A Településszerkezeti terv civil véleményezése Készítette a Gödi Városfejlesztő- és Szépítő Egyesület, 2004 január 18-án

A Településszerkezeti terv civil véleményezése Készítette a Gödi Városfejlesztő- és Szépítő Egyesület, 2004 január 18-án

I. Általánosságban: Hiányzik a tartalomjegyzék, így a terv áttekintése nehézkes. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy több helyen ellentmondás mutatkozik a különböző tervlapok között. Továbbá számos helyen kifejezetten hibás a terv, a való helyzettől eltérő .adatokat tartalmaz. Több helyen előfordul, hogy egy terület többféle besorolást is kap, holott egy területnek csak egyféle besorolása lehet.

1. A terv nem veszi figyelembe a regionális rendezési terveket. Nem veszi figyelembe a tervtanács véleményét sem. -

-

-

-

A belterület-maximuma a Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Tervének tervezetében 45% A terv túllépi ezt. 49%-ban határozza meg. Javasoljuk, hogy a településszerkezeti terv maximálja 45%-ban a belterület arányát az összterülethez képest a magasabbrendű rendezési tervnek megfelelően. Nem tudunk egyetérteni olyan területek belterületbe vonásával, mint például a golfpálya, illetve a Kékperjés láprét, melyek szükségtelen belterületbe vonása feleslegesen szűkíti a város jövőbeli lehetőségeit. Javasoljuk továbbá, a temetőtábla lakóterületté nyilvánításának és az alállomás közelében lévő belterületbevonás elhagyását. A Településfejlesztési koncepció elfogadása óta nyilvánavalóvá vált, hogy megfordult a trend, az agglomeráció a budapesti fejlesztések következtében elvesztette vonzerejét, és alállomás melletti területnél jóval vonzóbb területek eladása is nehézségekbe ütközik. (Ld pl a sződligeti lakópark lassú beépülését. Szükségtelen az „Oázis lakópark”-hoz hasonló helyzetet teremteni, mely lakóterületet a köznyelv máris elkezdett szellemtelepnek hívni, az ott lévő nagyszámú üres, befektetésnek szánt, eladatlan családi ház miatt. A 2, 2/a összekötő út helye a regionális tervben Dunakeszi és Göd közé esik. Ez a megoldás ésszerű, találkozik a lakosság kívánságával, Dunakeszi és Göd város városfejlesztési bizottsága egyaránt támogatja, javasoljuk a Nemeskéri utcai levezetés helyett ezt a megoldást. A tervtanács javasolja a belterületbevonás mértékének az újragondolását, különös tekintettel az iparterületre, kifogásolja a mozaikszerű (magyarul koncepciótlan) szerkezetet. Javasoljuk az iparterületek helyének és mértékének újragondolását, a tervtanács javaslatának és Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Tervének tervezetében foglaltaknak megfelelően. A tervtanács kifogásolja az iparterületek közigazgatási határra telepítését. Jogosan: jelentős mértékben kárt okoz ez az elrendezés a szomszéd településeknek. Amikor a szomszéd település akart a határunkra szemétlerakót telepíteni, Göd is jogosan tiltakozott ez ellen. Javasoljuk, hogy a szomszédos települések szerkezeti tervét is vegye figyelembe a terv.

2. A terv nem veszi figyelembe a testület által elfogadott területfejlesztési koncepciót és a testületi és bizottsági határozatokat sem. -

A koncepció a lakosság létszámának növekedését 1200-1500 főben határozza meg, ezzel szemben a terv 945 lakásnyi parcellázást engedélyez. Figyelembe véve a még be nem fejezett parcellázásokat (Oázis lakópark, Duna-part, stb), a Nevelek dűlő csatlakozását, amely már eldöntött tény, ez cca 4000-5000 új lakost jelentene Gödnek, mely lakosságszám befogadására a meglevő intézmények nem alkalmasak. Ez a jövőre nézve indokolatlanul nagy terhet róna a városra.

1


-

-

-

3.

4.

5.

