújtópálcát! 

Figyeld meg a kémcsőben végbemenő változásokat

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen anyag keletkezésére utal a csapadék színe? …………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel az ezüst-nitrát és a nátrium-hidroxid reakciójának egyenletét!

3. Lúgos közegben milyen hatást fejt ki a hidrogén-peroxid az ezüst ionokra? …………………………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen gáz keletkezésére utal az izzó gyújtópálca? …………………………………………………………………………………………………………………… – 11 –


5. Írd fel a folyamat reakció egyenletét!

Feladatok: 1. Hány cm3standard nyomású, 30°C hőmérsékletű oxigéngáz fejleszthető 450 g 30 tömegszázalékos hidrogén-peroxid teljes elbontásával?

2. A hidrogén-peroxid a fekete színű ólom (II) - szulfidot fehér színű ólom (II)- szulfáttá oxidálja víz képződése mellett. Hány gramm ólom (II) - szulfid oxidálható 50,0 cm3 3 tömegszázalékos (1,01 g/cm3sűrűségű) hidrogén-peroxid oldattal?

– 12 –


FONTOSABB KÉNVEGYÜLETEK Bevezetés/Ismétlés 1. Miben hasonlít, és miben különbözik egymástól az oxigén- és a kénatom? …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… 2. Miért gázhalmazállapotú az oxigén és miért szilárd a kén? …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… 3. Sorolj fel néhány kénvegyületet névvel, összegképlettel, szerkezeti képlettel! …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… 4. Hasonlíts össze a kén két oxidjának polaritását, a molekulák alakját, kötésszögét! …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… 5. Hogyan kell hígítani a tömény kénsavat? Miért? …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………

– 13 –


1. kísérlet – Kén-dioxid előállítása és oldása vízben (demonstrációs kísérlet) Eszközök:

Anyagok:

nátrium-szulfit csiszolt dugós gázfejlesztő koncentrált kénsav derékszögben hajlított üvegcső ammóniás fenolftalein-oldat Bunsen-állvány lombikfogó dióval 500 cm3-es gömblombik egyfuratú gumidugó kihúzott végű üvegcsővel üvegkád

6. ábra

A kísérlet leírása: A gázfejlesztő lombik aljára kb. 20-25g nátrium-szulfitot szórunk és a csepegtető tölcsérbe kb. 15-20 cm3koncentrált kénsavat öntünk. A lombik elvezető csövéhez csatlakoztatjuk a kétszer hajlított üvegcsövet úgy, hogy az üvegcső vége a gömblombik aljáig érjen. Ezután a cc. kénsavat lassan a nátrium-szulfitra csepegtetjük és megtöltjük a gömblombikot a fejlődő gázzal. A kén-dioxiddal megtöltött gömblombikot lezárjuk az egyfuratú gumidugóval (a kihúzott végű üvegcső kihúzott vége az edény belsejében van), az üvegcső szabad végét ujjunkkal befogjuk. A gömblombikot lefelé fordítva a félig vízzel telt üvegkádba helyezzük, a vizet előzőleg a fenolftalein oldattal megszíneztük. Ujjunk segítségével 3-4 csepp vizet juttatunk (víz alatt) a gömblombikba, visszatesszük az ujjunkat. Rázogatással a lombikba juttatjuk a vizet, majd a lombikot lefelé fordítva visszatesszük az üvegkádba. A kén-dioxid mérgező gáz, ezért előállítása vegyifülke alatt történik.

– 14 –




Figyeld meg az előállított gáz fizikai tulajdonságait, vízben való oldódását! a gáz neve, képlete

színe

szaga

sűrűsége

vízben oldódása

indikátor színváltozása

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Számítsd ki a gáz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűségét!

2. Írd fel a nátrium-szulfit és a kénsav reakciójának egyenletét! reakcióegyenlet:

3. Mire utal a szökőkút kísérlet? ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen részecske át a menettel jár a gáz kémiai oldódása? ………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Írd fel a kén-dioxid és a víz reakciójának egyenletét, nevezd meg a keletkezett anyagokat! reakcióegyenlet: termék neve:………………………………………………………………………………………… 6. Milyen kémhatású az oldat? Igazold egyenlettel! Nevezd meg az ionokat! reakcióegyenlet: ionok neve:…………………………………………………………………………………………..

– 15 –


2. kísérlet – Kén-hidrogén előállítása és oldása vízben Eszközök:

Anyagok: vas(II)- szulfid 1:1 arányban higított sósav oldat kék lakmuszoldat szűrőpapír

oldalcsöves fél mikro kémcső kémcső cseppentő gumigyűrűvel derékszögben hajlított üvegcső fél mikro főzőpohár gyújtópálca gyufa

A kísérlet leírása: A felaprított vas(II)- szulfidot az oldalcsöves kémcsőbe szórjuk, az oldalcsőhöz csatlakoztatjuk a derékszögben meghajlított üvegcsövet, a cseppentőbe sósavat szívunk fel és csatlakoztatjuk a gumigyűrű segítségével az oldalcsöves kémcsőhöz. A vas(II)-szulfidra csepegtetjük a sósavat, a keletkezett gázt a lakmuszoldatot tartalmazó kémcsőbe vezetjük. Kis idő múlva kivesszük a derékszögben hajlított üvegcsövet az oldatból, további sósavat csepegtetünk a vas(II)szulfidra, majd az oldalcső végén távozó gázt meggyújtjuk. Rövid ideig közelíts hozzá üveglapot! 

Figyeld meg az előállított gáz fizikai tulajdonságait, vízben való oldódását, égését!

Megfigyeléseidet rögzítsd! a gáz neve, képlete

színe

szaga

éghetősége

oldhatósága oldat kémhatása

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Sorold fel a keletkezett gáz fizikai tulajdonságait! …………………………………………………………………………………………………………………………

– 16 –


2. Írd fel a keletkezés egyenletét!

3. Milyen színű lánggal égett? Írd fel az égés egyenletét!

láng színe:………………………………………. üveglapon észlelt változás:……………………………….. 4. Milyen kémhatású oldat keletkezésére utal a lakmuszoldat színváltozása? ………………………………………………………………………………………………………………. 5. Írd fel a kémiai oldódás egyenletét!

6. Forralással a kén-hidrogén eltávolítható az oldatból. Mivel magyarázható ez? …………………………………………………………………………………………………………...............

Feladatok: 1. 50 térfogatszázalék kén-dioxidot és 50 térfogatszázalék oxigéngázt tartalmazó gázelegyben kémiai reakciót indítunk meg. A kén-dioxid 90%-a átalakul. Határozd meg az egyensúlyi gázelegy térfogatszázalékos összetételét! 2. 1506,75 dm3 standard állapotú kén-dioxid gáz mekkora térfogatú ugyanilyen állapotú kén-hidrogénnel lép reakcióba, és mennyi kén állítható elő így belőle? 3. Kénsavból 15 g cinkkel 5,20 dm3 standard állapotú hidrogéngáz állítható elő. Hány százalékos a cink tisztasága, ha a szennyező anyag nem fejleszt hidrogént?

– 17 –


HALOGÉNELEMEK, VEGYÜLETEIK Bevezetés/Ismétlés 1. Mit nevezünk a) elektródpotenciálnak? ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… b) standardpotenciálnak? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 2. A standardpotenciál-táblázat segítségével állapítsd meg, hogy melyik reakció játszódik le! Miért? Írd fel a lejátszódó reakciók egyenletét, állapítsd meg, mi oxidálódott, mi redukálódott, mi az oxidálószer, illetve mi a redukálószer! a) bróm + kálium-jodid …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… b) ezüst + sósav …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… c) magnézium + sósav ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………….. d) jód + kálium-bromid …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… – 18 –


1. kísérlet – Redoxi folyamatok halogénelemek között Eszközök:

Anyagok: 0,1 mol/dm3 koncentrációjú káliumbromid oldat 0,05 mol/dm3 koncentrációjú kálium-jodid oldat telített klóros víz telített brómos víz kloroform (vagy szén-tetraklorid)

3 db kémcső kémcsőállvány

7. ábra

A kísérlet leírása: Az egyik kémcsőbe kb.5cm3kálium-bromid-oldatot, a másikba ugyanennyi kálium-jodid oldatot öntünk. Adjunk mindegyikhez kb. 1 cm3 klóros vizet és ugyanennyit a szerves oldószerből. Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát! A harmadik kémcsőbe kb. 5 cm3kálium-jodid oldatot öntünk, adjunk hozzá kb. 1 cm3 brómos vizet és ugyanennyi szerves oldószert. A kémcső tartalmát alaposan rázzuk össze! 

Figyeljük meg oldatok homogenitását, a színváltozásokat! megfigyeléseket rögzítsd táblázatba! 1. kémcső

2. kémcső

fázisok száma a fázisok elhelyezkedése szín

– 19 –

3. kémcső

A


Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Miért nem homogén elegyeket kaptunk? ………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mivel magyarázható a fázisok színe? …………………………………………………………………………………………………………………… 3. Milyen reakciók játszódtak le az egyes kémcsövekben? Mivel magyarázható ez? ………………………………………………………………………………………………………………….. 4. Írd fel a kémiai folyamatok egyenletét! reakcióegyenletek: 1. kémcső: ………………………………………………………………………………………………… 2. kémcső: ………………………………………………………………………………………………… 3. kémcső: …………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Kálium – halogenidek azonosítása Eszközök:

Anyagok:

3 3 db sorszámozott kémcső az isme- 0,5 mol/dm koncentrációjú káliumklorid oldat retlenekkel 0,5 mol/dm3koncentrációjú káliumkémcsőállvány bromid oldat 0,5 mol/dm3koncentrációjú káliumjodid oldat 0,1 mol/dm3koncentrációjú ezüstnitrát oldat

A kísérlet leírása: A három számozott kémcsőben valamilyen sorrendben a következő oldatok találhatók: kálium-klorid; kálium-bromid; kálium-jodid. Önts mindegyik oldathoz kb.2-3cm3ezüst-nitrát oldatot! Azonosítsd az ismeretleneket! 

Figyeld meg a reakciók során keletkezett anyagok oldhatóságát vízben, illetve a színüket! Megfigyeléseidet rögzítsd a táblázatban!

– 20 –


1. számú ismeretlen



ezüstnitrátoldat

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mi mondható el az ezüst- halogenidek vízoldhatóságáról? ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen jellegű kötés alakul ki bennük? Miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mitől függ az ionok polarizálhatósága? …………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Hogyan változott a szín? ………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Az ezüst-halogenidek színe alapján azonosítsd az ismeretleneket tartalmazó kémcsöveket! 1.számú kémcső: ………………………………………………………………………………………… 2.számú kémcső: ………………………………………………………………………………………… 3.számú kémcső: ………………………………………………………………………………………… 6. Írd fel a folyamatok reakcióegyenletét! reakcióegyenletek:

Feladatok: 1. Kísérletelemzés Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú vizes oldata található. Nem tudjuk, melyik főzőpohár melyik oldatot tartalmazza.

– 21 –


a) Először mindkét oldatba klórgázt vezetünk, hatására mindkét oldat sárgásbarna lett. Mivel magyarázod a változást? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… b) Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz, majd összerázzuk azokat, az első pohár alján lila, a második alján barna színű fázis jelenik meg. Miért alakult ki a két fázis? ………………………………………………………………………………………………………… Miért lett az egyik esetben az alsó fázis lila, a másikban barna? …………………………………………………………………………………………………………. c) Foglald táblázatba a tapasztalatokat, majd azonosítsd, melyik főzőpohár mit tartalmaz!

1. számú főzőpohár

1. számú főzőpohár

+ klórgáz + szén-tetraklorid azonosítás

2. Egy hidrogén-klór gázelegy sűrűsége 25,0°C-on és 101,3 kPa nyomáson 0,551 g/dm3. A gázelegyet felrobbantottuk, a reakciót követően a kapott reakcióterméket vízbe vezetve 2,00 dm3 1,00es pH–jú oldatot készítettünk. a) Határozd meg a kiindulási gázelegy térfogatszázalékos öszszetételét! b) Határozd meg a kiindulási gázelegy térfogatát! c) Mekkora térfogatú pH=11,0 –es ammóniaoldattal közömbösíthető a 2,00 dm3 pH=1,00 –es oldat? -5 3 (Kb(NH3)=1,79.10 mol/dm )

– 22 –


AZ S-MEZŐ VEGYÜLETEINEK AZONOSÍTÁSA Bevezetés/Ismétlés 1. Milyen kötés található a sókban? Milyen rácsban kristályosodnak? …………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………. 2. A következő anyagok közül melyik tartalmaz összetett iont? Húzd alá! Add meg az összetett ion nevét és képletét, valamennyi só képletét! kősó, mészkő, lúgkő, rézgálic, trisó,égetett mész, keserűsó, szódabikarbóna, chilei salétrom, sziksó.

