2013. OKTÓBER
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Decemberben már az új 10-es vonalon közlekedik
Piros troli karácsonyra
A tervek szerint december 20-án indul be Szegeden az új 10-es trolijárat. Az új, tizenhárom tagból álló, közel 3 milliárd forint értékû troliflottát 2011 januárjában rendelte meg a város a tendernyertes Ikarus–Škoda Konzorciumtól. A flottaprototípust szeptember 20-án mutatták be a szege-
dieknek a Széchenyi téren, a városháza elõtt. A jármûvek 100 százalékban alacsony padlósak, csuklósak, 124 utast szállítanak – klímaberendezéssel szerelik fel az utasteret. Az új jármû – amely a város lakóinak szavazata alapján piros színû lett – az újonnan kialakított 10-es trolivonalon
szállítja majd az utasokat. A flotta többi 12 jármûvét egy év alatt folyamatosan szállítja le a magyar–cseh gyártó konzorcium. Az utolsó trolibusz a tervek szerint 2014 szeptemberében érkezik Szegedre. Bõvebben a 3. oldalon
Szegeden is söprögettek Kiemelt városi projektek Szobor Szent-Györgyirõl Közel százan söprögettek láthatósági mellényben október elején a Széchenyi téren. Így tiltakoztak a köznevelési törvény, a közoktatásban uralkodó állapotok ellen az Õszi nagytakarítás az oktatásban! elnevezésû demonstráción. Pap Jánosné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szegedi titkára szerint káosz alakult ki a közoktatásban, jelenlegi állapotában mûködésképtelen a rendszer. Papné szerint a járási tankerület-vezetõk csak a postás szerepét töltik be. Cikkünk a 4. oldalon
Tíz kiemelt jelentõségû szegedi projektet szeretne megvalósítani a város a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság 1025 milliárd euró, azaz mintegy 300 ezer milliárd forint pénzügyi keretet állapított meg az EU új, 2014 és 2020 közötti költségvetési idõszakára. Az összeg nagy részét a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, valamint a versenyképesség javítására, innovációra és környezetvédelemre kívánják fordítani. A város közgyûlés által is elfogadott fejlesztési
tervei összhangban állnak az uniós célkitûzésekkel. A beruházások összértéke közel 60 milliárd forint. Szerepel ebben a déli Tisza-híd és két tudáspark, valamint az Indóház téri úgynevezett intermodális központ megépítése, amely egy helyre összpontosítaná a vasúti, a helyközi és távolsági buszközlekedést. A programban a közvilágítási rendszer teljes korszerûsítését, az Odessza lakótelep rehabilitációját és a Széchenyi tér revitalizációját is célul tûzték ki. Írásunk az 5. oldalon
Szent-Györgyi Albert ízigvérig szabad ember volt, szabad gondolkodó, aki tudta, a rendet is a szabadság szüli. Minden felülrõl vezérelt, kizárólagosnak kikiáltott ideológia, eszmerendszer béklyó, amely korlátoz, megöli az ember legfontosabb tulajdonságát: a gondolkodás, az önálló ítéletalkotás képességét – mondta Botka László polgármester Szent-Györgyi Albert elsõ magyarországi köztéri szobrának felavatásakor a Dugonics téren. Részletek a 3. oldalon
2 ● Szegedi Tükör
2013. október
Minden évszakban új programokkal várják a kicsiket és nagyokat
Nincs megállás az Agórában Amilyen gazdag és mozgalmas volt a nyár a Szent-Györgyi Albert Agórában, legalább annyira mozgalmas lesz az õsz is. Az intézményben ugyanis nincs nyári szünet, nincs uborkaszezon. Sõt! Minden évszakban új programokkal várják a kicsiket és nagyokat – gyakorlatilag az év minden napján. – Ez volt az elsõ igazi nyarunk – kezdi Orbán Hédi, a
Szent-Györgyi Albert Agóra igazgatója. – Új programok-
kal, új lehetõségekkel, de a régi, a szegediek által már jól megszokott lelkesedéssel indítottuk a nyári programjainkat – folytatja az igazgatónõ. – Természetesnek gondoltuk, hogy folytatjuk a Százszorszép Gyermekház korábbi nyári tevékenysé-
Az Agórában minden korosztály jól érzi magát.
gét, a gyermektáboroztatást, a különbözõ szaktáborok szervezését. Idén nyáron összesen 57-féle szaktábort hirdettünk, amelyek közül 44 valósult meg a gyermekek és persze – mert ez is nagyon fontos – a szülõk megelégedésére. Ezeknek a táboroknak a törzshelye elsõdlegesen a Szent-Györgyi Albert Agóra volt. A gyermekek azonban idejük jelentõs részét most is a jó levegõn töltötték a különbözõ szakmai programokon. – Szaktáborainkon túl idén nyáron rendeztük meg tizedik alkalommal az önkormányzati napközis tábort a Tabán Általános Iskolában, amelyen hetente 220-230 diák vett részt a változatos programokon. A napközis tábor hat hetében több mint 1400 gyermek táborozott. Ez tényleg igazi siker volt – hangsúlyozta az igazgatónõ. A nyári táborokon kívül júniusban és júliusban mindennap izgalmas programokkal várta az Agóra a Szegeden nyaraló gyermekeket és szüleiket. Nagyon változatosak voltak a napi programok. Bakancsos kirándulások, kézmûves-foglalkozások és színházi elõadások váltották egymást. – Örömmel láttuk, hogy ezeken a programokon a városban vendégeskedõ, kiránduló családok is részt vettek – mondta Orbán Hédi. Ami most következik az Agórában, bátran állítható, megint igazi csemege lesz. Lehetetlen részletesen felsorolni az õszi, téli kínálatot, ezért csak csipegetünk a gazdag kínálatból. Itt van mindjárt a Halloween-napok, amelyeket az õszi szüneti tábor egyik nagy attrakciójaként szerveznek október 28. és 31. között. – Lámpásokat készítünk,
Elmélyült munka az Agórában. amivel a sötétben kérjük majd a szellemeket, adják áldásukat hétvégi szellemes ijesztgetési partinkra. De varázslatos süticsodákat és más partikellékeket is készítünk. – Október 30-án Budapestre kirándulnak, ahol – édesszájúak, figyelem! – a Csokoládé Múzeumban részt veszünk egy pralinétúrán, majd a Mezõgazdasági Múzeumban megtudjuk, mibõl épül az illatpiramis. Mint ahogy azt is megtudjuk majd, milyen idõt mutat a virágóra, meddig terjed a borok színskálája, és hogyan kerül a káposzta a nemzeti címerre. Legalább ennyire izgalmasnak ígérkezik az október 31-én az Agórában megrendezett környezetvédelmi kézmûves délelõtt, ahol sok-sok érdekes dolgot készítenek majd a gyermekek újrahasznosítható anyagokból – mondta Orbán Hédi. És mielõtt azt gondolnánk, hogy az Agóra csak a
gyermekeké, ajánlunk néhány felnõtteknek szóló programot is. Október 21-én este fél 7-tõl a Dances of the World – A világ táncai címmel rendeznek táncházat. A program házigazdái az SZTE nemzetközi tánckurzusán részt vevõ külföldi hallgatók. Láthatók lesznek majd egyebek mellett ugandai és ghánai táncok. Október 25-én a Dankó Pista Alapítvány hangversenyét rendezik meg, amelyen dalos-verses mûsort ad az Alsóvárosi Hagyományõrzõ Menyecske Kórus, valamint a Dankó Pista Nóta Kórus. Az Agórában természetesen egy sor állandó kiállítás látható még, családi vasárnapok, családi rendezvények is vannak az intézményben, amelyeket születés- és névnapi meglepetésként szerveznek az Agóra munkatársai. A részletekért érdemes a www.agoraszeged.hu honlapot böngészni.