Az eddigi tapasztalatok alapján az új intézmények építése nem történik meg a lakosság számának növekedésével. Már most sincs a lakosság számára elegendő: - Orvosi rendelő - Gyerekorvosi rendelő - Iskola - Óvoda - Bölcsőde - Művelődési Ház: - Önkormányzati ügyfélfogadási helyiség - Rendőrség - Könyvtár A végbement fejlesztések pedig gyakran nem megfelelő kényszermegoldások: Németh László iskola bontott faanyagból épített új tantermei - Huzella iskola új épülete az iskolaudvaron A koncepció Göd fejlődésének irányául kijelenti, hogy kertváros marad. A terv ezzel szemben kisvárosias szintterületbővítést engedélyez. Javasoljuk a szintterületsűrűseg maximális mértékét, 0,6-ben meghatározni az elfogadott koncepciónak megfelelően. Javasoljuk, hogy az új városközpontba kerüljön át a Művelődési központ, tekintettel arra, hogy a Kincsem istálló környéke beépült, szűkös, szabályos parkoló kialakítására nincs lehetőség, viszont ha a leendő iskola mellé épülne, ez mind az iskolának, mind a művelődési központnak plusz lehetőséget jelentene. Ez a megoldás, a komplex oktatási és művelődési központ, nem új: 20 éve jól bevált gyakorlat Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a Kincsem istálló helyére tervezett új művelődési ház a folyamatos ígérgetek ellenére még mindig nem épül., így a tervezett épület más helyszínen történő megvalósítása nem ütközik akadályba. Javasoljuk Bócsára és Felsőgöd egy részére a falusias lakóterület meghagyását, ez mind a város szempontjából kívánatos.(a változatosság gyönyörködtet, azonkívül a falusi- és a lovasturizmus számos lehetőséget rejt magában. A terv nem foglalkozik az Albakerttel és a Felsőgödi vegyes (nyaraló+ lakó) övezettel. Ez a kérdés semmi esetre sem kerülhető meg, tekintettel arra, hogy olyan telkek vannak szép számban, amelyek nagysága kisebb, mint 100 négyszögöl, azaz mélyen alatta vannak a lakótelkek minimális mértékének. A terv a településközponti vegyes területekre 1,2-es beépítést engedélyez. Javasoljuk a max. szintterület jelentős csökkentését. Felhívjuk egyben a figyelmet arra, hogy ez a szintterületsűrűség a lakó és a kp-i övezet határán levő telkek beépíthetőségét hátrányosan érintené, s ez rendkívül sok feszültséghez vezetne. Az ipari területek és a kereskedelmi szolgáltatóövezet 1,2-es szintterületsűrűségére ugyanez vonatkozik.

2


6.

Javasoljuk, hogy az alábbi területek, amelyek remélhetőleg tévesen vannak településközponti vegyes övezetbe sorolva, változzanak meg az alábbi módon: - Duna üdülő: üdülő - Fenketlen tó sarki lakóház: lakóövezet - Az Alsógödi pékség környéke: ez már régen beépült családi házakkal, lakóövezet besorolást kapjon. (Ez a terület is az egyik terven intézményi besorolást kapott, a másikon lakóövezet, holott egy területnek csak egyféle besorolása lehet.) - Számos épület tévesen kapott intézményi besorolást, pl az eladott óvodák, a vasút utcában egy lakóépület, a Feneketlen tó melletti lakóépület. - Az ELTE botanikus kertje, amelyen a törvény által országos jelentőséggel védett források találhatók, s a védettség bejelölése a tervnek kötelező eleme, intézményi besorolást kapott, 1,2 szeres beépíthetőséggel, ez törvénysértő. Kérjük a javítását. Lakóövezeti besorolást kapott pl a evangélikus templom és a szennyvízátemelők.

7. 8.

9. 10.

11. 12.

