A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam

„A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

FÖLDRAJZ

8. évfolyam

Rebák Sándor Rebákné Németh Erzsébet

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 3 Általános bevezetés .......................................................................... 7 1. Röghegységek........................................................................ 10 2. Lánchegységek ...................................................................... 13 3. Vulkánok ............................................................................... 16 4. Kőzetek vizsgálata I. Magmás kőzetek ...................................... 19 5. Kőzetek vizsgálata II. Szerves eredetű üledékes kőzetek ............. 23 6. Kőzetek vizsgálata III. Törmelékes üledékes kőzetek .................. 26 7. Ásványkincsek ....................................................................... 29 8. Síkságok ............................................................................... 32 9. A szél felszínformálása ............................................................ 35 10. A napsugárzás ....................................................................... 38 11. A hőmérséklet ........................................................................ 42 12. A csapadék ............................................................................ 47 13. A szél .................................................................................... 51 14. Éghajlati diagramok ................................................................ 55 15. Csapadékvíz a talajban I. ........................................................ 60 16. Csapadékvíz a talajban II. ....................................................... 63 17. A vízgyűjtőterület ................................................................... 67 18. A folyók felszínformálása ......................................................... 71 19. Folyótorkolatok ...................................................................... 75 20. Vízesések .............................................................................. 78

Fogalomtár .................................................................................... 81 Források ........................................................................................ 83

Munkafüzet – Földrajz, 8. évfolyam

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kémcsőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 

Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak!

–3–


Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása 1. 2. 3. 4.

levegőnyílás elzárása gyufagyújtás gázcsap megnyitása gáz meggyújtása

1. ábra

2. ábra

–4–


A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok

Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló gázok

Irritáló anyagok

Mérgek

Maró hatású anyagok

Emberre ártalmas

Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében:

R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! –5–


A hypo esetében: R 31

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52

Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó!

S 20

Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26

Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46

Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni!

S 50

Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Védőkesztyű használata kötelező

Vigyázz! Forró felület Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag!

–6–


ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Célok, feladatok A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása.

Követelmények A földrajzórai vizsgálat során a tanulók egy folyamat, jelenség megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, - modellezve azt, vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat, jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosítanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett ta-

–7–


pasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a folyamat, a jelenség feltételeit. A valóság megismerésének földrajzi megközelítése a természettudományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok várható kimenetelét is. „A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.” (Nat-2012, Ember és természet műveltségi terület) A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudományos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérletezések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elméletek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az iskolában cselevő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozásának a módjait. A Földünk – környezetünk műveltségi terület ismeretrendszerének elsajátítása „hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. A tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás képességének fejlesztése közvetlen (részben terepi) tapasztalatszerzéssel, megfigyelésekkel és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználásával.” (Nat-2012, Földünk – környezetünk műveltségi terület) „A természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció, az egyszerűsítés, a strukturálás, az osztályozás, a fogalommeghatározás, a rendszermegfigyelés, a kísérletezés, a mérés, az adatgyűjtés-, és feldolgozás, a következtetés, az előrejelzés, a bizonyítás, cáfolás készségrendszerét.” (Nat-2012, kulcskompetenciák leírása) A földrajz (geográfia) komplex tudomány. A klasszikus megközelítés szerint két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz. Emiatt a földrajztudomány egyszerre tartozik a természettudományok és a társadalomtudományok közé. –8–


Mivel a labor a nevében is „természettudományos”, emiatt a kísérletek is a földrajz természettudományos részéből kerültek ki. Mivel a természettudomány maga is komplex, emiatt a munkafüzetben lévő kísérletek is soktényezősek: a földrajzon kívül a többi természettudomány, a fizika, kémia, biológia is szerepel bennük.

Kísérleteink alapja a tudományos megfigyelés, melynek a következő kritériumoknak kell megfelelni: 

 

 

céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, probléma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztottunk tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell határoznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat ténylegesen a valóságot tükrözze megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megismétlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelentéseihez.

–9–


RÖGHEGYSÉGEK Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatokat! 1. Hogyan csoportosítjuk szerkezetük szerint a hegységeket? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 2. Mi a szerepe a belső és külső erőknek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Sorold fel, mely külső erők formálják a hegységek felszínét! ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 4. Húzd alá az elméleti ismeretek szövegében, mi jellemző a röghegységek felszínére! 5. Mikor és melyik két hegységképződési ciklusban keletkeztek a röghegységek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Röghegység a homokasztalon Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok, munkafüzet

A kísérlet leírása: Alakítsatok ki röghegységet a homokasztalon! Jellemezzétek szóban! Oldjátok meg a munkafüzet feladatait!

2. kísérlet: Törés-vetődés árnyjátékkal Figyeljétek társatok bemutató kísérletét!

– 10 –


Eszközök: írásvetítő, három darab írólap, munkafüzet

A kísérlet leírása: Helyezd az írásvetítő ernyőjére függőlegesre fordítva pontosan egymás mellé a három írólapot! Csúsztasd őket egymástól egy-egy centiméterre! Így keletkezett két törésvonal. Mozdítsd el a három írólapot egymás mellett, hogy kiemelt rög, árok és lépcsős vidék keletkezzen! (Az írásvetítőt lehet helyettesíteni egy hátulról megvilágított kisebb lepedővel is. Akkor mögötte kell eljátszani az árnyjátékot!)

3. kísérlet: Árkos süllyedék kialakítása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: két vastag könyv, nylonterítő, kisebb deszka, gyurma, munkafüzet

A kísérlet leírása: Két vastag, keménykötésű könyvet vízszintesen helyezzetek el szorosan egymás mellé a deszkára! Takarjátok le a könyveket átlátszó nylonterítővel! Készítsetek gyurmából egy, a könyvekkel közel azonos méretű, de vékonyabb lepényt! Fektessétek rá a gyurmalepényt a könyves alakzat közepére, majd lassan csúsztassátok el a könyveket egymástól! Mi történik? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Szerkezetük szerint vannak törés-vetődéses* szerkezetű röghegységek* és gyűrt szerkezetű lánchegységek. A hegységeket belső erők emelik ki, felszínük folyamatosan a külső erők pusztító hatásának van kitéve. A röghegységek megjelenésére a legömbölyített hegyhátak, kisebbnagyobb fennsíkok, lankás lejtők, széles völgyek, tágas medencék jellemzők. A földtörténeti óidőben két nagy hegységképződés ment végbe. A Kaledóniai-hegységképződés a szilur időszakban, a Variszkuszi-hegységképződés a karbon időszakában

– 11 –


Feladatok: 1. feladat 1. Nevezd meg a röghegység felszínformáit!

2. feladat 1. Rajzold le és nevezd meg a törés-vetődéses formákat!

2. Mit tapasztaltál, amikor a két könyvet lassan távolítottátok egymástól? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 12 –


LÁNCHEGYSÉGEK Bevezető feladat: Gyűjts össze négy perc alatt minél több 4000 méternél magasabb hegycsúcsot a térképről! Húzd alá azok nevét, amelyek a déli félgömbön vannak! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Lánchegység a homokasztalon Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok, munkafüzet

A kísérlet leírása: Alakítsatok ki lánchegységet a homokasztalon! Jellemezzétek szóban! Oldjátok meg a munkafüzet feladatait!

2. kísérlet: Gyűrődés textilcsíkokkal Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: különböző színű sálak, munkafüzet

A kísérlet leírása: Helyezzetek egymás fölé különböző színű textilsálakat! Oldalról nyomjátok össze őket, hogy redők keletkezzenek! Figyeljétek meg, mi történik! Tapasztalataitokat írjátok le a munkafüzetbe!

3. kísérlet: Gyűrődés gyurmával Kis csoportban dolgozzatok!

– 13 –


Eszközök: különböző színű gyurma, 10 centiméter széles gumiszalag, munkafüzet

A kísérlet leírása: Különböző színű gyurmából készítsetek hurkákat! Ketten a két végénél fogva húzzátok feszesre az asztalra helyezett gumiszalagot! Hegyezzétek rá szorosan egymás mellé a színes gyurmahurkákat! Ezután engedjétek lazára a gumiszalagot! Figyeljétek meg, mi történik! Tapasztalataitokat írjátok le a munkafüzetbe!

Elméleti ismeretek: Szerkezetük szerint vannak törés-vetődéses szerkezetű röghegységek és gyűrt* szerkezetű lánchegységek*. A hegységeket belső erők emelik ki, felszínük folyamatosan a külső erők pusztító hatásának van kitéve. A lánchegységek megjelenésére a magas hegycsúcsok, csipkézett hegygerincek, meredek, szakadékos lejtők, egymással párhuzamos vonulatok, hosszanti völgyek jellemzőek. A földtörténeti újidő harmadidőszakában keletkeztek. A Föld lánchegységei az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjai.

Feladatok: 1. feladat 1. Nevezd meg a lánchegység felszínformáit!

