2004. tény terv tény

Üzleti jelentés a VIT Nyugdíjpénztár 2005. évi beszámolójához A Pénztár bemutatása A VIT Nyugdíjpénztár 1994. decemberében alakult a villamosenergia-ipari nagy munkáltatók és az érdekképviseletek kezdeményezésére, és támogatásával. Nagyon gyors létszám növekedést ért el – 1995. végére huszonkétezer tagja lett. Látványos vagyonnövekedést ért el, évekig a legnagyobb nyugdíjpénztár volt mind a létszámot, mind pedig a vagyont tekintve. Zárt iparági pénztárként működött 1997-ig, amikor a magánpénztár alapításával egy időben nyílt pénztár lett, vagyis fogadott minden belépőt. A kezdeti hozzájáruláson kívül a Pénztár támogatást nem kap. Az alacsony működési hányad (kezdetektől 3%, 2002-től 3,5% - likvid:1% / 0,5%, fedezeti: 96%, magán: 6%, 1%, 93%) ellenére a Pénztár a működési tartalékon megtakarít (nem költi el teljesen a működési tartalékon képződött összegeket). Úgy gondoljuk, hogy ez a záloga a hosszú távú biztonságos és kiegyensúlyozott működésnek. A Pénztár kezdetektől maga végzi adminisztrációját és vagyonkezelését. Jelenleg tizenhét fő a munkaszervezet létszáma. 1995-ben és az azt követő egy-két évben az állampapírok magas hozama miatt nem fektettünk részvényekbe. 1997. októberében három vagyonkezelővel kötöttünk szerződést. Azóta a Pénztár saját vagyonkezelésében is van részvény, illetve folyamatosan vannak vagyonkezelőink. A vagyonkezelők értékelése folyamatos, de minimum kétéves tevékenység után bontjuk fel csak a vagyonkezelési szerződést, ha nem vagyunk megelégedve a teljesítménnyel. Jelenleg az Igazgatótanács álláspontja az, hogy amíg a saját vagyonkezelés olcsóbb, és legalább olyan teljesítményű, mint a külső vagyonkezelőké (az elmúlt nyolc évben a Pénztár hozamait tekintve - két év kivételével - a többi pénztár teljesítményével összehasonlítva az első harmadban – illetve az élvonalban helyezkedett el), csak indokolt esetben emeljük a vagyonkezelésbe kiadott tőkét. Vagyonkezelők alkalmazása természetes „kontrollnak” is.

Pénztárunk Igazgatótanácsa és munkaszervezete arra törekszik, hogy tagjaink legnagyobb megelégedésére működjön. Ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy a VIT egy „tagbarát” pénztár. Ez azt jelenti, hogy a törvényes keretek között igyekszünk minden egyéni problémát tagjaink számára a legelőnyösebben kezelni. Persze a taglétszám - 35 000 fő - miatt bizonyá-

VIT Nyugdíjpénztár

1/28

ra ez nem mindig sikerül, de a munkáltatókkal való jó kapcsolat, a tagok képviselete a közgyűlésen és a tisztségviselők között, továbbá a munkaszervezet tagjai (többségük legalább 6-8 éve munkatársunk) lehetővé teszik, hogy olyan kapcsolat legyen tagjainkkal, mint egy lényegesen kisebb létszámú „családias” pénztárban.

A Pénztár értékelése Pénztárunk 2005-ben is növelte vagyonát, és ezzel változatlanul ez egyik legnagyobb vagyonú önkéntes pénztár. A magán ágban is jelentős bevétel növekedés volt, a járulék plafon emelésének köszönhetően. Az elmúlt év pénzpiaci eseményei a 2004. évinél szerényebb, de így is jelentős reálhozamot eredményeztek mindkét ágban. Ez jellemző lesz minden pénztárra, illetve minden magyar értékpapírt tartalmazó portfolióra. Az önkéntes ágon a hozam 13,17%, a magán ágon 12,47% volt. A PSZÁF közzétett az önkéntes és a magánpénztárakra egy ötéves átlagos hozamrátát, illetve egy díjterhelési mutatót az önkéntes pénztárakra. E szerint a VIT önkéntes ága a nagyobb vagyonú és létszámú pénztárak között az első az ötéves hozamot tekintve (9,78%), és a legjobb a díjterhelés szerint is (0,70%). A magánpénztárak ötéves hozamsorrendjében az ötödik helyen szerepel 9,88%-os hozammal (az első helyezet hozama 10,24%). A vagyonkezelést változatlanul döntően saját hatáskörben végezzük, jelenleg két vagyonkezelőnk van az OTP Alapkezelő és a Budapest Alapkezelő, amelyek a vagyon mintegy 6%-át kezeli.

Létszám A létszám adatok a magánpénztári ágban a várakozásaink szerint alakultak, az önkéntes ágban a tervezettet meghaladta a belépők magasabb és a kilépők alacsonyabb száma.

Taglétszám alakulása 2004. tény fő Önkéntes Magán


34 078 8 197

2005. terv 31 201 8 390

2005. tény 33 182 8 344

tény/terv 106.35% 99.45%

tény-terv 1 981 -46

2/28

35 000 30 000 25 000 20 000

Önkéntes

15 000

Magán

10 000 5 000 0 2004. tény

2005. terv

2005. tény

Mindkét ágban a taglétszám lényegében változatlan.

Bevételek Tagdíj A tagdíjbevételek az önkéntes ágban elmaradtak tervezettől, a magán ágban meghaladták azt.

Tagdíjbevételek alakulása eFt 2004. tény 2005. terv Önkéntes Magán

5 852 039 1 411 631

6 388 697 1 358 364

2005. tény 6 298 287 1 544 691

tény/terv 98.58% 113.72%

tény-terv -90 410 186 327

Az önkéntes ágon az egyéni befizetések és az átlagtagdíj tervezettnél kisebb mértékű emelkedése okozta az eltérést. Míg a munkáltatói befizetések nőttek – vagyis a tagdíj általában nőtt – az egyéni plusz befizetések 2005-ben elmaradtak a korábbi szinttől.

