A TARTALOMBÓL: Nagy nyitottságot tapasztaltunk Miért járjunk kirándulni? Új játszótérről álmodtunk Siker a métabajnokságon

KE RT VÁROS I

Krónika Az Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánia lapja XXI. évfolyam 4. szám  2016. április

A TARTALOMBÓL: Nagy nyitottságot tapasztaltunk | Miért járjunk kirándulni? | Új játszótérről álmodtunk | Siker a métabajnokságon

Megjelenik, aki mindig velünk van A húsvéti időben számtalanszor halljuk a szentmisében az olvasmányokon, szentleckéken és evangéliumokon keresztül, hogy milyen módon van jelen Isten az ember életében. Hálásak lehetünk, ha már mi magunk is átéltünk az Úr közelségét akár a mindennapjainkban vagy valamely ünnep kapcsán. Egyházunknak és a szentségeknek köszönhetően még különlegesebb módon lehet tapasztalatunk az Istenélményről, ami a miénk, és senki nem veheti el tőlünk. Egyegy ilyen tapasztalat gazdagít, bátorít, gyógyít, bizalmat ad nekünk, és örömmel mondhatjuk el: „láttuk az Urat”! Ugyanakkor boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek benne. Hogy kinek mennyire mély és személyes a hite, annak sok ös�szetevője van. Talán jó azon is elgondolkoznunk, mire irányul a meghívás, amit mindannyian érzünk, ha mélyen magunkba tekintünk. „Igaz” keresztényként nem állhatunk meg a megelégedésnél, ami a vasárnapi templomba járásunkból fakadhat. Mindig mélyebbre hív az Úr. Nemes Ödön jezsuita szerint a keresztény spiritualitás arra irányul, hogy komolyan vegyük Jézus követésére szóló meghívásunkat. Ugyanakkor fontos lenne megtanulni egyedül, másokkal és másokért imád-

kozni. És még egy fontos mondat, amin mindannyian elgondolkodhatunk: mennyire törekszem arra, hogy szeressem és szolgáljam az Istent? Néha úgy gondoljuk, előnyben vagyunk az apostolokkal szemben, akik keményen küzdöttek Jézus halálának és feltámadásának tényével. Pedig Mesterük eléggé egyértelműen fogalmazott a jövőt illetően, de ők még nem láttak tisztán. Az Úr mennybemenetele pedig kezdeteben nem segített ezen. Nem igazán tudták, mi lesz velük. Egész biztos a bizonytalan jövőkép… Viszont az ígéret beteljesedett és beteljesedik. Hiszünk-e az Ő ígéreteiben? Nekünk is ad ígéreteket a szentségek által. Nekünk is elküldi és elküldte a Szentlelket. Pünkösdhöz közeledve ezen is gondolkozzunk el: nekünk milyen kapcsolatunk van a harmadik isteni személlyel? Mennyire szoktuk őt megszólítani? Együtt dolgozunk-e vele, mikor indít minket a jóra? Az Úr elküldte a Vigasztalót, aki erőt ad és bátorít. Hamarosan a bérmálkozásra készülők különleges módon találkozhatnak vele. Imádkozzunk a készületért, a Vele való találkozásért, aki minden pillanatban vágyik a „közös munkára és szolgálatra”! István atya 2016. április

KERTVÁROSI

Krónika

1

FŐSZERKESZTŐI JEGYZET

Küldetésünk van! Amikor feltámadása után Jézus megjelenik a ta- gyakorlására hív. A lehelés az isteni Gondviselést jenítványoknak, küldetést ad nekik: „Vegyétek a lenti, azt a szeretetet, amellyel terelgeti az embert, s Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bo- amely nem hagyja magára a rettegő tanítványokat csánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben és minket sem. marad.” Pünkösd a Szentlélek kiáradásának az ünnepe, A küldetés egyben felelősség is. Utak között kell ajándékaiban való részesedés lehetősége nyitottá választanunk. De nem egyedül kell meghoznunk vált az ember számára. Azonban a lehetőség, ha a döntéseinket – pont ehhez küldi a Szentlelket, nem teljesedik be, pusztán fikció marad. A beteljeaki majd megvilágosít, és segít észrevenni körü- sedés rajtunk múlik, s a kérdés csupán az, hogy átlöttünk a szükséget. Mindannyian arra vagyunk engedjük-e életünk kormányzását a Gondviselőnek. hívva, hogy szolgáljunk, ki-ki a maga helyén. Ez Ez nem kényszer, tehát a szabad beleegyezés a mi a szolgálat azonban nem mentes a nehézségektől. feladatunk. De alázatot követel, mely az embernél Jézus, mielőtt a küldetést kifejtette volna a tanítvá- nagyobb jóhoz, az irgalmas Istenhez való odafornyoknak, rájuk lehelt. Ez ugyanaz a lehelés, amely dulás jele. Ő nem követel és nem erőszakoskodik, Mózes első könyvében, az ember megteremtése csupán zörget lelkünk ajtaján, kis jeleket ad, meután is megtörténik, s mely az életet jelenti. Akkor lyeket észre kell vennünk, s nyitottá kell válnunk, kezdődött a valódi élet, amikor megértették az ös�- hogy mint süvítő szél kifújhassa belőlünk az emberi szefüggéseket Jézus korábbi szavai között. Az életet gyengeség által lerakódott piszkot. A por ugyanis lehelte beléjük, melyben már meg tudják különböz- elfojtja azt a tüzet, mely bennünk lángol, ha igazán tetni az evilági, múló dolgokat a túlvilági, lényeges rábízzuk magunkat arra, aki küldetést ad nekünk: dolgoktól; viszont nincs különbség ember és ember „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok között, csupán testvér és felebarát létezik. Ezt Jézus tökéletes!” legfőbb parancsa mutatja, mely a szeretet tökéletes Vágvölgyi Gergely, Faragó András

