A termelői piacok szerepe a Balaton régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül

KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGI- ÉS STATISZTIKA TANSZÉK

A termelői piacok szerepe a Balaton régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül Készítette: BENE ESZTER IV. évfolyam Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak

Konzulens: DR. MOLNÁR ESZTER Egyetemi adjunktus

Tanszékvezető: DR. HABIL. GÁL ZOLTÁN Egyetemi docens

2012.

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2.

BEVEZETÉS ............................................................................................ 3 A TÉMA SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE ............................... 5

2.1. Fenntartható fejlődés .................................................................................................... 5 2.2. Fenntartható vidékfejlesztés ......................................................................................... 6 2.2.1. Vidék meghatározása ............................................................................................. 6 2.2.2. Vidékfejlesztés....................................................................................................... 8 2.3. Helyi termékek........................................................................................................... 10 2.3.1. Helyi termékek jelentősége a vidékfejlesztésben................................................. 12 2.3.2. Helyi termékek értékesítési csatornái.................................................................. 15 2.3.3. Termelői piacok helyzete Magyarországon ......................................................... 17 2.4. A Balaton régió általános jellemzői ........................................................................... 21

3. 4.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FORRÁSOK ............................. 26 VIZSGÁLATOK, EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ...................... 27

4.1. Helyi termékek szerepe a Balaton régió fejlesztésében ............................................... 27 4.2. Termelői piacok a Balaton-régióban ........................................................................... 28 4.3. Káptalantóti Liliomkert Termelői Piac bemutatása ..................................................... 31 4.3.1. A piac megalakulásának célja, háttere .................................................................. 32 4.3.2. A piac működése.................................................................................................. 32 4.3.3. Árusok, termékek ................................................................................................. 33 4.3.4. Fogyasztói célcsoport, árak .................................................................................. 43 4.3.5. A piac működésének hatásai ................................................................................ 46 4.3.6. A piac jövője, tervek ............................................................................................ 51 4.4. A Balaton régió termelői piacainak SWOT-elemzése .............................................. 53

5. 6. 7. 8.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ............................................... 57 ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................ 59 IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................... 61 MELLÉKLETEK .................................................................................... 64

2

"Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit." Vida Gábor

1. BEVEZETÉS

Hazánkban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan kezdett kialakulni egy szakadék a város és a vidék között, amely a rendszerváltást követően tovább nőtt. A városi lakosság életkörülményei – lakáshelyzet, jövedelmi viszonyok, infrastruktúra, oktatás, egészségügy, és még sorolhatnám- jóval kedvezőbbek, mint a falvakban élőké, ezzel szemben a vidék olyan értékeket őriz, amelyeket a város nem pótolhat, s amelyek megőrzése az egész társadalom érdeke. Fontos kiemelni azonban a szocializmus fénykorának, az 1970-es éveknek a legnagyobb eredményét: a városi és falusi jövedelmek kiegyenlítődtek. Ez annak volt köszönhető, hogy a falusiak városi, vagy helyi munkahelyük mellett „második gazdaságot” működtettek, amelyből származó jövedelmet olyan „luxuscikkekre” költhették, amit addig csak a városiak engedhettek meg maguknak. A rendszerváltással azonban a létbiztonság megszűnt. A mezőgazdasági jellegű egyéni gazdaságok jelentős része önellátásra szorult vissza, vagy összeomlott, így rengeteg munkahely szűnt meg. A vidéki, munkanélkülivé vált emberek elvesztették önbizalmukat és beletörődtek a sorsukba. Sokan még saját kertjük művelésével is felhagytak, ezzel tovább rontva helyzetükön. „Így formálja a munkakultúra az egyént.” (Kovács, 1997) Lassan negyed évszázada élek egy Balatonhoz közeli kis településen, Ádándon. A vidék fokozódó problémái közvetlen környezetemben is egyre erősebben érezhetőek. A fiatalok sorra vándorolnak el, a társadalom elöregedő képet mutat, a munkanélküliség és az általános kilátástalanság fokozódik. Gyermekkoromban a falusi élethez alapvetően hozzátartozott a háztáji állattartás, gazdálkodás, mára azonban ez csaknem teljesen megszűnt. A házkörüli földek jó része kihasználatlan, sokak számára nyűgöt jelent, ezért inkább szabadulnának tőle. Ahhoz, hogy a passzív hozzáállás megváltozzon teljes szemlélet- és magatartásváltoztatásra van szükség. Az

3

országban egyre több bíztató példát találunk az alulról szerveződő, helyi összefogáson alapuló fejlesztésekre. Ezek természetesen nem adaptálhatók minden falura, kistérségre vagy megyére, mivel mindenhol eltérő adottságok és eszközök állnak rendelkezésre, és más-más megoldásokkal érhetünk el változásokat. Fontos, hogy megismertessük, és terjesszük a jó gyakorlatokat, melyekkel ösztönözhetjük, és segíthetjük a tenni akaró közösségeket. Szakdolgozatom témaválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy falusi lakosként kötelességemnek érzem a vidék problémáival foglalkozni, megoldásokat keresni. A vidékfejlesztés lehetőségeit vizsgálva figyeltem fel a helyi termelés, feldolgozás, és értékesítés fontosságára, és a benne rejlő lehetőségekre. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hazánk második legkedveltebb idegenforgalmi térsége így a helyi termékeknek nem csak a vidékfejlesztésben, de a turizmusfejlesztésben is fontos szerepük lehet. A régió fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, a parttól távolabbi háttérterületek fejlettségbeli leszakadása. A turizmus a parti sávra koncentrálódik, így a háttérterületek nem részesülnek az idegenforgalom hasznaiból. A helyi termékek beépítése a turisztikai kínálatba részben megoldást jelenhet a problémára. Diplomadolgozatomban vizsgálom a helyi termékek jelentőségét és lehetőségeit a vidékfejlesztésben, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztésében. Céljaim a következők: -

Szeretném feltárni a termelői piacok - mint a helyi termékek legjelentősebb értékesítési csatornái - nyújtotta lehetőségeket a népszerű Liliomkert elemzésén keresztül;

-

vizsgálom a termelői piacok működésének hatását a különböző vidékfejlesztési, és turizmusfejlesztési célokra;

-

valamint a termelői piacokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságát;

-

továbbá célom egy sikeres, alulról építkező kezdeményezés megismertetése, mely egyfajta útmutatóként szolgálhat más helyi piacszervezők számára.

Diplomadolgozatomban aktuális témával foglalkozom, hiszen az egészséges élelmiszerek felértékelődésével és a tudatos vásárlás-szemlélet terjedésével a piacozás ismét kezd „divatba jönni”. Az Európai Unió, és a magyar kormány is támogatja a helyi termelés-értékesítés fokozását, melynek érdekében lépéseket is tett az utóbbi néhány évben.

4

2. A TÉMA SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE 2.1. Fenntartható fejlődés Az ipari forradalommal elterjedt tömegtermelés és az emberiség energiapazarló, környezetszennyező életmódja egyre nagyobb terhet ró környezetünkre, s ha ezen nem sikerül változtatni,

hosszú

távon

a

természeti

energiaforrások

kimerülnek,

a

környezet

visszafordíthatatlanul károsodik, a következő generációk, és a Föld jövője veszélybe kerül. Ezek a felismerések vezettek oda, hogy a fenntartható fejlődés világszerte napjaink egyik leggyakrabban emlegetett koncepciója lett. Számos definíciója létezik a fenntarthatóságnak, illetve a fenntartható fejlődésnek, ezek közül a teljesség igénye nélkül bemutatok néhányat. A fenntartható fejlődés fogalma az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben elkészült „Közös Jövőnk” című jelentése által került a köztudatba. A bizottság megfogalmazásában „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”. (Csete – Láng, 2005) A jelentés röviden és tömören fogalmazta meg a fenntartható fejlődés lényegét, amely középpontjában az ember áll. A környezet védelmét, és az erőforrások takarékos használatát ugyan közvetlenül nem említi a definíció, de mára már köztudott, hogy ezek elengedhetetlen tényezői a fenntarthatóságnak. Herman Daly ökológiai közgazdász megfogalmazása szerint „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.” (Láng, 2003) Ezt a definíciót pontosabbnak tartom, abból a szempontból, hogy utal az ökológiai rendszer véges eltartó képességére, illetve felhívja a figyelmet a növekedés és a fejlődés közti különbségre. A jól-lét kifejezésre is fontos odafigyelnünk, ugyanis ez nem azonos a jóléttel, ami mindössze gondtalan anyagi helyzetet jelent. A jól-lét ennél sokkal tágabb fogalom, nemcsak a pénzügyi biztonságot jelenti, hanem a fizikai és szellemi elégedettséget és boldogságot is.

Csete László szerint „a fenntarthatóság szemlélet-, gondolkodás-, élet-, termelési-, valamint fogyasztási mód, amely felöleli az emberi létezés valamennyi dimenzióját, a természeti erőforrásokhoz való viszonyát, gazdaságot, és társadalmat.” (Csete, 2005)

5

A három alappillér, vagyis a környezeti, gazdasági, és szociális dimenzió elsőként a 2002-es johannesburgi világkonferencián jelent meg összefonódva, egymást kiegészítve. A fejlődésnek e három tényező között kell megtalálnia a dinamikus egyensúlyát ahhoz, hogy fenntarthatónak nevezzük. (Csete – Láng, 2005) A fenntartható fejlődés fogalmának elterjedése ellenére máig, nagyon kevés változás figyelhető meg, civilizációnk jelenlegi működése nem fenntartható. 2.2. Fenntartható vidékfejlesztés 2.2.1. Vidék meghatározása A vidék meghatározására nem alakult ki konkrét, mindenki által elfogadott definíció. Egy falusi ember számára például vidék az, ami nem város, de egy budapesti lakos az egész országot vidéknek tekinti a főváros kivételével. A vidékfejlesztési célok megvalósulásához elengedhetetlen, hogy valamilyen módon lehatároljuk a vidéket. Meghatározását általában minden ország a saját társadalmi, gazdasági kritériumaira alapozva végzi el. Ilyenek például a népsűrűség, az ágazati foglalkoztatottság vagy a települések típusai. Az Európai Tanács Vidéki Térségek Európai Chartája című dokumentuma 1995-ben látott napvilágot, amely a vidéki térségeket a következőképpen határozza meg: „A vidéki térségeket olyan falvak, kisvárosok alkotják, ahol a területet jelentős részben mezőerdőgazdaságra, halászatra, vidékiek gazdasági és kulturális tevékenységére, üdülésre és pihenésre használják, és amelyekben a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek egységes egészet alkotnak.” Fontos szerepe van tehát a mezőgazdaságnak a vidék életében, a népesség megélhetése jórészt ebből kellene, hogy származzon. A vidéki térségek lehatárolása elsődlegesen funkcióik alapján lehetséges, amelyeket szintén a Chartában rögzítettek: 1. Gazdasági (termelési) funkciók: Magába foglalja az erdő-és mezőgazdálkodást, halászatot, a megújuló természeti erőforrások hasznosítását, falusi turizmust-üdülést, a térségben működő termelő és szolgáltató szervezetek működését. 2. Ökológiai funkciók: Ezek elsősorban az egészséges élet természetes alapjainak védelmét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének megőrzését, az erdők és más élőhelyek megóvását jelentik 6

3. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: A vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg. Sarudi a hazai viszonyokat és nemzetközi ajánlásokat figyelembe véve a következőképpen foglalja össze a vidék lényegét: „ A vidék egy rendkívül összetett gazdasági és társadalmi fogalom, mely magában foglalja a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó gazdaságokat és gazdálkodókat, a kisüzemeket és vállalkozásokat, valamint a kis és közepes méretű ipari vállalatokat, szolgáltatásokat egyaránt. Otthont ad a természeti kincseknek, kulturális hagyományoknak, és egyre növekvő szerepe van a szabadidő eltöltésében. Más megközelítésben vidékinek tekinthető az a terület, ahol a tanyák, a falvak és a kisebb városok szociális, kulturális és gazdasági szempontokból egységes egészet alkotnak a környezeti tájjal, és ahol a népesség megélhetése jellegzetesen a mezőgazdasághoz és a természeti környezethez kötődik.” (Sarudi, 2003) Ez a megfogalmazás több szempontból jellemzi a vidéket, felsorolja annak szereplőit, és tükrözi komplexitását. A vidékfejlesztési beavatkozások számbavétele, hatásának mérése, számszerűsítése miatt statisztikai lehatárolás is szükséges. Az Európai Unió a 100 fő/km2 alatti népsűrűségi területeket tekinti vidéknek. (Glatz, 2010) Csete és Láng szerint az a vidék fenntartható, amelyben élni lehet. Ha az ember kivonul a vidékről, akkor az már nem vidék, hanem csak jó esetben táj, erdő, mező, pusztulógyomosodó kultúrtáj. Ezek alapján körvonalazható, hogy milyen is az élhető, fenntartható vidék. A fenntartható vidék hozzájárul: 

a vidékiek életnívójának emeléséhez



a vidék funkcióinak gyakorlásához, helyreállításához



a természeti erőforrások, a táj, a környezet megőrzéséhez, gazdagításához



különféle társadalmi igények kielégítéséhez;



a megélhetéshez



a természeti környezet megőrzéséhez (Csete – Láng, 2009)

7

2.2.2. Vidékfejlesztés „Az Európai Unió fogalomrendszerében vidékfejlesztési típusúnak tekintjük azokat az intézkedéseket, amelyek a statisztika által vidéknek tekintett területeken élők életminőségének javításához járulnak hozzá, továbbá azokat, amelyek az egységes vidékfejlesztési rendeletben, illetve a Leader közösségi kezdeményezésekre vonatkozó rendeletben szerepelnek.” (Sarudi, 2003) Magda és Marsalek összegzésében: „A vidékfejlesztés a vidéki térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. Lényegében a helyi erőforrások azonosításán, feltárásán, mobilizálásán keresztül megvalósuló kisléptékű térségfejlesztés. Megközelítésében átlagon felüli szerepet kap a fejlesztések környezetintegráltsága, a környezeti alrendszernek a vidéki területi rendszerekben betöltött meghatározó szerepe miatt. A vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér, mely a vidéki térségek fejlesztésére koncentrál.” (Magda – Marselek, 2010) Fontosnak tartom kiemelni a helyi adottságokat, és a helyi részvételt, ugyanis a vidékfejlesztés megvalósítására nem létezik sablon terv, a helyi adottságokat felmérve, és figyelembe véve kell a programokat kidolgozni egy-egy településre, vagy kistérségre szabva. A fenntartható vidékfejlesztés megvalósuláshoz az egyes emberek megnyerésén keresztül vezethet az út, ezért nagyon fontos a szemléletváltás, a nevelés, a bizalom helyreállítása, a helyiek összefogása. Ehhez szükséges a helyileg érintett emberek (polgármesterek, helyi értelmiségiek, termelők, vállalkozók) részvétele a fejlesztési programokban. Továbbá egy adott fejlesztés megvalósulása, fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy annak érintettjei mennyire elkötelezettek a beavatkozás iránt. Az elköteleződés egyik legfontosabb kiváltója lehet, ha az érintettek munkájukkal, idejükkel maguk is hozzájárulnak a fejlesztéshez, s ezzel nő az egyéni felelősségvállalás mértéke is, amely elősegíti az eredmények elérését, fenntartását. (Czene et al., 2010) Az agrár- és vidékfejlesztés jövőjében a fenntarthatóság érvényesítése a legfontosabb: 

minden szinten → lokális, regionális, globális,



minden dimenzióban → természeti környezet, társadalom, gazdaság,

8



mind a termelési gyakorlatban, mind a fogyasztásban → lakossági, termelői fogyasztás,



minden szereplő vonatkozásában → egyének, vállalkozók, közösségi szervezetek, politikusok. (Csete, 2005)

A vidékfejlesztés céljai „A vidék folyamatos fejlődésének célja a vidéki társadalom jól-léte, ami az ország egészének is érdeke.” (Csete – Láng, 2009) A mezőgazdasági termelés, amely az élelmiszert biztosítja az országnak, csakis vidéken történhet, így a városok nem létezhetnek vidéki háttér nélkül. A vidékfejlesztés alapvető célkitűzése „a vidéken élő lakosság életfeltételeinek, életminőségének biztosítása és javítása, harmóniában a vidéki környezet és táj adottságaival, megőrizve annak nem pótolható erőforrásait. Ez a gyakorlatban olyan vidékfejlesztést jelent, amely a vidéki térségek számára esélyt kínál, és feltételeket teremt a hátrányos helyzetük leküzdéséhez.” Sarudi több kidolgozott hazai, és Európai Uniós program alapján a vidékfejlesztés célkitűzéseit és feladatait a következőképpen határozta meg: 1. A mezőgazdaság és a vidék összehangolt fejlesztése 2. A vidék gazdasági bázisának erősítése, diverzifikálása 3. A fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása 4. A vidékfejlesztés integrált megközelítése 5. Falusi- és agrárturizmus fejlesztése 6. Vidéki életkörülmények javítása 7. A vidéki foglalkoztatási és kereseti viszonyok javítása 8. Vidéki infrastruktúra fejlesztése 9. A vidék szellemi színvonalának emelése 10. A vidéki társadalmi közösségek, civil szerveződések és kulturális értékek megőrzése, védelme 11. Falvak és tanyák megújítása, arculatok javítása 12. A fiatalok és vállalkozók vidéki kötődésének erősítése (Sarudi, 2003)

9

2.3. Helyi termékek A helyi termékekkel és a közvetlen értékesítéssel kapcsolatban főként vidékfejlesztési - és marketingkutatók

publikáltak

az

elmúlt

években.

