Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda OM: 201694 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62)510-905
HELYI TANTERV
HON- ÉS NÉPISMERET
5. ÉVFOLYAM normál tanterv
2017.
Készítette: A Katolikus Pedagógiai Intézet helyi tantervi ajánlása alapján Tóvizi Kitti
1
HON- ÉS NÉPISMERET „B” változat Tantárgyi bevezető A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során – pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával –, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig.
2
Tantárgyi tartalom Óraszám:
36 óra/év 1 óra/hét
Témakör
Óraszám
Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző 1.
2 óra
hagyományos paraszti életmód. Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző
2.
2 óra
hagyományos paraszti életmód. Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe.
3.
10 óra
Népi mesterségek. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás,
4.
Hagyományos 5.
10 óra
ruházat, életvitel). és
népi
(vallási)
ünnepeink
eredete
és
szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet
9 óra
rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak. Ismétlés, rendszerezés, számonkérés
3
3 óra
Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 2 óra
Alsó tagozatos olvasmányok a családról. A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való
A tematikai egység tartozás érzésének kialakulása, értékének tudatosítása. A megszerzett nevelési-fejlesztési ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép céljai tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése.
Fejlesztési követelmények
Ismeretek
Családunk története, családfa. Családfa
készítése
a
Szomszédság, rokonság. Rokoni viszonyok, viszonyok, elnevezések.
elnevezések társadalmi és állampolgári
történetek
Nagyszüleink, dédszüleink világa mesélése Nagyszüleink,
rokoni Történelem,
alkalmazásával. Családi
a
dédszülők
falun és városban.
Kapcsolódási pontok
gyűjtése, ismeretek: család és nagyszülők, lakóhely, időszámítás
gyermekkorából,
dédszüleink életmódjuk jellemző elemeinek Erkölcstan: Család,
világának erkölcsi normái.
kiemelése (gazdálkodó életmód – otthon. Egyén és
A harmonikusan működő családi ipari munka). minták.
közösség.
A megismert családi történetek megosztása – az önkéntesség Technika, életvitel és betartásával
–
az gyakorlat: A családi
osztályközösséggel.
élet színtere, a családi
A hagyományos paraszti vagy otthon; különböző városi
családmodell lakókörnyezetek
működésében
az
értékteremtő jellemzői.
munka, a javakkal való ésszerű Rokonsági és gazdálkodás
meghatározó generációs
szerepének felismerése. A
felmenő
kapcsolatok a
családtagok, családban.
rokonsághoz tartozó személyek életének időbeni behatárolása. Kulcsfogalmak/ Családfa, rokonsági fok (felmenő ág: apa/anya, nagyapa/nagyanya, fogalmak 4
dédapa/dédanya, lemenő ág: gyermek, unoka, dédunoka, oldalág: testvér/báty, öcs, nővér, húg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni (ángy), házassági rokonság (műrokonság). Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 2 óra
Az én világom. Családismeret, családtörténet. A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi
értékek megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, a A tematikai egység nevelési-fejlesztési közösség sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról szemléletes céljai: kép kialakítása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. Fejlesztési követelmények
Ismeretek Az én városom, falum.
A
Közösségi jelképeink (címer,
megismerése,
zászló, védőszent, stb.) A
különböző tevékenységekkel.
lakóhely és régió természeti
Az
adottságai, helytörténete,
szülőföld,
néphagyományai.
megbecsüléséhez vezető egyéni gazdagok világa. és
A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.
helyi
Kapcsolódási pontok
hagyományok Történelem, társadalmi feldolgozása és állampolgári
otthon,
a
lakóhely, a
közösségi
elsajátítása
(pl.
ismeretek: Falvak és a városok.
haza Szegények és
tevékenységek a
közvetlen Technika, életvitel és
környezet értékeinek feltárása, az gyakorlat: emlékhelyek gondozása.)
lakókörnyezetek és
A lakóhely nevezetes épületeinek, életmódbeli jellemzők a
régió
jeles
szülötteinek (nagyvárosi, városi,
történelmi korszakokhoz kötése.
