Siófok Város 49/2005. (IV.28.) sz. Kt. határozattal megállapított, többször módosított településszerkezeti tervének, és 23/2005.(IV.29.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott, többször módosított helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása a Kiliti-szõlõhegy, valamint az attól keleti irányban fekvõ halastó és környezete területére vonatkozóan. A terület lehatárolása, rendezés célja és várható hatása Siófok, Kiliti-szõlõhegyen az ingatlanhasználati szokások az ország sok más - valamikori zárkerti területéhez hasonlóan az utóbbi évtized(ek)ben megváltoztak. A változás lényege, hogy a tulajdonosok egy csoportjának részérõl egyre nagyobb az igény a szezonális, illetve állandó kint tartózkodásra, kint lakásra, aminek komfortfeltételeit a terület jogilag megengedett használata által adott kereteket feszegetve biztosítják maguk számára. Az ingatlanhasználati szokások változásának legfõbb okai a következõk: • a szõlõhegy egyes kedvezõ környezeti adottságai, azaz a jó levegõminõség, „zajszegény”, csendes, zöldfelületben gazdag, természethez közeli nyugodt környezet • a belterülethez közeli fekvése elérhetõvé teszi a belterületen biztosított egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, stb. szolgáltatásokat • az 1500 m2-es beépíthetõ telekméret biztosítása mellett is kevésbé költséges olyan építmény létesítése, amely alkalmas a szezonális, illetve állandó tartózkodásra, kint lakásra. A fentiek következtében a valamikori zártkerti terület mai állapota, beépítése meglehetõsen rendezetlen. Amellett, hogy a mezõgazdasági épületeket funkciójának megfelelõen használja a tulajdonosok egy rétege, egyre jelentõsebb hányadban használják hétvégi háznak, egész nyári szezonra nyaralónak, és mára, a hatályos építési elõírások ellenére, egyre több helyütt épülnek házak állandó használatra, lakó funkciót betöltve. A terület közmûellátottsága, úthálózata nem alkalmas a fenti - bújtatott - funkciók betöltésére. A területtulajdonosok a város képviselõi, döntéshozói számára jelezték az ingatlanhasználati szokások megváltozásának, illetve ennek a rendezett jogi keretek között történõ megvalósíthatóságának igényét. Komoly gondot okoz és egyértelmûen negatív a kertek (volt zártkertek) rendezetlen beépülése, mivel a szõlõskertek a pannon tájban meghatározó, értékes tájképi elemek. Eltorzulásuk komoly tájképi vesztességet, a táj rombolását jelenti. Siófok Város Képviselõ-testülete a Kiliti – szõlõhegy, valamikori zártkerti terület mára városképi szempontból zavaros, ellentmondásos helyzetének rendezését határozta el. A Képviselõ-testület 2010. júliusi ülésén tárgyalta a Kiliti-szõlõhegy lakóterületi fejlesztésével kapcsolatos elõterjesztést, és a fejlesztés elõkészítésére, annak lehetõségeit és hatásait feltáró településrendezési tanulmányterv elkészítetésével a Pécsi Építész Kör Kft-t bízta meg. A tanulmány elsõ lépcsõben a terület fejlesztési lehetõségeit a magasabb rendû jogszabályok, különösen a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. tv. (továbbiakban: BTV.) elõírásai függvényében vizsgálta. Ennek alapján 4 alapesetet vizsgált és értékelt, a terület - hatályos településrendezési tervek szerinti - beépítésre nem szánt, kertes mezõgazdasági területként való megõrzése melletti fejlesztési lehetõségeket (1. alternatíva), valamint a beépítésre szánt lakóterületbe történõ átsorolás három alapesetét (2/A; 2/B; 2/C alternatíva)). Vázolta az alternatívák elõnyeit/hátrányait, lehetõségeit/veszélyeit a település értékei, a településrendezés, az idõ és a költségek vetületében. Siófok Város Önkormányzat Képviselõtestülete az I. ütem lezárásaként a 14/2011. (II.25.) számú határozatában - a tervezõi javaslatnak megfelelõen - a terület beépítésre nem szánt kertes mezõgazdasági területként való megõrzése mellett döntött. A II. ütemben kidolgozásra kerültek a módosítási szándékok várható építészeti, tájhasználati és környezeti hatásai, a módosításra vonatkozó tervezõi javaslatok közmûellátási javaslat, közlekedésfejlesztési javaslat. A tanulmányterv a www.siofok.hu címen, az „Önkormányzat” menü, „Településrendezés” alpont alatt megtekinthetõ. A tanulmány II. ütemének lezárásaként a Képviselõtestület a 155/2011.(IX.29.) sz. határozatában döntött a településrendezési tervek és a helyi építési
szabályzat módosításáról.