7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000

Önkéntes

3 000 000

Magán

2 000 000 1 000 000 0 2004. tény


2005. terv

2005. tény

3/28

A magán ágon a járulékplafon emelése miatt jelentősen növekedett az alaptagdíj bevétel, de az egyéb befizetések itt is elmaradtak a tervezettől.

Hozamok A hozambevételek jelentősen nőttek a tervezett szinthez, viszont elmaradtak az előző év hozamaitól mindkét ágon.

Nettó hozamok alakulása eFt 2004. tény 2005. terv Önkéntes (eFt) Magán (eFt)

2005. tény

tény/terv

tény-terv

6 702 116

3 749 328

5 165 777

137.78%

1 416 449

846 903

570 554

812 275

142.37%

241 721

7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000

Önkéntes (eFt)

3 000 000

Magán (eFt)

2 000 000 1 000 000 0 2004. tény

2005. terv

2005. tény

Munkaszervezet, költségek, kiadások A munkaszervezet 2004-hez képest változatlan összetételével működteti a Pénztárt. A munkaszervezet átalakítását, bővítését szükségesnek tartjuk mind az adminisztráció, min a befektetés területén. Ezt a növekedést a 2006. évre érvényes pénzügyi terv tartalmazza. A fedezeti tartalék kiadásai mindkét ágban jelentősen meghaladták a tervezettet, de ez semmiképpen nem befolyásolta a Pénztár kiegyensúlyozott működését. Az önkéntes ágon a tízéves kifizetések nőttek jelentősen, a magán ágon a nyugdíjba vonulók társadalombiztosításba történő visszalépése növelte ezt az összeget.


4/28

Fedezeti tartalék kiadásai eFt 2004. tény 2005. terv 2005. tény tény/terv Önkéntes szolgáltatás átlépő kilépő/10 éves kifizetés befektetési ktg. összesen Magán átlépő, elhalálozó befektetési ktg. összesen

tény-terv

2 657 629 51 473 93 561 65 914 2 868 577

5 100 000 44 000 97 000 130 000 5 371 000

2 237 663 91 264 6 204 081 71 311 8 604 319

43.88% 207.42% 6395.96% 54.85% 160.20%

-2 862 337 47 264 6 107 081 -58 689 3 233 319

50 983 4 135 55 118

42 000 5 244 47 244

115 631 10 245 125 876

275.31% 195.37% 266.44%

73 631 5 001 78 632

A működési költségek az önkéntes ágban elmaradtak a tervezettől. A magán ágban a felügyeleti díj és a garancia díj a tagdíjbevétel növekedésének arányában nagyobb lett. A magán ágon az igénybe vett szolgáltatás nőtt, a marketing és egy nem tervezett informatikai kiadás miatt.

Vagyon A tartalékok záró állománya tovább nőtt a korábbi évekhez hasonlóan. Az önkéntes ágban 2005-ben a vagyont a hozam majdnem akkora mértékben növelte mint a tagdíjbevétel, és a magánpénztári ágban is a hozam a tagdíj 67%-a volt. A vagyon nagysága mindkét ágban meghaladta a tervezett szintet, lényegében a vártnál magasabb hozam számok miatt.

Működési költségek eFt 2004. tény Önkéntes tiszteletdíjak bérek járulékok igénybe vett szolg. felügyeleti díj értékcsökkenés egyéb összesen Magán tiszteletdíjak bérek


2005. terv

2005. tény

tény/terv

tény-terv

16 286 33 757 16 194 59 745 14 530 18 818 16 848 176 178

17 500 36 100 16 800 77 100 15 972 22 000 23 400 208 872

17 456 35 802 17 563 65 907 15 707 24 775 19 207 196 417

99.75% 99.17% 104.54% 85.48% 98.34% 112.61% 82.08% 94.04%

-44 -298 763 -11 193 -265 2 775 -4 193 -12 455

6 058 16 286

6 600 19 200

6 485 20 676

98.26% 107.69%

-115 1 476

5/28

járulékok igénybe vett szolg. felügyeleti díj garancia díj értékcsökkenés egyéb összesen

9 641 10 985 3 528 4 941 593 4 096 56 128

Tartalékok záró állománya eFt 2004. tény Önkéntes fedezeti likviditási működési összesen Magán fedezeti likviditási (összesen) működési összesen