falusi települések, természeti, épített és emberi környezet). Természetismeret: Személyes tér. A földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely,
5
környező táj, haza. Helytörténet, természeti környezet, neves személy, helyi hagyomány, Kulcsfogalmak/ település, régió. fogalmak
Tematikai egység/ Találkozás a múlttal I. Órakeret Fejlesztési cél A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek 11 óra Családtörténet, településtörténet. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti
Előzetes tudás
A tematikai egység tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való nevelési-fejlesztési alkalmazkodás felismertetése. A különböző mesterségek megismerése céljai: során a szakmák megbecsülésének kialakítása. Fejlesztési követelmények
Ismeretek
Kapcsolódási pontok
A lakóház történeti fejlődése. Az életmód és a háztípusok Természetismeret: Jurta, veremház, egysejtű ház, történeti többosztatú ház.
változásainak Településtípusok
megismerése
képi
és
egyéb (tanya,
falu,
információk alapján, mindezek jellemző A házak külső jellegzetességei: összefüggésének felismerése.
város),
képük,
hozzájuk
a
kötődő
falazat, tetőszerkezet, tetőformák. A természeti körülmények, a tevékenységek. rendelkezésre A konyha, az ételkészítés és anyagok eszközei.
és
Kenyérsütés, háztípusok
gabonaételek,
sütés,
közötti lakóhelyhez néprajzi
rendszerezése;
tálalás, alapanyagainak, módjának,
Fazekasmesterség.
megfeleltetése. A
Tároló
bútorok,
tájegység
a jellegzetességei,
elkészítési
eszközkészletének Technika, életvitel és
berendezési
párhuzamos funkcióváltozásainak
gyakorlat: A családi tárgyak gazdálkodás, nyomon takarékosság.
elrendezésű szobák. Munkasarok követése konkrét példák alapján. – szentsarok.
közeli
ételek népművészete.
a legfontosabb
élelmiszertárolás edényei.
és
kultúra:
A konyhai cserépedények funkció építészeti
cserépedények:
Sarkos
különböző Vizuális
kialakulása
szerinti főzés,
a
építési
burgonyaételek, összefüggések felfedezése.
vajkészítés, hurkatöltés. Konyhai
álló
munkamegosztás.
Az évszázaddal korábbi idők Ételkészítési ülőbútorok, családon belüli, korosztályok és folyamatok. 6
Családi
asztal, ágy. Bútorművesség.
nemek
szerinti
munkamegosztásának Munkamegosztás
Testnevelés és sport:
családon összehasonlítása a mai korral.
a
gyermekjátékok,
belül. Férfi és női munkák, a
népi
játékok.
gyerekek feladatai. Napi, heti és éves munkarend.
Ének-zene:
népi
gyermekdalok,
népi
gyermekjátékok. Történelem, társadalmi és
állampolgári
ismeretek: gyermekek nevelése és oktatása régen. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet, Kulcsfogalmak/ tetőformák, konyhai fogalmak munkamegosztás.
cserépedény,
munkasarok,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)
Előzetes tudás
A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek.
szentsarok,
Órakeret 10 óra
A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a rendelkezésre A tematikai egység álló természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás nevelési-fejlesztési fontosságának belátása. A közösen végzett munka előnyeinek, céljai: közösségerősítő hatásának felismertetése. Fejlesztési követelmények
Ismeretek A hétköznapok rendje. A
gazdálkodó
legfontosabb munkái.
a Történelem, társadalmi és állampolgári előtti életmód ember honfoglalás ismeretek: Nők és elemeinek, illetve az férfiak életmódja. Öltözködés, divat. életmódváltással bekövetkező Az
állattartási
A
módokban
következményeinek Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok gabonamunkákhoz felismerése képi és szöveges, tulajdonságai, anyagok feldolgozása.
Gabonamunkák: szántás, vetés, változások aratás.
Kapcsolódási pontok
7
kapcsolódó szokások.
illetve egyéb (pl. tárgyi) források –
feldolgozása,
rendszerezése
Erkölcstan: szokások, normák szerepe,
Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- alapján. és a kezestartás.