A terv nem különbözteti meg a köztereket a lakóövezetektől, így a közterekre 2560 %-os beépítést tesz lehetővé. Javasoljuk köztérként, közparkként feltüntetni a szövegben és a rajzon egybehangzóan Kossuth teret, a Bozóky teret, a Petőfi teret, a Móricz Zsigmond utcánál levő teret, a Kossuth Lajos utca végén levő teret, a felsőgödi Fenyves megmaradt részét és az alsógödi és felsőgödi dunai strandok területét. A terv 21-ik oldalán feltehetőleg tévedésből szerepel a „világ egyik kegkorszerűbb elektronikai üzeme” kifejezés. Semmilyen elektronikai üzem nincs Gödön. A monitorgyár nem elektronikai üzem. A terven a belterület határa és a gyűjtőutak azonos módon, azonos színnel vannak jelölve. Így nem állapítható meg, hol megy a határon gyűjtőút és hol nem. Ez különösen kritikus a Fenyves utca környékén, ahol a lakók ígéretet kaptak, hogy nem építenek oda gyűjtőutat. A terv egyáltalán nem foglalkozik Nevelek dűlő csatlakozásával, holott eldöntött tény, hogy 2006-ban csatlakozik Nevelek dűlő Gödhöz. A tervnek ki kell térnie a következőkre: A neveleki belterület jelenlegi besorolása.. Nevelek közlekedési kapcsolatai Neveleki szolgáltatások, intézmények Neveleki külterület. A terv nem szabályozza, hogy mely területek beépítésére kötelező helyi szabályozási tervet készíteni. Feltétlen javasoljuk, hogy kötelező legyen szabályozási tervet készíteni a településközponti vegyes, a különleges, a szolgáltató, az ipari területekre, valamint a Duna-partra. (Erre egyébként érvényes testületi határozat is van.) A szabályozási terv készítésére kötelezett területek megjelölése a tervnek kötelező eleme. A terv itt tehát kifejezetten hiányos. Kérjük a térképeken és a szövegben helyrajzi szám alapján egyértelmű megjelölésüket.

3


II. Különleges területek 1.

2.

3.

A komposztálótelep csak a szövegben található, a terv nem tünteti fel. Nem derül ki a terület nagysága sem. (057/40)Tekintettel, arra, hogy a komposztálótelep védőtávolsága a lakóterületektől 1000 m, mivel a komposztálótelepen a szennyvíziszap elhelyezhető, javasoljuk a hely bejelölését a térképen, valamint a komposztálótelep helyett hulladékudvar létesítését, azzal a kikötéssel, hogy szennyvíziszap nem helyezhető el. A katasztrófavédelmi terület tartalma tisztázandó, mivel tudomásunk szerint a vízügyi társulás erre a helyre ipari telephelyet szándékozik építeni katasztrófavédelem címszó alatt ipari telephely pedig a Duna-parton nem kívánatos.. Csak két dunai strandról van tudomásunk. (Szemben a 22. oldalon szereplő 3al) Javasoljuk a dunai szabad strandok visszaállítását. Ezt a javaslatot a 4-es körzetben tartott lakossági fórum is határozottan támogatta.

III. Természeti értékek védelme 1. A tervtanács véleményével egyezően kérjük, hogy az iparterületek köré és a vasút sáv területére megfelelő zöld védősáv kerüljön. (nem csak a közigazgatási határra!) 2. A terv egyáltalán nem tünteti fel a tavakat, patakokokat, vízmosásokat, az árterületeket, nem foglalkozik a folyópart, és a források védelmével, holott ez kötelező eleme a településszerkezeti tervnek. A források és környékének védelme törvényileg kötelező, „ex lege” országos jelentőséggel védettek, függetlenül a tulajdonosok és az ÖK szándékától, a törvény végrehajtása a tulajdonokra és az ÖK-ra nézve egyaránt kötelező. 3. Tavak: Nem tünteti fel a terv, sem a Feneketlen tavat, sem a Szakács kertben lévő Horgásztavat, sem a Biológiai állomás tórendszerét, sem a IV Béla utca végében lévő nádast. Holott valamennyi tó, forrásból táplálkozik, melyek védelme törvényileg kötelező, „ex lege” országos jelentőséggel védettek, függetlenül az Ök, illetve a tulajdonos szándékától. 4. .Patakok, vízmosások. Nincsenek feltüntetve, egyáltalán, holott kötelező feltüntetni a terven az Ilka patakot, a golfpálya, a Várdomb melletti vízmosást, a Szakács kertben levő csapadékvízelvezető csatornát, stb A Terlepülésszerkezeti tervnek az árvízvédelemmel, illetve a belvíz- és csapadékvízelvezetéssel kötelező foglalkoznia, ezen létesítményeket a terven fel kell tüntetni. 5. Források: Azon források, amelyek vízhozama időszakosan eléri a 8 l/perc vízhozamot, törvényileg országos jelentőséggel védettek. A tv végrehajtása az ÖK-ra nézve kötelező. Szerepeltetnie kellene őket továbbá az országos forrásjegyzékben. a. A Feneketlen tavat tápláló források b. A biológiai állomás tórendszerét tápláló források c. Az alsói strandon lévő „Széchenyi” forrás d. Az alsói csónakház mögött levő 2 db forrás e. A Kossuth Lajos utca és a Leiningen köz között lévő, ún „Török kút” f. A Kossuth Lajos utca végénél levő, ún „Banán”-forrás g. A Kossuth Lajos utca végénél levő, ún. „Jegenye” forrás” h. A Pázmány utcai temető alatti, „Madárlátta” forrás i. A Szakács villa melletti „Szakács” forrás j. A horgásztótól D-re található „Fészek” forrás