Nem vesz részt a város a telekspekulációban A Vigadó tulajdonosa, Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnöke az újszegedi ingatlan adásvételi szerzõdésének megkötése után mintegy két hónappal ingatlancserét ajánlott Szegednek, amit nem fogadott el a városvezetés, mondván: az önkormányzat nem vesz részt telekspekulációban. Egyelõre nem tudni, mi a terve a Vigadóval Petykó Zoltánnak. Petykó Zoltán cége, a budapesti Profit-Optima Kft. június 27-én vásárolta meg 35 millió forintért az elõzõ tulajdonostól az újszegedi Vigadót. Mivel az ingatlan a helyileg védett Erzsébet liget kellõs közepén áll, az önkormányzatnak húsz napig elõvásárlási joga volt a Vigadóra. Már a határidõbõl kicsúszva határozott úgy a közgyûlés pénzügyi bizottságának fideszes többsége, hogy ne vásárolja meg a város a Vigadót. Botka László polgármester elõbb felfüggesztette a bizottsági döntést azzal, hogy a közgyûlésen majd újratárgyalják az ügyet, majd úgy döntött, nem terjeszti be a testületnek a Vigadóról szóló javaslatát,
mert a Fidesz úgysem szavazza meg a vásárlást. Közben Petykó Zoltán, aki a Bartha László fideszes polgármester idején magánosított Szeged TV-nek is tulajdonosa volt, az újszegedi ingatlan adásvételi szerzõdésének megkötése után mintegy két hónappal levelet írt Botka Lászlónak, amelyben ingatlancserét ajánlott. Közölte, átadja a Vigadó tulajdonjogát az önkormányzatnak más városi ingatlanért cserébe. A polgármester a szeptember 20-i sajtótájékoztatóján elmondta, meglehetõsen furcsa helyzet alakult ki Vigadó-ügyben. – Ha valaki több mint két hónappal ezelõtt megvett valamit, és felajánl-
ja a városnak, az két lehetõséget mutat. Odaadja az önkormányzatnak az ingatlant annyiért, amennyiért vásárolta, 35 millió forintért, ami lényegében annyit jelent, hogy meghosszabbítja az elõvásárlási jogot. Petykó Zoltán azonban nem ezt akarja, hanem ingatlanokat akar cserébe, ami azt jelenti, hogy valaki két hónap alatt extraprofitra akar szert tenni, mert vélhetõen drágább ingatlanokat akar. Ráadásul Szegeden létezik egy fõszabály, belvárosi, például Kárász utcai, nagy értékû önkormányzati ingatlanokat nem értékesítünk. Ebben húsz éve konszenzus van, hiszen ez az önkormányzat családi ezüstje – hangsúlyozta a Botka László. A polgármesteri kabinet közleményben is tudatta, az önkormányzat nem vesz részt telekspekulációban. Egyelõre nem tudni, mi a terve Petykó Zoltánnak a Vigadóval.
Egyelõre nem tudni, mi a terve az új magántulajdonosnak a Vigadóval.
2013. október
Szegedi Tükör ● 3
Decemberben már az új 10-es vonalon közlekedik
Piros troli karácsonyra
A tervek szerint december 20-án indul be Szegeden az új 10-es trolijárat, ahol már utasokat is szállítanak a város új trolibuszai. Az önkormányzat összesen 13 jármûvet vásárolt az Ikarus–Škoda Konzorciumtól, amelybõl 11-et az Unió, kettõt pedig az önkormányzat finanszírozott. A flotta elsõ tagja már megérkezett, a jármûvet a szegediek is megtekinthették szeptember 20-án a városháza elõtt. Az új, tizenhárom tagból álló, közel 3 milliárd forint értékû troliflottát 2011 januárjában rendelte meg a város a tendernyertes Ikarus–Škoda Konzorciumtól egyenként 800 ezer eurós áron a közel 30 milliárdos Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt keretein belül.
Szeged a hazai buszgyártóipart támogatta A cégtársulás tagjai: a székesfehérvári Magyar Trolibusz Kft. és a csehországi Plzenben mûködõ Škoda Electric a. s. Ezzel a megrendeléssel a város támogatta a hazai buszgyártóipart, hiszen az elmúlt három évben érvényes buszbeszerzési moratórium miatt ez volt
a magyarországi buszgyártók elsõ hazai megrendelése. A Szegedre szánt Ikarus–Škoda troli prototípusának gyártása idén márciusban kezdõdött a székesfehérvári ipari parkban. Május végére elkészült az Ikarus–Škoda Tr187-es trolibusz típus elsõ példányának kocsiszekrénye. Helyükre kerültek a belsõ burkolati elemek, ülések, kapaszkodók, valamint elkészült a vezetõállás is. A trolibuszt a villamos berendezésének beszerelésére és beüzemelésére május végén Csehországba, Plzenbe vitték. Ezzel párhuzamosan elkezdõdött Székesfehérváron a második jármûváz gyártása is. A Szegedi Közlekedési Társaságnak készülõ Ika-
Éjszakai próbajáraton az új troli.
rus–Škoda trolibusz a hazai autóbuszgyártók egyik legmagasabb mûszaki színvonalú jármûve, gyakorlatilag világszínvonalat képvisel. A jármûvek 100 százalékban alacsony padlósak, csuklósak, 18,75 méter hosszúak, 2,55 méter szélesek és 124 utast szállítanak – klímaberendezéssel szerelik fel a vezetõfülkét és az utasteret is. A trolik önjárók, azaz meghibásodás vagy áramszünet esetén akár 7 kilométert is képesek lesznek megtenni felsõvezeték nélkül a legkorszerûbb lítiumionos akkumulátorok segítségével. Az új jármûvek színe a szegediek szavazatai alapján lett piros.
Botka: Érdemes küzdeni a fejlesztésekért A jármûflotta prototípusát szeptember 20-án mutatták be a szegedieknek a Széchenyi téren, a városháza elõtt. Az új trolit bemutató sajtótájékoztatón Nádas Levente, az Ikarusz–Škoda gyártási üzletfejlesztési igazgatója elmondta, a jármûvek kategóriájuk legmagasabb színvonalát képviselik. Reményét fejezte ki, hogy a teljes flotta határidõre elkészül, és a szegediek szolgálatába áll. Kiemelte, a kocsitest magyar fejlesztés eredménye, és itthon is készül, a hajtásrendszer pedig cseh gyártmány. Botka László polgármester elmondta, a szegedi tömegközlekedés fejlesztésének egyik fontos állomása a trolibusz beszerzése. A város 13 jármûvet vásárolt, amelybõl 11-et az Unió finanszírozott. A polgármester felelevenítette, 2010-ben kötötték meg a szerzõdést a konzorciummal, és az eredetei megállapodás értelmében 2011 novemberére kellett
volna elkészülnie az elsõ jármûnek. Azonban politikai támadások és alaptalannak bizonyult feljelentések miatt 20 hónapot csúszott a troli átadása, és csak mostanra érkezett meg Szegedre. A városvezetõ kiemelte, ez az ügy is bizonyítja, érdemes küzdeni a fejlesztésekért, beruházásokért, még akkor is, ha sokszor alaptalan támadások érik a város vezetését.
Az utolsó trolibusz jövõ szeptemberben érkezik Botka László polgármester emlékeztetett arra,
hogy az uniós támogatással megvalósuló szegedi tömegközlekedés-fejlesztési projekt a befejezéséhez közeledik. A csaknem 30 milliárd forintos összköltségû programban bõvítették és korszerûsítették a város villamos- és trolibuszhálózatát, fejlesztették a jármûtelepeket. A projekt részeként új villamosokat és trolibuszokat is vásárolt a város. A Tr187-es típusú troli prototípusának elõször a kötelezõ vizsgákon kell megfelelnie, hogy megszerezze a típusbizonyítványt az õsz folyamán. Ennek
keretében többek között 2000 kilométert kell futniuk az utakon, csak ezt követõen vehetik birtokukba a szegediek. Az új jármû – amely a város lakóinak szavazata alapján piros színû lett november ben elindul, majd elõreláthatólag december közepétõl szállíthat utasokat az újonnan kialakított 10-es trolivonalon. A flotta többi 12 jármûvét egy év alatt folyamatosan szállítja le a magyar–cseh gyártó konzorcium. Az utolsó trolibusz a tervek szerint 2014 szeptemberében érkezik.
