A települések kapcsolatrendszere és intézményi ellátottsága egy határmenti térségben Molnár Judit, Marozsák Péter Korábbi írásainkban (MOLNÁR, 1998; MAROZSÁK - MOLNÁR, 1998) a térség néhány társadalomföldrajzi kérdésével már foglalkoztunk. (1. ábra) Az ott bemutatott problémákon túl azonban az is fontos, hogy milyen e falvak közötti kapcsolatrendszer, mennyire kötõdnek egymáshoz, ill. a megye, vagy a tágabb környezetének mely városaihoz vonzódnak inkább és ezek hogyan függenek össze a települések intézményi ellátottságával?
Bódvaszilas Hidasnémeti Szemere Aggtelek Szalonna Rakaca
Hernádvécse Fáj
Zubogy Bánréve Ózd
Miskolc
1. ábra A vizsgált térség Fontos annak a megállapítása is, hogy a kutatási területen a térkapcsolatok mely formáival állunk szemben. Az államhatárok mentén a mai Magyarországon történelmileg kialakult sajátosságként, többnyire izolációs folyamatok következtében, olyan területek jöttek létre, melyek kapcsolatrendszerének intenzitása jóval gyengébb, textúrája pedig ritkább, mint a belsõ területeké. (TÓTH 1996) A határ korábban tartós gazdasági és társadalmi kölcsönviszonyban
lévõ területeket vág ketté, melyek fejlõdése és fejleszthetõsége a határos államok politikai viszonyának függvénye. (KOVÁCS, 1990) A vizsgált térség kapcsolatrendszere Ennek a vizsgálata háromféle megközelítésben történt: az elsõ esetben kérdõívek alapján határoztunk meg vonzáskörzeteket, úgy, hogy a következõ kérdésekre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek: Hova járnak rendszerint bevásárolni mindennapi szükségleteiket kielégítõ árucikkeket, ruházati cikkeket, iparcikkeket. Valamint mely településekre járnak vásárba, gázpalackot cserélni, szórakozni, színházba, moziba, fodrászhoz, szabóhoz, cipészhez, háztartási gépszerelõhöz. A kiértékeléskor nem vettük figyelembe a saját települést, minden megnevezett más község vagy város 1-1 pontot kapott. Ezeket összegeztük és végül Miskolchoz, amely város a legtöbb pontot ért el, viszonyítottuk az összes többi települést, úgy, hogy Miskolc értékét 100-nak vettük. A probléma másik két megközelítése a Borsod - Abaúj - Zemplén megye 1996os statisztikai évkönyve felhasználásával történt. Mindkét esetben az intézményi ellátottságot vizsgáltuk, elõször 20, az alább felsorolt intézményeket néztük meg abból a szempontból, hogy megtalálhatóak-e az adott településen: vasútállomás, posta, háziorvos székhelye, gyógyszertár, óvoda, felsõtagozattal is rendelkezõ iskola, mozi, benzinkút, iparcikkbolt, piac, kórház, rendelõintézet, orvosi ügyelet, ügyeletes gyógyszertár, bíróság és ügyészség, földhivatal, középiskola, szakmunkásképzõ intézet, áruház, uszoda. Amennyiben egy településen mindegyik meg volt, akkor az 20 pontot ért, ha egy hiányzott 19-et, és így tovább. A harmadik esetben pedig már csak az alapvetõ intézményeket vettük figyelembe: a postát, gyógyszertárat és a háziorvos székhelyét. A vizsgált térségben végzett kérdõíves felmérés alapján megjelölt vonzásközpontok és azok erõssége a következõképpen alakult: (2. ábra) 6 csoportot különítettünk el egymástól. Az elsõbe tartozik Miskolc, 100 ponttal. A másodikba Encs városa 58 ponttal. A harmadikba 3 város került: Kazincbarcika 43, Putnok 38, és Ózd 31 ponttal. A számok tükrében is jól érzékelhetõ Miskolcnak, mint megyeszékhelynek túlsúlya, még akkor is ha a vizsgált térség legtöbb településétõl távol fekszik és megközelítése sem kedvezõ. Az a tény pedig, hogy Encs szerepe erõsebb, mint Kazincbarcikáé és Ózdé, utalhat e városok szerepkör vesztésére, mely a rendszerváltás, a nehézipar válsága óta fennáll és jelentheti azt is, hogy Encs környéke valóban igényelte egy városi funkcióval és szerepkörrel bíró település létrejöttét, hiszen a fiatal (1984 óta) város már várossá nyilvánítása elõtt is középfokú központként szerepelt. Az, hogy milyen nagy mértékben elmarad a megyeszékhelytõl, pedig jelzi azt, hogy a múlt rendszerre oly jellemzõ centralizált politika a mai napig messzemenõen érezteti hatását, így a többi településnek olyan nagy a hátránya, hogy képtelenek felvenni a versenyt ezekkel a településekkel szemben. A harmadik csoportban található városoknál megfigyelhetjük, hogy Putnok újra tért hódít Ózddal szemben, ha nem is nyerte vissza történelmi múltjában betöltött helyzetét, megerõsödni látszik annak ellenére is, hogy intézményi