– 23 –


1. kísérlet – Fehér színű porok azonosítása Eszközök:

Anyagok:

3 db számozott óraüveg (az ismeretlenekkel) vegyszeres kanál 6 db kémcső kémcsőállvány

0,1 mol/dm3koncentrációjú sósav desztillált víz szilárd nátrium-karbonát szilárd kalcium-karbonát szilárd kálium-bromid

8. ábra

9. ábra

A kísérlet leírása: A kiadott óraüvegeken ismeretlen sorrendben fehér porokat találsz. Sósav és desztillált víz segítségével állapítsd meg, melyik por a nátrium-karbonát, melyik a kalcium-karbonát, illetve melyik a káliumbromid! Először mindegyik porból egy-egy kiskanálnyit tegyél két-két kémcsőbe. Először mindegyik minta egy részletét reagáltasd kb. 2cm3 desztillált vízzel, majd a minták másik részletét reagáltasd sósavval. 

Tapasztalataidat rögzítsd a táblázatban! 1. számú ismeretlen


1.részlet + desztillált víz 2.részlet + sósav

– 24 –



Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. A három anyag közül melyik nem oldódik vízben? ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Melyik anyagot tudtad így azonosítani? …………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Mit tapasztaltál, ha a porokat sósavban oldottad? …………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Az anyagok közül melyik nem reagál sósavval? …………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Írd fel a másik két anyag reakcióját sósavval?

6. Azonosítsd a porokat! 1. számú ismeretlen: ………………………………………………………………… 2. számú ismeretlen:…………………………………………………………………. 3. számú ismeretlen: ………………………………………………………………..

2. kísérlet – Mészkő és égetett mész azonosítása Eszközök:

Anyagok:

vegyszeres kanál 2 db számozott kémcső ismeretlenekkel kémcsőállvány

0,1 mol/dm3koncentrációjú sósav szilárd kalcium-karbonát szilárd égetett mész

10. ábra

11. ábra

– 25 –


A kísérlet leírása: A kémcsövekbe önts kb. 3-4 cm3 sósav-oldatot! 

Rögzítsd a tapasztalataidat!

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen különbséget tapasztaltál a két reakció során? Miért? ………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel a változások reakcióegyenleteit! reakcióegyenletek: mészkő + sósav:………………………………………………………………………………… égett mész + sósav:…………………………………………………………………………… 3. Ismeretlenek azonosítása: 1. számú ismeretlen:…………………………………………………………………… 2. számú ismeretlen:……………………………………………………………………

Feladatok: 1. Részben oxidálódott kalciumreszelék 15,0 grammjának oldásához 196,5 cm3 10,0 tömegszázalékos sósavra van szükség 3 (   1,075g / cm ). a) Írd fel a reakcióegyenleteket! b) Számítsd ki, hogy a kalcium-reszelék hány százaléka oxidálódott? 2. Egy részben oxidálódott kalciumminta 365,4 mg-ját 1500cm3 vízben oldottuk (a térfogatát gyakorlatilag változatlannak tekinthetjük), az oldat pH-ját 12,0–nek mértük. Tegyük fel, hogy a képződött vegyület teljes mértékben disszociált.) a) Írd fel a lejátszódó kémiai folyamatok reakcióegyenletét! b) Számítsd ki a minta anyagmennyiség-százalékos összetételét! c) A kalcium hány százaléka oxidálódott?

– 26 –


KÉMIAI REAKCIÓK VÁLTOZATOSSÁGA Bevezetés/Ismétlés 1. A kémiai reakciókat nagyon sok szempont szerint csoportosíthatjuk. Erre mutat néhány példát a kiegészítendő táblázat: szempont

csoportok

reakcióhő

reakciósebesség

egyesülés bomlás kicserélődés

részecskeátmenet

2. A Kindertojás-bomba működésének alapja egy gázfejlődéssel járó kémiai oldódás, szódabikarbóna és ecetsavoldat (háztartási ételecet) reakciója. 3. Írd fel a két anyag között lejátszódó reakció egyenletét! Milyen gáz fejlődött? ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… 4. Miért veszélyes klórtartalmú fertőtlenítőt (pl. hypo) és vízkőoldót (pl. sósav) együtt használni? Írd fel a folyamat lényegét ionegyenlettel! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………….

– 27 –


1. kísérlet – Csapadékképződéssel és gázfejlődéssel járó reakciók Eszközök:

Anyagok:

8 db kémcső kémcsőállvány vegyszeres kanál 2 db óraüveg (rajta szilárd anyagok)

1 mol/dm3koncentrációjú kénsavoldat 2 mol/dm3koncentrációjú sósavoldat 0,5 mol/dm3koncentrációjú báriumnitrát oldat 0,1 mol/dm3koncentrációjú ezüstnitrát oldat 2 mol/dm3koncentrációjú nátriumhidroxid oldat cinkszemcse mészkődarab

12. ábra

13. ábra

A kísérlet leírása: A tálcán lévő vegyszerek felhasználásával mutass be olyan kísérleteket, amelyek példák gázfejlődésre, illetve csapadékképződésre! Keress többféle megoldást! 

Tervezd meg a kémcsőkísérleteket, magyarázd meg a tapasztalataidat!

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mely anyagokból tudnál redoxireakcióval gázt előállítani? Ha több lehetőséget találtál, mindegyik reakciót végezd el és írd fel a folyamatok reakció egyenletét! Jelöld a részecskeátmenetet!

– 28 –


2. Hogyan tudnád kimutatni a keletkezett gázt? …………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Találtál-e a rendelkezésedre álló anyagok között amfoter jellegűt? …………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Lehet-e a segítségével is gázt előállítani? Hogyan? …………………………………………………………………………………………………………………………. Csak emelt szintre készülőknek: Írd fel a reakcióegyenletet! reakcióegyenlet:

5. Állíts elő nem redoxireakcióval gázt a rendelkezésedre álló anyagokból! Írd fel a reakció egyenletét! reakcióegyenlet:

6. Mit nevezünk a kémiában csapadéknak? …………………………………………………………………….…………………………………………………… 7. Mi alapján tudjuk megmondani, hogy két ionos vegyület összeöntésekor képződik-e csapadék? …………………………………………………………………………………………………………………………. 8. Adj meg legalább két olyan lehetőséget a felsorolt anyagokkal, amikor a kísérlet során csapadék keletkezett! Írd fel a folyamatok lényegét ionegyenlettel! 1. kísérlet: kiindulási anyagok képlete: …………………………………………………………… ionegyenlet: ………………………………………………………………………………… 2. kísérlet: kiindulási anyagok képlete: …………………………………………………………… ionegyenlet:……………………………………………………………………………………

– 29 –


Feladatok: 1. A sütőport térfogat növelő adalékként alkalmazzák a háziaszszonyok a sütemények készítésekor. A sütőpor kukoricakeményítőt, savanyúságot szabályozó anyagként dinátriumhidrogénfoszfátot, térfogatnövelő szerként nátriumhidrogénkarbonátot tartalmaz. Egy csomag sütőpor tömege 15,50g, szódabikarbóna tartalma 50,40 tömegszázalék. a) Írd fel reakció egyenlettel, mi történik a szódabikarbónával a sütőben? b) Mekkora térfogat növekedést okoz egy csomag sütőpor használata, ha a sütőt 220°C-os sütési hőmérsékleten használjuk? (Feltételezzük, hogy a tészta homogén, térfogata egyenletesen növekszik, a térfogat növekedés megegyezik a keletkezett gáz térfogatával.) c) Hány cm-rel emelkedne a tészta egy 29,0 cm átmérőjű torta formában? d) Mekkora térfogatú gáz keletkezne, ha egy csomag sütőport sztöchiometrikus mennyiségű ételecettel reagáltatnánk standard körülmények között? 2. A savak és bázisok erősségének mértékét számszerűen a sav-, illetve a bázisállandókkal fejezik ki. Ezeket kémiai táblázatokban találhatjuk meg. A sav-, illetve bázisállandó értéke az anyagra jellemző, adott hőmérsékleten a hígítástól független. Egy gyenge sav 0,0779 mol/dm3koncentrációjú oldatának pH-ja 3,00. Az adatok alapján számítsd ki a savállandót és a táblázat alapján azonosítsd a savat! A táblázat hiányzó adatait is add meg! vegyület neve

képlet

moláris tömeg (g/mol)

Ks

HCOOH

46

2,1. 10-4

ecetsav

1,8. 10-5

propánsav

1,3. 10-5

tejsav

CH3 - CH(OH)COOH C6H5 - COOH

– 30 –

1,4. 10-4 122

6,6. 10-5


GALVÁNELEM Bevezetés/Ismétlés 1. Mit nevezünk galvánelemnek? …………………………………………………………………………………………………………………………. 2. A legismertebb galvánelem a Daniell-elem. Ismertesd a működését! celladiagram:………………………………………………………………………………… katódfolyamat:………………………………………………………………………………… katód töltése:…………………………………………………………………………………… anódfolyamat:………………………………………………………………………………… anód töltése:…………………………………………………………………………………… 3. Számítsd ki a Daniell-elemben az elektromotoros erőt! …………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Az egyszerűsített jelölés alapján állapítsd meg, hogy melyik elektród az anód, melyik a katód, milyen anód- és katódfolyamatok mennek végbe a következő galvánelemben!

....... Znsz Zn 2 aq  | Pb 2 aq  Pbsz ....... anód:………………………………………………………………………………………………… katód:……………………………………………………………………………………………… anódfolyamat:………………………………………………………………………………… katódfolyamat:…………………………………………………………………………………

– 31 –


1. kísérlet – Melyik reakció megy végbe? Eszközök:

Anyagok: 0,5 mol/dm3koncentrációjú vas(II)szulfát oldat 0,5 mol/dm3koncentrációjú réz(II)szulfát oldat rézlemez, vaslemez desztillált víz

2 db kisebb főzőpohár 1 db csipesz 2 db óraüveg

14. ábra

A kísérlet leírása: Az egyik főzőpohárba kb. a feléig tölts vas(II)-szulfát-oldatot, a másik főzőpohárba réz(II)-szulfát oldatot. Csipesz segítségével a vas(II)-szulfát oldatba helyezz egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát oldatba pedig egy vaslemezt. Néhány perc várakozás után csipesz segítségével vedd ki a fémlemezeket, és tedd az óraüvegre! 

Figyeld meg a fémlemezeken végbemenő változásokat!

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Melyik esetben történt változás és miért? ……………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel a kémiai változást ionegyenlettel, jelöld a részecske átmenetet? ………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Melyik anyag a redukálószer, melyik az oxidálószer? ....................................................................................................................................................................... – 32 –


2. kísérlet – Galvánelemek összehasonlítása Eszközök:

Anyagok:

1 mol/dm3koncentrációjú vas(II)5 db 200cm3-es főzőpohár szulfát oldat áram-feszültségmérő műszer 1 mol/dm3koncentrációjú réz(II)vezetékek szulfát oldat krokodilcsipeszek 3 kálium-nitrát oldattal átitatott agar- 1 mol/dm koncentrációjú alumínium-szulfát oldat agaros U cső 1 mol/dm3koncentrációjú ezüstnitrát oldat 1 mol/dm3koncentrációjú cinkszulfát oldat cinklemez rézlemez vaslemez alumíniumlemez ezüstlemez kálium-nitrátos (vagy káliumkloridos) agar-agar kocsonya

15. ábra

16. ábra

A kísérlet leírása: Egy-egy főzőpohárba önts kb. 100 cm3-t egy-egy oldatból, majd helyezz egy-egy fémlemezt a saját ionjait tartalmazó oldatba (pl. vaslemezt a vas(II)-szulfát oldatba, stb.). Két oldatot köss össze az agar-agar kocsonyát tartalmazó U- csővel. A fémlemezeket krokodilcsipesz segítségével vezetékdróton keresztül kapcsold az áramfeszültségmérő műszerhez. A két oldat összekötését végezd el minél többféleképpen!

– 33 –




Figyeld meg és jegyezd fel, mit jelez a műszer! Foglald táblázatba az általad összeállított galvánelemeket!

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. A négyjegyű függvénytáblázat segítségével add meg a kísérletben előforduló redoxirendszerek standardpotenciál értékeit! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mitől függ, hogy melyik fém lesz egy-egy galvánelem pozitív pólusa? ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Írd fel az általad összeállított galvánelemek celladiagramját, mindegyik esetben számítsd ki a berendezés elektromotoros erejét! celladiagramok:

3. kísérlet – Zöldség-, gyümölcselemek Eszközök: áram-feszültségmérő műszer vezetékek krokodilcsipeszek

Anyagok: 4 db burgonya 4 db alma 2 db citrom (esetleg: hagyma, paradicsom) rézlemez cinklemez vaslemez magnéziumlemez ezüst kiskanál (gyűrű)

narancs,

A kísérlet leírása: A burgonya két oldalába helyezz cink- és rézlemezt kb. 1-2 cm mélyen és kapcsold a krokodilcsipesz és a vezetékek segítségével a műszerhez, mérd meg a galvánelemben a potenciálkülönbséget! Kapcsolj sorosan több burgonyaelemet! Mit tapasztalsz? Másféle zöldségekkel és gyümölcsökkel és más fémlemezek használatával is végezd el a mérést!