Szent-Györgyi-szobrot avattak a Dugonics téren Szent-Györgyi Albert ízig-vérig szabad ember volt, szabad gondolkodó, aki tudta, a rendet is a szabadság szüli. Minden felülrõl vezérelt, kizárólagosnak kikiáltott ideológia, eszmerendszer béklyó, amely korlátoz, megöli az ember legfontosabb tulajdonságát: a gondolkodás, az önálló ítéletalkotás képességét – mondta Botka László polgármester Szent-Györgyi Albert elsõ magyarországi köztéri szobrának felavatásakor a Dugonics téren. Botka László polgármester avatta fel szeptember 16-án a Dugonics téren SzentGyörgyi Albert szobrát. Bíró Lajos bronzból készült, életnagyságú alkotása a Nobel-díjas tudós elsõ magyarországi köztéri szobra, amelyet a szegedi egyetem egykori rektora születésének 120. évfordulójára állíttatott a város önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Rotary Club. A szobrász a tudós alakját az egyetemrõl kilépve, lépcsõkön lefelé lépkedve jeleníti meg, jobb kezében pipával. – Szeged régóta tartozik
magának azzal, hogy ilyetén módon emléket állítson Szent-Györgyi Albertnek – kezdte ünnepi beszédét Szabó Gábor. Az egyetem rektora elmondta, sok ember álma volt ez a szobor, amelynek felállítását a Szegedi Akadémiai Bizottság kezdeményezte. Szabó Gábor hangsúlyozta, az utókor feladata, hogy méltó legyen Szent-Györgyi Albert szellemiségéhez, örökségéhez. Elmondta, az egyetem és a város csak együtt lehet sikeres. – „Az ember egyedül nem láthat messzire. Szükség van rá, hogy néha óriások vállára álljon” – tartja a
Botka László polgármester és Szabó Gábor rektor együtt avatta fel a Szent-Györgyi-szobrot.
mondás. Szeged életében Szent-Györgyi lett az az óriás, akinek vállára állva a csöndes alföldi város szellemisége egyszer csak föl- és kiemelkedett környezetébõl – mondta Botka László egyebek mellett avatóbeszédében. Hangsúlyozta: a szabadság és humánum megtestesítõje meg kellett, hogy tapasztalja, a tekintélyuralom, a diktatúra nem szeret az „óriások vállára állni”, sõt egyáltalán nem szereti a szellem óriásait. SzentGyörgyi Szegedrõl így vallott: „A sors nekem sokkal többet juttatott: egy helyet polgártársaim szívében, akik engem szívükbe zártak, éppen úgy, mint ahogyan magam is már rég szívembe zártam ezt a várost”. – Szegednek megadatott, és élt a lehetõséggel, hogy egy óriás vállára álljon. Ezért nem szabad ma sem másként tennünk – mondta Botka László.
4 ● Szegedi Tükör
2013. október
A Pedagógusok Szakszervezetének szegedi titkára szerint káosz van a közoktatásban
Pap Jánosné: Nincs párbeszéd, csak ukáz hangsúlyozta a szegedi titkár.
Megfélemlítik a pedagógusokat
Szegeden is tiltakoztak a köznevelési törvény, a közoktatásban uralkodó állapotok ellen az Õszi nagytakarítás az oktatásban! címmel meghirdetett demonstráción. Káosz alakult ki a közoktatásban Pap Jánosné szerint. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szegedi titkára úgy véli, jelenlegi állapotában mûködésképtelen a rendszer. Pap Jánosné szerint a járási tankerület-vezetõk csak a postás szerepét töltik be. – A kormány augusztus végén nyújtotta be a nemzeti köznevelési törvény módosítását, amelynek a végrehajtási rendeletei csak szeptember elején, a tanév kezdetekor jelentek meg. A korábbi években az iskolaigazgatók már nyáron elkészítették a tantárgyfelosztást. Idén a végrehajtási rendelet kései megjelenése miatt ez nem így történt, ezért a pedagógusok nem tudtak felkészülni arra, hol, melyik osztályban tanítanak – magyarázta Pap Jánosné.
Mindenkit egy kalap alá vettek A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szegedi titkára szerint ilyen fejetlen-
ség, káosz még nem volt az iskolákban, legalábbis azóta biztosan nem, amióta õ a szakszervezet helyi vezetõje. Ennek pedig húsz éve. – Milyen dolog az, hogy az iskolaigazgatók – akiket az új rendszerben már nem is iskolaigazgatóknak, hanem intézményvezetõknek hívnak – szeptember közepén tudják meg, mi lesz iskolatitkárokkal, könyvtárosokkal, pedagógiai asszisztensekkel?! Az életbe lépett életpályamodell és az új bérfinanszírozás kapcsán többen is felkeresték Pap Jánosnét. – A pedagógusok között voltak, akik arról panaszkodtak, hogy csökkent az átsorolással a fizetésük. Ezzel megosztották a tantestületet, hiszen mindenkit egy kalap alá vettek, nem vették figyelembe a végzettséget és képzettséget. Kértük, hogy az új bérszámítás ne csak a pedagógusokra, hanem a nevelõ-oktató munkát segítõkre is terjedjen ki, hiszen az iskolában egymásra vannak utalva. Azt ígérték, hogy utóbbiak 2015-tõl kapnak béremelést. Erre viszont
nincs garancia. Már megfordult a fejemben, lehet, az volt a cél, hogy megoszszák az iskolákban dolgozókat – magyarázta a szakszervezeti titkár.
A tankerület-vezetõk csak postások Pap Jánosné elmondása szerint a kései törvénymódosítások és végrehajtási rendeletek miatt a pedagógusoknak nem volt elegendõ idejük arra, hogy átnézzék, tanulmányozzák a munkaszerzõdésüket, amelyeket az átsorolásból kifolyólag módosítottak. – Többen jelezték, nem volt egyeztetés az ügyben. Kész helyzet elé állították azt a pedagógust is, aki szeptemberben úgy kezdte a tanévet, hogy fizikát és matematikát fog tanítani, de kiderült, ez csak a munkája ötven százalékát teszi ki, a másik ötven százalék a szabadidõ-szervezõi tevékenység. A sietség amiatt volt, hogy szeptember 20-áig el kellett küldeni a módosított munkaszerzõdéseket Budapestre, a Klebelsberg Intézményfenntar-
tó Központba, hogy idõben el tudják végezni a bérszámfejtést. Azt ugyanis nem kockáztathatták, hogy októberben nem kapnak fizetést a tanárok, mert abból országos botrány lett volna – mondta Pap Jánosné. – Itt már nincs egyeztetés, párbeszéd, csak üzengetés és ukáz, hiszen az igazgatóknak nincs munkáltatói jogkörük. Korábban, ha felmerültek ilyen problémák, helyben megbeszélték, megoldották. Most viszont mindenki felfelé mutogat, és a járási tankerület-vezetõk is csak a postás szerepét töltik be. A szakszervezethez forduló pedagógusoknak azt javasoltuk, a módosított munkaszerzõdésükre írják rá, hogy „jogfenntartással”, és írják oda, mivel nem értenek egyet. A Pedagógusok Szakszervezete úgy véli, hogy a kormány megsértette a jogbiztonsághoz fûzõdõ alapjogot, hiszen nem hagyott kellõ idõt a felkészülésre. Emiatt – és a Nemzeti Pedagógus Kar kötelezõ tagsága miatt – a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult –
– A módosított munkaszerzõdés aláírásával automatikusan beléptették a tanárokat a Nemzeti Pedagógus Karba, amely még fel sem állt, s amely az Emberi Erõforrások Minisztériuma kinyújtott csápja lesz. A tervek szerint minden megyében lesz szervezete a Nemzeti Pedagógus Karnak. Azt nem tudjuk, hogyan vállalja fel ez a szervezet a pedagógusok érdekképviseletét, hogyan mond majd kritikát, ellenvéleményt. Vélhetõen sehogy, hiszen arra hozták létre, hogy gyengítse a szakszervezeteket, és a kormány koncepcióját képviselje. Arra „jó” ez a szervezet, hogy hûséges szolgává tegye a pedagógusokat, hiszen etikai kódexet akar kidolgozni arról, hogyan kell viselkedniük a Nemzeti Pedagógus Kar tagjainak. Aki nem tartja be a leírtakat, az ellen etikai eljárást folytathatnak le a nemzeti köznevelési törvény szerint. Hogy mi lesz a kódexben? Ezt még nem tudni, mint ahogy azt sem,
hogy milyen szankciók lesznek – mondta Pap Jánosné, aki szerint a pedagógusok már így sem mernek a nyilvánosság elõtt véleményt mondani. Szerinte az etikai kódexszel még inkább megfélemlítik a pedagógusokat, hiszen azt mondják, aki nem áll be a sorba, az ellen etikai eljárást kezdeményeznek. – Bevezetik a szakfelügyeleti rendszert is, amelyrõl szintén nem lehet még sokat tudni. Nem lehet tudni, milyen szempontok alapján minõsítik majd a pedagógusok teljesítményét, hiszen ezt még nem dolgozták ki. Hozzáteszem, szükség van szakfelügyelõre. Sajnálatos, hogy tíz évvel ezelõtt megszüntették ezt a rendszert. Kellett volna helyette valami más. A most tervezett új rendszertõl viszont félek – mondta Pap Jánosné, aki szerint a mindennapos testnevelés akár üdvözlendõ dolog is lehetne, ha megteremtenék hozzá a feltételeket. Szerinte ugyanez a helyzet az egész napos iskolával is, nincsenek meg a megfelelõ feltételek ahhoz, ami vonzóvá tehetné az elképzelést. Mindezekért azonban nem a pedagógusokat terheli a felelõsség.