A

tanulmányok

jórészt

helyi

gazdaságfejlesztési modellek elemzését és jogszabályi vizsgálatokat tartalmaznak. A helyi termék fogalma meglehetősen tágan értelmezhető, általános definíciót itt sem alkalmazhatunk. A módosított és kiegészített 123/2009 FVM rendelet meghatározása szerint „helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból hagyományosan, nem nagyüzemi vagy gyáripari technológiával, eljárással, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült, mikro-vagy kisvállalkozás által előállított termék.” (Juhász et al., 2012) Találhatunk azonban a rendeletben megfogalmazottnál bővebb definíciókat is. A Zala Termálvölgye Egyesület tanulmányában két irányból közelíti meg a helyi termékeket: „Egyrészről – a termék helyhez kötöttségét és tájjellegét hangsúlyozva – helyi terméknek tekintjük a helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó - ily módon a hely sajátosságait megjelenítő - termékeket tekintjük helyi terméknek. Másrészről a helyi munkaerővel a helyi – kb. 50 km sugarú körön belüli – lakossági igényeket kielégítő termékek sorolhatók ebbe a körbe.” (G. Fekete, 2009) A kertrégió meghatározásában a helyi termékek „azok a termékek, amelyek hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához, és létrehozásukban a helyi gazdasági rendszer vesz részt. A termelés során létrejövő hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg, helyi szinten járul hozzá az egzisztenciák fejlődéséhez. A helyi termékeket jellemzően a lakosság, valamint a mikro- és kisvállalkozások termelik, amelyek között jelentős az önfoglalkoztató vállalkozás.” (www.kertregio.hu) Ezt a megfogalmazást tartom a legjobbnak, mivel kihangsúlyozza, hogy a hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg és hozzájárul a vidékfejlesztés legfontosabb céljának eléréséhez, a helyiek életminőségének javulásához. Nem említi viszont a termék jellegét, ez esetben lehet szó mezőgazdasági élelmiszer-, és kézműves termékekről is. A legtöbb szakirodalom - és saját álláspontom - szerint a helyi termékek fogalmába beletartoznak a helyi kézműves kisiparban előállított termékek, háztartási iparcikkek, a helyi kisiparosok, vállalkozások által gyártott bútorok, szerszámok, egyéb eszközök. Ezek nem

10

gyártósoron készülnek, hanem mesterek egyéni műhelyeiben, és mind készítési módjukban, mind formavilágukban és díszítőelemeikben őrzik az adott tájra, népcsoportra jellemző hagyományt. (Czene et al., 2010) Helyi termékek fogyasztásának előnyei A helyi termékek vásárlásának előnyeivel sokan nincsenek tisztában, vagy egyszerűen csak nem gondolják végig. Gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tényt, hogy ha javainkat térségünkön belül adjuk el, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik, kedvező hatással van a térség fejlődésére, a helyiek életére. (Czene et al., 2010) A helyi termékek fogyasztásával:  Támogatjuk a munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térség népességmegtartásához.  Növeljük a helyi vállalkozások bevételeit, aminek társadalmi hasznai is vannak (pl.: közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel)  A termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését.  Csökkentjük az áruszállítás és a csomagolás okozta környezetszennyezést.  A helyi élelmiszerek kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak, a zöldség, gyümölcs frissebb, ízletesebb és a táplálkozási értéke is jóval magasabb.  A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. A termelőnek nem kell nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak az ősi hazai fajták előállítása mellett. (G. Fekete, 2009; Németh, 2010) „Amellett, hogy alacsonyabb jövedelemszint jellemző a vidéki térségekre, ezek a jövedelmek is javarészt kiáramolnak az adott térségből a fogyasztási kényszerek (pl. energia számlák) és szokások következtében. Ezért szükséges egy belő piacépítés, amely a helyi termékek és helyi vállalkozók termékeinek fogyasztását preferálja, illetve külső piaci kapcsolatépítés, amely a helyi termékeket eljuttatja a felvevő piacra.” (Harangozó, 2010) Egyetértek Harangozó véleményével, úgy gondolom, a helyi termékek előtérbe helyezése elősegítheti a vidék felzárkóztatását. Egy közösség minden tagjának törekednie kell arra, hogy jövedelmük minél nagyobb hányadát helyben tartsák, a saját életkörülményeik javulása érdekében. Nagyon egyszerűen megközelítve: a falusi lakos egy városi multinacionális vállalatnál dolgozik, onnan kapja a jövedelmét, amit (vagy csak egy részét) azonban nem a multinál fog elkölteni, hanem a helyi termelőknél, vállalkozóknál, akik az ebből származó

11

bevételt fejlesztésre, bővítésre fordíthatják, és így esetleg még új munkahelyeket is teremthetnek. Így tudunk tőkét „szivárogtatni” a városból vidékre, vagy éppen a külföldi cégektől, a magyar vállalkozókhoz. Természetesen a valóságban ez nem ilyen egyszerű, főként - ahogy Harangozó is említi- a fogyasztási kényszerek, és szokások miatt. Tehát ahhoz, hogy az elmélet működőképes legyen, a helyi közösség minden szereplőjének összefogására és fogyasztási szokásainak újraértékelésére van szükség. A kistermelő fogalma A helyi termék definíciók nagy része a kistermelők által készített termékeket sorolja ide, ezért fontos tisztázni ki számít kistermelőnek. Minisztériumi rendeletben meghatározottak szerint „A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti.” (Géher - Kasza, 2010) Hozzá kell tennem, hogy a kistermelő is őstermelő, csak bizonyos mennyiségi korlátoknak megfelel, melyek a termékek előállítására és értékesítésre vonatkoznak. 2.3.1. Helyi termékek jelentősége a vidékfejlesztésben Helyi feldolgozás, helyi értékesítés helyzete A helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, a helyi termékek szervezett bejuttatása a kiskereskedelem rendszerébe helyi és nemzetgazdasági szinten is számottevő piaci szegmenst jelenthet. Jól menedzselt, védjeggyel ellátott helyi termékek egyelőre elvétve találhatók és a helyi feldolgozás, értékesítés a legtöbb térségben helyi piacok hiányában ugyancsak nem megoldott. A helyi termelők, ha termékeiket nem tudják értékesíteni, tönkremennek, fölhagynak a termeléssel. A saját termelésű élelmiszerek fogyasztásának aránya átlagosan 10% (ebből: a főváros esetében 1%, míg a községek esetében 19%). Az élelmiszerek szállítása káros és felesleges környezetszennyezést okoz. A közúti közlekedés és teherszállítás légszennyezőanyag-kibocsátása az elmúlt években összességében nőtt. A közétkeztetés jellemzően nem a helyi termékekre épül. A gyermek és iskolai étkeztetésben nagyon fontos lenne a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosítása a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. (NVS, 2012)

12

A magyar vidék fejlődésének egyik kulcstényezője a helyi, illetve regionális termelés, előállítás és értékesítés lehetőségeinek a kiszélesítése. A helyi termelő gazdaságok visszaadhatják az emberek önbecsülését, munkába vetett hitét és öngondoskodási képességét. (Szabadkai, 2011) Géher és Kasza a Vidékfejlesztési Minisztérium kiadványában a következő érveket sorolja fel a helyi élelmiszerek mellett:  Teljes értékű, biztonságos élelmiszer  Környezeti fenntarthatóság  Munkahely-megtartás  Versenyképes, élhető vidék  Hagyományos ízvilág  A gasztronómiai hagyományok újjászületése Ezek az értékek hozzájárulnak a vidékfejlesztés alapvető célkitűzésének megvalósulásához, vagyis a vidéken élő lakosság életfeltételeinek javításához, harmóniában a vidéki környezet és táj adottságaival. A helyi termékek termelésének, értékesítésének, népszerűsítésének támogatása egyre nagyobb szerepet kap a kormány a vidékfejlesztési politikájában. A 2008-ban létrehozott Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) egyik legfőbb feladata, hogy népszerűsítse a helyi termékek előállításának a „jó gyakorlatait”, elősegítse a hasznos tapasztalatok elterjedését. Továbbá a Nemzeti Vidékstratégiában is jelentős szerepet kapnak helyi termékek, amelyekkel összefüggő programokat, terveket az alábbiakban részletezek. Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 (NVS) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak (ÚMVP 2007-2013) összességében csekély

hatása

volt

eddig

a

vidéki

munkalehetőségek bővülésére,

az

élet-

és

környezetminőség javítására. A megítélt támogatások jó része nagygazdaságokhoz került. A családi gazdálkodók, fiatal gazdák megerősítése, a termékszerkezet átalakítása, a mikrovállalkozások

támogatása,

a

falufejlesztés,

agrárkörnyezetgazdálkodási

célok

megvalósítását támogató intézkedések háttérbe szorultak. A Nemzeti Vidékstratégia a 20122020 időszakban többek között e területek fejlesztését tűzte ki célul a Darányi Ignác Terv keretében.

13

A stratégia átfogó célkitűzése: Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek érdekében hét stratégiai területet határozott meg: 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség javítása 3. Föld- és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészség-fejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek A Nemzeti Vidékstratégiában fontos szerepet kapnak a helyi termékek, a stratégiai területek közel egyharmadához szorosan köthetők. A helyi gazdaságfejlesztés stratégiai területen belül hét program került megfogalmazásra, ebből a „Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program” kapcsolódik leginkább a helyi termékekhez és a termelői piacokhoz egyaránt. A Magyarországon egyre több helyen, alulról szerveződő helyi piac, illetve helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezések azt mutatják, hogy megfelelő szervezéssel biztonságossá

tehető

az

áruk

értékesítése,

kiszámíthatóvá

téve

a

termelést,

az

élelmiszerellátást és az e tevékenységekből élő családok megélhetését. A magyar élelmiszertermékek jó minőségűek, belföldön és külföldön egyaránt keresettek, ennek ellenére az import áruk egyre nagyobb térnyerését, a hazai termékek visszaszorulását tapasztaljuk. A negatív tendencia megfordítása érdekében a Nemzeti Vidékstratégiában a helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés programban az alábbi irányokat és teendőket határozták meg: 1. A helyi piacokra és értékesítésére vonatkozó speciális jogi szabályozás megalkotása összhangban a kistermelőkre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával, megújításával. 2. A kistermelők élelmiszerbiztonsági megfelelésének segítése, a fogyasztó számára is átlátható ellenőrzési rendszer kialakítása. 3. A helyi piacokat, helyi értékesítést magában foglaló helyi gazdaságfejlesztési stratégiák készítésének elősegítése. 4. A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések, az ezeket elindító helyi együttműködések ösztönzése. 5. Helyi, kistermelői piacok létesítése, fejlesztése.

14

6. Helyi termékboltok, termékpolcok, helyi vásárok, termékfesztiválok, szabadtéri, pavilonos piacok, nyitott gazdaudvarok, közvetlen gazdaságból történő értékesítés, egyéb alternatív értékesítési helyszínek fejlesztése. 7. A termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatának kialakítását elősegítő civil kezdeményezések

támogatása,

termelői-fogyasztói

közösségek,

mozgalmak

létrehozásának, működésének ösztönzése, támogatása. 8. A

helyi,

tájjellegű

specialitások,

termékek,

hungarikumok

márkázásának,

védjegyrendszerének kialakítása, a HÍR program további bővítése. 9. A helyi rendszereket összefogó országos termelési, feldolgozási, logisztikai, értékesítési rendszerek kiépítésének elősegítése. 10. A termelői piacokon tapasztalható illegális kereskedelem elleni fellépés. 11. A helyi termékeket támogató tudatos vásárlással kapcsolatos szemléletformálás, széleskörű kampány indítása. 12. Az on-line értékesítés működésének elősegítése. 2.3.2. Helyi termékek értékesítési csatornái A helyi termékek piacra juttatásának lehetőségei a kistermelői rendelet módosításával 2010től bővültek. Nagyobb lett az értékesítési terület, több termék, és nagyobb mennyiség értékesíthető, továbbá a kistermelők által végezhető szolgáltatások köre is bővült. Ebben a fejezetben a hazánkban jellemző értékesítési csatornákat mutatom be röviden. a) Termelői piac A helyi termelői, vagy gazdapiac az egyik legjobb megoldás a közvetlen értékesítésre. A piacozás régi, jól bevált hagyománya feléledni látszik. Nagyon fontos azonban, hogy valódi termelői piacokat hozzunk létre és tartsunk fenn, ugyanis ma már egyre több az olyan kereskedő, aki a nagybani piacról vagy rosszabb esetben a hipermarketből származó – esetleg külföldi – árut kínálja. Az igazi termelői piacokon kizárólag a termelők, esetleg családtagjaik árulják termékeiket, így a kialakuló személyes ismeretség segít abban, hogy a vásárló biztos lehessen a termékek eredetében. A gazdapiacok egyben közösségi térként is működnek. Érdemes kialakítani erre alkalmas kisebb tereket padokkal, a gyerekeknek játszóteret, illetve termékbemutató helyeket. Ezzel a piaci bevásárlás kellemes családi programmá tehető. A biopiac a termelői piacok egyik, nagyvárosokban egyre népszerűbb formája, ahol csak minősített biotermékeket árusíthatnak a termelők.

15

b) Helyi termék adatbázis Működésük lényege, hogy egy adatbázisban összegyűjtik a helyi termelőket, termékeiket, és elérhetőségüket. Ennek segítségével a vevő könnyedén megtalálhatja a környékbeli termelőket és kapcsolatba léphet velük. Ilyen adatbázis például a www.termelotol.hu, amely országos szinten gyűjti össze a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőket. c) Helyi termék bolt, gazdabolt Ezek a boltok több termelő összefogásával, esetleg szövetkezet megalakításával hozhatók létre. Előnyük, hogy csökkenhet az árusításra fordított idő, a vevő pedig többféle terméket tud beszerezni egy helyről. A helyi termék boltok nemcsak mezőgazdasági termékeket, hanem kézműves, kisipari termékeket is forgalmazhatnak. Nagyobb városokban is létrehozhatók olyan üzletek, ahol egy adott térség helyi termékeit árusítják, bár a szállítás miatt a környezeti előnyök csökkennek. d) Bevásárló körök Az általában baráti, munkahelyi kapcsolatok révén létrejövő társaságok közösen szervezik meg egyes élelmiszerek beszerzését. Előnye, hogy a vevők együttesen kedvezményesebb árakat kérhetnek a jó minőségű, ellenőrzött forrásból származó áruért, cserébe pedig a termelő számára rendszeres vásárlói réteget biztosítanak. e) Helyi termék fesztivál, rendezvény, vásár Évente egyszer, vagy néhány alkalommal megrendezett események, amelyek egyrészt szolgálják a konkrét árusítást, de ennél is fontosabb szerepük van a térség identitásépítésében, a helyi termékek népszerűsítésében, illetve gazdasági kapcsolatok kialakításában. f) Háztól, gazdaságból A háztól való árusítás kiegészítő értékesítési lehetőség a termelők számára, akik ilyenkor tudják a legkedvezőbb árat ajánlani, hiszen nála nem jelentkezik szállítási költség, a vevő pedig láthatja az áru keletkezésének körülményeit. g) „Szedd magad!” Magyarországon jól ismertek és elterjedtek a „szedd magad! akciók”. A vásárlók elmennek a termelés helyszínére, és maguk takarítják be a gyümölcsöt, zöldséget, amire szükségük van, így a piaci árnál jóval kedvezőbb áron juthatnak hozzá.