12 000 11 800 3 396 4 754 1 200 4 000 62 950

12 365 16 754 3 862 5 424 719 1 921 68 206

103.04% 141.98% 113.72% 114.09% 59.92% 48.03% 108.35%

tény/terv

365 4 954 466 670 -481 -2 079 5 256

2005. terv

2005. tény

tény-terv

41 813 389 385 773 342 629 42 541 791

43 589 974 434 779 449 500 44 474 253

44 474 648 473 593 395 928 45 344 169

102.03% 108.93% 88.08% 101.96%

884 674 38 814 -53 572 869 916

6 133 667 68 002 68 678 6 270 347

5 983 414 65 820 56 734 6 105 968

8 290 647 93 020 102 358 8 486 025

138.56% 141.32% 180.42% 138.98%

2 307 233 27 200 45 624 2 380 057

50 000 000 45 000 000 40 000 000 35 000 000 30 000 000 Önkéntes

25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000

Magán

5 000 000 0 2004. tény


2005. terv

2005. tény

6/28

Vagyongazdálkodás 1. Makrogazdaság A makrogazdasági mutatókat áttekintve azt látjuk, hogy az infláció 2005-ben is kedvezőbben alakult a várakozásoknál. Már az év eleji adatok meglepően jók voltak, februárra 3,2%-ra csökkent a pénzromlás üteme. Majdnem egész évben 4% alatt volt, így 2005-ben is teljesült az MNB 4 ± 1% inflációs célja. A decemberi adat 3,3% volt. Részletesebben vizsgálva azért is kedvezőek az adatok, mert az inflációcsökkenés nem korlátozódik egyegy termékkörre, az üzemanyagokat kivéve általánosan jellemző volt az áremelkedés ütemének mérséklődése. Ebben fontos szerepe volt a stabil forint-árfolyamnak, az uniós csatlakozással erősödő piaci versenynek, az olcsó importnak és a lakossági fogyasztás mérsékelt növekedésének egyaránt. A szezonális árakat kiszűrő maginfláció az év végére 1,2%ra csökkent. A jövőbeli kilátások is kedvezőek, a 2006-os évben a felső ÁFA-kulcs csökkentésének hatása mérsékli az inflációt, de az MNB novemberi inflációs jelentésében 2007-re is a 3 ± 1%-os cél teljesülését várja (2,8%-os előrejelzés).

A bruttó hazai termék reálnövekedése az első három negyedévben a naptári hatások kiszűrésével 4,0%, 4,5% és 4,5% volt az előző év azonos időszakához képest. A háztartások végső fogyasztása 2,5%-nál kisebb mértékben nőtt az első kilenc hónapban, tehát a növekedés szerkezete kedvező. A GDP növekedését a beruházások növekedése és export importot meghaladó bővülése húzza.

A magyar gazdaság legnagyobb problémáját továbbra is a rendkívül magas államháztartási hiány jelenti. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a 2005 évi uniós standard szerinti elszámolású államháztartási hiány is jóval nagyobb lett a tervezettnél. Elemzők egész évben kétségbe vonták a hiány tarthatóságát, illetve rámutattak, hogy csak elszámolási trükkökkel teljesíthetőek a tervek. Szeptember közepén kiderült, hogy az Eurostat nem fogadja el a már megépült és az épülőfélben lévő autópályák költségeinek államháztartáson kívülre szervezését, sőt bevételként való kimutatását (ÁAK-NA Rt. közötti tranzakciók), így a véglegessé vált, hogy a 2005. évi ESA’95 hiány a tervezett 4,7% helyett 7,4% körül várható a GDP arányában.

2. Kötvénypiac


7/28

Az év elején a hazai állampapírpiacon az erősödő forint és a pozitív inflációs meglepetések (februárra 3,2%-ra csökkent az éves inflációs ütem) a hozamok gyors csökkenéséhez vezettek. A külföldi befektetők aktivitása megnőtt, március közepéig közel 150 milliárd forinttal növelték a kezükben lévő állampapírok állományát. Március közepétől május végéig tartott a külföldiek elfordulása a hazai állampapíroktól, ebben az időszakban közel 250 milliárd forinttal csökkent az állományuk, részben két nagyobb kötvénylejárat miatt is. A forint euróhoz viszonyított árfolyama az év nagy részében jól láthatóan ellentétesen mozgott a külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány alakulásával, jelezve a külföldi portfolió befektetések domináns hatását a hazai fizetőeszköz árfolyamára. A jegybank mindezek ellenére töretlenül csökkentette a kamatokat minden kamatdöntő ülésén, a döntések okaként mindig kihangsúlyozták a kedvező inflációs kilátásokat, a forint stabilitását, a fogyasztás visszafogott növekedését, a reálbérek alakulását, valamint a kedvező nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot és a forint-eszközök iránti erős keresletet. Május végétől ismét erősödött a külföldiek vételi érdeklődése és a kezükben lévő állampapír-állomány 200 milliárd forinttal növekedve szeptemberben elérte a 2600 milliárd forintot. A forint a nyáron ismét erősödött, elérte a 244-es szintet. Az inflációs kilátásokat javította az a nyáron napvilágot látott terv, hogy az ÁFA 25%-os felső kulcsa 20%-ra csökken 2006-tól. Szeptember elejére a hozamok történelmi mélységekbe süllyedtek: az éven túli lejáratok hozama 5,5% alá csökkent, a 10-15 éves papírok jegyzése 5,30-5,35% volt.

Szeptemberben azonban kirobbant a vita az autópálya-építések finanszírozási módjával kapcsolatban, és az MNB felvetésére az Európai Bizottság azt a választ adta, hogy a már átadott és az épülő szakaszok nem vihetők ki a költségvetésen kívülre. Ez azt jelentette, hogy az idei költségvetési kiadások nagyobbak lesznek és a kihelyezésből tervezett bevétel nem számolható el, azaz a költségvetési hiány jóval nagyobb lesz a tervezettnél. A MNB szerepvállalása a történetben kiváltotta a kormány rosszallását, és látványosan nőtt a konfliktus a két szervezet képviselői között. A kormány mindezek hatására módosította a 2005-ös költségvetési hiánycélt. A módosított 2005-ös bázis azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a 2006-os választási évre várható államháztartási hiány is magasabb lesz a korábbi várakozásoknál, ami a szeptember végi parlamenti beterjesztéskor ki is derült. A befektetők reagáltak, a hozamok decemberre 7,2%-ig emelkedtek. A hitelminősítők sem nézték jó szemmel mindezt, a Fitch december 6-án mind a forint-, mind a deviza-államadósságot egy fokozattal lejjebb minősítette (A- ill. BBB+ fokozatra). Az év végén az sem változtaVIT Nyugdíjpénztár

8/28

tott a megítélésen, hogy közel kétmilliárd euróért sikerült eladni a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési jogait, ami minden várakozásnál magasabb privatizációs bevételt jelentett.