Cikkeiket, beszámolóikat, verseiket, javaslataikat és észrevételeiket a [email protected] címre várjuk. Következő lapzártánk időpontja: május 15., vasárnap, 19.00.

Kunszery Gyula: Pünkösd És amikor elérkeztek a Pünkösdnek napjai, összegyűltek egy kis házban Krisztus első papjai. (Rongyos ruhák, kérges kezek, fésületlen üstökök: ily egyszerű proletárok a legelső püspökök.) És hirtelen lőn az égből mint egy sebes szélvihar, s betölté az egész házat 2

KERTVÁROSI

Krónika

2016. április

zengő-zúgó égi zaj. És eloszlott tüzes nyelvek lebegtek a szobában, s az isteni Szentlélekkel betelének mindnyájan. S akik eddig gyávák voltak, bátrak lettek hirtelen, s a tudatlan agyvelőkben kigyulladt az Értelem. S kik eddig a zsidón kívül nem tudtak más nyelveket,

minden nyelven hirdették már a krisztusi elveket. És kiket a sanda kétely oly gyorsan megrendite: ingadozó tamásoknak megszilárdult a Hite. Köztük eddig egyetértés alig-alig lehetett, s fellángolt most a szivükben az isteni Szeretet!

Húsvéti prédikáció Egy vidéki kisváros templomában a húsvét reggeli szentmisén történt. A templom plébánosa a szokott módon felment a szószékre prédikálni, ám ezúttal egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát is vitt magával, és letette a szószék párkányára. A zsúfolt templomban persze mindenki meglepődött. A hívek kíváncsian várták, mi fog most történni. Minden szem rászegeződött. A plébános lassan, méltóságteljesen kezdte el prédikációját: „Amikor tegnap végigmentem a főutcán, szembe jött velem egy fiúcska. Kezében lóbálta ezt a madárkalitkát. A kalitka alján három kis madár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől. Mikor ezt észrevettem, megállítottam a fiút és megkérdeztem: – Mit viszel magaddal, te fiú? – Csak ezt a három izét, akarom mondani, vacak kis madarat – felelte. – Aztán mit akarsz kezdeni velük? – kérdezősködtem. – Hazaviszem őket, és jól elszórakozom velük – válaszolta. – Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, és egymás közötti viadalra uszítom őket, meg ilyesmi. Élvezni fogom. – De előbb-utóbb beleunsz a játékba. Utána mit csinálsz velük? – Ó, dehogyis, van otthon két macskánk – mondta a fiú –, azok szeretik a madárhúst. Megetetem őket velük. Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam: – Fiam, mennyit kérsz a madarakért? – Ó, nem kellenek magának azok a madarak, Atya, hiszen azok csak vacak mezei madarak. Énekelni sem tudnak, és még csak nem is szépek. – Mennyit akarsz értük? – kérdeztem ismét. A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán kibökte az árat: száz forint. Kivettem a zsebemből a száz forintot, és odaadtam a gyereknek. A fiú erre letette a kalitkát a földre, és egy pillanat alatt eltűnt a pénzzel. Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat.”

