2010. SZEPTEMBER
PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉTHAVONTA MEGJELENŐ INGYENES LAPJA
A tartalomból:
Hivatali hírek Nyári munkálatok az iskolában és az óvodában Megnyílt a Walter vendéglő Megalakult a PBTER Amikor a víz az úr Szakemberekkel a veszély elhárításáért
Mozaik A Közösségi Ház programjai Kéményellenőrzés szeptemberben és októberben Bottendorf 750 éves
Helyben vagyunk Perbáli Búcsú 2010
Négyszemközt Négy év mérlegen interjú Varga Lászlóval
Kalendárium Ismeretlen ismerősök 3. Visszaemlékezések Fotó: Keresztúri Anna
2 HIVATALI HÍREK
Nyári munkálatok az iskolában és az óvodában
Pénzügyes kerestetik - még mindig
Az idei nyár folyamán is történtek felújítások az iskolában. Az emeletes épületben megtörtént a csatornarákötés, a tervek szerint ősszel kezdődő közepes méretű beruházás előkészítéseként. Ennek során ebben az épületben – többek között – vizesblokk létesül majd. A nyári hónapokban az informatikaterem egy modernebb és nagyobb helységbe költözött, valamint egy tanterem festése és teljes bútorcseréje is megtörtént. Jelentős fejlemény, hogy a szünetben megújult még a tornaterem parkettája is a Perbálért Közalapítvány és a Champignon Union Kft. hozzájárulásával. Az óvodában - ez idő alatt - az épület egyik vizesblokkjának duguláselhárítása kapcsán egy kisebb burkolatcsere történt.
A Polgármesteri Hivatal továbbra is pénzügyi munkatársat keres, mivel a sokadszorra kiírt pályázatot ismét eredménytelennek kellett nyilvánítani. Már ugyan sokan jelentkeztek, de a hasonló méretű önkormányzatnál, hasonlóan összetett és önálló munkavégzésben szerzett tapasztalat, - vagy egyéb feltétel, - nem volt adott. Az ajánlat rész-leteiről a www.kozigallas.hu című honlapokon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Több ponton módosult a választójogi törvény Az új országgyűlés több ponton módosította a választójogi törvényt, ami már az idei önkormányzati választásokra is érvényes. Ennek értelmében a kampánycsendre és a választásokra következő változások vonatkoznak: - Kampánycsend csak a választás napján lesz 0-19 óráig lesz. - A települési képviselő-testületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak száma több helyen csökken. Ezért Perbálon hat képviselő fogja segíteni a polgármester munkáját. - Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Ezért Perbálon négy kisebbségi képviselőt választhat mind a német, mind a szlovák kisebbség.
Megkezdődött a vízcső rekonstrukció a hálózat legkritikusabb szakaszán A községi ivóvízhálózat legkritikusabb szakaszán, a „nagy hídtól” a pékségig tartó nyomvonalon az állandóan meghibásodó, közel ötven éves eternitcsövet már régóta tervezte a szolgáltató felújítani, cserélni. A szolgáltatóváltás miatt az új szolgáltató, az Aquazala mostanra tudta beütemezni a munkálatokat. A csőfektetés és bekötések után következhet a rehabilitáció. A szintén régóta fenálló gond, a futballpálya melletti járdaszakasz, kerítés, árok együttesének rendezése, újjáépítése. A végső, látványosabb része, eredménye ez lesz a munkálatoknak, de mint mindig a sorrendek itt sem felcserélhetőek. Először csak a kellemetlenebb munkafázisokkal találkozhatunk, az árkokkal, gödrökkel, földkupacokkal. Ezért kérünk minden arra közlekedőtől megértést, türelmet és óvatosságot. A folytatás, befejezés leginkább az időjárás függvénye.
Megnyílt a Walter vendéglő A perbáli Anna-napi Búcsú hetében, az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben megnyílt a Walter vendéglő. A Közösségi Ház oldalszárnyát egy helyi vállalkozás vette bérbe, bővítette és újította fel. Ezzel az épület eddig nem használt részei is megmenekültek az enyészettől, valamint a beruházás értéknövelő összegének „lelakása” után a bérleti díj bevételt képez majd az önkormányzat számára. Az étterem Perbálon hiánypótló, hiszen mindez idáig nem volt a településen ilyen jellegű vendéglátóhely.
Megalakult a Pilis-Budavidék Térségi Együttműködés Rendszere A Pest megyei 10. számú választókerületben, - amely az ország ötödik legnagyobb választókerülete és tizenhat településen 64.000 választópolgár lakik – az egész térséget átfogó politikai összefogás bontakozott ki az elmúlt hónapokban. Az önkormányzati választásokra a tizenkét legnagyobb település FideszKDNP, civil szervezetek által jelölt, valamint független polgármester-jelöltjei fogtak össze. Elhatározták azon szándékukat, hogy a Miniszterelnök Úr által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez csatlakoznak és hasonló elvek mentén megalakítják a Pilis-Budavidék térség településeinek együttműködését. „Alulírottak, a Pilis-Budavidék térség településein a 2010. őszi önkormányzati választásokon induló polgármesterjelöltek az együttműködés mellett köteleztük el magunkat. Úgy gondoljuk, hogy hazánk és vidékünk jelenlegi nehéz helyzetében a településeken belüli összefogás mellett, térségi összefogással tudjuk leghatékonyabban képviselni az itt lakók érdekeit.” A jelöltek térségi szintű céljai az új 10-es út megépítésének megkezdése, az M11-es út ideális nyomvonalának kijelölése - a mi településeinket elkerülő út megtartásával -és Budakeszi elkerülő út tervezése, rendőrkapitányság létrehozása Pilisvörösváron és a Budakeszi rendőrőrs fejlesztése, a térségi óvodák és bölcsődék fejlesztése, építése, a pilisi és budai hegyvidék környezeti értékeinek megőrzése, települési közszolgáltató cégek összefogása, a nemzeti kisebbségek hatékony önkormányzati és parlamenti képviselete. Az aláíró polgármesterjelöltek a következők: Bányai József (Pilisjászfalu), Bencsik Mónika (Nagykovácsi), dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (Budakeszi), Deltai Károly (Telki), Gáspár Csaba (Piliscsaba), Lökkös Attila (Üröm), Paksi Imre (Pilisborosjenő), Dr. Szente Kálmán (Solymár), Székely László (Páty), Sztilkovics Szávó (Pilisszentiván), Varga László (Perbál), valamint az ötletgazda dr. Lovas András (Pilisvörösvár) és Gulyás Dénes országgyűlési képviselő.