Állampapír referenciahozamok alakulása 2005-ben: (%) 2004.12.31 2005.03.31 2005.06.30 2005.09.30 2005.12.31 Éves hozam-változás

3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év 8.85 8.73 8.62 8.26 7.87 7.05 6.81 7.32 7.27 7.22 7.22 5.16 6.78 6.67 6.49 6.50 6.45 6.40 6.36 6.25 6.21 6.00 5.98 5.97 6.17 6.18 6.18 6.14 5.96 6.18 6.44 6.95 6.96 6.97 6.83 -2.89 -2.55 -2.18 -1.31 -0.91 -0.08 0.02

3. Részvénypiac 2005. év során a közép - európai tőzsdéken az előző évben már megszokott ütemben emelkedtek tovább az árfolyamok. A lengyel WIG20 35,4%-kal, a cseh PX50 42,7%-kal, a BUX index pedig 41%-kal magasabb értéken állt 2005. december 31-én, mint az előző év utolsó napján. A régiós piacok kiváló teljesítményének okait ugyanazokban a tényezőkben találhatjuk meg, mint egy évvel ezelőtt: a nemzetközi likviditás magas szintje és az egyes cégek eredménynövekedései. Az egyes országok politikai és makrogazdasági feszültségei csak átmeneti hatást tudtak gyakorolni az árfolyamokra. A befektetők megnövekedett kockázatviselő hajlandósága következtében a fejlődő (EMEA) régióra dedikált alapokba 2005-ben 3,1 milliárd USD-nek megfelelő friss pénz folyt be. Ez volt minden idők legnagyobb tőkebeáramlása a régióba, a szintén kiemelkedő hozamokat produkáló 2004. évben a tőkeáramlás 610 millió USD-t tett ki. A vállalati eredmények növekedése újra jelentősen felülmúlta a várakozásokat. 2004. év végén csak a cseh piaccal kapcsolatban fogalmaztak meg az elemzők 10%-nál magasabb profitnövekedési várakozásokat. Ezzel szemben az előrejelzéseket folyamatosan meghaladva, a lengyel, cseh és magyar cégek várhatóan 40%-kal,17%-kal, illetve 28%-kal magasabb profitszámokat jelentenek majd éves gyorsjelentéseikben.

Itt kell megjegyezni, hogy a magyar tőzsdeindex – bár összességében impozáns eredményt nyújtott az év folyamán - a negyedik negyedévben erősen lemaradt a környező országok tőzsdeindexeitől. Míg a varsói és a prágai index az év utolsó három hónapjában történelmi magasságokba emelkedett, a BUX októberben közel 20 százalékot esett, amit


9/28

az év hátralévő periódusában sem tudott már ledolgozni. A jelentős alulteljesítés egyértelműen a már fentebb említett makrogazdasági bizonytalanságoknak, és a Fitch leminősítésnek köszönhető. A régiónkba fektető alapok októbertől nemhogy a magyar piacra allokáltak volna a beérkező friss tőkét, de egyenesen átcsoportosították a már hazai eszközökben meglévő forrásaikat más országokba. Ezzel az utolsó három hónapban a BUX elveszítette vezető pozícióját a régió indexei között folytatott küzdelemben, és a forintban számított hozam alapján az utolsó helyre csúszott vissza.

A BUX, a varsói (WIG 20) és a prágai (PX 50) indexek hozamának forintban számított 2005. évi alakulása

4. OTP Alapkezelő Rt. Az OTP Alapkezelő Rt által kezelt portfolióra elmondható, hogy kiváló teljesítményt nyújtott a tavalyi évben!

2004. december végi eszközértéke 858 208 850 Ft volt, ez 2005. december végére tovább emelkedett 1 103 919 843 forintra, amelyben szerepet játszik egy április elejei tőkejuttatás 94 000 000 forintos összeggel. Ennek figyelembevételével a 2005-ös évben a vagyonkezelő által elért hozam 16,62%. Az OTP által kezelt vagyon szerkezete 2005.12.31-án:


10/28

13.07%

Állampapír:

0.01%

58,41%

Egyéb kötvény:

0,91%

Részvény:

0,42%

Befektetési jegy: 27,18% 27.18%

58.41% 0.42%

Jelzáloglevél:

13,07%

Pénzeszközök:

0,01%

0.91%

A fent említett jó eredmény egyrészt a kedvező piaci feltételeknek, másrészt a megfelelő eszközallokációnak köszönhető. A vagyonkezelő a portfolióban nagy arányban tart állampapírokat, valamint a szintén biztos, de magasabb hozamot garantáló jelzálogleveleket és egyéb banki kötvényeket. E két utóbbi kötvénytípus, valamint a részvények éves szinten átlagosan 3 százalékponttal való túlsúlyozása biztosította elsősorban a benchmark hozam (15,26%) feletti megtérülést a vagyonkezelt rész számára. Az utolsó negyedévben a vagyonkezelő az egyedi részvényeket lecserélte részvény befektetési jegyre, de ezzel (a részvényalap részvénnyel való feltöltöttségét figyelembe véve) a részvények aránya változatlan maradt a portfolióban. A kötvények esetén szinte kizárólag éven túl lejáró állampapírokat, jelzálogleveleket tart a vagyonkezelő, amely instrumentumok egy csökkenő kamatkörnyezetben jobban teljesítettek. Az OTP vagyonkezelő teljesítménye 2005-ben:

Dátum

hozam

Referencia hozam

2005.03.31 2005.06.30 2005.09.30 2005.12.31 Éves hozam

6.28% 5.27% 6.09% -1.74% 16.62%

5.32% 4.62% 5.26% -1.06% 15.26%


11/28

5. Abszolút hozam portfoliók

OTP Alapkezelő Rt. Az OTP Alapkezelő „abszolút hozam” portfolió szerkezete 2005.12.31-én: Állampapír: 0.00%