4


6. A Duna-part nagy része az ott lévő források és galériaerdő miatt szintén törvényileg országos jelentőséggel védett. A terv ugyan megemlíti, hogy fokozottan védendő, de a törvényi kötelezettségről nem tesz említést. Nem említi továbbá, hogy a Duna-partra szabályozási terv készítése kötelező, holott erre ÖK testületi határozat is van. 7. Az elfogadott településfejlesztési koncepcióban szereplő zöld zónának a tervben nyoma sincs. Helyette településközpont szerepel, 1,2x-es beépítéssel. 8. Nemeskéri kúria parkja A műemlékek környezete országosan védett terület. (LXIV/2001 40 paragrafus) A tervben erről szó, sincs. Ellenkezőleg. A tervben Településközponti vegyes területként szerepel, 1,2 szeres beépíthetőséggel. Ehelyütt a terv kifejezetten törvénysértő. 9. Kiserdő A terv ugyan, helyesen, közparkként szerepelteti, azonban említést sem tesz arról, hogy az ÖK testülete döntött a helyi védelem alá helyezéséről. 10. A felsőgödi Fenyves. A terület jelenleg közpark, mint ilyen, forgalomképtelen. A terv ezzel szemben -bizonyára tévedésből- településközponti vegyes területként szerepelteti, 1,2-szeres beépíthetőséggel. A terület a környék egyetlen megmaradt közparkja, beépítésével megszűnne a környék egyetlen közterülete.. A forgalomképtelenség alóli kivonásának is törvényi előírásai vannak, melynek csak egyik része a településszerkezeti tervben az átminősítés. Fentieknek megfelelően javasoljuk a közpark minősítés meghagyását. 11. Az ELTE biológiai állomása. A terület nagy részét tavak, vízmosások, források borítják. Ezek és környékük törvényileg országos jelentőséggel védett, mégpedig mind a tulajdonos, mind az ÖK szándékától függetlenül. A területre elkészült a védetté nyilvánításhoz szükséges szakanyag, az itt levő változatos növényvilág, galériaerdő, jelentős hüllő-, kétéltű- és madárélőhely védelmére.. Az egész terület helyi védetté nyilvánításáról bizottsági döntés született, a tervben ennek ellenére településközponti vegyes területként szerepel, 1,2 szeres beépítési lehetőséggel, nyilvánvaló tévedésből. A hiba kijavítását, az országos védettségű terület feltüntetését, illetve a fennmaradó terület helyi védelem alá helyezését javasoljuk. 12. Temetők: A Pesti úti temető kimaradt a temetők felsorolásából. A Pázmány Péter utcai temető felirata hiányzik, a Jácint utcai temető pedig sportpályaként szerepel, a felirata szintén hiányzik. A Nemeskéri úti temető kialakítása pedig eltér a szövegben és a terven. A régi temető (amely XVIII. századi sírokat is tartalmaz) sorsa rendezetlen. Javasoljuk a régi sírok helyi védelem alá helyezését és a hibák kijavítását. 13. A Szakács-kert és a Pázmány utcai temető közötti terület besorolása is téves. A területen az átfolyó patak, az itt eredő Madárlátta forrás és más kisebb források miatt törvényileg országos jelentőséggel védett. A felső részen és az alsó részen ÖK engedéllyel őshonos fák visszatelepítése történt, a terület természetközeli állapotú ártéri erdő, jelentős hüllő, kétéltű és madár élőhely. A terület mélyfekvésű, vizes, mocsaras, a felső része pedig szabálytalan feltöltés, beépítésre alkalmatlan. Az ÖK testületének határozata szerint közpark minősítésű. Javasoljuk a források és a patakok feltüntetését, valamint a terület közparkként való átjelölését a testületi határozatnak megfelelően az országos védettségű terület bejelölésével, továbbá a fennmaradó terület helyi védelem alá helyezését.