Szegeden is söprögettek Közel százan söprögettek láthatósági mellényben október 5-én a Széchenyi téren. Így tiltakoztak a köznevelési törvény ellen. A közoktatásban uralkodó állapotok ellen tiltakozó demonstrációt a Facebookon szervezte a Hívatlanul Hálózat. Az Õszi nagytakarítás az oktatásban! elnevezésû akcióhoz több ezren csatlakoztak ezen a napon a fõvárosban és több vidéki városban. A részvevõk az iskolák központosítása, az esélyteremtõ, alternatív iskolák ellehetetlenítése, mindenfajta kirekesztés és szegregáció, a politikai, ideológiai megfontolások alapján kialakított központi tanterv, a tudós oktatók korai kényszernyugdíjazása és a felsõoktatás elsorvasztása, a szülõi és diákjogok korlátozása, valamint a hatástanulmányok és a szakma megkérdezése nélkül végrehajtott valamennyi átalakítás ellen tiltakoztak. A demonstrálók követelték a diákok rendõri felügyeletének azonnali megszüntetését, a hároméves kortól kötelezõ óvodáztatás felszámolását, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítását, a pedagógusok munkaterheinek értelmes szabályozását, a kierõszakolt és antidemokratikus pedagóguskar azonnali felszámolását, valamint az iskolai autonómia és a tanszabadság haladéktalan visszaállítását. Az egyik szervezõ, Szirmai Éva úgy nyilatkozott, rendet kell rakni egy olyan rendszerben, amely egyszerre gyerek-, tanár- és szülõellenes.
Október 31-éig írják össze a kutyákat Tilos közterületen alkoholt inni Vészesen közeledik a határidõ: október 31-éig jelenthetik be a szegedi ebtulajdonosok, ebtartók a kedvenceiket a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatain vagy kirendeltségein. Aki elmulasztja a bejelentést, büntetésre is számíthat. Május elején kezdõdött, és október 31-éig tart a törvény által elõírt ebösszeírás Szegeden. Az ebösszeírás önbevallásos módszerrel történik, ezért a formanyomtatvány beszerzése az ebtulajdonos vagy ebtartó kötelessége. A formanyomtatvány beszerezhetõ október 31-éig
folyamatosan a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatain (Szeged, Széchenyi tér 11.; Huszár utca 1., Adóiroda ügyfélszolgálat I. emelet), kirendeltségein (Kiskundorozsma, Negyvennyolcas utca 12.; Szõreg, Szerb utca 21.; Tápé, Honfoglalás utca 73.), továbbá letölthetõ az
önkormányzat honlapjáról (www.szegedvaros.hu). A háromoldalas ûrlapon az alapadatokon kívül többek között a kutyába ültetett mikrochip számát is meg kell adni. Több kutya esetén ebenként külön bejelentõlapot kell kitölteni, majd október 31-éig a polgármesteri hivatalhoz az ügyfélszolgálatokon, kirendeltségeken történõ személyes leadással vagy postai úton az Igazgatási és Építési Irodának címezve (6720 Szeged, Széchenyi tér 11.) visszajuttatni. A törvény értelmében a nyomtatvány beszerzése, kitöltése és annak visszajuttatása a gazdák feladata.
Október elseje óta akár 150 ezer forintos büntetést is kaphat, aki közterületen fogyaszt alkoholt. Elfogadta a legutóbbi szegedi városi közgyûlésen a képviselõ-testület a közterület-használat rendjérõl szóló rendeletét, így október elsejétõl tilos szeszes italt fogyasztani Szeged közterületein, a közforgalmú jármûveken (minden helyi járatú autóbuszon, villamoson és trolibuszon), a lakóépületek kapualjaiban, lépcsõházaiban, valamint a beépítetlen, bárki által megközelíthetõ ingatlanokon. A tilalom nem terjed ki az üdülõkre és erdõkre, a mezõgaz-
dasági rendeltetésû területekre, strandfürdõkre, a közterület-használati engedéllyel rendelkezõ vendéglátóegységek teraszaira, kitelepüléseire nyitvatartási idõben, valamint a közterületen engedélyezett ünnepi és alkalmi rendezvényekre a rendezvény engedélyezett ideje alatt, továbbá az év utolsó és elsõ napjára. Korábban, tíz hónapig semmit sem tehettek Szegeden az utcán alkoholt fogyasztók ellen, mert ezt nem tiltotta jogszabály. A sürgõsséggel beterjesztett indítvány szerint „a lényegében már követhetetlen központi jogszabályváltozások ko-
moly nehézséget okoztak a helyi szabályozó szervek jogalkotó munkájában”. Most elfogadták a rendeletet, amelytõl a közterületek, a lakókörnyezet tisztábbá, rendezettebbé válása és a rongálások megelõzése is várható. A szabályozás alapján a tiltott helyen italozóra 5000-tõl 50 ezer forintig terjedõ helyszíni bírságot szabhat ki a közterület-felügyelõ és a rendõr, vagy szabálysértési feljelentést tehet, amely során a bírság mértéke akár 150 ezer forint is lehet. A szabálysértési eljárást a megyei kormányhivatal járási hivatala folytatja le.
2013. október
Szegedi Tükör ● 5
A közvilágítás korszerûsítése és az Odessza lakótelep rehabilitációja is szerepel 2020-ig a programban
Kiemelt szegedi projektek: a jövõ Tíz kiemelt jelentõségû szegedi projektet szeretne megvalósítani a város a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban. A beruházások összértéke közel 60 milliárd forint. Szerepel ebben a déli Tisza-híd és két tudáspark megépítése, valamint a közvilágítás korszerûsítése és az Odessza lakótelep rehabilitációja. Elfogadta a szegedi közgyûlés azokat a nagy és kiemelt jelentõségû projekteket, amelyek megvalósítását prioritásnak tekinti a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság 1025 milliárd euró, azaz mintegy 300 ezer milliárd forint pénzügyi keretet állapított meg az EU új, 2014 és 2020 közötti költségvetési idõszakára. Az összeg nagy részét a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, valamint a versenyképesség javítására, innovációra és környezetvédelemre kívánják fordítani. A város fejlesztési tervei összhangban állnak az uniós célki-
tûzésekkel. Több olyan program is van, amelynek már elkezdõdött az elõkészítése. Az egyik projektben az öthalmi volt szovjet laktanya területén a lézerközpont megépítése mellett kialakítanának egy tudásvárost, mintegy 5 milliárd forintból. Fejlesztenék a Tisza belvárosi szakaszát is: a partfal-rekonstrukció mellett például sétautakat létesítenének, és gyalogoshidat építenének, valamint csökkentenék az alsó rakpart gépjármûforgalmát. A beruházás tervezett költsége 3,5-4 milliárd forint. A 11 milliárd forintból épülõ új, 265 ágyas klinikai központ
területén innovációs központokat és inkubátorházakat hoznának létre mintegy 3,5 milliárd forintból – science vagy biopolisz park jönne létre. Megépítenék a déli Tisza-hidat is, amelynek tervezett költsége 15-20 milliárd forint. Ez várhatóan térségi projektként valósulna meg. A szegedi elektromos tömegközlekedési nagyprojektben 13 új trolibusszal gazdagítják a jármûflottát. Ezeken felül a közforgalmú közlekedés fejlesztése érdekében további 30-40 trolibusz beszerzésére lenne szükség. A beruházás tervezett összköltsége mintegy 10 milliárd forint. Az Indóház tértõl keletre esõ területen építenék fel a helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvart. A Mars téren csak a helyi menetrend szerinti autóbuszok közlekednének. Az Indóház téri
Mintegy 2 milliárd forintból rehabilitálnák a város legrégebbi lakótelepét, az Odesszát.