ellátottsága még éppúgy elmarad Ózdétól, mint a szocializmus korában (3. ábra). A negyedik csoportban két város: Szendrõ 26, Edelény 25 ponttal szerepel, és ide soroltuk Bódvaszilast is 17 ponttal, a legnagyobb vonzerõvel bíró falut. Bódvaszilas az elsõ olyan település, amely a vizsgált térséghez tartozik. Az ötödik csoportba 7 falu tartozik, ebbõl kettõ: Gönc 5,5 és Rudabánya 3,5 ponttal a kutatási területen kívül esik, Krasznokvajda 4, Hidasnémeti 3, Serényfalva 2,8, Perkupa 2, Szin 2 pontot értek el. Látható az alacsony értékekbõl, hogy milyen gyenge vonzerõvel is bírnak ezek a települések, gyakran csak egyetlen jól mûködõ kisiparosnak köszönhetik az így elért pontjaikat, pl. Serényfalva esetében egy fodrász az, akihez más falvakból is átjárnak. A hatodik, egyben a legkisebb még értékelhetõ pontszámokkal bíró települések csoportjába tartozó két város: Budapest és Kassa, mindkettõ másfél ponttal. Egyrészt, Budapest esetében, mutatja, hogy a fõváros hatása még tõle ilyen távol fekvõ térségekben is érezhetõ, Kassa említése pedig azért fontos, mert ez biztosíthatja a határ által elválasztott két területrész közötti kapcsolatot, amely jelen esetben ugyan gyenge, de kiindulási pontként kezelhetõ. Ez esetben fontos az a tény is, hogy e határon túli várost a színházlátogatások kapcsán említették a megkérdezettek. Feltûnhet Ónod szerepe is, amelyik szintén másfél pontot ért el, hiszen elsõ látásra nincs kiemelt jelentõsége a településnek. Vonzerejét, ha ez nem is túl nagy, megyei hírû vásárának köszönheti, s láthatjuk, hogy ez az esemény ilyen távolságból is magához vonzza az érdeklõdõket. Maradt még 6 kisebb település, amelyek ehhez a csoporthoz tartoznak, közülük Felsõnyárád 1,5 ponttal nem a vizsgált térséghez tartozik, Ragály, Szalonna, Hidvégardó és Zubogy 1,7 pontértékkel bírnak, Aggtelek pedig 1,5-tel. Hatásuk csak a szomszédos településekig ér, és említésük ritka. A vizsgált térségben végzett felmérés alapján megjelölt vonzásközpontok és erõsségük Bódvaszilas
Szendrõ Encs Putnok Ózd
Edelény
Kazincbarcika
Miskolc
Vonzáserõ 75 to 100 50 to 75 27 to 50 7 to 27 2 to 7 1 to 2
2. ábra A felmérés alapján megjelölt vonzásközpontok
Az intézményi ellátottság vizsgálatakor is hat csoportot különítettünk el egymástól. (3. ábra) Feltüntettük a kérdõíves felmérés alapján megállapított vonzásközpontok intézményi ellátottságát akkor is, ha a település nem tartozott a kutatás által lehatárolt területhez. (Kassa és Budapest kivételével, amelyek a megyén kívül találhatóak.) A vizsgált térség intézményi ellátottsága
Bódvaszilas Hidasnémeti Gönc Aggtelek Szalonna Krasznokvajda Szendrõ Rudabánya Putnok Ózd
Encs
Edelény
Kazincbarcika sz
Miskolc Miskolc Intézményi ellátottság
Ónod
0 1 - 2 3 - 6 7 - 13 14 - 18 19 - 20
3. ábra Intézményi ellátottság a vizsgált térségben és a megjelölt vonzásközpontokban Az elsõ két csoportban csak városok szerepelnek, az intézményekkel legjobban ellátott települések ezek. Budapesten, Miskolcon, Kassán, Ózdon mind a 20 intézmény megtalálható, Encs és Kazincbarcika 19 ponttal szintén az elsõ csoportban foglalnak helyet. A második kategóriát két város alkotja, melyek értékeik alapján jobban szóródtak: Edelényben nincs uszoda, áruház és szakmunkásképzõ intézet, Putnokon nincs bíróság és ügyészség, földhivatal, kórház, szakmunkásképzõ intézet, uszoda valamint áruház. A harmadik csoportba az olyan települések kerültek, amelyek intézményi ellátottsága 7 és 13 között van. Ide tartozik Szendrõ, a legkevesebb intézménnyel bíró város (10), Gönc 9, Ónod 7, és a kutatási területhez tartozó két település: Bódvaszilas és Hidasnémeti 7 intézménnyel. E két utóbbiban meglévõk a következõk: posta, vasútállomás, háziorvos székhelye, óvoda, felsõtagozattal is rendelkezõ iskola, benzinkút, valamint Bódvaszilason gyógyszertár, Hidasnémetiben pedig iparcikkbolt.