HIVATALI HÍREK 3
Amikor a víz az úr Évtizedes kedvezőtlen folyamatok befolyásolták a csapadékelvezetést Perbálon Az idei csapadékos nyár rég nem látott problémákat hozott a felszínre. Ezekkel foglalkoztunk már előző lapszámunkban, de most az egyik legilletékesebbet, Balogh Zsolt Miklóst, az illetékes hatóság emberét kerestük meg, hogy elemezze a kialakult helyzetet a szakember szemével. A Vízgazdálkodási Társulatokat 1810-től kezdődően önszervező módon az érdekeltek, kis földművesek és nagy földbirtokosok közösen a vízgazdálkodási problémák kezelésére és a vizek hasznosítása céljából hozták létre, vízfolyások, tavak lecsapoló csatornák működtetésére. A mi Vízgazdálkodási Társulatunk több társulat egyesülésével 1975-től működik folyamatosan és végzi közcélú feladatait. A térségben található vízfolyásokat szabályozza és kezeli, tározókat, üzemi csatornákat, felszíni vízrendszereket épít és meliorációkat hajt végre. Társulatunk kezelésében lévő vizilétesítmények működtetését érdekeltségi díjból, pályázati forrásokból valósítja meg. Perbál Önkormányzata, valamint a földtulajdonosok is fizetnek ilyen érdekeltségi díjat Társulatunkhoz, ami azonban kevés, ennek sokszorosa került felhasználásra a Szamárhegyi patak alsó külterületén és a Perbáli patakon. A települést még érinti a Békás patak is. A Társulat az érdekeltségi területén az egyes beruházásoknál engedélyezési, kezelői feladatokat is végez. A Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat érdekeltségi területe Pest megye nyugati részén helyezkedik el a Duna folyásirányától jobbra a Szentendrei szigetet is felölelve. Az érdekeltségi terület 42 önkormányzat közigazgatási területét öleli fel és a Pilisi Parkerdő mintegy 26.000 hektárnyi erdő területe is ide tartozik. Az Európai Unió fejlett országaiban is társulati formában végzik a közcélú vízgazdálkodási, vízkárelhárítási, mezőgazdasági vízhasznosítási munkálatokat, mint pl. Hollandia, Dánia, Németország, Svájc, Olaszország. Társulatunk működési területén minden évben jelentős hosszban rekonstruálta a vízfolyásait, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy a víz medréből kilépett és mezőgazdasági károkat okozott. Nagy probléma, hogy az agglomerációban a lélekszám mintegy 200 ezer fővel nőtt, és a burkolt felületek is hatszorosára nőttek és bizonyos helyeken a mezőgazdasági termelés megszűnt. Az alapérdekeltségi díjat évek óta csak az infláció mértékével tudtuk emelni, jelenleg az érdekeltségi díj 501,-Ft + ÁFA/ha. Az érdekeltek és Önkormányzatok is nagyon nehéz helyzetben vannak, de az elvégzendő feladatok a befizetett összegek húszszorosára rúgnak. További árvízcsúcs-csökkentő tározó kiépítése szükséges a térségben, a tanulmányok felmérések elkészültek, de a jelentős építési telekárak miatt a kivitelezés és megvalósítás jelenleg nem tud létrejönni. Az idei évben koncentráltan hullottak le jelentős mennyiségű csapadékok, amelyek az elhanyagolt, magánkézben és önkormányzati kezelésben lévő csatornákból kiléptek és a lakosságnak
jelentős kárt okoztak. A települések irattáraiban fellelhetők, hogy régen külön bizottságok foglalkoztak az árvizek, és csapadékok kezelésével, a mezőgazdasági üzemi csatornákat minden évben kikotorták, külterületen övárkok kerültek kiépítésre, amelyek elvezették a nagy mennyiségű vizet, műtárgyak, zsilipek kerültek beépítésre a településre belépő árkokba, amellyel tudták szabályozni a településen átfolyó víz mennyiségét. A mezőgazdasági vésztározókra, termőterületekre kivezetett víz által okozott kárt a közösség fizette meg a károsultnak. Az első csapást erre a jól működő rendszerre a szocialista nagyüzemi gazdálkodás jelentette. Azelőtt a faluban minden családnak voltak földjei, több helyütt is. Elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki ne gondoskodott volna a saját területein a vízelvezetésről, anélkül, hogy a mások érdekeit veszélyeztette volna. Megváltozott a művelési ágak szerkezete is. A szőlők, gyümölcsösök, rétek, legelők helyett egyre inkább a szántók domináltak. Ezek vízmegtartó képessége sokkal gyengébb.A rendszerváltozás, a kárpótlások bekövetkeztével ez a kedvezőtlen folyamat sajnos folytatódott. Az árkok beszántásra, a mélyutak feltöltésre kerültek, a külterületi gazdálkodás rendbentartására nem alakítottak ki megfelelő hatóságot. Ezen folyamatok eredményét az idei év extrém időjárása hozta felszínre. A Perbálon bekövetkezett károkhoz képest az érdekeltségi területünkön sokkal nagyobb katasztrófák következtek be lásd Visegrád Apátkúti völgy, Hosszúréti patak völgyelete. Persze, tudjuk hogy ez csekély vígasz, csak azt szeretném mondani, hogy nem csak a perbáli emberek, önkormányzat küzd ilyen gondokkal. Fel kell készülni a koncentrált csapadékosabb időjárásra, a forrás és rétegvizek megjelenésére. Nemcsak a területen tapasztalható karsztvízszint áll vissza a bányászkodást megelőző szintre, hanem a talajvizek emelkedése is várható. A szükséges beavatkozásokat meg kell tervezni, hogy az egyik helyről elvezetett koncentrált víz a másik helyen ne okozzon katasztrófát. A vízgazdálkodási problémák megoldására a kormányzat törvényi változásokat hajtott végre és további törvényi szabályozások várhatóak. Állami normatívák kerülnek meghatározásra, nemcsak a társulat, hanem az önkormányzatok számára is, amely cimkézett pénzeket jelent és csak a feladat ellátására lehet a forrásokat felhasználni. Szükséges az önkormányzat helyi építési szabályzatának újbóli áttekintése és a kritériumok maradéktalan betartása. Addig is javaslom, hogy minden lakos, - mint régen a saját háza táján és utcáján a vizekkel kapcsolatos feladatát lássa el kaszálás, árokiszapolás, esetleges kőszórások elvégzésével.
Balogh Zsolt Miklós, a Középdunamenti Vízgazdálkodási Tárulat ügyvezető igazgtója Gépész-, közgazdasági-, vízügyi-, környezetvédelmi mérnök
PERBÁL KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE KÖZMEGHALLGATÁST TART A PERBÁLI KÖZÖSSÉGI HÁZBAN, SZEPTEMBER 27-ÉN, HÉTFŐN 18.00 ÓRÁTÓL. Minden érdeklődőt szerettel várunk!
4 HIVATALI HÍREK
Szakemberekkel a veszély elhárításáért A pince-ügy megoldása Perbálon Balázs András urat, pince-partfal szakértőt, műszaki ellenőrt kerestük meg, akivel a pincék helyzetéről beszélgettünk.