A helyi termékek értékesítésének további lehetőségei:

16

 Házhoz, vagy gyűjtőpontra szállítás  Webáruház  Helyi termék polcok kialakítása boltokban  Út melletti standok  Falusi vendéglátás  Közétkeztetés (Kajner, 2007; G. Fekete 2009; Czene et al., 2010)

2.3.3. Termelői piacok helyzete Magyarországon A kereskedelmi törvény 2012. január 1-én életbelépő rendelkezései rögzítik a helyi termelői piac fogalmát: „Helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.” (Szabadkai, 2012) A rendelet tehát nem enged minden helyi terméket a termelői piacra, csakis a kistermelők által előállított élelmiszereket. Számos termék, mint például a friss zöldség, gyümölcs, hús, tojás legjobb beszerzési forrása sokak szerint kétségtelenül a termelői piac. A hiper- és szupermarketek elterjedésével azonban egyre többen áldoztak a minőségből a gyorsaság és egy helyben beszerezhetőségért cserébe. Ezzel párhuzamosan a kistermelők egyre inkább kiestek a beszállítói körből, ugyanis a nem tudták teljesíteni kereskedelmi feltételeket – különösen a termelési mennyiséghez köthetőket. A problémára részben megoldást jelenthet a kistermelők összefogása, szövetkezetbe szerveződése, azonban a jellemzően alacsony felvásárlási ár miatt sokszor még így sem képesek haszonnal értékesíteni termékeiket, ezért a másik megoldás lehet a kereskedők kihagyása az értékesítési láncból, így a termelőnek nem kell az árrésen osztoznia. A fogyasztó számára pedig a minőség garanciája maga a közvetlen termékfelelősség. Véleményem szerint a kistermelők megerősítésére az említett két megoldás ötvözése lenne a leghatékonyabb módszer. Összefogás nélkül ugyanis nem vehetik fel a versenyt a nagyobb termelőkkel és nem tudják érdekeiket hatékonyan képviselni. Mindemellett nagyon fontos a helyi piacok létrehozása is a hagyományok ápolása, a közösség fejlesztése, a vidék vonzóbbá tétele és a környezet védelme szempontjából.

17

Gaborják Éva, a Helyi Termék Magazin főszerkesztője szerint napjainkban megfigyelhető egy divathullám, ami a helyi termékeket a fiatalabbak és a fővárosiak körében is egyre népszerűbbé teszi. Ennek ellenére még nem látszik egyértelműen, hogy a helyi termékek újravirágzásával hosszú távon visszatér a piacozás régi, jól bevált szokása. Sok kihívás áll a helyi termékek előtt, egyebek mellett a túlzásba vitt adminisztrációs terhek és szabályozási követelmények is nehezítik a piacra jutást. (Géher - Kasza 2010, Gaborják 2012) Az 1. ábrán a kereskedelmi csatornák részesedése látható a napi fogyasztási cikkek forgalmazott értékéből, melyből a legkisebb rész a piacoknak jutott 2000-ben és 2011-ben is.

Év 2011

26

2000

17

14

0%

10%

Hipermarket

17

20%

16

15

30%

Szupermarket

40%

6

50%

Diszkont

15

60%

Hazai láncok

12

28

70%

80%

5

5

90%

Független kisboltok

100%

Piac

1. ábra: A kereskedelmi csatornák részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmazott értékéből 2000-ben, és 2011-ben (%-ban kifejezve) Forrás: Juhász (2012) alapján saját szerkesztés

A piacok 5%-os részesedése tapasztalható, ami ugyan nem sok, mégis nagy eredmény, hogy az elmúlt 10 év során ezt sikerült megtartaniuk. A termelői piacok számának növekedésével a jövőben várhatóan ez az arány növekedni fog. Más kérdés azonban, hogy a fogyasztók milyen gyakorisággal választják a piacot bevásárlásaik helyszíneként.

18

Bevásárlás helyszíne

11 16 34 42 45 58 0

10

20

30

40

50

60

70

Gyakoriság (%)

Közvetlenül a termelőtöl

Diszkont

Piac

Hipermarket

Szupermarket

Kisebb élelmiszerbolt

2. ábra: A mindennapi bevásárlás helyszíneinek gyakorisága (2009)1 Forrás: Juhász (2012) alapján saját szerkesztés

A mindennapi bevásárlás helyszíneinek gyakoriságát vizsgálva a listát a kisboltok, és a szupermarketek vezetik, de a 4. helyen végzett piac 34%-kal igen kedvező gyakoriságot mutat, és a közvetlen termelői értékesítés aránya (11%) sem elhanyagolható. Ha nem a mindennapi, hanem a nagybevásárlások helyszíneinek gyakoriságát vizsgálnánk, valószínűleg az áruházláncok még nagyobb arányát tapasztalnánk. Hazánk agrárgazdaságának 2010. évi helyzetéről készült jelentés szerint a hazai élelmiszergazdaság közvetlen termelői értékesítése nemzetközi összehasonlításban viszonylag jelentős, bár összességében, mind termelői, mind kiskereskedelmi forgalom szempontból csökkenő tendenciát mutat. A közvetlen értékesítés elterjedtsége erősen termékcsoport- és méretfüggő: a zöldség-gyümölcs, a bor, a tojás esetében hagyományosan magas, amelyet a tej és a hús szintén jelentős értékesítése követ. A jelenlegi csökkenő szerepe ellenére a közvetlen értékesítésben komoly, de szegmentált piaci lehetőség rejlik, amelyet egyrészt az ekereskedelem növekedésére, másrészt a magyar eredetű terméket kereső fogyasztók vásárlási szokásaira alapozva lehetne kiaknázni. (Fazekas, 2011) A termelői, és egyéb piacok jelenlegi számáról és elhelyezkedéséről nyilvános statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Az utolsó hivatalos (KSH) felmérés 2002-es állapotot tükröz,

1

A kérdésnél bevásárlási helyszín megjelölésére volt lehetőség, így a gyakoriságok az 1000 fős mintanagysághoz aránylanak, és nem adnak ki együtt 100%-ot. 19

ekkor 672 piac működött hazánkban. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal összesítése alapján 2010. december 31-i állapot szerint 487 piac működött. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) átfogó elemezés elkészítését tűzte ki célul 2012-re, a piacok

helyzetéről

és

lehetőségeiről

a

hazai

élelmiszerellátásban.

A

tanulmány

diplomadolgozatom befejezéséig nem jelent meg, így az előzetes adatokra támaszkodtam, illetve felvettem a kapcsolatot Szabó Dorottyával, a kutatás vezetőjével, aki folyamatosan tájékoztatott a legfrissebb adatokról, így végül a 2012 szeptemberében frissített adatbázisból dolgoztam. Az AKI több, mint egy évnyi, - 2011 év elején elkezdett és 2012 szeptemberében lezártadatgyűjtési periódus alatt 675 piacot, vásárcsarnokot és vásárt azonosított. A kutatás a kistérségi jegyzők, piacvezetők felkereséséből, a piaci és települési honlapok vizsgálatából állt. A besorolásnál a típust mindig az határozta meg, hogy az üzemeltető miként azonosította a piacot. A termelői piacok csupán a negyedik helyen álltak, összesen 58 piac sorolta magát ebbe a kategóriába. Feltételezhető, hogy a biopiacok jelentős része is termelői piac, így a kettő együtt már 84 piacot takar.

1. táblázat: Piacok típusa és száma Magyarországon 2012-ben Piac megnevezése

Elemszám (db)

Százalék (%)

Termelői piac Biopiac

58 26

8,6 3,9

Piac

335

49,6

Piac és vásárcsarnok

34

5,0

Vásárcsarnok

35

5,2

Ünnepi/búcsúvásár

62

9,2

Vásár

125

18,5

Összesen

675

100

Forrás: AKI (2012) adatai alapján saját összeállítás

20

Termelői- és biopiac 12,5%

Ünnepi/búcsú vásár/vásár 27,7%

Piac és vásárcsarnok 59,8%

3. ábra: Piactípusok aránya Magyarországon (2012) Forrás: AKI (2012) adatai alapján saját szerkesztés (n=675)

2.4. A Balaton régió általános jellemzői Ebben a fejezetben a Balaton régió társadalmi, gazdasági helyzetét vizsgálom, a téma szempontjából fontos jellemzőket bemutatva. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (Balaton régió) természeti és kulturális adottságai, történelmi emlékei, a változatos egyedi szépségű táj illetve települési környezet révén a magyarországi idegenforgalom második legkedveltebb térsége. Értékét meghatározza még a déli-part kellemes homokfövenye, a Balaton-felvidék lankás szőlői, illetve a tó vizének minősége és mennyisége is. Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű édesvizű tavát méltán tekinthetjük nemzeti kincsünknek. A Balaton felülete 600 km2 , partvonalának hossza 235 km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területe a tó területével együtt: 3.780 km2. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) A BKÜ-et 179 település alkotja, amelyek 17 kistérséghez tartoznak. Közülük 162 község, 17 pedig városi ranggal rendelkezik. A Balaton térsége három régió, a Dél-dunántúli, a Középdunántúli és a Nyugat-dunántúli része. A BKÜ települései három megyében helyezkednek el,

21

Somogy megyében 69, Veszprém megyében 72, míg Zala megyében 38 található. A tervezési-statisztikai régiók mellett, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott térségi, koordinációs tanácsával (Balaton Fejlesztési Tanács) egyedi jogállást képvisel. (Horváth, 2011)

1. térkép: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Forrás: VÁTI (www.teir.vati.hu) A Balaton régiót alkotó településeket két töréspont mentén lehet vizsgálni. Az egyik a Balaton parttól, azaz a régió legfontosabb turisztikai vonzerejétől való távolság, a másik a régiót alkotó települések mérete. A tótól való távolság alapján megkülönböztetünk parti, és partközeli, valamint háttértelepüléseket. A parti települések kategóriájába azok a települések tartoznak, amelyek közigazgatási területe érintkezik a Balaton vízpartjával. A partközeli települések közé a törvény azon településeket sorolja, melyeknél a környezetvédelmi

22

szempontok, valamint a parti településekkel fennálló településszerkezeti kapcsolatuk, továbbá a beépítésre szánt területek túlzott növekedése indokolttá teszi a szigorúbb szabályok alkalmazását. A háttértelepülések pedig a régiót alkotó parttól távolabbi települések. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) Társadalom Az üdülőkörzet területén él hazánk népességének 2,6%-a, 262 ezer ember. A népesség több mint fele a part menti településeken lakik. Az ország valamennyi területi egységéhez hasonlóan, a Balaton üdülőkörzet népességére a természetes fogyás jellemző. A lakosság öregedése folyamatos, vele párhuzamosan az élve születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól. A parttól távolabb a születési, míg a part közelében a halálozási mutatók kedvezőbbek. Az üdülőkörzetben népességre vetítve 1991 óta kevesebben születnek és többen halnak meg, mint az országos átlag. Jelentős a régió belső vándormozgalma, ami azonban nem ellensúlyozza a természetes fogyást. A térséget az évtized közepétől általában a vándorlási veszteség jellemezte, de a parti és partközeli településekre többen költöztek, mint ahányan onnan elvándoroltak. A parttól távolabbi településeknél 2001-től minden évben vándorlási veszteség keletkezett. A térség lakónépessége 2000 és 2009 között mintegy hatezer fővel, 2,2%-kal csökkent. Jelentős mértékű a felsőfokon képzett fiatalok régióból történő elvándorlása. (Horváth, 2011) Foglalkoztatás A foglalkoztatás rendkívül idényszerű. A parti településeken a szezonon kívül a munkanélküliek

száma

megduplázódik.

A

községek

munkanélküliségi

rátája

az

idegenforgalom szezonális ingadozásaitól függetlenül rendre magasabb, mint a városoké. A munkanélküliség hagyományosan a parttól távolabbi településeken élőket érinti nagyobb arányban, ezeken a településeken a munkanélküliségi ráta másfélszerese a partközeli települések adatának. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) Az idegenforgalmi szezonban (2010. július 20-ai adat alapján) az álláskeresők aránya 6,9% volt, ami jóval kedvezőbb az országosnál, s a javulás mértéke (4 százalékpont), is 2,5-szerese annak.

23

2010.január 20.

2010.június 20.

0

2

4

6

8

10

12

14

% Parti és partközeli települések

Háttértelepülések

4. ábra: Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában Forrás: Horváth (2011) alapján saját szerkesztés Az álláskeresők arányában jelentős különbség tapasztalható a parti és partközeli, illetve a háttértelepülések között, amely szinte minden gazdasági és jólétet jelző mutatóban is megfigyelhető. Mezőgazdaság A Balaton régió mezőgazdasági művelés szempontjából kevésbé kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik, kivéve a szőlőtermesztést, nádgazdálkodást. Az országos átlagnál kisebb a művelt területek aránya, ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók

kedvező

gyümölcstermesztés,

termőterületek állattartás,

hal-

(szántóföldi és

termelés,

vadgazdálkodás,

kertkultúra,

szőlő-

és

erdőgazdálkodás).

A

növénytermesztés ágazatai közül kiemelkedik a szőlőtermesztés, amely a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemzője. A gyümölcstermesztés – ezen belül a csemegeszőlő is– lehetőségei eléggé kihasználatlanok (a Siófok környéki ültetvények kivételével). A megtermelt szőlőt szinte kizárólag borként hasznosítják. Az állattenyésztés ágazatban a gazdasági változások miatt visszaesés figyelhető meg.

24

A térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz, azonban a más térségekből – főleg az alföldi termelőktől – ide szállított zöldség, gyümölcs még a szállítási költséggel és kereskedelmi haszonnal is versenyképes a helyi termékekkel. A Balaton régióban mintegy 39 ezren foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel, azonban csak kis részüknek jelenti ez a főfoglalkozást. A közétkeztetésben a gyorsbüfék hódítják el a legtöbb vendéget. Ezek jól felszereltek és rövid idő alatt rengeteg vendéget szolgálnak ki. Ezzel együtt csökken a helyi alapanyagokból készült ételek kínálata. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013)

25

3. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FORRÁSOK

Diplomadolgozatom témájának feltárásához primer és a szekunder kutatást végeztem, valamint saját ismereteimet is felhasználtam. A felhasznált szekunder források a következők: -

főként vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó szakkönyvek;

-

helyi

termékekkel

és

közvetlen

értékesítéssel

kapcsolatos

kutatási

tanulmányok, konferencia kiadványok; -

vidékfejlesztési kormányprogramok, rendeletek, jogszabályok;

-

szakmai folyóiratok, a vizsgált piac hetilapja;

-

internetes források

Külön említem az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) 2011-ben elkezdett egyik kutatását, melynek

célja

Magyarország

piacainak

átfogó

elemzése.

Ennek

eredményeiből

diplomadolgozatom befejezéséig nem jelent meg tanulmány, viszont rendelkezésemre állt az AKI által összegyűjtött piacok listája, és néhány előzetes elemzés. Primer kutatásom során mélyinterjút készítettem 2012 augusztusában a Liliomkert Piac vezetőjével, Harmathy Ildikóval, aki sok éves tapasztalattal és szaktudással rendelkezik nem csupán a piacvezetés, de a vidékfejlesztés számos területén is, és tiszteletre méltó kitartással küzd a termelői piacokért, és a vidékért. A másfél órás interjú félig strukturált formában zajlott és az elhangzottakat írásban rögzítettem. Emellett kérdőíves, és rövidinterjús felmérést végeztem a piaci árusok körében. Az éves átlagban vasárnaponként jelenlevő 100-120 árus (nyaranta 150-200) közül 61-en töltötték ki kérdőívemet, melyet online formában a piacvezető segítségével jutattam el az árusok nagy részéhez. Azért választottam az internetes megoldást, mert a nyári nagy forgalomnak köszönhetően az árusok általában rendkívül elfoglaltak. Többszöri helyszíni látogatást tettem a nyár folyamán a Liliomkertbe, mely során megfigyeltem a vásárlókat, a termékeket, az árakat és a környezetet, továbbá az árusok egy részével rövid beszélgetésekre is volt lehetőségem. A piac elemzését kutatásom eredményeinek összevonásával végeztem. Az adatok feldolgozására Microsoft Office Excel, Word és SPSS for Windows programokat használtam.