– 34 –




Tapasztalataidat rögzítsd! elektródok anyaga

zöldségek, gyümölcsök

mért érték (V)

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen szerepet játszottak a kísérletekben a zöldségek, gyümölcsök? ……………………………………………………………………………………………………………………….. 2. Mit tapasztaltál, ha több burgonyaelemet sorosan összekapcsoltál? Miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Működne-e valamilyen berendezés (zenélőképeslap, kvarcóra, stb.) ami 1,5V-os elemmel működik? Miért? Számítással indokold! ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

Feladatok: 1. Cink- és ólomlemezt kell egymástól megkülönböztetni vas(II)szulfát oldat, mérleg és főzőpoharak felhasználásával. a) Készíts tervet, hogyan végeznéd el a kísérletet! b) Add meg a várható tapasztalatokat! c) Írd fel a végbemenő folyamat(ok) reakcióegyenlete(i)t ionegyenlettel! 2. Egy 15,00 g tömegű réztárgyat ezüsttel vonunk be, ezért 400,0 g 5,5 tömegszázalékos ezüst-nitrát oldatba tesszük. Egy idő után kivesszük a tárgyat az oldatból, azt tapasztaljuk, hogy az oldat ezüst-nitrát tartalma 33,98 tömegszázalékkal csökkent. Mekkora lett az ezüsttel bevont tárgy tömege? – 35 –


ELEKTROLÍZIS Bevezetés/Ismétlés 1. Mi az elektrolízis lényege? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Melyik elektródon milyen részfolyamatok játszódnak le? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Melyek az elektrolízis mennyiségi törvényei? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Réz-klorid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Számítsd ki, hány dm3 standard állapotú klórgáz fejlődik az elektrolízis során az anódon, miközben 195 g réz válik ki a katódon. Hány coulomb töltés szükséges ehhez?

– 36 –


1. kísérlet – A nátrium-klorid-oldat elektrolízis Eszközök:

Anyagok:

U alakú elektrolizáló cső 10 m/m%-os nátrium-klorid oldat egyenáramú feszültség forrás (pl. 9 lakmusz vagy univerzál indikátorolV–os elem) dat grafit elektródok káium-jodid oldat szűrőpapír keményítő oldat szemcseppentő vezetékek, csipeszek

17. ábra

A kísérlet leírása: Az U csövet indikátorral színezett nátrium-klorid-oldattal töltjük meg, és a cső két szárába grafitelektródokat helyezünk. Az elektródokat az egyenáramú áramforrás két sarkához kapcsoljuk, majd az oldatot néhány percig elektrolizáljuk. Közelítsünk az anódhoz szűrőpapírt, amit előzőleg olyan kálium-jodidoldatba mártottunk, amibe néhány csepp keményítő oldatot csepegtettünk! 

Figyeld meg, az anódon és a katódon milyen változások történnek! A megfigyeléseidet foglald táblázatba!

– 37 –


érzékszerveinkkel megfigyelhető tapasztalatok

indikátor színváltozása, az oldat kémhatása

szűrőpapír színváltozása

anód (töltése:…………) katód (töltése:………...)

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mire utal a kálium-jodidos szűrőpapír színváltozása? …………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel reakcióegyenlettel a kálium-jodiddal történt változást! reakcióegyenlet:

3. Írd fel az elektródfolyamatokat! anód:………………………………………………………………………………………………. katód:……………………………………………………………………………………………… 4. Milyen kémhatást jelez az indikátor az anódnál? …………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Írd fel az anódon keletkezett anyag és a víz reakcióját! reakcióegyenlet: Nevezd meg a termékeket! 6. Milyen kémhatású a katódtér? …………………………………………………………………………………………………………………………

– 38 –


2. kísérlet – Hogyan állapítható meg egy 9 V–os elem lekopott pólusa? Eszközök:

Anyagok:

3 9 V–os elem (pólus jelölés lekapar- 2 mol/dm koncentrációjú nátriumszulfát oldat va) fenolftalein indikátor Petri-csésze desztillált víz szűrőpapír szemcseppentő

18. ábra

A kísérlet leírása: Önts a Petri-csészébe 2-3 cm3 nátrium-szulfát oldatot, adj hozzá néhány csepp indikátort! Ezután áztass az oldatba egy darab szűrőpapírt, majd helyezd sima felületre (pl. a Petri-csésze fedelére), ezután nyomd rá az elem mindkét kivezetését! 

Figyeld meg a változásokat, majd azonosítsd az elem pólusait!

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Írd fel az elektródokon végbemenő folyamatokat! Indokold, miért! anód: ……………………………………………………………………………………………… töltése:…………………………………………………………………………………………… katód: …………………………………………………………………………………………… töltése:…………………………………………………………………………………………… 2. Azonosítsd az elem pólusait! ……………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… – 39 –


3. kísérlet – Ecetsav elektrolízise Eszközök:

Anyagok: 10%-os ecetsav 1 mol/dm3 koncentrációjú nátriumhidroxid oldat meszes víz fenolftalein indikátor

Hoffmann-féle vízbontó készülék egyenáramforrás gumicsövek üvegpipa gázmosó palack kémcsövek üvegkád cseppentő

A kísérlet leírása: A Hoffmann-féle vízbontó készüléket megtöltjük az ecetsavoldattal, melyet előzőleg gyengén meglúgosítunk. A készülék csővégeire gázelvezető gumicsövet húzunk. A katódtérből kivezető gumicsövet üvegpipával láttuk el és közvetlenül a gázfelfogó edényre (vízzel telt üvegkád benne kémcső) csatlakoztatjuk. Az anódtérből kivezető csövet fenolftaleinnel megfestett meszes vizet tartalmazó palackon vezetjük át. Ehhez csatlakoztatjuk a gázfelfogó eszközt (kád+ víz+ kémcső). Az elektrolízist 24 V feszültséggel indítjuk meg.

19. ábra



Figyeljük meg az anód- illetve a katódtérben keletkezett anyagok halmazállapotát, színét, a gázmosó palackban történő változásokat! A felfogott gázok éghetők-e?

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen gáz kimutatására alkalmas a meszes víz? ………………………………………………………………………………………………………………………. 2. Írd fel a reakciót!

3. Milyen gáz keletkezett a katódon? ………………………………………………………………………………………………………………………

– 40 –


4. Írd fel az elektródfolyamatokat! anód: …………………………………………………………………………………… katód: …………………………………………………………………………………… 5. Nevezd meg a termékeket! …………………………………………………………………………………………………………………………

Feladatok: 1. Hány dm3 27°C-os standard nyomású klórgáz fejlődik az elektrolízis során, ha 292,65 g tömegű 7,90 tömegszázalékos cink-klorid oldat töménysége 5,00 tömegszázalékosra csökken?

2. 260,0 g réz(II)-klorid oldatot 0,5 A erősségű árammal 9,76 óra hosszan elektrolizálunk grafit elektródok között. Hány tömegszázalékos volt a kiindulási oldat, ha az oldott anyag tömeg %-a az elektrolízis során a felére csökken. (Az áramkihasználás 100%)

– 41 –


MÉRÉSEK REFRAKTOMÉTERREL VAGY POLARIMÉTERREL Bevezetés/Ismétlés 1. Határozd meg a törésmutató fogalmát! ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 2. Mit nevezhetünk teljes visszaverődésnek? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 3. Mivel foglalkozik a refraktometria? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 4. Nézz utána a refraktométer alkalmazási területeinek? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 5. Mit jelent a fény polarizációja? ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 6. Hogyan állítható elő polarizált fény? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

– 42 –


7. Mit nevezünk optikailag aktív anyagnak? ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – A fagyálló törésmutatójának és tömegkoncentrációjának meghatározása refraktométerrel Eszközök:

Anyagok:

desztillál víz mérleg ismeretlen koncentrációjú fagyálló refraktométer 3 3 3 10cm —es, 50 cm – es, 100 cm es mérőhenger 5 db 100cm3-es mérőlombik főzőpohár, üvegbot papírtörlő, cseppentő milliméterpapír

20. ábra

A kísérlet leírása: Végezd el a készülék hitelesítését a mérés előtt desztillált vízzel, melynek a törésmutatója 1,333 szobahőmérsékleten. Készíts hígítással különböző koncentrációjú fagyálló oldat sorozatot. (5db hígítás) Csepegtess a prizmára kb. 0,5cm3 mintát, majd zárd rá a fedelét, ellenőrizd, hogy buborékmentesen történt a feltöltés. A prizmák felületéhez se kézzel, se kemény tárggyal (cseppentő) ne érj hozzá! A fényt tükör segítségével irányítsd a prizmák felé.

– 43 –


Állítsd be a látókép élességét a prizmák segítségével. Ekkor éles sötét és világos határvonalat kell látni ez a teljes visszaverődés határvonala. A bal oldali beállító csavar segítségével állítsuk a határvonalat a szálkeresztbe. Olvasd le a törésmutató értékét. Hígabb mintától a töményebb felé haladva mérd végig a kalibráló sorozat tagjainak törésmutatóját. A cseppentőt minden oldat után az új oldattal többször öblítsd át, és csak azután vidd fel vele az új mérendő anyagot! Egyes tagok között elegendő, ha törlőkendővel tisztítod meg a prizmákat. majd a minta előtt desztillált vízzel is öblítsd le és gondosan töröld szárazra, mielőtt a mintákat felcseppentenéd. 

A mérések eredményét rögzítsd táblázatba!

Standard sorozat, minta

n (törésmutató)

Minta

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Ábrázold grafikusan a mért törésmutató értékeket a koncentráció függvényében! (kalibrációs görbe). 2. Készíts jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a módszer elvi alapjait, a készülék mérési elvét, a standard oldatok adatait koncentráció – törésmutató párosításban, az elkészített diagramot, az ismeretlen fagyálló koncentrációt!

Elméleti ismeretek röviden: A törésmutató meghatározása kétféle elven alapulhat. Az egyik lehetőség az ún. törési határszög mérése, a másik pedig a totális reflexió határszögének mérése. A törési határszög az érintőleges beesési szöghöz tartozó törési határszög. A laboratóriumi gyakorlatban többféle refraktométer szolgál az anyagok törésmutatójának meghatározására. Ezek a készülékek többnyire nemcsak a törésmutató – 44 –


meghatározására alkalmasak. A készülékek fő részei a működésüktől függetlenül azonosak. A fénysugarat a fényforrás szolgáltatja, leggyakrabban nátrium-lámpát vagy természetes fényt alkalmaznak erre a célra. A fény egy tükrön keresztül kerül a prizmarendszerre. A prizmarendszer egy mérőprizmából és egy segédprizmából áll. Ezek közé kerül a minta. A távcső végén az állítható élességű szemlencse található. A mérés során a távcső látóterében egy szálkereszt, illetve egy sötétebb és világosabb rész látható. A törésmutató leolvasásához a sötét és világos határt a szálkeresztre kell állítani, majd a típustól függően leolvasható a mért érték. A megfelelő hőmérséklet biztosítására a készülékhez termosztát csatlakoztatható.

vagy 2. kísérlet – Cukor oldat optikai forgatóképességének meghatározása polariméterrel Eszközök:

Anyagok:

mérleg polariméter polárcső 10cm3—es, 50 cm3 – es, 100 cm3es mérőhenger 10 db 100cm3-es mérőlombik főzőpoharak üvegbot papírtörlő óraüvegek vegyszeres kanál milliméterpapír

desztillált víz ismeretlen koncentrációjú cukor oldat kristályos répacukor

21. ábra

– 45 –


A kísérlet leírása: Készíts répacukor bemérésével 10, 20, 30, …, 100 g/dm3 tömegkoncentrációjú 100 cm3 térfogatú oldatsorozatot. A 100 cm3-es mérőlombikban lévő, vizsgálandó cukor oldatból készíts törzsoldatot. Töltsd meg a polárcsövet buborékmentesen desztillált vízzel, majd helyezd a készülékbe és állapítsd meg a polariméter „0” pontját. Majd öntsd ki a desztillált vizet és a polárcsövet az oldatsorozat leghígabb tagjával többször öblítsd át, majd légmentesen töltsd a polárcsőbe. A lezárt polárcsövet helyezd a készülékbe és olvasd le a fényelforgatás szögét. Ismételd meg a fenti eljárást az oldatsorozat valamennyi tagjával és az ismeretlen koncentrációjú cukor oldattal is. A fajlagos forgatóképesség és az elforgatási szög ismeretében kiszámítjuk az ismeretlen oldat cukor koncentrációját (g/dm3-ben) 

A mért értékeket foglald táblázatba!

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Ábrázold grafikusan a mért szög értékeket a koncentráció függvényében az ismert koncentrációjú oldatsorozat esetén! Ez lesz a kalibrációs görbe. Az ismeretlen koncentrációjú oldat mért szöge alapján add meg az oldat koncentrációját! 2. Készíts mérési jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a röviden a módszer elméleti alapjait, a készülék mérési elvét, a standard oldatok adatait koncentráció – szög összefüggésben, a diagramot (kalibrációs görbe) és az ismeretlen oldat koncentrációját!

