IX. Magyar Biometriai, Biomatematikai és Bioinformatikai Konferencia 2011. július 1.
Program Előadás- és poszterkivonatok Résztvevők listája
http://biometria.uni-corvinus.hu/2011/ Budapesti Corvinus Egyetem 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
A konferencia szervezője: Budapesti Corvinus Egyetem KeTK Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
Társszervezők: MTA-BCE Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoport MTA Biometriai és Biomatematikai Osztályközi Bizottsága Klinikai Biostatisztikai Társaság Magyar Agrárinformatikai Szövetség
Programbizottság: Elnök:
Jolánkai Márton (SzIE NI)
Tagok:
Erdélyi Éva (BCE, KeTK) Gaál Márta (BCE KeTK) Harnos Andrea (SzIE ÁOTK) Harnos Noémi (MTA MGKI) Herdon Miklós (DE GVK) Kiss Krisztina (BME) Ladányi Márta (BCE KeTK MIT) Miklós István (MTA SZTAKI) Reiczigel Jenő (SzIE ÁOTK)
Titkár:
Erőss Katalin (BCE KeTK MIT) Ladányi Márta (BCE KeTK MIT)
A konferencia helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem 1118 Budapest, Villányi út 29-43., K épület A kiadvány a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-005 számú projekt támogatásával készült.
Program 8
00
Regisztráció, poszterek kihelyezése Helyszín: K2 Szerző(k)
Elnök: Miklós István 900 Falus András
9
40
1000
Kuti Csaba, Láng László, Gulyás Gergely, Karsai Ildikó, Mészáros Klára, Vida Gyula, Bedő Zoltán Laczkó Péter, Miklós István, Fehér Béla
1020 Miklós István
Cím
1. Szekció: Hisztamin és a tumor elleni immunválasz: genetikai és epigenetikai tényezők Molekuláris adatok kezelése és kapcsolata a fenotípusos adatokkal: egy hatékony bioinformatikai eszköz a modern búzanemesítésben Genomátrendeződési töréspontok meghatározása újgenerációs szekvenálási adatokból Reticular Alignment
Helyszín: K3 Elnök: Szenteleki Károly Fülöp Györk, Barabásné Martos 900 Júlia 920 Lakner Zoltán, Vízvári Béla 940 Tolner László, Füleky György Szalay D. Kornél, Tolner I. T., 1000 Csorba Á., Deákvári J., Kovács L., Kardeván P., Fenyvesi L. 10
20
Czinkota Imre, Tolner L., Issa I., Hancz G., Hajdok I., Nyilas T.,
2. Szekció: A beavatkozási pont meghatározása földhasználati modelltérben többváltozós statisztikai eszközökkel Egy agrárvállalkozás földhasználati rendszerének elemzése sztochasztikus programozás alkalmazásával Függvény-rendszer paramétereinek meghatározása a talaj-foszfor deszorpciójának modellezéséhez Modern adatszolgáltatási lehetőségek a hiperspektrális méréstechnológia alkalmazásával Mederüledék-minták vizsgálata kivonatok fényabszorbció-hullámhossz függvény paramétereinek elemzésével
Helyszín: K4 Elnök: Boda Krisztina 900 920 940 1000
10
20
3. Szekció: Terápiák oksági összehasonlítása propenzitással, valós Lang Zsolt, Bacskai Miklós, Takács körülmények mellett megfigyelt, nem randomizált Péter, Gyáni Gergely, Lazányi István elrendezésű adatok alapján Táplálkozási tanácsadó szimulátor fejlesztése, avagy Pitlik László, Ruff Ferenc modellezési stratégiák összehasonlító elemzése Sebestyén Zoltán, M. Gámez, Garay Rovarpopulációk gazda-parazitoid kölcsönhatását J., T. Cabello, Varga Z. leíró állapotstrukturált dinamikus modell Rárosi Ferenc, Simonka Zsolt, Pieler József, Lázár György Tánczos Ervin, Andó Bálint, Perczel Forintos Dóra, Kurgyis Eszter, Szikszay Petronella, Rózsa Sándor, Szkaliczki Andrea, Janka Zoltán, Álmos Péter
Antireflux műtét hatásának vizsgálata ismételt méréses ANOVA modellekkel Látens változós modellek alkalmazása a Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív faktorstruktúrájának ellenőrzésére
1040-1140 Kávészünet – Poszterek megtekintése Kérjük a szerző(ke)t, hogy a poszter(ek) közelében helyezkedjen(ek) el. Helyszín: K2 Szerző(k) Elnök: Herdon Miklós
Cím 4. Szekció:
1140
Mézes Zoltán, Gaál M., Szenteleki A klímaváltozás egyes kockázati faktorainak várható K., Szabó Z. hatásai a közép-magyarországi térségben.
1200
Botos Szilvia
1220
Cseh András
1240
Csótó Mihály
1300
Herdon Miklós
1320
Kapronczai István
Szélessávú infrastruktúra-fejlesztés megoldásai és hatékonysági problémái regionális szinten Egyéni gazdák az információs társadalomban Modellek és emberek: az IKT eszközök használatának tényezői és a hatékony használat lehetőségei Új generációs információtechnológiák és hatásai az agrárgazdaságban A magyar agrárgazdaság az EU csatlakozástól napjainkig
Helyszín: K3 Elnök: Kiss Krisztina Müller Viktor, Bartha István, M. Assel, P. Sloot, M. Zazzi, C. Torti, E. Schülter, A. de Luca, A. 1140 Sönnerborg, A.B. Abecasis, A.-M. Vandamme, R. Paredes, D. van de Vijver Könnyű Balázs, Turányi Tamás, Hírmondó Rita, Barbara Müller, S. 00 12 Kashif Sadiq, Peter Coveney, Hans-Georg Kräusslich, Müller Viktor
5. Szekció:
A HIV-felülfertőződés gyakorisága és következményei nagy európai vizsgálatban
HIV-1 proteolitikus éréséi folyamatának reakciókinetikai modellje
1220
Bruck József, Wolfram Liebermeister, Edda Klipp
Adatelemzés kinetikus modellezéssel: Alloszterikus és transzkripcionális szabályozás szerepe az élesztő központi szénanyagcseréjében
1240
Sztupinszki Zsófia, Győrffy Balázs
Feature selection algoritmusok összehasonlítása microarray és RT-PCR mérések alapján
1300
Szűcs Mónika
Folyamatos és kampányszerű védőoltás hatása a humán madárinfluenza terjedésére
Helyszín: K4 Elnök: Reiczigel Jenő 1140
Boda Krisztina, Boda Domokos, Palágyi Péter
1200
Ferenci Tamás, Kovács Levente, Almássy Zsuzsanna Fehérvári Péter, Lázár Bence, Palatitz Péter, Solt Szabolcs, Harnos Andrea
1220 1240
Kiss Andrea, Harnos Andrea, Kovács Szilvia, Csörgő Tibor
1300
Csajbók Zoltán
6. Szekció: Egyezés mérése Bland-Altman módszerrel ismételt mérések esetén: tonometriás vizsgálat szimultán méréseinek összehasonlítása. Elhízás hatása a laboreredményekre: többváltozós elemzési és modellezési lehetőségek Kék vércsék hosszúsági fok függő vonulási trajektória sebesség becslése Bayes-i módszerekkel egyedi mozgásmintázatok alapján A sisegő- és a fitiszfüzike vonulásidőzítésváltozásának becslése különböző statisztikai mutatókkal A MÉTA adatbázis új elemzési lehetőségei a közelítő halmazelmélet alkalmazásával
1320-1430 Szünet Helyszín: K2 Szerző(k)
Cím
Elnök: Harnos Andrea 1430
7. Szekció:
Boda Krisztina, Nyári Tibor, Bari Ferenc
Orvostanhallgatók új szemléletű biostatisztika oktatásának egyéves tapasztalatai
1445 Dinya Elek
Biostatisztika oktatása a Semmelweis Egyetemen
1500 Kiss Krisztina
Biomatematika oktatás a BME matematikusképzésén Különböző szintű statisztika és biometria oktatás a Budapesti Corvinus Egyetem agrártudományi karain
1515 Ladányi Márta, Erdélyi Éva Harnos Andrea, Abonyi-Tóth Zsolt, 1530 Kis János, Lang Zsolt, Reiczigel Jenő Reiczigel Jenő, Lang Zsolt, Abonyi1545 Tóth Zsolt 1600
1700 A konferencia zárása
Biomatematika, informatika és statisztika képzés a SZIE ÁOTK biológus szakán Statisztika képletek nélkül: megújult statisztikaoktatás állatorvosoknak
Kerekasztal beszélgetés
Poszter szekció Bartha Sándor, Zimmermann Zita, Szabó Gábor, Szentes Szilárd, Sutyinszki Zsuzsanna, Házi Judit, Penksza Károly Béta diverzitás mértékek alkalmazása és összehasonlító vizsgálata gyepek finom térléptékű állományon belüli heterogenitásának a jellemzésére Boksai Daniella Élelmiszertermékek szénlábnyom számítása Cserjés Zsuzsanna, Kis Anita, Valkó István Predikciós algoritmus fejlesztése lassan kialakuló kritikus események előrejelzésére, gyógyszer stabilitási tároló-rendszer páratartalom adatain tesztelve Farkas Erzsébet, Geösel András, Erdélyi Éva, Győrfi Júlia Agaricus blazei törzsek összehasonlítása Farkas Péter, Szabó Árpád, Pénzes Béla, Erdélyi Éva A hajtatott paprika biológiai növényvédelmének tapasztalatai Soroksáron Fekete Dávid, Balázs Gábor, Erdélyi Éva, Kappel Noémi A szélsőséges időjárás mellett is alkalmazható görögdinnye alany-nemes kombinációk meghatározása Békés megyében Fülöp Györk Tanulóterületek spektrális adatainak vizsgálata többváltozós statisztikai módszerekkel VHR műholdfelvételeken – A leválogatási környezet-méret meghatározása Fülöp Györk, Szikszainé Szigeti Ildikó Automatikus raszteres adatbányászat többváltozós statisztikai eszközökkel
eredményének
ellenőrzése
VHR
űrfelvételen
Gere Attila, Losó Viktor, Erdélyi Éva, Kókai Zoltán, Sipos László Érzékszervi panelek értékelése PanelCheck szoftverrel Harnos Noémi, Erdélyi Éva Búzatermesztés a jövő klímáján Mihály Koltai, Dávid Fazekas, Zoltán Dúl, János Borda, Máté Pálfy, Dezső Módos, Máté Szalay-Bekő, Tibor Vellai, Péter Csermely, Illés J. Farkas, Tamás Korcsmáros Reguling, an integrated database of the regulation of signaling Kovács Attila, Czinkota Imre, Tolner László Növényi növekedés optikai elemzése tenyészedény kísérletben Ladányi Márta, Kúti Zsuzsanna, Hirka Anikó, Hufnagel Levente, Szenteleki Károly, Bartholy Judit A kis téliaraszoló (Operophtera brumata L.) rajzásdinamikájának elemzése és várható változásainak becslése
Ladányi Márta, Hlaszny, E., Reiczigel Zs., Fazekas I., Bisztray Gy. A szürkerothadás megjelenése eltérő érzékenységű szőlőfajtáknál (Vitis vinifera) különböző évjáratokban Leitgeb Balázs Az endomorfin-2 sztereoizomereinek összehasonlító konformáció-analízise Leitgeb Balázs A cisz-transz izoméria hatása az indolicidin térszerkezeti és dinamikus tulajdonságaira Leitgeb Balázs Lys- és Arg-tartalmú polialanin peptidek folding folyamatainak feltérképezése és jellemzése Nyári Tibor Fertőzéses eredetű gyerekkori tumoros betegségek epidemiológiai modellezése DélMagyarországon Petz Katalin, Turcsán, A., Erdélyi, É. A változó klíma új lehetőségeket hozhat a magyarországi rizstermesztésnek Reiczigel Jenő, Singer Júlia, Lang Zsolt Prevalencia és relatív kockázat becslése, illetve korrekciója, ha a diagnosztikai eljárás szenzitivitása és/vagy specificitása 100%-nál kisebb Sipos László, Losó Viktor, Gere Attila, Kókai Zoltán Varianciaanalízis alkalmazása az érzékszervi vizsgálatokban Soltész Angéla, Balogh Péter A padozat hatásának vizsgálata túlélés-elemzéssel a kocák életteljesítményére Szántó Ádám, Farkas Illés, Korcsmáros Tamás PathwayLinker.org: Web szerver fehérjék és jelátviteli útvonalak kapcsolatainak elemzésére kísérletek tervezéséhez és kiértékeléséhez Szőke Andrea, Gerzson László, Forró Edit, Erdélyi Éva Extenzív zöldtetőn alkalmazott Sedum fajok teljesítményének értékelése Sedum-ex talajkeverékben Takács Péter, Csajbók Zoltán Egy egészségtudatossági felmérés további elemzése – adatelemzés a Rough Set Theory alkalmazásával Vágó Imre, Loch Jakab, Balláné Kovács Andrea, Tolner László Tápelem interakciók vizsgálata őszi búza jelzőnövénnyel, tenyészedény-kísérletekben
Előadások
1. Szekció 1. HISZTAMIN ÉS A TUMOR ELLENI IMMUNVÁLASZ: GENETIKAI ÉS EPIGENETIKAI TÉNYEZŐK Falus András Semmelweis Egyetem, Budapest, Columbia Egyetem, New York A hisztamin az egyik legrégebben ismert biogén amin melynek élettani szerepe messze túlmutat közismert allergás reakciókon. A hisztamin hisztidin dekarboxiláz (HDC) közreműködésével hisztidinből szintetizálódik, A hisztamin hatása a helyi tumorellenes immunválaszra és a tumor növekedésére se a molekuláris mechanizmus még korántsem teljesen tisztázott folyamat. A
folyamat
közelebbi
megismerésére
az
előadás
két
megközelítést
mutat
be.
1. A hisztamin szerepét a daganat (melanoma) növekedésére úgy vizsgálták, hogy az egér melanoma sejteket szenz-, antiszenz és kontroll egér HDC mRNS-el transzfektálták, majd in vivo vizsgálták a melanoma növekedését és terjedését az egér szervezetében. Génexpressziós profilok és in silico út elemzése során bizonyították az egér melanomák, H1 receptor függő gátlását és a tumor szupresszor inzulin-szerű növekedési faktor-II-receptor valamint az antiangiogenikus protein fibulin-5 részvételét a folyamatban.
2. A HDC-knockout egerek körében, szemben a kontrol egerekkel, a vastagbél- és a bőrrák előfordulása jelentősen gyakoribb. A HDC-hiányos egerekből a csontvelő vad típusú egerekbe való átvitele emeli az éretlen myeloid sejtek arányát és ezzel együtt fokozza a tumorok gyakoriságát. Ezzel párhuzamosan az egér vastagbélrák sejtjei hipermetilációt okozva epigenetikai úton közvetlenül gátolják a HDC expresszióját azaz a myeloid sejtek érését.
Mindezen eredmények a hisztamin tumorbiológiai hatásának sokszínűségét igazolják.
Falus et al Trends in Immunol., 2001. 22: 648 Pos et al Cancer Res., 2005;65 :4458 Pos et al Cancer Res., 2008, 68:1997 Yang et al, Nature Med., 2011, 17: 87
2. MOLEKULÁRIS ADATOK KEZELÉSE ÉS KAPCSOLATA A FENOTÍPUSOS ADATOKKAL: EGY HATÉKONY BIOINFORMATIKAI ESZKÖZ A MODERN BÚZANEMESÍTÉSBEN Kuti Csaba, Láng László, Gulyás Gergely, Karsai Ildikó, Mészáros Klára, Vida Gyula, Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Kulcsszavak: agroinformatics, marker-assisted selection, MAS, wheat breeding, genomic database, software
A
martonvásári
kutatóintézet
Közép-Európa
és
Magyarország
egyik
legnagyobb
mezőgazdasági kutatóintézete, ahol a nagyméretű búzanemesítési tenyészanyag adatkezeléseés elemzése évek óta saját fejlesztésű informatikai eszközök segítségével történik. A molekuláris adatok tárolásának és értelmezésének az igénye párhuzamosan növekszik az új, PCR-alapú markerek fejlesztési ütemének növekedésével. A meglévő martonvásári búzanemesítési információs rendszer részeként, ezért létrehoztuk azokat az informatikai eszközöket (adatstruktúra és szoftvermodul), amelyek alkalmasak a marker vizsgálati kísérletek tervezésére és a kapott eredmények értelmezésére. A célunk az volt, hogy a molekuláris adatokat összekapcsolhassuk a nemesítési információs rendszerben elérhető fenotípusos adatokkal és az így kapott eredményeket elérhetővé tegyük a búzanemesítők és genetikusok számára. A tárolt adatok értelmezése segít a gazdaságilag fontos fenotípusos tulajdonságok genetikai hátterének tisztázásában; a genomikai adatbázisban fellelhető hasznos gének azonosításában és konkrét fenotípushoz való társításában; agronómiai tulajdonságokhoz kapcsolódó markerek azonosításában; a nemesítés számára a megfelelő szülői partnerek kiválasztásában. A molekuláris adatokat egy relációs adatbázisban tároljuk, amelynek központi eleme a [DNASource] nevű entitás. Ebbe szelektáljuk és tartjuk nyilván a nemesítésből származó génforrásokat. Kapcsolatban áll a hagyományos nemesítési rendszerben nyilvántartott fenotípusos (geneológiai, megfigyelési, laboratóriumi) adatokkal. Ezen kívül kapcsolódik az új, molekuláris adatstruktúra résztémaköreihez is ([PrimerBank], [Marker], [Allele], [Gene]). A hagyományos adatkezelési funkciókon kívül támogatja a marker vizsgálatok specifikus résztevékenységeit: így az izolátumok elhelyezését a hűtőben adott méretű dobozokba, a reakciók összeállításához szükséges izolátum-hígítások nyilvántartását [DNADilution].
3. GENOMÁTRENDEZŐDÉSI TÖRÉSPONTOK MEGHATÁROZÁSA ÚJGENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁSI ADATOKBÓL Laczkó PéterI, Miklós IstvánII, Fehér BélaIII I. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék II. Rényi Intézet III. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A rák kialakulásában számos genomikai elváltozás játszhat szerepet, melyek skálája a csupán egy vagy néhány nukleotidot érintő polimorfizmusoktól a nagyobb léptékű strukturális variációkon keresztül akár a kromoszómák számának megváltozásáig terjed [1]. A strukturális variációk egy fontos csoportja a genomátrendeződések jelensége, melynek során a genom szakaszainak (az ún. synteny blokkok) egymáshoz képesti sorrendje megváltozik. Ezen sorrend feltérképezése lehetővé teszi az őt létrehozó átrendeződési események rekonstruálását és ezen keresztül az adott rákos minta egyéb, ismert fenotipikus tulajdonságú genomokhoz képesti klasszifikálását. Előadásunkban az általunk fejlesztett klasszifikációs pipeline lépéseit ismertetjük, különös tekintettel az átrendeződési képet meghatározó töréspontok feltérképezésére. Módszerünk képes az egyre elterjedtebbé váló paired-end szekvenálási stratégiák short-read párjai által hordozott és az elegendően hosszú readek egyes szakaszainak eltérő helyekre történő illesztéséből (split-read mapping) nyert információt egységes kezelésére. Az általunk választott reprezentáció lehetővé teszi a töréspont-keresési feladat egyes modelljeinek egy gráfban történő útkeresési problémaként való formalizálását, ahol a cél az optimális, vagyis a legtöbb alkalmas short-read által alátámasztott (és a legkevesebbnek ellentmondó) út megkeresése egy nagyméretű, ám speciális tulajdonságokkal rendelkező gráfban. Módszerünk kialakításánál a teljes humán genom méretű adathalmazokra történő skálázhatóság elsődleges fontosságú volt. A technikát egy glióma sejtvonalból származó minta [2] átrendeződési tájképének megállapítására alkalmaztuk, ennek eredményeit és tapasztalatait is bemutatjuk.
[1] M. R. Stratton et al., “The cancer genome.,” Nature, 458(7239):719–24, 2009. [2] M. J. Clark et al., “U87MG decoded: the genomic sequence of a cytogenetically aberrant human cancer cell line.,” PLoS Genet., 6(1):e1000832, 2010.
4. RETICULAR ALIGNMENT: EGY HATÉKONY METÓDUS A SZEKVENCIAILLESZTÉSI TÉRBEN VALÓ KERESÉSRE Miklós István MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet A
Reticular
Alignment
egy
progresszív
szekvenciaillesztési
stratégia
többszörös
szekvenciaillesztések generálására. A progresszív illesztés során a vezérfa minden belső pontján nem egy optimális illesztést ad meg, hanem optimális és szuboptimális illesztések egy halmazát. Ezen illesztések halmaza egy hálózattal van reprezentálva, és ez az adatszerkezet teszi lehetővé a szekvenciaillesztési térben való hatékony keresést.
