A TELEPÜLÉS ÉS IFJÚSÁGA IX. ORSZÁGOS KONFERENCIA elôadásai

A TELEPÜLÉS ÉS IFJÚSÁGA IX. ORSZÁGOS KONFERENCIA elôadásai

1

A kiadvány megjelenését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta.

A Szerkesztô: Letenyeiné Mráz Márta

Olvasószerkesztô: Debreczy Márta

Kiadó: Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ, Szombathely

Felelôs kiadó: Joós Tamás igazgató

elôadásai

ISBN 978-963-88315-1-4 ISSN 2060-3363

Készült: Szignatúra Nyomda, Szombathely 500 példány

Szombathely, 2009

2

3

IX. Település és Ifjúsága Konferencia Magyar Kultúra Alapítvány budavári székháza Budapest I Szentháromság tér 16.

A rendezvény fô támogatója: Szociális és Munkaügyi Minisztérium A rendezvény szervezôje: Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ és a LOGO Ifjúsági Szolgálata

2009. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK A rendezvény szakmai partnere: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

09.00–10.00 10.00–10.15

10.15–10.45 10.45–11.00

11.00–11.30 11.30–12.00 12.00–12.30

12.30–13.00 13.10–14.00 14.00–16.00 16.00–16.30 16.30–19.00 19.00– 20.00–

Regisztráció Rendhagyó megnyitó – fiatalokkal Plenáris ülés-levezetô elnök Joós Tamás, a Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ igazgatója Megnyitó elôadás – Dr. Mészáros Miklós koordinációs szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium A 2009. év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím nyerteseinek díjátadása – Dr. Mészáros Miklós koordinációs szakállamtitkár és Bodor Tamás, a Gyermek és Ifjúsági Osztály fôosztályvezetô-helyettese A kreativitás szerepe a települési ifjúsági munkában - Hollós József szenátusi tanácsos, a WIEN EXTRA nemzetközi referense Szünet Ifjúsági lehetôségek határon innen és túl – Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke, a Magyar Ifjúsági Állandó Bizottságának tagja Elôadás – Dr. Gyôrpál Elemér ÖM szakmai tanácsadó Büféebéd Szekcióülések (1-5. szekció) Kávészünet Szekcióülések (6-10. szekció) V a c s o r a (fakultatív) Szabad program

2009. ÁPRILIS 3. PÉNTEK 09.00–09.30 09.30–11.20 11.20–11.40

4

Érkezés, pótlólagos regisztráció Szekciók plenáris összefoglalói levezetô elnök Letenyeiné Mráz Márta MOBILITÁS igazgatóhelyettes A települési, kistérségi ifjúsági munka támogatásának speciális formái Robozné Schônfeld Zsuzsanna, Tata város alpolgármestere, Székely Szilárd Sásd város polgármestere, a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke 5

11.40–12.00 12.00

Alternatív forrásteremtés – Kósa András László szociológus, Közéletre Nevelésért Alapítvány Zárszó Földi László, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatója

Megnyitó elôadás Dr. Mészáros Miklós koordinációs államtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Ifjúságszakmai folyamatok

SZEKCIÓ TÉMAKÖRÖK: 14.00–16.00 1. szekció: Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági szakmafejlesztési folyamatokról (NIS, NIT, MOBILITÁS, ifjúságszakmai rendezvények) szekcióvezetôk: Bodor Tamás, Letenyeiné Mráz Márta 2. szekció: A 2009. évi gyermek és ifjúsági mintaprojektek bemutatkozása szekcióvezetôk: Majzik Balázs, Veres Judit 3. szekció: Fiatalok az önkormányzatokban – workshop a gyermekjogi cselekvési terv kapcsán szekcióvezetôk: Debreczy Márta, Kósa András 4. szekció: Települési ifjúsági koncepciók, ifjúsági referensek helye és szerepe a települési-kistérségi, megyei, regionális ifjúsági munkában szekcióvezetôk: Beke Pál, Takácsné Pálhegyi Beáta, Székely Levente 5. szekció: Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, a Megyei Módszertani Központok és a Mobilitás Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák együttmûködéseinek tapasztalatai szekcióvezetôk: Erdôs Balázs, Sipos Gyôzô 16.00–16.30 kávészünet 16.30–19.00 6. szekció: Hálózati együttmûködések az ifjúsági munka területén szekcióvezetô: Vajda Árpád 7. szekció: „Önkéntesség” – Fiatalok, mint erôforrás szekcióvezetôk: Lovászi Attila, Salamon Judit, 8. szekció: Felkeresô ifjúsági munka. „Fiatalok kisebbségben” – ízelítô a fiatalok kulturális sokszínûségébôl szekcióvezetôk: Borsos László, Hegedüs László 9. szekció: Helyzetkép a határon túli, és a határon átnyúló települési ifjúsági munkáról szekcióvezetôk: Öcsi József, Venczel Endre 10. szekció: Ifjúságsegítô képzés tapasztalatai – dilemmák. Akkreditált képzések a Mobilitásnál. szekcióvezetôk: Bencze Györgyné, Letenyeiné Mráz Márta

6

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Önöket a IX. Település és Ifjúsága Konferencián! A mindenkori ifjúsági ügyekért felelôs tárca kiemelt feladata, hogy támogassa a települési gyermek- és ifjúsági munkát, szakmai – módszertani segítséget adjon a szakembereknek, támogassa az infrastruktúra fejlesztését, elôsegítse a professzionális ifjúsági szakma kialakulását. Ez a konferencia a központi közigazgatás és a helyi szinti közötti kapcsolat szempontjából azért is fontos, mert jelenleg nincs erôs középszint, amely átvezetné a kormányzati és helyi törekvéseket, felmérné és közvetítené az igényeket. Személyes véleményemként elmondható, hogy az ifjúság is a rendszerváltozás vesztese. Jellemzôen forráshiányos a terület, nem állnak rendelkezésre a megfelelô eszközök, miközben a kihívások növekednek. Többek között ezek a feladatok is megjelennek a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában, mint olyan dokumentumban, amely hosszú távon – 2023-ig – kívánja meghatározni az ifjúságpolitika szakmai tartalmát és fejlesztésének irányait. Ez a Stratégia a következô kormányok számára is feladatul szabja, hogy méltó helyen és módon kezelje az ifjúság ügyét. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egyik legfôbb sajátossága, hogy az ifjúságra nem mint problémára, hanem mint erôforrásra tekint. Ez egy olyan szemléletváltást (paradigmaváltást) is jelent a politika és a társadalom minden szintjén, amely elôfeltétele a stratégiában foglalt értékek és célok megvalósításához. A stratégia másik fô sajátossága, hogy az ágazati – szakpolitikai – szemlélettel szemben az ágazatközi megközelítést alkalmazza. Ez néha még idegen a magyar közigazgatástól, de csak ily módon biztosítható, hogy egy speciális helyzetben lévô társadalmi csoport érdekeit az egyes szakpolitikák figyelembe vegyék, illetve érvényesítsék munkájuk során. Fontos kiemelni az elsôdleges megelôzés (primer prevenció) általunk preferált értelmezését is, amely a gyermek és fiatal formálódó személyiségét érô külön7

féle veszélyes folyamatok kialakulásának okait a rendszeres szabadidôs tevékenység szervezésével, a kortárs kapcsolatok, közösségek, az alkalmazkodó együttlét képességének (döntéshozatal, felelôsségvállalás) kialakításával és fejlesztésével, illetve az aktív, öntevékeny életmód elôsegítésével szünteti meg. Ennek a szemléletmódnak nem csak a szakpolitikákban, hanem a helyi közösségek vezetésében is meg kell jelennie. Az ily módon a korosztályokhoz viszonyuló helyi döntéshozóknak be kell látniuk, hogy a települési gyermek és ifjúsági munka komplex rendszerének kiépítése, a strukturált párbeszéd a fiatalokkal olyan befektetés, amely sokszorosan megtérül. Az elôbbieknek megfelelôen alakulnak a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelôs tárca szakmafejlesztési prioritásai is, vagyis: a szakmai munka végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, intézményi feltételek megteremtésének elôsegítésére koncentrál. Ahhoz, hogy a települési gyermek és ifjúsági munka mindenhol elismert és szükséges tevékenység legyen, elengedhetetlen a szakmai sztenderdek meghatározása, elfogadása és alkalmazása. Az azonos szakmai elvárásoknak megfelelô ifjúsági munka egyben minôségi garanciát is jelent, lehetôvé válik az azonos szakmai kihívásoknak, a helyi igényekre is válaszoló, sokszínû és sokrétû megfelelése. Tekintve, hogy maga az ifjúsági munka több tevékenységbôl, sôt, tevékenységcsoportból tevôdik össze, így ez a szakmai fejlesztési folyamat is egymásra épülve valósulhat csak meg. Elkészült és mûködik a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár, elôkészületben van az ifjúságkutatás szakmai elvárásainak gyûjteménye, valamint az ún. „Kapcsos könyv”, az ifjúságügyi munka módszertani kézikönyve. Ahhoz, hogy valóban minden szakember számára elfogadott és használt módszertani kiadvány születhessen, szükség van a vitákra, a gondolatok, vélemények ütköztetésére. Gondolok itt az évek során, a gyakorlatban felhalmozott tudás, a jó és rossz tapasztalatok által leszûrhetô, gyakran egymásnak is ellentmondó fogalmak, jelentéstartalmak, módszerek létjogosultságának kérdésére. Nagy örömünkre, voltak és vannak olyan kezdeményezések, programok, amelyek mintaként szolgálhatnak a többi település, intézmény számára is. Ezeknek a projekteknek az erkölcsi és anyagi elismerése, országos szintû megismertetése elôsegíti a már említett szemlélet – horizontalitás, komplexitás, erôforrás – elterjedését, megvalósulását. Az év gyermek és ifjúsági mintaprojekt kitüntetô címmel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – szinkronban az Európa Tanács ajánlásával – el kívánja ismerni a gyermek és ifjúsági területen kimagasló, innovatív, újszerû megközelítéseket alkalmazó olyan projekteket és szolgáltatásokat, amelyek szakmai megalapozottságuknál, módszertani kidolgozottságuknál, valamint gyakorlati bevezetettségüknél fogva adaptálhatók más szervezetek munkáihoz is. Az eddig elis8

mert projektek mind azt bizonyították, hogy a települések életében szerepet kapó gyermekek és fiatalok akartak és tudtak élni a lehetôséggel, hogy a települések vezetôi egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy a lakóhelybôl akkor lesz otthon, akkor lesz jövôje, ha ehhez minden segítséget megadnak a fiataloknak. 2006-ban 6 projektet ismertünk el, ezeket a szervezeteket 2 év után ismét felkerestük, egyfajta szakmai monitoring céljából. 2008-ban régiónként 1-1, összesen 7 szervezet kapott elismerést, idén 5 mintaprojektet ismertünk el, a díjakat elôadásomat követôen adom át. A 2008. évben minisztériumi pályázat keretein belül létrehoztuk és támogattuk a megyei szintû ifjúsági szolgáltató módszertani központokat, amelyek szakmai támogatást nyújtanak az integrált közösségi és szolgáltató terek ifjúsági célú tevékenységeihez, és közremûködnek az állami ifjúsági feladatok végrehajtásában. A tárcaközi együttmûködés eredményeképpen a létrejövô Integrált Közösségi terekben kötelezô feladat lesz az ifjúsági közösségi programok szervezése, az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, illetve az ifjúsági információs pont mûködtetése. A finanszírozás tekintetében el kell mondani azt, hogy átrendezôdés tapasztalható, ugyanis a hazai források csökkenése mellett egyre több – a szakterületet érintô – EU-s forrás lép be. Komoly feladat a szervezetek felkészítése erre a pályázati folyamatra. A konkrétumokról: a minisztérium 2009-ben egy komplex pályázatot ír ki 160 millió Ft-os keretösszeggel, amelynek két modulja már önmagában is komplex, és lehetôség van arra is, hogy mindként modulra be lehessen nyújtani a pályázatot; emellett a korábban említett mintaprojekt pályázat, valamint az Ifjúsági Szakmai – Módszertani Központok mûködését segítô pályázat jelenik meg. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram 200 milliós keretének 70%-a decentralizált módon, a Regionális Ifjúsági Tanácsok által kerül elosztásra, míg a tanács központi pályázati kiírása – gyermek és ifjúsági szervezetek rendezvényeinek és közösségfejlesztô képzéseinek támogatása – már olvasható az ESZA honlapján. Az EU-s források közül az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Operatív Programjaihoz köthetô Gyermekek és Fiatalok Integrációs Programjai 5.2.5-ös konstrukció nyertes pályázói most kezdik el tevékenységüket, jövôre pedig várhatóan újra kiírásra kerül. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek címbirtokosai (közel 900) március végéig közismertek lettek, jövô év márciusában – az infrastrukturális fejlesztéseket, beruházásokat követôen – pedig megkezdik tényleges tevékenységüket. 9

A Fiatalok Lendületben Program ez évben is kb. 600 millió Ft-tal támogatja a nemzetközi ifjúsági cseréket, kezdeményezéseket, a szakmai tanulmányutakat, önkéntes tevékenységet. Külön felhívom a figyelmet az 5.1-es és az 1.3-as alprogramokra, amelyek a döntéshozókkal való párbeszédet és a részvételi demokráciát elôsegítô programokat támogatja. Fel szeretném hívni a jelenlévôk figyelmét arra, hogy átgondolt jövôkép nélkül, sem országos, sem helyi szinten nem lehet felelôsséggel szolgálni a fiatalok ügyét. A jövôkép mellett az is szükséges, hogy reális célokat tûzzünk ki, a célok eléréséhez pedig találjuk meg a megfelelô utat. Aki mindig mindent egyszerre akar, az nem jut elôre. Kérem önöket, hogy javaslataikat, amellyel a kormány munkáját is elôbbre vihetjük, fogalmazzák meg és juttassák el hozzám. A konferencia ajánlását továbbítani fogjuk. A mai szakmai konferenciát megnyitva kívánok munkájukhoz önöknek erôt, kitartást és további nagyon sok sikert!

A kreativitás szerepe a települési ifjúsági munkában Hollós József szenátusi tanácsos, a WIEN EXTRA nemzetközi referense

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, az Önöket megilletô nevekkel, és az Önöknek járó címekkel! Kedves Kollégák és Barátok! Nevem Hollós József, Bécsben úgy ismernek csak, hogy Jocó, és idestova több mint negyvenöt éve foglalkozom ifjúsággal, szociális és ifjúsági munkával, hol mint nevelô, hol mint tanárember, hol mint ifjúsági munkás, hol mint Bécs város ifjúsági referense, hol mint tanárképzô, hol mint fôiskolai docens, hol mint drámapedagógus vagy animátor, vagy amatôr színházi aktor, stb. Köszönöm, hogy meghívtak és remélem, hogy van valami mondanivalóm, és ma nem szeretnék ausztriai pedagógus kollégámmal, Wittgensteinnel, élni, aki annak idején – de akkor már mint filozófus – azt mondta, és ezt most szabadon interpretálom – ha az embernek nincs mondanivalója, akkor maradjon csendben. Tehát kezdôdjön a próba! Elôször – feladatomnak megfelelôen – felvetem a kérdést, hogy meglegyen a közös értelmezési alapunk, mit is értünk kreativitás alatt? Érdekes módon, csak az ötvenes évek óta használjuk ezt a kifejezést, és elsôsorban azt az alkotói képességet értjük alatta, amely az emberi cselekedetekben és tevékenységben valósul meg, és aminek az egyik oldalon az újszerûség és eredetiség az ismertetôjele, a másik oldalon értelmes és felismerhetô kapcsolata kell hogy legyen mûszaki, emberi és szociálpolitikai problémák megoldásához. Kreativitást használunk tudományos felfedezéseknél, mûszaki feltalálásoknál, mûvészi produkcióknál, szociális kreativitást használunk emberek közötti és társadalmi problémák megoldásánál. Kreatív mûvészeknél a problémák megoldása iránti vonatkozást az emocionális konfliktusok feldolgozásában, vagy a mûvész közlésszándékában találjuk. Most jön, ami döntô jelentôségû volt mindig is számomra: kreatív ötletek vagy alkotások csak akkor válnak igazán lényegessé, ha elfogadásra kerülnek egy szo-

10

11

ciális rendszeren belül (legyen az a társadalom, a csoport, a partner, a barát, a haver…). Gondoljunk csak arra, hogy mit is jelent ez az ifjúsági munkában, de erre úgyis visszatérünk. Persze, a kreativitás eredményének az objektív megmérése bizonyos területeken nehéz, gondoljunk csak a tudomány terére, míg a kreativitás szociális elfogadása valamivel könnyebb, de ugyanakkor sokszor itt is csak késôbb ismerhetô fel. De mirôl is ismerhetô fel egy kreatív gyerek, fiatal, ember? Nagy az energia- és tevékenységi potenciálja (vitális, kezdeményezô, kitartó, stb.). Igen kíváncsi, tolerálja a konfliktust és a frusztrációt, függetlennek érzi magát, nonkonformista. Flexibilis, önálló, van problémák iránti szenzitivitása, van egy olyanfajta gondolkodásmódja, amelyik több irányban keresi a megoldáshoz a kiindulópontot, és aki kész arra, hogy az észrevett vagy tapasztalt dolgokat, gondolati tartalmat egy új rendrendszerbe áthelyezze, vagy átrendezze. Minden emberben eredetileg is megtalálható a kreativitási potenciál, ennek fejlesztéséhez, kifejlesztéséhez, mértékének felfedezéséhez nem csak a szülôk, nem csak az óvoda, nem csak a nevelés, nem csak az iskola, nem csak a képzés hivatott, hanem az ifjúsági munka is. Mindnyájan tudjuk, hogy az a kifejezés, hogy ifjúság csak abból a szempontból érvényes, hogy a fiatal generációról beszélünk. Egységes, globális ifjúság nincs, különbözô ifjúságok viszont vannak. Ezalatt azt értjük, hogy a fiatalok különbözô „ifjúsági“ kultúrákhoz tartoznak, és ez máris magába foglalja, hogy a mai ifjúság flexibilis, mobilis, kiugrik az egyik kultúrából és beugrik a másikba. Ebben nagy szerepe van a zenének a hozzá tartozó zenészekkel, bandekkel, zenekarokkal, a zenével összefüggésben a rádiónak s a televíziónak, a különbözô médiumoknak, de persze a trendeket transzportáló magazinoknak is, és nem utolsósorban az ifjúsági divatot kreálóknak is. És persze a zenével összefüggésben a táncnak is. De igazában már az jelent valamit, hogy ki milyen deszkán van úton, milyen sapkát hord, és milyen irányba néz a schildje, és esetleg még az is, hogy milyen a pertlije vagy a biciklije.

sében. A jó képzés eredménye az, hogy innovációval és kreativitással birkózhatunk meg a jövô kihívásaival. Sokan azzal érvelnek, hogy az a döntô, hogy honnan származik az ember. A kreativitás korrigálhatja egy esetleges szociális státusszal összefüggô hiányosságot. Bármennyit is beszélünk arról, hogy ez nekem, neked, neki nincs megadva, ez nem stimmel, az adottság, a hajlam, a gondolkodás, a képzelôerô, az enthuziazmus, az innováció, az intelligencia, a teljesítménykészség, a teljesítményakarat, a tanulás, a szocializáció, a lángészség stb., ez mind összefügg a kreativitással és hozzá is tartozik, és persze az egyik sokszor összefügg a másikkal. Közben még csak egy rövid visszapillantás. Hogy is nézett ki az ifjúsági munka az én fiatal koromban? Hogy nézett ki a tradicionális ifjúsági munka? A szabadidô eltöltése (napközi, felügyelet, leckeóra, sport, pihenés, stb.)? Talán összefoglalva: foglalkozásterápia. És hogy néz ki ez napjainkban? És mi a különbség település és város között? Van különbség? És milyen? E kreativitás területén biztos, hogy nincs semmifajta különbség. Milyen hatással van a globalizáció? Bécsben kor-/évosztályonként kb. 14 000 fiatalt tartunk számon. A intézményeink korosztályonkénti idôbeosztás szerint mûködnek. A gyerekek kb. ötig vannak, a fiatalok estig maradnak. Ha a minket érintô korosztályt vesszük figyelembe, akkor azt kell mondjuk, hogy a napközikben kb. 12 éves korig maradnak szívesen a gyerekek, ezután elindul az utcai, a shoppingcentri-, a parki élet, de persze intézményeink is nyitva állnak. A város közvetlenül harminc ifjúsági központot tart fent. Ezeket összességében kb. 650 000 fiatal keresi fel évente valamilyen formában. Ez kb. 80 fiatalt jelent naponta egységekként. A fiatalok kb. 20%-a jár intézményeinkbe. 140 különbözô helyen tartunk mobil/utcai/parki felkeresô ifjúsági munkát; ezen a területen 410 a munkatársaink száma. Ezekben az akciókban naponta átlagosan 31 fiatal vesz részt.

Visszatérve a kreativitáshoz, felmerül a következô kérdés, mirôl is beszélünk konkrétan? Egyetlen általános kreativitásról, vagy többféle alkotóképességrôl? Az én élettapasztalatom a következô: a kreativitás általános emberi képesség. Manapság elismert, hogy a képzéssel és a neveléssel összefüggô iskolarendszer a nemzeti gazdaság versenyképességének az alapja. Ebbôl adódik, hogy az emberi (a humán) tôke egy nagyon lényeges faktor egy ország gazdasági növekedé-

Az aktuális kihívásunk a munkanélküliség terén van, több mint 47 000 24-éven aluli munkanélkülink van jelenleg Ausztriában, és ez a szám naponta növekszik. Az összes munkanélküli száma jelenleg 270 000 körül van, és arra számítunk, hogy a jövô év végére ez a szám 400 000-re fog emelkedni. Elég erre válaszként a tradicionális ifjúsági munka?

12

13

Ausztriában meghaladja a bevándoroltak száma (második és harmadik generációt is beleszámítva) a 20%-ot, Bécsben van olyan iskolai osztály, ahol a gyerekek 80%-a bevándorlók gyermekeibôl áll.

