A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Tv az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében jött létre- az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel jött létre. A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata A területfejlesztés és területrendezés célja: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d.a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében jött létre. A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. E törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni. 2. § (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladatés hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás; j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és -elvezetés; l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program megvalósítása; n) foglalkoztatás; o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés.
A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából térség a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében megjelölt kistérség. (2) Kedvezményezett kistérség a hátrányos helyzetű kistérség és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérség. 2. § (1) A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott feltételrendszer szerint - fejlettségük alapján - emelkedő sorrendbe állított kistérségeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A kedvezményezett kistérségek besorolását - a hátrányos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket - e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) 3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. 4. § (1) Abban a régióban, ahol e rendelet 2. mellékletében meghatározott hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át, a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhet ki. (2) A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek) kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács az 1. mellékletben meghatározott kistérségek közül a rangsorban soron következő és a régió területén lévő, e rendelet 2. mellékletében nem szereplő, kistérség(ek)et veheti figyelembe. (3) A régió területén lévő, a 2. mellékletben szereplő hátrányos helyzetű és a regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30%-át. (4) A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség kijelöléséről a regionális fejlesztési tanács határozatban dönt. A határozatot az Önkormányzatok Közlönyében közzé kell tenni. (5) A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség a regionális operatív program megvalósítására, valamint a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázaton az átmenetileg hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesül. 5. § 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2)-(3) (4) Azok a kistérségek, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, folyamatban lévő ügyeikben kedvezményezettségüket az ügyek befejezéséig továbbra is élvezik.
(5) 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet hatálya a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. § (2) bekezdés a)-b), d)-f), h), valamint j)-k) pontjában meghatározott szervezetekre, az adóhatóságra, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, természetes személyekre, továbbá a kedvezményezettekre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában adóhatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a kedvezményezett állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetőleg székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes területi szerve.
Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. Alap: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap (a továbbiakban: az Alapok). 2. Átutalás igénylési dokumentáció: az Igazoló Hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, amely alapján az Európai Bizottság átutalja az európai uniós támogatást. 3. Pénzforgalmi számla: a Magyar Államkincstárban vezetett, az uniós hozzájárulások pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla és a lebonyolítási számla, továbbá a kedvezményezett által a támogatás fogadására szolgáló elkülönített kincstári vagy pénzügyi intézet által vezetett pénzforgalmi számla és a szállító pénzforgalmi számlája, amelyre szállítói finanszírozás esetén a támogatási összeg kiutalásra kerül. 4. Ellenőrzés tűrési kötelezettség: betekintés és hozzáférés biztosítása a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek. 5. Ellenőrzési nyomvonal: az Európai Unió által előírt, a Nemzeti Stratégia Referencia Keret operatív programok támogatásai felhasználásának rendszervizsgálati eszköze, a támogatás tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 6. Forrásgazda: az alapok előirányzatai esetében a tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek viselője és jogok gyakorlója. 7. Forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melyek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási pénzforgalmi számlákon annak érdekében, hogy a kedvezményezett kifizetési kérelme és az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok alapján számított támogatási összeg, illetve a támogatási előleg átutalásra kerüljön. 8. Hazai társfinanszírozás: központi költségvetési és elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. 9. Hitelesítés: a folyamatba épített - dokumentum alapú és helyszíni - ellenőrzések összessége, amelyek célja annak megállapítása, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben, vagy a támogatási okiratban rögzített vagy a projekt adatlap alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban - teljesítette. 10. Hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az Igazoló Hatóság részére benyújtandó jelentés. 11. Igazolás: az Igazoló Hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége az Európai Bizottság felé, melynek érdekében meggyőződik arról, hogy a költségnyilatkozatok adatai pontosak, megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak és ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak, továbbá a benne elszámolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel. 12. Költségigazolás: a hitelesítési és igazolási tevékenységek összefoglaló elnevezése. 13. Közösségi hozzájárulás rendezése: olyan tevékenység, melynek során az Igazoló Hatóság a központi
költségvetési forrásból a kedvezményezett, illetve a szállító részére már kifizetett támogatás közösségi hozzájárulási részét átutalja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében lévő megfelelő fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlákra. 14. „Négy szem elve”: az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja. 15. Szabálytalanság: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. 16. Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal. 17. Tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett számlák és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok ellenőrzése. 18. Tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés. 19. Pénzügyi irányítás és kontroll: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 121. §-ában megjelölt tevékenységek együttesen. 20. Biztosíték: e rendelet alkalmazásában a Ptk. 243-276. §-ban foglaltak, továbbá a támogatási szerződést biztosító egyéb kötelezettségek. 21. Szociális célú városrehabilitáció: társadalmi és fizikai értelemben leromlott lakóterületen véghezvitt integrált városrehabilitáció, amely szociális és fizikai típusú beavatkozásokat egyaránt tartalmaz a helyi lakosság életminőségének és életlehetőségeinek javítására. 22. Többségi tulajdon: ha egy tulajdonos közvetlen tulajdoni részesedésének vagy szavazati jogának mértéke több mint ötven százalék. 23. IMS: Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet 31. cikkében meghatározott, a szabálytalanságok jelentésére a Bizottság által rendelkezésre bocsátott modul. (2) Az itt nem szereplő fogalom-meghatározások az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben, illetve a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben, továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet), illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1828/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1828/2006/EK rendelet) foglaltak szerint értelmezendők.
(3) 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet
a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről
A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: alapok) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
Értelmező rendelkezések 2. § (1) A rendelet alkalmazásában a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum; b) c) bíráló bizottság: a projekt javaslatok támogatására vagy elutasítására az értékelés alapján döntési javaslatot tevő testület; d) egyfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során kizárólag részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; e) egységes monitoring információs rendszer (a továbbiakban: EMIR): az Európai Unió alapjaiból nyújtott pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok figyelemmel kísérése céljából létrehozott egységes ügyviteli számítógépes rendszer, amely kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére; f) g) kétfordulós pályázat: pályázatos projektkiválasztási eljárás, amelynek során először előzetes projekt javaslat, majd - amennyiben az alapján indokolt a projekt javaslat részletes kidolgozása - részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; h) kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz; i) komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese; j) központi harmonizációs egység: az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer központi harmonizációjára, szabályozásának előkészítésére és koordinációjára, valamint fejlesztésére kijelölt szervezeti egység; k) miniszter: az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a technikai segítségnyújtás operatív program esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter); l) Nemzeti Fejlesztési Tanács: a Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról szóló 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozatban meghatározott, a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását nyomon követő, az NFT-ben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját értékelő, javaslattevő testület; m) II. Nemzeti Fejlesztési Terv: a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet) 1083/2006/EK rendeletben foglalt nemzeti stratégia referenciakeret fogalma szerint értendő megnevezés; n) pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz; o) projekt: oa) egy önálló fejlesztés, vagy ob) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy oc) pénzügyi eszköz; p) projektgazda: minden projekt esetében pa) egy önálló fejlesztés megvalósítója, vagy pb) egy közvetett támogatás lebonyolítója, vagy pc) egy pénzügyi eszköz lebonyolítója; q) támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt projekt; r) támogatási szerződés: az NFÜ vagy a közreműködő szervezet és a kedvezményezett között létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; s) nagyprojekt: környezetvédelem területén 25 millió euró, más szakterületen 50 millió euró összköltség feletti olyan beruházás, melynek kiválasztása kiemelt projekt, egyfordulós pályázat vagy kétfordulós pályázat eljárások szerint történhet, és támogatásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges; t) forráskezelő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 44. cikke b) pontjának (ii) alpontja alapján az ott hivatkozott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás; u) kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak az 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint értelmezendők.
Intézményrendszer
A Kormány feladata 3. § A Kormány az NFT tekintetében: a) dönt az NFT és az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról; b) elfogadja az NFT keretében megvalósítandó - az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti - nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat; c) jóváhagyja az akcióterveket és azok módosításait, nevesíti az akciótervben a kiemelt projekteket; d) jóváhagyja az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokat; e) rendszeresen értékeli az NFT megvalósításának előrehaladását.
A Nemzeti Fejlesztési Tanács feladata 4. § A Nemzeti Fejlesztési Tanács az NFT tervezésére és végrehajtására vonatkozóan értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, az NFT-ben rögzített célok teljesülését, az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját, javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására. 5. §
A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata 6. § A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata különösen a következő: a) irányítja az NFÜ-t; b) a miniszterek véleményét is bemutató előterjesztést nyújt be a Kormány részére az NFT-ről, az operatív programokról, az akciótervekről, a kiemelt projektekről, az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokról; c) d) az operatív programokra, az akciótervekre és azok módosítására vonatkozó - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztés elkészítése a Kormány részére; e) beszámolók készítése a Kormány részére az NFT megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; f) javaslattétel a Kormány számára a kiemelt projektek azonosítására, a miniszter és a regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével és bemutatásával; g) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 5 milliárd forintot meghaladó, illetve a miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó, támogatásra javasolt projektekről szóló - a miniszter(ek) véleményét is bemutató előterjesztések elkészítése a Kormány részére; h) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatásra javasolt projektek jóváhagyása.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai 7. § (1) Az NFÜ feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának b)-h) pontjával összhangban az NFT tervezésének, programozásának, értékelésének és megvalósításának összehangolása, az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja. (2) Az NFÜ-nek az NFT tervezésével és programozásával, valamint értékelésével kapcsolatos feladatai: a) az NFT és az operatív programok tervezésének koordinációja; b) c) a Kormány által jóváhagyott NFT, operatív programok, valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz; d) az akciótervek elkészítéséhez módszertan kialakítása; e) a komplex programok tervezése és értékelése; f) az NFT megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja, NFT szintű értékelések és elemzések készítése; g) stratégiai vizsgálat lefolytatása legkésőbb 2009 és 2012 végéig az összes operatív program tekintetében, a vizsgálatról készített jelentés benyújtása az Európai Bizottság részére; h) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, egyéb hazai, illetve külföldi támogatás, valamint a hazai ágazati, regionális és városi
fejlesztéspolitikákkal való összhang biztosítása. (3) Az NFÜ-nek az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatai: a) az NFT megvalósításának folyamatos nyomon követése; b) c) az NFT egészét vagy több operatív programot együttesen érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete; d) a közreműködő szervezetek előminősítése szempontrendszerének kialakítása, az előminősítés lebonyolítása; e) az NFT és az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszer leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság részére; f) a közreműködő szervezetek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjeinek kialakításához működési kézikönyv kidolgozása; g) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése, működtetése; h) az NFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; i) egységes, minden operatív programot lefedő NFT pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése; j) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin, illetve a lebonyolítási számlákon; k) a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira; l) a komplex programok megvalósításának koordinációja, nyomon követése; m) a forráskezelő szervezettel a finanszírozási szerződés megkötése és e szerződés teljesítésének felügyelete. (4) Az NFÜ-nek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen: a) az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásának koordinálása; b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását; c) az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, valamint a monitoring folyamat eredménye alapján szükségessé vált program szintű beavatkozások megtétele; d) kezdeményezés és közreműködés az operatív programot érintő értékelési tevékenységben; e) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása; f) az operatív program végrehajtásáról éves és záró jelentés készítése, a jelentés előterjesztése a monitoring bizottságnak, majd megküldése az Európai Bizottságnak az éves jelentés esetében minden év június 30-ig, a záró jelentés tekintetében 2017. március 31-ig; g) az operatív program szakmai végrehajtása tekintetében kapcsolattartás az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával; h) i) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések jóváhagyása; j) a közreműködő szervezet tevékenységéről szóló éves munkaterv véleményezése és jóváhagyása; k) a program irányítási és ellenőrzési rendszerének kialakítása; l) a projekt kiválasztást előkészítő bíráló bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása és elnöki feladatainak ellátása, vagy ennek delegálása a közreműködő szervezetre; m)-n) o) az értékelés alapján az 1 milliárd forintot nem meghaladó támogatásra javasolt projekt javaslatok jóváhagyása, vagy - meghatározott összeghatár alatt és feltételek szerint - ennek delegálása a közreműködő szervezetre; p) elszámolás az igazoló hatóság felé; q) a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása évente, operatív programonként és azon belül finanszírozó alaponkénti bontásban, majd az összeállított kifizetési előrejelzések legkésőbb március 31-ig az igazoló hatósághoz történő benyújtása. (5) Az NFÜ-nek a közreműködő szervezetekkel kapcsolatos feladatai: a) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására; b) a közreműködő szervezettel szerződés megkötése, a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozás biztosítása; a szerződés a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyásával lép hatályba; c) a közreműködő szervezet támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjének jóváhagyása; d) az operatív program megvalósításának részleteit szabályozó utasítások kidolgozása és kiadása; e) a közreműködő szervezet operatív programmal kapcsolatos tevékenységének támogatáspolitikai felügyelete, ellenőrzése és értékelése; f) rendszerszintű szabálytalanság felmerülése esetén a közreműködő szervezet által végzett és a szabálytalansággal érintett tevékenységek felfüggesztése, illetve szükség szerint egyéb korrekciós intézkedések megtétele. (6) Az NFÜ belső szabályzataiban - az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében meghatározott felelősségnek megfelelően - meghatározza az irányító hatóságok részletes feladat- és hatáskörét.
(7)
A miniszterek feladatai 8. § (1) A miniszter feladata a szakmai felelősségébe tartozó operatív program vagy prioritástengely és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel, ennek során a Kormány szakpolitikájának érvényesítése. (2) A miniszternek az operatív program vagy prioritástengely és akcióterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos feladata különösen a) tag delegálása a monitoring bizottságba; b) javaslattétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára; c) javaslattétel az akcióterv tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára. Amennyiben egy operatív program prioritástengelyeiért több miniszter felelős, az érintett prioritástengelyekért felelős miniszter és az operatív program forrásainak legnagyobb részéért felelős miniszter közösen tesz javaslatot; d) javaslattétel az NFÜ-nek kiemelt projektek azonosítására, a más szervezetek által javasolt kiemelt projektek véleményezése a közreműködő szervezet bevonásával; e) részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában; f) tag delegálása a bíráló bizottságokba; g) az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok tekintetében szakmai állásfoglalás kialakítása, valamint az ezen alapuló értékelés megküldése az NFÜ számára; h) javaslattétel az NFÜ-nek a közreműködő szervezetek kiválasztására, amennyiben a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorolja, az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés jóváhagyása; i) a kizárólag hazai forrásból finanszírozott támogatások és a részben vagy egészben európai uniós forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, az átfedések kiküszöbölése. 9. § (1) A regionális operatív programok, valamint a több régió együttműködésére alapozott komplex programok esetében a 8. §-ban meghatározott feladatok elvégzéséért, az ezzel kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatok koordinációjáért a területfejlesztésért felelős miniszter felelős. (2) A területfejlesztésért felelős miniszter e feladatok ellátása során az érintett regionális fejlesztési tanácsokkal, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekkel egyeztetve jár el. (3) Az érintett regionális fejlesztési tanácsokra, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekre külön is vonatkoznak a 8. § (2) bekezdés a), f), g), valamint h) pontjában foglaltak.