A
hétköznapi
vászonviselet
A pásztorok ünnepei.
elemeinek
összehasonlítása
gyerekek
ruházatával
jelentősége.
a
képek
Kendermunkák.
alapján. A hasonlóságok és a
Fonóbeli munkák és játékok.
különbségek megfogalmazása. A jellegzetes táji ünnepi viseletek
Hétköznapi és ünnepi viselet. megismerése során a magyar Hétköznapi vászonruhák, a női és népviseletek a
férfi
viselet
darabjai. felfedezése.
sokszínűségének A
közösséghez
Gyermekviselet. Néprajzi tájak tartozás eltérő ünnepi viselete.
külső
kifejezésformájának észrevétele. Az egykori és a mai megjelenési
Táplálkozás.
formák
jelentéstartalmának
Hagyományos paraszti ételek.
feltárása konkrét példák alapján.
Napi és heti étrend.
Az önellátó életvitel meghatározó
Téli és nyári étrend.
elemeiben
a
természettel
kialakított harmonikus kapcsolat előnyeinek észrevétele. A
hagyományos
paraszti
táplálkozás jellemzőinek és a gyerekek étkezési szokásainak összevetése.
A
szembetűnő
különbségek és a tovább élő táplálkozási megfogalmazása,
szokások tapasztalatok
megosztása. Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, Kulcsfogalmak/ fonó, ing, gatya, pendely, szoknya, kötény, ünnepi viselet, böjtös nap, téli fogalmak étrend, nyári étrend.
8
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
Órakeret 10 óra
Az
irodalom,
alsó
tagozaton
(ének-zene,
magyar
nyelv
és
környezetismeret órák), valamint a különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások
élményszerű,
tevékenységközpontú,
hagyományhű
elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése.
Fejlesztési követelmények
Ismeretek
Kapcsolódási pontok
Jeles napok, ünnepi szokások a A jeles napok, ünnepi szokások Erkölcstan: paraszti élet rendjében. A jeles jelentőségének,
közösséget népszokások.
napok,
ünnepi
szokások megtartó szerepének, valamint
fogalma,
szerepe,
általános az
jellemzői.
ünnepi
fontosságának
Előkészületek nagyböjt),
vallási
előkészületek Dráma felismerése
és
a ismerkedés
tánc: a
(advent, paraszti élet rendjében a konkrét táncillemmel, a naptári munkatilalmak, szokások,
jellegzetes
ételek,
köszöntő
és
ünnepek ünnepekhez
népviselet, tevékenységeinek megismerése, kapcsolódó
színjátékszerű elsajátítása
szokások. Karácsonyi ünnepkör.
során
(helyi)
különböző népszokásokkal.
(néprajzi)
forrásanyagok
segítségével,
pl.
hangzóanyag
meghallgatása, népzene régi rétegű és
Advent, az adventhez tartozó filmek,
fotók,
9
eredeti Ének-zene: a magyar ábrák új stílusú népdalai, a
jeles
napok,
szokások
(pl. megtekintése
a
különböző népi tánczene.
Miklós és Luca napja, Ádám- népszokásokról. Éva napja, karácsonyi kántálás, Az betlehemezés).
ünnepi
szokások Mozgóképkultúra
jellemzőinek megkülönböztetése médiaismeret: a hétköznapok rendjétől. napjától A
Karácsony vízkeresztig,
legfontosabb
pl. változó
névnapköszöntés,
Részletek
állandó
időpontú
népszerű
és játékfilmből. (Pl. Jókai
ünnepek Mór–Várkonyi Zoltán:
regölés, felismerése.
Egy magyar nábob –
aprószentek
napi
vesszőzés, A különböző jeles napokhoz, pünkösdikirály-
szilveszteri,
újévi
szokások, ünnepi szokásokhoz kapcsolódó választás.)
újévi
köszöntők,
vízkereszt, –
néprajzi
és
pedagógiai
vízszentelés,
háromkirályjárás, szempontok alapján kiválasztott
házszentelés.
– köszöntő és színjátékszerű szokások
élményszerű,
Farsang, farsangi szokások. hagyományhű módon
történő
Farsangi ételek, bálok, szokások. elsajátítása, eljátszása. A szokás Farsangi köszöntők és maszkos kellékeinek elkészítése. alakoskodások.