– 46 –


PERMANGANOMETRIÁS TITRÁLÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Mi a titrálás és milyen elv alapján használjuk? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen típusú titrálásokról hallottál? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mi lehet a redoxi titrálás mérőoldata? ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Határozd meg annak az oxálsavnak a koncentrációját, melynek 10 cm3-ét 15 cm3 0,018 mol/dm3 – es KMnO4 – oldat oxidál savas közegben, az alábbi rendezendő egyenlet szerint:

MnO4  (COOH ) 2 

H 

Megoldás:

– 47 –

Mn 2  CO2



H 2O


1. kísérlet – Gyógyszer FeSO4 tartalmának meghatározása Eszközök:

Anyagok: ismeretlen oldat (FeSO4-oldat) 20 %-os kénsav 20%-os foszforsav 0,018 mol/dm3koncentrációjú KMnO4 mérőoldat

100 cm3-es mérőlombik büretta pipetta 3 db titráló lombik főzőpohár

22. ábra

A kísérlet leírása: A sorszámozott mérőlombikod 5 db tablettából származó FeSO4 mennyiséget tartalmaz feloldva. Készíts belőle 100 cm3 törzsoldatot, amelyből 10-10 cm3-t pipettázzál a titráló lombikokba! Savanyítsd meg 10 cm3 20%-os kénsavval, majd adj hozzá 10 cm320%os foszforsavat is! (Mindkettőt mérheted mérőhengerrel!) Ezután az oldatot (hidegen) titráld meg 0,018 mol/dm3–es KMnO4 mérőoldattal! (Az elején lassan adagold a mérőoldatot!) A vas(III)-ionok zavaró színét a hozzáadott foszforsavval küszöböltük ki. Így a színtelen oldatban jól látható a KMnO4 mérőoldat egy cseppjének a feleslege. Relatív atomtömegek: Fe= 56,0 S= 32,0 O= 16,0 ) Három titrálást végezz! 

A mért adataidat rögzítsd!

A törzsoldat térfogata:

100 cm3

MnO4 mérőoldat fogyások: 1. ……………. 2. ……………. 3. ……………. Átlagfogyás: …………….

– 48 –


Kérdések, feladatok a kísérlethez: A vashiányos vérszegénység gyógyítására használható gyógyszer FeSO4–ot tartalmaz egyéb adalékanyagok mellett. A Fe2+ ionokat a permanganát-ionok kénsavas közegben Fe3+ ionokká oxidálják. 1. Az oxidáció az alábbi rendezendő egyenlet szerint megy végbe:

MnO4‾ + H+ + Fe2+ = Fe3+ + Mn2+ + H2O 2. Milyen módon képes a foszforsav a keletkező Fe(III)–ionok zavaró színét kiküszöbölni? Miért fontos az ionok zavaró színének megszüntetése? ……………………………………………………………………………………………………………………… 3. Milyen anionok jelenléte lehetne még zavaró ha KMnO4 – oldattal titrálunk? Megállapításodat támaszd alá ionegyenlettel! ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Számítsd ki a törzsoldat koncentrációját és egy db gyógyszer vas-szulfát tartalmát!

Mérési eredmények: 1. A törzsoldat FeSO4-koncentrációja:………………………… mol/dm3 2. Egy db gyógyszer FeSO4-tartalma:

– 49 –

………………………..mg


BRÓMOZHATÓK-E A TELÍTETT SZÉNHIDROGÉNEK? Bevezetés/Ismétlés 1. Négyféle asszociáció A. B. C. D.        

alkánok alkének mindkettő egyik sem

molekuláikban a C atomok között csak egyszeres kovalens kötés van szénből és hidrogénből állnak jellemző reakciójuk a szubsztitúció tökéletes égésükkor szén-dioxid és víz keletkezik víz addíciójukkor érvényesülhet a Markovnyikov–szabály tömeg %-os hidrogén tartalmuk a szénvegyületek között a legnagyobb legkisebb szénatom számú képviselőjük standardállapotban folyadék jellemző reakciójuk a polimerizáció

3. Egészítsd ki a táblázatot, amely a szénhidrogének reakcióit tartalmazza! szerves reakciópartner

benzol etil-alkohol

szervetlen reakciópartner

reakció egyenlet

Cl2

1.

cc. HNO3

2.

cc.H2SO4

3.

benzol

körülmények katalizátor

reakciótípus

szerves termék neve

klórmetán

4.

1,2-diklóretán

5.

brómbenzol

reakcióegyenletek: 1.: 2.: 3.: 4.: 5.:

– 50 –


1. kísérlet – hexán vagy heptán brómozása

Eszközök:

Anyagok:

2 db különböző méretű kristályosító hexán vagy heptán (esetleg sebbencsésze zin) üveglap bróm mérőhenger 5 m/m%-os ezüst-nitrát oldat szemcseppentő (vagy: 1 mol/dm3koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat fenolftalein indikátor)

23. ábra

A kísérlet leírása: A kisebb kristályosító csészébe öntsünk kb. 10 cm3hexánt. A nagyobb kristályosító csészébe öntsünk annyi ezüst-nitrát oldatot, hogy kb.1 cm vastag réteg legyen benne. A kisebb csészét helyezzük a nagyobba, majd csepegtessünk a hexánba 8-10 csepp brómot, fedjük le üveglappal a csészét. (Az ezüst-nitrát oldat helyett fenolftaleinnel színezett NaOH-oldatot is használhatunk.) 

Figyeld meg, mi történik a bróm színével, milyen változást tapasztalsz a nagyobb kristályosító csészében?

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. A szénvegyületek mely csoportjába tartozik a hexán? ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi a jellemző reakciótípusuk? ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Írd fel a hexán és a bróm között az ilyen típusú reakció egyenletét!

– 51 –


Itt a hexán és a bróm között fotokémiai …………………………………….. játszódott le. Mi a keletkezett termékek neve? ……………………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen ionok jelenlétére utalt a nagyobb kristályosító csészében végbement változás? Indokolj reakcióegyenlettel! ………………………………………………………………………………………………………………………….

2. kísérletelemzés A kísérlet leírása: Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – hexén, hexán, illetve benzol van. Mindhárom folyadékból egy keveset kémcsövekben lévő brómos vízhez adagolunk. Összerázás után a 2. számú kémcsőben színtelen, kétfázisú rendszert kapunk, a másik két kémcsőben a felső fázisban barna szín jelenik meg. Ezután az 1. és 3. számú folyadékból egy keveset egy-egy óraüvegre cseppentünk, majd - elszívófülke alatt – meggyújtjuk a mintákat. Az 1. számú folyadék világító, erősen kormozó lánggal ég, a 3. számú folyadék égése tökéletes. 

Értelmezd a tapasztaltakat és azonosítsd a kémcsövek tartalmát!

1. Jellemezd a kísérletben szereplő három anyagot fizikai- és kémiai tulajdonságaival! hexén

hexán

benzol

2. Mit az oka, hogy kétfázisú rendszert kaptunk? Melyik anyag hol helyezkedik el? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… – 52 –


3. Mi alapján dönthetjük el? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mire következtetsz a 2. számú kémcső esetén? Miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. Írd fel a bekövetkezett változás egyenletét! ………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Mire következtetsz a folyadékok égéséből? Miért? Írd fel az égések reakció- egyenletét! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Az 1. számú kémcsőben lévő folyadék égése: A 2. számú kémcsőben lévő folyadék égése: 6. A számozott kémcsövek tartalmának azonosítása: 1.:…………………………………… 3.:………………………………

2.:

– 53 –

………………………………………..


Feladatok: 1. 5,67g kristályvíztartalmú oxálsavat vízben oldunk. Az így kapott vizes oldat ötöd részét 48 cm3 kálium-permanganát-oldattal reagáltatva (kénsavas közegben) színtelen oldatot kapunk. A kálium-permanganát-oldat 0,0750 mol/dm3 koncentrációjú. A reakció a következő rendezendő egyenlet szerint játszódik le: KMnO4 + (COOH)2 + H2SO4 = K2SO4 + MnSO4 + CO2 + H2O a) Rendezd a reakcióegyenletet az oxidációs számok jelölésével! b) Határozd meg a kristályvizes oxálsav képletét! 2. Egy standard nyomású, 25 °C hőmérsékletű gázelegy etánt és egy szintén két szénatomos amint tartalmaz. A gázelegy a brómos vizet nem színteleníti el, de sósavba vezetve térfogatának 25 %-a elnyelődik. A gázelegy 20,00 dm3-ét tökéletesen elégetve 1302,71 kJ hő szabadul fel. (A forró füstgáz oxigént, nitrogént, vízgőzt és szén-dioxidot tartalmaz.) képződéshő adatok:  k H CO2( g )   394,0kJ / mol  k H CH 3 2 H N  g    46,7kJ / mol

 k H C 2 H 6 g     84,6kJ / mol

 k H CH 3CH 2 NH 2 g    87,4kJ / mol

 k H H 2 O f   286,0kJ / mol

a) Határozd meg a kiindulási gázelegy térfogat százalékos és anyagmennyiség százalékos összetételét! b) Számítsd ki az etán és az amin (a kísérlet adataiból) égéshőjét! c) Számítsd ki az amin égéshője alapján az ismeretlen amin képződéshőjét, majd a rendelkezésre álló adatok alapján azonosítsd az amint, add meg a nevét!

– 54 –


EGYENSÚLYI REAKCIÓK SZERVETLEN ÉS SZERVES KÉMIÁBAN Bevezetés/Ismétlés 1. Mit nevezünk dinamikus egyensúlyi állapotnak? …………………………………………………………………………………………………………………………. ......................................................................................................................................................................... ………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………….………………… 2. Mi a Le Chatelier-Braun elv lényege? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Egészítsd ki a következő táblázatot!

összegképlet

név

szín

dinitrogénoxid nitrogénmonoxid nitrogéndioxid dinitrogéntetraoxid dinitrogénpentaoxid

– 55 –

halmazállapot (0,1MPa; 20°C)


4. Hogyan származtathatók az észterek? Írj konkrét példát! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – A hőmérséklet hatása a NO2 és a N2O4 között kialakult egyensúlyi rendszerre (Demonstrációs kísérlet)

Eszközök:

Anyagok:

3 db kémcső kémcsőállvány kémcsövekbe illő gumidugó derékszögben kétszer meghajlított üvegcső hosszú, nagy főzőpohár vegyszeres kanál

rézforgács tömény salétromsav -40°C–ós hűtőkeverék CaCl2.6H2O)

(jég

és

24. ábra

A kísérlet leírása: A főzőpohárba készítsünk hűtőkeveréket, amelybe két belül száraz kémcsövet teszünk, majd a harmadik kémcső és az egyfuratú gumidugó és a hajlított üvegcső segítségével összeállítjuk a gázfejlesztő eszközt. A gázfejlesztő kémcsőbe tegyünk kb. 3-4 cm3 koncentrált salétromsavat és tegyünk bele 1-2 rézforgácsot, majd zárjuk le a kémcsövet az üvegcsővel felszerelt gumidugóval. A gázfejlesztő csövét először az egyik (kb. 2 perc), azután a másik (kb. 2perc) kémcsőbe vezetjük, utána zárjuk le a kémcsöveket gumidugóval, szüntessük meg a gázfejlesztést. – 56 –


A gázfejlesztés során keletkező nitrózus gázok mérgezőek, ezért a gázfejlesztést csak jól húzó fülke alatt szabad végezni! A gumidugóval lezárt két kémcső közül az egyikkel végezzük el a kísérletet, a másikat összehasonlítóként használjuk. A gázzal telt kémcsöveket helyezzük a hűtőkeverékbe, ha már elszíntelenedtek, az egyiket vegyük ki a hűtőkeverékből és hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. 

Figyeld meg a szín - és halmazállapot változásokat! Megfigyeléseidet rögzítsd!

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen energiaváltozással jár a lecsapódás? ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel a koncentrált salétromsav és a réz reakciójának egyenletét!

A keletkezett gáz neve: …………………………………………… 3. Írd fel a folyamatot, ami a hűtött kémcsőben végbement? ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen energiaváltozással energiadiagrammal! E

jár

– 57 –

a

dimerizáció?

Szemléltesd


5. Milyen irányba tolja el az egyensúlyi folyamatot a hűtés, illetve a melegítés? Miért? hűtés: …………………………………………………………………………………………………………………… melegítés: …………………………………………………………………………………………………………….. 6. Mit tapasztalnánk, ha dugattyú segítségével – állandó hőmérsékleten – összepréselnénk a gázt? Miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… 7. Foglald össze, melyek azok a tényezők, amelyekkel egy kémiai reakció egyensúlyát befolyásolhatjuk, aktualizáld erre az egyensúlyi rendszerre! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………...……………………………………………………………………………………………………….

2. kísérlet – Észter képződés

Eszközök: kémcső kémcsőállvány főzőpohár (vízfürdő) vasháromláb kerámiabetétes drótháló 3 db 10 cm3-es mérőhenger Bunsen-égő gyufa

Anyagok: 1 mol/dm3ecetsav 1 mol/dm3 etil-alkohol tömény kénsav

25. ábra

– 58 –


A kísérlet leírása: Mérjünk ki az anyagokból 1-1 cm3-t. Öntsük a kémcsőbe az ecetsavat, majd az etil-alkoholt, végül adjuk hozzá a tömény kénsavat. Óvatosan melegítsük a keveréket! Néhány perc múlva szagoljuk meg a keveréket! 

Jegyezd fel a tapasztalataidat!

…………………………………………………………………………………………………………………….

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Hasonlítsd össze az ecetsav illatával! ………………………………………………………………………………………………………………………

2. Írd fel a reakció egyenletét egyszerűsített konstitúciós képlettel! Jelöld be a funkciós csoportokat!