26

4. VIZSGÁLATOK, EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

4.1. Helyi termékek szerepe a Balaton régió fejlesztésében A Balaton régió gazdasági és jólétet jelző mutatói alapján jól látható a „szakadék” a partközeli és a háttértelepülések között. A jórészt vidéki háttérterületek felzárkózatása elengedhetetlen a régió versenyképessége szempontjából. A másik fő probléma a szezonalitás rendkívül nagy hatása. Az idegenforgalomi idény nagyjából két hónapig tart, és szinte kizárólag a parti sávra koncentrálódik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik kiaknázatlan fejlesztési lehetősége a helyi termelés, előállítás és értékesítés lehetőségeinek a kiszélesítése. Ez részben megoldást jelenthet a háttértelepülések gazdasági, társadalmi felzárkóztatására, a foglalkoztatás bővítésére. Továbbá a helyi termékek bővíthetik a turisztikai kínálatot, hozzájárulhatnak a falusi turizmusfejlesztéshez, csökkentve ezzel a parti sáv szezonális túlzsúfoltságát. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 A Stratégiában több fejlesztendő területen is megjelennek a helyi termékek és a termelői piacok, melyekkel összefüggő célokat röviden ismertetek az alábbiakban. A Stratégia átfogó célja a lakosság életminőségének javítása érdekében a Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. A helyi termelés, feldolgozás és értékesítéssel összefüggésben a következő célok kerültek megfogalmazásra: -

a mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása érdekében a termelők és a termelésiértékesítési láncban lévők együttműködésének ösztönzése

-

a mezőgazdasági vállalkozások, kistermelők technológiai modernizációja

-

a helyben megtermelt termékek feldolgozottsági szintjének növelése, az áruk helyi piacokra való eljuttatása

-

az extenzív környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlat ösztönzése a turizmus felvevő piacára építve

-

a helyi, táji hagyományokon alapuló „Balaton terméket” készítő kézműves termékek előállításának, turisztikai célú bemutathatóságnak és helyben történő értékesítésének ösztönzése (pl. turisztikai vonzerővel rendelkező piacok, vásárok)

27

-

a turisták számára is látványos piacok, közvetlen termelői elárusítóhelyek létrehozása és infrastrukturális fejlesztése

-

a biotermékek termesztésének és feldolgozásának ösztönzése

-

a helyi termékeket előállító termelők, feldolgozók, értékesítők, a kapcsolódó turisztikai vállalkozások helyi mikroklasztereinek kialakítása

A helyi mezőgazdasági termékek, élelmiszerek iránt a turisták keresletet támasztanak, ami a nyári szezonban különösen előnyös a munkaerő-igényes minőségi zöldségek, gyümölcsök termesztésének és helyben történő értékesítésének. A környezet- és egészségtudatosság révén a biotermékek iránt növekvő folyamatos kereslet megfelelő alapot nyújt a biogazdálkodás folytatására. A táji, kulturális adottságokból kiindulva a régióban – ugyan már nem túl nagy számban és jelentőséggel - jelen vannak az egyedi érteket, balatoni specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas („Balaton termék”) hagyományos mesterségek, a kézművesipar. A termékek, kiegészítve a helyben megtermelt mezőgazdasági árukkal színes kínálatot jelentenek a dísztárgyakért, helyi emlékekért vonzódó turisták számára. Az áruk értékesítését meg kell szervezni és értékesítésüket célszerű összekapcsolni az egyéb turisztikai vonzerők helyszíneivel. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) A tervekkel és célokkal egyetértek, és megvalósításukat nagyon fontosnak tartom a régió fejlődése és vonzerejének növelése szempontjából. Mindezidáig sajnos kevés eredmény született. Ennek okáról a Balaton Fejlesztési Tanács kutatásvezetőjét kérdeztem, aki szerint az ok egyértelműen a forráshiány, ugyanis az Új Magyarország Fejlesztési Terv önálló Balatonprogram nélkül valósult meg. A tervek és a források a három dunántúli, Balatonnal érintkező fejlesztési-statisztikai régió Regionális Operatív Programjában jelentek meg, melyekbe sajnos kevés terv épült be a balatoni elképzelések közül. A térségi termelői piacok maguktól jöttek létre, de sajnos megvannak a „gyerekbetegségeik”.

4.2. Termelői piacok a Balaton-régióban A termelői piacok országos elhelyezkedését vizsgálva az alábbi térképen látható, hogy a legtöbb piac a két, idegenforgalom által legkedveltebb térségben helyezkedik el, Budapesten és környékén, illetve a Balatonnál, tehát közel a fizetőképes kereslethez.

28

2. térkép: Termelői piacok elhelyezkedése Magyarországon (2012) Forrás: AKI (2012) adatai alapján saját szerkesztés

A turisztikai térségeken kívül megfigyelhető az autópályák mentén is a sűrűsödés, melynek magyarázata a gyors és egyszerű megközelíthetőség lehet. A nagyobb városok, mint például Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr szintén rendelkeznek termelői piaccal, tehát az esetek többségében a fizetőképes kereslet közelében helyezkednek el. A helyi termékek a Balaton régióban jellemzően a termelői piacokon jelennek meg. A 2. térképen láthattuk, hogy Budapest és környéke után a Balaton körül működik a legtöbb. Ennek ellenére az üdülőkörzet egyik kiaknázatlan fejlesztési lehetőségét jelenti a helyi termelés, előállítás és értékesítés kiszélesítése, amelyhez a termelő piacok megjelenése és terjedése jó alapot szolgáltathat. A következő térképen közelebbről szemléltetem a régió piacainak elhelyezkedését.

29

3. térkép: Termelői piacok elhelyezkedése a Balaton régióban (2012) Forrás: AKI (2012), valamint saját adatok alapján saját szerkesztés

A Balaton északi partján szép számban találhatunk termelői piacokat, ám ezek nagy része szezonálisan, és csak néhány árussal üzemel, kevés mondható közülük sikeresnek és jól működőnek. Ennek okaira rávilágítok a káptalantóti piac példáján keresztül. A térképen ábrázolt piacok közül személyesen felkerestem a csopaki, a tihanyi, a siófoki és több alakalommal a káptalantóti piacot, de a többiről is kaptam némi információt ismerősöktől, barátoktól. Választásom nem véletlenül esett a Liliomkert mélyebb megismerésére, ezt az aktuális fejezetben részletezem. A déli parton kevesebb piacot találhatunk, pedig a somogyi tájak kiválóan alkalmasak zöldség-, gyümölcstermesztésre. Értékesítési lehetőség hiányában azonban sokan felhagytak a háztáji gazdálkodással, vagy kizárólag saját fogyasztásra termelnek. A termelői piacok száma folyamatosan növekszik mind országosan, mind a Balaton régióban, és a nyitással kapcsolatos jogszabálykönnyítés miatt várhatóan 2012 után jelentősen megugrik

30

majd a számuk. Ezért is nagyon fontos a termelői piacok életképességének vizsgálata, hiszen a cél, hogy a sorra nyíló piacok jól működjenek és hosszú távon fenn tudjanak maradni.

4.3. Káptalantóti Liliomkert Termelői Piac bemutatása Az alábbiakban a Balaton régió legnagyobb termelői piacát mutatom be több szempontból vizsgálva. Hasznosabbnak tartottam egy piacot mélyebben megismerni és kielemezni, mint többet felszínesen. Az elemzést a következő források alapján végzem: -

Harmathy Ildikóval, a piac vezetőjével készített mélyinterjú

-

Az árusok körében végzett kérdőíves és rövid interjús felmérés

-

Többszöri helyszíni látogatás során a vásárlók, az árak, a termékek megfigyelése

-

Liliomkert hetilapok, és a piacvezető egyéb írásai

Választásom nem véletlenül esett a káptalantóti piacra, mely több okból is felkeltette az érdeklődésemet. A legfontosabbak a következők: -

a piac rendhagyó működése

-

sikeres, modellértékű kezdeményezés

-

a gyakorlat túllépett a megmerevedett szabályokon

-

nem csupán élelmiszerek értékesítési csatornája, hanem közösségi események, kulturális szolgáltatások színtere

-

a piacvezető példaértékű kitartása és elszántsága, mellyel országos eredményeket ért el

-

a piac egyedülálló hangulata

A Liliomkert kiváló példa arra, hogy néhány helyi ember összefogásával javítani lehet a közösség életminőségén. Az utóbbi néhány évben a média is felfigyelt a káptalantóti piacra, ugyanis hivatalos működési engedélye nincs, ennek ellenére öt éve töretlenül virágzik a piac. Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Veszprém megyében Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A 428 lakost számláló kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.

31

4.3.1. A piac megalakulásának célja, háttere A Liliomkert Termelői Piacot Harmathy Ildikó biológus mérnök hozta létre Káptalantóti melletti birtokán 2007-ben. Ildikó felfigyelt arra, hogy a falubeli kistermelők, kézművesek nem tudták értékesíteni termékeiket, mert a környéken nem volt erre alkalmas hely. Így néhány árus összetoborzása után július 15-én megkezdte működését piac. Harmathy Ildikó kezdeményezésének elsődleges célja a háztáji gazdaságok és a kistermelés felélénkítése, valamint a békebeli hagyományok felélesztése a helyi termékek helyben történő értékesítésének megkönnyítésével. A piacozás számára nem üzlet, véleménye szerint ugyanis a termelői piacok hálózata képezi a fenntartható társadalom alapját. 4.3.2. A piac működése A piac működése, mint említettem rendhagyó, ugyanis nincsenek meg az ehhez szükséges hivatalos engedélyek. A terület szántóföld besorolású, amin a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet termelői piacot üzemeltetni. A piacvezető folyamatosan kapja a bírságokat, ennek ellenére nap, mint nap küzd az egyre népszerűbb piac fennmaradásáért, és ezen keresztül az ország összes termelői piacának sikeréért. A szabályozás mára már enyhült, - nem kis részben a Liliomkertnek köszönhetően- ám paradox módon a piac még így sem kapta meg a működési engedélyt. A nyitva tartás jelenleg minden vasárnap délelőtt 8-14 óráig tart. A legtöbb termelői piactól eltérően a Liliomkert egész évben működik, ám szabadtéri jellegénél fogva az időjárás nagyban befolyásolhatja a forgalmat. A termelői piacok működése az üzemeltető, a termelő és a fogyasztó közötti erős bizalom pillérein kell, hogy nyugodjon. Ezt az attitűdöt rengeteg munkával és odafigyeléssel lehet kialakítani, létrejötte közel sem magától értetődő. Harmathy Ildikó szerint egy piac sikeressége vagy kudarca nagyban függ annak vezetője szaktudásától, egyéniségétől és elkötelezettségétől.

32

4.3.3. Árusok, termékek A kezdetben néhány kistermelővel induló piac, mára mondhatni az ország legnagyobb termelői, és kézműves vásárterévé nőtte ki magát. Nyaranta 150-200 kofa árulja termékeit, de a szezonon kívül is sikeresen működik a piac, igaz ilyenkor kiesik az árusok köréből a gyümölcs- és zöldségtermesztők nagy része. Az agrártermékek mellett hamar megjelentek a kézműves áruk, használt tárgyak, régiségek, és gyakran kulturális műsorok is színesítik a vásárlási programot. Az árusok körében végzett kérdőíves felmérésem eredményeit a háttérváltozók –kitöltők életkora, neme és legmagasabb iskolai végzettsége- bemutatásával kezdem. A kérdőívet 61 árus töltötte ki. A válaszadók fele 46 és 65 év közötti. A 16-30, illetve a 31-45 éves korosztályból kitöltők száma hasonlóan alakult, a legkevesebben pedig a 65 év felettiek képviseltetik magukat. Ennek oka lehet az is, hogy a kérdőív kitöltése online formában történhetett, és az idősebb korosztályból kevesebben használnak számítógépet, internetet.

8%

18%

16-30

31-45 23%

46-65

51% 65 felett

5. ábra: A válaszadó árusok koreloszlása Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A válaszadók nemek szerinti megoszlását tekintve a nők 67%, míg a férfiak 33%-ban képviseltetik magukat.

33

Férfi 33%

Nő 67%

6. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

Piaci látogatásaim során megfigyeltem, hogy a női árusok valóban többen vannak, de sok esetben több családtag is részt vesz a termelésben és az árusításban is, például házaspárok, vagy szülő-gyermek együtt járnak piacra. A 7. ábrán a kitöltők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása látható.

7% 11%

általános iskola

34% szakmunkásképző érettségi felsőfokú 48%

7. ábra: A kitöltők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása

34

Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

A válaszadók csaknem fele (48%) érettségivel rendelkezik, de jelentős a felsőfokon végzettek aránya is, amely 34%. 2010 áprilisában Harmathy Ildikó vezetésével megalakult a Liliomkerti Piac Szövetkezet, melynek az árusok jelentős része tagja.

16

Válaszadók száma (db)

16

15

14 11

12 10

8

8

6

6 4 2

2

3

0

0 16-30

31-45

46-65

65 felett

Életkor Tagja a Liliomkert Piac Szövetkezetnek

Nem tagja

8. ábra: A Liliomkert Piac Szövetkezet tagjai korcsoportonként Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

A kérdőívemet kitöltő 61 árus közül 24-en tagjai a Szövetkezetnek. Kereszttábla alkalmazásával vizsgáltam a tagok korosztály szerinti megoszlását. Látható, hogy legtöbben a 46-65 év közötti árusok, ezzel szemben a 16-30 év közötti korosztályból senki nem tagja a Szövetkezetnek. A 9. ábrán az árusok tevékenységi formáját mutatom be, amely igen változatos képet mutat, tükrözve a piac sokszínűségét.

35

Magánszemély 3% Őstermelő Kézműves 21% 20%

Kereskedő 7% Társas vállalkozás 6% Családi gazdaság Egyéni 10% vállalkozó

Kistermelő 18%

15%

9. ábra: A válaszadók tevékenységi formája Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

Az őstermelők körébe beletartoznak a kistermelők, így látható hogy ezt a tevékenységi formát képviselik a legtöbben (21+18=39%), de szép számban jelen vannak a kézművesek is. Természetesen az sem kizárt, hogy valaki őstermelőként, egyéni vállalkozóként, vagy egyéb formában kézműs tevékenységet folytasson. Rendeletben meghatározottak szerint a „helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében,… működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.” Tehát még ha úgy vesszük, hogy az őstermelők közül mindenki kistermelő, és a kézművesek is kistermelőként végzik tevékenységüket, akkor is látható, hogy a megkérdezettek 41 %-a (Egyéni vállalkozó + családi gazdaság + társas vállalkozás + kereskedő + magánszemély) nem vihetné termékeit a termelői piacra. A többi kategórián belül a piacon árusíthatóság természetesen függ a kínált termék jellegétől is, ezt lentebb elemzem. A nagyobb termelők (itt nem a mezőgazdasági óriásvállalatokra gondolok) kizárásával nem értek egyet. Főként azért, mert nekik jelenleg alig van esélyük termékeiket haszonnal értékesíteni, ugyanis az erre szolgáló „termelői” nagybani piacokat ellepték az ügyeskedő

36

álőstermelők, akik abszurd mértékben leszorítják az árakat. Ennek okán a nagyobb termelők kénytelenek más csatornákat is igénybe venni, többek között a valódi termelői piacokat. Más kérdés, ha a nagybani piacok visszanyerik funkciójukat, akkor valószínűleg a nagyobb termelők ott fogják értékesíteni termékeiket, és ez így lenne rendjén. Ezt a megállapítást személyes tapasztalat alapján tettem, a nagybani piacok működését azonban terjedelmi korlátok miatt nem vizsgálom dolgozatomban. A Liliomkert a Balaton környéki legtöbb piactól eltérően egész évben üzemel, nem csak a szezonálisan. Az árusok eltérő rendszerességgel vannak jelen, sokan csak a nyári megnövekedett forgalmat szeretnék kihasználni, de természetesen főként a kínált termék jellege határozhatja meg a piacozás idényét és rendszerességét.

egész évben alkalmanként 12%

szezonálisan, rendszeresen 31%

egész évben rendszeresen 36%

szezonálisan, alkalmanként 21%

10. ábra: A válaszadók piacozásának ideje és rendszeressége Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

A válaszadók közül a legtöbben egész évben rendszeresen jelen vannak a piacon, ők szezontól független, például kézműves termékeket állítanak elő, vagy árukínálatuk szélesítésével alkalmazkodnak a különböző idényekhez, természetes tartósítási formákat alkalmazva. A kínálatot tekintve számos mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket találhatunk feldolgozatlan, illetve feldolgozott formában. Kapható többek között gyümölcs, zöldség, tojás, sajt, lekvár, méz, szörp, bor, sütemény, tea, és számos biotermék is. Mindemellett

37

megjelentek a kézműves termékek, rendkívül színes kínálattal: kerámiák, festmények, rajzok, ékszerek, szobrok, szappanok, apró ajándéktárgyak, és még sorolhatnám. A kellemes hangulatot fokozzák a művészek, írók és zenészek előadásai. Az alábbi képet nyár közepén készítettem a Liliomkertben, úgy vélem tükrözi a piac sokszínűségét és hangulatát.

