A TERMÉKEK ALKALMAZÁSI ELŐIRATAIT ITT FOLYTATÓLAGOSAN TEKINTHETI MEG

A TERMÉKEK ALKALMAZÁSI ELŐIRATAIT ITT FOLYTATÓLAGOSAN TEKINTHETI MEG.

1.

A GYÓGYSZER NEVE

Aktil Duo 875 mg/125 mg filmtabletta

2.

MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

875 mg amoxicillin (amoxicillin-trihidrát formájában) és 125 mg klavulánsav (kálium-klavulanát formájában) filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.

GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta Fehér, vagy csaknem fehér, íztelen és szagtalan, hosszúkás, erősen domború felületű, egyik oldalán AMC, másik oldalán 875/125 jelzéssel ellátott filmtabletta. Törési felülete halvány barnássárga színű.

4.

KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1

Terápiás javallatok

Az Aktil Duo a következő fertőzések kezelésére javallott felnőtteknek és gyermekeknek. (lásd 4.4 és 5.1 pont): Akut bakterialis sinusitis (megfelelően diagnosztizált). Akut otitis media. Krónikus bronchitis akut exacerbációja (megfelelően diagnosztizált). Közösségben szerzett pneumonia. Cystitis. Pyelonephritis. Bőr- és lágyrész fertőzések, különösen a cellulitis, az állatharapások, a kiterjedt cellulitisszel járó súlyos fogtályogok. Csont- és ízületi fertőzések, különösen az osteomyelitis. Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek helyes használatára vonatkozó hivatalos ajánlásokat. 4.2

Adagolás és alkalmazás

Adagolás A dózisok mindig az amoxicillin/klavulánsav-tartalomra vonatkoznak, kivéve, amikor az adag csak az egyik összetevőre van megadva. Mielőtt az egyes fertőzések kezeléséhez kiválasztják az Aktil Duo adagját, a következőket kell számításba venni: A feltételezett patogének és azok valószínű érzékenysége az antibakteriális szerekre (lásd 4.4 pont). A fertőzés súlyossága és helye. A beteg életkora, testtömege és veseműködése, az alábbiak szerint. A szükségletnek megfelelően kell mérlegelni az alternatív Aktil készítmények (pl. amelyekben nagyobb amoxicillin adag van, és/vagy különböző az amoxicillin/klavulánsav arányuk) alkalmazását (lásd 4.4 és 5.1 pont).

OGYÉI/31324/2016

2

Felnőtteknél és 40 kg-os vagy ennél nagyobb testtömegű gyermekeknél ezzel az Aktil Duo készítménnyel napi kétszeri adagolással 1750 mg amoxicillin/250 mg klavulánsav és napi háromszori adagolással 2625 mg amoxicillin/375 mg klavulánsav teljes napi adag érhető el az alábbiakban javasolt adagolás esetén. 40 kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél ezzel az Aktil készítménnyel 1000-2800 mg amoxicillin/143-400 mg klavulánsav maximális napi adag érhető el az alábbiakban javasolt adagolás esetén. Amennyiben az amoxicillin magasabb napi adagjára van szükség, ajánlatos egy másik Aktil készítményt választani, elkerülve a klavulánsav szükségtelenül magas napi adagban történő alkalmazását (lásd 4.4 és 5.1 pontok). A terápia időtartamát a beteg válaszától függően kell meghatározni. Egyes fertőzések (pl. osteomyelitis) hosszabb kezelést igényelnek. A kezelés a beteg újabb felülvizsgálata nélkül legfeljebb 14 napig folytatható (a tartós kezelésre vonatkozóan lásd 4.4 pont). Felnőttek és 40 kg-os vagy ennél nagyobb testtömegű gyermekek Ajánlott adag: szokásos adag (minden javallat esetén): 875 mg/125 mg naponta kétszer; emelt adag - (különösen olyan fertőzések, mint otitis media, sinusitis, alsó légúti fertőzések és húgyúti fertőzések esetében): 875 mg/125 mg naponta háromszor. 40 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek Gyermekeknek adható Aktil Duo filmtabletta (25 kg felett) és Aktil Duo szuszpenzió. Ajánlott adag:  25 mg/3,6 mg/ttkg – 45 mg/6,4 mg/ttkg naponta, két egyenlő adagra osztva;  legfeljebb 70 mg/10 mg/ttkg naponta, két egyenlő adagra osztva, mérlegelhető egyes fertőzések (mint pl. otitis media, sinusitis és alsó légúti fertőzések) esetén. Mivel a filmtabletta nem osztható egyenlő adagokra ezért a 25 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek nem kezelhetők Aktil Duo filmtablettával. Az alábbi táblázat ismerteti a 25 kg-40 kg testtömegű gyermekek által bevett adagot (mg/ttkg-ban megadva) 875 mg/125 mg filmtabletta egyszeri alkalmazása esetén. Testtömeg [kg] Amoxicillin [mg/ttkg] egyszeri adagonként (1 db filmtabletta) Klavulánsav [mg/ttkg] egyszeri adagonként (1 db filmtabletta)

40

35

30

25

Ajánlott egyszeri adag [mg/ttkg] (lásd fent)

21,9

25,0

29,2

35,0

12,5–22,5 (35-ig)

3,1

3,6

4,2

5,0

1,8–3,2 (5-ig)

25 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek kezelésére az Aktil Duo szuszpenzió ajánlott. Két évesnél fiatalabb gyermekek esetében nincs klinikai adat a 7:1 arányú amoxicillin/klavulánsav készítmények napi 45 mg/6,4 mg/ttkg-ot meghaladó adagjaira vonatkozóan. Nincsenek klinikai adatok az amoxicillin/klavulánsav 7:1 készítményekkel kapcsolatban 2 hónaposnál fiatalabb gyermekekre vonatkozóan, ezért ennek a betegcsoportnak dózisajánlás nem adható. Idősek Az adagolás módosítása nem szükséges. Vesekárosodás Nem szükséges az adag módosítása 30 ml/perc feletti kreatinin-clearance (KrCl) esetén.

3

Az amoxicillint és klavulánsavat 7:1 arányban tartalmazó Aktil Duo készítmények nem ajánlottak olyan betegeknek, akik kreatinin-clearance-e alacsonyabb, mint 30 ml/perc, mivel nincsenek dózismódosítási ajánlások. Májkárosodás Fokozott elővigyázatossággal adható a májfunkció rendszeres ellenőrzése mellett (lásd 4.3 és 4.4 pont). Az alkalmazás módja Az Aktil Duo szájon át történő alkalmazásra szolgál. A gyógyszert az étkezés megkezdésekor kell bevenni az esetleges gastrointestinalis intolerancia csökkentése és az amoxicillin/klavulánsav optimális felszívódása érdekében. A kezelés elkezdhető parenteralisan, az intravénás készítmény alkalmazási előírása szerint, majd egy oralis készítménnyel folytatható. 4.3

Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagaival, bármelyik penicillinnel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Súlyos, azonnali típusú túlérzékenységi reakció (pl. anaphylaxia) az anamnézisben egy másik béta-laktám-típusú szerrel (pl. egy cefalosporin, karbapenem vagy monobaktám) szemben. Amoxicillin/klavulánsavval összefüggésbe hozható sárgaság/májkárosodás az anamnézisben (lásd 4.8 pont). 4.4

Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az amoxicillin/klavulánsav-terápia megkezdése előtt alaposan tájékozódni kell, hogy a kórelőzményben előfordult-e túlérzékenységi reakció penicillinekre, cefalosporinokra vagy más béta-laktám hatóanyagokra (lásd 4.3 és 4.8 pont). Súlyos és esetenként fatális túlérzékenységi (anaphylactoid) reakciókat leírtak penicillin-terápia alkalmazásakor. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan egyéneknél, akiknek anamnézisében penicillin-túlérzékenység szerepel, illetve akik atópiásak. Ha allergiás reakció jelentkezik, az amoxicillin/klavulánsav-kezelést azonnal be kell fejezni, és megfelelő alternatív terápiát kell indítani. Amennyiben egy fertőzésről bebizonyosodik, hogy amoxicillin-érzékeny organizmus(ok) okozta/okozták, meg kell fontolni az átállást amoxicillin/klavulánsavról amoxicillinre, a hivatalos ajánlások szerint. Ez az Aktil Duo készítmény nem alkalmazható olyan esetekben, amikor nagy a kockázata annak, hogy a feltételezett kórokozók rezisztensek a béta-laktám szerekkel szemben, és a rezisztenciát nem a klavulánsav gátló hatására érzékeny béta-laktamázok közvetítik. Ez a készítmény nem használható penicillin-rezisztens S. pneumoniae kezelésére. Convulsiók előfordulhatnak olyan betegekben, akiknek vesekárosodása van, vagy azoknál, akik nagy adagokat kapnak (lásd 4.8 pont). Mononucleosis infectiosa gyanúja esetén az amoxicillin/klavulánsav alkalmazását kerülni kell, mivel ilyen betegekben az amoxicillin adása során morbilliform bőrkiütések jelentkezhetnek. Amoxicillin és allopurinol egyidejű alkalmazása fokozhatja az allergiás bőrreakciók gyakoriságát.

4

A készítmény tartós alkalmazása esetenként a nem-érzékeny kórokozók elszaporodását okozhatja. A kezelés elején előforduló, lázzal járó, pustulákkal kísért generalizált erythema az akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) tünete lehet (lásd 4.8 pont). Ha ilyen reakció előfordul, az Aktil Duo-t le kell állítani, és minden további amoxicillin-kezelés ellenjavallt. Az amoxicillin/klavulánsav bizonyítottan májkárosodásban szenvedő betegeknek csak óvatosan adható (lásd 4.2, 4.3 és 4.8 pont). A májat érintő események túlnyomórészt férfiakban és idősekben fordultak elő, és az elhúzódó kezeléssel lehetnek összefüggésben. Ilyen eseteket nagyon ritkán észleltek gyermekeknél. A jelek és tünetek minden betegcsoportban általában a kezelés alatt, vagy röviddel a kezelés megkezdése után jelentkeznek, de egyes esetekben hetekkel a kezelés befejezése után lépnek csak fel. Általában reverzibilisek. A májat érintő események súlyosak is lehetnek és rendkívül ritka esetben halálesetek is előfordultak. Ezekben az esetekben majdnem mindig súlyos alapbetegség állt a háttérben, vagy a beteg egyidejűleg egyéb, bizonyítottan potenciális májkárosító gyógyszert is szedett (lásd 4.8 pont). Szinte mindegyik antibakteriális szer, köztük az amoxicillin, esetében leírtak az antibiotikum-kezeléssel kapcsolatos colitist, melynek súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztetőig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos antibiotikum-kezelés alatt vagy után jelentkező hasmenés esetén erre a diagnózisra is gondolni. Antibiotikum-kezeléssel kapcsolatos colitis előfordulása esetén az Aktil Duo alkalmazását azonnal le kell állítani, orvos tanácsát kell kérni, és megfelelő kezelést kell indítani. Antiperisztaltikus gyógyszerek alkalmazása ebben az esetben ellenjavallt. Hosszan tartó kezelés esetén ajánlott időszakosan ellenőrizni a vese, a máj és a vérképzőrendszer működését. Amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegnél ritkán a protrombinidő megnyúlását észlelték. Antikoagulánsok egyidejű alkalmazása esetén megfelelő monitorozás szükséges. Az orális antikoagulánsok adagjának módosítására lehet szükség a kívánt véralvadási szint fenntartásához (lásd 4.5 és 4.8 pont). Vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagolást a károsodás mértékének megfelelően kell módosítani (lásd 4.2 pont). Csökkent mennyiségű vizeletet ürítő betegeknél, főleg parenteralis adagolás esetén nagyon ritkán előfordult crystalluria. Nagy amoxicillin adagok alkalmazása esetén tanácsos a megfelelő folyadékbevitelt és a vizeletürítést folyamatosan biztosítani az amoxicillin-crystalluria elkerülése érdekében. A hólyagkatéterezett betegeknél a katéter átjárhatóságát szabályos időközönként ellenőrizni kell (lásd 4.9 pont). Amoxicillin-terápia során a glükóz vizeletből történő kimutatásához minden esetben enzimatikus glükóz-oxidáz módszereket kell használni, mivel a nem-enzimatikus módszerek gyakran álpozitív eredményt adhatnak. A klavulánsav jelenléte az Aktil Duo-ban az IgG és az albumin vörösvértest-membránhoz való nem specifikus kötődését okozhatja, ami álpozitív eredményt ad Coombs teszt alkalmazása esetén. Beszámoltak róla, hogy a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA tesztje egyes amoxicillin/klavulánsavat kapó betegekben pozitív eredményt adott, bár a betegekben később nem igazolódott az Aspergillus fertőzés. Megfigyeltek keresztreakciókat a nem-Aspergillus poliszacharidok és polifuranózok között a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA tesztjével. Ezért az amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegek pozitív teszt eredményeit óvatosan kell értelmezni, és más diagnosztikai módszerrel kell igazolni.

5

4.5

Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Orális antikoagulánsok A gyakorlatban széles körben alkalmaznak együtt orális antikoagulánsokat és penicillin antibiotikumokat anélkül, hogy kölcsönhatást észleltek volna. Azonban a szakirodalom ismer olyan eseteket, amikor acenokumarolra vagy warfarinra állított betegekben megnőtt az International Normalised Ratio (INR) értéke, azután hogy amoxicillint kaptak. Ha az együttes alkalmazásra szükség van, a protrombinidő illetve az (INR) gondos monitorozása szükséges, az amoxicillin szükség szerinti hozzáadásával vagy megvonásával. Emellett az orális antikoagulánsok adagmódosítására is szükség lehet (lásd 4.4 és 4.8 pont). Metotrexát A penicillinek csökkenthetik a metotrexát eliminációját, ami potenciális toxicitásnövekedést okozhat. Probenecid Probenecid egyidejű alkalmazása nem ajánlott. A probenecid csökkenti az amoxicillin renális tubuláris szekrécióját. Probenecid egyidejű alkalmazása az amoxicillin vérszintjének megemelkedését és elhúzódását eredményezheti, de nem befolyásolja a klavulánsav vérszintjét. Mikofenolát-mofetil A mikofenolát-mofetillel kezelt betegeknél a mikofenolsav (MPA) aktív metabolit adagolás előtti koncentrációjának kb. 50%-os csökkenését jelentették per os amoxicillin és klavulánsav bevételét követően. Az adagolás előtti szintek változása nem feltétlenül tükrözi pontosan az általános MPA-expozíció változásait. Ezért normális esetben nem kell feltétlenül módosítani a mikofenolát-mofetil adagját a graft-diszfunkcióra utaló klinikai bizonyíték hiányában. Azonban szoros klinikai megfigyelés szükséges a kombináció alkalmazása során és röviddel az antibiotikum-kezelést követően. 4.6

Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a szülés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra (lásd 5.3 pont). Az amoxicillin/klavulánsav humán terhességben való alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésre álló kevés számú adat nem utal a congenitalis malformatiók nagyobb kockázatára. Egy idő előtti burokrepedést elszenvedő nők bevonásával végzett vizsgálat eredményei alapján arról számoltak be, hogy a profilaktikus amoxicillin/klavulánsav-kezelés következtében az újszülöttekben fokozódhat a nekrotizáló enterocolitis kockázata. Ezért a készítmény alkalmazása terhesség alatt kerülendő, kivéve, ha az orvos azt nélkülözhetetlennek tartja. Szoptatás Mindkét hatóanyag kiválasztódik az anyatejbe (a klavulánsav hatása szoptatott csecsemők esetében nem ismert). Ezért szoptatott csecsemőknél előfordulhat hasmenés és a nyálkahártya gombás fertőzése, ilyen esetekben a szoptatást be kell fejezni. A szenzibilizálás lehetőségével számolni kell. Az amoxicillin/klavulánsav szoptatás alatt csak az előny/kockázat alapos mérlegelése után alkalmazható. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. De nemkívánatos hatások (pl. allergiás reakciók, szédülés, convulsiók) előfordulhatnak, melyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket (lásd 4.8 pont). 4.8

Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban észlelt gyógyszer-mellékhatások a hasmenés, a hányinger és a hányás.