Miután a plébános elmondta a kalitka történetét, egy kis csendet tartott, majd egy másik történetbe kezdett: „Egy nap a sátán épp az édenkertből jött ki, amikor összetalálkozott Jézussal. Büszkén eldicsekedett neki: – Végre az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Jó kis csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak majd ellenállni. Mind az enyémek lesznek! – Na és mit fogsz csinálni velük? – kérdezte Jézus. – Hát jól elszórakozom velük. Megtanítom őket, hogyan gyűlöljék és kínozzák egymást; és arra is, hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; hogyan házasodjanak és váljanak el egymástól; de arra is ráveszem őket, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel, és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni, ha feldühíthetem őket, és elhitethetem velük, hogy én nem is létezem – mondta a sátán. – Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból? – Megölöm őket! – felelte a sátán. – Mennyit kérsz értük? – érdeklődött Jézus. – Nem kellenek neked azok a mihaszna emberfajzatok! Nem jók azok semmire! Ha megveszed őket, csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. – Mennyit kérsz? – kérdezte újból Jézus. A Sátán végignézett Jézuson, és megvető gúnnyal, nevetve mondta: – A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet! Jézus így szólt: – Megegyeztünk! – aztán kifizette az árat…” Ezzel a plébános befejezte a prédikációját. Fogta a madárkalitkát, és leballagott a szószékről. Attól a húsvéti reggeltől kezdve minden más lett. A két példázat közül az első üzenete világos és egyértelmű: amennyiben módunkban áll és lehetőségünk van rá, tegyünk jót és mentsük meg az életet. A második példázatot illetően – éppen Jézus szemé2016. április

KERTVÁROSI

Krónika

3

lye miatt – gondban vagyok. A sátán diktálja a feltételeket? Ő szabja meg az emberiség váltságdíját? Megváltásunk szent titka egy egyszerű kereskedelmi ügylet volna csak? Én nem így gondolom. Ez a kép nemcsak túlontúl leegyszerűsített, de egyszerűen hamis is! Miért? Olvassuk el Jézus megkísértését a pusztában (Mt 4,1-11)! Jézus a sátán mindhárom kísértését visszautasítja. De legfőképpen a harmadik kísértés visszautasítása vág ide: „Végül egy igen magas hegyre vitte a sátán, és felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. „Ezt mind neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Jézus elutasította: „Távozz, sátán! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Erre otthagyta a sátán, és angyalok jöttek szolgálatára.” Vagyis Jézus semmiféle alkuba nem bocsátkozott a sátánnal. Sőt! Amikor a Getszemáni kertben vérrel verejtékezve halálosan gyötrődött, akkor is így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogyan én akarom, ha-

nem ahogyan te.” Jézus nem a saját, hanem a Men�nyei Atya akaratát teljesítette be! A teljesen pontos választ pedig a Jn 10,17–18-nál, a Jó Pásztor részben találjuk: „Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.” Vagyis teljesen hibás az a kép, mellyel a példázat zárul. Jézus nem a sátánnal kötött üzlet alapján váltott meg bennünket. Teljesen önként vállalta bűneinkért az engesztelő áldozatot, melyet az Atya elfogadott. A két példa tanulsága az, hogy fontos jól ismernünk a szentírási igéket és a bennük rejlő hittitkokat ahhoz, hogy az első hallásra jónak tűnő példázatban felismerjük a tévedést és az abból levonható esetlegesen hibás következtetést. Forgassuk buzgón Bibliánkat! Azaz „Tolle lege!” – „Vedd és olvasd!” Dr. Hollósy Ferenc

A Hold imája

4

Önmagamtól sötét vagyok, a felszínem hideg, az élet rám sok krátert ütött, azért olyan rideg.

Feladatom az, hogy arcod felém tartsam, s ha fényed rám ragyog, azt a világnak adjam.

Nem vesznek észre sokszor, én mégis ott vagyok, én kísérem azokat, akik mellettem nagyok.

Már tudom, hogy a nagyokra is rátörhet az éjjel, és ilyenkor kell segítenem a Tőled kapott fénnyel.

Sokszor előfordult már, hogy önálló akartam lenni, de akkor mindig körbevett a hatalmas semmi.

Fényed által mutatom a helyes irányt másnak, így lehetek eszköze az égi vándorlásnak.

Most már tudom, hogy nem önmagamnak élek, hanem azért, hogy másokat kísérjek.

Egész éjjel ott vagyok mikor küzdesz a bajjal, hűségesen kísérlek, míg eljön a hajnal.

Nem mutatok magamra, hisz nincs is mire, így rántanék másokat, a sötét semmibe.

Kérlek drága Istenem, áldj meg kegyelmeddel, hogy legyek akkor türelmes, ha felvirrad a a reggel.

KERTVÁROSI

Krónika

2016. április

Tudjak mindig örülni társaim fényének s csak akkor bukkanjak elő, ha engem arra kérnek. Add, kérlek, hogy fényed mindig befogadjam, és azt a világnak hűségesen adjam. Hogyha egyszer majdan az életemnek vége Karoljon át engem az Örök Isten fénye. Csernáth Zoltán, 2004. április 25.