Ifjúsági lehetôségek határon innen és túl Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke, a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának tagja

Milyen programjaink vannak? – – – – – – – – – –

Musisches Zentrum Theaterpädagogisches Zentrum Projekt Arthaberplatz Mediacenter Soundbase Open Stage Szene Wien/Mädchenprojekt Cultcafe Kids in fashion Szenenfest

Participáció nélkül nincs ifjúsági munka! Bécsben jelenleg közel 35 millió euró áll az ifjúsági munkához rendelkezésünkre. Munkánk döntô momentuma: szûkítés helyett bôvítés – a szegregált fiatalok miatt nagyon lényeges a diverzitás politikája, nehogy gettóink legyenek vagy párhuzamos társadalmaink. Emellett megoldás az orientált foglalkozás, nem egy olyan erô szuggerálása, ami nincs, hanem a saját potenciál felfedezése. Befejezésül, tudnom kell mi áll rendelkezésemre, és mi van másnak, hogy tudom az enyémet a máséval együtt használni, hogy tudok esetleg attraktívabb lenni, hogyan tudom a fiatalokat intézményem mellett tartani, ki tud esetleges partnerem/motorom lenni? Az ifjúsági munkában is egészséges lehet a konkurencia, de nem ez a cél, hanem a közös törekvésünk az ifjúság javára. Az ifjúsági munkát nem kell külön legitimálni – mindenki tudja/tudnia is kell, hogy szükséges és döntô elemense jövônknek. További információ: www.wienxtra.at

Elôadásomban lehetôségem nyílt arra, hogy bemutassam a szervezetet, amelynek a képviseletében a meghívást kaptam. Ez a szervezet nem más, mint a Vajdasági Magyar Diákszövetség. A Vajdasági Magyar Diákszövetség, közismert nevén a VaMaDiSz, egy Vajdaságban mûködô, egyetemisták által létrehozott civil szervezet. 1997-ben alakult Újvidéken, ahol a magyar egyetemisták, hallgatók alapították nem formális csoportként azzal a céllal, hogy az akkori politikai rendszer elleni tüntetésekben a magyar hallgatók is szervezetten részt vegyenek. 1998-ban Belgrádban az Igazságügyi Minisztérium önálló jogi személyként engedélyezte a szervezet mûködését. A rendszerváltás után a szervezet aktivistái új irányokat választottak mûködési célként. Ezáltal a diákszövetség elkezdte érdekképviseleti munkáját. Párhuzamosan a magyar hallgatók érdekeiért folytatott munkája mellett tájékoztató jellegû és szabadidôs programokat szervezett. Ugyanebben az idôben munkásságát kiterjesztette a Vajdaság további két fontos egyetemi városára, Szabadkára és Nagybecskerekre. Az elmúlt évtizedben többször alakította mûködési arculatát a környezet társadalmi igényeihez. Így a programjai között a kulturális rendezvények, táborok, fesztiválok mellett, nem elhanyagolva az oktatási és a szakmai programokat, tájékoztató jellegû szolgáltatást is végez. A legújabb kihívás a szervezet számára a bel- és a külkapcsolatok építése és erôsítése. Bemutatom az együttmûködési folyamatokat és partnerviszonyokat, amelyek a szervezet fennállása óta létrejöttek és máig is mûködnek. Az „ÖSSZHANG” elnevezésû kárpát-medencei hallgatói szervezetek fóruma 2ooo-ben jött létre, így kialakult a kapcsolattartás rendszeressége, az egymás programjain való részvétel és tapasztalatcsere. Az együttmûködés és a kapcsolattartás már közel egy évtizede zajlik, kiemelném a közös programokat (pl.: az Összhang-találkozók, aktivista csereprogram), amelyek komoly szakmai lehetôséget nyújtanak a különbözô régiókban a magyar-magyar együttmûködésen számára, az öt ország diákszervezetei között. A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) 1999-ben jött létre azzal a szándékkal, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetôség a határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre, elôsegítve a magyar ifjúság tes-

14

15

ti, szellemi, erkölcsi fejlôdését. Magyarországon az akkoriban alkalmazott nemzeti ifjúságpolitika adta a mûködési alapot, és e mentén vonta be a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket. Koordinációs szerepet játszott bizonyos pályázati források régiós felosztásában. A MIK új céljai és erôsségei: az egyre nagyobb létszámmal bíró tagság és a számos szervezet képviselete bel- és külföldön egyaránt. A VaMaDiSz a MIK alapítása óta állandóan jelen van az ilyen jellegû találkozókon. Jelenleg a szakmai együttmûködés fejlesztése, valamint a MIK stratégiai tervének elôkészítése van folyamatban. A Youth in Action (YIA), azaz a Fiatalok Lendületben programmal 2007 óta kerültünk kapcsolatba, mely által megnyílt az európai együttmûködési lehetôségek sora. Több éves magyarországi szakmai kapcsolat – Szabadka és Szeged között – adta a nemzetközi együttmûködés alapját, melyben kulcsszerepet játszott a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Szolgáltató Irodája és annak munkatársai. Két éve partnerségi közös programot terveztünk Szerbia, Magyarország, Bosznia és Románia között. A nemzetközi kapcsolatépítés elsô lépése volt, ahol nem csak magyar szervezetet kértünk fel partnernek. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) új lehetôséget hozott, mivel a magyarországi szervezetek határon átnyúló együttmûködését is támogatja. Új megoldásokra és új partnerségi viszonyokra serkentik a szervezeteket pl. kiadványok elkészítése és konferenciák, táborok és ifjúsági találkozók szervezése stb. Jó példaként említem a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetségét (DKMT ERISZ), amely Romániát, Magyarországot és Szerbiát felölelô eurorégió, illetve az ezen a területen mûködô szakmai szervezetek és intézmények szövetsége. Az együttmûködés több évre nyúlik vissza, fôként szakmai konferenciákon vagy tematikus találkozókon alapszik, közös képzéseket és ifjúsági kerekasztalokat is szerveztünk. Állandó programjaink mellett az együttmûködés kiterjed a közös pályázatok beadására és a partneri együttmûködések elôsegítésére is. Természetesen minden együttmûködésben vannak nehézségek és problémák is. Fontos, hogy idôben felismerjük ezeket és megakadályozzuk, hogy csalódást, sikertelenséget hozzon a közös folyamatba. Néhányat megemlítenék azokból a problémákból, amelyek egy partnerségi kapcsolat kialakításánál felmerülhetnek. Ilyenek a következôk: különbözô rendszerekben különbözôek lehetnek az elvárások is, sajnos hiányozhat a kellô motiváció, a távolságok miatt nem mindig akad lehetôség a közös tervezésre, legtöbbször egyéni érdekek dominálhatnak, nincs csapatszellem, sokszor hiányoznak a felelôsségteljes emberek, kommunikáció hiánya, és a legújabb gond az idôhiány, senki semmire nem ér rá! Ezekre megol16

dást kell keresni! A sikeres együttmûködések általában személyes kapcsolatokon alapulnak. Ezért fontos a személyes kapcsolatok ápolása. Ezáltal építeni tudjuk a bizalmat. A bizalom kialakításában felismerhetjük a partnereink célját, szándékát, kiismerjük az erôsségeit. Ezekre az erôsségekre szükségünk lesz az együttmûködés során, hiszen ezekre kell támaszkodnunk a sikerek érdekében. Fel kell készülnünk arra, hogy munkánk során biztos felmerülnek konfliktusok a partnereinkkel. Ezeket többnyire konfliktuskezeléssel és egyhangú megoldásokkal minél elôbb meg kell fékezni. Szükséges hozzá a nyílt kommunikáció, mely segítségével megelôzhetôek az információhiány okozta gondok kialakulása. Elôtérbe kell helyezni azt, hogy a közösen létrehozott célokat úgy kell tekinteni, mintha a sajátunkat valósítanánk meg. Konszenzusra kell törekedni a célok meghatározásánál. A befektetett idô és munka, mint folyamat egyenrangú fontossággal bír, mint a cél és a pénz. Befejezésül néhány jövôbeli nemzetközi ifjúsági projektterv, amely többnyire a személyes elképzeléseimet tükrözi. Kiemeltem a magyar–magyar együttmûködések közül a dél-alföldi régióban létrejött kapcsolatot, amihez hasonlót más határ menti településeken is létre lehetne hozni. Ez az együttmûködés úgy jött létre, hogy a regionális ifjúsági szolgáltató iroda összekötô hídként szerepet vállalt az ifjúsági szervezetek között. Az ifjúsági szervezetek közös programokat generáltak, melyben szakmai szinten tanácsadó és egyeztetô szervként kapcsolták be a helyi regionális ifjúsági szolgáltató irodákat, így biztosítva a programok szakmai minôségének növelését. Olyan programokat, fórumokat kell kialakítani, ahol lehetôség nyílik a partnerkeresésre – pl. az ifjúsági ötletbörzék, ifjúsági kirakodóvásárok stb. –, ahol az ifjúsági kezdeményezések, projekttervek, vagy a már jól mûködô projektek népszerûsítése zajlik. Az YIA program egy jó forráslehetôséget tár elénk a magyar–magyar együttmûködésekre, és a nemzetközi kapcsolatok, tapasztalatcserék számára is, hiszen több partner bevonásával erôsödnek a szervezetek kapcsolatai, bôvül a közös programok köre.

17

Az önkormányzatok ifjúsági feladatai Dr. Gyôrpál Elemér szakmai tanácsadó, Önkormányzati Minisztérium

A demokratikus társadalmunkban a helyi közhatalom gyakorlói a választópolgárok, akik e jogosítottságukat közvetlenül (pl.: választás, helyi népszavazás, népi kezdeményezés, stb.) vagy közvetve – az általuk választott önkormányzat útján – érvényesíthetik. Az önkormányzati rendszer a demokratikus társadalom egyik alappillére. Az önkormányzatok képviselô-testületei a választópolgárok felhatalmazása alapján a helyi közhatalom megvalósítói. Feladat- és hatáskörüket önállóan gyakorolják. A települési önkormányzatok tevékenységükkel átfogják a települési társadalmak életének szinte egészét. Mûködésük a legkülönbözôbb formában érintkezik a település lakosságának, a gazdasági, civil és más szervezôdések tevékenységével. Ilyen módon a helyi társadalom részét képezô ifjúsággal is sokoldalú kapcsolatrendszer megteremtésére kell törekedniük. Hogy ez a kapcsolat napjainkban milyen mélységû, arra a közelmúlt ifjúságról szóló elemzései – mint például a készülô Nemzeti Ifjúsági Stratégiát megelôzô értékelések – világítanak rá. Összességében a kép nem tûnik pozitívnak. Csak kiemelés jelleggel említve az elemzôk által érzékelt problémák közül néhányat, olyan kritikák fogalmazódnak meg, mint: – nem alakult ki kellô kapcsolatrendszer az ifjúság és az önkormányzatok között, – az ifjúság környezetének alakulásába való beleszólási lehetôsége szûk körû, – nem mûködnek megfelelôen az ifjúsággal való együttmûködés, vagy speciális problémák megoldását szolgáló intézményesített rendszerek, – nem értelmezzük egységesen a felelôsségi területeket, – az önkormányzatok ifjúsági feladatainak megvalósulása alig érzékelhetô, – az önkormányzatok ifjúsági tevékenységérôl nincsenek megfelelô adatok, – a források, döntési kompetenciák decentralizálásának folyamata megállt, stb.

terei, aktív állampolgári cselekvésre ösztönzés, helyi költségvetési támogatási rendszerek megteremtése, stb. – érintôen állják meg a helyüket. Az önkormányzati ifjúsági feladatok tágabb rendszerében értelmezve a problématerületet ugyanis azt kell látnunk, hogy amikor az önkormányzat a helyi társadalommal összefüggô közfeladatait (pl. településfejlesztés, oktatás, egészségügy, szociális, kulturális ellátás megszervezése, stb.) látja el, akkor minden esetben az ifjúsággal kapcsolatos teendôit is végzi. Hogy mennyiben teszi ifjúsági feladatait az általános szakmai követelmények, a helyi igények szerint az már valóban településenként változó. Az pedig, hogy az említett szûkebb értelmezésû ifjúsági feladataikat miként látják el az önkormányzatok, álláspontom szerint is az említett kritikai véleményekkel illethetô. Az alábbiakban ez utóbbi tartalmi körbe tartozó önkormányzati ifjúsági feladatokat illetôen kívánok néhány problématerületet érinteni. Úgy vélem, hogy az önkormányzatok ifjúsági feladatai értelmezése tekintetében egyes önkormányzatoknál némi félreértés is tapasztalható. Indokolt röviden ennek részleteit is körbejárni. Az önkormányzatok a tapasztalatok szerint gyakran hivatkoznak arra, miszerint az ifjúsággal kapcsolatos feladatok az úgynevezett önként vállalt feladatok körébe tartoznak. Ezért a testület maga jogosult eldönteni, hogy mit is tesz az ifjúsági feladatok körében. Miután e feladat nem soroltatott a kötelezô feladatok körébe, ezért ha tesz valamit, akkor azt önként vállalja. Nézzük, mit is mond a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.). Az önkormányzatok kötelezô feladataként fogalmazza meg a törvény az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrôl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrôl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetô fenntartásáról gondoskodást, a nemzeti és kisebbségi jogok érvényesülésének biztosítását. (Ötv. 8. § (4). bek.). Sajátossága ennek a feladatcsoportnak, hogy a teendôk pontos tartalmát ágazati jogszabályok részletesen meghatározzák. Attól eltérési lehetôsége nincs az önkormányzatoknak.

Az önkormányzatok feladatkörébe tartozó átfogó tevékenységi területek feladatés hatásköri tartalmának részletesebb értékelése, az önkormányzati mûködés hatásmechanizmusának alaposabb vizsgálata alapján úgy vélem, hogy a hivatkozott megállapítások az önkormányzatok ifjúsági feladatainak szûkebb részelemeit – ifjúsági igazgatási struktúrák léte, ifjúsági párbeszéd kommunikációs szín-

Általános jelleggel határozza meg másfelôl a törvény valamennyi önkormányzat számára, hogy „a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, ….. valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, ..” (Ötv. 8.§ (1) bek.) Tehát az ifjúsági feladatok ellátását is olyan, törvényben nevesített közfeladatként jelöli meg a jogszabály, mely ellátásáról az önkormányzatnak gondoskodnia kell. Ennek konkrét tartalmát azonban nem részletezi az Ötv. és jelenleg más, kifejezetten az ifjúságról szóló jogszabály sem. A teendôk tartalmát a demokratikus társadalom mûködésének alapelvei, az alkotmányban megfogalmazott alapelvek, és más fontos magas szintû jogszabályok, vagy akár a helyi önkormányza-

18

19

ti jogalkotás elôbbiekre is figyelemmel levô szabályozása adja. Az Ötv. is tartalmaz ilyen követendô elveket, konkrét szabályokat. Ilyenként írja elô a demokratikus közhatalom-gyakorlás követelményét, az önkormányzatok mûködésének igen széles körû nyilvánosságának elvét, a testületi döntések elôkészítése során a lakossági vélemények megismerésének szükségességét. Mint ahogy ennek szellemében teszi kötelezôvé a közmeghallgatás, a falugyûlések, településrészi tanácskozások tartását, stb. Mind olyan rendelkezések, melyek helyes értelmezése tág teret biztosít az önkormányzati ifjúsági feladatok tartalmas ellátásának. Az Ötv. 8. § (1) bekezdéséhez ugyanakkor egy kiegészítô rendelkezést fûz a jogszabály, mely az e körbe tartozó feladatok ellátásának terjedelmét kívánja részben meghatározni, másfelôl az önkormányzatoknak önálló döntési hatáskörükbe tartozóan tágabb mozgásteret biztosít. Ez a szabályozás az, amely a gyakori félreértések alapja. Erre figyelemmel történik az ifjúsággal kapcsolatos feladat végrehajtásának elmaradása arra hivatkozással, hogy önként vállalható feladatkörében járhat el az önkormányzat. Ô határozza meg ezért a tartalmát, hogy mit és mennyit teljesít. Ez a hivatkozási alapnak vélt szabályozás pedig az Ötv. 8. § (2) bekezdése, mely szerint „Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetôségeitôl függôen –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” A törvény tehát nem arra ad felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy ô döntse el, feladata-e az ifjúsági problémákkal való foglalkozás, vagy sem. Ezt a közszolgáltatást egyértelmûen a feladatának tekintve a jogosítottság arra szól, hogy e feladata tekintetében maga határozhatja meg – a lakosság igényei alapján, az anyagi lehetôségeitôl függôen – miként teljesíti a kötelezettségét. Az önként vállalt feladat fogalmi kör tisztázása végett az Ötv. 6. §-ában foglaltak hivatkozhatók meg. A helyi önkormányzat akkor vállal önként feladatot, ha a kisebb lakosságszámú települési önkormányzat – amennyiben a feladat ellátásáról gondoskodni tud – a törvény által nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezôen elôírt közszolgáltatás megszervezését vállalja. Az önkormányzati ifjúsági feladatok tágabb körébe még ez az önként vállalás is elképzelhetô. A fontos az, hogy az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében megjelölt ifjúsági feladatokról való gondoskodás feladatköréhez kapcsolódóan az önkormányzat ismerje, érezze konkrét kötelezettségeit. Annak tartalmát a már hivatkozott demokratikus társadalmi mûködés szabályai szerint határozza meg. Ennek fontos kiindulópontja az a követelmény, melyet az Ötv. is elsô helyen fogalmaz meg: a helyi lakosság igé20

nyeinek figyelembevétele. A helyi lakosságnak pedig része az ifjúság is. Az önkormányzatoknak meg kell ismerniük az ifjúság véleményét a település ifjúságának problémáival, szándékaival, igényeivel kapcsolatosan. Egy ezzel összefüggô nagyon fontos kérdésre is szükséges itt kitérni. Az ifjúság felelôsségére. Miközben arra hivatkozunk, hogy az önkormányzatok nem látják el a kívánt mértékben az ifjúsági feladataikat, azt is kritikusan ki kell mondanunk, hogy az ifjúság részérôl sem tapasztalható igényei markáns képviselete. Nem elég a kérdést arra leegyszerûsíteni, hogy van-e elég ifjúsági klub, netán ifjúsági referens vagy tanácsadó az önkormányzatoknál. Vizsgálni kell, hogy az ifjúság ismeri-e a kellô általánosíthatóság, és realitás szintjén adott településhez és ifjúsági réteghez kötôdôen a települési ifjúsági problémákat. Ismeri-e a települési önigazgatás általános helyzetét, lehetôségeit, célkitûzéseit, és ebbe be tudja-e illeszteni a saját problématerületét? Tud-e megfelelô párbeszédet kialakítani az ifjúságon belül, és ott, ahol az ifjúsági érdekeket érvényesíteni szükséges? Képese cselekvôen csatlakozni a saját problémái megoldási folyamataihoz? Rendelkezik-e felelôsségvállalásra alkalmas szervezôdésekkel, vezetôkkel? Lehetne a kérdéseket folytatni. Mindezek megválaszolása települési szinten nagyon fontos ahhoz, hogy a lakossági (ifjúsági) igények megfogalmazhatók és az önkormányzati tevékenységi területen belüli eszközrendszerrel kielégíthetôk legyenek. Az önkormányzatok anyagi lehetôségeinek terjedelme a másik figyelembe veendô kritérium a feladat ellátásánál. Úgy vélem, ennek nem kedvezô általános helyzete széles körben ismert, illetve feltételei településenként más és más képet mutatnak. Az önkormányzatok az elmúlt közel két évtizedes létük alatt nagy felelôsséggel hatalmas feladatokat oldottak meg. A helyi demokratikus közhatalom-gyakorlás mûködésének megteremtése mellett a költségvetési lehetôségeik határait „kifeszítve” igyekeznek tenni a lakosság magasabb szintû ellátása, a települések új minôségû fejlôdése érdekében. Kétségtelen, hogy e munkájuk során esetenként az elhagyhatónak vélt, vagy egyes feladatok fontosságát nem kellôen értékelve, a feladatok között nem mindig megfelelôen szelektáltak. Ahol a kisebb ellenállást vélték felfedezni, vagy ahol az érdekek képviselete gyenge volt, ott kevesebb figyelem fordítódott az adott problématerületre. Ezek közé tartozott gyakran az ifjúság ügye is. Meggyôzôdésem, hogy ahol az elôbb részletezett igények a realitás talaján határozott képviseletet kaptak, ott az önkormányzatok a szerteágazó feladataik közé tartalmasan beillesztették az ifjúsági feladatok ellátását. Ennek szép példája a mostani konferencián Tata Város Önkormányzatának átadott elismerés. Véleményem szerint az önkormányzati ifjúsági feladatok ellátása nem igényel mindig a költségvetésben külön nevesített forrást. Az sokkal inkább a költségve21

tésbe „befogadott” programokhoz kapcsolódó szervezômunkán, a költségvetés által biztosított intézményi mûködés tartalmi követelményeinek körültekintô meghatározásán, és más hasonló tényezôkön múlik. Mindenekelôtt azonban az önkormányzat irányításának, mûködésének olyan szemléletûvé alakítását igényli, amely az ifjúsági feladatokat a jelen és jövô érdekében az elsôk közé sorolja. Ez nem pénzkérdés! Felelôsség! Széles ma az a paletta, melynek elemeit az önkormányzatok változatosan, a helyi igényekhez igazodóan alkalmazhatják az ifjúsági feladataik felelôs ellátása során. Néhányat ezek közül – közel sem a teljesség igényével – hadd említsek: a) Helyzetértékelés készítése a település társadalmáról, és ennek részeként az ifjúság problématerületeirôl. Természetesen az ifjúság bevonásával készüljenek ezek az elemzések. b) Az önkormányzati tervezés széles nyilvánosságának megteremtése. Ciklusprogramok, fejlesztési tervek, oktatási, egészségügyi, szociális, stb. koncepciók, éves munkatervek elkészítése során kapjon nagyobb figyelmet az ifjúsággal való foglalkozás. Készüljenek külön önkormányzati ifjúsági intézkedési tervek. Ennek elvi alapját adhatja a Nemzeti Ifjúsági Stratégia. c) Az ifjúsággal való párbeszéd kialakítása szükséges az önkormányzati mûködés minden területén. Megismertetni a települési, önkormányzati célkitûzéseket, megismerni a fiatalok problémáit, gondolkodását. A párbeszédek elôsegítik az érintettek álláspontjának közelítését, az igények és velük kapcsolatos önkormányzati döntések realitásának erôsítését. d) Történjen meg az ifjúság közéletbe bevonása közvetlen és közvetett módokon. Az alapkövetelményként érvényesítendô önkormányzati nyilvánosság adjon lehetôséget a fiatalok testületi munkában való részvételére. Az ifjúsági szervezetek képviselôinek testületi ülésekre meghívása, a fiatal választópolgárok önkormányzati bizottságok külsô tagjai közé választása, önkormányzati fórumokra meghívása és megnyilatkozási lehetôség biztosítása, stb. mind alkalmat teremt a fiatalok közéleti szerepvállalásának tanulására, az igények megfogalmazására, az informáltság bôvítésére, az együttmûködés kialakítására. e) A fiatalok közéleti szerepvállalását támogassa a korszerû, demokratikus helyi jogalkotás. Az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza a mindezek elôsegítését szolgáló rendelkezéseket. A fiatalok vehessenek részt a helyi jogszabálytervezetek véleményezésében. Erôsítve ezzel a helyi rendeletek körükben való elfogadását, a jogszabályok helyi végrehajtását. 22

f) Az önkormányzatoknak, mint intézményi fenntartóknak feladat- és hatásköre az intézményi programok jóváhagyása. Ennek során következetesen érvényesüljön az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában az intézményi közremûködés elvárása, annak szakmai tartalmának közelebbi meghatározása. g) Az önkormányzatok tevékenységük során kapcsolódjanak be a nagy nemzeti programok, stratégiák – ifjúsági, népegészségügyi, bûnmegelôzési, kábítószerügyi, fogyatékosügyi, roma, idôsügyi, stb. – végrehajtásába, ezek helyi feladatai szervezésébe. Az ifjúság sajátos problémarendszerének, helyi igényeinek figyelembevételével vonják be a fiatalokat e programokba. h) Tág teret kell adni a helyi, települési társadalmi párbeszédnek. Az ifjúság kapjon helyet a társadalom más rétegeivel való önkormányzati kommunikációban, érdekegyeztetésben. A nézetek, vélemények közelítése a helyi társadalmak különbözô csoportjai közötti összefogást, az egységes cselekvést segítheti elô. i) Különös figyelem fordítódjon az ifjúság településért, helyi közösségért, vagy saját érdekcsoportjáért tenni akarását tükrözô kezdeményezések pozitív fogadására. j) Az önkormányzati ifjúsági feladatok ellátásának új keretét adja az önkormányzatok térségi együttmûködése. A közös célok, az anyagi eszközök koncentrálása hatékonyan segítheti az olyan feladatok megvalósítását, melyek feltételei egyedül nem biztosíthatók, illetve, amelyek térségi hatásmechanizmusa eredményesebben segíti az ifjúság igényeinek kielégítését. Közös ifjúsági referens, tanácsadói hálózat mûködtetése, az integrált intézmények ifjúságszakmai követelményeinek közös meghatározása, térségi ifjúsági programok kidolgozása, térségi ifjúsági tanácsok létrehozása, stb. mind eredményesen szolgálhatja az ifjúsági feladatok hatékony végrehajtását. k) Az ifjúság képviselôi és az állami szervek (rendôrség, gyámhivatal, igazságszolgáltatás, ÁNTSZ, stb.) munkatársai rendszeres találkozásának megszervezése sikeresen szolgálhatja a speciális ifjúsági problémák megoldását. l) A fiatalok képviselôivel közösen tárja fel az önkormányzat annak lehetôségeit, hogy az európai uniós források mennyiben segíthetik a helyi ifjúsági feladatok megoldását. Együtt nyújtsanak be pályázatokat a sikeresség érdekében. Az önkormányzatok mindezekkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy az ifjúság olyan jövôképet alakíthasson ki magának, amelyben látja jelenlegi problémái megoldásának lehetôségeit, és pozitív módon alakíthatja tartalmas felnôtt életének feltételeit. 23