3. Nevezd meg a keletkezett szerves anyagot! …………………………………………………………………………………………………………………..

4. A keletkezett anyag a karbonsav és az alkohol „étere”, tehát………………………………

5. Az egyensúlyt hogyan tolhatom el a termék képződés irányába? Adj meg több alternatívát is! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

– 59 –


Feladatok: 1. Töltsd ki a következő táblázatot! ecetsav

fenol

szerkezeti képlete

másodlagos kölcsönhatás a halmazban halmazállapota standard körülmények között reakciója nátriumhidroxiddal (Egyenlettel) a keletkezett szerves anyag neve vízben való oldhatósága reakciója vízben (Egyenlettel) vizes oldat kémhatása

2. Két kémcső egyikében nátrium-acetát, a másikban tömény nátrium-fenoxid (nátrium-fenolát) tömény vizes oldata van. Mindkét kémcsőbe szódavizet öntünk. Az első kémcsőben zavaros rendszer keletkezett, a második kémcsőben nem tapasztalható változás. Azonosítsd a kémcsövek tartalmát, és magyarázd meg a tapasztaltakat! Írj reakcióegyenletet is! 3. Határozd meg a propán-2-ol és a propánsav kiindulási anyagmennyiségének arányát, ha az észterképződés során az alkohol 75%-a alakult át! Az észteresítés egyensúlyi állandója 1,8. Határozd meg, hogy a képződött egyensúlyi rendszer hány tömegszázalék észtert tartalmaz? Írd fel a reakció egyenletét egyszerűsített konstitúciós képletekkel! Nevezd meg az észtert!

– 60 –


ALDEHIDEK ÉS KIMUTATÁSA Bevezetés/Ismétlés 1. Töltsd ki a következő táblázatot! Oxigéntartalmú szerves vegyületek funkciós csoport neve és jele

elnevezésben a végződés

fontosabb képviselők neve és képlete

alkoholok aldehidek ketonok éterek karbonsavak észterek

2. Egészítsd ki a következő mondatokat! A karbonilcsoport erősen …………………….., ez a…………………………….rész határozza meg a kisebb szénatom számú aldehidek polaritását. A molekulák között …………………………… kölcsönhatás jön létre. A szénatom

szám

növekedésével

a

molekulák

egyre

inkább

………………………………. válnak. Az aldehidek olvadás- és forráspontja ………………………… a közel azonos

moláris

tömegű

alkoholokénál,

mert

………………………………………………………, de ……………………………, mint az észtereké, mert………………………………………………… . A kisebb szénatom számú aldehidek ……………………………… miatt vízben ………………. oldódnak, vízoldékonyságuk azonban a szénatom szám növekedésével ……………………., mert …………………………………………

– 61 –


1. kísérlet – Aldehidek és ketonok megkülönböztetésére alkalmas reakciók Eszközök:

Anyagok:

4 db kémcső kémcsőállvány kémcsőfogó Bunsen-égő gyufa

aceton formalin 0,1 mol/dm3koncentrációjú ezüstnitrát oldat 2 mol/dm3 koncentrációjú ammónia oldat Fehling I. és Fehling II. reagens

26. ábra

A kísérlet leírása: Kb. fél kémcsőnyi ezüst-nitrát oldathoz adjunk annyi ammóniaoldatot, hogy a kezdetben kivált csapadék éppen feloldódjon. Öntsünk hozzá kb. 2 cm3formalinoldatot, rázzuk össze, majd óvatosan melegítsük a kémcső tartalmát. Ismételjük meg acetonnal is. Kb. fél kémcsőnyi Fehling I. oldathoz addig adjunk Fehling II. oldatot, míg a kezdetben kiváló csapadék mélykék színnel feloldódik. Adjunk hozzá kb. 2 cm3 formalinoldatot. Óvatosan melegítsük a kémcső tartalmát. Ismételjük meg a kísérleteket acetonnal is. 

Megfigyeléseiteket rögzítsétek a táblázatban!

– 62 –


Ezüsttükör-próba (Tollens-próba)

Fehling reakció

formalin aceton

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Hogyan mutatható ki a formilcsoport? ……………………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Írd fel a pozitív próbát adó reakciókat egyenlettel! 1.) 2.) 3. Fenti kísérlettel az aldehidek milyen tulajdonsága igazolható? ……………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mivel magyarázod a két anyag eltérő viselkedését? ……………………………………………………………………………………………………………………… 5. Mi történne az acetonnal, ha forró tömény salétromsavval reagáltatnánk? Írj reakció egyenletet is! ………………………………………………………………………………………………………………………… reakcióegyenlet:

– 63 –


2. Kísérletelemzés:

27. ábra

A következő kísérletet végeztük el: Az egyik kémcsőbe etanolt, a másik kémcsőbe izopropil-alkoholt tettünk. Mindkét kémcsőbe olyan felmelegített rézdrótot mártottunk, melyet előzőleg hevítéssel oxidáltunk. Mindkét kémcsőben hasonló színváltozást tapasztaltunk. 

Írd le az alkoholok és az oxidált rézdrót között lejátszódó kémiai reakciókat!



Mindkét esetben nevezd el a keletkezett szerves vegyületet!

A reakció lejátszódása után mindkét terméket enyhén melegítve ammónia- és ezüst-nitrát oldat elegyével reagáltattuk. Az egyik esetben tapasztaltunk változást, a másikban nem. 

Mivel magyarázod a tapasztalatokat? Reakcióegyenlettel támaszd alá!

– 64 –


Feladatok: 1. Formaldehidből és acetaldehidből álló elegy 20,0 g-ja az ezüsttükör-próba során 164,62 g ezüstöt választ ki. Mi volt a kiindulási elegy tömegszázalékos összetétele?

2. 180 g 17,7 m/m%-os CuSO4-oldatot 5,00 A-es áramerősséggel elektrolizálunk. Kezdetben csak az egyik elektródon fejlődött gáz, majd az oldatban lévő fémionok elfogyását követően mindkét elektródon gázfejlődést tapasztaltunk. A katódon fejlődő 30,0 °Cos 100 kPa nyomású gáz térfogata 4,03 dm3-nek adódott. a) Írd fel az elektródfolyamatok egyenleteit! b) Melyik elektródon és hány százalékkal fejlődött több gáz? c) Mennyi ideig tartott az elektrolízis? 3. Híg nátrium-szulfátoldatot 45 percen keresztül 2,00 A erősségű árammal elektrolizálunk. a) Hány dm3 27°C-os hőmérsékletű 93,4 kPa nyomású durranógáz keletkezik? b) Hogyan változik az oldat töménysége?

– 65 –


KÍSÉRLETEK ETIL-ALKOHOLLAL Bevezetés/Ismétlés 1. Négyféle asszociáció A. B. C. D.        

etán-1,2-diol propán-1,2,3-triol mindkettő egyik sem

köznapi neve glicerin vízzel korlátlanul elegyedik vizes oldata savas kémhatású mérgező vegyület, régebben fagyállóként alkalmazták a vegyületben az oxigén és a hidrogén anyagmennyiségének aránya 3:1 a zsírok lúgos hidrolízisének egyik terméke propil-alkohollal konstitúciós izomer erősen nedvszívó (higroszkópos) anyag

2. Mit értünk az alkoholok rendűségén, illetve értékűségén? értékűség:………………………………………………………………………………………… rendűség:…………………………………………………………………………………………. 3. Melyik a két legismertebb alkil-alkohol? Röviden jellemezd őket! név:……………………………………………………………………………………………………. képlet:………………………………………………………………………………………………… jellemző fizikai tulajdonságok: ……………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………. égés egyenlete:

– 66 –


1. kísérlet – Etil-alkohol, mint oldószer Eszközök:

Anyagok: etil-alkohol sztearinsav (vagy palmitinsav) zsír étolaj dietil-éter jód vízmentes réz-szulfát

6 db kémcső kémcsőállvány vegyszeres kanál

28. ábra

A kísérlet leírása: Öntsünk a kémcsövekbe kb. 5-5 cm3 etil-alkoholt (az utolsóba lehetőleg abszolút alkoholt). Tegyünk az elsőbe borsószem nagyságú sztearinsavat, a másodikba ugyanennyi zsírt, a harmadikba kb. 1 cm3 növényi olajat (étolajat), a negyedikbe kb. 3 cm3étert, ötödikbe egy fél borsószemnyi jódot, az utolsóba egy kiskanálnyi kihevített vízmentes réz-szulfátot. Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát! 

Figyeld meg a változásokat! Foglald táblázatba a tapasztalataidat! 1. számú

2. számú

3. számú

agyag neve +etil-alkol tapasztalat

– 67 –

4. számú

5. számú

6. számú


Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen polaritású az etil-alkohol? ……………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mivel magyarázod a tapasztalataidat? ………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Mi az 5. oldat köznapi neve, mire használják? ………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Etil-alkohol érzékeny kimutatása, alkoholszonda működési elve

Eszközök: kémcső kémcsőállvány 100 cm3-es lombok mérőhenger vatta kihúzott végű üvegcső táramérleg vegyszeres kanál

Anyagok: etil-alkohol tömény kénsav kálium-dikromát

29. ábra

A kísérlet leírása: Öntsünk a lombikba 50 cm3 tömény kénsavat, rázogatás közben oldjunk fel benne 0,12 g kristályos kálium-dikromátot. Töltsünk az oldatból kb. 5 cm3-t egy kémcsőbe. Tegyünk a kihúzott végű üvegcsőbe etil-alkohollal megnedvesített vattát, a cső végén kb. egy percig fújjunk óvatosan levegőt az oldatba.

– 68 –




Figyeld meg a változásokat!

…………………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérletekhez: 1. Határozd meg a kálium-dikromátban a króm oxidációs számát! Mi okozhatja a színváltozást? ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Határozd meg az etil-alkoholban, az acetaldehidben és az ecetsavban a funkciós csoportban lévő szénatom oxidációs számát!

3. Mi történt a kísérlet során az etil-alkoholban lévő szén atomoxidációs számával? ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Részecskeátmenet szempontjából milyen reakció játszódott le? ……………………………………………………………………………………………………………………… 5. Fejezd be az alkoholszonda működését leíró reakcióegyenlet rendezését! 3 CH3-CH2-OH + 2 Cr2O72- + H+ → CH3-COOH + Cr3+ + H2O

…………………………………………………………………………………………………………………………

– 69 –


Feladatok: 1. Kísérletelemzés Nátrium darabkát dobunk egy kémcsőben lévő (vízmentes) etilalkoholba. A reakció befejeztével a kapott oldatot bepároljuk. A kémcsőben kikristályosodott szilárd anyagot ezután desztillált vízben oldjuk, és univerzális indikátorral megvizsgáljuk az oldat kémhatását. Értelmezd és magyarázd meg a kísérlet valamennyi tapasztalatát! Megoldás: a) Írd fel a nátrium és az etil-alkohol reakciójának egyenletét! reakcióegyenlet: reakciótípus: tapasztalat: a kikristályosodott anyag neve: rácstípusa: fizikai tulajdonságai: b) Milyen kémhatású a keletkezett oldat? …………………………………………………………………………………………………… c) Írd fel a kikristályosodott fehér anyag és a víz reakciójának egyenletét! …………………………………………………………………………………………………… 2. Egy oldószerként használt szerves vegyület 1,76 g tömegű mintáját tökéletesen elégetve 2,45 dm3 25 °C hőmérsékletű, standardnyomású szén-dioxid és 2,16 g víz keletkezett (más égéstermék nem volt). Az égetés során 66,4 kJ hő szabadult fel. A szerves vegyület moláris tömege 88,0 g/mol. Molekulája tartalmaz tercier szénatomot, réz(II)-oxiddal oxidálható, a kapott termék nem adja az ezüsttükör-próbát. a) Számítással határozd meg a szerves vegyület képletét és a tudományos nevét! b) Határozd meg a szerves vegyület égésének reakcióhőjét! c) Határozd meg a szerves anyag képződéshőjét!

 k H CO2 g   394kJ / mol;

 k H H 2 O f  286kJ / mol

– 70 –


HANGYASAV JELLEMZŐ REAKCIÓI Bevezetés/Ismétlés 1. Milyen oxigéntartamú funkciós csoportokat ismersz?

2. Töltsd ki a táblázatot! Rendezd forráspontjuk szerint növekvő sorba a felsorolt vegyületeket! Hidroxilcsoport+ +

hidrogén

+

acetilcsoport

+

fenilcsoport

képlet

név

+ metilcsoport + formilcsoport

3. Négyféle asszociáció (írd fel a két anyag képletét) A. B. C. D.       

etil-alkohol dietil-éter mindkettő egyik sem

a butanollal izomer vízzel korlátlanul elegyedik Na-mal hidrogénfejlődés közben reagál az eténből előállítható gyúlékony sósavval kémiai reakcióba lép NaOH-oldattal kémiai reakcióba lép

– 71 –


1. kísérlet – Hangyasav kimutatása ezüsttükör-próbával Eszközök:

Anyagok: hangyasav oldat 2mol/dm3 koncentrációjú ammóniaoldat 1 m/m%-os ezüst-nitrát oldat

kémcső kémcsőfogó 10 cm3-es mérőhenger Bunsen-égő gyufa szemcseppentő

30. ábra

A kísérlet leírása: 5 cm3ezüst-nitrátoldathoz addig csepegtessünk ammóniaoldatot, amíg a kezdetben kiváló csapadék éppen feloldódik, majd adjunk hozzá 3 cm3 hangyasav oldatot. Melegítsük közel forrásig. 

