Befektetési és értékpapírpiaci ismeretek Katona Ferenc
Pénzügyi piacok A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. Elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz.
Pénzügyi piacok – A pénzügyi szektor közvetítő szerepe A közvetítőrendszer szerepét illetően a tőkeáramlás két formáját különböztetjük meg: • Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó jövőbeli pénzével, azaz az ő fizetési ígéretével, például valamely értékpapírral. Ezt segíthetik elő az értékpapír-piaci közvetítők, az ügynökök (dealerek, brókerek). • Közvetett tőkeáramlás: a megtakarításokat először egy közbeeső intézménynek összegyűjti, majd azokat a végső felhasználóknak továbbadja nagyságrendre, kockázatra, lejáratra és likviditásra vonatkozó igényei szerint átalakítva.
Pénzügyi piacok – Közvetítő intézmények • Kereskedelmi bankok • Betéti intézetek (pl. lakásépítést finanszírozó takarékpénztárak). • Biztosítók, nyugdíjalapok: fő funkciójuk, hogy az általuk összegyűjtött pénzalapjukból kártérítéseket fizessenek, illetve nyugdíjat folyósítsanak ügyfeleiknek. • Befektetési társaságok és alapok: arra specializálódnak, hogy az értékpapírt vásárolni szándékozók sok kis tőkéjét összegyűjtsék abból a célból, hogy az így összegyűlt megtakarításokat nagy szakértelemmel, pontos információkkal, kis tranzakciós költségek mellett, jövedelmezően befektessék. • Finanszírozási társaságok: forrásaik értékpapírkibocsátásból és kölcsöntőkéből származnak, amit rövidlejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hitelek nyújtására fordítanak. • Egyéb közvetítő pénzintézetek: brókercégek, jelzálogbankok, lízingtársaságok.
Pénzügyi piacok – Pénzügyi piacok formái • Időbeliség szempontjából: pénzpiac és tőkepiac. • A kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac. • A piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac. Előbbinél a pénzügyi termék közvetlenül a felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül a megtakarítóhoz, utóbbinál már közvetítéssel, azaz másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá. • Az ügyletek esedékessége szerint: azonnali és határidős piac. Előbbinél a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. Utóbbinál a szerződéskötéstől időben külön válik a teljesítés (amely valamely jövőbeli időpontban válik esedékessé). • A pénzügyi eszköz jellege alapján: kiemelhető az értékpapírpiac.
Pénzügyi piacok – A pénzügyi piacok szabályozása A hazai pénzügyi piacot, s így az értékpapírpiacot szabályozó legfontosabb törvények: – tőkepiaci törvény, – hitelintézeti törvény, – törvény a gazdasági társaságokról. A pénzügyi, valamint az értékpapírpiaci felügyeleti szerepet hazánkban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tölti be. Főbb feladatai: – A pénz- és tőkepiaci tevékenységek folytatásának engedélyezése. – A törvényi előírások betartásának ellenőrzése. – A hiányosságok és szabálytalanságok szankcionálása: intézkedések, bírságok.
Értékpapírok – Az értékpapírok jellemzői • Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat. • Valamilyen vagyoni jogot foglal magába, amely általában valamilyen pénzkövetelésre irányul. • A benne foglalt jogokat megtestesíti, így nélküle azok nem bizonyíthatók, s nem is érvényesíthetők. • Forgalomképes okirat, azaz a benne foglalt jogok másra átruházhatók.
Értékpapírok – Az értékpapírok csoportosítása Az értékpapírban foglalt jog szerint: • Hitelviszonyt testesít meg (kötvény, váltó). • Részesedést vagy tagsági jogokat testesít meg (részvény). • Árura szóló tulajdonjogot testesít meg (közraktárjegy). Hozam szerint: • Formailag nem kamatozó (váltó, diszkont papírok). • Fix kamatozású (klasszikus kötvény). • Változó hozamú (részvény). Lejárat szerint: • Rövid lejáratú – egy éven belül (váltó, kincstárjegy). • Közép lejáratú – 1-5 év (kötvény, letéti jegy). • Hosszú lejáratú – 5 éven túl (kötvény, záloglevél). • Lejárat nélküli (részvény).
Értékpapírok – Az értékpapírok csoportosítása Forgalomképesség szerint: a) Bemutatóra szóló – korlátlanul átruházható. b) Névre szóló – írásban, engedményezéssel ruházható át (névre szóló részvény). c) Rendeletre szóló – írásban, forgatmány útján ruházható át (váltó). 5) A forgalmazás köre alapján: a) Belföldre szánt. b) Nemzetközi forgalomba szánt. 6) A forgalom koncentráltsága szerint: a) A tőzsdén forgalmazott. i) Jegyzett. ii) Nem jegyzett. b) A tőzsdén nem forgalmazott.
Értékpapírok – Az értékpapírok csoportosítása A kibocsátó szerint: Állampapírok: • Költségvetési papírok (államkötvény, kincstárjegy). • Központi szervek papírjai (kötvények). • Önkormányzati papírok (kötvények). • Pénzintézeti papírok (letéti jegy). • Vállalati papírok (kötvény, részvény). Megjelenési forma szerint: • Fizikai papír, okirat. • Dematerializált értékpapír
Értékpapírok – Dematerializált értékpapír Dematerializált értékpapír: nyilvántartásokban létező, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, a jogszabályban meghatározott valamennyi kelléket tartalmazó adat. Kibocsátáskor egyetlenegy értékpapír készül, amely összevontan tartalmazza az alapvető fontosságú adatokat. E papírt a központi értéktárban – Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) – kell letétbe helyezni. Erről az alapdokumentumról tulajdonosonként részletező nyilvántartás készül, amely tulajdonképpen az értékpapírszámla. Ezeket a számlákat a forgalmazó vezeti. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról a központi elszámolóház vezet számlát.
Értékpapírok – A váltó Váltó - olyan rendeletre szóló, rövidlejáratú értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg. A kereskedelemben játszik szerepet, és az eladó kockázatát hivatott csökkenteni. Saját váltó: a kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban feltüntetett összeget, a váltó lejáratának időpontjában, a megjelölt helyen a váltó tulajdonosának megfizeti. Idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet (kötelezett) egy jövőbeni időpontban történő fizetésre a rendelvényes, mint kedvezményes javára.
Értékpapírok – Váltóleszámítolás A váltó banknak történő átadását, bankra való átruházását váltóleszámítolásnak nevezzük. A bank úgy vásárolja meg a váltót, hogy a leszámítolás napjától a váltó lejártáig tartó időszakra kamatot számol, s azt levonja a váltó névértékéből. A kamat nagyságát: a lejáratig hátra levő napok száma és a leszámítolási kamatláb befolyásolja. A leszámítolási kamat diszkontkamat, tehát olyan, amelyet levonnak a kölcsön összegéből, s csak az így maradt részt fizetik ki. A diszkontkamatot a bank azonnal megkapja, míg a normál kölcsön kamatához csak később (a törlesztés során) jut hozzá. Ha a váltót más pénzintézetnek (rendszerint a jegybanknak) adják tovább azt viszontleszámítolásnak nevezzük.
Értékpapírok – A csekk • azonnali fizetésre szóló, fizetési megbízás. • mindig a kibocsátó számlavezető bankjára szól. • szabványosított formájú, rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a benne szereplő követelést. • szigorú alakisághoz kötött • a végső kedvezményezett váltja be a vevő bankjánál és jut hozzá a követeléshez
Értékpapírok – A csekk fajtái elszámolócsekk: alkalmazásakor a kibocsátó utasítja csekk bankját, hogy az utalványos bankszámlájára vezesse át a csekken feltüntetett összeget számlakövetelése terhére. Feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen bankszámlával és a pénzügyi / banki együttműködés zavartalan legyen keresztezett csekk: csekk a csekket két párhuzamos vonallal áthúzzák és üresen hagyják, vagy megjelölik azt a bankot, ahol a csekk beváltható uticsekk: fix címletű csekk, a külföldi tartózkodás uticsekk időszakában a valutát helyettesíti. A kibocsátó és utalványozott egy bank, a kedvezményezett pedig az utas okmányos csekk: csekk valamely más fizetési módozathoz kapcsolódik, és a csekkbeváltás feltétele, hogy a kedvezményezett az alapügylet teljesítését igazoló okmányokat mellékelje
Értékpapírok – A csekk forgatása üres forgatás: az eladó a csekket a hátoldalán cégszerűen aláírja, így bemutatóra szóló és bárki hozzájuthat az ellenértékéhez névre szóló forgatás: a kedvezményezett (eladó) cégszerűen aláírja és megjelöli az új kedvezményezett nevét. Csak az új kedvezményezett válthatja be
Értékpapírok – A csekk kötelező kellékei • • • •
„csekk” kifejezés a szövegben; címzett megnevezése; összeg megjelölése számmal és betűvel; határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás; • fizetési hely megjelölése; kibocsátó aláírása.
Értékpapírok – A kötvény - Törlesztés A kötvény jogi formáját tekintve kölcsön: a kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb lejáratkor köteles visszafizetni (kivéve az örökjáradék kötvényt). A törlesztés főbb módozatai: • lejáratkor egy összegben; • a futamidő alatt azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; • bizonyos türelmi idő után azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; • sorsolással (nyereménykötvény).