1. kép: Életkép a Liliomkertből Forrás: Saját készítés (2012 augusztus) A következő ábrán a válaszadó árusok által kínált termékek jellege látható. Erre a többválasztós kérdésre a 61 kitöltőtől 81 választ kaptam, tehát az árusok egy része nem csak egy kategóriába tartozó termékeket árul. Hozzá kell tennem, hogy a termék kategóriákon belül is rendkívül változatos kínálat jelenik meg.

38

Nem élelmiszerként hasznosított mezőgazdasági termékek

4

Feldolgozatlan állati eredetű élelmiszerek

4

Régiségek, használt tárgyak

6

Feldolgozott állati eredetű élelmiszerek

10

Feldolgozatlan növényi eredetű élelmiszerek

13

Feldolgozott növényi eredetű élelmiszerek

17

Kézműves termékek

27 Válaszadók száma (db)

11. ábra: A válaszadók által árusított termékek jellege Forrás: Saját adatgyűjtés (n=81)

A 11. ábrán látható, hogy a megkérdezettek közel fele kínál kézműves terméket (is, vagy csak azt), melybe beletartozhatnak az élelmiszer- és a nem élelmiszer jellegű árucikkek is. Ezt az eredményt megerősíthetem helyszíni látogatásaim tapasztalataival, meglátásom szerint többségben vannak jelen a kézműves portékák. Az üzemeltető élelmiszer tekintetében ragaszkodik hozzá, hogy kizárólag gazdák árulhassák saját termékeiket a piacon. Igyekszik kizárni a gyakran nagybani piacról beszerzett silány minőségű, ismeretlen származású árut kínáló kereskedőket. Tárgyak árusításában azonban nem ilyen szigorú, mivel szerinte az antikvitások, és a kézműves munkák színesebbé teszik a piac jellegét. A termékek tekintetében ismét meg kell említenem a rendeleti szabályozást. „Helyi

termelői

piac:

olyan

piac,

ahol a

kistermelő…

gazdaságából

származó

mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.” Harmathy Ildikó ezt „furcsa és értelmetlen” intézkedésnek tartja, a következő érvek alapján:

39

-

Fontos feladata a termelői piacoknak az otthonokban feleslegessé váló dolgok újrahasznosítása, azaz a régiség és a lim-lom árusítása. Nem csupán a fenntartható világ követelménye a még használható dolgok továbbadása, a minél kevesebb hulladékképzés, hanem az ebből keletkező jövedelem is a megélhetési gondok enyhítését szolgálja.

-

A piac egyik legnagyobb vonzereje a jó hangulat, a színes kavalkád. A látogatók szeretnek a régiségek és „kacatok” között turkálni.

-

Ráadásul a közösség alakításában is jelentős tényező a minél sokszínűbb jelenlét. „Aki kihozza a gyerek kinőtt ruháit vagy a nagypapa feleslegessé vált szerszámait, az magáénak érzi a piacot, vigyáz rá. Hitelességére, a közösségre.” (Harmathy, 2012)

Személyes véleményem is hasonló. A termelői piacok nem lehetnek életképesek hosszútávon, ha nem alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez, aminek fontos része a színes hazai termékkínálat, a szórakoztató programok, hiszen a nagy bevásárlóközpontokba sem feltétlenül csak vásárolni járnak az emberek. Továbbá fontosnak tartom a kellemes hangulat és nyugalmas környezet megteremtését, ahol feltöltődhetnek a rohanó életmódot folytató emberek. Élelmiszerek tekintetében egyetértek a kereskedők kizárásával, hiszen az lenne a termelői piacok lényege, hogy a gazdákat segítsék, nem pedig a kereskedőket. Nagy problémát okozhat, ha egy-egy kereskedőnek sikerül bejutnia. Egyrészt lenyomhatják az árakat, nehezítve ezzel a tisztességes kistermelők esélyeit, másrészt a rosszabb minőségű termékeikkel ronthatják a piac hírét, megrendíthetik a bizalmat a fogyasztókban. A piacvezetőnek tehát egy nagyon fontos és nehéz feladata kiszűrni az áltermelőket. Harmathy Ildikónak különösen nehéz dolga van a Liliomkert hatalmas mérete miatt, de segítségére lehetnek a régebb óta jelen levő valódi termelők, hiszen ez nekik is érdekük. Helyszíni látogatásaim során felmérést készítettem a piac árusai körében. Nagyjából minden harmadik kofát megkérdeztem, hogy melyik településről érkezett. Ez az eredményem tehát nem a kérdőívből származik, a megkérdezettek valószínűleg nem ugyanazok a személyek, de a számuk szintén 61. Közülük 46-an Veszprém megyéből, és/vagy Káptalantóti 40 km-es körzetéből érkeztek, tehát nagy részük valóban helyi termelő vagy kézműves. Akadnak azonban néhányan, akik egész távolról járnak a piacra, például Tolna megyéből, Kecskemétről, Budapestről, vagy Vecsésről.

40

25%

75%

"helyi termék"

nem "helyi termék"

12. ábra: A megkérdezettek által árusított termékek származása Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A 40 km-es korlátozás a helyi termék fogalmak többségében, és a termelői piac rendeletben rögzített definíciójában is megjelenik. Ez alapján tehát az árusok negyede szabályellenesen értékesít a piacon. A helyi termékek köréből azonban nem zárhatók ki egyértelműen ezek az áruk, hiszen egyes definíciók nem tartalmaznak távolsági korlátozást. Harmathy Ildikó, és más szakértők szerint is a helyi termelői piac fogalom-meghatározásakor több szempontból is hiba volt a 40 kilométeres, megyei, és budapesti területei korlát megfogalmazása. Egyrészt amíg nincsen negyven kilométerenként egy piac, addig a gazda kénytelen messzebbre vinni a termékét értékesíteni. Másrészt a 40 kilométeres körzet betartásával az egyes tájakhoz kötődő nagy múltú, kiváló minőségű élelmek nem jelenhetnek meg minden piacon. Például a Balaton-felvidékre nem érkezhet alföldi szabadföldi paprikaparadicsom, kecskeméti barack vagy hevesi dinnye. Ennek híján a helyi lakosság a hipermarketekben vásárolja meg rosszabb esetben a külföldi zöldséget, gyümölcsöt. Ahol nincs helyi piac, ott a termelő kénytelen nagyban eladni, sokkal olcsóbban. A multinacionális vállalatokat sem korlátozza semmi, hogy hova vigyék az árut, maguk döntik el, mi éri meg nekik. A kistermelői rendelet a zöldség-gyümölcs és méz esetében országos értékesítést enged meg vásárokon, piacokon, és rendezvényeken, viszont a termelői piac fogalma leszűkíti az értékesítés területét . A két rendelet között tehát ellentmondás tapasztalható.

41

2. táblázat: A kistermelők bővített értékesítési lehetőségei 2010 évtől Termék

Gazdaság/ Lakóhely

Kiskereskedelem/Vendéglátó

Vásár,piac, rendezvény

Házhoz szállítás

Falusi vendégasztal

nem állati eredetű alaptermék, méz, méhészeti termék, élő hal

IGEN

megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest

egész ország

Egész ország

IGEN

IGEN

megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest

régión belül, vagy 40 km sugarú körben

megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest

IGEN

IGEN

megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest

NEM

megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest

NEM

állati eredetű alaptermék, előállított élelmiszer sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsa

Forrás: Kajner (2011) alapján saját szerkesztés

A 2. táblázatban kiemeltem az ellentmondást a kistermelői- és a termelői piac rendelet között, mely utóbbi nem enged országos értékesítést a táblázatban kijelölt termékek esetében sem. Összességében megállapíthatom, hogy a termelői piac rendeletben rögzített definíciója alapján az árusok igen nagy része érintett valamiféle szabályszegésben, vagy a tevékenységi formája, vagy a termékének jellege, vagy a gazdálkodásának helye miatt nem árusíthatnának a Liliomkert piacon. Ennek ellenére megbírságolni, vagy kitiltani nem lehet őket, mivel maga a piac működése sem legális. Harmathy Ildikó a helyes piacszabályozásról készített javaslatát írásos formában benyújtotta a Vidékfejlesztési Minisztérium részére, illetve személyes találkozásra is lehetősége volt V. Németh Zsolt Államtitkár Úrral, melynek során megállapodtak, hogy a jövőben szorosan együtt fognak működni a termelői piacok, és a mezőgazdasági kistermelők sikere érdekében. Véleményem szerint furcsa mód, jórészt éppen a megmerevedett szabályok átlépése miatt vált ilyen népszerűvé a piac. -

Először is a fennmaradásért folytatott nyilvános csatározások egyfajta reklámként is szolgálnak. A média felfigyelt Harmathy Ildikó elszánt küzdelmére, így számos

42

folyóiratban, cikkben, rádióban, és televízióban jelentek meg riportok, illetve interjúk a piacvezetővel. Ennek köszönhetően az egész ország – és benne a fogyasztói célcsoport- tudomást szerezhetett a különleges piac létezéséről. Hozzá kell tennem, hogy természetesen nem csupán ebből állt a reklámtevékenység. A piacnak van saját honlapja, hetilapja, melynek Harmathy Ildikó a szerkesztője, szerepel közösségi oldalakon, továbbá szinte minden vasárnapra valami új, és érdekes programot hirdetnek meg. -

Másodszor a kézműves munkák, régiségek beengedése változatossá tette és bővítette a termékkínálatot, így a piac vonzereje tovább nőtt, és a fogyasztói célcsoport is bővült.

-

Végül a 40 kilométeres, és megyei határ átlépése szintén szélesítette a kínálatot. Olyan különleges áruk jelenhettek meg, amelyeket a környéken nem tudnak produkálni, vagy a táj adottságai miatt, vagy mert olyan egyedi kézműves munkákról van szó, amelyek az országban egyedülállóak, és/vagy nagyon kevesen tudják elkészíteni azokat.

4.3.4. Fogyasztói célcsoport, árak Az árak egy-egy termékre nézve is ingadozóak, de átlagosan magasabbak az áruházláncokban megszokottnál, ezzel együtt a minőségük, egyediségük és a beléjük fektetett lelkiismeretes munka miatt jóval értékesebbek.

3. táblázat: Hiper- és szupermarket összehasonlítása a termelői piaccal Hiper- és szupermarket

Termelői piac

Termék

Szabvány termék

Egyedi termék

Előállítás

Gépi

Kézi

Minőség

Elfogadható

Kiváló

Ár

Alacsonyabb

Magasabb

Fogyasztói célcsoport

Vásárlói tömegek

Minőséget, különlegességet keresők

Forrás: Saját összeállítás

43

A kistermelők, és a kézművesek a nagy áruházláncok áraival nem tudják felvenni a versenyt, de valószínűleg nem is akarják, hiszen más a célcsoport. Ahhoz, hogy megtérüljön a termékek előállításába fektetett energia, idő és szaktudás, az árusoknak magasabb árat kell kérniük. A piac célcsoportja ennek megfelelően egyértelműen nem a balatoni tömegturizmus, hanem elsősorban a környékre érkező középosztálybeli külföldi és belföldi turisták, illetve a városi értelmiség és a tudatos vásárlók. A piac vezetője nem szól bele az árképzésbe, az árusok döntik el, hogy mennyiért kínálják termékeiket. Személyes tapasztalatom az, hogy lehet találni áruházlánci áron kínált, jó minőségű árucikkeket is, átlagban viszont valóban drágábbak a termékek. E mellet azonban a kofák többsége ügyel arra, hogy tisztességes árat szabjon meg, ne túlozza el, de legyen is haszna belőle. Kérdőívemben arra kértem az árusokat, hogy jellemezzék röviden vásárlóikat. A leggyakoribb válaszokat összegezem az alábbiakban. -

Tudatos vásárlók, akiknek fontos környezet védelme, szeretik és tisztelik a hagyományokat és az egészséges életmód hívei. Sokan tudatosan támogatják a kistermelőket, vásárlásukkal szavaznak a termelői piacok fennmaradására.

-

Minőségi, különleges helyi termékeket keresők, akik ajándékba, szuvenírként, vagy saját felhasználásra valami egyedi dolgot szeretnének beszerezni

-

Közép- vagy felsőbb osztálybeli turisták, akik nagyon igényesek arra, hogy mit esznek, és értékelik a kézművesek munkáját is. Sokan –főként fővárosi, vagy külföldi - úgynevezett „hétvégi villások”, akik a balatoni nyaralójukban töltik hétvégéiket és/ vagy szabadidejüket.

-

Városi értelmiség, akik tisztában vannak a rohanó életmód ártalmaival. Ők kikapcsolódást, nyugalmat, és egészséges élelmiszereket keresnek.

-

Akadnak helyi vásárlók is, akik bár szerényebb anyagi helyzetben vannak, mégis nagyon fontos számukra az egészséges táplálkozás. Előtérbe helyezik azt, és inkább más téren próbálnak spórolni.

-

A fogyasztók nagy része visszatérő törzsvásárló. Elégedettek a kínálattal, a minőséggel, és az árakat is elfogadhatónak tartják. A legfontosabb azonban a személyes, közvetlen kapcsolat eredményeképpen kialakuló kölcsönös bizalom a

44

termék előállítója, és fogyasztója között, amely biztosítékot jelent a termelőnek, hogy el tudja adni áruját, a fogyasztó pedig mindig ugyanazt a jó minőséget kaphatja cserébe. -

A vásárlók közösségi élményként tekintenek a piacra, ottlétük nemcsak a konkrét vásárlásra korlátozódik, így keresletet támasztanak különböző kulturális szolgáltatások iránt is.

-

Abban szinte minden válaszadó egyetértett, hogy a piac rendszeres vásárlói nem küzdenek anyagi gondokkal, meg tudják fizetni a kiváló minőséget.

Az alábbi képet a nyári szezonban, 2012. augusztus 12.-én délelőtt 10 órakor, a legnagyobb forgalom idejében készítettem. A Liliomkert zsúfolásig megtelt, de érdekes módon a vásárlók ráérősen beszélgetnek az árusokkal, érdeklődnek a termékekről, nyugodtak és jókedvűek, nem lökdösődnek

vagy

tolakodnak.

Ebből

is

látszik,

hogy

egyfajta

programként,

kikapcsolódásként járnak a piacra, melynek kiélvezik az egyedülálló hangulatát. Ezzel szemben, ha egy szupermarket zsúfolásig tele van, akkor a vásárlók egy része inkább be sem megy, keres egy másik boltot, a másik része pedig igyekszik gyorsan bevásárolni és kiszabadulni a tömegből.

45

2. kép: A Liliomkert nyári vásárlótömege Forrás: Saját készítés (2012. augusztus) A Liliomkertet évente több százezer ember keresi fel, nyári időszakban vasárnaponként gyakran tízezer látogató is megfordul itt.

4.3.5. A piac működésének hatásai Kérdőívem második felében azt vizsgáltam, hogy a piacnak milyen hatásai vannak az érintettekre, illetve hogy működése mennyiben járul hozzá a különböző fejlesztési célok megvalósulásához. Itt elsősorban vidékfejlesztési, és turizmusfejlesztési célokra gondolok. A vidékfejlesztés legfőbb célja a vidéki életminőség javítása, és a vidék népességmegtartó erejének

fokozása,

melyek

megvalósulásához

talán

az

elsődleges

kulcs

a

munkahelyteremtés/megtartás. A vidéki munkanélküliek számára a piac lehetőséget nyújt, hogy elkezdjenek termelni, feldolgozni, és ebből jövedelmet szerezni. A következő ábrán látható, hogy a kérdőívet kitöltő árusok tevékenységére milyen hatással volt a termelői piacok megjelenése a térségben.