Külföldi kötvény: 40.38%

59.62%

Részvény:

40,38% 0,0% 59,62%

Befektetési jegy:

0,0%

Jelzáloglevél:

0,0%

Pénzeszközök:

0,0%

Az OTP Alapkezelő „abszolút hozam” teljesítménye 2005-ben: Dátum

Hozam

Referencia hozam

2005.11.02-2005.12.31

0.33%

1.37%

Budapest Alapkezelő Rt. A Budapest Alapkezelő „abszolút hozam” portfolió szerkezete 2005.12.31-én: Állampapír: 11.48%

50,77%

Külföldi kötvény: 36,08%

1.67%

Részvény:

50.77% 36.08%

1,67%

Befektetési jegy:

0,0%

Jelzáloglevél:

0,0%

Pénzeszközök:

11,48%

Mivel e két vagyonkezelési mandátum 2005. október végén indult, nem szabad ilyen rövid időtávon a teljesítményüket összehasonlítani! A „total return” mandátumok esetében legalább 1 éves időhorizontot érdemes megvizsgálni! A Budapest Alapkezelő „abszolút hozam” teljesítménye 2005-ben: Dátum

hozam

Referencia hozam

2005.10.28-005.12.31

-0.76%

1.44%


12/28

Néhány gondolat a Total return (abszolút hozam) alapú vagyonkezelésről: Tavaly – IT döntésünk alapján - a Nyugdíjpénztár 2 új „total return”-alapú vagyonkezelési szerződést kötött. A racionalizálás, diverzifikáció, és a Pénztár vagyonkezelésének több és jobb információval való ellátása volt a célunk ezen strukturális módosítással – természetesen a belső vagyonkezelés prioritásának megőrzése mellett. Ennek érdekében 2004-ben megszüntettük a befektetési alapokon keresztüli vagyonkezeltetést (túl drága volt a közvetlen vagyonkezeléshez képest, és e konstrukción keresztül nem láttunk bele mások „gondolataiba” – nem jutottunk a saját vagyonkezelést segítő információkhoz). A „total return”-alapú vagyonkezelés jelentősen különbözik az itthon általános „benchmarking”-megközelítéstől. A „benchmarking” esetében a Pénztár konkrétan kijelöli azon piaci indexeket és arányukat, amelyet a vagyonkezelőnek bizonyos mozgástér lehetősége mellett tartania ill. túlteljesítenie kell, míg a „total return” esetében nincs leképezendő cél, csak általában egy fix elvárt hozam van. Az első esetben a vagyonkezelő nem fog nagyon eltérni az indexekben levő értékpapíroktól, hiszen nem lehet teljesen biztos, hogy más befektetéssel magasabb hozamot tud elérni. Mivel a pénztárak Magyarországon nagyon hasonló referencia indexeket választanak, a bruttó hozamteljesítményük – optimális esetben - a piac trendjével megegyező, közel egyforma lesz. A második esetben mivel nincs „megjelölt”, leképezhető befektetés, így előtérbe kerül a kreativitás, vagyis amiért van értelme egyáltalán díjat fizetni. Véleményünk szerint az erősen lecsökkent hazai kamatszint és az újabb és újabb csúcsokat döntögető korrekció-gyanús BUX index kapcsán nem biztos, hogy a piac trendjével megegyező hozam (benchmarking) a későbbiekben kívánt elérendő cél - ma egyre inkább van értelme foglalkozni a „divatosabb”, nemzetközi tendenciákba jobban beleilleszkedő „total return” vagyonkezelési formával. Természetesen a „total return” jóval nagyobb képzettséget igényel a portfolió-kezelők részéről, hiszen nem egy indexet kell kissé túlteljesíteni egyes eszközcsoportok alul/felül súlyozásával, hanem önálló döntést kell hozni, melyek azok az instrumentumok, amelyekkel a piaci általános ármozgásoktól függetlenül adott időhorizonton az infláció szintje felett lehet teljesíteni.


13/28

6. A Pénztár részvényportfoliója A Pénztár saját kezelésű részvényportfoliói az idei évben először azonos mértékű forgatásirészvény-aránnyal rendelkeznek, ami az önkéntes és a magánpénztári ágazatban egyaránt a benchmarkban szereplő 10% körül alakult a 2005-ös évben. Az egységes részvénykitettség mellett a kezelt portfoliók összetétele is nagymértékben hasonló volt.

Az év első felében a részvényportfolión belül - a tavalyi évhez hasonlóan - továbbra is a MOL és az OTP volt a legnagyobb aránnyal rendelkező és leginkább felülsúlyozott befektetés. A harmadik negyedévben azonban mindkét vezető papírból csökkentettük a túlsúlyozást, sőt a MOL papírjait – mivel árfolyama elérte és meghaladta a várakozásainkat – a benchmark szint alá szállítottuk le. A korábban alulsúlyozott Borsodchem és Magyar Telekom pozíciója a referenciaportfolió súlyához közelebb található. November végétől újra vételi megbízásokat adtunk az OTP és a Magyar Telekom papírjaira. A Richter papírjait az év folyamán a BUX súlyához képest semlegesen tartottuk.

