A TARTALOMBÓL: Az olvasóhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Polgármesteri program . . . . . . . . . . . . . . . 2 Más stílust szeretnék . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Ecce ECE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap változó példányszámban jelenik meg, azokban az idõpontokban, amikor az egyszemélyes szerkesztõbizottság úgy véli meg kell jelennie. A lap elektronikus formában ingyenesen is igényelhetõ, a
[email protected] e-mail címen. Az észrevételeket, kritikákat és véleményeket is erre a címre küldjék.
1
Hölgyeim és Uraim! Talán egy kissé meglepõdik a Tisztelt Olvasó, amikor a címlapon a hatodik szám felirat virít, hiszen a 6. szám kevéssel ezelõtt érkezett meg Önökhöz villanypostafiókjukba. Az újság címlapjáról is azonnal szembetûnik, hogy a 6. és a hatodik között nagy különbség van. Az elõzõ számban néhány rövid gondolat erejéig a szocialista nagyváros öntudatos polgára mondta el véleményét a kialakult helyzetrõl és a városban eddig történt eseményekrõl. A mostani szám ha úgy tetszik az érem másik oldalát mutatja meg. Nem szükségszerû, hogy a polgármester és a városvezetés mindenen és mindenkin átgázolva, sokszor a lakosság ellenében vigye elõre a település ügyes-bajos dolgait, lehet másképpen is irányítani egy várost. A fõvárosban Schmitt Pál esetében is láthatjuk, hogy a baloldal nem tud mit kezdeni az olyan hiteles, sikeres és népszerûségnek örvendõ emberekkel, akik a szakmapolitikát tûzik ki zászlajukra, nem érintettek a nagypolitika által és nem vevõk a politikai hecckampányok negatív kirohanásaira, sárdobálásaira és mocskolódásaira. Éppen ezért jelent veszélyt Mediterrán Moszkva szocialista helytartójára a polgári oldal által támogatott Dr. Ternák Gábor, akinek eddigi kalandos életútja és elért sikerei bizonyítják azt, hogy mennyire hasznos, ha friss szellemiség, új ötletek, külföldi tapasztalatok hasznosulnak egy-egy városban. Itt Pécsett és azt hiszem a székes fõvárosban is sokan vannak, akik egyáltalán nem bánnák, ha a változás friss szele söpörne végig az utcákon. A magunk mögött hagyott tizenkét esztendõ elteltével talán Kádár népe is – akik még szép számmal itt vannak – rájönnek arra, hogy itt az ideje elkezdeni dolgozni. Piacgazdaságban ingyen ebéd nincs, azt valakinek ki kell fizetni. Még akkor is, ha ezt tavasszal a nagy igyekezetben a szocialisták és külön kódjellel (D-209) rendelkezõ miniszterelnöke nem is közölte velük a nagy EUfóriás hangulatban. Most is csak azt tudom tanácsolni mindenkinek – azoknak is akik nem ennek a gyönyörû városnak a lakói – olvassák el a lapot, mert kiviláglik belõle, hogy a jobboldal és baloldal jelöltje között ahogy mondani szokták, zongorázni lehet a különbséget. Hozzáállásban, mentalitásban, értékrendekben, fontossági sorrendek felállításában mind-mind olyan messze esik egymástól a magát néha útszéli megnyilatkozásokra ragadtató jelenlegi szocialista városvezetõ és a polgári oldal által támogatott jelölt, mint Makó Jeruzsálemtõl.
Mindenféle szószaporítás helyett jó olvasást kívánok mindenkinek és kérem ajánlják a most már az Internetrõl (www.tar.hu/jhf oldalról) letölthetõ lapot nyugodt szívvel másoknak is. LAYOUT 2
Mottó: „Az élet veszélyes vállalkozás, még senki nem élte túl...” 1. Demokratikus hatalomgyakorlás • Pécs a demokrácia városa • Paritásos hatalommegosztás a választáson elért eredmények alapján • A közgyûlési demokratikus eszközök kiteljesítése, napirend elõtti szólás visszaállítása, a jelenleg elhatalmasodott politikai kulturálatlanság felszámolása • Polgármesteri tanácsadó testület felállítása, melyben helyet kapnak a civil szféra reprezentánsai 2. Gazdaságfejlesztés • További külföldi cégek idetelepítése különös tekintettel az új környezetkímélõ technológiákra (informatika, computer technológia, biotechnológia) • A város hagyományainak megfelelõ magas minõségû kézmûipari háttér fejlesztése (porcelán, kesztyû stb.) • Vállalkozók célirányú speciális képzése. Pénzügyi alap teremtése vállalkozók nyugateurópai és északamerikai tanulmányútjaihoz. • Külföldi vállalkozások pécsi tanvállalkozásainak elõsegítése
3. Munkanélküliség, munkaerõ-képzés • Szakmunkás-képzés területén az európai követelményeknek megfelelõ szintû képzés kialakítása (pl. Hanns Seidel Projekt), fiatal szakmunkástanulók nyugateurópai és északeurópai tanulmányútjainak támogatása • Fiatal diplomások számára álláshelyek biztosítása (ld. 2. Pont) • Közmunka-programok indítása 4. Oktatás, iskolaügyek • Szakmunkásképzés (ld. 3. Pont), illetve a szakképzés területén a helyi lehetõségek fokozottabb kihasználása (PTE Muszaki Kar) • Angol tannyelvû iskola alapítása (helyi lakosok és a külföldi munkavállalók gyermekei számára) • Iskolák célszerûtlen bezárásának, összevonásának megszüntetése • Az egyetemi tanerõ fokozottabb bevonása a város fejlesztésébe • Egyetemi lakások építése a Pécsett letelepedõ egyetemi tanárok számára 5. Egészségügy és szociálpolitika • Szakrendelõ Kertvárosban • Pécsbányatelepi Kórház szociális otthonná történõ visszaalakítása • Iskolatej jó ha figyelünk
• Munkácsy Mihály utcai rendelõintézet teljes felújítása • Nádor szálló azonnali rekonstrukciója • Városi gyógyszeralapítvány nyugdíjasok és rászorulók részére • Szálláshelyek, információs rendszer bõvítése • Városi egészségügyi intézmények pénzügyi támogatásának • Idegenforgalmi látványosságok telepítése vállalkozói tõke bevovisszaállítása