A települési, kistérségi ifjúsági munka támogatásának speciális formái Robozné Schônfeld Zsuzsanna, Tata város alpolgármestere

Tata város a Közép-dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében található, a Tatai kistérség települése. Lakóinak száma 24 937 fô, területe 78 km2. Tata Város Önkormányzatát a város polgármestere és a 17 fôs választott képviselô-testület irányítja. A szociális, kulturális feladatokat a képviselô-testület humán és intézményi bizottsága koordinálja. Tatán három kisebbségi önkormányzat mûködik: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Német Kisebbségi Önkormányzat. A település gazdasági fellendítése mellett fontos szerepet kap a város lakóinak közösséggé kovácsolása és a fiatalok támogatása. Tata Város Polgármesteri Hivatala a szükséges munkamegosztás céljából a következô belsô szervezeti egységekre tagozódik: Közigazgatási és Szervezési Iroda, Pénzügyi Iroda, Városfejlesztési és Építési Iroda, Humánszolgáltatási Iroda. Az oktatási, szociális, kulturális, gyermek- és ifjúságpolitikai feladatokat a Humánszolgáltatási Iroda látja el. A város hosszú távú fejlesztési terve, a MAGYARY-TERV 3. fejezete Tata gyermekbarát és ifjúsági feladatait fogalmazza meg: „A város biztonságosabbá és barátságosabbá tétele a legkisebbek számára, új közösségi helyek kialakítása a fiataloknak, Gyermekbarát város. Egy újfajta, gyermekbarát szemlélet megalapozása és tettekre váltása reményében csatlakozott városunk az UNICEF „Gyermekbarát város” kezdeményezéséhez. A gyermekek ügyeit, a legkisebb tatai polgárok mindennapjait illetô nagyobb körültekintéssel, más szemlélettel, új szervezési ötletekkel, összefogással igyekszünk biztonságosabbá és barátságosabbá tenni. A „Gyermekbarát város” kezdeményezéshez való csatlakozással szeretne Tata egy olyan irányvonalat, követendô példát meghatározni, amely más városok számára mintaprojektként szolgálhat…”

Ismereteink szerint a „Gyermekbarát város” programmal, a fiatalságot érintô minden területre kiterjedô komplex program megvalósításával az országban nem foglalkozik egyik település sem. Budapesten 2007-tôl a fôpolgármester ösztönzésére megindult egy folyamat, ami a projekt célkitûzéseinek megvalósítását segítette volna. A további tervekrôl, a megvalósulásról nem találtunk dokumentumot, ezért feltételezzük, hogy csak egyes részelemeit tartották fontosnak a „Gyermekbarát város” átfogó feladatai közül. Az UNICEF Magyar Bizottsága, melynek célkitûzése, hogy fellépjen a gyermekek jogainak védelme érdekében, közremûködjön a gyermekek jogainak népszerûsítésében, a jogok hazai érvényesülésének elôsegítésében, információt nyújtson a gyermekek jogaival kapcsolatos nemzetközi gyakorlatról, együttmûködési szándéknyilatkozatot írt alá Tata Város Önkormányzatával. A 2008. május 24-én és 25-én a gyermekek jogairól és jóllétérôl szervezett nemzetközi konferencián az aláírók kifejezték abbéli szándékukat, hogy kölcsönös információszolgáltatással, rendszeres szakmai konzultációval együttmûködnek a „Gyermekbarát város” jól körülhatárolható, átfogó feltételeinek kialakításában. Ezen a konferencián került aláírásra Tata testvérvárosaival az a nyilatkozat, amiben a gyermekek jogainak tiszteletben tartásáról, jóllétük elôsegítésérôl és olyan intézkedésekrôl, amik a „Gyermekbarát város” program célkitûzéseibôl adódnak, tájékoztatják egymást. A negyedévente megjelenô elektronikus hírlevélben összegyûjtve találhatják az érdeklôdôk azokat a programokat, terveket, megvalósult feladatokat, amiket a testvérvárosok képviselôi fontosnak tartanak.

Tata Város Önkormányzati Képviselô-testülete a város rövid- és hosszú távú programjainak, stratégiájának kidolgozásakor fontos szerepet és feladatot szentel a fiatal generációnak. Elsôdlegesnek tartja, hogy a várost a fiatalok számára tegye vonzóvá, elismerve annak szükségességét, hogy a további fejlôdéshez elengedhetetlenül szükséges a tatai fiatalok helyben tartása, visszacsábítása. Az élhetô város fogalmában a fiatalok szerepe és jelenléte szükséges elem. Ennek érdekében komolyan véve a fiatalokat, ügyük kiemelt kezelésére a város a továbbiakban is kiemelt figyelmet szentel. 24

25

Tata Város Képviselô-testülete elfogadta 2009. január 28-ai ülésén a „Gyermekbarát város” 2009. évi intézkedési tervét. Az alábbi tevékenység megvalósítását tervezzük. 1. MOZGÁS! a) Dunántúli Kézilabda Diákolimpia szervezése b) Kistérségi Óvodások Úszóversenye c) Kamaszpark létrehozása – pályázat, kisebb projekt megvalósítása d) Az erdei tornapálya elsô állomásának felújítása e) Kerékpáros ügyességi pálya – a lehetôségek felmérésére. 2. MINT A MAKK! a) A védônôk megelôzô tevékenységének támogatása b) Almát minden napra!

26

27

3. FOGD MEG A KEZEM! a) „Partnerség a prevencióért” – testvérvárosi konferencia a kábítószerhasználat és egyéb káros szenvedélyek megelôzési lehetôségeirôl a gyermekek és fiatalok körében b) Párbeszéd a gyermekek jogaiért 4. JÓ SZÓVAL OKTASS! a) A helytörténet tantárgy oktatása az általános iskolák felsô tagozatán b) Óvodapedagógia szakmai együttmûködés és szakmai bázis mûködtetése 5. JÁTSZANI IS ENGEDJ! a) 1. „Dana-dana-dan” – avagy a Nagy Zenenap b) 2. A Keszthelyi utcai játszótér komfortossá tétele c) 3. A tatai Cimbora Klub további mûködtetése d) 4. Városi gyermeknapi rendezvények Tata Város Önkormányzata szervezésében e) 5. Játszóterek bekerítése, felújítása és bôvítése 6. KELL EGY HELY! a) Klubhelyiség kialakítása tatai diákok számára 7. MIÉNK A VÁROS! a) Az Új úton az oktatási intézmények elôtt gyalogos átkelôhelyek létesítése a gyermekek védelme érdekében. b) Városvédelmi diákcsapat mûködtetése c) „Kedves haza ez népének, mert áldott s kellemes” – vers- és novellaíró pályázat 8. HALLJUNK MINDEN HANGOT! a) Foglalkozások tartása a 12-18 éves korosztály tagjai számára gyermekjogi és általános emberi jogi kérdésekrôl b) Együttmûködés Tata Város Diákönkormányzatával c) A helyi televízióban a gyereknek és fiataloknak szóló mûsor folytatása. d) A tatai végzôs középiskolások közös ballagási ünnepsége e) Sulizáró buli a TAVIDÖK szervezésében f) „A gyerekekért – a gyerekekkel” – Tata és testvérvárosainak elektronikus hírlevele. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELÔ FIGYELMÜKET! Robozné Schônfeld Zsuzsanna alpolgármester, Tata Város Önkormányzata, Tel.: 34/588-685, E-mail: [email protected], www.tata.hu 28

Alternatív forrásteremtés Kósa András László szociológus, Közéletre Nevelésért Alapítvány

A társadalompolitikai váltást követô civil szervezeti intézményesülés, illetve önkormányzatiság megerôsítésének idôszaka egyértelmûen a forrásteremtést, mint „túlélési stratégiát” helyezte a középpontba. A 21. század legelejétôl, az Európai Uniós csatlakozás idôszakában pedig a közigazgatás és civil szféra mellett a gazdasági élet szereplôi is megismerkedtek a pályázatírás fogalmával, technikájával. Ma már mindenki „forrást teremt”, fundraising-el, hogy divatos szóval éljünk. Lépten-nyomon találkozunk azzal a jó szokással, hogy mindenki forráshiányra hivatkozik, miközben EU-források után ácsingózik, és mindezek mellett cégek alakulnak és élnek meg a piacon pályázatírásból. Nem ennek a létjogosultságát kérdôjelezném meg, sôt nem is arról szeretnék beszélni, hogy ez mennyire káros, vagy milyen módon veti vissza a civil szervezetek tevékenységét, bénítja meg az önkormányzati feladatellátást, vagy lehetetleníti el a gazdasági társaságok fejlôdését, sokkal inkább egyetlen szempontból, a helyi, települési ifjúsági életet szem elôtt tartva vizsgálnám meg néhány alternatív forrásszerzési lehetôséget. Mindenekelôtt azonban egy gyors fogalomtisztázásra térnék ki: • Forrásteremtés: minden olyan szervezett tevékenység, amelynek várt eredménye forrásokhoz, bevételekhez való hozzáférés. • Saját bevételtermelés: a szervezet által létrehozott javakkal való gazdálkodás (lehet anyagi vagy szellemi). • Adományszervezés: szervezett bevételgyûjtô tevékenység – harmadik szereplô bevonását feltételezi. A forrásteremtés technikái között a legismertebbek pedig a következôk: 1. Pályázatírás. A pályázatírás az egyik leginkább elterjedt forrásteremtési technika, amint már a bevezetôben is említettem, ma már pályázatírásra szakosodott cégek is vannak, sôt ez a „mûfaj” olyannyira elfogadott, hogy önkormányzatok nagyobb beruházásokhoz kapcsolódóan csak és kizárólag erre szakosodott pályázatíró, vagy tanácsadó cégek segítségével indulnak. Ami a települési szintû ifjúsági életet illeti, itt a legkülönfélébb pályázati lehetôségek állnak rendelkezésre a minimális „tudást” igénylô, akár informális ifjúsági csoportok által is igénybe vehetô Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, vagy a Regionális Ifjúsági Tanácsok által évi rendszerességgel kiírt, kisösszegû pályázatoktól egészen a jelentôs fejlesz29

téseket célul tûzô Norvég Civil Alap, vagy az európai uniós, Fiatalok Lendületben forrásokig. Nem is térnék ki erre hosszabban, hiszen ilyen jellegû tapasztalata szinte mindenkinek van, illetve rövid idôn belül szert lehet rá tenni, majd ezt követôen rohamosan lehet fejlôdést elérni a területen. Ráadásul a pályázatírás technikájának ma már könyvtárnyi (szak)irodalma van. 2. Adománykérés: adománykérô levél, brosúrák, szórólapok, bemutató anyagok, adománykérô csomagok, reklámok, 1%-os kampány. Ez a forrásteremtô technika már jól körülhatárolt befektetést igényel a mûködtetô részérôl, hiszen nem csupán a pályázat megírásának humán költsége merül fel, hanem a nyomtatás, eljuttatás költségétôl egészen a kampánytervezésig. A helyi szintû civil kezdeményezések igencsak sikeresek szoktak lenni az 1%-os személyi jövedelemadó felajánlások terén, akkor is, ha az adott település igencsak kicsi, így a felajánlható SZJA sem túl nagy. Az adománykérô csomagok összeállításához egyrészt kreativitásra van szükség, hiszen olyan „csomagokat” kell összeállítani, amelyeknél a fô szempont, hogy harmadik fél számára szól. Itt egybôl megragadják a címzett figyelmét és az illetô valóban szán rá néhány percet, hogy megismerje a csoportot, tevékenységet, akkor is, ha nincs konkrét kapcsolata a témához sem. Ugyanakkor a megfelelô megszólításon túl ennél a résznél fontos, hogy a szervezet, csoport, esemény képes legyen bemutatni azt a társadalmi szempontból értékes tevékenységet, amelyre az adományozótól forrást remél. Itt több szempontot is figyelembe kell venni, természetesen a mostani szûk keret nem ad lehetôséget ennek kifejtésére, viszont érdemes körülnézni a terepen, hiszen több sikeres példa is létezik. 3. Szponzorkeresés. Ezen harmadik technika esetén a lehetséges szponzorok felkutatása mellett a személyes találkozó a legfontosabb szempont, mindenképpen érdemes arra törekedni, hogy forrásszükségletünket személyesen tudjuk elmondani, prezentálni a támogató, döntéshozó felé. A szponzor oldaláról tekintve a dolgot, ma már társadalmi elvárás a gazdasági szereplôk társadalmi szerepvállalása. Ennek megfelelôen a magukra valamit is adó cégek erre konkrét stratégiát dolgoznak ki, és azt igyekeznek ismertté tenni a társadalmi környezetben, ahol tevékenykednek. 4. Akció: utcai adománygyûjtés, jótékonysági rendezvény. Az egyik leggyakrabban ismert formája a közoktatási intézmények báljai, amelyek során a szülôk, rokonok tartalmas kulturális és/vagy kulináris program mellett kapnak lehetôséget arra, hogy az adott oktatási intézményt támogassák. Az utcai adománygyûjtés mindenekelôtt az úgynevezett kisegyházak részérôl ismert, akik szociális akciójuk támogatásához kérik a járókelôk támogatását. De te30

lepülési szinten is ismert ez a forrásteremtési technika, amikor némi „ingyenes” teaosztás mellé a járókelôk támogatását kérik, miközben a támogatandó projektet is bemutatják. 5. Hitel. A pénzügyi válság idején nem a legideálisabb forráshoz jutási technika, de a pályázati pénzek kifizetése kapcsán felmerült közigazgatási csúszások idején több civil szervezet is fordult banki hitelhez projektjének finanszírozása kapcsán. Az erôsen gazdasági szemléletû forrásszerzés természetesen a nagyobb civil szervezetek terepe, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a települési ifjúsági munka kapcsán igen gyakran lehet megszólítani bankfiókokat, hogy kedvezményes hitellel támogassanak már megnyert, szerzôdéssel igazolt, de még nem finanszírozott programokat. És természetesen azt se felejtsük el, hogy ma már a civil szféra pénzügyforgalma statisztikailag mérhetô arány, így mint olyan, mindenképpen a pénzügyi szféra figyelmébe is kerül. 6. Részvételi díj: rendezvények belépti díja. A jótékonysági rendezvényeken túl a szervezetek rendezvényeit a bekerülési költség részvételarányos megosztása is egy forrásteremtési lehetôség. Ma már több olyan civil rendezvény van, amely pusztán a belépti díjakból finanszírozza mûködését. Ilyen eseményként indult a Sziget Fesztivál is – amely alapvetôen mégiscsak civil kezdeményezésbôl indult gazdasági vállalkozás –, de ilyen szokott lenni az egyetemista bulik egy része is, illetve egyes képzési tanfolyamok. 7. Vállalkozás. Olyan aktív gazdasági tevékenység folytatására gondolok, amely a nyereségét céljai megvalósítására fordítja, vagyis nem osztja szét a nyereséget tagjai között. Több civil szervezet bocsátja áruba szervezési felkészültségét annak érdekében, hogy forrásokhoz jusson, amelyekbôl céljait meg tudja valósítani. Például: a gyôri Mediawave fesztivál szervezô csapata év közben rendezvényszervezést vállal. De ilyen jellegû tevékenységgel lehet találkozni egy-egy közoktatási intézmény diákönkormányzata részérôl is, amikor bizonyos kreditek, bónusz-pontok érdekében vállalnak a konkrét tanórán túli, de iskolához kapcsolódó tevékenységeket. Lásd a budapesti Konytfa utcai közoktatási intézményt. A vállalkozás legfontosabb szempontja, hogy folyamatos pénzügyi kontrollt igényel, de ez nincs másként a mindennapos mûködéssel rendelkezô civil szervezetek életében sem. 8. Önerô. A saját források felhasználása, újrabefektetése lehet egy olyan forrásteremtési lehetôség, amely befektetése az esemény után többletbevételt hoz. És természetesen ennél a résznél komoly szerepet kap a humán erôforrás, illetve az eszközpark használata is. 31

9. Bevétel termelése: termék, szolgáltatás el- vagy bérbeadása, szerzôdéskötés. A civil szervezetek egyik gyakori jellemzôje – a kritikai szemlélet mellett – az önkormányzatoktól, vagy központi közigazgatástól való feladatátvállalás. Egy ilyen jellegû, a szervezet céljaihoz szorosan kapcsolódó szerzôdés nagyban segítheti az anyagi stabilitás megteremtését. Illetve ehhez kapcsolódik a civil szervezetek, polgárok számára tudatosan vállalt és megvalósított szolgáltatás. Példaként érdemes a teleházakat megemlíteni. 10. Tagdíj. Ma már mûködnek olyan jól bejáratott civil szervezetek, amelyek tagdíjból tartják fent intézményüket, illetve valósítják meg céljaikat. Tipikusan ilyen szervezetek a szabadidôs, vagy hobbi tevékenységekkel foglalkozó civil kezdeményezések, amelyekhez való tartozás egyrészt presztízst jelent, másrészt pedig jelentôs anyagi hozzájárulást feltételez. Amint a fentiekbôl is láttuk, több olyan példa van, amely mûködôképes a forrásteremtés területén. Természetesen nem jelenti azt, hogy minden lehetôség bármely civil szervezet esetében megvalósítható, viszont némi kreativitással, stratégiailag átgondolt pénzügyi tervvel nemcsak pályázati forrásokra lehet támaszkodni, hanem alternatív lehetôségeket is fel lehet térképezni. Ehhez viszont fontos, hogy az állami/önkormányzati forrásokon túl, kicsit távlatokba tekintve végig tudjuk gondolni, hogy céljaink megvalósítására honnan tudunk forráshoz jutni. Itt érdemes az üzleti források (szponzorálás) mellett a magánforrásokat (1%, mecénás) is felkutatni, illetve számba venni a saját forráslehetôségeket (önerô) is. További információ: www.kozeletre.hu

32

1. szekció Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági szakmafejlesztési folyamatokról szekcióvezetôk: Bodor Tamás fôosztályvezetô-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium és Letenyeiné Mráz Márta igazgatóhelyettes, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

A szekciómunka során a résztvevôk tájékoztatást kaptak arról, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlôségi szakállamtitkárságának Gyermek és Ifjúsági Osztálya milyen folyamatokat indított el és tart fent 2009-ben. Bodor Tamás szólt a Nemzeti Ifjúsági Stratégia elfogadásának fontosságáról és kihívásairól. Kiemelte, hogy az ifjúság erôforrásként való kezelése, az ifjúság érdekeinek figyelembevétele és érvényesítése az egyes szakpolitikák megalkotásakor elengedhetetlenül fontos. Az állami ifjúságpolitikában a primer prevencióra kell a hangsúly helyezni. Ne csak akkor lássa az állam a fiatalt, ha már baj van. Az elsôdleges megelôzés e tekintetben a gyermek és fiatal formálódó személyiségét érô különféle veszélyes folyamatok kialakulásának okait elôzi meg a rendszeres szabadidôs tevékenység szervezésével, a kortárs kapcsolatok, közösségek, az alkalmazkodó együttlét képességének (döntéshozatal és felelôsségvállalás) kialakításával és fejlesztésével és az aktív, öntevékeny életmód elôsegítésével. A szakmafejlesztés megvalósult lépései között emelte ki a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központok tavalyi létrejöttét, amelyek segítséget nyújtanak a kialakuló Integrált Közösségi Szolgáltató Terek mûködéséhez, illetve közremûködnek az állami ifjúsági feladatok végrehajtásában. Következô jelentôs feladat a címbirtokosi jogosultsággal rendelkezô kistelepülések Integrált Közösségi Szolgáltató Tereinek (mintegy 900) módszertani támogatása, mert ezekben is kötelezô az ifjúsági feladatok ellátása. A finanszírozási lehetôségek tekintetében szólt azok átsrukturálódásáról (a hazai csökkenése mellett beléptek EU-s források), mely kihívásokra a szektornak még jobban fel kell készülnie. Ezt követôen bemutatásra került a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat tevékenysége, amely az állami ifjúságpolitikai folyamatok operatív megvalósítója.

33

A magyarországi ifjúsági munka és szolgáltatások innovációs és kompetenciaközpontja, mely a hazai és nemzetközi eszközrendszerek mûködtetésével, az ifjúsági és ifjúságsegítô közösségek, szervezetek, ifjúsági szakemberek és kompetenciáik, továbbá az ifjúsági szolgáltatások fejlesztésével és elismertetésével járul hozzá a fiatalok társadalmi felelôsségvállalásához, társadalmi részvételük erôsítéséhez. Támogatja az állami-önkormányzati, civil és gazdasági szektor ifjúságügyi (ifjúsággal, ifjúsági munkával kapcsolatos) együttmûködését a demokrácia minôségének javítása, a társadalmi kohézió illetve a versenyképes, fenntartható, tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. Stratégiai célok • Ifjúsági munka és az ifjúsági munka szakmafejlesztés • A fiatalok társadalmi részvételének fejlesztése • Az ifjúsági munka és az ifjúsági munka szakma társadalmi elismertetésének támogatása Szolgáltatásaink: • Regionális és települési tervezési folyamatok szakmai támogatása • Forrásteremtés, forrásfelvevô képesség fejlesztés • Információnyújtás és tanácsadási ifjúsági közösségek számára • Párbeszéd programokban és érdekérvényesítési kezdeményezésekben való részvételre ösztönzés • Euroregionális, határ menti, regionális és kistérségi együttmûködések fejlesztése • Ifjúságkutatás • Képzések tervezése, szervezése és közvetítése a regionális programok, a térségi és a helyi projektek eredményes megvalósítása érdekében • Önszervezôdések ösztönzése, közösségfejlesztés; • Mobilitás – országos szakmai lap A Kapcsos könyv pályázati felhívását ismertette dr. Nagy Ádám, melyrôl részletes tájékoztatás található a kiadványban. Az Ifjúság 2008 kutatás anyagából egy-két gondolatot ragadott ki Bauer Béla az SZMI Ifjúságkutató Osztályának vezetôje. A kutatás Gyorsjelentése hamarosan elérhetô lesz az érdeklôdôk számára.

Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Módszertani Kézikönyv Dr. Nagy Ádám

I. A projekt környezete A Mobilitás és az ISZT, mint az ifjúságügy állami és civil szeletének egy-egy meghatározó szereplôje arra szánta el magát, hogy az ISZT által is legitimált Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka címû elméletalkotó mû mellé egy módszertani kézikönyvet közösen hozzon létre. A fent hivatkozott címû projekt tulajdonképpen három kötetet takar: a 2008-ban megjelent „tankönyvet”, a 2010-re tervezett szöveggyûjteményt, és az alábbiakban kifejtett, idén megjelentetni szándékozott módszertani kézikönyvet. A Módszertani kézikönyv jelezve, hogy az ifjúságügy dinamikus és nem statikus rendszer úgynevezett kapcsoskönyv formátumban lát majd napvilágot. A kapcsos könyv olyan cserélhetô, bôvíthetô forma, amelynek az ún. kapcsa jelenik meg elsôként, majd a késôbbiekben (anyag, idô, energia, pénz függvényében) jelenik meg a beltartalom. II. A projekt célja Olyan módszertani gyûjteményt létrehozni, amely a tankönyv elméletalkotó jellegét kiegészítve gyakorlati-módszertani támogatást ad az ifjúságsegítôknek, ifjúsági szakértôknek. III. Célcsoport Az ifjúsági szakma érintettjei (és nem az ifjúsági korosztályok): (hallgatók, kutatók, állami szakértôk, civil szakértôk, ifjúsági referensek, oktatók, határterületek bennfentesei stb.) kb. 50001 fô. IV. Szerkezet A könyv az alábbi 21 fejezetet öleli fel, két nagy csoportban: I. Ifjúsági munka 1. Nem-formális, informális tanulás 2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs és felnôtt segítés, coaching, információ és tanácsadás 3. Közösségfejlesztés 1 500 ifjúságsegítô, 500 hallgató, 250 ifjúsági referens, 100 döntéshozó, 500 helyi politikus, 100 kutató, 150 oktató, 2000 civil szervezeti vezetô, 500 ifjúsági házakban foglalkoztatott, 250 szakértô, 500 teleházas-ifjúsági klubos, továbbá a családsegítôk és a gyermekjóléti szolgálatok, határterületek szakértôi stb.