Értékpapírok – A kötvény - Kamatozás A fix kamatozású kötvényeknél az előre megállapított kamatláb az egész futamidő alatt változatlan. A változó kamatozású kötvények esetén a kamatszintet valamilyen gazdasági változóhoz kötik. Speciális kamatozású kötvényfajták: • kamatos kamatozású; • progresszív kamatozású: előre megállapított, de évente progresszíven emelkedő mértékű kamatokat alkalmaz, • degresszív kamatozású; • kamatszelvény nélküli (zéró kupon): a kamattal csökkentett diszkont árfolyamon vásárolható meg, a lejáratkor a névértéket fizeti.
Értékpapírok – A kötvény - Kibocsátás A • • • • •
kötvénykibocsátásra jogosult szervek: állam, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, pénzintézetek, jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek.
Értékpapírok – A kötvény - Összehasonlítás A
kötvénykibocsátás és más finanszírozási formák összehasonlításának szempontjai: • a folyósítás ütemezése; • lejárati idő; • a törlesztés kezdete, ütemezése; • a kölcsönforrás ára; • járulékos költségek, stb. Általában a kötvénykibocsátás kedvezőbb az azonos kondíciójú bankhitelnél.
Értékpapírok – A kötvény - Kötvényfajták Előállítása, megjelenése alapján: • nyomdai úton előállított, • dematerializált. Forgalomképesség alapján: • névre, • bemutatóra szóló. Kamatozás szerint: • fix, • progresszív, • degresszív, • változó, • kamatos kamatozású, • zéró kupon, • nyereménykötvény.
Értékpapírok – A kötvény - Kötvényfajták Futamidő szerint: • lejárattal rendelkező, • örökjáradék kötvény. Kibocsátója alapján: • állami, • önkormányzati, • pénzintézeti, • vállalati.
Értékpapírok – A kötvény – A kötvényhozamok fajtái Névleges hozam (coupon rate): a kötvény névleges kamatát jelenti. Egyszerű (folyó) hozam (courrent yield): esetében a kötvény névleges hozamát (kamatjövedelmét) az árfolyamhoz viszonyítjuk. Az egyszerű hozam magasabb, mint a névleges hozam, ha a kötvényt névérték alatt vásárolták. Tartási időre számított hozam (tényleges hozam): Ez esetben a kötvény lejáratát nem várja meg a kötvény tulajdonosa, hanem a kötvény futamideje alatt a kötvényt értékesíti.
Értékpapírok – Kincstárjegy A
kincstárjegy állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje maximum egy év lehet. Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású. Formailag a kötvényhez áll közel. Formái: Kamatozó kincstárjegy: az állam a névérték, és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri a megjelölt időpontban. Diszkont kincstárjegy: az állam a névérték alatti (diszkont) áron bocsátja ki, s a megjelölt időpontban a névértéket (a vételár kamattal felnövekedett összege) fizeti a tulajdonosnak.
Értékpapírok – Kincstárjegy tulajdonságai • A költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál. • Kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik. • A kincstárjegy biztonságos és likvid befektetési forma. • Az állam garanciát jelent a visszafizetésre. • Rövid futamideje miatt pedig a kamatlábak változásából eredő kockázat elenyésző. • Hozama megmutatja, hogy mennyit hajlandó fizetni a piac a kockázat nélküli befektetésekért. • Velük nyíltpiaci műveletek végezhetők.
Értékpapírok – Záloglevél A záloglevél olyan kamatozó értékpapír, amely hosszúlejáratú, telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitellel van fedezve. Zálogleveleket csak erre feljogosított pénzintézetek (jelzálog-hitelintézetek, földhitelintézetek) bocsáthatnak ki. A folyamat lényege: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak; e kölcsön fedezete valamely ingatlan; a pénzintézet – hogy a jelzáloghitelek nyújtásához szükséges forrást megszerezze – záloglevelet bocsát ki, ezáltal maga is adóssá válik. Végső soron közvetítéssel a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az ingatlan tulajdonosának.
Értékpapírok – Részvény A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéje (jegyzett tőkéje). A kibocsátás időpontjában a kibocsátási árfolyam nem lehet névérték alatt, lehet vele egyenlő, vagy a névérték feletti. A működés során az árfolyamérték lesüllyedhet a névérték alá. Az árfolyamérték a mindenkori tényleges piaci érték, ezzel mérhető össze az elméleti/becsült árfolyam. A könyv szerinti érték a saját tőke és a törzsrészvények számának a hányadosaként határozható meg.
Értékpapírok – Részvény – A részvényben levő jogok A részvényes vagyoni jogai: • A részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog, más néven osztalékra való jog: a részvénytársaság fennállása alatt a részvényeseket részvényük névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy bizonyos hányada illeti meg (osztalék). • A részvénytársaság felszámolásakor a részvényest likvidációs árbevételi jog illeti meg: a tartozások kifizetése utáni vagyon (likvidációs árbevétel) részvények arányában történő felosztása. • Elővételi jog: tőkeemelés esetén a részvényes – a birtokában álló részvények arányában – elsőbbséget élvez az újabb részvények vásárlásánál.
Értékpapírok – Részvény – A részvényben levő jogok A részvényes tagsági jogai: 1. Alapjogok: – Részvétel a közgyűlésen, ahol részvényei arányában választói és szavazati jog illeti meg. – Ellenőrzési jog: felvilágosítás kérése, beleszólás az üzletmenetbe. – Óvási, megtámadási jog a közgyűlés határozataival szemben – törvény-, vagy alapszabálysértő intézkedések esetén. 2. Mellékjogok: adminisztrációs tevékenységek. 3. Kisebbségi jogok (érdekvédelmi funkciójuk van): – Az igazgatótanács bizonyos döntéseinek felülvizsgálata. – A közgyűlés összehívásának kezdeményezése. – A közgyűlés napirendjének meghatározása, stb.
Értékpapírok – Részvény – Részvényfajták Kibocsátási idő szerint a.) részvényutalvány: névre szóló okirat (nem értékpapír), a részvénytársaság bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulásról állítható ki, az alakuló közgyűlésen való részvételre jogosít, nem forgalomképes, csak a befektetés igazolására szolgál. b.)ideiglenes részvény: cégbejegyzést követően az alaptőke már befizetett részéről szól (még nincs a teljes alaptőke befizetve), forgalomképes, névre szóló értékpapír szabályai szerint lehet átruházni, és bejegyzik a részvénykönyvbe, de a részvény kibocsátásakor megsemmisítik. c.) részvény: a részvénytársaság bejegyzését követően, a teljes alaptőke befizetése után kerül forgalomba.
Értékpapírok – Részvény – Részvényfajták Forgalomképesség alapján: • Bemutatóra szóló: szabadon átruházható. • Névre szóló: tulajdonosa ismert, be van jegyezve a társaság részvénykönyvébe. Akkor alkalmazzák, ha biztosítani akarják, hogy a papírok ne kerüljenek nemkívánatos befektetők kezébe. Tagsági jogok alapján: • Törzsrészvény: tulajdonosai részére azonos tagsági jogokat testesít meg. • Elsőbbségi részvény: tulajdonosa valamiben (osztalék, likvidációs hányad, szavazati jog, elővásárlási jog, stb.) elsőbbséget élvez a törzsrészvényesekkel szemben.
Értékpapírok – Részvény – Részvényfajták Sajátos részvényfajták: • Dolgozói részvény: kizárólag a társaság dolgozói, illetve nyugdíjasai vásárolhatják. Névre szól, átruházása csak a dolgozók, illetve nyugdíjasok között lehetséges. Kilépéskor, illetve örökléskor kötelező felajánlani a vállalatnak, amely viszont nem köteles azt átvenni. • Saját részvény: a részvénytársaság saját részvényeit birtokolja. Hozzá részvényesi jogok nem kapcsolódnak, csak az alaptőke meghatározott része lehet ilyen, csak bizonyos ideig birtokolhatók.
Értékpapírok – Részvény – A részvények kibocsátása Zártkörű alapításnál az alapítók a részvénytársaság összes kibocsátott részvényét átveszik. Erről, valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapító okiratban rendelkeznek. Nyilvánosan működő részvénytársaságok nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapíthatók. A jegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző köteles a jegyzett összeg bizonyos hányadát befizetni (a többit egy éven belül).
Értékpapírok – Részvény – A részvények árfolyama A részvény árfolyama előre nehezen kiszámítható, hiszen sok tényezőtől függ. Az elméleti árfolyam meghatározásakor megpróbáljuk számszerűsíteni a várható pénzáramokat, majd azok ismeretében a jelenértékszámítás módszerét alkalmazzuk. A jövőbeli pénzáramokat egyrészt az osztalékok, másrészt pedig az eladási részvényárfolyam képviselik. A vállalati tervezés, valamint a piac nyilvánossága részben becsülhetővé teszi a cash-flow adatokat.