A közreműködő szervezetek 10. § (1) Az NFT végrehajtásában közreműködő szervezetként részt vehet a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet; b) költségvetési szerv; c) közalapítvány; d) gazdasági társaság. (2) Közreműködő szervezet csak olyan szervezet lehet, amely az NFÜ által lebonyolított előminősítési eljáráson megfelel. (3) A közreműködő szervezet kijelöléséről - a miniszterrel történt konzultációt követően - az NFÜ javaslatot készít a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek. (4) A közreműködő szervezet kijelöléséről és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogról - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és amennyiben a közreműködő szervezet felett a tulajdonosi és irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az érintett miniszter véleményének kikérését követően - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendeletben intézkedik. (5) Ha a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, az NFÜ javaslatára a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonhatja az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és helyére - a miniszterrel történt konzultációt követően - új közreműködő szervezetet jelölhet ki. (6) Ha a közreműködő szervezet kijelöléséhez a Kbt. alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást az NFÜ folytatja le az érintett miniszter(ek) bevonásával. Az NFÜ a közbeszerzési bíráló bizottságba meghívja az érintett miniszter(ek) képviselőjét. A kijelölés visszavonásának, új közreműködő szervezet kijelölésének lehetőségéről az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés rendelkezik. 11. § (1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők: a) részvétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része kidolgozásában, illetve módosításában;
b) részvétel az akcióterv kidolgozásában, illetve módosításában; c) az NFÜ által meghatározott követelmények szerint éves munkaterv készítése, a munkaterv jóváhagyásra történő megküldése az NFÜ-nek; d) az akcióterv alapján az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett és a minisztérium bevonásával a pályázati kiírás és támogatási szerződés minta tervezetének elkészítése; a tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; e) a projekt javaslatok befogadása, értékelése, az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok megküldése a miniszternek értékelésre; f) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása; g) a támogatási szerződések, szükség szerinti biztosítéki szerződések megkötése és módosítása, az NFÜ által jóváhagyott támogatási szerződés mintától eltérő egyedi támogatási szerződés-tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; h) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése; i) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása; j) az EMIR-ben az adatok folyamatos rögzítése, az adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítása; k) beszámolók készítése és megküldése a miniszter és az NFÜ részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; l) a 7. § (3) bekezdés h) pontja szerinti kommunikációs stratégiában meghatározott tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok. (2) Amennyiben adott támogatási konstrukció megvalósításába közreműködő szervezet nem kerül bevonásra, az (1) bekezdés d)-k) pontjai szerinti feladatokat az NFÜ látja el. 12. § (1) A közreműködő szervezetnek az NFT megvalósításához kapcsolódó szolgáltatásait az NFÜ az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza. (2) Amennyiben a közreműködő szervezet többségi állami tulajdonú szervezet vagy költségvetési szerv, a vezető kinevezését, illetve felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve a kinevezésre jogosult személy az NFÜ egyetértésével kezdeményezi. Az éves munkatervben meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes vagy szabálytalan teljesítés esetén, az indokolás megjelölésével az NFÜ indítványozhatja a közreműködő szervezet vezetőjének felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternél, illetve a kinevezésre jogosult személynél. (3) A közreműködő szervezet az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és az NFÜ egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért.
A forráskezelő szervezet 12/A. § (1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, ideértve különösen a következőket: a) a közvetítők kiválasztására irányuló pályázati felhívások elkészítése, majd az NFÜ jóváhagyását követően közzététele; b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése; c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és erről beszámoló készítése az NFÜ részére. (2) A forráskezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel - egy, illetve több operatív programra vonatkozóan - finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Bizottság 1828/2006/EK rendelete 44. cikkében foglaltakat. (3) A forráskezelő szervezetre - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nem alkalmazandók a közreműködő szervezetekre vonatkozó általános és különös jogszabályi rendelkezések.
Az államháztartásért felelős miniszter feladatai 13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. (2) Az államháztartásért felelős miniszter feladatai az alapokból származó támogatások ellenőrzésének
szabályozása, harmonizációja, koordinációja terén, melyeket a központi harmonizációs egységen keresztül lát el: a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályok és módszertanok előkészítése, kidolgozása és folyamatos továbbfejlesztése; b) részvétel az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében; c) annak biztosítása, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék; d) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló - az ellenőrzési hatóság által elkészített - értékelés („akkreditáció”) kritériumrendszerének véleményezése; e) f) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett egyéb ellenőrzések áttekintése, harmonizálása révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása; g) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken; h) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában; i) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése, vizsgálata; j) beszámoló készítése a Kormány számára az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről. (3) Az ellenőrzési hatóság az alábbi feladatokat látja el az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján: a) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerének kidolgozása, az értékelés lefolytatása, az értékelésről szóló jelentés és vélemény elkészítése; b) a nemzeti ellenőrzési stratégia elkészítése; c) rendszerellenőrzések elvégzése; d) műveletek mintavételes ellenőrzésének elvégzése; e) ellenőrzés végzése az Európai Bizottság felkérése alapján; f) az ellenőrzési jelentések megállapításai, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése; g) az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenőrzési jelentések és vélemények) teljesítése; h) a részleges zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; i) a zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; j) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken; k) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában. (4) Az igazoló hatóság az alábbi feladatokat látja el: a) az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében az operatív programra vonatkozó átutalás igénylés dokumentáció összeállítása, a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások uniós és hazai jogszabályoknak való megfelelőségének igazolása, és az igazolt átutalás igénylés dokumentáció benyújtása az Európai Bizottsághoz; b) a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az ellenőrzési hatóság vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményeinek figyelembevétele; c) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében saját hatáskörében kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró látogatás elvégzése a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél; d) az NFÜ által közölt kifizetési ütemezések alapján a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása és benyújtása az Európai Bizottsághoz; e) az alapokból származó támogatások fogadása az Európai Bizottságtól; f) az alapokból származó támogatások átutalása az NFÜ vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára; g) az igazoló hatóság pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, ennek keretében az alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása; h) az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtása, a visszafizetett alapokból származó támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolása.
Monitoring bizottságok 14. § (1) Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon. (2) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. (3) A monitoring bizottság tagjainak száma legfeljebb 35 fő. A monitoring bizottságba tagot delegál az irányító hatóság, valamint az irányító hatóság felkérése alapján: a) az érintett miniszterek, b) a közreműködő szervezetek és a forráskezelő szervezet, c) az államháztartásért felelős miniszter, d) az érintett regionális fejlesztési tanácsok, e) az önkormányzati szövetségek közösen jelölt egy képviselője, f) legalább egy környezetvédelmi civil szervezet, g) a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő legalább egy-egy civil szervezet, h) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, i) szakmai szervezetek. (4) A tagok legalább felét a (3) bekezdés d)-i) pontjai szerinti nem kormányzati szervezetek delegálják. (5) A monitoring bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a) az Európai Bizottság és - amennyiben az adott operatív program finanszírozásához hozzájárul - az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap képviselője; b) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap felhasználásáért felelős szervezet képviselője; c) az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a központi harmonizációs egység képviselője. (6) A monitoring bizottság a) ellátja az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat, b) megtárgyalja az akciótervet. (7) (8) Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a) pontja szerinti projekt kiválasztási szempontok meghatározásakor biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek; c) költséghatékonyak; d) pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók; e) hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez; f) megvalósulásának feltételei biztosítottak.
A programozással kapcsolatos rendelkezések 15. § (1) A támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat az egy operatív programra, vagy ha a különböző prioritástengelyekért különböző miniszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok felelősek - egy vagy több prioritástengelyre vonatkozóan készülő akcióterv határozza meg. (2) Az akcióterv tartalmazza a) az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatását, ütemezését és indikatív forrásfelosztását a teljes programozási időszakra; b) a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre. (3) Az akciótervben szereplő támogatási konstrukciókat részletes indoklással kell alátámasztani. (4) Az akcióterv az EU támogatással megvalósuló konstrukciók mellett tartalmazhatja a központi költségvetési támogatással megvalósuló konstrukciókat is. (5) Az akcióterv készítéshez az NFÜ módszertani útmutatást ad. (6) Az akcióterv tartalmára az NFÜ módszertani útmutatása és koordinációja mellett a miniszter javaslatot tesz, a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslatot a miniszter az NFÜ számára megküldi. (7) Az akciótervre vonatkozóan a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a Kormány számára előterjesztést készít. (8) Az akciótervet a Kormány hagyja jóvá. (9) Az akciótervet az NFÜ a jóváhagyást követően elhelyezi saját honlapján, továbbá közzététel céljából megküldi a kormányzati internetes portál fenntartójának. (10) A támogatási konstrukciókat az NFÜ az akcióterv jóváhagyását követő 2 éven belül értékeli és felülvizsgálja. Az akciótervben meg kell határozni az értékelés és felülvizsgálat módját, illeszkedve az NFT értékelési tervéhez. 16. § (1) Az akciótervben az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatása tartalmazza a) a támogatási konstrukciók felsorolását; b) az egyes támogatási konstrukciók tervezett kötelezettségvállalásának éves ütemezését. (2) Az akciótervben a támogatási konstrukció részletes bemutatása tartalmazza:
a) a támogatás indokoltságát és célját; b) a támogatható tevékenységeket; c) a támogatásra jogosultak körét; d) a támogatásra rendelkezésre álló forrás mértékét; amennyiben adott konstrukció többféle eljárással valósul meg, a forrás eljárások közti indikatív megosztását; e) a támogatás formáját (vissza nem térítendő támogatás, hitel, tőke, garancia); f) a számszerűsített célokat (indikátorokat); g) a projekt kiválasztás eljárását (kiemelt projekt, kétfordulós pályázat, egyfordulós pályázat) és szempontjait; h) amennyiben a támogatási konstrukció kiemelt projektek megvalósítását támogatja, a megvalósítandó kiemelt projektek indikatív listáját. (3) A projekt kiválasztás minden támogatási konstrukció esetében a következő eljárások közül egy vagy - a (2) bekezdés a), b), e), f) pontjai szerintiek azonossága mellett - több szerint történhet: a) kiemelt projekt; b) kétfordulós pályázat; c) egyfordulós pályázat; d) kistérségi programban meghatározott projekt. (4) Az eljárások alkalmazásának együttes feltételei: a) b) kiemelt projekt esetén: ba) a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház, bb) a projektet az akcióterv tartalmazza, bc) a fejlesztés országos vagy regionális jelentőségű, bd) az akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati kiírást, amelynek keretében az adott projekt támogatható; c) kétfordulós pályázat esetén: ca) a projektgazda költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház, cb) a támogatási konstrukció keretében adott évben támogatandó projektek várható száma nem több mint 25, cc) az egyes projektek támogatási igénye meghaladja a 250 millió forintot, cd) a projektek fejlesztéséhez a közreműködő szervezet - a projekt javaslat kidolgozására nem kiterjedő ingyenes szakmai iránymutatást ad, ce) a projekt kiválasztás időigénye nem veszélyezteti a program határidők szerinti megvalósítását; d) egyfordulós pályázat: nem állnak fenn a kiemelt projekt vagy a kétfordulós pályázat feltételei. (5) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány a (4) bekezdés ba), illetve ca)-cc) pontjaiban meghatározott alkalmazási feltételektől indokolt esetben eltérhet, az eltérést az akciótervben megjeleníti. 17. § (1) Kiemelt projektnek az akciótervben történő előzetes nevesítésére javaslatot tehet a) a Kormány bármely tagja, b) az érintett regionális fejlesztési tanács, c) az NFÜ. (2) A nevesítésre javaslatot tevő szervezet, illetve testület előzetesen meggyőződik róla, hogy a javasolt kiemelt projekt a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz és - a technikai segítségnyújtás kivételével - illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik; c) költséghatékony; d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak. (3) Az NFÜ értesítést küld az érintett miniszternek és regionális fejlesztési tanácsoknak, akik az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt küldenek azokról a javasolt kiemelt projektekről, amelyek előzetes nevesítésére nem maguk tettek javaslatot. (4) Az NFÜ a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra kiterjedő értékelést készít a javasolt kiemelt projektekről. (5) A kapott véleményeket, valamint a javasolt kiemelt projektek, illetve nagyprojektek - a (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti - tartalmi módosítására tett javaslatokat be kell mutatni az akciótervre vonatkozó előterjesztésben. (6) A kiemelt projekt nevesítése nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét. (7) A kiemelt projekt, illetve nagyprojekt fejlesztéséhez, az esetleges közbeszerzési eljárások lefolytatásához a közreműködő szervezet szakmai iránymutatást ad. (8) Az akciótervben nevesített kiemelt projektek előrehaladásáról a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter évente jelentést készít a Kormány részére.
A programok megvalósításával kapcsolatos rendelkezések
Összeférhetetlenség 18. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki (amely) az adott támogatási konstrukcióra projekt javaslatot nyújtott be, a projekt javaslat elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója (a továbbiakban: érdekelt szervezet), valamint az olyan személy, aki a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja; c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az értékelésre, minőség-ellenőrzésre vagy bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; e) az a)-d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója; f) elfogultságát a bíráló bizottság megállapítja. (2) Az egyfordulós és kétfordulós pályázatok esetében a döntés előkészítésében vagy meghozatalában értékelőként vagy bíráló bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő. (3) A támogatásra vonatkozó döntést megelőző értékelésben és bírálatban részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi, és a nyilatkozatot átadja a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek. (4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a bíráló bizottság bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a bíráló bizottságnál kezdeményezni. Amennyiben a bíráló bizottság az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy (vagy szervezet) azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (6) A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzését, illetve kifizetése engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. A folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzést ellátó személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem vehet részt sem ugyanazon projektre vonatkozó projekt javaslat elbírálásában, sem a kifizetés engedélyezésében. (7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az NFÜ által benyújtott és megvalósított, valamint az NFÜ vagy minisztérium által benyújtott, de más szervezet által megvalósított projektek esetében. (8) Kutatás-fejlesztési projektek támogatására irányuló támogatási konstrukciók esetében az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni. (9) A döntéshozó az értékelő, bíráló bizottság felállítása esetén a bíráló bizottság javaslatának jóváhagyásakor kizárhatja az adott támogatási konstrukció támogatásából azt a projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet, aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személy vagy szervezet rendelkezésére bocsátott adatkört meghaladó információt, vagy aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet megelőzően információt szerzett.
Panasz lehetősége 19. § (1) A projektgazda a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen, jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, egy alkalommal, az indokok megjelölésével panasszal élhet az NFÜ-nél. Az NFÜ döntése elleni panaszt a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet döntése elleni panaszt az NFÜ bírálja el. (2) A közreműködő szervezet döntése elleni panaszokat az NFÜ haladéktalanul továbbítja a közreműködő szervezetnek. (3) A közreműködő szervezet a döntése ellen benyújtott panasz esetén: a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül az NFÜ-höz visszaküldi
elbírálásra. (4) Az NFÜ a döntése ellen benyújtott panasz esetén: a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek elbírálásra. (5) A panaszokat érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, amennyiben: a) a panaszt az (1) bekezdés szerinti határidőn túl terjesztették elő; b) a panaszt nem az arra jogosult terjeszti elő; c) korábbival azonos tartalmú, ismételt panaszt terjesztenek elő; d) a panasz a megsértett jogszabályi vagy kiírás szerinti rendelkezésekre történő hivatkozást nem tartalmazza. (6) Amennyiben érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, az (1) bekezdésben foglalt döntések ellen benyújtott panaszokat a panasz beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a panasz beérkezésétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatni kell a projektgazdát. (7) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasszal kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja: a) a panaszban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról; b) a panaszt indokolt döntésével elutasítja. (8) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasz tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a projektgazdát és a közreműködő szervezetet. (9) A panasz kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az, aki a panasz által érintett projekt elbírálási eljárásában részt vett.
Átmeneti és záró rendelkezések 20. § E rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő, a 2004-2006 programozási időszak támogatásaival kapcsolatos ügyekben az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 21. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. (2) Ahol e rendelet regionális operatív programot említ, ez alatt az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritását, illetve támogatási konstrukcióját is érteni kell. (3) Felhatalmazást kap a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályait - a projekt kiválasztás, a támogatási szerződések megkötése, illetve módosítása, a projektek megvalósítása, a közvetett támogatásra, a pénzügyi eszközök keretében nyújtható támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó speciális szabályok tekintetében - együttes rendeletben szabályozza; b) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a közreműködő szervezetet és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogot rendeletben megállapítsa. (4) A Kormány a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Pénzügyi eszközök prioritásának, valamint a Középmagyarországi Operatív Program Pénzügyi eszközök intézkedésének végrehajtása érdekében a 2. § (1) bekezdés t) pontjában és a 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott forráskezelő szervezetként a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli. (4a) A Kormány a Regionális Operatív Programok Akcióterveiben nevesített Regionális Tőkebefektetési Alap komponensek vonatkozásában alapkezelő szervezetként a Regionális Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli. (5) Ez a rendelet a következő közösségi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; d) a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; e) a Bizottság 1828/2006/EK rendelete az 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól. 22. § E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V.
