A tanulmányt Balázs Ildikó Erzsébet munkája alapján készítettük. Tartalomjegyzék Előszó 1. elearning

A tanulmányt Balázs Ildikó Erzsébet munkája alapján készítettük Tartalomjegyzék Előszó 1. eLearning 1.1. Mi az eLearning? 1.2. Kialakulásának oka 1. 3. Lehetőségek és korlátok 2. eLearning alkotóelemei 2.1. LMS 2001-ben - a brandon-hall.com elemzése 2.2. Tananyagok objektum orientált felépítése 2.3. Meta-adatok 3. A szabványok jelentősége 3.1. Miért van szükség szabványokra? 3.2. A szabványosítás kihívásai 3.3. Kritikák és kételyek 4. Szervezetek 4.1. AICC - Aviation Industry CBT Committee 4.2. IEEE - Learning Technology Standards Committee (P1484) 4.3. ADL - Advanced Distributed Learning 4.4. IMS Global Learning Consortium 4.5. Dublin Core 4.6. A szabványjavaslatok összehasonlítása Irodalomjegyzék Rövidítések Jegyzet

Előszó "In a time of drastic change, it is the learners who inherit the future. The learned find themselves equipped to live in a world that no longer exists." Eric Hoffer, 1989 Az új körülményekhez mindig is alkalmazkodnia kellett annak, aki a változó világban meg akarta állni a helyét. A változás azonban mostanra annyira felgyorsult, hogy az alkalmazkodás elengedhetetlenné vált. A világ változásai újabb és újabb tudást és kézséget követelnek meg az egyéntől és a vállalatoktól egyaránt. A mindennapokat elárasztja az adatok tömege, melyek önmagukban értéktelenek, feldolgozva viszont versenyelőnyt jelentő információkká is válhatnak. A feldolgozáshoz állandó szűrés és értékelés szükséges, ami szintén folyamatos tanulást igényel. A felhasználatlan tudás és információ hamar elavul és értéktelenné válik. Ahhoz, hogy az egyén és a vállalat a tudását a megfelelő szinten tartsa, és felkészülten nézhessen a változások elé, nem elég a már elsajátított tudás. Az, aki tanulmányait befejezetnek tekinti, egy világban, ahol az élet számos területén az újdonságok szinte naponta törnek elő szinte a semmiből, hamarosan nehezen leküzdhető korlátot hoz saját magának létre.

Az iskolai tanulmányok befejeztével, a szükséges továbbképzéshez azonban sokszor hiányzik az idő, a munkahelyi továbbképzés pedig jelentős költséget jelent az adott vállalat számára. A növekedő igényeknek nem mindig tud a hagyományos oktatás megfelelni. A tantermekben folyó tanórák költsége és időigénye sokszor túl magas, így a piac egyre inkább egy új megoldást keres, amelyik rugalmasabb és gyorsabb, mint a hagyományos forma. Ez az új forma egyre inkább az eLearning keretén belül valósul meg. Egy hatásos Internetes oktatási forma azonban csak akkor tud a vártnak megfelelően kibontakozni, ha a résztvevők termékeiket nem egymástól elszigetelten készítik, hanem együtt működnek. Az együttműködés pedig csak akkor lehetséges, ha a résztvevők szabványok segítségével egy olyan hálózatot építhetnek ki, amelyikben az Internetes oktatás elemei kompatibilisek egymással.