34

35

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági munka Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi Mobilitás és interkulturális tanulás, Önkéntesség és önszervezôdés segítése – Civil ifjúsági munka Ifjúsági projektmenedzsment Kreativitás és önkifejezés Megelôzés Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok) 12. Virtuális ifjúsági munka II. Ifjúsági Szakma 1. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek) 2. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság 3. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, monitoring 4. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés 5. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete 6. A civil ifjúsági szektor 7. Az üzleti és az ifjúsági szektor 8. Fogalomtár 9. Szakmai irodalom – Webográfia A fejezetek felépítése a) Általános tudnivalók – gyakorlati, módszertani megközelítésrôl általában b) Tudás, készség, attitûd – milyen ismeretek szükségesek, milyen készségek kellenek a munkához, és milyen készségeket fejlesztünk az érintettekben, valamint milyen a jó és rossz hozzáállás/attitûd c) Gyakorlatok – módszertani gyakorlatok leírása d) Jó példák – hazai és ahol kell nemzetközi meglévô jó példák, jó gyakorlatok leírása V. Terjesztés A kapcsok a 2009-es nagyrendezvényeken (T&I, ISZOT stb.) és a www.mobilitas.hu és www.ifjusagugy.hu címen kerülnek ingyenesen, de kérelem ellenében kézbe. A tartalom az elsô évben ingyenesen kerül postán a kapcsok tulajdonosaihoz, a késôbbiekben a weben ingyenesen nyomtatható, a nyomdai elôállítás az anyagiak függvénye. 36

2. szekció A 2009. évi gyermek és ifjúsági mintaprojektek bemutatkozása szekcióvezetôk: Majzik Balázs vezetô tanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium és Veres Judit Inez irodavezetô, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Ebben az évben immáron harmadszor került kiírásra „Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím”, mellyel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai szervezeti egysége el kívánta ismerni a gyermek és ifjúsági területen kimagasló, innovatív, újszerû megközelítéseket alkalmazó olyan projekteket és szolgáltatásokat, amelyek szakmai megalapozottságuknál, módszertani kidolgozottságuknál, valamint gyakorlati bevezetettségüknél fogva adaptálhatók más szervezetek munkáihoz is. Természetesen voltak már korábban is eredményesen mûködô módszerét tekintve egyedinek tekinthetô – mások számára követendô – példát mutató programok, képzések, folyamatosan mûködô szolgáltatások, azonban a kritériumrendszer, amely alapján mintaprojektnek tekintettük ôket, máig pusztán a szokásjogra épültek. Szakmai zsûri bevonásával a korábban is jegyzett, de még a minisztérium által hivatalos formában nem deklarált projektek a jelenlegi szempontok alapján monitorozáson estek át. Mind a korábbiak, mind az újak közös nevezôje, hogy a részvevô fiatalok tájékozottsága nô, és/vagy lehetôvé teszi a hasznos és tartalmas szabadidô eltöltést, a helyi vagy tágabb közösség fejlôdését, kapcsolataik kialakítását és fejlesztését, az érdekképviselet, az érdekérvényesítés megvalósítását, a különbözô ártalmak megelôzését, kezelését a szolidaritás, a demokrácia és az európai értékek mentén. Pályázati azonosító IFJ-MP-08-0004

Pályázó neve Tata Város Önkormányzata

IFJ-MP-08-0014

Kulturális Életért Észak-Alföld Közhasznú Egyesület Nagyító – Középiskolások Dél-Alföld Iskolán Kívüli Képzése – Alapítvány Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány KözépMagyarország Budapest Fôváros VII. kerület KözépErzsébetváros Önkormányzata Magyarország

IFJ-MP-08-0021

FJ-MP-08-0009 IFJ-MP-08-0016

Régió Közép-Dunántúl

1. ábra a 2009. év gyermek és ifjúsági mintaprojektje cím nyertesei

37

Projekt címe Tata „Gyermekbarát város“ „Média modell a Mustárházban“ „Itt és most“ Személyiség- és közösségfejlesztés 72 óra kompromisszum nélkül Diákönkormányzati tábor

I. DÉL-ALFÖLD

III. ÉSZAK-ALFÖLD

Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP-08-0021 Szervezet neve: Nagyító – Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése – Alapítvány

Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP-08-0014 Szervezet neve: Nyíregyháza Kulturális Életéért Egyesület, Nyíregyháza

A Nagyító programot 1995-ben indította el a Nagyító – Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése – Alapítvány. A program célja a résztvevô fiatalok személyiségének és közösségének fejlesztése. Elsôdleges célcsoportjaik a középiskolások, az önkéntesek, akik a középiskolás képzéseken csoportvezetôi feladatokat látnak el, az ifjúságsegítôk és a pedagógusok.

Az egyesület 2002-ben alakult. 2005-ig több száz ifjúsági és társadalmi rendezvényt, koncertet szerveztek fiataloknak. 2006-tól Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából feladatellátás keretében mûködtetik a Mustárház – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát. Egyesületük 10 tagból áll, médiacsoportjuk 25 tagú. A három éve sikeresen mûködô Mustárház szolgáltatásai: információ szolgáltatás a HAYICO rendszerét követve, ingyenes internethasználat, olvasósarok, házi könyvtár, tanulórészleg, ezen kívül elôadásokat, koncertsorozatokat, táncházat, fesztivált szerveznek. 2008. évben a város önkormányzatától megbízást kaptak arra, hogy ellássák a Mustárház keretein belül a város komplex ifjúsági feladatait.

Fô tevékenységünk a Nagyító program, amelynek keretében hétvégi bentlakásos tematikus képzéseket szerveznek és tartanak kamaszok számára. 2007-ben három városban 60-60 órás kortárssegítô képzést tartottak. Évenként közel 50 önkéntessel kötnek szerzôdést, akik programjaik lebonyolításában segédkeznek. 2005 óta mûködnek együtt a felvidéki magyar egyetemisták szervezetével, a Diákhálózattal, a felvidéki középiskolásoknak négy hétvégébôl álló diákönkormányzati képzést tartanak évente. További szakmai együttmûködést alakítottak ki, Erdélyben hat városban mûködnek csoportok/szervezetek, amelyek nagyítós programokat szerveznek a helyi középiskolásoknak. (Szatmár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kolozsvár). Német, erdélyi és felvidéki partnereinkkel évente találkozókat tartanak és közös módszertani fejlesztéseket hajtanak végre.

A médiaprogramjuk több szempontból is példaértékû, konkrét célokat tûznek ki, és végre is hajtják terveiket. Az ORTT 2008.12.01-én kelt hatósági ellenôrzése során a következô megállapításokat tette: „A rádió mûsorait fiatalok készítik igényesen, jó színvonalon. A hallottak alapján leszûrhetô, hogy a szerkesztôi munkában a helyi mûsorkészítôkön kívül szerepet vállalnak „cserediákok” is, akik a különbözô nyelvleckék összeállításában (is) segédkeznek. A szokatlanul gazdag mûsorkínálatban, a rádiókban megszokott mûsorok mellett helyet kaptak valódi „csemegék” is. (…) a mûsorban felsorakoztatott témák, információk és a zenei kínálat is alkalmas volt arra, hogy a vételkörzetben élô, 15-25 év közötti korosztály információs, kulturális, tudományos, mûvészeti érdeklôdését kielégítse.” Együttmûködô szervezet neve: Nyugat-dunántúli RISZI – Sipos Gyôzô

38

39

V. KÖZÉP-DUNÁNTÚL

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG

Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP-08-0004 Szervezet neve: Tata Város Önkormányzata

Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP-08-0009 Szervezet neve: Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány

Tata Város Önkormányzatának Képviselô-testülete a város rövid- és hosszú távú programjainak, stratégiájának kidolgozáskor fontos szerepet és feladatot szentel a fiatal generációnak. Elsôdlegesnek tartja, hogy a várost a fiatalok számára vonzóvá tegye, elismerve annak szükségességét, hogy a további fejlôdéshez elengedhetetlenül szükséges a tatai fiatalok helyben tartása, illetve visszacsábítása. Az élhetô város fogalmában a fiatalok szerepe és jelenléte szükséges elem. Ennek érdekében komolyan véve a fiatalokat, ügyük kiemelt kezelésére a város a továbbiakban is kiemelt figyelmet szentel.

A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház közös elhatározással megalapította az Ökumenikus Ifjúsági Irodát (ÖKI). 2001 óta bejegyzett, közhasznú jogi háttere az ÖKI Alapítvány. A „72 óra kompromisszum nélkül” címû projekt nem csupán egy háromnapos akció. Felelôsségre neveli a fiatalokat a körülöttük élô emberek és az ôket körülvevô természeti környezet, a világ problémái iránt. A projekt hosszú távú céljai között fontos hangsúlyt kap a felelôs állampolgárságra nevelés.

Magyarországon eddig még egy település sem rendelkezik „Gyermekbarát város” programmal, a gyermekeket és fiatalságot érintô minden területre kiterjedô komplex program megvalósításával. Az UNICEF „Gyermekbarát város” címû mozgalmát alapul véve alakították ki a gyermekek és fiatalok aktív részvételén alapuló programot, amelyet a település vezetôi is és a gyermekek is magukénak éreznek. Együttmûködô szervezet neve: UNICEF Magyar Bizottsága

40

A projekt megvalósításában az ország 18 megyéjének 72 településén 2200 fiatal vett részt. Harminc önkéntes helyi koordinátor, többségében laikus fiatalok vállalták a szervezést egy-egy megyében. A projekt nem csupán a fiatalokat érte el, hanem felnôttek, idôsebbek, sôt gyerekek is bekapcsolódtak. Fontosnak tartották, hogy hátrányos helyzetû fiatalokat is bevonjanak a projektekbe, elôsegítve ezzel az integrációs folyamatot az ifjúság körében. A sikerhez hozzájárult, hogy megmozgatta a fiatalokon kívül a polgármestereket, az iskola- és óvodavezetôket, az ifjúsági és karitatív szervezeteket, csatlakoztak kisebb-nagyobb cégek, magánszemélyek is. A „72 óra kompromisszum nélkül” címû programban résztvevô fiatalok bebizonyították, hogy képesek a közjóért nagylelkûen idôt és energiát áldozni. Együttmûködô szervezet neve: Katolikus Karitász 41

Pályázati azonosító (kategóriakód és sorszám): IFJ-MP-08-0016 Szervezet neve: Budapest Fôváros VII. Ker. Erzsébetváros Képviselô-testületének Polgármesteri Hivatala

3. szekció Fiatalok az önkormányzatokban – workshop a gyermekjogi cselekvési terv kapcsán szekcióvezetôk: Debreczy Márta szakmai fôtanácsadó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium és Kósa András László szociológus, Közéletre Nevelésért Alapítvány

Gyermekjogi Cselekvési Terv – Település és ifjúsága konferencia (beszámoló) A Település és ifjúsága konferencián került sor a Gyermekjogi Cselekvési Tervhez kapcsolódó következô szekcióülésre, Fiatalok az önkormányzatokban címmel. Most az önkormányzati tisztségviselôk, szakemberek, ifjúsági referensek voltak a célcsoport, de jelen voltak a gyermek- és ifjúsági önkormányzatok képviselôi is.

Az önkormányzat a fiatal lakosság megtartása, vonzása érdekében önként vállalt feladat keretében több intézkedést is tett (pl.: ingyenes jogosítvány, nyelvvizsga, wifi közterületeken, kerékpártárolók elhelyezése, stb.). Egyik legjelentôsebb vállalt ilyen feladata, a Cseresznye Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda mûködtetése. Az iroda, mint a széles körû információs és tanácsadó szolgáltatás, értékteremtô komplex szabadidôs programok, tehetséggondozást és felzárkóztatást elôsegítô szolgáltatások, szociális és integrációs programok helyszíne, 2007 februárjában kezdte meg mûködését, azóta tagja lett a Budapesti Ifjúsági Irodák Szövetségének, és a nemzetközi EURODESK hálózatnak. Legsikeresebb tevékenységeik, az egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztését szolgálja, hogy segítse a fiatalok társadalmi felelôsségvállalását, részvételét. Bátorítja a hátrányos helyzetû fiatalok bekapcsolódását, programjaival sokat tesz a hátrányos megkülönböztetés ellen. Sikeres tevékenységük a kerületi diákönkormányzatok tagjainak és vezetôinek képzése, segítése, a diákönkormányzati tábor megszervezése. Együttmûködô szervezet neve: Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ

42

Helyzetértékelés: A szolnoki Gyermektanács a településen mûködô általános iskolák városi szintû szervezôdése, amely minden évben újraalakul, mivel többnyire a 8. évfolyam képviselôi kerülnek be, akik egy évvel késôbb már a középiskolások képviseleti rendszerében, a városi diáktanácsban folytatják munkájukat. A polgármester félévente találkozik a Gyermektanács képviselôivel, illetve a Gyermektanács a közoktatási tanácsba is delegál képviselôt. Szolnokon 2008 tavaszán elfogadták az ifjúsági koncepciót, amelynek megalkotásában, külsô szakértôként részt vett Beke Pál. Ennek kapcsán alakult meg a Szolnoki Ifjúsági Tanács, a 2008–2009-re tervezett cselekvési terv pedig itt tekinthetô meg: Cselekvési Terv 2008–2009-re Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Ifjúsági Koncepciójának végrehajtásához. Pesterzsébeten a Pedagógiai Intézet (PEPI) patronálása mellett mûködik kerületi szinten a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat (PIGYÖ), amelynek keretében információközvetítésre kerül sor. Ugyanakkor a PEPI a diákönkormányzatot segítô pedagógusok munkaközösségi foglalkozásainak is helyet ad. Havi rendszerességgel vannak programjaik, illetve elôadásokat, tanfolyamokat és tréningeket is szerveznek úgy a diákok, mint a pedagógusok számára. A tatabányai és bábolnai résztvevôk vonatuk indulása miatt csak bemutatkozásig jutottak, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ôk a pécsváradi találkozón is jelen voltak, így abba a beszámolóba már bekerült véleményük.

43

Javaslatok: 1. A települési szintû gyermek és ifjúsági önkormányzatok mûködéséhez szükséges egy alapmag, akik a késôbbiekben a folyamatot generálják, alakítják. Ennek elôfeltétele a közösségépítés, amely a továbbiakban a konkrét programterv kialakításában kap „formát”. 2. Ugyancsak fontos az önkormányzat részérôl érkezô támogatás, amely nem kifejezetten és kizárólagosan anyagi támogatást jelent, hanem akár egyéb erôforrásokat, illetve fontos az ifjúsági referens ide vonatkozó tevékenysége. Itt fogalmazták meg a résztvevôk, hogy teljesen önálló munkakörré kellene alakuljon az ifjúsági referens, nem pedig egyéb csatolt részek mellett kellene ezt ellássa. 3. Nincs rendszere a finanszírozásnak, ami egyszerre két dolgot is jelent a szekcióban résztvevôk szerint: egyrészt forráshiányos a terület, másrészt pedig a meglévô források felhasználása olyan plusz adminisztrációs feladatokat ró a mûködtetôkre, amely ellehetetleníti a rendszer fenntartását és mûködtetését. Az ajánlások szövegszerû megfogalmazása: a) A gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó szakemberek – pontosan körülírt feladattal – önálló, nem kapcsolt munkakörben dolgozzanak az önkormányzatoknál, illetve azok megbízásából úgy, hogy megoldódjon a területet jellemzô forráshiány, valamint a rendelkezésre álló források körülményes felhasználásának problémája. b) A gyermekek és fiatalok minél teljesebb körû bevonása: – személyes kapcsolatokon keresztül, – jó programok megvalósításával, – ifjúsági koncepció keretében, – cselekvési terv által. Résztvevôk: a szekcióra alapvetôen három „csoport” jelentkezett. Egyrészt a tatabányai, bábolnai DÖK vezetôk középiskolás csoportja, másrészt pedig a szolnoki Gyermektanács általános iskolás képviselôi. Külön csoportként pedig a szolnoki ifjúsági referens, illetve a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet képviselôje.

4. szekció Települési ifjúsági koncepciók, ifjúsági referensek helye és szerepe a települési-kistérségi, megyei, regionális ifjúsági munkában szekcióvezetôk: Beke Pál népmûvelô/közösségfejlesztô, Székely Levente szociológus, Takácsné Pálhegyi Beáta ifjúsági referens

A szekciómunka elején, bevezetô gondolatként annak a folyamatnak az áttekintésére került sor, mely a ’90-es évek közepén indult és az ifjúsági referensek, mint önkormányzati – általában köztisztviselôi státuszban dolgozó – munkatársak megjelenéséhez vezetett. Azok a pályázatok (ISM/GYISM - BM néven emlegetett pályázatok) generálták elsôdlegesen e speciális szakterület megjelenését a közigazgatásban, melyek az önkormányzatokat próbálták arra motiválni, tekintsék a fiatalokat partnernek a településen, a kistérség vagy a megye életében, a korosztály sajátos élethelyzetére a korábbiaktól eltérô módon – ne csak az oktatási vagy a szociális ágazat adta lehetôségekkel – reagáljanak. Mind az akkori pályázati kiírások általános megfogalmazása, mind az elôzmények, hazai tapasztalatok nélküli sajátos feladat, illetve a szakterület jogszabályi környezetének hiánya miatt az ország különbözô pontjain különbözô célokkal, általában csatolt munkaként – oktatási, kulturális, sport vagy civil szférához kapcsolódó feladatként - ritkán önálló munkakörben kezdtek dolgozni az ifjúsági referensek (ifjúsági ügyintézôk, ifjúsági koordinátorok). A helyzet adta szakmai szükséglet hívta életre akkor azt a munkacsoportot, mely megpróbálta kidolgozni a munkakörhöz kapcsolódó feladatrendszert, illetve ajánlásokat fogalmazott meg. A munkacsoport egy ideig egyesületi formában Ifjúsági Referensek Országos Egyesülete néven mûködött. Az elkészített munkaanyagok alapul szolgáltak a késôbbi felelôs minisztériumok által kiadott módszertani kiadványokhoz. A kezdetek óta eltelt közel másfél évtized alatt egyértelmûvé vált, hogy az önkormányzati ifjúsági munka mind horizontális, mind vertikális szinten sokszínû és összetett. Általános megállapítások tehetôek, szakmai standardok kialakíthatóak, de minden helyzetre, településtípusra egy az egyben adaptálható mintát, receptet nem lehet leírni. A szekció arra vállalkozott, hogy korreferálóihoz kapcsolódóan, konkrét példák alapján mutassa meg a megyei, kistérségi illetve települési szintû feladatellátás hasonlóságait és különbségeit: Dr. Erdeiné Gergely Emôke, a Békés Megyei Ön-

44

45

kormányzatnál végzett munkáját ismertette, Bihariné Asbóth Emôke, mint Csurgó korábbi polgármestere, e sajátos szemszögbôl mutatta be a feladatellátás nehézségeit és eredményeit, érintve a kistérség problémáját. Böröcz Lívia kettôs minôségében szerepelt: egyrészt, mint Pécsvárad ifjúsági referense, illetve a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok Országos Találkozójának szervezôje. A korreferálók sorát Diósi Pál és Molnár Zsuzsanna közös elôadása zárta, akik a Zuglóban végzett ifjúságkutatás folyamatának ismertetésével arra is rávilágítottak, mennyiben alapozhatja meg a hatékony munkát az adott település ifjúságának helyzetfeltárása, illetve a fiatalok véleményének tudatosan rendezett formában történô kikérése. A résztvevôk kézbe vehették a kutatáson alapuló, annak egyik eredményeként létrejött önkormányzati cselekvési tervet is. A korreferálónk elôadásának hitelességét erôsítette, hogy kísérôik között szép számmal jelentek meg azok a fiatalok, akikkel nap mint nap együtt dolgoznak. Így a hallgatóságban felmerülô kérdésekre közvetlenül a fiatalok is választ tudtak adni. Az elôadásokat követôen számos résztvevô fogalmazta meg az igényt, mely szerint több lehetôséget kellene teremteni a tapasztalatcserére. A személyes jellegû, az egyéni szakmai kérdéseket felvetô és megvitató találkozásokra a minisztérium fôosztálya által szervezett referensi értekezletek nem alkalmasak, azokat kötetlenebb formában kellene megszerveznie vagy a felélesztett/újjáalakított ifjúsági referensi egyesületnek, vagy az azóta alakított szabadabb struktúráknak, például az ISZT-nek (Ifjúságügy Szakértôinek Társasága). A Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár, mint szakmai portál is rendelkezésre áll természetesen bármiféle eszmecsere, kérdés/válasz megszervezésére és lebonyolítására. A szekció résztvevôi által megfogalmazott ajánlás a szociális és munkaügyi, valamint az önkormányzatokért felelôs kormányzati tárcák közti együttmûködés elmélyítésének fontosságát emelte ki a feladatellátás eredményességének növelése érdekében.

nyainak ápolásában, továbbá aktív szerepet vállal Pécsvárad közéletében. Mindezt a kétévente (a 15–29 éves korosztályból) megválasztott 10 fô állandó létszámmal és programonként változó létszámú segítôkkel. A PIFÖ mûködése ösztönzi a helyi fiatalokat, hogy tényleges alakítói legyenek szûkebb környezetüknek és az ebben zajló társadalmi életnek. A fiatalok közösségi életbe való szervezett bekapcsolódása Európa-szerte elismert igény, meg kell ismerniük a felnôttek által mûködtetett demokratikus intézményrendszert, mûködtetését, hiszen elôbb-utóbb ôk is felnôtté válnak, és nekik kell mûködtetniük a helyi társadalom rendszereit. Az ifjúsági önkormányzat tevékenysége követendô példát mutathat a felnövekvô gyermekeknek is, akik folyamatosan és szervesen bekapcsolódva a szervezet munkájába, (ezen keresztül pedig a település életébe) továbbvihetik és gazdagíthatják a helyi kultúrát, aktívan alakíthatják életüket. A PIFÖ Pécsváradon kívül gyümölcsözô kapcsolatokat alakított ki a régió és az ország, valamint a szûkebb környezet ifjúsági szervezeteivel: például csatlakozott a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok Társaságának Dél-dunántúli Regionális Tagozatához, évente részt vesz a országos és regionális képzéseken, az utóbbi években a regionális találkozó szervezôje, segítette újabb ifjúsági önkormányzatok létrejöttét, például Berkesden és Szilágyon. Annak ellenére, hogy az ifjúsági önkormányzat nem az elsôk között alakult meg, példaértékû a folyamatos, kiegyensúlyozott civil ifjúsági munka, hiszen számos példa van, amikor az ifjúsági önkormányzat megszakította tevékenységét – akár a fiatalok inaktivitása, akár a felnôtt segítô hiánya miatt. Az infrastrukturális hátteret a mûvelôdési központ adta, amely nélkülözhetetlen volt, éppúgy, mint a személyes szakmai segítség. Szerencsés, hogy a városi önkormányzat támogatást nyert ifjúsági referensi álláshely létesítésére és az így alkalmazott referens elsôdleges feladata így az ifjúsági önkormányzat segítése lett, számtalan más tevékenysége mellett. Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok X. Országos Találkozója (Pécsvárad, 2009. március 20–22.) Van-e szándék?

A Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat (PIFÖ) demokratikus módon, önkormányzati elven mûködô szervezet. Célja, a helyi fiatalok érdekképviselete, számukra programok szervezése. Vállalja, hogy közvetíti a város képviselô-testülete felé a helyi fiatalok véleményét, javaslatait, igényeit, közremûködik a város hagyomá-

Hétéves szünet után újra egymásra találtak az országban elszórtan mûködô települési gyermek és ifjúsági önkormányzatok Pécsváradon. Miért fontos ez? Magyarországon közel 70 hasonlóan mûködô gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzat mûködik, és csupán néhány régióban mondható el, hogy ismerik egymást, találkozók, képzések, netán regionális tagozatban mûködnek. Hosszú idô után néhányan úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a korábban felhalmozott tudást és gyakorlatot az új generációk számára átadni és a találkozás

46

47

Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat tevékenysége Böröcz Lívia ifjúsági referens

lehetôségét megteremteni. Így indult útnak a találkozó gondolata évekkel ezelôtt.