Értékpapírok – Részvény – A részvények árfolyama A végtelen ideig tartó, állandó ütemben növekvő pénzáramok jelenértékének a meghatározására a növekvő örökjáradék jelenértékének a meghatározására alkalmazott formulát tudjuk felhasználni.
Értékpapírok – Részvény – A részvények hozama Az egyszerű hozam azt mutatja meg, hogy az osztalék, hogyan viszonyul a részvény vételárához, vagyis egységnyi ráfordításra, hány egységnyi osztalékjövedelem jut.
Értékpapírok – Kockázatvállalás Kockázatvállalás szempontjából a befektetőket a következő csoportokba sorolhatjuk: • kockázat elutasítónak mondjuk azt a befektetői magatartást, amikor a befektető csak akkor vállal magasabb kockázatot, ha ennek megfelelően többlethozamban részesül. Ezért a többletkockázatért elvárt vagy fizetett hozam a kockázati prémium. • Kockázatsemleges az a befektető, aki csak a várható hozam alapján dönt. • Kockázat kedvelő: tisztában van a kockázattal, a kockázat élvezetéért vállalja azt.
Értékpapírok – Kockázatvállalás Spekuláció esetén jelentős a befektetési kockázatvállalás, ennek megfelelően magas hozam vagy veszteség érhető el. A hazardírozás olyan bizonytalan kimenetelű fogadás, melynek célja a kockázat élvezet, a kockázatarányos hozamszint nem lényeges szempont (lottó). A kettő közti különbség az arányos hozamelvárásban, a kockázati prémiumban van, amit a spekuláns minden esetben elvár, a hazárdőr nem.
Értékpapírok – Hatékony piacok elmélete A hatékony piacok elmélete szerint a mindenkori részvényárak tartalmazzák az összes rendelkezésre álló, valamennyire is jelentős nyilvános információt. Az új információk megjelenésével egyidejűleg az árfolyamok is változnak, vagyis ez esetben egyetlen befektetőnek sem lehet előnye a többiekkel szemben. A hatékony piacon az árak hűen tükrözik a valódi értéket, vagyis ami adott áron forog, az annyit is ér, ezért extrahozamot nem lehet elérni jelentős mértékben eltérően a piaci átlagtól hosszú távon. Hatékony piacon a piaci érték egyenlő a belső értékekkel.
Értékpapírok – Hatékony piacok elmélete A hatékony piacok három szintje: • Gyengén hatékony piac: amikor az árak (árfolyamok) az elmúlt időszaki árak teljes információit tükrözik. • Közepes hatékonyságú piac: az árak nemcsak a múltbeli, hanem más közzétett információkat is tükröznek. • Erős hatékonyságú piac: az árfolyamokba minden múlt, jelen és jövőbeni információ beépül.
Értékpapírok – Hatékony portfoliók elmélete A hatékony portfoliók elmélete azt vizsgálja, hogyan kell megválasztani a rendelkezésre álló végtelen számú lehetőségből, a befektetők számára a lehető legjobbat. Hatékony portfolió az a portfolió, ami adott piaci körülmények között egy adott kockázati szint mellett a legnagyobb hozamot, ill. adott hozamszint esetén a lehető legkisebb kockázatot biztosítja.
Értékpapírok – Banki papírok – Letéti jegy A letéti jegy bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír, melyben a hitelintézet arra kötelezi magát, hogy a megjelölt időben és módon a mindenkori tulajdonosnak megfizeti az értékpapíron meghatározott összeget, és annak előre meghatározott kamatát. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított egy éven túl meg kell kezdeni, s három éven belül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet határozza meg. Szabadon átruházható. A követelés a beváltásra előírt határidő lejáratát követő tíz év alatt évül el.
Értékpapírok – Banki papírok – Pénztárjegy A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló értékpapírforma, néhány eltéréssel: • rövidlejáratú, • csak bemutatóra szóló lehet, • csak fixcímletekben váltható, így a megtakarításhoz hozzátenni, vagy abból elvenni nem lehet.
Értékpapírok – Befektetési jegy Befektetési jegy - törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. A befektetési jegy részesedést testesít meg. Tulajdonosa korlátozott tulajdonosi jogokat szerez, kizárólag hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult, az alap működésébe nem szólhat bele.
Értékpapírok – Befektetési jegy Letétkezelés Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos feladatok elvégzésével saját szervezetétől elkülönült, független letétkezelőt köteles megbízni. Ezt olyan bank vagy szakosított pénzintézet végezheti, amelynek e tevékenység végzésére engedélye van. A letétkezelő feladatai: • az alap tulajdonában álló értékpapírok őrzése, kezelése; • a befektetési alap bankszámlájának, és értékpapírszámlájának vezetése; • a befektetési jegyek eladásával, vételével, a hozamok kifizetésével kapcsolatos technikai teendők ellátása; • ellenőrzés, a jogszabályok betartatása.
Értékpapírok – Befektetési jegy – Tartalmi elemek A befektetési jegy szigorú formai előírásokhoz kötött okirat. Fontosabb tartalmi kellékei: – az alapkezelő és a letétkezelő társaság neve, székhelye, – az alap neve, időtartama, – nyílt- vagy zártvégű az alap, – névérték, – sorszám, – bemutatóra vagy névre szóló a jegy, – a tulajdonos neve (névre szólónál), – jogok, – a kibocsátás időpontja, – aláírás.
Értékpapírok – Befektetési jegy – Befektetési alap futamideje A meghatározatlan ideig működő alapok a nyíltvégű befektetési alapok. Ezen alapok jegyeit a kibocsátó bármikor köteles visszavásárolni, ami biztonságosabb a befektető szempontjából. A napi árfolyam alapját az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték képezi, amelyet csak a technikai költségek csökkenthetnek. A nyíltvégű alapok jegyei rendkívül forgalomképesek. A zártvégű befektetési alap határozott futamidejű. Az ilyen jegyeket az alapkezelő a futamidő alatt nem vásárolhatja vissza, visszafizetésük csak lejáratkor esedékes, az akkori nettó eszközérték alapján. A zártvégű befektetési jegyek likviditása miatt különösen fontos a szervezett piac, pl. a tőzsdei bevezetés.
Értékpapírok – Közraktárjegy A közraktári jegy a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg. Az áru közraktárban való elhelyezésekor kerül kiállításra. Két részből áll: 1. Árujegy: az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Átruházása révén az áru eladható, anélkül, hogy közben a raktárt elhagyta volna. Önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét biztosítja. 2. Zálogjegy: az áru tulajdonjogát képviselve azt a lehetőséget adja birtokosának, hogy mint zálogot fedezetül ajánlja fel hitelfelvétel során.
Értékpapírok – Közraktári jegy Közraktár A közraktári jegy kibocsátója a közraktár. Ez olyan szervezet, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján letétbe helyezhetnek. Működése szigorú törvényi szabályokhoz kötött. Tevékenységei: • a befogadott áru tárolása, őrzése; • kiegészítő szolgáltatások végzése; • közraktári jegy kibocsátása; • az áru kiszolgáltatása; • hitelnyújtás, garanciavállalás.
Értékpapírok – Közraktári jegy Közraktári jegy jellemzői A közraktári jegy két része egymástól függetlenül is átruházható, ennek ellenére az áru csak mindkét rész együttes birtokolása esetén adható ki. A közraktárban elhelyezett áru tulajdonosa árufedezet mellett nyújtott, kedvező kondíciójú – ún. lombard – hitelhez juthat a zálogjegy bankra történő forgatásával. Az árufedezet mellett a közraktár az ügyfélért garanciát is vállal. Miután a zálogjegy ellenében nyújtott hitel az átlagosnál kisebb kockázattal jár, kamatozása is kedvezőbb. A szabályozás szerint maga a közraktár is nyújthat hitelt; ekkor a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni a kölcsön biztosításához.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok Az értékpapírpiac az értékpapírok adásvételének, a kereslet és a kínálat összetalálkozásának a helyszíne.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok Értékpapírpiacok fajtái Az adásvétel tárgya szerint: • részvénypiac, • kötvénypiac, • állampapírpiac, stb. A • • • •
kibocsátók szerint: vállalati, állami, önkormányzati, magán kibocsátású papírok piaca, stb.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok Értékpapírpiacok fajtái Az ügyletek esedékessége alapján: Azonnali vagy prompt piac: a partnerek az eszköz azonnali szállítására szerződnek, a szerződéskötés és az eszköz szállítása egyidőben történik, nincs mód spekulatív ügyletekre Határidős vagy terminpiac: a partnerek a szerződésben egy későbbi szállítási időpontban állapodnak meg. Egyaránt előfordulnak a valós és spekulatív ügyletek A piac funkciói / feladatai szerint: Elsődleges piac: az eddig még nem forgalmazott értékpapírok kerülnek forgalomba, és a megtakarítások átalakulnak működő tőkévé Másodlagos piac: a korábban már kibocsátott értékpapírok cserélnek gazdát.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok Értékpapírpiacok fajtái A • • •
piac szervezettsége alapján: decentralizált, tőzsdén kívüli piac; pulton keresztüli, OTC piac; koncentrált piac.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok – Decentralizált értékpapírpiac Decentralizált vagy tőzsdén kívüli értékpapírpiac esetén az adásvétel földrajzilag szétszórt helyen történik. Itt nincsenek szigorú bekerülési szabályok, s a résztvevők maguk állapítják meg a szerződés feltételeit. A szervezettség hiánya miatt a tranzakciós költségek alacsonyabbak, viszont kevésbé állnak rendelkezésre információk is. Elsősorban az intézményi befektetők vannak jelen e piacokon, akik saját szervezeti háttérrel rendelkezve kevésbé igénylik a közvetítést, s vonzza őket az alacsony jutalék.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok – OTC piac A pulton keresztüli vagy OTC piac a szervezettségnek már egy magasabb fokát képviseli. Bankközi, számítógépes hálózatokon keresztül működő piacot jelent. A befektetők ezen a piacon közvetítőkön keresztül tudnak részt venni, a megbízást a piac közvetlen résztvevői (a közvetítők) a „pulton keresztül” az ügyfelektől kapják. A megbízást az értékpapír-piaci közvetítő cég számítógép és telefon segítségével hajtja végre. A közvetítők on-line számítógépes kapcsolatban állnak egymással, s egy erre a célra kifejlesztett rendszer segítségével üzletelnek. Ezt a piacot – bár nem szabályozott – csak a rendszerbe belépő, a kereskedés feltételeivel rendelkező szereplők vehetik közvetlenül igénybe. Az árfolyamok a kereskedők alkujában alakulnak ki, pillanatról-pillanatra.
