A térinformatika fejlődése, helyzete Magyarországon

Térinformatikai infrastruktúra – 2004

A térinformatika fejlődése, helyzete Magyarországon Domokos György ESRI Magyarország Kft.

ÖSSZEFOGLALÁS

ABSTRACT

Magyarországon a térinformatika megjelenése óta „vegyes fogadtatásban” részesül. Ez az átalakuló társadalmi és gazdasági környezet hatásaira és az éppen aktuális ügyek miatt hol pozitívabb, hol kevésbé. A helyzetet tisztázhatjuk, hogy ha pontosan tudjuk, hogy mire való a GIS, mit segít megoldani, hogyan lehet kialakítani egy hatékonyan működő rendszerét. Ez persze még „csak” a szakmai oldal. Nem szabad megfeledkeznünk a döntéshozók megfelelő szintű bevonásáról, megnyeréséről sem. Ezért lényeges, hogy a kitűzött célok olyan eredményeket hozzanak, amelyek javítják a hatékonyságot, jobb információforrást adjon a döntések meghozatalához.

The GIS is usually received with suspicious welcome in Hungary. It is because of the constantly changing economic and social (political) environment, and some “dark” experience from the past. This situation can be improved if it is clear what for, how help to solve issues with a GIS, and how possible set up an efficiently working system. On the other hand we have to take into account the decision makers involvement. The concerned professionals have to help to aware the usefulness of GIS, and show how it can improve the efficiency, provide reliable information source to make well founded decisions.

Külön öröm és megtiszteltetés a számomra, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy ebben a 10 éves „születésnapi” kiadványban a gondolataim megjelenhessenek. Azért is különleges az alkalom, mert cégünk az ESRI Magyarország Kft. idén ünnepelte 15 éves fennállását, valamint az általunk képviselt ESRI Inc. (Environmental Systems Research Institute), az első piacon beszerezhető GIS szoftver kifejlesztője, a térinformatikai szoftver világpiac vezető szállítója alapításának 35. évfordulóját érte el. Az ESRI és az oktatási intézmények hagyományosan szoros, jó kapcsolatot ápolnak. Magyarországon sincs ez másképp, amelynek kézzelfogható bizonyítéka volt Jack Dangermond, az ESRI alapítójának és elnökének a Nyugat-Magyarországi Egyetem díszdoktorává fogadása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a kapcsolatnak a jelentőségét, hiszen nagyon fontos, hogy az oktatásban a diákok hozzájussanak a legfrissebb ismeretekhez, eredményekhez, annak érdekében, hogy a gyakorlatban

Domokos György: A térinformatika fejlődése, helyzete Magyarországon, ESRI Magyarország Kft. Térinformatika - 2004, NyME GEO, Székesfehérvár

gyorsan és hatékonyan tudjanak feladatokat megoldani, és az országunk, mindannyiunk közös hasznára tevékenykedni. Személy szerint 1986-ben találkoztam először a GIS (geographic information system) fogalmával, illetve, 1987-ben a magyarra fordított (ferdített ?) térinformatika kifejezéssel. Manapság, jó 17 év után, egyre gyakrabban lehet hallani, olvasni a szakmai körökön kívül is a térinformatikáról, mint egy új informatikai ágról. Az ezzel kapcsolatos gondolatiam papírra vetésének célja a térinformatikát körülvevő köd, misztikum eloszlatása, a nagyon is gyakorlati hétköznapi hasznosítás vázlatos bemutatása. Kezdjük az elején. Az emberi faj fejlődésének, fennmaradásának létfontosságú feltétele az élőhelyének, környezetének megismerése és az ahhoz való alkalmazkodás. Ez a környezet közvetlenül a Föld bioszféráját jelenti. Iskolai tanulmányainkból és a különböző természetfilmeket vetítő tévécsatornákból tudhatjuk, hogy nagyon bonyolult és összetett ökoszisztémák (pl. beleértve az időjárást, az óceánokat, az esőerdőket, a nemzeti parkokat stb.) vesznek körül bennünket, melyek fenntartása létfontosságú az emberiség fennmaradása számára. Ezen kívül a „civilizált” társadalmak gazdaságának hatásai, fejleszthetősége, fenntarthatósága is komoly napi feladatokat jelent. Ezeknek a rendszereknek a megfigyelése, megismerése nagyon sokoldalú feladat. Az összegyűjtött ismeretek tárolása, feldolgozása informatikai eszközökkel oldható meg hatékonyan. Az ember felfogóképessége korlátos. Annak érdekében, hogy ésszerűen szervezze az életét, a valóságot tükröző, hatékony (jól működő) modelleket (egyszerűsített képeket) kell tudni alkotnia és kezelnie. A természetes és mesterséges környezet szemléletes modellje a térkép (a különböző tartalmú, felbontású és részletességű ún. tematikus térképek összessége). A térképek egyszerű geometriai (rajzi) elemekkel ábrázolják a valóság objektumait, eseményeit és azok jellemzőit. A hagyományos (papír) térképek kezelhetősége, felhasználhatósága korlátozott. A megfelelő módon létrehozott digitális térképekből felépített információ rendszer hasznosításának csak a felhasználók fantáziája és ötletessége szab határt.