5


14. A Szakács-kert alsó része az ott lévő források miatt országos jelentőséggel törvényileg védett, a tulajdonos ÖK szándékától függetlenül. A terület egészére elkészült a védetté nyilvánításhoz szükséges szakanyag, a védetté nyilvánításról bizottsági határozat is született, ennek ellenére nem szerepel a terület védetté nyilvánítása a tervben. Javasoljuk a források, tavak és a patakok feltüntetését, valamint a terület zöldterületként való átjelölését a testületi határozatnak megfelelően az országos védettségű terület bejelölésével, továbbá a fennmaradó terület helyi védelem alá helyezését. A 4-es körzet lakossági fórumán a lakosság kifejezte határozott egyetnemértését az Ök azon intézkedéseivel kapcsolatban, hogy 10-100 milliókat költ az ÖK egy bérelt területre, amit a tulajdonosának 9 év múlva vissza kell adni, és még arra nézve sincs semmiféle garancia, hogy az értéknövelő beruházásokat a tulajdonos visszatéríti, a saját ingatlanaira, így pl a Szakács-kertre pedig egy fillért sem, hanem hagyja lepusztulni. 15. Bizottsági határozat született fasorok, illetve fák helyi védelem alá helyezéséről is, ám a tervben ezek sem szerepelnek. (A csapatpihenő melletti platánsor, illetve az Öregek napközi otthonában található fa.) 16. A felsői illetve alsói focipálya eltérő besorolását semmi sem indokolja. 17. A terven nem szerepel az ártér, a terv nem tünteti fel a csapadékvíz és a belvízelvezetéshez szükséges létesítményeket sem, holott ezek feltüntetése is kötelező. . Gödön pedig különös jelentőségű lenne, tekintettel a Felsőgödön rendszeresen kialakuló belvízre, és több utcában csapadékos időben és olvadáskor kialakuló patakra (pl Nemeskéri utca, Alagút utca a betongyár és a Kiserdő között) 18. A terv hulladékgazdálkodási fejezete elnagyolt, átgondolatlan, nem tér ki a 2004ben kötelező ÖK feladatokra sem. 19. A természeti értékek közül a terv kifelejtette a kis Duna-ágat. Tekintettel a kiság pusztulására, erre javasoljuk, hogy külön pontban térjen ki a terv.

IV. Közúti hálózat 1. A 2-es és a 2/a közötti átkötő útnak a településen keresztül való átvezetése hibás. Valamennyi körzet, (amelynek képviselői lakossági fórumot tartottak (1,2 és 4)) lakossága nagy többséggel a településen kívül vezető elkerülő út mellett foglalt állást. Javasoljuk a dunakeszi Városfejlesztési bizottság által javasolt közös elkerülő út beépítését a tervbe. Nem felel meg a valóságnak a terv 40. oldalán szereplő állítás, hogy ehhez feltétlen szükség van vasúti felüljáró építésére. Megoldható a meglévő sorompóval is. 2. Javasoljuk Göd északi részén hasonló megoldás kialakítását Sződligettel közösen, a Kálmán utcai bevezető út helyett. Megjegyezni kívánjuk, hogy a Kálmán utcai bevezető út a terven tévesen Szegfű utcaiként szerepel. Amennyiben a felsőgödi átjáró csak a 4. ütemben valósulna meg, a Duna utcai vasúti átjáró már most tarthatatlan helyzete tovább romlana. 3. Egyetértünk a régi kettesen építendő forgalomcsillapító járdaszigetek, körforgalmak létesítésével. Javasoljuk áthelyezni őket a település közigazgatási határára, vagy ott is kialakítani őket, mivel a városközpontokba helyezésük nemhogy nem javít a jelenlegi rossz helyzeten, hanem kifejezetten káros, mind levegőtisztasági, mind zajvédelmi, mind életvédelmi szempontból, mivel a városközpontok és a város széle között feltorlódnának a kocsik.