6

Az amoxicillin/klavulánsav kombinációval folytatott klinikai vizsgálatokból és posztmarketing megfigyelésekből származó gyógyszer-mellékhatások a MedDRA szervrendszer szerinti csoportosításában az alábbiakban vannak felsorolva. A nemkívánatos hatások gyakoriság szerinti besorolására az alábbi kifejezések szolgálnak. Nagyon gyakori (≥ 1/10) Gyakori (≥ 1/100 - < 1/10) Nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100) Ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Fertőző betegségek és parazitafertőzések Mucocutan candidiasis A nem-érzékeny kórokozók elszaporodása Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Reverzibilis leukopenia (beleértve a neutropeniát) Thrombocytopenia Reverzibilis agranulocytosis Haemolyticus anaemia Megnyúlt vérzési és protrombinidő1 Immunrendszeri betegségek és tünetek1º Angioneuroticus oedema Anaphylaxia Szérumbetegséghez hasonló tünetek Túlérzékenységi vasculitis Idegrendszeri betegségek és tünetek Szédülés Fejfájás Reverzibilis hiperaktivitás Convulsiók2 Asepticus meningitis Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hasmenés Hányinger3 Hányás Emésztési zavarok Antibiotikumok szedéséhez társuló colitis4 Fekete szőrös nyelv Máj- és epebetegségek, illetve tünetek SGOT- és/vagy SGPT-értékek emelkedése5 Hepatitis6 Cholestaticus icterus6 A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei7 Bőrkiütés Pruritus Urticaria Erythema multiforme Stevens-Johnson szindróma Toxicus epidermalis necrolysis Bullosus exfoliativ dermatitis Akut generalizált exanthemás pustulosis(AGEP)9 Vese-és húgyúti betegségek és tünetek Interstitialis nephritis Crystalluria8

Gyakori Nem ismert Ritka Ritka Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem gyakori Nem gyakori Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nagyon gyakori Gyakori Gyakori Nem gyakori Nem ismert Nem ismert Nem gyakori Nem ismert Nem ismert Nem gyakori Nem gyakori Nem gyakori Ritka Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert Nem ismert

7 1 2 3

4 5

6

7 8 9 10

Lásd 4.4 pont. Lásd 4.4 pont. A hányinger többnyire nagy per os adagok esetén jelentkezik. Amennyiben gyomor-bélpanaszok jelentkeznek, azok enyhíthetők az amoxicillin/klavulánsav étkezés elején történő alkalmazásával. Beleértve a pseudomembranosus colitist és a haemorrhagiás colitist (lásd 4.4 pont). Az SGOT- és/vagy SGPT-értékek mérsékelt emelkedését figyelték meg béta-laktám antibiotikumokkal kezelt betegeknél, de ezen megfigyelések klinikai jelentősége még nem tisztázott. Ezeket a tüneteket más penicillinekkel és cefalosporinokkal kapcsolatban figyelték meg (lásd 4.4 pont). Ha bármilyen túlérzékenységi bőrreakció lép fel, a kezelést abba kell hagyni (lásd 4.4 pont). Lásd 4.9 pont. Lásd 4.4 pont. Lásd 4.3 és 4.4 pont.

Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9

Túladagolás

A túladagolás jelei és tünetei Gastrointestinalis tünetek, valamint a víz- és elektrolit-háztartás zavarai jelentkezhetnek. Megfigyeltek amoxicillin-crystalluriát, amely néhány esetben veseelégtelenséghez vezetett (lásd 4.4 pont). Convulsiók előfordulhatnak beszűkült vesefunkciójú vagy nagy adagokkal kezelt betegekben. Az amoxicillin hólyagkatéterben való lerakódását észlelték, elsősorban nagy adagok intravénás alkalmazása után. A katéterek átjárhatóságát rendszeresen ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont). A mérgezés kezelése Gastrintestinalis tünetek esetén tüneti kezelés alkalmazható, figyelemmel a víz- és elektrolit-háztartás egyensúlyára. Az amoxicillin/klavulánsav hemodialízissel eltávolítható a keringésből.

5.

FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1

Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: penicillinek kombinációi, beleértve a béta-laktamáz-inhibitorokat; ATC kód: J01CR02 Hatásmechanizmus Az amoxicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), mely a bakteriális peptidoglikán-bioszintézis folyamatában egy vagy több enzimet gátol (ezeket gyakran penicillin-kötő fehérjének – penicillin-binding proteins, PBP – nevezik). A peptidoglikán a bakteriális sejftal szerves része és a peptidoglikán-szintézis gátlása gyengíti a sejtfalat, amit rendszerint a sejt lízise és a baktérium pusztulása követ. Az amoxicillin-érzékeny a rezisztens baktériumok által termelt béta-laktamázok bontó hatására, így önmagában az amoxicillinnek a hatásspektrumába az ilyen enzimeket termelő organizmusok nem tartoznak bele.

8

A klavulánsav a penicillinekkel szerkezetileg rokon béta-laktám. Egyes béta-laktamáz enzimek inaktiválásával megakadályozza az amoxicillin inaktiválódását. Magának a klavulánsavnak nincs klinikailag hasznos antibakteriális hatása. Farmakokinetikai /farmakodinámiás összefüggés Az amoxicillin hatékonyságát meghatározó legfontosabb tényező az, hogy a szérumkoncentráció mennyi ideig haladja meg a minimális gátló koncentrációt (T > MIC). Rezisztencia mechanizmusok Az amoxicillin/klavulánsavval szembeni rezisztencia két fő mechanizmusa: Olyan bakteriális béta-laktamázok általi intaktiválás, melyeket a klavulánsav nem gátol, ideértve a B, C és D osztályt is. A penicillin-kötő fehérjék (PBP) megváltozása, ami csökkenti az antibakteriális szer célpont iránti affinitását. A baktériumok impermeabilitása és az efflux pumpamechanizmusok okozhatják vagy segíthetik a bakteriális rezisztencia kialakulását, különösen a Gram-negatív baktériumok esetében. Határértékek Az amoxicillin/klavulánsav kombináció MIC határértékeit a European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) határozza meg. Érzékenységi határértékek (mikrogramm/ml)1 Érzékeny Mérsékelten érzékeny2 Rezisztens 1 Haemophilus influenzae ≤1 >1 1 Moraxella catarrhalis ≤1 >1 Staphylococcus aureus2 ≤2 >2 Koaguláz-negatív staphylococcusok2 ≤ 0,25 > 0,25 Enterococcus1 ≤4 8 >8 5 Streptococcus A, B, C, G ≤ 0,25 > 0,25 Streptococcus pneumoniae3 ≤ 0,5 1-2 >2 Enterobacteriaceae1, 4 >8 Gram-negatív anaerobok1 ≤4 8 >8 1 Gram-pozitív anaerobok ≤4 8 >8 Fajoktól független határértékek1 ≤2 4-8 >8 1 A jelentett értékek az amoxicillin-koncentrációkra vonatkoznak. Érzékenységi vizsgálat céljára a klavulánsav-koncentrációt 2 mg/l-ben rögzítették. 2 A jelentett értékek oxacillin-koncentrációk. 3 A táblázatban szereplő határértékekhez az ampicillin határértékeit vették alapul. 4 Az R > 8 mg/l rezisztencia-határérték biztosítja, hogy a rezisztenciamechanizmussal rendelkező izolátumok mind rezisztensként szerepeljenek. 5 A táblázatban szereplő határértékekhez a benzilpenicillin határértékeit vették alapul. Mikroorganizmus

A rezisztencia előfordulási gyakorisága egyes fajok esetében földrajzilag és időben erősen változó, és kívánatos, hogy legyenek helyi rezisztenciainformációk, különösen akkor, amikor súlyos fertőzéseket kezelnek. Szükség esetén szakember tanácsát kell kérni, ha a rezisztencia helyi előfordulása olyan mérvű, hogy a szer hatása, legalábbis bizonyos fertőzésekben, megkérdőjelezhető. Általában érzékeny fajok Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecalis Gardnerella vaginalis Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny)4 Koaguláz-negatív Staphylococcusok (meticillin-érzékeny) Streptococcus agalactiae Streptococcus pneumoniae1

9

Streptococcus pyogenes és más béta-hemolitikus streptococcusok Streptococcus viridans csoport Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Capnocytophaga spp. Eikenella corrodens Haemophilus influenzae2 Moraxella catarrhalis Pasteurella multocida Anaerob mikroorganizmusok Bacteroides fragilis Fusobacterium nucleatum Prevotella spp. Fajok, melyek esetében a szerzett rezisztencia probléma lehet Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecium 3 Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Escherichia coli Klebsiella oxytoca Klebsiella pneumoniae Proteus mirabilis Proteus vulgaris Eredendően rezisztens organizmusok Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Acinetobacter sp. Citrobacter freundii Enterobacter sp. Legionella pneumophila Morganella morganii Providencia spp. Pseudomonas sp. Serratia sp. Stenotrophomonas maltophilia Egyéb mikroorganizmusok Chlamydophila pneumoniae Chlamydophila psittaci Coxiella burnetti Mycoplasma pneumoniae 1

2

3 4

5.2

Azok a Streptococcus penumoniae törzsek, amelyek rezisztensek a penicillinnel szemben, nem kezelhetők ezzel az amoxicillin-klavulánsav készítménnyel (lásd 4.2 és 4.4 pont). Csökkent érzékenységű törzsekről, amelyek 10%-nál nagyobb gyakorisággal fordultak elő, számoltak be néhány EU országban. Természetes mérsékelt érzékenység, szerzett rezisztencia hiányában. Minden meticillin-rezisztens staphylococcus rezisztens az amoxicillin-kalvulánsavval szemben. Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás Az amoxicillin és a klavulánsav vizes oldatban fiziológiás pH-nál teljes mértékben disszociál. Per os adva mindkét komponens gyorsan és jól felszívódik. Az amoxicillin/klavulánsav bevétele az étkezés

10

megkezdésekor ajánlott az optimális felszívódás érdekében. Per os alkalmazást követően az amoxicillin és a klavulánsav biohasznosulása közel 70%. Mindkét komponensnek hasonló a plazmaprofilja, és a plazma csúcskoncentráció (Tmax) eléréséhez szükséges idő mindkét esetben kb. 1 óra. Az alábbi farmakokinetikai eredményeket egy olyan vizsgálatból nyerték, amelyben az egészséges önkéntesek csoportjai az amoxicillin/klavulánsavat (naponta kétszer 875 mg/125 mg tablettában) éhgyomorra kapták. Farmakokinetikai középértékek (±SD) Alkalmazott hatóanyagok Adag (mg) Amoxicillin AMX/CA 875 875 mg/125 mg Klavulánsav AMX/CA 125 875 mg/125 mg AMX – amoxicillin, CA – klavulánsav *Medián (tartomány)

Cmax (mcg/ml)

Tmax* (óra)

AUC(0-24óra) (mcg×óra/ml)

T1/2 (óra)

11,64 ±2,78

1,50 (1,0-2,5)

53,52 ±12,31

1,19 ±0,21

2,18 ±0,99

1,2 (1,0-2,0)

10,16 ±3,04

0,96 ±0,12

Az amoxicillin és a klavulánsav amoxicillin/klavulánsavval elért szérumkoncentrációja hasonló ahhoz, ami azonos amoxicillin illetve klavulánsav adag per os adása után alakul ki. Eloszlás A plazmában található összes klavulánsav kb. 25%-a és a plazmában található összes amoxicillin 18%-a kötődik fehérjéhez. A látszólagos megoszlási térfogat 0,3-0,4 l/kg körül van az amoxicillin, és kb. 0,2 l/kg a klavulánsav esetében. Intravénás alkalmazást követően mind az amoxicillint, mind a klavulánsavat kimutatták az epehólyagban, a hasi szervek szöveteiben, a bőr-, zsír- és az izomszövetekben, továbbá a synovialis és a peritonealis folyadékokban, az epében és a gennyben. Az amoxicilin nem megfelelően oszlik el a cerebrospinalis folyadékban. Állatkísérletek alapján jelentősebb szöveti halmozódásra utaló adat nincs egyik komponens esetében sem. Az amoxicillin, mint a legtöbb penicillin, kimutatható az anyatejben. Nyomokban a klavulánsav is kimutatható az anyatejben (lásd 4.6 pont). Mind az amoxicillin, mind a klavulánsav átjut a placentán (lásd 4.6 pont). Biotranszformáció Az amoxicillin részben a vizelettel ürül, a kezdő adag 10-25%-ának megfelelő mennyiségű inaktív penicillinsav formájában. A klavulánsav emberben jelentős mértékben metabolizálódik, és a vizelettel, a széklettel, valamint szén-dioxid formájában kilégzés útján távozik. Elimináció Az amoxicillin főként a vesén keresztül választódik ki, ugyanakkor a klavulánsav renalis és extrarenalis úton egyaránt ürül. Egészséges egyénekben az amoxicillin/klavulánsav átlagos felezési ideje megközelítőleg 1 óra, az átlagos totális clearance pedig kb. 25 l/óra. Az amoxicillinnek megközelítőleg 60-70%-a, a klavulánsavnak kb. 40-65%-a ürül változatlan formában a vizelettel, egyetlen 250 mg/125 mg-os vagy 500 mg/125 mg-os Aktil tabletta beadását követő első 6 órán belül. Különböző vizsgálatokban az amoxicillin 50-85%-a és a klavulánsav 27-60%-a ürült a vizelettel 24 óra leforgása alatt. A klavulánsav esetében a legnagyobb gyógyszermennyiség az alkalmazást követő első 2 órában eliminálódik.

11

Probenecid együttes adása elnyújtja az amoxicillin kiválasztását, de nem nyújtja el a klavulánsav renalis kiválasztását (lásd 4.5 pont). Életkor Az amoxicillin eliminációs felezési ideje 3 hónapos – 2 éves kisgyermekekben hasonló az ennél idősebb gyermekek és felnőttek esetében észlelt értékekhez. Nagyon fiatal gyermekek esetében, ideértve a koraszülött csecsemőket is, az alkalmazás gyakorisága a születés utáni első héten nem haladhatja meg a napi kétszeri alkalmazást, a kiválasztódás renalis útvonalának éretlensége miatt. Mivel az idősebb betegeknél nagyobb a valószínűsége a beszűkült vesefunkciónak, körültekintően kell az adagot kiválasztani, és hasznos lehet a veseműködés monitorozása. Nemek Egészséges férfiaknak és nőknek per os adva az amoxicillin/klavulánsavat, nem befolyásolta jelentős mértékben a nem sem az amoxicillin, sem a klavulánsav farmakokinetikáját. Vesekárosodás Az amoxicillin/klavulánsav totális szérum clearance-e a veseműködés csökkenésével arányosan csökken. A gyógyszer-clearance csökkenése kifejezettebb az amoxicillin, mint a klavulánsav esetében, mivel az amoxicillin nagyobb arányban választódik ki a vesén keresztül. Ezért vesekárosodás esetén olyan adagolást kell választani, amely megakadályozza az amoxicillin nemkívánatos felhalmozódását, de ugyanakkor biztosítja a megfelelő klavulánsavszinteket (lásd 4.2 pont). Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknek a készítmény fokozott elővigyázatossággal adható, a májfunkció rendszeres ellenőrzése mellett. 5.3

A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A farmakológiai biztonságossági, genotoxicitási, és reprodukciós toxicitási vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre. Ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokban az amoxicillin/klavulánsav kutyákban gyomorirritációt, hányást és a nyelv elszíneződését okozta. Karcinogenitási vizsgálatokat az Aktil Duo-val vagy összetevőivel nem végeztek.

6.

GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1

Segédanyagok felsorolása

Tablettamag: Vízmentes kolloid szilícium-dioxid Magnézium-sztearát Kroszkarmellóz-nátrium, kroszpovidon Mikrokristályos cellulóz Filmbevonat: Etilcellulóz Poliszorbát 80 Trietil-citrát Talkum Titán-dioxid (E 171) Hidroxipropilcellulóz

12

6.2

Inkompatibilitások

Nem értelmezhető. 6.3

Felhasználhatósági időtartam

2 év. 6.4

Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25oC-on, nedvességtől védve tárolandó. 6.5

Csomagolás típusa és kiszerelése

2×7 db filmtabletta alumínium buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6

A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Megjegyzés:  (egy kereszt) Osztályozás: II.csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

7.