13.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított a 18. § (7) bekezdését az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet
a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről
A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: alapok) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
Értelmező rendelkezések 2. § (1) A rendelet alkalmazásában a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum; b) c) bíráló bizottság: a projekt javaslatok támogatására vagy elutasítására az értékelés alapján döntési javaslatot tevő testület; d) egyfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során kizárólag részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; e) egységes monitoring információs rendszer (a továbbiakban: EMIR): az Európai Unió alapjaiból nyújtott pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok figyelemmel kísérése céljából létrehozott egységes ügyviteli számítógépes rendszer, amely kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére; f) g) kétfordulós pályázat: pályázatos projektkiválasztási eljárás, amelynek során először előzetes projekt javaslat, majd - amennyiben az alapján indokolt a projekt javaslat részletes kidolgozása - részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; h) kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz; i) komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese; j) központi harmonizációs egység: az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer központi harmonizációjára, szabályozásának előkészítésére és koordinációjára, valamint fejlesztésére kijelölt szervezeti egység; k) miniszter: az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a technikai segítségnyújtás operatív program esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter); l) Nemzeti Fejlesztési Tanács: a Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról szóló 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozatban meghatározott, a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását nyomon követő, az NFT-ben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját értékelő, javaslattevő testület; m) II. Nemzeti Fejlesztési Terv: a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet) 1083/2006/EK rendeletben foglalt nemzeti stratégia referenciakeret fogalma szerint értendő megnevezés; n) pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz; o) projekt: oa) egy önálló fejlesztés, vagy ob) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél
nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy oc) pénzügyi eszköz; p) projektgazda: minden projekt esetében pa) egy önálló fejlesztés megvalósítója, vagy pb) egy közvetett támogatás lebonyolítója, vagy pc) egy pénzügyi eszköz lebonyolítója; q) támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt projekt; r) támogatási szerződés: az NFÜ vagy a közreműködő szervezet és a kedvezményezett között létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; s) nagyprojekt: környezetvédelem területén 25 millió euró, más szakterületen 50 millió euró összköltség feletti olyan beruházás, melynek kiválasztása kiemelt projekt, egyfordulós pályázat vagy kétfordulós pályázat eljárások szerint történhet, és támogatásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges; t) forráskezelő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 44. cikke b) pontjának (ii) alpontja alapján az ott hivatkozott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás; u) kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak az 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint értelmezendők.
Intézményrendszer
A Kormány feladata 3. § A Kormány az NFT tekintetében: a) dönt az NFT és az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról; b) elfogadja az NFT keretében megvalósítandó - az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti - nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat; c) jóváhagyja az akcióterveket és azok módosításait, nevesíti az akciótervben a kiemelt projekteket; d) jóváhagyja az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokat; e) rendszeresen értékeli az NFT megvalósításának előrehaladását.
A Nemzeti Fejlesztési Tanács feladata 4. § A Nemzeti Fejlesztési Tanács az NFT tervezésére és végrehajtására vonatkozóan értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, az NFT-ben rögzített célok teljesülését, az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját, javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására. 5. §
A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata 6. § A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata különösen a következő: a) irányítja az NFÜ-t; b) a miniszterek véleményét is bemutató előterjesztést nyújt be a Kormány részére az NFT-ről, az operatív programokról, az akciótervekről, a kiemelt projektekről, az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokról; c) d) az operatív programokra, az akciótervekre és azok módosítására vonatkozó - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztés elkészítése a Kormány részére; e) beszámolók készítése a Kormány részére az NFT megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; f) javaslattétel a Kormány számára a kiemelt projektek azonosítására, a miniszter és a regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével és bemutatásával;
g) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 5 milliárd forintot meghaladó, illetve a miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó, támogatásra javasolt projektekről szóló - a miniszter(ek) véleményét is bemutató előterjesztések elkészítése a Kormány részére; h) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatásra javasolt projektek jóváhagyása.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai 7. § (1) Az NFÜ feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának b)-h) pontjával összhangban az NFT tervezésének, programozásának, értékelésének és megvalósításának összehangolása, az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja. (2) Az NFÜ-nek az NFT tervezésével és programozásával, valamint értékelésével kapcsolatos feladatai: a) az NFT és az operatív programok tervezésének koordinációja; b) c) a Kormány által jóváhagyott NFT, operatív programok, valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz; d) az akciótervek elkészítéséhez módszertan kialakítása; e) a komplex programok tervezése és értékelése; f) az NFT megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja, NFT szintű értékelések és elemzések készítése; g) stratégiai vizsgálat lefolytatása legkésőbb 2009 és 2012 végéig az összes operatív program tekintetében, a vizsgálatról készített jelentés benyújtása az Európai Bizottság részére; h) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, egyéb hazai, illetve külföldi támogatás, valamint a hazai ágazati, regionális és városi fejlesztéspolitikákkal való összhang biztosítása. (3) Az NFÜ-nek az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatai: a) az NFT megvalósításának folyamatos nyomon követése; b) c) az NFT egészét vagy több operatív programot együttesen érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete; d) a közreműködő szervezetek előminősítése szempontrendszerének kialakítása, az előminősítés lebonyolítása; e) az NFT és az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszer leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság részére; f) a közreműködő szervezetek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjeinek kialakításához működési kézikönyv kidolgozása; g) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése, működtetése; h) az NFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; i) egységes, minden operatív programot lefedő NFT pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése; j) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin, illetve a lebonyolítási számlákon; k) a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira; l) a komplex programok megvalósításának koordinációja, nyomon követése; m) a forráskezelő szervezettel a finanszírozási szerződés megkötése és e szerződés teljesítésének felügyelete. (4) Az NFÜ-nek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen: a) az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásának koordinálása; b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását; c) az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, valamint a monitoring folyamat eredménye alapján szükségessé vált program szintű beavatkozások megtétele; d) kezdeményezés és közreműködés az operatív programot érintő értékelési tevékenységben; e) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása; f) az operatív program végrehajtásáról éves és záró jelentés készítése, a jelentés előterjesztése a monitoring bizottságnak, majd megküldése az Európai Bizottságnak az éves jelentés esetében minden év június 30-ig, a záró jelentés tekintetében 2017. március 31-ig; g) az operatív program szakmai végrehajtása tekintetében kapcsolattartás az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával; h) i) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási
szerződések jóváhagyása; j) a közreműködő szervezet tevékenységéről szóló éves munkaterv véleményezése és jóváhagyása; k) a program irányítási és ellenőrzési rendszerének kialakítása; l) a projekt kiválasztást előkészítő bíráló bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása és elnöki feladatainak ellátása, vagy ennek delegálása a közreműködő szervezetre; m)-n) o) az értékelés alapján az 1 milliárd forintot nem meghaladó támogatásra javasolt projekt javaslatok jóváhagyása, vagy - meghatározott összeghatár alatt és feltételek szerint - ennek delegálása a közreműködő szervezetre; p) elszámolás az igazoló hatóság felé; q) a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása évente, operatív programonként és azon belül finanszírozó alaponkénti bontásban, majd az összeállított kifizetési előrejelzések legkésőbb március 31-ig az igazoló hatósághoz történő benyújtása. (5) Az NFÜ-nek a közreműködő szervezetekkel kapcsolatos feladatai: a) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására; b) a közreműködő szervezettel szerződés megkötése, a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozás biztosítása; a szerződés a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyásával lép hatályba; c) a közreműködő szervezet támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjének jóváhagyása; d) az operatív program megvalósításának részleteit szabályozó utasítások kidolgozása és kiadása; e) a közreműködő szervezet operatív programmal kapcsolatos tevékenységének támogatáspolitikai felügyelete, ellenőrzése és értékelése; f) rendszerszintű szabálytalanság felmerülése esetén a közreműködő szervezet által végzett és a szabálytalansággal érintett tevékenységek felfüggesztése, illetve szükség szerint egyéb korrekciós intézkedések megtétele. (6) Az NFÜ belső szabályzataiban - az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében meghatározott felelősségnek megfelelően - meghatározza az irányító hatóságok részletes feladat- és hatáskörét. (7)
A miniszterek feladatai 8. § (1) A miniszter feladata a szakmai felelősségébe tartozó operatív program vagy prioritástengely és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel, ennek során a Kormány szakpolitikájának érvényesítése. (2) A miniszternek az operatív program vagy prioritástengely és akcióterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos feladata különösen a) tag delegálása a monitoring bizottságba; b) javaslattétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára; c) javaslattétel az akcióterv tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára. Amennyiben egy operatív program prioritástengelyeiért több miniszter felelős, az érintett prioritástengelyekért felelős miniszter és az operatív program forrásainak legnagyobb részéért felelős miniszter közösen tesz javaslatot; d) javaslattétel az NFÜ-nek kiemelt projektek azonosítására, a más szervezetek által javasolt kiemelt projektek véleményezése a közreműködő szervezet bevonásával; e) részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában; f) tag delegálása a bíráló bizottságokba; g) az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok tekintetében szakmai állásfoglalás kialakítása, valamint az ezen alapuló értékelés megküldése az NFÜ számára; h) javaslattétel az NFÜ-nek a közreműködő szervezetek kiválasztására, amennyiben a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorolja, az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés jóváhagyása; i) a kizárólag hazai forrásból finanszírozott támogatások és a részben vagy egészben európai uniós forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, az átfedések kiküszöbölése. 9. § (1) A regionális operatív programok, valamint a több régió együttműködésére alapozott komplex programok esetében a 8. §-ban meghatározott feladatok elvégzéséért, az ezzel kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatok koordinációjáért a területfejlesztésért felelős miniszter felelős. (2) A területfejlesztésért felelős miniszter e feladatok ellátása során az érintett regionális fejlesztési tanácsokkal, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekkel egyeztetve jár el. (3) Az érintett regionális fejlesztési tanácsokra, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekre külön is vonatkoznak a 8. § (2) bekezdés a), f), g), valamint h) pontjában foglaltak.
A közreműködő szervezetek 10. § (1) Az NFT végrehajtásában közreműködő szervezetként részt vehet a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet; b) költségvetési szerv; c) közalapítvány; d) gazdasági társaság. (2) Közreműködő szervezet csak olyan szervezet lehet, amely az NFÜ által lebonyolított előminősítési eljáráson megfelel. (3) A közreműködő szervezet kijelöléséről - a miniszterrel történt konzultációt követően - az NFÜ javaslatot készít a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek. (4) A közreműködő szervezet kijelöléséről és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogról - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és amennyiben a közreműködő szervezet felett a tulajdonosi és irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az érintett miniszter véleményének kikérését követően - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendeletben intézkedik. (5) Ha a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, az NFÜ javaslatára a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonhatja az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és helyére - a miniszterrel történt konzultációt követően - új közreműködő szervezetet jelölhet ki. (6) Ha a közreműködő szervezet kijelöléséhez a Kbt. alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást az NFÜ folytatja le az érintett miniszter(ek) bevonásával. Az NFÜ a közbeszerzési bíráló bizottságba meghívja az érintett miniszter(ek) képviselőjét. A kijelölés visszavonásának, új közreműködő szervezet kijelölésének lehetőségéről az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés rendelkezik. 11. § (1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők: a) részvétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része kidolgozásában, illetve módosításában; b) részvétel az akcióterv kidolgozásában, illetve módosításában; c) az NFÜ által meghatározott követelmények szerint éves munkaterv készítése, a munkaterv jóváhagyásra történő megküldése az NFÜ-nek; d) az akcióterv alapján az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett és a minisztérium bevonásával a pályázati kiírás és támogatási szerződés minta tervezetének elkészítése; a tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; e) a projekt javaslatok befogadása, értékelése, az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok megküldése a miniszternek értékelésre; f) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása; g) a támogatási szerződések, szükség szerinti biztosítéki szerződések megkötése és módosítása, az NFÜ által jóváhagyott támogatási szerződés mintától eltérő egyedi támogatási szerződés-tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; h) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése; i) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása; j) az EMIR-ben az adatok folyamatos rögzítése, az adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítása; k) beszámolók készítése és megküldése a miniszter és az NFÜ részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; l) a 7. § (3) bekezdés h) pontja szerinti kommunikációs stratégiában meghatározott tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok. (2) Amennyiben adott támogatási konstrukció megvalósításába közreműködő szervezet nem kerül bevonásra, az (1) bekezdés d)-k) pontjai szerinti feladatokat az NFÜ látja el. 12. § (1) A közreműködő szervezetnek az NFT megvalósításához kapcsolódó szolgáltatásait az NFÜ az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza. (2) Amennyiben a közreműködő szervezet többségi állami tulajdonú szervezet vagy költségvetési szerv, a vezető kinevezését, illetve felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve a kinevezésre jogosult személy az NFÜ egyetértésével kezdeményezi. Az éves munkatervben meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes vagy szabálytalan teljesítés esetén, az indokolás megjelölésével az NFÜ indítványozhatja a közreműködő szervezet vezetőjének felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternél, illetve a kinevezésre jogosult személynél. (3) A közreműködő szervezet az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és az NFÜ egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért.
A forráskezelő szervezet 12/A. § (1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, ideértve különösen a következőket: a) a közvetítők kiválasztására irányuló pályázati felhívások elkészítése, majd az NFÜ jóváhagyását követően közzététele; b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése; c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és erről beszámoló készítése az NFÜ részére. (2) A forráskezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel - egy, illetve több operatív programra vonatkozóan - finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Bizottság 1828/2006/EK rendelete 44. cikkében foglaltakat. (3) A forráskezelő szervezetre - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nem alkalmazandók a közreműködő szervezetekre vonatkozó általános és különös jogszabályi rendelkezések.
Az államháztartásért felelős miniszter feladatai 13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. (2) Az államháztartásért felelős miniszter feladatai az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja terén, melyeket a központi harmonizációs egységen keresztül lát el: a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályok és módszertanok előkészítése, kidolgozása és folyamatos továbbfejlesztése; b) részvétel az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében; c) annak biztosítása, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék; d) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló - az ellenőrzési hatóság által elkészített - értékelés („akkreditáció”) kritériumrendszerének véleményezése; e) f) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett egyéb ellenőrzések áttekintése, harmonizálása révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása; g) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken; h) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában; i) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése, vizsgálata; j) beszámoló készítése a Kormány számára az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről. (3) Az ellenőrzési hatóság az alábbi feladatokat látja el az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján: a) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerének kidolgozása, az értékelés lefolytatása, az értékelésről szóló jelentés és vélemény elkészítése; b) a nemzeti ellenőrzési stratégia elkészítése; c) rendszerellenőrzések elvégzése; d) műveletek mintavételes ellenőrzésének elvégzése; e) ellenőrzés végzése az Európai Bizottság felkérése alapján; f) az ellenőrzési jelentések megállapításai, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése; g) az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenőrzési jelentések és vélemények) teljesítése; h) a részleges zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; i) a zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; j) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken;
k) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában. (4) Az igazoló hatóság az alábbi feladatokat látja el: a) az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében az operatív programra vonatkozó átutalás igénylés dokumentáció összeállítása, a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások uniós és hazai jogszabályoknak való megfelelőségének igazolása, és az igazolt átutalás igénylés dokumentáció benyújtása az Európai Bizottsághoz; b) a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az ellenőrzési hatóság vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményeinek figyelembevétele; c) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében saját hatáskörében kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró látogatás elvégzése a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél; d) az NFÜ által közölt kifizetési ütemezések alapján a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása és benyújtása az Európai Bizottsághoz; e) az alapokból származó támogatások fogadása az Európai Bizottságtól; f) az alapokból származó támogatások átutalása az NFÜ vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára; g) az igazoló hatóság pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, ennek keretében az alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása; h) az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtása, a visszafizetett alapokból származó támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolása.