2


A magyar térinformatika kifejezés az eredetileg GIS-nek nevezett (multidiszciplináris tudományos hátterű) technológia fogalmát jelöli nem túl precízen. A GIS valójában a térképi alapú információs rendszerekről szól. Úgy is mondhatjuk, hogy a GIS a környezetünk megértését segítő leíró nyelv. A GIS-nek, mint rendszernek az összetevői a kezelendő adatok, a feldolgozások algoritmusai, folyamatai, az informatikai eszközök (hardver, szoftver) és a rendszert építő, működtető, különböző szakterületekről származó szakemberek szervezett csapata. A rendszer két legérzékenyebb komponense az adatok és az emberek. Az első kézenfekvő dilemma és kérdés az, hogy mi is a digitális térkép ? Vajon a GIS adatai a meglévő hagyományos térképek digitális változataira épüljenek csak, vagy a valóság objektumairól szerzett (gyűjtött) adatok alapján épített modellre ? A helyes megoldás a kétféle adat, az adott cél és feladat függvényében kialakított egészséges egyensúlyával oldandó meg. Egy másik alapvető kérdés (különösen hazánkban), hogy fizikailag rendelkezésre állnak-e egyáltalán a digitális térképek ? Ha van is valami, mire lehet használni, mennyire aktuális, ki tartja karban ? A terjedelem korlátai miatt nincs mód minden részlet elemzésére, így csak gondolatébresztésként vetem fel, hogy a gyakorlatban sokszor konfliktus van az ún. hiteles és a valóságban található állapotot tükröző „jó” adatok között is. Tömören tehát a GIS (térinformatika) alkalmazásának célja nem csak valamilyen digitális térkép előállítása (amit egyszerűen CAD /computer aided drawing/ szoftverekkel is meg lehet tenni), hanem olyan információs rendszerek létrehozása, amelyek: • Valós feladatok oldanak meg. • A valós világ digitális modellezését segítik. • A térbeli adatok gyűjtését, feldolgozását, elemzését, modellek alkotását („forgatókönyvek”) és megjelenítését biztosítják. Ebből következően akkor érdemes GIS használatán, bevezetésén gondolkodni, ha az adott feladat megoldása térbeli hellyel (pl. földrajzi név, postai cím, folyamkilométer, útszelvény, létesítménynév /gyár, kórház, mozi …/ ) kapcsolatba hozható, gyakran ismétlődő, vagy egyedi, de veszélyes, jelentős tevékenység, esemény kezelését igényli. A GIS első klasszikus alkalmazásáról az 1854-es londoni nagy pestis járvány idejéből tudunk. Ekkor a megbetegedések és halálesetek időpontjának és helyének térképi ábrázolása alapján Dr. John Snow következtette ki a járvány kezdőpontját, egy közkutat. A nagyszámítógépek megjelenése a ’60-as években már lehetővé tett bizonyos alapvető térinformatikai alkalmazások korlátozott megvalósítását (Kanada GIS). Az informatikai technológia fejlődésével párhuzamosan fejlődtek a térinformatika egyedi, speciális hasznosításai is (pl. Magyarország felszínborítottsági rendszere a TIEDIT, VÁTI 1975). Az első igazi GIS szoftver termék a ’80-as évek elején került piacra. Nemzetközi szinten és Magyarországon is a ’90-es évek hozott nagy lendületet a GIS elterjedésében. Ez sajnos sok esetben, különböző változatos okok miatt (pl. a szükséges ismeretek hiánya, tesztek hiánya, a szabványok figyelmen kívül hagyása, a nem