Értékpapírok – Értékpapírpiacok – Koncentrált piac A koncentrált piac lényege, hogy földrajzilag egy helyre vonja össze a kereskedést, a piac szereplőit. Változatai: Aukció vagy árverés: kizárólag a keresletet koncentrálja, a vevőket hívja össze. Formái: – francia aukció – egy minimumárral kezdik a licitálást, – holland aukció – egy maximum árat határoznak meg, és lefelé licitálnak.
Tender: ez csak a kínálatot koncentrálja. Egy vevő fordul pályázat kiírása útján a potenciális eladókhoz, hogy a számára lehető legkedvezőbb feltételekkel valósulhasson meg a tranzakció. Tőzsde: koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot. Utóbbi koncentrációjára persze csak olyan áru esetén valósulhat meg, amiből több egyforma létezik: a tőzsde egynemű, homogén tömegáruk piaca. Likvid piacot biztosít a tőzsdei áru számára, s eközben tökéletes (sok piaci szereplő értékítéletén alapuló) piaci árat képes kialakítani.
Értékpapírok – Fundamentális elemzés Makrogazdasági elemzés A fundamentális elemzést a piac közvetlen környezeténél kezdjük. Az ok az, hogy egyes értékpapírok árfolyamát nem lehet elválasztani a főbb világgazdasági folyamatok értékelésétől. A főbb világgazdasági tényezők, melyekre az elemzésnek irányulnia kell: • A vezető világgazdasági szereplők, a globális, a regionális és a lokális övezetek, ezek gazdasági ciklusainak dinamikája. • Főbb valuták és árfolyamuk várható alakulása • A domináns fejlett piacokon a megtakarítási kedv alakulása. • Adott piac nemzeti sajátosságainak makrogazdasági jellemzői.
Értékpapírok – Fundamentális elemzés Ágazati elemzés A gazdaság egészétől az egyes ágazati eredmények gyakran eltérnek. Az ágazati adatok trendjében követik a makrogazdasági folyamatokat. Az ágazati elemzések jelentőségét az adja, hogy összehasonlítási alapot szolgáltat az egyedi vállalt értékeléséhez, valamint itt kerülhet sor az alternatív befektetési lehetőségek feltérképezésére, vizsgálatára. Az ágazati elemzés főbb tényezői: • az ágazatok piacait jellemző főbb mutatók • átlagos jövedelmezőség • ágazati osztalékpolitika • ágazati beruházást jellemző mutatók • tőkeszerkezet, finanszírozási szerkezetek és mutatók • ágazati hatékonyság eszközfelhasználás
Értékpapírok – Fundamentális elemzés Vállalati elemzés A vállalati teljesítmény megítélésének a célja a gazdasági lehetőségeken alapuló jövedelemtermelő képesség előrejelzése. Az elemzés a vállalt pénzügyi beszámolóin, piaci környezetéből fakadó jövőbeli lehetőségein és az egyéb nem számszerűsíthető vállalati tényezőin alapul. Értékelési módszerek típusai: • várható jövedelem előrejelzése • várható kockázat vizsgálata • a jövőbeni jövedelemáramlás jelenértékének vizsgálata
Értékpapírok – Belső érték meghatározása Befektetések megvalósításakor első lépésként kialakítjuk befektetésünkről az elméletileg helyes belső értéket, majd megnézzük, hogy adott esetben a piac hogyan árazza be. Összevetve a belső értéket és a piaci értéket, ha azt találjuk, hogy a piaci érték alacsonyabb, mint a belső érték vagy megegyezik vele, akkor érdemes tartani. Ha a piaci érték magasabb, mint a belső érték, akkor érdemes eladni a befektetési eszközt. Piaci egyensúly esetén az árfolyam a belső értéket tükrözi. A piaci tőkésítési ráta azt az elvárt hozamot testesíti meg, amely a piac közös véleményén alapuló belsőértéket fejezi ki.
Értékpapírok – Mérlegen alapuló értékelési módszerek A vállalat nettó értékét a vállalat mérlege alapján a saját tőke könyvszerinti érték jelenti. A könyvszerinti érték a saját tőke és a részvények darabszámának hányadosa, vagyis az egy részvényre jutó saját tőke a könyvszerinti érték. A könyvszerinti érték meghatározott időben mutatja a felhasznált erőforrások saját erőből finanszírozott költségeit, míg a piaci érték egy működő cég értékét adja. A részvényárfolyam alsó küszöbértéke az úgynevezett likvidációs árfolyam. Ha a vállalt árfolyama a likvidációs érték alá esne vonzó felvásárlási célpont lehet. A piaci érték alapján lehetséges megállapítani az eszközök értékét. A helyettesítési költség a cég eszközeinek újraelőállítási értékét jelenti.
Értékpapírok – Mérlegen alapuló értékelési módszerek A saját tőke, az árfolyam (P) és a könyvszerinti érték(BV) hányadosa. A P/BV hányados az mutatja, hogy a beárazódó piaci érték mögött milyen tényleges saját erejű fedezet van. 1 alatti P/BV – a céget olcsóbban lehetne megvásárolni, mint amennyit az eszközei érnek. A P/E mutató, a részvény árfolyam és az egy részvényre jutó adózás utáni nyerség hányadosát adja. Minél kisebb ennek a mutatónak az értéke, annál jobb a befektetés. Tőkeérték (kapitalizáció) = Piacra bevezetett részvények x árfolyam A mutató azt jelenti, hogy a piac által megítélt korrigált tőkeérték, hogyan aránylik a cég eszközei által termelt teljes jövedelemhez.
Értékpapírok – A DCF és a szabad pénzáramlás elve szerinti értékelési módszerek A társaság értékének az alapja a társaság szabadon rendelkezésre álló pénzáramlása (Cash Flow). Bruttó Cash Flow = Adózott eredmény + Fizetett kamat + Amortizáció Bruttó Befektetés = Működő tőke változása – Beruházások kiadások – Egyéb eszközök állományvált. Működési Szabad Cash Flow (FCF) = Bruttó Cash Flow – Bruttó Befektetés vagy FCF = (Adózott eredmény + Fizetett kamat) - Nettó befektetések Nettó befektetés = Bruttó befektetés – Amortizáció
Értékpapírok – A DCF és a szabad pénzáramlás elve szerinti értékelési módszerek Két cég közül az értékesebb, amelyik nagyobb jövedelmet állít elő. Minden vállalat eszközökből és finanszírozó forrásokból áll. Ez a forrás lehet saját és idegen forrás. Saját forrás az, amit a tulajdonosok bocsátanak a vállalat rendelkezésére, idegen forrás pedig az amit a hitelezők nyújtanak átmenetileg. Az így megszerzett tőkével a vállalat a befektetett eszközeit és forgóeszközeit finanszírozza. A tőkeszerkezeten keresztül két fő tőketulajdonos érdekelt: az aki az idegen tőkét adta és az aki a saját tőkét adta. Az idegen tőke tulajdonosának hozamelvárása az időarányosan fizetett kamat, ami a vállalatnál az idegen tőke költségeként jelentkezik. A saját tőke tulajdonosa véglegesen adta át a tőkéjét és ezáltal tulajdonjogot szerzett és felvállalta annak teljes kockázatát.
Értékpapírok – A DCF és a szabad pénzáramlás elve szerinti értékelési módszerek A mai pénzt értékesebb, mint egy holnapi. Akkor fektetünk egy vállalat részvényeibe, ha jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke és a jelenbeli befektetett tőke különbsége pozitív (pozitív nettó jelenérték). Modigliani-Miller tételei szerint a vállalat értéke a meglévő eszközeivel megtermelt tőkésíthető pénzáramlás-sorozat jelenértéke, amely a tulajdonosok és a vállalati beruházások között oszlik meg. A vállalat értékteremtése megvalósul, ha a tőketulajdonosok jövedelem elvárásán felüli hozamot képes előállítani. Ha ennél alacsonyabb hozamot állít elő, akkor részvényeinek árfolyama csökken.