2. feladat 1. Mit szemléltettetek a színes sálak összenyomásával? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. – 14 –


2. Mit jelenítenek meg a színes sálak? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. feladat 1.Írd le a gyűrődés gyurmával kísérletet! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. feladat 1. Húzd alá a kakukktojást! Válaszodat indokold meg! Andok, Pireneusok, Appenninek, Appalache, Himalája, Balkán, Kárpátok, Alpok …………………………………………………………………………………………………………………………………..

– 15 –


VULKÁNOK Bevezető feladat: Mely vulkáni katasztrófákról hallottál? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Vulkáni kitörés Nagyobb csoportban dolgozzatok!

Eszközök: nagyobb üvegkád, félliteres műanyagpalack, tölcsér, nedves homok, 3 evőkanál szódabikarbóna, másfél deciliter víz főzőpohárban, másfél deciliter ecet főzőpohárban, egy kanál mosogatószer, egy kanál vörös ételfesték, munkafüzet

A kísérlet leírása: Töltsétek bele a műanyagpalackba a szódabikarbónát és csavarjátok rá a kupakot! Állítsátok bele a palackot az üvegkádba, és nedves homokból építsetek köré egy vulkáni kúpot! A palack kupakját csavarjátok le, a szabad nyílás lesz a kráter. Az első főzőpohár vízbe tegyétek bele a kanál mosogatószert! A második főzőpohár ecetbe tegyétek bele a kanál vörös ételfestéket! Töltsétek először az első, majd a második főzőpohár tartalmát tölcséren keresztül a műanyagpalackba! Emeljétek ki a tölcsért, majd lépjetek hátrébb! Figyeljétek meg, mi történik! Tapasztalataitokat írjátok le a munkafüzetbe!

2. kísérlet: A vulkáni kúp – tanári kísérlet

Eszközök: borszeszégő, gyufa, vasháromláb lángelosztó hálóval, közepes lombik, állványzat, tűzálló lemez nyílással, ammónium-dikromát kristályos anyag, itatóspapír, munkafüzet

– 16 –


A kísérlet leírása: A lombikot egynegyed magasságig megtöltjük ammóniumdikromáttal. Majd helyezzük a vasháromláb lángelosztójára! Tegyük föléje az állványzatot, amelyre fektessük a tűzálló lemezt! A lemez nyílásába a lombik szája pontosan illeszkedjen! Majd borítsuk rá a lemezre az itatóspapírt! Az itatósra szórjunk vékonyan homokot! Miután meggyújtottuk a borszeszégőt a lombik alatt, várjunk, míg a reakció beindul! Ekkor oltsuk el a lángot, mert a folyamat a továbbiakban hevítés nélkül is zajlik!

Elméleti ismeretek: Vulkán* akkor keletkezik, amikor a kéreg törésvonala mentén felszínre tör a Föld belsejének izzón folyó kőzetolvadéka, a magma*. A magmából a felszínen láva*lesz. A megismétlődő kitörések során vulkáni hegy keletkezik. A kitörés mozzanatai: heves robbanások, gőzök, gázok lövellése, kőzet- és hamuszórás és lávaömlés. A vulkáni kúp részei: kürtő, kráter*, megszilárdult láva, vulkáni tufa.

Feladatok: 1. feladat 1. Mit tapasztaltál mikor a folyadékokat a „vulkánba” öntöttétek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi volt jelenség kémiai hátterében? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 3. Minek felelnek meg a valóságban a kísérlet eszközei, anyagai? műanyagpalack = ………………………………………………………………………………………………………. a palack nyílása = ……………………………………………………………………………………………………….

– 17 –


a kiölő színes folyadék = …………………………………………………………………………………………….. 4. Hol keletkeznek vulkánok a valóságban? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Nevezz meg öt híres vulkánt a Földön! A vulkán neve

Magassága

Ország

2. feladat 1. Nevezd meg az ábra alapján a vulkán részeit!

3. ábra

A. …………………………………………………………….. B. …………………………………………………………….. C. ……………………………………………………………… D. …………………………………………………………….. E. ……………………………………………………………… F. ………………………………………………………………

– 18 –


KŐZETEK VIZSGÁLATA I. MAGMÁS KŐZETEK Bevezető feladat Fejtsd meg a rejtvényt! Miről szól a mai óra? 1. 2. 3. 4. 5. 1. A Szaharában bőven van belőle. 2. Üledékes kőzet, benne szabad szemmel is láthatók a csigák, kagylók maradványai. 3. A szél által felhalmozott, finom porból álló kőzet. 4. A Mátrát felépítő kőzet. 5. Jellegzetesen szemcsés szerkezetű, magmából megszilárdult kőzet.

1. kísérlet: A gránit vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: gránit, szeg, kézi nagyító

A kísérlet leírása: Figyeljétek meg a gránitot! Milyen a színe, szemcsézettsége? Nézzétek meg kézi nagyítóval is! Karcoljátok meg hegyes szeggel! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Vulkáni kőzetek vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: bazalt, andezit, riolit, bazalttufa, andezittufa, riolittufa, kézi nagyító, deszka, kalapács

A kísérlet leírása: Vizsgáljátok meg először szabad szemmel, majd kézi nagyítóval a bazaltot, andezitet, riolitot, bazalttufát, andezittufát, riolittufát! Mi– 19 –


lyen a színük, milyen szemcsézettségűek? Helyezzétek a deszkára a bazaltot és a bazalttufát üssetek rájuk kalapáccsal! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. gyakorlat: Hazánk vulkáni hegységei Eszközök: Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Atlaszod segítségével oldd meg a munkafüzet feladatait! Kövesd a munkát a falitérképen!

Elméleti ismeretek: A Föld kérgének építőanyagai az ásványokból felépülő kőzetek*. A magmából keletkezett a felszín alatt a gránit, a kiömlő lávából a bazalt és az andezit. A vulkáni hamuból szilárdult meg a bazalttufa és az andezittufa. Kőzetek jöhetnek létre az óceánok, tengerek alján leülepedett különböző élőlények maradványaiból is. Üledékes kőzetek a mészkő, a homokkő, az agyag, a lösz. A törmelékes üledékes kőzetek a régebbi kőzetek felaprózott részeinek tovaszállításával és lerakódásával keletkeztek. Az átalakult kőzetek a korábban kialakult kőzetek átkristályosodásával képződtek. Ilyen a márvány és a csillámpala.

Feladatok: 1. feladat 1. Milyennek láttad a nagyító alatt is megvizsgált gránitot? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 20 –


2. Mire használják a gránitot? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat 1. Hasonlíts össze a bazaltot és az andezitet és tufáikat! Kőzet

Bazalt

Andezit

Bazalttufa

Andezittufa

Színe Szerkezete Keménysége

2. Mi történt, amikor kalapáccsal ütöttetek a bazaltra és a bazalttufára? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mire használják a vulkáni kőzeteket? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat 1. Rajzolj karikát vulkanikus hegységeink vonulatjelzésére, és nevezd meg őket a vaktérképen! A feladatmegoldáshoz használd az atlaszod!

– 21 –


4. ábra

4. feladat 1. Csoportosítsd az alábbi kőzeteket! gránit, bazalt, homokkő, mészkő, andezit, csillámpala, bazalttufa, agyag, lösz, andezittufa, márvány, riolit, riolittufa Vulkanikus kőzetek Magmából Lávából

Üledékes kőzetek Vulkáni hamuból

– 22 –

Átalakult kőzetek


KŐZETEK VIZSGÁLATA II. SZERVES EREDETŰ ÜLEDÉKES KŐZETEK Bevezető feladat Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! …. Az üledékes kőzetek anyaga leülepedhet óceánokban, tengerekben. ….. A mészkőben szabad szemmel is megfigyelhetők a kagylók és csigák maradványai. ….. A bazalt útburkolásra is használt üledékes kőzet. ….. Üledékes kőzetek növényi és állati maradványok felhalmozódásával is keletkezhettek. ….. Mészkő építi fel a Bakonyt. ….. A tufák a legkönnyebb üledékes kőzetek. ….. A homok szél által felhalmozott, finom porból álló kőzet.

1. kísérlet: A jég kőzetaprító hatása

Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: mészkő, nylonzacskó, hűtőszekrény, munkafüzet

A kísérlet leírása: Helyezzetek meleg helyre egy repedezett mészkődarabot! Amikor már felmelegedett, tegyétek hideg vízbe, majd nylonzacskóban rakjátok fél órára mélyhűtőbe! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: A mészkő és a dolomit


– 23 –


Eszközök: mészkő, dolomit, kézi nagyító, nagyobb szeg, szemcseppentő, főzőpohárban 20 %-os ecet, főzőpohárban sósav, munkafüzet

A kísérlet leírása: Vizsgáljátok meg először szabad szemmel, majd kézi nagyítóval a mészkövet és a dolomitot! Milyen a színük, milyen szemcsézettségűek? Milyen képződményeket figyelhetsz meg bennük, vesd össze a kialakulásukkal! Karcoljátok meg hegyes szeggel őket! Cseppentsetek egy-egy csepp ecetet a mészkőre és dolomitra! Ismételjétek meg a kísérletet híg sósav-oldattal! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. gyakorlat: Hazánk mészkőhegységei Eszközök: Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Atlaszod segítségével oldd meg a munkafüzet feladatait! Kövesd a munkát a falitérképen!