CSALÁDRÓL CSALÁDRA

Nagy nyitottságot tapasztaltunk Interjúsorozatunkban ezúttal Esztert és Gergőt mutatjuk be, akik két gyermekükkel az újpesti fecskeházban élnek. Mint mondják, jelenleg „leve­ lező tagok”, de már alig várják, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolataikat a kertvárosi közösséggel. – Kedves Eszter, kérlek, beszélj kicsit magatok­ ról, a családodról! – Nagyné Bartha Eszter vagyok. A IX. kerületben nőttem fel, a Petőfi híd pesti hídfőjénél laktunk a szüleimmel. Három éve élünk itt Újpesten a „Fecskeházban”. Kettő gyermekünk van, az első kislányunk, Dorka most lesz két éves, a második, Brigi pedig másfél hónapos. Két éve vagyunk házasok Gergővel. Amikor idejöttünk Újpestre, nekem nagyon szokatlan volt, mert a belvárosból költöztem ide, és egy kicsit úgy éreztem magam, mintha vidéken élnék. Aztán eléggé hamar megszerettem ezt a csendet és a madárcsicsergést. Jó az, hogy van játszótér, ahová le lehet menni a gyerekekkel, és sokkal több zöld­öve­zet található itt. Most egy kicsit nehéz az életünk, mert a második baba miatt Dorka féltékeny, amit többször ki is fejez, de alapvetően próbálunk helytállni és jól érezzük magunkat. Az első babánkig a családsegítő szolgálatnál dolgoztam adósságkezelőként. – És hogyan csatlakoztatok a közösségünkhöz? – Először azért kezdtünk ide járni, mert amikor Dorka megszületett, nem tudtunk nagyobb utakat tenni, és ez volt a legközelebbi templom, ahová eljutottunk. Egy idő után kezdtünk megismerkedni az emberekkel, baba-mama klubba jártam. István atya, téged is megismertünk, így itt ragadtunk, és örülünk neki, hogy a közösségbe kerülhettünk. Jártunk az ifjú házasok csoportjába is. A szomszédaink, Dörnyei Kristófék is ide tartoznak, aminek szintén nagyon örülünk.

– Gergő, téged is kérlek, mutatkozz be pár mon­ dattal, és meséld el nekünk, hogy kerültél Újpest­ re, a kertvárosi közösségbe! – Nagy Gergelynek hívnak, Miskolcon születtem és ott is éltem nyolcéves koromig. Tízéves korom óta kisebb megszakításokkal Újpesten élek. Nem hívő családból származom. 2007-ben a városmisszió alkalmából a káposztásmegyeri templomot felkerestem, és ezt követően három évig katekumenként jártam a közösségbe. Aztán az élet elvitt Újpestről, de később, 2013-ban Eszterrel visszakerültünk, akkor ez a templom volt, amit megkerestünk. Innentől kezdve járunk ide. Közgazdász vagyok, de ennek nem tulajdonítok nagy jelentőséget. Most a fiatal házas csoport „levelezős tagjai” vagyunk. Eszter anyukájának betegsége és Brigitta érkezése miatt mostanában kevésbé tudtunk részt venni a közösség életében. Emellett fontos közös élmény volt számunkra a közösséggel a tavaly nyári családos tábori részvételünk. – Igen, tavaly együtt vol­ tunk a családos táborban, és már akkor sokan megismer­ hettük Dorka mosolyát, közvetlenségét, az ő élet­ vidám személyét. A tábor óta lassan eltelik egy év. Te hogyan látod gyermekeidet és a velük való kapcsolatodat? – Dorka a napokban lesz kétéves. Számomra az ő csecsemőkora hatalmas élményt jelentett. Nagyon megváltoztatott. Nagyon örülök, hogy az apja lehetek. Meglehetősen virgonc kis teremtés, aki nagyon szereti az emberek társaságát, sokkal jobban, mint én. – Akkor ebben nem rád ütött. – Ebben nem hasonlít rám, de Eszter sem annyira társaságkedvelő. Dorka fejlődését nagy öröm látni. Most már megköszön dolgokat, egyre több szót és mondatot mond ki. Az imádkozásban is látjuk a fejlődését. Keresztet vet – természetesen ezt még nem 2016. április