Az év elején a forgatásirészvény-portfolió aránya az összes befektetéshez képest 12,5 százalékot tett ki, ami egy viszonylag jelentős felülsúlyozást jelentett a 10 százalékos benchmark súlyhoz képest. Az árfolyamok emelkedésével ez a kitettség folyamatosan tovább emelkedett. Február közepén eladásokba kezdtünk és a részvényhányadot a semleges 10 százalékos szintre vittük le, realizálva a túlsúlyozásból eredő nyereséget, majd márciusban további eladásokkal a benchmark súly alá állítottuk be a portfolió kitettségét. Az eladások melletti döntésekben szerepet kapott a kedvező árazási szintek mellett az a meggondolás is, miszerint az önkéntes ágazatból várt nagyobb mértékű kifizetéshez szükséges forrásokat esetlegesen ne egy kedvezőtlen pillanatban történő részvénylikvidálással kelljen részben fedezni. Áprilisban az általunk túlzottnak ítélt korrekció miatt az OTP papírjaiból nagyobb mennyiséget vásároltunk, majd májusban folytattuk a vételeket a többi Blue Chip papírból. A félév végére a két pénztári ágazat részvényaránya ismét enyhén túlsúlyozott volt. A harmadik negyedévben már gyülekeztek a fellegek a magyar részvénypiac felett, de a tőkebeáramlás hatása semlegesítette a kockázatokat.

A Pénztár a

forgatásirészvény-portfoliót folyamatosan és óvatosan építette le. Szeptember végére mindkét pénztári ág kitettsége a benchmark súly alatt volt (Önkéntes: 9,35%, Magán: 9,15%). Mivel októberben további részvényeladásokat teljesítettünk, az általunk már régóta várt tőzsdei árfolyamesés egy fokozottan alulsúlyozott portfolió mellett ért bennünket. November végéig a kivárás jellemezte a stratégiánkat, majd ekkor fokozatosan megszünVIT Nyugdíjpénztár

14/28

tettük a részvények alulsúlyozását és visszatértünk a befektetési politikában meghatározott tervezett szintre.

A Pénztár forgatásirészvény-portfolióinak szerkezete 2005.12.31-én: Önkéntes pénztár RICHTER; 13.51%

BCHEM; 4.4134%

Magánpénztár RICHTER; 12.8919%

DANUBIUS; 3.28%

BCHEM; 4.2994%

MOL; 26.9002%

MOL; 24.30%

OTP; 37.5332%

OTP; 36.72%

MTELKOM; 17.77%

MTELKOM; 18.3753%

7. A Pénztár kötvényportfoliója Tavaly a Pénztár saját kezelésű kötvényportfolióihoz különböző referencia indexeket rendeltünk (Magán Ágazatban 15% RMAX + 75% MAX, míg az Önkéntes Ágazatban 25% RMAX + 65% MAX). A különbséget az Önkéntes Ágazatban tervezett 10 éves kifizetés indokolta, ezért nagyobb súllyal szerepelnek a portfolióban a rövidebb futamidejű állampapírok (RMAX). Ezen portfolióelemek könnyebben értékesíthetőek, így egy rosszabb piaci környezetben sem szenvedünk el nagyobb veszteséget az esetleges kényszerértékesítések során. 2005 elején hosszabb lejáratú kamatozó papírokat vásároltunk mindkét Ágazatban, ami jelen piaci körülményeket tekintve jó döntésnek bizonyult. Terveztük még a jelzálogkötvény-állományunk további növelését, de a jelentősen beszűkült spreadek (állampapír hozam feletti többlethozam), valamint az aukciók hiánya miatt nem tudtunk vásárolni belőlük. Az utolsó negyedévben rövidítettük a kötvények átlagos futamidejét. Felkészültünk egy sokkal volatilisebben mozgó piacra, így alacsonyabb szintre állítottuk be kamatkockázati kitettségünket.


15/28

8. A Pénztár vagyonkezelési teljesítménye

Magán ágazat: Időszak

Magán PT hozam

Magán PT benchmark

Eltérés

2005. I. negyedév

4,87%

4,71%

0,16%

2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév 2005. év

4,41% 4,01% -1,25% 12.47%

4,67% 4,15% -1,93% 11,94%

-0,26% -0,14% 0,68% 0,53%

Időszak

Önkéntes PT saját hozam

Önkéntes PT saját benchmark

Eltérés

2005. I. negyedév 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév 2005. év

4,55% 4,20% 5,40% -1,55% 13.05%

4,67% 4,33% 4,13% -1,73% 11,75%

-0,12% -0,13% +1.27% 0,18% 1,30%

Önkéntes ágazat:

Időszak 2005. I. negyedév 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév 2005. év

Önkéntes PT ösz- Önkéntes PT összesíszesített hozam tett benchmark 4,58% 4,66% 4,23% 4,33% 5,42% 4,13% -1,51% -1,66% 11,82% 13.17%

Eltérés -0,08% -0,10% +1.29% 0,15% 1,35%

A negyedéves adatok a Kormányrendeleti előírások alapján kerültek kiszámításra, és a benchmark hozamok is negyedéves tőkesúlyozással kiszámolt adatok.

„Vagyonkezelési szemmel” vizsgálva a két Pénztári Ágazat vagyonkezelési teljesítménye ismét kiválónak mondható! Minkét Ágazatban messze túlteljesítettük a benchmarkokat (Magán Ágazat: +0,53%, Önkéntes: +1,35%)! Ezt ismét igen komoly sikerként könyvelhetjük el!

A hozamok abszolút értékét vizsgálva (Magán: 12,47%, Önkéntes: 13,17%) is nagyon sikeresnek tekinthetjük a tavalyi évet, hiszen ismét nagyon jelentős reálhozam képződött.


16/28

Ingatlan befektetések Az ingatlanbefektetésektől azt várjuk, hogy hosszabb távon a jelenlegi és a jövőben várható alacsony kötvényhozamoknál magasabb nyereséget eredményezzenek. Az ingatlan és az értékpapír hozamok különböző ütemben reagálnak a piaci változásokra, így egy jó diverzifikációs eszköz lehet, amellyel kiegyensúlyozottabb hozamokat tudunk elérni pénztárszinten.

Balatongyörök A vitorláskikötő engedélyeztetése megakadt, így megfontolandó, hogy olyan társaságnak értékesítsük, amely hatékonyabban tudja az engedélyeztetést intézni. Egy ilyen potenciális érdeklődő van, akivel megkezdtük az előzetes tárgyalásokat. A jelenlegi bérlő szerződése 2007-ben jár le.