A programot Java 1.6 programozási nyelven implementáltuk, amely dokumentációval és forráskóddal együtt letölthető a http://phylogeny-cafe.elte.hu/RetAlign/ címről. A programot teszteltük
a
BAliBase
referencia
adatbázison,
és
összehasonlítottuk
a
vezető
szekvenciaillesztő programokkal (Clustal 2.0, MAFFT, FSA). A Reticular Alignment a referencia illesztésekhez jobban hasonlító illesztéseket ad, mint a Clustal 2.0. Az illesztési pontossága összevethető a MAFFT-tal és az FSA-val, bizonyos értékelési szempontok szerint egy picit jobb, más értékelési szempontok alapján picit rosszabb illesztést ad.
A program részletes elemzéséről megjelent cikkünk a BMC Bioinformatics (IF: 3.43) folyóiratban olvasható (http://www.biomedcentral.com/1471-2105/11/570).
2. Szekció 1. A BEAVATKOZÁSI PONT MEGHATÁROZÁSA FÖLDHASZNÁLATI MODELLTÉRBEN TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI ESZKÖZÖKKEL Fülöp Györk, Barabásné Martos Júlia BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszék
Kutatásunk célja, hogy olyan módszer kialakítását biztosítsa, mely csökkenti a vidékfejlesztési programozásban tapasztalt holtterhet. Mivel 2014-ben az Európai Unió Közös Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Politikájában a negyedik pillérre – a vidékfejlesztésre – kerül a legnagyobb hangsúly, hazánkban is szükséges a vidékfejlesztési erőforrás-elosztás mikéntjét optimalizálni. Ezt a folyamatot kívánjuk elősegíteni egy modelltérben végzett kísérlet és esettanulmány bemutatásával. A holtteher a funkcionális és az adminisztratív régiók közötti különbségből származik. Míg a vidékfejlesztési nivellálásra fordított források az adott régióra vonatkoznak, a gyakorlatban a fejlesztési hatás a régió kevésbé hátrányos helyzetű tagjainál realizálódik. Ezt a jelenséget nevezzük holttehernek. Egy modelltérben, mesterséges tájmodelleken kívántuk meghatározni, hogy adott fejlesztői szándék mellett melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyes stratégiai döntések (pl.: diverzifikációs elhatározás, bevétel növelési szándék stb.) érvénybe kell lépjenek. Az analízis során nagyszámú elektronikus modellt vizsgáltunk meg többváltozós módszerekkel. A modellek
jellemzését
hasonlóságelemzési
eljárásokkal
végeztük
el
(kétlépéses
klaszteranalízis). A modelltérben működő összefüggéseket faktoranalízis és többváltozós regresszió számításával nyertük. Ezek függvényében határoztuk meg a beavatkozási pontokat és írtuk le a támogatások elosztásának optimális rendjét. Eredményeink felhasználásával lehetővé válik több igazgatási szinten is a vidékfejlesztési források elosztásának optimalizálása. Koncepciónkban vidék érdekeit hatékonyabban szolgáló fejlesztési rendszer kialakítása a valós igényekhez alkalmazkodik. Így lehetővé válik a vidéki életszínvonal és a rurális térségek népességmegtartó képességének növekedése, valós életteret teremtve a Vidéki Embernek.
2. EGY AGRÁRVÁLLALKOZÁS FÖLDHASZNÁLATI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE SZTOCHASZTIKUS PROGRAMOZÁS ALKALMAZÁSÁVAL Lakner Zoltán, Vízvári Béla BCE Élelmiszertudományi Kar Élelmiszergazdaságtan Tanszék
Láng; Csete és Harnos 1980-ban kiadott, munkájukban (Magyarország agroökológiai potenciálja az ezredfordulón, Mezőgazda Kiadó, Budapest) sokoldalúan igazolták, hogy a magyar agro-ökológiai potenciál jelentős tartalékokkal rendelkezik. A klímaváltozás új követelményeket támaszt mind a makrogazdaság, mind a vállalkozások szintjén a területi tervezéssel, a földhasználat optimalizálásával szemben. A földhasználat nemzetgazdasági léptékű optimalizálására modellt dolgoztunk ki (Vízvári, Lakner, Csizmadia, Kovács: A stochastic programming asn simulation based analysis of the structure of production on the arable land, 2009. Annals of Operations Research), melynek farm-szintű adaptációját mutatja be tanulmányunk. A konkrét vállalati adatokra épülő elemzés abból indul ki, hogy a modellfarm vezetése számára ismertek azok a piaci információk, melyek alapján meghatározott az egyes szántóföldi növényekből előállítandó termékek mennyisége. Ismert továbbá az egyes táblákon a különböző szántóföldi növényekből korábban elért átlagtermések mennyisége a tábla-törzskönyvek és egyéb belső nyilvántartások adatai alapján. Az optimalizálás célja annak a növény-tábla kombinációnak a meghatározása, mellyel együttesen a legnagyobb valószínűséggel elégíthető ki a piaci igény kielégítése, figyelembe véve a vetésforgóból elvének érvényesítéséből adódó megkötéseket. Az optimalizációs eljárás gyakorlati alkalmazhatóságát szimulációs elemzésekkel igazoltuk.
3. FÜGGVÉNY-RENDSZER PARAMÉTEREINEK MEGHATÁROZÁSA A TALAJ-FOSZFOR DESZORPCIÓJÁNAK MODELLEZÉSÉHEZ Tolner László, Füleky György Szent István Egyetem, MKK, Környezettudományi Intézet
Korábbi munkáinkban kidolgoztunk egy modellt a talaj foszfor többlépéses deszorpciójának modellezésére. A modell egy egyszerűsített adszorpciós izoterma és az anyagmérleget leíró összefüggés kombinációja. Jelen munkánkban a modellt különböző mértékben előkezelt minták összehasonlító vizsgálatára alkalmaztuk. Célunk az volt, hogy a modellparaméterek közötti különbségek megfelelően jellemezzék a minták közti különbséget.
A modell, bár fizikai, kémiai összefüggéseken alapul, a talajhoz hasonló összetett rendszerek esetén, csak tapasztalati összefüggésként alkalmazható. Az összetett modell paraméterei különböző kombinációkban egyaránt alkalmasak voltak arra, hogy vizsgálati tartományban jó illeszkedést eredményezzenek. A talajminták különböző kezeléseinek összehasonlításához arra törekedtünk, hogy minél kevesebb paraméter, minél inkább egyértelműen jellemezze a vizsgált tulajdonságot, ami a talajminták deszorbeálható foszfor mennyisége és viselkedése.
A talajminták kétféle foszforkezelést kaptak. Az egyik típus, különböző mértékű frissen adszorbeált foszfát volt. A másik típusú, korábbi kezelések esetén, hosszú idő állt rendelkezésre a talaj és a foszforkezelés kölcsönhatására, az adagolt foszfor erősebb kötődésére. A kétféle kezelés 25 féle kombinációt eredményezett. A talajminták vizsgálata során a kezelt minták soklépéses vizes deszorpciójával visszanyert foszfor értéketeket használtuk fel a modell paraméterek meghatározásához.
A regresszió számításnál, az összehasonlítandó minták modelljeinek, modellparamétereit közös regresszióval határoztuk meg. A számítások eredményeként kapott modellparaméterek, jól jellemezték a különböző időben és különböző mértékben a talajhoz adott foszfor eltérő viselkedését
4. MODERN ADATSZOLGÁLTATÁSI LEHETŐSÉGEK A HIPERSPEKTRÁLIS MÉRÉSTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁVAL Szalay D. K.I, Tolner I. T.II, Csorba Á.II, Deákvári J.II, Kovács L.II, Kardeván P.II Fenyvesi L.II I. Szent István Egyetem Kihelyezett Agrár-műszaki tanszék VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő II. Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő
A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Hiperspektrális Munkacsoportja új adatgyűjtési szolgáltatást kínál, mely légi képalkotó hiperspektrális rendszer és terepi spektroradiométer integrált alkalmazására épülően, európai viszonylatban is új távlatokat nyit a távérzékelési piacon. A rendszer fő eleme a SPECIM gyártmányú AISA DUAL ikerszenzor, melynek térbeli felbontás akár szubméteres, spektrális érzékelése pedig kiterjed a látható fénytől egészen a rövidhullámú infra tartományig (400-2450 nm). A légi hiperspektrális távérzékelés nélkülözhetetlen összetevői a terepi- és laboratóriumi spektroradiometriai mérések, azáltal, hogy referenciaként szolgálnak a képfeldolgozáshoz. Az ASD FieldSpec 3 MAX spektroradiométerrel végzett földi ’in’ és ’ex situ’ mérések ugyanakkor önmagukban is alkalmasak különböző spektrális elemzések elvégzésére. A technológia a földi adatgyűjtő módszerekhez képest gyorsabb, kevesebb erőforrást és munkaerőt köt le, ezáltal költséghatékonyabb. Az adatok pontossága, a területteljesítmény és az adatok kiértékeléséhez szükséges idő rövidségének köszönhetően alkalmazhatóságának köre kiterjeszthető a precíziós mezőgazdaság, az erdészet, a vízgazdálkodás, valamint számos ipari és hatósági alkalmazás területére is. A csúcstechnológiát képviselő műszerpark, illetve a Munkacsoport szakmai diverzitása biztosítja a különböző tudományterületeknek megfelelő, célorientált alkalmazások
fejlesztését
és
alkalmazását.
Az
adatszolgáltatás
megbízhatóságának
növelésével a hiperspektrális technológia minden eddiginél nagyobb precizitást kínál a leendő felhasználók számára.
5. MEDERÜLEDÉK-MINTÁK VIZSGÁLATA KIVONATOK FÉNYABSZORBCIÓ-HULLÁMHOSSZ FÜGGVÉNY PARAMÉTEREINEK ELEMZÉSÉVEL Czinkota II, Tolner, L. II, Issa IIII, Hancz GIV, Hajdok II, Nyilas T. V I. Szent István Egyetem, Gödöllő II. Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék III. Department of Soil and Water, Agriculture Faculty, Sirte University, Sirte, Libya IV. Debreceni Egyetem V. Szegedi Tudományegyetem Kis vízhozamú élővizekbe történő tisztított szennyvíz bevezetés hosszú távú hatásának elemzésére iszapminták nátrium-hidroxidos, illetve salétromsavas kivonatát vizsgáltuk oly módon, hogy a kivont humuszanyag-tartalmú oldatok látható spektrumát vizsgáltuk. A kapott abszorbancia-hullámhossz függvényekre minden esetben nagyon jó közelítéssel sikerült A=B.e-k.w alakú elsőrendű exponenciálisan csökkenő függvényt illeszteni. Ahol B paraméter az oldat teljes humusztartamát, míg k paraméter az humuszanyagok stabilitását jellemzi. Az irodalomból ismert E4/E6, E2/E3 stb… humusz stabilitási paraméterek azt sugallják, hogy minél kevésbé változik egy humuszkivonat abszorbanciája a hullámhosszal, annál stabilabb molekula. Azzal, hogy a teljes spektrumra (400 mérési pont) illesztett függvénnyel dolgozunk, jelentősen növelhetjük a humusz stabilitásmérés megbízhatóságát. Értékelve a vizsgálataink során mért adatokra kapott stabilitási paramétereket, a következő megállapításokat tehetjük: A nátrium-hidroxidos humusz és folvosavakat egyaránt tartalmazó kivonat k-paramétere kisebbnek, a humuszsavak stabilabbnak bizonyultak. A bevezetés alatti minták stabilabbnak bizonyultak, a bevezetés feletti mintáknál. Ez különbség a nátriumhidroxidos kivonatoknál kisebb, míg a salétromsavas kivonatoknál nagyobb mértékű. Vagyis humusz és fulvosavak keverékének esetében kismértékű hatásról beszélhetünk, míg csak a fulvosavakat vizsgálva a változás jelentős.
3. Szekció 1. TERÁPIÁK OKSÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA PROPENZITÁSSAL, VALÓS KÖRÜLMÉNYEK MELLETT MEGFIGYELT, NEM RANDOMIZÁLT ELRENDEZÉSŰ ADATOK ALAPJÁN Lang ZsoltI, Bacskai MiklósII, Takács PéterIII, Gyáni GergelyII, Lazányi IstvánII I. SZIE Állatorvostudományi Kar, II. Healthware Kft., III. Janssen-Cilag
Ideális gyógyítási körülmények mellett minden beteget személyre szabottan, az állapotának leginkább megfelelő terápiával kezelnek. A terápiák statisztikai összehasonlítását ez megnehezíti, ui. a hatások eltérését torzítja, hogy az egyes terápiákhoz tartozó betegpopulációk összetétele különböző.
Ha rendelkezésre állnak a betegek kezelését, terápiaválasztását befolyásoló adatok (diagnózisok, demográfiai jellemzők, korábbi terápiák, stb.), akkor ezekkel homogén rétegeket kialakítva, rétegenként elvileg torzítatlanul becsülhető a terápiás hatások eltérése. A terápiaválasztás sok mindentől függ, így egy-egy rétegbe általában túl kevés beteg jut. Ezt a problémát oldja meg a propenzitás, a terápiaválasztás betegenkénti valószínűsége, ami skaláris mennyiségként alkalmas homogén rétegek kialakítására [1], [2].
Két antipszichotikumot hasonlítottunk össze az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adataira támaszkodva. A betegek propenzitását legfeljebb két évvel korábbi terápiáik, diagnózisaik, kórházi kezeléseik történetéből becsültük meg. A terápiák hatását propenzitással korrigálva a randomizált kontrollos kísérletek eredményeit megerősítő következtetésekre jutottunk.
[1] Rosenbaum PR, Rubin DB (1983). The central role of the propensity score in observational studies for causal effects. Biometrika 70 (1): 41-55. [2] D’Agostino RB (1998). Tutorial in Biostatistics: Propensity Score Methods for Bias reduction. Statist. Med. 17, 2265-2281 (1998)
2. TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÓ SZIMULÁTOR FEJLESZTÉSE, AVAGY MODELLEZÉSI STRATÉGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Pitlik László, Ruff Ferenc SZIE, Gödöllő
A témaválasztást egy ÁNTSZ/OÉTI & SZIE kooperációs javaslat alapozta meg 2010 elején. Jelen cikk üzenete többrétegű: Az 1963 és 2003 közötti, 10 éves ritmusú, közhasznúan rendelkezésre álló adat-felvételezés 17 EU-tagország tekintetében megadja az átlagos tápanyag-beviteli adatokat (Xi), ill. az általános demográfiai adatok között hozzáférhető a várható élettartam (Y) országonként és évente. Az ezen változók között feltárható összefüggések alapján az alapkutatási rétegben modellezési módszerek összehasonlítására kerül sor. A modell-versenyben a regressziós függvényillesztés, a hasonlóságelemzés (myx.hu) és a döntési erdőként aposztrofálható WizWhy keretrendszer kerül összevetésre. Az alkalmazott kutatási rétegben az életforma-tanácsadás érdekében létrehozott (dietetikai) szimulátor tanulságai kerülnek értelmezésre
(pl.
milyen tápanyag
hatása
milyen
hatásmechanizmus mentén, milyen mértékben hat). A tudományos ismeretterjesztő rétegben a genetikai potenciál, vagyis a várható emberi élettartam alakulása kerül levezetésre. A kutatás céljai: az eltérő modellezési keretrendszerek által szolgáltatott részeredmények alapján a legvalószínűbb (leginkább konzisztens) modell-logika levezetése egy robosztus szimulátor kinyerése érdekében, ill. ennek alapján az egyes hatásmechanizmusok mennyiségi jellemzőinek értelmezése azért, hogy állami prevenciós programok hatástanulmányaihoz hasznos segédletet lehessen nyújtani. A kutatás módszertani előzményei visszanyúlnak az orvosi szakértői rendszerek holisztikus stabilitásának
hasonlóságelemzés
keretében
történő
értelmezésére:
http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=biom, ill. a tér/idő modellezésének univerzális megközelítésére: http://miau.gau.hu/miau/82/kjm_hu_ecology_full.doc
3. ROVARPOPULÁCIÓK GAZDA-PARAZITOID KÖLCSÖNHATÁSÁT LEÍRÓ ÁLLAPOTSTRUKTURÁLT DINAMIKUS MODELL Sebestyén Z I, M. GámezII, Garay J. III, T. CabelloII, Varga ZI. I. Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Matematikai és Informatikai Intézet II. University of Almería III. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Ebben az előadásban két rovarfaj gazda-parazitoid kölcsönhatását leíró, diszkrét idejű dinamikus modellt mutatunk be, amely fejlődési állapotok (tojás, lárva, báb, kifejlett rovar) és kohortok szerint is differenciált. A modell egyes paraméterei, mint például a tojásprodukció, átlépési és halálozási ráta, a biológiai idő (az egyedek által összegyűjtött hőmennyiség) függvényei. Ezekre az együtthatókra a poikilotermikus egyedek fejlődésének leírására általában használt Weibull-féle eloszlásfüggvényeket alkalmazzuk. A gazda és a parazitoid kölcsönhatása funkcionális válasszal jellemezhető. Ez az időegység alatt parazitált gazdatojások arányát adja meg, függ a gazda-tojások és a felnőtt parazitoid rovarok számától, típusa pedig laboratóriumi mérési adatokra történő modell-illesztéssel határozható meg. A
dinamikus
modellt
fóliasátorban
termesztett
növénykultúrákban
mért
adatokra
alkalmazzuk, a Chelonus Oculator tojásparazitoid (ágens) és a Spodoptera exigua mint gazda (kártevő) kölcsönhatására. Célunk a parazitoid kibocsátásának optimális időzítését megtalálni, hogy a kártevő populációt kontrolláljuk, pontosabban, adott számú felnőtt parazitoid ágens alkalmazásával a gazdarovar lárváinak számát egy előírt küszöb alatt tudjuk tartani. Feltesszük, hogy a szezon elején egy bizonyos ideig a gazdarovarok folyamatosan települnek be a fóliasátorba. A modellszámítások során a kibocsátott parazitoidok számát és a kibocsátásuk idejét változtatjuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a kártevő lárváinak a száma csak akkor tartható az előírt küszöb (maximum 200 lárva) alatt, ha a gazda első tojásainak megjelenése után a lehető leghamarabb kibocsátják a parazitát. Ekkor a gazdarovarnak csak egyetlen új nemzedéke fejlődik ki, utána (a parazitoiddal együtt) kihal. Megfelelő kezdeti egyedszámok és időzítés mellett viszont elérhető, hogy mindkét faj a teljes melegházi szezon alatt fennmaradjon, ekkor az egyedszámok az időben ciklikus viselkedést mutatnak. A kutatást támogatta az OTKA (K 81279) és az NKTH (spanyol-magyar TéT-pályázat; ES-17/2008, HH2008-0023).
4. ANTIREFLUX MŰTÉT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ISMÉTELT MÉRÉSES ANOVA MODELLEKKEL Rárosi FerencI;II, Simonka ZsoltIII, Pieler JózsefIII , Lázár GyörgyIII I. SZTE ÁOK Orvosi Informatikai és Orvosi Fizikai Intézet, II. SZTE TTIK Bolyai Intézet, III. SZTE ÁOK Sebészeti Klinika
A nem kezelt refluxbetegség következtében úgynevezett Barrett-nyelőcső fejlődhet ki, ami jelentősen növeli a rák kialakulásának kockázatát az érintett területen. A vizsgálat célja antireflux műtét előtt és után mért tényezők változásának összehasonlítása 80 Barrett nyelőcső betegen a súlyosság szerinti három szövettani csoportban: non-intestinális (NI, n=55) , intestinális (I, n=18) és dysplatic (D, n=7). Megvizsgáltuk, hogy a műtét mennyire volt képes a savas és epés reflux súlyosságán csökkenteni,
megszűntetni,
az alsó
nyelőcső záróizom (LES)
funkcióját
javítani
(nyomásemelkedés). A statisztikai analízis során a három szövettani csoport, valamint a műtét mint faktorok hatását vizsgáltuk. A „klasszikus” kétszempontos, ismétléses (műtét előtt és után) varianciaanalízissel kapott eredményeket nem tekinthettük hitelesnek, problémát okozott a harmadik szövettani csoportban az alacsony betegszám, valamint a vizsgálatok kellemetlen voltával összefüggésbe hozható hiányzó adatok, melyek miatt a módszer automatikusan törli az adott esetet. Több vizsgált változó jellegénél fogva Poisson eloszlást követett (ezek jellemzően számlálások eredményei, például reflux epizódok száma), így ezeknél a változóknál általánosított lineáris mixed modell alkalmazása mellett döntöttünk, ahol figyelembe vettük az eloszlásokat és a nem egyező varianciákat is. A SAS statisztikai szoftver GLIMMIX csomagját
alkalmaztuk.
Az
orvosi
alkalmazás
igényelt
bizonyos
páronkénti
összehasonlításokat is, itt a teszt p- értékeket step-down Bonferroni eljárással korrigáltuk. A GLIMMIX által adott eredmények jól értelmezhetők. A vizsgált faktorok között szignifikáns interakciót nem találtunk A műtét hatása jól igazolható mind az alsó nyelőcső záróizom nyomásnövekedésében, mind pedig a savas epizódok számának csökkenésében, mindhárom szövettani csoportban. (NI: 12.298.7 vs. 18.315.3; I: 13.39.6 vs. 21.519.5; D: 8.48.8 vs. 20.810.6); a teljes, 24 óra alatt mért reflux epizódok száma szignifikánsan csökkent (NI: 100.2280.9 vs. 45.199.1; I: 111.121004.8 vs. 40.0640.47; D: 274.2359.8 vs. 9.613.1).