Elméleti ismeretek: Az üledékes kőzetek anyaga leülepedhet óceánokban, tengerekben és létrejöhetnek különböző élőlények maradványaiból is. A szerves eredetűek, növényi és állati maradványok felhalmozódásával keletkeztek. Üledékes kőzetek a mészkő, a dolomit, a homokkő, az agyag, a lösz.

Feladatok: 1. feladat 1. Mi történt a mélyhűtőbe helyezett mészkővel? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mire használják a mészkövet? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… – 24 –


2. feladat 1. Milyennek láttátok kézi nagyító alatt a mészkövet és a dolomit? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mit tapasztaltál, amikor szeggel megkarcoltátok a mészkövet és a dolomitot? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mit történt az ecet, illetve a sósav rácseppentése után? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………... 3. feladat 1. Rajzolj négyzetet mészkőhegységeink vonulatjelzésére, és nevezd meg őket a vaktérképen! A feladatmegoldáshoz használd az atlaszod!

5. ábra

– 25 –


KŐZETEK VIZSGÁLATA III. TÖRMELÉKES ÜLEDÉKES KŐZETEK Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatokat! 1. Hogyan keletkeztek a szerves eredetű üledékes kőzetek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Hogyan jöttek létre a törmelékes üledékes kőzetek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Sorolj fel törmelékes üledékes kőzeteket! …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Üledékképződés megfigyelése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: kétliteres műanyagpalack, kavics, homok, kerti föld, krétapor, kancsóban víz

A kísérlet leírása: Kétliteres műanyagpalackot töltsetek meg egyharmad részig apró kavics, homok, kerti föld és krétapor keverékével, majd öntsetek rá egy liter vizet! Zárjátok le a palackot és rázzátok össze! Mit tapasztaltok félóra elteltével? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Homok, lösz és agyag vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok!

– 26 –


Eszközök: tálca, kézi nagyító, homok, lösz, agyag

A kísérlet leírása: Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a tálcára helyezett homokot, löszt és agyagot! Morzsoljatok milliméterpapírra homokot és löszt! Mérjétek meg szemcsenagyságukat! Agyagdarabokat morzsoljatok nagyobb főzőpohárba és öntsetek rá vizet! Mi történik? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. gyakorlat: Hazánk homok és löszvidékei Eszközök: Magyarország domborzata térkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Jelöld be a vaktérképbe hazánk homok- és löszvidékeit! A feladatmegoldáshoz használd az atlaszod!

Elméleti ismeretek: Az üledékes kőzetek anyaga leülepedhet óceánok, tengerek alján és kialakulhatnak különböző élőlények maradványaiból is. A szerves eredetűek növényi és állati maradványok felhalmozódásával keletkeztek. A vegyi üledékes kőzetek a tengervízben oldott állapotban levő sók kiválásával és lerakódásával. A törmelékes üledékes kőzetek régebbi kőzetek felaprózott részeinek tovaszállításával és lerakódásával jöttek létre. Törmelékes kőzetek a homok, az agyag, a lösz.

Feladatok: 1. feladat 1. Hogyan rendeződtek az egyes anyagok a palackban? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 27 –


2. feladat 1. Jellemezd a homokot, a löszt és az agyagot! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi történt, amikor az agyagra vizet öntöttünk? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mire használják az agyagot? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat 1. Jelöld be a térképvázlatba hazánk homok- és löszvidékeit!

6. ábra

– 28 –


ÁSVÁNYKINCSEK Bevezető feladat: Olvassátok el a következő szöveget és végezzétek el a feladatokat! A sekély, mocsaras tengerpartok előterében az elhalt növényi szervezetek az aljzatra ülepedtek és ott felhalmozódtak. Kőszénné válásukhoz betemetődés, nagy nyomás és magas hőmérséklet szükséges. A még alig összenyomott növényi maradványok halmazát tőzegnek nevezzük. Ebben az egyes növényi szervek még jól felismerhetők. Fűtőértéke csekély. Nagyobb nyomás hatására a tőzeg lignitté alakul, belőle keletkezik a barnakőszén. A barnakőszénben már nagyon kevés növénymaradványt lehet azonosítani. Még nagyobb nyomás hatására feketekőszén képződik. A legerősebben összenyomott kőszén az antracit, fűtőértéke ennek a legkiválóbb. 1. Húzzátok alá a szövegben, hol és hogyan keletkezett a kőszén! 2. Melyek a kőszénné válás fokozatai? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Mi a fő különbség az egyes szénfajták között? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, kézi nagyító, cserépdarab

A kísérlet leírása: Figyeljétek meg az egyes szénféleségeket! Milyen a színük, szerkezetük? Nézzétek meg kézi nagyítóval is őket! Vizsgáljátok meg, mennyire figyelhetők meg az egyes növényi maradványok! Cserépdarabra húzzatok egy csíkot barnakőszénnel majd feketekőszénnel! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

– 29 –


2. kísérlet: Bauxit és vasérc Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: bauxit, vasérc, kézi nagyító

A kísérlet leírása: Vizsgáljátok meg először szabad szemmel, majd kézi nagyítóval a bauxitot és a vasércet! Milyen színűek, keménységűek? Tapasztalataitokat írjátok le a munkafüzetbe!

Elméleti ismeretek: A földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagait (ásványok, kőzetek) ásványkincseknek* nevezzük. Az emberiség számára az egyik legfontosabb természeti erőforrást jelentik. Az ásványkincsek egy része közvetlenül a magmából származik, másik részük üledékes eredetű. Az olyan ásványokat, amelyekből fémek nyerhetők, érceknek nevezzük. Egyes ásványkincsekből energiát állíthatunk elő. Ezeket az energiahordozóknak*. Nemfémes típusaik a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj és földgáz), fémes képviselőjük az uránérc.

Feladatok: 1. feladat 1. Milyennek láttátok kézi nagyító alatt a szénféleségeket? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mit tapasztaltatok, amikor cserépdarabra barnakőszénnek illetve fekete kőszénnel csíkot húztatok? …………………………………………………………………………………………………………………………………….

– 30 –


3. Mire használható a kőszén? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat 1. Mit tapasztaltatok, amikor a vasércet és a bauxitot összehasonlítottátok? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mire használják a vasércet és a bauxitot? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 3. Milyen ércféleségeket ismersz még? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 31 –


SÍKSÁGOK Bevezető feladat: A folyamatábra tanulmányozása után fogalmazd meg vázlatpontokban, hogyan keletkeztek az alföldek!

7. ábra

1. ………………………………………………………………………………………………………… 2. ………………………………………………………………………………………………………… 3. ………………………………………………………………………………………………………… 4. …………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Mélyföld, alföld, fennsík Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok

A kísérlet leírása: Alakítsatok ki a homokasztalon a magasság különbségük szemléltetésével mélyföldet, alföldet és fennsíkot! A kialakított formákat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

– 32 –


2. kísérlet: A Kiskunság és a Nagykunság Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok

A kísérlet leírása: Formázzátok meg homokasztalon a Kiskunság és a Nagykunság felszínét! A megfigyelések elvégzése után, oldjátok meg a munkafüzet feladatait!

Elméleti ismeretek: A síkság olyan terület, ahol a viszonylagos magasságkülönbségek négyzetkilométerenként 200 méternél kisebbek, a lejtés pedig nem haladja meg a 6 ezreléket. Ha a magasságkülönbségek nem érik el a 30 métert, a terület tökéletes síkság, ha ennél nagyobbak, a felszín tökéletlen síkság. A síkságok közé tartoznak magasságuk szerint a mélyföldek*, az alföldek* és a fennsíkok*. A síkságok nagyrészt a tenger szintje fölött, ritkábban a tenger szintje alatt helyezkednek el. Ha a tenger szintjétől számított magasság nem haladja meg a 200 métert, a síkság alföld. A Föld nagy alföldjei leginkább folyók feltöltő munkája révén keletkeztek, de vannak lepusztulással létrejöttek is. A mélyföldek 0 méter alattiak. A fennsíkok 200 méternél magasabban fekszenek.

Feladatok: 1. feladat 1. Figyeld meg az ábrát, és határozd meg egy-egy mondattal a látott felszínformákat!

8. ábra

…………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 33 –


…………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Európa mely részén található mélyföld? Hogyan védik meg a tengerelöntéstől? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat 1. Mi a különbség a Nagykunság és a Kiskunság felszíne között? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Hasonlíts össze a kialakulásukat! Mely külső erők játszottak szerepet felszínük formálásában? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 34 –


A SZÉL FELSZÍNFORMÁLÁSA Bevezető feladat: Mi jellemző a szélre? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! ……

A szél a homokvidékek felszínét formálja.

……

A szelet arról a világtájról nevezzük el, amely felé fúj.