Gödöllői ipari terület A telkek értékesítésével megbíztuk az Eston International Ingatlantanácsadó Rt-t. A gödöllői önkormányzat ipari terület fejlesztésébe kezdett, és jelentős árkedvezménnyel kínálja a telkeket, igaz csak valamikor 2007-ben készülnek el a közművek. Ez az oka, hogy csak kevés érdeklődő van. Három újabb telket sikerült eladni az év folyamán. A telkek nyilvántartási értéke – vagyis a bekerülési érték – 21 061 eFt volt, míg az árbevétel 60 784 eFt. Ennek a különbségnek egy jelentős része az értékelésben már megjelent.

Rumbach S. u-i lakás A lakást változatlanul irodaként használjuk, és bérleményként hasznosítjuk. Az irodában a befektetési csoport került elhelyezésre.

Gyöngyösi ipari terület Az ipari terület bérlője egy hulladékhasznosító erőművet szándékozik építetni a területre. Az engedélyek rendelkezésre állnak, de jelenleg csak előzetes tárgyalások vannak több befektetővel. A bérlő az utolsó négyhavi a bérleti díjat nem tudta fizetni, így felmondtuk a szerződést, és elindítottuk a felszámolási eljárást ellene. Amennyiben sikerül befektetőt találnia, úgy természetesen a késedelmi kamattal növelt bérleti díjat kell kifizetnie.


17/28

Orsó u. A II. kerület Pasaréti térhez közel, hegyoldalban, ősfás DNY-i tájolású, panorámás 1016 nm-es telken épülő lakások eladhatóság szempontjából mindenképpen kiválónak tekinthetőek. A telek jogerős építési engedéllyel rendelkezik egy 7 lakásos, 4 garázsbeállós, valamint 4 felszíni gépkocsi beállós fejlesztésre. Rózsadomb, mint Buda egyik legkedveltebb része, ezen belül is a Pasaréti tér, a környék lakóingatlan szempontjából igen előkelő és keresett területnek tekinthető. A társasház építését kezdtük meg Budapest egyik kedvelt részén a Pasaréten. A befejezés 2006. év végén várható, amikorra valószínűleg értékesítve is lesznek a lakások. A fejlesztés várható értéke 300-310 MFt.

Gül Baba u. A II. kerületben, a Rózsadomb lábánál elhelyezkedő igazán egyedi adottságú két szomszédos telek különleges fejlesztési lehetőséget és ritkaság számba menő lakáspiaci terméket jelent. A két teleken egy 8 lakásos megközelítőleg 740 nm eladható nettó területet jelentő luxus társasházi épület alakítható ki. A tervezet lakások eladhatósága igazén kiemelkedőnek tekinthető, hiszen az egyedi lakáskínálat mellett a 2. kerület egyik legkeresettebb területéről beszélhetünk. A közvetlen közelben éppen befejezett Mecset utcai fejlesztés esetén a nm árak 460 és 580 ezer Ft között alakultak, így az általunk tervezett 530 ezer Ft-os átlagár biztos eladásokat jelent. A megvalósítandó épület tekintetében fontos, hogy a telekegyesítéssel párhuzamosan valóban jó nevű, a piacon elismert tervezővel egyedi, akár luxus igényeket is kielégítő lakásokat és épületet alakítsunk ki. A kerület ezen részén nagyon ritka az új fejlesztés, hiszen gyakorlatilag már nincsenek társasházi fejlesztésre alkalmas telkek. Ezek ismeretében a 2 telek együttes 78 millió Ft-os vételára teljességgel reálisnak tekinthető. Mindezek alapján az elvégzett kalkuláció szerint a project várható hozama 15,6%, a VIT alternatív tőkeköltségét is figyelembe 21,59%. A fejlesztésnél a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitelezésre a szomszédos épületek, illetve a potenciális vásárlók speciális elvárásai miatt. A tervek elkészültek, és beadásra kerültek az önkormányzathoz engedélyezésre. VIT Nyugdíjpénztár

18/28

A beruházás befejezésének várható ideje 2007. eleje. A beruházás várható nettó érték: 320-350 MFt.

Akácfa u. A VII. kerületben a Király utca és a Nagykörút közvetlen közelében található a 629 nm nagyságú, jelenleg üres telek. A telekre 207 gépkocsi parkolását biztosító parkolóházra jogerős építési engedély van. Az építési engedély alapján -6 szint, földszint és 8 szint kerülne kialakításra, hagyományos, azaz rámpás parkolás révén. A tervek részletes vizsgálata alapján azon javaslatunk született, hogy az építési engedélyben szereplő hagyományos parkolóház helyett egy gépesített házat alakítsunk ki. Ez a változtatás ugyan az engedélyes tervek módosítását jelenti, ami 2-3 hónapot is késleltetheti a kivitelezés megkezdését, illetve maga a gépesített rendszer jelentős plusz beruházást jelent, de ezzel a megoldással a 207 parkolóhely akár 330-ra is növelhető. A másik nagyon fontos szempont, hogy a tervezett -6 szint helyett, mindössze -1 szint megépítése szükséges. Tekintettel a főváros meglévő és várhatóan egyre komolyabb parkolási problémáira a belvárosi parkolóházak kihasználtsága igen magas és folyamatosan növekvő bevételt jelentenek az üzemeltetők részére. Felmérések alapján minden egyes nap plusz 80 autóval több fog közlekedni a fővárosban, ami éves szinten plusz 80 kilométeres összefüggő kocsisort jelent Budapesten. Ez alapján, illetve a rendelkezésünkre álló budapesti parkolóházak adatai alapján kijelenthetjük, hogy megfelelő minőségű gépi rendszer esetén a parkolóház könnyedén megtölthető és nyereségesen üzemeltethető. Itt fontos megemlíteni, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az EU-hoz csatlakozó országok esetében, a nagyvárosokban – mint például Dublin - a csatlakozást követő időszakban a garázsok tekintetében nagyobb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető, mint a lakóingatlanok esetében. A tervezet konstrukció szerint a Pénztár teljes egészében felépítené a parkolóházat, majd egy szakértő üzemeltetőre bízná annak üzemeltetését. A jelenlegi piaci helyzet alapján a legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy olyan beszállítóval állapodjon meg a Pénztár, aki maga vállalja is a parkolóház üzemeltetését, így azon problémák, melyek egyes gépi parkolóknál történtek Budapesten, lényegében kiküszöbölhetőek.