• Kijózanítóállomás visszaállítása 6. Lakásügyek • Lakásprogramok indítása speciális helyzetû emberek (fiatal házasok, idosek, mozgássérültek, stb.) számára • Családiházas, kertvárosias lakóövezetek kialakítása parcellázások, közmûvesített telkek létrehozásával • További lakóparkok kialakításának támogatása • Piaci alapú bérlakások építése • A városi parkerdõ területén újabb építkezési területek kialakításának tiltása • A Magaslati út vonala fölötti területen társasház-építés megtiltása, a családiházas építkezés támogatása • Az üresen álló, elhanyagolt, önkormányzati lakások felújítása és szociális lakásként történõ felhasználása • Az önkormányzati tulajdonban levõ üres ingatlanok hasznositása 7. Sport • A Budapesten mûködõ holland futballiskola mintájára gyermek futballiskola létrehozása valamelyik nagy nyugateurópai klub támogatásával • A sport teljesítményorientált támogatása • Fiatal tehetségek támogatása 8. Kultúra • A kulturális infrastruktúra bõvítése. Hangversenyterem, új színházterem, konferenciaterem, balettközpont a pécsujhegyi területen (a volt erõmû és a szénmosó épületeinek felhasználásával). • Pécs kulturális spektrumának bõvítése • Pécs megcélozza, hogy 2006-ban Európa kulturális fovárosa legyen • Városi levéltár kialakítása • Állatkert megszüntetése, safari park létrehozása 9. Környezetvédelem • A természetes energiaforrások fejlesztésének és használatának elterjesztése • Környezetkímélõ ipari beruházások támogatása • Parlagfû irtási program beindítása • „Mozgalom a tiszta Pécsért” társadalmi aktivitás megszervezése • Mecseki parkerdõ megóvása • Fásítás, parkosítás • Tájsebek regenerálása (meddõhányók, bányák) 10. Közlekedés, infrastruktúra • Városi buszjáratok vonalának meghosszabbítása az agglomerációba • Városrészeket összekötõ buszkörjáratok • Elõvárosi vasúti közlekedés kialakítása • Elkerülõ út továbbépítése • Szennyvíz- és csatornahálózat újabb ütemeinek megvalósítása • A távfûtési költségek csökkentése 11. Közbiztonság • Az önkormányzat anyagi-technikai eszközök átadásával segíti a rendõrség munkáját • Önkormányzati lakások biztosítása a rendõrségi alkalmazottaknak (hivatásos állomány) • Technikai segítség nyújtása a polgárõrségnek 12. Idegenforgalom • A testvérvárosi kapcsolatok lehetõséget teremtenek arra, hogy Pécs idegenforgalmi látványosságait ezekben a városokban fokozottabban reklámozzuk, esetleg pécsi utazási iroda létesüljön • Pécs Európában is egyedülálló turisztikai látványosságokkal rendelkezik, melyet a jelenleginél jobban kell reklámozni • A Fema épületének és környezetének felhasználásával ki kell alakítani a Pécsi Expo területét jó ha figyelünk
násával (tüskésréti szabadidõ-park, csónakázótó, vízi vidámpark/aquapark) • A belvárosi hagyományos üzletek megtartásához, újak betelepítéséhez megfelelõ támogatási rendszer kidolgozása. 13. Kisebbségvédelem • Kisebbségi önkormányzatok szerepének növelése • Kisebbségi kulturális programok támogatása • Az anyaországgal való kapcsolatok elõsegítése • Roma tehetséggondozó program indítása a Gandhi gimnázium bevonásával 14. A város és a benne lakó emberek érdekeit sértõ programokkal szembeni fellépés • A Czinderi-tömbben folyó „ECE-beruházás” teljeskörû felülvizsgálata (kereskedõk érdeke, belvárosi környezeti károk csökkentése, sétálóutcák minõségének megõrzése) • A tervezett Budai Kapu bevásárlóközpont programjának felülvizsgálata • Az emberek mindennapi életét közvetlenül érintõ nagyobb horderejû ügyekben az emberek bevonása a döntéshozatal folyamatába, a városi demokratikus vitázás és döntéshozatali procedúrák kialakítása (pl. a Krishna központ helyének kijelölése) • Az önkormányzati cégek pártbizományként történõ mûködtetésének megszüntetése (Pécsi Tömegközlekedési Rt, Pécsi Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Rt.) • „A választási gyõztes mindent visz” elvének megszüntetése 15. Sürgõs döntést igényel: • A magas ház problémájának megoldása: a megerõsítést követõen a korábbi külföldi beruházó elképzelései szerint (irodák és luxuslakások kialakítása) fel kell újítani, mert így lehetõség van arra, hogy az elkerülhetetlen beruházásból valamennyi pénz bejöjjön • A Nádor szálló felújításának megkezdése, esetleg önkormányzati tulajdonba vétele, mivel a jelenlegi tulajdonosnak ez szemlátomást nem sürgõs • A repülõtéri beruházást fel kell gyorsítani, mivel ennek stratégiai jelentõsége van. Meg kell vizsgálni annak a lehetõségét, hogy a repülõtér építését esetleg koncesszióba adással gyorsabban lehetne megvalósítani MIÉRT?! Talán már van három hete, hogy egy fideszes, önkormányzati képviselõ barátom, aki beszélgetés közben, amelyben éppen nem politikáról volt szó, megkérdezte, hogy nem akarok-e pécsi polgármester lenni. Elõször szent meggyõzõdésem volt, hogy viccel, de láttam rajta, hogy komolyan kérdezi. Nem volt világos, hogy miért éppen rám gondoltak, hiszen amióta nem vagyok MDF-es országgyûlési képviselõ (1994), már nem veszek részt az aktív politizálásban. Politizálni, barátok, ismerõsök között természetesen szoktam. A politikai véleményem gyakorlatilag nem változott a nyolcvanas évek vége óta és csak idõnkét döbbent meg néhány, magát politikusnak nevezõ ember színeváltozása. Próbáltam azért érdeklõdni, hogy miért jutottam eszükbe, hiszen Pécsett több, sokkal ismertebb ember áll ezen az oldalon, de a barátom elsorolta, hogy ki mindenkivel tárgyaltak, volt, aki hetekig lebegtette a választ és még most sem teljesen biztos, hogy visszalépett, de valószínû. Az elsõ reakcióm az volt, hogy bár ennek az ajánlatnak van ugyan egy kicsit olyan „bukéja”, hogy ha ló nincs, a szamár is jó, de lehet, hogy vannak olyan helyzetek, amikor egy kitartó, szívós szamárra van szükség, aki képes nagy terheket is a hátán vinni, ezért azt mondtam, rendben van, de bizonyos egyszerû feltételeim vannak. Neveze>> 3
