A település fejlődése és - fejlesztése. Magyarszentmiklós Községben

A település fejlődése és - fejlesztése Magyarszentmiklós Községben

Polgármesteri Koncepció

2010 Magyarszentmiklós Község Önkormányzata Részére A 2010-2014. Év Közötti Időszakra www.magyarszentmiklos.eu www.magyarszentmiklos.eu

[email protected]

Tartalomjegyzék

1. A fejlesztési koncepció alapelvei

3. o.

2. Településpolitikai elhatározások, prioritások

4. o.

3. Társadalmi-gazdasági környezet

5. o.

4. A közszolgáltatási alap- és intézményrendszere

8. o.

5. Oktatás, kultúra, szabadidő, sport

10. o.

6. Kommunális ellátás

12. o.

7. Magyarszentmiklós műszaki jellemzői

13. o.

8. Vízgazdálkodás

17. o.

9. Hulladékgazdálkodás

18. o.

10. A település ökológiai környezete

19. o.

11. Egyéb környezeti adottságok

20. o.

12. Az önkormányzat lehetőségei és szerepvállalása

22. o.

13. Összefoglalás

24. o.

Függelék

25. o.

2 www.magyarszentmiklos.eu

[email protected]

1. A fejlesztési koncepció alapelvei

Bevezető

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. Törvény 8.§ (1) (Ötv.) a települési önkormányzat kötelező szolgáltatási feladatkörei között határozza meg a településfejlesztés és településrendezés feladatát. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) külön is szabályozza a települési önkormányzat településrendezési feladatát, annak eszközrendszerét. Ezen eszközrendszer első eleme a Településfejlesztési Koncepció, további elemei: a Településszerkezeti terv, a Helyi építési szabályzat és a Szabályozási terv. A tervezés rendszere, az egymásra épülő településrendezési tervek a települési önkormányzatra felelősségteljes tervező-szervező munkát hárítanak. Magyarszentmiklós Község fizikai-ökológiai adottságaira, földrajzi helyzetére, infrastrukturális ellátottságára és egyéb hagyományaira alapozandó koncepciónak tartalmaznia kell a település hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Erre építhetők az egyes ciklusok programjai, valamint a helyi önkormányzat egyéb tárgykörökben több évre megalkotott fejlesztési, intézkedési tervei, továbbá az adott gazdaságiköltségvetési év fejlesztési tervei. Az Étv. fogalommeghatározása szerint a településfejlesztési koncepció: „a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.” A településfejlesztés célja: a településen élők életminőségének növelése, megfelelő települési környezet kialakítása, egészséges emberi környezet megteremtése. A 21. század elején a társadalom, a gazdaság, a kultúra átalakulása, változásai, a természeti környezet, az infrastruktúra helyzete, a magángazdaság elterjedése, a foglalkoztatási, jövedelmi viszonyok átrendeződése mind-mind a helyi adottságok alakítása, annak szükségességének elindítója, a lehetséges irányok meghatározója. Magyarszentmiklós, Nagykanizsától 12 km-re, a Zalaegerszegi út mellett fekszik. Fejlődése két időszakra oszlik. Már az őskortól lakott terület volt. Írásos emlékei azonban csak a XIII. sz. végétől XIV. sz. elejétől vannak. A község neve folyamatosan változik, de csak az előtagjában. A XIX. sz. végétől változtatta a nevét Magyarszentmiklósra. A falu I. történeti időszaka 1744-ig tart. A tulajdonosok folyamatosan változtak. A törökök 1548-ban teljesen felégették. Így elnéptelenedett. 1744-ben gróf Batthyány Lajos tulajdonába került. Ekkor telepítettek ide a svábokat Koblenzből. Újra éled a település. Már van uradalmi vendégfogadója, sörfőzője, kocsmája. A népesség folyamatosan emelkedik 1930-ig. 1945 után megkezdődik a létszám csökkenése. 1948-ban osztatlan községi elemi iskolája volt. 1960-ban iskolát építettek. 1972-ben már csak alsó tagozat működött a gyereklétszám csökkenése miatt. Később meg is szűnt. A település fejlődését évszázadokon keresztül alapvetően határozták meg a természeti tényezők és határozzák meg az előttünk álló évtizedekben is.


[email protected]

2. Településpolitikai elhatározások, prioritások

A község fejlődését – az utóbbi évtizedek tényeire alapozottan prognosztizálható népességnövekedést – megfelelő társadalmi-gazdasági környezet megteremtésével lehet biztosítani. Elsőrendű cél a község minél vonzóbbá tétele, az alapellátás minőségének fejlesztése, munkahelyteremtés, a környezetvédelem feltételeinek javítása, az értékes, védendő épületek és természeti adottságok megfelelő hasznosítása. Mindezen célok érdekében biztosítandók a következők:  A demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények, a lakásépítési lehetőségek megfelelő választékot nyújtó, differenciált bővítése.  A lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás, stb.) érdekeinek figyelembe vétele.  A település minél vonzóbbá tétele érdekében kapjon kiemelt figyelmet a környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág, stb.), továbbá az épített környezet védelme.  A község földrajzi fekvéséből, illetve az objektív adottságokból eredően erősíteni kell a közművelődés, kultúra és a sport terén.  A változó körülmények között a község területén elhelyezkedő ingatlanokkal kapcsolatos közösségi- és magánérdekek összehangolása, kiemelten az állampolgárok jogbiztonságának megteremtése.  Az elvárható jogbiztonság megteremtésének egyik egyszerű és indokolt módja a korábbi rendezési terv lehető legtöbb elemének átemelése az új tervbe. Másként fogalmazva: a tervnek csupán azon részeit kell módosítani, amelyek megváltoztatása valóban indokolt.  Az új tervet az Étv. (LXXVIII. tv.), továbbá a végrehajtására kiadott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai szerint kell kidolgozni.