1. eLearning 1.1. Mi az eLearning? Az eLearning piacra jellemző kusza világ megmutatkozik a fogalom definíciójában is. Abban mindenki egyet ért, hogy a tanulásnak ebben a formájában a technikának kimagasló szerepe van, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy a technikának melyik formája. Általános felfogás szerint az eLearning nem más mint egy hálózat alapú oktatás, ahova minden olyan oktatási forma beletartozik, ahol a közvetítő közeg az Internet vagy egy intranet. Ez a felfogás az elterjedtebb. Más felfogás szerint az eLearning tágabb jelentéssel bír, és minden technológia alapú oktatás ide tartozik. [49] Az oktatási közeg itt tehát lehet az Internet, intranet, extranet, de ugyanígy lehet egy videokazetta, interaktív tv, vagy CD. Ezzel szemben létezik az Online-Learning fogalom, ami kifejezetten az Internet alapú oktatást foglalja magába. 1.2. Kialakulásának oka Gyorsuló világ A huszadik század végén a gyors technikai változások szinte naponta változtatják meg a világot. A szerencse azok oldalához szegődik, akik gyorsan tudnak a gyors változásokra reagálni. A versenyben azok maradnak az élen, akik a megfelelő időpontban megfelelő információval rendelkeznek, információval, amit gyorsan és megfelelően fel is tudnak használni. Ebben a felgyorsult világban már nem elegendő az egyszer elsajátított tudás. Az iskolában, felsőoktatásban megszerzett ismeretek pár év alatt elavulnak, önmagában gyorsan használhatatlanná válnak. A munkahelyi követelmények szinte hónapok alatt megváltoznak és új képességek elsajátítását követelik meg. Épp ezért megnőtt az igény a folyamatos továbbképzés, folyamatos tanulás iránt. Hagyományos körülmények között nehéz lehetőséget biztosítani a folyamatos továbbképzés számára, hiszen egy könyv nyomtatása és terjesztése hosszú időbe telik. Könnyen előfordulhat, hogy a leírt és kinyomtatott tudás, mire elér a diákokhoz és érdeklődőkhöz már csak elavult információt tartalmaz. Hasonló a helyzet a technológia alapú közvetítőkkel is. Egy CD-ROM-on tárolt oktatási anyag is egy lezárt egységet képvisel, amit nem lehet

javítani. Új információt csak új CD kiadásával lehet biztosítani, ami ugyan gyorsabb mint egy könyv újranyomtatása, de az új CD terjesztése költséges és időigényes. Az Internet a fentiekkel szemben lehetőséget nyújt a folyamatos frissítésre. Az új információ azonnal rendelkezésre állhat, időigényes újranyomtatási folyamat vagy költséges és időigényes terjesztés nélkül. [40] Globalizáció A világ folyamatosan szűkül, a határok homályosodnak, a lehetőségek pedig szélesednek. Egyre több vállalat próbálja tevékenységi körét a világ több országára kiterjeszteni, sőt gyakran kontinensére. A távolság két ország - és földrész - között így egyre kisebbnek tűnik. A továbbképzés ilyen körülmények között sok vállalat számára jelentős költséget és sok problémát jelenthet. Hagyományos keretek között a vállalatnak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a diákok és az oktató egy időben egy helyen legyen. Ehhez a legegyszerűbb esetben is biztosítani kell egy oktatásra alkalmas termet felszerelésekkel együtt, és természetesen akár több napra is - fel kell menteni az érintett alkalmazottakat a munka alól. Ezeket a költségeket emeli az utazás és a szállás költsége abban az esetben, ha az oktató és a diákok nem egy városban tartózkodnak, amire a globalizáció során számos alkalom adódik. eLearning felületek lehetőséget biztosítanak a fent vázolt költségek csökkentésére. A tanfolyamon résztvevőknek nem kell feltétlenül egy teremben lenniük, sőt az sem feltétel, hogy egy országban tartózkodjanak (bár szinkron Szinkron oktatási felület: Ez a felület lehetőséget biztosít egy valós idejű online tanóra lefolytatására, egy oktató aktív részvételével. A tanóra résztvevői egy időben vesznek részt az oktatáson. oktató felületek esetén az időeltolódás problémákat okozhat). Ezzel megszűnik az utazási költség, és szállást sem kell többet biztosítani. Az oktatási felszereléseket (kivetítő, írásvetítő, videó, stb.) pedig maga az oktató program biztosítja. A tanfolyamokat kisebb darabokba lehet szabdalni, hogy az alkalmazottaknak ne kelljen egy egész napra kiesniük a munkából. Erre főleg az aszinkron Aszinkron oktatási felület: Ebben az esetben nem egy valósidejű oktatásról van szó. A tanóra résztvevői egymástól függetlenül vesznek részt az órán. oktató felületek nyújtanak lehetőséget. A globalizáció azonban nem csak a vállalatokat érinti. Sok magánszemély is érdeklődik más országok oktatási kínálata iránt. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a diákok egyszerűen egy másik ország oktatását részesítik előnyben, hanem inkább arról, hogy oktatás keretében egy másik ország kultúráját szeretnék megismerni. Ebben semmi esetre se tud az Internet alapú oktatás helyettesítő termékként fellépni. Az élményt, amit egy másik országban tanulás nyújt, egy számítógép képernyője - bármilyen érdekesen és gazdagon is van kialakítva - nem tud helyettesíteni. Mégis, van aki szeretné megismerni egy másik ország, egy híres egyetem oktatási lehetőségeit, esetleg kiegészítő jelleggel szeretne betekintést nyerni egy más rendszerű oktatás kínálatába, anélkül, hogy elhagyná saját városát, egyetemét. Ebben az esetben az Internet jó lehetőséget nyújt arra, hogy egy távoli egyetem programjába betekinthessünk. Demográfiai változások a felsőoktatásban Mára a hagyományos felsőoktatási korosztály, azaz a 18-23 évesek, százalékos megoszlása a felsőoktatásban csupán 20 százalékot képvisel. A leggyorsabban a 25 éven felüliek aránya növekedett, számuk 1980-1996 között 34,7 százalékkal emelkedett. [43]. Ennek a korosztálynak általában már több családi és munkahelyi elfoglaltsága van a tanulás mellet,