Ifjúságkutatási eredmények és az önkormányzati ifjúsági tervek szintézise Diósi Pál – Halász Iván

Közel 30 településrôl 130 fiatal érkezett Pécsváradra, hogy találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, különbözô témákban eszmét cseréljenek, valamint hogy feltárják, van-e szándék a további közös együttmûködésre. A találkozó elsô napja az ismerkedés, barátkozás jegyében telt, majd szombaton megkezdôdött az érdemi munka. Milyen témákról esett szó? A falu és a város nagyságából adódó különbségek, amelyek meghatározhatják egy települési gyermek és ifjúsági önkormányzat munkáját, programjait. Ezekhez a programokhoz fellelhetô pénzügyi források; a gyermek és ifjúsági képviselôk, polgármesterek szerepe, az ehhez szükséges készségek és kompetenciák; a tudatos utánpótlás-nevelés, a passzív fiatalok bevonása; jogok és lehetôségek a gyermekjogi cselekvési terv kapcsán; rendezvényszervezés, praktikus tudnivalók gyermekeknek és a felnôtteknek, mind-mind szóba kerültek, mi több, kiscsoportos szekciókban a résztvevôk megvitatták, hogy kinek milyen tapasztalata van, milyen jó gyakorlata, megoldása. A találkozó programja nem csak köszöntôkbôl és mûhelymunkákból, hanem pécsváradi éjszakai felfedezô túrából, sportprogramból, a lábakat és csípôt megmozgató APSONS retro partiból állt. Vasárnapra a társaság igen jól összebarátkozott egymással, könnyes búcsúra is sor került. Nyilván nem volt elegendô ez a kevesebb mint három nap mindent megbeszélni és átélni, de a szervezôk célja, hogy a fiatalok találkozzanak egymással, valamint, hogy a további együttmûködés lehetôségét, igényét kiderítsék, valóra váltak. Bátran állíthatjuk: Szándék van! Beke Pál – a gyermek és ifjúsági önkormányzatok meghonosítását segítô népmûvelô, közösségfejlesztô szavaival búcsúztunk a gyermek és ifjúsági önkormányzatok kitartó munkáját összegzendô: „Nem színpadon kell lenni! Egymás dolgait kell intézni csendben, nyugalomban magatoknak”. A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával valósult meg. További támogatók: Pécsvárad Város Önkormányzata, II. Béla Középiskola. Köszönjük a PIFÖ régi és új képviselôinek, a szervezô STÁB-nak, a hétvége újságíró csapatának, Beke Márton és Lehner Henrietta moderátoroknak, valamint fáradhatatlan Magdali Csabának és Rafa-Gyovai Tibornak a közremûködést és a sok segítséget!

2007. elején Zugló önkormányzata azzal kereste meg a DIÓDATA Szociológiai és Tanácsadó Irodát, hogy készítsen egy kutatást a 14-29 év közötti zuglói fiatalok körében, amely képet ad legfontosabb szocio-demográfiai körülményeikrôl, és támpontokat ad Ifjúsági Cselekvési tervük elkészítéséhez. A kutatás tervezésekor a DIÓDATA arra törekedett, hogy: 1. A fiatalok helyzetét a 2001-ben készült kutatás eredményeivel összehasonlítható módon járja körül. 2. Feltárja a fiatalok életkörülményeiben azokat az objektív elemeket, és ítéleteikben azokat az elvárásokat, amelyeket az önkormányzatnak célszerû figyelembe vennie cselekvési terve elkészítésekor. A kutatás tervezésekor szerencsés helyzetben voltunk, mert egy korábbi, reprezentatív kutatásunk alapot adott az elmozdulások követésére. A közel 19.000 zuglói fiatalt a 600 személyes minta 3,2 százalékos arányban képviselte. Ez majdnem azonos a 2001. évi kutatás képviseleti arányával. Mire figyeltünk az összehasonlíthatóság érdekében? 1. A kutatásban megkérdezettek életkor és nemek szerint arányosan képviseljék a Zuglóban élô 14-29 éves fiatalokat. 2. Az összehasonlításhoz használható kérdéseket változatlan tartalommal tegyük fel. 3. Ezekben a fiatalok életkörülményeinek legfontosabb elemei: családszerkezet, lakáshelyzet, iskolázottság, tanulás és munkavégzés szerepeljenek. A mintát úgy rendeltük, hogy a 600-as mintához azonos tartalmú, kétszer 100 százalékos pótmintát kértünk. Ez biztosította a kiesôkkel azonos nemû és azonos életkori csoportba tartozó pótcímeket. A 3 százalékos belsô hiba miatt eredményeinkben az ennél kisebb eltéréseknek nem tulajdonítottunk jelentôséget. Mire figyeltünk a cselekvési tervben közvetlenül használható információk tervezésekor? 1. A fiatalok generációs képét, baráti kapcsolataik forrásait, törzshelyeit és társas terepekkel kapcsolatos elvárásait, elégedettségét több síkon megismerjük. 2. A lehetséges önkormányzati intézkedések várható fogadtatását több szempontból elemezhessük. Ezen belül arra készültünk, hogy konszenzust mérhessünk minden intézkedés megítélése kapcsán, és hogy fontossági sorrendet képezhessünk a próbakérdezés után megôrzött tíz intézkedésrôl. A továbbiakban koncentráljunk a lehetséges önkormányzati intézkedések vizsgálatának részleteire. 1. A konszenzus vizsgálatát két szempont szerint terveztük. Ennek megfelelôen a fontosság és az érintettek köre kapcsán kívántuk mérni, hogy kialakul-e, és milyen erôsségû konszenzus az állásfoglalásra vállalkozók körében.

További információ: www.pifo.hu

48

49

2. A fontossági sorrendet úgy vizsgáltuk, hogy a próbakérdezés után megôrzött tíz intézkedést milyen arányban minôsítették fontosnak a felnôtté válás, az önálló életkezdés elôsegítésében. A tíztagú intézkedéssorozatot a válaszok alapján kialakult fontossági sor szerint mutatom be, a fontosság százalékos adataival. A figyelemmel kísért intézkedésekbôl kialakult fontossági sor: 1. Olyan lakástámogatási rendszer kialakítása, amely hatékonyan segíti a kerületben élô fiatal házasok elsô önálló lakásának megszerzését, biztosítja a továbblépés feltételeit: 81%. 2. A külföldi tanulás, munkavállalás lehetôségeivel kapcsolatos információs szolgáltatás és a fiatalok ilyen törekvéseinek gyakorlati segítése, például a nyelvtanulásban, a kapcsolatfelvételben: 67%. 3. A kerületben mûködô mûvelôdési intézmények célzott támogatása, annak érdekében, hogy a fiatalok által megkedvelhetô találkozóhelyek, klubok, elkülönült ifjúsági „fészkek” jöhessenek létre: 52%. 4. Olyan ifjúsági ösztöndíjak alapítását kezdeményezi, amely a kerületben élô nehéz helyzetû, tehetséges fiatalok tanulmányainak támogatásába bevonja a kerületben mûködô vállalkozásokat: 1%. 5. Olyan ifjúsági klubok „fészkek” megalakításának segítése, amelyek lehetôvé teszik, hogy a fiatalok lakóhelyük közelében társaságot találjanak, új ismeretségeket köthessenek, alkalmuk legyen az önszervezôdésre: 51%. 6. Ifjúsági információs pontok létesítése a kerületi iskolákban, és a fiatalok által gyakran felkeresett intézményekben, közterületeken, ahol a fiatalokat érintô internettartalmakhoz az érdeklôdôk ingyen hozzáférhetnek: 50%. 7. A Zuglóban mûködô iskolákban legyen rendszeres tájékoztatás a fiatalok életmódjában elôforduló egészségkárosító tényezôkrôl, elkerülésük lehetôségérôl és az ehhez helyben elérhetô tanácsadásról, segítségrôl: 44%. 8. Olyan ifjúságsegítô szakemberek képzésének anyagi támogatása, akik képesek a kerületben élô fiatalokkal jó kapcsolatot kialakítani, gondjaikat megismerni és azok megoldásához tanácsot, hatékony segítséget adni: 42% 9. A Zuglóban mûködô iskolákban legyen ifjúságsegítésben járatos szakember, aki képes hatékonyan fellépni a családon belüli erôszak diák áldozatainak érdekében: 32%. 10. Zuglói „Ifjúságért Díj” alapítása azok munkájának elismerésére, akik kiemelkedô munkát végeznek a kerületben élô fiatalokért: 15%.

A táborban kértünk kiegészítô javaslatokat is. Különbözô hangsúlyokkal egy témát említettek többen: a családon belüli erôszak áldozatainak nyújtandó támogatást. Ezekbôl lett a sorozat 16. tagja. A próbakérdezés során a válaszadási idô igen hosszúnak bizonyult, a 16-tagúra bôvített sorozat nagyon megdolgoztatta a megkérdezetteket. A kérdôív más rövidítései mellett az intézkedés sort is korlátoztuk. Így lett végül tíz eleme. Az elsô két intézkedés képezte a fontossági sor felsôházát, kétharmad feletti arányokkal. E kettô esetében érdemes bemutatni a konszenzuselemzést. Az öt választ tartalmazó négyfokú skála ezeket a válaszlehetôségeket tartalmazta: 1 - ez érdemben nem használna a zuglói fiataloknak 2 - ez közepesen hasznos lenne a zuglói fiatalok egy része számára 3 - ez közepesen hasznos lenne majdnem minden zuglói fiatal számára 4 - ez nagyon hasznos lenne a zuglói fiatalok egy része számára 5 - ez nagyon hasznos lenne majdnem minden zuglói fiatal számára. A válaszlehetôségek nem a szokásos átlagszámítást célozták. A bennük megfogalmazott két mérlegelhetô dimenzió alapján a hasznosság és a hatókör megítélésében kialakuló konszenzust vagy megosztott ítéletalkotást tették mérhetôvé. A fontossági sor élén talált lakástámogatásról így: A hatékony lakástámogatási rendszer súlya és hatóköre (N = 600, %)

Miképp lett az eredetileg javasolt 15 elembôl tíz intézkedés a kérdôívben? A sorozatot a zuglói GYIÖK táborában kipróbáltuk és többnyire „majdnem minden fiatal számára nagyon hasznos” minôsítést kaptak.

A hatékony lakástámogatást közepes hasznosságúnak 5% tekintette, míg nagyon hasznosnak 95% tartotta. Ez erôs konszenzus. Egy ilyen intézkedés 26% szerint hasznos lenne a zuglói fiatalok egy része számára, 74% szerint pedig majdnem minden fiatal számára. Ez az arány szintén erôs konszenzus.

50

51

A második helyre sorolt önkormányzati intézkedésrôl így vélekedtek: A külföldi tanulás, munkavállalás segítésének súlya és hatóköre (N = 600, %)

Biztonsággal állíthatjuk, hogy az eltérô mértékben, de konszenzussal hasznosnak ítélt intézkedések megvalósulása esetén, az ilyen önkormányzati lépések a fiatalok egyetértésével találkoznak. Ilyen konszenzus érvényesül a bemutatott fontossági sor elsô hat helyére sorolt intézkedésnél. A további négy intézkedés kapcsán a hatókör megosztotta a fiatalok álláspontjait, viszont a fontosságról ezek esetében is konszenzust láttunk. Ennek alapján az önkormányzatnak mind a tíz intézkedésrôl fontos tudnia, hogy ezeket az itt élô fiatalok túlnyomó része nagyon hasznosnak ítéli. Állíthatjuk, hogy nincs közöttük „kakukktojás”, szemre jelentôs, valójában csak a sorozatot növelô álintézkedés, amelyre a fiatalok egy vállrándítással reagálnának, ha megvalósul. Végül pedig: attól kevéssé kell tartania a döntéshozónak, hogy szakmai értetlenség, vagy az érintettek nemtetszése fogadná bármelyiket. Ennek kapcsán fogalmaztam meg záró megjegyzésemet: Tudni kell, hogy politikai megfontolásokból Magyarországon bármi ellen lehet hangulatot gerjeszteni, de a most vizsgált intézkedések esetében feltehetôen kevés eséllyel. Kutatásunk eredményeit felhasználva 2007. végére elkészült Zugló Ifjúsági cselekvési terve, amelyet a képviselô-testület decemberben elfogadott.

A külföldi tanulás-munkavégzés támogatását közepes hasznosságúnak 10%, nagyon hasznosnak pedig 90% ítélte. Ez is erôs konszenzus. 35 százalék úgy vélte, ez a zuglói fiatalok egy része számára lehet hasznos, 65% szerint pedig majdnem minden fiatalnak hasznára válna. Ez közepes konszenzus. A fontossági sor további elemeihez tartozó ítéletek között még a sorozat 10. helyére rangsorolt Ifjúsági Díj esetében is 24:73 százalékos, erôs konszenzus alakult ki a hasznosságról, viszont a hatókör 48:49% arányban megosztotta az álláspontokat. Az önkormányzat számára megfogalmazott legfontosabb javaslataink, megállapításaink: Részben a lakóterületi és a mûvelôdési intézményekhez kapcsolódó társas terepekrôl fogalmaztunk meg hangsúlyos ajánlásokat. Úgy láttuk, hogy minden lehetséges módon kezdeményezni kell ifjúsági fészkek létrehozását. Ezzel egyenlô fontosságúnak tekintettük, hogy minden máshonnan érkezô kezdeményezést segítenie kell az önkormányzatnak a kapcsolatápoló funkció megvalósítására alkalmas helyek kialakításában. Továbbá a tíz lehetséges önkormányzati intézkedés kapcsán szögeztünk le határozott álláspontokat. Elsôként a konszenzussal közel minden zuglói fiatal számára hasznosnak ítélt elemekrôl.

A 2008–2009. évekre érvényes cselekvési tervet 2009 tavaszán az önkormányzat a kutatás Lépéskényszer c. zárótanulmányával közös szerkezetû kiadványban publikálta. Ennek példányait a szekció munkáját figyelemmel kísérôknek átadtuk, mert meggyôzôdésünk, hogy a teljes anyag meggyôzôen bizonyítja, miképp lehet szintézist teremteni az önkormányzati igények, az ezt segítô kutatómunka, és a tudományos eredmények használata együttesében.

52

53

5. szekció

•

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, a Megyei Módszertani Központok és a Mobilitás Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák együttmûködéseinek tapasztalatai szekcióvezetôk: Erdôs Balázs projektvezetô, FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet és Sipos Gyôzô irodavezetô, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

•

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az 1698/2005/EK rendelet 56. cikkelye alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedésének keretében, a gazdaság és vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan fejlesztési pályázatot hirdetett az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Cím elnyerésére, majd a kétlépcsôs pályázati folyamat második moduljában a beruházási támogatás lehívására. A pályázat célja és célterülete az ÚMVP III. tengelyes intézkedésének a vidéki lakosság megtartása érdekében a helyben elérhetô alapszolgáltatások körének bôvítése, minôségének és hozzáférhetôségének javítása többfunkciós szolgáltató központok létrehozásával a többnyire kihasználatlan épületek felújítása és mûszaki korszerûsítése révén. A létrejövô, majd megalakuló IKSZT ifjúsági szolgáltatási területének szakmai módszertani felügyeletére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megyei szinten pályázati eljárás keretében Ifjúsági Szakmai Módszertani Központokat hozott létre. A pályázat célja olyan Magyarországon mûködô megyei szintû ifjúsági szolgáltató központok kialakítása volt, amelyek szakmai-módszertani támogatást nyújtanak a megyében lévô településeken zajló ifjúsági szakmai munkához. A szakmai-módszertani támogatási munka keretében az alábbi szolgáltatások elvártak: • általános jellegû szakmai támogatás az ifjúsági feladatok ellátásához (helpdesk mûködtetése, képzések, szakmai találkozók és projektlátogatások szervezése, szakirodalom biztosítása, pályázati tanácsadás), • helyszíni tanácsadás az ifjúsági korosztály számára nyújtott szolgáltatások stratégiájának, fejlesztési programjának megtervezéséhez, • helyszíni tanácsadás és szakember biztosítása a szabadidôs programok lebonyolításához,

54

helyszíni tanácsadás és szakember biztosítása a közösségi programok, közösségfejlesztô folyamatok lebonyolításához, a HAYICO Szakmai Etikai Kódexében meghatározott információs témakörök biztosítása az ifjúsági információs pontok (és hálózatuk) mûködtetése érdekében.

A szekcióülés keretében beszélgetéses formában nyílt lehetôsége a szakterület képviselôinek, vezetôinek és a célterületen dolgozó személyeknek a közösségfejlesztési technikákról, közösségépítésrôl eszmét cserélni. Elôadások keretében mintamodellként bemutatásra került Bordány településrôl Tanács Gábor elôadása keretében a BIIP (Bordányi Ifjúsági Információs Pont) mûködési és szolgáltatási elve. A már mûködô és szolgáltató intézmény szerkezetét és mûködési szintjét tekintve mintát és iránymutatást adhat a közeljövôben kialakuló IKSZT-k számára az ifjúsági pont mûködtetésének szakmai irányelveit illetôen. Zala megyébôl elôadóként Fodor Tamás ismertette a megyében Ifjúsági Szakmai Módszertani Központként végzett eddigi tevékenységüket. A szekció vendégei megismerkedhettek az ISZMK-hálózat mûködési elvével, releváns szakmai kompetenciaterületével. Az elôadások után, moderálás mellett, irányított szakmai beszélgetés indult meg a résztvevôk és elôadók között. Egyértelmûen kirajzolódott és egyetértés mellett hangzott el, hogy az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakítása az elmúlt évek legnagyobb és kiemelkedô közösségi és szolgáltatásfejlesztési kezdeményezése. A jól kitalált kezdeményezô ötlet, a megfelelô irányú fejlesztési forrás allokáció komoly mélységû szakmai összefogást kíván. A program rendkívül hatékonyan összekapcsolható lenne más pályázatkiírók által futtatott programokkal. Egységes szinkronba hozandók az egymás mellett párhuzamosan futó azonos célt szolgáló fejlesztések. Ezek finanszírozása is központilag átgondolt és összekapcsolt rendszert igényelne a duplikált finanszírozások elkerülése végett. A beruházások támogatásánál a költséghatékonyságnak kiemelt fontosságot kell tulajdonítani. Finanszírozásukban teljes összehangolás szükséges. Érezhetô a szakmaágak közötti párbeszéd hiánya, a különbözô programok idôbeli elcsúszása. Nem egységes a mûködési és mûködtetési látásmód, elképzelés sem a kiírók, sem a megvalósítók szemében. Jellemzô lehet a meggondolatlan beruházások létrejötte, melynek következtében szakmai programnélküli épületfelújítások kerülnének finanszírozásra. A tervezés és kialakítás során fontos szempont, hogy tematikájában a már eddig is létezô rendszerekre kell épülnie, támaszkodnia.

55

A leendô IKSZT 20%-a már jelenleg is felkészült az esedékes mûködtetés szakmaisággal megtöltött megvalósítására, de 80%-uknak még nincs kidolgozott koncepciója a mûködtetés elvére. Ezen pályázatot benyújtók központi képzésre és tréningeken való részvételre szorulnak. A létrejövô kezdeményezések helyi, települési szinten mûködôk lehetnek, de országos szintû hálózat keretében történô mûködésük már kérdéseket von maga után. Komplexen kidolgozott képzési rendszert kell elérhetôvé tenni számukra. Elérni szükséges, hogy ezen képzéseken ne csak azon szakmaági szereplôk jelenjenek meg, akik eddig is minden alkalommal jelen voltak hosszú évek óta, hanem az „új belépôk” megmozdítása is szükséges és elengedhetetlen. A szekcióülés keretében rendelkezésre álló két órában rengeteg hasznos ötlet és alapkoncepció kialakítása történt meg. Igényként merült fel több ilyen és ehhez hasonló szakmai napok, mûhelymunkák szervezése, ahol a szakma képviselôi és a megvalósítók találkozhatnak egymással, kötetlen keretek között elbeszélgethetnek, és sor kerülhet szakmai ismeretátadásokra is. Továbbá szükséges egy tudásmenedzsment kialakítás.

Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ Zala megyében Fodor Tamás elnök, Retro 73 Egyesület

A megyei szinten mûködô ifjúsági szakma-módszertani központok (ISZMK-k) 2008 ôszén jöttek létre, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázata révén. A pályázat célja az volt, hogy minden megyében legyen egy olyan szervezet, tudásközpont, amely szakmai-módszertani támogatást nyújt az adott megyében lévô településeken zajló ifjúsági munkához. A szakmai-módszertani központok feladatait két nagyobb csoportba lehet sorolni: – Integrált közösségi szolgáltató terek (IKSZT-k) szakmai támogatása: Az ISZMK-k szolgáltatásait hozzáférhetôvé kell tenni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv részét képezô IKSZT-k kialakítását célzó fejlesztések keretein belül létrejövô, ifjúsági feladatokat felvállaló közösségi terek számára. Tárcaközi együttmûködésben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vállalta, hogy az ISZMK-k 3 éven keresztül térítésmentesen segítik az IKSZT-k ifjúsági szolgáltatásainak az ellátását. – Települési szintû ifjúsági munka szakmai-módszertani támogatása. Az ISZMK-k létrejöttével a regionális szint alatt, megyei szinten is létrejött egy olyan hálózat, amely állami ifjúságpolitikai feladatokat lát el. Az ISZMK-k mûködésének elônye, hogy nem egy új szervezetet hoztak létre, hanem a pályázati kiírás során olyan szakmai intézmények, civil szervezetek nyerték el a mûködtetés jogát, akik már évek óta elismert szakmai tevékenységet folytattak az ifjúságügy területén. Az ISZMK-k az alábbi feladatokat látják el: 1) Ifjúsági információk gyûjtése, rendszerezése, információs adatbázis kialakítása, off-line és on-line módon való közzététele. 2) Szakember biztosítása szabadidôs, közösségi programok, közösségfejlesztô folyamatok lebonyolításához. 3) Szakmai könyvtár kialakítása és mûködtetése. 4) Szakmai-módszertani helpdesk mûködtetése (telefon, email). 5) Képzések, szakmai találkozók, projektlátogatások szervezése. 6) Pályázati tanácsadás. 7) IKSZT-k felkeresése, helyszíni tájékozódás, a további IKSZT folyamatban való közremûködés, tanácsadási lehetôség felajánlása. 8) Az Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, illetve a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda által meghatározott állami ifjúsági feladatokban való közremûködés.

56

57

9) A megyei, kistérségi és települési ifjúsági, ifjúságfejlesztési munka szakmai-módszertani segítése. 10) A megyei ifjúságfejlesztési folyamatok SWOT analízisének elkészítése. A Zala megyében mûködô Ifjúsági Szakmai-Módszertani Központot konzorciumban két szervezet mûködteti: a Retro 73 Ifjúsági és Kulturális Közhasznú Egyesület és a Zalai Falvakért Egyesület. A Retro 73 Ifjúsági és Kulturális Közhasznú Egyesület 2004-ben alakult meg, 2005 óta mûködtet Zalaegerszegen ifjúsági irodát. Komplex ifjúsági szolgáltató-rendszerként mûködik, amelynek elemei: ifjúsági információs és tanácsadó iroda; Eurodesk Partner; Diáktanya - közösségi tér mûködtetése; Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat szakmai háttérintézménye. A Zalai Falvakért Egyesület 1990-ben alakult meg. A Zalai Falvakért Egyesület 1990 óta mûködô nonprofit és kiemelkedôen közhasznú társadalmi szervezet. Stratégiai célja: esélyegyenlôség – a kisfalvaknak, a kisfalvak lakóinak helyzetbehozása a civilség erôsítésével. Szakterületek: területfejlesztés, vidékfejlesztés; kistelepülések szociális ellátása; esélyegyenlôségi programok indítása; civil együttmûködések erôsítése; önkéntes tevékenység szervezése. A Retro 73 Egyesület adja az ISZMK ifjúsági szakmai hátterét, a Zalai Falvakért Egyesület pedig a hálózati mûködés tapasztalatait, közösségfejlesztési tapasztalatait és széles körû megyei kapcsolatrendszerét. A Zala megyében mûködô ISZMK az alábbi tevékenységeket végezte 2008. szeptemberi megalakulása óta: 1. Ifjúsági információs pontok kialakítása: Zala megye aprófalvas településszerkezete miatt úgy véljük, hogy célszerûnek találtuk a megyei központon túl kistérségi szinten ifjúsági pontok hálózatát kiépíteni. A megye mind a kilenc kistérségében létrejöttek a pontok, kistérségi társulási, intézményi, illetve civil szervezeti háttérrel. Partnereink: „KA-ROCK” Alapítvány (Nagykanizsa); Közösségi Ház (Zalakaros); Zalai Hazatérôk Egyesülete (Zalaszentgrót); Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Kht.; Pacsai Kistérségi Koordinációs Iroda; Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Zalaegerszegi Koordinációs Iroda; Fáklya Mûvelôdési Ház (Letenye); Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás; Ifjúsági Egyesület, Rezi. A pontok munkatársai számára szakmai fejlesztô folyamatokat indítottunk el: belsô képzések, szakmai tanulmányutak (Szombathely – LOGO Ifjúsági Szolgálat; Gersekarát; Pécs – Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft.). 2. Készül egy önálló megyei ifjúsági információs honlap.

