Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli László adjunktus
A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
A régiók fejlődésében és növekedésében szerepet játszanak a régió saját belső adottságai és az előállított javak, szolgáltatások iránt a régión belül meglévő fogyasztói kereslet, valamint a más régiókkal való kapcsolatok hatásai. - Belső (intern) növekedési tényezőknek tekintjük a saját belső termelési kapacitásokat és belső keresletet. - Külső (extern) növekedési tényezőknek pedig a más régiókkal zajló együttműködéseket.
Mi határozza meg egy gazdasági térség növekedését (Samuelson és Nordhaus szerint)?
Tartalom: • • • • •
A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők Társadalmi tényezők (munkaerő mobilitása) A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás
Gödöllő, 2015.
A négy fő tényezőcsoport mindegyike számos elemből tevődik össze, és ezek szintjét, alakulását nagyrészt számszerű mutatókkal is lehet jellemezni. • A népesség alakulását mérhetjük például a lakosság számával, a születések és halálozások... • A tőkeállomány jellemzését a régióban jelenlévő reáltőke és pénztőke, vagy más megfogalmazásban az állótőke és forgótőke mutatói, így az épületek, gépek, berendezések összértéke, a térségben működő vállalkozások saját tőke…. • A természeti tényezők, természeti erőforrások mennyiségének és minőségének leírását megtehetjük a termőföld nagysága és minőségi mutatói, az erdőállomány, folyó- és állóvizek, nyersanyagvagyon… • A legnehezebb feladat talán a technológiai haladás, az innovációk számbavétele, hiszen ezek jellegüknél fogva nehezebben írhatók le mennyiségi jellemzőkkel. Természetesen egyes elemeik, például a bejegyzett szabadalmak száma…
A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében
Külső (extern) növekedési tényezők, interregionális kapcsolatok A régiók közti kapcsolatok egyik alapvető célja a belső, illetve a külső fogyasztói kereslet kielégítése. A régióközti kereskedelem volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg. Ennek a szakosodásnak kétféle oka lehet: • Szükségszerűség: nincs lehetőség az önellátásra • Teljes önellátás esetén is számos előnnyel jár a specializáció A régiók szakosodását és az ebből eredő előnyöket többféle módon is magyarázhatjuk 4 fő elmélet
NÉPESSÉG
TŐKEÁLLOMÁNY
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK
A régiók szakosodásának alapjai • Abszolút előnyök (Smith) minden régiónak azt a terméket kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb termelékenységgel, hatékonysággal tud előállítani
• Komparatív előnyök (Ricardo) abban az esetben is érdemes szakosodni, ha valamely régió minden terméket hatékonyabban tud előállítani, mint a másik régió. Ilyenkor a kevésbé hatékony régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben lemaradása a legkisebb
• Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) a régió olyan termékeket exportál, amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel állnak rendelkezésre, és azokat a termékeket importálja, amelyekhez szükséges erőforrásai szűkösek. A munkaerő és tőke, mint termelési tényezők szempontjából ez azt jelenti, hogy az olcsó és nagylétszámú munkaerővel rendelkező régiók számára komparatív előnyt a munkaintenzív termelés jelenthet, a tőkeállománnyal bőséggel ellátott régióknak pedig tőkeintenzív termelésre kellene szakosodniuk
• Kompetitív előnyök (Porter) kompetitív előnyök elméletévé fejlesztette tovább, amely szerint egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, amelyek versenyelőnyként jelentkezhetnek egy adott országban
1
Az erőforrások értelmezése
A tényezők szűkössége és mobilitása Mobil és immobil javak
Erőforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat.
Teljes erőforráskészlet: – Természeti erőforrások (régebben csak a föld) – Emberi erőforrások – Mesterséges erőforrások (tőke)
A régiók közti eltérések alapvető okai • a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége
• Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: • Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés) • Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) • Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). • Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségek).