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Richter Gedeon Nyrt. H-1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Magyarország

8.

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-5063/04

9.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. március 19. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. január 9.

10.

A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2016. augusztus 31.

1.

A GYÓGYSZER NEVE

Aktil Duo 400 mg/57 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz

2.


400 mg amoxicillin (amoxicillin-trihidrát formájában) és 57 mg klavulánsav (kálium-klavulanát formájában) dózisonként (5 milliliterenként). A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban.

3.

GYÓGYSZERFORMA

Por belsőleges szuszpenzióhoz. Fehér vagy sárgásfehér, kristályos por. Elkészített szuszpenzió: 35 ml vagy 70 ml csaknem fehér vagy sárga homogén szuszpenzió.

4.

KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1


Az Aktil a következő fertőzések kezelésére javallott felnőtteknek és gyermekeknek. (lásd 4.2, 4.4 és 5.1 pont). Akut bakterialis sinusitis (megfelelően diagnosztizált). Akut otitis media. Krónikus bronchitis akut exacerbációja (megfelelően diagnosztizált). Közösségben szerzett pneumonia. Cystitis. Pyelonephritis. Bőr- és lágyrész fertőzések, különösen a cellulitis, az állatharapások, a kiterjedt cellulitisszel járó súlyos fogtályogok. Csont- és ízületi fertőzések, különösen az osteomyelitis. Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek helyes használatára vonatkozó hivatalos ajánlásokat. 4.2


Adagolás A dózisok mindig az amoxicillin/klavulánsav tartalomra vonatkoznak, kivéve, amikor az adag csak az egyik összetevőre van megadva. Mielőtt az egyes fertőzések kezeléséhez kiválasztják az Aktil adagját, a következőket kell számításba venni: A feltételezett patogének és azok valószínű érzékenysége az antibakteriális szerekre (lásd 4.4 pont). A fertőzés súlyossága és helye. A beteg életkora, testtömege és veseműködése, az alábbiak szerint. A szükségletnek megfelelően kell mérlegelni az alternatív Aktil készítmények (pl. amelyekben nagyobb amoxicillin dózis van, és/vagy különböző az amoxicillin/ klavulánsav arányuk) alkalmazását (lásd 4.4 és 5.1 pont). OGYÉI/31329/2016

2

40 kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél ezzel az Aktil készítménnyel 1000-2800 mg amoxicillin/143-400 mg klavulánsav maximális napi adag érhető el az alábbiakban javasolt adagolás esetén. Amennyiben az amoxicillin magasabb napi adagjára van szükség, ajánlatos egy másik Aktil készítményt választani, elkerülve a klavulánsav szükségtelenül magas napi adagban történő alkalmazását (lásd 4.4 és 5.1 pont). A terápia időtartamát a beteg válaszától függően kell meghatározni. Egyes fertőzések (pl. osteomyelitis) hosszabb kezelést igényelnek. A kezelés a beteg újabb felülvizsgálata nélkül legfeljebb 14 napig folytatható (a tartós kezelésre vonatkozóan lásd 4.4 pont). Felnőttek és 40 kg-os vagy ennél nagyobb testtömegű gyermekek Felnőtteknek és 40 kg-os vagy ennél nagyobb testtömegű gyermekeknek Aktil Duo filmtabletta adható. 40 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek Gyermekeknek adható Aktil 500 mg/125 mg filmtabletta vagy Aktil Duo filmtabletta és szuszpenzió. Ajánlott adag: 25 mg/3,6 mg/ttkg-45 mg/6,4 mg/ttkg naponta, két egyenlő adagban adva; legfeljebb 70 mg/10 mg/ttkg naponta, két egyenlő adagban beadva, mérlegelhető egyes fertőzések esetén (mint otitis media, sinusitis és alsó légúti fertőzések). Két évesnél fiatalabb gyermekek esetében nincs klinikai adat a 7:1 arányú Aktil Duo készítmények napi 45 mg/6,4 mg/ttkg-ot meghaladó adagjaira vonatkozóan. Nincsenek klinikai adatok az Aktil Duo 7:1 készítményekkel kapcsolatban 2 hónaposnál fiatalabb gyermekekre vonatkozóan. Ezért ennek a betegcsoportnak dózisajánlás nem adható. Idősek Az adagolás módosítása nem szükséges. Vesekárosodás Nem szükséges az adag módosítása 30 ml/perc feletti kreatinin-clearance (KrCl) esetén. Az amoxicillint és klavulánsavat 7:1 arányban tartalmazó Aktil készítmények nem ajánlottak olyan betegeknek, akik kreatinin-clearance-e alacsonyabb, mint 30 ml/perc, mivel nincsenek dózismódosítási ajánlások. Májkárosodás Fokozott elővigyázatossággal adható, a májfunkció rendszeres ellenőrzése mellett (lásd 4.3 és 4.4pont). Az alkalmazás módja Az Aktil Duo szuszpenzió szájon át történő alkalmazásra szolgál. A gyógyszert az étkezés megkezdésekor kell bevenni az esetleges gastrointestinalis intolerancia csökkentése és az amoxicillin/klavulánsav optimális felszívódása érdekében. A kezelés kezdhető parenteralisan az iv. készítmény alkalmazási előírása szerint, majd egy oralis készítménnyel folytatható. Rázza fel, hogy a por fellazuljon, az utasítás szerint töltsön hozzá vizet, és lefelé fordítva rázza össze! Az üveget minden adag előtt rázza fel (lásd 6.6 pont)!

3

4.3

Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagaival, bármelyik penicillinnel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Súlyos, azonnali típusú túlérzékenységi reakció (pl. anaphylaxia) az anamnézisben egy másik bétalaktám szerrel (pl. egy cefalosporin, karbapenem vagy monobaktám) szemben. Amoxicillin/klavulánsavval összefüggésbe hozható sárgaság/májkárosodás az anamnézisben (lásd 4.8 pont). 4.4


Az amoxicillin/klavulánsav terápia megkezdése előtt alaposan tájékozódni kell, hogy a kórelőzményben előfordult-e túlérzékenységi reakció penicillinekre, cefalosporinokra vagy más béta-laktám típusú hatóanyagokra (lásd 4.3 és 4.8 pont). Súlyos és esetenként fatális túlérzékenységi (anaphylactoid) reakciókat írtak le penicillin-terápia alkalmazásakor. Ezek a reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan egyéneknél, akiknek anamnézisében penicillin-túlérzékenység szerepel, illetve akik atópiásak. Ha allergiás reakció jelentkezik, az amoxicillin/klavulánsav-kezelést azonnal be kell fejezni, és megfelelő alternatív terápiát kell indítani. Amennyiben egy fertőzésről bebizonyosodik, hogy amoxicillin-érzékeny organizmus(ok) okozta/okozták, meg kell fontolni az átállást amoxicillin/klavulánsavról amoxicillinre, a hivatalos ajánlások szerint. Ez az Aktil készítmény nem alkalmazható olyan esetekben, amikor nagy a kockázata annak, hogy a feltételezett kórokozók rezisztensek a béta-laktám szerekkel szemben, és a rezisztenciát nem a klavulánsav gátló hatására érzékeny béta-laktamázok közvetítik. Ez a készítmény nem használható penicillin-rezisztens S. pneumoniae kezelésére. Convulsiók előfordulhatnak olyan betegekben, akiknek vesekárosodása van, vagy akik nagy adagokat kapnak (lásd 4.8 pont). Mononucleosis infectiosa gyanúja esetén az amoxicillin/klavulánsav alkalmazását kerülni kell, mivel ilyen betegekben az amoxicillin adása után morbilliform kiütések jelentkezhetnek. Amoxicillin/klavulánsav és allopurinol egyidejű alkalmazása fokozhatja az allergiás bőrreakciók gyakoriságát. A készítmény tartós alkalmazása, esetenként, a nem-érzékeny kórokozók elszaporodását okozhatja. A kezelés elején előforduló, lázzal járó, pustulákkal kísért generalizált erythema az akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) tünete lehet (lásd 4.8 pont). Ha ilyen reakció előfordul, az Aktil Duo-t le kell állítani, és minden további amoxicillin-kezelés ellenjavallt. Az amoxicillin/klavulánsav bizonyítottan májkárosodásban szenvedő betegeknek csak óvatosan adható (lásd 4.2, 4.3 és 4.8 pont). A májat érintő események túlnyomórészt férfiakban és idősekben fordultak elő, és az elhúzódó kezeléssel lehetnek összefüggésben. Ilyen eseteket nagyon ritkán észleltek gyermekeknél. A jelek és tünetek minden betegcsoportban, általában a kezelés alatt, vagy röviddel a kezelés megkezdése után jelentkeznek, de egyes esetekben hetekkel a kezelés befejezése után lépnek csak fel. Általában reverzibilisek. A májat érintő események súlyosak is lehetnek, és rendkívül ritka esetben halálesetek is előfordultak. Ezekben az esetekben majdnem mindig súlyos alapbetegség állt a háttérben, vagy a beteg egyidejűleg egyéb, bizonyítottan potenciális májkárosító gyógyszert is szedett (lásd 4.8 pont).

4

Szinte mindegyik antibakteriális szer, köztük az amoxicillin, esetében leírtak az antibiotikum-kezeléssel kapcsolatos colitist, melynek súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztetőig terjedhet (lásd 4.8 pont). Ezért fontos antibiotikum-kezelés alatt vagy után jelentkező hasmenés esetén erre a diagnózisra is gondolni. Antibiotikum-kezeléssel kapcsolatos colitis előfordulása esetén az Aktil Duo alkalmazását azonnal le kell állítani, orvos tanácsát kell kérni, és megfelelő kezelést kell indítani. Antiperisztaltikus gyógyszerek alkalmazása ebben az esetben ellenjavallt. Hosszan tartó kezelés esetén ajánlott időszakosan ellenőrizni a vese, a máj és a vérképzőrendszer működését. Amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegnél ritkán a protrombinidő megnyúlását észlelték. Antikoagulánsok egyidejű alkalmazása esetén megfelelő monitorozás szükséges. Az orális antikoagulánsok adagjának módosítására lehet szükség a kívánt véralvadási szint fenntartásához (lásd 4.5 és 4.8 pont). Vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagolást a károsodás mértékének megfelelően kell módosítani (lásd 4.2 pont). Kevés vizeletet ürítő betegeknél, főleg parenteralis adagolás esetén nagyon ritkán előfordult crystalluria. Nagy amoxicillin adagok alkalmazása esetén tanácsos a megfelelő folyadékbevitelt és a vizeletürítést folyamatosan biztosítani az amoxicillin-crystalluria elkerülése érdekében. A hólyagkatéterezett betegeknél a katéter átjárhatóságát szabályos időközönként ellenőrizni kell (lásd 4.9 pont). Amoxicillin-terápia során a a vizeletből történő cukor kimutatásához minden esetben enzimatikus glükóz-oxidáz módszereket kell használni, mivel a nem-enzimatikus módszerek gyakran álpozitív eredményt adhatnak. A klavulánsav jelenléte az Aktil Duo-ban az IgG és az albumin vörösvértest-membránhoz való nem-specifikus kötődését okozhatja, ami álpozitív eredményt ad Coombs teszt alkalmazása esetén. Beszámoltak róla, hogy a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA tesztje egyes amoxicillin/klavulánsavat kapó betegekben pozitív eredményt adott, bár a betegekben később nem igazolódott az Aspergillus fertőzés. Megfigyeltek keresztreakciókat a nem-Aspergillus poliszacharidok és polifuranózok között a Bio-Rad Laboratories Platelia Aspergillus EIA tesztjével, ezért az amoxicillin/klavulánsavval kezelt betegek pozitív teszteredményeit óvatosan kell értelmezni és más diagnosztikai módszerrel kell igazolni. 4.5


Orális antikoagulánsok A gyakorlatban széles körben alkalmaznak együtt orális antikoagulánsokat és penicillin antibiotikumokat anélkül, hogy kölcsönhatást észleltek volna. Azonban a szakirodalom ismer olyan eseteket, amikor acenokumarolra vagy warfarinra állított betegekben megnőtt az International Normalised Ratio (INR) értéke, azután hogy amoxicillint kaptak. Ha az együttes alkalmazásra szükség van, a protrombinidő, illetve az International Normalised Ratio gondos monitorozása szükséges, az amoxicillin szükség szerinti hozzáadásával vagy megvonásával. Emellett az orális antikoagulánsok adagmódosítására is szükség lehet (lásd 4.4 és 4.8 pont). Metotrexát A penicillinek csökkenthetik a metotrexát eliminációját, ami potenciális toxicitásnövekedést okozhat. Probenecid Probenecid egyidejű alkalmazása nem ajánlott. A probenecid csökkenti az amoxicillin renális tubuláris szekrécióját. Probenecid egyidejű alkalmazása az amoxicillin vérszintjének megemelkedését és elhúzódását eredményezheti, de nem befolyásolja a klavulánsav vérszintjét.

5

Mikofenolát-mofetil A mikofenolát-mofetilt kapó betegeknél a mikofenolsav (MPA) aktív metabolit adagolás előtti koncentrációjának kb. 50%-os csökkenését jelentették a per os adott amixocillin és klavulánsav bevételét követően. Az adagolás előtti szintek változása nem feltétlenül tükrözi pontosan az általános MPA-expozíció változásait. Ezért normális esetben nem kell feltétlenül módosítani a mikofenolát-mofetil adagját a graft-diszfunkcióra utaló klinikai bizonyíték hiányában. Azonban, szoros klinikai megfigyelés szükséges a kombináció alkalmazása során és röviddel az antibiotikum-kezelést követően. 4.6


Terhesség Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális/magzati fejlődést, szülést vagy a szülés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásra (lásd 5.3 pont). Az amoxicillin/klavulánsav humán terhességben való alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésre álló kevés számú adat nem utal a congenitalis malformatiók nagyobb kockázatára. Egy idő előtti burokrepedést elszenvedő nőkön végzett vizsgálat eredményei alapján arról számoltak be, hogy a profilaktikus amoxicillin/klavulánsav-kezelés következtében újszülöttekben fokozódhat a nekrotizáló enterocolitis kockázata. Ezért alkalmazása terhesség alatt kerülendő, kivéve, ha az orvos azt nélkülözhetetlennek tartja. Szoptatás Mindkét hatóanyag kiválasztódik az anyatejbe (a klavulánsav hatása szoptatott csecsemők esetében nem ismert). Ezért szoptatott csecsemőknél előfordulhat hasmenés és a nyálkahártya gombás fertőzése, ilyen esetekben a szoptatást be kell fejezni. Az amoxicillin/klavulánsav szoptatás alatt csak az előny/kockázat alapos mérlegelése után alkalmazható. 4.7

A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták, de nemkívánatos hatások (pl. allergiás reakciók, szédülés, convulsiók) előfordulhatnak, melyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket (lásd 4.8 pont). 4.8


A leggyakrabban észlelt gyógyszer-mellékhatások a hasmenés, a hányinger és a hányás. Az amoxicillin/klavulánsav kombinációval folytatott klinikai vizsgálatokból és posztmarketing megfigyelésekből származó gyógyszer-mellékhatások a MedDRA szervrendszer szerinti csoportosításában az alábbiakban vannak felsorolva. A nemkívánatos hatások gyakoriság szerinti besorolására az alábbi kifejezések szolgálnak. Nagyon gyakori (≥ 1/10) Gyakori (≥ 1/100 - < 1/10) Nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100) Ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Fertőző betegségek és parazitafertőzések Mucocutan candidiasis A nem-érzékeny kórokozók elszaporodása Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Reverzibilis leukopenia (beleértve a neutropeniát) Thrombocytopenia