5. LÁTENS VÁLTOZÓS MODELLEK ALKALMAZÁSA A MEGKÜZDÉS STRESSZHELYZETEKBEN KÉRDŐÍV FAKTORSTRUKTÚRÁJÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE Tánczos ErvinI, Andó BálintII, Perczel Forintos DóraIII, Kurgyis EszterII, Szikszay PetronellaIV, Rózsa SándorV, Szkaliczki AndreaII, Janka ZoltánII, Álmos PéterII I. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet I. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet II. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai Klinika III. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék IV. Minnesota Modell szerint működő Szigetvári Addiktológiai Rehabilitációs Osztály V. ELTE Pszichológiai Intézet, Addiktológiai Tanszéki Szakcsoport
A stresszel való megküzdési módok évtizedek óta a tudományos érdeklődés középpontjában állnak, ugyanis fontos meghatározói a testi és a lelki egészségnek. A megküzdéssel foglalkozó nemzetközi szakirodalom három robusztus megküzdési faktort azonosított: feladatorientált, emócióorientált és az elkerülésre irányuló megküzdést. Ennek a három megbirkózási stílusnak a mérésére fejlesztették ki a Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőívet (Coping Inventory for Stressful Situations-CISS-48). Vizsgálatunk célja a CISS-48 faktorstruktúrájának elemzése volt hazai klinikai mintán. Egy előzőleg Feltáró Faktoranalízissel felépített faktorstruktúra ellenőrzésére a Megerősítő Faktoranalízis (Confirmatory Factor Analysis, CFA) módszerét használtuk. Ez egy látens változós SEM (Structural Equation Model), melyet a feltételezett faktorstruktúra alapján alkalmasan felírva megvizsgálhatjuk, hogy más mintákon feltárt faktormodellek mennyire replikálhatóak a saját mintáinkon. A modell illeszkedési mutatói megmutatják, hogy milyen mértékben
sikerült
rekonstruálnunk
a
modellünkkel
a
mért
változók
közötti
kovarianciastruktúrát. Ha ezek megfelelőek, arra a következtetésre juthatunk, hogy a korábban feltárt faktormodell megállja a helyét a mi mintánkon is. Vizsgálatunkat 397 fős klinikai mintán végeztük, a modellt az „R” statisztikai szoftver 2.9.2es verziójának „sem” programcsomagjával illesztettük. Eredményeink alapján a megküzdési stílusokat leíró faktormodell megfelelő illeszkedést mutat a hazai mintán (SRMR=0,094; RMSEA=0,064), a 48 becsült faktorsúlyból mindössze egy nem tér el szignifikánsan nullától, Bonferroni korrekció elvégzése után. A nemzetközi adatokkal összhangban sikerült első alkalommal ezzel a pszichológiai mérőeszközzel hazánkban igazolni a megküzdés 3 dimenzióját, ami a faktorstruktúra stabilitását mutatja.
4. Szekció 1. A KLÍMAVÁLTOZÁS EGYES KOCKÁZATI FAKTORAINAK VÁRHATÓ HATÁSAI A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉGBEN Mézes ZI., Gaál MII., Szenteleki KII., Szabó Z. I. Debreceni Egyetem II. BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszék
A magyarországi területre leskálázott, hozzávetőlegesen 10 km felbontású RegCm3 klímamodell megnyitja az utat a globális klímaváltozások térségi elemzései előtt. Ezen adatbázisok a korábbi regionális elemzések mellet lehetőséget biztosítanak a kistérségek termesztési feltételeinek összehasonlítására, illetve a változások dinamikájának becslésére. A tervezett cikk a meggy és cseresznyetermesztés kapcsán kiemelt jelentőséggel bíró hőmérséklet-, illetve csapadékeloszlások extremális hatásainak vizsgálatát, illetve középtávú valamint hosszú távú tendenciáinak feltérképezését tűzi ki célul.
2. SZÉLESSÁVÚ INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS MEGOLDÁSAI ÉS HATÉKONYSÁGI PROBLÉMÁI REGIONÁLIS SZINTEN Botos Szilvia Debreceni Egyetem
Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Az IKT ágazatnak rendkívül nagy hatása van a különböző politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági célok elérésében, így kulcsfontosságú szerepet játszik a szélesebb körű nemzeti fejlesztési stratégiákban is. Éppen ezért jelenleg az egyik legfontosabb fejlesztési területté váltak az infokommunikációs beruházások, a megfelelő infrastrukturális alapok megteremtése. Infrastruktúra létesítéséhez az első feltétel a pénzügyi források megteremtése. A legtöbb országban a vidéki és városi területek informatikai ellátottsága között jelentős különbség van. A vidéki térségek felzárkóztatásához szükséges szélessávú fejlesztések megvalósításában számos ellentmondás van. Ezen ellentmondások részbeni feloldásában egy hatékonyabb, szélessávú hálózatfejlesztést segítő mutatószám kialakítása segíthet. Mivel egyre nagyobb teret nyer a regionális fejlesztések hatékonyságának kérdése, – véleményem szerint – a fejlesztési források hatékonyabb felhasználása érdekében érdemes lenne olyan mutatószámrendszert kidolgozni, amely alapján pontosabban meghatározható a fejlesztések célterülete. Célom egy regionális rangsor felállítása a régiók IKT fejlettsége alapján, mivel a fejlesztést oda érdemes időben és erőforrásban fókuszálni, ahol a társadalmigazdasági
hasznosulása
feltételezhetően
a
legnagyobb.
Ehhez
kapcsolódóan
a
tanulmányomban bemutatom a vidéki régiók szélessávú ellátásának gyakorlati megoldásait, valamint a nemzeti szintű szélessávú infrastruktúra hatásának mérési és számítási módszereit a témában releváns irodalmak alapján. Továbbá vázolom Magyarország régióinak helyzetét, összehasonlítva az Európai Unióval, az általam tervezett index módszertani-elméleti alapjait, és a bevonható azon gazdasági, technológiai és társadalmi mutatók körét, melyek összefüggést mutatnak a szélessávú hálózatok hatásaival.
3. EGYÉNI GAZDÁK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN Cseh András Debreceni Egyetem
A magyar mezőgazdaság egyik sajátossága, hogy rendkívül változatos az üzemméret. A kisméretű
önellátó
farmok
mellett
éppen
úgy
jelen
vannak
a
professzionális
növénytermesztést folytató nagyüzemek is. Habár egy átlagos egyéni gazdálkodó a mezőgazdasági termelés nagyon elenyésző részét adja, de nagy számuk miatt az összesített kibocsátásuk már meghatározó. Tevékenységük azért is fontos mert a vidéki térségekben többségében csak a mezőgazdasági termelés az egyetlen megélhetési forrás. Napjainkban nincs a gazdaságnak olyan szegmense ahol valamilyen informatikai alkalmazás ne lenne jelen és a mezőgazdaság sem kivétel ez alól. Az elmúlt évtized jelentős változást hozott az információ-technológiai eszközök és rendszerek, valamint ezekre épülő alkalmazások és szolgáltatások fejlődésében. Igaz az egyéni gazdálkodók nem használják ki az informatika adta összes lehetőséget, mert például a korszerűnek számító precíziós gazdálkodásra alkalmas erő- és munkagépek jelentős tőkebefektetési igénnyel bírnak, illetve a kevésbé bonyolult termelési folyamatok koordinálása nem teszi szükségessé külön agrár-specifikus szoftverek alkalmazását. Az egyéni gazdálkodó legtöbbször a saját otthonából irányítja a gazdaságát, ezért a háztartásban meglévő számítógépet használja munkájának segítésére. Számukra a számítógép használat leggyakrabban az adminisztratív feladtok elvégzésében és az internet hozzáférésen keresztül pedig az információszerzésben és különböző e-szolgáltatások használatában jelentkezik. A különböző e-szolgáltatások egyik legfőbb előnye, hogy optimális esetben a szolgáltatások szinte bárhonnan és bármikor elérhetők, ezért jelentős időmegtakarítással járhat, ha a különböző adminisztratív ügyeket az otthonunk elhagyása nélkül elintézhetjük. Kérdőíves felmérésemre alapozva, életkor és üzemméret alapján elemeztem az egyéni gazdálkodókat és bemutatom ezen csoportok számítógép és internet használati szokásait. Feltárom a legfőbb tényezőket, amelyek a mezőgazdaságban az informatikai eszközök használatának elterjedését befolyásolják.
4. MODELLEK ÉS EMBEREK: AZ IKT ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK TÉNYEZŐI ÉS A HATÉKONY HASZNÁLAT LEHETŐSÉGEI Csótó Mihály ITTK Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) térnyerése a mindennapi életben bő három évtizedes folyamat a fejlett országokban, mely nem kerülhette el a mezőgazdaságot sem. Általános vélemény, hogy a piaci alapokon működő agráriumban a termelők egy olyan információ-intenzív környezetben tevékenykednek, melyben a sikeres munka egyik alapfeltétele a magas szintű információ-menedzsment. Az ehhez szükséges eszközkészlet (számítógépek, döntéstámogató-szoftverek, mobil eszközök, a (szélessávú) internet stb.) elterjedését befolyásoló tényezők vizsgálata a mezőgazdaságban közel egyidős az első személyi számítógépek megjelenésével. A (nem) használat okainak leírására számos modell és próbálkozás született, melyek a legtöbb esetben a szociodemográfia, illetve gazdaságjellemzőkkel írják le az általában rendkívül diverz gazdatársadalomban kimutatható jelentős különbségeket. Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy azon kívül, hogy ezen tényezők közül néhány körülmény nem, vagy csak nagyon lassan változtatható meg, az alacsony használati mutatókért a különböző eszközök és alkalmazások nem kifejezetten felhasználóbarát fejlesztésgyakorlata is szerepet játszik. A célcsoport igényeit figyelembe vevő, egyszerű eszközök és alkalmazások már egy olyan irányba mutatnak, amely az eszközhasználatot nem normatív célként kezelik, hanem annak mindenkori funkcióját és a használat eredményességét, hatékonyságát helyezi előtérbe: a hatékony IKT használat pedig nem mást jelent, mint hatékony kommunikációt és információ-kezelést. Ennek vizsgálatához nem lehet elegendő a deskriptív kutatás, az információáramlás csatornái, intenzitása, vagy adott esetben a termelők kapcsolati hálójának feltárása nyújthat olyan tudást, mely segítségével jóval célzottabb, ezáltal eredményesebb, a gazdálkodók jól körülhatárolható csoportjai számára hasznos alkalmazások, megoldások fejleszthetők.
5. ÚJ GENERÁCIÓS INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁK ÉS HATÁSAI AZ AGRÁRGAZDASÁGBAN Herdon Miklós Debreceni Egyetem
A számítógépek mezőgazdasági alkalmazásai a 70-es évekig nyúlnak vissza. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult informatika fejlődés eredményeit az agrár-élelmiszer szektor nem tudta kellő mértékben hasznosítani. Az utóbbi évtizedben azonban olyan információtechnológiák, rendszerek és szolgáltatások születtek, amelyek alkalmazása egyszerűbb, sokak számára felhasználói szempontból és a költségeket is figyelembe véve elérhető és hasznosítható. Ilyen technológiák a mobil Internet és szolgáltatásai, a jövő Internete, a precíziós gazdálkodás, az e-tanulás, adatbányászat, a felhő-számítások, érzékelő technológiák és szenzor-hálózatok stb. Tehát a technológiák széles tárháza áll rendelkezésünkre. Kérdés, hogy hogyan tudunk ezen lehetőségekkel élni, hogyan hasznosíthatók a makro- és mikrogazdasági szinteken. Melyek azok, amelyek használata természetes lehet minden felhasználó számára, milyen feltételek állnak rendelkezésre és milyen ösztönző faktorok, hatások segíthetik szélesebb körű elterjedésüket.
6. A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG AZ EU CSATLAKOZÁSTÓL NAPJAINKIG Kapronczai István AKI, Gazdaságelemzési és Vidékfejlesztési Igazgatóság
A jelenlegi kedvezőtlen agrárgazdasági helyzetből kitörni csak akkor van esélyünk, ha reálisan értékeljük az elmúlt évek történéseit. Hogy ezt megtehessük, korrektül dokumentálni kell a mögöttünk hagyott éveket. A dokumentumok készítése pedig azt jelenti, hogy a működő információs rendszerek adataira, információira alapozva leírjuk az eseményeket, lehetőséget adva a tények alapján a véleményalkotásra, az okok és következmények feltárására, illetve értékelésére. Harnos Zsoltnak is ez volt a filozófiája, amit bizonyít, hogy a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában 2003. március 6.-án határozottan kiállt a hajdani STAGEK képviselte objektív gazdaságelemzés mellett. Az előadás hátterét ez év tavaszán megjelent könyvem nyújtja. Ennek összeállításakor hatalmas adatbázist kellett áttanulmányoznom, felhasználnom. A dokumentáló táblázatok és grafikonok hazai és nemzetközi (közük európai uniós) statisztikákra, a Tesztüzemi Rendszer, a Piaci Információs Rendszer adataira, a Mezőgazdasági Számlák Rendszerére és az államigazgatás területéről származó publikus információkra támaszkodnak. Felhasználtam kutatások során keletkezett adatokat, különböző műhelyekben készített reagálás-vizsgálatok eredményeit is. Az előadásban ezekből az eredményekből kívánok néhány olyan elemet felvillantani, amely segít megértetni agrárgazdaságunk jelenlegi helyzetét, a lehetőségeket és a kihívásokat.
5. Szekció 1. A HIV-FELÜLFERTŐZŐDÉS GYAKORISÁGA ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEI NAGY EURÓPAI VIZSGÁLATBAN Müller ViktorI, Bartha IstvánI, M. AsselII, P. SlootIII, M. ZazziIV, C. TortiV, E. SchülterVI, A. de LucaVII, A. SönnerborgVIII, A.B. AbecasisIX, A.-M. VandammeIX,X, R. ParedesXI, D. van de VijverXII I. ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest II. High Performance Computing Centre, University of Stuttgart III. Computational Science, The University of Amsterdam IV. Department of Molecular Biology, University of Siena V. Institute of Infectious and Tropical Diseases, University of Brescia VI. Institute of Virology, University of Cologne VII. Catholic University of the Sacred Heart, Institute of Clinical Infectious Diseases, Rome VIII. Department of Infectious Diseases, Karolinska Institute, Stockholm IX. Centro de Malária e Outras Doenças Tropicais, Instituto de Higiene e Medicina Tropical, Lisboa X. Rega Institute for Medical Research, Katholieke Universiteit Leuven XI. Fundacions IrsiCaixa I Lluita contra la SIDA, Universitat Autònoma de Barcelona XII. Erasmus MC, University Medical Centre Rotterdam, Virology, Rotterdam
Felülfertőződésről akkor beszélünk, ha egy HIV+ egyén újabb HIV-törzzsel fertőződik. A felülfertőződés befolyásolhatja a betegség lefolyását és a gyógyszeres kezelés hatékonyságát; tipikus hatása és gyakorisága azonban kevéssé ismert. Nagy európai együttműködés (Virolab és EUResist) keretében, csatolt szekvencia- és klinikai adatokat felhasználva vizsgáltuk a HIV-felülfertőzés gyakoriságát és a betegség lefolyására gyakorolt hatását. 4656 páciens esetén állt rendelkezésre legalább két (rutin genotipizálásból származó) részleges Polszekvencia. A felülfertőződés detektálására az egyes páciensek szekvenciáihoz nagy méretű referenciakészletből (70000 szekvencia: részben a nyilvános LANL adatbázisból, részben a konzorcium adatbázisából) háttérszekvenciákat választottunk, és filogenetikai rekonstrukció (RAxML és MrBayes) alapján ellenőriztük, hogy a páciens szekvenciái monofiletikus klasztert alkotnak-e. Az eredmények alapján körülbelül száz páciensben gyanítható felülfertőződés; a detektált felülfertőzési események és a beteg állapotát leíró klinikai paraméterek (vírusszint, CD4+ sejtszám) megváltozása között nem találtunk korrelációt.
2. HIV-1 PROTEOLITIKUS ÉRÉSI FOLYAMATÁNAK REAKCIÓKINETIKAI MODELLJE Könnyű BalázsI, Turányi TamásII, Hírmondó Rita.I, Barbara MüllerIII, S. Kashif SadiqIV, Peter CoveneyIV, Hans-Georg KräusslichIII ,Müller ViktorI I. Biológia Intézet, ELTE, Budapest, Hungary II. Kémia Intézet, ELTE, Budapest, Hungary III. Dep. of Virology, Univ. of Heidelberg, Heidelberg, Germany IV. Centre for Comp. Science, UCL, London, UK
Fertőzőképes HIV-1 vírusok kialakulásában központi szerep jut a saját proteáz általi Gag és Gag-Pol poliproteinek hasítási folyamatának, mely a HIV-1 elleni gyógyszerek egyik legfontosabb célpontja. A folyamat azonban több ok (sokféle hasítóhely és köztitermék, önhasító mechanizmus) miatt is nagyon összetett és így igényli a rendszerszintű megközelítést, hogy feltárhassuk a folyamat sebezhető pontjait, ami az optimális gyógyszeres kezelést is elősegítheti. Munkánk során kifejlesztettünk egy reakciókinetikai modellt, amely figyelembe veszi az irodalomból ismert összes „kanonikus” Gag és Gag-Pol hasítóhelyet, az összes lehetséges köztiterméket, a köztes enzimformákat és azok dimerizációs dinamikáját, valamint a teljes Gag-Pol poliprotein kezdeti önhasítását. A modellt kísérleti adatok alapján paramétereztük. A paraméterek hasítási folyamatban betöltött relatív szerepét lokális és globális érzékenységi analízissel vizsgáltuk. A vírusrészecskék érését a felszabaduló CA (kapszid) fehérje és a transz-domináns gátló hatásért felelős CA-p2 fragmentum koncentrációinak segítségével vizsgáltuk. A paraméterek alap értékei alapján a vírusérés ~16 percnek adódott, mely jól egyezik az irodalomi adatokkal. Azonosítottuk a proteolitikus hasítási folyamat legnagyobb hatású paramétereit, melyek további célpontjai lehetnek a HIV-1 ellenes gyógyszerkutatásnak. E szempontból a kezdeti önhasítás és a CA-p2 fragment hasítás sebességének van erős hatása. Megvizsgáltuk a paraméter-változtatások kombinációit is, melyek modellezik a gyógyszerek és/vagy mutációk hatását a vírusérés folyamatára.
3. FOLYAMATOS ÉS KAMPÁNYSZERŰ VÉDŐOLTÁS HATÁSA A HUMÁN MADÁRINFLUENZA TERJEDÉSÉRE Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
A humán madárinfluenza terjedésének modellezésével már többen is foglalkoztak. Feltehető ugyanis, hogy a madárinfluenza H5N1 vírusa mutálódik és kialakul egy emberről emberre is veszélyes járvány. A betegség kialakulását követően kifejleszthető a védőoltás. Az előadás a folyamatos és kampányszerű (impulzív) védőoltás hatását leíró modell vizsgálatával foglalkozik. Megadjuk, hogy a folyamatos állandó nagyságú védőoltás hatását is figyelembe vevő közönséges differenciálegyenlet rendszer betegségmentes egyensúlyi helyzete milyen feltételek mellett lesz stabil illetve aszimptotikusan stabil. Vizsgáljuk a betegséggel együtt élő egyensúlyi helyzetek létezésének és stabilitásának feltételeit. Ha a védőoltást nem folyamatosan, hanem T időközönként, kampányszerűen alkalmazzuk, akkor a modell leírására impulzív rendszer alkalmas. Az időszakos védőoltás hatását leíró impulzív rendszer esetén megadjuk a betegségmentes periodikus megoldást és stabilitásának feltételeit. Ha a stabilitási feltétel nem teljesül, a betegségmentes megoldás körül kialakul egy vagy több, betegséggel együtt élő megoldás is. Az ilyen megoldások T-től függően akár kaotikusan is viselkedhetnek. Az eredményeket Mathematica programmal készült ábrákkal és szimulációkkal támasztjuk alá.
4. ADATELEMZÉS KINETIKUS MODELLEZÉSSEL: ALLOSZTERIKUS ÉS TRANSZKRIPCIONÁLIS SZABÁLYOZÁS SZEREPE AZ ÉLESZTŐ KÖZPONTI SZÉNANYAGCSERÉJÉBEN Bruck József, Wolfram Liebermeister, Edda Klipp Lehrstuhl für Theoretische Biopysik Humboldt-Universität zu Berlin
Bár a glikolízis és a központi szénkatabolizmus a sejtbiológia legjobban ismert területei közé tartoznak, az anyagcsereutak rendszer szintű viselkedése még mindig igen sok kérdést vet föl. Miután az enzimkinetika fejlett elméleti leírással rendelkezik, a regulációs szintek összehangolt működésének megértésében jelentős szerepet játszik a különböző kísérleti adatsorok matematikai modellezés segítségével történő elemzése. Így a rendszerbiológiai modellezés egyik kihívása a különböző mérési módszerekkel nyert adatsorok integrálása.