58

3. 4.

5. 6. 7.

8.

Képzési modul, módszertan kidolgozása ifjúsági stratégiák alkotása témakörben, amelyet szeretnénk akkreditálni is. Kistérségi ifjúsági napok megszervezése: a kilenc kistérség közül egyelôre ötben (Pacsa, Zalaszentgrót, Keszthely, Lenti, Zalaegerszeg). Célja a fiatalok és az ifjúsági ügyekben érdekelt döntéshozók találkozása; fókuszcsoportos beszélgetések a regionális ifjúsági helyzetelemzéshez. Megyei SWOT analízis elkészítése: a kistérségi találkozókon célzott beszélgetés a kistérségben dolgozó ifjúsági szakemberekkel. Szakmai könyvtár kialakítása: offline és online felületekkel; NIIDA-ba való feltöltés; illetve a készülô online katalógusba való feltöltés. Szakmai-módszertani helpdesk; ifjúsági információs adatbázis; tanácsadó szolgáltatások (pályázati; önkéntes munka; közösségfejlesztés; ifjúsági információszolgáltatás; ifjúsági közösségi terek, ifjúsági programok; mobil felkeresô tanácsadás (együttmûködésben a gyôri Rügybázis Egyesülettel). IKSZT-kkel kapcsolatos munka: Zalában 72 pályázóból 71 lett címbirtokos. Feladatunk a személyes kapcsolatfelvétel; a késôbbiekben szakmaimódszertani támogatás a beruházási pályázathoz, ifjúsági közösségi tér kialakításához; szakmai-módszertani tanácsadás részükre. Fontosnak tartjuk, hogy a létesülô IKSZT-k ifjúsági célú szolgáltatásaira igényt támasszunk a helyi fiatalok, az ô közösségeik körében is, így velük is felvesszük a kapcsolatot, közösségfejlesztô folyamatokat indítunk el. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi, közösségi igényekre alapozott szolgáltatást nyújtsunk, azokat generáljuk.

Az Ifjúsági Szakmai-Módszertani Központ elérhetôségei: [email protected] Fodor Tamás (Retro 73 Egyesület): [email protected]; 30 510 4882; 92 815 209 Illyés Dóra (Zalai Falvakért Egyesület): [email protected]; 70 388 2588

A Bordányi Ifjúsági Információs Pont Tanács Gábor elnök, Kulturális és Szabadidôs Egyesület

A biip logója

A Kulturális és Szabadidôs Egyesület, mint úgynevezett egyéb cél szerinti tevékenységként üzemelteti a Bordányi Ifjúsági Információs Pontot. Az információs pont tevékenysége során elsôsorban a község lakóinak érdekében fejti ki tevékenységét. A biip szolgáltatásaival, programjaival igyekszik a falu valamennyi korosztályát megcélozni. E céljainak megvalósítása érdekében min59

den réteg számára nyitott irodai szolgáltatásaival, valamint információs köreit igyekszik úgy kialakítani, hogy a legszélesebb társadalmi igényeket elégítse ki. A szolgáltatások között megtalálhatjuk éppúgy a fénymásolást, a szövegszerkesztést, mint az internetezést vagy a számítógépes játékokat. A pont tanfolyamokat, programokat szervez a fiatalok, a középkorosztály, és az idôsebb korúak számára. E tevékenységei mellett befogadó „intézményként“ felkarolja a helyi civil kezdeményezéseket, otthont ad a civil szervezetek számára, közösségi színtérként mûködik. A Bordányi Ifjúsági Információs Pontban végzi mûködését a Bordányi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat és a Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség, valamint az információs iroda helyet ad a Homokháti Kistérség Gyermek és Ifjúsági Önkormányzata Koordinációs Központjának is. Kapcsolatot tart fenn a helyi, regionális, megyei és országos szervezetekkel, intézményekkel, hivatalokkal, szövetségekkel, és szakmai szervezetekkel, hogy a lakosság egyes rétegeinek, pl.: vállalkozók igényeit is ki tudja szolgálni. A Bordányi Ifjúsági Információs Pont a helyi fiatalok számára nyújt segítséget mindennapi életük során felmerülô problémáik megoldásában, életük teljesebbé tételében, valamint információs szükségleteik kielégítésében. Információs és tanácsadó tevékenységén keresztül • elôsegíti a fiatalok autonómiájának kialakulását annak érdekében, hogy felelôsséget vállalhassanak önmagukért, • közvetít az egyének és a település intézményei között, lehetôvé téve a fiatalok és az intézmények szükséges találkozását, • segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik megfelelô helyet a társadalomban, illetve az életkorukból és élethelyzetükbôl adódó esetleges hátrányaikat csökkentsék, • támogatja a társadalmi folyamatok megértését, és az azokba való aktív bekapcsolódásukat a fiataloknak, hogy cselekvô részeseivé váljanak sorsuk, életük alakításának, • biztosítja, hogy a fiatalok személyes fejlôdésük, szociális, kulturális és mentális szükségleteik kielégítésének lehetôségeirôl tájékozottak legyenek. A Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip) feladata: A Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip) elsôdleges feladata, hogy a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése, várható problémáinak megelôzése, illetve csökkentése érdekében információs szolgáltatást mûködtessen, mely szolgáltatást a fiatalok kéréseinek, szükségleteinek megfelelô tartalommal nyújt ügyfelei számára. A mûködés által érzékelt és felvetett problémákat visszacsatolja, közvetíti Bordány Község Önkormányzatának és a Bordányi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatnak, a fiatalokat érintô döntések kedvezô irányú befolyásolása érdekében. 60

A Bordányi Ifjúsági Információs Pont: • szolgáltatásai megbízhatók, mindenki számára diszkrimináció nélkül hozzáférhetôk. • tiszteletben tartja a fiatalok anonimitását, a szakmai titoktartás kötelezô. • tiszteletben tartja a fiatalok autonómiáját önmeghatározásukban, és jogukat a szabad választáshoz. A fiatalok szabadidejéhez igazodik a nyitva tartás. A szolgáltatásokat igénybe vevô fiatalokkal való kapcsolat egyenrangú, ezzel is erôsítve a fiatalok függetlenedésének folyamatát. A Bordányi Ifjúsági Információs Pont mûködésének alapkritériumai: Tevékenység • A Bordányi Ifjúsági Információs Pont alaptevékenysége (elsôdleges tevékenysége) az információszolgáltatás. • Amennyiben a biip egyéb szolgáltatásokat is mûködtet, úgy az információs és a más típusú szolgáltatások egymást kiegészítve, de a hangsúlyt az információszolgáltatásra helyezve jelennek meg a biip tevékenységében. • A biip által nyújtott, az információs szolgáltatásokat kiegészítô egyéb szolgáltatások, vagy a biip által végzett, az információs munkához csak részben kapcsolódó tevékenységek nem hátráltatják az ifjúsági információs szolgáltatások szakmai-etikai normák szerinti mûködését. Szolgáltatások • Az alaptevékenysége keretében biztosított szolgáltatásait ingyenesen nyújtja a biip. • A szolgáltatásokat mindenki számára, mindennemû megkülönböztetés nélkül nyújtja. Mindezek figyelembevételével a biip elsôdleges célcsoportja a 12-30 éves korcsoport. • Az ügyfelekkel való kapcsolat kialakításakor, illetve az ügyfélmunka során figyelembe veszi a Személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény elôírásait. • A biip szolgáltatásai megbízhatóak és professzionálisak. • Szolgáltatásainak igénybevételérôl nyilvántartást vezet, melyben legalább az igénybevevôk száma, hozzávetôleges kora, az igénybe vett szolgáltatás típusa rögzítésre kerül.

61

Információszolgáltatás • Az alábbi területeken végez információgyûjtést- és szolgáltatást a biip: – helyi, kistérségi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények – helyi, kistérségi, sportolási lehetôségek, helyi, kistérségi, regionális és országos sportrendezvények – helyi és regionális közoktatási és felsôoktatási információk (legalább; iskolatípusok, intézmények, oktatott szakok és szakmák, felvételi eljárások, iskolarendszeren kívüli képzési lehetôségek) – helyi és kistérségi hivatalok (legalább; alapadatok, nyitva tartás) – helyi, kistérségi és megyei önkormányzatok (legalább; alapadatok, helyi önkormányzati képviselôk névjegyzéke) – helyi, kistérségi, regionális és országos olcsó szálláslehetôségek (legalább; kulcsos ház, turistaház, kollégium, ifjúsági szálláshely kategóriákban alapadatok, nyitva tartás) – országos utazási és szállás kedvezmények (legalább; MÁV és VOLÁN hivatalos kedvezmények, diákigazolvánnyal igénybe vehetô kedvezmények) – helyi, kistérségi munkalehetôségek – helyi, regionális és országos pályázatok (legalább; a pályázat kiírása) – helyi és regionális segítô- és krízisellátó helyek (legalább; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, drogambulanciák, telefonos segítôhelyek kategóriákban alapadatok, nyitva tartás) – ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató – az európai mobilitással összefüggô alapinformációk • A biip a rendelkezésére álló információkat elsôsorban számítógépen rögzíti és tárolja. • A biip nyilvános helyen is elhelyezi az információk egy részét oly módon, hogy az ügyfelek önállóan is tájékozódhassanak. • Az irodában hozzáférhetô információk minden esetben tartalmazzák legalább aktualitásuk kezdetének és/vagy lejártának idejét. A tetôtérben elhelyezkedô teret az egyesület térítésmentes juttatásként kapja az önkormányzattól. A biip településen belül is központi helyen található, szinte közvetlenül a posta és a polgármesteri hivatal mellett, Bordány második legjelentôsebb forgalmú utcájában. Az épület akadálymentesített, a biip-be jelenleg még nem lehet akadálymentesen bejutni. A biip terei modernek, technikailag jól felszereltek, környezeti szempontból esztétikusak, virágokkal, dekorációs elemekkel díszítettek. 62

A Bordányi Ifjúsági Információs Pont a Kulturális és Szabadidôs Egyesület és Bordány Község Önkormányzata között létrejött önkormányzati tulajdonú helyiségek közösségi célú hasznosításáról szóló együttmûködési megállapodás alapján jelenleg egy 120 négyzetméteres térben és hozzá kapcsolódó két egyenként 10-10 négyzetméteres irodahelyiségben mûködik. Az ifjúsági információs pontban a modern kor követelményeinek megfelelô infrastruktúra áll a fiatalok rendelkezésére. További információk: www.bordany.hu 63

6. szekció Hálózati együttmûködések az ifjúsági munka területén szekcióvezetô: Vajda Árpád irodavezetô, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

„Kinek vagyon, annak nagyon, avagy akinek van, annak adatik”

Hálózatokkal vonóval

ELÔZMÉNYEK A 2006-os, VI. Település és ifjúsága konferencia szervezési idôszakában vetôdött fel, hogy idôszerû lenne egy, a hálózati mûködéssel foglalkozó szekció megszervezése. A minisztériumok folytonos átalakítása, a közigazgatási rendszer reformjai hatással voltak a terepen mûködô szakmai szolgáltató hálózatokra. Emiatt 2005-ben a délalföldi régióban a Mobilitás DARISZI (RISZI hálózat), a Csongrád megyei Esélyek Háza (EH hálózat), és a Béthel Alapítvány (szociális módszertani forrásközpont hálózat), kezdeményezésére létrejött a hálózatok mûhelye, a DARE-HÁFÓ (dél-alföldi regionális hálózatfejlesztô fórum), amelyhez késôbb több más hálózat (CISZOK, HAYICO, teleházak, Junior Achievement, EuroDesk regionális-, DKMT Eurorégiós ifjúsági hálózat) is csatlakozott. A fórum célja ugyanaz volt, mint a konferencia szekcióé; kölcsönös tudás, és tapasztalatcsere a hálózati mûködés terén, illetve a szolgáltatási, területi párhuzamosságok feltárása, kiszûrése, az együttmûködési lehetôségek felismerése, támogatása. Az együttmûködés eredményeként 2007-ben megjelent egy, az országban mûködô civil és ifjúsági hálózatokat felmérô és bemutató Hálókártya 1.0 címû kiadvány. A SZEKCIÓ

dekérvényesítésérôl szól, különös aktualitást ad az integrált közösségi szolgáltató terek létrehozása és beindítása, hiszen ez át fogja rajzolni a jövôben a szolgáltatási hálózatok jelenleg ismert térképét. A szekcióban a projekt céljait, hátterét világították meg a partnerek. Elôször Fabulya Edit a magyar Teleház Szövetség társelnöke mutatta be a programot, majd Szabó Csaba beszélt arról, hogy a HAYICO (Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Magyarországi Szövetsége) az elmúlt évtizedben miként reagált a megjelenô kihívásokra, hogyan érte el, hogy az ifjúsági munkában a szövetség szolgáltatási iránymutatásai sztenderdekké váljanak, és napjainkban hogyan alakítja magát szövetségbôl hálózattá. Az elôadások után beszélgetés követTudta-e Ön? kezett, amit bemutatkozó kör vezetett A víz molekuláin belül erôs, elsôdleges köbe. A szekcióban az Eurodesk, a jöventések uralkodnak. A víz molekulái között, a dô IKSZT, teleház, ifjúsági iroda, RISZI, hidrogén, és a szomszédos oxigén között ifjúsági referensi és családi életre negyenge másodlagos kötések, ún. hidrogénhidak alakulnak ki. A jéghegyet ezek a mávelés multiplikátori hálózat volt képvisodlagos kötôerôk tartják össze. seltetve koordinátorán, vagy tagjain „A társadalom szövedékét azok gyenge, ún. keresztül. A mûhelymunkát a hálózatmásodlagos kötôerôk tartják össze, ameelméletbôl kölcsönzött „törvényekkel” lyek az egyes erôs kapcsolatok mentén szervezôdô, rokoni, baráti, vagy szakmai vezettük be, és zártuk. A „gyenge máhálózatok KÖZÖTT jönnek létre.” sodlagos kötôerôk” törvény mentén a beszélgetésben körüljártuk azt, hogy mitôl jó, mûködôképes egy-egy hálózat. Érintettük a hálózatok szerepét, helyét az aktuális társadalomfejlesztési folyamatokban, „kinek vagyon, annak nagyon” törvény alapján végül azt boncolgattuk, hogy kinek, és miért éri meg egy adott hálózat tagjának lennie. Az egyik utolsó pont, amit vizsgáltunk a hálózatok szakmai érdekérvényesítésében játszott szerepe volt. A jelenlévôk elmondták, hogy a megszorítások, anyagi nehézségek közepette, egy-egy hálózat képes kellô erôvel hangot adni az érdekeinek (ezt ott sikításnak neveztük), és ez most különösen fontos, majd szimbolikusan egy nagy, közös sikítással zártuk a szekciót.

Infokoalíció, hálózatok szövetsége Fabulya Edit társelnök, Magyar Teleház Szövetség

2006-ban abban az ominózus szekcióban kezdett közös gondolkodásba a Magyar Teleház Szövetség és HAYICO. Ennek eredményeként valósul meg ebben az évben az INFOKOALÍCIÓ c. projekt egy közösen beadott, nyertes TÁMOP pályázat finanszírozásában. A projektnek, amely a hálózatok együttmûködésérôl, közös ér-

Az INFOKOALÍCIÓ címû pályázat a TÁMOP 2.5.1 kiírás keretében került beadásra. A projekt idôtartama 2009. január 01.–2010. június 30. A fôpályázó a Magyar Teleház Szövetség, társpályázó a HAYICO. Projekt rövid összefoglalása: A pályázó országos szervezetek összesen 470 körüli közösségi információs pont taggal rendelkeznek országszerte. Cél: a közösségi

64

65

információszolgáltató pontok, mint közszolgáltatást ellátó szervezetek érdekképviseleti tevékenységének ágazati-szakmai hatóköri bôvítése. A két szervezet jelenleg is lefedi e pontok nagy részét, azonban a különbözô fejlesztési forrásokból sok új közösségi információs pont fog létrejönni – ez adja projektünk aktualitását. A projekt konkrét célja, az ÚMFT és az ÚMVP programok eredményeként nagy számban létrejövô, valamint a korábban már mûködô szereplôk (teleházak, ifjúsági irodák, eMOP-ok, ifjúsági közösségi terek és infopontok, stb.) érdekképviseleti közösséggé szervezése a két pályázó szervezet által, közös szakmai-érdekképviseleti stratégia és tevékenység kialakítása és megvalósítása. A közösségi információs szolgáltatások nyújtásában meghatározó súlyú szereplôk kezdeményezésével és vezetésével további aktorok beazonosítása, bevonása és részvételi képességük növelése, valamint a teljes érdekelti kör együttmûködési keretének konceptualizálása, eljárások fejlesztése, szervezet- és hálózatfejlesztés. A projekt megvalósítása során tervezett tevékenységek: • A közösségi információszolgáltatást végzô szervezetek, intézmények feltérképezése. • Fenti térkép alapján cél- és érdekeltségtérkép készítése (kutatás-elemzés). • Képzés és szervezetfejlesztés (50 fô, 3x3 nap). • Közös szakértôi team (lista) felállítása. • Standardizálás: szolgáltatási minimumok, protokollok fejlesztése. • Szükséges háttértevékenységek: tananyagfejlesztés, képzési tervek, szervezetfejlesztési terv, kiadványok, web-fejlesztés, levelezô listák, adatbázisok, standardleírások, minôségügyi kézikönyv. Az INFOKOALÍCIÓ projektet az alábbi ütemezésben kívánjuk megvalósítani: 2009 elsô felében a projekt team felállítása, projekt áttekintése, kommunikációs és sajtóreferens alkalmazása, a projekthez szükséges eszközök és anyagok beszerzése, a közösségi infopontok feltérképezése, cél- és érdekeltségtérkép felvétele, képviseleti helyek feltérképezése, adatok elemzése, feldolgozása, kiértékelése, hírlevelek kiküldése (folyamatos), nyitó konferencia szervezése (május) lesz a tervezett feladatunk. Az év második felében pedig a képviseleti tevékenység megszervezése a megfelelô fórumokon, reklám- és szóróanyagok készítése, weblap-fejlesztés, szervezetfejlesztési terv kidolgozása, tananyagfejlesztés, szakértôi adatbázis és mentorszolgálat felállítása, stratégiai terv kidolgozása, szakmai ajánlások és standardok kidolgozása, szakmai modellprogramok kidolgozása, konferencia szervezése. A projekt utolsó szakasza, 2010. 1. féléve során képzések, tréningek szervezése, minôségügyi kézikönyv létrehozása, szakmai anyagok angol nyelvû fordítása, záró konferencia, projekt értékelése, zárása, végül, de cseppet sem utolsósorban a záró dokumentáció összeállítása lesz a feladat.

A projekttôl több eredményt is várunk. Szeretnénk, ha az alábbiak megvalósulnának: – A közösségi információs és szolgáltató pontok feltérképezése – Számukra módszertani anyagok, szakmai protokollok, standardok kidolgozása – Ezáltal a szakmai és hálózati munka színvonala nô, javul a pontok által nyújtott közszolgáltatások színvonala. – Valamint nô a hálózaton keresztül a szakmai érdekképviseleti tevékenység hatékonysága. Ezeket az eredményeket az alábbi indikátorok teszik majd mérhetôvé: – 200 új tag belépésével számolunk – Érdekképviseleti civil együttmûködésben érintett szervezetek száma: 550 – A képességfejlesztô konferencián, szemináriumon részt vevôk száma: 200 – Támogatott érdekképviseleti együttmûködéssel bíró ágazati-szakmai tevékenységcsoportok száma: 4 – Elvégzett vizsgálatok, kutatások: 4 – Közös szakértôi adatbázishoz csatlakozó szakértôk: 15 – Nemzetközi együttmûködést szolgáló rendezvények száma: 4 – Akkreditált képzésen képzettséget szerzett tisztségviselôk, tagok száma: 5 – Szervezetfejlesztéssel elért új kapacitások száma: 2 fô/szakterület – Szakértôi kapacitás bôvülése: 8 fô/szakértôi terület

66

67

További információk: www.telehaz.hu

Szövetségbôl hálózat, HAYICO Szabó Csaba elnökségi tag, HAYICO (Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Magyarországi Szövetsége) Az elôadás elsô fele a fiatalok számára történô információszolgáltatás európai alapjairól, sztenderdjeirôl szólt. Az információszolgáltatás akkor éri el célját, ha hiteles, teljes körû, pártatlan és naprakész. A HAYICO történetét, a szolgáltatás Ú Szövetség Ú Hálózat folyamatában vizsgáltuk. 1984-ben jött létre az elsô ifjúsági információs és tanácsadó iroda Magyarországon, majd ’88-ban jelent meg az elsô pályázati kiírás intézmények létrehozására, melynek nyomán a ‘90-es évekre 18 iroda szolgáltat az ország nagyobb településein, és ‘90-ben megalakul a Magyarországi Ifjúsági Irodák Országos Szövetsége. 1991-ben a Szövetség felvételt nyer az ERYICA tagjai közé, és ’93-ban a magyarországi tagirodák is elfogadják az ez évben meghatározásra kerülô alapdokumentumot, az Európai Ifjúsági Információs Chartát. Az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség Mára több mint 7300 ifjúsági szolgálatot magába foglaló európai irodahálózat. Az ifjúsági információs irodák, központok és szolgálatok arra törekszenek, hogy hatékony és a különbözô csoportoknak és igényeknek megfelelô módon a lehetô legnagyobb számú fiatalt érjék el. Stratégiáik, módszereik és eszközeik kiválasztása tekintetében kreatívak és innovatívak. Meg kell adni a lehetôséget a fiataloknak arra, hogy megfelelô módon részt vehessenek az ifjúsági információs munka különbözô tevékenységeiben, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Ilyenek lehetnek többek között: az információs igények feltárása, az információk gyûjtése és közvetítése, információs szolgáltatások, projektek vagy kortárscsoportok tevékenységek irányítása és értékelése. Európai Ifjúsági Információs Charta Az ifjúsági információs irodák, központok és szolgálatok együttmûködnek egyéb ifjúsági szolgálatokkal és intézményekkel, különösen a saját földrajzi környezetükben. Hálózati kapcsolatot alakítanak ki közvetítôkkel és egyéb, fiatalokkal foglalkozó szervezetekkel. Az ifjúsági információs irodák, központok és szolgálatok segítik a fiatalokat a modern információs és kommunikációs technológiák használatában, ezeken keresztüli információszerzésben, valamint az eszközök használatával kapcsolatos képességeik fejlesztésében.

