9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása. A termelésirányítás általában nem terjed ki a logisztikai feladatokra, ezért ezeket külön kell kezelni. A termelésirányítás azt határozza meg az adott termékeknél, hogy az egyes technológiai műveletek - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, - mikor fejeződjenek be. A logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek bemenő tárolójára, - mikor történjen a kiszállítás az egyes gépek kimenő tárolójáról, - milyen szállítóeszközzel és milyen útvonalon történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag, ill. munkadarab. A beszállítás, illetve kiszállítás történhet: • a gyártással szinkron módon, • a gyártással aszinkron módon.
A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói A kötött ütemű folyamatos gyártáson kívül általában a beszállítás és a kiszállítás is aszinkron történik, aminél teljesülni kell, hogy egy adott termék (j), adott műveletének (i), az adott ütemben a tényleges beszállítási időpontnak (TB) kisebbnek kell lennie, mint a művelet gyártásának kezdési időpontja (τGYK): TB ≤ τGYK - az adott termék, adott műveletének, adott ütemben történő tényleges kiszállítási időpontjának (TK) nagyobbnak kell lennie, mint a művelet befejezési időpontja (τGYB): TK ≥ tGYB Ez alapján értelmezhető az aszinkronitás mértéke: o beszállításnál: ∆TBE = τ GYK − TB o kiszállításnál: ∆TKI = TK − τ GYK Az aszinkronitás és az adott műveleti idő határozza meg a BT és KT készletét. 1
HAGYOMÁNYOS TERMELÉS-TERVEZÉSI, TERMELÉS-IRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK, SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMRENDSZEREK HATÁSA A LOGISZTIKAI RENDSZER JELLEMZŐIRE Gyakoribb gyártástervező és irányító rendszerek: • MRP I. • MRP II. • OPT • APS • Kanban • Push-Pull 1., MRP I. (Material Requirement Planning) Anyagszükséglet tervezés Adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv, raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer. Sajátossága: • a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, • erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál, • nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai folyamatokat. Hatása a logisztikai jellemzőkre: • a készletek nagyok, nem optimalizáltak, • az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, • a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális. 2., MRP II. (Material Requirement Planning) Adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv, raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer, amely lehetőséget nyújt a kapacitások tervezéséhez is. Sajátossága: • meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, • nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia berendezésekhez való hozzárendelését, • általában az MRP I.-t követően kerül sor az MRP II.-re, így az MRP I. nem veszi figyelembe az MRP II. korlátozásait. Hatása a logisztikai jellemzőkre: • azonos az MRP I.-el leírtakkal, de a termelőkapacitás-kihasználás, illetve a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRP I. esetén. 2
3., OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált Termelés Adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv, raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer, amely lehetőséget nyújt a kapacitások tervezéséhez és optimálásához is. Sajátossága: • együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást, • a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az erőforrások hasznosítását. Hatása a logisztikai jellemzőkre: • az átfutási időt csökkenti, • a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még így sem optimális, • a készletek nem optimalizáltak, • a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális. 4., APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Ütemező Rendszer Adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv, raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer, amely lehetőséget nyújt a kapacitások tervezéséhez és ütemezéséhez is. Sajátosságai: – az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program, – visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban finomítja az ütemezést, – a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést, így a készletek kedvezőbbek, – szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás-Tervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez, amely kihasználja adatbázisát, – gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é, A következő fontosabb lépésekből tevődik össze: – a vevő megrendelések bevitele, – mesterterv (durva gyártási terv) készítése, – durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése, – mesterterv ellenőrzése, finomítása, – finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása, – teljes gyártási terv készítése. Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak, – termelési kapacitások kihasználása optimális, – a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt, – a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
3
5., Push (nyomó) elvű- és pull- (szívó, v. húzó) elvű termelés-tervezés, -ütemezés Push elvű gyártás Prognosztizált adatokra épülő termelésirányítási módszer. Sajátossága: – a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, – az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a készleteket, megrendelésre kerül: o az alapanyag, o a vásárolt alkatrész, – az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás, – a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre kerülnek, – a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül, – a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő, – a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termeléstervezésre és -ütemezésre kerül sor, – automatizált termékkövetéssel és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni. Pull elvű gyártás Konkrét megrendelési adatokra épülő termelésirányítási módszer. A folyamatban lévő készletek igazodnak a termelési kapacitásokhoz. Sajátossága: – a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, – a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, – a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, – a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok beszerzéséről kell gondoskodni, – a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést befejezően rövid időn belül sor kerülhet. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – az átfutási idő optimálissá tehető, – a készletek optimális szinten tartása, a termelő és logisztikai kapacitások optimális kialakítása logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel, – a KANBAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomon követhető, – a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat kiemelt összehangolást igényel. 4
Vevők
Nyomásos (push) elv
Késztermék tárolás
Prognosztizált megrendelés, kvázi megrendelés Alkatrész vásárlás Alapanyag tárolás
Beszerzés
Értékesítési terv
Alkatrész tárolás
Szerelés
Alkatrészgyártás
Szívásos (pull) elv Késztermék tárolás
Szerelés
Vevői megrendelés
Vevők Alkatrész tárolás
Alkatrész vásárlás Beszerzés Alkatrészgyártás
Alapanyag tárolás
Logisztikával integrált termelésirányítás Ahol: T1 alapanyag, alkatrész raktár, T2 alkatrész raktár, T3 készáru raktár
Alapanyag, alkatrész beszállítás C modell
T1 B modell A modell Alkatrészgyártás
T2
Szerelde
T3
Késztermék kiszállítás
5
A termelésirányítás önmagában csak az anyagok, illetve az erőforrások optimális hozzárendelésével foglalkozik, amihez biztosítja a szükséges eszközöket, de anélkül, hogy vizsgálná az egyes eszközök kihasználtságait, ami indokolatlanul nagy anyagmozgató eszközszámot eredményezhet. Az optimális anyagmozgatási eszközszámot és kihasználtságot csak a logisztikának a termelésirányításba történő integrálásával lehet megvalósítani. Az ábrán vázolt integrációs modellek jellemzői: A modell Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás gyártási és logisztikai költsége, - T2 készlet minimális készlet. Feltétel: - alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény szerinti, - késztermék kiszállítás közvetlenül elkészülés után. B modell Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás és szerelés összköltsége (gyártási-, szerelési-, logisztikai költség) - T2 és T3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény szerint, - késztermék kiszállítás igény szerint. C modell A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés és késztermék kiszállítás integrált ütemezése úgy, hogy: - az összköltség minimális legyen, - T1, T2 és T3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - igény szerint beszállítás és késztermék kiszállítás.
6