A bemutatásra kerülő munka kemosztátkultúrákból nyert adatsorok (fluxus, intermediér anyagcseretermékek és transzkripció) elemzése a központi szénanyagcsere egy részletes kinetikus modelljének segítségével. Az adatok anaerob, aerob illetve kevert anyagcseréjű kemosztátkultúrákból származnak, így jellemzik az erjedést illetve légzést végző élesztősejtek anyagcseréjét. Az elemzés célja, hogy segítse az központi szénanyagcsere enzimjeinek alloszterikus illetve transzkripciós szabályozásának megértését, valamint ezen regulációs folyamatok szerepét a anaerob illetve aerob anyagcseréhez tartozó fluxueloszlások előidézésében
5. FEATURE SELECTION ALGORITMUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MICROARRAY ÉS RT-PCR MÉRÉSEK ALAPJÁN Sztupinszki ZsófiaI, Győrffy BalázsII I. Semmelweis Egyetem, ÁOK, IV. II. SE I. Gyermekklinika
Vizsgálatunk célja a tumorok terápiájában alkalmazott öt gyógyszerrel szembeni rezisztenciában szerepet játszó gének hatékony azonosítására alkalmas algoritmusok azonosítása volt. Sejtproliferációs assay-vel (MTT) 45 különböző eredetű sejtvonal öt gyógyszerrel (Sorafenib, Sunitinib, Lapatinib, Gefitinib, Erlotinib) szembeni rezisztencia profilját határoztuk meg. A tesztek eredményei alapján a vizsgált sejtvonalakat gyógyszerenként rezisztens, közepes szenzitivitású és szenzitív kategóriákba soroltuk. A sejtvonalakhoz tartozó, Affymetrix HGU133 Plus 2.0 Array–on mért génexpressziós értékek felhasználásával olyan géneket kerestünk, melyek expressziójában szignifikáns különbség mutatkozik adott gyógyszernél a rezisztens és szenzitív sejtvonal csoportok között. A kiértékelést R statisztikai környezetben, Bioconductor könyvtárak felhasználásával végeztük. Az adatokat MAS5 algoritmussal normalizáltuk. Az elemzéshez SAM (Significance Analysis of Microarrays) és RankProducts algoritmust használtunk. Az értékelés után pamr (Prediction
Analysis
of
Microarrays)
könyvtár
felhasználásával
leave-one-out
keresztvalidálást végeztünk, ennek során 93%-os hatékonyságot értünk el. A SAM–mel meghatározott, az Erlotonib, Lapatinib, Sunitinib érzékyenység esetében átfedő, a rezisztensekben alulexpresszált 37 gén 77%-os, a Rank Product-sal azonosított, a rezisztensekben alul-, ill felülexpresszált top 100-100 génnél a gyógyszerenként átfedő 38 gén 79%-os, hatékonyságot mutatott. RT-PCR-el a fenti módszerrel azonosított 63 szignifikáns génből 43-at tudtunk igazolni. A microarray adatok feldolgozására három feature selection algoritmus felhasználásával felállítottunk egy optimális statisztikai kiértékelési protokollt, amelyet a terápiás válasz előrejelzésére alkalmaztunk.
6. Szekció 1. EGYEZÉS MÉRÉSE BLAND-ALTMAN MÓDSZERREL ISMÉTELT MÉRÉSEK ESETÉN: TONOMETRIÁS VIZSGÁLAT SZIMULTÁN MÉRÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Boda KrisztinaI, Boda DomokosII, Palágyi PéterIII I. SZTE ÁOK Orvosi Informatikai és Orvosi Fizikai Intézet, II. SZTE ÁOK Gyermekklinika, III. SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
A Bland–Altman módszert két mérési módszer megegyezésének vizsgálatára fejlesztették ki. Ha egy-egy betegen mindkét módszert többször is megmérik, azaz ismételt méréses adatok keletkeznek, akkor nem helyes az eredeti módszer olyan módon való alkalmazása, amely függetlennek tételezi fel a kapott méréssorozatot, és az egyes egyedeken való ismételt mérések átlaggal való pótlása sem helyes. A módszer ismételt mérésekre való általánosítására több javaslat is született. A legfőbb kérdés az, hogy hogyan számítsuk a megegyezést mérő határokat (limits of agreement) ismételt mérések esetén. Az előadás célja Carstensen és munkatársai által javasolt módszer bemutatása, amely a varianciaanalízis kevert modellje alapján számolja az egyezési határokat (International Journal of Biostatistics, 4(1): Article 16, 2008). Bemutatjuk a módszer előnyét a korábbi módszerekkel szemben, valamint alkalmazásukat tonometriás vizsgálatok adatain. Egy új egyszerű ballonmentes tonometriás szondával és egy hagyományos ballonos gasztrikus tonometriás végzett párhuzamos mérések eredményeit hasonlítottuk össze in vivo és in vitro körülmények között. Vizsgáltuk még az eljárásnak a betegekre való terhelő hatását, továbbá a tonometriás értékeken kívül meghatároztuk a végkilégzett levegőnek és az artériás vér PCO2 adatát. Bemutatjuk, hogy hogyan alakulnak a megegyezés határai a különböző módszerek alkalmazásával. Az in vitro történő párhuzamos vizsgálatok eredményei jól egyeztek, ugyanakkor az in vivo mérések során a szondával kapott eredmények magasabbak voltak. Következtetés: ha egy betegről több megfigyelés áll rendelkezésre, az ismételt mérések struktúráját figyelembe kell venni, erre a varianciaanalízis kevert modellje alkalmas. Az új tonometriás szonda alkalmasnak látszik a klinikumban a gasztrikus tonometria rutinszerű vizsgálatára.
2. ELHÍZÁS HATÁSA A LABOREREDMÉNYEKRE: TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉSI ÉS MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEK Ferenci TamásI, Kovács LeventeI, Almássy ZsuzsannaII I. BMGE, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, II. Heim Pál Gyermekkórház Napjainkra az elhízás – prevalenciáját tekintve – népbetegséggé vált Magyarországon (is). Az elhízás népegészségügyi jelentősége hatalmas: nem csak sok embert érint, de őket súlyosan; az elhízással etiológiás kapcsolatba hozható stroke és ischaemiás szívbetegség a magyar halálozási listák élén van. Mindezek mind a korai felismerés, szűrés jelentőségét támasztják alá. A jelenleg rendelkezésre álló szűrési eljárások nem kielégítők, ezért a kérdés vizsgálatára a Heim Pál Gyermekkórház és a BME IIT Orvosinformatikai Laboratóriuma közös kutatást kezdett, melynek egyik eredménye egy 393 gyermek (165 egészséges önkéntes és 228, kórházban E66.9 (Elhízás kmn.) diagnózissal kezelt beteg) laboreredményeit tartalmazó adatbázis. Most azt a kérdést vizsgáltuk ez alapján, hogy milyen hatása van az elhízásnak a laboreredményekre. Elsőként az egyes laborváltozók eloszlását vizsgáltuk. Ezen eloszlások némelyikét újszerű módon modelleztük, ML-elven becsült keverékeloszlások használatával. Megfelelő statisztikai teszteket használva megállapítottuk, hogy mely laboreredményekben mutatkozik egyváltozós szemléletben szignifikáns eltérés az elhízott és az egészséges csoportok között. Főkomponens-elemzéssel – immár többváltozós szemléletre áttérve – feltártuk a laboreredmények közötti együttmozgásokat, mélyebb kapcsolatokat. Mindezeket az eredményeket kórélettani szempontból is sikerült jól magyarázni. Végül több különböző klasszifikációs modell használatával (döntési fák, logisztikus regresszió, PLS-regresszió, szupport vektor gépek) a többváltozós elkülönülést vizsgáltuk; rögtön operacionalizálva, konkrét klasszifikációs modelleket adva. A „white-box” jellegű modellek (pl. döntési fák) esetén a modellek interpretálása belgyógyászati szempontból is tanulságos eredményekre vezetett. Logisztikus regresszió esetén vizsgáltuk az automatikus modellszelekciós eljárások szolgáltatta prediktorok körének stabilitását is. Már e modellek is impresszív eredményekre vezettek (szenzitivitás, specificitás, ROC-görbe terén), a „black-box” modellek pedig ezeket is meghaladó teljesítményt produkáltak. Végül azt is indokoljuk, hogy miért gondoljuk, hogy azon laboreredmények, melyek elkülönítik az egészséges és elhízott gyerekeket, felhasználhatóak szűrésre is.
3. KÉK VÉRCSÉK HOSSZÚSÁGI FOK FÜGGŐ VONULÁSI TRAJEKTÓRIA SEBESSÉG BECSLÉSE BAYES-I MÓDSZEREKKEL EGYEDI MOZGÁSMINTÁZATOK ALAPJÁN Fehérvári PéterI, II, Lázár BenceI, Palatitz PéterII, Solt SzabolcsII, Harnos AndreaI I. Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Biomatematika Tanszék II. MME/BirdLife Hungary A gyors fejlődés a távérzékelési és nyomkövetési technológiában lehetővé tette, hogy világon elsőként műholdas jeladók segítségével meghatározzuk a hazánkban költő obligát transz ekvatoriális vonuló kék vércsék (Falco vespertinus) post-nupciális migrációs útvonalait. Nyolc példány adult tojó kék vércsét szereltünk fel 5 grammos Platform Terminal Transmitters (PTT-100, Microwave Telemetry) típusú jeladókkal a Kárpát-medence különböző pontjain a 2009-es év költési szezonjának második felében. A műholdas nyomkövetők 48 óránként 10 órán keresztül sugároztak jeleket, melyeket az Argos rendszer 5 db cirkumpoláris pályán keringő műholdja mért be, majd továbbította a koordinátákat. Egyegy ciklusból változó számú valid lokalizációs pont származik ‒ függően a madár tartózkodási helyének környezeti körülményeitől ‒
így meglehetősen szabálytalan
időközönként és nagy időeltolódással ismert a mért madarak földrajzi helyzete. Az Afrikát átszelő mozgásmintázatokat a pontok egymástól mért relatív távolságával és relatív elmozdulási szögeivel jellemeztük. Ezen paraméterek jellemzését és földrajzi hosszúságtól való függését egy új megközelítésben, egy bayesi state-space modell rendszer segítségével végeztük el. Eredményeink szerint a vonulási sebesség az északi féltekén meglehetősen gyors egészen a 2. hosszúsági fokig, ráadásul a nyomon követett madarak trajektóriái az egyenlítő környékén meglepő mértékben konvergál; az esőerdő zónát egy szűk sávban repülik át. Feltételezzük, hogy a meglepő sebesség a Földközi-tenger és a Szahara felett, majd az utána következő lelassulás és útvonal konvergálás azt jelzi, hogy ezen madaraknak ‒ a korábbi feltételezésekkel szemben ‒ nem a fenti régiók, hanem az esőerdő zóna jelent migrációs barriert.
4. A SISEGŐ- ÉS A FITISZFÜZIKE VONULÁSIDŐZÍTÉS-VÁLTOZÁSÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ STATISZTIKAI MUTATÓKKAL Kiss AndreaI, Harnos AndreaI,III, Kovács SzilviaI Csörgő TiborII I. SZIE, Állatorvos-tudományi Kar, Biomatematika Tanszék II. ELTE, Anatómiai, Sejt-és Fejlődésbiológiai Tanszék III. MTA−BCE „Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz” kutatócsoport
Számos madárfaj vonulásának időzítésében – többféle statisztikai módszert alkalmazva – kisebb-nagyobb változások mutathatók ki. Előadásunkban ezen módszerek alkalmazhatóságát vizsgáljuk. Illusztrációként az 1988−2009. között az Ócsai Madárvártán függönyhálóval, standard körülmények között befogott, két közelrokon, hosszútávú vonuló madárfaj (sisegő füzike n=3299 és fitiszfüzike n=2686) adatait használtuk. Vizsgálatunkban több elterjedt (első érkezés, átlag, medián, lineáris regresszió) és néhány újabb módszert (kvantilis regresszió, Gauss-görbe illesztés, kernel-simítás) is alkalmaztunk. Mindkét fajnál találtunk változásokat. Ezek mértéke erősen függött az alkalmazott módszertől, mivel a kiugró értékek és a nem-véletlenszerű adathiányok különbözőképpen torzíthatnak. A legáltalánosabban használt mutatónak, az „első érkezés”-nek az a hibája, hogy erősen egyedfüggő. A medián, az átlag és a Gauss-görbe illesztés a teljes átvonuló populációt jellemzi, azonban nem veszi figyelembe az évenként eltérő fogásszámokat. A medián érzékeny a hiányzó adatokra, az átlag az extrém értékekre és a szisztematikus adathiányokra, a Gauss-görbe pedig sok esetekben csak a kernel-simítással alkalmazható. Ez utóbbi kettő előnye, hogy a véletlenszerű adathiányok nem torzítják őket. A lineáris és a kvantilis regresszió figyelembe veszi a fogásszámokat, de érzékeny a szisztematikus adathiányokra, a nem-linearitásra és a torzító pontokra. A kvantilis regresszióval a populáció adott hányadait jellemezhetjük. A vizsgált fajoknál ez utóbbit találtuk a legmegfelelőbbnek. A sisegő füzike tavaszi érkezési ideje az 50%-os kvantilis esetén 11 nappal korábbra tolódott. Az őszi vonulás során sem az öreg, sem a fiatal madaraknál nem változott a migráció kezdete, viszont a vonulási periódus hossza megnőtt. A fitiszfüzikénél tavasszal nem volt kimutatható változás. Ősszel mindkét korcsoport szignifikánsan később érkezett. Az eltolódás az 50%-os kvantilisnél az öreg madarak esetében 14, a fiataloknál 20 nap volt.
5. A MÉTA ADATBÁZIS ÚJ ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEI A KÖZELÍTŐ HALMAZELMÉLET ALKALMAZÁSÁVAL Csajbók Zoltán Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Kulcsszavak: MÉTA adatbázis, adatelemzés, közelítő halmazelmélet 2003 és 2006 között Magyarország teljes területére kiterjedő felmérés készült az ország nagyléptékű aktuális élőhely-térképének és élőhely-adatbázisának elkészítésére [1]. Az adatgyűjtés térbeli alapegységei az ország teljes területét lefedő 35 hektáros szabályos MÉTA hatszögek voltak. A felmérés többek között kiterjedt a hatszögek élőhelyeit az elkövetkező 10-15 évben előre látható veszélyeztető tényezők számbavételére is [2]. A Pawlak-féle közelítő halmazelmélet (Roug Set Theory) [3] alapgondolata, hogy a véges univerzum részhalmazait az univerzumon értelmezett ekvivalencia reláció által generált ekvivalencia-osztályok segítségével közelíti belülről illetve kívülről. Az elméletet sikerrel alkalmazzák többek között adatbányászati eszközként is. Az általam javasolt általánosítás [4] az univerzum tetszőleges halmazrendszeréből kiindulva konstruálja meg a belső és külső közelítéseket. Előadásomban a Pawlak-féle elmélet és az új megközelítés együttes alkalmazásával teszek javaslatot az ország tetszőlegesen kiválasztott területének veszélyeztető tényezőinek elemzésére. Ezzel ki lehet mutatni a kiválasztott területről kifelé, illetve befelé terjedő veszélyeztető tényezőket. [1] Z. Molnár, S. Bartha, T. Seregélyes, E. Illyés, Z. Botta-Dukát, G. Tímár, F. Horváth, A. Révész, A. Kun, J. Bölöni, M. Bíró, L. Bodonczi, A. J. Deák, P. Fogarasi, A. Horváth, I. Isépy, L. Karas, F. Kecskés, C. Molnár, A. Ortmann-né Ajkai, S. Rév, A grid-based, satellite-image supported multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA), Folia Geobotanica 42 (2007) 225–247. [2] Z.Molnár, J. Bölöni, F. Horváth, Threating factors encountered: Actual endangerment of the hungarian (semi-)natural habitats, Acta Botanica Hungarica 50(Supl.) (2008) 199–217. [3] Z. Pawlak, Rough Sets: Theoretical Aspects of Reasoning about Data, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 1991. [4] Z. Csajbók, Partial approximative set theory: A generalization of the rough set theory, in: T. Martin et al. (Eds.), Proceedings of SoCPaR 2010, December 7-10, 2010, Cergy Pontoise / Paris, France, IEEE, 2010, pp. 51–56.
7. Szekció 1. ORVOSTANHALLGATÓK ÚJ SZEMLÉLETŰ BIOSTATISZTIKA OKTATÁSÁNAK EGYÉVES TAPASZTALATAI Boda Krisztina, Nyári Tibor, Bari Ferenc SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
A 2010/2011-es tanévben a biofizika és ezen belül a biostatisztika oktatása az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet feladata lett. Korábban a biostatisztikát egy tömbben oktatták, a hallgatók a biofizika tantárgyon belül két hónapig csak statisztikát tanultak, a ciklus dolgozatírással zárult, melynek a jegye beszámított a fizika vizsgajegybe. Az új szemléletű oktatásban az egyik fő változás, hogy a biostatisztika és a fizika két párhuzamos szálon futott: egy féléven át heti egy óra kötelező előadás hangzott el statisztikából, vele párhuzamosan heti két óra fizika előadás volt. A gyakorlat heti két óra kötelezően választható óra, melynek tematikája szorosan kapcsolódott az előadásokhoz. Az, hogy az biostatisztikát két hónap helyett 4 hónap alatt tárgyaltuk, a tematika kisebb bővítését tette lehetővé. A gyakorlatokon egyszerű módszerek kézzel vagy kalkulátorral történő számítása mellett számítógépes programok alkalmazására is sor került. A feldolgozott adatbázisok szorosan kapcsolódtak a fizika oktatásához: a fizika gyakorlatokon végzett méréseket a biostatisztika gyakorlatokon értékeltük ki. A biostatisztika vizsga is két részből állt: ha valaki nem tudta megfelelő szinten a biostatisztikát, akkor biofizikából is megbukott. A hallgatók statisztikai felkészültsége a vizsgán jónak volt mondható, és a hallgatók is kedvezően vélekedtek a statisztikáról. A gyakorlatok felvétele nem volt kötelező, csak kötelezően választható. Mégis, azok, akik felvették a gyakorlatot, átlagosan jobban vizsgáztak (3.25±1.41), mint azok, akik nem vették fel azt (2.66±1.44). Úgy látjuk, hogy ezzel a módszerrel a biostatisztika jobban rögzül a hallgatókban, és a későbbiekben mind tanulmányaikban, mind esetleges tudományos munkájuk során vagy a szakirodalom olvasásakor fel tudják használni ismereteiket.
2. BIOSTATISZTIKA OKTATÁSA A SEMMELWEIS EGYETEMEN Dinya Elek Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet
Az Intézet a Semmelweis Egyetemen hosszabb ideje oktat biostatisztikát az egyetem különböző karjain (ÁOK, FOK, GYOK) illetve a PhD iskola keretében. Általában a meghirdetett kurzusok felsőbb évfolyamosoknak (IV. évfolyamtól) szólnak abból a célból, hogy a hallgatók megfelelő szakmai tudás birtokában legyenek a kurzus idejére, és ne okozzon számukra gondot az analízis során, az adatokból nyerhető helyes szakmai következtetés. Az idő folyamán kialakult az a szakmai stáb (közösen az egyetem más oktatóival), amely nemcsak a szükséges statisztikai ismeretekkel bír, hanem olyan releváns szakmai problémákat is hoz egy-egy foglalkozásra és tárgyal meg, amelyek a napi klinikumból származnak. Mindig felmerülhet a kérdés, hogyan oktassuk a biostatisztikát? Elméleti hátteret is vagy csak tisztán módszerek használatát, vagy a kettőt keverjük, de akkor milyen arányban? Alkalmazzunk-e szoftvereket vagy sem, és kézzel számoljunk egyszerűbb eljárások alkalmazásával? Ha szoftver(eke)t használunk, akkor melyik legyen a sok kiváló közül? Miből oktassunk, milyen könyvekre illetve más forrásokra támaszkodjunk? Ezekre nem lehet egzakt választ adni, az mindig az adott hallgatóságtól függ, különösen igaz ez ezen az egyetemen. A tanítás eredményességét illetően néhány fontosnak ítélt oktatási szempont: -
Érdekes szakmai problémákat vessen fel.
-
Késztesse a hallgatót a közös munkára.
-
Az eredmények legyenek meghökkentőek és klinikailag relevánsak.
Nagyon érdekesek azok az oktatási tapasztalatok, amelyek az egyes karok és a PhD iskola hallgatóinak motiváltságával függ össze. Ez az eredményességre is erős hatással van. Új terület az oktatásban az EKK kar egészségügyi ügyvitelszakos hallgatóinak biostatisztikai képzése, amely kötelező tantárgy a kurrikulumjukban. Egészen más metódusokat igényel képzésük, mint a fentebb említett karok hallgatói esetén. Újdonság az oktatásukban, hogy a 2010/2011-es tanévtől fogva, a biostatisztikát a SAS rendszer használatával ismerik meg. Ez jelenti a rendszer programozását és az analitikai SAS Enterprise Guide használatát. A kezdeti tapasztalatok hasznosak lehetnek a további tanítási módszereket illetően.