[email protected]

3. Társadalmi-gazdasági környezet

A népességszám és lakáskörülmények alakulása Előzmények, adottságok A község több száz éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt porig égett, természeti csapások, háborúk, csaták színtere volt. A község fejlődése több szakaszra bontható, amelyet alapvetően befolyásolt a mezőgazdasági jelleg. Nagyarányú fejlődés az 1920as évekre, az 1950-es évek elejére, valamint az 1990-es évek elejére tehető. A település népességszáma az elmúlt 50 évben egyenletesen 250-300 fő között mozgott. A fenti adat szerint a koncepció időtávlatára, 2014-re az utóbbi évtizedekhez hasonló mértékű, mérsékelt lakosságnövekedést feltételezve mintegy 300 fő lakónépességgel lehet számolni.  Ezen belül lassan csökken a 60 éven felüliek aránya.  A számítható népességnövekedés alapján mintegy 50-100 fő (4 fő/család) részére kell biztosítani a lakáshoz jutás feltételeit. Ez hosszútávon nagyjából 10-15 új lakás építését jelentheti.  Az építési telkek méretének kialakításánál figyelemmel kell lenni a Nagykanizsáról kitelepültekre, akikre nem jellemző a mezőgazdasági termelés. Csendre, nyugalomra, pihenésre vágynak. A telkek nagysága átlagosan 800-1000 m2 legyen.

A gazdaság és a foglalkoztatás helyzete és jövője. A gazdaság alakulása

Magyarszentmiklós község gazdasága sokszínű, már nem csak a mezőgazdasági jelleg a domináló. A termőföld egy része mezőgazdasági őstermelők birtokában van, de több 100 hektáron agrár zrt. működik. A település közelében működik egy sertéstelep valamint egy szárító egység. A sertéstelep áthelyezésére illetve a szárítóegység további bővítésére megfelelő koncepció kidolgozása (munkahelyek megmaradása, letelepedni szándékozók, az itt élők valamint az agrár zrt. működtetőjének legmegfelelőbb megoldása szerint).


[email protected]

A mezőgazdasági ágazat alakulása:  Fontos feladat a jövőben a mezőgazdasági termelés verseny- és jövedelemtermelő képességének javítása.  Segíteni kell a mezőgazdasági, ipari és más jellegű vállalkozásokat, családi gazdaságokat tanácsadással, piackutatással. Ezért bővíteni kell az ifjúsági házban kialakított „információs” termet, amely helyet kell, hogy adjon továbbképzésnek, oktatásnak is.  Ösztönözni kell a termékek nagyobb hányadának környezetkímélő módszerekkel való előállítását.

Az ipari ágazat alakulása:  A település egyetlen „ipari” területe a Profa Kft. Ösztönözni kell a tulajdonosokat a terület nagyobb mértékű hasznosítására, akár megfelelően alakított helyi adóztatással is.

Az orvosi rendelő jövőbeli szerepe a község életében: 

A rendelő feladata a jövőben továbbra is elsősorban a gyógyító munka.

Falusi turizmus és egyéb szolgáltatások: A turizmus direkt és közvetett hatása révén fontos szerepet kap a kormányzati és Európai Uniós koncepciókban. Magyarszentmiklós község idegenforgalmi értékét természeti adottságai határozzák meg. Ki kell emelni a közelben található szőlő-hegyek minden szépségét, ami erre a tájra jellemző. Idegenforgalmi szempontból jelentős a falu belterületén található katolikus templom és harangláb, valamint a különböző szolgáltató egységek (Ifjúsági házon belül), kondicionálóterem, információs terem ill. szabadtéri színpad. A turizmus több formában kapcsolódhat a helyi sajátosságokhoz, kiegészítő tevékenységet, helyi jövedelemforrást jelenthet a lakosságnak. A turisztikai versenyképesség megteremtéséhez tudatos fejlesztésre van szükség.  Teleház keretein belül ösztönözni kell a nyelvoktatást, a turisztikai lehetőségek jobb kihasználására.  Biztosítani kell a templom látogathatóságát a turisták számára.  Szorgalmazni és támogatni kell a turisztikai célt szolgáló szálláshelyek kialakítását.  Be kell kapcsolódni a gyermeküdültetésbe, a volt iskolaépület átalakításával és általa többfunkciós szerepének betöltésére.  Fenn kell tartani és lehetőség szerint bővíteni a lakás felújítási és lakásépítési támogatást, ezzel is elősegítve a településkép esztétikai javítását.  Pénzalapot kell biztosítani az épületek korszerűsítésére, lehetőség szerint egy többfunkciós épületegyüttes kivitelezésére.