Gyakori Nem ismert Ritka Ritka

6

Reverzibilis agranulocytosis Nem ismert Haemolyticus anaemia Nem ismert Megnyúlt vérzési és protrombinidő1 Nem ismert Immunrendszeri betegségek és tünetek10 Angioneuroticus oedema Nem ismert Anaphylaxia Nem ismert Szérumbetegséghez hasonló tünetek Nem ismert Túlérzékenységi vasculitis Nem ismert Idegrendszeri betegségek és tünetek Szédülés Nem gyakori Fejfájás Nem gyakori Reverzibilis hiperaktivitás Nem ismert 2 Convulsiók Nem ismert Asepticus meningitis Nem ismert Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hasmenés Gyakori Hányinger3 Gyakori Hányás Gyakori Emésztési zavarok Nem gyakori 4 Antibiotikumok szedéséhez társuló colitis Nem ismert Fekete szőrös nyelv Nem ismert Fogfelszín elszíneződése11 Nem ismert Máj- és epebetegségek, illetve tünetek SGOT- és/vagy SGPT-értékek emelkedése5 Nem gyakori Hepatitis6 Nem ismert Cholestaticus icterus6 Nem ismert 7 A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Bőrkiütés Nem gyakori Pruritus Nem gyakori Urticaria Nem gyakori Erythema multiforme Ritka Stevens-Johnson szindróma Nem ismert Toxicus epidermalis necrolysis Nem ismert Bullosus exfoliativ dermatitis Nem ismert Akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)9 Nem ismert Vese-és húgyúti betegségek és tünetek Interstitialis nephritis Nem ismert Crystalluria8 Nem ismert 1 Lásd 4.4 pont. 2 Lásd 4.4 pont. 3 A hányinger többnyire nagy per os adagok esetén jelentkezik. Amennyiben gyomor-bélpanaszok jelentkeznek, azok enyhíthetők az amoxicillin/klavulánsav étkezés elején történő alkalmazásával. 4 Beleértve a pseudomembranosus colitist és a haemorrhagiás colitist is (lásd 4.4 pont). 5 Az SGOT- és/vagy SGPT-értékek mérsékelt emelkedését figyelték meg béta-laktám típusú antibiotikumokkal kezelt betegeknél, de ezen megfigyelések klinikai jelentősége még nem tisztázott. 6 Ezeket a tüneteket egyéb penicillinekkel és cefalosporinokkal kapcsolatban figyelték meg (lásd 4.4 pont). 7 Ha bármilyen túlérzékenységi bőrreakció lép fel, a kezelést abba kell hagyni (lásd 4.4 pont). 8 Lásd 4.9 pont. 9 Lásd 4.3 pont. 10 Lásd 4.4 pont. 11 Gyermekeknél nagyon ritkán észlelték a fogfelszín elszíneződését. A megfelelő szájhigiénia segít a fogfelszín-elszíneződés megszüntetésében, mivel az elszíneződés fogkefével általában eltávolítható.

7

Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9

Túladagolás

A túladagolás jelei és tünetei Gastrointestinalis tünetek, valamint a víz- és elektrolit-háztartás zavarai jelentkezhetnek. Megfigyeltek amoxicillin-crystalluriát, amely néhány esetben veseelégtelenséghez vezetett (lásd 4.4 pont). Convulsiók előfordulhatnak beszűkült vesefunkciójú vagy nagy adagokkal kezelt betegekben. Az amoxicillin hólyagkatéterben való lerakódását észlelték, elsősorban nagy adagok intravénás alkalmazása után. A katéterek átjárhatóságát időről-időre ellenőrizni kell (lásd 4.4 pont). A mérgezés kezelése Gastrointestinalis tünetek esetén tüneti kezelés alkalmazható, figyelemmel a víz- és elektrolit-háztartás egyensúlyára. Az amoxicillin/klavulánsav hemodialízissel eltávolítható a keringésből.

5.


5.1


Farmakoterápiás csoport: penicillinek kombinációi, beleértve a béta-laktamáz-inhibitorokat; ATC kód: J01CR02 Hatásmechanizmus Az amoxicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), mely a bakteriális peptidoglikán-bioszintézis folyamatában egy vagy több enzimet gátol (ezeket gyakran penicillin-kötő fehérjének – penicillin-binding proteins, PBP – nevezik). A peptidoglikán a bakteriális sejftal szerves része és a peptidoglikán-szintézis gátlása gyengíti a sejtfalat, amit rendszerint a sejt lízise és a baktérium pusztulása követ. Az amoxicillin érzékeny a rezisztens baktériumok által termelt béta-laktamázok bontó hatására, így önmagában az amoxicillinnek a hatásspektrumába az ilyen enzimeket termelő organizmusok nem tartoznak bele. A klavulánsav a penicillinekkel szerkezetileg rokon béta-laktám. Egyes béta-laktamáz enzimek inaktiválásával megakadályozza az amoxicillin inaktiválódását. Magának a klavulánsavnak nincs klinikailag hasznos antibakteriális hatása. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés Az amoxicillin esetében a hatékonyság legfontosabb paramétere az, hogy a szérumkoncentráció mennyi ideig haladja meg a minimális gátló koncentrációt (T > MIC). Rezisztencia-mechanizmusok Az amoxicillin/klavulánsavval szembeni rezisztencia két fő mechanizmusa: Olyan bakteriális béta-laktamázok általi intaktiválás, melyeket a klavulánsav nem gátol, ideértve a B, C és D osztályt is.

8

A penicillin-kötő fehérjék (PBP) megváltozása, ami csökkenti az antibakteriális szer célpont iránti affinitását.

A baktériumok impermeabilitása és az efflux pumpamechanizmusok okozhatják vagy segíthetik a bakteriális rezisztencia kialakulását, különösen a Gram-negatív baktériumok esetében. Határértékek Az amoxicillin/klavulánsav kombináció MIC határértékeit a European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) határozza meg. Érzékenységi határértékek (mikrogramm/ml)1 Mérsékelten Érzékeny Rezisztens érzékeny2 1 Haemophilus influenzae ≤1 >1 Moraxella catarrhalis1 ≤1 >1 Staphylococcus aureus2 ≤2 >2 2 Koaguláz-negatív staphylococcusok ≤ 0,25 > 0,25 Enterococcus1 ≤4 8 >8 Streptococcus A, B, C, G5 ≤ 0,25 > 0,25 Streptococcus pneumoniae3 ≤ 0,5 1-2 >2 1, 4 Enterobacteriaceae >8 Gram-negatív anaerobok1 ≤4 8 >8 Gram-pozitív anaerobok1 ≤4 8 >8 1 Fajoktól független határértékek ≤2 4-8 >8 1 A jelentett értékek az amoxicillin-koncentrációkra vonatkoznak. Érzékenységi vizsgálat céljára a klavulánsav-koncentrációt 2 mg/l-ben rögzítették. 2 A jelentett értékek oxacillin-koncentrációk. 3 A táblázatban szereplő határértékekhez az ampicillin határértékeit vették alapul. 4 Az R> 8 mg/l rezisztencia határérték biztosítja, hogy a rezisztencia-mechanizmussal rendelkező izolátumok mind rezisztensként szerepeljen. 5 A táblázatban szereplő határértékekhez a benzilpenicillin határértékeit vették alapul. Mikroorganizmus

A rezisztencia előfordulási gyakorisága egyes fajok esetében földrajzilag és időben erősen változó és kívánatos, hogy legyenek helyi rezisztenciainformációk, különösen akkor, amikor súlyos fertőzéseket kezelnek. Szükség esetén szakember tanácsát kell kérni, ha a rezisztencia helyi előfordulása olyan mérvű, hogy a szer hatása, legalábbis bizonyos fertőzésekben, megkérdőjelezhető. Általában érzékeny fajok Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecalis Gardnerella vaginalis Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny)4 Streptococcus agalactiae Streptococcus pneumoniae1 Streptococcus pyogenes és más béta-hemolitikus streptococcusok Streptococcus viridans csoport Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Capnocytophaga spp. Eikenella corrodens Haemophilus influenzae2 Moraxella catarrhalis Pasteurella multocida Anaerob mikroorganizmusok Bacteroides fragilis

9

Fusobacterium nucleatum Prevotella spp. Fajok, melyek esetében a szerzett rezisztencia probléma lehet Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok Enterococcus faecium3 Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Escherichia coli Klebsiella oxytoca Klebsiella pneumoniae Proteus mirabilis Proteus vulgaris Eredendően rezisztens organizmusok Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok Acinetobacter sp. Citrobacter freundii Enterobacter sp. Legionella pneumophila Morganella morganii Providencia spp. Pseudomonas sp. Serratia sp. Stenotrophomonas maltophilia Egyéb mikroorganizmusok Chlamydophila pneumoniae Chlamydophila psittaci Coxiella burnetti Mycoplasma pneumoniae 1

2

3 4

5.2

Azok a Streptococcus penumoniae törzsek, amelyek rezisztensek a penicillinnel szemben, nem kezelhetők ezzel az amoxicillin-klavulánsav készítménnyel (lásd 4.2 és 4.4 pont). Csökkent érzékenységű törzsekről, amelyek 10%-nál nagyobb gyakorisággal fordultak elő, számoltak be néhány EU országban. Természetes mérsékelt érzékenység, szerzett rezisztencia-mechanizmus hiányában. Minden meticillin-rezisztens staphylococcus rezisztens az amoxicillin/kalvulánsavval szemben. Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás Az amoxicillin és a klavulánsav vizes oldatban fiziológiás pH-nál teljes mértékben disszociál. Per os adva mindkét komponens gyorsan és jól felszívódik. Az amoxicillin/klavulánsav bevétele az étkezés megkezdésekor ajánlott az optimális felszívódás érdekében. Per os alkalmazást követően az amoxicillin és a klavulánsav biohasznosulása közel 70%. Mindkét komponensnek hasonló a plazmaprofilja, és a plazma csúcskoncentráció (T max) eléréséhez szükséges idő mindkét esetben kb. 1 óra. Az alábbi farmakokinetikai eredményeket egy olyan vizsgálatból nyerték, amelyben az egészséges önkéntesek csoportjai az amoxicillin/klavulánsavat (naponta kétszer 875 mg/125 mg tablettában) éhgyomorra kapták.

10

Farmakokinetikai középértékek (±SD) Alkalmazott hatóanyagok Adag (mg) Amoxicillin AMX/CA 875 875 mg/125 mg Klavulánsav AMX/CA 125 875 mg/125 mg AMX – amoxicillin, CA – klavulánsav *Medián (tartomány)

Cmax (mcg/ml)

Tmax* (óra)

AUC(0-24óra) (mcg×óra/ml)

T1/2 (óra)

11,64±2,78

1,50 (1,0-2,5)

53,52±12,31

1,19±0,21

2,18 ±0,99

1,2 (1,0-2,0)

10,16±3,04

0,96±0,12

Az amoxicillin és a klavulánsav amoxicillin/klavulánsavval elért szérumkoncentrációja hasonló ahhoz, ami azonos amoxicillin illetve klavulánsav adag per os adása után alakul ki. Eloszlás A plazmában található összes klavulánsav kb. 25%-a és a plazmában található összes amoxicillin 18%-a kötődik fehérjéhez. A látszólagos megoszlási térfogat 0,3-0,4 l/kg körül van az amoxicillin és kb. 0,2 l/kg a klavulánsav esetében. Intravénás alkalmazást követően mind az amoxicillint, mind a klavulánsavat kimutatták az epehólyagban, a hasi szervek szöveteiben, a bőr-, zsír- és az izomszövetekben, továbbá a synovialis és a peritonealis folyadékokban, az epében és a gennyben. Az amoxicilin nem megfelelően oszlik el a cerebrospinalis folyadékban. Állatkísérletek alapján jelentősebb szöveti halmozódásra utaló adat nincs egyik komponens esetében Az amoxicillin, mint a legtöbb penicillin, kimutatható az anyatejben. Nyomokban a klavulánsav is kimutatható az anyatejben (lásd 4.6 pont). Mind az amoxicillin, mind a klavulánsav átjut a placentán (lásd 4.6 pont). Biotranszformáció Az amoxicillin részben a vizelettel ürül, a kezdő adag 10-25%-ának megfelelő mennyiségű inaktív penicillinsav formájában. A klavulánsav emberben jelentős mértékben metabolizálódik és a vizelettel, a széklettel, valamint szén-dioxid formájában kilégzés útján távozik. Elimináció Az amoxicillin főként a vesén keresztül választódik ki, ugyanakkor a klavulánsav renalis és extrarenalis úton egyaránt ürül. Egészséges egyénekben az amoxicillin/klavulánsav átlagos felezési ideje megközelítőleg 1 óra, az átlagos totális clearance pedig kb. 25 l/óra. Az amoxicillinnek megközelítőleg 60-70%-a, a klavulánsavnak kb. 40-65%-a ürül változatlan formában a vizelettel, egyetlen 250 mg/125 mg-os vagy 500 mg/125 mg-os Aktil filmtabletta beadását követő első 6 órán belül. Különböző vizsgálatokban az amoxicillin 50-85%-a és a klavulánsav 27-60%-a ürült a vizelettel 24 óra leforgása alatt. A klavulánsav esetében a legnagyobb gyógyszermennyiség az alkalmazást követő első 2 órában eliminálódik. Probenecid együttes adása elnyújtja az amoxicillin kiválasztását, de nem nyújtja el a klavulánsav renális kiválasztását (lásd 4.5 pont). Életkor Az amoxicillin eliminációs felezési ideje 3 hónapos-2 éves kisgyermekekben hasonló az idősebb gyermekek és felnőttek esetében észlelt értékekhez. Nagyon fiatal gyermekek esetében, ideértve a koraszülött csecsemőket is, az alkalmazás gyakorisága a születés utáni első héten nem haladhatja meg a napi kétszeri alkalmazást, a kiválasztódás renalis útvonalának éretlensége miatt.

11

Mivel az idősebb betegeknél nagyobb a valószínűsége a beszűkült vesefunkciónak, körültekintően kell az adagot kiválasztani, és hasznos lehet a veseműködés monitorozása. Nemek Egészséges férfiaknak és nőknek per os adva az amoxicillin/klavulánsavat, a nem jelentős mértékben nem befolyásolta sem az amoxicillin, sem a klavulánsav farmakokinetikáját. Vesekárosodás Az amoxicillin/klavulánsav teljes szérum clearance-e a veseműködés csökkenésével arányosan csökken. A gyógyszer-clearance csökkenése kifejezettebb az amoxicillin, mint a klavulánsav esetében, mivel az amoxicillin nagyobb arányban választódik ki a vesén keresztül. Ezért vesekárosodás esetén olyan adagolást kell választani, amely megakadályozza az amoxicillin nem kívánatos felhalmozódását, de ugyanakkor biztosítja a megfelelő klavulánsavszinteket (lásd 4.2 pont). Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknek fokozott elővigyázatossággal adható, a májfunkció rendszeres ellenőrzése mellett. 5.3

A preklinikai biztonságossági vizsgálatok erdményei

A farmakológiai biztonságossági, genotoxicitási, és reprodukciós toxicitási vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre. Ismételt dózisú toxicitási vizsgálatokban az amoxicillin/klavulánsav kutyákban gyomorirritációt, hányást és a nyelv elszíneződését okozta. Karcinogenitási vizsgálatokat az Aktil Duo-val vagy annak összetevőivel nem végeztek.

6.


6.1


Vízmentes citromsav, Földieper aroma, Szacharin-nátrium, Vízmentes nátrium-citrát, Xantán gumi, Kolloid szilicium-dioxid, Mikrokristályos cellulóz és karmellóz-nátrium keverék, Szilicium-dioxid, Mannit. 6.2

Inkompatibilitások



2 év Az elkészített szuszpenziót hűtőszekrényben (2ºC-8ºC) kell tárolni és 7 napon belül fel kell használni. Nem fagyasztható! 6.4


Legfeljebb 25°C-on, a nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

12

A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban. 6.5


35 vagy 70 ml szuszpenzió elkészítéséhez való port (8,75 g vagy 17,5 g) tartalmazó barna üveg fehér, csavaros kupakkal és biztonsági gyűrűvel van lezárva. Minden doboz tartalmaz 1db műanyag adagoló-fecskendőt is. 6.6


A szuszpenzió elkészítése: először az üvegben lévő port összerázással fel kell lazítani, ezután a címkén lévő vonal feléig kell feltölteni tiszta vízzel és jól össze kell rázni, majd pontosan a címkén lévő vonalig kell feltölteni vízzel és ismét jól összerázni. Megjegyzés:  (egy kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.