Mivel több programcsomagot is használunk, az ezekre vonatkozó tapasztalatok is fontos szempontokat hordoznak az eredményességet illetően.
3. BIOMATEMATIKA OKTATÁS A BME MATEMATIKUSKÉPZÉSÉN
Kiss Krisztina BME, Matematika Intézet, Differenciálegyenletek Tanszék
A BME BSc szintű matematikusképzésében a Dinamikai modellek a biológiában c. tárgyat, míg az MSc szintű képzésben a Biomatematika c. tárgyat oktatjuk. „Természettudományos (matematika és fizika) képzés a műszaki és informatikai felsőoktatásban” című nyertes TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR pályázat támogatásával Tóth Jánossal (BME, Matematika Intézet, Analízis Tanszék) közösen Wolfram Mathematica jegyzetfüzeteket készítettünk Dinamikai modellek a biológiában címmel, elsősorban a BSc szintű matematikusképzésben résztvevő hallgatók számára, akik látogatják az azonos című tárgy előadásait, amelyeken Farkas Miklós angol nyelven írt Dynamical models in biology (Academic Press 2001) könyvének első három fejezetét ismertetjük. Ebben a munkában is ezeket témaköröket dolgozzuk fel, de néhány új modellt is bemutatunk. Ezekben az esetekben a jegyzetfüzetek elején megadjuk a szükséges irodalmi hivatkozást. A jegyzetfüzetek nem helyettesítik az előadások látogatását, céljuk az ott elhangzottak illusztrálása, és nem az angol nyelvű irodalom fordítása, vagy kivonatolása. A hallgatókat arra ösztönözzük, hogy a modellek alaposabb megismerése érdekében töltsék le az anyagot, és aktívan kísérletezzenek velük. Az előadásban bemutatunk néhányat ezek közül, kiemelve a Mathematica nyújtotta kedvező lehetőségeket.
4. KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ STATISZTIKA ÉS BIOMETRIA OKTATÁS A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI KARAIN Ladányi Márta, Erdélyi Éva BCE, KeTK, Matematika és Informatika Tanszék
Rövid előadás keretében ismertetjük a Corvinus agrártudományi karain BSc, MSc és PhD szintű statisztika és biometria témájú oktatás szerkezetét és tematikáját. Tanszékünk különböző szinteken és szakokon, négy karon (Kertészettudományi, Tájépítészeti, Élelmiszertudományi és Gazdálkodástudományi) és egy Intézetben (Szőlészeti és Borászati) folytat statisztika és biometria témájú oktatást, melyek előfeltétele az alapozó matematika kurzus elvégzése. A statisztika-biometria tárgyak keretében (szakonként különböző néven és némileg eltérő óraszámban) a statisztika bevezetése történik néhány becslési eljárással, paraméteres-, illetve nemparaméteres próbával kiegészítve. Az előadásokat számítógépes laboratóriumban folyó szemináriumok követik. Főleg csupán az Excel segítségével, gyakorlati feladatokat oldunk meg. A hallgatók megtanulják a kérdésfeltevés, a módszer-, illetve modellválasztás, valamint az eredmények dokumentálásának alapjait. Az oktatás célja elsősorban a szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz, TDK dolgozatokhoz készült kísérletek/megfigyelések statisztikai feldolgozásának megismertetése. Az oktatás anyaga és mennyisége is szakonként némileg eltérő, ez a különbség főleg az alkalmazások terén mutatkozik meg. Az MSc képzésen a BSc-s képzést egészítjük ki összetettebb modellekkel, további nemparaméteres próbákkal, valamint az adatfeldolgozás egyes problémáinak ismertetésével. Az oktatás a kötelező kurzusokon kívül – a szaktanszékekkel való együttműködés erősödésének köszönhetően egyre népszerűbb – választható tárgyak keretében is folyik. A hallgatókat a bátor kérdésfeltevésre és az önálló kutató munka elkezdésére ösztönözzük. A félév végeztével összetettebb és/vagy több részből álló feladat(ok) kidolgozását követeljük meg önálló házi dolgozat formájában. A doktori képzésben az oktatott módszerek köre tovább bővül, már részletesen tárgyaljuk az adatok feldolgozása-kiértékelése során felmerülő problémák szakszerű kezelését, a többváltozós módszereket, valamint lehetőség nyílik a különböző módszerek közti összefüggések, illetve eltérések feltárására is. A doktorandusz hallgatók képzése részben saját kutatásaik módszertani szükségleteihez is igazodik. Ezen a szinten az oktatás különösen jó lehetőséget nyújt az egyes szaktanszékekkel folyó együttműködés mélyítésére, a fiatal kutatókkal és témavezetőikkel való hosszabb távú szakmai kapcsolatok megalapozására.
5.
BIOMATEMATIKA, INFORMATIKA ÉS STATISZTIKA KÉPZÉS A SZIE ÁOTK BIOLÓGUS SZAKÁN Harnos Andrea, Abonyi-Tóth Zsolt, Kis János, Lang Zsolt, Reiczigel Jenő SZIE, ÁOTK
A SZIE ÁOTK Biológus BSc és MSc, korábban Zoológusképzésén jelenleg az alapozó két féléves Biomatematika és egy féléves Informatika tantárgyat a Számítógépes Statisztika követi, majd Többváltozós Statisztikai Módszerek és Bayesi Statisztikai Módszerek fakultatív tárgyak következnek. A tanszék oktatja még a Fizikát is, amin a diákok fizikai és ökológia rendszerek modellezéséhez szükséges matematikai módszereket sajátítanak el. E tárgyakra épülnek más, nem a Biomatematika tanszék által koordinált tantárgyak, mint az Ökológiai Folyamatok Modellezése és a Kutatástervezés. A képzés során a szabad felhasználású és számos operációs rendszeren futó R statisztikai programot használjuk. A diákok az első féléves Informatika kurzuson sajátítják el a használatához szükséges alapvető ismereteket, amit a Biomatematika képzés során alkalmaznak is (vektoralgebra, függvények ábrázolása, valószínűség-számítás, statisztika stb). A Számítógépes Statisztika és a fakultatív tantárgyak gyakorlati része teljes egészében számítógépes. Ilyen módon a diákok 3-5 féléven keresztül találkoznak a programcsomaggal, amit többségük a szakdolgozat elkészítéséhez is alkalmaz. Az oktatás során célunk gyakorlatorientált képzést nyújtani. A statisztika gyakorlatokat egy matematikus és egy biológus oktató közösen folytatja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok a feladatok biológiai hátterével, interpretációjával is megismerkedjenek. A Számítógépes Statisztika, a Többváltozós Statisztikai Módszerek és a Bayesi Statisztikai Módszerek képzés gyakorlati vizsgával zárul, amelynek során a diákok egy önálló feladatot dolgoznak ki, és az eredményeket
előadás
keretében
mutatják
be.
Tapasztalataink
szerint
az
önálló
feladatmegoldás során éreznek rá arra, hogy hogyan kell a tanult statisztikai módszereket alkalmazni. Oktatási módszerünkkel diákjaink jelentős versenyelőnyhöz jutnak más biológushallgatókkal szemben.
6. „STATISZTIKA KÉPLETEK NÉLKÜL”: MEGÚJULT STATISZTIKAOKTATÁS ÁLLATORVOSOKNAK Reiczigel Jenő, Lang Zsolt, Abonyi-Tóth Zsolt SZIE ÁOTK, Biomatematikai és Informatikai Tanszék
A 2010/11 tanévtől az állatorvos-képzésben új curriculum van érvényben, aminek következtében a Biomatematika tárgy óraszáma heti 1+2-re csökkent. Ezért a tananyagot is újra kellett gondolnunk. Úgy döntöttünk, hogy csak statisztikát fogunk tanítani, a minimálisan szükséges valószínűségszámítással megtámogatva, és teljesen elhagyjuk a hagyományos képletekkel-táblázatokkal való számolást, mert ezt a hallgatók a kurzus elvégzése után úgysem fogják alkalmazni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szakdolgozók-diákkörösökdoktoranduszok számára sem a számítások elvégzése okoz nehézséget (hiszen ők is számítógéppel számolnak), hanem az alkalmazandó módszerek megválasztása, valamint a kapott eredmények értelmezése. Ezért a tananyagban igyekszünk elkerülni a képleteket (legalábbis a megtanulandó képletek számát 5 alatt tartani), és ehelyett a statisztikai következtetés logikájára és a számítógépes eredmények értelmezésére megtanítani a hallgatókat
(nullhipotézis,
ellenhipotézis,
p-érték,
SE,
konfidencia-intervallum).
A
gyakorlaton már a valószínűségi változókkal kapcsolatos feladatokat (binomiális-Poissonnormális eloszlás) is számítógéppel oldjuk meg, az R programmal. Az R használatának nagy előnye, hogy ingyenes, így a hallgatók az otthoni gépükre is telepíthetik, és otthon is gyakorolhatnak. Másfelől haladó statisztikai számításokra is alkalmas (tipikus, hogy a legújabb statisztikai módszerekre R-ben jelennek meg először programok). Hogy ne kelljen a hallgatóknak az R parancsnyelvét megtanulniuk, a gyakorlatokon az R commander csomagot használjuk. Az előadásban ismertetem a tananyag felépítését és a számonkérés módját, példákat mutatok a gyakorlatokon sorra kerülő feladatokra, valamint beszámolok az első, kísérleti szemeszter tapasztalatairól, a hallgatóktól kapott visszajelzésekről.
Poszterek
BÉTA DIVERZITÁS MÉRTÉKEK ALKALMAZÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA GYEPEK FINOM TÉRLÉPTÉKŰ ÁLLOMÁNYON BELÜLI HETEROGENITÁSÁNAK A JELLEMZÉSÉRE Bartha SándorI, Zimmermann ZitaII, Szabó GáborII, Szentes SzilárdIII, Sutyinszki ZsuzsannaII, Házi JuditII, Penksza KárolyII I. Fukcionális Ökológiai Osztály, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót II. Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, KTI, Szent István Egyetem, Gödöllő III. Gyepgazdálkodási Tanszék, MKK, Szent István Egyetem, Gödöllő
Az ökológiai rendszerek szerkezeti sokfélesége a biológiai diverzitás egy eddig kevéssé kutatott aspektusa, amely szorosan összefügg a társulás-állományok természetességével. A szerkezeti sokféleség mérésére az ún. béta diverzitási mértékek használatosak. Munkánkban négy módszert (Whittaker βW, βShannon, 1-Sørensen index átlaga, a fajkombinációk diverzitása) hasonlítottunk össze az alkalmazás léptékét kiterjesztve a mikrocönológiai léptéktartományra. A módszereket két, a Káli-medencében található szarvasmarha-legelőn (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) teszteltük. A mikrocönológiai felvételezést 6-6, egyenként 26 m hosszú transzszekt mentén végeztük. Ezeken belül 5x5 cm-es érintkező mikrokvadrátokban jegyeztük fel az ott gyökerező növényfajokat. A mintaterületek növényzete, talaja és mikrodomborzata hasonló,
azonban
hasznosításuk
eltér
egymástól:
Badacsonytördemicen
magyar
szürkemarhával, Balatoncsicsón pedig tejelő marhával (holstein fríz) végzik a legeltetést. Valamennyi vizsgált béta diverzitás mérték jelentős állományon belüli heterogenitást jelzett a mintaterületeken, léptékfüggő, finom térléptéknél (1 m alatt) jelentkező maximummal. A béta diverzitás mértékek érzékenysége jelentősen különbözött: tapasztalataink szerint a Florális Diverzitás függvény a legérzékenyebb a mintaterületek közötti eltérésekre. Feltételezésünk szerint a szarvasmarha legelése és taposása révén a mocsárrét domináns fűfajai kissé visszaszorulnak, a gyep foltossá válik és megnő az alárendelt fajok számára életlehetőséget adó mikroélőhelyek száma és sokfélesége. A mérsékelt extenzív marhalegeltetés ezáltal növeli a gyepek természetvédelmi értékét. Eredményeink szerint a finom térléptékű beta diverzitás a szürkemarhával legeltetett badacsonytördemici legelőn volt nagyobb. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a hosszabb legeltetési idényű, szétterülve legelő és a legelővel szemben igénytelenebb magyar szürkemarha erőteljesebben növeli a gyep heterogenitását.
ÉLELMISZERTERMÉKEK SZÉNLÁBNYOM SZÁMÍTÁSA Boksai Daniella Budapesti Corvinus Egyetem, Matematika és Informatika Tanszék
Munkánkkal arra kerestük a választ, hogy az élelmiszeripari termékek előállítása mennyiben járulhat hozzá a széndioxid kibocsátáshoz, illetve annak csökkentéséhez; valamint hogy a termékek választásakor mennyire lehet környezettudatos egy vásárló. A termékek szénlábnyomának
meghatározása
egy
adott
nyersanyag
vagy
termékcsoport
környezetterhelésének, illetve környezet óvásának konkrét számszerűsítését teheti lehetővé. Az élelmiszer-előállítás környezeti hatásainak vizsgálata nagyon összetett feladat: számba kell venni a termelés során felhasznált energia mennyiségét, ide értve a hűtést, a fűtést, az élelmiszerek csomagolásának mennyiségét, minőségét is. A szénlábnyom számításakor számos nehézséggel állunk szemben, ilyenek az esetleges újrahasznosítás csökkentő hatása, valamint, hogy honnan hova szállítják az adott árut. A módszer rendkívül adatigényes, mivel magába foglalja az adott termék minden egyes nyersanyagának teljes életciklusa, termesztése és gyártási, illetve szállítási valamint felhasználási és hulladékgazdálkodási folyamata alatt keletkező üvegházhatású gáz összes mennyiségét, széndioxidra átszámolva. A módszertan egyfajta láncanalízis, melynek alapját a termék illetve a gyártási folyamatának alapos, minden részletre kiterjedő ismerete jelenti. Első lépés a nyersanyagtérkép elkészítése, az összes nyersanyag útjának lekövetése a boltok polcáig. Ehhez elengedhetetlenül szükséges egy személyes megkérdezéseken alapuló, minden részletre kiterjedő és könnyen kezelhető adatbázis létrehozása. A folyamat a széndioxid kibocsátás mértékének meghatározásával és a csökkentésére irányuló javaslatok felvetésével zárul. Az elemzés során szükséges határt szabni, ahol a vizsgálat megáll. Ez a határ lehet pl. az a pillanat, amikor a nyersanyag átfordul késztermékké, vagy amikor a késztermék olyan állapotba kerül, hogy már nem bocsát ki széndioxidot. Kutatásunk során a módszertan elemzéséhez mintatermékekre vonatkozó esettanulmányokat végeztünk. A szénlábnyomot a vállalkozások önálló termékként is kezelhetik, mely mértékének csökkentésére stratégiát dolgozhatnak ki. A szénlábnyom számszerű feltüntetése a termékeken a vásárlók környezettudatos választásának lehetőségét is biztosíthatná.
A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-005 számú projekt támogatásával készült.
PREDIKCIÓS ALGORITMUS FEJLESZTÉSE LASSAN KIALAKULÓ KRITIKUS ESEMÉNYEK ELŐREJELZÉSÉRE, GYÓGYSZER STABILITÁSI TÁROLÓ-RENDSZER PÁRATARTALOM ADATAIN TESZTELVE Cserjés Zsuzsanna, Kis Anita, Valkó István CHINOIN Zrt. - Sanofi-Aventis vállalatcsoport
Cél: A fejlesztés célja egy prediktív algoritmus létrehozása volt, amely képes lassan kifejlődő, ún. kritikus események előrejelzésére monitorozást végző rendszerek paraméterei alapján (pl. hőmérséklet, páratartalom). Kritikusnak nevezünk minden olyan eseményt, amely az adott paraméter értékének elfogadhatósági tartományból való kilépését eredményezi akár pozitív, akár negatív irányba (pl. vízcső eltömődés esetén páratartalom csökken). Módszer: A fejlesztett prediktív modell lineáris regresszión alapul, ahol az egyes mintavételi pillanatokhoz rendelt és egy előre definiált időintervallum mérési adataira illesztett egyenesek meredeksége alapján kiválasztható/található egy küszöbérték, amelynek segítségével döntés hozható: a folyamat megfelelő irányban halad-e, vagy nem. Az algoritmus teljesítőképességét azzal az időintervallummal mérjük, amely az algoritmus riasztási időpontja és a kritikus esemény tényleges bekövetkezése között telik el. Minél nagyobb ez az intervallum, annál jobb a predikció. A módszer két paraméterének megválasztása (időablak lineáris regresszióhoz és meredekség a döntéshez) jelentősen befolyásolja az eredményt. Adatok: A modell tesztelésére monitorozó rendszer által, 2009-2010-ben gyűjtött páratartalom (%) adatokat alkalmaztunk, 10 perces mintavételezéssel. Öt, a rendszer dokumentációból részletesen ismert kritikus eseményt teszteltünk, valamint azt is, hogy van-e téves riasztás az algoritmus által. Eredmények: Az algoritmus mind az öt kritikus eseményt képes volt előre jelezni. Az egyes időintervallumok a riasztás és a tényleges bekövetkezés között a következők voltak: 80, 30, 400, 130 és 170 perc. Jelentős eredmény, hogy nem történt téves riasztás. Konklúzió: Az algoritmus predikciós képessége a fenti adatsorokon tesztelve igen jónak bizonyult. A biztató eredmények alapján érdemes az algoritmust további tesztelésnek alávetni és a modell paramétereit finomítani. Az algoritmus alkalmazása kiterjeszthető a hőmérséklet paraméterre is megfelelő paraméterezéssel.
AGARICUS BLAZEI TÖRZSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Farkas Erzsébet Farkas ErzsébetI, Geösel AndrásI, Erdélyi ÉvaII, Győrfi JúliaI I. BCE-Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék II. BCE-Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék
Az Agaricus blazei, egy világszerte ismert és gyógyhatásai miatt keresett gombafaj. A gombatermesztők Magyarországon még alig ismerik, termesztéstechnológiája nincs részletesen kidolgozva a hazai viszonyokra. Kísérletünk célja volt nyolc Agaricus blazei törzs összehasonlítása és termesztési szempontok alapján a legjobb tulajdonságokkal rendelkező törzsek kiválasztása. A legfontosabb általunk vizsgált tulajdonságok a terméshozam nagysága, a termőtest mérete, illetve a termőhullámok eloszlása és nagysága volt. Ezen kívül a törzsek morfológiai összehasonlítását is célul tűztük ki, szem előtt tartva a piacosság és feltételezhető ár-érték arányokat. Kísérletünkben az egy hónapos termőidőszak alatt vizsgáltuk a törzsek termésmennyiségét, a terméshullámok lefutását, illetve a termőtestek tulajdonságait. Az
eredmények
statisztikai
kiértékelésére
az SPSS
programcsomagot
használtuk.
Összehasonlító vizsgálataink során a hagyományos, paraméteres módszerek alkalmazásához kevés adat állt rendelkezésre, a minták adatainak normalitása és a szóráshomogenitás gyakran sérült, ezért a nekik megfelelő nemparaméteres módszerek használata a Kruskal-Wallis próba is indokolt volt. Többváltozós varianciaanalízist használtunk, mivel több kvantitatív tulajdonság figyelembe vétele alapján kívántuk kimutatni a törzsek közötti különbségeket. A megfigyelt tulajdonságok mindegyikére, a törzsek összehasonlítása céljából egytényezős varianciaanalízist használtunk. Az általános lineáris modell szimultán összehasonlítás módszere különösen a nemparaméteres esetben van nagy jelentősége, ahol szórásanalízisre nem kerülhet sor. A variancia-analízist kiegészítő középérték összehasonlító tesztek közül a Tukey-féle szignifikáns differencia un. post hoc analízist végeztük, létrehozva a törzsek homogén csoportjait a különböző jellemzők alapján. A csoporton belüli varianciák egyezőségét a Levene-teszttel ellenőriztük, és szükség esetén a mintaelemszámok és szórások azonosságát nem feltételező Games-Howell próbát alkalmaztuk. Az összehasonlításokat az SPSS Programcsomag segítségével, 95%-os szignifikancia szinten végeztük.