3


megfelelő eszköz választása /a CAD és GIS közötti különbség meg nem értése 1/ stb.), nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A legjellemzőbb hiba a rendszerszemlélet hiánya, a leegyszerűsített műszaki feladat megfogalmazás és a túlzott üzleti jellegű megközelítés volt (drága és „buta” megoldások). Mindez a nem megfelelő adatháttérrel párosulva, nagy valószínűséggel okozták jelentős projektek kudarcát. Nem lenne teljes a kép, ha a pozitív eredményekről nem szólnék. Például a FÖMI CORINE projektje kiemelkedő nemzetközi elismerést is kapott. Egy pár (sajnos a projektek arányában nagyon kevés) önkormányzat is hasznos térinformatikai alapú szolgáltatást vezetett be. A területfejlesztés, környezetvédelem, természetvédelem, vízügy, a katasztrófa elhárítás az igazi GIS alkalmazások fő hajtóereje volt. A XXI. század kezdete rövid kellemes időszakkal köszönt be. Nagy (főként állami finanszírozású) projektek jelentek meg a láthatáron. Ezek egy kisebb része viszonylag gyorsan és sikeresen elkészült, de viharfelhők közeledtét jelezte, hogy a tervek (álmok) nagyobb része már nem válhatott gyakorlati projektté. A 2000-es évek derekára a hazai gazdasági élet az informatikai szférával párhuzamosan a térinformatikai „piac” (lehetőségek) stagnálását, sőt bizonyos szintű beszűkülését hozta. A kialakult helyzet a szakma presztízs csökkenését is okozza. A nehéz helyzetet az érintettek nagy részénél még külön fokozza (különböző szubjektív érdekek miatt) az igazi versenyhelyzetek elkerülésére való törekvés, a közbeszerzés elveinek kijátszása, illetve visszájára fordítása. Elég szembeötlő példák sorakoznak a diszkriminációra, a kontraszelekcióra és a tisztességtelen üzleti magatartásra is. Elérkezett az idő, hogy minőségi változások történjenek. A tanulságokra építve ma már sokkal könnyebb helyzetben lehetnek a felhasználók, ha kellő körültekintéssel készülnek fel a térinformatika alkalmazására. Lényeges, hogy a rendszerfejlesztés logikai lépéseit (megvalósíthatósági elemzés, logikai terv, fizikai terv, kivitelezés, teszt, oktatás, telepítés, követés) a döntési pontokon történő reális érékeléssel együtt, szigorúan tartsák be a projekt során. A korszerű GIS szoftverek egyszerűen és gyorsan telepíthetők, általános kezelésük könnyen elsajátítható (térképi „szövegszerkesztés”, térinformatikai /geo-/ adatbázis építés), ugyanakkor a felhasználói igényszintek figyelembevételével rugalmasan „skálázható”, bővíthető vagy szűkíthető (mindenki a számára szükséges funkciókat kapja). A skála egyre tágul.

1

Az említett témával kapcsolatos részletes cikk a Térinformatika újság 2004/4 számának 26. Oldalán található.

4


A szabványokat széleskörűen alkalmazó keretrendszerek képesek sokfajta típusú (nem csak térképi és táblázatos, hanem topológiai szabály, domborzati, vonalhálózati, mérési eredmény, 3 dimenziós objektum, GPS mérés, képi /légifelvétel, műholdkép/, kapcsolati szabályok, műszaki rajzok /CAD/ stb.) és formátumú adatot egy konzisztens rendszerben, akár szabványos adatbázis-kezelőrendszerben is tárolni és feldolgozni (geoadatbázisok). A különböző formátum adatok integrálása az interoperabilitás (átjárhatóság) a GIS alapfunkciójává (www.esri.com/software/opengis/interoparcgis.html, www.esri.com/software/opengis/interopdata.html, www.safe.com) válása teszi lehetővé.

Ez ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy sokfelhasználós, egyidejű, hálózatos alkalmazások megvalósuljanak. A térinformatikai funkcionalitás szabványos objektumai beépülhetnek a már meglévő, működő informatikai alkalmazásokba, ideértve a web-es szolgáltatásokat is. A térinformatika hasznosulása nagy léptekben fog teret nyerni a közeljövőben. Ehhez nagyban hozzájárul az informatikai világháló egyre hatékonyabb használhatósága és szolgáltatásai. Így a felhasználók igényeinek megfelelő (hivatalos, naprakész és a valóságot is tükröző) adatok egyszerűen és gyorsan elérhetővé válnak, valamint olyan

5


térképi feldolgozások is elvégezhetők lesznek a megszokott Internetes böngésző programok keretében, melyek korábban csak költséges egyedi fejlesztésekkel, beruházásokkal voltak megoldhatók. A jövőben várható a nemzeti geoadat portálok megjelenése és az egyre gazdagabb szolgáltatást nyújtó téradat infrastruktúra. kiépülése is. A geoadat portálok meta-adat és konkrét adatszolgáltatás elérést is nyújthatják (www.geodata.gov, http://eugeoportal.jrc.it/, http://fish.fomi.hu/). Ezeken keresztül a térinformatika társadalmilag hasznos szerepet fog játszani, így összességében az egész emberiség javát szolgálhatja. Már ma is találhatunk országos térképi vonatkozású intézményi adatok hálózatos szolgáltatásával (Amerikai Egyesült Államok, India, JRC)