……

A szél nemcsak káros, de hasznos is lehet.

……

A szél hegyeket épít, völgyeket váj.

……

A szél a levegő földfelszínnel párhuzamos áramlása.

……

A szélturbinák segítségével a szél energiájából villamos energiát fejlesztenek.

……

A mérsékelt övezet jellegzetes szele a passzát.

……

A szél homokbuckákat épít.

1. kísérlet: A szél építő tevékenysége Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, hajszárító, munkafüzet

A kísérlet leírása: Teljesen száraz, lazán elegyengetett homokra fújjatok rá hajszárítóval! Semmi ne legyen a homok útjában! Próbáljatok meg a sivatagihoz hasonló homokdűnéket kialakítani! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: A szél felszínformáló hatása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, öntözőkanna vízzel, mohapárnák, hajszárító, munkafüzet

A kísérlet leírása: Az elegyengetett finom szemcséjű homokasztal különböző helyeire tegyetek mohapárnákat! A homokasztal egyik sarkát öntözőkannával locsoljátok meg! Hajszárítóval fújjatok rá a homok teljes felületére! Figyeljétek meg, mit történik a nedves helyeken és a növény-

– 35 –


zettel borított részeken! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Tanúhegyek Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, nagyméretű lapos kavicsok, hajszárító, munkafüzet

A kísérlet leírása: A homokasztal homokjának több pontjára helyezzetek nagyméretű lapos kavicsokat! Hajszárítóval fújjatok rá a homok teljes felületére! Figyeljétek meg, mit történik! Tapasztalataitokat írjátok le a munkafüzetbe!

Elméleti ismeretek: A szél a levegő földfelszínnel párhuzamos áramlása. Egyaránt végez építő és pusztító tevékenységet. Egyes helyekről anyagot szállít el és azt más helyeken felhalmozza. A szél felszínformáló munkájának feltételei a száraz vagy félszáraz éghajlat, a gyér növényzettel borított vagy teljesen kopár felszín. A szél csak kisméretű szemcsék szállítására képes, a három milliméternél nagyobb átmérőjűek szállítására már igen nagy sebességű szélre van szükség. Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, és különböző formákban felhalmozza.

Feladatok: 1. feladat 1. Milyen feltételek kedveznek a szél építő munkájának? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mire használja az ember a szél energiáját? ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 36 –


2. feladat 1. Mi történt a homokasztal homokjával miután ráfújtatok a hajszárítóval a szabad felületen, a mohapárnával borított helyeken és a nedves homokon? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat 1. Mi történt a homokkal ott, ahol kavicsokat helyeztetek a felületre? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mely felszínformáknál figyelhető meg a keményebb kőzetek védő szerepe a természetben? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Földünk mely területein a legintenzívebb a szél homokra gyakorolt hatása? …………………………………………………………………………………………………………………………………….

– 37 –


A NAPSUGÁRZÁS Bevezető feladat: 1. Mit nevezünk éghajlatnak? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi az időjárás? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Melyek az éghajlat és az időjárás elemei? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A fény terjedése Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: vastagabb gumicső, zseblámpa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Az egyenesre húzott gumicsőbe világítsatok bele zseblámpával! Figyeljétek meg a fény terjedését! Ezután, úgy világítsatok, hogy a gumicsövet egyre jobban meghajlítjátok! Ekkor is figyeljétek meg a fény terjedését! Tapasztalataitokat írjátok le a munkafüzetbe!

2. gyakorlat: Évi napfénytartam Magyarországon Eszközök: Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Vizsgáld meg az atlasz Magyarország évi napfénytartama tematikus térképét! Oldd meg a munkafüzet feladatait!

– 38 –


3. kísérlet: A prizma és a szivárvány Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: prizma, napfény, munkafüzet

A kísérlet leírása: Vetítsétek a napfényt a prizma segítségével a terem falára! Figyeljétek meg, mi történik! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: Az éghajlat* és időjárás* elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél. Az évi napfénytartam* a napsütéses órák száma, az az idő ameddig adott területen egy év alatt ténylegesen süt a Nap. A napsütéses órák számának alakulása a földrajzi szélességgel és a felhőzöttséggel van szoros összefüggésben. Hazánkban a legkevesebb napfényt a nyugati és északi területek kapják. A legtöbbet az Alföld déli és középső részén süt a Nap. A nyári időszak a legnapsütésesebb. Ez fontos a zöldség-, gyümölcs- és gabonatermesztés számára. A sok napsütés az idegenforgalomnak is kedvez.

Feladatok: 1. feladat 1. Mi történik, amikor az egyenesre kihúzott gumicsőbe belevilágítunk zseblámpával? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi történik, ha a gumicsövet meghajlítjuk? Hogyan terjed a fény? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 39 –


2. feladat 1. Vizsgáld meg Magyarország évi napfénytartam térképét! Évi napfénytartam érték

Táj

Legmagasabb: óra Legalacsonyabb: óra 2. Mi a különbség oka? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mi a különbség következménye a mezőgazdaságban? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat 1. Mi történik, ha napfény halad át a prizmán? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 2. Hol zajlik le ilyen jelenség a természetben? Annak mi az alapja? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Melyek a szivárvány színei? …………………………………………………………………………………………………………………………………….

– 40 –


4. Rajzold le a jelenséget, amikor a prizma a fehér fényt színeire bontja!

– 41 –


A HŐMÉRSÉKLET Bevezető feladat: Húzd alá azokat az állításokat, amelyek nem igazak! 1. A hőmérséklet alapvetően a napsugarak hajlásszögétől és a besugárzás időtartamától függ. 2. Hazánkban az évi középhőmérséklet kelet felé a kontinentális hatás erősödésével növekszik. 3. A napi középhőmérsékletet úgy számítjuk ki, hogy a legmagasabb mért értékből kivonjuk a legalacsonyabb mért értéket. 4. Az évi közepes hőingást a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbségét véve kapjuk. 5. Hazánkban minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál kevésbé melegszik fel a levegő.

1. kísérlet: Miért van szükség hőmérőre? Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: három nagyobb üvegkád, hideg, langyos és meleg víz, törölköző, munkafüzet

A kísérlet leírása: A három üvegkádat helyezzétek egymás mellé! Az első üvegkádba töltsetek hideg, a másodikba langyos, a harmadikba meleg vizet! Egyikőtök egyik kezét tegye a hideg vizes, másik kezét a meleg vizes kádba! Egy perc elteltével mindkét kezét tegye át egyszerre a langyos vizes kádba! Mindannyian végezzétek el a kísérletet! A tapasztaltakat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. gyakorlat: Hőmérséklettel kapcsolatos számítások Eszközök: munkafüzet

A gyakorlat leírása: A hőmérséklettel kapcsolatos számításokat végezd el a munkafüzetben!

– 42 –


3. gyakorlat: Évi középhőmérséklet Magyarországon Eszközök: Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Vizsgáld meg az atlasz Magyarország évi középhőmérséklet térképét! Oldd meg a munkafüzet feladatait!

Elméleti ismeretek: A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Mértékegysége a oC. A hőmérséklet alapvetően a napsugarak hajlásszögétől és a besugárzás időtartamától függ. Hazánkban az évi középhőmérséklet kelet felé a kontinentális hatás erősödésével növekszik. A napi-, havi-, évi középhőmérsékletet* átlagszámítással számoljuk. Az évi közepes hőingást* a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbségét véve kapjuk.

Feladatok: 1. feladat 1. Mit tapasztaltál, amikor a hideg illetve meleg vizes kádból a kezed áttetted a langyos vizes kádba? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Miért van szükség hőmérőre? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 43 –


2. feladat 1. Egy nap során a következő hőmérsékleteket mértük: 1 órakor 11 oC, 7 órakor 19 oC, 13 órakor 27 oC, 19 órakor 23 oC Számítsd ki a napi középhőmérsékletet! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Melyik évszakban volt ez a nap? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Írd le a napi középhőmérséklet számítás módját! …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Számítsd ki a napi hőingást! ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Írd le a napi hőingás számítás módját! …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 44 –


6. Vizsgáld meg az alábbi grafikont! Írd be a havi középhőmérsékleti értékeket a táblázatba! Számold ki az évi középhőmérsékletet és az évi közepes hőingást!