7.

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


8.

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

OGYI-T- 5063/05 OGYI-T- 5063/06

9.

(35 ml) (70 ml)

A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. június 06. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. november 30.

10.


2016. augusztus 31.

1.

A GYÓGYSZER NEVE

Suprax 200 mg filmtabletta Suprax 100 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz 2.


Suprax 200 mg filmtabletta: 200 mg cefixim (223,84 mg cefixim-trihidrát formában) filmtablettánként. Suprax 100 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz: 100 mg cefixim (111,92 mg cefixim-trihidrát formában) 5 ml elkészített szuszpenzióban. Ismert hatású segédanyag: 5 ml szuszpenzió 2,5 g szacharózt tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3.

GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta Csaknem fehér, hosszúkás, sarkain lekerekített és laposított, mindkét oldalán domború felületű, az egyik oldalán törést segítő vésetekkel és „EM72” kódjellel ellátott filmbevonatú tabletta. A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére, és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza. Por belsőleges szuszpenzióhoz Fehér, illetve krémszínű, laza állományú, eper illatú, homogén por. 4.

KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1


A cefixim olyan 3. generációs cefalosporin antibiotikum, amely szájon át adható cefiximre érzékeny baktériumok által okozott, különböző súlyosságú, akut és krónikus fertőzések kezelésére:  felső légúti fertőzések (pl. fül-orr-gégészeti fertőzések: otitis media, sinusitis, tonsillitis, pharyngitis, laryngitis),  alsó légúti fertőzések (pl. pneumonia, akut bronchitis és krónikus bronchitis akut fellángolása),  a vese és az elvezető húgyutak fertőzései (pl. cystitis, cystourethritis, szövődménymentes pyelonephritis, urethritis, akut gonorrheás urethritis),  epeutak fertőzései. Bizonyított Staphylococcus fertőzést nem szabad Supraxszal kezelni, mert a Staphylococcusok rezisztensek a gyógyszerrel szemben. 4.2


Az adagolás a beteg életkora, testtömege, tünetei és vesefunkciója alapján módosítható. A készítmény naponta egyszer vagy naponta kétszer, szájon át alkalmazandó (lásd 4.4 pont). Adagolás Felnőttek és 12 éves és annál idősebb serdülők Az ajánlott adag naponta 2 filmtabletta. Az ajánlott napi adagot vagy egyszerre, vagy két adagban (reggel és este 1-1 filmtabletta) kell bevenni.

OGYI/13997/2014 OGYI/13999/2014

2

Gyermekek 12 évesnél fiatalabb gyermekek A szuszpenzió nem adható koraszülötteknek és újszülötteknek. 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek a szuszpenzió adása javallt. A szokásos adag napi 8 mg/ttkg. Az ajánlott adagot egyszerre, vagy két részre osztva (reggel és este 4-4 mg/ttkg) kell bevenni. A fertőzés súlyosságától és lokalizációjától függően a napi adag 2-szer 6 mg/ttkg-ig emelhető. 12 éves és annál idősebb serdülők Az ennek a korcsoportnak ajánlott adag megegyezik a felnőttekével. A szuszpenzió adagolására vonatkozó tájékoztató adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Testtömeg 6 kg alatt 6 – 12,5 kg 12,5 – 25 kg 25 – 37,5 kg 37,5 kg felett vagy 12 év felett

Napi adag 1-szer 2,5 ml (1-szer ½ mérőkanál) vagy 2-szer 1,25 ml (2-szer ¼ mérőkanál) 1-szer 5 ml (1-szer 1 mérőkanál) vagy 2-szer 2,5 ml (2-szer ½ mérőkanál) 1-szer 10 ml (1-szer 2 mérőkanál) vagy 2-szer 5 ml (2-szer 1 mérőkanál) 1-szer 15 ml (1-szer 3 mérőkanál) vagy 2-szer 7,5 ml (2-szer 1½ mérőkanál) 1-szer 20 ml (1-szer 4 mérőkanál) vagy 2-szer 10 ml (2-szer 2 mérőkanál)

A szuszpenzióhoz mellékelt adagolókanállal 1,25 ml, 2,5 ml, ill. 5,0 ml szuszpenzió mérhető ki. A szuszpenzió 5 ml-e 100 mg hatóanyagot tartalmaz. Súlyosan károsodott veseműködésű betegek Jelentősen beszűkült vesefunkciójú betegeknek az adagot csökkenteni kell. Felnőttek és 12 éves vagy annál idősebb gyermekek esetében, ha a kreatinin-clearance <20 ml/perc/1,73 m2, a napi adag 1-szer 200 mg, kisebb gyermekeknek ennek megfelelően napi 1-szer 4 mg/ttkg. A kezelés időtartama A szokásos bakteriális fertőzések esetében a kezelés időtartama a betegség lefolyásától függ. Általában 5 -10 napos kezelés elegendő. A béta-hemolizáló Streptococcus-fertőzések kezelését elővigyázatosságból, az esetleges késői szövődmények (febris rheumatica, glomerulonephritis) elkerülése céljából legalább 10 napig kell folytatni. Nők szövődménymentes húgyúti fertőzéseinek kezelésére gyakran 1-3 nap elegendő. Szövődménymentes gonorrhoea esetén elég a cefixim 400 mg-os egyszeri adagja. A gonorrhoeás fertőzés kezelésének eredményét a kezelés után 3-4 nappal végzett tenyésztéssel ellenőrizni kell. Az alkalmazás módja Per os alkalmazásra. A gyógyszer szedhető étkezés előtt és közben egyaránt; ez a hatóanyag felszívódását nem befolyásolja. A filmtablettákat bőséges folyadékkal kell lenyelni. A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál. A szuszpenziót a mellékelt (1,25 ml, 2,5 ml, ill. 5,0 ml beosztással ellátott) adagolókanállal kell kimérni. A Supraxot csak vízzel lehet szuszpendálni, tejjel vagy gyümölcslével nem! Az üveget minden használat előtt erősen fel kell rázni, majd kis ideig állni hagyni, míg a képződött hab le nem ülepszik. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban. 4.3

Ellenjavallatok

Cefalosporinokkal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

3

4.4


A bőrt érintő, súlyos mellékhatások A cefiximmel kezelt betegek egy részénél súlyos, a bőrt érintő mellékhatásokat jelentettek, mint pl. toxicus epidermalis necrolysis, Stevens-Johnson szindróma, valamint eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó, gyógyszer által kiváltott kiütés (DRESS). Ha a bőrt érintő, súlyos mellékhatás jelentkezik, a cefixim adását le kell állítani, és megfelelő kezelést és/vagy intézkedéseket kell alkalmazni. Penicillinekkel szembeni túlérzékenység A cefixim csak óvatosan alkalmazható olyan egyéneknél, akiknek anamnézisében penicillinnel vagy más béta-laktám antibiotikumokkal szembeni túlérzékenység szerepel, mert a cefalosporinokkal szemben keresztallergiás reakció léphet fel. A Suprax más béta-laktám antibiotikumokhoz hasonlóan allergiás reakciókat okozhat. Ezért csak fokozott óvatossággal adható olyan betegeknek, akiknek anamnézisében allergiás tünetek vagy asthma bronchiale szerepelnek. Az anafilaxiás reakció kialakulása azonnali adrenalin, oxigén és szteroid adását és a szabad légutak biztosítását igényli. Haemolyticus anaemia A cefalosporinokra (a gyógyszerosztály egészére) nézve gyógyszer által kiváltott haemolyticus anaemiát írtak le, ezen belül halálos kimenetelű, súlyos eseteket is. Olyan esetről is beszámoltak, amikor egy korábban cefalosporinnal (ezen belül cefiximmel) összefüggő haemolyticus anaemiával diagnosztizált betegnél a cefalosporin ismételt adásakor újra haemolyticus anaemia jelentkezett. Akut veseelégtelenség A cefixim más cefalosporinokhoz hasonlóan háttérbetegségként akut veseelégtelenséget okozhat, beleértve a tubulointerstitialis nephritist is. Akut veseelégtelenség esetén a cefixim adását le kell állítani, és megfelelő kezelést és/vagy intézkedéseket kell alkalmazni. Veseműködési zavar Súlyos veseműködési zavar esetén (kreatinin-clearance <10 ml/perc/1,73 m2) a Suprax alkalmazása különös óvatosságot igényel (lásd 4.2 pont). Egyebek Hányással, hasmenéssel járó súlyos gyomor- és bélműködési zavarok esetén nem célszerű a Suprax-kezelés, mert a gyógyszer megfelelő felszívódása nem biztosított (ilyen esetben parenterálisan kell adni alkalmas antibiotikumot). A gyógyszer tartós vagy ismételt adása esetén felülfertőződés alakulhat ki rezisztens baktériummal vagy sarjadzógombával. Súlyos vagy tartósan fennálló hasmenés esetén gondolni kell pseudomembranosus colitisre! Ilyen esetben be kell szüntetni a készítmény adagolását és a beteget megfelelő kezelésben kell részesíteni. A perisztaltikát gátló gyógyszerek ellenjavalltak. Gyermekek A cefixim biztonságosságát koraszülötteknél és újszülötteknél még nem bizonyították. További klinikai tapasztalatok megszerzéséig nem szabad Supraxot adni koraszülötteknek és újszülötteknek. Figyelmeztetés cukorbetegek számára 5 ml használatra kész szuszpenzió 2,5 g szacharózt (0,21 kenyéregység) tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. 4.5


Laboratóriumi eredményekre gyakorolt hatás A Suprax-kezelés során a nem enzimatikus módszerrel (Benedict-oldat, Fehling-oldat vagy Clinitest tabletta alkalmazásával) végzett vizeletcukor meghatározás álpozitív eredményt adhat. Enzimatikus

4

glükózoxidáz-reakciókon (pl. Tes-Tape) alapuló glükóztesztek alkalmazása ajánlott. A direkt Coombs-teszt a cefiximkezelés ideje alatt téves eredményt hozhat. Ha a Supraxot valamilyen aminoglikozid antibiotikummal, polimixin B-vel, kolisztinnel, ill. nagy dózisú kacs-diuretikummal (pl. furoszemiddel) adják együtt, a veseműködést gondosan ellenőrizni kell, különösen olyan betegeknél, akiknél korábban beszűkült vesefunkciót észleltek. A cefixim körültekintően alkalmazandó azoknál a betegeknél, akiket kumarin-típusú véralvadásgátlókkal, pl. warfarin-káliummal kezelnek. Mivel a cefixim fokozhatja a véralvadásgátlók hatását, a protrombinidő vérzéssel vagy anélkül jelentkező meghosszabbodása fordulhat elő. Nifedipin egészséges önkénteseknél megnövelte a cefixim biohasznosulását, de ennek klinikai jelentősége nem bizonyított. Ezidáig nem figyeltek meg metabolikus kölcsönhatást a Suprax és más gyógyszerek között. Acetilciszteint tartalmazó mukolitikumokkal egyidejűleg bevehető. 4.6


Terhesség A cefixim biztonságosságát terhesség alatt még nem bizonyították. A kísérletes vizsgálatok nem utalnak magzatkárosító hatásra, azonban terhességben, különösen a terhesség első 3 hónapjában csak az előny/kockázat gondos egyedi mérlegelésével adható. A cefixim átjut a placentán. A köldökzsinór vérben az anyai szérumkoncentráció 1/6-1/2 része található. Szoptatás Nem ismert, hogy a cefixim kiválasztódik-e az anyatejbe. A szoptatás idején történő alkalmazása nem javallt. A cefixim alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik-e fel, vagy megszakítják a kezelést/tartózkodnak a kezeléstől – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve. 4.7


Nem ismert, hogy a cefixim befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8


A mellékhatások osztályozása MedDRA szervrendszerek és gyakoriság szerint. Az alább felsorolt mellékhatásokat klinikai vizsgálatok során és/vagy a forgalomba hozatalt követően figyelték meg. SzervNem gyakori Ritka Gyakori rendszer (≥1/1000 (≥1/10 000 (MedDRA (≥1/100 - 1/10) 1/100) 1/1000) 11.0) Fertőző betegségek és parazitafertőzé sek VérképzőEosinophilia szervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka (1/10 000)

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Pseudomembranosus colitis Leukopenia, Granulocytopenia, Agranulocytosis, Haemolyticus Pancytopenia, anaemia Thrombocytopenia, Coagulopathia

5

SzervNem gyakori Ritka Gyakori rendszer (≥1/1000 (≥1/10 000 (MedDRA (≥1/100 - 1/10) 1/100) 1/1000) 11.0) ImmunTúlérzékenységi rendszeri reakciók, betegségek és Anafilaxiás sokk tünetek AnyagcsereÉtvágytalanság és táplálkozási betegségek és tünetek Idegrendszeri Fejfájás Szédülés betegségek és tünetek Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek EmésztőHíg széklet, rendszeri Hasmenés betegségek és tünetek Máj- és epebetegségek , illetve tünetek A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Szérumbetegséghez hasonló reakciók

Átmeneti hiperaktivitás, Fokozott görcskészség Dyspnoe

Hasi fájdalom, Hányinger, Hányás

Meteorizmus

Dyspepsia

Icterus, Hepatitis, Cholestasis Bőrkiütések Viszketés (exanthema, erythema)

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Nagyon ritka (1/10 000)

Nyálkahártyagyulladás

Erythema exudativum multiforme, Toxicus epidermalis necrolysis

Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó, gyógyszer által kiváltott kiütés (DRESS), Urticaria, Stevens-Johnson szindróma Akut veseelégtelenség, beleértve a tubulointerstitialis nephritis okozta veseelégtelenséget is Pyrexia, Arcödéma

6

SzervNem gyakori Ritka Gyakori rendszer (≥1/1000 (≥1/10 000 (MedDRA (≥1/100 - 1/10) 1/100) 1/1000) 11.0) Laboratóriumi A szérum Karbamidnitrogén és egyéb májeredetű -szint emelkedése vizsgálatok enzimjeinek eredményei reverzibilis emelkedése (aszpartátaminotranszf eráz, alaninaminotranszf eráz, alkalikus foszfatáz)

Nagyon ritka (1/10 000) Emelkedett szérum kreatininszint

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) A vér bilirubinszintjének emelkedése

A gastrointestinalis mellékhatások gyakrabban jelentkeznek, ha a napi adagot a beteg egyszerre veszi be. Ritkán (>0,01%), a gyógyszer tartós vagy ismételt adása esetén felülfertőződés alakulhat ki rezisztens baktériummal vagy sarjadzógombával. Túlérzékenységi jelenségek Cefalosporinok szájon át történő alkalmazása során az allergiás bőrjelenségeken kívül, ritkán (>0,01%) különböző súlyosságú, egészen az anafilaxiás sokkig terjedő túlérzékenységi reakciókat figyeltek meg, de ezek lényegesen ritkábbak, mint parenterális alkalmazást követően. A súlyos, akut túlérzékenységi reakció megnyilvánulása lehet az arcödéma, a nyelvduzzanat, a légutak beszűkülésével járó gégeödéma, a palpitatio, a légszomj, a vérnyomásesés, ami a fenyegető sokkig terjedhet. Ilyen jelenségek esetén azonnali orvosi segítség szükséges. A szenzibilizáció következtében kialakuló allergia egyes esetekben megnyilvánulhat még ritkán (>0,01%) gyógyszereredetű lázban, és igen ritkán (≤0,01%) szérumbetegséghez hasonló reakciókban, haemolyticus anaemiában, valamint interstitialis nephritisben. A nagyon ritkán előforduló vérképelváltozások a kezelés befejeztével maguktól normalizálódtak. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9

Túladagolás

Supraxszal kapcsolatos mérgezési tüneteket még nem jelentettek. Specifikus antidotuma nincs. Túladagolás esetén az általános támogató beavatkozások elvégzése ajánlott. Haemo-, ill. peritonealis dialízissel nem lehet lényeges mennyiségű hatóanyagot eltávolítani a szervezetből. 5.