1. ábra Téradat infrastruktúra honlapok

6


2. ábra A Európai Unió által indított INSPIRE kezdeményezés tér-képes portálja Annak érdekében, hogy a GIS Magyarországon is betölthesse a fontosságának megfelelő szerepét, nagy szükség van a megfelelő társadalmi elismertség elérésére. Ez csak úgy lehetséges, ha az oktatásban olyan felkészítést kapnak (esettanulmányokon, valós feladatokon, az „ipar” szakembereivel való nyílt beszélgetéseken keresztül) az érdeklődő diákok, amely alapján a gyakorlati életben hatékonyan tudnak napi feladatokat és akár nagyobb projekteket is megoldani. Ebben az újszerű feladatban lehet kiemelt, úttörő szerepe a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolájának, amihez ezúton sok sikert kívánunk a további évtizedekre. Irodalom 1. 2. 3. 4. 5.

ESRI http://www.esri.com/getting_started/index.html ESRI http://www.esri.com/software/arcgis/gisportal-toolkit/about/casestudies.html ESRI: www.esri.com/news/releases/03_3qtr/geodata.html. ESRI http://gisserver.nic.in/nsdiportal/gotogos.jsp ESRI http://eu-geoportal.jrc.it/

7


CÍM

CONTACTS

Domokos György ESRI Magyarország Kft. Budapest Teréz krt. 46.

György Domokos, MSc. ESRI Hungary Ltd. Teréz krt. 46. Budapest HUNGARY Tel. +361 428 8040 Fax +361 428 8042 Email: [email protected] Web site: www. esrihu.hu

Tel. (1) 428 8040 Fax (1) 428 8042 Email: [email protected] Honlap: www.esrihu.hu

SZAKMAI ÉLETRAJZ

BIOGRAPHICAL NOTES

1981-ben a BME Építőmérnöki Kara diplomájának megszerzése után a Fővárosi Földhivatal Földmérési Osztályán álltam munkába. Itt a telekalakításokkal és a fővárosi földmérési alaptérképek EOV-ba való átalakítási munkáiba vettem részt. Ezalatt a SzÁMALK számítástechnikai rendszerszervezői tanfolyamát is elvégeztem. Így amikor 1995-ben a Földhivataban megalakult a számítástechnikai csoport, engem neveztek ki az élére. Itt a fő feladat az ÁSzSz-nél készített digitális térképi adatbázis átvételének és továbbvezetésének a kidolgozása volt. Ezen kívül a Fővárosi Tanács Területi Műszaki Adatbázis (TMAB) projektjének megalapozásában is volt szerepünk. E munka során kerültem kapcsolatba az ESRI termékeivel. Az így megszerzett ismeretek ösztönöztek arra, hogy az ESRI magyarországi disztribútorához igazolják át 1990-ben. Az elmúlt 15 évben számtalan különböző térinformatikai projektben vettem részt. Az elmúlt 14 évben az ELTE Térképtudományi Tanszékén térinformatika gyakorlatot vezettem, valamint BME Fotogrammetria és Térinformatikai Tanszékének Humán Térinformatika posztgraduális kurzusán a városi GIS alkalmazásokról tartottam előadásokat. 2001 óta a HUNGIS alapítvány kuratóriumának a tagja vagyok. 2003-ban az MFTTT Térinformatikai Szakosztályának elnökének választottak.

György Domokos is a land surveyor, M.Sc., information system designer, and manager of the ESRI Hungary Ltd. He has 14 years experience at ESRI Hungary, could get knowledge on evolution of GIS products. Before this position he was the head of information section at Budapest Land Office for 5 years. His duty was to manage the practical tasks of the digital transformation of large scale cadastral maps of Budapest. Previously he was in charge as surveyor engineer to manage parcels’ subdivision and related tasks in the office and on the field as well, Mr. Domokos has about 14 years experience in teaching as a volunteer practice leader of applied GIS at the Map Science Department of Eötvös Lórand University of Science, and as a lecturer of Municipal GIS on postgraduate courses at the GIS and Photogrammetry Department of Technical and Economic University of Budapest. Mr. Domokos is chairman of the GIS Committee, of Association of the Hungarian Surveying, Cartography and Remote Sensing, member of curators of HUNGIS foundation.

8

A térinformatika fejlődése, helyzete Magyarországon

Recommend Documents