A
Nagyböjt
és
ünnepkör
jeles
szokásai.
a
kalendáriumi
húsvéti kapcsolódó
napjai
Nagyböjti
virágvasárnapi
szokásokhoz tevékenységek
és végzése: termés- (pl. lucabúza
játékok, ültetés), férj- (pl. András napi
kiszehajtás
és böjtölés),
időjárásjóslás
(pl.
villőzés.
hagymakalendárium);
A nagyhét jeles napjai.
napok, ünnepi szokások tárgyai
Húsvéti
és
szokások,
húsvétvasárnapi
pl. (pl. hímestojás készítése).
zöldágjárás, Régi fényképek gyűjtése, rajzok
húsvéti locsolkodás, hímestojás készítése készítés,
jeles
kalendáriumi
fehérvasárnapi szokásokról, társas munkákról,
komatálküldés.
közösségi alkalmakról. Szóbeli,
írásbeli
Pünkösd, pünkösdi szokások.
élménybeszámolók
Pünkösdikirály-választás,
hagyományos
és
új
(helyi)
pünkösdölés, pünkösdikirályné- közösségi, ünnepi alkalmakról.
10
járás.
Annak
A nyári napforduló ünnepe.
igyekezett
Szent
Iván
énekek.
napi
felismerése, a
hagyományos
szokások, faluközösségben
Gazdasági
hogyan
harmonikus
ünnepek, kapcsolat kialakítására az ember
társas munkák.
a természettel, a faluközösség tagjaival; hogyan igazította a
Az
őszi
napokhoz, gazdasági munkákat az évszakok
jeles
munkaalkalmakhoz kapcsolódó
szokások
váltakozásához. (pl. A természetismeret, az időjárási
szüret, fonó, fonóbeli játékok, megfigyelések, a népi időjárás tollfosztó,
kukoricafosztó), jóslások szerepének felismerése
közösségi alkalmak (pl. vásár, a gazdasági évben. pásztorünnepek).
Az
emberi
élet
kapcsolódó Az emberi élet fordulói. A
gyermek
születése
fordulóihoz
szokások
jellegzetességének – összehasonlítása a mai korral, pl.
hiedelmek és szokások.
olvasmányok,
Keresztelő. Gyermekkor.
olvasmányrészletek
Leány-, legényélet.
segítségével.
Esküvő, a lakodalom néhány Annak tudatosulása, jellegzetessége.
néhány
segítette
a
faluközösség
hogyan
hagyományos az
egyént
az
emberi élet fordulóinál. Egy-egy megismert népszokás tájegységhez, etnikai csoporthoz történő kötése. Ünnep, jeles nap, böjt, advent, karácsonyi ünnepkör, karácsonyi kántálás, betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi vesszőzés, újévi köszöntők, háromkirályjárás, farsangi köszöntők, iskolába Kulcsfogalmak/ toborzó szokások, böjti játékok, kiszehajtás, villőzés, húsvét, zöldágjárás, fogalmak komatálküldés, májusfaállítás, pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, nyári és téli napforduló, társasmunka, kaláka, aratás, szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztó, vásár, pásztorünnep, keresztelő, leány-, legényélet, 11
lakodalom.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén. A tantárgyi értékelés formái, szempontjai, a továbblépés feltételei. A tanulási folyamatban alakuljon ki az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. A tanulók ismérjék lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. Képesek legyenek felismerni, hogyan függ össze egy-egy táj építészete az őt körölvelő környezettel. Mitől függ az otthonok bútorokkal való berendezettsége. Milyen hagyományos ételeket fogyasztottak régen, azokat hogyan tárolták. Tudjanak képet adni a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Meg tudják különböztetni a munkák fajtáit aszerint, hogy milyen időközönként kellett végezni. Felismerik az állattartás jellemzőit. Képesek megkülönböztetni a férfi és női viseleteket. Ismerjék a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Értsék egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. A tanév során szóban és írásban egyaránt beszámolnak megszerzett tudásukról. Mindezek mellett gyűjtő- és kutatómunkát végeznek. Kiselőadásokkal készülnek. A tanítási órákon, illetve múzeumpedagógiai órán interaktívan részt vesznek.
12