46

3%

Igen, ezért kezdtem el a tevékenységem

15% 20%

Igen, szélesítettem a termék kínálatomat Igen, bővítettem a gazdaságot, több terméket állítok elő Nem változtattam semmin

20% 42%

Negatív hatással volt a tevékenységemre

13. ábra: A termelői piacok megjelenésének hatása a válaszadók tevékenységére Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

Látható, hogy 15 %-uk kizárólag a piacok megjelenése miatt kezdte el a tevékenységét, ők azok, akik éltek a fent említett lehetőséggel. Legtöbben azt a választ jelölték meg, hogy szélesítették a termékkínálatukat. Ehhez a vidékfejlesztés egy újabb célja kapcsolható, mégpedig a termékdiverzifikáció, vagyis a mezőgazdasági termékek sokféleségének megőrzése, fokozása, amihez az eredmények alapján szintén hozzájárulnak a termelői piacok. A válaszadók 20%-a bővítette a gazdaságát, több terméket tud előállítani, és eladni, ami valószínűleg pozitívan hat a jövedelmére, életminőségének javulására. Két kérdés keretében vizsgáltam a piac működésének hatását az árusok életminőségére. Az elsőben arra kerestem a választ, hogy az árusok átlagos havi jövedelmének mekkora része származik piacon történő értékesítésből.

47

13% 28% 15%

1-20%-a 21-50%-a 51-70%-a 71-90%-a

18%

91-100%-a

26%

14. ábra: A válaszadók piacozásból származó jövedelemhányada Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) Az utolsó két kategóriát összeadva (15%+13%) a megkérdezettek 28%-ának a piaci értékesítés jelenti a fő bevételforrást, jövedelmük 71-100%-a ebből származik. Legtöbbek számára azonban kiegészítő bevételként szolgál a piacozás. Ez egyrészt jelentheti azt, hogy állandó munkahelyükből származó jövedelmüket megtoldják például a kerti feleslegek (zöldség, gyümölcs) piacra vitelével. Másrészt lehet, hogy néhányuknak nem a piac jelenti a fő értékesítési csatornát, például aki nagy mennyiségben termel, az kénytelen felvásárlónak, kereskedőnek továbbadni áruja egy részét. Ahogy én látom, akár kiegészítő-, akár fő jövedelemforrás a piac, a lényeg, hogy plusz bevételt jelent az árusok számára. Jelen munkaerő-piaci körülmények között a kicsi is sokat segít, főleg a vidéki kistermelőknek. Ehhez kapcsolódóan a másik kérdésemmel arra kerestem a választ, hogy az árusok szerint mennyiben járulnak hozzá a termelői piacok a különböző fejlesztési célok eléréséhez, többek között a saját életminőségük javulásához.

48

Ön és családja életminőségének javulása

2

termékek sokféleségének megőrzése

2

egészséges táplálkozás

2

munkahelyteremtés/megőrzés

22

37

28

31

18 6

41 24

8

környezetvédelem

31 33

20

közösségfejlesztés

6

22

33

hagyományőrzés

7

19

35

kistermelők helyzetének javítása

4

vidéken élők életminőségének javítása

4

turizmusfejlesztés

4

15

42 30

27

23

34 Válaszadók száma (fő)

Akadályozza

Nincs hatással

Részben hozzájárul

Nagyban hozzájárul

15. ábra: A termelői piacok hatásai a különböző fejlesztési célokra a válaszadók megítélése szerint (fő) Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61)

A 15. ábrán látható, hogy a megkérdezettek összességében pozitívnak ítélték meg a piacok hatásait, egyik esetben sem vélték akadályozó tényezőnek. Kiemelhetjük a kistermelők helyzetének javítását, és az egészséges táplálkozást. A válaszadók szerint e két cél megvalósulásához járulnak hozzá leginkább a termelői piacok, de nagy különbségek nem figyelhetők meg. A környezetvédelmet sorolhatjuk az utolsó helyre, a többség szerint csak részben járulnak hozzá a piacok, de 8 fő úgy gondolta, hogy nincsenek hatással rá. Én is úgy vélem, hogy részben hozzájárul, mert kevesebb csomagolóanyagot használnak árusok, és mert nem utaztatják sokat a termékeket, hiszen az árusok többsége helyi termelő.

Kereszttábla segítségével összevetettem a válaszadó árusok piacozásból származó jövedelemhányadát, és azt hogy szerintük milyen mértékben járul ez hozzá életminőségük

49

javulásához. Összességében a legtöbben úgy ítélték meg, hogy nagyban segíti őket a piaci

A válaszadók aránya (%)

árusítás lehetősége.

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

nagyban hozzájárul részben hozzájárul nincs hatással

A válaszadók bevételének piacozásból származó hányada (%)

16. ábra: A piacozásból származó bevételhányad és az életminőség javulása közti összefüggés Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) Nem meglepő, hogy akik bevételének csak kis részét (1-20%-át) képezi a piacozás, azok többsége úgy véli, hogy részben járul hozzá életminőségének javulásához, de vannak, akiknek nagy segítséget jelent ez a kis kiegészítő jövedelem is. A további kategóriáknál a legtöbben úgy vélik, hogy nagyban javítja életminőségüket a piaci árusítás lehetősége. A jövedelemhányad növekedésével azonban nem nő egyenesen arányosan az elégedettség, hiszen a megítélés szubjektív. A piac működésének pozitív hatásaival Harmathy Ildikó is egyet ért. A Liliomkert és minden termelői piac végső soron a vidék felemelkedését hivatott szolgálni. A heti rendszerességgel működő piac tervezhető jövőt jelent a kézműves élelem előállítói, a mezőgazdaság kis- és őstermelői számára. Az eddig említett vidékfejlesztési, és turizmusfejlesztési célok elérése országszerte, így a Balaton régióban is fontos feladat. Az üdülőkörzet sajátosságait tekintve a helyi termékeknek

50

és a termelői piacoknak még nagyobb szerepük lehet a különböző fejlesztésekben. A régió fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a parttól távolabbi vidéki háttértelepülések gazdasági, társadalmi elmaradottsága, leszakadása. Ezek a területek egyáltalán nem, vagy alig részesednek a turizmus hasznaiból. Az idegenforgalom közvetlenül a parti sávra koncentrálódik, zsúfoltságnak és fokozott környezetkárosításnak kitéve a partot. A jól működő termelői piacok esélyt adnak a helyi termelőknek, hogy profitáljanak a turizmusból. Ehhez azonban a piacoknak turisztikai termékké, idegenforgalmi látványossággá kell fejlődniük, és be kell épülniük a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai kínálatába. E célok elérése részben megoldást jelenthet a vidéki háttérterületek felzárkóztatására. Megítélésem szerint

azonban

egyelőre

a

termelői

piacok

hosszú

távú

életképessége

is

megkérdőjelezhető. A legnehezebb feladat számukra, úgy betartani a szabályokat, hogy közben a fogyasztók igényeinek is maximálisan megfeleljenek. A rendelet kizárja a vállalkozókat, kézműveseket, miközben a kistermelők kínálata általában nem biztosít elegendő vonzerőt. A Balaton régió turizmusfejlesztési céljait vizsgálva a termelői piacokban kihasználatlan lehetőséget látok. -

Először is az egyik alapvető cél a turisztikai kínálat bővítése, a különböző célcsoportok változatos igényeinek való megfelelés. A Liliomkertet elemezve nem kérdés, hogy van kereslet a termelői piacok kínálatára, amely az egészséges, biztonságos élelmiszerek felértékelődésével feltehetően növekedni fog.

-

Továbbá másik fontos törekvés az idegenforgalom térbeli, és időbeli szétterítése, mivel a parti sáv nagyjából két hónapig tartó zsúfolt idegenforgalma nem fenntartható. Erre is nagyon jó példa a Liliomkert mindkét szempontból. Káptalantóti ugyanis a háttértelepülések közé tartozik, mégis turisták ezrei keresik fel a piacot, amely egész évben üzemel.

4.3.6. A piac jövője, tervek Elsődleges cél természetesen a piac legalizálása, e nélkül meglehetősen nehéz bármit is tervezni. A piac fejlesztésével kapcsolatban építészeti terv készült, ám ennek megvalósítására beruházni igencsak kockázatos lenne, amíg fennáll a bezárás veszélye. Továbbá a szükséges

51

anyagi források megszerzéséhez semmiféle támogatás nem igényelhető, szintén az illegális működés miatt, pedig a Nemzeti Vidékstratégia céljait vizsgálva, a jövőben erre várhatóan lenne lehetőség. Harmathy Ildikó és az árusok is szeretnék elérni, hogy piacuk minden nap működhessen, ne csak vasárnaponként. Egyéb bővítési tervei Ildikónak piacával jelenleg nincsenek, ehelyett törekvései inkább országosak. Szeretné elérni, hogy a piacozás régi, jól bevált hagyománya visszatérjen, és minden embernek legyen meg a választási lehetősége, hogy egy hipermarketben vásárolja az élelmiszert, vagy egy termelői piacon, tehát mindenki számára elérhető közelségben működjön legalább egy piac. Így a Liliomkert is visszazsugorodhatna természetes méretére, és visszakaphatná családias hangulatát, ám Ildikó szerint ma még igenis szükség van a piac nagy méretére, amely felhívja a hatalom figyelmét a nem megfelelő szabályozásra. A piacvezető szeretné elérni, hogy a városi nép minden hétvégén látogasson el egy-egy vidéki termelői piacra, ahol beszerezheti az egészséges, természetes eredetű élelmiszereket a következő hétre, a termelő így stabil fizetőképes kereslethez jut, illetve lassan megismerkedhetnek

egymással

az

emberek:

fogyasztó

a

termelővel,

vidék

a

várossal. Az említett célok megvalósulásához elengedhetetlen a fogyasztói szemléletformálás. Ildikó beszédeivel, írásaival és magatartásával egyaránt törekszik erre. „Megalapozott szakmai véleményem, hogy súlyos élelmiszer válság előtt áll planétánk, egészen nyilvánvalóan, hiszen az olajalapú energia árának folyamatos és egyre tempósabb növekedése elhozza azt a pillanatot –kevesebbet kell várni, mint hinnénk - amikor az „olajtól csöpögő” méregdrága nagyüzemi mocskot, már nem tudja, és nem AKARJA megfizetni az ember. A kézműves élelem fogja megoldani a helyzetet, a jövőnk – és nem csupán a vidék, de az ország jövője – múlik azon, miként kezeljük ma a kérdést.” A Liliomkert hetilapból idézett szemléletváltásra ösztönző sorok kifejezik Ildikó nézeteit és elkötelezettségét, melyekkel személy szerint egyet értek. A méltán népszerű káptalantóti piac egyfajta mintaként szolgálhat más helyi piacszervezők körében, annak érdekében, „hogy a jól működő termelői piacok hálózatán keresztül, a köréjük szerveződő szövetkezetek által egy új, vidám, élettel-teli és sikeres vidék épüljön, amely az egész

52

ország kincse, az egészséges élelem és egészséges társadalom alapja.” Ez a Liliomkert létének legfőbb célja és a piac vezetőjének, mint szakembernek a maga választotta feladata.

4.4. A Balaton régió termelői piacainak SWOT-elemzése A Liliomkert példáján elkészítettem a BKÜ termelő piacainak SWOT-analízisét, mely során figyelembe vettem az ország és a régió sajátosságait, lehetőségeit. Az elemzést a Liliomkert működése, a Balaton régió vonatkozó fejlesztési céljai, és saját megítélésem szerint állítottam össze. A többi termelői piacon mély kutatást nem végeztem, néhányat személyesen felkerestem, illetve ismerősöktől kapott információkra támaszkodtam.

ERŐSSÉGEK

-

-

GYENGESÉGEK

Balaton, mint kiemelt turisztikai

-

termelői együttműködés hiánya

vonzerő közelsége

-

termelői piacok együttműködésének

hétvégi házak, üdülők nagy száma a

hiánya, nincs felelős személy, aki ezt

térségben

koordinálja

fejlesztési célok egyértelműen

-

meghatározottak (BKÜ Fejlesztési

tartják be, vagy nem biztosítanak

Stratégiájában)

megfelelő kínálatot

-

táji adottságok megfelelőek

-

kereslet és kínálat adott: van

-

együttműködés hiányában nem tudják érdekeiket hatékonyan képviselni

fogyasztói igény, én van elég termelő

-

és kézműves, aki kiszolgálja -

a piacok vagy a szabályokat nem

nem integrálódtak még be a BKÜ turisztikai kínálatába

háttérterületeken élők számára

-

jelenleg idegen forrás nélkül kell

munkalehetőség → részesedés a

működniük, emiatt fejleszteni nem

turizmus hasznaiból →

igazán tudnak

életminőségük javulása→

-

jelen támogatási rendszer mellett a

háttértelepülések leszakadásának

kistermelők sem tudnak forráshoz

mérséklése

jutni

-

régió turisztikai kínálatának bővítése

-

hagyományőrzés

-

53

marketing tevékenység hiánya

LEHETŐSÉGEK

-

VESZÉLYEK

az Európai Uniós és a nemzeti

-

vidékfejlesztési politika egyre

piacok nem lehetnek életképesek,

nagyobb hangsúlyt fektet a helyi

mert nem alkalmazkodnak a

termékekre, ezzel összefüggő

fogyasztói igényekhez

jövőbeni támogatások kihasználása -

-

régióbeli termelői piacok és termelők -

együttműködés a balatoni turizmus

jövőbeni források nem megfelelő felhasználása

többi szereplőjével (szállodák,

-

éttermek, turisztikai irodák..) → a

a kereskedők, áltermelők számának általános növekedése

régió turisztikai kínálatába való

-

becsatlakozás -

szabálytalanságok miatt fennáll a bírságolások, bezárás veszélye

összefogása -

jelenlegi szabályok betartásával a

a magas ÁFA nagy teher a kistermelőknek

az egészséges és biztonságos

-

élelmiszerek felértékelődésével

csökkenő fizetések miatt csökkenő turizmus → csökkenő kereslet

bővülhet a fogyasztói célcsoport, ezt

-

összefogás, koordináció nem alakul ki

kihasználva újabb termelői piacok létrehozása -

A piacok minőségi kínálatának biztosítása, áltermelők, rossz minőségű termékek kiszűrése → lakosság egészséges élelmezése

Erősségek A térségi termelői piacok egyik nagy erőssége a Balatonhoz közeli elhelyezkedés. A tó vonzereje biztosíthatja a forgalmat a piacok számára is, mivel a turisták igénylik a változatos idegenforgalmi kínálatot. A Liliomkert vásárlói tömegét látva kijelenthetjük, hogy van kereslet a termelői piacok kínálatára, és van elég termelő, aki ezt kiszolgálja, hiszen a liliomkerti árusok száma folyamatosan nő, a piac jelenléte sok helyi lakost termelésre ösztönöz. A háttérterületeken élők számára munkalehetőséget nyújtanak a piacok, javítva

54

ezzel életminőségükön. Jelenleg ez még kevés termelőt, kézművest érint, de a pozitív hatás kijelenthető. Fontos lépés, hogy a piacokkal kapcsolatos célokat meghatározták a BKÜ Fejlesztési Stratégiájában, ez jelzi, hogy megvalósulásuk a régió egészének érdekeit (is) szolgálnák. Gyengeségek Legfőbb gyengeség, hogy a piacok nagy része vagy nem tartja be a szabályokat, vagy nem nyújt megfelelő vonzerőt, így alacsony forgalmat produkál. A középutat nagyon kevesen találják meg, de talán nem is céljuk, mivel így tudják felhívni a rossz szabályozásra a figyelmet. A termelők, illetve a piacok együttműködésének alacsony foka országosan - így a Balaton régióban is – jellemző. E nélkül nem képesek hatékonyan képviselni érdekeiket, mint például jogszabály módosítást elérni. Szintén országos jellemző a marketing tevékenység hiánya. A piacok nagy része nem éri el a potenciális fogyasztókat, nem reklámoz, nem ösztönöz vásárlásra, és még sorolhatnám. Egyelőre a fogyasztónak kell megtalálnia a kínálatot. A régió termelői piacai nem integrálódtak be a BKÜ turisztikai kínálatába, ez azt jelenti, hogy ha úti cél kiválasztásakor a turista a Balatonra, mint desztinációra gondol, nem jelenik meg előtte lehetőségként ez a fajta kikapcsolódás. Lehetőségek A Nemezti Vidékstartégiában megfogalmazott célokat figyelembe véve a jövőben várhatóan lehetőség nyílik a termelői piacok, és a kistermelők számára, hogy támogatáshoz jussanak. Ezeket kihasználva, és a forrásokat megfelelően felhasználva lépéseket tehetnek a fejlődés felé. A BKÜ piacai összefogással, hálózatba szerveződéssel egységesen jelenhetnének meg a turisztikai kínálatban, együttműködve az idegenforgalom többi szereplőjével. Így az érintettek kölcsönösen erősíthetik egymást. Az egészséges és biztonságos élelmiszerek felértékelődésével a jövőben várhatóan bővülhet a fogyasztói célcsoport, ezt újabb piacok nyitásával ki lehetne használni, de elsősorban a meglévők „tökéletesítése” a cél. Veszélyek Jelenleg a termelői piacok életképessége megkérdőjelezhető, ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Jelentős akadály a jogszabályi környezet, amelyhez nem tudnak alkalmazkodni a piacok, így bírságokra, rosszabb esetben bezárásra számíthatnak. A legtöbb piac kínálata nem nyújt

55

megfelelő vonzerőt, nincs elég árus, ezért nincs elég vevő sem, és ez fordítva is igaz. Először azonban a megfelelő kínálatot kell biztosítani, majd azt tudatni a célcsoporttal, így növekedhet a fogyasztók száma is. A kistermelők azonban arra a piacra viszik a termékeiket, ahol sok a vásárló. Ez veszélyes, hiszen egyes piacok hatalmasra nőnek (lásd:Liliomkert), a körülötte levők pedig előbb-utóbb kihalnak. Talán ennek a megelőzésére is szolgálhatna a 40 kilométeres területi korlátozás, de amíg nincs elég piac, addig a szabályozás nem biztosít egyenlő jogokat az ország különböző területein élő kistermelőknek. Összességében elmondható, hogy a termelői piacok sikeressége előtt még nagyon sok akadály áll, de a külső és belső érintettek (kistermelők, piacvezetők, civil szervezetek, szakértők, jogszabály alkotók) szoros együttműködésével leküzdhetők. Nem állítom, hogy egyedül a szabályok, és alkotóik a hibásak a piacok rossz működéséért, de mindenképpen szükségesnek tartom a felülvizsgálatukat.