- Mióta foglalkoznak pinceszakadások megszüntetésével, pályázataival, melyek fontosabb referenciáik? Pinceszakadások feltárásával és annak megszüntetésével jómagam és a kivitelező az 1980-as évek óta foglalkozunk szinte az ország egész területén. Az eltelt időszak alatt a pályázati rendszer többször változott, kezdetben a Belügyminisztériumnál létrehozott Pince- és Partfalveszély-elhárítási Szakértői Bizottságoknak kellett a pályázatokat leadni, majd egy ideig a CÉDE keretében volt lehetőség pályázni, ezt követően a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál kellett pályázni. Egy újabb változtatás során a pályázatokat a Régiókhoz kellett benyújtani és végül újból a Belügyminisztérium az illetékes pályázatok elbírálásánál. Évente 9-10 településen végzünk veszély elhárítási munkákat (pl. Kesztölc, Bajna, Dunaföldvár, Eger, Piliscsév, Noszvaj). Én a pályázatok előkészítését és a munkák műszaki ellenőrzését Heves- Borsod-Abaúj-Zemplén-, Fejér,Komárom-Esztergom-, Pest megyékben végzem. - Mik okozzák általában, illetve Perbálon ezeket a problémákat? A pinceszakadásokat elsősorban az okozza,- a földbevájt pincéknél, - hogy a nagy és tartós csapadék során a pincék feletti talajréteg erősen elnedvesedik és elveszti tartóképességét. A megnövekedett terhelést a pincék legtöbb esetben tönkremenetel nélkül már nem viselik el és összeszakadnak. A veszélyhelyzetet növeli, hogy nagyon sok pince feledésbe merült, a pincék elejét szeméttel, hulladékkal eltömték, a szakadások helye került csak betemetésre és a szakadás két oldalán az üreg megmaradt. Az elzárt pincék dunsztolódtak és a főtéjük fokozatosan a felszínig felszakadt. A feledésbe merült és részben eltömedékelt pincék jellemzők Perbálra. - Miért lassú és körülményes a pályázati rendszer? Minden pályázati rendszerben a pályázatok beadásának feltételei rögzítésre kerültek. Jelen esetben a 8/2010. (I.28.) Korm. rendelet írja elő a teendőket. A szakadást be kell jelenteni a Minisztériumnak és a miniszter által kijelölt Szakértői Bizottságnak. A bejelentést követően a Szakértői Bizottságnak a helyszínen felülvizsgálatot kell tartani és veszélyeztetettségi kategóriába sorolni a pinceszakadást. A helyszínen kell meggyőződni a bejelentés valódiságáról az Államigazgatási Hivatal szakembereinek is. Ezen idő alatt kell a szakértői véleményt, terveket elkészíttetni, különböző nyilatkozatokat beszerezni és az Építési Hatóság hozzájáruló nyilatkozatát megkérni. A pályázatot a területileg il-
letékes Magyar Államkincstár és az Államigazgatási Hivatal részére kell leadni. A pályázatokat a kincstár felülvizsgálja és az esetleges hiányosságokat észrevételezi, melyeket pótoltatja. Annak a mechanizmusát, hogy a beadott pályázatok mikorra és milyen módon kerülnek a minisztériumba nem ismerjük, de a végső döntést ott hozzák meg. Az általános tapasztalat, hogy a döntésre a pályázatok továbbítása után 2-3 hónapot követően kerül sor. A közreműködőknek minden esetben a szakértésre, tervezésre, kivitelezésre és a műszaki ellenőrzésre államilag elismert jogosultsággal kell rendelkezniük.
-Miért nem célszerű „házilagosan” megszüntetni ezeket? Ahogy azt korábban kifejtettem, csak arra jogosult kivitelezők végezhetik a feltárási és hatástalanítási munkákat, akik garanciát jelentenek a munka elvégzésének minőségére. Az ezzel foglalkozó vállalkozók az általuk végzett munkákra garanciát vállalnak. A pinceszakadások megszüntetésénél olyan anyagok felhasználása szükséges amelyek alkalmazása esetén az utólagos süllyedések esélye minimális. A munkák kivitelezéséhez szükséges speciális célgépek és berendezések, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges szakképesítéssel és megfelelő gyakorlattal rendelkező dolgozói gárda a szakkivitelező cégeknek áll rendelkezésére. „Házilagos” beavatkozásnál nem biztosított a visszatöltött anyag süllyedésmentessége és ebből adódóan a hatástalanításra került pincék feletti közművek, épületek, járdák, utak stb. károsodhatnak, melyeknek helyreállítása a költségeket tovább növeli. Valamint nincs biztosítva a garancia sem az elvégzett munkákra. Nagyon fontos kérdés az is, hogy ki vállalja ezen esetekben az épületekben, közművekben a helyreállítás során keletkezhető további károkat. Való igaz az is, hogy a hivatalos eljárás a fentebb említettek okán jóval költségesebb, mintha szeméttel, építési törmelékkel töltenék fel ezeket, de nyertes pályázatok esetén a költségek nagy része megtérül. - Mi a véleménye arról, hogy az előző kormányzat megszüntette a pince-partfal programot? A pincék és partfalak veszélyelhárítására vonatkozó azon program megszüntetése amelynél a megelőzés volt a cél és ezzel egy időben az érintett településeknél komplex programok voltak, egyáltalán nem volt jó döntés. Ezen komplex programok keretében a jelentős károkkal járó vis maior események nagy része megelőzhető volt. Tudomásunk szerint a jelenlegi kormányzat tervezi visszaállítani a Pince-Partfal programot, így újra lehetséges lesz a nagyobb károk megelőzését lehetővé tevő megelőző intézkedésekre pályázatot beadni. Pregitzer Mátyás fényképeiből készült, című fotókiállítás október 2-án, szombaton 14h- 16h-ig megtekinthető a Plébánia Helytörténeti kiállítótermében. "NEGATÍVRA MENTETT MÚLT"
Továbbiakban telefonos egyeztetés alapján látogatható: Elérhetőség: Kúti Mária 20/ 458 7724
MOZAIK 5
Könyvtári órák
Szerda
13-14
Hétfő 8-11, 13-18
Csütörtök
-
Péntek
13-15
Kedd
13-18
6 MOZAIK