9. ábra

Hónap

Havi középhőmérséklet

Hónap

január

július

február

augusztus

március

szeptember

április

október

május

november

június

december

Havi középhőmérséklet

Évi középhőmérséklet: Évi közepes hőingás: 7. Írd le az évi középhőmérséklet módját! …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 8. Írd le az évi közepes hőingás számításának módját! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… – 45 –


3. feladat 1. Vizsgáld meg Magyarország évi középhőmérséklet térképét! Vesd össze Magyarország domborzata térképével! Töltsd ki a táblázatot! Évi középhőmérsékleti érték

Táj

Legmagasabb:

o

Legalacsonyabb:

o

C

C

2. Mi a különbség oka? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 46 –


A CSAPADÉK Bevezető feladat: 1. Ismertesd a csapadékképződés folyamatát! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Hogyan változik a csapadék mennyisége a tengerszint feletti magasság emelkedésével? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Csapadékképződés


Eszközök: borszeszégő, gyufa, vasháromláb lángelosztó hálóval, közepes lombik hajlított üvegcsővel átszúrt dugóval, kancsóban víz, függőlegesen állványra erősített kisebb üveglap, üvegtál, munkafüzet

A kísérlet leírása: Töltsétek a lombikot félig vízzel és zárjátok le hajlított üvegcsővel átszúrt dugóval! Helyezzétek a vasháromláb lángelosztójára, az üvegcsövet irányítsátok a közelébe helyezett, függőlegesen állványra erősített kisebb üveglapra! Tegyetek az üveglap alá üvegtálat! Gyújtsátok meg a lombik alatt a borszeszégőt! Várjátok meg, míg a

– 47 –


víz forrni kezd! Mi történik ezután? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. gyakorlat: Csapadék Magyarországon Eszközök: Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Vizsgáld meg az atlasz Magyarország évi csapadékmennyisége tematikus térképét! Oldd meg a munkafüzet feladatait!

Elméleti ismeretek: A csapadék a víz földi körforgása során keletkezik. A páradús könynyű, meleg levegő felemelkedik, a magasban lehűl, belőle a vízpára kicsapódik, így felhő képződik. A felhőben lévő apró vízcseppek és parányi jégkristályok addig híznak, míg olyan nehezek lesznek, hogy megindul a csapadékhullás. A mikrocsapadékok: köd, harmat, dér, zúzmara. A makrocsapadékok: eső, jégeső, jeges eső, hó, havas eső, ónos eső, dara.

Feladatok: 1. feladat 1. Mi történik a lombikban forrásnak induló vízzel? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi történik az üveglapon? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 48 –


3. A látottak hogyan hozhatók kapcsolatba a csapadék keletkezésével? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat 1. Vizsgáld meg az alábbi oszlopdiagramot! Írd be a havi csapadékösszegeket a táblázatba! Számold ki az évi csapadékmennyiséget!

9. ábra

Hónap

Csapadékösszeg Hónap

január

mm

július

február

mm

augusztus

március

mm

szeptember

Csapadékösszeg mm mm mm

április

mm

október mm

május

mm

november

– 49 –

mm


június

mm

december

mm

az évi csapadék mennyiség: 2. Melyik három hónap a legcsapadékosabb? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Melyik három hónap a legszárazabb? …………………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Értékeld az adatokat a mezőgazdaság szempontjából! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Vizsgáld meg Magyarország évi csapadékmennyiség térképét! Évi csapadékmennyiség érték Legmagasabb:

mm

Legalacsonyabb:

mm

Táj

6. Mi a különbség oka? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 7. Mi a különbség következménye a mezőgazdaságban? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 50 –


A SZÉL Bevezető feladat: 1. Hogyan keletkezik a szél? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Melyik a trópusi éghajlati övezet uralkodó szele? Milyen irányú? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A hideg és meleg levegő áramlása


Eszközök: 2 gyertya, gyufa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Gyújtsatok meg két gyertyát! Nyissátok ki a tanterem ajtaját! Az egyik gyertyát emeljétek az ajtónyílás legmagasabb pontjáig, a másikat pedig tartsátok küszöbmagasságban! Figyeljétek meg a gyertyalángok mozgását, elhajlását! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Papírkígyó és a szél Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: kartonpapír, olló, hurkapálca, gombostű, gyurmalabdacs, munkafüzet – 51 –


A kísérlet leírása: Kartonpapírból vágjatok ki 30 centiméter átmérőjű korongot! Majd spirálisan vágjatok ki belőle egy 2,5-3 centiméter szélességű papírkígyót! Ahogy haladtok az ollóval úgy közeledtek a kígyó feje felé. Vegyetek egy hurkapálcát és a fejénél gombostűvel erősítsétek egyik végére úgy, hogy a kígyótest a hurkapálca körül tekeregjen (vigyázva tűzzétek a gombostűvel, mert a hurkapálca végének nagyon kicsi a felülete)! Függőlegesen tűzzétek a kígyót hordozó pálcát egy gyurmalabdacsba! Ezután helyezzétek a szerkezetet meleg radiátorra! Kis idő elteltével, mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. gyakorlat: A szél Magyarországon Eszközök: Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Vizsgáld meg az atlasz Magyarország uralkodó szélirányai tematikus térképét! Oldd meg a munkafüzet feladatait!

Elméleti ismeretek: A Nap a földfelszín domborzata, anyaga, színe és növénytakarója szerint különbözőképpen melegíti fel a levegőt. A levegő különböző mértékű felmelegedése miatt légnyomás különbség alakul ki. A légnyomáskülönbség miatt légáramlás indul meg. Ebben a légáramlásban a levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé áramlik. A szél* a földfelszínnel párhuzamosan áramló levegő mozgása. A nagy földi légkörzés egy szabályos rendszer. A mérséklet övben a nyugati szél az uralkodó.

– 52 –


Feladatok: 1. feladat 1. Vázlatosan rajzold le az ajtónyílásba magasra és alacsonyra helyezett gyertyával végzett kísérletet! Jelöld a gyertyalángok állását!

2. Magyarázd meg, miért így viselkedtek a gyertyalángok! Jelöld a rajzodon nyilakkal a levegő áramlását! Színekkel (piros, kék) jelenítsd meg az áramló levegő hőmérsékletét! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 2. feladat 1. Hogyan reagál a papírkígyó, ha meleg radiátor fölé helyezzük? Mi a jelenség magyarázata? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 53 –


2. A látottak hogyan hozhatók kapcsolatba a szél keletkezésével? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. feladat 1. Vizsgáld meg Magyarország uralkodó szélirányai tematikus térképét! 2. Mely szélirányok jellemzőek Magyarországon? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Melyik szélirány az uralkodó? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Melyik tájegység széliránya tér el az uralkodótól, és ott melyik szél a jellemző? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Mivel magyarázod a szélirányok alakulását? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 54 –


ÉGHAJLATI DIAGRAMOK Bevezető feladat: 1. Sorold fel a Föld éghajlati övezeteit! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Melyek az éghajlatot kialakító tényezők? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. gyakorlat: Éghajlati diagram elemzése I. Eszközök: tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Tanulmányozd az éghajlati diagramot és oldd meg a munkafüzet feladatait!

2. gyakorlat: Éghajlati diagram elemzése II. Eszközök: tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Tanulmányozd önállóan az éghajlati diagramot és oldd meg a munkafüzet feladatait!

3. gyakorlat: Éghajlati diagram szerkesztése Eszközök: tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: A megadott adatok alapján szerkeszd meg a terület éghajlati diagramját a munkafüzetben! – 55 –


Elméleti ismeretek: Az éghajlati diagram* a havi középhőmérsékletek diagramvonala és a csapadék havi átlagait bemutató oszlopdiagram egyesített ábrája, egy adott földrajzi helyre vonatkozóan. A hőmérsékleti értékek Celsius fokban, a csapadékmennyiségek milliméterben szerepelnek rajta.

Feladatok: 1.feladat 1. Tanulmányozd az éghajlati diagramot és oldd meg a feladatokat!

11. ábra

2. Mely éghajlati övezet, mely éghajlatának diagramját látod? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Miből következtettél erre? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Mit ábrázol a vízszintes tengely? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 5. Miért van két függőleges tengelye a diagramnak? Mit ábrázolnak? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 56 –


6. Melyik hónap a legmelegebb? Milyen hőmérsékleti értékkel? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 7. Mennyi az évi közepes hőingás értéke? Számold ki! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 8. Milyen a csapadék eloszlása és a folyók vízjárása a területen? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 9. Milyen a területen a természetes növényzet? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 10. Húzd alá azoknak a tájaknak a nevét, amelyekre jellemző ez az éghajlat! Kongó-medence, Szahara, Szudán, Amazonas-medence, Dekkán, Kaliforniai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dél-afrikai-magasföld 11.

Sorold fel a forró éghajlati övezet éghajlatait!

……………………………………………………………………………………………………………………………………. 2. feladat 1. Tanulmányozd az éghajlati diagramot és oldd meg a feladatot!

12. ábra

– 57 –


2. Elemezd önállóan az éghajlati diagramot! Az 1. feladat elemzése segíti munkádat. …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. A diagram adatai alapján döntsd el! Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! ……

A legmelegebb hónap a július.

……

A hőmérő higanyszála télen sem megy fagypont alá.

……

Az évi közepes hőingás nem haladja meg az 5 °-ot.

……

A csapadék döntően a nyári félévben hullik.

……

Folyói egyenletes vízjárásúak.

……

A legcsapadékosabb hónap a július.

……

Hazánkban ilyen éghajlat van.