A HAJTATOTT PAPRIKA BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELMÉNEK TAPASZTALATAI SOROKSÁRON Farkas PéterI, Szabó ÁrpádI, Pénzes BélaI, Erdélyi ÉvaII I. BCE, Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék II. BCE, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék A hajtatott paprika állományban elsődleges kártételi forrásként jelentkező fitofág tripszek elleni biológiai növényvédelemben egy kevésbé ismert és alkalmazott ragadozó atka (Amblyseius swirskii), valamint ragadozó poloska (Orius laevigatus) szerepét, illetve környezeti igényeit vizsgáltuk. A 2010-es évet, az előzőekhez képest jóval csapadékosabb hónapok jellemezték, amelyek a szélsőségektől sem voltak mentesek. Ez döntően befolyásolhatta a biológiai növényvédelem sikerességét, valamint a fitofág tripsz kártevők megjelenését. A tenyészidő során 7-10 naponta végeztünk megfigyeléseket, és az adatok alapján egyedszám-összehasonlítást. Az Amblyeseius swirskii esetében az első mintavételi alkalommal tapasztaltuk a szignifikánsan legmagasabb értéket, ami kedvező klimatikus körülményeket támasztja alá. A következő alkalmak során az egyedszám szignifikáns csökkenést mutatott, csak a vizsgált időszak végére, az utolsó három mintavételi időpontban jelentkezett ismét egyedszám növekedés. A kiértékelés során összefüggést mutattunk ki a nyári kedvezőtlenebb időszak (15°C-nál kisebb hőmérséklet), a tartósan alacsony 66% alatti relatív páratartalom, valamint a ragadozó atkák számának csökkenése között. A vizsgált időszak első felében a fitofág tripszek nagyon alacsony számban voltak jelen, amit feltehetően a magas Amblyseius swirskii, illetve az Orius laevigatus ragadozó egyedszáma indokolhat. A második mintavétel alkalmával a tripszek száma szintén alacsony értéket mutatott, és csökkenő tendenciát jelzett a ragadozó atkák száma is, ennek ellenére a ragadozó poloskák száma az előző alkalomhoz képest majdnem négyszeres egyedsűrűséggel volt jelen. Az elemzés során a napi órákban kifejezett kedvezőtlenül ható hőmérséklet és páratartalom értékek gyakoriságát eloszlásfüggvénnyel ábrázoltuk, melynek függvényében vizsgáltuk az Amblyseius swirskii, Orius laevigatus és Thrips fajok virágonkénti átlagos egyedszámát. Regresszióanalízissel függvényszerű kapcsolatot kerestünk az egyedszámok időbeli alakulására. Elemzéseink során lineáris- és másodfokú függvény illesztését végeztük az egyedsűrűség hőmérséklettel és páratartalommal megfigyelt együttjárásának leírására. A megfigyelt fajok egyedsűrűségének kölcsönhatásait is elemeztük a paprika állományban. A kutatást a TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 számú kutatási program támogatja.
A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS MELLETT IS ALKALMAZHATÓ GÖRÖGDINNYE ALANY-NEMES KOMBINÁCIÓK MEGHATÁROZÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN Fekete DávidI, Balázs GáborI, Erdélyi ÉvaII, Kappel NoémiI I. BCE, Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék II. BCE, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék Magyarországon az oltott zöldségnövények közül a görögdinnyét termesztik a legnagyobb felületen. Hazánk szélsőséges időjárását is látva, a szakemberek becslései szerint az oltott dinnyék további térhódítása várható. Vizsgálatunk tárgya megtalálni hazánk legnagyobb és legintenzívebb dinnyetermesztő tájára (Békés megye) a konténeres és dobozos típusba tartozó görögdinnyefajtához legjobban illő alanytípust és azon belül is az alanyfajtát. A mennyiségi paraméterek mérésén kívül kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen különbségek figyelhetők meg az interspecifikus és Lagenaria típusú alanyok között. Továbbá arra is kerestük a választ, hogy vajon egy átlagos fogyasztó érez-e az oltott, illetve sajátgyökerű növényekről származó görögdinnyék ízében különbséget. Ennek megállapítására érzékszervi bírálatot szerveztünk. A vizsgálat kiegészítéseképpen különböző számításokat végeztünk a sajátgyökerű és oltott görögdinnye termesztéséről, hiszen a gazdaságosság az a tényező, mely megmutatja a termesztés sikerességét. A kiértékeléshez Variancianalízist és a feltételek hiányában annak nemparaméteres megfelelőjét használtuk, létrehozva a különböző jellemzők alapján a nemesek homogén csoportjait az alanyokon. Az összehasonlításokat és az érzékszervi bírálat elemzését az SPSS Programcsomag segítségével, 95%-os szignifikancia szinten végeztük. A vizsgálatban nyolc görögdinnye fajta (négy konténeres: Lonci, Crimstar, Sprinter, Early Beauty, valamint négy dobozos: Susy, Tiger Baby, Nun 00009, ZKI 10-55) és két külön fajtacsoportba tartozó tökalany kombinációi szerepeltek. Az interspecifikus tök alanyt a Nimbus, Carnivor, és Titán fajták, míg a Lopótök (Lagenaria) fajtakört az Argentario és Macis fajták képviselték. Fontosnak tartottuk a különböző alanytípusok vizsgálatát, mert különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek közül a koraiságot kiemelten kezeltük. Kontrollnak
sajátgyökerű
fajtákat
használtunk.
Eredményeink
alapján
ajánlásokat
fogalmazunk meg termesztők számára a megfelelő minőség eléréséhez, a termőhelyhez igazodó megfelelő alany-nemes kombinációk megválasztására. Számításaink alapján megállapítottuk, hogy a görögdinnye termesztése nagy beruházással és kockázattal jár. Az időjárás szélsőségeivel szemben az oltás a legtöbb esetben védelmet jelenthet a termesztés során és ízük alapján a fogyasztók is elfogadják őket. A kutatást a TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 számú kutatási program támogatja.
TANULÓTERÜLETEK SPEKTRÁLIS ADATAINAK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL VHR MŰHOLDFELVÉTELEKEN – A LEVÁLOGATÁS-KRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSA Fülöp Györk BCE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola
A VHR (nagyon nagy felbontású) műholdfelvételek spektrális adatainak elemzése révén lehetőségünk nyílik a raszteres adatállomány automatikus leválogatására. Ilyen módon gyorsan nyerhetünk felszínborítási térképet, mely fontos döntéstámogató eszköz lehet több szakági elemzésben is. A fél-automatikus leválogatás első lépéseként tanulóterületek adatainak elemzésével gyűjtjük össze azokat a paramétereket, melyek alapján a leválogatást automatikus módon végezzük el. A tanulóterületek spektrogrammja szolgál mintául, hogy mit nevezünk (például) erdő területnek. Ezek a gondosan gyűjtött elemzett tanulóterületek határozzák meg az egész felvétel (régió) osztályozását. Munkám az első lépése egy hosszabbtávú kutatásnak, melyet a Földmegfigyelési tudományos ismeret és technológiaterjesztés Magyarországon című ESA PECS projekt támogat. Mintaelemzésemben bemutatom azt az eljárást, amely egy adott típusú felszínborítás leválogatásához szükséges jellemző leválogatási környezet-méret kinyerését szolgálja. A gyakorlatban tehát: a műholdfelvétel adataiból származtatva mekkora lehet a legkisebb borítási folt (pl.: egy szántó közepén álló magányos fa, csak mert a spektrális értékei megegyeznek az erdőével, nem nevezhető erdőterületnek). Ezen munkám célja az, hogy a tanulóterületek segítségével meghatározzam azt a környezet-méretet, melyet a klasszifikáló program az osztályozás során felül kell vizsgáljon. Így nem csak egy pixel adott számú hullámhossztartományon mért értéke jellemzi a leválogatás bemenő kritériumait, hanem annak adott nagyságú környezete is. A környezet-méret megállapításához a tanulóterületen eltérő nagyságú, egyre növekvő méretű tanulóterület-szegmentumokat jelölök ki, és ezek várható értékét a tanulóterület, és más azonos felszínborítást vizsgáló tanulóterületek várható értékével hasonlítom össze ANOVA vizsgálat segítségével. Az így megállapítható környezetméretet szeretném optimalizálni aszerint, hogy információ értéke (azonos várható érték) a maximum felé tartson, a számításigényességet jelentő mérete (mekkora szegmentumot kell vizsgálni folyamatos ANOVA futtatással) pedig a minimum felé. A kutatás gyakorlati célja, hogy az automatizált felvétel-osztályozás során nyert fedvények ne szenvedjenek indokolatlan szakadást néhány kiugró pixelérték (pl.: erdő esetén egy darab kidőlt fa helyén kilátszó aljnövényzet) miatt. Ez egy kisebb lépés a felszínborítási és a területhasználati térkép megfelelő konverziója felé.
AUTOMATIKUS RASZTERES ADATBÁNYÁSZAT EREDMÉNYÉNEK ELLENŐRZÉSE VHR ŰRFELVÉTELEN TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI ESZKÖZÖKKEL Fülöp GyörkI, Szikszainé Szigeti IldikóII I. BCE TTDI II. GeoAdat Szolgáltató Kft A Földmegfigyelési tudományos ismeret és technológiaterjesztés Magyarországon című ESA PECS projekt keretében lehetőségünk nyílt egy KEO (Knowledge-based Earth Observation) alkalmazás definiálásában aktívan részt vennünk. Az alkalmazás validálását is magunk végeztük, amelynek statisztikai szempontból érdekes eredményeit itt, ebben a publikációmban közöljük. A KEO az a rendszer, mely a földmegfigyeléssel kapcsolatos tudás, információ és adat szabad áramlásának operatív eszköze Európában, és melyet az Európai Űrügynökség (ESA) működtet. Ebben a környezetben alakítottunk ki egy alkalmazást, mely a Kiemstedt-módszer (KIEMSTDEDT 1967) automatizálásával foglalkozott, és mely így, automatikusan készít műholdfelvételekből tájváltozatossági tematikus térképet (FÜLÖP 2011). A validációs szakaszban, a raszteres alapokon nyugvó automatikus adatbányászatot vektoros állományú szakértői állománnyal vetettük össze, hogy a kinyert adatok megbízhatóságát megfelelő módon, és megfelelő függetlenséggel bemutassuk. A validálás eredményeként nem csak megbízhatósági jellemzőket nyertünk, hanem olyan következtetéseket is, amelyek a további automatizált adatbányászati módszerek definiálása során fel kell használjunk. A validálás célja az volt, hogy megmutassa a kifejlesztett alkalmazás korlátait, és felmutassa azokat a pontokat, melyek mentén a jövőben az tovább fejleszthető. A KEO az a rendszer, mely a földmegfigyeléssel kapcsolatos tudás, információ és adat szabad áramlásának operatív eszköze Európában, és melyet az Európai Űrügynökség (ESA) működtet. Ebben a környezetben alakítottunk ki egy alkalmazást, mely a Kiemstedt-módszer (KIEMSTDEDT 1967) automatizálásával foglalkozott, és mely így, automatikusan készít műholdfelvételekből tájváltozatossági tematikus térképet (FÜLÖP 2011). Hans Kiemstedt 1967-ben publikálta empirikus modelljét, mely a tájváltozatosság mérésével a területi turisztikai alkalmasságot becsülte. Azóta kiderült, hogy a tájváltozatosság sok egyéb fontos és nehezen mérhető mutatóval korrelál (ilyen például a népességmegtartó képesség). Az automatizálás célja az volt, hogy a tájváltozatosság, mint könnyen rendelkezésre álló mutató a vidék- és területfejlesztés területén a megfontoltabb döntéshozást szolgálja, és az űrfelvételek által biztosított naprakész adatokat a döntési folyamatba integrálja. A validációs szakaszban, a raszteres alapokon nyugvó automatikus adatbányászatot vektoros állományú szakértői állománnyal vetettük össze, hogy a kinyert adatok megbízhatóságát megfelelő módon, és megfelelő függetlenséggel bemutassuk. A validálás eredményeként nem csak megbízhatósági jellemzőket nyertünk, hanem olyan következtetéseket is, amelyek a további automatizált adatbányászati módszerek definiálása során fel kell használjunk. A validációs folyamat során felmutatott eredmény a felszínosztályozási környezet-méret problémája, mely új előrelépést hozhat a felszínborítás-területhasználat konverziójában. Az információk döntéshozók számára való interpretálásában is olyan igények merültek fel a validáció eredményeként, melyek a kimenti kategóriák pontosabb kialakítására szólítanak fel. A validációs folyamat statisztikai eszközei (korreláció, klaszter analízis, többváltozós lineáris regresszió) segítségével mutatunk rá a pontosabb földmegfigyelés alapú döntéstámogatás lehetőségére. (KIEMSTEDT 1967) Hans Kiemstedt 1967. Zur Bewertung der Landschaft für die Erholung (Beitrage zur Landschaftspflege Sonderheft1.) Stuttgart (FÜLÖP 2011) Györk Fülöp 2011. Opening for people – Automated landscape variability assessment in KEO system (VII. Conference on Image Information Mining: Geospatial Intelligence from Earth Observation) Ispra, Italy ISBN 978-92-79-19708-6 doi:10.2788/69291
ÉRZÉKSZERVI PANELEK ÉRTÉKELÉSE PANELCHECK SZOFTVERREL Gere AttilaI, Losó ViktorI, Erdélyi ÉvaII, Kókai ZoltánI, Sipos LászlóI I. BCE, Élelmiszertudományi Kar, Érzékszervi Minősítő Laboratórium II. BCE, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék
Kutatásunk
célja
a
képzett
és
képzetlen
érzékszervi
bírálócsoportok
(panelek)
teljesítményének összehasonlítása volt szoftveres támogatással. A vizsgálatokba öt, a kereskedelmi forgalomban kapható csemegekukorica mintát vontunk be. A képzett bírálói csoport panel meghatározott értékelési rendszerben a fogyasztói és a képzett panel (10-10 fő), két ismétlésben, érzékszervi laboratóriumban (ISO 6658:2005) végezte vizsgálatait. A PanelCheck panel teljesítmény munkafolyamatát alapul véve első lépésként az adatokon két szempontos ANOVA-t alkalmaztunk. A két szempont a termékek és a bírálók voltak (egy bírálócsoport különböző tagjai). Ezt az elemzést külön-külön elvégeztük a képzett és a képzetlen panelekre is. Célunk ezzel a vizsgálattal annak azonosítása volt, hogy mely tulajdonságoknak nincs szignifikáns termékhatása, hogy ezeket a további elemzésnél ne vegyük figyelembe. Az eredmények alapján a képzett bírálók különbségtételi képessége jobbnak bizonyult, mivel sokkal több tulajdonságnál értek el magasabb (99%-os) szignifikancia szintet, illetve csak két paraméter esetében nem volt szignifikáns különbség, a képzetlen csoport négy paraméterével szemben. Általánosságban a képzett bírálók F értékei magasabbak voltak, mint a képzetleneké, mely a jobb elkülönítő képességet jelenti, ugyanakkor alacsony MSE értékekkel párosult, tehát az ismétlőképességük is jobbnak adódott. A profil diagram eredményei szintén a képzett bírálóknál mutatnak nagyobb egyezést, ami megerősíti a korábbi Tucker-1 korrelációs diagramok eredményeit, miszerint a képzett panel összhangja is jobb. Összességében megállapítható, hogy a képzett panel eredményei minden vizsgált paraméterben felülmúlták a képzetlen panel teljesítményét, így a panelek képzése, validálása és monitorozása kiemelt fontosságú az érzékszervi kutatásokban.
BÚZATERMESZTÉS A JÖVŐ KLÍMÁJÁN Harnos NoémiI, Erdélyi ÉvaII I. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. II. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék
A mezőgazdasági kutatásokban mindig fontos szerepet játszott a klimatikus tényezők növényi produkcióra és az azt meghatározó fiziológiai folyamatokra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Kutatásaink során statisztikai és szimulációs modellek segítségével tanulmányozzuk hazánk jelenlegi és jövőbeni klímájának a kalászos gabonák növekedésére, produkciójára gyakorolt lehetséges hatásait. Tanulmányunkban történelmi adatsorokon vizsgáltuk az őszi búza termésmennyiségének függésének mértékét a tavaszi hőmérséklet alakulásától illetve a csapadék mennyiségétől. Megállapítottuk, hogy a termés mennyisége lineárisan függ a hőmérséklettől – az emelkedő hőmérséklet kevesebb termést eredményez. A termés csapadékmennyiség függése másodfokú polinommal írható le, az optimális csapadékmennyiség fölött már csökken a termés. Szimulációs modelleket használtunk az őszi búza magyarországi termeszthetőségét vizsgálva a jövő lehetséges klímáin. A klímaváltozás hatását az ország időjárás szempontjából változatos,
viszonylag
sík,
fontos termőterületein
elemeztük:
a
nyugaton
fekvő,
csapadékosabb Győr-Moson-Sopron megyében, a keleti mezőgazdasági területeket jól jellemző Hajdú-Bihar megyében és a középen elhelyezkedő Pest megyében is. Munkánkat két, a világ minden táján használt búza növekedési modell – AFRCWHEAT2 és Ceres-Wheat segítette. A modellezési munka eddigi eredményei szerint az évszázad második felére változatlan agrotechnika mellett a klímaváltozás hatására jelentősen csökkenhet az átlagos búzatermés Magyarországon, míg a terméskiesés kockázata növekedhet.
REGULING, AN INTEGRATED DATABASE OF THE REGULATION OF SIGNALING Mihály Koltai, Dávid Fazekas, Zoltán Dúl, János Borda, Máté Pálfy, Dezső Módos, Máté Szalay-Bekő, Tibor Vellai, Péter Csermely, Illés J. Farkas, Tamás Korcsmáros ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék Signaling pathways, e.g., TGF-β or Notch, control a large variety of cellular processes, and their defects can cause diseases. Reliable analyses of these pathways need uniform pathway definitions and curation rules applied to all pathways. Accordingly, we created SignaLink, a signaling resource containing 8 major signaling pathways from the nematode C. elegans, the fly D. melanogaster, and humans. Compared to three widely used pathway databases SignaLink contains (in the curated signaling pathways) the (1) highest numbers of signaling proteins and interactions; (2) highest numbers of cross-talks and multi-pathway proteins; (3) above the average number of publications used per pathway. SignaLink is available at http://SignaLink.org. Here we present Reguling, an integrated database of the regulation of signaling. For C. elegans, D. melanogaster, and humans, we integrated signaling pathway information from SignaLink with major processes that regulate signaling. First, on the bases of manual curation of primary literature and reviews, we linked scaffold proteins, specific ubiquitine-ligases, and proteins involved in endocytosis to pathway proteins. Next, we extended the network with the first neighbors of the proteins based on directed protein-protein interactions (PPI). The PPI data was retrieved from BioGRID, DroID, and WI8. The direction and the confidence for each interaction were calculated based on domain-domain and domain-motif interactions. This structural information is available for each PPI in Reguling. In the next step, we included the underlying regulatory network: (1) downstream transcription factors and their subnetworks, based on manual curation of primary literature; (2) interactions between transcription factors and transcription factor binding sites of genes, using OregAnno, JASPAR, and MPromDB; (3) mRNA transcripts (from ENSEMBL), miRNA transcripts (from miRBase, miRGen and PutmiR), and their interactions (from miRecords and Tarbase). Finally, we added disease and pharmacological information for each protein from Cancer Gene Census (CGC), COSMIC, Orthodisease, and DrugBank databases. Visualized maps of pathways and protein neighborhoods will be available at http://Reguling.org along with external links to further resources (e.g., Reactome, KEGG, Pathway Commons). The database will be freely downloadable for academic purposes in various network file formats (BioPAX, SBML, CSV, etc.) via a BioMART-like download page, where users can filter the datasets. In conclusion, Reguling will contain the major signaling and related regulatory components, and their interactions for 2 model organisms and humans. We hope that Reguling will be a novel and efficient resource for the evolutionary and mathematical modeling of signaling systems, synthetic biology approaches, as well as for signaling related network medicine and pharmacology.
NÖVÉNYI NÖVEKEDÉS OPTIKAI ELEMZÉSE TENYÉSZEDÉNY KÍSÉRLETBEN Kovács Attila, Czinkota Imre, Tolner László Szent István Egyetem, MKK, Környezettudományi Intézet
A biodízel gyártás melléktermékeként keletkező szennyezett glicerin, és annak jellemző komponenseinek (glicerin, metanol) hatását vizsgáltuk a talaj tápanyag-szolgáltató képességére. Tenyészedény kísérletben angolperje jelzőnövény növekedését vizsgáltuk a növények optikai megfigyelésével. Azonos feltételek között naponta készítettünk képeket nagyfelbontású kamerával a növényekről, a tenyészedények körbeforgatásával 8 különböző szögben. A digitális képek elemzésével kaptunk információt a növények fejlődéséről. A nyert nagymennyiségű adat összetett elemzésével jutottunk értékelhető információhoz. A növények különbözőképpen reagáltak az őket ért stresszhatásokra. Ez a különböző időpontban jelentkező csírázásban és a fejlődési ütem eltéréseiben mutatkozott meg. Az egyes tenyészedényekben azonos körülmények között fejlődő növényi egyedek is eltéréseket mutattak. Ezt a különböző szögben készített felvételek eltéréseinek elemzésével figyelhettük meg. A stresszhatás növekedésével nemcsak a kikelt növények fejlődésének lassulását, hanem a kelések és a fejlődés egyenetlenségeinek fokozódását figyeltük meg. Varianciaanalízissel bizonyítottuk a kezelések hatását növények növekedésére. Hasonló hatást kaptunk a különböző szögben készült felvételekről leolvasott adatok szórásainak
A KIS TÉLIARASZOLÓ (OPEROPHTERA BRUMATA L.) RAJZÁSDINAMIKÁJÁNAK ELEMZÉSE ÉS VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAINAK BECSLÉSE Ladányi Márta1,Kúti ZsuzsannaI, Hirka AnikóII, HufnagelI, Szenteleki KárolyI, Bartholy JuditIII I. BCE KeTK Matematika és Informatika Tanszék II. Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály III. ELTE TTK, Meteorológiai Tanszék
Egy egynemzedékes araszoló (Geometridae) lepkefaj, a kis téliaraszoló (Operophtera brumata Linnaeus, 1758) évi rajzáskezdetének és rajzáshosszának egymástól, valamint a klimatikus viszonyoktól való függését vizsgáltuk. A felhasznált rajzási adatok az Országos Növényvédelmi és Erdészeti Fénycsapda Hálózat kilenc fénycsapdájának napi fogásaiból származnak az 1973-88 időintervallumra vonatkozóan. A csapdázási adatok feldolgozása után a rajzáskezdetek és a rajzáshosszak egymástól való függésének logisztikus kapcsolatát regresszió analízissel igazoltuk. A változások magyarázatához a faj fenológiai fázisainak és klimatikus igényeinek, valamint a rajzásra gyakorolt hatásokra való érzékenységének megfelelően klimatikus indikátorokat állítottunk elő az OMSZ megfigyelt napi adataiból. A szignifikáns magyarázó erővel bíró indikátorokat leválogattuk. Az egyes indikátorok korrelációját figyelembe véve több főkomponens-regressziós modellt mutatunk be és hasonlítunk össze. A modelleket a RegCM 3.1 klímamodell becsléseivel is futtattuk, és így a rajzáskezdetek 2021-2050-es időszakra várható eloszlásáról is közelítő képet kaptunk. A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-005 számú projekt támogatásával készült.