KERTVÁROSI

Krónika

5

a legszabályosabban –, közben még mondja is: Atyja, Fiú, Szentyélek. Brigi persze még sokkal kisebb, és még sokkal távolabb vagyok attól, hogy megismerjem őt. De azért úgy tűnik nekem, mintha a rózsafüzér imádsága megnyugtatja őt. – Brigit pár órája láttam, és nagy változást vet­ tem észre rajta. – Igen, Brigi most pénteken lesz hathetes, és olyan ruhát kell már ráadnunk, amit Dorka fél évesen hordott. Nagyon szépen fejlődik. – A ti lelki életetek fejlődésében mi segít? Ho­ gyan szoktatok imádkozni? – Lefekvéskor általában egy tized rózsafüzért szoktunk elmondani. Lezárjuk ezzel a napot, és az előttünk lévő éjszakát Isten kezébe helyezzük. Étkezés előtt imádkozunk még, és ha autóba ülünk, akkor vezetés előtt is mindig. – Az imádsághoz kapcsolódva kérlek, beszélj nekünk a nagy zarándoklatodról! – Amikor elkezdtem templomba járni, nagyon szép időszakot éltem meg. Egy-két havonta máriás kegyhelyekre jártam érdeklődésképpen. Eleinte kisebb gyalogos zarándoklatokat tettem meg. 2009-ben Bodajkra zarándokoltam a Mária-úton, ez 3-4 napig tartott. Később, 2010-ben szülővárosomból, Miskolcról Budapestre, szintén a Mária-úton. A  zarándoklat lényege, hogy közben Istenre figyeljünk. Azt tapasztaltam, hogy ezeken az utakon sokkal jobban tudok rá figyelni, mint a mindennapokban. A zarándoklat alatt nyitottabb voltam arra, hogy Istennek a hívását megtaláljam. Később, 2010 nyarán egy komolyabb életválságba kerültem, aminek kapcsán hívást éreztem: menjek el Medjugorjéba gyalog. Mit emeljek ki? Remélem, nem kell nagyon bemutatni ezt az úti célt. Az útban az volt a csodálatos, hogy egy bizonyos üres térben mennyire másképpen lehetett találkozni az Istennel. Körülbelül 50 kilométerre jártam a céltól, és egy kis kutyakölyköt találtam, egy-két hetes lehetett. Arra éreztem indíttatást, hogy elvigyem a következő faluba, akkor még marad esélye az életbemaradáshoz. A következő faluban megállított egy család a házuknál (ez nem ritka Hercegovinában), és elkezdtem velük beszélgetni. Kiderült, hogy ők tették ki ezt a kis állatot a semmi közepére, ő pedig most visszakerült az anyjához. Nekem mindebből az szűrődött le, hogy Isten minket személyesen szeret, és pontosan ismeri a mi szükségleteinket. – Minden nap vágyunk valamire, szükséget szenvedünk. Itt a közösségben is találkozunk a 6

KERTVÁROSI

Krónika

2016. április

szükségleteinkkel. Ti már voltatok tavaly a csalá­ dos táborban. Hogy éreztétek ott magatokat? – Mi úgy mentünk el a családos táborba, hogy szinte senkit nem ismertünk. Nagy befogadást és nyitottságot tapasztaltunk a közösség részéről. Dorka és mi is nagyon jól éreztük magunkat abban a közegben, amivel ott találkoztunk. Most, amikor hallottuk a hirdetést, nem volt kérdés számunkra, hogy megyünk-e. Ennek is köszönhetően már sokkal otthonosabbá vált az a templom, ahová járunk. Jobban tudunk már arcokat is nevekhez kötni. – Ezek szerint egyre jobban kötődtök a plébániá­ hoz. Ha több időtök lenne, akkor milyen téren kapcsolódnátok még ide? Van-e olyan szolgálat, amit szívesen vállalnátok? – A kórussal valamennyire szemezgetek, de hogy szép hangom van-e, azt a kórusvezető majd megmondja. Most olvastam a szemétszedésről és a kertészkedésről is. Szívesen csatlakoznék oda, ahol a kezem piszkos lehet, valamilyen fizikai munkában mindenképpen segítenék. – Köszönöm a beszélgetést, és továbbra is vá­ runk benneteket a közösségünkbe! István atya

ORGONÁS HANGVERSENY

az Újpest-Kertvárosi Szent István-templomban (1046 Budapest, Rákóczi tér 4–8.)

május 20-án pénteken az esti litánia után, kb. 18.30-tól. A műsorban fellépnek az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola tanárai, az iskola ifjúsági vonószenekara és kórusa, Petrován Mária orgonaművész és növendéke, Őri Gergely. Vendégművész: Ürmössy Imre operaénekes. Közreműködik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Cecília kórusa, vezényel Sillye Gergely. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Adományaikat szeretettel fogadjuk a Zeneiskola Alapítványa javára. WWW.ZENEDE.EU 2016_orgonas_koncert_a4.indd 1

2016. 04. 28. 0:20:07

Kertvárosi ministránsok Esztergomban 2016. április 23-án, szombat hajnalban útnak indultunk egy szerényebb, 10 fős csapattal, hogy részt vegyünk az Esztergomban megrendezett, egész egyházmegyére kiterjesztett ministránstalálkozón. A busz az Árpád hídtól indult. Odáig – nagy könnyebbségünkre – segítőkész szülők autóval vittek el minket. Esztergomban Kálmán Antal atya köszöntött minket egy rövid, a nap lelkületére hangoló előadással. Részt vettünk a bazilikában egy rövidnek nem mondható két és fél órás szentmisén. Ez­után, ahogy István atya az egyik prédikációjában is említette, a napunk többi részét a vetélkedő töltötte ki. Itt egy csapatba kerültünk a szentendreiekkel és a vízivá-