mint fiatalabb társaiknak. Hagyományos oktatási keretek között gyakran problémát okozhat számukra az oktatási épületekben, termekben eltöltött hosszú órák. Internetes oktatáson ezzel szemben bárhol részt vehetnek. Otthon gyerekfelügyelet mellett, vagy akár a munkahelyen (rövidebb - hosszabb időre). További segítség lehet az aszinkron oktatási csomagok időbeli szabadsága, ahol az anyagokat bármikor, bárhol feldolgozhatja a diák, anélkül, hogy bárki másnak a ritmusához kellene alkalmazkodnia. Igény az élethosszig tartó tanulás iránt A folyamatosan tanulók klubját két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, akik szakmai szempontból folyamatosan új információkat keresnek, hogy a szakmai életben jobban megállhassák helyüket, de a tudást nem a munkahelyük falai között keresik. Tehát azok, akik számára munkahelyük egyáltalán nem biztosít lehetőséget a továbbképzésre, vagy akik a vállalat által nyújtott továbbképzés mellett még több tudást szeretnének elsajátítani. A másik csoportba azok tartoznak, akik valamilyen hobby keretében keresik az új információkat, lehetőségeket. Mindkét esetben, olyan emberekről van szó, akik munka - munkahelyi vagy háztartási - mellet keresik a tanulási lehetőségeket. Számukra az aszinkron tanulási programok biztosíthatják az elfoglalt órák melletti tanulás lehetőségét. [16] Internet hozzáférés A nyugati régiókban az Internet egyre inkább megszokottá, hétköznapivá válik. 1999-ben az Egyesült Államok lakosságának 39 százaléka jutott hozzá az Internethez. Nyugat-Európában ez az arány már valamivel szerényebb volt, 1999-ben mindössze 10,4 százalékot ért el. Becslések szerint 4 év alatt ez az arány az USA-ban közel megduplázódik és eléri a 68 százalékot, Nyugat-Európában pedig háromszorosára, azaz közel 34 százalékra ugrik az Internet felhasználók száma . Magyarországon 1999-ben az Internet hozzáférés 5,9 százalékos, 2000-ben pedig 6,4 százalékos volt. [43]

Forrás: Nua Internet Surveys

Ma még közel se beszélhetünk világszintű lefedettségről, a hozzáférés azonban a többi régióban is folyamatosan növekszik, lehetőséget nyújtva ezzel az Internet alapú oktatás fejlesztésére, terjesztésére. 2000-ben 57 százalékkal többen jutottak hozzá világszinten az Internethez, mint egy évvel korábban. [38] Átlagon felüli növekedést Ázsiában lehetett megfigyelni, ahol közel kétszer annyian jutottak hozzá az Internethez 2000-ben, mint 1999ben. Ezzel szemben a Közel-Keleten és Kelet-Európában szinte változatlan maradt azoknak a száma, akik élhettek az Internet nyújtotta lehetőséggel. 1. 3. Lehetőségek és korlátok 1.3.1. Lehetőségek Hozzáférés Az Internet alapú oktatás legjelentősebb előnye, hogy - elvileg - képes a megfelelő információt, a megfelelő időben a megfelelő személyhez eljuttatni. Azért csak elvileg, mert az Internet hozzáférés bár rohamosan növekszik, és egyes országokban jelentős százalékot is elért már, világviszonylatban mégse általános. Ott azonban, ahol lehetőség nyílik az Internet használatára egy eLearning felület segítségével bármikor és bárhol bekapcsolódhatnak a diákok az oktatásba, ami nagyban megkönnyítheti a munka mellett tanulni kívánó diákok életét. Just-in-time oktatás Az Internet lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy az oktatási anyagokat naprakész állapotban tartsa a szolgáltató. Erre főleg a gyorsan változó, általában technikai szektorokban van