Kéményellenőrzés szeptemberben és októberben Ezúton hívjuk fel figyelmüket, hogy az 51/1999.BM rendelettel módosított 27/1996.BM rendelet alapján 2010. szeptember 20. és október 20. között a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást végzünk. Kérjük, hogy a megjelölt időpontban igazolványnyal rendelkező kéményseprőnket a lakásba beengedni szíveskedjenek, a helytelen kéményüzemeltetésből eredő balesetek megelőzése érdekében! Fogadják bizalommal kéményseprőinket! A tüzelőberendezés, a kémény szabálytalan használata, valamint a kéményvizsgálat és a tisztítás elmaradása miatt évente több halálos baleset történik. Ezeket a baleseteket könnyedén meg lehet előzni, ha a lakosság az előírásoknak megfelelően használja a kéményeket és az előírt 1995. évi XLII. törvény alapján az évente előírt kötelező kéményellenőrzést, szükség szerinti tisztítást a kéményseprők elvégzik. Számos alkalommal ugyanis az ingatlanok tulajdonosai nem merik, vagy nem akarják beengedni házaikba a kéményseprőket, mert bizalmatlanok az idegenekkel és féltik a vagyontárgyaikat vagy testi épségüket. Fontos tisztázni azt is, hogy mire terjed ki a kötelező közszolgáltatás. A lakásban és más helységben épülő, vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is-valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására. Mesterséges égéstermék elvezető berendezések füstgázelemzése műszerrel történik. A helyi önkormányzatok segítéségével, 8 nappal az ellenőrzés megkezdése előtt történik a lakosság értesítése. A kéményellenőrzési díj helyszínen kézpénzben fizetendő, számla vagy munkaigazolás ellenében. A kéményseprőink az alábbi feladatokat végzik el: • a biztonságos munkavégzés helyi feltételeinek (kéményseprőjárda, tető-kibúvóablak, létra, hágcsó stb.) meglétének és állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata. • az előző tisztítás, ellenőrzés és műszaki felülvizsgálat során megállapított és a tulajdonos tudomására hozott hibák, szabálytalanságok megszüntetésének szemrevételezéssel, illetve a hiba, a szabálytalanság jellegétől függő kéményseprőszerszámmal történő vizsgálata • a kémények és tartozékaik rendeltetésszerű és biztonságos használatában bekövetkezett hibák, szabálytalanságok szemrevételezéssel, illetőleg szükség szerint kéményseprőszerszámmal történő megállapítása • az átjárhatóság vizsgálata a kéményjárat teljes hossza mentén kéményseprőszerszámmal. • gáz-tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére szolgáló kéményeknél a keletkezett égéstermék maradéktalan eltávozásának vizsgálata, szükség esetén műszer segítségével Kéménytisztítás esetén az alábbi feladatokat végzik el szakembereink: • a kéményjárat teljes hosszban történő tisztítása, a kémény típusának és anyagának megfelelően • bekötőnyílás, koromzsák, füstcsatorna, továbbá mellékcsatornás gyűjtőkémény mellékcsatornájának-a kéménytartozék
anyagának megfelelően- kéményseprőszerszámmal történő tisztítása, valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítása és edénybe helyezése • ha az égésterméket hagyományos kéményseprő tisztítóeszközzel nem lehet eltávolítani, akkor kéményégetés végzésére van szükség, kiégető berendezéssel Nem terjed ki a kötelező közszolgáltatás: • olyan tüzelőberendezés égetésének elvezetésére szolgáló kéményre, ami nem lakásban vagy nem helységben van - kerti sütőkemence, épületen kívüli tűzhely, szabad térben elhelyezett kazán • arra a kéményre, amely használaton kívül áll, és amelynek bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták, vagy nem éghető anyaggal tömören, illetve egyéb, nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték • a levegő bevezető elemek karbantartásásásra, tisztítására. • a tüzelőberendezések karbantartására, tisztítására • a tüzelőberendezést a kéménnyel összekötő füstcső karbantartására, tisztítására. Alapdíjaink: • Egyedi hagyományos kémény 1.840 • Egyedi gázos kémény 1.840 • Tartalék kémény 1.050 • Zártégésterű (turbós) kémény 3.835 A kéményszerkezet egyszerűsége miatt ne becsülje le a veszélyt, ne feledje, a kémény állaga romlik leggyorsabban egy épületen belül. Az Ön családja, valamint az otthona biztonsága megéri ezt Magyar Kémény Kft. a kis törődést.
Köszönet Ezúton szeretnék köszönetet mondani Miholecz Andrásnénak, aki megtalálta elveszett pénztárcámat és hiánytalanul visszajuttatta hozzám. Faragó József
Talentis focikupa A hetedik alkalommal megrendezett Talentis-Medence focikupa idei rendezvényét szeptember 11-én, Biatorbágyon tartották meg. A vándorkupát alapvetően az önkormányzatokkal kapcsolatban lévő, amatőr sportolók részvételével szervezik. Örömteli hír, hogy az idén, - immár második alkalommal – Varga László polgármester vezette perbáli csapat nyerte a kupát. Gratulálunk!
MOZAIK 7
Bottendorf 750 éves Ünnepi hét Burgwaldban Augusztus közepén (18-23. között) egy közel hetven fős delegáció vett részt a partnerközségünkben, Burgwaldban rendezett ünnepi héten, amely során Bottendorf alapításának 750 éves jubileumáról emlékeztek meg az ott élők. Német barátaink idén a Maklári József kórust, az iskola diákjaiból álló csoportot, valamint a Dicke Schwäne zenekart hívta meg a község képviselőin kívül erre a jeles eseményre. Az ünnepi hét megnyitóján helyi kórusok és fúvószenekarok léptek a színpadra, valamint a Maklári József vegyeskar és az iskolások adtak egy-egy rövid műsort az este folyamán. A következő nap délutánján többen részt vettek a perbáliak közül azon az ünnepélyes eskütételen, amelyen közel háromszáz katona csatlakozott a német hadsereghez.
Este Burgwald magyar és görög vendégei léptek színpadra, valamint ekkor került sor Lorenz Payer búcsúztatójára. Ennek keretében Varga László polgármester és Bakai Anikó, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke méltatták Payer Úr tevékenységét, amelyet a Burgwaldi Partneregyesület elnökeként végzett tizenhárom évig. A következő estén a Maklári József kórus koncertet adott a közelben található Haina kolostortemplomában a burgwaldi Happines kórussal. A hangversenyre mindkét kórus egy-egy órás repertoárral készült, amely azért is különlegesnek mondható, mert amíg a perbáli kórus klasszikusokat, addig a burgwaldi főként gospel műveket vonultatott fel az este folyamán.
Mivel a templomban nincs mesterséges világítás, a közönségnek csodálatos élményben volt része, ahogyan az egyre növekvő sötétben az énekesek gyertyafényben daloltak. Szombat délelőtt az egykori és mai bottendorfiak találkoztak az ünnepi sátorban. Az összejövetelen muzsikált a Dicke Schwäne és a jelenlévők régi történeteket hallgathattak meg a falu életéből. Este Varieté est keretében mutatványosok, bohócok, táncosok, énekesek és tűzzsonglőrök gondoskodtak a közönség szórakozásáról. A következő napon volt az ünnepi hét csúcspontja, amelyen megelevenedett a falu múltja és jelene. Délután a település egyik végéről felvonulás indult, amelyen számos kulturális egyesület, az iskola tanulói, a perbáli delegáció több tagja és még sokan mások vettek részt nagyszámú érdeklődőtől kísérve. A perbáli iskola tanulói sváb viseletben, Varga László polgármester és a kórus több tagja pedig az 1848-as forradalmat idéző huszár ruhában volt látható ezen a délutánon. Este záróünnepségen vettünk részt, amelyet vendéglátóink nekünk szerveztek; egy kötetlen zenés esten búcsúzhattunk el Bottendorftól és az ott lakóktól.