2.1. ponthoz: A Csorda úttól délre fekvõ 18.6 ha-os (az átnézeti térképen vízszintesen sraffozott) terület átsorolása általános mezõgazdasági területbõl kertes mezõgazdasági területbe a tulajdonosok részérõl felmerült igény. A módosítást a kialakult állapot, jelenlegi használat és telekstruktúra indokolja, jelentõs változást nem idéz elõ. A Képviselõ-testület akceptálni kívánja a kérelmet. A módosítás annak függvénye, hogy az érdekelt államigazgatási szervek - a településrendezési eszközök módosításának egyeztetési eljárása során - nem kifogásolják a térségi övezetek lehatárolása tekintetében az általános mezõgazdasági terület övezetével (M-1) és a kertgazdasági terület övezetével (M-2) fedett területek Tftv. 23/A. § (2) c) bekezdése szerinti +/–5% alatt maradó változását.
2.2. ponthoz: Kiliti-szõlõhegy területén az elhelyezhetõ funkciók tekintetében a helyi építési szabályzatban az alábbiak kerültek rögzítésre: Az „Mk-sz” jelû kertgazdasági övezetben lévõ telkeket szõlõmûveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad – kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló – gazdasági épületet elhelyezni. A BTV. 46.§ szerint a szõlõ termõhelyi kataszteri terület övezetén (C-1) építeni csak a legalább 80%ban szõlõmûveléssel hasznosított telken, kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást, vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási elõírások lehetõvé teszik, lakófunkciót is kielégítõ épületet lehet. Az helyi szabályok a Kiliti-szõlõhegy tekintetében szigorúbbak a BTV. elõírásainál. A HÉSZ-ben az alábbi elõírás szerepel: Az „Mk” jelû kertgazdasági területen a „/L” jellel kiegészített jelû övezetekben lakófunkciót is kielégítõ épület is elhelyezhetõ, ha - a szennyvízkezelés a vízügyi és a környezetvédelmi hatóságok által elfogadott módon megoldott, - a telek a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerinti mûvelés alatt áll, - a telek területe legalább 3000 m•, - a telek beépítettsége nem fogja meghaladni a 3%-ot, - az övezetben elõírt mezõgazdasági mûvelési feltételek is teljesíthetõk, megfelel az (1) bekezdésben elõírt formai szabályoknak. A fenti elõírás a BTV. 40.§ g) bekezdésén alapul, azonban kizárólag Törekihegy területén került lehatárolásra a fenti övezet a szabályozási tervben. A BTV. 40. § g) bekezdése szerint a kertgazdasági terület övezetén (M-2) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú mûvelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhetõ. Az M-2 övezet területe a település közigazgatási területén: 274,4 ha, Kiliti szõlõhegy területén: 104,3 ha. A Törekihegy területén az M-2 övezet területbõl cca. 8,7 ha került olyan övezeti besorolásba (a maximális 27,4 ha-ból, amelyen a lakófunkció a BTV. elõírásai szerint megengedett. Tehát cca. 18,7 ha területen, azaz Kiliti-szõlõhegy a területének cca. 13,4% -án lehetõség van a lakó funkciót megengedõ szabályozásra, a belterülethez csatlakozó területrészeken. A terület kialakult közlekedési és közmûhálózata, annak fejlesztési lehetõségei, a kialakult telekhasználat, és az egységesnek mondható tulajdonosi akarat, a tájképi értékek figyelembe vételével egyértelmûen kirajzolja, hogy a Csillaghegyi út két oldalán fekvõ területeken célszerû