Az öthalmi volt szovjet laktanya területén lõszermentesítéssel kezdõdött a munka. úgynevezett intermodális központ egy helyre összpontosítaná a vasúti, a helyközi és távolsági buszközlekedést. Ez mintegy 3,5 milliárd forintból valósulhatna meg. Az önkormányzat korszerûsítené Szegeden a teljes közvilágítási rendszert. A LED-es technológiára való áttéréssel egy idõben a város szeretné az eddigi közvilágítási naptár szerinti elszámolás kiváltását a mérésen alapuló elszámolással. A beruházás várható költsége 1,5-2,7 milliárd forint. Egy másik projektben elsõsorban geotermikusenergia felhasználásával fejlesztenék a városi távhõszolgáltató rendszert. Rehabilitálnák a város legrégebbi lakótelepét, az Odesszát, mintegy 2 milliárdból. Felújítanák a városrészben a közmûveket, a járdákat és utakat, valamint a játszótereket és zöldfelületeket, de foglalkozást javító programokat is indítanának. Végrehajtanák a Széchenyi tér környezetszépészeti revitalizációját, va-
gyis felújítanák a tér burkolatát, utcabútorait és növényállományát – 2,5 milliárd forintból. Régi óhajt
teljesítene a gyálai Holt-Tisza rehabilitációja is, amelynek koncepció-terveit már elkészíttette a város.
Tartaléklistára került rókusi biomassza-erõmû 1,6 milliárd forintos uniós támogatást kapott a Szegedi Tudományegyetem a geotermikus fûtési rendszerének kiépítésére. Az SZTE a mintegy 3 milliárd forintba kerülõ, termálhõre alapuló hõenergia beruházását a szegedi városvezetés is követendõ példának tartja. Ez mintegy 30 százalék hõdíj-megtakarítást jelent majd az egyetemnek. A nagy vitákat kiváltott, több ezer szegedi által elutasított, csak Bohács Zsolt és a Fidesz–Jobbik közgyûlési többség által támogatott, Rókusra tervezett biomassza-erõmû, valamint a termálvíz használati meleg vízként történõ hasznosítására tervezett termálkútfúrási projekt viszont forráshiány miatt tartaléklistára került. E beruházás összköltsége 4,9 milliárd forint, amelynek közel felét szerette volna pályázaton elnyerni a beruházó Szenergott Kft. Botka László polgármester elmondta, nem lepte meg a döntés, hiszen a biomassza-erõmû ellen több ezer szegedi tiltakozott, és a kormánynak sem tetszett az ötlet. Emlékeztetett, Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium fideszes államtitkára azt mondta a parlamentben, se Szegeden, se sehol másutt az országban nem fogadják el a biomassza-erõmûvet. A polgármester nem érti, miért erõlködik Bohács Zsolt, országgyûlési képviselõ, a Fidesz közgyûlési frakcióvezetõje az ügyben.
Elsõ lett Szeged a napenergia hasznosításában Elsõ lett idén Szeged az Energiaklub napenergia felhasználását népszerûsítõ országos versenyén, a Napkorona Bajnokságon! A díjat nemrégiben vette át Szabó Sándor, a polgármesteri hivatal kabinetfõnöke Budapesten. A közüzemi költségek mérséklése érdekében egyre több önkormányzat keres alternatív energiákat, amelyek felhasználásával csökkenthetik kiadásaikat. A legnépszerûbb megújuló energiaforrások a napenergia, illetve a geotermikus energia. Mindkettõ felhasználására van példa Szegeden. A tervek szerint jövõ õsztõl indul el az a geotermikus fûtési rendszer, amellyel a Szegedi Tudományegyetem és az MTA szegedi épületeit fûtik. Az intézmény az új rendszerrel közel 80 millió forintot spórolhat. A szegedi oldalon lassan kész a beruházás, a napokban Újszegeden is elindultak a munkálatok. A beruházás összér-
téke meghaladja a 3 milliárd forintot. Szabó Sándor, a szegedi polgármesteri hivatal kabinetfõnöke elmondta: az önkormányzat is számos olyan beruházást valósított meg, ahol az energetikai korszerûsítések keretében kiváltotta a hagyományos energiaforrásokat. A kiskundorozsmai Tas utcai bölcsõdébe napkollektorokat szereltek fel, de ugyancsak napelemek biztosítják az energiát az újonnan épült Szent-Györgyi Albert Agórában is. Itt ráadásul a látogatók meg is tekinthetik a rendszer mûködését, és így népszerûsítik az alternatív energiaforrások felhasználását. Emellett számos más intézményben – a Tisza-parti Általános Iskolá-
ban, a Petõfi Sándor sugárúti bölcsõdében és a Szegedi Nemzeti Színházban – valósult meg olyan beruházás, amely következtében jelentõsen csökken az energiafelhasználás. Szegeden számos épületen található már napelem vagy napkollektor. Ezek közül is kiemelkedik az egyetem 24 épületén felállított 2754 darab napelem, amelyek összteljesítménye 660 kW, de ezen kívül is több önkormányzati épület hõ-, illetve villamosenergia-ellátását fedezik napenergiával. Közel 94 kW napelem és 1400 négyzetméter napkollektor üzemel bölcsõdék, általános iskolák, egy idõsek otthona, a fegyház és a kórház tetején. Ezeknek a beruházásoknak köszönhetõen nyerte el idén Szeged a Napkorona Bajnokságon az elsõ helyezést az 50 ezer fõ feletti települések kategóriában.
Napkorona-bajnok település lett Szeged. A díjat Szabó Sándor, a polgármesteri hivatal kabinetfõnöke vette át.
6 ● Szegedi Tükör
2013. október
Köszöntötték az idõseket a kisszínházban
Vidámság a hosszú élet titka Kiss Péter elmondta, 52 év házasságot nem is lehet másként, mint vidáman végigélni. Ennek a titka a szeretet és az õszinteség, valamint egymás tisztelete. A klub 1982-ben alakult, azóta szerveznek közös programokat. 2000 óta egyesületként mûködnek, azóta szervezi Kiss Péter a vidám nyugdíjas házasok programjait. Közel száz tagjuk van, versmondástól a kirándulásig, a közös fõzésekig és zenés táncestekig mindennel foglalatoskod-
Oklevelet kaptak
Kitüntetett nyugdíjasok a kisszínház színpadán. Tizenkét elismerést adtak át a kisszínházban megrendezett idõsek világnapi ünnepségen, ahol Szabó Sándor, a polgármesteri kabinet vezetõje köszöntötte a szépkorúakat. Évek óta az idõsek világnapján rendezi meg az Idõsügyi Tanács és a Senior Center azt az ünnepséget, ahol elismeréseket adnak át a legaktívabb nyugdíjasklubtagoknak. Szabó Sándor kabinetfõnök köszöntõjében elmondta, fontos, hogy nagyrabecsülésünket, köszönetünket és tisztele-
tünket fejezzük ki azoknak, akik hosszú évek fáradságos munkája után megérdemelten töltik közöttünk a nyugdíjas éveiket. – Nekünk, fiatalabb generációnak ez a nap alkalmat ad arra, hogy ebben a rohanó világban egy kicsit megálljunk, kifejezzük érzéseinket, és kimondjuk:
tartozunk önöknek. Tartozunk, és ezt a tartozásunkat leginkább akkor tudjuk leróni, ha ugyanúgy cselekszünk, ahogyan ezt önök tették velünk. Ezért ma igyekszünk kifejezni törõdésünket. Ilyen törõdésben részesíti önöket a szegedi Idõsügyi Tanács is, amely évek óta elismerésben részesíti a kiemelkedõ közösségi munkát végzõ tagjait. Ígérjük, így lesz ez a jövõben is – hangsúlyozta Szabó Sándor, aki kitüntetéseket
adott át a szépkorúaknak a szegedi klubélet területén végzett segítõ, támogató munkáért és az idõsek közösségi életének szervezésében nyújtott példamutató tevékenységért. A szegedi Idõsügyi Tanács által alapított Seniorok Kiválósága Emlékérem elismerésben részesült Csiszár Ferencné, a Jóbarátság Nyugdíjas Közhasznú Egyesület elnöke és Kiss Péter, a Nyugdíjas Vidám Házasok Egyesület elnöke.