8 HELYBEN VAGYUNK
2010. Július 23-24-25. A Csillagszeműek táncegyüttes a 7. alkalommal nyitotta meg koncertjével a perbáli Szent Anna-napi Búcsú háromnapos rendezvénysorozatát a perbáli Maklári József kórus. A Lisztes László vezénylésével fellépő vegyeskar idén májusban kapott Aranyminősítést a kórusok minősítő hangversenyén. A nyitórendezvényen muzsikált a Pilisi Cselló Kvartett is, tovább emelve az esemény fényét. A hangverseny után a Közösségi Házban az érdeklődők megtekinthették a B16 című kiállítást, melyet Szalontai Éva, Virágvölgyi András és István munkáiból rendeztek. A fotó, grafika és textil válogatás különleges hangulatot varázsolt a Közösségi Házba. A kiállítást követően borkóstoló kezdődött Mátyus Imre borásszal, majd Keresztes Nagy Árpád és a Kontáros zenekar muzsikált hajnalig. IDÉN
a Plébániakertben Patona Borbála és tanítványai tartottak akrobatikus rock&roll bemutatót, megmutatva hogyan fejlődtek a tavalyi tanév során. Őket a Flame énekegyüttes követte a színpadon, akik Sárvárról érkeztek. Majd a Broken Moon duó következett, aztán a Triász együttes, és a Vasárnapi gyerekek. Az idei év „nagy visszatérője” az Éjszakai Műszak volt, melynek tagjai már teltház előtt játszották dalaikat. Szombaton délután nyílt meg az Iskola napközijében Füstös Mihály „Gyökerek” című kiállítása, amely különleges alkotásokat mutatott be. Füstös Mihály keze nyomán ugyanis átváltoznak a tárgyak… A „mihaszna” gyökerekből, fadarabokból - amelyeket Perbál-közeli sétáin gyűjt össze - szemet gyönyörködtető alkotások születnek. SZOMBATON
az ünnepi szentmisét követően került sor a Perbálért Érdemérem átadására, amelyet idén Bakai Anikó vehetett át a községért végzett munkájáért. Az Érdemérem átadása után a Plébánián megnyílt a „Negatívra mentett múlt” című kiállítás, amely Pregitzer Mátyás fotós hagyatékát dolgozta fel. A képeken megelevenedik Perbál hajdani élete, ahogyan azt húsz éven át Pregitzer Mátyás objektívje látta. A délutáni programot a perbáli Dicke Schwäne zenekar nyitotta meg, remek hangulatot teremtve a Plébániakertben. Őket Bartha Tóni Bábszínháza követte, majd a Budajenői-Telki Székelykör énekelt és táncolt az érdeklődőknek. Ezután következett a perbáli Tücsök citeraegyüttes, majd a Csillagszemű Táncegyüttes. A Ládafia bábszínház a kicsiket és nagyokat egyaránt elrepítette előadásával a mese világába. Este a Csík zenekar koncertjén nem csak a sátor, hanem az egész Plébániakert megtelt közönséggel, a folyamatosan szemerkélő eső ellenére. A koncerten az autentikus népzene mellett felcsendültek azok a feldolgozások is, amelyek az utóbbi években meghozták a zenekarnak a széleskörű ismertséget. VASÁRNAP
Csík János a Perbáli Búcsún
HELYBEN VAGYUNK 9
“Szeretettel köszöntök mindenkit a bétizenhat című kiállítás megnyitóján. A vájtfülüek bizonyára tudják, hogy a perbáli lakótelep B/16os számú lakását jelzi ez a név. 32 éve költözött ide Szalontai Éva textilművész és férje Virágvölgyi Péter tipográfus- grafikus. Virágvölgyi András és István-fiaik- itt nőttek fel és itt éltek közel 30 évig. Szalontai Évát, ahogy mondani szoktuk- sokan ismerjük látásból, a faluban találkozunk vele az utcán vagy vásárlás közben..Mégis legtöbbünk számára eddig teljesen rejtve maradt gazdag élete, amelyet itt kiállított tárgyai és szakmai életrajza most egy kicsit megmutatnak nekünk. A nagytermben Szalontai Éva elsősorban kiállításokra készült alkotásait látjuk. Itt kapott helyet egy kis ízelítő Virágvölgyi András és István munkáiból. Az előtérben pedig Éva alkalmazott munkáit láthatjuk: táskákat, kiegészítőket. Köszönöm szépen Évának, hogy megajándékozott minket bizalmával és enged minket egy kicsit bepillantani életébe: a B16-ba! Köszönöm, hogy ezt a sokat látott és taposott padlót ma estére arannyal borította. Kívánom magunk számára, hogy tanuljunk Tőle látni, érzékelni a szépet!” (a szöveg elhangzott a B16 című kiállítás megnyitóján) Bakai Anikó átveszi a Perbálért érdemérmet
“Kedves Anikó, Tisztelt ünneplő perbáliak, és vendégeink! Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy elsőként gratuláljak a kitüntetésedhez, és néhány szóban méltassam azt a tevékenységet, amit évek óta végzel a faluért. A német kisebbségi önkormányzatban lassan négy éve dolgozunk együtt, és azt gondolom, hogy a Te elnökséged alatt a perbáli Német Kisebbségi Önkormányzat alapjaiban változott meg. A korábbi ciklusok Kisebbségi önkormányzatai is tele voltak tenniakarással, de talán hiányzott az a szívós és alapos munka, amely erre az elmúlt négy évre volt jellemző. Elnökséged során a kisebbségi önkormányzat nagykorúvá vált és számos eredménnyel büszkélkedhet. A Te történeted azonban korábban kezdődik. Olyan régi perbáli családba születtél, amelynek tagjait mindenki ismeri és tiszteli. Édesapád, Józsi bácsi és öcséd is folytatta az ősök hagyományát, így generációk ették már Perbálon a Bakai pékek által sütött kenyeret. Édesanyádat, Szidi nénit sem kell bemutatni az itt lakóknak, van aki az óvodai dadáját látja benne, van aki, a pékség ügyeit egyengető fáradhatatlan asszonyt, aki mindig szívesen segíti a közösség rendezvényeit. A perbáli iskolában dolgozol, ahol német nyelvet és honismeretet tanítasz olyan gyerekeknek, akiknek nincsenek vagy már nagyon lazák a nemzetiségi gyökereik. Mégis a gyerekek lelkessé válnak körülötted, gyerekeink pedig csillogó szemmel mesélik otthon, hogy milyen jó volt a német óra Anikó nénivel. Nem is próbálom felsorolni a perbáli diákok sok eredményes szereplését különböző megmérettetéseken, mert nem sikerülne a teljes listát összeállítanom. Az itt felnövekvő generáció a Te munkádnak is köszönhetően, megtalálhatja a saját, és a közössége gyökereit, megismerheti a község történelmét, hagyományait, népviseletét. Német nemzetiségi képviselőként, elnökként, és perbáliként is sokat tettél a község német