tesen az, hogy mivel nekem éltetõ elemem a beteggyógyítás, szeretnék annak utánajárni, hogy bizonyos részeit gyakorolhatom-e, vagy nem, abban az esetben, ha sikeres lesz a kampány. A válasz megnyugtató volt. A felkérést mindenképpen nagy megtiszteltetésnek tartottam. Aki ismer, tudja, hogy eddig meglehetõsen sûrû volt az életem, megkeményítettek azok a helyzetek, amelyeket átéltem, és amelyeknek a veszélyességét néha csak utólag tudtam meg. A trópusokon munkával eltöltött hat év, melynek során teljesen más világokat ismerhettem meg, kitartásra, toleranciára, ugyanakkor keménységre tanítottak, és a fertõzéses eredetû illetve trópusi betegségek orvosaként átérezhettem azoknak a szerencsétlen és nagyon kiszolgáltatott embereknek a szenvedéseit, akiken segíteni próbáltam. A Sivatagi Vihar hadmûveletben az a megtiszteltetés ért, hogy a magyar honvédség egyenruháját viselhettem egy olyan háborúban, ahonnét magyar alakulat gyõztesen térhetett haza, Mátyás király óta elõször. Azt hiszem a legfontosabb motivációm az volt, hogy nem futok el a kihívások elöl. Az ügyet, mely nem áll nagyon jól, különösen Pécsett, fel kell vállalni. Néhányan, óva intettek attól, hogy belemenjek a választási harcba, mondván, hogy itt már úgyis el van dõlve minden, csak látszat ez az egész választósdi, hiszen a nagyon erõs ember tarolni fog. Erre azt válaszoltam, hogy ha a rendszerváltozáshoz ilyen kishitûen álltunk volna hozzá, még mindig a szocializmust építenénk. Pécsen, mint egy hajdanvolt szocialista városban, még mindig a létezõ szocializmus szelleme kísért, itt sokkal jobban, mint az ország más részein. A szocializmus, ahol létezett, úgy muködött, mint a tv-ben a népszerû Kész átverés show. A különbség csak annyi volt, hogy a tv-mûsorban, ha a szerencsétlen áldozat már végképp a béketûrés határára jutott, mindig jött fekete parókában egy borzas ember, aki hozott egy pezsgõt és megnyugtatta az áldozatot. A szocializmusban, amikor véget ért, nem jött senki „illetékes elvtárs“, aki bemerte volna vallani, mint 1956-ban, hogy az egész egy folyamatos átverés volt és ugyanúgy, mint 56 elõtt, minden hullámhosszon folyt a hazudozás. A szerencsétlen nyugdíjas nem értette, hogy hova lett az olcsó kenyér és tej, a gazda nem értette, hogy miért nem vették át tõle a disznókat, a szocialista nagyüzemek munkásai nem értették, hogy miért zárták be a gyárakat. Õk csak az egészbõl annyit érzékeltek, hogy jött valami rendszerváltozási izé, hogy már sok mindenféle párt van, a parlamentben ezek egymást szidják, ahelyett, hogy megszavazták volna a következõ, esedékes ötéves tervet és mindenki mehetett volna haza. Számukra minden rosszabb lett és nekik nem volt nehéz azt bemesélni, már megint, hogy bezzeg az elvtársak idején milyen jól mentek a dolgok, most meg mindenütt összevisszaság látszik. A szocializmus címû showmûsorban nem merték bevallani, hogy a magyar emberek által érzett gulyáskommunizmusban a számlát a nyugati elvtársak fizetik és ameddig abból „fussa”, addig fennmarad a szocializmus és utána már csak az összeomlás jön. Ezért volt, hogy 1989-ben, 90-ben az elvtársak bárkinek átadták volna a hatalmat, még egy ayatollahnak is, hogy a balhét ne nekik kelljen elvinni (na nehogy má….!). Jelenleg az élcsapat, akik merõ véletlenségbõl kísértetiesen hasonlítanak azokhoz, akik a szocializmusból a kommunizmusba átvezetõ utat hirdették, mint egyetlen üdvözítõ lehetõséget, a legutóbbi választások idején mindent megígértek, ami lehetséges volt és mindenkinek, az ingyenes tankönyvektol az ingyenes szívgyógyszerekig. A választók ismételten bevették a szemfényvesztést! Természetesen nem szabad szemet hunyni a korábbi kormány számos hibája felett sem. Sok politikusból egyszerûen hiányzott a ráruházott hatalommal és felelõsséggel kapcsolatos alázat. Úgy vélték, hogy most aztán mienk a hatalom mindhalálig. Ez a magatartás gyakran visszatetszést keltõ cselekedetekben nyilvánult meg, elriasztva azokat is, akik odahúztak. Számos felesleges konfrontáció történt, olyanok, amelyekrõl lehetett tudni, hogy csak az ellenfelek számát szaporítják. Sok rossz személyi döntés is volt és ezek a 4
pozícióba került emberek csak a saját hasznukat lesték, vagy egyszerûen alkalmatlanok voltak a feladatok elvégzésére. Egész ágazatokat fordított maga ellen a korábbi kormány, akik a megelõzõ ciklusban rájuk szavaztak. Ide tartozik az egészségügy is. Meggyõzõdésem, hogy õszinte kritika nélkül nem lehet megújulni és csak egy megújított jobboldali politizálás lehet hatékony. Amikor a megtisztelõ jelölést elfogadva leültünk beszélgetni a jelölõ pártokkal, szervezetekkel, mindenki elõtt világossá tettem, hogy bár már nem vagyok sehol párttag, a „független” jelölt kifejezés nem jelent egy a virtuális középpontban álló politikust, mert senki nem lehet független saját véleményétol és korábbi pályafutásától. Számomra a politikai etalon a sokat mocskolt Antall József, akit most már tíz körömmel kaparnának ki a sírjából jobb oldalon és baloldalon egyaránt, mert azt a politikai kultúrát, amit õ testesített meg, még semelyik oldal sem tudta felmutatni. Szeretném azt a kiegyensúlyozott, higgadt, a megfelelõ, az ország érdekeit szolgáló szükséges kompromisszumokat meghozni képes, de ugyanakkor szilárd politizálást folytatni, amit akkor tõle tanulhattunk valamennyien, akik az elsõ ciklusban, politizálással foglalkoztunk. Tehát nem fogok pártkatonaként viselkedni és elsõsorban a kiegyensúlyozott, az ellenfelet nem lebecsülõ és lekicsinylõ politizálást