Karaoke és harcsapaprikás Az Idõsügyi Tanács asztalainál az idei Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon ismét tetõfokára hágott a hangulat. A halaknak volt csak rossz dolguk a 740 fõsre duzzadt vidám közösségben. – Ez a hetedik alkalom, hogy kijöttünk az újszegedi Partfürdõre. Ezúttal 18 nyugdíjasklub fõzött, mintegy 740-en jöttünk össze – mondta Boros Gyula, az Idõsügyi Tanács titkára a 17. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon. A nyugdíjas közösséget délután látogattuk meg, éppen akkor, amikor a rendezvény többi helyszínén a legnagyobb csend uralkodott, mindenki akkorra lett túl a kiadós ebéden. A hangos zene a Senior Center felé vezetett, itt tapasztaltuk a legjobb hangulatot az egész halfesztiválon. Táncoló, éneklõ embereket lát-
tunk. A vendégek elmondták, nemrég még karaokéra ropták, azután az egyik nyugdíjas zenész szintetizátoron játszott. – Itt mindenki fiatal, nem tudom, miért mondják ránk, hogy nyugdíjas közösség – nevetett egy 76 éves férfi, miután leült szusszanni egy tányér harcsapaprikás mellé. Boros Gyula elmondta, saját kis fõzõbajnokságot szerveztek, ahol a 18 nyugdíjasklub mérte össze bográcsos tudományát. Mi a második helyezést elért Szegedi Bajtárs Klub fõzetét kóstoltuk meg, igyekeznünk kellett, a finom falatok ha-
mar elfogytak Törökné Marika bográcsából. – Minden évben jövök, nagyon szeretek fõzni. Harmadszorra töltöm újra a bográcsot, 100 fogyasztó emberrel számoltam – mondta a csapat fõszakácsa. Hozzátette, minden esztendõben készülni kell tartalékkal, mert a barátai nagyon szeretik a fõztjét, nemcsak a halfesztiválon, más alkalmakkor is készít bográcsban fõtt ételeket. Törökné Marika elárulta stábunknak a jó halászlé titkát. – A titok az, hogy nincs titok. Nem kell túlvariálni, egyszerû alaplé és halszeletek. Mindent a hagyományos szegedi recept alapján kell készíteni, jó alapanyagokkal. Ha ezt betartjuk, akkor nem lehet gond.
Senior Center: óriási volt a hangulat a halfesztiválon.
nak. Természetes, hogy közösen járnak a házaspárok a csütörtöki összejövetelekre a Petõfitelepi Mûvelõdési Házba, ahová nagy szeretettel várnak új klubtagokat is. Mert – ahogy Kiss Péter fogalmazott – a vidámság nemcsak a hoszszú házasság, de a hosszú élet titka is. Az idõsek világnapjára rendezett öszszejövetelt ünnepi gálamûsor zárta, amelyen a Szegedi Nemzeti Színház mûvészei operettmelódiákat adtak elõ.
Az elsõ díjat egyébként a Nyugdíjas Vidám Házasok Egyesülete fõzõkanalazta össze, a harmadikat pedig a Felsõvárosi Virágzó Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület. Polgármesteri különdíjban az Ezüst Évek Nyugdíjas Egyesület, a Szeged Kistérségi Társulás különdíjában pedig a Mentõ Dolgozók Nyugdíjas Egyesülete részesült. – Még sohasem jártam ezen a rendezvényen. Egyszer voltam eddig halfesztiválon, néhány évvel ezelõtt Baján – mondta Kovács Erzsébet, aki unokatestvérénél járt vendégségben, a szeptember eleji ünnepre érkezett Szegedre. A Senior Center egyik asztalánál életében elõször evett szegedi halászlevet. Elárulta, eddig csak bajait és balatonit kóstolt, de nyitott minden új ízre, szeretne minél több ételt megkóstolni, amíg még megteheti. A 76 éves aszszonynak nagyon ízlett a szegedi halászlé. A halászlén és a harcsapaprikáson kívül sült halat, haltepertõt is kóstolhattak az Idõsügyi Tanács tagjai és vendégeik. – Minden évben nagy öröm, hogy ilyen sokan jövünk össze. Ez nem csoda, hiszen 74 klubunk van, 12 ezer taggal. Rengeteg közös programot szervezünk, nagyon összetartó társaságról van szó. Nem véletlen, hogy a halfesztiválokon mindig itt a legjobb a hangulat az egész Partfürdõn, sok fiatal még ezt is tõlünk tanulja el – köszönt el nevetve Boros Gyula.
Elismerõ oklevelet kapott a közösségi munkájáért: Szvobodáné Piacsek Ilona Karolina elnök (Nosztalgia Népitánc Együttes), Tamási Imréné gazdasági ügyintézõ (Rendõrségi Nyugdíjasok Csongrád Megyei Egyesület), Hajnal Miklós klubtag (Szegedi Bajtársi Klub Közhasznú Szervezet), Bernáth Gáspárné gazdasági ügyintézõ (Szeged Megyei Jogú Város Nyugdíjas Egyesülete), Tóth László egyesületi tag (Postások Szegedi Nyugdíjas Egyesülete), Szabó Sándorné egyesületi tag (Tiszaparti Cukorbetegek Közhasznú Egyesülete), Keszõcze László egyesületi tag (Tápéi Török József Hagyományõrzõ Együttes), Molnár János egyesületi tag (Szõregi Nyugdíjas Egyesület), Biacsi Marietta egyesületi tag (Tápéi Török József Hagyományõrzõ Együttes), Horváth Ferenc egyesületi elnök (Mentõ Dolgozók Nyugdíjas Egyesülete).
Családi nap Felsõvároson
Az arcfestés volt a legnépszerûbb a gyerekek körében. Tizedik alkalommal rendezték meg szeptemberben a Felsõvárosi Napokat a Pille utcai játszótéren. Szentgyörgyi Pál, a lakóterület szocialista önkormányzati képviselõje a Szegedi Felsõvárosiak Civil Egyesületével karöltve várta a városrész lakóit egész napos, vidám családi kikapcsolódásra. A hagyományokhoz híven idén is egy képzõmûvészeti kiállítás megnyitójával kezdõdött a rendezvény, a Belvárosi Kamara Galériában Árnyas Koppány festõmûvész alkotásaiból nyílt tárlat A Sogne fjordtól a Tisza-partig címmel. Szombat délelõtt 10 órától a Pille utcai játszótéren ugrálóvárral, arcfestéssel, kézmûves-foglalkozásokkal, gyermekelõadással, vetélkedõkkel várták a felsõvárosiakat. Délután lovaglással csábították a legkisebbeket, akik megtekinthették az Óz, a csodák csodája címû mesejátékot is. A fiatalokat pedig zsákban futással, kötélhúzással, seprûfocival és lufifújó versennyel szórakoztatták. Idén is az ugrálóvár és az arcfestés volt a legnépszerûbb a gyerekek körében, de nagy sikert aratott a város kisvonata is, amellyel most bárki díjmentesen tehetett egy kört Szegeden. A rendezvény védnöke, Szentgyörgyi Pál, a városrész önkormányzati képviselõje elmondta, általában kétnapos rendezvényt szerveznek a Szegedi Felsõvárosiak Civil Egyesületével karöltve. – A városrészben tízezernél is többen laknak, a belváros, illetve a Tisza közelsége ideális programhelyszíneket biztosít az itt élõknek. Az elmúlt egy évtized során a rendezvénynek több helyszíne is volt, összegyûltek már a felsõvárosiak a híd alatt, a Tápai utca végén lévõ mezõn is, de a legideálisabb helyszínnek évek óta a Pille utcai játszótér számít, ahol több mint félezren szórakoznak a hagyományos családi napon – mondta a képviselõ.