nemzetiségi kultúrájának megőrzéséért, annak felelevenítéséért és a német partnerkapcsolatunkért. A faluban végzett gyűjtőmunkáddal te is hozzájárultál ahhoz, hogy a német helyi hagyományok közkinccsé váltak; a Helytörténeti Kör tagjaként részt veszel a Plébánián kialakított helytörténeti gyűjtemény létrehozásában és bővítésében. Évek óta a Kulturális kerekasztal tagjaként nemcsak a német, hanem a magyar kultúra ápolásában is tevékenyen szerepet vállalsz. Azt gondolom az, hogy amikor a honismeretet tanítod, a sváb hagyományokat keresed, és eleveníted fel, akkor egyben a falu gyökereit is tapintod, a perbáliak közös múltját. Ez a közös múlt pedig érdekes svábnak, magyarnak, szlováknak, hiszen erre a közös múltra épül jelenünk, és jövőnk.Ennek a közös múltnak megtestesítője a 263 éve Szent Annának szentelt, őseink által helyreállított, és ma ünnepelt templom. Anikó, köszönjük kitartó munkádat! Köszönjük férjednek, és gyerekeidnek is a türelmet, megértést, és támogatást! Kívánom Neked, a falu iránt érzett szereteted és elkötelezettséged adjon erőt a jövőben is pedagógusi, és közéleti munkádhoz! Gratulálok a kitüntetésedhez!” (Simek György beszéde elhangzott a Perbálért Érdemérem átadóján)
10 NÉGYSZEMKÖZT
Négy év mérlegen Interjú Varga László polgármesterrel Varga Lászlóval a ciklus vége felé az elmúlt négy év eredményeiről, a településre váró feladatokról, a kommunális adóról és az esővízelvezetésről is beszélgettünk. - Eltelt négy év, lassan véget ér a ciklus. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot, amit polgármesterként töltött el? - Úgy gondolom, hogy ezekben az igencsak nehéz években az önkormányzat egyik legnagyobb feladata a település működőképességének fenntartása volt, amely nap mint nap komoly kihívást jelentett. Az alapvető, kötelező célok megvalósultak, amit mindenképpen eredményként értékelek. - Mégis, milyen beruházások valósultak meg ezekben az években? - A ciklus elején elkezdtünk felkészülni több nagy pályázatra, ami sok időt és nagy energiákat emésztett fel. De megérte, hiszen több hazai, illetve EU-s pályázaton nyertünk, miközben a civil szervezeteink, egyesületeink is sikeresen szerepeltek kisebb pályázatokon, önállóan vagy az önkormányzat segítségével. A pályázataink közül nem mindig azok és abban a sorrendben nyertek, ahogyan azt szerettük volna. Ebben nyilván az is befolyásoló tényező volt, hogy egyáltalán milyen pályázatokat írtak ki. Az oktatási intézmények felújítása, illetve bővítése volt az egyik legfontosabb célunk, azonban az ilyen jellegű pályázataink egészen az idei év tavaszáig sikertelenek voltak. Most viszont az iskolára egy közepes méretű pályázat részeként 10milliós nagyságrendű összeget nyertünk, az óvodára pedig akkora összeget, hogy az eredeti terveink teljes egészében meg fognak valósulni. A ciklus legnagyobb beruházása a településközpont rekonstrukció volt, amely során a jelentős önrész és 90millió Forint támogatás mellett szépült meg Perbál központja, történt meg a közművek kiváltása, kapott új burkolatot jelentős szakaszon a járda és az úttest, valamint biztonságos gyalogátkelők létesültek. Úgy gondolom, hogy bár a felújítás sok kellemetlenséggel járt, kárpótol minket az eredmény, hiszen az itt élők döntő részének megelégedésére szolgál. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan, de egy másik pályázat eredményeként a Dózsa György utca egy része is új burkolatot kapott a tavalyi év során. Szintén az utóbbi években készült el sok olyan járdarekonstrukció a Fő utca, Dózsa utca és Hunyadi utcákban, amelyben az Önkormányzat is szerepet vállalt. Nagy örömömre szolgál és fontos eredményként értékelem, hogy a plébániaépület be lett vonva Perbál közösségi és kulturális „vérkeringésébe”. A Közösségi Ház a tető kivételével megújult, másik szárnya bérbeadás révén került felújításra, bővítésre, és ezáltal lett megőrizve az önkormányzat számára. Perbál életében kiemelt szerepe van a civil szervezeteknek, éppen ezért fontos eredménynek tartom, hogy a gazdasági válság ellenére támogatásukból az önkormányzat minden évben jelentős részt tudott vállalni.
- Tavaly márciusban fizettek a perbáliak először kommunális adót, mire lett fordítva a befolyt összeg? - Jelen állás szerint az önkormányzatok csak pályázati pénzekből tudnak fejleszteni. Mint ahogyan az ismert, a pályázatok feltétele az is, hogy az adott önkormányzat rendelkezzen önrésszel, amelyet a beruházásra fordít. A perbáli képviselő-testület tavaly megszavazta a kommunális adó bevezetését, amely az önrészek egy kis részét képezi. Éves szinten mintegy hat-hét milliós bevétel származik ebből, miközben csak az EU-s pályázatok önereje több tízmilliós nagyságrendű. Az adók megfizetése nyilván nem örömteli, de a környező településeken még magasabbak az adóterhek, mint Perbálon. - Melyek azok az elképzelések, amelyek nem valósultak meg, de elengedhetetlennek tartja létrejöttüket? - Régóta terveink között szerepel az egészségügyi ellátás körülményeinek korszerűsítése, de sajnos erre nem volt megfelelő pályázati kiírás az elmúlt ciklus során. Továbbra is fontos feladatunknak tartjuk egy iszapprés vásárlását a szennyvíztelep számára, valamint a még nem szilárd burkolatú utak burkolását. Ezek szintén megfelelő pályázat hiányában nem valósultak meg. Az iskola átfogó, nagy felújítása még hátravan, ezen feladatok érdekében továbbra is keresni kell a forrásokat, pályázatokat. - A képviselő- és polgármesterjelöltek választási programját olvasva, idén kiemelt kampánytéma az esővíz elvezetés, valamint a beszakadt pincék megszüntetése, és ennek kapcsán az önkormányzat felelősségének emlegetése. Mi a véleménye erről? - Az idei szélsőséges időjárás több problémát is a felszínre hozott, amelyekkel évtizedekig nem szembesültek a perbáliak. Az árkok, átereszek és a patakok medrei nincsenek megfelelő