Rögzítsd a megfigyeléseidet!

………………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen funkciós csoport található a hangyasavban? Rajzold le a molekula konstitúciós képletét! Jelöld be azt a funkciós csoportot, melyet az ezüsttükör-próbával ki lehet mutatni!

– 72 –


2. Milyen redoxi tulajdonsággal rendelkezik a hangyasav? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Írd fel az ezüsttükör-próba során lejátszódó reakció egyenletét! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mi lehet az oka a kevésbé szép ezüsttükörnek? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Hangyasav oxidációja kálium-permanganáttal Eszközök:

Anyagok: tömény hangyasav oldat 2 mol/dm3koncentrációjú oldat kálium-permanganát telített meszes víz

50 cm3-es frakcionáló lombik parafa dugó vasállvány dióval és lombikfogóval gázmosó palack gumicső, Bunsen-égő gyufa, mérőhenger

kénsav

A kísérlet leírása: Öntsünk a frakcionáló lombikba kb. 10 cm3 tömény hangyasav oldatot és 3-4 cm3 2 mol/dm3koncentrációjú kénsav oldatot, erősítsük az állványba, zárjuk le a nyílását dugóval. Elvezető csövéhez gumicső segítségével kapcsoljuk a telített meszes vizet tartalmazó gázmosó palackot. Szórjunk a frakcionáló lombikba kb. 2g káliumpermanganátot, majd gyorsan zárjuk le. (Ha a gázfejlődés hidegen nem indul meg, akkor gyengén melegítsük.) 

Megfigyeléseidet jegyezd fel!

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

– 73 –


Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mi a szerepe a reakcióban a kálium-permanganátnak, illetve a kénsavnak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mivel magyarázod a tapasztalataidat? Jelöld a változást! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mi okozta a csapadékkiválást a gázmosó palackban? Reakcióegyenlettel igazold a feltevésedet! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….......................................................................................

3. kísérlet – Színváltozás brómos vízben

Eszközök:

Anyagok:

2 db kémcső kémcsőállvány

brómos víz benzin tömény hangyasav oldat

31. ábra

A kísérlet leírása: Két kémcső mindegyikébe önts kb. 1 cm3 (kb. egy ujjnyi) brómos vizet. Az egyik kémcsőhöz adj ugyanennyi benzint, a másikhoz ugyanennyi hangyasav oldatot. Óvatosan rázd össze a kémcsövek tartalmát! 

Megfigyeléseidet írd be a következő táblázatba!

– 74 –


+ brómos víz

benzin

hangyasav

színváltozás fázisok száma

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Polaritását tekintve milyen oldószer a benzin? ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen a benzin sűrűsége a vízhez viszonyítva? ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mi történt a vízben oldott brómmal? ………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Történt-e oxidációs szám változás valamelyik reakcióban? ……………………………………………………………………………………………………………………….. 5. Írd fel a kémiai változás reakcióegyenletét! ……………………………………………………………………………………………………………………….

Feladatok: 1. Propánt és ismeretlen szénhidrogént 1: 3 térfogatarányban tartalmazó gázelegyet 9,75-szoros térfogatú oxigénben tökéletesen elégetünk. Az égés utáni gázelegyben háromszor annyi széndioxid van, mint oxigén és a gázelegy 44,0 mol % vízgőzt tartalmaz. Mi az ismeretlen szénhidrogén összegképlete? 2. 110 g etil-acetáthoz vizet adunk. Bizonyos idő után az egyensúlyi elegyben a molekulák 1,37%-a etil-acetát, 87,7%-a víz, 5,48%-a pedig ecetsav, illetve etanol. Az elegy átlagos moláris tömege 22,8 g/mol. a) Mekkora tömegű vizet adunk az észterhez? b) Mekkora a hidrolízis egyensúlyi állandója? c) Az észter hány százaléka alakult át?

– 75 –


ÉTELECET ÉS FENOL Bevezetés/Ismétlés 1. Töltsd ki a következő táblázatot! fenol

hangyasav (metánsav)

egyszerűsített konstitúciós képlet molekulái közötti kölcsönhatás neve halmazállapota 25°Con és standard nyomáson reakciójának egyenlete vízzel

a vizes oldat kémhatása reakciójának egyenlete brómmal (brómos vízzel) a keletkezett termék neve a reakció típusa

2. Négyféle asszociáció A. B. C. D.       

hangyasav ecetsav mindkettő egyik sem

1°C-on, standard nyomáson folyékony halmazállapotú nátriummal hidrogénfejlődés közben reagál a brómos vizet elszínteleníti adja az ezüsttükörpróbát vízzel korlátlanul elegyedik metánból előállítható régen etil-alkoholból gyártották – 76 –


1. kísérlet –Ételecet és fenol azonosítása szódabikarbónával

Eszközök:

Anyagok: ételecet vizes oldata (20 %) fenol vizes oldata szódabikarbóna (NaHCO3)

2 db számozott kémcső 2 db kémcső kémcsőállvány vegyszeres kanál gumikesztyű

32. ábra

A kísérlet leírása: Öntsünk az ismeretleneket tartalmazó oldatokból az üres kémcsövekbe. Mindegyikbe adjunk egy kevés szódabikarbónát! 

Megfigyeléseidet rögzítsd a táblázatba! 1. számú kémcső

2. számú kémcső

+ szódabikarbóna



Tapasztalataid alapján azonosítsd a kémcsövek tartalmát! 1. számú kémcső: ……………………………………… 2. számú kémcső:

…………………………………….

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mi a fenol köznapi neve? …………………………………………………….. 2. Melyik erősebb: a szénsav vagy a fenol? a) Mi történik, ha a fenolhoz nátrium-hidroxidoldatot adunk? Írd fel a reakció egyenletét! b) Mi a termék neve?................................. – 77 –


c) Mi történne, ha a keletkezett sóoldatba szén-dioxidot vezetnénk? Megállapításodat reakcióegyenlettel igazold!

3. Írd fel az ételecet és a szódabikarbóna reakciójának egyenletét!

termék neve:………………………………………… 4. Mikor használhatjuk ezt a közömbösítési reakciót a mindennapi életben? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………….

Feladatok: 1. Az ecetsav savállandója: 1,8. 10-5 a) Készíthető-e 1,5 pH-jú ecetsav oldat? b) Készíts 4,8 pH-jú ecetsav oldatot, majd hígítsd úgy, hogy a pH-ja 1,5 egységet változzon! 2. Hangyasav és etanol egyensúlyi reakciójában egy olyan vegyület állítható elő, melyet régebben rumaroma készítésére is használtak. a) Írd fel a folyamat reakcióegyenletét, és nevezd el a reakcióban keletkező szerves terméket! b) Számítsd ki, hogy 10,0 cm3 hangyasavhoz hány cm3 etanolt mérjünk, ha azt szeretnénk, hogy a karbonsav 75,0%-a alakuljon át a reakcióban!

 HCOOH   1,23g / cm 3 ;

 C2 H 5OH   0,789 g / cm 3 ; K  3,25

c) Milyen anyagmennyiség arányban kell elegyíteni az ecetsavat és az etil-alkoholt, ha azt szeretnénk, hogy az egyensúlyi elegyben 60 m/m% észter legyen?

– 78 –


FEHÉR SZÍNŰ POROK AZONOSÍTÁSA Bevezetés/Ismétlés 1. Hogyan állapítható meg a szilárd anyagok kémhatása? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 2. Mi határozza meg a sók vizes oldatának kémhatását? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Milyen vegyületeket nevezünk aminoknak, illetve amidoknak? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Van-e valamilyen kapcsolat az aminok, amidok és a karbonsavak között? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………….

1. kísérlet – Megkülönböztethetők-e desztillált víz segítségével? Eszközök:

Anyagok:

3 db számozott kémcső az ismeretlenekkel 3 db üres kémcső kémcsőállvány csipesz pH papír

szilárd citromsav szilárd nátrium-acetát szilárd szőlőcukor desztillált víz

– 79 –


1.

2.

3.

33. ábra

A kísérlet leírása: A számozott kémcsövekben lévő porokból öntsünk át egy-egy üres kémcsőbe. Oldjuk fel a szilárd anyagokat kb. 3cm3 desztillált vízben. Az univerzál indikátorpapír segítségével állapítsuk meg az oldatok kémhatását! 

Megfigyeléseidet rögzítsd a következő táblázatban is! 1. számú ismeretlen



vizes oldat pHja az oldat kémhatása

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Rajzold fel a szilárd anyagok egyszerűsített konstitúciós képletét! citromsav

nátrium-acetát

– 80 –

szőlőcukor


2. Írd fel reakciójukat vízzel! Milyen részecske-átmenettel járnak a reakciók?

3. A következtetések levonása után add meg, melyik kémcső melyik ismeretlent tartalmazta? 1. számú kémcső:………………………………………………………… 2. számú kémcső:……………………………………………………….. 3. számú kémcső:………………………………………………………..

2. kísérlet – C-vitamin kimutatás Eszközök:

Anyagok: friss citromlé C-vitamin tabletta kálium-jodidos jód oldat 1 m/m%-os keményítő oldat metilnarancs indikátoroldat 0,01mol/dm3 koncentrációjú káliumbromát oldat tömény sósav desztillált víz

3 db kémcső kémcsőállvány kémcsőfogó Bunsen-égő gyufa 4 db 10 cm3 –es mérőhenger szemcseppentő

34. ábra

A kísérlet leírása: a) Öntsünk 2cm3friss citromlevet kémcsőbe, adjunk hozzá 1 cm3keményítő-oldatot, majd csepegtessünk hozzá néhány csepp jód-oldatot. Ugyanezt végezzük el a desztillált vízben oldott Cvitamin tablettával. – 81 –





………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… b) Öntsünk 5 cm3 frissen kicsavart citromlevet kémcsőbe, adjunk hozzá 5 cm3 tömény sósavat, 4-5 csepp metilnarancs indikátort. A kapott oldatot melegítsük fel kb. 50°C-ra, majd csepegtessünk hozzá kálium-bromát oldatot. 


………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………..

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Ki volt az a Nobel-díjas tudós, aki először azonosította a Cvitamint az aszkorbinsavval? Gyűjts róla anyagot! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 1. Mi az aszkorbinsav képlete?

3. A b) kísérletben mi a szerepe a kálium-bromátnak? Mire alkalmas ez a módszer? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

– 82 –


Feladatok: 1. Egy ismeretlen összetételű szénhidrogén 15 g-jának elégetésekor 23,31g vízgőz keletkezik. Határozd meg a vegyület képletét, ha levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége 2! 2. Határozd meg annak a nyílt láncú, telített, egyértékű primer aminnak az összegképletét és nevét, melynek nitrogéngázra vonatkoztatott relatív sűrűsége 1,607!

3. Egy egyértékű amin égetése során 2,205 dm3 25,0 °C-os standard nyomású szén-dioxid és 2,43 g tömegű víz keletkezik (az amin kizárólag szenet, hidrogént és nitrogént tartalmaz). Az előzővel azonos tömegű minta roncsolása során a vegyület nitrogéntartalmát teljes egészében ammóniává alakítjuk át. Az ammóniát vízbe vezetjük, majd a kapott oldatot 250 cm3-re egészítjük ki. Ennek az oldatnak 10,0 cm3-es részleteit 0,100 mol/dm3 koncentrációjú sósavval titráljuk meg. Az átlagfogyás 12,0 cm3. A vizsgált amin a vele azonos molekulatömegű aminok közül a legalacsonyabb forráspontú. a) Határozd meg az amin molekulaképletét és nevét! b) Határozd meg a vizsgált amin bázisállandóját, majd hasonlítsd össze a vizsgált amin és az ammónia báziserősségét, ha tudjuk, hogy az amin 0,0170 mol/dm3 koncentrációjú oldatában a pH=11,0! ( Kammónia= 1,85. 10-5mol/dm3)

– 83 –


A SZÉNHIDRÁTOK VIZSGÁLATA Bevezetés/Ismétlés 1. Hogyan csoportosíthatók a szénhidrátok szerkezetük alapján? Jellemezd röviden az egyes csoportokat! …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen monoszacharidokból épülnek fel az általad ismert diszacharidok? Milyen kötéssel kapcsolódnak össze az egyes monoszacharid részek? ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………….

– 84 –


1. kísérlet: Maltóz és szacharóz azonosítása Eszközök:

Anyagok:

2 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel 2 db üres kémcső kémcsőállvány borszeszégő 2 db főzőpohár a vízfürdőhöz vasháromláb kerámiabetétes drótháló

maltóz szacharóz 0,1 mol/dm3ezüst-nitrát –oldat 2 mol/dm3 koncentrációjú ammónia-oldat

35. ábra

A kísérlet leírása: Fél kémcsőnyi ezüst-nitrát oldathoz adjunk annyi ammónia-oldatot, hogy a kezdetben kiváló sárgásbarna csapadék éppen feloldódjon. Az így létrejött oldathoz adjunk egy keveset az egyik sorszámozott kémcső tartalmából. Tegyük meleg vízfürdőbe, óvatosan melegítsük. Mindezt ismételjük meg a másik sorszámozott kémcső esetén is. 