Monitoring bizottságok 14. § (1) Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon. (2) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. (3) A monitoring bizottság tagjainak száma legfeljebb 35 fő. A monitoring bizottságba tagot delegál az irányító hatóság, valamint az irányító hatóság felkérése alapján: a) az érintett miniszterek, b) a közreműködő szervezetek és a forráskezelő szervezet, c) az államháztartásért felelős miniszter, d) az érintett regionális fejlesztési tanácsok, e) az önkormányzati szövetségek közösen jelölt egy képviselője, f) legalább egy környezetvédelmi civil szervezet, g) a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő legalább egy-egy civil szervezet, h) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, i) szakmai szervezetek. (4) A tagok legalább felét a (3) bekezdés d)-i) pontjai szerinti nem kormányzati szervezetek delegálják. (5) A monitoring bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a) az Európai Bizottság és - amennyiben az adott operatív program finanszírozásához hozzájárul - az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap képviselője; b) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap felhasználásáért felelős szervezet képviselője; c) az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a központi harmonizációs egység képviselője. (6) A monitoring bizottság a) ellátja az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat, b) megtárgyalja az akciótervet. (7) (8) Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a) pontja szerinti projekt kiválasztási szempontok meghatározásakor biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek; c) költséghatékonyak; d) pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók; e) hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez; f) megvalósulásának feltételei biztosítottak.
A programozással kapcsolatos rendelkezések
15. § (1) A támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat az egy operatív programra, vagy ha a különböző prioritástengelyekért különböző miniszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok felelősek - egy vagy több prioritástengelyre vonatkozóan készülő akcióterv határozza meg. (2) Az akcióterv tartalmazza a) az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatását, ütemezését és indikatív forrásfelosztását a teljes programozási időszakra; b) a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre. (3) Az akciótervben szereplő támogatási konstrukciókat részletes indoklással kell alátámasztani. (4) Az akcióterv az EU támogatással megvalósuló konstrukciók mellett tartalmazhatja a központi költségvetési támogatással megvalósuló konstrukciókat is. (5) Az akcióterv készítéshez az NFÜ módszertani útmutatást ad. (6) Az akcióterv tartalmára az NFÜ módszertani útmutatása és koordinációja mellett a miniszter javaslatot tesz, a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslatot a miniszter az NFÜ számára megküldi. (7) Az akciótervre vonatkozóan a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a Kormány számára előterjesztést készít. (8) Az akciótervet a Kormány hagyja jóvá. (9) Az akciótervet az NFÜ a jóváhagyást követően elhelyezi saját honlapján, továbbá közzététel céljából megküldi a kormányzati internetes portál fenntartójának. (10) A támogatási konstrukciókat az NFÜ az akcióterv jóváhagyását követő 2 éven belül értékeli és felülvizsgálja. Az akciótervben meg kell határozni az értékelés és felülvizsgálat módját, illeszkedve az NFT értékelési tervéhez. 16. § (1) Az akciótervben az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatása tartalmazza a) a támogatási konstrukciók felsorolását; b) az egyes támogatási konstrukciók tervezett kötelezettségvállalásának éves ütemezését. (2) Az akciótervben a támogatási konstrukció részletes bemutatása tartalmazza: a) a támogatás indokoltságát és célját; b) a támogatható tevékenységeket; c) a támogatásra jogosultak körét; d) a támogatásra rendelkezésre álló forrás mértékét; amennyiben adott konstrukció többféle eljárással valósul meg, a forrás eljárások közti indikatív megosztását; e) a támogatás formáját (vissza nem térítendő támogatás, hitel, tőke, garancia); f) a számszerűsített célokat (indikátorokat); g) a projekt kiválasztás eljárását (kiemelt projekt, kétfordulós pályázat, egyfordulós pályázat) és szempontjait; h) amennyiben a támogatási konstrukció kiemelt projektek megvalósítását támogatja, a megvalósítandó kiemelt projektek indikatív listáját. (3) A projekt kiválasztás minden támogatási konstrukció esetében a következő eljárások közül egy vagy - a (2) bekezdés a), b), e), f) pontjai szerintiek azonossága mellett - több szerint történhet: a) kiemelt projekt; b) kétfordulós pályázat; c) egyfordulós pályázat; d) kistérségi programban meghatározott projekt. (4) Az eljárások alkalmazásának együttes feltételei: a) b) kiemelt projekt esetén: ba) a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház, bb) a projektet az akcióterv tartalmazza, bc) a fejlesztés országos vagy regionális jelentőségű, bd) az akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati kiírást, amelynek keretében az adott projekt támogatható; c) kétfordulós pályázat esetén: ca) a projektgazda költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház, cb) a támogatási konstrukció keretében adott évben támogatandó projektek várható száma nem több mint 25, cc) az egyes projektek támogatási igénye meghaladja a 250 millió forintot, cd) a projektek fejlesztéséhez a közreműködő szervezet - a projekt javaslat kidolgozására nem kiterjedő ingyenes szakmai iránymutatást ad, ce) a projekt kiválasztás időigénye nem veszélyezteti a program határidők szerinti megvalósítását; d) egyfordulós pályázat: nem állnak fenn a kiemelt projekt vagy a kétfordulós pályázat feltételei. (5) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány a (4) bekezdés ba), illetve ca)-cc) pontjaiban meghatározott alkalmazási feltételektől indokolt esetben eltérhet, az eltérést az akciótervben megjeleníti. 17. § (1) Kiemelt projektnek az akciótervben történő előzetes nevesítésére javaslatot tehet a) a Kormány bármely tagja, b) az érintett regionális fejlesztési tanács, c) az NFÜ.
(2) A nevesítésre javaslatot tevő szervezet, illetve testület előzetesen meggyőződik róla, hogy a javasolt kiemelt projekt a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz és - a technikai segítségnyújtás kivételével - illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik; c) költséghatékony; d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak. (3) Az NFÜ értesítést küld az érintett miniszternek és regionális fejlesztési tanácsoknak, akik az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt küldenek azokról a javasolt kiemelt projektekről, amelyek előzetes nevesítésére nem maguk tettek javaslatot. (4) Az NFÜ a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra kiterjedő értékelést készít a javasolt kiemelt projektekről. (5) A kapott véleményeket, valamint a javasolt kiemelt projektek, illetve nagyprojektek - a (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti - tartalmi módosítására tett javaslatokat be kell mutatni az akciótervre vonatkozó előterjesztésben. (6) A kiemelt projekt nevesítése nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét. (7) A kiemelt projekt, illetve nagyprojekt fejlesztéséhez, az esetleges közbeszerzési eljárások lefolytatásához a közreműködő szervezet szakmai iránymutatást ad. (8) Az akciótervben nevesített kiemelt projektek előrehaladásáról a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter évente jelentést készít a Kormány részére.
A programok megvalósításával kapcsolatos rendelkezések
Összeférhetetlenség 18. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki (amely) az adott támogatási konstrukcióra projekt javaslatot nyújtott be, a projekt javaslat elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója (a továbbiakban: érdekelt szervezet), valamint az olyan személy, aki a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja; c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az értékelésre, minőség-ellenőrzésre vagy bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; e) az a)-d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója; f) elfogultságát a bíráló bizottság megállapítja. (2) Az egyfordulós és kétfordulós pályázatok esetében a döntés előkészítésében vagy meghozatalában értékelőként vagy bíráló bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő. (3) A támogatásra vonatkozó döntést megelőző értékelésben és bírálatban részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi, és a nyilatkozatot átadja a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek. (4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a bíráló bizottság bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a bíráló bizottságnál kezdeményezni. Amennyiben a bíráló bizottság az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy (vagy szervezet) azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (6) A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzését, illetve kifizetése engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. A folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzést ellátó személy, illetve a Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója nem vehet részt sem ugyanazon projektre vonatkozó projekt javaslat elbírálásában, sem a kifizetés engedélyezésében. (7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az NFÜ által benyújtott és megvalósított, valamint az NFÜ vagy minisztérium által benyújtott, de más szervezet által megvalósított projektek esetében. (8) Kutatás-fejlesztési projektek támogatására irányuló támogatási konstrukciók esetében az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni. (9) A döntéshozó az értékelő, bíráló bizottság felállítása esetén a bíráló bizottság javaslatának jóváhagyásakor kizárhatja az adott támogatási konstrukció támogatásából azt a projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet, aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személy vagy szervezet rendelkezésére bocsátott adatkört meghaladó információt, vagy aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet megelőzően információt szerzett.
Panasz lehetősége 19. § (1) A projektgazda a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen, jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, egy alkalommal, az indokok megjelölésével panasszal élhet az NFÜ-nél. Az NFÜ döntése elleni panaszt a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet döntése elleni panaszt az NFÜ bírálja el. (2) A közreműködő szervezet döntése elleni panaszokat az NFÜ haladéktalanul továbbítja a közreműködő szervezetnek. (3) A közreműködő szervezet a döntése ellen benyújtott panasz esetén: a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül az NFÜ-höz visszaküldi elbírálásra. (4) Az NFÜ a döntése ellen benyújtott panasz esetén: a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek elbírálásra. (5) A panaszokat érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, amennyiben: a) a panaszt az (1) bekezdés szerinti határidőn túl terjesztették elő; b) a panaszt nem az arra jogosult terjeszti elő; c) korábbival azonos tartalmú, ismételt panaszt terjesztenek elő; d) a panasz a megsértett jogszabályi vagy kiírás szerinti rendelkezésekre történő hivatkozást nem tartalmazza. (6) Amennyiben érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, az (1) bekezdésben foglalt döntések ellen benyújtott panaszokat a panasz beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a panasz beérkezésétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatni kell a projektgazdát. (7) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasszal kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja: a) a panaszban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról; b) a panaszt indokolt döntésével elutasítja. (8) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasz tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a projektgazdát és a közreműködő szervezetet. (9) A panasz kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az, aki a panasz által érintett projekt elbírálási eljárásában részt vett.
Átmeneti és záró rendelkezések 20. § E rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő, a 2004-2006 programozási időszak támogatásaival kapcsolatos ügyekben az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 21. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. (2) Ahol e rendelet regionális operatív programot említ, ez alatt az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritását, illetve támogatási konstrukcióját is érteni kell. (3) Felhatalmazást kap a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós
Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályait - a projekt kiválasztás, a támogatási szerződések megkötése, illetve módosítása, a projektek megvalósítása, a közvetett támogatásra, a pénzügyi eszközök keretében nyújtható támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó speciális szabályok tekintetében - együttes rendeletben szabályozza; b) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a közreműködő szervezetet és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogot rendeletben megállapítsa. (4) A Kormány a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Pénzügyi eszközök prioritásának, valamint a Középmagyarországi Operatív Program Pénzügyi eszközök intézkedésének végrehajtása érdekében a 2. § (1) bekezdés t) pontjában és a 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott forráskezelő szervezetként a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli. (4a) A Kormány a Regionális Operatív Programok Akcióterveiben nevesített Regionális Tőkebefektetési Alap komponensek vonatkozásában alapkezelő szervezetként a Regionális Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli. (5) Ez a rendelet a következő közösségi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; d) a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; e) a Bizottság 1828/2006/EK rendelete az 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól. 22. § E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított a 18. § (7) bekezdését az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet
a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet] 21. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el.
A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő, valamint támogatást igénylő, illetve elnyerő természetes személyekre jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. 1/A. § E rendeletet nem kell alkalmazni a pénzügyi eszköz formájában nyújtott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő, valamint támogatást igénylő, illetve elnyerő természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a pénzügyi eszközök felhasználására. 1/B. § E rendelet eljárási cselekményeinek hatékony és szabályszerű végrehajtásához szükséges adatokat (melyek az alábbi adatcsoportokhoz tartoznak: pályáztatás, érkeztetés, döntés-előkészítés, döntés, szerződéskötés, finanszírozás, ellenőrzés, nyomon követés) az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló kormányrendelet szerint meghatározott módon és határidőben az Egységes Monitoring Információs Rendszerben (a továbbiakban: EMIR) szükséges rögzíteni. E rendeletben szabályozott eljárásrendi cselekmények adatai egységes és zárt rendszert képezve az EMIR-ben rögzíthetőek és
tarhatók nyilván. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) címzett: közvetett támogatásból, illetve támogatási alapból támogatásban részesülő személy vagy szervezet; b) folyamatos elbírálás: olyan projekt kiválasztási eljárás, amely során a projekt javaslatok formai ellenőrzése és tartalmi értékelése a beérkezés sorrendjében történik, amíg a rendelkezésre álló forrás ki nem merül. Csak egy végső benyújtási határidő kerül meghatározásra, de a forrást meghaladó támogatási igényű pályázat benyújtása esetén a pályázatok benyújtásának lehetősége ezt megelőzően is lezárható; c) regionális program: regionális operatív program, illetve az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója; d) közlekedésfejlesztési tárgyú, közcélú, kiemelt projektjavaslat: a Közlekedés Operatív Programban megvalósítandó olyan projektjavaslat, melynek támogathatóságáról a Kormány döntött; e) pályázati felhívás: a pályázat benyújtásához szükséges valamennyi információ és informatikai eszköz; f) indikátor: megvalósulást, teljesülést mérő fizikai vagy pénzügyi számszerűsített mutató; g) Technikai Segítségnyújtás projektjei: azon projektek, melyek célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése. (2) Az e rendeletben szereplő fogalmak a) a Tanács 1083/2006/EK rendeletében (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, b) a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben, és c) a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint értelmezendők. (3) Ha támogatási konstrukció esetében közreműködő szervezet nem kerül kijelölésre, akkor ahol e rendelet közreműködő szervezetet említ, azon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (a továbbiakban: NFÜ) kell érteni.
Eljárási alapelvek 2/A. § (1) Az NFÜ és a közreműködő szervezet az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) Az NFÜ és a közreműködő szervezet a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és a projektgazdával való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. (3) Az NFÜ és a közreműködő szervezet előtti eljárásokban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (4) A projektgazdákat megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. (5) Az NFÜ és a közreműködő szervezet a projektgazda és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, valamint előmozdítja a projektgazdát megillető jogok gyakorlását. (6) Az NFÜ és a közreműködő szervezet előtti eljárásokban a projektgazda köteles jóhiszeműen eljárni. A projektgazda magatartása nem irányulhat a döntéshozó megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. (7) Az NFÜ és a közreműködő szervezet a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az a projektgazdának a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. (8) Valamely adat igazolása - az adatváltozás kivételével - a projektgazdától csak egy alkalommal kérhető.
A projekt kiválasztás eljárásai 3. § (1) A projektkiválasztás, illetve -jóváhagyás határideje a támogatásról vagy elutasításról hozott döntésről történő értesítésig - ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét a) kiemelt projekt esetében a projektjavaslat beérkezésétől számított 75 nap; b) kétfordulós pályázat esetében a lehetséges projektjavaslatok kiválasztása során a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől számított 75 nap, a projektjavaslat részletes kidolgozását követően a projektek kiválasztása során a projektjavaslat beérkezésétől számított 75 nap; c) egyfordulós pályázat esetében a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől számított 50 nap, bíráló bizottság felállítása esetén a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat
beérkezésétől számított 75 nap; d) kistérségi programban meghatározott projektek esetében a projektjavaslat részletes kidolgozását követően, a projektek kiválasztása során a projektjavaslat beérkezésétől számított 75 nap. (2) Nagyprojekt esetében az (1) bekezdésben meghatározott határidők a támogatásról vagy elutasításról hozott döntési javaslatról történő értesítés határidejét jelentik. (3) Kétfordulós pályázat első fordulója és egyfordulós pályázat esetében, amennyiben a projektjavaslat támogatási igénye meghaladja az 1 milliárd forintot, a határidő 15 nappal meghaladja az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott határidőket. (4) Kétfordulós pályázat első fordulója és egyfordulós pályázat esetében, amennyiben a projektjavaslat támogatási igénye meghaladja az 5 milliárd forintot, a határidő 45 nappal meghaladja az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott határidőket. (5) Ha a támogatási konstrukció sajátosságai indokolják, vagy amennyiben a beérkező projektjavaslatok száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az NFÜ egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. (6) Kétfordulós pályázat esetén az első fordulóban vázlatosan kidolgozott projektjavaslatok kerülnek benyújtásra és értékelésre a 4-10. §-nak megfelelően. Az előzetesen támogatásra javasolt projektjavaslatokat a projektgazdák részletesen kidolgozzák. A második fordulóban a részletesen kidolgozott projektjavaslatok kerülnek benyújtásra és értékelésre a 11-14. §-nak megfelelően. (7) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt és egyfordulós pályázat esetén a 4-10. §-t nem kell alkalmazni. (8) Projekt-előkészítés is támogatható kiemelt projektként, amennyiben előzetes megvalósíthatósági tanulmány szerint indokolt a részletes projektjavaslat kidolgozása, és a projekt megvalósítása előreláthatóan kiemelt projektként támogatható. (9) Amennyiben adott projekt előkészítésének támogatását e bekezdés hatálybalépése előtt a Kormány jóváhagyta, arra e rendelet szerint támogatási szerződés köthető. Amennyiben a támogatási szerződés megkötésére központi költségvetési forrásból e bekezdés hatálybalépése előtt sor került, az NFÜ kezdeményezésére a támogatási szerződés e rendeletben foglaltaknak megfelelő módosításával a projekt költségei részben vagy egészben európai uniós forrás terhére elszámolhatóak. Amennyiben ilyen projekt előkészítésének, illetve megvalósításának támogatásáról kétfordulós pályázat keretében születik döntés, csak részletes projektjavaslatok kerülnek benyújtásra a 11-14. §-nak megfelelően. 3/A. § (1) Amennyiben a felhívásban nem zárták ki, projektjavaslatot a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium (a továbbiakban: konzorcium) is benyújthat. (2) A konzorcium az erre irányuló, a felhívás részeként közzétett megállapodás-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó megállapodással (a továbbiakban: konzorciumi együttműködési megállapodás) jön létre. (3) A konzorcium létrehozására irányuló konzorciumi együttműködési megállapodással projektjavaslat benyújtására jogosult lehetséges projektgazdák arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a projektadatlapban meghatározott módon közösen megvalósítják. (4) Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel. (5) A konzorciumot az NFÜ-vel és a közreműködő szervezettel szemben a konzorciumi együttműködési megállapodásban kijelölt tag képviseli.