56

5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Diplomadolgozatom témájának alapos körbejárása, és saját kutatómunkám eredményeképpen arra a következtésre jutottam, hogy a termelői piacoknak van létjogosultsága egy új, fenntartható világban. A jól működő piacok kétségtelenül hozzájárulnak a fenntartható

vidékfejlesztés céljainak megvalósulásához, azonban hosszú távú életben maradásukhoz számos tényező szükséges, melyeket nagyon nehéz pontosan meghatározni. Jelen fogyasztói szokásokat, és jogaszályi környezetet figyelembe véve a termelői piacok

életképessége megkérdőjelezhető. A legnehezebb feladat számukra, úgy betartani a szabályokat, hogy közben a fogyasztók igényeinek is maximálisan megfeleljenek. A Liliomkert fogyasztói tömegét látva, megállapíthatom, hogy van fizetőképes kereslet a termelői piacok minőségi kínálatára, ám nagyon fontos, hogy az igényeknek minden szempontból megfeleljenek a piacok. Világossá vált az is, hogy van elegendő termelő/kézműves, aki kiszolgálja ezeket az igényeket. Egy jól működő termelői piac még több árust generálhat, termelésre ösztönözheti a vidéki lakosságot. Emellett azonban kevés olyan termelői piac működik jelenleg, amely megfelelő vonzerővel rendelkezik. Azok a piacok, amelyek nem alkalmazkodnak a fogyasztók igényeihez, előbb-utóbb felszámolásra kerülnek. Nyilvánvalóan kiderült, hogy a jelenlegi szabályozás gátolja a piacok sikerességét, melynek kapcsán a Nemzeti Vidékstratégiában is megfogalmazásra került a következő cél: „A helyi piacokra és értékesítésére vonatkozó speciális jogi szabályozás megalkotása összhangban a kistermelőkre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával, megújításával.” E cél megvalósítását tartom a legsürgetőbbnek, ahhoz, hogy a piacok alkalmazkodni tudjanak az igényekhez. A jelenlegi körülményeket figyelembe véve javaslom a területi korlátozás megszüntetését, a kézműves termékek árusíthatóságát, és a nagyobb termelők (de nem az óriásvállalatok) ideiglenes beengedését termelői piacokra, amíg a nagybani piacokon helyre nem áll a rend. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátosságait tekintve a termelői piacoknak kiemelt szerepük lehet a különböző fejlesztésekben. A régió fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a háttértelepülések elmaradottsága, leszakadása. Ezek a területek egyáltalán nem, vagy alig részesednek a turizmus hasznaiból, mivel az idegenforgalom közvetlenül a parti sávra koncentrálódik. A jól működő termelői piacok esélyt adnak a helyi termelőknek, hogy

57

profitáljanak a turizmusból. Ehhez azonban a piacoknak turisztikai termékké, idegenforgalmi látványossággá kell fejlődniük, és be kell épülniük a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai kínálatába. E célok elérése megoldást jelenthet a vidéki háttérterületek felzárkóztatására. Másrészt a turizmusfejlesztési célokat vizsgálva a helyi termékek bővíthetik a régió turisztikai kínálatát, valamint a termelői piacoknak szerepük lehet az idegenforgalom térbeli, és időbeli szétterítésében. Fontosnak tartom továbbá a termelői piacok szoros együttműködését, hálózatba szerveződését, illetve a turizmus más szereplőivel való összefogást. A Balaton régióban - és az országban is- a megfogalmazott célok elérésének alapja egy új szemléletmód, és értékrend kialakítása, mind a termelők, fogyasztók, mind a vezetőség részéről. Meggyőződésem ugyanis, hogy a problémák gyökere az emberekben kialakult torz értékrendben rejlik. Szemléletformálás érdekében javaslom előadások tartását általános, közép, és főiskolákon, munkahelyeken a tudatos vásárlásról, a vidék és a fenntartható agrárgazdálkodás fontosságáról, illetve a kereskedelmi csatornákon a helyi termékek, termelői piacok reklámozását. Bízom benne, hogy diplomadolgozatom is szemléletváltoztatásra, és tudatos fogyasztói magatartásra ösztönzi az olvasókat, és hozzájárul a termelői piacok sikeréhez.

58

6. ÖSSZEFOGLALÁS

A magyar vidék fejlődésének egyik kulcstényezője a helyi, illetve regionális termelés, előállítás és értékesítés lehetőségeinek a kiszélesítése, amelyhez a termelő piacok megjelenése és terjedése jó alapot szolgáltat. A helyi termékek fogyasztásának előnyeivel sokan nincsenek tisztában. Gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tényt, hogy ha javainkat térségünkön belül adjuk el, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik, kedvező hatással van a térség fejlődésére, a helyiek életére. Nem állítom, hogy egyáltalán nincs szükség távolsági élelmiszer kereskedelemre, de mindenképpen szükségesnek tartom fogyasztási szokásaink újraértékelését.

Az országban egyre több bíztató példát találunk az alulról szerveződő, helyi összefogáson alapuló fejlesztésekre, köztük a termelői piac kezdeményezésekre. A Liliomkert bebizonyítja, hogy helyi erőforrások felhasználásával, a hagyományokra és a közösség tudására alapozva, anyagi háttér nélkül is lehet lépéseket tenni a fenntarthatóság felé. Az emberek tudatos részvételével és együttműködésével, illetve a jogszabályok összehangolásával a termelői piacok hálózata a fenntartható, közösségi értékeken alapuló társadalom és vidékfejlesztés eszközeként is működhet. Ehhez azonban elsődlegesen a piacok életképességéhez szükséges feltételeket kell megteremteni, amelyben a kormánynak is fontos szerepe van. A termelői piacok hosszú távú életben maradása jelenleg megkérdőjelezhető. A legnehezebb feladat számukra, úgy betartani a szabályokat, hogy közben a fogyasztók igényeinek is maximálisan megfeleljenek. Diplomadolgozatom kitűzött céljait úgy érzem elértem, a következtetéseket levontam. Vizsgáltam és értékeltem a helyi termékek szerepét és lehetőségeit a vidékfejlesztésben, illetve a Balaton-régió fejlesztésében. A Balaton-régióbeli Liliomkert Termelői Piac elemzésén keresztül feltártam a termelői piacok - mint a helyi termékek legjelentősebb értékesítési csatornái - nyújtotta lehetőségeket. Elemeztem a termelői piacok működésének hatását a különböző vidékfejlesztési, és turizmusfejlesztési célokra, valamint tanulmányoztam a termelői piacokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságát. Továbbá bemutattam egy sikeres, alulról építkező

59

kezdeményezést, hozzájárulva a jó gyakorlatok megismertetéséhez, terjesztéséhez, melyek ösztönzőleg hathatnak a vidékért tenni akaró egyének, közösségek számára. Bízom benne, hogy diplomadolgozatommal hozzájárulhatok a termelői piacok sikeréhez, és együttműködésre ösztönözhetem a külső és belső érintetteket egyaránt.

60

7. IRODALOMJEGYZÉK 1. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013, Balaton Fejlesztési Tanács Vital Pro Kft., Siófok, 2005 pp.4-97 2. Csete László (2005): A fenntartható agrár- és vidékfejlesztés rendszere, „AGRO-21” Kutatási

Programiroda,

Budapest;

p.15

http://www.avacongress.net/ava2005/

presentations/plenary_III/3.pdf 3. Csete László - Láng István (2009): A vidék fenntartható fejlődése, Párbeszéd a vidékért sorozat, MTA Budapest; pp. 41-45; 53-54 4. Csete László- Láng István (2005): A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest; pp. 18; 29; 203 5. Dr. Czene Zsolt et al. (2010): Területfejlesztési Füzetek 1. Segédlet a közösségi tervezéshez,VÁTI, Budapest; pp. 92 6. Dr. Czene Zsolt et al. (2010): Területfejlesztési Füzetek 2. Helyi gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, VÁTI, Budapest; pp.192 7. Dr. Fazekas Sándor (2011): J/4455. számú jelentés az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről I. kötet p.102 http://www.agromonitor.hu/html/2011/J4455_I_kotet.pdf 8. Dr. G. Fekete Éva (2009): Helyi termékek előállítása és értékesítése a Zala Termálvölgyében,

Kutatási

Zárótanulmány,

Zala

Termálvölgye

Egyesület,

Zalaszentgrót; pp.4-15 9. Dr. Horváth József (2011): A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet társadalma és gazdasága, KSH kiadvány; pp. 59 10. Dr. Németh Nándor et al. (2010): Helyi termékek értékesítési csatornái Magyarországon

A

„Helyi

Kezdeményezésű

Gazdaságfejlesztési

Programok

Értékelése” című kutatás résztanulmánya, Pannon Elemző Iroda, Gyulaj; pp. 36 11. Gaborják Éva (2012): Helyi Termék Magazin 2012. március-áprilisi szám, Cognit Development Kft., Budapest; pp.3; 9-10 12. Géher Dorottya Júlia- Dr. Kasza Gyula (2010): Tájékoztató a kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségeiről, Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest; pp. 1-4 13. Glatz Ferenc (2010): Sikeres vidéki térségek, Párbeszéd a vidékért sorozat, MTA Budapest; pp. 11; 37; 20

61

14. Harangozó Gábor (2010): Múlt vagy jövő? Szövetkezetek az új évezredben 2010. március 31.-április 1. Siófok, Konferencia kiadvány pp. 6-7 15. Harmathy Ildikó (2012): Liliomkert hetilap, IV. évfolyam 22-25. szám, Káptalantóti 16. Juhász Anikó et al. (2012): A közvetlen értékesítés szerepe és lehetőségei a hazai élelmiszerek piacra jutásában; Élet a modern kiskereskedelmi csatornákon kívül? Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest; pp. 132 17. Kajner Péter et al. (2007): Gazda(g)ságunk újrafelfedezése – Fenntartható vidéki gazdaságfejlesztés elméletben és gyakorlatban, L’Harmattan Kiadó, Budapest; pp. 98104 18. Kajner Péter (2011): Helyi termékek piacra jutásának lehetőségei Magyarországon IV. Kárpát-medencei térségfejlesztési műhely 2011. április 1–3. Antalóc, Kárpátalja http://cesci-net.eu/tiny_mce/uploaded/antaloc2011_kajner.pdf 19. Kovács Teréz et al., (1997): A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig, Falukonferencia 4., MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs; pp. 167-171 20. Láng István (2003): A fenntartható fejlődés Johannesburg után, Agroinform Kiadóház Budapest; p. 85 21. Magda Róbert- Marselek Sándor (2010): Vidékgazdaságtan II. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban, Szaktudás Kiadóház, Budapest, p. 225. 22. Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2012. pp. 126 23. Sarudi Cs. (2003): Térség- és vidékfejlesztés, A magyar térgazdaság és az európai integráció, Agroinform Kiadó, Kaposvár; pp. 211-224; 267-277 24. Szabadkai Andrea (2011): Helyi termelők, helyi termékek a rendezvényeken Kisokos kistermelőknek és rendezvényszervezőknek, Szövetség az Élő Tiszáért, Brivia Zrt. 25. Szabadkai Andrea (2012): A helyi termékek piacra jutásának lehetőségei Magyarországon; Helyi termék, helyi érték, helyi gazdagodás Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencia 2012. 08 17. Balatonkenese http://www.bakonyesbalaton.hu/media/upload/files/Balatonkenese_szabadkai.pdf

Internetes források

62

1. https://www.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:421/Piacokkal+kapcsolatos+kutat% C3%A1s+(2011-2012) letöltés dátuma: 2012. 09. 14. 2. http://www.kertregio.hu/kertregio-program/a-helyi-termekek-alapjai/helyi-termekek/ letöltés dátuma: 2012. 09. 14. 3. http://termelotol.hu/hirek/fellenduloben-helyi-termeloi-piacok letöltés dátuma: 2012. 09.18. 4. http://termelotol.hu/hirek/eletkeptelen-helyi-piacok-nem-utazhat-mezedes-hevesidinnye-mi-jon-gorenje-turizmus-es-milka-g Letöltés dátuma: 2012. 09. 18. 5. http://arcgis.vati.hu/bkuk_ovezetek/ Letöltés dátuma: 2012.09.02.