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK • A legkevésbé mobilak • Részben helyhez kötöttek • Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők
A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: • ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható levegő), • kommonalitás: sok helyen előfordul folyóvíz, mint hűtővíz), • ritka javak: kevés helyen található meg bauxit), • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul (pl. uránérc, termálvíz).
(pl. (pl. (pl. elő
Ásványkincsek, energiahordozók
• Egyenlőtlen térbeli eloszlás • Kimerülő, részben újrahasznosítható • Kitermelés költségei • Szállíthatóság
• Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)
• a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre
– a felhasználással véglegesen elfogyasztott, – újrahasznosítható
• Megújuló erőforrások – korlátlanul újrahasznosítható – egy kritikus határig képesek regenerálódni
Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő
Fontossága: ipar,…
2
Ásványkincsek
A világ aranybányászata
Fontossága: ipar,… Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm
Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/wa_img_goldfutres_map.jpg
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat • • • •
Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma Turizmus – táj, klíma, vizek… Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat
Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon
Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon
Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/11858
A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, vagy bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj – megközelíthetőség (input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése • kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár • nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye)
3
Termőföld • • • •
Termőföld jövőbeni eloszlása
Szűkös erőforrás Nem mobilizálható Termőképesség, eltartóképesség eltérései Termőtalaj pusztulása Ország
Termőterület/ fő (ha)
Ország
Talajtípus, aranykorona érték
Termőterület /fő (ha)
Japán
0,04
Törökország
0,63
Hollandia
0,18
Dánia
0,64
Németország
0,21
Bulgária
0,67
Olaszország
0,28
Spanyolország
0,78
Ausztria
0,36
USA
1,54
Franciaország
0,51
Svédország
4,00
Lengyelország
0,60
Ausztrália
24,06
Magyarország
0,60
A magyar mezőgazdaság regionális adatai • Észak-magyarország, • Alföld • Dél-Dunántúl agrárjelleg
Forrás:mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/Agroforum2009_marcius.pdf
Fosszilis energiahordozók
Fosszilis energiahordozók
• Kimerülő, nem megújítható • Kőolaj, földgáz • Készletek: 70 évre, 3200 mrd. hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) – (40 évre, 1700 mrd hordó)?
• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 92 millió hordó (2014) • Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm
4
A világ szén- és szénhidrogén tartaléka
Fontossága: ipar,… Forrás: http://www.chem.elte.hu/departments/altkem/tarczay/szervetlen/FT_szervetlen4_2009.pdf
Olajtermelés, -fogyasztás alakulása 2009-ben
A fosszilis energia – 70 évre? Készletek
(mrd. t)
Kitermelés (m. t)
2001
2002
2003
Kína
2,5
Brazília
68
77
79
India
0,7
Kanada
109
120
127
Irán
12,3
Kína
165
169
169
Irak
15,2
Irán
183
167
190
Kuvait
13,3
Irak
128
105
68
Mexikó
1,8
Kuvait
102
92
110
Termelők
Kitermelés ktg-e, lelőhely
Oroszország
8,2
Mexikó
167
169
179
Szaúd-Arábia
36,0
Nigéria
100
89
107
Egy.Arab Emir.
13,0
Norvégia
163
158
154
Szibéria
USA
3,8
Oroszország
348
380
421
Északi tenger
Venezuela
11,2
Szaúd-Arábia
434
417
475
Egyéb országok
24,7
Egyesült Kir.
109
108
99
USA
289
286
286
Venezuela
160
159
150
USA
Egyéb országok
942
945
982
Világ összesen
3467
3441
3596
Világ összesen
142,7
Olajtermelés, -fogyasztás alakulása 2009-ben
1 m hordó/nap export feletti exportőrök
• OPEC (50 %) – 11 ország • Nem OPEC • Eltérő kitermelési költségek
Kuvait 6%
Egyesült Arab Emirátusok 6%
Venezuela 6%
Irán 7%
Nigéria 6%
USD/hordó
12
Norvégia 8% Oroszország 17%
Mexikó 5% Algéria 4% Irak 4%
Líbia 3%
Katar 3%
18-20
Kazahsztán 3%
Perzsa öböl, Arab-félsziget
5-6
Fogyasztás gyorsan nő
Indonézia, Irán, Nigéria
6-8
- Fejlettek
10-15
- Fejlődők
Szaúd-Arábia 22%
Globális túlfogyasztás A Föld lakossága 2014-ben majdnem 8 hónap alatt használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a „veszélyes tartományban” töltjük, azaz túlfogyasztunk. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit egy másfélszeres bolygó lenne képes előállítani.
Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/009.htm Forrás:http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/04/15/olaj_a_tuzre/
Forrás:http://ng.hu
5
GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Infrastruktúra Szociális Termelői
• Lakásállomány
• Közlekedési
• Kommunális hálózatok
• Hírközlési
• Egészségügyi
• Energetikai
• Oktatási, kulturális
• Környezetvédelmi
• Települési intézményrendszer
• Vízgazdálkodási
• Környezeti • Sportlétesítmények
Közlekedési infrastruktúra
Közlekedési infrastruktúra
Távolságok
Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság
A közlekedés és távközlés az áru-, személy- és információmozgások közvetítésével, az elérhetőség javításával befolyásolja, sőt esetenként hatékonyan javíthatja a térségek fejlődését és a térszerkezetet. Elérhetőség (meghatározzák):
Közlekedési infrastruktúra
Szállítási módok, eszközök:
Távolság, Utazási idő, Utazási költség, Járatgyakoriság.
Fajlagos szállítási költség Jó közlekedési kapcsolatok által kevesebb raktározási költség Költségmegtakarítás telekárakban megjelenhet
Légi közlekedés, Belvizi hajózás, Tengeri hajózás, Csővezetéskes szállítás, Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, stb.
Távközlés
Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet
VASÚT
Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező! Formái: • A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI): nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkező egység a másik országban lévő vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszonyt jelent a vállalat és befektető közt.
• A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés: alapvetően a pénzpiacokon forgalmazott értékpapírok vásárlása (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció), amely nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez
– Hitelek, segélyek
6
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése A fejlett ország ok
1990,Mrd USD (import)
1990, %
Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét EU
Potfólió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbefektetés eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI – új technika, portfólióbef. – ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef. – rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef. : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef.: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef. elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!
Technológia-transzfer • A technológia terjedése (diffúzió) • A technológia adszorpciója, adaptálása • Technológia-transzfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: – Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…) – Működő tőke befektetés Formái: – Kereskedelmi, Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés – technical assistance) •
A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) • Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!
8,5
USA
3,94
Japán Egyéb Összes fejlett ország
57,4
2005, Mrd USD (import)
2005, %
45,00
63,2
27,8 %
16,26
0,10
0,7
1,01
1,4
2,00
14,1
8,91
12,5
14,19
100,0
71,18
100,0
22,8
A fejlődő régiók Afrika
Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország 80
1990, Mrd USD 0,58
1990, % 15,7%
2005, Mrd USD 2,65
70
2005, % 9,6%
2004
30
1,18
31,9%
9,37
34,0%
10
Ázsia
1,94
52,4%
15,55
56,4%
0
Egyéb
0,00
0,0%
0,00
0,0%
27,57
100,0 %
100,0%
1994
40
20
3,70
64,4
50
LatinAm.
Össz. fejlődő
72,6
60
%
Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony!
FDI áramlás a világban
7,39,9
11,5 6,7
2,91,5
3,63,9
Közép- Közép- NyugatDélÉszakMo. Dunántúl Dunántúl Dunántúl Mo.
3,74,7
3,22,3
Észak- Dél-Alföld Alföld
FDI Magyarországon
MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: • • •
Munkaerő Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa
A munkaerő interregionális áramlása - okai: •
Nem gazdasági:
•
Gazdasági:
– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy – – – – –
Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs
Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek
Magasan kvalifikált munkaerő okok • Képzettség megszerzése (hazatér!) • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!