Előzetes projekt javaslatok szelekciója - kétfordulós pályázat első fordulójában 4. § (1) Az NFÜ felhívásban (pályázat esetén pályázati felhívásban, a továbbiakban együtt: felhívás) tájékoztatja az akciótervben meghatározott lehetséges projekt gazdákat a támogatás igénylésének feltételeiről. (2) A felhívás tartalmazza a) a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását; b) a melléklet szerinti adatmezőket is tartalmazó projekt adatlapot; c) a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót; d) a támogatási szerződés tervezetét. (3) A közreműködő szervezet az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett elkészíti és a közzététel tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal jóváhagyás céljából megküldi az NFÜ-nek a projekt adatlapot, az útmutatót és a támogatási szerződés tervezetét. (4) Az útmutató tartalmazza különösen a következőket: a) a projekt adatlaphoz csatolandó mellékletek listáját; b) az elszámolható költségek ismertetését; c) a projekt javaslat benyújtásának módját, helyét és határidejét; d) a projektkiválasztás és -megvalósítás eljárásrendjét, különösen a közreműködő szervezetnek a projektjavaslat benyújtását követő tevékenységeit és ezek határidőit, a hiánypótlás szabályait, a részletes pontozásos szempontrendszert, a panasztétel lehetőségét, a támogatás folyósításának formáját, a kifizetési kérelmek benyújtásának gyakoriságát, valamint a biztosítékokra vonatkozó szabályokat;
e) további részletes információk elérhetőségét. (5) 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetén a projekt adatlaphoz csatolni kell az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt. (6) Az NFÜ a felhívásban az (5) bekezdésben felsoroltakon túl kizárólag a projekt gazda megfelelősége, alkalmassága, és a projekt javaslat megfelelősége megítéléséhez az adott támogatási konstrukció esetében szükséges mellékletek csatolását követelheti meg. (7) Az NFÜ a pénzügyminiszterrel egyetértésben kidolgozza az elszámolható költségek nemzeti szabályait az 1083/2006/EK rendelet 56. cikke (4) bekezdésének megfelelően. 5. § (1) A felhívást az NFÜ haladéktalanul elhelyezi saját honlapján. Az NFÜ a kormányzati internetes portálon biztosítja a pályázatkereső működését. Az NFÜ a közzétételről tájékoztatja a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a közreműködő szervezetet. (2) Ha a lehetséges projektgazdák köre ismert, és számuk legfeljebb 100, a közreműködő szervezet közvetlenül megküldi a felhívást a lehetséges projektgazdáknak. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az NFÜ vagy a feladat delegálása esetén a közreműködő szervezet a közzététel tényéről legalább két országos napilapban - regionális program esetén a régióhoz tartozó megyénként egy megyei napilapban - hirdetést jelentet meg, továbbá értesíti a) a nemzeti hírügynökséget; b) regionális program kivételével a területileg érintett regionális fejlesztési ügynökségeket. (4) A közreműködő szervezet a projekt javaslatok benyújtásának határidejét megelőző 10. napig biztosítja, hogy a projekt gazdák kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb 8 napon belül tájékoztatást kapjanak. (5) Projekt javaslat a felhívásnak az NFÜ honlapján való közzétételétől számított 10. nap előtt nem nyújtható be. (6) A projekt javaslatok benyújtásának végső határideje nem lehet korábbi a felhívásnak az NFÜ honlapján való közzétételétől számított 30. napnál. (7) Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, az NFÜ haladéktalanul módosítja a felhívást a honlapján, ahol erről - a módosítások kiemelésével - közleményt is megjelentet. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő nem lehet korábbi a közlemény megjelenésétől számított 21. napnál. (8) Folyamatos elbírálás esetében amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előrejelezhető, az NFÜ a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggeszti, és az erről szóló tájékoztatást az NFÜ honlapján közzéteszi. A felfüggesztés dátuma - a jogszabályok betartását, illetve a támogatási konstrukció céljait veszélyeztető esetektől eltekintve - legkorábban a közzétételt követő 3. nap lehet. A közreműködő szervezet értékeli a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatokat. A benyújtási lehetőség a felhívásnak az NFÜ honlapján való közzétételétől számított 30. nap előtt nem függeszthető fel. 6. § (1) A projektgazda a projektadatlapnak és a csatolandó mellékleteknek a közreműködő szervezethez történő benyújtásával igényli a támogatást. A projektgazda a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogatás nyújtója a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap), a projektjavaslat összpontszámát, továbbá a támogatás elnyerése esetén a projektjavaslatról készített összefoglalót nyilvánosságra hozza. (2) A projektadatlapot a projektgazda elektronikus formában nyújtja be. Az NFÜ a felhívásban előírhatja, hogy a projektadatlapot a projektgazda papír alapon is benyújtsa. A kétféle módon benyújtott projektadatlapban mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt projektadatlap tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus formájú projektadatlap egyezőségéről a projektgazda köteles gondoskodni. (3) A közreműködő szervezet a projekt javaslattal, illetve a projekttel kapcsolatos minden iratot ugyanazon regisztrációs szám alatt, egy iratcsomagként kezel. (4) A közreműködő szervezet - a tartalmi értékelési kritériumok vizsgálatát kivéve - megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott alábbi befogadási kritériumoknak: a) a pályázatot a pályázati útmutatóban meghatározott példányszámban nyújtották be, b) a pályázati útmutató előírása esetén a hivatkozott kitöltő programmal készített projektadatlap az elektronikus formában benyújtásra került, c) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra, d) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást, e) a papír alapon benyújtott projektadatlap az arra jogosult által, a megfelelő módon aláírásra került, f) a projektgazda a támogatásra való jogosultságát az útmutatóban előírt módon igazolta. (5) Ha a projektjavaslat a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kritériumoknak nem felel meg, a közreműködő szervezet a projektgazda egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot. (6) Ha a támogatásra való jogosultságot alátámasztó, a (4) bekezdés f) pontjában előírt dokumentumok nem, hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől - folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől - számított 15 napon belül 15 napos határidő tűzésével, az összes hiány,
illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a projektgazdát. (7) Ha a hiánypótlást a megadott határidőn belül a projektgazda nem teljesíti teljeskörűen, az a projektjavaslat elutasítását eredményezi, ez esetben igazolásnak nincs helye. (8) A közreműködő szervezet az (5) és a (7) bekezdés alapján hozott elutasító döntéséről az indokok részletes megjelölésével 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja a projektgazdát. A tájékoztatásban ki kell térni a panasz benyújtásának lehetőségére és módjára is. Ha a projektjavaslat a (6) bekezdésben meghatározott hiányoknak, hibáknak az ott meghatározott módon és határidőben történő pótlását, illetve javítását követően - a tartalmi értékelési kritériumok vizsgálatát ide nem értve - megfelel a felhívásban meghatározott projektkiválasztási kritériumoknak, a közreműködő szervezet azt befogadja, és tartalmi értékelésre bocsátja. A befogadásról a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől - folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésétől - számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a projektgazdát (befogadó nyilatkozat). (9) Amennyiben a beérkező projektjavaslatok száma meghaladja a tervezettet, az (5)-(7) bekezdésben meghatározott határidőket az NFÜ egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja. (10) Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal képviseletére való jogosultság igazolásához közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány nem követelhető meg. 6/A. § 7. § (1) Az értékelés során a közreműködő szervezet biztosítja, hogy a támogatási konstrukció projektkiválasztási szempontjainak megfelelő projektjavaslatok részesüljenek támogatásban. (2) Az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet biztosítja, hogy az értékelést olyan személy végezze, aki: a) a támogatási konstrukció tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel, valamint az adott területen minimum 3 - normatív támogatás esetén minimum 1 - év szakmai gyakorlattal rendelkezik; b) ismeri az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció tartalmát, a vonatkozó jogszabályokat és az értékelés, pontozás módszerét. (3) Adott támogatási konstrukció esetében a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottnál hosszabb szakmai gyakorlat is előírható. (4) Az értékelő személyére vonatkozó javaslatról a közreműködő szervezet haladéktalanul tájékoztatja az NFÜ-t. Az NFÜ a tájékoztatást követő 3 munkanapon belül kifogással élhet az értékelő személyével kapcsolatban. (5) Amennyiben a támogatási konstrukció, illetve a projekt jellege indokolja, a közreműködő szervezet további, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő értékelő közreműködését veheti igénybe. (6) Ha a projektjavaslat támogatási igénye meghaladja az 50 millió forintot és a projekt-kiválasztási szempontok mérlegelést igényelnek, a projektjavaslatot egymástól függetlenül legalább két értékelő értékeli. A projektjavaslat összpontszáma az értékelők által adott összpontszámok számtani átlaga. Ha az értékelők összpontszámai között 20 százalékpontnál nagyobb az eltérés, a közreműködő szervezet elrendeli a projektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését. Egyéb esetekben, ha az irányító hatóság vezetője eltérően nem rendelkezik, a projektjavaslatot egy értékelő értékeli. (7) Az értékelés során az értékelő minden előzetes projektjavaslatról - az adott támogatási konstrukcióra meghatározott - értékelő lapot tölt ki. (8) Az értékelő lap tartalmazza a) a projektgazda és a projektjavaslat legfontosabb adatait, b) a projekt-kiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá a pontozást, c) az értékelő indoklással ellátott javaslatát a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel történő támogatására vagy elutasítására, d) támogatási javaslat esetén a projektgazda által teljesítendő előfeltételek meghatározását. (9) Az értékelő - illetve amennyiben nem ugyanaz az értékelő értékel minden projektjavaslatot, a közreműködő szervezet - a legmagasabb összpontszámot kapott projektjavaslatok támogatására - folyamatos elbírálás esetén amíg a támogatásra rendelkezésre álló forrás elegendő minden beérkezett és az előre meghatározott minimális pontszámot elérő projektjavaslat támogatásához, a minimális pontszámot elérő projektjavaslatok támogatására - tesz javaslatot. (10) A projektjavaslat csökkentett elszámolható összköltséggel, illetve csökkentett támogatási összeggel történő támogatására kell javaslatot tenni, ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, illetve aránytalanul magas. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a tervezett összköltség 25%-át. Ha ennél nagyobb mértékű csökkentés szükséges, a projektjavaslat elutasítására kell javaslatot tenni. (11) Az értékelő a támogatási szerződés aláírásához vagy a támogatás kifizetéséhez olyan előfeltételek előírását javasolhatja, amelyek teljesítését a projektgazdának a támogatási szerződés aláírása, illetőleg a támogatás kifizetése előtt igazolnia kell. (12) Amennyiben a pályázó pályázatában valótlan adatot közölt, illetve valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz - a minden kétséget kizáró adminisztrációs hibák kivételével - a projektjavaslat nem támogatható. 8. § (1) Az NFÜ a projektjavaslatok elbírálására bíráló bizottságot hoz létre. A bíráló bizottság tagjainak a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szakértelemmel kell rendelkeznie. (2) A bíráló bizottság elnökét az NFÜ - vagy az NFÜ felkérése esetén a közreműködő szervezet -, titkárát a közreműködő szervezet jelöli. Az elnök felügyeli az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát, az eljárási szabályok betartását. Tagot jelölhet a közreműködő szervezet, a miniszter és az NFÜ, regionális program esetében a regionális
fejlesztési tanács (a továbbiakban: RFT); továbbá az NFÜ biztosítja nem-kormányzati szakmai szervezet által delegált egy tag részvételét. Az RFT által delegált tag az RFT álláspontját képviseli. A tagok száma - az elnökkel együtt - legfeljebb 7 fő. Megfigyelőt jelölhet a közreműködő szervezet, a miniszter és az NFÜ, regionális program esetében az RFT. A megfigyelők száma legfeljebb 6 fő, azzal, hogy az NFÜ minden esetben legalább 2 fő megfigyelőt jelölhet. (3) A bíráló bizottság elnöke és tagjai legkésőbb a bíráló bizottság első ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a bíráló bizottság titkára részére. A bíráló bizottság tagjaival és a megfigyelőkkel szemben az NFÜ írásban, indoklással ellátott kifogással élhet a (2) bekezdés szerinti jelölő szervezetnél. A jelölő szervezet köteles írásban megindokolni, ha a kifogás alapján nem jelöl másik személyt. (4) A bíráló bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelők és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt. (5) A közreműködő szervezet a bíráló bizottság ülése előtt legalább 8 nappal megküldi a tagoknak az értékelő lapokat. A bíráló bizottság ülésén részt vesz az értékelő vagy a közreműködő szervezet azon munkatársa, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad az értékeléssel kapcsolatban, illetve részletezi az értékelő lapban foglaltak indokait. (6) A bíráló bizottság az értékelő lapban foglalt javaslat alapján döntési javaslatot tesz a) a projektjavaslat támogatására, b) a projektjavaslat 7. § (10) bekezdése, illetve a 7. § (11) bekezdése szerint feltételekkel történő támogatására, vagy c) a projektjavaslat elutasítására. (7) A bíráló bizottság a legmagasabb összpontszámot kapott projektjavaslatok támogatására - folyamatos elbírálás esetén amíg a támogatásra rendelkezésre álló forrás elegendő, minden beérkezett és az előre meghatározott minimális pontszámot elérő projektjavaslat támogatására - tesz javaslatot. A forráshiány miatt nem támogatható, de a minimális pontszámot megkapott projektjavaslatokból tartaléklista képezhető, és forrás rendelkezésre állása esetén az NFÜ új bíráló bizottság összehívása nélkül a tartaléklistán szereplő projektgazdákat - sortartás mellett támogatásban részesítheti. (8) Ha a bíráló bizottság nem ért egyet az értékelő, illetve az értékelők javaslatával, a projektjavaslatot a pályázati felhívásban meghatározott projektkiválasztási szempontok szerint és részletes, írásban rögzített indoklás alapján a) újraértékelheti és az értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot tehet, ha az új összpontszám az értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot indokol, b) a jelenlévő értékelőkkel haladéktalanul újraértékeltetheti, és az újraértékelés eredményének megfelelő döntési javaslatot tehet, c) legfeljebb 8 napos határidő tűzésével újraértékeltetheti, és az újraértékelés eredményének megfelelő döntési javaslatot tehet. Az értékelő személyére a 7. § (2)-(3), (7)-(8), valamint (10)-(12) bekezdését alkalmazni kell. A bíráló bizottság tisztázó kérdés feltételét, illetve helyszíni szemlét kérhet a közreműködő szervezettől. (9) A bíráló bizottság szavazással, egyszerű többséggel határoz a döntési javaslatról. (10) A bíráló bizottság üléséről a titkár emlékeztetőt, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 135. § (3) bekezdésében meghatározott döntési listát készít. Az emlékeztető tartalmazza a) az ülés helyét és időpontját, b) a jelen lévő tagok és megfigyelők nevét és az őket delegáló szervezet megnevezését; c) a pályázat elbírálásában részt vevő személyek által a benyújtott pályázattal kapcsolatban tett főbb hozzászólásokat, valamint a pályázat támogathatóságára vonatkozóan a bíráló bizottság döntési javaslatát (támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, a projektgazda által teljesítendő előfeltételeket) - a javaslatok indokaival együtt; d) elutasítás esetén, valamint az értékelő javaslatától eltérő döntési javaslat esetén annak részletes indoklását; e) a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás és tartózkodás) és f) bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri. (11) A közreműködő szervezet a bíráló bizottság ülésétől számított 8 napon belül elkészíti és az NFÜ-nek megküldi az emlékeztetőt. (12) Az NFÜ az emlékeztető kézhezvételétől számított 8 napon belül jóváhagyja a bíráló bizottság döntési javaslatát, vagy részletes írásban rögzített indoklás alapján, a bíráló bizottság támogató javaslatát megváltoztatja. Jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésének gyanúja esetén részletes, írásban rögzített indoklás alapján elrendeli a pojektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését. (13) A bírálatban részt vett személyek listáját a döntéshozatal, illetve a panaszeljárás lezárását követő 10 napon belül az NFÜ a honlapján közzéteszi. 9. § (1) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az 1 milliárd forintot, a közreműködő szervezet a befogadó nyilatkozat megküldésekor a teljes projektjavaslatot megküldi - ha a projektgazda nevében nem a miniszter nyújtotta be a projektjavaslatot - a miniszternek. A miniszter a projektjavaslatot - a közzétett értékelési szempontok alapján - 20 napos határidővel külön értékelővel értékeltetheti, értékelését a közreműködő szervezetnek