állapotban. A közterületek alatt elhelyezkedő ismert vagy ismeretlen pincék, üregek beszakadása szintén egy régóta lappangó problémára irányítja a figyelmünket. Ezek orvoslása érdekében megtörtént a kapcsolatfelvétel a megfelelő hatóságokkal, a munkálatok várhatóan az ősz folyamán folytatódnak. A pincebeszakadásokat pályázat segítségével szeretnénk helyreállítani, melynek előkészítése hosszadalmas és nehézkes, mivel szakértők bevonását, tervek készítését követelik meg. Arról, hogy ez a vis maior helyzet kialakult és ezért az önkormányzat lenne felelős az jut eszembe, hogy a minap a Perbálon elszaporodott békák miatt többen szintén az önkormányzat felelősségét emlegették, és beavatkozását kérték tőlem. Nemrégiben egy hivatalos út kapcsán Németországban jártunk, ahol szintén rengeteg volt a béka. Ezen logika szerint erről is nyilván a perbáli önkormányzat tehet… - Mit üzen a perbáliaknak a ciklus vége felé? - Mindenek előtt megköszönöm a választópolgárok bizalmát, támogatását és türelmét, ami nélkül nem tudnám a feladatomat végezni. Valamint köszönöm a képviselő-testületnek a közös feladatainkhoz való konstruktív hozzáállását, ami szintén elengedhetetlen a sikeres munkához. Tóth Anna
KALENDÁRIUM 11
Ismeretlen ismerősök 3. Kiss László Ritkán megyek a temetőbe, de ha már ott vagyok, szívesen sétálok a sírkertben, fürkészem a feliratokat, keresem az ismerős neveket. Felidézem az elhunytakkal történt rég volt emlékeket. Alig két éve, hogy eltemettük Kiss Lacit. A II. világháborút követően, szüleink egy utcába költöztek, így aztán együtt gyerekeskedtünk. Ugyanabba az iskolába jártunk és később együtt jártunk Újpestre szakmát tanulni. Én pályát változtattam, ő maradt műbútorasztalos. Sokszor találkoztam vele, mindig tudott érdekes történetekkel traktálni. Viccelődött, beszélt erről – arról, a munkáról, a jó fröccsről, csak egyről nem. Arról sosem beszélt, hogy amikor 1956. október 24-én reggel, faképnél hagyott a Víg Színház előtt, merre járt, mi történt vele? Ki hinné, hogy a rendszerváltás és a több évtizedes barátság sem oldotta meg a nyelvét. 1956. október 23-án délután történt, hogy a tanműhelyből hazamenet, a Szent István körúton találkoztunk a tüntető egyetemisták menetével. Az elhangzott jelszavak hallatán, először döbbenet, majd végtelen lelkesedés lett úrrá rajtunk. Egymásra néztünk és gondolkodás nélkül, azonnal csatlakoztunk. A menet talán még ötven métert sem haladt, amikor László barátomnak eszébe jutott az apjának tett ígérete, hogy siessen haza. „Dolog van!” - mondta és elrohant. Én nem is figyeltem, hogy miről beszél, már nem érdekelt semmi, sodort magával a felhevült tömeg, a mérhetetlen lelkesedés. Csodálatos este, fantasztikus éjszaka volt! Azon az éjszakán ott voltam az Országháznál, a rádiónál, láttam a ledöntött Sztálin szobrot, és azt is láttam, hogy miképpen osztogattak rendőrségen fegyvereket a fiataloknak. A Bródi Sándor utcából menekülnöm kellett a bevetett könnyfakasztó bombák elől és azt is láttam, hogy a „Lámpa” gyárból küldött ládákba vaklőszer volt csomagolva. Aztán egy rekvirált teherautón bejártuk az egész várost, éltettük a forradalmat, és a reggeli járatokon érkező munkába siető embereket buzdítottuk a sztrájkra. Ez volt maga a nagybetűs FORRADALOM! Több mint 27 órája voltam már talpon, amikor reggel a Víg Színház előtt, ismét találkoztam Lacival. Hajnali munkásjárattal érkezett. Izgatottan érdeklődött, hogy meséljek mi történt az éjszaka, mert amit hallott a rádióban, az egyáltalán nem hasonlít arra, amit itt tapasztal. Kértem, hogy forduljon vissza, mert kezd a helyzet veszélyessé válni, én meg annyira fáradt vagyok, hogy lépni sem tudok. Különben is sztrájk van! Majd hazafelé mindent elmesélek. Próbáltam marasztalni, de mindhiába. Elragadta a forradalom forgószele és elsodorta magával, bele a „sűrűjébe”. Egy darabig néztem utána, és amikor a Nyugati pályaudvar felől érkező harckocsis tüntetőkhöz csatlakozott, eltűnt a szemem elől, beleolvadt a sokadalomba. Évek múltán találkozásaink során többször felidéztem neki ezt a pillanatot, de sosem tudtam belőle kicsikarni semmit. Többször kértem, hogy meséljen, de csak mosolygott. „Mit történt volna? Tudsz te mindent” - , és másról kezdett beszélni. Több mint harmincöt évnek kellett eltelni, hogy bevallja: „Hááát, - meglőttek!”- mondta. „De ne beszéljünk erről, beszéljünk másról!” Nekem, a barátjának sem mondta el! Nekem, akiről tudta, hogy 1957-ben letartóztattak, és csak a jóindulatú szomszédnak köszönhető, hogy megúsztam az internálást. Nem mondta el senkinek, még a rokonainak sem, hogy a HM előtti sortűzben súlyosan megsebesült. Nemrég találkoztam az özveggyel.
Még Ő is, a rendszerváltást követően, egy könyvből tudta meg, hogy férje szenvedője volt a HM előtti mészárlásnak. Nem az ő hibájuk, hogy nem beszéltek. A kádári rendszer hazugsága, és gátlástalan megtorlása tette óvatossá, kényszeríttette őket hallgatásra. Jó volna tudni, hogy itt Perbálon kik azok, akik még élnek, akik személyesen átélték a forradalmat és szabadságharcot, hogy az utánuk jövő nemzedék minél hitelesebb képet kapjon e napokról. Várom mindazok jelentkezését, akik ebben a segítségemre tudnak lenni. Bár Kiss László magával vitte titkát, október 23án emlékezzünk rá! Mert sokak között, Ő is ötvenhatos, és ráadásul a miénk, perbáliaké. Szilágyi László