[email protected]

Foglalkoztatás, a munkanélküliség alakulása Egykor a legnagyobb munkáltató helyi viszonylatban az asztalos üzem volt, amely megszűnt. 1997-től folyamatosan csökkent a mezőgazdaságból élők száma. Jelenleg, elsősorban a város közelsége miatt legtöbben Nagykanizsán dolgoznak.

A foglalkoztatás sajátosságai A mezőgazdasági foglalkoztatás jelenleg is munkát ad az itt élőknek, igaz csak kis létszámban. A képzett szakmunkások munkát találtak környékbeli települések üzemeiben, vállalkozásaiban.

A munkanélküliek helyzete A községben a kistérségi statisztikai adatok alapján elmondható (pozitív értelemben), hogy az első helyen található településünk. Távlati cél a munkanélküliek számának nulla fő alá szorítása.

Az önkormányzat foglalkoztatáspolitikája Az önkormányzat foglalkoztatási stratégiáját megváltoztatni, mindenkinek munkát ajánlani, aki dolgozni akar. Az önkormányzat által szervezett munkák kettős célt szolgálnak. A közcélú munkák keretében végezhető foglalkoztatás:  környezet gondozása (középületek renoválása, festése, stb.),  környezetvédelem (hulladékgyűjtés, úthálózat építése, fásítás, parkosítás, parkgondozás),  közművelődési feladatok (információs terem),  személyi szolgáltatások (házi ápolás, idősgondozás, családsegítés).  A másik fontos cél a munkanélküliség csökkentésével párhuzamosan, egyes társadalmi csoportok leszakadásának megállítása. A hagyományos foglalkoztatási formák mellett egyéb munka- és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése szükséges. A hátrányba került emberek foglalkoztatását a betanított munkakörök megteremtése segítheti legjobban. Elő kell segíteni az otthon végezhető munkavállalási lehetőséget. Fenn kell tartani, illetve hosszú távon fejleszteni kell az önkormányzat foglalkoztatási lehetőségeit. Növelni kell a vállalkozási készséget tanfolyamok, felvilágosító beszélgetések formájában.


[email protected]

4. A közszolgáltatási alap- és intézményrendszere

Szociális alapellátás A településen a szociális alapellátás kizárólag a belterületre korlátozódik. A 60 év felettiek száma 2010-ben (76 fő). A következő években várhatóan 60 és 80 fő között fog stagnálni. A demográfiai folyamatok ellenére a lakossági létszámot növelni kell, elsősorban a betelepülőknek és az itt élőknek köszönhetően.

Szociális juttatási rendszer A helyi önkormányzat alapfeladatai keretében a rászorultakon pénzbeli és természetbeni támogatási rendszerrel gondoskodik.

Pénzbeli ellátások Az önkormányzat rászorultságtól függően nyújtandó pénzbeli ellátásai:  Lakásfenntartási  Ápolási díj  Átmeneti segély  Temetési segély Nappali szociális intézményi ellátás, személyes gondoskodás Számolnunk kell arra az eshetőségre, hogy a magára maradt idős emberek gondozását is meg kell oldani. Az önkormányzatnak életre kell hívni egy az idős emberek által (akár napi rendszerességgel látogatott) „idősek klubját”. Az ellátási rendszer bővítése csak az ún. személyi jelzőrendszer kialakításával, házi segítségnyújtással lehetséges, amely révén eljut minden információ az önkormányzathoz. A házi segítségnyújtáshoz ez megfelelő segítséget ad, így megelőzhető a súlyosabb krízishelyzetek kialakulása. Az idősebb emberek részéről felmerülhet a bentlakásos intézményi ellátás. Szeretnének lakóhelyükhöz közeli, vagy a községben létrehozandó intézmény szolgáltatásait igénybe venni. Ez a nagyobb távlatban realizálható forma oldaná meg a differenciált ellátást is.  Keresni kell a megoldást az egyedül élő, de lakóhelyétől megválni nem szándékozó idős emberek gondozására és ellátására. (pl.: átalakítás), illetve a magántőke bevonásának lehetőségét egy olyan objektum létesítésére, amely alkalmas erre a célra.


[email protected]

Nem önkormányzati fenntartású intézményi rendszer, szociális vállalkozások A helyi önkormányzatnak különféle eszközökkel támogatni kell a szociális jellegű, magánerős vállalkozásokat, méltányos, elfogadható áron biztosított területek értékesítésével, kijelölésével.

Egészségügyi alapellátás Háziorvosi alapellátás A településen nem alakult ki az ún. csoport-praxis működési forma az egészségügyben. Háziorvosi körzetben folyik a betegellátás. Az önkormányzat jelenleg 1 épületrészt biztosít a körzeti rendelés céljára.

Gyógyszerellátás A településen a gyógyszerellátás nem működik szervezett formában. Ezen a téren a legkézenfekvőbb megoldás a falugondnoki szolgáltatás. A lakosság igényeit figyelembe véve kell megoldani a gyógyszerek beszerzését.