68

Napjainkban a két forma, a SZÖVETSÉG Ú HÁLÓZAT szétválasztása az egyik legfôbb szervezeti kihívás. A szövetség, mint szakmai képviselet, érdekérvényesítés, központosított tevékenység, a hálózat, mint a szakmai fejlesztések, disszemináció, hatékonyságnövelés, decentralizált feladatelosztás formája. Ebben a folyamatban 1995-ben fogadta el a HAYICO Szakmai – Etikai Kódexét, amely a „mi az iroda” kérdésére igyekezett választ adni. 2001-ben történt az „ÚJ KÓDEX” elfogadása, amely létrehozta a szolgáltatás szintezését, megalkotta az infopont iroda, módszertani központ fogalmát. 2003-tól tudatos habilitáció, hálózatfejlesztés történik, amely a módszertan terjesztésében, adatbázisépítésben, szakmai konferenciák, kiadványok létrehozásában ölt testet. A hálózatépítés jelenlegi feladatai a szolgáltató intézmények támogatása, a szakmai-etikai alapelvek, minôségügyi rendszer kialakítása, mûködtetése, melyet a növekvô igény a szolgáltatásra, az „érdek” megjelenése erôsít meg, valamint a belsô feladatmegosztás, szintezés és a hálózati együttmûködés. További információk: www.helpi.hu

69

7. szekció „Önkéntesség” – Fiatalok, mint erôforrás szekcióvezetôk: Lovászi Attila és Salamon Judit szakreferensek, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Fiatalok Lendületben Programiroda

A mûhelymunka során lehetôségünk nyílt az Európai Önkéntes Szolgálathoz kapcsolódó hazai és nemzetközi tapasztalatok részletes feldolgozására. Általános programismertetô az Európai Önkéntes Szolgálatról A résztvevôk megismerkedtek az Európai Önkéntes Szolgálat nevû program alapjaival – célok és prioritások, résztvevôk, pályázási lehetôségek, feltételek, egy sikeres projekt megvalósításához szükséges tudnivalók stb.

Az Európai Önkéntes Szolgálat eredményei Magyarországon 2008-ban Ezt követôen a résztvevôk megismerhették az EVS program 2008-as eredményeit. 2008-ban összesen 86 db EVS pályázat érkezett a magyar nemzeti irodához, ebbôl 63 db pályázat került támogatásra, ami 73%-os támogatottsági arányt jelentett. 2008-ban Magyarországról összesen 198 önkéntes utazott külföldre, hogy megkezdje önkéntes szolgálatát valamelyik európai uniós tagországban, vagy akár Európán kívül. A legnépszerûbb célországok továbbra is változatlanok: Németországot Spanyolország, Olaszország és Franciaország követi a sorban. Az önkéntesek jelentôs többsége továbbra is lány (62%). 2008-ban összesen 120 külföldi EVS önkéntes fordult meg Magyarországon. A legtöbb fiatal Németországból (38 fô – 32%), Franciaországból (23 fô – 19%), Romániából (9 fô – 7,5%) és Törökországból (7 fô – 6%) érkezett. Az akkreditációs folyamat bemutatása

Az Európai Önkéntes Szolgálat révén fiatalok önkéntes munkát végezhetnek egy másik országban, általában kettôtôl tizenkét hónapig tartó idôtartamban. Az önkéntes munkák széles körét kínálják a különbözô résztvevô szervezetek, mindenki megtalálhatja az érdeklôdésének leginkább megfelelô tevékenységet kulturális, környezetvédelmi, sport, média és különbözô szociális területeken. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetôségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, és ezáltal önmaguk, személyiségük fejlesztésére. Az önkéntes szolgálat ideje alatt az Európai Bizottság támogatása fedezi az önkéntes megélhetési költségeit (étkezés, lakhatás) és szerény mértékû, országonként eltérô mértékû zsebpénzt biztosít. További információ: www.mobilitas.hu/flp/evs

EVS programban csak akkreditált szervezetek vehetnek részt, csak ôk küldhetnek és fogadhatnak önkénteseket vagy koordinálhatnak projekteket. A magyarországi szervezetek akkreditációját a nemzeti iroda végzi az Európai Bizottság által megszabott elvek alapján, nemzeti sajátosságokat figyelembe véve.

A résztvevôk önkéntességhez, EVS-hez kapcsolódó tapasztalatainak megosztása A szekcióülésen néhányan már maguk is gyakorló EVS küldô vagy fogadószervezetet képviseltek. Voltak, akik már hallottak, de még nem vettek részt a programban, illetve akadtak olyanok is, akik most hallottak elôször a programról. A csoport összetétele tehát rendkívül heterogén volt – abban a tekintetben is, hogy állami intézményektôl éppúgy érkeztek, mint a civil szektorból – ennek köszönhetôen számos érdekes és hasznos tapasztalatot tudtak megosztani egymással a résztvevôk.

A Youthpass tanúsítvány a Fiatalok Lendületben Program résztvevôi számára rendelkezésre álló új típusú tanúsítvány annak bemutatására, hogy mivel foglalkoztak és mit tanultak a projektjük során. Erre mind ez idáig egyedül az Európai Önkéntes Szolgálat résztvevôinek nyílt módjuk a számukra kiállított, egységes formájú EVS tanúsítvány segítségével. Mostantól azonban az ifjúsági cserék, az EVS projektek és a képzések minden résztvevôje megkaphatja a Youthpass tanúsítványát, és ez csak a kezdet: a lehetôség idôvel további alprogramokra és kategóriákra is kiterjed majd. A Youthpass tanúsítvány rendszerének kialakítására a Fiatalok Lendületben Program keretében folyó nem-formális tanulás elismerésének és elismertetésének

70

71

A központi adatbázisban (www.evsdatabase.eu) 2008 decemberében összesen 140 darab magyar akkreditált szervezet volt megtalálható: 73 küldô, 91 fogadó és 37 koordináló szervezet. 2008-ban összesen 54, 2007-ben 40 darab új szervezet akkreditációja történt meg. A nem-formális tanulási folyamat elismertetése – a Youthpass tanúsítvány használata

elôsegítése érdekében került sor. A Youthpass tanúsítvány létrehozásáról szóló döntés a résztvevôk és a projektgazdák azon egyértelmû igényére alapozva született, hogy a Programban való részvétel igazolható legyen és a projektek során zajló tanulás eredményei láthatóvá váljanak. Az Európai Unióban elsôként a Youthpass tanúsítvány bevezetésével ténylegesen elismerhetôvé válnak azok a tapasztalatok, amelyekkel a fiatalok a Fiatalok Lendületben Programban való tevékeny részvételük során gazdagodnak. A Youthpass tanúsítvány kidolgozásához az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák rendszere szolgált alapul, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2006 decemberében fogadott el. A Youthpass tanúsítvány támogatást nyújt a fiatalok számára, hogy a Fiatalok Lendületben Programban való részvételük során szerzett tapasztalataikat a lehetô legjobban hasznosíthassák További információ: http://www.mobilitas.hu/flp/youthpass

8. szekció Felkeresô ifjúsági munka. „Fiatalok kisebbségben” – ízelítô a fiatalok kulturális sokszínûségébôl szekcióvezetôk: Borsos László szolgálatvezetô, Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Központ LOGO Ifjúsági Szolgálat és Hegedüs László ifjúsági referens

Elôzetes terveink alapján a felkeresô és a mobil ifjúsági munkát, valamint „rokon szakterületként” az utcai szociális munkát mutatták volna be korreferálóink, de ezt rajtunk kívül álló okok miatt nem sikerült megvalósítani. Így a szekcióban két témakört jártunk körbe: a felkeresô ifjúsági munkát, valamint a kulturális sokszínûséget. A bemutatkozó kört követôen, fogalomtisztázással folytattuk a megbeszélést, amihez az Ifjúságsegítés (Probléma vagy lehetôség az ifjúság?) és Az ifjúsági munka fogalomtára címû kiadványokat használtuk fel. Így ezek szerint röviden: a felkeresô ifjúsági munka a fiatalokat a hétköznapi világukban, a szabadidejükben keresi fel, és itt nyújt nekik szolgáltatásokat, mert nem elvárható, hogy maguk keressenek fel intézményeket (ifjúsági irodát, információs pontot, közösségi teret stb.). A fogalomtisztázás után a MINI Ifjúsági Szolgálat mutatkozott be, akik felkeresô ifjúsági szolgáltatást is nyújtanak. A szekció záró részében került sor a résztvevôk tapasztalatcseréjére, amely során kiderült, hogy a fiatalok milyen sokszínû kulturális háttérrel rendelkeznek és ezáltal az ifjúsági munka is milyen sokszínû. A szekcióban résztvevôk az ifjúsági munkára vonatkozóan azt fogalmazták meg, hogy a magyarországi ifjúsági munkának arra van szüksége az állam részérôl, hogy a támogatásokat innovatív, folyamatszerû projekteknek ítéljék oda, amelyek biztosítják a fejlesztéseket és a hosszú távú munkát. Az ellátandó feladatokhoz ne csak eszközöket, hanem humánerôforrást is rendeljenek hozzá.

72

73

Fiatalok kulturális sokszínûsége Gergely Miklós elnök, Fiatalok Fiatalokért Egyesület Szervezetünk 2003-ban alakult egyetemista és fôiskolai végzettségû fiatalokból. Fô célkitûzésünknek tekintjük a hátrányos helyzetû fiatalokkal való törôdést. A kezdetekben kisebb akciókkal, tevékenységekkel hívtuk fel magunkra a figyelmet (pizsamagyûjtés a Gyermek-egészségügyi központ (GYEK) betegei részére). Egyik évente megrendezésre kerülô kezdeményezésünk is ilyenkor bontogatta szárnyait. Minden évben Mikulás alkalmából apróbb ajándékokkal kedveskedünk GYEK-ben gyógyuló gyermekek részére. Az évek folyamán sikerült egyre több támogatót magunk mellé állítani, így évrôl évre egyre több gyermeknek tudjuk a szeretet ünnepét boldogabbá tenni. Az ajándékozottak köre kibôvült a Miskolci Gyermekváros lakóival is, akiknek a hagyományosan megrendezett karácsonyi mûsoruk keretében adjuk át az ajándékokat. Sikeres ifjúsági pályázatok eredményeképpen a nyári szünetben több ifjúsági tematikus táborozást is lebonyolítottunk, ahol a célcsoport a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élô hátrányos helyzetû fiatalok voltak. Ezek a programok, rendezvények világítottak rá arra a felismerésre, hogy a fiataloknak az információhoz jutása mennyire körülményes és bonyolult. Az egyesület tagjai 2005-ben ismerkedtek meg a Szombathelyi Vasi Logo-Mobil Ifjúsági Szolgálattal, akik új módon közelítik meg az információszolgáltatást. Ezt a nagyszerû kezdeményezést megismerve felmértük a helyzetünket és források felkutatásába kezdtünk, hogy a szolgáltatást adoptálni tudjuk az Észak-magyarországi régióba, ezen belül is fôként Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. A kemény és fáradtságos munka meghozta gyümölcsét. 2006-ban el tudtuk indítani Mobil információs szolgáltatásunkat Mini Ifjúsági Szolgálat néven. A szolgáltatás eddigi mûködése közben több ezer fiatallal találkoztunk. Elmondható, hogy két egyforma ember nem létezik, így a fiatalok kultúrája is más és más. A mobil közösségi tér mûködtetése során egyre több rendezvényen veszünk részt. A legnagyobb látogatószámokat a fesztiválokon illetve nagyobb rendezvényeken való megjelenésen tapasztaljuk. – Hegyalja fesztivál (Tokaj-Rakamaz) – Kazincbarcikai Szabadidôs (KASZA) Napok – Gyár fesztivál – Retek fesztivál – Kocsonyafesztivál A fesztiválokon találkozunk a kultúrák igazi kavalkádjával. A különbözô zenei stílusok és divatok sokaságával. Megfér egymás mellett a rockzene a hip-hoppal, vagy pedig az underground zene a punk zenei stílussal. Ezeken a rendezvényeken fôként információs szolgáltatást nyújtunk, a szabadidôs programokra kevésbé jut idô. 74

A Hegyalja fesztiválon készítettünk 2007-ben egy üzenôfalat, amelyen a fiatalok leírhatták „Miért jó fiatalnak lenni?”. A válaszok elég eltérôek voltak, de voltak benne érdekes gondolatok is, amelyek támpontot adtak a további ifjúsági munkában. Országos rendezvényeken is részt veszünk civil partnereink révén, itt az információs és szabadidôs programok is egyaránt megjelennek, valamint a szervezésben és lebonyolításban is besegítünk. – II. Red Bull Ládaderbi – Országos DH kupa (Bükkszentkereszt-Bükkszentlászló) – Falmászó és Boulder kupa (Miskolc) Helyi rendezvényeken vagyunk legtöbbet jelen. Ide tartoznak a különbözô falunapok, nemzeti ünnepek kapcsán létrejött rendezvények. Itt a gyermekektôl az idôsebbekig mindenki felkeresi szolgáltatásunkat. Civil szervezetek és intézmények programjain is sokat vagyunk jelen (pl.: Föld napi szemétszedés, autómentes nap, gyermeknap, stb.). A Miskolcon mûködô Factory Sportarénával 2007-ben ismerkedtünk meg. A Miskolc-Vasgyár területén mûködô csarnokot 2004 óta mûködteti a Komlóstetôi Kerékpáros Sport Klub (KKSK). Az egyesülettel az évek alatt sikerült jó kapcsolatot kiépítenünk. Ennek keretében közösen valósítjuk meg programjainkat. A csarnok évrôl évre fejlôdik, illetve új funkciókkal bôvül. A legvégsô cél egy multikulturális közösségi tér kialakítása, ahol a fiatalok információhoz juthatnak minden téren, illetve a szabadidejüket is hasznosan tölthetik el. A kezdetben kerékpár, gördeszka-, valamint görkorcsolyapark, idôben bôvült egy európai szintû mászóközponttal, egy koncertteremmel, egy stúdióhelyiséggel, valamint több kisebb irodával is. A közösségi tér új elemeinek kialakításába sok önkéntest sikerült bevonnunk. Így dolgoztak együtt a különbözô kultúrák (pl. a zenészek a kerékpárosokkal). A koncertteremben tartandó rendezvényeken is találkoznak a különbözô kultúrák. A merôben új megközelítésnek hála, ellentétes stílusú zenék képviselôi és rajongói találkozhatnak össze. Több civil szervezettel közösen összefogva is megjelenünk rendezvényeken, melynek keretében próbáljuk felpezsdíteni az életet, és a különbözô kultúrákat találkoztatni. (pl.: Miskolc belvárosában a Szinva-teraszon egy napon zsonglôr workshopok, falmászási lehetôség, underground zene nappal, stb.).

75

9. szekció Helyzetkép a határon túli, és a határon átnyúló települési ifjúsági munkáról szekcióvezetôk: Öcsi József irodavezetô, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Szolgáltató Iroda és Venczel Endre hálózati koordinátor, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

A Település és Ifjúsága Konferencia kilencedik alkalommal, ezen belül a határon túli magyar fiatalokat a munkába bekapcsoló szekció elôször került megrendezésre. A program megvalósítására a szervezôk két Mobilitás munkatársat kértek fel: jómagamat (aki 2000 decemberétôl a Metszéspont Irodában határon túli magyar ifjúsági ügyekkel foglalkozom, 2009 februárjától, pedig ismét a Mobilitás amolyan nyolcadik regionális irodáját vezetem) és Öcsi Józsi kollégámat, a veszprémi iroda vezetôjét, aki szintén elég régen pörög az ifjúsági, civil ügyek területén. Ha jól tudom már a 90-es évek eleje óta. A meghívott korreferálók kiválasztása során igyekeztünk a diverzifikációt szem elôtt tartani, igyekeztünk az egész Kárpát-medencét lefedni, a – határon túli magyarság vonatkozásában – kis és nagy régiókat megjeleníteni. Szekciónk munkájában helyi önkormányzati vezetôk, ifjúságsegítôk, civil szervezetek képviselôi vettek részt, határokon innen és túlról. A következôk referáltak a szekció munkája során: – Béres Csaba, közalkalmazott, polgármester – Székelyhídról, az Érmellékrôl, aki jelentôs civilszervezeti múlttal rendelkezik, helyi és országos szinten is – arról beszélt mennyire másképp látszik a polgármesteri székbôl az ifjúság helyzete, mint egy támogatásért pályázó ifjúsági szervezet élérôl. Elmondta a történelmi Érmelléket lefedô Eurorégió megalapításán fáradoznak a határ két oldalán található települési önkormányzatok vezetôivel. Ehhez remélhetôleg hasznos információval szolgáltak a szekció magyarországi résztvevôi és a közeljövôben létrejön a kapcsolat a jó példaként szolgáló Ister-Granum Eurorégióval. A szekció javaslatának megfogalmazója lett – de errôl késôbb; – Bordás Szabolcs, a Fundamentum Egyesület részérôl – Kolozsvárról, szintén Erdélybôl – arról beszélt, mennyire hiányzik a kreativitás és az innováció az ifjúsági szervezetek munkájából, valamint, hogy mit lehet összefogással elérni: a szilágyerkedi játszótérépítés folyamatáról számolván be, ahol is a Közéletre Ne-

76

velésért Alapítvány segítségével a helyiek összefogásával játszóteret építettek; – Juhász Bálint, önkormányzati képviselô, polgármesteri tanácsadó – Kishegyesrôl, a Vajdaságból, aki arról beszélt, milyen fontos a lehetôségek biztosítása, megteremtése helyi szinten, hiszen, ha van munka, maradnak a fiatalok is helyben; – Magyar Dani, a Lendvai Ifjak Egyesületének alapítója, sokáig elnöke, ma a Lendvai Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség igazgatója – Muravidékrôl, a humán erôforrásbeli hiányról beszélt. Náluk egyre kevesebb fiatal vesz részt az aktivitásokban, hiába van anyagi forrásuk a tevékenységek megvalósítására. De aktívan részt vettek a munkában még: – Kósa András László – Közéletre Nevelésért Alapítvány, szociológus; – Saláta Zoltán, a VAMADISZ elnöke – Szabadkáról; – Pintér Norbert, Mobilitás asszisztens; a MIK Titkárság új munkatársa; – Debreczy Márta, az SZMM gyermek és ifjúsági osztályáról; – Winkler Zsóka, a Nap-út Alapítványtól; – Smudla Kata, a Bázis Gyermek Ifjúsági Egyesülettôl Sajnos a felvidéki cserkész meghívottunk, Kismedve (Csémi Szilárd) a szlovák Oktatási Minisztérium éppen aznap délután 2 órára idôzített ellenôrzése miatt nem tudott velünk lenni, illetve Gál István, a Kárpátaljai Fejlesztési Ügynökségtôl bokaficam miatt volt kénytelen kihagyni a tanácskozást, de a szerda esti magyar– máltai focimeccset is. Szó esett arról, milyen fontos elem lehet a határon túli magyarok által érintett/vezetett önkormányzatokban dolgozó ifjúsági szakértôk hálózatának megalapozása.

A formától a formaságokig Bordás Szabolcs, Fundamentum Egyesület Egy törvénytisztelô szervezet a következôkkel kell megküzdjön: állami bürokrácia, pályázati adminisztráció, pénzhiány. Egy törvényszegô szervezet a következôkkel kell megküzdjön: állami bürokrácia, pályázati adminisztráció, pénzhiány. A támogatást nyújtó apparátusok pedig a kivételekkel kell megküzdjenek; melyet formalizálnak és kiterjesztenek az egészre. Ami bizonyos: a formaságok kevésbé hatnak az erkölcsre, mint a munkaidôre és idegrendszerre. A bizalmatlanság bizalmatlanságot szül, a formaságokkal együtt pedig morális alapot azok áthágására. Az eljárás következménye, hogy a kreativitás a lepapírozásban, és nem magában a papírozás tárgyában, a programban valósul meg. 77

Létezik-e valódi együttmûködés Erdélyben az önkormányzatok és ifjúsági szervezetek között? Papíron természetesen: igen. Ez is abban az esetben valósul meg, amennyiben személyes átfedések vannak az intézmények között. Sokat lehet kutatni, milyen társadalmi adottságok és külsô kényszerek hatására alakul ez így. 2009 a kreativitás és innováció éve. Kreativitás az, amibôl mi, ifjúsági szervezetek híján vagyunk, innováció pedig az, amit sokan mondunk és kevesen értünk. Ezen elvek érvényesülését sok forma hivatott erôsíteni, ám a szervezetek egy teljesen más szinten élik mindennapjaikat: a túlélés szintjén. A létezésért küzdés rombolja leginkább a kreativitást, az új ötleteket a „biztos programok” elvén. A biztos programokból pedig tervezhetôen lehet kispórolni a mûködéshez és fenntartáshoz szükséges összegeket. Mindez a fenntartási támogatáshiány, a normatívák hiányának következménye. Ezek után már csak a papírok utáni futkorászás marad. Jelenleg vállalkozóként vagy politikusként lényegesen könnyebb érvényesülni, mint ifjúsági vezetôként. Ezt a dinamikát követve vándorol a kreatív szürkeállomány és alakul a szférák erôssége is. A szemléletváltáshoz idô kell, és senki nem tud olyan okosat mondani, ami meghozza a kellô (?) társadalmi változásokat. Semmi biztosíték arra, hogy európai, ám idegen kultúrákból átvett normák nem fognak mindig is a torkunkon akadni. És semmi nem támasztja alá, hogy ez így ne lenne jól. Úgy gondolom, az ifjúsági szervezeteket nem lenne szabad ekkora bizonytalanságban és lét-harcban hagyni, mert ez elvi értékek rovására megy. Meg kell adni nekik a mûködéshez szükséges teret, mely úgy gondolom, nem lesz láthatóan eredményesebb.

Szerbiában 2007-tôl kezdve létezik ifjúsági minisztérium, amely a fiatalok és ifjúsági szervezetek erôs nyomására került létrehozásra. A szerbiai kormányzati ifjúsági tevékenysége innentôl kezdve értékelhetô. Ezt követôen került kidolgozásra és elfogadásra a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, a hozzá kapcsolódó cselekvési terv, és azóta állnak rendelkezésre kormányzati eszközök a fiatalok programjainak támogatására. A Vajdaságban korábban, már 2002-ben beindult ez a folyamat, az elsô cselekvési terv megvalósítási idôszaka véget ért, a tapasztalatok összegzése a tevékenység kiértékelése és a következô programozási idôszak tervezése van folyamatban, illetve várat magára. Mindkét intézmény (a tartományi és a köztársasági minisztérium egyaránt) szorgalmazza, hogy helyi szinten is teremtôdjenek meg az ifjúságpolitika alapjai, legyenek hordozói a folyamatnak és készüljön el minden községben (járásban) a helyi ifjúsági cselekvési terv. Kishegyes község 2007 októberében megalapította a Helyi Ifjúsági Szolgáltató Irodáját (HISZI), amely kezdeményezte és koordinálta a Helyi Ifjúsági Akcióterv (HAT) kidolgozását, amelyet 2008. szeptember 24-én fogadott el a községi képviselô-testület. A helyi dokumentum kidolgozása során nagy figyelmet fektettünk arra, hogy összhangban legyen a tartalma a tartományi és az országos stratégia és cselekvési terv intézkedéseivel, ennek megfelelôen a következô területekre terjed ki: Fiatalok oktatása és az ökológia, Fiatalok foglalkoztatása, Fiatalok tájékoztatása, Fiatalok aktív részvétele a társadalomban és az önkéntesség, Mûvelôdés, sport és a fiatalok szabadideje, Fiatalok felé irányuló szociálpolitika, Fiatalok egészsége, Biztonság.

A Vajdaságban folyó, vajdasági magyarokat érintô civil ifjúsági folyamatokat és azok hordozóit, a rájuk vonatkozó lehetôségeket Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke elôadásában már bemutatta. Korreferátumomban az ifjúsági munka, ifjúságpolitika kormányzati, azon belül is az önkormányzati dimenzióra térek ki, Kishegyes község példáján keresztül.

A cselekvési terv kidolgozásakor fontos szempont volt az átláthatóság és az átfogó hozzáállás, ennek megfelelôen a kidolgozás folyamatába a legszélesebb rétegeket bevontuk, úgy is, mint a helyi intézmények és szervezetek képviselôit, az ifjúsági szervezetek és a fiatalok informális csoportjainak képviselôit, aktív egyéneket. Ennek megfelelôen az intézkedések megvalósításakor is hasonló összefogás szükséges, amelyben a HISZI koordináló szerepet tud vállalni, összegyûjtve és csatasorba állítva a különbözô szereplôk erôforrásait. A megvalósításkor mindenképpen igénybe kell venni a tartományi és a köztársasági minisztérium eszközeit, de helyi eszközöket is (HISZI és a helyi önkormányzat forrásai), ugyanakkor az intézmények és szervezetek lehetôségeit is ki kell használni. Fontos az együttmûködés a forráslehívásban is, hiszen az önkormányzat számára elérhetô eszközöket a HISZI-nek kell lehívnia, míg a szervezetek rendelkezésére álló eszközöket valamely civil szervezetnek kell lehívnia és a kishegyesi fiatalok helyzetének javítására fordítania. A HAT megvalósítása érdekében, a helyzetet felmérve önkénteseket toboroztunk és képeztünk, akik a késôbbiekben önkezdeményezések által, az elsajátított plusz tudással olyan projekteket generálnak, írnak és valósítanak meg, amelyek

78

79

Nem a döntés eredménye, hanem a ténye tartja meg az egzisztenciát. Minden más csak sodródás.