63

8. MELLÉKLETEK 1.melléklet: A Nemzeti Vidékstratégia helyi termékekhez kapcsolódó területei NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2012-2020

Stratégiai területek Természeti Erőforrások, környezet Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás-és tájgazdálkodás

Vidéki környezetminőség

Agrár-és élelmiszergazdaság Hozzáadott érték növelés, Fenntartható biztonságos Föld- és agrárszerkezet- és élelmiszerellá birtokpolitika termelés-politika tás biztonságos piac

Vidéki gazdaság, vidéki közösségek Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, Helyi életképes gazdaságvidéki fejlesztés települések, helyi közösségek

Vidékstratégiai Nemzeti Programok Talajvédelmi program

Ivóvíz-minőség javító program

Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Környezetbiztonsági program

Szennyvíz program Települési csapadékvíz gazdálkodás program

Vízkészlet- és vízminőségvédelmi program

Föld-és birtokrendezési, üzemszabályozási program

Demográfiai földprogram, fiatal gazda életpályaLevegőminőség modell védelmi- és program zajterhelés csökkentési program Zöldterületi rendszer fejlesztése program

Területi vízgazdálkodási program Hulladékgazdálkodási program

Ökológiai gazdálkodás program

Élelmiszerfeldolgozási program

Génmegőrzési program

Ellenőrzött élelmiszerlánc program

Táj- és agrárkörnyezetgazd Egészséges álkodási program helyi terméket a Állattenyésztés közétkeztetésbe fejlesztési program program

Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program

Képzés, szakoktatás Fogyasztói szemléletformálás

Helyi energiatermelé Népfőiskola s és ellátás Modellprogram gazdaságok, tájközpontok, Vidéki turizmus, falusi agrárszaktanácsadás vendéglátás

Lovasprogram

Agrármarketin g bel- és KézművesKert-Magyarország külpiaci program kertészeti program program SzövetkezésSzőlő- és fejlesztési borprogram program Szántóföldi növénytermesztés Gyepgazdálkodás Erdőprogram Halgazdálkodás Vadgazdálkodás

64

Kutatásfejlesztés innováció Falufejlesztés, vidéki értéktár és örökség

Helyi vállalkozásfejle Egészségügyi sztés, szociális ellátás, egészséggazdaság fejlesztés Szociális földprogram

2. melléklet: Harmathy Ildikó javaslata a termelői piacok szabályozásáról Harmathy Ildikó Káptalantóti Petőfi u. 1. Vidékfejlesztési Minisztérium V. Németh Zsolt Államtitkár részére Tisztelt Államtitkár úr! Augusztus 2-i találkozónkon is említettem, hogy a termelői piacok szabályozása még mindig nem megfelelő. Örvendetes, hogy sorra nyílnak a termelői piacok szerte az országban, ám ezzel a termelői élelem mennyiségének is növekedni kell, különben a megnyíló piacok lassan bezárnak majd – van már példa. Jelen levelem célja, hogy javaslatot tegyek a termelői piacok szabályozásának oly módon történő módosítására, hogy a termelői piacok valóban sikeresek legyenek, és a rendszeres értékesítés biztonsága a termelők fejlődésének alapjait biztosítsa. Mint előző levelemben is írtam, a termelői piacok hálózatának kiépítése egy szükséges, de messze nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a mezőgazdasági kis- és őstermelés, a kézműves magyar élelem az őt megillető rangra jusson, a termelők pedig méltó életkörülményekhez. Vitathatatlan, hogy egyre jelentősebb a társadalmi igény a sokak számára megbízható minőséget jelentő termelői élelem iránt. Nem véletlen, hogy az egyre sokasodó fesztiválok is tömegeket vonzó erőt látnak abban, ha termelői élelem megjelenik a fesztiválon. A termelők jövőjét azonban nem lehet a fesztiválokra alapozni, hanem csupán a mindennapok biztonságára, a heti rendszerességgel kinyíló termelői piacokra, az ott kialakuló stabil törzsvevőkre. Látható az is, hogy a termelői élelem iránt megnövekedett társadalmi igényre egyre többen mozdulnak az élelmiszer-piac szereplői közül – lásd: helyi termékek széles körű propagálása; védjegyek; félrevezetésre irányuló termék- és márkanevek, mint ’parasztkolbász’ vagy ’parasztkenyér, illetve ’nagyi titka’ liszt. Nyilvánvalóan nem tekinthető minden ilyen irányú piaci igyekezet rosszindulatúnak, de az is igaz, hogy a szerteágazó szabályozás mellett a vevő tisztánlátása eléggé korlátozott. Elég csupán arra gondolni, hogy sem az élelmiszeripari szabványok, előírások teljeskörű ismerete, sem pl. a megengedett adalékok vagy akár a felhasználható nyersanyagok biokémiai/élettani tulajdonságainak alapos ismerete nem várható el a vásárlók széles körétől, különösen nem a gyermekektől. Azt is tapasztaljuk, hogy az élelmiszerlánc-biztonság legfőképpen egy jól nyomon követhető piaci megjelenést céloz, semmint minőségi garanciát. Az előre mutató biológiai élelmiszerbiztonság – amely azt jelenti, hogy előre tisztában vagyok azzal, mivel táplálom a gyermekemet – a nagyipari élelmiszer termelése és értékesítése során szinte megoldhatatlan feladat, amit a rendszeresen ki-kitörő élelmiszer-botrányok jól mutatnak. Mély meggyőződésemnek ezúttal is hangot adok, mely szerint súlyos élelmi válság előtt áll a planétánk, egészen nyilvánvalóan, hiszen az olajalapú energia árának folyamatos és egyre tempósabb növekedése elhozza azt a pillanatot - kevesebbet kell várni, mint hinnénk -, amikor

65

az 'olajtól csöpögő' méregdrága nagyüzemi mocskot, már nem tudja és nem AKARJA megfizetni az ember. A kézműves élelem fogja megoldani a helyzetet, a jövőnk – és nem csupán a vidék, de az ország jövője - múlik azon, miként kezeljük ma a kérdést. Szakmai meggyőződésem és a társadalomban markánsan megjelenő igény egyaránt azt követeli, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy az erre igényt tartók megbízható forrásból származó termelői élelemhez juthassanak. A termelői élelem hitelességét csakis a termelői piacon megjelenő termelő garantálhatja. A termelő hitelességét pedig együtt kell garantálja a hatóság és a termelői piac vezetője, az eddigi gyakorlattól azonban eltérő módon: a termelői piac irányítása nagy szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat, fontos, hogy megfelelő szakember lássa el a feladatot; a hatóság által kiadott kis- és őstermelői engedélyeket az interneten nyilvánosan láthatóvá kell tenni, könnyen átlátható módon, mondjuk betűrendben (van erre példa, hiszen a tojásokon szereplő pecsétből az interneten azonnal visszakereshető a gazdaság, ahonnan származik, illetve annak körülményei). A kiadott engedélyek nyilvánosak, azt a piac bármely résztvevője megtekintheti, lényegesen leegyszerűsíti és sokkal kevésbé ad lehetőséget a visszaélésre, ha az adatok bárki számára folyamatosan hozzáférhetők (akár a szomszéd számára is, aki saját szemével láthatja – garantálja vagy éppen cáfolja – azokat); a termelői piac vezetője is nyilvánosan, az interneten kell számon tartsa a piacon megjelelő termelőket, élelmiszer-előállítókat. Nyílt és egyszerű rendszer, amely villámgyorsan kizár mindennemű svindlizést; termelői piacon ne legyen élelmiszer-kereskedő; a termelői piacokon – a hagyományoknak megfelelően – kézműves termékek és használt cikkek megjelenését lehetővé kell tenni, hiszen az élelmiszer előállítása és felhasználása is eszközigényes, és mind az eszközök, mind egyéb háztartási tárgyak újrafelhasználása társadalmilag kívánatos szempont; a termelői piac jó hangulatának biztosítása alapvető igény, hiszen egyrészt a kellemes, családi légkör a bizalom kialakulásának, az őszinteségnek a záloga, másrészt a test mellett a lélek táplálásának eszköze, mely utóbbi szempontot az is erősíti, ha – szintén hagyományosan – a művészetek (képző- és előadó művészet egyaránt) jelen van a termelői piacon. Egy ilyen rendszer azonban csak akkor válik valóban a fejlődés alappillérévé, ha az állam ezzel vissza nem él. Vagyis vállalható elvonásokkal beéri, maga is őszinte és jó gazda akar lenni. A 40 kilométeres korlátozást meg kell szüntetni, mert az a cél ugyan, hogy legalább 40 km-es távolságokban legyenek egymástól termelői piacok, de tudomásul kell venni, hogy a vásárló erő nem egyenletes az országban, a gazdáknak meg kell adni a szabad piacválasztás esélyét. A nagyvárosok termelői élelemmel való ellátása érdekében pedig meg kell szervezni a közösségi értékesítést, mert – habár a jelenlegi szabályozás erre lehetőséget ad – a helyben eladhatatlan felesleg fővárosi értékesítése csak bizonyos árumennyiség felett lehet gazdaságos.

66

A termelői piacok közösségeinek szövetkezetekbe kell tömörülniük példának okáért azon célból, hogy a gazda hetente egyszer-kétszer piacozhasson, a többi napokon pedig ne kelljen piacoznia. A fővárosi/nagyvárosi piacok szervezését egyébként is részben más szempontok kell vezéreljék, mint a vidéki helyi termelői piacokét. A Liliomkert termelőinek továbblépését, a vidék fejlődését egyértelműen a fővárosban nyíló termelői piacok jelentik. Az ország bizonyos tájain ugyanis egyszerűen nincs fizetőképes kereslet egészen egyszerűen azért, mert nincs az embereknek pénzük, megélhetésük. A vidék, és az ország jövőjét azonban mégiscsak a termelői élelem jelenti, amit ma oda kell juttatni, ahol el is lehet adni. Ez pedig legelső sorban a főváros. A III. kerülettel történt próbálkozásunk tanulságai alapján a következő következtetések vonhatók le: a Zichy-kastély eddig használaton kívüli hátsó kertje remek helyszín egy állandó termelői piac számára, a körülmények kevés igyekezettel ideálissá tehetők; a fizetőképes kereslet a piac kinyitása után szinte azonnal megjelent; a közösségi/szövetkezeti értékesítéssel, illetve a környékről becsatlakozó termelőkkel, kézművesekkel, hangulat-fokozó képző- és előadóművészekkel a piactér látogatása vonzóvá, a portékák értékesítése hatékonyabbá tehető. A Zichy-kastély hátsó kertjéhez hasonló helyszín valószínűleg minden kerületben található, és nagyon kívánatos volna, ha minden kerületnek állandó és méltó piactere volna, ahol csakis termelői élelem, a környék kézművesei, művészei és az újrahasznosításra kínált portékák lennének jelen. Szeretném felajánlani tudásomat, tapasztalataimat, annak érdekében, hogy minél hamarabb eljussunk oda, hogy valóban legalább 40 km-enként legyenek JÓL MŰKÖDŐ termelői piacok, illetve a főváros minden kerületében. Szívesen vállalnám a termelői piacok vezetőinek képzését. Kívánatosnak tartanám továbbá egy olyan ismeretterjesztő kézikönyv/tankönyv összeállítását, amely a vevőt segíti abban, hogy élelméről valós ismeretekhez jusson, és ne a sokoldalról, összevissza és felelőtlenül hangoztatott propaganda alakítsa véleményét. Ennek összeállításában is szívesen közreműködnék. Tudom, hogy együttműködésünk mindaddig aligha lehetséges, ameddig a Liliomkert piacának nincs legalitása, de remélem, hogy beadott kérvényeim nyomán hamarosan megoldódik ez a probléma. Más oldalról viszont a 24. órában vagyunk. Lehet, nem mindenki gondolja úgy, hogy a kézműves termelői élelem, a permakultúrás ökogazdálkodás jelenti a jövő megoldását – mint ahogy beszéltünk is erről –, de meg kell adni a lehetőséget és minden rendelkezésre álló támogatást, annak, aki ezt az utat választja, mert az bizonyos, hogy a természet számára ez a legüdvözítőbb út. Káptalantóti, 2012. augusztus 21.

67

3.melléklet: Kérdőív

Kérdőív Üdvözlöm! Bene Eszter vagyok, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatója. Szakdolgozatom témája „A termelői piacok szerepe a Balaton-régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül”. Ezzel kapcsolatos kutatásomhoz szeretném kérni az Ön segítségét. A kérdőív kitöltése névtelen, és körülbelül 5 percet vesz igénybe. Egyszerre több választ is megjelölhet! 1. Az Ön tevékenységének formája 1) őstermelő

4) családi gazdaság

7) kereskedő

2) kistermelő

5) társas vállalkozás

8) kézműves

3) egyéni vállalkozás

6) feldolgozó

9) egyéb:…………

2. Tevékenységének/ gazdálkodásának helye (település, megye):………………………. ........................................................................................................................................... 3. Mióta foglalkozik gazdálkodással/kézműves tevékenységgel? 1) kevesebb, mint 1 éve

3) 5 – 20 éve

2) 1 – 5 éve

4) 20 – 50 éve

5) Generációk óta

4. Milyen jellegű termékeket értékesít a piacon? 1) Feldolgozatlan növényi eredetű élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, gyógynövény…) 2) Feldolgozatlan állati eredetű élelmiszerek (tojás, tej, tőkehús, baromfihús...) 3) Feldolgozott növényi eredetű élelmiszerek (gabonaőrlemény, tésztafélék, pékáru, savanyúság, konzervált zöldség, gyümölcs, lekvár, szörp...) 4) Feldolgozott állati eredetű élelmiszerek (sajt, túró, méz, szalámi, szalonna...) 5) Nem élelmiszerként hasznosított mezőgazdasági termékek (virág, palánta…) 6) Kézműves termékek 7) Régiségek, használt tárgyak 5. Az Ön tevékenységét befolyásolta a termelői piacok megjelenése a térségben? 1) Igen, ezért kezdtem el a tevékenységemet 2) Igen, szélesítettem a termék kínálatomat 3) Igen, bővítettem a gazdaságot, több terméket állítok elő 4) Nem változtattam semmin

68

5) Negatív hatással volt a tevékenységemre 6. Mióta árul a Káptalantóti piacon? 1) Piac megnyitása óta

2) 3 – 4 éve

3) 1 – 2 éve

4) Idén először

7. Milyen gyakran árul a Káptalantóti piacon? 1) szezonálisan, rendszeresen

3) egész évben rendszeresen

2) szezonálisan, alkalmanként

4) egész évben alkalmanként

8. Tagja Ön valamilyen szövetkezetnek? 1) igen, a Liliomkert Piac Szövetkezetnek 2) igen, egyéb szövetkezetnek 3) nem 9. Káptalantótin kívül mely település/ek piacán értékesít? 1) Tihany

4) Csopak

7) Sármellék

10) Budapest

2) Balatonfüred

5) Hévíz

8) Veszprém

11) Csak Káptalantóiban

3) Balatonalmádi

6) Gyenesdiás

9) Révfülöp

12) Egyéb:……………..

10. A piacon kívül milyen csatornákon keresztül értékesítési termékeit? 1) helyi termék bolt/termelői bolt

6) közétkeztetés

2) háztól/gazdaságból

7) kereskedőknek, felvásárlóknak

3) házhoz szállítás

8) szövetkezetnek

4) webáruház

9) csak piacon

5) falusi vendéglátás

10) egyéb:………………………

11. Átlagos havi bevételének hányad része származik piacon történő értékesítésből? 1) 1 - 20% - a

3) 51 – 70% - a

2) 21 – 50% - a

4) 71 – 90% - a

5) 91 – 100% - a

12. Ön szerint a termelői piacok megjelenése/működése milyen hatással van a térségben az alábbi tényezőkre? ( Kérem tegyen x –et a megfelelő helyre!) Tényezők

Akadályozza

1) turizmusfejlesztés 2) vidéken élők életminőségének javítása 3) kistermelők helyzetének javítása 4) hagyományőrzés

69

Nincs

Részben

Nagyban

hatással hozzájárul hozzájárul

5) közösségfejlesztés 6) környezetvédelem 7) munkahelyteremtés/megőrzés 8) egészséges táplálkozás 9) termékek sokféleségének megőrzése (diverzitás) 10) Ön és családja életminőségének javulása 13. Milyen jellemzőkkel határozná meg a Káptalantóti piac vásárlóit (fogyasztói célcsoportját)? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 14. Ön szerint milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy piac sikeres/életképes legyen? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 15. Ön szerint mik az akadályozó tényezői egy piac megfelelő működésének? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 16. Életkora 1) 16-30

2) 31-45

3) 46-65

17. Neme 1) férfi

2) nő

18. Legmagasabb iskolai végzettsége 1) általános iskola 2) szakmunkásképző 3) érettségi 4) felsőfokú

70

4) 65 felett

4.melléklet: Interjú során feltett főbb kérdések Harmathy Ildikónak

1. Mikor és milyen körülmények között nyílt a Liliomkert piac? 2. Mi volt a piac létrehozásának célja? 3. Mitől vált ilyen népszerűvé a piac? 4. Mi a véleménye a piacok jelenlegi szabályozásáról? 5. Ön szerint hogyan lehetne megoldani a piac legalizálását? 6. Milyen lépéseket tett a megoldás érdekében? 7. Ön

szerint

milyen

szerepük

van

a

termelői piacoknak

turizmusfejlesztésben? 8. Kik és milyen termékeket árusíthatnak az Ön piacán? 9. Milyen fejlesztési tervei vannak a Liliomkerttel kapcsolatban? 10. Hogyan látja saját piaca, és az ország termelői piacainak jövőjét?

71

a

vidékfejlesztésen

a

NYILATKOZAT Alulírott Bene Eszter, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgató nyilatkozom, hogy a diplomadolgozat saját munkám, a felhasznált irodalmat korrekt módon kezeltem és az erre vonatkozó jogszabályokat betartottam. Kaposvár, 2012. október 25.

…………………………….. hallgató aláírása

NYILATKOZAT Alulírott Dr.

Molnár Eszter,

egyetemi adjunktus

nyilatkozom,

hogy a

diplomadolgozat a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar vonatkozó szabályzata előírásainak tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelel. A

dolgozat

végleges

változatát

áttanulmányoztam,

annak

benyújtásához

hozzájárulok. Kaposvár, 2012. október 25.

…………………………….. témavezető aláírása

72

73