6


4. Javasoljuk, hogy a terv szerint létesítendő negyedik vasúti átkelő ne Alsógödre kerüljön, hanem Felsőgödre. (36. oldal) Alsógödön már van 3 közúti átkelő, s egy negyedik létesítését a lakosság nemhogy nem igényli, hanem kifejezetten tiltakozik ellene, mint ahogy azt kinyilvánította az eddig megtartott valamennyi lakossági fórumon. Felsőgödön ezzel szemben már most tarthatatlan a helyzet az egyetlen vasúti átkelőhelyen, s ahol egy új vasúti átkelő helyének kijelölése nélkül esély sincs új vasúti átjáró kialakítására az elkövetkező 10-15 évben. A Felsőgödre sokadik ütemre javasolt átjáró pedig illuzórikussá válik anyagi szempontból, ha az alsógödi vasúti aluljáró már előbb elkészül. 5. Nem különíti el a terv a települési főutakat, a gyűjtőutakat, illetve a lakóutakat, holott a településszerkezeti tervnek ez is kötelező eleme. A 4-es körzet lakossági fóruma egyhangúlag javasolta felvenni a tervbe gyűjtőútként a Kossuth Lajos utca, a Béke és a Jávorka, a Schweidel, utcákat teljes hosszban, valamint a Pázmány Péter utcát a Schweidel utca és a Pesti út közötti szakaszon, és az Alkotmány utcát a Pesti út és a Petőfi Sándor utca között. A kérés indokolt, ezek az utcák gyűjtőútként funkcionálnak, illetve a z Alkotmány-Petőfi-Kossuth-Schweidel-Pázmány utca a 2-es elkerülő útjaként funkcionál. Javasoljuk, hogy a többi körzet felülvizsgálata is történjen meg az ott élők bevonásával. 6. A terv semmilyen megoldást nem kínál Felsőgöd katasztrofális közlekedési és parkolási helyzetére sem az Ady-, sem a Duna úton. 7. A felsőgödi gátat a Duna utca lezárása miatt nem tudják megközelíteni a nehézgépjárművek, s ez árvízkor nem kis gondot okozhat. Javasoljuk, hogy a Duna u. menjen végig a gátig. 8. A felsőgödi Duna-part környékének forgalomszervezése sem tűr halasztást, nyáron katasztrofális a közlekedési és parkolási helyzet. 9. A felsőgödi nyaralótelep lakói csak nagy kerülővel tudnak majd eljutni a tervezett várdombi bevásárlóközponthoz, javasolunk a patakon átvezető (legalább gyalogos) hidat a telep DK sarkához. 10. A Sződi ÖK az iparterületének megközelítéséhez kérte a Hajcsárút települési főúttá nyilvánítását. A szakbizottságok ezt, -helyesen- elvetették, a tervben mégis szerepel. Miért? 11. Több helyen gyűjtőutak, ill. főutak vannak jelölve a település külterületén. Kérjük ezek törlését, s egyidejűleg a Csomád felé tervezett út bejelölését.

V. Viziközlekedés 1. A terv a viziközlekedésre egyáltalán nem tér ki. A felsői átkelőhajót ugyan

jelzésértékűen berajzolták, de az alsói lemaradt. Javasoljuk, hogy vizsgálják meg helyüket, ideértve a szükséges parkolóhelyek meglétét, és a tömegközlekedési kapcsolataikat is. 2. Az alsói átkelőhajó helye erősen vitatott. A 4-es körzet lakossági fóruma javasolta visszahelyezni a Jávorka utcai, eredeti helyére.

7


VI. Kerékpáros közlekedés 1. a kerékpárútról szóló fejezetben tévesen szerepel az az állítás, hogy a kerékpárutak szabadidős sportokat szolgálnak elsősorban. Nagyon sokan használják/használnák őket helyi közlekedésre. Javasoljuk a kerékpárúthálózat további bővítését. 2. Ennek ellenére a kerékpárutak nyomvonalvezetése általában elfogadható. 3. A 4-es körzet lakossági fóruma nagy többséggel elfogadta azt a javaslatot, hogy a nyomvonal a déli részen kerüljön át a Vörösmarty, Kossuth, Vasvári utcákra, s onnan változatlan nyomvonalon menjen tovább. Ennek a javaslatnak a szakmai indoka az, hogy a kerékpárút lehetőleg ne vezessen gyűjtő- illetve elkerülő utakon életvédelmi okból. 4. . Javasoljuk, hogy ha elkerülhetetlenül gyűtőút mentén vezet a kerékpárút, (pl Petőfi u. az iskola előtti szakaszon, akkor, ahol az út szélessége megengedi, kerüljön kerékpársáv felfestésre (sárga csík)