Értékpapírok – A DCF és a szabad pénzáramlás elve szerinti értékelési módszerek - WACC WACC (súlyozott átlagos tőkeköltség) segítségével a várható jövőbeli pénzáramlások jelenértékét kiszámíthatjuk. A WACC a vállalat saját és idegen tőke tulajdonosainak hozamelvárása a tőkeszerkezet szerint súlyozva. WACC = D /(D+E) * rD + D /(D+E) * rE * (1–T) D= idegen tőke értéke E= saját tőke értéke r D= idegen tőke kamat költsége r E=saját tőke tulajdonosaitól elvárt hozam T=fizetett nyereségadó/adózás előtti nyereség
A tőzsde - A tőzsde fogalma A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkot. A különleges szervezettséget a következőképp lehet leírni: a tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen és időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek. A kereskedelem lebonyolítására vonatkozó szabályok a tőzsdei szokványok. A szigorú kötöttségek főként a befektetők biztonságát szolgálják.
A tőzsde - A tőzsde fajtái A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint: Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik. Általános: sokfajta árucikkel foglalkoznak. Speciális: csak meghatározott áruval, illetve árucsoporttal foglalkoznak. Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik. Általános: sokfajta ügylettel foglalkoznak. Speciális: csak adott típusú ügyleteket bonyolítanak. – Deviza-, – Nemesfém-, – Értékpapírtőzsde.
Vegyes: a fenti megoldások ötvözete.
A tőzsde - A tőzsde fajtái A tőzsde jogállása szempontjából: Európai kontinentális típusú tőzsde: közjogi jellegűek, tevékenységük felett az állam gyakorol felügyeletet. Az állami befolyás jelentős. A vezetőséget vagy az állam nevezi ki, vagy a tagok maguk választják. Angol-amerikai típusú tőzsde: magánjogi jellegűek, részvénytársaságként működnek. Vezetőségüket maguk választják, működési feltételeiket is maguk alakítják ki. Tevékenységüket csak a minden más gazdálkodó szervezetre is vonatkozó szabályok korlátozzák.
Tőzsde - A tőzsde szervezete Közgyűlés A
tőzsde legfőbb szerve a tagok összességéből álló (általában kereskedők, értékpapír-forgalmazók) közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: – az alapszabály megállapítása és módosítása; – a tisztségviselők megválasztása; – a költségvetés megállapítása és az elszámolás elfogadása, pótbefizetés elrendelése; – a Tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálata, – a Tőzsde egyesülésének, szétválásának, megszűnésének elhatározása; – a forgalmazásra kerülő termékek körének módosítása; – a Tőzsdetanács, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, és a Tőzsdetitkárság beszámolóinak elfogadása, – Szakmai Bizottságok alakítása, megszüntetése, elnökeinek megválasztása, visszahívása; – Gazdasági társaságok alapítása, illetve azokban való részvétel, – A tőzsdetagok egyszeri belépési díjának és az éves tagsági díjának a megállapítása.
Tőzsde - A tőzsde szervezete Tőzsdetanács A tőzsdetanács a tőzsde irányító, ügyvezető testülete. Feladata a tőzsde vezetése, a szabályzatok megalkotása, a munkaszervezet kialakítása és irányítása, a munkáltatói jog gyakorlása. Speciális feladatai: • értékpapírok felvétele a jegyzési és forgalmazási listára, • az ehhez kapcsolódó információk értékelése és nyilvánosságra hozatala, • új tőzsdetagok felvétele, • a tőzsdei kereskedelem esetleges felfüggesztése, • a tőzsdei szakvizsga vizsgabizottsági tagjainak kinevezése, a vizsgabizonyítvány kiadása. A tanács tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, alkalmazottai vagy mások köréből a közgyűlés választja, 3 évre.
Tőzsde - A tőzsde szervezete – Felügyelő Bizottság A
Felügyelő Bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, mely köteles ellenőrizni a tőzsdei gazdálkodást és a tőzsdei önszabályozó és önkormányzó mechanizmus érvényesülését A tőzsde köteles legalább 5 természetes személy tagból álló felügyelő bizottságot létesíteni. Tagjait a közgyűlés választja ki. A tőzsde általános ellenőrzési szerve. Munka- és eljárási rendjét saját hatáskörében állapítja meg. Lehetősége van szakértők bevonására is.
Tőzsde - A tőzsde szervezete – Etikai bizottság Az
etikai bizottság a tőzsdei kereskedelem során felmerült etikai kérdések rendezésére hivatott. Minimum 5 tagból áll, többségét a tőzsde alkalmazottai és tisztségviselői alkotják. Ha állásfoglalásában etikai vétséget állapít meg, kérheti a tőzsdetanácsot szankciók alkalmazására.
Tőzsde - A tőzsde szervezete – Tőzsdetitkárság A tőzsde munkaszervezete a tőzsdetitkárság. Feladatai: • a kereskedelem lebonyolításának technikai segítése, • a felsőbb szintű döntések végrehajtása, • információs adatbázis létrehozása, • gazdálkodási tevékenység végzése. Vezetését az ügyvezető igazgató látja el, akit a tőzsdetanács nevez ki.
Tőzsde - A tőzsdei szokványok A tőzsde különleges funkciójából fakad, hogy az üzletek szakszerű, biztos és gyors lebonyolítása érdekében speciális szabályokra van szükség. E szabályokat legtöbb esetben a tőzsde maga, mint önszabályozó testület alakítja ki, s a kereskedésre nézve kötelező érvényűek. A tőzsde működésével kapcsolatos szabályokat szokás szokványoknak is nevezni. A szokvány, szokásjog alapján, a gazdasági fejlődés eredményeként kialakult íratlan szabály. Ezzel szemben a szabvány írott, a tőzsde által alkotott kötelező érvényű szabály.
Tőzsde - A tőzsdei szokványok A tőzsdei szokványok fajtái: Általános szokványok - az üzletkötés mindenkire vonatkozó feltételeit összesítik, valamint az összes tőzsdére érvényesek. Különleges szokványok – tőzsdénként eltérő, általában a tőzsdecikkek minőségére, mennyiségek egységesítésére, szerződéskötésre, szállítási és fizetési határidőkre. Mennyiségi szokványok az alkalmazható kereskedelmi mennyiségi egységeket, letéti összegeket, határidőket, stb. tartalmazzák. Minőségi szokványok - a tőzsdei áruk átlagminőségét (standard-) írják elő pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel (pl. búza fajsúlya, nedvességtartalma stb.). Pénzügyi termékeknél ez különböző formai és tartalmi követelményeket jelent
Tőzsde - A tőzsdeképes áru A
tőzsdére csak egynemű, szabványosítható, helyettesíthető tömegáru kerülhet. Azokat az árukat, amelyek e kritériumoknak megfelelnek, tőzsdeképes áruknak nevezzük.
Az egyneműség azt jelenti, hogy az áruk minőségileg egyformák, a fontos paraméterek egyértelműek, s írásban is megfogalmazhatók. Ez az ami lehetővé teszi, hogy a tőzsdén az áruk jelenléte nélkül is lehet ajánlatokat megfogalmazni, árat megjelölni. Az egyneműségből következik a helyettesíthetőség, az egymással való felcserélhetőség is.
Tőzsde - A tőzsdei kontraktus A tőzsdei kontraktus jelenti egyrészt az egyes tőzsdei árukra vonatkozó, szabványosított szerződési feltételek megfogalmazását, másrészt alkalmazzák a tőzsdei ügylet, a tőzsdei szerződés szinonimájaként. A kontraktus mint típusszerződés a következő elemeket tartalmazza • Minőség. • Mennyiség: • Szállítási határidő: általában egységesítettek; meghatározzák a határidős ügyletek lehetséges teljesítési időpontjait • Ajánlati árlépésköz: az a mérték, amelynek figyelembe vételével az adott árura, értékpapírra vonatkozó ajánlat ár- vagy árfolyam-változása legfeljebb, illetve legalább lehetséges (pl. 100 Ft, vagy 1%). • A fizetendő letét összege.
Tőzsde - A tőzsdei kontraktus - Kötjegy Az egyes kontraktusokhoz kapcsolódik egy űrlap, az ún. kötjegy, ami a tőzsdei ügyletkötés szokásos formája. A kötjegy a szerződés legfontosabb feltételeit tartalmazza (a tőzsde, az áru megnevezése, a szokvány száma, az ügyletkötés szereplői, ár, szállítási határidő, aláírás, stb.), az állandó adatokat (pl. első három) nyomtatásban. Kötjegyet nyílt kikiáltással való üzletelés esetén, a megkötött szerződésekről kell kiállítani, majd a tőzsdei kötésrögzítőnek eljuttatni.