szükség, ahol az információ szinte napok alatt elévül. Szintén a gyorsuló világ jobb megértésére nyújt lehetőséget az eLearning felületeknek az a tulajdonsága, hogy abban a percben is hozzáférhető az információ, amikor éppen arra szükség van. Interaktivitás Az interaktivitás szempontjából különbséget kell tenni a szinkron és az aszinkron oktatási programok között. Míg a szinkron felületek szinte határtalan lehetőséget nyújtanak az interaktivitáshoz - itt egy real time oktatásról van szó - addig az aszinkron programokban ez az interaktivitás korlátozottabb. A korlátott itt az oktató hiánya jelenti, aki így csak késve tud a diákok kérdésére reagálni. Az előre megírt változók segítségével azonban mindkét rendszer esetén lehetőség van arra, hogy a diákok bizonyos lépéseire a program azonnal reagáljon (pl. multiple choice vagy matching típusú tesztkérdések azonnali kiértékelése, szimulációk azonnali eredménye, stb.) Személyre szabhatóság Itt érdemes megemlíteni az Internet alapú oktatási egységek személyre szabhatóságát is. Előre rögzített kritériumok alapján - például egy bevezető tesztsor alapján - a rendszer kiválaszthatja azokat az oktatási egységeket, melyek a legjobban igazodnak a diák igényeihez. Így a tanulónak nem kell azokon az egységeken végigmennie, melyek már ismertek számára, de hosszabb időt tölthet azoknál az egységeknél ahol az anyagot nehezebben tudja elsajátítani. Eredmények figyelemmel kísérése Az eLearning rendszerekbe beépített 'tracking' rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a diák teljesítményét az oktató folyamatosan figyelemmel kísérje. Ez csak részben jelenti azt, hogy a teszteken elért eredmények azonnal lehívhatók. Emellett az oktató a diák aktivitását is figyelemmel kísérheti - azt tehát hogy mennyi időt töltött el a tanuló egy-egy feladatnál, hányszor, milyen sorrendben végezte el a feladatokat, amennyiben erre lehetőséget biztosít a rendszer, akkor hányadik alkalommal sikerült sikeresen végrehajtania a feladatot, szimuláció során milyen módon hajtotta végre a feladatot, milyen részeredményeket ért el, stb. A lehetőségek szinte korlátlanok. Kapcsolattartás Az Internet alapú oktatás pont az Internet jellege miatt kíváló lehetőséget nyújt a kapcsolattartásra. [16] Ez egyrészt a szülő-tanár vonatkozásban jelenthet újdonságot. A szülő például lekérdezheti a feladott házi feladatot vagy az elért eredményt egy központi adatbankból, abból, ahonnan a tanárok is dolgoznak. Persze ez nem kifejezetten Internet alapú oktatás, hiszen a tanóra továbbra is a tantermekben folyik, de egy Internet alapú rendszer kiegészítő lehetőségeket nyújthat azzal, hogy egyrészt a szülő pontosan informált a gyerek iskolai fejlődéséről, másrészt pedig az adatok alapján egy testre szabott korrepetáló oktató egységet vehet igénybe csemetéje számára. Hasonló képen a diákok maguk is folyamatosan kapcsolatban maradhatnak egyrészt az oktatóval, másrészt pedig saját teljesítményeikkel. Személytelenség Sok emberből vált ki frusztrációt, ha egy csoport előtt kell szerepelnie. A csoporton belüli interaktivitást csökkenti az, hogy néhány tagja nem mer felszólalni az esetleges negatív reakciók miatt. Ha azonban az ember a csoportban mindössze egy név a képernyőn, sokkal bátrabban szólhat hozzá, hiszen így továbbra is ismeretlen marad a többiek előtt (persze az oktató előtt nem, így ez csak részben csökkenti a rossz válaszoktól való félelmet). A személytelenség egy másik előnye, hogy így sokan bátrabban állnak neki egy-egy feladatnak, vagy akár többször is nekikezdenek egy-egy szimulációnak, addig míg jobb eredményt nem