2013. október
Szegedi Tükör ● 7
Örökös Mester címmel ismerik el a mûszaki dolgozók munkáját
Tizennégy bemutató a színházi évadban
Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház fõigazgatója az évadnyitón az új bemutatókról és arról is beszélt, hogy a kultúra „nem mezei virág”, hanem „üvegházi növény”. Elõször ítélték oda három mûszaki kollégának az Örökös Mester címet. Tizennégy bemutatót tûzött mûsorra a 2013–2014-es évadra a Szegedi Nemzeti Színház: három operát, egy klasszikus operettet, két balettet, hat színmûvet és két gyermekdarabot – sorolta a szeptemberi évadnyitó társulati ülés alkalmával a Szegedi Nemzeti Színházban Gyüdi Sándor fõigazgató. A premierek és a dátumok idõnként összefüggenek – mondta a direktor, hiszen a magyar dráma napjára idõzítették Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné címû vígjátékát, Verdi születésének kétszázadik évfordulóján játsszák a Simon Boccanegra címû operát, Bálint-napon mutatják be Hubay Miklós Õk tudják, mi a szerelem címû darabját, és a költészet napján Jacques Offenbach Hoff-
mann meséit. A színház a bemutatók mellett egy fesztivál rendezésében is részt vesz. Az évek óta nagy sikerrel futó Armel Nemzetközi Operaverseny és Fesztiválnak idén is egyik helyszíne a Tisza-parti teátrum. Mi újat hoz a nemzeti minõsítés? – ismételte meg korábbi kérdését, amelyre már tudja a választ. A színháznak az állammal kötött közszolgáltatási szerzõdés értelmében pluszfeladatai vannak: például õsbemutató írása és színpadra állítása, vendégjátékok határon túli magyar területeken, onnan produkciók meghívása és fesztiválrendezés. Az állam azonban nem ad több támogatást, mint eddig. Gyüdi Sándor hangsúlyozta: 2013-ban 51 millió forinttal kisebb a költségve-
60 millió plusz a színháznak A szegedi városi közgyûlés legutóbbi ülésén 60 millió forint plusztámogatást szavazott meg a színháznak. A közgyûlés támogatta Szentistványi István LMP-s képviselõ indítványát is. E szerint a színház vezetõinek olyan rendszert kell kidolgozniuk, amelyben a szegedi iskolások a mostaninál jóval nagyobb arányban látogathatják a teátrumot. Jelenleg a 20 fõnél nagyobb diákcsoportok esetén 20 százalékos kedvezmény jár. A képviselõ javaslata szerint ennél kisebb csoportoknál is nagyobb árkedvezményre, a rászoruló gyerekeknél pedig a térítésmentesség biztosítására lenne szükség.
Jelenet a Karnyóné címû vígjátékból. tés, mint két évvel ezelõtt. Ez az 1,2 milliárdos összköltségvetésnek csak négy százaléka, de több mint két premiert lehet belõle létrehozni. A Szeged városa által nyújtott támogatás nominális értékét tekintve nem változott annak ellenére, hogy az önkormányzat költségvetése a felénél is kevesebb, mint korábban. „Kultúrpolitikus ritkán kénytelen fájdalmasabb igazságot megállapítani annál, hogy az általános elszegényedés korszellemalkotó
tényezõvé vált, hiszen a kultúra – kivált magasabb és legmagasabb alakjaiban – mégiscsak üvegházi növény, nem mezei virág. Csak úgy virulhat, ha szeretettel ápolják, és arannyal öntözik” – idézte Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter egyik írását a direktor, majd a kollégáinak azt mondta: „magunkban bízhatunk”. Gyüdi szerint a társulat munkája értékes, társadalmilag hasznos, és ha jól dolgoznak, az nem marad észrevétlenül. Bodolay Géza, a drámai
Móra-ereklyék a múzeumban Újabb, eddig ismeretlen Móra-irat került a szegedi múzeum gyûjteményébe: a levélben Móra Ferenc, az akkori múzeumigazgató kér szabadságot Szeged akkori polgármesterétõl, Somogyi Szilvesztertõl súlyosbodó betegsége miatt. A levelet és egy másik Móra-ereklyét, egy dedikált kötetet – amelyet az író volt tanárának, Mihalovits Alajosnak ajándékozott – a Móra Ferenc Múzeumban nézhetik meg az érdeklõdõk október 12-én, a múzeumok éjszakáján. Móra Ferenc (1879–1934) egyetemista korától fogva gyakran betegeskedett: többször járt külföldi szanatóriumokban, többek között Olaszországban és a mai Horvátországban is. Aktuális regényeit is gyakran írta ezeken a helyszíneken. Élete utolsó éveiben rohamosan romlott az egészségi állapota, halála elõtt egy hónappal így írt idõskori szerelmének, Kalmár Ilonának: „Igazán csak a haldoklásomnak élek”. Noha végig bizakodott a gyógyulásban, végül hasnyálmirigyrákban hunyt el. Ekkor azonban még maga Móra sem volt tudatában pontos betegségének,
Móra Ferenc levele, amelyben négy hét szabadságot kér Szeged akkori polgármesterérõl, Somogyi Szilvesztertõl. mivel romló állapotát orvosai sokáig epekõre fogták. A szegedi múzeumba nemrégiben bekerült iratok a Móra utolsó éveit megnehezítõ betegség dokumentu-
mai. Az akkor múzeumigazgatóként dolgozó Móra Ferencnek orvosa 4-6 hétnyi „klimatikus gyógykezelést” írt elõ, amelyrõl igazolást is kiállított. Az író azonban
csak 4 hétnyi szabadságot kért az akkori polgármestertõl, Somogyi Szilvesztertõl, ugyanis bízott mihamarabbi gyógyulásában. Ahogy Móra Ferenc a levélben fogalmaz: „Ebben a fölvetésben, hogy az idõ enyhülésére itthon is helyreáll az egészségem, nem akartam szabadságot kérni, mivel azonban állapotom ahelyett, hogy javulna, egyre rosszabb lesz, tisztelettel arra kell kérnem méltóságodat, hogy egészségem helyreállítására uram négyheti szabadságot engedélyezni (…) méltóztassék”. Az 1927. március 24-én kelt levél és a március 7-én kiállított orvosi igazolás nemrégiben bekerült a Móra Ferenc Múzeum gyûjteményébe. A szegedi múzeum az értékes levél mellett egy másik Móra-ereklyével is gyarapodott, egy dedikált Móra-kötetet adott át a múzeumnak a nyáron elõkerült kéziratok adományozója. A könyvet volt tanárának, Mihalovits Alajosnak ajándékozta az író. A múzeum tájékoztatása szerint a Móra-levelet és a dedikált kötetet egy kamarakiállításon, vitrinbe helyezve láthatja a nagyközönség október 12-én, a múzeumok õszi éjszakáján.
Örökös Mesterek Gyüdi Sándor fõigazgató emléklappal búcsúzott a dupla ellátás tilalma miatt távozó hét idõsebb munkatársától, és bejelentette: útjára indítják a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Mestere címet, amellyel a mûszaki kollégák munkáját ismerik el. A direktor Eperjesi Ferencné öltöztetõt, Nagy Mihály lakatost és Várszegi Ottó színpadmestert tüntette ki elsõ alkalommal az Örökös Mester díjjal. tagozat vezetõje hangsúlyozta, a színház legnagyobb felelõssége az, hogy mit mutat be a fiatal generá-
ciónak, hiszen számukra az lesz életük meghatározó színházi élménye, amit most látnak.
Doyenek és fiatalok
Október 18-án ünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amely 2002-ben civil kezdeményezésként kezdõdött. A rendezvénysorozat látogatottsága és kiállítóinak száma évrõl évre nõ. A hagyományteremtõ szándékkal indított, ma már egy héten át tartó mûvészeti fesztivál napjainkra a hazai kortárs festészet méltó seregszemléje lett. Idén 300 mûvész kétezernél is több képe lesz lát-
ható országszerte. Október 20-án Szegeden, a Reök-palotában, a Magyar Festészet Napja egyik kiemelt rendezvényén a hazai alkotók 70 év feletti tagjai és a fiatal, 35 év alatti generáció mûvészetét ismerhetik meg az érdeklõdõk. Életmûdíjat kap a Magyar Festészet Napja Alapítvány festõmûvészei közül egy doyen, és Maticska-díjat kap egy különleges, fiatal tehetség.
Marseille-rõl Szegeden
Marseille, egy másik nézõpont címmel látható Zimonyi Máté fotókiállítása október 18-áig a Reök-palotában. A fotók Marseille-t, Európa jelenlegi kulturális fõvárosát és környékét mutatják be. Zimonyi Máté, aki egy évet élt Marseille-ben, képekbe foglalta a francia város és környékének hangulatát. Alkotásai a húszas években Franciaországba emigrált magyar fotómûvészek – André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy László, Klein Rosa és Landau Erzsi – klasszikus kliséire rímelnek. Õk inspirálták, elõttük tiszteleg a munkáival.