Ifjúsági munka, ifjúságpolitika a Vajdaságban Juhász Bálint polgármesteri tanácsos, Kishegyes

összhangban állnak a HAT-tal, Kishegyes községben valósulnak meg és a fiatalok helyzetére hivatottak javítani. Az önkéntesek öt egynapos képzés keretein belül tanultak az ifjúságpolitikáról, pályázatírásról és az önkéntességrôl. A képzés befejeztével saját projekteket írtak, amelyekre forrást biztosítottunk az Ifjúsági és Sportminisztérium segítségével. Két projekt valósult meg, az egyik a kishegyesi fiatalok informáltságán hivatott javítani, míg a másik a kishegyesi kulturális események naptárát készítette el. Az önkéntesek segítségével a HISZI-t mint információs és tanácsadó központot is mûködtetjük, annak érdekében, hogy elérhetôvé tegyük a kishegyesi fiatalok számára a különbözô lehetôségeket, melyektôl tapasztalataink szerint el vannak zárva. A helyi szinten folyó ifjúsági munka legfontosabb tapasztalata az, hogy az elvándorlás csökkentése érdekében, a fiatalok szülôföldön való boldogulásának érdekében helyi szinten kell megteremteni a lehetôséget, helyi szinten kell biztosítani a fiatalok bekapcsolódását a társadalomba. A lehetôségek hiánya az, ami a fiatalokat elvándorlásra kényszeríti, készteti.

10. szekció Ifjúságsegítô-képzés tapasztalatai – dilemmák. Akkreditált képzések a Mobilitásnál szekcióvezetôk: Bencze Györgyné képzési fôreferens és Letenyeiné Mráz Márta igazgatóhelyettes, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

Az ifjúságsegítô felsôfokú szakképzés alapítása a Budapesti Tanítóképzô Fôiskolához köthetô, név szerint Kraiciné dr. Szokoly Máriához, Kelemen Elemérhez és Bauer Bélához. A képzés elôször Pécsett indult 2003-ban. Ladáné Dauda Györgyi, az ELTE TÓFK ifjúságsegítô képzésének szakmai vezetôje bemutatta az intézményben zajló 10 éves munka eredményeit. A szakindítás 2003-ban történt. Szakmai kapcsolatokat alakítottak ki a pécsi oktatókkal, a Mobilitással, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum szakembereivel és a KAPOCScsal. Sikeres vizsgázó 2006-ban 26 fô, 2007-ben 23 fô, 2008-ban 24 fô. A képzés érettségi vizsgához és központi felvételihez kötött. Új jelenség, hogy egyre többen jelentkeznek diplomával rendelkezôk. A képzés filozófiájának egyik alappillére a gyakorlathoz kötôdik. Büszkék arra, hogy egyre több szakember vesz részt az oktatásban óraadóként. A felsôoktatásban a tömegoktatás negatív jelei jelentkeztek, az ifjúságsegítô szakképzés külön értéke, hogy megmaradt személyessége. Az elôadás végén tájékoztatást kaptunk arról, hogy az ELTE-n végzettek milyen arányban tudtak elhelyezkedni. A szegedi képzést Kádár Csoboth Péter mutatta be. Az indítást motiválta a régióban jelentkezô szakemberigény, a meglévô szakmai kompetenciák kiaknázása, és az „ifjúságszakmai portfólió” bôvítése. Az ország legjobb ifjúságsegítô képzését akarták kidolgozni és megvalósítani. A szegedi képzést jellemzô trendek: növekvô hallgatói érdeklôdés; sokadik szak helyett fôszak; alacsony lemorzsolódás; tervezettnél hosszabb képzési idô; erôs igény a specializációra és a gyakorlati kurzusokra; alacsony nemzetközi aktivitás. A képzéssel kapcsolatos dilemmák: Mindenre vagy semmire sem jó a képzésünk? Felsôfokú vagy szakképzés? Tömegképzés vagy erôs követelmények? Közigazgatás, civil szektor vagy piac? Gyakorlati képzés gyakorlati hely nélkül? Tervek: Modulszerû fejlesztések szakirányú továbbképzési szakok formájában; ifjúsági szakértô szak indítása, ifjúsági szakértô master regisztrációja.

80

81

Az ifjúságsegítô szakképzésrôl általában Bencze Györgyné Hajni, a Mobilitás képzési fôreferense tájékoztatott. Az ifjúsági szakma régi vágya teljesült, mikor elindult a felsôfokú ifjúságsegítô képzés. Az ifjúságsegítô képzés jelenleg a 7/2002. (V. 25.) ISM-OM együttes rendelet alapján zajlik az országban, 16 intézményben. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik – a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában – felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére. Ifjúságsegítô-képzés az új Okj szerint 2009. szeptemberétôl indul, a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet alapján. Az ifjúságsegítô ajánlott központi programja megjelent: a Magyar Közlöny 2008/133. számában (IX.12.), a Hivatalos értesítô 6268. oldalán a 2008/37. számában közleményként. (Jóváhagyási szám: 14430-2/2008.) Az ifjúságsegítô felsôfokú szakképzéssel kapcsolatos aktuális információk és szakmai anyagok elérhetôek a www.mobilitas.hu/ ifjúságsegítô felsôfokú szakképzés linken. A Mobilitás képzési tevékenységérôl, az akkreditációs folyamatokról, a szakmai munkát fejlesztô és az ifjúságsegítô szakképzést támogató képzési lehetôségekrôl Letenyeiné Mráz Márta, a Mobilitás igazgatóhelyettese tájékoztatta a szekció résztvevôit.

Ifjúsági felsôfokú szakképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképzô Fôiskolai Karán Ladáné Dauda Györgyi ifjúságsegítô képzési szakfelelôs, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Karunk fô profilja az óvodapedagógus és tanítóképzés, továbbképzés mellett az utóbbi 10 évben a mûvelôdésszervezô és kommunikációs szakemberek képzését is kidolgozta, és sikerrel végzi, bár a felsôoktatás átalakítása miatt ezek a szakjaink megszûnnek. A felhalmozott pedagógiai, társadalomtudományi, mûvelôdéstudományi háttér jó alapokat teremtett az újonnan megjelenô szakmai képzések felvállalására. Az ifjúságsegítô szakképzés az egyik legfiatalabb felsôfokú szakmai végzettséget kívánó, az utolsó évtized társadalmi igényeire épülô születô/formálódó szakma. A Fôiskolai Tanács 1997. április 17-i ülésén egyhangú egyetértéssel elfogadta azt az elôterjesztést, amelyben a „ifjúsági tanácsadó akkreditált felsôfokú iskolarendszerû szak” alapítását kezdeményezte, a Magyar Akkreditációs Bizottság 1999-ben jóváhagyta az ifjúságsegítô akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzési szak alapítását és indítását. A képzés szakmai követelményeinek kialakításában a karunkról jelentôs részt vállaltak: Bauer Béla, Kelemen Elemér, Kraiciné dr. Szokoly Mária. Többek között az ô munkájuk eredménye is, hogy megszövegezôdött a 7/2002 (V.25) ISM-OM együttes rendelete „az ifjúságsegítô szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról”, az új felsôfokú szakma az Országos Képzési Jegyzékben az 55 8419 szakképesítési azonosító számot kapta, megnevezése: Ifjúságsegítô. A tanítási-tanulási folyamat célját olyan fiatal szakemberek képzésében fogalmazta meg, akik a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában képesek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, felkészítettek ezek szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére. A képzés 4 féléves, a felsôoktatás bolognai modelljéhez is illeszkedô, összes tanórája: 1720 óra ebbôl 66% elméleti, 34% gyakorlati óra.

82

83

Szerkezete moduláris, elméleti modulokból

– alapismeret 525 óra, – szakmai ismeret 435 óra, – idegen nyelv 180 óra

lomával rendelkezô tanítók, mûvelôdésszervezôk, egyrészt meghosszabbítva evvel az oktatásban töltött idôt, másrészt munkaerôpiaci pozíciójukat erôsítik, javítják a szakképzettséggel, illetve az érdeklôdés, az ifjúsági munka, mint leendô munka(hely) motiválja e választásokat – jelenleg a két évfolyamon 14%.

és gyakorlati modulokból: gyakorlati órák 460 óra, választott szakmai specializáció 120 óra – épül fel. Ifjúságsegítô hallgatóinknak a 3. szemesztertôl választaniuk kell szakmai irányt. Eddig az érdeklôdésnek megfelelôen: Animáció és Válsághelyzetben lévô fiatalok segítése kurzusokat tudtunk indítani. Ebben a tanévben a legmotiváltabb hallgatóinktól a két kurzus párhuzamos látogatásának és teljesítésének igénye is felmerült. Oktatásszervezési kihívás volt ennek megoldása, de örömmel tettünk eleget a kérésüknek. Az ifjúságsegítô felsôfokú szakképzés kredites képzés – mi a kredit? összes kereditpontja 120 – ezzel lehetôséget ad a végzett ifjúságsegítô számára elsôsorban a BA andragógia és a BA tanító szakra történô bekerülése esetén az adott felsôoktatási intézmények tanulmányi- és vizsgaszabályzataiban foglaltak szerint, végzett kurzusai egy részének elismertetésére, beszámítására a tanulmányokba. 2004. szeptemberében indult karunkon elôször a képzés, csak a Pécsi Egyetem elôzött meg minket 2003-as szakindítással. Szakmai kapcsolataink kiépítésében, tapasztalatok cseréjében meghatározó partnereinkké váltak a pécsi oktatók, a MOBILITÁS, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum szakemberei, a KAPOCS.

Annak ellenére, hogy nagyon fiatal szakmáról és szakképzésrôl beszélhetünk, az egész szakképzést átfogó megújítási folyamat az ifjúságsegítô képzést is elérte. A társadalmi és a munkaerôpiaci elvárásokhoz közelített követelményeknek természetesen maximálisan meg szeretnénk felelni. Képzésünk filozófiájának egyik alappillére a gyakorlathoz, a leendô ifjúságsegítô feladatokhoz ezer szálon történô kapcsolódás. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyetemi tanárainkon túl az ifjúságpolitika, ifjúságszociológia, animáció, közösségfejlesztés, ifjúságsegítés országosan elismert szakemberei óraadóként részt vesznek az oktatásban. A felsôoktatásban az elmúlt években sajnos a tömegoktatás negatív hatásai jelentkeztek, az ifjúságsegítô szakképzés külön értéke, hogy megmaradt a személyessége, valamennyi nálunk tanuló ifjúságsegítô személyiség, amit felkészítésükkor figyelembe veszünk. A 4 szemeszter alatt hallgatóinkban olyan kötôdés alakul ki az ifjúságsegítô szakmához, hogy jövôjüket ezen a területen dolgozva, vagy továbbtanulással gyarapítva tudásukat (formális és nem-formális tanulással) diplomával is e területen maradva képzelik el. További információk: www.elte.hu

ELTE TOFK Ifjúságsegítô szakképzésére felvett hallgatók számának alakulása 2004 és 2008 között: 2004 2005 2006 2007 2008 44 fô 48 fô 52 fô 38 fô 34 fô Sikeres szakmai vizsgát tettek: 2006 2007 26 fô 23 fô

2008 23 fô

A viszonylag magas lemorzsolódás egyik oka, hogy a csak nappali tagozaton végezhetô tanulmányok óralátogatási és vizsgakövetelményei magasak. A képzésre való belépés érettségi vizsgához és központi felvételi eljáráshoz kötött, új jelenség, hogy egyre nagyobb számban jelentkeznek e szakképzésre dip84

85

A Mobilitás, mint képzôintézmény Letenyeiné Mráz Márta 1995–2000 között a Mobilitás képzései az „Ifjúság 2000–2006 program”-ot, és ezen keresztül a hazai ifjúsági munkát erôsítették. 2000–2004. A regionális ifjúsági szolgáltató irodák felállásával bôvült a Mobilitás tevékenységi köre, rendeletben megfogalmazott feladatuk: „képzéseket szervez a regionális programok, a térségi és a helyi projektek eredményes megvalósítása érdekében, részt vesz az ifjúsági közösségek, illetve projektek vezetôinek, az ifjúságsegítô szakembereknek a képzésében, valamint önkormányzati tisztségviselôk és köztisztviselôk továbbképzésében” (2/1999(IX.24.) ISM rendelet).

A minôségirányítási rendszer bôvítésre került (MIR2), beadtuk az intézményiakkreditáció dokumentációját. A minôségbiztosításhoz kapcsolódóan, a képzôi kör kialakítására pályázatot írtunk ki. 2009-ben beadásra kerülô program-akkreditációk: Helyi ifjúsági munka (60 óra), Nem-formális tanulás az ifjúsági munkában (90 órás).17 képzést hirdetünk meg ebben az évben. További információk: www.mobilitas.hu/kepzes

Ezt az idôszakot az igényektôl és fôként a lehetôségektôl függô képzési tevékenység jellemzi, valamint a nyolc telephelyen nyolcféle célrendszer és dokumentáció. „Mindenki másképp csinálja.” 2004-ben a minisztérium egy képzéssorozatot támogatott, amely az európai uniós ifjúsági források bevonásához nyújtott segítséget. A képzések megvalósításához curriculumokat dolgoztunk ki és egységes dokumentációt használtunk. 2005-ben nyilvántartásba vetettük a Mobilitást, mint képzôintézmény és hét képzési program került kidolgozásra. 2006. Megalakult a Képzési Iroda a Zivatar utcában, az Európai Fejlesztési Igazgatóságon belül az „Ifjúság 2000–2006” és a „Fiatalok lendületben” program támogatására. 2007. január 1-tôl a Mobilitás megszûnik és átszervezik, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalba kerül Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat néven. Az újjászervezôdött intézmény stratégiai célja program-akkreditációk megvalósítása a felnôttképzésben, valamint az intézmény akkreditációja. Új képzési programokat dolgoztunk ki, a helyi ifjúsági munka és az emberi jogi nevelés témakörében. Minôségirányítási rendszer került kidolgozásra. (MIR1). 2008. Az elsô akkreditált képzésünk: Fiatalok emberi jogi képzése nem-formális módszerekkel (30 óra). A program-akkreditációhoz beadásra került még: Ifjúsági közösségi terek (30 óra). Fiatalok emberi jogi képzése nem-formális módszerekkel (60 és 120 óra). 86

87

a IX. Település és Ifjúsági Konferencia résztvevôitôl (a szekciók véleménye alapján, tartalmi változtatás nélkül)

b) Elengedhetetlenné vált az ágazatközi együttmûködések (horizontalitás) elmélyítése. Nélkülözhetetlen: az ifjúsági ügyekért/ifjúságpolitikáért felelôs minisztérium, valamint az önkormányzatokért felelôs minisztérium szorosabb munkakapcsolata. Az Önkormányzati Minisztérium elkötelezettsége és felelôsségvállalása segítse elô a településeken folyó helyi önkormányzatok ifjúsági munkáját.

1. szekció: Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági szakmafejlesztési folyamatokról

5. szekció: Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, a Megyei Módszertani Központok és a Mobilitás RISZI- k együttmûködéseinek tapasztalatai

a) A Település és Ifjúsága Konferencia a Nemzeti Ifjúsági Stratégia tervezetét legitim igazodási pontnak fogadja el, és résztvevôi számára alkalmazni ajánlja.

Szoros szakmai együttmûködés és párbeszéd szükséges ahhoz, hogy az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér program hatékonyan és hosszú távon jól tudjon mûködni az összes érintett szereplô (minisztériumok, önkormányzatok, kapcsolódó szakterületek és az ifjúsági szakma szereplôi) részérôl.

Ajánlások

b) Kiemelt fejlesztési projektet ajánl az ifjúságügy állami szereplôi számára (pl. ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka szakmai kiadványok támogatása, az EU-s forrásokban az ifjúsági, ifjúságszakmai szempontok érvényesítése). 2. szekció: A 2009. évi gyermek és ifjúsági mintaprojektek bemutatkozása A kormány lássa meg az ifjúsági szektorban rejlô értékeket, majd láttassa azokat! (Látni, látszani, és láttatni.) 3. szekció: Fiatalok az önkormányzatokban – workshop a gyermekjogi cselekvési terv kapcsán a) A gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó szakemberek – pontosan körülírt feladattal – önálló, nem kapcsolt munkakörben dolgozzanak az önkormányzatoknál, illetve azok megbízásából, úgy, hogy megoldódjon a területet jellemzô forráshiány, valamint a rendelkezésre álló források körülményes felhasználásának problémája. b) A gyermekek és fiatalok minél teljesebb körû bevonása – amely fôként személyes kapcsolatokon keresztül, jó programok megvalósításával, helyi ifjúsági koncepció keretében és cselekvési terv által – valósuljon meg. 4. szekció: Települési ifjúsági koncepciók, ifjúsági referensek helye és szerepe a települési-kistérségi, megyei, regionális ifjúsági munkában a) A településeken (önkormányzatoknál) dolgozó ifjúsági ügyekkel foglalkozó kollégák igénylik a rendszeres tapasztalatcsere lehetôségét, akár személyes találkozási lehetôségek keretében, akár virtuális formában.

88

6. szekció: Hálózati együttmûködések az ifjúsági munka területén (országos, regionális, megyei, helyi példák, szektorközi együttmûködések) Javasoljuk, hogy a kormányzat a már mûködô szakmai hálózatait erôforrásként használja, támogassa az ágazatok közötti együttmûködést, a horizontális megközelítést a szakmai fejlesztési folyamatokban (különösen a kistelepüléseken az erôforrások hiánya miatt fontos a hatékonyság). 7. szekció: „Önkéntesség” – Fiatalok, mint erôforrás (hazai helyzet áttekintése, külföldi példák, Youth Pass) A kormányzat ismerje el a fiatalok önkéntes munkájában rejlô energiaforrást, tevékenyen támogassa a fiatalok hazai és nemzetközi önkéntes munkáját lebontva a fennálló adminisztratív és bürokratikus akadályokat, és egy új motivációs rendszer kidolgozásával valamilyen formában jutalmazza a fiatalok közösségért tett önkéntes erôfeszítéseit (pl. továbbtanulásnál plusz pont beszámítása, kedvezmények, adókedvezmény stb.). 8. szekció: Felkeresô ifjúsági munka. „Fiatalok kisebbségben” – ízelítô a fiatalok kulturális sokszínûségébôl A támogatásokat innovatív, folyamatszerû projekteknek ítéljék oda, amelyek biztosítják a fejlesztéseket és a hosszú távú munkát. Az ellátandó feladatokhoz ne csak eszközöket, hanem humánerôforrást is rendeljenek hozzá.

89

9. szekció: Helyzetkép a határon túli, és a határon átnyúló települési ifjúsági munkáról a) A határon túli magyar fiatalokkal, ifjúsági pályázatokkal és ösztöndíjazással foglalkozó Agora Kárpát-medencei Információs és Szolgáltató Irodahálózat megszûnt, így szükséges, hogy határokon átnyúló, regionális ifjúsági, civil és önkormányzati együttmûködések és kezdeményezések alakuljanak ki, a fiatalok érdekében és részvételével, település- és gazdaságfejlesztés, közösségépítés és fejlesztés, ifjúságsegítô képzés terén, melyhez szükség van a vertikális infrastruktúrát biztosító intézményrendszerre. b) Összhangban a Metszéspont iroda céljaival és az eddig kifejtett tevékenységével – tekintettel a már létezô együttmûködésekre –, a MOISZ regionális irodái vállaljanak határozott szerepet a fenti együttmûködések generálásában, menedzselésében és koordinálásában. 10. szekció: Ifjúságsegítô képzés tapasztalatai – dilemmák. Akkreditált képzések a Mobilitásnál Az ifjúságsegítô felsôfokú szakképzésbe kerülésnek legyen elôszûrés a feltétele. Induljon diplomát adó képzés – BA szint – az ifjúságsegítô képzésben. Legyen FEOR száma az ifjúságsegítôknek, és jelenjen meg foglalkoztatási kötelezettségként bizonyos munkakörök betöltésekor (pályázat, jogszabály-módosítás). Az ifjúsági munka társadalmi elfogadtatása érdekében a népszerûsítésben is vállaljon szerepet a kormány (pl. Médiaunió – Fiatalok, mint a jövô záloga).

90

TARTALOMJEGYZÉK Program Megnyitó elôadás – Dr. Mészáros Miklós koordinációs szakállamtitkár A kreativitás szerepe a települési ifjúsági munkában – Hollós József szenátusi tanácsos, a WIEN EXTRA nemzetközi referense Ifjúsági lehetôségek határon innen és túl – Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke, a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának tagja Az önkormányzatok ifjúsági feladatai – Dr. Gyôrpál Elemér szakmai tanácsadó, Önkormányzati Minisztérium A települési, kistérségi ifjúsági munka támogatásának speciális formái – Robozné Schönfeld Zsuzsanna Tata város alpolgármestere Alternatív forrásteremtés – Kósa András László szociológus, Közéletre Nevelésért Alapítvány Szekciók beszámolói: 1. szekció: Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági szakmafejlesztési folyamatokról szekcióvezetôk: Bodor Tamás, Letenyeiné Mráz Márta Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Módszertani Kézikönyv Dr. Nagy Ádám 2. szekció: A 2009. évi gyermek és ifjúsági mintaprojektek bemutatkozása szekcióvezetôk: Majzik Balázs, Veres Judit 3. szekció: Fiatalok az önkormányzatokban – workshop a gyermekjogi cselekvési terv kapcsán szekcióvezetôk: Debreczy Márta, Kósa András 4. szekció: Települési ifjúsági koncepciók, ifjúsági referensek helye és szerepe a települési-kistérségi, megyei, regionális ifjúsági munkában szekcióvezetôk: Beke Pál, Takácsné Pálhegyi Beáta, Székely Levente Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat tevékenysége Böröcz Lívia Ifjúságkutatási eredmények és az önkormányzati ifjúsági tervek szintézise Diósi Pál – Halász Iván

91

5 7 11 15

24 29

33 35

37

43

45 46 49

5. szekció: Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek és a Megyei Módszertani Központok és a Mobilitás RISZI-k együttmûködéseinek tapasztalatai szekcióvezetôk: Erdôs Balázs, Sipos Gyôzô Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ Zala megyében Fodor Tamás A Bordányi Ifjúsági Információs Pont Tanács Gábor 6. szekció: Hálózati együttmûködések az ifjúsági munka területén szekcióvezetô: Vajda Árpád Infokoalíció, hálózatok szövetsége Fabulya Edit Szövetségbôl hálózat, HAYICO Szabó Csaba 7. szekció: „Önkéntesség” - Fiatalok, mint erôforrás szekcióvezetôk: Lovászi Attila, Salamon Judit 8. szekció: Felkeresô ifjúsági munka. „Fiatalok kisebbségben” – ízelítô a fiatalok kulturális sokszínûségébôl szekcióvezetô: Borsos László, Hegedüs László Fiatalok kulturális sokszínûsége Gergely Miklós 9. szekció: Helyzetkép a határon túli, és a határon átnyúló települési ifjúsági munkáról szekcióvezetôk: Öcsi József, Venczel Endre A formától a formaságokig Bordás Szabolcs Ifjúsági munka, ifjúságpolitika Vajdaságban Juhász Bálint 10. szekció: Ifjúságsegítô-képzés tapasztalatai – dilemmák. Akkreditált képzések a Mobilitásnál. szekcióvezetôk: Bencze Györgyné, Letenyeiné Mráz Márta Ifjúságsegítô szakképzés az ELTE-n Ladáné Dauda Györgyi A mobilitás, mint képzôintézmény Letenyeiné Mráz Márta Ajánlások

92

54 57 59

64 65 68 70

73 74

76 77 78

81 83 86 88