5.1


Farmakoterápiás csoport: egyéb béta-laktám antibiotikumok ATC kód: J01DD08 Hatóanyaga a cefixim, egy per os adható, 3. generációs cefalosporin antibiotikum.

7

Hatásmechanizmus A cefixim baktericid hatású, hatásmechanizmusa a bakteriális sejtfalszintézis gátlásán alapul. Béta-laktamázokkal szembeni kivételes ellenállóképessége révén számos penicillinre és más cefalosporinra rezisztens baktérium érzékeny cefiximre. Klinikai hatásosság A cefixim széles spektrumú aktivitást mutat a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen. A Suprax általában az alábbi kórokozók ellen hatásos: Streptococcus pneumoniae Streptococcus pyogenes Streptococcus agalacticae Haemophilus influenzae Haemophilus parainfluenzae Moraxella catarrhalis Neisseria gonorrhoeae Escherichia coli Proteus mirabilis Proteus spp. (beleértve az indol-pozitív fajokat is) Proteus vulgaris Klebsiella pneumoniae Klebsiella oxytoca Enterobacter spp. Pasteurella multocida Providencia spp. Salmonella spp. Shigella spp. Citrobacter amalonaticus Citrobacter diversus Serratia marcescens Cefiximre rezisztens kórokozók: Pseudomonas spp. Enterococcusok Listeria monocytogenes a legtöbb Staphylococcus (mind a koaguláz-pozitív, mind a koaguláz-negatív, valamint a meticillin-rezisztens törzsek) az anaerob baktériumtörzsek többsége 5.2

Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás, eloszlás és biotranszformáció A per os alkalmazott cefixim abszolút biohasznosulása a 22-54% közötti tartományba esik. Az étel nem befolyásolja jelentősen a felszívódást, ezért a cefixim étkezéstől függetlenül bevehető. In vitro vizsgálatokból származó adatok alapján a cefiximre érzékeny, általánosan előforduló patogének ellen a szérum vagy a vizelet 1 μg/ml, vagy ezt meghaladó koncentrációi már elegendőek voltak. A felnőtt vagy gyermekkorú betegek számára ajánlott dózisokból származó szérum csúcskoncentrációk jellemzően 1,5-3 μg/ml közé esnek. A többszöri adagolást követően az akkumuláció csekély, vagy egyáltalán nem jelentkezik. Összehasonlították egészséges idős (64 évnél idősebb) és fiatal (11 és 35 év közötti) önkénteseknél az 5 napon át napi egyszer 400 mg adagolású cefixim farmakokinetikáját. A közepes Cmax és az AUC értéke az idősebbeknél valamivel magasabbnak adódott. Az időskorúak ugyanazt a dózist kaphatják, mint az átlagos népesség. A cefixim szérumfehérjékhez való kapcsolódása jól meghatározott mind az emberi, mind az állati szérumban. Majdnem kizárólag az albuminfrakcióhoz kötődik, míg az átlagos szabad frakció kb.

8

30%-ot tesz ki. A humán szérumban a cefixim fehérjekötődése csak igen magas, a klinikai gyakorlatban el nem ért koncentrációknál bizonyult koncentrációfüggőnek. Elimináció A cefixim túlnyomórészt változatlan formában kiürül a vizelettel, elsődlegesen a glomerularis filtráció mechanizmusán keresztül. Sem a plazmában, sem a vizeletben nem azonosították a cefixim metabolitjait. Szoptató patkányoknál az anyatejjel az utódokba átkerülő, 14C-gyel jelzett cefixim kis mennyiségű volt (az anyaállat szervezetében található cefixim mennyiségének kb. 1,5 %-a jelent meg az ivadékban). Nincsenek elérhető adatok a cefixim humán anyatejbe történő kiválasztódásával kapcsolatosan. Vemhes patkányokban a jelzett cefixim placentaris transzfere csekély volt. Beszűkült veseműködés A különböző fokú veseműködési zavart mutató betegeknél 400 mg egyszeri, orális adagban alkalmazott cefiximmel végzett vizsgálatok azt jelezték, hogy az eliminációs felezési idő, az orális clearance (CL/F), a veseclearance és az AUC a súlyos veseműködési zavart mutató (kreatinin-clearance <20 ml/perc), illetve hemodialízis vagy folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) alatt álló betegek esetében egészséges önkéntesekhez viszonyítva megváltozik. A cefixim farmakokinetikai tulajdonságai (középértékek) egészséges önkénteseknél és különböző fokú veseműködési zavart mutató betegeknél Vizsgálati csoport

CLCr (ml/perc /1,73m2) 111

Cmax (mg/l)

Tmax (h)

T1/2β (h)

AUC (mg·h/l)

CL/F (ml/kg/h)

Veseclearance (ml/kg/h)

Egészséges 4,9 4,9 3,2 40 141 22 önkéntesek Veseműködési zavar Nagyon 71 5,8 4,0 4,7 57 127 22 enyhe Enyhe 51 7,6 4,5 7,0 90 70 10 Közepes 28 7,5 3,5 7,2 100 80 3.7 Súlyos 9,8 9,6 6,0 11,5# 188# 41# 2,1# Hemodialízis 1,3 6,2 4,8 8,2 94 73 0,4# # # # CAPD 3,0 10,2 5,0 14,9 220 42 0,5# A különbség egészséges önkéntesekhez viszonyítva statisztikailag szignifikáns Rövidítések: CLCr = kreatinin-clearance, T1/2β= eliminációs felezési idő, CL/F = orális clearance, CAPD = folyamatos ambuláns peritoneális dialízis # p<0,05 egészséges önkéntesekhez viszonyítva 5.3

A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei

Három állatfajon (patkány, egér, nyúl) végzett vizsgálatok nem mutattak teratogén hatást, ahogyan nincs kimutatható hatás patkányok fertilitására, peri- és postnatalis fejlődésére sem. Több in vitro és in vivo mutagenitási teszt negatívnak bizonyult. Megfelelő bizonyossággal kizárható a cefixim emberre gyakorolt mutagén hatása. 6.


6.1


Filmtabletta Mag: magnézium-sztearát hidegen duzzadó keményítő mikrokristályos cellulóz kalcium-hidrogén-foszfát-dihidrát

9

Bevonat: nátrium-lauril-szulfát hígan folyó paraffin titán-dioxid (E171) hipromellóz Por belsőleges szuszpenzióhoz nátrium-benzoát eper aroma xantán gumi szacharóz 6.2

Inkompatibilitások



2 év 6.4


Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A szuszpenzió elkészítés után 14 napig használható. 6.5


Suprax 200 mg filmtabletta 10 db filmtabletta, PVC/PVDC// Al buborékcsomagolásban és dobozban. Suprax 100 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz 26,5 g por fehér, biztonsági PE kupakkal lezárt barna, 50 ml-es üvegbe töltve. 1 db üveg + 1 db átlátszó, 5 ml-es (1,25 ml/ 2,5 ml/5 ml beosztású) PP adagolókanál dobozban. 6.6


A szuszpenzió elkészítése A port tartalmazó üveget először erősen fel kell rázni a por fellazítása céljából. Ezután az üvegbe, a címkén feltüntetett jelig friss csapvizet kell tölteni, és azonnal ismét fel kell rázni. Rövid állást (ülepedést) követően a címkén feltüntetett jelig vizet kell utánatölteni, majd a szuszpenziót ismét erősen fel kell rázni. A szuszpenzió így használatra kész. Legfeljebb 25ºC-on (szobahőmérsékleten) tárolva 2 hétig hatását és ízét teljesen megtartja. Megjegyzés   (két kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 7.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


10

8.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T- 4926/01 OGYI-T- 4926/02 9.

(Suprax 200 mg filmtabletta, 10 x) (Suprax 100 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz)


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1996. március 26. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. szeptember 24. 10.


2014. szeptember 11.

1.

A GYÓGYSZER NEVE

Savulin 500 mg filmtabletta

2.


Savulin 500 mg filmtabletta: 500 mg levofloxacin (512,46 mg levofloxacin-hemihidrát formájában) filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.

GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta. 500 mg filmtabletta: Rózsaszín, hosszúkás, mindkét oldalán domború filmtabletta, mindkét oldalán bemetszéssel; az egyik oldalon a bemetszés két oldalán „L” és „V” jelöléssel. A filmtabletta egyenlő adagokra osztható.

4.

KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1


A Savulin felnőttek kezelésére javasolt az alábbi fertőzésekben (lásd 4.4 és 5.1 pont): -

Akut bakteriális sinusitis Krónikus bronchitis akut exacerbációja Közösségben szerzett pneumonia Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések.

A fent említett fertőzéseknél a Savulin kizárólag akkor használható, ha az általánosan ajánlott antibakteriális szerek a kezdeti kezelés során nem bizonyulnak hatékonynak. -

Pyelonephritis és szövődményes húgyúti infekciók (lásd 4.4 pont) Krónikus bakteriális prostatitis Szövődménymentes cystitis (lásd 4.4 pont) Anthrax-inhaláció: fertőzést követő profilaxis és terápia (lásd 4.4 pont)

A Savulin a kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin-kezelést követően. Az antibakteriális készítmények megfelelő alkalmazásával kapcsolatos hivatalos irányelveket figyelembe kell venni. 4.2


Adagolás A Savulint naponta egy vagy két alkalommal kell bevenni. Az adagolás a fertőzés típusától és súlyosságától, valamint a feltételezett kórokozó érzékenységétől függ. A Savulin a levofloxacin-kezelés befejezésére is alkalmazható olyan betegeknél, akiknél javulás mutatkozik a kezdeti intravénás levofloxacin-tartalmú gyógyszerrel történt kezelést követően. Mivel a parenterális, ill. az orális gyógyszerforma bioekvivalens, ugyanaz az adag alkalmazható. OGYÉI/28767/2016

2

A Savulin adagolására vonatkozóan az alábbi javaslatok adhatók: Adagolás normál veseműködés esetén (kreatinin-clearance >50 ml/perc) Javallatok

Napi adagolás (a kórkép súlyosságától függően)

Akut bakteriális sinusitis Krónikus bronchitis akut bakteriális exacerbációja Közösségben szerzett pneumonia Pyelonephritis Szövődménymentes cystitis Szövődményes húgyúti infekciók Krónikus bakteriális prostatitis Szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések Anthrax-inhaláció

500 mg naponta 1-szer 500 mg naponta 1-szer

A kezelés időtartama (a kórkép súlyosságától függően) 10-14 nap 7-10 nap

500 mg naponta 1-szer vagy 2-szer 7-14 nap 500 mg naponta 1-szer 250 mg naponta 1-szer 500 mg naponta 1-szer

7-10 nap 3 nap 7-14 nap

500 mg naponta 1-szer 28 nap 500 mg naponta 1-szer vagy 2-szer 7-14 nap 500 mg naponta egyszer

8 hét

Speciális betegcsoportok Adagolás károsodott veseműködés esetén (kreatinin-clearance ≤ 50 ml/perc) Kreatinin-clearance

Adagolás 250 mg/24 óra 500 mg/24 óra első adag: 250 mg első adag: 500 mg majd: 125 mg/24 óra majd: 250 mg/24 óra majd: 125 mg/48 óra majd: 125 mg/24 óra majd: 125 mg/48 óra majd: 125 mg/24 óra

500 mg/12 óra első adag: 500 mg majd: 250 mg/12 óra majd: 125 mg/12 óra majd: 125 mg/24 óra

20-50 ml/perc 10-19 ml/perc <10 ml/perc (beleértve a hemodialízist és a CAPD-t is)1 1Hemodialízist vagy folyamatos ambulanter végzett peritonealis dialízist (CAPD) követően kiegészítő adag alkalmazása nem szüksége. A Savulin 125 mg-os adagja nem elérhető. Májkárosodás Mivel a levofloxacin nem metabolizálódik a májban jelentős mennyiségben, és kiválasztása elsősorban a vesén át történik, az adag módosítása nem szükséges. Időskorú betegek A vesefunkciók miatti megfontolásokon kívül az idős betegeknél nem szükséges az adag módosítása (lásd 4.4 pont „Íngyulladás és ínszakadás” és a „QT-intervallum meghosszabbodása”). Gyermekek A levofloxacin alkalmazása gyermekek és növésben lévő serdülők esetében ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Az alkalmazás módja A Savulint egészben, szétrágás nélkül, megfelelő mennyiségű folyadékkal kell bevenni. A filmtabletta étkezés alatt vagy az étkezések közötti időszakban is bevehető. A Savulint vas-sók, cink-sók, magnézium- vagy alumínium-tartalmú savlekötők, vagy didanozin (csak alumíniumot- vagy magnéziumot tartalmazó didanozin pufferek esetén) és szukralfát alkalmazása előtt

3

vagy után legalább két órával kell bevenni, mivel ezek a felszívódást csökkenthetik (lásd 4.5 pont). A filmtabletta az előírt adag nagyságától függően a bemetszés mentén egyenlő adagokra osztható. 4.3

Ellenjavallatok

A levofloxacin-tartalmú filmtabletta alkalmazása tilos: a készítmény hatóanyagával, bármely más kinolonnal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén, epilepsziában szenvedő betegeknél, azon betegeknél, akiknek az anamnézisében a fluorokinolonok adásával összefüggésbe hozható ínbetegségek szerepelnek, gyermekeknél vagy növésben lévő serdülőknél, terhesség alatt, szoptatás esetén. 4.4


Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) A meticillin-rezisztens S. aureus nagy valószínűséggel keresztrezisztenciát mutat a fluorokinolonokkal – beleértve a levofloxacint – szemben. Ezért ismert vagy feltételezett MRSA fertőzések kezelésére a levofloxacin alkalmazása nem ajánlott, hacsak a laboratóriumi eredmények nem igazolják a kórokozó levofloxacinnal szembeni érzékenységét (amennyiben az MRSA fertőzésre általánosan ajánlott antibakteriális készítmények nem hatékonyak). A levofloxacin alkalmazható megfelelően diagnosztizált akut bakteriális sinusitis és krónikus bronchitis akut exacerbációja esetén is. E. coli rezisztencia A fluorokinolonokra rezisztens E. coli - a húgyúti fertőzésekért leggyakrabban felelős kórokozó változatos formában fordul elő az Európai Unió területén. Ezért a helyi viszonyoknak megfelelő fluorokinolonokra vonatkozó E. coli rezisztencia gyakoriságot kell figyelembe venni a kezelésnél. Anthrax-inhaláció Az emberben történő alkalmazásra vonatkozó korlátozott adatok az in vitro Bacillus anthracis érzékenységi adataiból és állatkísérletes adatokból származnak. A kezelőorvosnak a nemzeti és/vagy a nemzetközi terápiás irányelveknek megfelelően kell eljárni anthraxfertőzés esetén. Íngyulladás, ínszakadás Ritkán jelentkezhet íngyulladás, ami leggyakrabban az Achilles-inat érinti, és ínszakadáshoz vezethet. Az íngyulladás és az ínszakadás a kezelés megkezdését követő 48 órán belül jelentkezhet akár mindkét oldalon, és a kezelést abbahagyását követően hónapokkal később is jelentettek eseteket. Az íngyulladás és az ínszakadás kockázata nagyobb a 60 év feletti betegeknél, az 1000 mg napi adagban részesülő, valamint kortikoszteroidot szedő betegeknél. Idős betegeknél a napi dózist a kreatinin-clearance-nek megfelelően kell beállítani (lásd 4.2 pont). Ezeket a betegeket szorosan ellenőrizni kell, ha levofloxacin-kezelésben részesülnek. Minden betegnek tájékoztatnia kell a kezelőorvosát, amennyiben az íngyulladásra utaló tüneteket észlel. Ha tendinitis gyanúja felmerül, a levofloxacin adását azonnal abba kell hagyni, és az érintett ín megfelelő kezelését (pl. immobilizációt) meg kell kezdeni (lásd 4.3 és 4.8 pont). Clostridium difficile-hez társuló kísérőbetegség A levofloxacinnal végzett kezelés során vagy azt követően (akár a kezelés után több héttel) jelentkező hasmenés, főleg, ha az súlyos mértékű, folyamatosan fennáll és/vagy véres, Clostridium difficile okozta betegség (Clostridium difficile-associated disease, CDAD) tünete lehet. A CDAD az enyhétől az életveszélyes állapotig terjedhet, a legsúlyosabb formája a pseudomembranosus colitis (lásd 4.8 pont). Ezért fontos, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a levofloxacinnal történő kezelés folyamán vagy azt követően súlyos hasmenés alakul ki, figyelembe vegyék a pseudomembranosus colitis gyanúját.