szeretnék megvalósítani az önkormányzatban. Nem arra kell törekedni, országos szinten sem, hogy egy demokratikus választáson hatalomra kerülõ párt még a levegõt is igyekezzen elszívni a másik elöl, vagy igyekezzen elharapni a másik torkát. Vigyázzunk, mert még sikerül és akkor az ország, vagy bármelyik kisebb közösség látja kárát. Tehát ez az alapállásom és ezért vállaltam a megmérettetést! MILYEN LEGYEN PÉCS? Egy-egy városnak nem csak házai, mûemlékei, idegenforgalmi látványosságai, terei, parkjai vannak, hanem hangulata, íze, lüktetése, lakóinak öntudatos büszkesége is van, akik magukban hordozzák mindazt, amitõl Pécs, az Pécs. Ha az itt lakó már nem érzi jól magát, rossz a hangulata, akkor elmenekül, frusztrálódik, egyáltalán nem biztos, hogy a sörsátrak és borutak visszatérésre, maradásra fogják bírni. Egy polgármester-jelölti program csak akkor szolgálhatja hatékonyan a város és az itt lakók érdekeit, ha különös figyelmet fordít arra, hogy a pécsi polgár, pártállástól függetlenül, jól érezze magát Pécsett. Sajnos nem csak az ország, hanem Pécs város közélete, és a hétköznapjai is átpolitizáltak, és az egymásnak feszülõ politikainak látszó indulatok mögött gyakran pitiáner üzleti érdekek, összefonódások állnak, melyeknek semmi köze nincs a városhoz. Elég csak arra gondolni, hogy a város közepére tervezett bevásárlóközpont nem csak hatalmas tömegével fog rátelepedni a városközpontra, jó ha figyelünk
hanem mérnököktõl hallottam, hogy ez a hatalmas betonkolosszus esetleg visszaduzzaszthatja a felszín alatti vizeket és a város más területein beláthatatlan következményei lehetnek. Az már csak „mellékes” szövõdmény lenne, hogy tovább rontana a pécsi kiskereskedõk és kisiparosok helyzetén. Kinek az érdekeit szolgálja akkor ez a beruházás a beruházón kívül? Miért kell a pécsi polgárt ennyire tudatlannak tartani? Véleményem szerint valami hasonló történhetett a parkolók kialakításával is, mert az állomástól az Ágoston térig az ott lakók jóformán a saját házuk elõtt is csak fizetés ellenében állhatnak meg. Ezektõl határozottan rossz hangulatunk lesz. Egy város élén, meggyõzõdésem szerint, nem állhat elkötelezett pártkatona, mert az nem képes hatékonyan dolgozni a város érdekeit szem elõtt tartva, hiszen elvárják tõle, hogy a régi szlogen szerint az ún. „mi kutyánk kölyke” alapelveknek megfelelõen cselekedjen. Tehát mindenkit, aki ott áll támogatni kell, minden lehetõséget le kell nyúlni, elfoglalni, mivel a hatalmi és anyagi mohóság végtelen. Ha valaki csak a bal szemével képes nézni és mindenrõl csak pártos véleménye van, és kicsinyes haszonszerzés, vagy bosszúállás motiválja, akkor az legfeljebb egy város párttitkára és nem a polgármestere lehet. A szocializmus így „mûködött” nem olyan régen. Pécsett, ha a városi önkormányzatban minden bizottsági elnökséget a többségi oldal politikai harcosai foglalnak el, egyszerû többségi szavazás eredményeként, akkor nem véletlenül adódnak olyan helyzetek, hogy egyes szakbizottságokat hozzá nem értõ pártkatona „vezet”. Ez egyébként mélységes politikai kultúrálatlanságra is vall, ezt én nem fogom követni. Hasonló cselekedet volt még a napirend elõtti megszólalási lehetõség megvonása is. Viszonylag kevés alkalmam volt arra, hogy a TV-ben az önkormányzati ülésekrõl történõ közvetítést nézzem, de számomra egyszerûen visszataszító volt az ellenfelet folyamatosan „cikizõ”, kigúnyoló és nevetség tárgyává degradáló ülésvezetés, melyet módom volt hallgatni. Természetesen ettõl a stílustól nem áll messze, az akkor még kormányon levõ pártra tett durva megjegyzés sem, mely országos hírre tett szert. Az önkormányzatban békét kell teremteni, mert ha túlságosan sok idõ és energia pocsékolódik el a politikai ellenfél sárba tiprására, akkor a város látja kárát. Ennek egyik legjobb módja lenne, ha a gyõztes oldal alpolgármesteri pozíciót kínálna a vesztes félnek. Legyen Pécs a demokrácia, a barátságosság, a jókedv városa. Ha Pécs a mediterrán hangulatok városa, akkor tényleg ilyen hangulatot kell teremteni, és nem csak egy szûk körnek. Ezért kis városközpontokat kell létrehozni a város különbözõ pontjain, ahol minden van, ami egy városközpontot jellemez, fõtér, bankok, üzletek, kávéházak. Legyen jó, felemelõ pécsinek lenni, pártállástól, iskolai végzettségtõl, kapcsolatrendszertõl függetlenül. Az elsõ a városban lakó emberek érdeke, és minden ezután következik. CÉL: AZ ÉLETMINÕSÉG JAVÍTÁSA Tizenkét évvel a rendszerváltás után és másfél évvel a remélt EU-csatlakozás elõtt eljött az ideje, hogy az emberek életének körülményeit javítsuk. A második világháború vége után éppen 10-15 évvel kezdett Nyugat-Európában is az életszínvonal jelentõs mértékben javulni. A szabad életnek most már itt nálunk is mindenki számára élvezhetõ gyümölcsöket kell, hogy teremjen. Városunkban jelentõsen csökkenteni kell a munkanélküliséget, javítani kell az iskolák és az egészségügyi intézmények anyagi és infrastrukturális helyzetét, javítani kell a lakáskörülményeket, és különös figyelemmel kell az alacsonyabb jövedelmuek felé fordulnunk. A munkanélküliség csökkentésének egyik hatékony eszközének tartom, a Nyugaton már bevált továbbképzési programokat, melyeket Pécsett is szeretnék meghonosítani. A város szépítése és környezetünk lakhatóbbá tétele érdekében jelentõs közmunkaprogramokat kívánok indítani olyan tisztességes bérekért, amely nagyobb jó ha figyelünk