VII. Tömegközlekedés 1. A vasúti állomások helye adott, megfelelő. 2. A helyi, illetve távolsági buszmegállók helye viszont felülvizsgálandó. Különösen rossz a Gólya, illetve Várdomb környéki elhelyezésük. Nagy kerülővel jutnak el a 2es, 3-as körzet vasúton túli lakói, illetve a Rózsa utca környéki lakók a lakóhelyükre a megállók rossz elhelyezése miatt.

VIII. Gyalogos közlekedés 1. A terv egyáltalán nem foglalkozik a gyalogos közlekedéssel. Pedig szükséges lenne, tekintettel arra, hogy a gyalogos közlekedés szintén nemcsak sport és szabadidős célokat szolgál. Sokan így juthatnának csak el a vasúthoz, távolsági buszhoz, orvosi rendelőhöz, iskolába, munkahelyre, stb. Különösen rossz Bócsa és a többi településrész, valamint Alsó-és Felsőgöd kapcsolata a 2-es út, illetve a vasút mentén. 2. A Duna-parti sétány feltüntetendő. 3. A gyalogos közlekedésre szolgáló úthálózatnak meg kell felelnie az akadálymentes közlekedést szolgáló előírásoknak.

IX. Épített környezet (örökségvédelmi hatástanulmány) 1. Nem derül ki a tervből, hogy az épületek helyi védelemre érdemesek, vagy csak szépnek találta őket valaki. 2. Schaffer kastély címszó alatt, gyermekotthon név alatt (Bócsai gyerekotthon) a Béke utcai óvoda adatai és fényképe található 3. Az Ipartestület székháza nem lakóház, sosem volt. (21. oldal) (Reméljük nem is lesz, feltétlenül közösségi célra kéne használni) 4. Említés sincs a : -Kincsem istállóról (tudomásom szerint helyi védelem alatt áll) -Rózsavölgyi villáról -Szudi villáról -Szakács-villáról -Széchenyi csárdáról -A felsőgödi gátról Javasoljuk ezen épületek, építmények helyi védelem alá helyezését. 5. A terv nem tartalmazza a Köztársaság út végében levő római őrtornyot, melyet az ott építkezők sittlerakónak használnak. 6. Egyebekben támogatjuk dr Erdélyi Istvánnak e témában tett javaslatát.

8


X. Közművek. 1. A csatornahálózat térképről hiányoznak a 2004-re tervezett bekötések 2. A csatornahálózat térképről hiányzik a Samsung 2003 nyarán elkészült csatornája 3. A vízhálózat térképén nyilvánvaló sajtóhiba a tábor és a temető közti vízmosáson keresztülvezetett 80-as vízvezeték. 4. A szennyvízátemelők rendre tévesen lakóterületként szerepelnek. 5. Az elektromos távvezetékek közül a 400 kV-os Szentendre felé menő távvezeték tévesen szerepel. A valóságban nincs ilyen távvezeték. Volt ilyen terv, de nem valósult meg. 6. A temetőtábla közepére tervezett 20kV-os távvezeték nyomvonalával sem értünk egyet. A nyomvonalvezetés jelenlegi megoldása jelentősen rontja mind az új városközpont, mind a temetőtábla értékét és beépíthetőségét, amennyiben a temetőtábla mégis lakóövezetté válna, mivel a lakosság nem szívesen vásárol telket nagyfeszültségű távvezeték közelében. Összefoglalás: A terv számos helyen átgondolatlan, hiányos, illetve hibás, több helyen ütközik a törvényekkel, az országos és regionális tervekkel, valamint testületi és bizottsági határozatokkal, emiatt jelentős átdolgozás nélkül testületi megtárgyalásra alkalmatlan.

9

A Településszerkezeti terv civil véleményezése Készítette a Gödi Városfejlesztő- és Szépítő Egyesület, 2004 január 18-án

Recommend Documents