4

Amennyiben a CDAD gyanúja felmerül, vagy megerősítésre kerül, a levofloxacin adását azonnal abba kell hagyni, és a beteget késedelem nélkül megfelelő kezelésben kell részesíteni. Ilyen esetben a bélperisztaltikát gátló készítmények alkalmazása ellenjavallt. Görcsrohamra hajlamos betegek A kinolonok csökkenthetik az agyi görcsküszöböt, ezáltal görcsrohamot indukálhatnak. A levofloxacin adása ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében epilepszia szerepel (lásd 4.3 pont). Ezért a többi kinolonhoz hasonlóan, csak rendkívüli óvatossággal adható a készítmény a görcsrohamra hajlamos betegeknek, vagy az agyi görcsküszöböt csökkentő hatóanyagokkal együtt, mint pl. a teofillinnel történő kezelés esetén (lásd 4.5 pont). Konvulzív görcsrohamok kialakulása esetén (lásd 4.8 pont) a levofloxacinnal végzett kezelést abba kell hagyni. Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiányban szenvedő betegek Kinolon-típusú antibakteriális készítménnyel történő kezelés esetén a látens vagy manifeszt glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiányban szenvedő betegek hajlamosak lehetnek hemolitikus reakciókra, ezért a levofloxacint körültekintően kell alkalmazni, és a hemolízisre utaló jeleket figyelni kell. Vesekárosodásban szenvedő betegek Mivel a levofloxacin főként a vesén keresztül választódik ki, vesekárosodásban szenvedő betegeknél a Savulin adagját módosítani kell (lásd 4.2 pont). Túlérzékenységi reakciók Esetenként már az első adag beadását követően súlyos, potenciálisan halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciókat (pl. angioödémától akár az anafilaxiás sokkig) okozhat a levofloxacin (lásd 4.8 pont). A betegeket figyelmeztetni kell, hogy ilyen esetben azonnal abba kell hagyniuk a kezelést, és azonnal fel kell keresniük a kezelőorvosukat vagy az ügyeletes orvost, aki majd a megfelelő sürgősségi intézkedéseket megteszi. Súlyos hólyagos bőrreakciók Súlyos hólyagos bőrreakciókat jelentettek levofloxacin-kezelés esetén, mint pl. a Stevens-Johnson szindróma vagy a toxicus epidermalis necrolysis (lásd 4.8 pont). A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben bőr- és/vagy nyálkahártya elváltozásokat észlelnek, a készítmény további alkalmazását megelőzően azonnal értesítsék kezelőorvosukat. Dysglycaemia A többi kinolonhoz hasonlóan a vércukorszint eltéréseiről, beleértve a hypoglycaemia, illetve a hyperglycaemia eseteiről számoltak be általában olyan diabéteszes betegeknél, akik egyidejűleg orális antidiabetikumot (pl. glibenklamidot) szedtek vagy inzulin-kezelésben részesültek. Hypoglycaemiás kóma eseteit jelentették. Ezeknél a diabéteszes betegeknél a vércukorszint szoros ellenőrzése ajánlott (lásd 4.8 pont). A fényérzékenység megelőzése Fényérzékenységet jelentettek levofloxacin alkalmazásakor (lásd 4.8 pont). A fényérzékenység kialakulásának megelőzése érdekében javasolt, hogy a betegek feleslegesen ne tegyék ki magukat erős napfénynek, vagy mesterséges UV-sugárzásnak (pl. kvarclámpa, szolárium) a kezelés alatt, és azt követően 48 óráig. K-vitamin antagonistával történő egyidejű kezelés Mivel a levofloxacinnal és K-vitamin antagonistával (pl. warfarinnal) egyidejűleg kezelt betegekben előfordulhat a véralvadási értékek (PT/INR) növekedése és/vagy vérzés, e szerek egyidejű alkalmazása esetén a véralvadási értékeket ellenőrizni kell (lásd 4.5 pont). Pszichotikus reakciók Kinolonokkal, így levofloxacinnal kezelt betegeknél beszámoltak pszichotikus reakciók előfordulásáról. Nagyon ritka esetekben ezek öngyilkossági gondolatokig és önveszélyes magatartásig súlyosbodtak, akár már egyetlen levofloxacin adag bevételét követően (lásd 4.8 pont). Abban az

5

esetben, ha a betegnél ilyen reakciók jelentkeznek, a levofloxacin adását meg kell szakítani, és megfelelő intézkedéseket kell tenni. Óvatosság javasolt, ha a levofloxacint pszichotikus betegeknek adják, vagy olyan betegeknek, akiknek a kórtörténetében pszichiátriai betegség szerepel. QT-intervallum meghosszabbodása A fluorokinolonok, beleértve a levofloxacint, alkalmazása során fokozott óvatosságra van szükség azoknál a betegeknél, akiknél olyan ismert kockázati tényezők állnak fenn, melyek a QT-intervallum meghosszabbodására hajlamosítanak, mint például: veleszületett hosszú QT-szindróma egyidejűleg alkalmazott, bizonyítottan a QT-intervallum meghosszabbodását eredményező gyógyszerek (pl. az IA és a III osztályú antiarrhythmicumok, a triciklikus antidepresszánsok, a makrolidok és az antipszichotikumok) nem korrigált elektrolitegyensúly-zavar (pl. hypokalaemia és hypomagnesemia) szívbetegségek (pl. szívelégtelenség, myocardialis infarctus, bradycardia). Az idős betegek és a nők érzékenyebben reagálhatnak a QTc-intervallum megnyúlását okozó gyógyszerekre. Ezért a fluorokinolonok, így a levofloxacin alkalmazásakor is ezen betegcsoportok esetében óvatosan kell eljárni (lásd 4.2 pont „Időskorú betegek”bekezdést, valamint a 4.5, 4.8 és 4.9 pontot). Perifériás neuropathia Fluorokinolonokat, köztük levofloxacint szedő betegeknél beszámoltak szenzoros vagy szenzomotoros perifériás neuropathiáról, amelynek gyors lehet a kialakulása (lásd 4.8 pont). A visszafordíthatatlan állapot kialakulásának a megelőzése érdekében a levofloxacin adását abba kell hagyni, ha a beteg neuropathiára utaló tüneteket észlel. Hepatobiliaris rendellenességek A levofloxacinnal kapcsolatban akár életveszélyes májelégtelenséghez vezető májnecrosis, illetve halálos kimenetelű májelégtelenség kialakulásáról is beszámoltak, különösen olyan betegeknél, akik egyéb súlyos betegségben, pl. sepsisben szenvedtek (lásd 4.8 pont). A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy szakítsák meg a kezelést, és vegyék fel kezelőorvosukkal a kapcsolatot, amennyiben májbetegségre utaló jelek vagy tünetek - így étvágytalanság, sárgaság, sötét vizelet, viszketés, vagy a has érzékenysége - jelentkeznek. Myasthenia gravis súlyosbodása A fluorokinolonok, beleértve a levofloxacint is, gátolják a neuromuscularis aktivitást, és ezért myasthenia gravisban szenvedő betegeknél súlyosbíthatják az izomgyengeséget. A forgalomba hozatalt követően súlyos mellékhatásokat, beleérve a halált és a légzéstámogatást igénylő eseteket is összefüggésbe hozták a fluorokinolon alkalmazásával myasthenia gravisban szenvedő betegeknél. A levofloxacin alkalmazása nem ajánlott olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében myasthenia gravis szerepel. Látászavarok Ha a beteg látáskárosodást vagy bármilyen, a szemet érintő hatást tapasztal, azonnali szemész szakorvosi konzultáció szükséges (lásd 4.7 és 4.8 pontok). Felülfertőződés A levofloxacin, különösen hosszú távú alkalmazása esetén, a rezisztens kórokozók elszaporodását okozhatja. Amennyiben a kezelés folyamán felülfertőződés történik, megfelelő intézkedéseket kell tenni. Laboratóriumi értékekre kifejtett hatás A levofloxacinnal kezelt betegeknél a vizeletből történő opiátmeghatározás eredménye álpozitív lehet. Specifikusabb módszerekre lehet szükség az opiátok kimutatására végzett szűrővizsgálat pozitív eredményének a megerősítésére. A levofloxacin gátolhatja a Mycobacterium tuberculosis szaporodását, ezért álnegatív eredményt adhat

6

a tuberculosis diagnosztizálása esetén. 4.5


Egyéb gyógyszerek hatása a levofloxacinra Vastartalmú sók, cinktartalmú sók, magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, didanozin Vastartalmú sók, magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, vagy didanozin (csak alumíniumot- vagy magnéziumot tartalmazó didanozin pufferek esetén) levofloxacinnal való együttes alkalmazásakor a levofloxacin felszívódása jelentősen csökken. A fluorokinolonok cinktartalmú multivitamin tabletták együttadása esetén csökkentik azok felszívódását. Két vagy három vegyértékű kationokat tartalmazó készítmények, mint a vastartalmú sók, vagy a magnézium- vagy alumíniumtartalmú antacidumok, vagy didanozin (csak alumíniumot- vagy magnéziumot tartalmazó didanozin pufferek esetén) alkalmazása a Savulin bevételét megelőző vagy az azt követő 2 órában nem javasolt (lásd 4.2 pont). Kalcium-sók csak kis mértékben hatnak a felszívódásra. Szukralfát Szukralfáttal való egyidejű alkalmazáskor a levofloxacin biohasznosulása jelentősen csökken. Amennyiben a beteg szukralfátot és levofloxacint is kap, a szukralfátot a leghelyesebb a levofloxacin bevétele után 2 órával bevennie (lásd 4.2 pont). Teofillin, fenbufén, vagy hasonló nem-szteroid gyulladásgátló készítmények Klinikai vizsgálatok során a levofloxacin és a teofillin között farmakokinetikai kölcsönhatást nem észleltek. A kinolonok teofillinnel, nem-szteroid gyulladásgátló szerekkel, vagy egyéb, az agyi görcsküszöböt csökkentő gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazásakor azonban az agyi görcsküszöb kifejezett csökkenése fordulhat elő. A levofloxacin koncentrációi fenbufén jelenlétében kb. 13%-kal magasabbak voltak, mint az önmagában való alkalmazásakor. Probenecid és cimetidin A probenecid és a cimetidin statisztikailag szignifikáns hatást gyakorolt a levofloxacin eliminációjára. A levofloxacin renalis clearance-ét csökkentette a cimetidin (24%-kal) és a probenecid (34%-kal). Ennek oka, hogy mindkét hatóanyag képes gátolni a levofloxacin tubuláris szekrécióját. A vizsgálatban alkalmazott adagok esetén azonban nem valószínű, hogy a statisztikailag szignifikáns kinetikai különbségeknek klinikai jelentősége lenne. A tubuláris renalis szekréciót befolyásoló gyógyszerek, mint például a probenecid és a cimetidin levofloxacinnal való egyidejű alkalmazásakor óvatosság szükséges, különösen vesekárosodásban szenvedő betegek esetén. Egyéb fontos adatok Klinikai farmakológiai vizsgálatok szerint a levofloxacin farmakokinetikája nem változott klinikailag jelentős mértékben, amikor a levofloxacint a következő hatóanyagokkal együttesen alkalmazták: kalcium-karbonát, digoxin, glibenklamid, ranitidin. A levofloxacin hatása egyéb gyógyszerekre Ciklosporin A ciklosporin felezési ideje levofloxacinnal való együttes alkalmazás esetén 33%-kal nőtt. K-vitamin antagonisták Levofloxacinnal és K-vitamin antagonistával (pl. warfarin) egyidejűleg kezelt betegek esetében beszámoltak a koagulációs értékek (PT/INR) emelkedéséről és/vagy vérzésről, amely súlyos is lehet. Ezért K-vitamin antagonistákkal kezelt betegeknél a koagulációs értékeket monitorozni kell (lásd 4.4 pont). A QT-intervallum meghosszabbodását okozó gyógyszerek

7

Fokozott óvatossággal kell alkalmazni a fluorokinolonokat, mint pl. a levofloxacint is azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg a QT-intervallum meghosszabbodását eredményező gyógyszeres kezelésben részesülnek (mint az IA és a III osztályú antiarrhythmicumok, a triciklikus antidepresszánsok, a makrolidok, és az antipszichotikumok) (lásd 4.4 pont „QT-intervallum meghosszabbodása”). Egyéb releváns információk Egy farmakokinetikai interakciós vizsgálatban a levofloxacin nem hatott a teofillin (a CYP1A2 ismert szubsztrátja) farmakokinetikájára. Ezt azt mutatja, hogy a levofloxacin nem rendelkezik CYP1A2-t gátló hatással. Egyéb kölcsönhatások Ételek Ételekkel való klinikailag releváns kölcsönhatást nem észleltek. A Savulin ezért az étkezéstől függetlenül bármikor bevehető. 4.6


Terhesség Korlátozott adatok állnak rendelkezésre a levofloxacin terhes nőknél történő alkalmazásáról. Állatoknál végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak közvetlen vagy közvetett ártalmas hatásokat (lásd 5.3 pont). A human adatok hiánya és az elvégzett állatkísérletek azonban arra engednek következtetni, hogy a nagy ízületek károsodásának kockázata fennáll a fiatal állatoknak adott fluorokinolonok hatására, ezért a levofloxacint adása terhesség alatt tilos (lásd 4.3 és 5.3 pont). Szoptatás A levofloxacin szoptatás alatt ellenjavallt. Nincsenek megfelelő adatok a levofloxacin anyatejbe történő kiválasztódására vonatkozóan; azonban egyéb fluorokinolonok kiválasztódnak az anyatejbe. A human adatok hiánya és az elvégzett állatkísérletek arra engednek következtetni, hogy a nagy ízületek károsodásának kockázata fennáll a fiatal állatoknak adott fluorokinolonok hatására, ezért a levofloxacin használata szoptatás alatt tilos (lásd 4.3 és 5.3 pont). Termékenység A levofloxacin patkányokban nem mutatott reprodukciós toxicitást, és nem hatott a szaporodóképességükre. 4.7


Egyes mellékhatások (pl. szédülés/vertigo, álmosság, látászavarok) ronthatják a koncentrálást és a reakciókészséget, ezért az ilyen képességet különösen igénylő tevékenységek (pl. gépjárművezetés, gépkezelés) végzésekor alkalmazása kockázatos lehet. 4.8


Az alább megadott információ több mint 8300 beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatok adataiból, és a forgalomba hozatalt követő, nagyobb beteganyagon szerzett tapasztalatokból származnak. A feltüntetett gyakoriságok a következő megegyezés felhasználásával kerültek meghatározásra: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 - 1/10), nem gyakori (≥1/1000 - 1/100), ritka (≥1/10 000 - 1/1000), nagyon ritka (1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

8

Szervrendszer

Gyakori (≥1/100 – 1/10)

Fertőző betegségek és parazitafertőzések

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Nem gyakori (≥1/1000 – 1/100)

Ritka (≥1/10 000 – 1/1000)