[email protected]

5. Oktatás, kultúra, szabadidő, sport A kulturális, művelődési élet főbb vonásai A község lakosságának kulturális, művelődési igényeinek ellátása és szórakozási lehetőségeinek biztosítása többféleképpen történik. Közművelődési szolgáltatás (művelődés, kultúra) A községi önkormányzat könyvtári, közművelődési szolgáltatásainak, a szabadidős tevékenységnek, a szabadidő tartalmas eltöltésének színtere a 2006-ban átadott ifjúsági ház és környéke, valamint a régebb óta működő kultúrház. A könyvtárban folyó szakmai munka színvonalát jelzi a beiratkozók és látogatók számának folyamatos növekedése. A lakosság számára az ifjúsági házban működő könyvtár, szolgáltatást nyújt a jövőben is. Fejlesztési célok:  El kell érni, hogy a lakosság mind szélesebb rétegei számára váljanak elérhetővé a könyvek, az aktuális szakismeretek.  Fontos feladat az olvasóközönség megtartása, bővítése, főként ma, amikor az olvasásra fordított idő egyre csökken.  Meg kell teremteni a helytörténeti dokumentumok gyűjtésének lehetőségét, rendszerezését. Videózás Adottak a videózás tárgyi feltételei, de ezen, folyamatosan javítani kell. A műsorpolitikának igazodnia kell a kor követelményeihez, (falu tv, képújság).

Társadalmi szervezetek, Ifjúsági ház, Kultúrház A házban több társadalmi szervezet működését lehetne, (megfelelő lehetőséget találva tevékenységének nyugodt körülmények közötti végzésére) létrehozni. A technikai lehetőségek további fejlesztésével a községünket bemutató honlap szerkesztése, folyamatos frissítéssel. Az önkormányzat évente több alkalommal tart rendezvényt a kultúrházban és környékén, többek között: falunap, bál, borverseny, idősek napja, ifjúsági rendezvények, fórumok, ezek megtartása mellett további programok szervezését lehet megoldani a meglévő infrastruktúrának köszönhetően. Emellett szakköri foglalkozások kialakítása kicsiknek-nagyoknak.


[email protected]

A közművelődést szolgáló intézményrendszer tárgyi feltételeit tovább kell javítani. A kor követelményeinek megfelelően korszerűsíteni kell az informatika, számítástechnika tárgyi feltételeit, lehetőségeit. Ezen túl a helyi televíziózás feltételeinek folyamatos korszerűsítésén együtt kell működni a szolgáltató céggel (csillagpontos hálózati rendszer –tv-internet-telefon egy csomagon belül). A volt iskola udvarát úgy kell átalakítani, hogy – megfelelő tervek alapján – a több funkciós feltételek mellett, helyet tudjon biztosítani egy szobor-, illetve emlékparknak. Tömegsport A legfőbb feladat a mozgás, a sport, az egészséges életmód megszerettetése. Ezeket a célokat az önkormányzati és pályázati lehetőségek támogatásával kell elérni. Magyarszentmiklóson a lakosság lehetőségeihez mérten rendezettek.

sportolási

feltételei,

az

önkormányzat

Az ifjúsági házban kialakított kondicionáló terem és a szabadidőpark folyamatos fejlesztése reményeink szerint településünk jó hírét viszi továbbra is.


[email protected]

6. Kommunális ellátás Közterületek tisztántartása A községi önkormányzat döntően a falugondnoki szolgálat keretein belül gondoskodik a közterületek rendszeres tisztántartásáról, fenntartásáról. A lakóingatlanok előtti terület tisztántartása a tulajdonos, használó kötelessége, amelyről helyi önkormányzati rendelet rendelkezik. A település lakóterületeinek, utcáinak, közterületeinek arculata az elmúlt években folyamatosan javult. A lakosok döntő része elfogadja az ide vonatkozó rendeleteket és annak előírásainak eleget tesz. A település közigazgatási területén minden m2-t meg kell óvni, védeni a környezetszennyezéstől, hulladékok, szemetek lerakásától.

Temető A településen egy temető üzemel. Korszerű ravatalozó mellett, viszonylag széles utak vannak a temetőben. A bővítés lehetősége megvan, bőségesen van hely 2020-ig az elhunytak elhelyezésére. A száraz fák helyett újakat kell telepíteni ill. az eu-s szabályozásnak megfelelően bekeríteni. Nagy gondot kell fordítani a tisztításra, parkosításra. Hulladékkezelés, -szállítás A településről szervezett formában elszállítják a kommunális és egyéb hulladékot. A heti rendszeres szállítás mellett évente 1 alkalommal lomtalanítási nap is van, tehát biztosított mindennemű szemét elszállítása. 2009 tavaszától, a község területén kialakított szigeten, szelektív hulladékgyűjtő tartályok kerültek kihelyezésre, biztosítva a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit.  A jövőben biztosítani kell még több szemétgyűjtő edény kihelyezését.