megküldi. A miniszter által megbízott értékelőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közreműködő szervezet által megbízott értékelőre. A miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az NFÜ kéri a Kormány jóváhagyását. (2) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az 5 milliárd forintot, az NFÜ előterjesztésére a Kormány hagyja jóvá a döntést. 9/A. § Ha az akcióterv vagy az NFÜ a felhívásban előírta, a közreműködő szervezet valamennyi befogadott projektjavaslatot megküldi az érintett RFT-nek. Az NFÜ az adott konstrukció kiválasztási kritériumrendszerének kialakítása során legfeljebb 5 pontot érő kritériumrendszert fogalmaz meg a regionális jelentőség érvényesítése érdekében. A projektjavaslatot az RFT az 5 pontot érő kritériumrendszer alapján 21 napos határidővel értékeltetheti, és az értékelés eredményét a közreműködő szervezetnek megküldi. A pályázatok nagy számára tekintettel az NFÜ elnökének egyedi engedélye alapján a határidő egy alkalommal legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható. Ha az RFT a határidőt elmulasztja, az értékelés eredményeit figyelmen kívül kell hagyni. A közreműködő szervezet az értékelők átlagpontszáma, valamint az RFT által adott pontszám figyelembevételével állapítja meg a projektjavaslat végleges pontszámát. 10. § (1) A döntésről a közreműködő szervezet az Ámr. 112. § (5) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a projektgazdát. Csökkentett elszámolható összköltség, csökkentett támogatás vagy elutasítás esetén a közreműködő szervezet részletes indokolást ad. Feltételes támogatás esetén a közreműködő szervezet meghatározza a 7. § (8) bekezdés d) pontja szerinti feltételeket. A közreműködő szervezet döntésről szóló tájékoztatása tartalmazza a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a panasz benyújtásának lehetőségét, módját. (2) Az értékelésben, illetve a bírálatban részt vevőket a döntésről történő tájékoztatás időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli az értékelés, a bírálat és a döntés tartalmával kapcsolatban, amely kötelezettség megszegése esetén az NFÜ a kijelölést visszavonhatja és az értékelést, illetve bírálatot soron kívül újból indíthatja. (3) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott projekt javaslatnak az eljárásban történő előrehaladásáról való tájékoztatásra. (4) A döntésről szóló tájékoztatás tartalmazza a projektjavaslatra vonatkozóan az emlékeztetőben foglaltakat. A döntésről szóló tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan az értékelő lapban foglaltakat megismerni. (5) Támogató döntés esetén a projektgazdának a közreműködő szervezet által meghatározott határidőn, de a döntéstől számított legfeljebb egy éven belül - amennyiben a támogatási konstrukció sajátosságai szükségessé teszik, az NFÜ elnöke az egyéves határidő helyett hosszabb határidőt határozhat meg - be kell nyújtania a részletesen kidolgozott projektjavaslatot. A részletesen kidolgozott projektjavaslat benyújtása hiányában a támogató döntés érvényét veszti. (6) Tényleges támogatás csak részletesen kidolgozott projekt javaslat alapján ítélhető meg. A projekt javaslat támogatása nem jelent garanciát a projekt támogatására. (7) A közreműködő szervezet a részletes kidolgozásra javasolt projektek listáját - a támogatási konstrukció címét, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a lehetséges támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a projektjavaslat összpontszámát - a döntést követő 3 munkanapon belül rögzíti az egységes monitoring információs rendszerben (a továbbiakban: EMIR).
Kiemelt projektekre vonatkozó különös szabályok 10/A. § (1) Az NFÜ a kiemelt projektek esetében a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján előértékelést készít, melynek célja azon projektötletek kiválasztása, amelyek az akciótervben nevesítésre javasoltak. (2) Az előértékelők száma legalább 2. Az előértékelőkkel szemben támasztott követelmények a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményekkel egyeznek meg azzal, hogy az adott projektötlet által érintett területen minimum 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. Amennyiben az előértékelők álláspontja egymásnak ellentmond, az NFÜ a projektötlet újraértékelését rendeli el. 10/B. § (1) Az NFÜ a Kormány 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerinti döntésének az előkészítése érdekében a kiemelt projektötletek elbírálására kiemelt projekt bíráló bizottságot hoz létre. A kiemelt projekt bíráló bizottság tagjainak minden esetben a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakértelemmel kell rendelkeznie. (2) A kiemelt projekt bíráló bizottság elnökét és titkárát az NFÜ jelöli ki. Tagot jelölhet a miniszter - regionális program esetén a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter is -, az RFT, az NFÜ, továbbá az NFÜ biztosítja nemkormányzati szakmai szervezet által delegált egy tag részvételét. A bíráló bizottság tagjaival szemben az NFÜ írásban, indoklással ellátott kifogással élhet a jelölő szervezetnél. A jelölő szervezet köteles írásban megindokolni, amennyiben a kifogás alapján nem jelöl másik személyt. A kiemelt projekt bíráló bizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak száma - az elnökkel együtt - legfeljebb 7 fő. (3) A kiemelt projekt bíráló bizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint 2/3-a jelen van. A kiemelt projekt bíráló bizottság ülései nem nyilvánosak. Az ülésekről emlékeztető készül, melyet az NFÜ 5 munkanapon belül megküld a bizottság tagjainak. A kiemelt projekt bíráló bizottság (4) bekezdés a), b) és c)
pontjában meghatározott döntéséhez a jelen lévő tagok 2/3-ának egybehangzó szavazata szükséges. Ennél kisebb szavazati arány a projektötlet (4) bekezdés d) pontja szerinti döntést eredményezi. A kiemelt projekt bíráló bizottság elnökének feladata a bírálati folyamat koordinációja, az eljárásrend betartásának, a pártatlanságnak és az átláthatóságnak a biztosítása. (4) A kiemelt projekt bíráló bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) a projektötlet akciótervben történő nevesítésére tesz javaslatot; b) a projektötlet tovább fejlesztését javasolja, meghatározva a továbbfejlesztés irányait; c) a projektötlet újraértékelését rendelheti el; d) nem javasolja a projektötlet akciótervben történő nevesítését. (5) A (4) bekezdés c) pontja esetében a kiemelt projekt bíráló bizottság két új szakértőt köteles bevonni. (6) A (4) bekezdés d) pontja esetében a kiemelt projekt bíráló bizottság köteles döntését megindokolni. (7) Amennyiben adott projektötlet egy, a Közép-Magyarországi régiót nem lefedő ágazati operatív programot, és a Közép-Magyarországi operatív program ágazati prioritását vagy támogatási konstrukcióját egyaránt érinti, a projektötlet egészét egy bíráló bizottság bírálja el. (8) Olyan projektötletek esetében, amelyeket a miniszter nyújtott be, és amelyek célja, hogy valamely szolgáltatás az ország egész területén hozzáférhetővé váljon, a miniszter az NFÜ és a közreműködő szervezet részvételével projekt-előkészítő munkacsoportot hoz létre a kiemelt projektekről szóló előterjesztés Kormány részére tervezett benyújtását megelőző legalább 60 nappal. (9) Az NFÜ a 11. § (1) bekezdése szerinti felhívást, ha az akcióterv eltérően nem rendelkezik, az akcióterv Kormány általi elfogadását követő 45 napon belül megküldi a projektgazdának. 10/C. § Olyan országos jelentőségű fejlesztések esetében, amelyek megvalósításáról a Kormány a kiemelt projektek jóváhagyását megelőzően döntött, az előértékelés és a bírálat során az előértékelő, illetve a bíráló bizottság kizárólag a projektötlet Európai Unióból származó forrásból való támogathatóságát, megfelelő előkészítettségét, illetve a többi kiemelt projektötlettel való összhangját vizsgálja. Az ilyen projektötletek esetében a 10/B. § (2) bekezdése szerinti bizottságba a miniszter két tagot delegálhat. 10/D. § (1) A Technikai Segítségnyújtás projektjeire - a 10/A-10/C. §-ok kivételével - a kiemelt projektekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) A Technikai Segítségnyújtás projektjeit az akciótervek nevesítve nem tartalmazzák. E források az egyes operatív programok technikai segítségnyújtás fejezetében vagy a Végrehajtás Operatív Programban, valamint az egyes akciótervekben meghatározott támogatható tevékenységek alapján a Technikai Segítségnyújtás felhasználásáról szóló eljárásrendekben meghatározott szabályok szerint használhatók fel.
Részletes projektjavaslatok kiválasztása - kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt, egyfordulós pályázat esetén, kétfordulós pályázat második fordulójában 11. § (1) Az NFÜ felhívásban tájékoztatja az akciótervben, illetve a kistérségi programban meghatározott, illetve kétfordulós pályázat esetében a 4-10. §, valamint a 3. § (9) bekezdése szerint kiválasztott lehetséges projektgazdákat a támogatás igénylésének feltételeiről a 4. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott módon. (2) Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetén a projekt adatlaphoz csatolni kell legalább: a) a megalapozó tanulmányokat és terveket, nyomvonalváltozással nem járó közútfelújítási projektek kivételével megvalósíthatósági tanulmányt, jövedelemtermelő és nagyprojektek esetén külön költség-haszon elemzést, külön jogszabály előírása esetén környezeti hatástanulmányt, engedélyezési vagy annál részletesebb terveket, b) a projektgazda nyilatkozatát arról, hogy a fejlesztéssel érintett területek a tulajdonában vannak, vagy a területek tulajdonjogát a projekt megvalósítási során megszerzi, vagy - ha az ingatlan nem tartozik és nem is kerül a projektgazda tulajdonába - a tulajdonosnak a beruházás megvalósításához történő hozzájárulását megszerzi, c) közműberuházások esetén, ha a projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására létrehozott, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás, vagy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult többcélú kistérségi társulás megállapodását, d) nagyprojekt esetén a Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK rendeletének XXI. vagy XXII. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet. (3) Kétfordulós pályázat esetében az első fordulóban benyújtott dokumentumokat a második fordulóban nem kell benyújtani, kivéve, ha azok alapját képező jogviszonyokban változás állt be, vagy jogszabályban meghatározott érvényességi ideje lejárt. (4) A közreműködő szervezet a (2) bekezdésben felsoroltakon túl kizárólag a projekt gazda megfelelősége és alkalmassága, és a projekt javaslat megfelelősége megítéléséhez az adott támogatási konstrukció esetében szükséges mellékletek csatolását követelheti meg. (5) Az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet gondoskodik a felhívás közzétételéről az 5. §-ban meghatározott módon. (6) Kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt, valamint kétfordulós pályázat második fordulója esetében a közreműködő szervezet biztosítja a projektgazdák számára a személyes konzultáció
lehetőségét. Kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt, valamint kétfordulós pályázat második fordulója esetében az 5. § (5) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni. 12. § (1) A projekt gazda a projekt adatlapnak és a csatolandó mellékleteknek a közreműködő szervezethez történő benyújtásával igényli a támogatást, a 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott módon. (2) A közreműködő szervezet elvégzi a projektjavaslat befogadási kritériumok szerinti ellenőrzését a 6. § (3)-(9) bekezdésében meghatározott módon. Kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt, valamint kétfordulós pályázat második fordulója esetében a közreműködő szervezet a hiánypótlásra 15 napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. Ha a hiánypótlásra a határidő leteltétől számított 15 napon belül sem kerül sor, ez a projektjavaslat elutasítását eredményezi. 13. § (1) A közreműködő szervezet elvégzi a projektjavaslat tartalmi értékelését a 7. § (1)-(11) bekezdésében meghatározott módon. Kiemelt projekt, kistérségi programban meghatározott projekt esetén, valamint kétfordulós pályázat második fordulójában - a felhívás eltérő rendelkezése hiányában - a projektjavaslatot nem kell pontozni; az értékelő javaslatot tehet - a 7. § (8) bekezdés c) pontjában meghatározottakon túl - a projektjavaslat meghatározott szempontok szerinti és meghatározott határidőn belüli átdolgozására is. Ha a projektkiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést (normatív jellegű támogatás), a projektjavaslatokat nem kell pontozni, a 7. § (8) bekezdése szerinti értékelőlap csak a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelőséget tartalmazza. Az értékelő a támogatási keret kimerülésének az 5. § (8) bekezdése szerint megállapított időpontját követően benyújtott projektjavaslat elutasítására tesz javaslatot. (2) A (3)-(4) bekezdésben meghatározottak, kistérségi programban meghatározott projekt, valamint a technikai segítségnyújtási projektek kivételével az NFÜ bíráló bizottságot állít fel és működtet a 8. §-ban meghatározott módon. Ha az adott ülésen elbírált projektjavaslatok száma meghaladja az 50-et, a 8. § (11)-(12) bekezdésében foglalt határidőt az NFÜ 8 nappal meghosszabbíthatja. (3) Egyfordulós pályázat esetén, ha az egyes projektek támogatási igénye nem haladja meg az 50 millió forintot vagy az NFÜ által ennél alacsonyabban meghatározott értéket -, és a projekt-kiválasztási szempontok mérlegelést igényelnek (nem normatív jellegű támogatás), az NFÜ egyszerűsített bíráló bizottságot állít fel és működtet a 8. § (1) és (3)-(13) bekezdésében meghatározott módon. Az egyszerűsített bíráló bizottság elnökét az NFÜ - vagy az NFÜ felkérése esetén a közreműködő szervezet -, titkárát a közreműködő szervezet jelöli. Az elnök felügyeli az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát, az eljárási szabályok betartását. Tagot jelölhet a közreműködő szervezet és az NFÜ, továbbá az NFÜ biztosítja nem-kormányzati szakmai szervezet által delegált egy tag részvételét. A tagok száma 3 fő. Megfigyelőt jelölhet az NFÜ, és ha a közreműködő szervezet felett a tulajdonosi és irányítási jogokat nem a miniszter gyakorolja, megfigyelőt jelölhet az ágazatért felelős miniszter. Ha az adott ülésen elbírált projektjavaslatok száma meghaladja az 50-et, a 8. § (11)-(12) bekezdésében foglalt határidőt az NFÜ 8 nappal meghosszabbíthatja. (4) Egyfordulós pályázat esetén, ha a projekt-kiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést (normatív jellegű támogatás), a közreműködő szervezet vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jóváhagyja az értékelő javaslatát, vagy részletes, írásban rögzített indoklás alapján elrendeli a projektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését. (5) Forráshiány miatt korábban elutasított projekt javaslatok esetében, amennyiben a rendelkezésre álló forrás mégis elegendőnek bizonyul, az NFÜ jogosult a legmagasabb összpontszámot kapott, korábban forráshiány miatt elutasított projekteket támogatásban részesíteni. (6) Egyfordulós pályázat esetén, ha az akcióterv vagy az NFÜ a felhívásban előírta, a közreműködő szervezet kikéri a miniszter, illetve az érintett RFT véleményét a 9. § (1) bekezdésében és a 9/A. §-ban meghatározott módon. (7) Egyfordulós pályázat esetén, ha a projekt javasolt támogatása meghaladja az 5 milliárd forintot, az NFÜ előterjesztésére a Kormány hagyja jóvá a döntést. (8) Támogatásra javasolt nagyprojektről az NFÜ a miniszterrel közös előterjesztést készít a Kormány számára. A Kormány dönt arról, hogy kérelmezi-e a nagyprojekt támogatását az Európai Bizottságnál. (9) A döntésről a közreműködő szervezet írásban tájékoztatja a projekt gazdát a 10. § (l)-(4) bekezdésében meghatározott módon. 13/A. § A közlekedésfejlesztési tárgyú, közcélú, kiemelt projektjavaslatok esetében nem kell alkalmazni e rendelet részletes projektjavaslatok kiválasztására vonatkozó rendelkezéseit. A részletes projektjavaslatok kiválasztására vonatkozó eljárásrendi szabályokat a Közlekedés Operatív Program Monitoring Bizottsága hagyja jóvá. 14. § (1) Támogatás megítélése esetén, ha a szerződés megkötésére a 15. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott határidőn belül a kedvezményezettnek fel nem róható okból nem került sor, a közreműködő szervezet a határidőt egy alkalommal, hivatalból vagy a kedvezményezett kérelmére legfeljebb 45 nappal, különös méltánylást érdemlő esetben a kedvezményezett kérelmére legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. Ha a kedvezményezett különös méltánylást érdemlő esetre hivatkozik, a kérelmében be kell mutatni az azt alátámasztó körülményeket. Ha a szerződéskötésre a meghosszabbított határidőn belül a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kerül sor, akkor a támogatási döntés érvényét veszíti. Erről a közreműködő szervezet a kedvezményezettet írásban tájékoztatja. (2) A közreműködő szervezet a támogatásban részesített projektek listáját - a támogatási konstrukció címét, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a projektjavaslat összpontszámát - a döntést követő 3 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.