olyan „Mk-sz/L” jelû övezet kialakítása, melyen megengedett a lakófunkció elhelyezése. A minimális teleknagyság tekintetében az övezetben jelenleg kb. a telkek 27 %-a felel meg lakó épület elhelyezés jogszabályi kritériumának, azaz éri el a 3000 m2-t, így 19 telken lehetne lakóépületet elhelyezni. Telekösszevonásokkal a teljes területen maximálisan 48-50 lakóépület elhelyezésére nyílhat lehetõség. Az övezetmódosítás eredményeként potenciálisan építhetõ lakóépületek megvalósulása jelentõs, adott esetben kritikus változást eredményezhet a terület tájképi arculatában, ezért kiemelten fontos az építés tájképi, illetve szûkebben építészeti, értékvédelmi érdekû rendeletben rögzített befolyásolása. Lásd: 2.7. pont
2.3; 2.4; 2.5 pontokhoz: A lakó funkciót kiszolgáló Csillaghegyi út minimum, valamint javasolt paramétereit rögzítette a tanulmányterv, mely alapján a Képviselõ testület az alábbiak szerint döntött: Az út kétirányosítása, 5,5 m burkolatszélesség, megfelelõ teherbírás és csapadékvíz elvezetés biztosítása ~ 1000fm hosszon. A szakasz végén min 10*10 m burkolt felületû, de 12*12 m kiszabályozott rész a forduló biztosítására. Minimális szabályozási szélesség: 9,0 m, zárt rendszerû
csapadékvíz-elvezetés mellett a járda kialakításával. A lakó funkció elhelyezését lehetõvé tevõ övezet kialakítása a tulajdonosok részérõl felmerült igény, mely a kialakult állapot alapján indokolt, ugyanakkor az önkormányzat költségvetésében a terület fejlesztése nem szerepel, ezért a Képviselõ-testület döntése alapján, a tervezõi javaslatnak megfelelõen a helyi építési szabályzatban rögzítésre kerül, hogy a közterületek minimális szabályozási szélességének biztosítása, valamint a szükséges infrastruktúra (csapadékvíz elvezetés, burkolt út, járda, közvilágítás stb.) költségvonzata azon ingatlantulajdonosokat terheli, akiknek az érdekében a lakó funkciót is kiszolgáló út kialakítása történik.
2.7. ponthoz: A hatályos helyi építési szabályzat szerint a Kiliti-szõlõhegy területén Mk-sz övezetben: „Az épületeket egyszerû tömeg- és tetõformával, legfeljebb 6 m szélességgel és ugyancsak 6 m tetõmagassággal, 35–45•-os tetõhajlásszöggel, feltöltéses terasz, erkély, loggia, franciaerkély, tetõfelépítmény és kiugró tetõablak nélkül, hagyományos homlokzatképzõ anyagokkal kell megépíteni.” A 6,0 méteres megengedett legnagyobb tetõmagasság a BTV. 40.§ e) bekezdésével összhangban van, mely szerint a kertgazdasági terület övezetén (M-2) az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg. A BTV-nél szigorúbb helyi elõírások törlése a tervezõi vélemény szerint aggályos tájképvédelmi szempontból, ezért megfelelõ szakmai kontroll hiányában a tanulmány nem javasolta azok feloldását, mivel a hagyományos arányokat leíró normatív szabályok nélkül tájidegen épülettömegek megjelenése vetíthetõ elõre. Ahogy a tanulmány is rámutat a szõlõhegy területén indokolt volna az építészeti-mûszaki tervek tervtanácsi véleményezésének kötelezettségét elõírni, mely véleményt az építési hatóság bizonyítékként kell, hogy figyelembe vegyen. A Képviselõ-testület a tervezõi javaslatot elfogadta, azaz a BTV-nél szigorúbb szabályok
törlése szakmai kontroll (fõépítészi, tervtanácsi véleményeztetés) elõírása mellett történik.