A SZÜRKEROTHADÁS MEGJELENÉSE ELTÉRŐ ÉRZÉKENYSÉGŰ SZŐLŐFAJTÁKNÁL (VITIS VINIFERA) KÜLÖNBÖZŐ ÉVJÁRATOKBAN Ladányi M., Hlaszny, E., Reiczigel Zs., Fazekas I., Bisztray Gy. Budapesti Corvinus Egyetem A szürkerothadás kialakulásának körülményei, a fertőzés megjelenése, illetve annak súlyossága az időjárási körülmények igen sokrétű összetevőitől függ. Ismeretes, hogy az egyes fajták igen eltérő módon érzékenyek a szürkerothadásra, a fertőzés pontos körülményeiről mégis hiányosak az ismereteink. Ezért is tartottuk különösen fontosnak és időszerűnek, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk, hogyan hatnak az egyes időjárási körülmények az egyes fajták esetében a szürkerothadás okozta károk mértékére. Adataink a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének Szőlészeti Tanszékének adatbázisából származnak. Három eltérő érzékenységű, más-más fajtakörből származó szőlőfajtára (Szürkebarát, Kékfrankos, Furmint) többváltozós statisztikai módszerekkel igazoltuk, hogy a szüret előtti utolsó három hét csapadékmennyisége, csapadékeloszlása és relatív páratartalma a fajtákra jellemzően más-más módon és mértékben üzemi védekezés mellett kiemelt szerepet kap a szürkerothadás kialakulásában és az okozott kár súlyosságában, tehát a kockázat mértékét, a védekezés sikerét nem kizárólag a védekezés módja határozza meg. A szürkerothadás okozta károk mértékének indikátoranalízisen alapuló elemzésével, valamint többváltozós statisztikai módszerek alkalmazásával meghatároztuk az egyes fajtákra a legfontosabb klimatikus hatótényezőket, melyek a szürkerothadás által okozott kár mértékét döntően befolyásolják. Kidolgoztunk egy olyan könnyen használható módszert, melynek segítségével a jövőbeli rothadási károk mértéke jól becsülhető. Ezt a módszert a klímaváltozás hatásvizsgálatát célzó kutatásokban fenológiai és regionális klímamodellekkel összekapcsolva prognosztizálhatjuk a szürkerothadás kockázatának jövőbeli eloszlását, illetve annak változását a historikus adatokból becsült eloszláshoz képest. A kutatást a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/2010-005 számú kutatási program támogatta.
AZ ENDOMORFIN-2 SZTEREOIZOMEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KONFORMÁCIÓ-ANALÍZISE Leitgeb Balázs Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet
Az endomorfin-2 (EM2, H-Tyr-Pro-Phe-Phe-NH2) aktív és szelektív -opioid receptor agonista, amely számos jelentős biológiai hatással rendelkezik. Ennek a tetrapeptidnek és sztereoizomereinek az összehasonlító konformáció-analízisét és részletes térszerkezeti jellemzését végeztem el szimulált anelláció és random keresés alkalmazásával. Az aminosavakra vonatkozó L-D izomériának, illetve a Tyr-Pro peptidkötés esetén fellépő cisztransz izomériának megfelelően a tetrapeptid 32 különböző sztereoizomere esetén hajtottam végre a számításokat, majd a szimulációkból kapott konformer-populációk alapján végeztem el az átfogó térszerkezet-vizsgálatot. Részletesen feltérképeztem a peptidek - konformációs tereit, és összehasonlítottam a sztereoizomerek konformer-populációinak eloszlásait konformációs hasonlósági indexek kiszámításával. Az aminosav oldalláncok konformációs tereinek feltérképezése során azonosítottam az aromás aminosavak preferált rotamer állapotait. A tetrapeptidek esetén meghatároztam a karakterisztikus másodlagos szerkezeti elemeket (különböző típusú - és -turn struktúrák), illetve azonosítottam a konformációs állapotok stabilizálásában fontos szerepet játszó különféle intramolekuláris kölcsönhatásokat (H-kötések, aromás-aromás és prolin-aromás kölcsönhatások). Az EM2 és sztereoizomerei esetében elvégzett összehasonlító konformáció-analízis eredményei alapján megállapítható, hogy konformációs hasonlóságok és különbségek egyaránt megfigyelhetők a sztereoizomer peptidek tekintetében. Mindemellett az átfogó térszerkezet-vizsgálat alapján sikerült tisztázni, hogy az EM2 sztereoizomereinek térszerkezeti és konformációs sajátságai hogyan különböznek egymástól. A munka az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA PD 78554) támogatásával készült
A CISZ-TRANSZ IZOMÉRIA HATÁSA AZ INDOLICIDIN TÉRSZERKEZETI ÉS DINAMIKUS TULAJDONSÁGAIRA Leitgeb Balázs Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet
Az indolicidin (H-ILPWKWPWWPWRR-NH2) egy kationos antimikrobiális tridekapeptid, amelyet a szarvasmarha neutrofil granulocitáiból izoláltak. Ezen peptid antibakteriális és antifungális hatása rendkívül széles körben mutatkozik meg, ugyanakkor hemolitikus és antivirális aktivitással is rendelkezik. Mivel az indolicidin három prolin aminosavat tartalmaz, és mindhárom Xaa-Pro peptidkötés esetén fellép a cisz-transz izoméria, ennek megfelelően a peptid nyolc sztereoizomerét külön-külön modelleztem. Mindegyik sztereoizomer peptid esetén molekuladinamikai (MD) szimulációkat végeztem el, hogy tanulmányozzam a cisztransz izomériának az indolicidin konformációs tulajdonságaira kifejtett hatásait, valamint hogy jellemezzem a sztereoizomerek dinamikus viselkedését. Az MD számítások alapján egyrészt azt vizsgáltam, hogy a peptidek milyen térszerkezeti sajátságokat mutatnak az MD trajektóriák során, másrészt pedig hogy ezek a konformációs tulajdonságok hogyan változnak az idő függvényében. Az összes sztereoizomer peptid esetében azonosítottam az előforduló másodlagos szerkezeti elemeket (különböző típusú -turn struktúrák és helikális szerkezetek), valamint egyéb nem-konvencionális szerkezeti motívumokat. Emellett tanulmányoztam a különféle konformációs állapotok meghatározásában és stabilizálásában jelentős szerepet játszó intramolekuláris kölcsönhatások (H-kötések; aromás-aromás, prolin-aromás és kation- kölcsönhatások) megjelenését. Az MD szimulációk eredményei arra a következtetésre vezettek, hogy az indolicidin sztereoizomerei karakterisztikus térszerkezeti sajátságokkal rendelkeznek, amelyek összefüggenek az Xaa-Pro peptidkötések esetén fellépő cisz-transz izomériával. A munka az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA PD 78554), és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.
LYS- ÉS ARG-TARTALMÚ POLIALANIN PEPTIDEK FOLDING FOLYAMATAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE ÉS JELLEMZÉSE Leitgeb Balázs I, Janzsó Gábor I, Hudoba Liza I, Penke Botond II,III, Rákhely Gábor I,IV, Bogár Ferenc III I. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet II. Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet III. Magyar Tudományos Akadémia - Szegedi Tudományegyetem, Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport IV. Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Biotechnológiai Tanszék
A különféle alanin-alapú peptidek fontos modellrendszerekké váltak a helikális struktúrák kialakulásának tanulmányozásában. Ezen munkánk során bázikus aminosavakat tartalmazó polialanin peptidek folding folyamatait térképeztük fel részletesen molekuladinamikai (MD) szimulációk alkalmazásával. Az MD trajektóriák alapján megvizsgáltuk a helikális szerkezetek kialakulását, valamint a peptidek teljes szekvenciájára és az egyes aminosavakra vonatkozó helicitás értékek időbeli változását. Emellett tanulmányoztuk a különböző típusú intramolekuláris H-kötések számának időbeli változását is, amelyek között nemcsak a helikális struktúrák stabilizálásában fontos szerepet játszó kölcsönhatások, hanem egyéb úgynevezett nem-lokális H-kötések is szerepeltek. Az MD számításokból kapott eredményeink azt mutatták, hogy a helikális struktúrák és a hélix-stabilizáló H-kötések időbeli evolúciója jó egyezésben volt egymással. Másrészt azt tapasztaltuk, hogy a különféle nem-lokális H-kötések, ezek közül is főként a bázikus aminosavak oldalláncai által kialakított kölcsönhatások, fontos hatást gyakoroltak nemcsak a helikális szerkezetek kialakulására, hanem a peptidek teljes folding folyamataira is. Mindemellett az MD trajektóriák alapján ábrázoltunk reprezentatív folding útvonalakat, amelyek esetén a folding folyamat főbb állomásainak karakterisztikus szerkezeteit is azonosítottuk. A munka az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA PD 78554) támogatásával készült.
FERTŐZÉSES EREDETŰ GYEREKKORI TUMOROS BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIAI MODELLEZÉSE DÉL-MAGYARORSZÁGON Nyári Tibor Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Magyarországon évente átlagosan 240-280 malignus megbetegedésre számíthatunk a 15 év alatti populációban. A gyerekkori malignus betegségek közül az egyik leggyakoribb az akut lymphoid leukaemia (ALL), a daganatos megbetegedések 23-25%-ban fordul elő. Számos tanulmány készült, amely felveti a környezeti tényezők szerepét az ALL kialakulásában. Kinlen hipotézise szerint a gyerekkori leukémia egy a születés körüli fertőzés ritka szövődménye. A hipotézis alátámasztására több tanulmány is készült elsősorban az Egyesült Királyságban. Professzor Parker kutatócsoportja retrospektív kohorsz vizsgálat keretében két adatbázison (Cumbria és Északkelet Anglia) is modellezte a terhesség alatt, illetve a szülést követő időszakban fellépő járványos betegségek és a később kialakult malignus betegség közötti kapcsolatot 15 évnél (kiemelten a 0-6 éves korosztálynál) fiatalabb gyermekeknél. E vizsgálatok folytatásaként, korábbi tanulmányoktól független populációt használva vizsgáltuk a népesség összetételének változása és a gyerekkori (5 év alatti) ALL kialakulása közötti összefüggést. Nemzetközileg elterjedten használják a belföldi vándorlás mértékét a fertőzések kockázatának mérésére (population mixing) a következő feltételezések alapján. Egyrészt azt tételezzük fel, hogy a vizsgált területre érkezett populációnak egyes, a területen már lezajlott fertőző betegségekre magasabb a kockázata, mint a területen élőké, másrészt a bevándorolt populáció új fertőző betegségeket terjeszthet. A vizsgálatban a Dél–Magyarországon 1975-1998 született gyerekek populációját vettük alapul. Az akut lympoid leukaemia esetek közül az analízisbe az 1975-1998 között született 5 év alatt diagnosztizált gyerekek kerültek be. Poisson regresszióval vizsgáltuk a belföldi vándorlások és az ALL közötti kapcsolatot. A betegség átlagos incidencia hányadosa (IR) 4,9 per 100,000 személyi év (person years) volt (95%KI: 3,8-6,0) a 0-4 éves korosztálynál. Az IR fiúknál 5,1 / 100,000 személyi év (95%KI: 3,7-6,5) nem-signifikánsan magasabb volt, mint a lányoknál talált IR 4,7 / 100,000 személyi év (95%KI: 3,36,2). A belföldi vándorlás és a gyerekkori ALL kialakulása között szignifikáns összefüggést találtunk. A kutatás a MTA Bolyai ösztöndíja és A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt keretében készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával.
A VÁLTOZÓ KLÍMA ÚJ LEHETŐSÉGEKET HOZHAT A MAGYARORSZÁGI RIZSTERMESZTÉSNEK Petz KatalinI, Turcsán, AII., Erdélyi, É.III I. Wageningeni Egyetem, Hollandia II. Linear Recruitment, Sheffield, Anglia III. Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország a medence helyzete miatt erősebben ki van téve a klímaváltozásnak, mint a környezete. Egy fokos globális hőmérséklet emelkedés mellett 1.6 fokos hazai hőmérséklet emelkedéssel kell számolnunk. A jövőben a mediterrán hatás erősödése várható, ami az átlaghőmérséklet emelkedésével, a csapadékmennyiség enyhe csökkenésével és az évi csapadékeloszlás téli időszakra tolódásával jár. Emellett várható az éghajlati szélsőségek, úgymint heves esőzések és az árvizek gyakoribbá válása. Hazánkban a rizstermesztés több évszázados múltra tekint vissza, bár a többi gabonanövényhez képest mindig is perifériára szorult, a legnagyobb területi nagyságát az 50es évek közepén érte el. Ugyan sok kiváló magyar rizsfajta (például Sandora, Köröstáj, Ábel, Bioryza) áll rendelkezésünkre, a rizs mégsem tud a hazai piacokon jól érvényesülni. Az elmúlt közel 30 évben 40%-kal nőtt a globális rizsfogyasztás, viszont hazánk jóval elmarad a világátlagtól. A reformételek egyre szélesebb körű elterjedése további lehetőségeket kínál, hiszen a rizs könnyen emészthető és magas az E és B vitamin tartalma. A hazai rizstermesztés gazdaságosabbá és fenntarthatóbbá tételére többféle lehetőség is rendelkezésre áll, mint például az öko-rizs, hal és rizs kettős termesztés és a száraz rizstermesztés. A rizstermesztés sikere leginkább az átlaghőmérséklettől és a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függ. A potenciális rizstermő területek a nagy folyóink szomszédságában vannak így a rizsparcellák folyamatos vízellátása megoldható. Ha a folyamatos vízellátást adottnak tekintjük, akkor a rizstermesztést elsősorban az átlaghőmérséklettől függ. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a klimatikus tényezők, ezen belül a napi átlaghőmérséklet változásával milyen eltolódás várható a rizs fenológiai fejlődésében. A kutatás alapjául az RegCm3 modell SRES scenario A1B meteorológiai adatai szolgáltak, a 2021-2050 és 2071-2100 időszakokra Szarvas és Kisújszállás településekre előrevetítve. Egy ideális fejlődési ritmust alapul véve, a csírázás, 3-4 leveles állapot, bokrosodás, bugahozás és a virágzás naptári idejét ezen fenológiai fázisokhoz szükséges optimális napi átlaghőmérsékletet azonosítottuk be szakirodalom alapján. Ezután a modell által előrevetített napi átlaghőmérsékletek segítségével kiszámoltuk a jövőbeli optimális napi átlaghőmérsékletet gyakoriságát. Az eredmények azt mutatják, hogy az idő előrehaladtával egyre több lesz ezen napok száma. Ez fennáll minden fenológiai fázisra. A virágzáshoz szükséges optimális napi átlaghőmérsékletek száma mind Szarvason és Kisújszálláson megközelítőleg 2.5-szeresére nőhet a század végére. Ezért elmondható, hogy a jövőben egyre stabilabb rizstermesztési feltételekkel számolhatunk. Az optimális napi átlaghőmérsékletű napok számának növekedése mellett, a már kiépített öntözőcsatorna hálózat, illetve a volt árterületek revitalizálása is teret adhat a jövőbeli rizstermesztésnek. A természetes árapasztás ezen területeken klímavédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír a jövőben. Elmondhatjuk, hogy a hazai rizstermesztés nemcsak hazai piac előretörését és reformétkezés elterjedést, de a klímaváltozáshoz való adaptáció lehetőségeit is magában rejti.
PREVALENCIA ÉS RELATÍV KOCKÁZAT BECSLÉSE, ILLETVE KORREKCIÓJA, HA A DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁS SZENZITIVITÁSA ÉS/VAGY SPECIFICITÁSA 100%-NÁL KISEBB Reiczigel JenőI, Singer JúliaII, Lang ZsoltI I. SZIE ÁOTK Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék II. Baxter Innovations GmbH, Vienna, Austria A prevalencia és a relatív kockázat becslése fontos feladat a populáció egészségi állapotának felmérésekor, szűrések tervezésekor stb. Irodalomkutatásunk szerint a legtöbb cikkben a becslésnél figyelmen kívül hagyják, hogy a betegség megállapítására alkalmazott diagnosztikai eljárás szenzitivitása, illetve specificitása általában 100% alatti, azaz lehetnek fals pozitívok és negatívok. A cikkek a prevalenciára gyakran konfidencia-intervallumot is adnak, de sajnos nem a legjobb módszerekkel, így egy névlegesen 95%-os intervallumnak gyakran 80% alatt marad a tényleges megbízhatósága. Az előadásban bemutatjuk, hogy a prevalencia becslésénél hogyan lehet figyelembe venni a diagnosztikai eljárás szenzitivitását és specificitását, illetve hogyan lehet a prevalenciára egzakt konfidencia-intervallumot adni (amelynek tényleges megbízhatósága nem kisebb a névlegesnél). A szenzitivitást és specificitást figyelembe vevő módszereket kiterjesztjük a relatív kockázat (relative risk, risk ratio, RR) becslésére, illetve tesztelésére is. A módszerekre (mind a prevalencia, mind a relatív kockázat elemzésére) számítógépes programokat is készítettünk, amelyek a folyó kutatásokban máris alkalmazhatók. A módszereket az alábbi cikkekben ismertettük. Reiczigel J, Abonyi-Toth Z, Singer J (2008) An exact confidence set for two binomial proportions and exact unconditional confidence intervals for the difference and ratio of proportions, Computational Statistics and Data Analysis, 52, 5046-5053. Reiczigel J, Földi J, Ózsvári L (2010) Exact confidence limits for prevalence of a disease with an imperfect diagnostic test, Epidemiology and Infection, 138, 1674–1678.
VARIANCIAANALÍZIS ALKALMAZÁSA AZ ÉRZÉKSZERVI VIZSGÁLATOKBAN Sipos László, Losó Viktor, Gere Attila, Kókai Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési és Áruforgalmazási Tanszék, Érzékszervi Minősítő Laboratórium
Az érzékszervi minősítés tudományterülete az emberi érzékszerveken keresztül összegyűjtött és kifejezett információk elemzésével foglalkozik. A szubjektív eredmények megelőzése érdekében a kísérletek felépítése során törekedni kell az analitikus szemléletre, azaz a bírálók, mint műszerek dolgoznak a vizsgálat során. Ennek érdekében az egyik elsődleges szempont a tesztek tervezése során az eredmények statisztikai elemezhetősége, azaz olyan számú és természetű adatot szükséges előállítani, amely a módszerrel kapcsolatos statisztikai módszerrel biztosan értékelhető. Az érzékszervi adatok elemzésére viszonylag gyakran alkalmazzák a varianciaanalízis (ANOVA) különböző változatait. Számos eljárás tartozik e csoportban, melyek közös vonása az, hogy a különböző tényezők hatását vizsgálják a kísérlet eredményére vonatkoztatva. A legegyszerűbb szituáció során feltételezzük, hogy csupán egy tényező okozza a szórást, a többi tényezőt konstansnak tekintjük. Természetesen a tényezők számát növelve eljutunk a 2-, 3- illetve soktényezős alkalmazásokhoz. A képzett bírálókkal elvégzett tesztek és a fogyasztói kedveltség vizsgálatok közötti összefüggések keresése során célszerű a véletlen hatású és a kevert modellek alkalmazása. Az ANOVA módszerek alkalmazását követően különböző post-hoc tesztekkel állapíthatjuk meg a szignifikáns hatással bíró tényezők kihatását a mért értékekre. Egy speciális alkalmazási terület a bírálócsoport teljesítményének a vizsgálata. Ahogyan egy műszeres mérés során csak akkor lehetünk biztosak az eredmények érvényességében, ha megfelelően kalibrált eszközzel mérünk, úgy az érzékszervi bírálók teljesítményét is célszerű megfelelő gyakorisággal vizsgálni. Amennyiben a bírálókkal a vizsgálatokat legalább 2 párhuzamos bírálat során végeztetjük el, az eredmények alkalmas lesznek arra, hogy minden érzékszervi tesztet követően azonnal numerikus és grafikus elemzést végezzünk el. Az általunk alkalmazott PanelCheck szoftvert kifejezetten azzal a céllal fejlesztették, hogy az érzékszervi bírálócsoportok (panelek) teljesítményét mérjék, és azt grafikusan ábrázolják is.