rosiakkal. Közös erővel, magabiztosan vettük az elénk állított akadályokat. Sokféle érdekes és ötletes állomás volt. Végezve a feladatokkal, útba ejtettünk egy cukrászdát, amit (utólag is köszönjük) István atya pénztárcája bánt. Talán mondhatjuk ezt a nap megkoronázásának. Hazafelé úton igazolta magát a mondás, miszerint sok jó ember kis helyen is elfér: körülbelül

hatvan emberrel többen utaztunk haza busszal, ugyanis akik egy nappal korábban mentek és ott aludtak, azok is velünk együtt jöttek vissza. Összességében egy kellemes hangulatú, igényesen szervezett szombati napot töltöttünk el – mondhatja szerintem mind a 400 ministráns, aki részt vett a találkozón. Ifj. Ferencz Gyula

Újpest-Kertvárosi Orgona Alapítvány Az Alapítványt plébániánk hozta létre annak érdekében, hogy templomunkban művészi kialakítású, klasszikus sípos orgona épüljön. Ez a cél 2006-ban megvalósult, ezek után az alapítvány fő tevékenysége az orgona karbantartása, orgonakoncertek szervezése és támogatása, valamint fiatal orgonistáknak gyakorlási lehetőség biztosítása. Az alapítvány tevékenységével hozzájárul nemcsak plébánia közösségének, de egész Újpest kulturális életének tartalmasabbá tételéhez. Az orgona a plébánián több évtizede működő Laudate kórus munkáját is nagyban segíti, koncertjeiket, szolgálatukat még értékesebbé téve. Az alapítvány feladata az orgona rendszeres karbantartási munkáinak megvalósítása, finanszírozása is, valamint a zenei élet fellendítésének támogatása. Az alapítvány szeretettel fogadja az anyagi hozzájárulásokat a fenti célok megvalósulása érdekében. Az alapítvány adószáma, amire a civil szervezeteknek adható 1%-nál hivatkozni lehet:

18090381-1-41 2016. április

KERTVÁROSI

Krónika

7

Miért járjunk kirándulni?

A kirándulás, a természetben való tartózkodás jótékony, stressz­oldó, hangulatjavító, pozitív egészségügyi hatásairól számos tanulmány született. Egyértelmű, hogy az embernek jót tesz, ha minél több időt tölt a szabadban, természetes környezetben. Aki maga is megtapasztalta ezt a hatást, az függővé válik, keresi az alkalmat, és „elvonási tünetei” lesznek, ha nem szabadulhat ki a zöldbe rendszeres időközönként. Azt talán kevesebben tudják, hogy az egyre elterjedtebb ülőmunka

miatt szinte népbetegséggé váló, gyakran a gerinc ágyéki szakaszán fellépő porckorongsérv legjobb tornája, karbantartója az egyenetlen talajon való járás, vagyis a kirándulás. A keresztény ember azonban egy másik, mélyebb megtapasztalást is átélhet a kirándulások alkalmával. Rácsodálkozhat a teremtő Isten alkotta világ szépségére és harmóniájára. Ráébredünk, hogy felelősségünk van a világ iránt, hogy „pásztoroknak” rendelt az Isten bennünket, akiknek nem leigázni, hanem

okosan művelni kell a ránk bízott világot. Egy harmadik, nem kevésbé fontos hozadék a közösség megélésének és megerősítésének a lehetősége. Ha csapatban megyünk, egymás mellé sodródunk az úton, beszélgetünk kicsit, megismerjük egymást, olyanokkal is szóba elegyedünk, akikkel a hétvégi találkozásokkor talán nem, megtudunk róluk ezt-azt. Legközelebb, ha látjuk egymást, már jó ismerősként köszönünk, és talán ott folytatjuk, ahol a kirándulás alkalmával abbahagytuk. Bízom benne, hogy a legutóbbi kirándulásunkon a Budai-hegységben is mindnyájan élményekben gazdagodtunk, örülünk, hogy senkit nem fújt le a szél a Nagy-Szénás tetejéről, bár nem sok kellett hozzá, és várunk mindenkit a következő alkalommal, régi és új természetjárókat egyaránt! Dalmadi Balázs, szervező

elkísérte első útján és követte Rómába is. Péter tanítványa volt, akinek tanítását evangéliumában tolmácsolta. Neki tulajdonítják az alexandriai egyház meg­alapítását. Istenünk, ki Szent Márkot arra választottad, hogy megírja evangéliumodat, kérünk, segíts, hogy közbenjárására híven járjunk Krisztus nyomában! Megemlékeztünk Sziénai Szent Katalin szűz és egyházta-

nítóról, Európa társvédőszentjéről is. Sienában született 1347ben. 15 éves korában belépett a Szent Domonkos harmadik rendbe. Az Isten és a felebarát iránti szeretettől égve a városok közötti békét és egyetértést megerősítette, a pápa jogait és szabadságát védelmezte, és a vallásos élet megújulását mozdította elő. Bölcs tanítással és lelkiséggel teli műveit tollba mondta. Rómá-