[email protected]

7. Magyarszentmiklós műszaki jellemzői Településszerkezet, területfelhasználás Közigazgatási terület: 419 ha Ebből belterület: 33 ha külterület: 386 ha A teljes közigazgatási terület nagysága a jövőben sem változik, a belterület bővítését azonban az igényeknek megfelelő mértékben fokozatosan biztosítani kell. Nagyon fontos a fokozatosság elve, hiszen az önkormányzatra a belterületté nyilvánítás után egy sor olyan kötelezettség hárul, amely komoly pénzeszközöket igényel. A településszerkezeti adottságok, illetve a község szerkezeti rendszere – elsősorban a külterületen – néhány új elem (74-es út bővítése, M9 autópálya stb.) hatására módosulhat. A község belterületén a tervezett beruházások hatására marad a meghatározó szerkezeti elem. Magyarszentmiklós lakosságának megfelelően egy egyházi központ alakult ki a történelem során. A templom körül a fő közlekedési tengelyt képező Fő utca mentén szerveződő intézmények alapján alakítható ki kétközpontú település. Ezért mind a hagyományokra, mind a várható lakosságszámra tekintettel indokolt, hogy az intézmények fejlesztése lehetőség szerint továbbra is ezekhez a központi területekhez kapcsolódva történjenek.

A beépítésre szánt területek fejlesztése Lakóterület: A jelenlegi, kialakult beépítési jellemzőkön lényegi változtatás nem javasolható, azonban továbbra is biztosítani kell a magánkezdeményezésben végezhető tömbfeltárások lehetőségét a 100 méternél mélyebb telkek esetében.  A községre jellemző, falusias jellegű, döntően oldalhatáron álló, az újabb részen „kertvárosias” jellegű családi házas területek megfelelő választékot nyújtó, differenciált bővítése a cél.

A területpazarló fejlesztések megelőzése érdekében a Helyi Építésügyi Szabályzatban rendelkezni kell az ingatlanok beépítésének max. 2 évre terjedő kötelezettségéről, illetve a beépítetlen telekrészek utáni adózás szabályairól.


[email protected]

Közlekedés, hírközlés

Közlekedés A település közigazgatási területének közlekedési gerincét a 74-es főútvonal, határozza meg. A belterületen csekély forgalom tapasztalható, azonban a nehéz munkagépek az amúgy sem kielégítő állapotú utakban jelentős kárt okozhatnak, ezért meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy ezek a járművek nem hajthatnak be a községbe. Jelentős változás, módosítás távlatban sem várható. A fejlesztési irányoknak megfelelően kell kijelölni az estlegesen létesülő új utcákat, figyelembe véve a jelenlegi utcák adottságait. Fontosabb fejlesztési feladatok:  A község központjában meglévő intézmények parkolóhelyeinek kőburkolatos kialakítása.  A belterületet több irányból megközelítő földutakon legalább 50-100 m hosszban ún. sárrázók építése.  A külterületi földutak és csapadékelvezető árkok karbantartásánál, mivel önkormányzati tulajdonba kerültek, (megfelelő szerződés kidolgozása az Agrár Zrt.vel) a szerződésben foglaltak pontos betartatása.  A szennyvízberuházást követően felújítani a járdákat és utakat (beruházás tartalmi követelménye), egységesítését az egész településen. Hírközlés, tájékoztatás A községben alapvetően megvannak a világ, az országos, a helyi, valamint a nagykanizsai hírközlő eszközök vételének lehetőségei, melyeket lehetőség szerint tovább kell bővíteni.

Helyi újság Negyedévente jelenjen meg, egy a helyi és környékbeli híreket, eseményeket megjelenítő „újság” amely ezeken felül minden önkormányzati, intézményi és lakossági hírt közöl, amely a szerkesztőség tudomására jut, és a szerkesztőség azt közlésre alkalmasnak tartja. Az újságot az önkormányzattól függetlenül, a községben történtekkel, fontos események feldolgozásával, lakossági vélemények megkérdezésével, riportok készítésével lehetne gyorsan elfogadtatni.


[email protected]

Kábeltelevízió A község egész területén kiépített a kábeltelevíziós rendszer. Jelenleg, kevés kivétellel a falu lakossága igénybe veszi ezt a szolgáltatást. Fejlesztési feladatok:  A hálózat megfelelő kialakítása, minőségjavítási szempontok alapján.  A lehetőséget kihasználva egyik fő cél továbbra is, a falu életének és a helyi események mozgóképben történő bemutatása.  Mérlegelni lehet egy önálló mini stúdió kialakításának lehetőségét. Telefonellátottság A vezetékes telefonellátottság a település belterületén egyaránt megoldott. A mobiltelefon hálózatok vételi lehetőségét tekintve mindhárom szolgáltató teljes lefedettséget biztosít településünkön. Teleház Az úgynevezett teleház-mozgalom alapvető célja:  A helyi közösségek elzártságát megszüntetni,  Információhiányt csökkenteni,  Fejlett kommunikációs, információs eszközök egy helyben történő elérhetőségét biztosítani. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott településünk, melynek működéséhez az objektív és szubjektív feltételek biztosítva vannak. Távlatban a teleháznak valódi információs központként kell működnie, továbbra is teljesen önálló helységben, infrastruktúrával ellátva, a nyugodt munkavégzést ezzel biztosítva.