számú hosszabb ideje állás nélküli embertársunknak biztos megélhetési lehetõséget fog nyújtani. A szakmunkás-képzés területén tovább kívánom támogatni és kiterjeszteni a Páva Zsolt korábbi polgármester és a német Hanss Seidel Projekt által elindított európai szakmunkásképzést. Tervezem, hogy a legjobb szakmunkástanulóknak nyugat-európai és észak-amerikai tanulmányutat tegyek lehetõvé, hogy számukra is új perspektívák nyíljanak, melyekbõl városunknak is nagy nyeresége származhatna. A fiatal diplomásoknak pedig álláshelyeket kívánok teremteni, mert egyébként tovább fog tartani a diplomaszerzés utáni elvándorlás. Oktatási és tudományos programom keretében lehetoséget kívánok teremteni a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak és kutatóinak, hogy aktívabban vegyenek részt a város fejlesztésében. Angol nyelvû iskolaközpontot kívánok alapítani a helyi gyermekek és a külföldi munkavállalók gyermekei számára, ahol minden tantárgy oktatása angol nyelven történne minden osztályban. Szeretném megakadályozni az iskolák célszerûtlen megszüntetését vagy összevonását. Elsõ szempontom az iskola környékén lakók véleménye és igényei lesznek, akiket mindenképpen szeretnék bevonni a döntéshozatalba. A közgazdasági számításoknak a város minden egyes polgárát kell, hogy szolgálják és nem csak egyes rétegeket. Egyetemi lakásépítési programot szeretnék indítani a Pécsett letelepedõ egyetemi tanárok és oktatók számára. Az egészségügy is nagy elmaradásokkal küzd, az orvosoknak sokszor az az érzése, mintha a várost nem érdekelnék betegei és idõsei. Pedig egy közösség, egy város és egy ország lakossága arról ismerszik meg, hogy hogyan bánik e két segítségre szoruló embercsoporttal. Nem véletlen, hogy a legfejlettebb és vágyakozással figyelt országok különös figyelmet szentelnek e csoportoknak. Miért ne tudnánk mi is kulturált, mindenki számára elfogadható egészségügyi intézményrendszert létrehozni? Melyek lennének az elsõ években a legfontosabb feladatok? Sürgetõ kérdésnek tartom, hogy a Kertvárosban, mely önmagában akkora, mint egy közepes város, szakorvosi rendelõ nyíljon. A volt Pécsbányatelepi Kórházat, melyet a kiürítése óta nem tudtak eladni, mivel az eddigi funkcióján kívül másra nem lehet alkalmazni, szociális otthonná kellene alakítani. A Munkácsy Mihály utcai rendelõintézet felújítását haladéktalanul meg kell kezdeni, illetve az épületet értékesíteni kell, melynek bevételébõl megvalósulhat a kertvárosi rendelõ. A város egészségügyi intézményeinek (járóbeteg ellátás) támogatását vissza kell állítani. A nyugdíjasok és a rászorulók részére városi gyógyszeralapítványt kellene létrehozni, amely az anyagilag rászorultaknak is biztosítani tudná a drágább gyógyszereket. A városi kijózanítóállomást is visszaállítanám, mert elviselhetetlen, hogy az agresszív részeg betegek észlelése és a szívbetegek, vagy más súlyos panaszokkal az ügyeletet felkeresõk ellátása, egy helyen történjen. Fontosnak tartom a városban az iskolatej akció bevezetését is. Speciális helyzetû emberek (mozgássérültek) számára lakásprogramokat indítanék, alkalmazkodva az esetleg felmerülõ speciális igényekhez (pl. mozgássérültek, nyugdíjasok esetén). Különösen fontosnak tartom, hogy az ún. „panellakók” népes táborának lehetõsége legyen, aki erre igényt tart, a kertes családi házba való költözésre. A városhoz tartozó területeken a „panellakók” számára olcsón elérhetõ közmûvesített telkeket szeretnék kialakítani. Folytatni kell sokkal gyorsabb ütemben a panelprogramot, az egyre jobban lepusztuló lakásállományt meg kell újítani. Támogatom ugyanakkor olyan lakóparkok kialakítását is, ahol más városokhoz hasonlóan magas színvonalú tágas lakások épülhetnének. A magaslati út vonala felett megtiltanám társas házak építését, kizárólag családi házas építkezést tennék lehetõvé. Az önkormányzat birtokában levõ ingatlanokat, melyek lakásnak használhatók, fel kell újítani, és szociális bérlakásként használni, esetleg olcsón értékesíteni. Fontosnak tartom azoknak az évek óta üresen álló ingatlanoknak a sorsát megoldani, melyek használat nélkül csak tovább rom>> 5
lanak. Az egyik ilyen intézmény a volt Apolló mozi épülete is, melyet nem lehet lakásnak átalakítani, de esetleg jól szolgálná egy egyetemi klub céljait és így az egyetemek, az egyetemisták kulturális aktivitása, programjai, „bulijai” céljára kiválóan megfelelne. A magas ház kérdését a lehetõ legrövidebb idõ alatt rendezni kell, nem lehet, hogy még évekig gondolkodjunk a megoldási lehetõségeken, mely természetesen sokba fog kerülni, de ezek a költségek az idõ múltával csak emelkedni fognak. Hasonlóképpen fontos a Nádor szálló felújítása is. Mindkét épület melybol az utóbbi a város büszkesége volt, mára a város szégyenévé vált. Elengedhetetlen, hogy az említett tranzakciók a legteljesebb nyilvánosság elõtt, átláthatóan történjenek és még véletlenül se merüljön fel a gyanúja annak, hogy a város valamelyik vezetõje egy-egy ilyen akció során látványosan meggazdagodott. Ha ilyen elõfordulna, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni. ÉLETKÖRÜLMÉNYEINKKEL IS TÉRJÜNK VISSZA EURÓPÁBA Bár az életkörülmények sokat javultak az utóbbi években, további komoly erõfeszítésekre van szükség, hogy a városban lakó valamennyi ember érezhesse a javulást. A javulás olyan elemeire gondolok, mint a testmozgás és sport támogatása, a kultúra további fellendítése, a környezetvédelmi kérdések komolyanvétele és a városi tömegközlekedés emberibbé tétele. A sport és testmozgás fokozottabb támogatására van szükség, mégpedig két értelemben. Egyrészt további olyan új létesítményeket kell létrehozni, melyek a városban lakó emberek sportolási lehetoségeit javítják. Komoly fedett uszodára van szükség valamennyi kerületben. Haladéktalanul meg kell kezdeni a