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

gombás fertőzés, beleértve a Candidafertőzést, patogénrezisztencia leukopenia, eosinophilia

thrombocytopenia, neutropenia

pancytopenia, agranulocytosis, haemolyticus anaemia anaphylaxiás sokka anaphylactoid sokka (lásd a 4.4 pontot) hyperglycaemia, hypoglycaemiás coma (lásd a 4.4 pontot) önveszélyes viselkedéssel járó pszichotikus reakciók, beleértve az öngyilkossági késztetést vagy kísérletet is (lásd a 4.4 pontot) szenzoros és szenzomotoros perifériás neuropathia (lásd 4.4 pont), szaglás zavarai beleértve a teljes szagelvesztést is, mozgászavar, extrapyramidalis zavarok, az ízérzékelés teljes elvesztése, syncope, jóindulatú intracranialis hypertensio átmeneti látásvesztés (lásd 4.4 pont) hallásvesztés, halláskárosodás

Immunrendszeri betegségek és tünetek csökkent étvágy

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Pszichiátriai kórképek

álmatlanság

szorongás, zavart állapot, idegesség

Idegrendszeri betegségek és tünetek

fejfájás, szédülés

álmosság, remegés, az ízérzés zavarai

Szembetegségek és szemészeti tünetek A fül és az egyensúlyérzékelő szerv betegségei és tünetei Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos

vertigo

angiooedema, túlérzékenység (lásd a 4.4 pontot) hypoglycaemia, főleg cukorbetegek esetén (lásd a 4.4 pontot) pszichotikus reakciók (pl. hallucináció, paranoia), depresszió, agitatio, kóros álmok, rémálmok görcsroham (lásd 4.3 és 4.4 pont), paraesthesia

látászavarok, mint homályos látás (lásd 4.4 pont) fülzúgás

tachycardia, palpitatio

kamrai tachycardia, amely szívmegállást

9

Szervrendszer

Gyakori (≥1/100 – 1/10)

Nem gyakori (≥1/1000 – 1/100)

Ritka (≥1/10 000 – 1/1000)

tünetek

Érbetegségek és tünetek Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Máj- és epebetegségek illetve tünetek

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) eredményezhet, kamrai arrhythmia és torsade de pointes (főképp a QT-intervallum meghosszabbodásár a hajlamos betegeknél), QT-intervallum meghosszabbodása az EKG-n (lásd 4.4 és 4.9 pontok)

hypotonia nehézlégzés

bronchospasmus, allergiás pneumonitis

hasmenés, hányás, hányinger

hasi fájdalom, emésztési zavar, flatulentia, székrekedés

májenzimszint -emelkedés (pl. SGPT / SGOT, GGT, alkalikus foszfatáz)

bilirubinszint emelkedése

véres hasmenés, ami nagyon ritkán enterocolitisre utalhat, beleértve a pseudomembranosu s colitist is (lásd 4.4 pont), pancreatitis sárgaság, súlyos májkárosodás, beleértve a halálos kimenetelű akut májelégtelenséget, elsősorban súlyos alapbetegségben szenvedő betegek esetén (lásd 4.4 pont), hepatitis toxicus epidermalis necrolysis, Stevens-Johnson szindróma, erythema multiforme, fényérzékenységi reakció (lásd 4.4 pont), leukocytoclasticus vasculitis, stomatitis rhabdomyolysis, ínszakadás (pl.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

bőrkiütés, viszketés, urticaria, hyperhidrosis

A csont- és izomrendszer,

ízületi fájdalom,

ínbántalmak (lásd a 4.3 és 4.4

10

Szervrendszer

Gyakori (≥1/100 – 1/10)

Nem gyakori (≥1/1000 – 1/100)

Ritka (≥1/10 000 – 1/1000)

valamint a kötőszövet betegségei és tünetei

izomfájdalom

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

szérum kreatininszint -emelkedés

pontokat), beleértve az íngyulladást (pl. Achilles-ín) is, izomgyengeség, ami myasthenia gravis esetén különös jelentőséggel bír (lásd a 4.4 pontot) akut veseelégtelenség (pl. interstitialis nephritis következtében) láz

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Achilles-ín) (lásd 4.3 és 4.4 pont), ligamentum ruptura, izomszakadás, arthritis

gyengeségfájdalom (beleértve Általános tünetek, az érzés a mellkasi, háti és alkalmazás helyén végtagfájdalmat) fellépő reakciók a Az anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók néha már az első adag alkalmazását követően is felléphetnek. b A nyálkahártyán, ill. a bőrön jelentkező reakciók néha már az első adag alkalmazását követően is felléphetnek. Egyéb, a fluorokinolonok alkalmazásával kapcsolatba hozható további mellékhatás: porfíriás betegekben porfíriás roham. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9

Túladagolás

Állatokon végzett toxicitási vizsgálatok vagy a terápiás dózisokat meghaladó adagokkal végzett klinikai-farmakológiai vizsgálatok eredményei szerint a levofloxacinnal történő akut túladagolás után várható legfontosabb hatások a központi idegrendszeri tünetek, mint például a zavartság, a szédülés, a tudatzavar és a görcsrohamok, a QT-intervallum meghosszabbodása, valamint a gastrointestinalis reakciók, például a hányinger és a nyálkahártya-eróziók. A forgalomba hozatalt követően a központi idegrendszert érintő hatásokat, pl. zavart elmeállapotot, görcsrohamokat, hallucinációt és remegést is tapasztaltak. Túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni. EKG-monitorozás szükséges, mert fennáll a QT-intervallum meghosszabbodásának lehetősége. A gyomornyálkahártya védelmére savkötők adhatók. A hemodialízis, így a peritonealis dialízis és a CAPD nem távolítja el hatékonyan a levofloxacint a szervezetből. Specifikus antidotuma nem ismert.

5.


11

5.1


Farmakoterápiás csoport: Szisztémás fertőzésellenes szerek; Fluorokinolonok ATC kód: J01MA12 A levofloxacin a fluorokinolonok csoportjába tartozó szintetikus antibakteriális készítmény, a racém ofloxacin S(-) enantiomerje. Hatásmechanizmus Fluorokinolon-típusú antibiotikumok hatásmódjának megfelelően a levofloxacin a DNS-DNS-giráz komplexen és a topoizomeráz IV-en fejti ki hatását. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggések A levofloxacin baktericid hatásának mértéke a szer maximális szérumkoncentrációjától (Cmax) vagy a görbe alatti területtől (AUC), illetve a minimális gátlási koncentráció (MIC) arányától függ. A rezisztencia hatásmechanizmusa A levofloxacin rezisztencia több lépcsős mutációval alakul ki a topoizomeráz II célhelyeken, a DNS-giráz komplexen és a topoizomeráz IV-en. Egyéb rezisztencia mechanizmusok, mint pl. a permeabilitás megváltozása (gyakori a Pseudomonas aeruginosa esetén) és az efflux mechanizmus is befolyásolhatja a levofloxacinnal szembeni érzékenységet. Keresztrezisztencia áll fenn a levofloxacin és más fluorokinolonok között. A hatásmechanizmusból adódóan általában nincs keresztrezisztencia a levofloxacin és az egyéb antibakteriális szerek között. Határértékek Az EUCAST ajánlása szerinti MIC határértékeket az alábbi, MIC vizsgálatra vonatkozó táblázat mutatja (mg/l értékek). Ez alapján az érzékeny, a közepesen érzékeny és rezisztens kórokozókat különböztetjük meg. Az EUCAST klinikai MIC határértékei levofloxacin esetében az alábbiak (2.0 verzió, 2012.január 1.): Kórokozó Enterobacteriaceae Pseudomonas spp. Acinetobacter spp. Staphylococcus spp. S. pneumoniae 1 Streptococcus A,B,C,G csoport H. influenzae 2,3 M. catarrhalis3 Nem kórokozó függő határértékek4

Érzékeny (É) ≤1 mg/l ≤1 mg/l ≤1 mg/l ≤1 mg/l ≤2 mg/l ≤1 mg/l ≤1 mg/l ≤1 mg/l ≤1 mg/l

Rezisztens (R) >2 mg/l >2 mg/l >2 mg/l >2 mg/l >2 mg/l >2 mg/l >1 mg/l >1 mg/l >2 mg/l

1

A határértékek magas terápiás adag esetére vonatkoznak.

2

Alacsony szintű fluorokinolon-rezisztencia (ciprofloxacin 0,12-0,5 mg/l MIC) előfordulhat, de nincs arra bizonyíték, hogy ez összefüggene a légzőrendszeri H. influenzae fertőzéssel.

3

Nem találtak, vagy nagyon ritkák azok a törzsek, amelyek MIC értékei az érzékeny/közepesen érzékeny határérték fölé esnek. Kötelező jelenteni minden olyan esetet és antimikrobiális érzékenységi tesztet, amelyben ilyen érzékeny törzset izoláltak, és amennyiben az eredmény megerősítést nyer, az izolátumot el kell küldeni a referencia laboratóriumnak. A fenti MIC értékek fennállása esetén a kórokozót rezisztensnek kell tekinteni.

12

4

Határérték az egyszeri és kétszeri 500 mg-os orális dózis esetén, és egyszeri és kétszeri 500 mg-os intravénás alkalmazás esetén.

A rezisztencia előfordulási gyakorisága az adott faj esetében térben és időben változhat. A rezisztencia előfordulásának helyi adatai szükségesek, különösen súlyos fertőzések kezelése esetén. Szükség szerint szakértő segítségét kell kérni akkor, ha a helyi rezisztencia előfordulási adatai alapján bizonyos fertőzések esetén a szer alkalmazása megkérdőjelezhető. Általában érzékeny törzsek Aerob Gram-pozitív baktériumok Bacillus anthracis Staphylococcus aureus, meticillin-érzékeny Staphylococcus saprophyticus Streptococcus, C és G csoport Streptococcus agalactiae Streptococcus pneumoniae Streptococcus pyogenes Aerob Gram-negatív baktériumok Eikenella corrodens Haemophilus influenzae Haemophilus parainfluenzae Klebsiella oxytoca Moraxella catarrhalis Pasteurella multocida Proteus vulgaris Providencia rettgeri Anaerob baktériumok Peptostreptococcus Egyéb Chlamydophila pneumoniae Chlamydophila psittaci Chlamydia trachomatis Legionella pneumophila Mycoplasma pneumoniae Mycoplasma hominis Ureaplasma urealyticum Fajok, melyek esetén a szerzett rezisztencia problémát okozhat Aerob Gram-pozitív baktériumok Enterococcus faecalis Staphylococcus aureus, meticillin-érzékeny* Koaguláz-negatív Staphylococcus spp.

13

Aerob Gram-negatív baktériumok Acinetobacter baumannii Citrobacter freundii Enterobacter aerogenes Enterobacter cloacae Escherichia coli Klebsiella pneumoniae Morganella morganii Proteus mirabilis Providencia stuartii Pseudomonas aeruginosa Serratia marcescens Anaerob baktériumok Bacteroides fragilis Eredendően rezisztens törzsek Aerob Gram-pozitív baktériumok Enterococcus faecium

* A meticillin-rezisztens S. aureus nagyon ritkán keresztreakcióba lép a fluorokinolonokkal, beleértve a levofloxacint. 5.2

Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás A szájon át adott levofloxacin gyorsan és majdnem teljes mértékben felszívódik, a plazma csúcskoncentráció 1-2 órán belül kialakul. A teljes biohasznosulás 99-100%. Az étkezés csak kismértékben befolyásolja a levofloxacin felszívódását. A szájon át történő alkalmazást követően az egyensúlyi állapot 48 órán belül alakul ki az 500 mg napi egyszer vagy kétszeri alkalmazását követően. Eloszlás A levofloxacin körülbelül 30-40%-a kötődik plazmafehérjékhez. A levofloxacin átlagos megoszlási térfogata kb. 100 liter 500 mg-os adag egyszeri és ismételt alkalmazását követően, mely a szövetek között nagy megoszlást jelez. A szövetekbe és folyadékterekbe történő penetráció A levofloxacin penetrál a bronchialis nyálkahártyába, az epithelialis folyadékrétegbe, az alveolaris makrofágokba, a tüdőszövetbe, a bőrbe (hólyagnedv), prosztata szövetbe és a vizeletbe. Azonban a levofloxacin kismértékben jut be a cerebro-spinális folyadéktérbe. Biotranszformáció A levofloxacin nagyon kismértékben metabolizálódik dezmetil-levofloxacin és levofloxacin-N-oxid metabolittá, melyek a beadott adag <5%-át teszik ki, és a vesén keresztül választódnak ki. A levofloxacin sztereokémiailag stabil, és nem megy át királis átalakuláson. Elimináció A levofloxacin orális és intravénás alkalmazását követően viszonylag lassan eliminálódik a plazmából (t1/2: 6-8 óra). A kiválasztás elsődlegesen a vesén át történik (az alkalmazott dózis >85%-a). A levofloxacin eliminációs középértéke 500 mg egyszeri dózis esetén 175+/-29,2 ml/perc volt.

14

A levofloxacin orális és intravénás beadása után nincsenek kifejezett farmakokinetikai különbségek, ami arra utal, hogy az orális és az intravénás adagolási mód egymással helyettesíthető. Linearitás A levofloxacin az 50-1000 mg közötti tartományban lineáris farmakokinetikát követ. Különleges betegcsoportok Veseelégtelenségben szenvedő betegek A vesekárosodás befolyásolja a levofloxacin farmakokinetikáját. A vesefunkció csökkenésével a vesén át történő elimináció és clearance csökken, az eliminációs felezési idő pedig emelkedik a táblázatban jelzett módon: Egyszeri 500 mg adag szájon át történő alkalmazását követő farmakokinetikai adatok veseelégtelenség esetén Clcr [ml/perc] ClR [ml/perc] t1/2 [óra]

<20 13 35

20-49 26 27

50-80 57 9

Idős betegek Fiatal és idős betegek között nincsenek szignifikáns különbségek a levofloxacin kinetikájában, kivéve azokat, melyek a kreatinin-clearance különbségéből erednek. Nemek közötti eltérések A nők és a férfiak elkülönített vizsgálata kismértékű, illetve marginális különbségeket talált a levofloxacin farmakokinetikájában. Nem bizonyított, hogy ezek a nemek közötti különbségek klinikai jelentőséggel bírnának. 5.3

A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – egyszeri-, vagy ismételt dózistoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A levofloxacinnak patkányoknál nem volt hatása a fertilitásra, a magzatra gyakorolt egyedüli hatása az anyára gyakorolt toxikus hatás következményeként az érés késlekedése volt. A levofloxacin baktériumokban és emlőssejtekben nem okozott génmutációt, míg kínai hörcsög tüdősejtekben kromoszóma-aberrációt váltott ki in vitro. Ezek a hatások a topoizomeráz-II gátlásához kapcsolódhatnak. Az in vivo tesztek (micronucleus, testvér kromatidák felcserélődése, soron kívüli DNS-szintézis, domináns letális vizsgálatok) nem utaltak genotoxikus hatásra. Egéren végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a levofloxacinnak csak nagyon nagy adagok esetén van fototoxikus hatása. A levofloxacin egy fotomutagenitási vizsgálatban semmilyen genotoxikus hatást nem mutatott, fotokarcinogenitási vizsgálatban pedig csökkentette a daganatfejlődést. Hasonlóan egyéb fluorokinolonokhoz a levofloxacin patkányban és kutyában hatást gyakorolt a porcszövetre (vakuolum- és üregképződés). Ezek az eltérések a fiatal állatokban kifejezettebbek voltak.

6.


6.1


15

Tablettamag: Povidon B-típusú kroszpovidon Mikrokristályos cellulóz Magnézium-sztearát Vízmentes kolloid szilícium-dioxid Filmbevonat: Hipromellóz Talkum Titán-dioxid (E171) Makrogol 400 Sárga vas-oxid (E172) Vörös vas-oxid (E172) 6.2

Inkompatibilitások



3 év 6.4


Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. 6.5


1, 5, 7, 10 db filmtabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6


A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés:   (két keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).

7.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA


8.

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Savulin 500 mg filmtabletta

16

OGYI-T-21429/05 OGYI-T-21429/06 OGYI-T-21429/07 OGYI-T-21429/08

9.

1x 5x 7x 10 x


A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2010. szeptember 14. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2015. április 22.

10.


2016. 07. 10.

A TERMÉKEK ALKALMAZÁSI ELŐIRATAIT ITT FOLYTATÓLAGOSAN TEKINTHETI MEG

Recommend Documents