NYUGDÍJASOK

Három szentről Az április 25-i találkozónkat szokásunkhoz híven imával kezdtük. Április hónap minden vasárnapja Krisztus Urunk feltámadásának ünneplésével töltött el bennünket, emellett megemlékeztünk a hónap szentjeiről is. Röviden megemlékeztünk Szent Márk evangélistáról, akinek az ünnepe április 25. Barnabás unokatestvére, Pál apostolt 8

KERTVÁROSI

Krónika

2016. április

ban halt meg 1380. április 29-én. VI. Pál pápa 1970. október 4-én egyháztanítói címmel díszítette fel, II. János Pál pedig 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Istenünk, te Sziénai Szent Katalin szívében fellobbantottad az Istenszeretet tüzét, hogy szemlélje Krisztus Urunk szenvedését, és egyházad szolgálatára szentelje életét.

Közbenjárására add, hogy akik részesedünk Krisztus szenvedésében, mindörökre ujjongjunk dicsősége kinyilvánulásakor! Megemlékeztünk még Szent V. Piusz pápáról is, akinek az ünnepe április 30-án van. Az itáliai Alexandria közelében született 1504-ben. Domonkos szerzetes lett, teológiát tanított. Püspök és bíboros, majd 1566-ban Péter székére emelték. Az egyház megújulását – amelyet a tridenti zsinat megkezdett – előmozdította, a hit terjesztését elősegítette, és megújította az istentiszteletet. 1672. május 1-jén halt meg. Gondviselő Istenünk, te Szent V. Piusz pápát rendelted egyházad élére, hogy védelmezze a hitet és emelje az istentisztelet méltóságát. Közbenjárására add, hogy élő hittel és tevékeny szeretettel vegyünk részt titkaid ünneplésében!

Maradt még időnk a rövid beszélgetésre, egymás köszöntésére és filmvetítésre is. Rendszeresen részt veszünk önkéntesként a Karitász és a Mária Rádió munkájában is. Találkozónkat énekléssel és imával zártuk. A következő nyugdíjas találkozónk 2016. május 23-án lesz. Parizán Klári

Új játszótérről álmodtunk És ha már álom, úgy helyes, ha megpróbáljuk valóra váltani. Az intenzív igénybevételtől, no meg az idő vasfogától sajnos végleg elhasználódott játékok helyett új játszótér kialakítása fog hamarosan megkezdődni plébániánk kertjében. Ehhez az alapötletet a mellékelt kép fogja szolgáltatni. A játszótér fő része egy bárkát fog formázni, amihez különböző játékelemek fognak kapcsolódni, így lesz egy nagyobb és egy kisebb csúszda, hajókabin bujkáláshoz, mászóelemek, kosárhinta és egyéb huncutságok. A bárka oldalában egy új, lefedhető és árnyékolható homokozó is kialakításra kerül. A játszóteret közösségi erővel tervezzük kivitelezni, így csak az anyagköltséggel kell számolni.

Nagy szükség van azonban az összefogásra a közös cél megvalósítása érdekében. Ezért, ahogy István atya is hirdette, kérjük azokat a kedves testvéreket,

akiknek módjukban áll, hogy anyagilag is támogassák a játszótér megújítását. Isten fizesse meg! Csambalik László 2016. április

KERTVÁROSI

Krónika

9

SZERDAI HITTANOS KLUB

Kertvárosi siker a métabajnokságon Plébániánk eddig Szerdai Hittanos Klub néven futó 10-13 éves korosztálya április 23-án Szentjánosbogár Klubbá vált Kertvárosi Csuszkák néven. Nem akármilyen próbát álltak ki a gyerekek, részt vettek az Országos Szentjánosbogár Métabajnokságon, és ott a korosztályukban játszó 100 gyerekből a 3. helyet érték el. Csapatunk tagjai, akik részt vettek az országos bajnokságban: Dalmadi Ákos, Ferencz Kitti, Ferencz Mátyás, Gersei Enikő, Gersei Luca, Kemenes Villő, Sági Nóra, Szilvácsku Lilla, Szilvácsku Márton, Vincze Bánk, Vincze Borbála. Három korosztályban az I. kategória a Gyerekek, II. kategória a Laklik és a III. kategória a Nyuggerek csoportja volt, kb. 350 fő vett részt a bajnokságban a három korcsoportban összesen. Örömmel jelenthetem, hogy csapatunk hatalmas odaadással, kitartó küzdelemmel játszott végig minden egyes menetet. Minden csapattag megtett minden tőle telhetőt a győzelemért. Az elődöntőbe is eljutottunk, ahol egy erős cserkészcsapattal játszottunk, és csupán 4 ponttal (befutással) maradtunk le a döntőről. Tudni kell, hogy egy métamérkőzés keretében gyakran akár 40-50 pont is születik, a csapatok felkészültségétől függően. A harmadik helyért, azaz a bronzért zajló játékban egy ponttal nyertünk a 4. helyen végző Szent Erzsébet Klubbal szemben. Ez is 10