városrészenkénti uszoda- és tömegsport-létesítmények tervezését. A pécsi labdarúgás újbóli felvirágoztatására nem csapatokat kell nagy összegekért vásárolni, hanem hosszú távú nevelési programokat kell kialakítani. A hosszú távú és szervesülõ projekteknek több esélyük van a sikerre, mint a kapkodó, nagy pénzeket fölemészto megoldás-kísérleteknek. A Budapesten muködõ holland futballiskola mintájára gyermek fociiskola létrehozására teszek kísérletet, a lehetõségek szerint valamelyik nagy nyugateurópai klub támogatásával. Az élsport támogatásában bevezetem a teljesítményorientált rendszert és különös gondot fordítok a fiatal tehetségek támogatására. Pécs városa az ország egyik legjelentõsebb kulturális központja. Kulturális intézményeinek száma és minõsége azonban egy kisváros szintjének felel meg. Ezért a volt erõmû és a szénmosó épületeinek felhasználásával új hangverseny-, szinház- és konferenciatermet kívánok kialakítani, továbbá egy balettközpontot kívánok alapítani. Szeretném folytatni az elõdeim által megkezdett kulturális
6
spektrumbõvítést, ennek jegyében szorgalmazni fogom, hogy Pécs 2006-ban megcélozza az „Európa kulturális fõvárosa” címet. Városi levéltárat kívánok kialakítani, hiszen még mindig nem megoldott a város történeti iratainak méltó tárolása, kezelése és a kutatók számára való zökkenõmentes hozzáférhetõsége. A mecseki kultúrparkban található állatkertet megszüntetném, ezzel valószínûleg jelentõsen javítanám a mecseki ivóvízkészlet minõségét. Az állatokat egy safariparkba telepíteném át. A környezetvédelem területén jelentõs erõfeszítések történtek az elmúlt években, ugyanakkor további fejlesztések szükségesek. Támogatni kívánom természetes energiaforrások feltárását, fejlesztését és használatuk elterjesztését. Környezetkímélõ iparágakat (biotechnológia, informatika) kívánok idehozni. A parlagfû irtását a környezetvédelem kiemelt kérdéseként fogom kezelni. Megszervezem „a tiszta Pécsért” mozgalmat, diákok és a város polgárainak bevonásával. Tovább folytatom a mecseki parkerdõ megóvását, ahol kell regenerálását. Fásításokat, parkosításokat fogok indítani és különös gondot fordítok a tájsebek (meddõhányók, bányák) regenerálására. A városi közlekedés fejlesztésében dícséretes eredmények születtek az utóbbi években. Megválasztásom esetén a városi buszjáratokat az itt lakó emberek megfogalmazott kívánságának megfelelõen meg kívánom hosszabbítani az úgynevezett agglomerációba. Helyijáratokkal lehessen elérni mindazokat az új lakóházas településeket, melyek az utóbbi évtizedben alakultak ki. Városrészeket összekötõ buszkörjáratokat kívánok indítani, amelyek biztosítanák, hogy a belváros elkerülésével, átszállás nélkül lehetne a városrészek között közlekedni. Az elõvárosi vasúti közlekedést is fejleszteni kívánom. A meglévõ sínek felhasználásával óránkénti ütemben helyi vonatokat járatnék a környék településeire. Az elkerülõ út továbbépítése mellett szorgalmaznám a Pécsre vezetõ autópálya mielõbbi kialakítását. Felgyorsítanám a szennyvíz- és csatornahálózat kiépítését. A város jelentõs összegekkel járulna hozzá az immár elviselhetetlenül nagy távfûtési költségekhez, ami által a távfûtés ára jelentõs mértékben csökkenne. Mindezeket az életminõség-javító intézkedéseket természetesen nem egyik napról a másikra lehetne elérni. Megválasztásom esetén azonnal hozzálátnék az ígéretek megvalósításához, és a projektek elokészítéséhez. Egy remélhetõleg dinamikusan fejlõdõ délmagyarországi nagyvárosnak új, vonzó életminõséget is kell nyújtania az itt lakók számára, hogy ne csak a hangzatos jelszavak szintjén, hanem valóban Európa jobbik felében tudhassák, tudhassuk magukat. Ott, ahova eredetileg is tartoztunk. Dr. Ternák Gábor, a polgári együttmûködés polgármesterjelöltje
jó ha figyelünk
Személyes adatok: Születési idõ: 1945. 05. 30. Születési hely: Zalaegerszeg Anyja neve: Csötörtök Piroska Családi állapota: nõs, két felnõtt lánya külön él
Iskolák: Középiskola: 1959-1963 (Baja) Orvostudományi egyetem: 1963-69, Pécs
Szakvizsgák: Fertõzõ betegségek 1973 Belgyógyászat 1976 Trópusi betegségek 1982
Munkahelyek: Baranya Megyei Kórház, Fertõzõ osztály: 1969-1983 (gyakornok, szakorvos) Tolna Megyei Kórház, Fertõzõ Osztály: 1983-1996 (osztályvezetõ fõorvos) Baranya Megyei Kórház: 1996 január 16-tól jelenleg is (osztályvezetõ fõorvos)
Külföldi munkavállalások: Nigéria: 1975 február -1978 július Laosz: 1980 november - 1983 február
Tudományos fokozat: PhD Egyéb szakmai aktivitások, társasági tagságok: Közlemények, egyetemi jegyzetek, könyvek, könyvfejezetek: 80, tudományos elõadások száma kb. 150 A PTE Általános Orvosi Karán oktató (magyar és angol nyelvû hallgatók részére) Vendégoktató a Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen (Szeged) Az ESAC (European Surveillance of Antibiotic Consumption: Az Európai Antibiotikum Felhasználás Felmérése) Project hazai megbízottja Az országos Antibiotikum Bizottság Elnöke A Magyar Infektológiai Társaság Elnöke A New York Academy of Sciences (New York-i Tudományos Akadémia) tagja Az Európai Infektológiai Társaság vezetõségi tagja Az Európai Szakorvosok Szövetsége, Infektológiai Szekciójának vezetõségi tagja
Egyéb, múltbeli társadalmi aktivitások: Országgyûlési képviselõ, Szekszárd, 1. Választókörzet, egyéni jelölt: 1990-94 Az Európa Tanács delegáció tagja Az Egészségügyi és Szociális albizottság tagja A Politikai albizottság tagja A Nem-Tagországok albizottságának tagja A Honvédelmi Bizottság tagja Több Interparlamentális Úniós Társaság elnöke (IPU): Magyar-Thaiföldi Magyar-Dél-Koreai Magyar Dél-Afrikai Részt vett az Öbölháborúban (SzaudArábia, Dhahran 1991 január 13. - május 29.) Utolsó rendfokozata: alezredes Választási megfigyelõ az elsõ kambodzsai választásokon: 1993 Május-június A Magyar Köztársaság Csillagrendjének kitüntetettje