A támogatási szerződések megkötése, illetve módosítása 15. § (1) Nagyprojekt és közvetett támogatás esetén a támogatási szerződést az NFÜ ellenjegyzi. (2) Támogatási szerződés akkor köthető, ha a projekt megvalósítása megkezdhető, illetve legalább a megvalósítás megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárás haladéktalanul elindítható. A közreműködő szervezet vezetője a támogatási szerződés megkötése előtt helyszíni szemlét rendelhet el. A támogatási szerződés megkötéséhez, de legkésőbb a támogatás kifizetéséhez a kedvezményezettől legalább az alábbi dokumentumokat kell bekérni: a) a kedvezményezett nevében aláírásra jogosult aláíró személy vagy személyek - a költségvetési szerv, önkormányzat, egyház, felsőoktatási intézmény, közalapítvány, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság kivételével - bank által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintája, b) a kedvezményezett - a költségvetési szerv, önkormányzat, egyház, felsőoktatási intézmény, közalapítvány, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság kivételével - alapító (létesítő) okirata, illetve a külön jogszabály szerinti nyilvántartást igazoló okirata, c) a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumok vagy nyilatkozatok, d) ha a projektgazda lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárást, a megjelent hirdetmény, az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezés, jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) határozata, valamint a vállalkozói szerződés, e) ha a projektgazda a projektadatlapot a 6. § (2) bekezdésének megfelelően kizárólag elektronikusan, hitelesítés nélkül nyújtotta be, a kedvezményezett nevében aláírásra jogosult aláírásával ellátott projektadatlap, f) a projekt megvalósításának elindításához szükséges összes jogerős hatósági engedély, vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumok, g) a projektgazda beruházással érintett ingatlanán fennálló tulajdonjogát igazoló, 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap, vagy ha az ingatlan nem tartozik és nem is kerül a projektgazda tulajdonába, a tulajdonosnak a beruházás megvalósításához történő hozzájárulását igazoló dokumentum, amely megjelöli a projektgazdának az ingatlannal kapcsolatos jogát. (3) A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket a pályázati felhívás tartalmazza. (4) A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés benyújtására a 13. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásban annak kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napos határidőt tűz ki. (5) A közreműködő szervezet feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását is előírhatja a kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként. Ebben az esetben a közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés benyújtására a 13. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásban annak kézhezvételétől számított legfeljebb 150 napos határidőt tűz ki. (6) A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok kézhezvételét követő 10 napon belül az általa aláírt támogatási szerződést a kedvezményezettnek megküldi. Amennyiben a megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a közreműködő szervezet a kézhezvételt követő 10 napon belül, az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével, hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet. 16. § (1) Nagyprojekt esetében a támogatási szerződés megkötését követően az NFÜ jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet. Kivételes esetben az NFÜ a támogatási szerződés megkötését megelőzően is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet; ez esetben amennyiben a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő 60 napon belül nem kerül sor, az NFÜ kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését. (2) A támogatási kérelemben a maximális elérhető EU támogatási arányt kell kérni az Európai Bizottságtól, amitől indokolt esetben a Kormány döntésével lehet eltérni. (3) Az NFÜ tájékoztatja a közreműködő szervezetet, az ágazati irányításért felelős minisztert, a kedvezményezettet és az igazoló hatóságot a támogatási kérelem Európai Bizottság által történő befogadásáról, valamint jóváhagyásáról vagy elutasításáról. (4) A támogatási szerződés hatályát veszti, ha az arra vonatkozó támogatási kérelmet az Európai Bizottság elutasítja. 17. § (1) A kedvezményezett legkésőbb a tudomásra jutástól számított 8 napon belül írásban tájékoztatja a közreműködő szervezetet, ha a szerződés hatályának időtartama alatt az Ámr. 121. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények bármelyike bekövetkezik, valamint a szerződésben foglalt azonosító adatai, illetve a projekt jellemzői a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott mértéket el nem érő mértékben megváltoznak. A bejelentést követően a támogató a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeinek módosítására, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, továbbá más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket. (2) A kezdeményezett a támogatási szerződés módosítását köteles kezdeményezni, ha a) a projekt megvalósításának befejezése az eredeti támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előre láthatóan 3 hónapot meghaladóan késik,
b) a projekt összköltségének összesen húsz százalékát meghaladó mértékben változik a költségek költségkategóriák szerinti bontása az eredeti támogatási szerződésben rögzített bontáshoz képest, c) a projekt megvalósításának tervezett időtartama meghaladja a 2 évet vagy támogatása meghaladja a 250 millió forintot, és a teljes támogatás értékének összesen húsz százalékát meghaladó mértékben változik a költségek évek szerinti bontása az eredeti támogatási szerződésben rögzített bontáshoz képest, d) az eredeti támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értékének várható teljesülése nem éri el a célérték 90%-át, e) változik a projekt bármely egyéb, a célkitűzéseket befolyásoló lényeges jellemzője. (3) Amennyiben a kedvezményezett kezdeményezi a támogatási szerződés módosítását, a közreműködő szervezet - ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét - a módosításra irányuló kérelem benyújtását követő 30 napon belül megküldi a kedvezményezettnek a módosítás tervezetét, vagy - a kérelem elutasítása esetén - az elutasítást és annak indoklását. A kedvezményezett köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül a támogatási szerződés módosítását cégszerűen aláírva a közreműködő szervezet részére megküldeni. (4) A támogatási szerződés módosítását a közreműködő szervezet is jogosult kezdeményezni. (5) Amennyiben a támogatási szerződést a 15. § (1) bekezdésének megfelelően az NFÜ ellenjegyezte, a támogatási szerződés módosítását is ellenjegyzi, továbbá a támogatási szerződés módosítását is jogosult kezdeményezni. 18. § (1) Nagyprojekt esetében - a 17. §-ban foglaltak mellett - a kedvezményezett haladéktalanul tájékoztatja a közreműködő szervezetet, ha a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merül fel, amely a Bizottsági Határozatban megállapított rendelkezéseket, illetve feltételeket érinti. (2) Ha a Bizottsági Határozat módosításának kezdeményezése indokolt, a közreműködő szervezet egyetértése esetén 30 napon belül elkészíti a módosítási kérelmet, és megküldi az NFÜ-nek. (3) Az NFÜ egyetértése esetén 30 napon belül jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak a módosítási kérelmet. 19. § (1) A közreműködő szervezet támogatási szerződéstől elállhat, ha a támogatási szerződés aláírását nagyprojekt esetében az Európai Bizottság általi jóváhagyást - követő 12 hónapon belül a kedvezményezett a) a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben - esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett - nem rendeli meg, illetve az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg; vagy b) időközi kifizetési kérelem benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja. (2) Közvetett támogatás esetén az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni. (3) Ha a támogatott projekt sajátosságai szükségessé teszik, az (1) bekezdésben foglaltaktól az NFÜ jóváhagyásával a támogatási szerződésben el lehet térni. 19/A. § Támogatási szerződés helyett az NFÜ vagy a közreműködő szervezet támogatás odaítéléséről szóló döntés alapján a 13. § (4) bekezdésben meghatározott esetben támogatást nyújt, egyéb esetekben támogatást nyújthat a kedvezményezett részére. Támogatás odaítéléséről szóló döntés esetén a 15. § (2) bekezdésében a támogatási szerződés megkötésén a támogatói okirat keltét, a 17. § (2) és (3) bekezdésében a támogatási szerződés módosításán a projekt módosítását, a 19. § (1) bekezdésében a támogatási szerződéstől történő elálláson a támogatás odaítéléséről szóló döntés visszavonását, támogatási szerződés aláírásán a támogatói okirat keltét, a 23. § (1) bekezdésében a támogatási szerződés megkötésén a támogatás odaítéléséről szóló döntés keltét kell érteni. Ahol e rendelet támogatási szerződés megkötéséhez feltételt szab meg, azon a támogatás kifizetéséhez szabott feltételt kell érteni.
Közbeszerzési eljárások lefolytatása 20. § (1) A projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás lefolytatásáért - a központosított közbeszerzés kivételével -, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó valamennyi jogszabály elveinek és rendelkezéseinek betartásáért és ennek dokumentálásáért a támogató felé a projektgazda felelős. Ha a projektgazda és a projekt végrehajtásában részt vevő, a támogatási szerződésben megnevezett - elszámolható költség alapjául szolgáló számla benyújtására jogosult - ajánlatkérő szervezet személye elválik egymástól, úgy az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet ebben az esetben is jogosult az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása teljes folyamatában ellenőrzést végezni, melyet az ajánlatkérő köteles tűrni. (2) A projektgazda a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően, kiemelt és kétfordulós projektek esetében a részletes projektjavaslat benyújtását követően jelen fejezet rendelkezései szerint köteles eljárni. Ha a projektgazda a 20-22/B. §-ban foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a szabályok megsértéséért a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében kerül megállapításra, illetve kiemelt projektek és kétfordulós pályázat esetében a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető. (3) A közbeszerzési eljárás lefolytatása során a hiánypótlás lehetőségét a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. § (2) bekezdésében, illetve 112. § (2) bekezdésében meghatározott körben biztosítani kell. (4) A kedvezményezett az előrehaladási jelentésben tájékoztatja a közreműködő szervezetet a projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás megindításáról, az esetleges jogorvoslati eljárásról és annak eredményéről,
amelyre abban az esetben is köteles, ha a kedvezményezett és az ajánlatkérő személye elválik egymástól. (5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettsége alapján a kedvezményezett megküldi a közreműködő szervezetnek az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást, az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített írásbeli összegzést, a nyertes ajánlattevővel kötött szerződést, jogorvoslati eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítést és a KDB határozatát, valamint a Kbt. által előírt esetekben hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételének igazolását, ha ezeket az előrehaladási jelentés megküldését megelőzően még nem küldte meg. Az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást, és az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített írásbeli összegzést elektronikusan kell benyújtani. A közreműködő szervezet, illetve az NFÜ a közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb dokumentumot is bekérhet. (6) Jogorvoslati eljárás indulása esetén, ha az eljárást nem a közreműködő szervezet vagy az NFÜ kezdeményezte, a kedvezményezett haladéktalanul megküldi a közreműködő szervezetnek és az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységnek (a továbbiakban: EKKE) az eljárás megindításáról szóló értesítést. (7) Az NFÜ a honlapján közzéteheti: a) az ajánlatok elbírálásakor készített írásbeli összegzést a Kbt. 73. §-ával összhangban; b) ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban külön jogszabály szerint lefolytatott szabálytalansági eljárásban a közreműködő szervezet vagy az NFÜ szabálytalanságot állapít meg, a szabálytalanság tényét, elkövetésének módját és a szabálytalansággal érintett összeget. 21. § (1) Az 1 milliárd forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzései esetében a 20. §-ban foglaltak mellett a kedvezményezett a projektet érintő valamennyi közbeszerzési eljárás megindításának szándékáról az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció (a továbbiakban: közbeszerzési dokumentumok) megküldésével az eljárás tervezett megindítása előtt legalább 15 munkanappal tájékoztatja a közreműködő szervezetet. Ha a közreműködő szervezet az eljárás előkészítésébe vagy az eljárásba a (3) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott módon be kívánja vonni az EKKE-t, a dokumentumok megküldésével erről haladéktalanul tájékoztatja. (2) (3) Amennyiben az EKKE - a közreműködő szervezet tájékoztatását követően - az eljárás előkészítése vagy lefolytatása során dokumentumokat kér be vagy megfigyelőt delegál, írásos szakértői jelentést készít a kedvezményezett és a közreműködő szervezet részére. (4) Amennyiben az EKKE jelentésében jogszabálysértést vagy annak gyanúját jelzi, a kedvezményezett 8 napon belül írásos választ készít az EKKE és a közreműködő szervezet részére. 22. § (1) Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi beszerzés, illetve ilyenek előkészítésére vonatkozó beszerzés esetén - a 20. §-ban foglaltak mellett - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazandó. (2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 30 munkanappal, illetve rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén haladéktalanul a beszerzés 12 hónapnál nem régebbi költségkalkulációját a közreműködő szervezet részére megküldi. (3) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 30 munkanappal, illetve rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén haladéktalanul - ha előzetes összesített tájékoztató közzétételét kérelmezte - az előzetes összesített tájékoztatót, valamint a közbeszerzési dokumentumokat projekt-megfelelőségi, támogathatósági és közbeszerzési-jogi szempontú szakmai minőségellenőrzés céljából a közreműködő szervezet részére megküldi. Ha a pályázati útmutató vagy a támogatási szerződés így rendelkezik, illetve az 5 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései esetében a kedvezményezett az előzetes összesített tájékoztatót, valamint a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyás céljából küldi meg a közreműködő szervezet részére. A közreműködő szervezet a dokumentumokat az EKKE, közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást a Gazdasági Versenyhivatal részére is haladéktalanul továbbítja. (4) A közreműködő szervezet legfeljebb 15 munkanapon belül elvégzi a dokumentumok szakmai szempontú minőségellenőrzését, az erről készített jelentést az EKKE részére megküldi. Az EKKE legkésőbb a közreműködő szervezet jelentésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belül elvégzi a dokumentumok közbeszerzési szempontú minőségellenőrzését, az erről készített jelentést a közreműködő szervezet részére megküldi. A közreműködő szervezet az összesítő jelentést a kedvezményezett részére megküldi. Az összesítő jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat a kedvezményezett a közreműködő szervezet és az EKKE részére megküldi. A közreműködő szervezet és az EKKE a további észrevételeiről 3 munkanapon belül tájékoztatja a kedvezményezettet. (5) Az EKKE a közbeszerzési bíráló bizottságba megfigyelőt jelölhet, közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén megfigyelőt jelöl. Szakértőket és egy-egy szavazó tagot jelölhet a közreműködő szervezet és az NFÜ. Ha az NFÜ így rendelkezik, illetve az 5 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései esetében a közreműködő szervezet egy szavazó tagot jelöl. (6) Amennyiben az EKKE megfigyelőként részt vett a közbeszerzési eljárásban, és bármilyen, az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogszabálysértés fennállásának lehetőségét észleli, ezt jelzi a
kedvezményezettnek, a közreműködő szervezetnek és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének. Az EKKE megfigyelője az eredményhirdetést megelőzően írásos közbeszerzési szabályossági szakértői jelentést készít a kedvezményezett, a közreműködő szervezet, és a közbeszerzési bíráló bizottság elnöke részére. (7) Ha a kedvezményezett, illetve az ajánlatkérő nem ért egyet a szabályossági jelentésben foglaltakkal, erről részletes indoklást készít, ezt a közreműködő szervezet és az EKKE részére megküldi. (8) A közreműködő szervezet vezetője - egyetértése esetén - a szerződést ellenjegyezheti. Ha a pályázati útmutató vagy a támogatási szerződés így rendelkezik, illetve az 5 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései esetében a közreműködő szervezet vezetője - egyetértése esetén - a szerződést ellenjegyzi, és ebben az esetben támogatás csak a közreműködő szervezet vezetője által ellenjegyzett szerződés alapján felmerülő költségekre folyósítható. 22/A. § A 21-22. § rendelkezéseinek alkalmazása során a) a közbeszerzési eljárás időbeli ütemezését úgy kell megtervezni, hogy a 21-22. §-ban meghatározott határidőkkel összhangban álljon; b) a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton is megküldheti; c) a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumok megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a közreműködő szervezetet a beszerzés becsült értékéről, és feltünteti a projekt azonosítószámát; d) a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás során a bontás, a bíráló bizottság ülései, valamint az eredményhirdetés időpontjáról legalább két munkanappal előbb, rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén haladéktalanul tájékoztatja a közreműködő szervezetet és - ha az eljárásban részt vesz - az EKKE-t is; e) a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével kötött szerződés módosításáról - a módosítás tervezett időpontja előtt a 21. § esetében legalább 15 munkanappal, a 22. § esetében legalább 30 munkanappal - tájékoztatja a közreműködő szervezetet, és bemutatja a módosítás jogszerűségét megalapozó körülményeket. 22/B. § A támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét - kiemelt projekt és kétfordulós pályázat esetén a részletes projektjavaslat benyújtását - követően a projektgazda köteles a közreműködő szervezetet a közbeszerzési eljárások megindításáról a 21-22. §-ban foglalt határidők szerint tájékoztatni. Ha a közreműködő szervezet, illetve az NFÜ a 21-22. §-ban meghatározott módon kíván eljárni, a tájékoztatás kézhezvételét követő 10 munkanapon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.