Ha összevetjük a kérdõívek alapján megállapított vonzáserõsségekkel, (Bódvaszilas 17, Hidasnémeti 3 pont) láthatjuk, hogy ugyanazzal az intézményi ellátottsággal milyen nagy különbségek adódhatnak még akkor is, ha fekvésük is hasonló (határ és folyó menti). Ennek okai valószínû a szomszédos Gönc vonzerõsségében keresendõk. A három és öt intézménnyel bíró települések közé tartozik 19 település, melybõl csak Felsõnyárád (4 ponttal) fekszik a vizsgált térség határán kívül. Aggtelek, Bánréve, Hernádvécse, Krasznokvajda, Perkupa, Ragály Szalonna, Szin 5 intézménnyel, Tornyosnémeti és Zádorfalva 4-gyel, Hidvégardó, Jósvafõ, Rakaca, Serényfalva, Szemere, Szögliget, Tornanádaska, Zubogy már csak 3 intézménnyel zárják e csoportot. Az ide sorolt településeken épphogy biztosított a minimális ellátottság. A következõ 12 falunak csak 1-2 intézménye van: Hernádszurdok, Hét, Kelemér, Komjáti: (2); Alsószuha, Bódvarákó, Fáj, Fulókércs, Martonyi, Szin, Szõlõsardó és Tornaszentjakab: (1). E határmenti térség hátrányos helyzetét mutatja az, hogy az 56 faluból 26 olyan település van, melyben a felsorolt 20 intézménybõl egy sem található meg, és elgondolkoztató az a tény is, hogy ennek a 26 településnek csaknem fele végfalu. Ha ezt a kérdéskört leszûkítjük csak az alapvetõ intézmények vizsgálatára, akkor még kedvezõtlenebb képet kapunk a térség helyzetérõl. (4. ábra) Alapvetõnek neveztük a posta, az orvos székhelyét és a gyógyszertárat. Indokolt lett volna a jegyzõséget és az alsótagozatos iskolák meglétét is figyelembe venni, de sajnos ezek a statisztikai kiadványban nem szerepelt adatok. (Csak a körjegyzõségek voltak feltüntetve, de azok a települések, amelyeken önálló jegyzõség mûködik már nem.) A vizsgált térség alapvetõ intézményekkel való ellátottsága Bódvaszilas Krasznokvajda Ragály
Alapvetõ int. ellátottság 0 1 2 3
4. ábra A vizsgált térség alapvetõ intézményekkel való ellátottsága
Az 56 település felében egyik alapvetõ intézmény sem található meg. Csak 3 olyan falu van: Bódvaszilas, Krasznokvajda, Ragály, ahol mind a három jelen van. 9 településen van posta és orvosi rendelõ székhelye: Bánrévén, Zádorfalván, Aggteleken, Szinben, Perkupán, Szalonnán, Rakacán, Hernádvécsén és Hidasnémetiben. 18 faluban csak a postahivatal található meg. A fejletlen településhierarchia rendszer fokozza a térség elmaradottságát, a megfelelõ ellátást biztosítani tudó központok nehezen megközelíthetõek és távol fekszenek ezektõl a falvaktól. Összegzés: Tény, hogy a térség súlyos gazdasági és társadalmi gondokkal terhelt. E kifejezetten rurális térség helyzete nem elhanyagolható a városok szempontjából sem, hiszen a városok és környezõ falvaik csak együtt, egymás kölcsönhatásaiban létezhetnek. (ENYEDI, 1983; BECSEI, 1993) A falvak sorsát befolyásoló tényezõk között szerepel a település távolsága a piactól, ipari létesítményektõl, infrastrukturális helyzete, közlekedésföldrajzi adottságai. (FARKAS, 1993) Ha mindezek negatív jelzõkkel illettek e települések képtelenek megbirkózni a piaci versennyel, a demográfiai erózió oly nagy mérvû, hogy a folyamat visszafordíthatósága megkérdõjelezõdik. Ezáltal nemcsak a városok vesztik el "vidékeiket", hanem - határmenti térségrõl lévén szó - az ország is elvesztheti azt a kapcsot, mely segítheti a szomszédos államokkal való együttmûködését, kapcsolatát. Irodalom:
Becsei J. (1993) A térségi vagy településszintû területi fejlesztés kérdése Kiút a válságból II. Falukonferencia, Pécs pp.196-199. Enyedi Gy. (1983) A falusi átalakulás útjai a világon Földrajz és társadalom Farkas J. (1993) A falu népességmegtartó erejének megváltozása Kiút a válságból II Falukonferencia, Pécs pp.314-317. Kovács Z. (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsõ világháború után Földrajzi Közlemények 1-2. pp.3-16. Marozsák P. - Molnár J. (1998) Hátrányos helyzetû térségek társadalomföldrajzi vizsgálata egy határmenti területen, avagy lehet-e kiút a falusi turizmus Doktoranduszok Fóruma Konferencia, Miskolc /nyomás alatt/ Molnár J. (1998) A népesség alakulása egy határmenti térségben DK-Szlovákiában és ÉK-Magyarországon III. Földrajzos Doktoranduszok Országos Konferenciája, Debrecen /nyomás alatt/ Tóth J. (1996) A magyarországi regionális fejlõdés történeti vonatkozásai In: Magyarország társadalmi - gazdasági földrajza, Budapest pp. 587-596