3. feladat 1. Készíts éghajlati diagramot a táblázat adatai felhasználásával! Hónap

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Havi középhőmérséklet oC

–18

–16

–13

–11

–9

–3

3

8

6

1

–9

–14

9

14

10

9

14

14

35

45

40

32

14

13

Havi csapadéköszszeg mm

– 58 –


2. Számítsd ki az évi középhőmérsékletet és az évi csapadék menynyiségét! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mely éghajlati övezet, mely éghajlatának diagramját készítetted el? ………………………………………………………………………………………………………………………………….. 4. Jellemezd az éghajlatot a diagram alapján! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 59 –


CSAPADÉKVÍZ A TALAJBAN I. Bevezető feladat: 1. Mi a talaj? Mitől függ termékenysége? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Hogyan képződik a talaj? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A talaj vízáteresztő képessége Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokos-, löszös-, agyagos talaj, 3 üvegcső, szűrőpapír, gumigyűrűk, 3 kisebb üvegkád, mérőhenger, kancsóban víz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Készítsetek elő három 30 cm hosszú üvegcsövet, amelyek legalább 3 cm átmérőjűek! Egyik végüket kössétek be szűrőpapírral! Töltsétek meg félig az üvegcsöveket egyenként homokos, löszös illetve agyagos talajjal! Ügyeljetek arra, hogy a talajoszlopok minden csőben azonos magasságúak és tömörségűek legyenek! Az üvegcsöveket állítsátok egyenként kisebb üvegkádakba! Ezután mindegyik üvegcsőbe, a talajokra töltsetek 10-10 cm3 vizet! Mérjétek meg mérőhengerben az üvegkádakba átszivárgott víz mennyiségét! Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: A talaj vízfelszívó képessége Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokos-, löszös-, agyagos talaj, 3 üvegcső, szűrőpapír, gumigyűrűk, 3 kisebb üvegkád, vonalzó, kancsóban víz, munkafüzet – 60 –


A kísérlet leírása: Készítsetek elő három 30 cm hosszú üvegcsövet, amelyek legalább 3 cm átmérőjűek! Egyik végüket kössétek be szűrőpapírral! Töltsétek meg félig az üvegcsöveket egyenként homokos, löszös illetve agyagos talajjal! Ügyeljetek arra, hogy a talajoszlopok minden csőben azonos magasságúak és tömörségűek legyenek! Az üvegcsöveket állítsátok egyenként kisebb üvegkádakba, amelyekben 10-10 cm3 víz van! Mérjétek meg vonalzóval, hogy az egyes talajok milyen magasságig szívták fel a vizet! Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A talaj a beleszivárgó csapadékból, víztartó képességétől függő mennyiségű vizet raktároz. A víz hártyaszerűen a talajrészecskékhez tapad, és mélyebbre nem szivárog. Ez képezi a talajnedvességet*. Ha több csapadék kerül a talajba, mint amennyit elraktározhat, a többlet a mélybe szivárog, és a felszín közeli vízzáró réteg fölött felhalmozódik. Ez képezi a talajvizet*. A talajvíz teljesen kitölti a talajrészecskék közötti hézagokat.

Feladatok: 1. feladat 1. Állapítsd meg mennyi vizet kötöttek meg az egyes talajféleségek! Ráöntött Talaj

Átszivárgott

Megkötött

vízmennyiség cm3

Homokos talaj Löszös talaj Agyagos talaj 2. Elemezd az értékeket! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Miért fontos a talajok vízmegkötő képességének ismerete? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 61 –


4. Mi a talajnedvesség jelentősége? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat 1. Állapítsd meg milyen magasságig szívták fel a vizet az egyes talajféleségek! A felszívott víz magassága cm Talaj

10 perc múlva

20 perc múlva

Homokos talaj Löszös talaj Agyagos talaj 2. Melyik talaj szívta fel a legnagyobb magasságig a vizet? …………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Mi határozza meg a talaj vízfelszívó képességét? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Milyen időjárás esetén van jelentősége a talaj vízfelszívó képességének? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! Éghajlat

Növényzet

Talajfajta

A talaj jellemzője

füves puszta Kontinentális éghajlat

szürke erdőtalaj tölgyes

humuszban gazdag

– 62 –


CSAPADÉKVÍZ A TALAJBAN II. Bevezető feladat: Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! ….. …..

A talaj a földfelszín felső termékeny rétege. A talaj termékenysége leginkább a humusztartalmától függ.

…..

A szikes talaj jó minőségű.

…..

A humusz szervetlen anyagok összessége.

…..

A mezőségi talaj magas humusztartalmú.

…..

A talaj alkotóelemei a kőzettörmelék, a humusz és a talajnedvesség.

1. kísérlet: Talajnedvesség vizsgálata


Eszközök: talajminta, főzőpohár, üveglap, vasháromláb lángelosztó hálóval, borszeszégő, gyufa, munkafüzet

A kísérlet leírása: Tegyetek főzőpohárba bármilyen talajmintát és fedjétek le üveglappal! Majd helyezzétek a vasháromláb lángelosztójára! Gyújtsátok meg a borszeszégőt és kezdjétek melegíteni a talajmintát! Mi történik? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: A talajnedvesség és a talajvíz Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokos talaj, 2 főzőpohár, kancsóban víz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Két főzőpoharat félig töltsétek meg homokos talajjal! Az első főzőpohárba öntsetek annyi vizet, ami jól beszivárog! A második főzőpohárba folyamatosan öntsétek a vizet addig, amíg a talaj aljáig át

– 63 –


nem nedvesedik, és a talajfelszínen meg áll a víz! Tegyetek különbséget a két állapot között! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: A talajpusztulás Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokos talaj, agyagos talaj, 2 nagyobb üvegkád, műanyag kislapátok, kancsóban víz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Készítsetek elő két üvegkádat! Az egyikbe rézsútosan egyengessetek el homokos talajt, a másikban ugyanúgy agyagos talajt! Felülről töltsetek rájuk folyamatosan vizet! Hasonlítsátok össze a két történést! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Elméleti ismeretek: A talaj a beleszivárgó csapadékból víztartó képességétől függő mennyiségű vizet raktároz. A víz hártyaszerűen a talajrészecskékhez tapad, és mélyebbre nem szivárog. Ez képezi a talajnedvességet. Ha több csapadék szivárog a talajba, mint amennyit elraktározhat, a többlet a mélybe szivárog, és a felszín közeli vízzáró réteg fölött felhalmozódik. Ez képezi a talajvizet. A talajvíz teljesen kitölti a talajrészecskék közötti hézagokat.

Feladatok: 1. feladat 1. Mit tapasztaltatok a talajminták melegítésekor? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. A talaj mely összetevőjét sikerült kimutatni a kísérlettel? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 3. Melyek a talaj összetevői? Húzd alá a talaj termőképességét leginkább meghatározót! …………………………………………………………………………………………………………………………………….

– 64 –


4. Miből képződik a humusz? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. 2. feladat 1. Írd le a talajnedvességet és talajvizet kimutató kísérlet lényegét! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Rajzold le a látottakat! első főzőpohár

második főzőpohár

3. feladat 1. Mit tapasztaltatok, amikor a rézsútos homokos talajra és a rézsútos agyagos talajra vizet öntöttetek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 65 –


2. Hol figyelhető meg ez a jelenség a természetben? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Hogyan előzhető meg, hogy a csapadék a lejtőn a talajt lehordja? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 66 –


A VÍZGYŰJTŐTERÜLET Bevezető feladat: 1. Mit nevezünk vízgyűjtőterületnek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Mi a vízválasztó? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Vízhálózat kialakítása homokasztalon Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok, kancsóban víz, A Föld felszíne falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Alakítsatok ki vízhálózatot a homokasztalon! A vízhálózat a homokasztal teljes területét foglalja el! Előbb a domborzatot készítsétek el (hegység, alföld)! Ügyeljetek a folyók mozgásához szükséges lejtés biztosítására! A következők szerepeljenek a terepasztalon: vízgyűjtőterület, vízválasztó, főfolyó, mellékfolyók, források, torkolatok, hordalékkúp, sziget, tó (amelybe a főfolyó torkollik), vízi erőmű lehetséges helye! Jellemezzétek a kész vízhálózatot szóban! Majd oldjátok meg a munkafüzeti feladatokat!

Elméleti ismeretek: A folyók egy adott területről gyűjtik össze vizüket. Egyes folyók óriási vízgyűjtőterülettel* rendelkeznek. Hazánk teljes területe a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik. A vízgyűjtőterületek között többnyire dombságok, hegyvonulatok a választóvonalak. A Kárpátok gerince fontos vízválasztó*.

– 67 –


Feladatok: 1. feladat 1. Rajzold le a homokasztalon elkészített vízhálózatot! A következő feliratokkal lásd el: vízgyűjtőterület, vízválasztó, főfolyó, mellékfolyók, források, torkolatok, hordalékkúp, sziget, tó (amelybe a főfolyó torkollik), vízi erőmű lehetséges helye!