Nyelvtudás: angol (tárgyalási szint), francia (társalgási szint)
jó ha figyelünk
Interjú Dr. Ternák Gábor polgármester-jelölttel – Sokak számára talán meglepõ volt, hogy a Fidesz és az MDF – más polgári erõkkel együtt – Önt indította polgármester-jelöltként. Hiszen elsõsorban orvosi körökben örvend nagy ismertségnek és megbecsülésnek. – Valóban orvosi pályán dolgozom immár három évtizede, ám a rendszerváltozás táján a politika szele is megérintett. Szekszárdon választottak be az elsõ szabad Országgyûlésbe, ahol igen tanulságos éveket töltöttem, ha úgy tetszik, alapos képzést kaptam politikából. Az orvosi tudományok és a politika terén is rendkívül érdekes és hasznos élettapasztalatokat szerezhettem külföldi kiküldetéseim során, orvosként dolgoztam a hetvenes években Afrikában, késõbb Laoszban, majd az Öböl-háború idején Szaúd-Arábiában, voltam választási megfigyelõ Kambodzsában. Azt hiszem, ezek a tapasztalatok olyan széles látókört adnak az embernek, amely semmivel sem pótolható. – Ha már az elõbb szóba jött: hol helyezné el magát a politikai palettán? – Gyerekkoromban a családom „osztályidegennek” számított, nehezen éltünk. Talán ebbõl is megérthetõ, hogy mindig fenntartással kezeltem a baloldali eszméket és fõképp azok gyakorlati megnyilvánulását. 1990-tõl az MDF színeiben szerepeltem a parlamentben, majd a Magyar Demokrata Néppárt útjára léptem egy idõben. Mindezek ellenére nyugodtan mondhatom, hogy nem vagyok pártpolitikus. A polgári erõk független jelöltjeként indulok a választáson. A polgármesteri tisztségért folyó versengésben ez lehet hátrány és elõny is, bár szerintem jóval több lehetõséget hordoz magában. Elsõsorban pécsi lakos, pécsi polgár vagyok. Már ez jóval több mozgásteret biztosít számomra mentalitásban, gondolkodásmódban, mintha valamilyen pártszervezet katonája lennék. Másfelõl számomra a rendszerváltás óta nagyon bizarr dolog az önkormányzatok bizonyos kiszolgáltatottsága a központi hatalomnak, a kölcsönös pártszimpátiák illetve ellenszenvek által. Úgy gondolom, hogy egy független polgármester által vezetett város sokkal kifinomultabban, hatékonyabban, hitelesebben, nagyobb szakmaisággal tud lobbizni egy-egy kormányzati döntés érdekében. És bár Ön a bevezetõ kérdésben „meglepõnek” nevezte a jelölésemet, úgy érzem, az elmondottak alapján a lehetõ legjobb döntést hozta a Fidesz-MDF helyi szövetség, hogy nem egy pártpolitikust indít a választáson. – Azt beszélik, esélytelen Toller Lászlóval szemben. – Ez természetesen nem így van. Toller László kétségtelenül népszerû politikus, és azt is elismerem, hogy képességeihez és lehetõségeihez mérten megpróbált a lehetõ legtöbbet tenni a városért. Ennek vannak kézzelfogható eredményei. Meggyõzõdésem ugyanakkor, hogy ebben a városban ennél sokkal több lehetõség van. Hatékonyabb, frissebb városvezetésre van szükség, egyfajta lendületes menedzser-szemléletre. A langyos, lassú, halogató hozzáállás megváltozása nyomán egy-két év alatt hihetetlen fejlõdést lenne képes produkálni a város, az adottságai ugyanis sokszorosan megvannak hozzá. Nos, úgy érzem, ebben vagyunk jobbak a jelenlegi városvezetésnél, és azt tapasztalom, hogy ezt a pécsiek is mind jobban felismerik. Van még egy tényezõ, ami mellettünk szól: a stílus. Ezt most a lehetõ legszélesebb értelemben kell venni. A közéletben az emberek közötti értelmes párbeszéd, a megfontolt, higgadt érvelés, és a konszenzus híve vagyok. A kultúrában a valódi értékteremtés és bemutatás az elérendõ cél, de említhetném a szabadidõs lehetõségek, a sport, az egészségügy témakörét, ahol szintén szükség van stílus- és gondolkodásbeli változásokra. – Úgy tudom, van más polgári jelölt is a polgármesteri székre. Egyeztettek? >> 7
– Nem tudok róla, de én is hallottam, hogy „összefogás” néven megalakult egy másik csoport. A baj ezzel csak az, hogy összefogás helyett – ha jó szándékkal is – de széthúzást eredményez a kezdeményezés. Mindenesetre sok sikert kívánok nekik, és polgármester-jelöltjüknek. – Mit tenne Ön polgármesterként? Néhány kezdeményezésérol már hallhattunk, úgy tudom, városesztétikai és gazdasági okokból ellenzi például az ECE-beruházást, egyetemi klubbá alakíttatná a volt Apolló mozit… – Valóban, részletes elképzeléseim vannak sok konkrét üggyel kapcsolatban. Ezek közül is öt-hat igazán fontos dolgot szeretnék mihamarabb megvalósítani. A Kertvárosban szakorvosi rendelõt létesítenénk, igen nagy hiányosságot pótolva ezzel. Állandó Pécs Expót alakítunk ki a jelenlegi Fema-épület és környezetének felújításával. Az általános iskolákban bevezetjük az iskolatej-szolgáltatást. A környezõ falvakból való bejárás megkönnyítése érdekében meghosszabbítjuk a helyi buszjáratok vonalát. Olyan alapítványt hozunk létre, mely segíti a rászorultakat a drága gyógyszerek kiváltásában. Sajnálatos, hogy erre szükség van, de sürgõsen újra meg kell nyitni a kijózanító állomást. – Milyen tervei vannak Pécs gazdaságának fellendítésére? – Dinamikus gondolkodású, a gazdaságfejlesztésben már bizonyított szakemberek segítségét, munkáját fogom igénybe venni ahhoz, hogy új, környezetkímélõ technológiával dolgozó beruházásokat telepítsünk le Pécsett. Elõsegítjük külföldi cégek pécsi tanvállalkozásainak létrehozását, a helyi vállalkozók és szakmunkások speciális külföldi képzését. Ehhez szorosan kapcsolódik az oktatás kérdése: angol tannyelvû iskolát alapítunk a pécsiek és a külföldi munkavállalók gyerekeinek tanítására. A Pécsett letelepedõ neves professzorok számára egyetemi lakásokat építünk, elõsegítve a város szellemi fellendülését. És ha már a lakásokról van szó: lakásprogramokat indítunk fiatal házasok, idõsek, mozgássérültek és más, speciális helyzetû emberek számára. Családi házas lakóövezeteket, illetve lakóparkokat alakítunk ki, a városi parkerdõben viszont szigorúan megtiltjuk a további építkezéseket. Az üresen álló, elhanyagolt önkormányzati lakásokat felújítjuk és szociális lakásokként hasznosítjuk. Valamit kezdenünk kell az egyéb üres önkormányzati ingatlanokkal is, hiszen ezekben csak áll a pénz, a mozgósítható tõke. Nagyon számítok az idegenforgalomra, a Világörökség cím elnyerését a város egyelõre nem használta ki eléggé a