Visszaemlékezések Richnyovszki József, a Klinger zenekar utolsó tagja mesél A hagyományos perbáli Búcsúk idején – a kitelepítés előtt – a faluban élő nemzetiségieknek külön szórakozóhelye volt. A Walter vendéglőben a Klinger zenekar muzsikált, a Palányi kocsmában a Richnovszki zenekar. Utóbbit Richnovszki József nagyapja vezette. A kitelepítéskor a Klinger zenekar néhány tagja itthon maradt, a kották is a család birtokában voltak, így újból kiegészült a zenekar. A tagok ekkor a következők voltak: id. Klinger Márton (eufórium), ifj. Klinger Márton (kisdob), id. Klinger György (eufórium), Klinger János (szárnykürt), id. Richnovszki József (nagydob) és Jászberényi József (klarinét). Az új felállásban 1950-től 1965-ig muzsikált együtt a csapat; fellépéseik teltházasak voltak. Lagzikra, bálokra és temetésekre is hívták őket. A felállásból látható, hogy a fúvós zene szeretete mélyen gyökerezett a családban, a zenetanulás családon belül történt és több generáció muzsikált együtt. Richnovszki József maga próbált megtanulni dobolni, úgy, hogy a mezőn gyakorolt. A Klinger zenekar egyik előadásának alkalmával (1950-ben) rábeszélte a zenekart, hogy egy szám erejéig hagyják dobolni a táncmulatságban. Ez olyan jól sikerült, hogy aznap már a teljes mulatságot végigdobolhatta a zenekarral. JÁSZBERÉNYI JÓZSEFNEK, az együttes klarinétosának nagyon megtetszett a tehetséges gyerek, ezért meghívta magához klarinét tanulásra. Emiatt minden nap – miután kitavaszodott – Piliscsabára járt át kerékpárral muzsikálni. Három hónap tanulás után már a csabai búcsúbálon a Jászberényi zenekarral is együtt zenélt és ennek az együttesnek is állandó tagja lett. A KLINGER ZENEKARNAK a zenélés „másodállás” volt, amivel jól lehetett keresni. A zenészek szakmája egyébként géplakatos, fodrász, cipész, kőműves és segédmunkás volt. A táncmulatságokon a keringők és a polkák mellett tangót, csárdásokat és foxot is játszottak, a temetésekre gazdag gyászinduló repertoárjuk volt. A temetések során előfordult, hogy a temetési menet eleje már a koporsóval a temetőben járt, a menet vége pedig még csak akkor indult az elhunyt lakóhelyéről. (Ekkor még a lakóházaknál ravatalozták fel a halottakat.) A búcsúi bálokat a Walter kocsma udvarán tartották a perbáliak. Délután négy órakor kezdődött a mulatság, majd este nyolckor vacsoráztak. Este kilenctől folytatták a bált, ami rendszerint reggel nyolcig is eltartott. A zenekar kottáit Klinger János unokája, ifj. Szommer György örökölte, aki a Kövér Hattyúknak adta azokat. Az együttes repertoárjában szép számmal megtalálható a hajdaniak öröksége. Lejegyezte: Szathmáry Imréné
12 KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
Polgármesteri Hivatal Titkárság: 370-350 fax:570-029 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 13:00 – 18:00 Kedd: Nincs Szerda: 08:00 – 16:00 Csütörtök: Nincs Péntek: 08:00 – 12:00
Dr. Jászai István fogorvos Telefon: 370-338 Rendelési idő: Hétfő: 14:00 – 19:00 Kedd: 09:00 – 13:00 Szerda: 14:00 – 19:00 Csütörtök: 09:00 – 13:00 Péntek: 09:00 – 11:00 iskolafogászat
Gyógyszertár Telefon: 370-072 Nyitva tartás: Hétfő: 8:00 – 13:00 Kedd: 10:00 – 17:30 Szerda: 8:00 – 17:00 Csütörtök: 10:00 –17:30 Péntek: 8:00 – 16:00 Szombat: 8:00 – 12:00
Dr. Vándor Zsolt háziorvos Telefon: 370-022 Hétfő: 08:00–12:00 Kedd: 14:00–17:00 Szerda: 08:00–12:00 Csütörtök: 14:00–17:00 Péntek: 08:00–12:00
Erdős Hermina védőnő Telefon: 30-368-0060 Fogadóóra: Hétfőn,kedd, péntek: 08:00 –10:00 Várandóstanácsadás: Szerda: 08:00 – 11:00 Csütörtök 08:00-09:00
Posta Telefon: 370-020 Hétfő: 08:00 – 12:00, 12:30 – 18:00 Kedd: 08:00 – 12:00, 12:30 – 14:00 Szerda – Péntek: 08:00 – 12:00, 12:30 – 16:00 Pénztár nyitva tartás: Hétfő: 08:00 – 12:00, 12:30 – 15:30 Kedd: 08:00 – 12:00, 12:30 – 13:30 Szerda: 08:00 – 12:00, 12:30 – 15:30 Csütörtök: 08:00 – 12:00, 12:30 – 15:30 Péntek: 08:00 – 12:00, 12:30 – 15:30
Dr. Asztalos Csaba háziorvos Telefon: 30-301-2861 Rendelési idő: Hétfő: 08:00 – 11:00, 11:15 – 13:00 Kedd: 15:00 – 18:00 Szerda: 07:00 – 11:00, 11:15 – 13:00 Csütörtök: 15:00 – 18:00 Péntek: 8:00 – 11:00
Dr. Asztalos Mária gyermekgyógyászati tanácsadás Minden hónap 2. szerda 11:00–13:00 Nőgyógyászati Szakrendelés Hely: Szolgáltató ház, Orvosi rendelő Rendel: Dr. Harsányi Lehel Kéthetente pénteken 14:00-tól.
Iskola: 370-036 Óvoda: 370-066 Közösségi Ház: 370-629 Víz Coop Kft.: 30-2040-890 Könyvtár Hétfő: 8:00 – 11:00, 13:00-18 Kedd: 13:00 – 18:00 Szerda: 13:00 – 14:00 Péntek: 13:00 – 15:00 Miserend Hétfőnként 18:00-tól Vasárnaponként 12:00-tól Tűzoltóság: 105 Mentők: 104 Rendőrség: 107 Zsámbéki Mentőállomás: 23-342-336 Simon János körzeti megbízott: 70-315-8042 Budaörsi Rendőrkapitányság: 23-420-055 Budakeszi Rendőrőrs: 23-450-007
Bővül az ARH - Új munkahelyek a Perbálon
IMPRESSZUM:
Több mint egy év telt el azóta, hogy az ARH Informatikai Zrt. telephelye Budapestről Perbálra költözött. A képfeldolgozáson alapuló, biztonság- és közlekedéstechnológiai informatikai eszközöket gyártó és értékesítő cégnél zajlik az élet: szeptember elején a Parlamentben átvehették a MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ kitüntető elismerést. Mind a rendszámazonosító, mind az okmány-olvasó termékcsaládjuk díjazott lett. A munkatársak létszáma is folyamatosan bővül, amit a gazdasági világválság miatt napjainkban csak kevés környékbeli cég mondhat el magáról.
Kiadja: Perbál Község Önkormányzata, Perbál, Fő u. 6., 370-350
Az ARH perbáli telephelyén a munkaerő kiválasztásánál már a kezdetektől törekedtek arra, hogy az új kollégák lehetőség szerint a környéken lakó jelentkezőkből kerüljenek ki. Ez a próbálkozás eredményesnek bizonyult, hiszen a tavaly nyári nyitás óta felvett dolgozók között találunk lakosokat Perbálról, Tökről, Zsámbékról, Tinnyéről, Pátyról, Budajenőről, Telkiből, Budakesziről, sőt Piliscsabáról és Pilisvörösvárról is. Az innovációs központban idén ősszel elsősorban a mérnöki csapatok bővítésére fognak koncentrálni, szoftverfejlesztőket, hardver-fejlesztőket, kutató-fejlesztő matematikusokat és gépészmérnököket keresnek. Bővebben: www.arhungary.hu
Felelős kiadó: Varga László, Perbál Község Polgármestere Felelős szerkesztő: Tóth Anna, e-mail:
[email protected] Címlapfotó, belső oldalak fotói: Keresztúri Anna Tördelés, nyomdai előkészítés és kivitelezés: Online Print nyomda