2. Hasonlítsd össze a térképvázlatot Dél-Amerika domborzata térképével! Határold körül és színezd be a térképvázlaton az Amazonas vízgyűjtőterületét! Mi az oka annak, hogy Dél-Amerika vizeinek jelentős része az Atlanti-óceánba kerül? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 68 –


13. ábra

3. Hasonlítsd össze a folyók adatait! A feladatok megoldásakor keresd meg a folyókat az atlaszodban! Folyó neve

Hossza

Vízgyűjtőterület nagysága

Átlagos vízhozam

Nílus

6690 km

3400000 km2

2800 m3/sec

Amazonas

6440 km

7180000 km2

110000 m3/sec

Kongó

4700 km

3820000 km2

42000 m3/sec

4. Melyik folyónak a legnagyobb a vízgyűjtőterülete? Miért nőhetett ekkorára? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 69 –


5. Hasonlítsd össze a Nílus és Kongó vízgyűjtőterületének nagyságát és hasonlítsd össze átlagos vízhozamukat! Indokold az eredményt! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 70 –


A FOLYÓK FELSZÍNFORMÁLÁSA Bevezető feladat: Válaszd ki és húzd alá a helyes állítást! 1. 2. 3. 4.

A folyók a hegységekben építő munkát végeznek. A Visegrádi-szorosban a Duna alsószakasz jellegű. A Kisalföldön a Duna szigeteket épít, alsószakasz jellegű. A szurdok mélyen bevágódó széles völgy.

1. kísérlet: A folyók munkavégző képessége a hegységekben Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok, kancsóban víz, tanulói atlasz, munkafüzet

A kísérlet leírása: Alakítsatok ki hegységet és alföldet a homokasztalon! A formák a homokasztal teljes területét foglalják el! Ügyeljetek a folyó mozgásához szükséges lejtés biztosítására! Indítsatok folyót a hegységből (a kancsó víz segítségével)! Figyeljétek meg a folyó munkáját a hegységben! Jellemezzétek szóban is! A látottak alapján oldjátok meg a munkafüzeti feladatokat!

2. kísérlet: A folyók munkavégző képessége az alföldeken Kis csoportban dolgozzatok!


A kísérlet leírása: Alakítsatok ki hegységet és alföldet a homokasztalon! A formák a homokasztal teljes területét foglalják el! Ügyeljetek a folyó mozgásához szükséges lejtés biztosítására! Indítsatok folyót a hegységből (a kancsó víz segítségével)! Figyeljétek meg a folyó munkáját az al-

– 71 –


földön! Jellemezzétek a szóban is! A látottak alapján oldjátok meg a munkafüzeti feladatokat!

Elméleti ismeretek: Mennél nagyobb a folyó vízhozama és sebessége, annál nagyobb a munkavégző képessége. A folyó pusztító munkáját a mederbe jutó hordalékkal és hordalékának elszállításával, építő munkáját hordalékának lerakásával végzi. A víz munkavégző képessége, energiája és a végzendő munka arányának megfelelően a folyón három szakaszjelleget különböztethetünk meg: felsőszakasz jellegű, középszakasz jellegű és alsószakasz jellegű folyót. A Duna a Visegrádi-szorosban felsőszakasz jellegű, a Kisalföldön alsószakasz jellegű, szigeteket épít. A hegyi folyók völgye általában V keresztmetszetű. A szurdok mélyen bevágódó, csaknem függőleges falú, szűk völgy. A száraz éghajlatú területen, kemény kőzetbe vágódó völgy, a kanyon.

Feladatok: 1. feladat 1. Készítsd el a Tisza hazai szakaszának esésgörbéjét*! Keresd meg a megadott Tisza menti településeket atlaszod Magyarország domborzata térképén! Jelöld ponttal őket a háló megfelelő helyére, ügyelve távolságukra a torkolattól, illetve tengerszint feletti magasságukra! 2.A településnevek után zárójelben a torkolattól való távolságukat adtuk meg. A települések neveit és a hozzájuk tartozó tengerszint feletti magasságokat összekevertük. A térkép segít a párosításban. Záhony (627 km), 94 m, Csongrád (244 km), 114 m, Szolnok (335 km), Tiszabecs (744 km), 78 m, 101 m, 96 m, Tokaj (544 km), Szeged (160 km), 75 m, Vásárosnamény (684 km), 87 m, 76 m, Kisköre (403 km) Először a táblázatban állíts sorrendbe a településeket Tiszabecstől Szegedig!

– 72 –


Településnév

Tengerszint feletti magasság

Távolság a Tisza torkolatától

1. Tiszabecs 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Szeged m (tengerszint feletti magasság) 115 110 105 100 95 90 85 80

200

300

400

500

600

75

700

800 km

(távolság a torkolattól)

100

3. Számítsd ki a Tisza magyarországi szakaszának esését! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Melyik két település között a legnagyobb az esése? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………..

– 73 –


5. Melyik két település között a legkisebb az esése? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… 6. Értékeld a Tisza esésének változását! Milyen hatásai lehetnek ennek? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. feladat 1. Atlaszod Magyarország domborzata térképén vizsgáld meg a Duna hazai szakaszát! Értékeld felszínformáló munkáját egyes szakaszain! Hol és mit épít? Hol a legnagyobb munkavégző képessége? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 74 –


FOLYÓTORKOLATOK Bevezető feladat: Egészítsd ki a szöveget! Olyan tengerek, óceánok esetén, ahol az ……………………………… keltette vízmozgások jelentősek, …………………………….. alakul ki. A visszavonuló dagályhullám a folyó torkolatvidékén lerakódott ……………………… kisöpri a mederből. A torkolatvidéken így nem tud jelentősebb mennyiségű anyag leülepedni, nem épülnek ………………………… és ……………………, melyek között a folyó ……………………… bomlana. Ha az apály-dagály jelenség nem számottevő és az utóbbi jelenség bekövetkezik, …………………………….. alakul ki.

1. kísérlet: Tölcsértorkolat Kis csoportban dolgozzatok!


A kísérlet leírása: Alakítsatok ki hegységet és alföldet a homokasztalon! A formák a homokasztal teljes területét foglalják el! Ügyeljetek a folyó mozgásához szükséges lejtés biztosítására! Indítsatok folyót a hegységből (a kancsó víz segítségével)! Ömöljön a folyó az óceánba! Alakítsátok a torkolatot úgy, hogy azon a tölcsértorkolat jellegzetességei jól látszanak! Jellemezzétek a tölcsértorkolatot szóban is! A látottak alapján oldjátok meg a munkafüzeti feladatokat!

2. kísérlet: Deltatorkolat Kis csoportban dolgozzatok!


A kísérlet leírása: Alakítsatok ki csoportban hegységet és alföldet a homokasztalon! A formák a homokasztal teljes területét foglalják el! Ügyeljetek a folyó – 75 –


mozgásához szükséges lejtés biztosítására! Indítsatok folyót a hegységből (a kancsó víz segítségével)! Ömöljön a folyó a tengerbe! Alakítsátok a torkolatot úgy, hogy azon a deltatorkolat jellegzetességei jól látszanak! Jellemezzétek a deltatorkolatot szóban is! A látottak alapján oldjátok meg a munkafüzeti feladatokat!

Elméleti ismeretek: Az óceánokba, tengerekbe ömlő folyók torkolatának alakulása alapvetően a tengerjárástól* függ. Az óceánok esetében a dagály és az apály közötti szintkülönbség nagy. A folyótorkolatokba dagálykor benyomulnak, onnan a hordalékot apálykor kimossák. Ezek a torkolatok szélessé, méllyé, tölcsér formájúvá, azaz tölcsértorkolattá* alakulnak. A tengereknél a dagály és az apály közötti szintkülönbség kicsi. A beléjük ömlő folyók hordalékukat torkolatukban lerakják. A keletkező zátonyokat, szigeteket több ágra szakadva kerülik ki, deltatorkolatot* fejlesztenek. Hatalmas deltája van a Fekete-tengerbe ömlő Dunának, tölcsértorkolata a jóval nyitottabb Északi-tengerbe ömlő Rajnának. A tölcsértorkolatok kikötésre kiválóan alkalmasak.

Feladatok: 1. feladat 1. Rajzolj tölcsértorkolatot és deltatorkolatot! A rajzokon a következő kifejezések közül a megfelelők szerepeljenek! folyásirány →, ágakra bomlik, sziget, mély, széles, tölcsérszerűen kiszélesedik, előre nyomuló partvonal, zátonyos, óceán, kikötőváros, jól hajózható, tenger, folyó, háromszögbe foglalható Tölcsértorkolat

Deltatorkolat

– 76 –


2. feladat 1. Kösd össze az összetartozókat! Használd az atlaszodat! Torkolat

tölcsér

Folyó

Város

Óceán,tenger

Elba

Marseille

Északi-tenger

Rhone

London

Rajna

Lisszabon

Temze

Hamburg

Szajna

Rotterdam

Tejo

Alexandria

Nílus

Buenos Aires

Mississippi

Le Havre

Paraná

Kalkutta

Gangesz

New Orleans

Földközi-

tenger

delta

Atlanti-óceán

Bengál-öböl

La Manche

Mexikói-öböl

– 77 –


VÍZESÉSEK Bevezető feladat: Mi a vízesések gazdasági jelentősége, haszna, kára? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………..