19/28

Amennyiben a rendszer szállítója Önmaga az üzemeletető is egyben, úgy kiemelt érdeke, hogy olyan rendszer kerüljön bevezetésre, mely maximálisan megbízható és folyamatosan, hibamentesen üzemeltethető. Az Oktogon és a Liszt Ferenc tér vonzáskörzetében mindössze egyetlen parkolóház található az Aradi utcában. A rendelkezésünkre álló információk alapján elvégzett kalkuláció szerint a project bérleti díjból származó várható hozama 15%, amennyiben a Pénztár és az üzemeltető között hosszú távú, akár 10 éves szerződés megkötésére kerül sor. Ezen a telken egy parkolóházat tervezünk építeni. Budapest parkolási válságnak néz elébe, véleményünk szerint fel fognak értékelődni a parkolóházak. A beruházás várható nettó értéke 1,4 - 1,5 MrdFt eFt. Szóbajöhet egy a kivitelezés előtti értékesítés, amennyiben az elvárt hozamszinten értékesíthető a projekt.

Nagy I. u. Előszerződést kötöttünk egy belvárosi telekre. A feltételek teljesülése esetén egy hetven lakásos társasházat tervezünk építeni. Az előszerződésben kikötött feltételek teljesítésének határideje májusban lejár, így lehetséges, hogy ez a beruházás egyelőre nem fog teljesülni.

Gyógyfű u. Az ingatlant 2006-ban vásároltuk meg, de szeretnénk teljes körűen tájékoztatni tagjainkat a folyamatban lévő projektekről. A 12. kerületben, a Kis-svábhegy lábánál, a Városmajor utca felett elhelyezkedő 3859 nm-es egyedi adottságú telek kiváló fejlesztési terület. A telek jó elhelyezkedésén túl a tágas tér az előzetes tervek alapján 15 lakásos megközelítőleg 2 000 nm eladható nettó területű luxus társasházi épületek alakíthatók ki. A kerület általános lakókörnyezeti adottságainak megfelelően, jellemzően kis lakásszámú beruházások folynak. A lakásméretek a hegyvidéki részen jellemzően 70 és 120 nm között alakulnak. A kisebb lakásszámú projektek négyzetméterárai 600-700 ezer Ft között szóródnak, míg a luxus színvonalú, panorámás ingatlanok az egyediség függvényében akár az 1 millió Ft/m2 közelébe is emelkedhetnek. A garázsár a hegyvidéken 3 és 4,2 millió Ft között jellemző. A kerületben – méretéhez és potenciáljához képest – kevés fejlesztő aktív, ennek oka az igen limitált jó adottságú telkek száma, valamint a magas telekárak. Éppen ezért az VIT Nyugdíjpénztár

20/28

új lakások iránti keresletet a kínálat nem elégíti ki. Tekintettel arra, hogy a telek fizikai adottsága és elhelyezkedése, illetve méreténél fogva a tervezett 15 lakásos fejlesztés gazdaságossága a tervezett lakások eladhatósága igazán kedvezőnek tekinthető. A megvalósítandó épület tekintetében fontos, hogy jó nevű, a piacon elismert tervezővel egyedi, akár luxus igényeket is kielégítő lakásokat és épületet alakítsunk ki. A kerület ezen részén nagyon ritka az új fejlesztés, hiszen gyakorlatilag már nincsenek társasházi fejlesztésre alkalmas telkek. Ennek ismeretében, illetve a közelmúltban elfogadott új KSZT szerinti igen kedvező beépítési lehetőség alapján a közel 4000 nmes telek 300 MFt-os vételára teljességgel reálisnak tekinthető. Mindezek alapján az elvégzett kalkuláció szerint a project várható hozama 15%, a VIT alternatív tőkeköltségét is figyelembe megközelítőleg 20,3%. A projekt várható nettó értéke 1 Mrd Ft.

Pályázatot adtunk be az V. kerületi önkormányzathoz egy Molnár u-i ingatlan megvételére, és tárgyalunk egy VI. kerületi (Benczúr u-i) lakás és iroda ingatlan együttes megvételéről.


21/28

Az évzárás óta bekövetkezett események, 2006. évi várakozások

A mérleg fordulónapja óta eltelt időszakban lényeges esemény nem történt. Egy újabb ingatlant vásároltunk (Gyógyfű u.), amelyről az ingatlanbefektetések között már beszámoltunk. Elkezdtük bővíteni a munkaszervezet létszámát az adminisztráció szakmai színvonalának növelése, javítása érdekében. Tovább folytatjuk a tárgyalásokat a nem pénzintézeti hátterű pénztárak együttműködésének érdekében, és keressük a növekedés lehetőségeit. Elkezdődött egy hosszú távú koncepció kidolgozása a Pénztár szervezetének korszerűsítésére. A tervezetet az Igazgatótanács tárgyalja.

Budapest, 2006. május

Vokony János Igazgatótanács elnöke


22/28


23/28


24/28


25/28


26/28


27/28


28/28

2004. tény terv tény

Recommend Documents