Tőzsde - A tőzsdei bevezetés A
A • • •
•
tőzsdei árukkal szemben minden tőzsde szigorú feltételrendszert támaszt, ezek a bevezetési feltételek. telek A bevezetés az a folyamat, amely a tőzsdén forgalomba kerülő értékpapírok/áruk bejegyzésére, kereskedés tárgyává tételére irányul. tőzsdei bevezetésnek számos előnye van: Finanszírozási előny Likviditási előny: a tőzsdei forgalomban levő papírok könnyebben forognak. Reklám: mivel a tőzsdére inkább csak a jó eredményeket felmutató vállalkozások kerülhetnek be, a bevezetés image javító hatású. Folyamatos és nyilvános értékelődés: a tőzsde, mint információs centrum meghatározza a befektetések, vállalkozások mindenkori piaci értékét, tájékoztat a piaci megítélésről.
Tőzsde - A tőzsdei bevezetés A tőzsdére történő bevezetés szintjei: A tőzsdén jegyzett áru/papír, „A” kategória. Az ilyen értékpapírok a kereskedés tárgyát képezik, s a szigorú kritériumok miatt kockázatuk alacsony. A tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett áru/papír, „B” kategória. Ezek a papírok szintén adhatók-vehetők, de az enyhébb kritériumok miatt kockázatosabbak. A tőzsdén regisztrált, de nem forgalmazott áru/papír. Nem képezik a kereskedés tárgyát, a befektetők tájékoztatása érdekében közlik e papírok más piacokon kialakult árát, árfolyamát.
Tőzsde - A tőzsdei bevezetés – A bevezetés feltételei Az értékpapír bevezetésének feltételeit általában : • A bevezetés költségeinek megfizetése: egyszeri bevezetési díj + éves forgalomban tartási díj. • Kiegyensúlyozott gazdálkodás, stabil pénzügyi helyzet. • Az állandó információnyújtási kötelezettségnek való elégtétel • Nyilvános forgalomba hozatal • Forgalomképesség: tőzsdére csak forgalomképes értékpapírt lehet bevezetni • Pénzügyi stabilitás • Tájékoztató elkészítése: a kibocsátó a befektetők tájékoztatása érdekében tájékoztatót köteles készíteni • Forgalmazó tőzsdetag igénybevétele
Tőzsde - Tőzsdetagság A tőzsdén csak a tőzsde által felhatalmazott, speciális piaci szereplők üzletelhetnek. A tőzsdei kereskedés jogosítványával rendelkező piaci szereplők a tőzsdetagok. A tagság általában kettős minőséget jelent: • kereskedési jogosultság, • tulajdonosi minőség. Közjogi természetű tőzsdéknél előfordulhat, hogy a tagság csak kereskedési jogot jelent. A tőzsdei tagok számát általában maximálják, ugyanakkor a hazai értéktőzsdén nem szabható felső határ. A tőzsdetagság általában örökölhető és értékesíthető, de az örökösnek, illetve a vevőnek is meg kell felelnie a tagsági feltételeknek.
Tőzsde - Tőzsdetagság A tőzsdetagokat jogosítványaik alapján a következőképp csoportosíthatjuk: • Kereskedők: saját nevükben, saját számlájukra kötnek üzletet. • Brókerek / bizományosok / alkuszok: díjazás ellenében, megbízás alapján, saját nevükben, de a megbízó számlájára folytatnak adásvételi tevékenységet. • Dealerek: saját nevükben is és megbízás alapján is üzletelhetnek; az előbbi kettő jogosítványaival egyaránt rendelkeznek.
Tőzsde - Tőzsdetagság A
mai tőzsdetagok döntően jogi személyek, s a képviseletükben eljáró alkuszok rendszerint e brókercégek alkalmazottai. Az értékpapírok forgalomba hozatalával és kereskedelmével (elsődleges és másodlagos piaci) kapcsolatos tevékenységet csak a második és harmadik kategóriába tartozó szereplők végezhetnek. A tőzsdei ügyletek lebonyolításával kapcsolatban – tőzsdetagonként eltérő – megbízási, vagy más néven ügynöki díjat kell fizetni.
Tőzsde – Tőzsdetagság – Tőzsdetagság feltételei • • • • • • •
•
Jártasság a tőzsdei ügyekben. Erkölcsi megbízhatóság. Vagyoni megalapozottság. Kötelezettségvállalás arra, hogy az üzleteket a tőzsdei szokványok tekintetbe vételével kötik. Egyszeri belépési díj + rendszeres tagsági díj fizetése. Kötelezettségvállalás arra, hogy vitás kérdésekben alávetik magukat a tőzsdei bíróság ítéletének. A nyitott pozíciók – megkötött, de még nem teljesített ügyletek – összértéke nem haladhatja meg a saját tőke bizonyos többszörösét. A kezelt értékpapírok névértékének összege nem haladhatja meg a saját tőke bizonyos többszörösét.
Tőzsde – A tőzsdei megbízás – A megbízási szerződés tartalma • Az ügylet tárgyát képező áru, illetve értékpapír neve vagy kódja. • Az áru, illetve értékpapír mennyisége, utóbbi esetében általában címlet és darabszám megjelölésével. • Az ügyfél azonosítására szolgáló adatok (név, cím, jelige, kód). • Vételre (buy) vagy eladásra (sell) szól a megbízás. • Melyik tőzsdén hajtsák végre a megbízást. • Milyen időpontban hajtsák végre a megbízást. • Milyen (egységnyi) ár, illetve árfolyam mellett kell végrehajtani a megbízást. • Részteljesítés kérdése: ha nincs ellentétes kikötés, alkalmazzák.
Tőzsde – A tőzsdei megbízás – A megbízási szerződés tartalma • Ügyletfajta: azonnali vagy határidős. • Az ügylet lebonyolítási díja. Összetevői: – Kezelési költség: független az ügylet teljesítésétől, sikerességétől; fix összeg, vagy a megbízási névérték bizonyos százaléka. – Megbízói díj: a brókercég jutaléka, összege a teljesítéshez igazodik; az ügylet (név)értékének bizonyos százaléka. • Fizetendő letét, illetve értékpapírletét nagysága: vételkor a vételár, eladáskor az értékpapírok egy bizonyos részének letétbe helyezését követeli meg a brókercég.
Tőzsde – A tőzsdei megbízás – A tőzsdei megbízás végrehajtása A
1. • • 2. • • 3. • •
tőzsdei megbízás végrehajtása a tőzsdetag közreműködésével történik. A kereskedés, üzletkötés rendjét tekintve többféle gyakorlat alakult ki: Az ajánlattétel, illetve üzletkötés technikáját illetően: Nyílt kikiáltásos kereskedés. Számítógépen keresztül történő automatikus kereskedés. Az ár kialakítása szempontjából: Folyamatos árfolyamjegyzés. Szakaszos árfolyamjegyzés. A kereskedésben közreműködők alapján: Ajánlatok által vezérelt piac. Piacvezetők által irányított piac.
Tőzsde – A tőzsdei megbízás – A tőzsdei megbízás végrehajtása Az ismertebb üzletkötési gyakorlatok a következők: • Hangos licitálással zajló, nyílt kikiáltásos rendszer. A tőzsdetagok ügynökei személyesen, szóban, hangosan megfogalmazva teszik meg ajánlataikat. Ez leginkább a folyamatos árfolyamjegyzésű tőzsdékre jellemző. • Szakaszos üzletkötési, illetve árfolyamjegyzési gyakorlat. Ennek során az üzletkötők nem ismerik meg egymás szándékait, mivel az ajánlatok megtétele a tőzsdeidő alatt írásban a tőzsde arra kijelölt hivatalos személye felé történik. • Automatikus kereskedés. Az üzleteket az ügynökök az irodájukban elhelyezett, vagy a tőzsdén levő munkaállomásokról számítógépen keresztül kötik meg.
Tőzsde – A KELER és a tőzsdei elszámolás rendszere A KELER "kvázi nagykereskedelmi" szolgáltatásokat nyújt és infrastruktúrát biztosít a magyar tőkepiac szereplői, közvetítői számára. Az elszámolóház lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők megkötött értékpapír kereskedelmi tranzakciói kockázatmentesen, gyorsan és hatékonyan elszámolódjanak, azaz pénz és értékpapír gazdát cseréljen.
Tőzsde – A KELER szolgáltatási tevékenységei 1. A KELER látja el Magyarország Központi Értéktárának szerepét. A tőkepiaci közvetítők számára nyújtott értékpapírszámlavezetési funkciókon túl, ez magában foglalja a dematerializált értékpapírok szigorú biztonsági előírások mellett történő keletkeztetését, nyilvántartását, illetve a központi értékpapírkód-kiadói feladatokat. A társasági események standardizált kezelése szintén az értéktári tevékenység része. 2. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde szervezett piacain létrejött ügyletek elszámolásával a KELER központi garantőrként biztosítja az azonnali és a derivatív tranzakciók teljes körű, a nemzetközi ajánlások szerinti lebonyolítását. 3. A magyarországi kibocsátó vállalatok számára nyújtott részvénykönyv-vezetési és az egyéb kiegészítő (pl. osztalékfizetés, dematerializált formájúvá történő részvény átalakítás) szolgáltatások mellett, az országhatárokon átívelő, úgynevezett "cross-border" értékpapír elszámolások lebonyolítása.