A PADOZAT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA TÚLÉLÉS-ELEMZÉSSEL A KOCÁK ÉLETTELJESÍTMÉNYÉRE Soltész Angéla, Balogh Péter DE AGTC GVK Gazdaságelemzés-módszertani és Alkalmazott Informatikai Intézet Napjainkra a tenyészállatok egyre intenzívebb nevelése oda vezetett, hogy egy koca hasznos életteljesítménye lerövidült, ebből adódóan a selejtezési arány az elfogadható érték felé emelkedett. Kutatásunk során Hajdú-Bihar megye két tenyészsüldő előállító telepén vizsgáltuk, hogy az azonos genetikai állománnyal rendelkező és azonos takarmányozási technológiát alkalmazó, de eltérő padozatú (az „A telepen” beton, a „B telepen” bitumen) tenyésztelepek kocáinak túlélései között találunk-e statisztikailag kimutatható különbséget a különböző selejtezési okok szempontjából. A vizsgálat időtartama 2001-től 2010-ig terjedt, a megfigyelt kocák száma 9288 darab volt. A vizsgálatot az SPSS 13.0 statisztikai szoftver segítségével végeztük el. A telepek összehasonlítása során KaplanMeier becslést végeztünk túlélési és hazard függvények segítségével, a szignifikáns különbség vizsgálatához pedig log rank tesztet alkalmaztunk. A vizsgált telepeken a 16 selejtezési okból 7 haladta meg az 5 % feletti arányt az összes selejtezésen belül (lábhiba, elhullás, kényszervágás, választás után nem ivarzott, nem vemhesült, öregség, visszaivarzás), ezért a továbbiakban ezeket a selejtezési okokat hasonlítottuk össze. Elemzésünk első részében egy telepen belül vizsgáltuk a kocák életkorának logaritmusait egy tényezős varianciaanalízis segítségével. A Tamhane teszt eredménye alapján megállapítható volt, hogy az „A telepen” a lábhibák és az öregség miatt leselejtezett kocák életkora szignifikánsan különbözött (p≤0,01) a többi selejtezési októl. A „B telepen” ezzel szemben csak az öregség miatt termelésből kikerült kocák életkora különbözött szignifikánsan (p≤0,01) az összes többitől. Az elemzésünk második részében a legjelentősebb selejtezési okokat figyelembe véve végeztük el a telepek összehasonlítását Kaplan-Meier elemzéssel. A két telepen a kényszervágás miatt leselejtezett egyedek életkora nem mutatott jelentős különbséget a log rank teszt alapján. Az elhullott és a nem vemhesült kocák életkora p≤0,05 szinten különbözött, míg a lábhiba miatt leselejtezett, a választás után nem ivarzott és a visszaivarzott tenyészállatok életkora p≤0,01 szinten különbözött a log rank tesztek alapján a telepek között. Az elvégzett vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy az eltérő padozatnak statisztikailag kimutatható hatása volt a kocák termelésben töltött életkorára, ami jelentősen befolyásolhatja a telepek gazdaságos működését.
PATHWAYLINKER.ORG: WEB SZERVER FEHÉRJÉK ÉS JELÁTVITELI ÚTVONALAK KAPCSOLATAINAK ELEMZÉSÉRE KÍSÉRLETEK TERVEZÉSÉHEZ ÉS KIÉRTÉKELÉSÉHEZ Szántó ÁdámI, Farkas IllésII, Korcsmáros TamásIII I. ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék II. MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoport III. ELTE TTK, Genetika Tanszék Az élettudományi kísérletek általában egy vagy néhány kiválasztott fehérje funkcióját változtatják. Azonban ezek a változások módosíthatják a jelátviteli útvonalakat és befolyásolhatnak számos más folyamatot. A PathwayLinker web szerver a felhasználó által keresett fehérjékkel kölcsönható fehérjéket megkeresi (háttér adatbázisok segítségével), és a kölcsönhatási hálózatot megjeleníti interaktív hálózatos formában. A hálózat csúcsaira klikkelve elérhető azoknak a jelátviteli útvonalaknak a listája, amikben az adott fehérje működik. A felrajzolt hálózatban szereplő összes jelátviteli útvonalról szignifikancia teszt végezhető az oldalon. A hálózat éleire kattintva elérhető az adott kölcsönhatást igazoló PubMed publikáció. A gyors keresővel (Quick search) közvetlenül a riport oldalra juthat a felhasználó, míg a felhasználóbarát részletes kereső (Advanced search) beállításai lehetővé teszik a fehérjék, interakciók, és jelátviteli útvonalak adatforrásainak kiválasztását. A PathwayLinker egy újszerű, online eszköz, amely a sejthálózatok rendszer szintű elemzését segíti, például kereshető mikroRNS célpontok vagy gyógyszer célpont jelölt fehérjék lehetséges jelátviteli hatása. Mindezen felül egy a Caenorhabditis elegans-hoz kapcsolódó példán keresztül bemutatjuk, hogy a PathwayLinker alkalmas a nem várt jelátviteli torzítás kimutatására a hétköznapi laboratóriumi kísérletek esetében. A PathwayLinker a különféle forrásokból származó hálózati és jelátviteli útvonalak adatai integrálásával, elemzésével és intuitív megjelenítésével minimálisra csökkenti a felhasználó részéről az elemzésekhez szükséges munkát.
Elérhetőség: http://PathwayLinker.org.
EXTENZÍV ZÖLDTETŐN ALKALMAZOTT SEDUM FAJOK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE SEDUM-EX TALAJKEVERÉKBEN Szőke AndreaI, Gerzson LászlóII, Forró EditIII, Erdélyi ÉvaIV I. BCE, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék II. BCE, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék III. BCE, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék IV. BCE, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék Vizsgálatunkban Sedum taxonok növekedését figyeltük meg 12˚-os ferde tetőn, Sedum-ex talajkeverékben. A Sedum-ex keverék fő komponensei: bázisföld, humifikált fenyőkéreg, zeolit, riolittufa. A keveréknek a százalékban kifejezett összetevőit 207977 lajstromszámú 1991. december 12-én szabadalmaztatott okirat tartalmazza. Számításainkban külön vizsgáltuk a tőszám növelés hatását a teljes borítottságra, mivel minél hamarabb ad egy faj teljes borítottságot, annál kevésbé van lehetősége a különböző gyomfajok megtelepedésének. Az adatok előkészítését, valamint a hiányzó értékek kiszűrését Excel 2003 segítségével végeztük. Az egyes taxonok növekedésének összehasonlításához a normalitás és szoráshomogenitás feltételeinek ellenőrzése után (KolmogorovSmirnov és Levene-próba) az ANOVA módszert, illetve annak robusztus megfelelőjét használtuk. Az egyes fajok páronkénti összehasonlítását a Tukey-féle szignifikáns differenciák módszerével végeztük el. Az elemzésekhez az SPSS 18.0 szoftvert alkalmaztuk. Eredményeink alapján elmondható, hogy az alacsony termetű Sedum fajok a 6-7. évben adnak teljes borítottságot, míg a magas növekedésűek a 4. évben érték el ugyanezt (12 db/m2). Azt tapasztaltuk, hogy a magas Sedum-ok esetében (Sedum hybridum, S. spurium, S. rupestre) nem érdemes a tőszámot növelni, mivel pár hónap különbséggel teljes borítottságot adnak, így a feleslegesen erős költségnövelés kiküszöbölhető. Alacsony Sedumokkal akár egy évvel hamarabb is elérhetjük a teljes borítottságot, ha a 12 db/m2–es tőszámot növeljük: a S. album (+3 db/m2), S. acre (+2 db/m2), S. floriferum (+4 db/m2), S. sexangulare (+4 db/m2) esetében. A homogén csoportokba való osztályozás alapján a vizsgált Sedum fajok növekedési dinamikájáról nyerhetünk információt. Az első csoportba sorolt növények a legkisebb átmérőjűek, a csoport számozásának növekedésével az átmérő is növekszik. A legkiegyenlítettebb lassú növekedéssel a S. acre jellemezhető, mivel egy kivétellel mindig a legkisebb első csoportba került. A második csoportba a S. album, S. floriferum és S. sexangulare került „helyezéseinek” hasonló mintázata miatt. A többi fajhoz képest erőteljesebb növekedése miatt egyenletes a S. hybridum, vagy a valamivel kisebbre növő S. rupestre. A S. spurium mindig a két legnagyobb kategóriába esett az évek alatt, így a vizsgált fajok közül ő az egyik legjobban teljesítő faj.
EGY EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGI FELMÉRÉS TOVÁBBI ELEMZÉSE – ADATELEMZÉS A ROUGH SET THEORY ALKALMAZÁSÁVAL Takács Péter, Csajbók Zoltán Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Egészségügyi Kar A sorrendi típusú változók, például az attitűd skálák elemzésére sok módszer áll rendelkezésünkre. Az ilyen vizsgálatok széles körben elterjedtek a szociológiában, a pedagógiában, a pszichológiában és az orvosi tudományokban egyaránt. Ezen elemzések előnye, hogy könnyű elvégezni és összehasonlítani a különböző részeredményeket (rangstatisztikák, rangkorrelációs eljárások stb.). Más részről hátrány, hogy az eltérő vélemények összesítése ugyanazt az összegzett eredményt szolgáltathatja. Ez akkor következhet be, amikor két vagy több változó összevonásával alakítunk ki összetett változókat (egyik változó 1-es értékelése, másik változó 5-ös értékelése ugyanúgy 6-os összeget ad, mint az, amikor az első változó vesz fel 5-ös értéket, és a második 1-est). Ilyen esetekben a Pawlak-féle megközelítés (Rough Set Theory – RST, 1982) egy másféle nézőpontot nyújthat az elemzésekhez, amely részben kiküszöböli az említett hátrányokat. Az elmélet szerint a tárgyalási univerzum objektumait attribútumok írják le. Az univerzum ekkor a relációs adatbázisoknál megismert kétdimenziós táblázattal szemléltethető. Az attribútumok halmaza két diszjunkt részhalmazból áll: feltétel (condition) illetve döntési (decision) attribútumok. (Ha az utóbbi halmaz egyelemű, akkor az adott attribútum neve egyszerűen célváltozó.) A modellben rendszerint egy célváltozó szerinti besorolást (a minta/objektumok részhalmazokra osztása) közelítünk a feltétel attribútumok valamely részhalmaza által kialakított ekvivalencia-osztályokkal (azok az objektumok tartoznak egy ekvivalenciaosztályba, amelyek a feltétel attribútum részhalmazon ugyanazt az értéket veszik fel). A vizsgálat során az objektumokat leíró attribútumokra vonatkozó mérési adatokkal dolgozhatunk. Ez a közelítés általában nem adja a célváltozó által kialakított objektum részhalmazok éles lefedését – az elmélet az ekvivalencia-reláció osztályira épülő ún. alsó- és felső közelítéseket alkalmaz. A gyakorlatban egyrészt a feltétel- és döntési attribútumok közötti összefüggéseket (szabályok generálása), valamint a lehetséges redukciókat szokás vizsgálni. 2009-ben karunkon – az Egészségügyi Informatika tanszék közreműködésével – egészségtudatosság szintjét befolyásoló tényezők vizsgálatára került sor Újfehértó városában. A kérdőíves felmérés tartalmazta az egészségi állapotot veszélyeztető hatások, a személyes tájékozottság és az orvosi ellátás színvonalának egyéni értékelését. Munkánk során első lépésben a leíró-statisztika, a rangokhoz kapcsolódó eljárások, a kereszttáblás elemzés, faktoranalízis és klaszter-analízis módszereit alkalmaztuk. Ezek után tértünk rá a Pawlak-féle RST-adatelemzési módszerre. A faktoranalízis során két kérdéscsoportot (egészségre veszélyeztető tényezők megítélése, egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek) vontunk össze. Az első elemezés egy négyfaktoros modellt, a második egy kétfaktoros modellt irányzott elő. A kétfaktoros modellben élesen elkülöníthetők a drogokhoz (alkohol, dohányzás, drog), valamint az életmódhoz (egészséges táplálkozás, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség) kapcsolódó ismeretek. Az RS-analízis során szabályhalmazok kialakítását végeztük el. Azt vizsgáltuk, hogy a két kérdéscsoport mért eredményeit milyen mértékben közelítik a második kérdéscsoport, majd abból egy redukált kérdéshalmaz segítségével kialakított szabályhalmazok szerinti becslések. A kiinduló huszonhárom vizsgálati kérdést a második kérdéscsoport öt kérdésének segítségével, több mint 0,85 arányban tudtuk közelíteni.
TÁPELEM INTERAKCIÓK VIZSGÁLATA ŐSZI BÚZA JELZŐNÖVÉNNYEL, TENYÉSZEDÉNY-KÍSÉRLETEKBEN Vágó ImreI, Loch JakabI, Balláné Kovács AndreaI, Tolner LászlóII I. Debreceni Egyetem, AGTC, MÉK, Agrokémiai és Talajtani Intézet II. Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék
A növényeknél az egyes tápelemek elősegíthetik vagy gátolhatják más tápelemek felvételét és hasznosulását. Tipikus példa erre a kálium, kalcium és magnézium egymásra gyakorolt hatása. A kölcsönhatások tanulmányozása, a mérhető paraméterek összefüggéseinek kvantitatív feltárása csak akkor lehetséges, ha a több tényezőt egy kísérletben vizsgáljuk. A kezeléshatások pontosabb megítéléséhez célszerű, ha egy-egy tényezőt minél több dózisszinten alkalmazunk, ami a kezeléskombinációk nehezen kezelhető nagy számát eredményezi. A vizsgált faktorok (k) és az alkalmazott kezelésszintek számától (n) hatványozottan függ a kezeléskombinációk értéke: kn. Ha a 3 kezelési tényezőt 5-5 szinten állítjuk be, akkor a kombinációk száma 35 = 125 lesz. Megoldásként a Box és Wilson (1951) által kidolgozott kísérlettervezési módszer kínálkozik. Ennek lényege, hogy a tényezők együttes változtatásával lehetőség nyílik a kombinációk számának radikális redukciójára. A mért pontok alapján a függő változó (Y; mért paraméter) és az egyes tényezők (A, B, C) direkt hatása és páronkénti kölcsönhatása egy 9 együtthatós kvadratikus polinommal írható le: Y = b0 + b1*A + b11*A2 + b2*B + b22*B2 + b3*C + b33*C2 + b12*A*B + b13*A*C + b23*B*C Többtényezős kísérleteknél a tényezők közvetlen hatása mellett minden tényezőpárosra (3 tényezőnél A*B, A*C és B*C) megadható a kölcsönhatás. Ezek ismerete előnyös, mert így el lehet dönteni, hogy egy adott tényezőhatás a többi tényező minden szintjén azonos módon érvényesül-e. A módszert ortogonális kezelésmátrix szerint beállított tenyészedény-kísérlet bemutatásával és eredményeinek értékelésével demonstráljuk. Az előadásban két savanyú, Mg-szegény homoktalajon beállított K-Ca-Mg kísérlet eredményeit mutatjuk be. Bizonyítottuk, hogy ezzel a tervezési és kiértékelési módszerrel jól követhetjük a vizsgált tápelemek hatásait és kölcsönhatásait az őszi búza termésére és tápelem-felhalmozására.
Résztvevők listája Név
Munkahely, cím, e-mail
DE, AMTC AVK, Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék Barabásné Martos 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Júlia
[email protected] MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4 Bartha Sándor
[email protected] SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet 6720 Szeged Korányi fasor 9. Boda Krisztina
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Boksai Daniella
[email protected] DE 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138. Botos Szilvia
[email protected] Humboldt Universität zu Berlin D-10099 Berlin, Unter den Linden 6 Bruck József
[email protected] DE 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138. Cseh András
[email protected] SZIE, MKK, Környezettudományi Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. Czinkota Imre
[email protected] DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. Csajbók Zoltán
[email protected] CHINOIN Zrt. – a Sanofi-Aventis vállalatcsoport tagja Cserjés Zsuzsanna 1045 Budapest, Tó u. 1.
[email protected] BME-ITTK 1111 Budapest, Stoczek u. 2-4. St ép 108. Csótó Mihály
[email protected] PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138. Dergez Tímea
[email protected] EGIS Gyógyszergyár Nyrt, Orvostudományi főosztály 1106 Budapest Keresztúri út 30-38. Dinya Elek
[email protected] Balogh Péter
Erdélyi Éva
Falus András
Farkas Erzsébet Fehérvári Péter Ferenci Tamás
Ferenczy Antal
Flórián Norbert
Fülöp Györk
Gaál Márta
Gergócs Veronika
Harnos Andrea
Harnos Noémi
Hegedüs András
Herdon Miklós
Horváth Levente
Hufnagel Levente
BCE KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] SE, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
[email protected] BCE, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] SZIE ÁOTK Biomatematika Tanszék, 1079 Budapest, István u. 2.
[email protected] BME VIK IIT Orvosinformatikai Laboratórium 1149 Budapest; Róna utca 109.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] BCE KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] BCE, Tájépítészeti Kar 1118 Budapest, Szüret u. 2.-18.
[email protected] BCE, KETK,Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] SZIE, ÁOTK, Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék 1078 Budapest, István u. 2.
[email protected] MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] DE 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138.
[email protected] MTA-BCE Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoport BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest Villányi út 29-43.
[email protected] MTA-BCE Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoport BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected]
Ittzés András
BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected]
Jolánkai Márton
SzIE MKK NI 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
[email protected]
Kapronczai István
Kiss Andrea
Kiss Krisztina
Koltai Mihály
Kovács Attila
Kovács Szilvia
Könnyű Balázs
Kuti Csaba
Kúti Zsuzsanna
Laczkó Péter
Ladányi Márta
Lakner Zoltán
Lang Zsolt
AKI, Gazdaságelemzési és Vidékfejlesztési Igazgatóság 1093 Budapest, Zsil utca 3-5.
[email protected] SZIE ÁOTK Biomatematika Tanszék, 1078 Budapest István u 2
[email protected] BME Matematikai Intézet 1111 Budapest, Egry József utca 1.
[email protected] ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1A
[email protected] Szent István Egyetem, MKK, Környezettudományi Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.
[email protected] Szent István Egyetem, ÁOTK, Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék 1078 Budapest, István utca 2.
[email protected] ELTE TTK BI Növényrendszertan és Ökológia Tanszék 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c
[email protected] MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1117 Budapest, XI. Magyar Tudósok krt. 2.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] BCE Élelmiszertudomnyi Kar Élelmiszergazdaságtan Tanszék 1119 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] SZIE ÁOTK Biomatematika Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2.
[email protected]
Leitgeb Balázs
Mézes Zoltán
Miklós István
Müller Viktor
Nyári Tibor
Petz Katalin
Pitlik László
Rárosi Ferenc
Reiczigel Jenő
Révész András
Ruff Ferenc
Sebestyén Zoltán
Sipos László
Soltész Angéla
Szabó Gábor
MTA, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet 6726 Szeged, Temesvári krt. 62.
[email protected] Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138.
[email protected] Rényi Intézet 1053 Budapest, Reáltanoda utca 13-15.
[email protected] ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány P. s. 1/C
[email protected] SZTE, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 6720 Szeged, Korányi fasor 9.
[email protected] Wageningeni Egyetem, Hollandia Boeslaan 29, 6703 EN, Wageningen, Hollandia
[email protected] SZIE 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
[email protected] SZTE ÁOK Orvosi Informatikai és Orvosi Fizikai Intézet, SZTE TTIK Bolyai Intézet, 6800 Hódmezővásárhely Dob u. 2/a
[email protected] SZIE ÁOTK Biomatematika Tanszék 1078 Budapest, István u. 2.
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] SZIE 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
[email protected] SZIE, Matematikai és Informatikai Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
[email protected] BCE Élelmiszertudományi Kar, Érzékszervi Minősítő Laboratórium, 1113 Budapest, Elek u. 6.
[email protected] DE AGTC GVK 3910 Tokaj, Hunyadi J. út 18
[email protected] Seregélyesi Általános Iskola Alapítványa 8111 Seregélyes, Fő u. 201.
[email protected]
Szalay D. Kornél
Szántó Ádám
Szenteleki Károly
Sztupinszki Zsófia
Szűcs Mónika
Takács Péter
Tánczos Ervin
Tolner László
VM MGI 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel u. 4.
[email protected] ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 3.76 szoba
[email protected] BCE, KETK, Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
[email protected] Semmelweis Egyetem 1151 Budapest Szőcs Bertalan u. 27.
[email protected] SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 6720 Szeged, Korányi fasor 9
[email protected] [email protected] DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4.
[email protected] SZTE TTK Bolyai Intézet 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.
[email protected] SZIE, MKK, Környezettudományi Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
[email protected]
Varga Zoltán
SZIE,Gépészmérnöki Kar, Matematikai és Informatikai Intézet 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
[email protected]
Vágó Imre
DE, MTK, Agrokémiai és Talajtani Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
[email protected];
[email protected]
SZIE,Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, KTI Zimmermann Zita 1118 Budapest, Villányi út 29-43
[email protected]