Észrevételeidet, tapasztalataidat jegyezd fel a következő táblázatba: tapasztalatok 1. számú ismeretlen esetén 2. számú ismeretlen esetén

– 85 –


Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen funkciós csoport jelenlétére utal a pozitív ezüsttükör próba? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen monoszacharidokból épül fel a maltóz, illetve a szacharóz? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Melyik kémcső tartalmazott redukáló hatású diszacharidot? ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Írd fel a lejátszódó reakciót szemléltető egyenletet!

5. Azonosítsd a tapasztalatok alapján, melyik számozott kémcső mit tartalmazott: 1. kémcső:…………………………………… 2. kémcső:…………………………………..

2. kísérlet – Három színtelen folyadék azonosítása (glükóz oldat, keményítő oldat és szacharóz oldat) Eszközök:

Anyagok:

3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel 6 db üres kémcső kémcsőállvány borszeszégő gyufa szemcseppentő kémcsőfogó

glükóz oldat szacharóz oldat keményítőoldat Lugol–oldat Fehling I. és Fehling II. reagens

– 86 –


36. ábra

A kísérlet leírása: Az ismeretleneket tartalmazó oldatokat két részre osztjuk. Az egyik részletekhez adjunk néhány csepp Lugol-oldatot. A másik részlettel végezzük el a következő kísérletet: Öntsünk egy kémcsőbe kb. 1 cm3 Fehling I.-oldatot, adjunk hozzá annyi Fehling II.- oldatot, amennyitől a keletkező csapadék mélykék színnel feloldódik. Az így elkészített oldathoz öntsünk kb. 2 cm3-t az 1. számú ismeretlent tartalmazó kémcsőből. Óvatosan melegítsük a kémcső tartalmát. Ismételjük meg mindezt a másik két ismeretlent tartalmazó kémcső tartalmával is. 

Tapasztalataidat foglald a következő táblázatba, majd ismereteid alapján azonosítsd az oldatokat! 1. számú ismeretlen



+ Lugol-oldat Fehling reakció eredménye az ismeretlen oldatok azonosítása

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. A glükóz, a szacharóz és a keményítő a szénhidrátok melyik csoportjába tartozik? glükóz:……………………………………………………………………. szacharóz:………………………………………………………………. keményítő:………………………………………………………………

– 87 –


2. Rajzol fel a szőlőcukor molekula gyűrűvé záródását!

3. Írd fel a szőlőcukor ezüsttükör próbáját, illetve Fehling reakcióját a nyílt láncú molekulával!

ezüsttükör próba:

Fehling reakció:

4. Mivel magyarázod a keményítő és a Lugol-oldat közötti színváltozást? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

– 88 –


Feladatok: 1. Töltsd ki a következő táblázatot! Név

maltóz

cellobióz

szacharóz

összegképlet monoszacharid egységei glikozid kötés redukáló hatás köznapi név előfordulás fizikai tulajdonságai jelentőség, felhasználás

2. 12,0 g vízmentes keményítőt savasan hidrolizálunk, amely során a keményítő teljes mértékben maltózra és glükózra bomlik. A hidrolizátummal elvégezzük a Tollens - próbát (ezüsttükör próba), közben 10,25 g ezüstöt választottunk le. A keményítő hány százaléka alakult glükózzá? Ar(Ag)= 107,9 3. Egy oxigéntartalmú szerves vegyület egyetlen funkciós csoportot tartalmaz. Ha a vegyületből 1,10 g-ot elégetünk, 1,225 dm3standard nyomású, 25°C-os szén- dioxid és 900 mg víz keletkezik. A vegyület vízzel csak korlátozottan elegyedik. Nátriumhidroxid oldattal reagáltatva hidrolizál, és a kapott só tömege 93,2%-a a kiindulási vegyület tömegének. Mi a vegyület tapasztalati képlete? Mi a vegyület molekulaképlete? Számítással alátámasztva add meg a vegyület nevét!

– 89 –


ÉLELMISZEREK VIZSGÁLATA Bevezetés/Ismétlés 1. Mi a karbonsavak jellemző funkciós csoportja? …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… 2. Kémiai ismereteid alapján sorolj fel néhány olyan karbonsavat, amelyek egyéb funkciós csoportot is tartalmaznak! Nézz utána ezek jellemző tulajdonságainak! Rajzold fel az egyszerűsített konstitúciós képletüket!

1. kísérlet – Sárgarépa cukortartalmának kimutatása Eszközök: 2 db kémcső kémcsőállvány kémcsőfogó Bunsen-égő gyufa tölcsér szűrőpapír

Anyagok: sárgarépa desztillált víz Fehling I.-oldat Fehling II.- oldat

– 90 –


37. ábra

A kísérlet leírása: Néhány apróra felvágott sárgarépa szeletet kb. 5 cm3 desztillált vízzel forraljuk 1-2 percig. Szűrjük meg a folyadékot, a szűrlettel végezzük el Fehling próbát! ( A Fehling próba: Önts egy kémcsőbe kb. 1 cm3 Fehling I.-oldatot, adj hozzá annyi Fehling II.- oldatot, amennyitől a keletkező csapadék mélykék színnel feloldódik. Az így elkészített oldathoz öntsd a szűrletet. Óvatosan melegítsd a kémcső tartalmát.) 


………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………….

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Milyen anyagokat tartalmazhat a sárgarépa, amelyek adják a fenti reakciót? ……………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………….. 2. A sárgarépa milyen tulajdonságait köszönheti ezeknek a molekuláknak? …………………………………………………………………………………………………………………….

– 91 –


3. Mitől sárga a sárgarépa? …………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………….

2. kísérlet – Tejcukor kimutatása Eszközök:

Anyagok:

3 db kémcső kémcsőállvány kémcsőfogó Bunsen-égő gyufa 3 db 10 cm3 –es mérőhenger szemcseppentő tölcsér szűrőpapír

tejcukor tej 2 mol/dm3 koncentrációjú ecetsav 2 mol/dm3 koncentrációjú nátriumhidroxid oldat desztillált víz Fehling I.- oldat Fehling II.- oldat

A kísérlet leírása: Oldjunk fel 5 cm3 desztillált vízben egy kevés tejcukrot. Végezzük el a Fehling próbát! 8 cm3 tejhez adjunk 1 cm3ecetsavat, forraljuk fel és szűrjük meg a folyadékot. A szűrletet lúgosítsuk meg, majd végezzük el a Fehling próbát! 

A tapasztalatokat foglald táblázatba! Fehling próba tapasztalatai tejcukor tej

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mivel magyarázod a tapasztalataidat? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

– 92 –


2. Írd fel a tejcukor savas hidrolízisét!

3. kísérlet – Zsír kioldása tejből Eszközök:

Anyagok:

2 db 50 cm3-es mérőhenger 200 cm3-es rázótölcsér óraüveg főzőpohár a vízfürdőhöz elektromos melegítő

tej 2 mol/dm3 koncentrációjú nátriumhidroxid oldat dietil-éter (vagy sebbenzin)

A kísérlet leírása: A rázótölcsérbe öntsünk 50 cm3tejet és 15 cm3 étert (vagy benzint), rázzuk az elegyet erősen kb. 2 percig. A rázótölcsér dugóját többször lazítsuk meg, hogy a belső túlnyomást kiegyenlítsük. A felső éteres fázist válasszuk el a vizes fázistól, majd 8 cm3éteres oldatot öntsünk óraüvegre, vízfürdőn pároljuk be. (A vízfürdő alatt láng ne égjen!) 

Mi maradt az oldószer elpárologtatása után az óraüvegen?

…………………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mit nevezünk zsíroknak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen polaritású molekulák a zsírok? ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mivel célszerű a kísérlet után átmosni a rázótölcsért? Miért? …………………………………………………………………………………………………………………………

– 93 –


Feladatok: 1. A következő táblázatban csak olyan vegyületek szerepelnek, melyek oldata adja az ezüsttükörpróbát. Töltsd ki a táblázatot! a vegyület képlete és neve CH3CHO taldehid

ace-

jellemző tulajdonság(ok)

kémiai tulajdonság, jelentőség

1. halmazállapota (25 °C, stand. 3. előállításának nyomás): egyenlete szénhid………………………………………………………. rogénből: 2. rácsösszetartóerő (legerősebb): ……………………………………………………..

4.

molekulaképlete: C3H4O

5. az ezüsttükörpróba egyenlete:

6.

az ecetsav konstitúciós izomerje, egyetlen funkcióscsoportot tartalmaz.

7. reakciója NaOHoldattal (egyenlet):

8.

9. a halmazt alkotó molekulák királis C-atomjainak száma:………………………….

az RNS alkotó része

10.

halmazában dimereket alkot, vizes oldata savas kémhatású, brómos vizet elszínteleníti

11. reakciója brómos vízzel (egyenlet):

12.

a bakelitgyártás egyik alapanyaga

13. előállításának egyenlete alkoholból:

14.

a természetben előforduló legismertebb ketohexóz

15. a pozitív ezüsttükörpróba szerkezeti oka:

2. A propánsav disszociációs állandója 1,3.10-5. a) Lehet-e 1,2-es pH-jú propánsav-oldatot készíteni? b) Mennyi a 4,2 –es pH-jú oldatának koncentrációja? c) Hányszorosára kell hígítani a 4,2-es pH-jú oldatát, hogy a pHja eggyel nagyobb legyen?

– 94 –


FEHÉRJE OLDAT VIZSGÁLATA Bevezetés/Ismétlés 1. Az élet molekulái az aminosavak és a fehérjék. Van-e kapcsolat az aminosavak és a fehérjék között? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Van-e különbség a peptid és a fehérje között? Válaszodat indokold! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mit értünk a fehérje molekulák szerkezetén? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 4. A fehérjéket proteineknek is nevezik, de hallani a proteid kifejezést is. Van-e különbség a kettő között? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – Egyszerű kísérletek tojásfehérjével Eszközök: 6 db kémcső kémcsőállvány 2 db 100 cm3-es főzőpohár Bunsen-égő tölcsér vatta gyufa vegyszeres kanál

Anyagok: tojásfehérje oldat desztillált víz nátrium-klorid szilárd réz(II)-szulfát szilárd ólom-nitrát szilárd cc. sósav 2 mol/dm3 koncentrációjú salétromsav oldat forró víz

– 95 –


38. ábra

A kísérlet leírása: A tojásfehérjét vízzel hígítsuk négyszeres térfogatra, jól rázzuk öszsze az oldatot, majd a tölcsérbe tett vattacsomón keresztül szűrjük meg. Töltsünk hat kémcsőbe kb. 5 cm3 fehérjeoldatot. Az első kémcsövet mártsuk forró vízbe, a másodikba szórjunk egy kanálnyi nátrium-kloridot, a harmadikba kanálnyi réz(II)-szulfátot, negyedikbe kanálnyi ólom-nitrátot,az ötödikbe kb. 2 cm3 cc. sósavat, az utolsóba kb. 2 cm3 salétromsavat. Rövid várakozás után valamennyi kémcsőbe desztillált vizet öntünk. 

Megfigyeléseidet, tapasztalataidat foglald táblázatba!

fehérje

1. kémcső

2. kémcső

3. kémcső

4. kémcső

5. kémcső

6. kémcső

megfigyelés desztillált víz hatására

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Miért veszélyes a tartósan magas láz? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. 2. Mivel magyarázod az eltérő tapasztalatokat? ………………………………………………………………………………………………………………………… …..…………………………………………………………………………………………………………………… – 96 –


3. Mit nevezünk reverzibilis kicsapódásnak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Mivel magyarázható a nehézfémsók mérgező hatása? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Mit nevezünk xantoprotein-reakciónak? …………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………….

2. kísérlet – Kémikus kísérletei fehérje-oldattal Eszközök:

Anyagok: szűrt tojásfehérje-oldat 5 m/m%-os nátrium-hidroxid oldat 10 m/m%-os réz(II)-szulfát oldat

3 db kémcső kémcsőállvány 3 db 10cm3-es mérőhenger szemcseppentő

39. ábra

A kísérlet leírása: Egy kémikus tojásfehérje-oldattal kísérletezett. Először, a felsorolás sorrendjében, azonos térfogatú (2-2-2 cm3) nátrium-hidroxid-, réz(II)-szulfát- és tojásfehérje oldatot öntött öszsze.

– 97 –


Másodszor ugyanezekkel a mennyiségekkel, de fordított sorrendben végezte az oldatok összeöntését. Végül a harmadik esetben a tojásfehérje-oldathoz kevés nátriumhidroxid oldatot öntött (kb. 1 cm3), majd egy csepp réz(II)- szulfát oldatot. 

Figyeld meg az összeöntésekkor bekövetkező változásokat! Megfigyelésedet rögzítsd!