Tőzsde – A tőzsde, mint információs centrum – A tőzsdei árfolyam A tőzsde az üzletkötés során kialakult árakon keresztül információkat is ad. Az információkat az árfolyamok (a tőzsdén forgalomba kerülő áruk kereslet és kínálat során kialakuló árai) közvetítik: • Tükrözik a gazdasági szereplők értékítéletét a kereskedés tárgyáról, illetve a kibocsátó vállalatról. • A tendenciák irányadók a befektetési döntésekhez. • Segítik az áruk, befektetések, vállalatok piaci értékelését. • A gazdasági tervek, kalkulációk alapját képezik. • Minősítik a kibocsátó vállalatot, segítik a döntések megalapozását. • Mintául szolgálnak a tőzsdén kívüli kereskedelem számára. • A tőzsdei hangulat tükrözi a makrogazdasági folyamatokat is.
Tőzsde – A tőzsde, mint információs centrum – A tőzsdei árfolyam típusai A tőzsdei árfolyamok típusai megállapításuk szerint: Hivatalos: a tőzsdén bevezetett cikk tőzsdén kialakuló ára. 1. Tényleges: amelyen üzletkötés történt. (Prompt: azonnali, Termin: határidős, Likvidációs) 2. Névleges: mesterségesen kialakított. Nem hivatalos: nem tőzsdei áru, vagy nem tőzsdén tett kötés ára. A jegyzés időpontja szerint az árfolyam: • Nyitó: a nyitás időpontjában rögzített. • Záró: a zárás időpontjában rögzített. • Napi közép: a napi kötések legmagasabb (maximum ár) és legalacsonyabb (minimum ár) áraiból számított számtani átlag. Kialakulása szerint az árfolyam lehet: • Kínálati: adott időpontban ezen az áron lehet vásárolni. • Keresleti: ezen az áron lehet eladni.
Tőzsde – A tőzsde, mint információs centrum – Tőzsdei indexek A tőzsdei indexek az adott tőzsdék, piacok általános trendjeit mutatják. Eredeti szerepük: a részvénypiacok egészének, vagy egy részének alakulását jellemző statisztikai mutatók. E szerep mára kiegészült a következővel: határidős kereskedés a tőzsdeindexszel (általában kockázatkezelés érdekében). Utóbbi előnyei: „általános áru”, nem kell hozzá tényleges portfoliót kialakítani, a várakozások realizálása nem érinti az azonnali piacot, bekapcsolódhatnak a kis hitelképességű szereplők is.
Tőzsde – A tőzsde, mint információs centrum – Tőzsdei indexek Tőzsdeindexek a BÉT-en: • Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság részvényindexe (BUX) • A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Közepes és Kis Kapitalizációjú Részvényeinek Indexe (BUMIX) • Közép-európai Blue Chip Index (CETOP20) • Bamosz Részvény Befektetési Alap Portfólió Index (RAX) • Daiwa-MKB Kincstárjegy Hozamindex (DWIX)
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek Az esedékesség szerint az ügyletek: • Prompt – azonnal esedékes. • Termin – későbbi időpontban esedékes, határidős. Az üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya alapján az ügyletek: • Spekulációs. • Fedezeti (hedge). • Arbitrage.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Azonnali ügyletek Ezeket az ügyleteket a szerződéskötéssel – technikailag – egyidejűleg, illetve nagyon rövid időn belül teljesítik. Az ilyen ügyleteknél a szerződés teljesítését általában 2-5 napon belül kell lebonyolítani. Az eladónak ez időn belül kell az árut/értékpapírt szállítania, míg a vevőnek az ellenértéket a szállítással egyidejűleg ki kell egyenlítenie. A legtöbb tőzsdén az elszámolás segítésére központi értéktár működik (lásd korábban), amely biztosítja a papírok tárolását, fizikai mozgatását, a tulajdon átruházását. Prompt ügyleteket azok kötnek akik árut vásárolnának, vagy befektetési lehetőséget keresnek (vételkor), illetve árut adnának el, vagy tőkebefektetésüket készpénzre szeretnék váltani (eladáskor). Az eladás tárgya lehet fizikai áru, illetve értékpapír, vagy deviza.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Határidős ügyletek Határidős ügyletek alatt, olyan szerződéseket értünk melyekben előre meghatározott áron, mennyiségben, minőségben, de későbbi időpontban történő teljesítésre vállalnak kötelezettséget a felek. Ezeknél az ügyleteknél a teljesítés mind az adásvétel tárgyát képező áru, mind pedig az ellenérték vonatkozásában egy, az üzletkötés során meghatározott későbbi fix időpontban történik. Az ellenértéket viszont a vevőnek a kötés napján jegyzett (határidős) árfolyamon kell teljesítenie (nem pedig a későbbi időpontban érvényes azonnali árfolyamon). A határidős ügylet tehát jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett, jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. Az ilyen ügyletet is kötelező teljesíteni, lejáratkor az üzletkötő nem gondolhatja meg magát, nem teheti függővé az üzlet realizálását az árak alakulásától. A határidős ügyletek komoly spekulációs lehetőségekre adnak alkalmat. Az árak időbeli és/vagy földrajzi hely szerinti változása teszi érdekeltté az ilyen ügyletekben a spekulánsokat. Ma már a határidős ügyletek nagy része spekulatív ügylet.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Határidős ügyletek A határidős piacok feladatai: • Kockázatkezelés: az üzletmenetből adódó kockázat csökkentése – fedezeti ügylettel. • Árfeltárás: a határidős ár kifejezi a piac általános véleményét az árak, árfolyamok jövőbeli alakulását illetően. • A tőkeáttétel felnagyító hatása: az ügylet létrehozásához szükséges letét csak töredéke a piacon elfoglalt tényleges pozíció összegének, így a nyereség és a veszteség is rendkívül nagy lehet a befektetett összeghez képest. A letétek általában a pozíció 10%-a alatt vannak. Kis összegű tőkével nagy összegű erőforrásokat lehet mozgatni.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Határidős ügyletek A határidős ügyletnek, attól függően, hogy tőzsdén vagy azon kívül kötik meg, két fajtáját különböztetjük meg: forward és futures ügyletek. A forward szerződés egy eszköz eladására vagy megvételére vonatkozó megállapodás, előre meghatározott áron, egy bizonyos jövőbeni időpontban. Az ilyen típusú szerződéseket általában két pénzintézet, vagy egy pénzintézet és annak egy intézményi ügyfele között köttetnek. Általában, mivel nem szabványosított, egyedi ügyletekről nem képezik tőzsdei kereskedés tárgyát van szó. Ezek előnye a rugalmasság, hátrányuk viszont az alacsony likviditás (pénzzé tehetőség, eladhatóság), valamint a tőzsdén kívüliség miatti nagyobb kockázat. Az alacsony likviditásból kifolyólag az ügyletek túlnyomó része tényleges fizikai szállítással, s nem pénzbeli elszámolással realizálódik. Az egyik fél long (vételi) pozíciót vesz fel és vállalja, hogy az alapul szolgáló eszközt megvásárolja egy meghatározott jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott áron. A másik fél short (eladási) pozíciót foglal el, s vállalja, hogy ugyanazon időpontban és áron eladja az eszközt. A forward kontraktusban meghatározott ár az elszámoló ár.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Határidős ügyletek A futures szerződés technikailag a forward ügylethez hasonló ügyletet hoz létre. A legfőbb különbség az, hogy a futures kontraktusokkal általában tőzsdén kereskednek, így azok szabványosítottak. A tőzsdei kereskedés természetesen nagyon likviddé (vehetővé/eladhatóvá) is teszi őket. Ebből az is következik, hogy az ügyletek teljesítése döntőrészt nem is fizikai szállítással, hanem pénzbeli elszámolással történik. A kontraktusok részvevői többnyire nem ismerik egymást (közvetítők segítségével kötnek üzletet), így a teljesítést maga a tőzsde garantálja, klíringházak közvetítésével. Ebből kifolyólag az efféle ügyletek biztonságosabbak, mint a forward kötések, amelyeknél az esetleges (nem jellemző) nem teljesítés vesztesége közvetlenül a másik felet terheli.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Határidős ügyletek Határidős kereskedés mechanizmusa Eladók és vevők nem ismerik egymást, ezért nem egymással kötik az ügyfelek az ügyleteket, hanem a klíringházzal szemben (nem teljesítések kiküszöbölése). Az elszámolóház minden esetben leszállítja a terméket a vevőnek és fizetést teljesít az eladónak. A pozíciók töredékét zárják le tényleges szállítással. Oka, az ellenirányú ügyletek megkötésekor a kötési árfolyam eltérhet egymástól és ezzel nyereséget vagy veszteséget érhetünk el. Az üzletkötésekhez minden ügyletgazdának szükséges egy letéti számlát nyitnia. A letéti számlán napi elszámolás történik. A határidős ügylet és ugyanazon termék azonnali ügylete között az ügylet lebonyolításának idejében van különbség. Az azonnali piacon az azonnali árfolyam mellett leszállítják és kifizetik az árut, míg a határidős piacon ez időben eltér egymástól.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Határidős ügyletek A futures és a jövőbeli spot árfolyam kapcsolata A jövőbeli azonnali és a határidős árfolyamok kapcsolatának megközelítései: • növekvő árfolyamok hipotézise – az elmélet azt állítja, hogy a futures ár a várható határidős ár szintje alatt alakul ki, így az ügylet időintervallum alatt a lejárat napjáig növekedni fog. Nem csak a szisztematikus kockázattal számol, hanem a teljes kockázatot veszi alapul. • várakozás elmélet – a futures árfolyam megegyezik az eszköz jövőbeli azonnali árának várható értékével, így a várható nyereség értéke nulla. Teljesen figyelmen kívül hagyja a kockázati prémiumot. • csökkenő határidős árfolyamok elmélete – A futures árfolyamok csökkenően közelítik meg a jövőbeli spot árfolyamot. • a modern portfolió elmélet szerint, bármely termék ára pozitív szisztematikus kockázatot hordoz, ekkor a futures árának alacsonyabbnak kell lennie, mint a jövőbeli azonnali ár.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek –
Opciós ügyletek A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát is képező opciós ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen a tőzsdén bizonyos megszorításokkal. Az opció olyan szerződés, amely vásárlójának díj ellenében jogot biztosít, de a kötelezettség terhét nem adja át. A kiírója (aki a jogot eladja) bevételt realizál azáltal, hogy megkapja az eladott jogért az opciós díjat, ellenben korlátlan kötelezettséget vállal az opció vásárlójával szemben.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek –
Opciós ügyletek Két alapvető típusuk van van: Call (vételi) opció. Tulajdonosának (long call pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short call pozíció) kötelessége, hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván vételi jogával. Put (eladási) opció. Tulajdonosának (long put pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek –
Opciós ügyletek Az opciós szerződések lehetnek európai vagy amerikai típusúak. Előbbi esetben csak a szerződés lejártakor gyakorolható az opciós jog, míg utóbbi esetben a szerződés lejártáig bármely időpontban. Az fix lejárati időpont miatt az európai típusú opciók elemzése könnyebb, rendszerint ebből vezetik le a bizonytalan lejáratú amerikai típusú opciók értékelését. A gyakorlatban többnyire amerikai típusú opciókat alkalmaznak. Az egyes pozíciók egységnyi árura jutó megtérülése európai típusú opcióknál (feltételezzük, hogy a call opció tulajdonosa akkor hívja le a vételi jogot, ha az ár a kötési árfolyamnál magasabb, a put opció tulajdonosa pedig akkor él eladási jogával, ha az ár a kötési árfolyamnál alacsonyabb)
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek –
Opciós ügyletek A kereskedés mechanizmusa Az ügyletek teljesítését az elszámolóház (klíring) biztosítja. Opciókkal kereskednek OTC piacon és tőzsdéken is. A tőzsdei opciós ügyletek szabványosítottak, a szabványosítás vonatkozik: • a lehetséges lejárati időpontokra • a kötési árfolyamokra • a mennyiségekre
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek –
Opciós ügyletek A tőzsdén jegyzett opciók vonatkozhatnak árura, részvényre, egyéb értékpapírra, indexre, határidős pozícióra, devizára, kamatlábra. Az áru, értékpapír, és deviza opciók, ezeknek a termékeknek a megvásárlására vonatkoznak és lehíváskor a teljesítés fizikai átadással vagy pénzelszámolással történik. Abban az esetben, ha az opciónkat már nem szeretnénk tartani, de még nem járt le, akkor eladhatjuk, ezzel az opciós díj bevételt jelent számunkra. Az eladáskor árfolyamnyereség és árfolyamveszteség is elérhető a vételkor fizetett és az eladáskor realizált opciós díjból. Az indexopció valamilyen tőzsdeindexre vonatkozik. Nem kell ténylegesen leszállítani. A kiírónak ki kell fizetnie a kötési árfolyam és az index értéke közötti különbséget. Határidős ügyletre szóló opciók az opció vevője határidős pozíciót nyithat az opció kötési árfolyamát használva határidős árként. Lehíváskor az opció tulajdonosa az adott eszközre szóló jelenlegi futures árfolyam és az opció kötési árfolyama közötti különbségnek megfelelő nettó összeget kapja meg. A kamatlábopciók különböző lejáratú kincstárjegyre, állampapírra, betétekre, jelzálogpapírra, kötvényekre szóló opciók kereskedését jelenti.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Opciós ügyletek Az opciós pozíció jellemzői Az opció belső értéke a lejárat előtti esetleges lehívásból befolyó nyereséget takarja. Az opció küszöbárának és az adott termék határidőben jegyzett árának különbözete határozza meg. Azt az opciót, amelynek nincs belső értéke nem érdemes lehívni, tehát hagyjuk lejárni, ezért a belső érték soha nem lehet negatív. Ha az opciónak van belső értéke, tehát ha éppen lehívnánk, nyereségünk lenne rajta, ITM opciónak nevezzük. Ha nincs belső értéke OTM-nek nevezzük. Ha nulla nyereséggel lehet lehívni ATM-nek (piaccal megegyező). Az opció időértéke annak a lehetőségnek a pénzben kifejezett értéke, hogy az opció még hátralévő időben nyereségesebb lesz.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Fedezeti ügylet A fedezeti ügyletkötők (hedger) a kockázat csökkentésére, a veszteség elkerülésére törekszenek. A biztonságot helyezik előtérbe. A határidős piacot arra használják fel, hogy más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. Az árfolyam-, illetve kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Így az árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján alkalmas arra, hogy az ügyletkötő az érdekével ellentétes árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteséget elkerülje.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Fedezeti ügylet Fedezeti ügyletek formái: Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti. Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad devizával rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapírtulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Fedezeti ügylet Forward piaci fedezeti ügylet: az eredeti ügyletet a határidős piacon bonyolítják le, forward ügyletkötés (eladás vagy vétel termin árfolyamon) keretében. Futures piaci fedezeti ügylet: vétel vagy eladás (termin ügylet, termin árfolyamon, eladás vagy vétel (a termin ügylet visszavásárlása, viszonteladása lejáratkori prompt árfolyamon), vétel vagy eladás (prompt ügylet, prompt árfolyamon). A határidős ügylet megkötésével nyitják a pozíciót, amelyet esedékességkor a futures piacon megkötött ellenügylet zár le. Ezt követi a prompt ügylet a prompt piacon. A prompt árfolyam változékonyságának kockázatát, a prompt és a termin árfolyam különbsége változékonyságának kisebb kockázatára mérséklik. Opciós fedezeti ügylet: opcióvásárlás + jövőbeni prompt ügylet. Vételi hedge esetén call, eladásinál pedig put opciót vásárol az üzletkötő.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Spekulációs ügylet A
spekulánsok jelentős árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés céljából. Csoportjaik: Hosszra, azaz árfolyam-emelkedésre spekulálók (bulls), akik azért vásárolnak árut/értékpapírt, hogy azt később magasabb áron adják el. Besszre spekulálók, tehát árfolyam-csökkenésre számítanak (bears), árut/értékpapírt adnak el, hogy azokat majdan alacsonyabb áron visszavásárolják. Csak egyik fél nyerhet, mégpedig az, aki helyesen becsülte meg a jövőbeni eseményt.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Spekulációs ügylet A spekulánsok csoportjai, a nyitott pozíció fenntartásának időtartama szerint: • scalperek – néhány perc elteltével zárják a nyitott pozíciójukat (jelentős kockázatnak kitett eszközeiket, forrásaikat gyakori adás-vétellel védik); • napi spekulánsok (day trader) – a nap végén zárják a pozícióikat, mert a nyitó és a záró árfolyamok jelentős eltéréseiből eredő kockázatoktól tartanak; • trend spekulánsok – gyakran évekig is fenntartják pozícióikat.
Tőzsde – Tőzsdei ügyletek – Arbitrázs (arbitrage) ügylet Ez az ügylet a különböző piacokon egyidőben megvalósuló vételt és eladást jelent: az arbitrazsőr ott vásárol, ahol olcsó és ott ad el, ahol drága. Kihasználja az egyes piacokon megnyilvánuló kereslet és kínálat-eltéréseket. Eközben a kiegyenlítődés irányába mozgatja az árfolyamokat. Az arbitrazsőr kockázatmentesen jut nyereséghez. Az arbitrázs fajtái: • Háromvalutás arbitrázs: biztosítja a keresztárfolyamok összhangját. Kihasználja a keresztárfolyamok különbségét, s a többszöri átváltás során nyereséget realizál. Ezek az átváltások viszont egyensúlyi árfolyamok kialakulásához vezetnek, ami megszűnteti az arbitrázs lehetőségét. • Kamatarbitrázs: a különböző valutákban fennálló, azonos időtartamú hitelek kamatlábainak eltérésére épít. • Forward/forward arbitrázs: a különböző időtartamú, azonos valutában fennálló prompthitelek kamatlábainak, és a terminhitelek árfolyamának az egyensúlyi viszonyát tartja fenn.