1. kísérlet: Vízesés kialakulása Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök: homokasztal, műanyag kislapátok, kancsóban víz, egy nagyobb lapos kő, munkafüzet

A kísérlet leírása: Alakítsatok ki hegységet és alföldet a homokasztalon! A hegységbe építsetek be a felszín alá egy nagyobb lapos követ, amely fölött majd a folyót vezessétek át! A formák a homokasztal teljes területét foglalják el! Ügyeljetek a folyó mozgásához szükséges lejtés biztosítására! Indítsatok folyót a hegységből (a kancsó víz segítségével)! Mondjátok el szóban is, hogyan jött létre a vízesés! A látottak alapján oldjátok meg a munkafüzeti feladatokat!

2. gyakorlat: A Föld nagy vízesései Eszközök: A Föld domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása: Vizsgáld meg az atlasz A Föld domborzata térképét és keress nagy vízeséseket! Oldd meg a munkafüzet feladatait!

Elméleti ismeretek: A folyók vize mederben folyik. Ahol a meder lejtésében törés támad ott vízesés* keletkezik. A lépcsős vidékeken haladó folyókon gyakoriak a vízesések. A lépcsőperemen átbukó víz az alapkőzetet erodálja, így a vízesések a kőzetminőségtől függően lassabban vagy gyor– 78 –


sabban a forrás irányába hátrálnak. A vízesések a hajózásban akadályt jelentenek. A nagy szintkülönbség vízi erőművek telepítését teszi lehetővé. Számos vízesésnél jelentős idegenforgalom alakult ki. Magyarországon a legnagyobb a lillafüredi Szinva-vízesés, az egyik leghíresebb a szilvásváradi Szalajka-patakon lévő Fátyolvízesés. A Föld leghíresebb vízesései: a Niagara-, az Iguazú- és a Viktória-vízesés.

Feladatok: 1. feladat 1. Milyen a folyó esése, munkavégző képessége a hegységben? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2. Hogyan és milyen felszínformát, milyen keresztmetszetű formát hoz létre a folyó a hegységben? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Mi történik, ha folyó völgyében egy keményebb kőzetréteghez érkezik? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Miért hátrálnak a vízesések? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 79 –


2. feladat 1. Hasonlítsd össze a Föld három nagy vízesésének adatait! Vízesés

Ország

Magasság

Szélesség

Átlagos éves átfolyó

Valaha mért legnagyobb

Vízmennyiség Niagaravízesés

51 m

1200 m

2400 m3/s

8250 m3/s

Iguazúvízesés

82 m

2700 m

1750 m3/s

13000 m3/s

Viktóriavízesés

108 m

1700 m

1100 m3/s

12500 m3/s

2. Állapítsd meg atlaszod segítségével és írd be a táblázatba, mely országokban vannak a vízesések (mindegyik vízesés két ország határán található)! 3. Melyik vízesésnek legnagyobb a magassága? ………………………………………………………………………………………………………………………………… 4. Melyik vízesésnek legnagyobb a szélessége? …………………………………………………………………………………………………………………………………… 5. Melyik vízesés esetében legnagyobb a különbség az átlagos éves átfolyó és a valaha mért legnagyobb vízmennyiség között? Hányszoros a különbség? …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

– 80 –


FOGALOMTÁR Alföld: A tengerszintjétől számítva 0 és 200 méter között fekvő síkság. Például: Kisalföld. Ásványkincsek: a földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagai. Például: bauxit. Deltatorkolat: A tengerekbe ömlő folyók hordalékukat a torkolatban lerakják, zátonyokat, szigeteket építenek, több ágra szakadnak. Például: a Duna torkolata. Éghajlat: egy terület átlagos időjárása. Például: kontinentális éghajlat. Éghajlati diagram: a havi középhőmérsékletek diagramvonala és a csapadék havi átlagait bemutató oszlopdiagram egyesített ábrája egy adott földrajzi helyre vonatkozóan. Energiahordozók: olyan ásványkincsek, amelyekből energia nyerhető. Például: barnakőszén. Esésgörbe: a folyó medrének magassági viszonyait bemutató vonalas ábra. Évi közepes hőingás: a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbsége. Évi középhőmérséklet: a havi középhőmérsékletek átlaga. Évi napfénytartam: a napsütéses órák száma, az az idő ameddig adott területen egy év alatt ténylegesen süt a Nap. Fennsík: A tengerszintjétől számítva 200 méternél magasabban fekvő, enyhén hullámos felszínű sík terület. Például: Bükk-fennsík. Gyűrődés: a földkéreg kőzetrétegei oldalnyomás hatására redőzötté, boltozottá alakultak a Föld belső erőinek hatására. Időjárás: a napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél állandó változása. Kőzet: azonos vagy különböző ásványokból, hosszú kémiai és fizikai folyamatok eredményeként kialakult képződmény. Például: bazalt. Kráter: a vulkán nyílása. Lánchegység: domborzati forma, ahol a gyűrt vonulatok láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Például: Alpok. Láva: a felszínre ömlő magma. Magma: a Föld belsejének izzón folyó kőzetolvadéka. Mélyföld: A tengerszintje alatt fekvő sík terület. Például: Kaszpi-mélyföld.

– 81 –


Röghegység: domborzati forma, ahol a törésekkel felszabdalt földkéreg kiemelkedő és lesüllyedt részei váltják egymást. Például: Ural. Szél: a földfelszínnel párhuzamosan áramló levegő mozgása. Arról a világtájról nevezzük el, amerről fúj. Például: északnyugati szél. Talajnedvesség: A talajban a talajrészecskékhez hártyaszerűen tapadó víz, ami nem szivárog mélyebbre. Talajvíz: a talajban a felszín közeli vízzáró réteg fölött összegyűlt víz, amely teljesen kitölti a talajrészecskék közötti hézagokat. Tengerjárás: a tengerek vízszintjének szabályosan váltakozó emelkedése, illetve süllyedése. Ha a vízszint emelkedik dagály, ha csökken, apály van. A jelenség oka a Föld és a Hold közötti tömegvonzás. Tölcsértorkolat: az óceánba, nyitott tengerekbe ömlő folyók torkolata szélessé, méllyé, tölcsérformájúvá fejlődik. Kikötésre kiválóan alkalmasak. Például: a Rajna torkolata. Törés-vetődés: a földkéreg kőzettömegeiben keletkező hatalmas szakadás, majd a keletkező rögdarabok elmozdulása a Föld belső erőinek hatására. Vízesés: Ahol a folyó medrében törés támad ott vízesés keletkezik. Például: Niagara-vízesés. Vízgyűjtőterület: Azt a területet, ahonnan egy főfolyó mellékfolyóival együtt a vizeket összegyűjti és levezeti a folyó vízgyűjtőterületének nevezzük. Például: a Duna vízgyűjtőterülete. Vízválasztó: A vízgyűjtőterületeket vízválasztók választják el egymástól, amelyek legtöbbször dombságok vagy hegységek. Például: a Kárpátok gerince. Vulkán: akkor keletkezik, amikor a földkéreg törésvonala mentén a magma a felszínre kerül. Például: Vezúv.

– 82 –


FORRÁSOK Felhasznált irodalom: Békési-Rigóczki-Simon(1999): Földrajzi vaktérképgyűjtemény. Budapest:AKG Kiadó.

névanyag-

és

Bognár László(1987): Ásványhatározó. Budapest: Gondolat Kiadó. Amery, Heather (1989): Kísérletek. Budapest:Novotrade Rt. Konsztantyinovszkij, Majlen (1981): Miért nedves a víz? Budapest:Móra Könyvkiadó. Kovács István (1967): Hogyan kutassunk? Budapest: Móra Könyvkiadó. Köthe, Rainer (1994): Kísérletek könyve. Budapest:Tessloff és Babilon Kiadó. Miskolci Szilvia – Pirisi Anna (2010): Kalandtúra a természetben. Celldömölk: Apáczai Kiadó. Öveges József (1979): Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Budapest:Gondolat. dr. Papp-Váry Árpád (2007): Földrajzi atlasz a 10-16 éves tanulók számára. Budapest: Cartographia Tankönyvkiadó Kft. Rebák Sándor (2010): Természetismeret – földrajzi feladatgyűjtemény Budapest: Nemzeti Tankönykiadó. dr. Tóth Aurél (1982): 200 földrajzi kísérlet. Budapest: Tankönyvkiadó. Tóthné Pánya Marianna (1997): Földrajzi fogalomtár. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés Kft.

A képek forrásai:      

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html (1. ábra) http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra) http://www.mozaweb.hu/ (7. ábra) http://www.mozaweb.hu/ (8. ábra) http://www.met.hu/ (9. ábra) http://www.met.hu/ (10. ábra)

– 83 –

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam

Recommend Documents