Energiagazdálkodás Gáz A településen 1999-ben fejeződött be a gázhálózat teljes körű kiépítése. A családi házak fűtése, melegvízellátása döntően gázenergiával történik. A községtől 1 km-re található a gázfogadó állomás, amely biztosítja a gázellátást.


[email protected]

Villamosenergia A település teljes körűen el van látva villamos energiával. Szorgalmazni kell a jelenlegi hálózat folyamatos újítását, korszerűsítését.  Az új hálózatok kiépítésénél a vezetékeket a föld alá kell helyezni.  A jelenlegi légvezetékeket is a felújításokkal, korszerűsítésekkel egy időben, lehetőleg a föld alá kell helyezni.

Egyéb energiaforrás A község területén lévő családi házakban sok esetben megmaradtak a vegyes tüzelésű kazánok. Ezt kihasználva jelentős azon családok száma, akik fával, mezőgazdasági hulladékkal fűtenek. Fokozatosan, a jelenlegi törvényes előírásokat, majd később az EU-s szabványokat figyelembe véve, vissza kell szorítani a mezőgazdasági hulladékkal való fűtést. Ez nagyban károsítja, szennyezi a környezetet és sok lakossági panaszra és vitára ad lehetőséget.


[email protected]

8. Vízgazdálkodás Ivóvízellátás Magyarszentmiklós község vízellátásának alapját a murai vízbázis adja. A lakások 100 %-ában be van kötve az ivóvíz. A vezetékek kismértékben elavultak, ezért mérsékelten nő az éves vízveszteség mennyisége. Távlati feladatok a következők.  Nagy figyelmet kell fordítani az ivóvíz összetételére, a törvényes előírások betartására, szükség esetén víztisztító berendezés létesítendő (vastalanító). Szennyvízelvezetés, tisztítás Településünkön jelenleg, nincs kiépítve szennyvízhálózat. A szennyvizet a lakóházak egy részében (ez a kisebbik hányad) zárt aknában, többségében szikkasztó aknákban gyűjtik össze. Ez a legveszélyesebb módja a szennyvíz gyűjtésének és tárolásának. 2010 végéig ezen „műtárgyakat” zárt rendszerűvé kell alakítani, vagy a szennyvízhálózatra kötést követően meg kell szüntetni. A szabálytalan, környezetszennyező tárolást haladéktalanul fel kell számolni. A szennyvízhálózat teljes körű kiépítését 2013-ig a pályázat alapján, elméletileg be kell fejezni.

Csapadékvíz- és belvíz-elvezetés A belterületen döntően a kiépített belvízelvezető árkok működnek. A legtöbb problémát az okozza, hogy az ingatlanok előtt több helyen az árkokat az átfolyókkal együtt betemették. Az árkok tisztítása, karbantartása az önkormányzat és a lakosság részéről folyamatos, ezért nagyobb esőzés esetén is el lehet vezetni a vizet. A község területén a kertek mögötti szakaszokon találhatók olyan helyek, ahol nagyobb esőzés esetén megáll a víz. A szennyvízhálózat kiépítésével párhuzamosan minden utcában helyre kell állítani a belvíz- és csapadékvíz-elvezető árkokat. Ahol nincs, ott ezeket ki kell alakítani, és minden eszközzel érvényt kell szerezni a helyi önkormányzati rendeletnek, amely kötelezővé teszi az ingatlantulajdonosok részére az árkok karbantartását, a bejárók alatti átereszek tisztítását. A külterületen lévő belvíz- és csapadékvíz-elvezető árkok karbantartását, tisztítását a tulajdonosok részéről minden esetben meg kell követelni.  Vizsgálni kell annak a lehetőségét, hogy a belvízelvezető árkok, csatornák fenékszélességét burkolattal lássák el.


[email protected]

9. Hulladékgazdálkodás Hulladék: Olyan anyag, amelyet az adott műszaki színvonalon és a meglévő gazdaságitársadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ezért kezeléséről gondoskodnia kell a környezet szennyezésének megelőzése érdekében. Hulladékgazdálkodás: A hulladékok káros hatása elleni védelem gyakorlati megvalósításának folyamata:  a hulladékok keletkezésének megelőzése,  a keletkezett hulladékok gyűjtése (több módon, szelektív, elkülönített, stb.),  a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolása és ártalmatlanítása. Települési szilárd hulladék Településünkön a szilárd kommunális hulladékot gyűjtőedényekben, heti rendszerességgel elszállítják. Így az önkormányzatnak az elszállított szeméttel, annak feldolgozásával kötelezettsége nincs. Fejlesztési célkitűzések:  Biztosítani kell – elsősorban telkenként – a zöldhulladék komposztálását.  Nagyobb távlatban a teljeskörű hulladékgazdálkodás (hulladékkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) regionális együttműködéssel valósítandó meg (ZALAISPA). Termelésből keletkezett nem veszélyes hulladékok A község területén egy-két kisebb, mezőgazdasági és állattartó működik. Ezek közül egyik sem termel jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot. A termelésből kikerült, nem veszélyes hulladékok komposztálásra kerülnek elsősorban trágyarakásokban. Újrahasznosításuk a szerves trágya beszántásakor a földterületeken megtörténik. Az állattartó telep működése során a trágya tárolására kell nagyobb gondot fordítani, az érvényes környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Támogatni kell a szerves hulladék feldolgozását az EU-s szabványoknak megfelelően végző fermentáló telep létrehozását.