1. kísérlet:……………………………………………………………………………………… 2. kísérlet:……………………………………………………………………………………… 3. kísérlet: ………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Magyarázd meg az eltérő tapasztalatokat! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. A Biuret-próba során milyen egyéb, a fehérjékre jellemző átalakulás megy végbe a színváltozás mellett? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

– 98 –


Feladatok: 1. 9,8 dm3 térfogatú, 25°C hőmérsékletű, standard nyomású metilamint elégetve 390,6 kJ hő szabadul fel. ( A vegyület nitrogéntartalma az égés során elemi nitrogénné alakul.) A következő kötési energia értékeket ismerjük: E (C-H) = 435 kJ/mol; (O=O) = 497 kJ/mol E (N  N) = 945 kJ/mol; H) = 492 kJ/mol

E( N-H) = 431 kJ/mol; E (C=O) = 725 kJ/mol;

E E (O-

Írd fel a metil-amin égésének egyenletét! Számítsd ki a megadott adatokból a C-N kötési energiáját a metil-aminban! 2. Egy oxigéntartalmú szerves vegyületet elégetünk. Az égéstermék térfogat százalékos összetétele: 3,87 % O2; 72,88% N2; 10,33% CO2; 12,92% H2O. a.) Határozd meg a vegyület összegképletét! b.) Írd fel a lehetséges konstitúciókat és nevezd el a vegyületet, ha tudjuk, hogy vízben rosszul oldódik! c.) Hány százalékos levegőfelesleget használtak az égetéskor, ha a levegő öszszetétele 21 tf% O2; 79 tf% N2 ?

– 99 –


KÍSÉRLETEK MŰANYAGOKKAL Bevezetés/Ismétlés 1. Vajon minden mesterségesen előállított anyag műanyag? Definiáld, mit értünk műanyagokon? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. A szintetikus műanyagokat az előállításuk reakciótípusa alapján milyen csoportokra oszthatjuk? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Hogyan csoportosíthatjuk a biológiailag lebomló műanyagokat? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet – Műanyagok azonosítása lángban Eszközök:

Anyagok: polisztirol plexi  poli metil  metakrilát  PVC polietilén poliamid bakelit

csipesz Bunsen-égő hőálló tálca lakmuszpapír gyufa

40. ábra

– 100 –


41. ábra

A kísérlet leírása: Állítsuk be a Bunsen-égő lángját úgy, hogy nem világító lángot kapjunk. Fogjuk meg csipesszel a mintát, tartsuk a láng alsó, külső széléhez. Figyeljük meg, meggyullad-e, folytatja-e égését, ha kivesszük a lángból. A PVC esetén közelítsük a benedvesített kék lakmuszpapírt a lángból kivett mintához. 

A tapasztalatokat foglaljuk a következő táblázatba: műanyag neve

láng színe

Folytatja-e égését?

szag

egyéb észrevétel

polisztirol plexi PVC poliamid bakelit polietilén

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mivel magyarázod a PVC esetén az indikátor színváltozását! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Jelöld a fenti anyagok ismétlődő szerkezeti egységeit, nevezd meg az egyes anyagok monomereit, illetve az előállításuk reakciótípusát! polisztirol: .....................................................................................................................................................................

– 101 –


plexi: ..................................................................................................................................................................... PVC: ..................................................................................................................................................................... poliamid: ..................................................................................................................................................................... bakelit: ..................................................................................................................................................................... polietilén: …………………………………………………………………………………………………………………………

3. Sorolj fel egyéb, általad ismert műanyagot, monomerét, típusát és felhasználását! ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………

2. kísérlet – Polisztirol vizsgálata Eszközök:

Anyagok:

2 db kémcső Bunsen-égő gyufa egyfuratú dugó derékszögben kétszer meghajlított üvegcső Bunsen-állvány dióval,fogóval

polisztirol darabkák brómos víz

– 102 –


42. ábra

A kísérlet leírása: Száraz kémcsőbe tegyünk 1-2 kisebb polisztirol darabkát, zárjuk le a kémcsövet egyfuratú dugóval, amelyben kétszer meghajlított üvegcső van. A cső végét vezessük híg brómos vízbe. Melegítsük kis lánggal a kémcső alját. 

Figyeld meg a polisztirol és a brómos víz színváltozását!

…………………………………………………………………………………………………………………………

Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mi történt a polisztirollal kb. 150°C-on? ……………………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Írd fel a sztirol és a brómos víz között lejátszódó reakció egyenletét! Mi a reakció típusa?

– 103 –


Feladatok: 1. Az akrilsavat az iparban - egyéb módszerek mellett – következő egyenlet szerint állítják elő: HC  CH + CO  H 2 O

Ni ( CO)

 H C CH  COOH 2

450 tonna akrilsav előállításához hány m3 standard állapotú acetilén - szén-monoxid gázkeverék szükséges?

2. Egy polietilént előállító üzemben évente 60000 tonna polietilént állítanak elő. Hány m3 standard állapotú etilén szükséges ehhez, ha az üzemben 96%-os hatékonysággal állítják elő a polietilént?

– 104 –


FOGALOMTÁR amidok: Olyan összetett funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek, melyek amidcsoportot tartalmaznak. Az amidcsoport egy szénatomból és hozzá közvetlenül kapcsolódó oxigén – és nitrogénatomból áll. A amidcsoportban a szénatomhoz kettőskötéssel kapcsolódik az oxigénatom. amin: Olyan nitrogéntartalmú szénvegyületek, amelyek molekuláiban a nitrogén egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódik a szénatomhoz. Formálisan az ammónia származékainak tekinthetők. elektrolízis: Olyan berendezés, amelyben az elektromos energia kémiai energiává alakul, azaz az elektrolizáló cellában külső egyenáramú áramforrás hatására bekövetkező kémiai változások összessége. elektródpotenciál: (az elektród reakció potenciálja) Az adott elektródból és egy vonatkoztatási elektródból álló galváncella elektromotoros potenciálkülönbsége. fotokémiai reakció: Azok a kémiai folyamatok, amelyekben az átalakuláshoz szükséges energiát a látható vagy az ultraibolya tartományba eső elektromágneses sugárzás energia formájában veszi fel a rendszer. galvánelem: Olyan berendezés, amelyben kémiai reakció termel elektromos áramot, azaz kémiai energiát alakít át elektromos energiává. glikozidos kötés: Monoszacharid részeket összekötő éterkötés. katalizátor: A katalizátor olyan anyag, ami gyorsítja a kémiai reakciót úgy, hogy közben nem használódik el, a reakciósebességet növeli. Úgy fejti ki hatását, hogy a reakció alacsonyabb aktiválási energiájú folyamatokon keresztül játszódik le. A katalízis során a katalizátor nem változik meg maradandóan.

– 105 –


koaguláció: Az a folyamat, amelynek során kolloid részecskék nagy tömeget képezve (koagulum) irreverzibilisen összeállnak. optikailag aktív anyag: Az olyan anyagok, melyek a lineárisan polarizált fény polarizációs síkját elforgatják. Ennek oka lehet a kristályszerkezet (pl.: kvarc) illetve a molekulaszerkezet. Az optikailag aktív anyagok molekulája aszimmetriacentrumot tartalmaz, pl. egy olyan szénatomot, melyhez négy különböző ligandum kapcsolódik, azaz van kiralitáscentruma. peptidkötés: Két aminosav peptidkötéssel kapcsolódhat össze. Általában egy aminosav-molekula karboxilcsoportjából és egy másik aminosavmolekula aminocsoportjából vízkilépéssel (kondenzáció) keletkezik. Eredménye erős, kovalens kötéssel összekapcsolt dipeptid. polarimetria: Analitikai eljárás, ami során lineárisan polarizált fényt vezetnek át egy optikailag aktív közegen, és mérik a fény polarizációs síkjának elfordulási szögét. proteidek: (összetett fehérjék) Hidrolízise közben az aminosavakon kívül más vegyületek (pl. szénhidrátok, gliceridek) is keletkeznek. proteinek: (egyszerű fehérjék) Savas hidrolízissel csak aminosavakra bontható. redoxi titrálás: Elektronátadás megy végbe az elektront átadó donor és az elektront felvevő akceptor molekulák (vagy ionok) között. Egyidejűleg a donor oxidálódik, tehát az oxidációs száma nő, az akceptor redukálódik, az oxidációs száma csökken. refrakció: A fény törése, a törésmutató pedig az anyagok fénytörésének a mértéke. A fény elektromágneses sugárzás, duális természetű, egynemű anyagban egyenes vonalban terjed. Sebessége az anyagi minőségtől függ. A fénysugár a két közeg határán megtörik. A törésmutató a beesési szög és a törési szög segítségével meghatározható. – 106 –


refraktometria: A törésmutató mérésén alapuló minőségi és mennyiségi analitikai vizsgálati módszer. Elsősorban folyadékok elemzésére használatos, de gázok és szilárd anyagok is vizsgálhatók rendűség: A rendűség megmutatja, hogy az alkohol molekulában a hidroxilcsoporthoz kapcsolódó szénatom hány olyan kötést alakít ki, melyekkel másik szénatomhoz kapcsolódik. Az elsőrendű alkoholokban a hidroxilcsoport láncvégi szénatomhoz, másodrendűekben láncközi- vagy gyűrű tagját képező szénatomhoz, a harmadrendűekben elágazásos szénatomhoz kapcsolódik titrálás: Az oldatok térfogatos elemzése, az anyagok mennyiségi meghatározására használjuk, gyakran alkalmazott módszer a kémiában. A mérés során az ismeretlen koncentrációjú oldat ismert térfogatát ismert koncentrációjú oldattal reagáltatjuk, a két oldat hatóanyagai kölcsönhatásba lépnek egymással, a végpontot például az indikátor színváltozása jelzi.

– 107 –


FORRÁSOK Felhasznált irodalom: Blázsikné Karácsony Lenke – dr. Kiss Lajosné – Prókai Szilveszter (2008): 12 próbaérettségi kémiából. Szeged: Maxim Kiadó. Czirók Ede (2006): Kémia Kísérletek az érettségin. Debrecen: Kapitális Nyomda. Rózsahegyi Márta - Vajand Judit (1991): 575 Kísérlet a kémia tanításához. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat. Rózsahegyi Márta - Vajand Judit (1994): Rendszerező kémia mintapéldákkal, feladatokkal. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. Villányi Attila Kemavill Bt.       

(2003):

Kémia

kétszintű

érettségire.

Budapest:

http://hu.wikipedia.org http://kemia.fazekas.hu http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/meres/polari/Polarim.htm http://tudasbazis.sulinet.hu http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9 http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok

A képek forrásai: 

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html (1. ábra)



http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)



http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html (1. ábra)



http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

 

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_8 (3. ábra) http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hydrogen-peroxide-3Dballs.png (4. ábra) http://www.chem.elte.hu/pr/erettsegi_kiserletek.html (5. ábra) http://wikiszotar.hu/images/9/98/Chemist.jpg (6. ábra) http://www.chem.elte.hu/pr/erettsegi_kiserletek.html (7. ábra) http://kemia.fazekas.hu/?page_id=199 (8. 9. ábra) http://kemia.fazekas.hu/?page_id=199 (10. 11. ábra) http://wikiszotar.hu/images/9/98/Chemist.jpg (12. ábra) http://www.chem.elte.hu/pr/erettsegi_kiserletek.html (13. ábra) http://kemia.fazekas.hu/?page_id=208 (14. ábra)

       

– 108 –


   

                

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/galvancellak (15. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9-Galvanelemek(16. ábra) http://www.taneszkozcentrum.hu/?page=products&subcat=124 (17. ábra) http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Search&q=9vos%20elem%20conrad%20energy&gclid=CJ_Rw_7M6roCFUtP3go drhsASQ (18. ábra) http://www.taneszkozcentrum.hu/?page=products&subcat=124 (19. ábra) http://vcsaba93.uw.hu/kepek/eszkozok/egyeb/refrakometer1.jpg (20. ábra) http://phys.chem.elte.hu/tanarlab/meres/polari/Polarim.htm (21. ábra) Titrálási gyakorlat a Révai Miklós Gimnázium régi kémia laborjában. Irinyi verseny megyei fordulója 2008. (22. ábra) http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://webaruhaz.lombik.h u (23. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9Az_egyensulyi_allapot_befolyasolasa-100622 (24. ábra) http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/sze rves-kemia/eszterek/az-etil-acetat (25. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10Fontosabb_aldehidek-100251 (26. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-Az_aldehidek100250 (27. ábra) http://www.chem.elte.hu/pr/erettsegi_kiserletek.html (28. ábra) http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elem ei/Elemek/krom06.htm (29. ábra) http://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCstt%C3%BCk%C3%B6rp r%C3%B3ba (30. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10Fontosabb_alkansavak-100254 (31. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10Fontosabb_alkansavak-100254 (32. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-A_fenolok100247 (32. ábra) http://www.mozaweb.hu/course.php?cmd=code (33. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10Egyeb_fontosabb_karbonsavak-100255 (34. ábra)

– 109 –


        

http://ujbeszel.4242.hu/vitamins/vitaminc.html (34. ábra) http://kemia.fazekas.hu (35. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10A_poliszacharidok-100272 (36. ábra) http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/tevek enysegek-kemiai-feladatok-gyujtemenye/fehling-proba (37. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10A_feherjek_konstitucioja-100274 (38. ábra) http://www.youtube.com/watch?v=Urr26CvvHnk (39. ábra) http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10Mesterseges_alapanyagu_muanyagok-100280 (40. 41. ábra) http://szigetelesbolt.hu/polisztirol-szigeteles (42. ábra) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szerves-kemiaszerves/ch09s07.html (42. ábra)

– 110 –

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet KÉMIA. 12. évfolyam. Krupits Mária Judit

Recommend Documents