2.8 ponthoz A térségi jelentõségû tájképi terület övezete a tanulmányban vizsgált 139,3 ha-os területbõl 87,68 haon érinti Kiliti-szõlõhegy területét, azaz annak 63%-án törvényi kötelezettség a látványterv készítése a tájképet jelentõsen megváltoztató építmények terveihez. A tanulmány szerint indokolt a szõlõhegy teljes területén a látványterv készítési kötelezettség elõírása az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként, javasolt a lakó funkciójú, valamint a 90,0 m2 bruttó alapterület feletti épületek fõépítészi véleményeztetése az építési hatóság által, illetõleg a tervtanácsi véleményeztetés kötelezettségének elõírása. A tervezõi véleményt a Képviselõ-testület határozatában megerõsítette.
2.9. ponthoz A hatályos HÉSZ szerint Mk-sz övezteben: „A terepszint alatti építmény (pince) alapterülete legfeljebb 50 m• lehet” A BTV. 13. § szerint a települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg. A helyi elõírás szigorúbb, mint a BTV. által lefektetett szabály. Figyelembe véve, hogy a BTV. elõírásai szõlõtermõhelyi kataszteri terület övezetén (C-1) építeni csak a legalább 80%-ban szõlõmûveléssel hasznosított telken lehet a terepszint alatti építmények tekintetében a BTV. kellõen szigorúan szabályoz, a tanulmány szerint további helyi elõírások nem szükségesek a terepszint alatti építmények tekintetében, ezért a Képviselõ-testület azok törlése mellett döntött.
2.10. ponthoz A hatályos HÉSZ 3. sz. melléklete az alábbiakat tartalmazza: A beépítésre nem szánt területek övezetei, a betartandó telekalakítási és beépítési határszámokkal: A megAz A beépítettség engedett újonnan A beépíthetõ Az övezet Elõírt megengedett legnagyobb kialakítha építménytó jele mûvelési ág legnagyobb mértéke [ % ] magasság telkek legkisebb területe, [m] [ m• ] 3 Mk-sz szõlõ (de legfelj. 100 m• 4,0 3000 1500 építhetõ be) A beépítettség tekintetében a 100 m2-es felsõ határ rögzítését a BTV. elõírásai nem teszik szükségessé. A helyi elõírás a 3300 m2 feletti telkek tekintetében jelent szigorítást, miszerint a 99 db darab telek, azaz a telkek 18,8 %-án korlátozza a beépítést. A BTV-nél szigorúbb elõírás, azaz a 100 m2 –es felsõ határ törlése tájképvédelmi szempontból aggályos, a tervezõi vélemény szerint, ezért kizárólag az elõzõekben kifejtett látványterv készítési kötelezettség elõírása, és a fõépítészi, illetõleg tervtanácsi véleményezés elõírása mellett akceptálható, melyet a Képviselõ testület határozatában megerõsített.
2.11. ponthoz A borturizmust szolgáló épületek tekintetében fontos kitérni a BTV. 39.§ (1) g) bekezdésére, mely szerint a Balaton jogi partvonalával nem érintkezõ, szõlõmûveléssel hasznosított 2 ha alatti területû telkekkel rendelkezõ tulajdonos - ha az egy borvidéken lévõ telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szõlõje mûvelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggõ építési tevékenysége engedélyezhetõ csak az egyik, a nemzeti park
területének természeti és kezelt övezetén kívül lévõ telkén. A beépíthetõ terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévõ telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti elõírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; A helyi szabályozás ugyan nem tiltotta, de nem is orientálta az ingatlantulajdonosokat a birtokközpontok létesítésének tekintetében. A tanulmány javasolta a törvényi elõírásokkal összhangban, annál nem szigorúbb feltételekkel a helyi építési szabályozásban kitérni a birtokközpontok elhelyezhetõségére. A megközelíthetõség érdekében a tervezõi javaslat szerint minimálisan 7,0 m szabályozási szélesség, valamint a megfelelõ ûrszelvény biztosítása szükséges, melynek tényét a szabályzatban javasolt rögzíteni, valamint javasolt rögzíteni, hogy a gépjármûvek parkolásának, megfordulásának helyigényét a telken belül kell biztosítani. Kiliti szõlõhegy területén nem reális, hogy a minimális szabályozási szélesésséget a létesíteni kívánt birtokközpont megközelítése miatt alakítják ki, így racionalitása a birtokközpontok létesítésének a Csorda és a Csillaghegyi út mentén van. A Csillaghegyi útról megközelíthetõ birtokközpont esetében a lakó funkció védelmét (zaj, por, rezgés stb.) a birtokközponton belüli beültetési kötelezettség elõírásával javasolt szabályozni. A tervezõi véleményt a Képviselõ-testület megerõsítette döntésében.