[email protected]

10. A település ökológiai környezete A természeti és épített környezet jellemzői A 2001. évi LXIV. számú Örökségvédelmi törvény 66.§-a alapján a területrendezés eszközeinek (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) kidolgozásával párhuzamosan örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. További célkitűzések, fejlesztési feladatok:    

A területek kezelése során a beépítésre szánt területeken kívül ragaszkodni kell a meglévő művelési ágakhoz. Nem szabad megengedni, hogy olyan területeket szántsanak fel a meglévő rétekből, legelőkből, amelyek jelentősen befolyásolnák a természetet, a vadgazdálkodást. Rögzíteni kell egyes területek kaszálásának időpontját. Támogatni, csak olyan hasznosítási formát szabad, amely alapjaiban megőrzi a terület ősi jellegét, szépségét, hasznos növények összetételét.

Az épített környezet jellemzői, alakulása Az elődökhöz hasonló, kiemelkedő építészeti minőségű köz- vagy lakóépületek az utóbbi évtizedekben nem létesültek. Az épített környezet mindazon elemének helyi védelmét kell biztosítani, amely jelentős építészeti minőséget képvisel, vagy helytörténeti jelentőségű, korát reprezentáló érték. Római katolikus templom A térség egyik legújabb temploma. A templom, a benne található orgona és egyéb tárgyak a községre jellemző összefogás gyümölcse. Fontos feladat a templomkert további parkosítása, szépítése. A templom akusztikáját kihasználva még több orgona koncert helyszíne lehet. Régi iskola épülete Az iskola jelenleg nem tölt be olyan funkciót, ami számottevő.


[email protected]

11. Egyéb környezeti adottságok Levegő Természetes eredetű szennyezés Magyarszentmiklósra is jellemzőek (ha nem is nagymértékben) az elhanyagolt parlagterületek, ahol a gyomnövények, a parlagfű, a szálló- és ülepedő por egyaránt megtalálható. A talaj miatt a külterületi utak kevésbé szennyezik a környezetet, kivéve a száraz évszakokat. A gyomnövények elleni kötelező védekezés betartása és betartatása kiemelt feladata az önkormányzatnak, földtulajdonosoknak. Mesterséges eredetű szennyezés  A közlekedés A 74-es főútvonal zsúfoltsága, a napi több száz autó elhaladásából eredő kipufogógázok súlyos levegőszennyezést okozhatnak  Háztartás Fűtési szezonban a vegyes tüzelésű kazánokból több olyan mérgező anyag kerül a levegőbe, amely nagyban szennyezi a környezetet.  Ipar Nincs olyan üzem a község területén, amely a bírságolás szintjét elérő mennyiségű szennyező anyagot juttatna a levegőbe.  Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelésből visszamaradt hulladékokat, gyomnövényeket, növényi maradványokat több esetben a termelők még a szabadban elégetik. Ez nagyban szennyezi a levegőt, tehát az ilyen fajta tevékenységgel szemben keményebben kell fellépni.  Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a veszélyes hulladékok külés belterületi égetésének megakadályozására. Mindezen szennyezések elleni védekezés során fő feladat a zöldterületek növelése, virágos díszfák ültetése. Talaj, termőföld A község területének legnagyobb része mezőgazdasági termelésre alkalmas, művelt terület. A talaj kötött.  Meg kell oldani a talaj humusztartalmának növelését és a tápanyag utánpótlást, elsősorban szerves trágyázással.  A termőföld nemzeti kincs, ezért a mezőgazdasági termelők felvilágosítását, oktatását, a szaktanácsadást ezen a területen is növelni kell. Erre is tekintettel korlátozni kell az ún. zöldmezős beruházások lehetőségét. Ilyen területek kijelölése csak indokolt esetben és mértékben, lehetőleg kevésbé értékes területek felhasználásával történhet.


[email protected]

A zaj, rezgés Típusai:    

ipari zaj lakásokon belüli zaj, lakásokon kívüli zaj, valamint a közlekedés zaja.

Magyarszentmiklóson a felsorolt zajtípusok kismértékben jelennek meg egészségkárosító tényezőként. A lakásokon kívüli zaj (fűrészelés, lakatos munka, traktorok, gépek zaja stb.) több gondot és problémát okozhat a településen. Ezeket a problémákat az önkormányzatnak kezelni kell és meg kell keresni a megnyugtató megoldást. A környezet- és természetvédelem távlati tennivalói         

Hulladékgyűjtés (szervetlen, szerves hulladék), szelektív gyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás. Csatornázás, szennyvízkezelés. A lakosság bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába. A településkép és a település általános tisztaságának javítása (programok, intézkedési tervek), az illegális hulladéklerakók felszámolása. A település területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és megőrzése. A sportot, pihenést, művelődést, szórakozást szolgáló létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése. Fontos feladat a lakosság körében a szemléletformálás, környezettudatosság kialakítása. Az oktatásban is szerepet kell szánni a környezet- és természetvédelemnek, tudatformálásnak. Előtérbe kell helyezni az emberi egészség védelmét, a környezeti okokra visszavezethető megbetegedések megelőzését, valamint az élelmiszerbiztonságot.