KERTVÁROSI

Krónika

2016. április

mutatja, hogy a csapat minden tagja keményen megküzdött 1-1 pontért is, tették ezt úgy, hogy a nehéz pillanatokban sem vesztek össze, és nem szidták egymást. Az újdonsült Szentjánosbogár Klubunk, a Kertvárosi Csuszkák közössége a kiadós métázás után egy gyönyörű szabadtéri szentmisén vett részt, amelyet Sajgó Szabolcs jezsuita mutatott be. A játék kiértékelését még a helyszínen megejtettük, majd egy könnyed fagyizással lazítottunk. Sajnáljuk, hogy csapatunk több tagja egyéb iskolai és családi prog-

ramok miatt nem tudott részt venni a remek programon. Köszönjük Gersei Katának a szállításban nyújtott segítséget. Összegezve fejlődési lehetőségeinket, felmerült az igényünk arra, hogy szurkolókat is vigyünk magunkkal. Az évközi munka mellett a szurkolók támogatására is szükségünk van, hogy jövőre a vándorserleget elhozhassuk. Sőt ajánljuk a lakli (14–18 évesek) és a nyugger (18 év fölött) korosztályoknak is az indulást, hogy akár mindhárom kupára esélyünk legyen! Játsszunk együtt mind! Szilvácsku Zsolt, klubvezető

Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánia május 8. | 10.00

Schubert G-dúr mise Kertesi Ingrid & Molnár András & Kováts Kolos + Műegyetemi Kórus & Laudate Kórus + Hubay Jenő Ifjúsági Zenekar Vezényel: Faragó András

A bérmálási misét bemutatja Snell György segédpüspök 2016. április

KERTVÁROSI

Krónika

11

Programnaptár MÁJUS







6., péntek: Elsőpéntek, szentmise 18 órakor. 7., szombat: Elsőszombat, 17.15-kor a Rózsafüzér Társulat titokcseréje. 8., vasárnap: Urunk menny­ bemenetelének ünnepe. 10 órakor ünnepi szentmise, bérmálás és Schubert-mise. 11., szerda: Boldog Salka­ házi Sára ünnepe. 15., vasárnap: Pünkösd­ vasárnap.

21., szombat: Nagymarosi ifjúsági találkozó. 22., vasárnap: Szentháromság vasárnapja. 19 órakor képviselő­ testületi gyűlés. 23., hétfő: Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú emléknapja. 24., kedd: Szűz Mária, keresztények segítsége emléknap. 28., szombat: Majális a plébánián, programok

Agapé MÁJUS

1.: Pénteki hittanosok 15.: Karitász 22.: Leendő elsőáldozók

JÚNIUS

délelőtt 10 órától este 9 óráig. 29., vasárnap: Úrnapja. Szentmise 10 órakor, utána ünnepi körmenet. Májusban minden nap 18 órakor litánia.

JÚNIUS

3., péntek: Jézus Szent Szívének ünnepe. Szentmise 18 órakor. 5., vasárnap: Évközi 10. vasárnap.

A SZENTMISÉK RENDJE: Hétfő, szerda, péntek: 7.00 Kedd, csütörtök, szombat:18.00 Vasárnap:  9.00 (gyerekmise),  11.00, 18.00 IRODAI ÓRÁK: hétfő, csütörtök: 16.00–18.00 kedd:9.00–11.00

5.: Laudate Kórus

Az idei nyáron is szeretettel várjuk a gyermekeket napközis táborainkba, melyek keretében számos izgalmas programon vehetnek részt. A tavalyi sikeren felbuzdulva idén két alkalommal is várjuk a gyerekeket: június 20–24. és július 11–16. között. A részvételi díj előre láthatóan 1000 forint/fő. Jelentkezni István atyánál lehet.

PLÉBÁNIÁNK ADATAI Cím: 1046 Budapest, Rákóczi tér 4–8. Telefonszám: +36 1 369 0393 Bankszámlaszám: CIB Bank 10700457-69099728-51100005 Honlap: ujpestkertvaros.hu Az Újpest–Kertvárosi Szent István Plébánia lapja. Megjelenik havonta 400 példányban. ■ Egyházi felelős és kiadó: Horváth István plébániai kormányzó ■ Honlap: www.ujpestkertvaros.hu ■ Kövessen minket a Facebook-on is! ■ Főszerkesztők: Faragó András és Vágvölgyi Gergely ■ Olvasószerkesztő: Tajti Róbert ■ Tipográfia: Valkóczi József ■ E-mail: [email protected]

12

KERTVÁROSI

Krónika

2016. április