3. ponthoz A tanulmánytervben vizsgált területnek nem képezte részét a Kiliti-szõlõhegytõl keleti irányban fekvõ halastó, és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók. A tó a hatályos tervek szerint általános mezõgazdasági területbe sorolt, közterületi kapcsolattal nem rendelkezik. Az üzemeltetõk részérõl felmerült igény a terület átsorolása a területhasználatnak megfelelõ vízgazdálkodási, és vagy különleges beépítésre nem szánt területbe. A tervezõi véleménynek megfelelõen a Képviselõ-testület akceptálta a kérelmet, ezért a Kiliti szõlõhegyet érintõ módosítás a halastó és környezetének területére kiterjesztésre került. A területen kialakult használatban a módosítás jelentõs változást nem eredményez, a kialakult állapotot rendezi.
HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
Az Önkormányzat Képviselõ-testülete a hatályos településszerkezeti tervet és leírást a 49/2005. (IV.28.) sz. határozattal állapította meg. A vizsgált terület a településszerkezeti terven Kertes mezõgazdasági területfelhasználási egységbe sorolt. A település szerkezeti terv részlete az 1. sz. mellékletben látható. A településszerkezeti leírásban a Képviselõ-testület az alábbiakat rögzítette: 2.3. Kiliti városrész Lakóterületi fejlesztésként a megtervezett tömbbelsõ - feltárásokat, a szõlõhegyi terület szélét, valamint a déli irányú fejlesztést irányozza elõ a terv. E területek különbözõ építtetõi igények kielégítésére alkalmasak. 5.2. Táj- és természetvédelem A település táji és természeti értékeit a város távlati fejlesztése során is meg kell tartani, hangsúlyos környezeti elemmé kell tenni. Ezen értékes elemek közé sorolhatók a meglévõ erdõk, a táj fontos karakterelemeiként értékelhetõ mezõvédõ erdõsávok, külterületi facsoportok, a hagyományosan mûvelt – I-II. szõlõkataszterbe tartozó - szõlõhegyek és kertek (pl. a töreki és a kiliti szõlõhegyek), az értékes gyepterületek, az idegenforgalmi attrakciót, védendõ élõhelyet jelentõ vízfelületek, köztük a mûvi építészeti elemekkel körbebástyázott, minden évszakban más és más arcát mutató Balaton-part. A szõlõtermesztés szempontjából értékes I. osztályú szõlõkataszteri területek a Sós-tó északi részén és a Kiliti szõlõhegyen találhatók. A II. osztályú szõlõkataszteri területek közé tartozik a Törekialsó- dûlõben lévõ gyümölcsös területe. Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl szóló (29/2010. (XII.17.) sz. rendelettel módosított) 23/2005.(IV.29.) számú rendelet (továbbiakban: HÉSZ) szerint a vizsgált terület „Mk-sz” jelû kertgazdasági övezetbe sorolt. A hatályos szabályozási terv kivágata a 2. sz. mellékletben látható. A HÉSZ – többek között – az alábbiakat rögzíti: Mezõgazdasági területek (Má, Mk) 23. § (1) A mezõgazdasági területeken – a telek övezeti besorolásától, mûvelési ágától és méreteitõl függõen – elhelyezhetõk: - a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat gazdasági építményei, továbbá - az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és - tárolás építményei, valamint - lakóépületek. (2) A telkek mûvelési ágától függõ telekalakítási és építési elõírásokat a 24–25.§, valamint a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) A többféle mûvelési ágba tartozó telek esetében ahhoz a mûvelési ághoz tartozó telekalakítási és építési elõírásokat kell alkalmazni, amelyik mûvelési ághoz tartozó telekrész területe a 3. számú mellékletben utána következõ mûvelési ágakba tartozó telekrészei területével együtt eléri az egész telek területének 80%-át. (4) A mezõgazdasági területeken szabadonállóan kell elhelyezni az építményeket, a gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m, a lakófunkciót is tartalmazó épületeké pedig legfeljebb 6,0 m lehet és csak magastetõs épületet szabad építeni. (5) A mezõgazdasági területeken a telek területének 10%-át meg nem haladó kiterjedésû és a telek rendeltetésszerû használatát szolgáló terepszint alatti építmény, illetõleg önálló pince is elhelyezhetõ. (6) A mezõgazdasági területeken legfeljebb 1,6 m magas, szögesdrót nélküli, dróthálós kerítést szabad csak építeni, amely mellé tájhonos cserjesort kell ültetni.