[email protected]

12. Az önkormányzat lehetőségei és szerepvállalása Az önkormányzati vagyon és működtetése Az elidegeníthető forgalomképes vagyontárgyak köre: Arra kell törekedni, hogy az értékesíthető vagyon körültekintően, az önkormányzat hosszú távú érdekeit figyelembe véve legyen értékesítve, amennyiben ilyen rendelkezésre áll. A képviselőtestület nem hozott létre külön pénzügyi alapot az ingatlanok karbantartására, felújítására, ennek ellenére nagy súlyt fektetett és kell fektetni a jövőben is az állagmegóvásra. További feladat a helyi védelem anyagi hátterének biztosítása, valamint a lakásfelújítás támogatási feltételeinek és a helyi adók rendszerének ki ill. átdolgozása (pl.: út- és közműfejlesztés, beépítetlen telekrészek utáni adózás stb.).

A településfejlesztés eszközrendszere A jelenleg érvényes Rendezési Terv egy része – a jogszabályok módosulásából és a társadalmi-gazdasági körülmények változásából eredően – mára elvesztette aktualitását. A községi önkormányzat településfejlesztés eszközrendszerének kialakítása, kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a területfejlesztési, területrendezési, valamint a településfejlesztési és településrendezési terveknek egymásra kell épülniük, összehangolt rendszert kell alkotniuk, ugyanakkor a település sajátos fejlődését is elő kell segíteniük. A helyi önkormányzat településfejlesztési elképzeléseit a már meglévő országos, megyei és térségi koncepciók, programok, projektek keretei közé kell illeszteni, melyről a Területfejlesztésről és Területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény is rendelkezik. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióra épülő alábbi regionális, megyei, kistérségi fejlesztési koncepció, stratégiai, operatív programok rendszerébe kell beilleszkedni a települési eszközrendszer kialakításának jelenlegi szakaszában. A településfejlesztés helyi dokumentumai: 

Településrendezési terv


[email protected]

A település kapcsolatrendszerei A területfejlesztési törvénynek megfelelően statisztikai kistérségek alakultak ki, ahol a települések egyenrangú félként működnek együtt településeik érdekében. A statisztikai kistérségi formának nagy jelentősége van elsősorban a fejlesztési források megszerzésében, az infrastruktúra kiépítésében.

Települések közötti társulások: A kistérségek települései között ágazati, szakmai feladatok gazdaságosabb ellátása érdekében megállapodások és társulási formák is kialakultak. További együttműködési formákat kell kialakítani az Uniós pénzek, pályázatok útján történő lehívására. Civil szervezet, egyesület: Pajzs Faluépítő és Polgárőr Egyesület.

Az önkormányzat pénzügyi forrásrendszere Magyarszentmiklós község önkormányzata az éves költségvetési rendeletében és az azt megelőző Költségvetési Koncepcióban határozza meg a bevétel forrásait és a kiadásokat. Bevételi források:  

Állami pénzeszközök (fejkvóta, stb.), Helyi adók


[email protected]

13. Összefoglalás  A rendezési tervektől elvárható – az építéssel, építési jogokkal összefüggő – jogbiztonság megteremtése érdekében a korábbi tervnek kizárólag azon részeit kell módosítani, amelyek megváltoztatása valóban indokolt.  Figyelmet kell fordítani a lakosság életminőségének, lakás- és munkakörülményeinek alakulására, a természeti és az épített környezet jobbítását eredményező javaslatok folyamatos megvalósítására.  A terv főbb keretei (paraméterei) egyértelműen és szigorúan szabályozottak, részletei rugalmasan alakíthatók legyenek a folyamatosan változó igények szerint.  A település a helyi sajátosságokat kiemelten kezelje. Adjon javaslatot a helyi védelem feltételeire, az épített környezet értékeinek megőrzésére, illetve a szükséges és lehetséges korrekciókra.  A külterületi termőföldek művelés alóli kivonását igénylő, ún. zöldmezős beruházások helyett a belterületen, vagy a volt kertek területén valósuljanak meg a váratlanul jelentkező nagyobb beruházások (pl.: gazdasági területek), illetve egyéb, a településszerkezet egységét megbontó, az önkormányzat ellátási feladatait nehezítő és drágító beruházások.  A közösségi érdekeket akkor is elsődlegesnek kell tekinteni, ha azok által egyes polgárok jogai, vagy érdekei csorbulnak.

Magyarszentmiklós, 2010-10-07

Horváth Zoltán polgármester


[email protected]

Függelék 1. A település arculatának fejlesztése   

Információs táblák, térképek kihelyezése bel- és külterületen egyaránt. Belterületek további szépítése, parkosítása, fásítása. Szennyvízhálózat kiépítése után utcaképek kialakítása.

2. A könyvtár dokumentumállománya A könyvtár működését a Halis István Városi Könyvtár mozgókönyvtári szolgálata látja el a község erre a célra kialakított helyiségében.


[email protected]

A település fejlődése és - fejlesztése. Magyarszentmiklós Községben

Recommend Documents