8 ● Szegedi Tükör
2013. október
A polgármesteri hivatal köztisztviselõi nyerték meg a megyei jogú városok sporttalálkozóját
Szegedre került a vándorserleg
Szeged nyerte meg a megyei jogú városok sporttalálkozóját. A 11. alkalommal megrendezett kupán Szegedet 16 köztisztviselõbõl álló csapat képviselte Varga Ágnes vezetésével. A Tisza-parti város köztisztviselõi a versenyszámok összesített eredménye alapján hozták el a vándorserleget Debrecenbõl. Debrecen adott otthont nemrégiben a megyei jogú városok sporttalálkozójának, amelyet immáron 11. alkalommal rendeztek meg. Tizenkilenc megyei jogú városból közel 400 hivatali dolgozó ment el Debrecenbe, hogy megmutassa, mit tud, és persze közben jókat beszélgessen a kollégákkal, akár szakmai ügyekrõl is. Szegedet 16 köztisztviselõbõl álló csapat képviselte Va rg a Ágnes vezetésével. A sporttalálkozó célja: a megyei jogú városok közötti sportbaráti kapcsolatok ápolása, a közösségi összetartozás erõsítése, valamint a sport és az egészséges életmód népszerûsítése. A csapatok betyáröttusában, vízi vetélkedõn, minifociban, harci íjászatban, streetballban és kötélhúzásban mérték össze erejüket és ügyességüket. A betyáröttusában egyebek mellett szalmabálán elhelyezett köcsögöt kellett leütniük a játékosoknak a
bála tetejérõl karikás ostorral, de volt hordógurítás is akadálypályán. Itt a csapatok tagjainak egyenként kellett elgurítaniuk egy hordót az akadálypályán a megfelelõ helyre. Nehezítésképpen a játékosoknak békatalpat kellett viselniük. A végsõ csapatsorrendet az egyes versenyszámok helyezési számainak összesített eredménye alapján állapították meg. Ez alapján Szeged nyerte meg a kupát. Második lett Kecskemét, a harmadik helyen pedig Veszprém végzett. Hódmezõvásárhely köztisztviselõi csapata – amelyet hosszabbításban gyõzött le Szeged minifociban – a 16. helyen végzett. A szegedi köztisztviselõk már korábban is szépen szerepeltek a megyei jogú városok sporttalálkozóin. Tavaly harmadik helyen végeztek Kecskeméten a vetélkedõn, elõtte, 2006-ban pedig megnyerték Békéscsabán a kupát. A Debrecenben nyert vándorserleget egy évig õrizhe-
A gyõztes szegedi csapat. ti Szeged. Emellett a szegediek rendezhetnék meg jövõre a megyei jogú városok sporttalálkozóját. Azért a feltételes mód, mert mivel
már egyszer elnyerték a kupát, és 2007-ben Szeged adott otthont a rendezvénynek, így a szegediek most „lemondtak” a jövõ
évi rendezés jogáról, hogy más város – ahol eddig még nem szerveztek hasonló versenyt – is kivehesse részét a házigazda szerepé-
MERI sportnap
Az utánpótlás-válogatott Jansik Szilárd és Sánta Dániel az A-Híd Szegedet erõsíti
Két nagy tehetség, egy sors
Az A-Híd Szeged férfi vízilabdacsapata nyáron két tehetséges magyar játékost is igazolt. A korosztályuk legnagyobb tehetségei közé tartozó Sánta Dániel és – már a felnõttválogatottban is bemutatkozott – Jansik Szilárd is vallja: pályafutásuk szempontjából a legjobb döntést hozták, amikor a Tisza-partra tették át székhelyüket, ahol jó barátokként egy albérletben is élnek. Már tíz éve egymással és egymás ellen játszanak, pedig egyikük sem töltötte be a huszadik életévét. Az A-Híd Szeged két nyári igazolása, Jansik Szilárd és Sánta Dániel jól ismerik egymást, ellenfélként a KSI és a Ferencváros színeiben csaptak össze egymással, míg a korosztályos válogatottakban mindig a ranglétra azonos fokán álltak. Ketten együtt tehetséges duót alkotnak, akik jó barátokként is segíthetik egymás fejlõdését, a kétszeres kupagyõztes ezért is szerzõdtette õket. Sorsuk még szabadidejükben is összefonódik, hiszen a nemzetközi utánpótlástornákon mindig szobatársak, és Szegeden is egy albérletben laknak. Egyetemi tanulmányaikat is egyszerre és ugyanott kezdik, az SZTE GTK gazdálkodás és menedzsment szakán. Nem meglepõ, hogy a sorsuk inkább elõbb, mint
Sánta Dániel és Jansik Szilárd. utóbb egy csapatba terelte õket. – Nyáron épp a baráti társaságom körében hoztam szóba, mennyire örülnék egy szegedi szerzõdésnek, ha már a korosztályom ígéretes játékosai a többi magyar élcsapatba igazoltak. Aznap este írt nekem Vincze Balázs fia, Márk, hogy édesapja sokszor érdeklõ-
dik felõlem, egy-két hétre rá pedig a klub ajánlata is megérkezett – mesélte Sánta Dániel, aki augusztusban csak azért nem lehetett ott a junior világbajnokság magyar keretében, mert a posztján szereplõ, friss felnõtt vb-aranyérmes Bedõ Krisztián vállalta a szereplést. Jansik Szilárd ott volt a
keretben, gólerõs játékkal járult hozzá a negyedik hely megszerzéséhez. Új csapattársa, a szentesi származású Juhász Zsolt úgy jellemezte õt, mint az utóbbi néhány év egyik legnagyobb magyar tehetsége, így érthetõ, hogy a felnõttválogatottban három alkalommal szereplõ pólós iránt máshonnan is érdeklõdtek. – A Vasas, a Honvéd, a BVSC és a Debrecen is puhatolózott, az élvonalba feljutó KSI pedig marasztalt, de a tanulmányaim és a fejlõdésem szempontjából is Szeged tûnt a legjobb választásnak, nem is bántam meg a döntést. Nap mint nap olyan játékosokkal edzünk, akiket tévén keresztül csodáltunk, és most ennél nincs fontosabb. Figyelünk és tanulunk – mondta társa nevében is Szilárd, aki posztja miatt a legtöbb trükköt Szivós Mártontól lesi el, míg Dánielt Molnár Tamás látja el tanácsokkal. Mindketten hoztak egy-egy jó döntést gyerekkorukban, hiszen Dánielt akkori asztmás tünetei miatt úszni küldték, de õ inkább a labdás edzéseket látogatta, míg Szilárd a teniszhez is volt érzéke, de amikor választás elé állították, a vízilabda mellett tette le a voksát. A fiatal pólós fiúkat mindig féltjük, hiszen rajtuk múlik, hogy a tréningekre vagy a bulizásra fordítanak
bõl. Jövõre valószínûleg az idei bronzérmes, Veszprém ad majd otthont a megyei jogú városok sporttalálkozójának.
több energiát. A szegediek két titánját ez a veszély nem fenyegeti, az éjszakában ritkán találkozhatunk velük, ráadásul stabil párkapcsolattal büszkélkedhetnek. Szilárd barátnõje már három éve az a Kelemen Henrietta, aki tavaly a Miss Hungary címet is elnyerte a legnagyobb hazai szépségversenyen. Sánta Dániel „szakmán belül” választott magának párt: több mint két éve együtt van Illés Annával, aki a felnõttválogatottal a barcelonai világbajnokságon bronzérmet szerzett. Visszatérve a sportra: mindketten hangsúlyozták, hogy korábbi együtteseikben a legfontosabb játékosok közé tartoztak, itt viszont kaptak egy új ranglétrát, amelyet fokozatosan meg kell mászniuk. Mindezt nem bánják, sõt örülnek a vízhordó és a labdaszedõ szerepköröknek is, hiszen példaképeik között szerepelnek.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Magyar Paralimpiai Bizottság a nagy sikerû MERI sportnapok mintájára idén õszszel több nagyvárosban is „sportkóstolgatót” szervez a mozgáskorlátozottaknak, hogy megismerhessék a régiójukban elérhetõ sportolási lehetõségeket, és kedvet kapjanak a rendszeres sportoláshoz. Szegeden október 19-én a Hattyas sori egyetemi sportközpontban tartják a MERI sportnapot. Az ötlet Dani Gyöngyitõl, az ötszörös ezüstérmes paralimpikon vívótól származik, aki hat éve indította útjára a programot. Eddig csak a fõvárosban volt mozgássérült sportnap. A szegedi rendezvényen lesz ülõröplabda, bocsa, asztalitenisz, hajtányosok, vívás, íjászat, tenisz, kutyás bemutató, kajak-kenu, és aznap Szegeden tartja edzését a magyar kerekes székes rögbiválogatott is.
Hírek a városról, a polgármesterrõl még: www.szeged.hu; www.szegedvaros.hu; a Facebookon: www.facebook.com/drbotkalaszlo
SZERKESZTI A SZERKESZTÕ BIZOTTSÁG. KIADJA A LAPCOM KFT. DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓ KIADÓIGAZGATÓ: KÓTI ZOLTÁN ALAPÍTÓ: SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ISSN: 1589-4282