25.§ (1) Az „Mk” jelû kertgazdasági területen: a./ az 1500 m•-nél nagyobb mûvelt telkeken egy – az (5) bekezdésben elõírt feltételek fennállása esetén lakófunkciót is magába foglaló – gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) építhetõ, b./ az épületeket egyszerû tömeg- és tetõformával, legfeljebb 6 m szélességgel és ugyancsak 6 m tetõmagassággal, 35–45•-os tetõhajlásszöggel, feltöltéses terasz, erkély, loggia, franciaerkély, tetõfelépítmény és kiugró tetõablak nélkül, hagyományos homlokzatképzõ anyagokkal kell megépíteni, c./ a terepszint alatti építmény (pince) alapterülete legfeljebb 50 m• lehet, d./ a beépített terület, a terepszint alatti építmény alapterülete és a burkolt felületek együttesen nem haladhatják meg a telek területének 10%-át. (2) Az „Mk-á” jelû kertgazdasági övezetben lévõ telkeket kertészeti, gyümölcs- vagy szõlõmûveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a mûveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni. (3) Az „Mk-gy” jelû kertgazdasági övezetben lévõ telkeket gyümölcstermesztéssel vagy szõlõmûveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a mûveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni. (4) Az „Mk-sz” jelû kertgazdasági övezetben lévõ telkeket szõlõmûveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad – kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló – gazdasági épületet elhelyezni. (5) Az „Mk” jelû kertgazdasági területen a „/L” jellel kiegészített jelû övezetekben lakófunkciót is kielégítõ épület is elhelyezhetõ, ha - a szennyvízkezelés a vízügyi és a környezetvédelmi hatóságok által elfogadott módon megoldott, - a telek a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerinti mûvelés alatt áll, - a telek területe legalább 3000 m•, - a telek beépítettsége nem fogja meghaladni a 3%-ot, - az övezetben elõírt mezõgazdasági mûvelési feltételek is teljesíthetõk, megfelel az (1) bekezdésben elõírt formai szabályoknak. 3. sz. melléklet: A beépítésre nem szánt területek övezetei, a betartandó telekalakítási és beépítési határszámokkal: Az övezet jele
Mk-sz
Elõírt mûvelési ág
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke [ % ]
szõlõ
3 (de legfelj. 100 m• építhetõ be)
A megAz újonnan A beépíthetõ engedett kialakítható legnagyobb építménytelkek legkisebb területe, magasság [ m• ] [m] 4,0
3000
1500
Jelmagyarázat:
Kiliti-szõlõhegy- HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - megállapítva a 49/2005.(IV.28.) sz. Kt. határozattal (a módosítások átvezetésével 2010. 12. 16-i állapot)
Jelmagyarázat:
Kiliti-szõlõhegy- HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV - jóváhagyva a 23/2005.(IV.29.) sz. Önk. rendelettel (a módosítások átvezetésével 2010. 12. 16-i állapot)
MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK – ÁTNÉZETI TÉRKÉP
