Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett
A központi bank mérlege
1
A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank mérlege Eszköz Forrás Nettó belföldi követelések (NBK)
Forgalomba lévı készpénz (C)
Nettó külföldi követelések Tartalékok (R)
Monetáris bázis (B)
(NKK)
Pénzkereslet • a gazdasági szereplık mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni. • alakulását két tényezı határozza meg: – a jövedelem (egyenes arányosság) – a kamatláb (fordított arányosság) MD=MD(Y, i)
2
A pénzkereslet, a kamat és a jövedelem kapcsolata
A pénzkereslet, a pénztartás motívumai 1.
Tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet. (inflációs motívum, pénztartás lehetıségköltsége= az összeg amelyrıl lemondunk, amikor úgy döntünk, hogy jövedelmezıbb vagyoneszközökbe való befektetés helyett készpénzt tartunk)
2.
Az óvatossági motívum, amelynek alapján az elıre nem látható események fedezetére keresik a pénzt. 3. A vagyontartási (spekulációs) motívum, amelyik a vagyon megırzését vagy likviditását biztosítandó eredményez pénztartási igényt. (a kamatlábkockázattal szemben vagyontartással igyekszünk védekezni)
3
1. Tranzakciós pénzkereslet: rendszeres vásárlásokra, fogyasztási, vagy üzleti költségekre Lt = k*Y Mitıl függ? • jövedelem (Y): +++ • ( kamatláb (i): ?-)
Lt
nı a kamatláb Y
2. Óvatossági pénzkereslet: elıre nem látható kiadásokra Lo tranzakciós Mitıl függ? p.k.-tel • jövedelem (Y): +++ összevonva • ( kamatláb (i): -) Y kezeljük 3. Spekulációs pénzkereslet: a vagyontartás formáinak megváltoztatására Mitıl függ? Ls Ls = Lo - h • i • kamatláb (i): --• ( Y: ? +) i
A pénz forgási sebessége • Annak a sebességnek a mértéke, amellyel a pénz a gazdaság körforgásában áramlik (velocity) • V = összes kiadás/pénz mennyisége=E/M • A pénz forgási sebessége és a pénzkereslet fordítottan arányos egymással
4
A pénzkínálat A pénzkínálat a forgalomban lévı készpénz és bankszámlapénz mennyiségét jelenti • a bankrendszer határozza meg. • megegyezik a szőken vett pénz, forgalomban lévı mennyiségével. • a kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük mértékétıl függ. • a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetıségeit a központi bank a kötelezı tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílt piaci mőveletek segítségével szabályozza. A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálat és az árszínvonal hányadosa: M/P.
Pénzkínálat Banki betéttípusok: - látra szóló: lekötetlen, folyószámla - tartósan lekötött - hosszú lejáratú értékpapírok, deviza-lekötések PÉNZ-kategóriák: M0: jegybank által kibocsátott pénz M1: M0 + látra szóló betétek M2: M1 + tartósan lekötött betétek M3: M2 + hosszú lejáratú értékpapírok, lekötések
5
A pénzpiac egyensúlya • MS/P=MD(Y,i) • A görbék metszéspontja határozza meg a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat
Egyensúly a pénzpiacon
MS / P = MD (Y,i) i i2 i1
LM: a pénzpiaci egyensúlyt biztosító jövedelem-kamatláb párok
Y Y1
Y2
Az LM-görbén azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk helyezkednek el, amelyekre a pénz kereslete (L) egyenlı a pénz kínálatával (M).
i
i2 i1
MD(Y2) MD(Y1) MS/P M
6
Ha emelkedik az árszínvonal
reálpénzkínálat csökken nı a kamatláb
A megtakarítás egy adott idıszak jövedelmének az adott idıszakban fogyasztásra fel nem használt része. Három alapvetı formát ölthet: a) anyagi beruházás b) értékpapír vásárlás, lekötött bankbetétbe helyezés; c) pénzkészlettartás
7
Megtakarítási formák • • • • • • • • • • •
készpénz, átutalási betétszámla látra szóló takarékbetétkönyv határidõs takarékbetétkönyv takaréklevél másodlagos piaccal rendelkezı fix kamatozású államkötvény fix kamatozású kötvény garancia nélkül változó kamatozású kötvény elsıbbségi részvény részvény közvetlen anyagi felhalmozás
Megtakarítás jelenbeli pénzért jövıbeli pénz • •
•
pénzkészlettartás esetén egységnyi "kulcson" végbemenı passzív pénzre szóló követelés esetén a bankbetét kamatlábának megfelelı átváltási kulcs szerint, értékpapírnál pedig az árfolyamnak megfelelıen; anyagi felhalmozás esetén olyan jelenbeli javakat vásárolunk a jelenbeli pénzért, amelyeket jövıbeli pénzre kívánunk majd váltani.
8
A jelenbeli megtakarítás ellenértékeként kapott jövıbeli pénzösszeg lehet a) elıre meghatározott nagyságú: • egyetlen idıpontban fizetendõ pénzösszeg (pl. váltó), • rendszeres idıszakonként, véges idıtartamon keresztül fizetendõ pénzösszeg (pl. kötvény ), • rendszeres idõszakonként, végtelen idıtartamon keresztül fizetendõ pénzösszeg (pl. örökjáradék); • véletlen idıpontban fizetendı pénzösszeg (pl. életbiztosítás); • rendszeres idõszakonként, véletlen hosszúságú idõtartamon keresztül fizetendõ pénzösszeg (pl. nyugdíj); b) elıre csak feltételeiben meghatározott nagyságú: • egyetlen idıpontban fizetendõ pénzösszeg (pl. nyereménybetétkönyv); • rendszeres idıszakonként, véges idıtartamon keresztül fizetendõ pénzösszeg (pl. változó kamatozású kötvény); • rendszeres idõszakonként, végtelen idıtartamon keresztül fizetendı pénzösszeg (pl. osztalék); • véletlen idıpontban fizetendı pénzösszeg (pl. vagyonbiztosítás).
A pénztartás költsége • Átlagos pénztartás: (M/P)D = Y/2N N= a bankba járások száma • Az elszalasztott kamat = i ×(Y/2N ) • A bankba járás költsége = F ×N • A pénztartás költsége:
Y TC = i * + F*N 2N
• A fogyasztó N szerint minimalizálja az összes költséget
9
Példa: A pénzpiac egyensúlya Pénzkereslet = pénzkínálat MD(Y,i) = Ms / P reál pénz -->
i
Példa: MD = 0,5•Y-50•i, Ms = 400, P = 1 a.) Y=1000 esetén egyensúlyi kamatláb = ? b.) Y=1500 esetén egyensúlyi kamatláb = ? c.) Rajzoljuk fel és írjuk fel LM egyenest! i Megoldás: 7 a.) 400/1 = 0,5•1000-50•i, i=2% b.) 400/1 = 0,5•1500-50•i, i=7% c.) 400 = 0,5•Y-50•*i, i=0,01•Y-8 2
Y
800 1000 1500
Fogalmak • • • • • • • • • • • • •
Anyagi felhalmozás Jövedelem Kamatláb Megtakarítás Pénzkereslet Pénzkészlettartás Pénzkínálat Pénzpiaci egyensúly Pénzre szóló követelés Reál-pénzkínálat Spekulációs motívum Tranzakciós motívum Vagyontartási motívum
10