A megvalósítás nyomon követése 23. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől kezdve hathavonta legalább egy alkalommal előrehaladási jelentést nyújt be a közreműködő szervezethez. Az előrehaladási jelentést az NFÜ által meghatározott formátumban, elektronikusan kell benyújtani. A támogatási szerződésben az NFÜ előírhatja, hogy az előrehaladási jelentést a kedvezményezett papír alapon is köteles benyújtani. A kétféle módon benyújtott előrehaladási jelentésben mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt előrehaladási jelentés tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus formájú előrehaladási jelentés egyezőségéről a kedvezményezett köteles gondoskodni. (2) Amennyiben a támogatás nem éri el a 10 millió forintot, vagy a projekt megvalósításának időtartama nem éri el az 1 évet, a kedvezményezett egyetlen előrehaladási jelentést (záró jelentést) nyújt be a közreműködő szervezethez. (3) Az előrehaladási jelentés információkat tartalmaz a projekt eredményességéről és hatékonyságáról, így különösen: a) a célokhoz mért előrehaladás, beleértve a számszerűsített célok mutatóit, b) a céloktól való jelentős eltérések, megfelelő indoklással (például a projekt környezetében bekövetkezett változások ismertetése) és a célok aktualizálásával, c) a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, különös tekintettel az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás közzétételének helyére, az esetleges jogorvoslati eljárás tényére és eredményére, d) a tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint, e) a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítése a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint, f) helyszíni szemlék, ellenőrzések megállapításai alapján a kedvezményezett által készített intézkedési tervek és megtett intézkedések. (4) A jelentéshez az alábbi, az előrehaladást igazoló dokumentumokat kell csatolni: a) b) a (szükség esetén) lefolytatott közbeszerzési eljárás ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívása, az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezés, jogorvoslat esetén a KDB határozata, valamint a Kbt. által előírt esetekben hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételének igazolása; c) a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumok. (5) Amennyiben a kedvezményezett az előírt formában és tartalommal készített előrehaladási jelentést határidőre nem nyújtja be, az előrehaladási jelentés alapján az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban a támogatási
szerződésben foglaltakkal, a közbeszerzéssel, vagy a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem történt meg a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint, illetve a célokhoz mért előrehaladás nem kielégítő, a közreműködő szervezet a) tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy a támogatás kifizetéséhez milyen korrekciókat kell tennie, vagy b) kezdeményezi a támogatási szerződés módosítását, vagy c) kezdeményezi a támogatás felfüggesztését, a már kifizetett támogatás visszafizetésének elrendelését, vagy a támogatási szerződés megszüntetését.
A projekt fenntartása, dokumentumainak nyilvántartása és megőrzése 24. § (1) A kedvezményezett a projekt befejezésétől számított 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. (2) Amennyiben a kedvezményezett (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíti a közreműködő szervezetet. (3) A kedvezményezett, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetek projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezetnek, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántartanak, és legalább 2020. december 31-ig megőriznek. (4) A közreműködő szervezet a beruházás megvalósításának zárásától számított 5 évig előírhatja a kedvezményezett számára éves fenntartási jelentések benyújtását. (5) A közreműködő szervezet a helyszínen vizsgálja a beruházás fenntartását, illetve a dokumentumok nyilvántartását és megőrzését, kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztva a vizsgálandó projekteket.
A közmű beruházások támogatására vonatkozó speciális szabályok 25. § (1) Közmű beruházások támogatásának feltétele, hogy a támogatással megvalósuló létesítmények, eszközök működtetését olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje a vonatkozó EK irányelveknek megfelelő eljárás lefolytatásával választ ki. A támogatással megvalósuló hulladékkezelő létesítmények, eszközök, illetve víziközmű vagyon működtetésére a (2)-(7) bekezdésben meghatározott speciális szabályok vonatkoznak. (2) A támogatás feltétele, hogy - az (5) bekezdés kivételével - a támogatással megvalósuló hulladékkezelő létesítmények, eszközök működtetésével (a továbbiakban: működtetés) történő, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) szerinti hulladékkezelési közszolgáltatást olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje közbeszerzési eljárás lefolytatásával választ ki, vagy amellyel a közszolgáltatási szerződés megkötésére a Kbt. 2/A. §-a alapján kerül sor. (3) A támogatás feltétele, hogy - a (4) és az (5) bekezdés kivételével - a helyi önkormányzati államháztartási alrendszert érintő, támogatással megvalósuló víziközmű vagyon koncesszióköteles tevékenységnek minősülő működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának időleges jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziós törvény) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján kiírt, koncessziós pályázati - építési koncesszió esetében, a Kbt. alapján közbeszerzési - eljárás lefolytatásával, koncessziós szerződésben engedjék át. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a víziközmű vagyon működtetésével - ide nem értve az építési koncessziót - a Koncessziós törvény és a Vgtv. keretei között a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok által, vagy ezen önkormányzatok és az állam által közösen alapított gazdálkodó szervezet koncessziós pályázat lefolytatása nélkül is megbízható mindaddig, amíg a gazdálkodó szervezetben kizárólag az állam vagy önkormányzat rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (5) Ha a támogatott projekt részben vagy egészben a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában már üzemelő hulladékkezelő létesítmények, eszközök, víziközművek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatási célú eszközrendszer) értéknövelő felújítását, rekonstrukcióját és bővítését, valamint a meglévő eszközrendszerrel nyújtott közszolgáltatás minőségének javítását (a továbbiakban együtt: korszerűsítés) célozza meg, vagy ha a támogatásból megvalósuló, műszakilag önállóan működtethető közszolgáltatási célú eszközrendszer kizárólagos működtetésére a kedvezményezett és a közszolgáltató között jelen rendelet hatálybalépéséig létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés kiterjed, az adott közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével - a jelen rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási, üzemeltetői szerződés lejártáig, de legfeljebb a beruházások aktiválásától számított 15 évre -, a (2)-(3) bekezdésben előírtaknak meg nem felelő közszolgáltató is megbízható, feltéve, hogy a közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés az alábbi követelményeknek megfelel: a) az eszközök működtetésével általa megbízott, vagy megbízni kívánt közszolgáltató kiválasztása, továbbá a vele kötött, a nyilatkozat benyújtásának időpontjában hatályban lévő, közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalma, a kiválasztás, illetve a benyújtott szerződés létrejöttének és legutolsó módosításának időpontjában hatályos jogszabályokkal összhangban áll, b) az így létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalmazza a kedvezményezett saját vagy állami,
illetve EU forrásokból megvalósítani tervezett beruházásainak működtetésével összefüggő szerződéses feltételeket is (ideértve a működtetni kívánt és a kedvezményezett tulajdonába kerülő eszközök használatáért a közszolgáltatót terhelő vagyonbérleti, eszközhasználati díjra vonatkozó, a közszolgáltatási célú eszközrendszer fenntartható fejlődését biztosító rendelkezéseket), és c) hulladékkezelési közszolgáltatás esetén, a támogatási kérelem benyújtásakor meglévő, vagy azt követően alapított, a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő közszolgáltató gazdálkodó szervezetben, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépését követően természetes személy, államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonosi részesedést nem szerzett. (6) Az (5) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a kedvezményezett a közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljesek és a valóságnak megfelelnek, a közreműködő szervezet részére megküldi. (7) Az (5) bekezdés alkalmazása esetén a kedvezményezett a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben esetlegesen fennálló tulajdonosi részesedését a támogatással megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig nem idegenítheti el. 26. § (1) Ha a kedvezményezett döntése alapján a támogatással megvalósuló (ideértve a korszerűsítést is) közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére irányuló önkormányzati közfeladat átadására a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog egyidejű átengedésével (a továbbiakban együtt: vagyonkezelés) kerül sor, a támogatás feltétele, hogy a vagyonkezelő kiválasztására a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 80/A. §-ának (4) bekezdése szerint, nyílt pályázati eljárás lefolytatásával, b) más helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása (ideértve a többcélú kistérségi társulást is) kijelölésével, vagy c) a kedvezményezett önkormányzat (önkormányzatok) kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság kijelölésével, a kizárólagos önkormányzati tulajdon fennállásáig kerüljön sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog átengedésére egyebekben, az Ötv. 80/A-80/B. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A-105/D. §-a és az Áht. 108. §-a az irányadók. (3) A közreműködő szervezet jogosult a koncessziós és vagyonkezelési pályázatokat értékelő testületbe, valamint az üzemeltető kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás bíráló bizottságába megfigyelőt delegálni. (4) A támogatással megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére, vagyonkezelésére irányuló közszolgáltatási, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések, illetőleg - a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő - módosításuk érvényességéhez a támogatással megvalósuló eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig a közreműködő szervezet hozzájárulása szükséges.
A közvetett támogatásra vonatkozó speciális szabályok 27. § (1) Közvetett támogatás esetében a címzettek kiválasztása és a támogatás felhasználása során alkalmazandó eljárást, valamint a projektgazda és a címzettek között kötendő szerződés fő pontjait az NFÜ a miniszterrel egyetértésben a felhívásban, vagy ennek hiányában a projektgazda a projektjavaslatban határozza meg. (2) A projekt gazda tájékoztatja a közreműködő szervezetet a támogatás igénylésének feltételeiről. A közreműködő szervezet a tájékoztatást közzététel céljából továbbítja az NFÜ-nek és a kormányzati internetes portál fenntartójának. (3) Az NFÜ és a közreműködő szervezet jogosult a projekt gazdánál és a címzetteknél is helyszíni szemlét tartani a támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrzése céljából. (4) A projekt gazda a megvalósítás során az előrehaladási jelentéshez adatot szolgáltat a címzettekről a közreműködő szervezet részére. Az adatszolgáltatás tartalmát a támogatási szerződés határozza meg. (5) Az NFÜ kezdeményezése esetén a megvalósítás rendszeres nyomon követésére projekt irányító bizottság kerül felállításra. A projekt irányító bizottságba tagot delegál a projekt gazda, az NFÜ, a közreműködő szervezet és a miniszter.
Átmeneti és záró rendelkezések 28. § (1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő, a 2004-2006 programozási időszak támogatásaival kapcsolatos ügyekben a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai
Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; d) a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. (4) Ahol e rendelet napot említ, azon naptári napot kell érteni. 29. § (1) A 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló együttes rendelet módosításáról szóló 20/2010. (V. 13.) NFGM-PM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1/B. §-t, 6. § (10) bekezdését, 8. § (10) bekezdését, 10. § (1) bekezdését és 17. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2)
Melléklet a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelethez
PROJEKT ADATLAP (egységes adatmezők) 1. Támogatási konstrukció megjelölése 2. A projekt, illetve a projekt gazda összegző adatai
2.1. A projekt gazda teljes neve: 2.2.
A projekt gazda azonosítására használt betűszó vagy rövidítés:
2.3. A projekt címe: 2.4. A projekt megvalósulásának helyszíne Megye: Település: Utca, házszám: Helyrajzi szám: 2.5. A projekt megvalósítás kezdetének időpontja: _____ év ___ hó 2.6.
A projekt időpontja:
megvalósítás
befejezésének
_____ év ___ hó
2.7. Elszámolható költségek összesen (Ft): 2.8. Igényelt támogatás (Ft): 2.9. Kérjük, adjon rövid, közzétehető összefoglalást a projektről 3. A projekt gazda adatai
3.1. Jogi forma: 3.2. Adószám, illetve adóazonosító jel:
_____________
3.3. Bankszámlaszám:
_____________-__________________________
3.4. Statisztikai szám:
_____________________
Cégjegyzékszám vagy egyenértékű hivatalos _____________________ nyilvántartási szám:
3.5.
3.6. Alapítás éve:
_____
3.7. Minősítési kód: 3.8. Szakágazati kód (TEÁOR): 3.9. Saját tőke (Ft): 3.10. . Teljes munkaidős létszám (fő): 3.11. . Székhely Irányítószám:
_____
Település: Utca, házszám: Honlap: 3.12. . Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám:
_____
Település: Utca, házszám: Postafiók irányítószám:
_____
Postafiók: 3.13.
Projekt gazda hivatalos képviselője (vezetője, aláírója)
Név: Beosztás: Telefon 1:
Telefon 2: Fax: E-mail: 3.14.
Kapcsolattartó, projekt menedzser (ha nem azonos a hivatalos képviselővel)
Név: Beosztás: Telefon 1: Telefon 2: Fax: E-mail: 4. A projekt költségvetése: 4.1. Elszámolható költségek (Ft)
Év
Költség ...
...
...
...
...
Összes
2007 2008 2009 ... ... Összesen: 4.2. Források (Ft, illetve %)
Forrás I. saját forrás I/1. a támogatást igénylő hozzájárulása I/2. partnerek hozzájárulása I/3. bankhitel II. egyéb támogatás: ...
Ft
%
III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen
100%
Megjegyzés: Az összes költségnek és az összes forrásnak meg kell egyeznie! 5. A projekt megvalósításának számszerűsíthető céljai: Kérjük, mutassa be, hogy miként fognak alakulni a projekt eredményeit számszerűsítő mutatók értékei a projekt megvalósítása során.
Mutató
Kiinduló érték
2007
2008
2009
...
...