turizmus fellendítésére, ezen feltétlenül változtatni akarok. Sokszor úgy érzem, hogy a testvérvárosi kapcsolatok sem mûködnek elég hatékonyan az idegenforgalom szempontjából. – Hogyan lehet Pécs ismét a kultúra nyugat-magyarországi fõvárosa? – Potenciálisan most is az, csak ki kellene használni a lehetõségeket. De elárulom, nemcsak regionális méretekben gondolkodom. Szeretném, ha – bekapcsolódva a rendkívül sikeres európai mozgalomba – Pécs 2006-ban az „Európa Kulturális Fõvárosa“ címet viselhetné, más pályázó városokkal együtt. Persze szükség van infrastrukturális fejlesztésekre is: hangversenytermet, új színháztermet, konferenciaközpontot kell építeni, a pécsújhegyi volt erõmû és szénmosó területén izgalmas balettközpont mûködhetne. Új levéltárat alakítunk ki, a borzalmas állapotban lévõ mecseki állatkertet megszüntetjük és létrehozunk egy gyönyörû szafariparkot. Azért, hogy „élhetõbb” legyen a város, jobban odafigyelünk a környezetvédelemre. Parlagfû-irtási programot kezdeményezünk, és a köztisztaság megõrzése végett megszervezzük a polgárok nagyobb aktivitását. Kiterjesztjük a szennyvíz- és csatornahálózatot valamint csökkentjük a távfûtési költségeket. – Mennyire van megelégedve a város közbiztonságával, min javítana? – Mindig van javítani való. Mindenekelõtt megtalálnám a módját, hogy véglegesen, de humánusan eltávolítsuk a belvárosból a kéregetõket, hiszen a zaklatásuk olykor már nehezen elviselhetõ. Technikai és anyagi eszközök átadásával segítjük a rendõrség és a polgárõrség munkáját, sõt lehetõségeinkhez mérten lakásokat is biztosítunk majd a hivatásos rendõröknek. – És végül az örökzöld kérdések: magasház, Nádor, repülõtér… – Határozott, hatékonyan dolgozó, „gyors reagálású” embernek ismernek. Remélem, hogy e tulajdonságaimat itt tudom a leggyorsabban kamatoztatni. Úgy vélem, a magasházat nem elég szerkezetileg megerõsíteni, a felújítást is el kell végeznünk a korábbi tervek alapján, hiszen csak így van esély arra, hogy az elkerülhetetlen beruházásnak legalább egy része megtérüljön. A Nádor felújítását haladéktalanul meg kell kezdeni, esetleg önkormányzati tulajdonba vétellel, mert a jelenlegi tulajdonosnak ez szemmel láthatóan nem sürgõs. A repülõtéri beruházást felgyorsítanám, esetleg koncesszióba adással. Elõdeimmel ellentétben nem szeretnék évekig ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Forrás: www.ternak.hu
ECCE ECE Ecce homo: íme az ember, Dr. Ternák Gábor, aki polgármesterré választása esetén népszavazást kezdeményezne a Pécs belvárosában épülõ, mintegy 50 ezer négyzetméteres ECE bevásárlóközpont építésének felülvizsgálatára. A pécsi jobboldal jelöltje nemrég közölte, hogy a választópolgárok véleményét szeretné kikérni a gigászi üzletház felépítésének kapcsán, mert szerinte a 20 milliárd forintos beruházás negatívan befolyásolja majd a belvárosi boltok üzletmenetét, és a városképet is rontja. Úgy tûnik, hogy idén õsszel megkezdõdik a német tõkébõl finanszírozott pécsi mega-beruházás, az ECE bevásárlóközpont felépítése. Az ügy kapcsán több környezetvédõ aggodalmának adott hangot, ezért vizsgálatok is indultak. A másodfokú környezetvédelmi hatóság meg is semmisítette a Dél-dunántúli Környezetvédelmi 8
Felügyelõség által kiadott környezetvédelmi engedélyt, ám ezt a nyáron ismét kiadta az illetékes, így elhárult az akadály az építkezés elõl. A hét hektáros területen összesen 50 ezer négyzetméternyi üzletet szeretnének építeni, amelynek 70%-át már elõre ki is adta a beruházó különbözõ kereskedõknek, vállalkozóknak. A 80 millió Euro összköltségû munkálatok a Sopianae-csarnok lerombolása után várhatóan meg is indulnak, így a tervek szerint 2004-ben már át is adják a hatalmas épületkomplexumot. A kivitelezõ egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte a hatalmas bevásárlóközpont nem fogja jelentõsen csökkenteni a belvárosi boltok forgalmát, ugyanis az ECE várhatóan rengeteg embert vonz majd a központba, így más üzletek is profitálhatnak az új plaza megnyitásából.
Dr. Ternák Gábor, aki az októberi önkormányzati választásokon a jobboldal polgármester-jelöltje lesz, néhány napja az üggyel kapcsolatban bejelentést tett. Kijelentette, hogy megválasztása esetén népszavazást kezdeményez azért, hogy a pécsi polgárok eldönthessék: szükségük van-e a hatalmas üzletközpontra. A polgári jelölt azzal indokolta döntését, hogy a részben világörökség részét képezõ pécsi óváros tõszomszédságába tervezték a beruházást, ami a városképet eltorzítja. Éppen ezért a legilletékesebbek, a pécsi polgárok hivatottak eldönteni, hogy szeretnék-e az épületkomplexumot, vagy nem. Az építkezéssel kapcsolatos döntés elott azonban arról kell dönteniük a választópolgárnak, hogy akarják-e Dr. Ternák Gábort Polgármesternek... Fodor István
jó ha figyelünk