7
A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata
Regionális eltérések
• Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban • Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés • Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások
Vállalat szempontja: • Munkaerő ára • Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: • Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem • Reálkereset = nominális jövedelem-fogyasztói korás ára • A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt
– Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások
• Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) • Illegális munkavállalás
A bér- és jövedelemdifferenciák okai
A migrációs folyamatok jellemzői •
– A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági – Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai
• A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága – Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) – Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) – Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható)
• A munkaerő vándorlási hajlandósága – – – –
Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei – A lakóközösség vonzereje
A migráció eredete és célpontja
•
A migrációt akadályozó tényezők – Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) – Költözés „költségei” – Kitaposott ösvény
•
A migráns személy tulajdonságai – – – –
Életkor, életszakasz Iskolázottság Foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők
A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!
A megélhetési költségek területi különbségei lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) • Elvándorlás periferikus régióból: – Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény – Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja – Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás – Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) – Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
8
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió • Bevándorlás nagyvárosi centrumba – Növeli a célrégió termelési kapacitását – Növelheti a célrégió képzettségi szintjét – Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető – Új piaclehetőségek (az eredetrégióban) a célrégió termékei számára – Növekedhet a munkanélküliségi ráta – Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) – Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) – Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú
Periferialitás két alapvető tényező: • a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) • a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya
Vidéki térségek munkaerő ellátottsága, Agrárfoglalkoztatottság Magyarország 2004
Régió
Mezőgazd. Erdőgazd.
Ipar %
Építőip. %
Szolgáltatás %
Összes %
Közép-Magyarország
1,4
17,2
7,7
73,7
100,0
Közép-Dunántúl
5,2
34,7
8,5
51,5
100,0
Nyugat-Dunántúl
5,2
33,2
7,7
53,9
100,0
Dél-Dunántúl
8,5
23,8
8,0
59,7
100,0
Észak-Magyarország
4,0
30,1
7,8
58,0
100,0
Észak-Alföld
7,6
25,1
8,2
59,1
100,0
23,9
7,9
57,0
100,0
24,9
7,9
61,9
100,0
Dél-Alföld
11,2
Ország összesen Megye, régió
Az agrárfoglalkoztatás részaránya*, % 1994
2003
5,3
Földellátottság**, ha/fő (agrárfoglalk.) 1994
2003
Munkaerősűrűség***, fő/100 ha 1994
2003
Közép-Magyarország
3,0
1,6
11,7
20,5
8,6
4,9
Közép-Dunántúl
10,6
4,9
15,5
27,5
6,5
3,6
Nyugat-Dunántúl
9,2
4,8
18,2
31,6
5,5
3,2
Dél-Dunántúl
12,8
9,4
19,1
25,1
5,2
4,0
Észak-Magyarország
6,7
4,6
28,6
37,6
3,5
2,7
Észak-Alföld
13,3
7,9
21,0
30,0
4,8
3,3
Dél-Alföld
15,9
11,6
18,2
23,5
5,5
4,3
Ország összesen
8,9
5,5
18,7
27,3
5,4
3,7
Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek Európa, az 2002-es GPD alapján, NUTS3 régiókra
A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma • legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Összetett mutatók több (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” • a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)
Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index: H = ( i=1..nxi – fi ) / 2 ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből fi = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 ) Úthálózat Régió
Országos közút, km
Ebból: autópálya, autóút
Megoszlás abszolút eltérése, % közút
Autópálya, út
0,2%
15,1%
0,7%
15,5%
0,3%
6,1%
1990
2003
1990
2003
KözépMagyarország
2468
2606
140
159
Közép-Dunántúl
4041
3938
137
151
Nyugat-Dunántúl
4669
4883
18
71
Dél-Dunántúl
4288
4366
18
53
0,1%
3,2%
Észak-Magyarország
4501
4764
20
130
0,5%
14,8%
Észak-Alföld
4865
4954
0
7
0,1%
1,1%
Dél-Alföld
4909
5025
16
61
0,0%
5,1%
Ország összesen
29741
30536
348
632 0,995%
30,403%
HOOVER-INDEX (1990-2003)
9