érnek el. Azok, akik egy teremben a hátsó sorból figyelnék az eseményeket (sokszor erre azért is szükség van, mert a terem technikai felszereltsége nem nyújt lehetőséget arra, hogy mindenki önmaga kipróbálja a feladatot), azoknak most lehetőség nyílik arra, hogy egy csoport előtt elszenvedett kudarc negatív élményei nélkül, a személytelenség védelme alatt kedvükre próbálkozzanak egy-egy feladat, szimuláció megoldásával. 1.3.2. Korlátok Személytelenség A korlátokat ott kezdem, ahol a lehetőségeket abba hagytam, a személytelenségnél. Az, ami az egyik embernél előny, az a másiknál korlát. Az internetes oktatás jellege miatt ezekben a rendszerekben hiányzik a csoport nyomás, ami az emberek egy részénél szükséges ahhoz, hogy a feladatokat végrehajtsa. Ott, ahol nincsen folyamatos látható kontrol, ahol nincsenek ott a többiek, ott egyszerűbb inkább mással foglalkozni (akkor is, ha esetleg az illető belépett az oktatási programba), egyszerűbb a határidőket kitolni, a feladatokat kevésbé komolyan venni. Csoport motiváció hiánya Ehhez a ponthoz kapcsolódik a motiváció hiánya is. Sok feladatot könnyebb csoportosan elvégezni, mert a csoport motiválóan hathat tagjaira (persze ez fordítva is igaz, ha a csoport többsége nem akarja elvégezni a feladatot, akkor az inkább demotiválóan hat. Ebben az esetben azoknak, akik el akarják végezni a feladatot, a csoport hiánya inkább lehetőség, mintsem korlát). A tagok kölcsönösen ösztönözik egymást - gondoljuk csak például egy sporteseményre, ahol, mivel a többiek gyorsabbak, ügyesebbek vagy kitartóbbak, az egyén olyan eredményekre is képes, amit egyedül nem ért volna el. Gyakorlati bemutatás hiánya Sok tananyagnál mit sem ér a legtökéletesebb technológia, vagy a legszebben megírt program, ha az oktatás célját nem lehet kézzel megfogni, kipróbálni. A virágkötészethez szükséges kézmozdulatokat, az orvostudományban alkalmazott technikákat, vagy egy kerámia elkészítéséhez nélkülözhetetlen mozdulatokat nem mindig szerencsés csak a képernyőn bemutatni. Ezekhez, és még sok máshoz elengedhetetlen a gyakorlat is az elméleti tudás mellett. Itt pusztán az elméleti anyag adható át az Internet segítségével, mintegy kiegészítő tanagyagként, de a gyakorlat semmiképpen sem hagyható el. Internet hozzáférhetőség és technikai nehézségek Az Internet hozzáférhetőség javulása lehetőséget teremt az eLearning fejlődéhez, jelenlegi kiterjedése mégis inkább korlát sok régióban. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az Internet ma már hozzátartozik a mindennapi élethez. Ezzel szemben Afrikában és a KözelKeleten inkább a kivételt jelenti. A világ mindössze 11 százaléka [12] rendelkezik tehát az összes Internet hozzáférés 65 százalékával!

Forrás: Nua Internet Surveys, illetve a CIA The World Factbook kiadványa

A világ lakosságának mindössze 4,8 százaléka fért 1999-ben hozzá az Internethez, 2000-ben ez az arány 6,7 százalékra emelkedett. A népesség nagyobb része (93,22 százalék!) még számítógéppel sem rendelkezik, sőt még az Egyesült Államokban, ahol a számítógépnek és az Internetnek legnagyobb a hagyománya, se éri el az 50 százalékot a számítógéppel rendelkezők aránya. [38] Az Internet hozzáférés Észak-Amerikában a legáltalánosabb. Itt 1999-ben 38 százalék, 2000ben pedig 54,5 százalék jutott hozzá az Internethez. A következő Óceánia 22,45, illetve 35,5 százalékkal, majd Nyugat-Európa 10,4 és 26,4 százalékkal. 2000

Afrika Dél- és Észak- Ázsia Közel- Óceánia Nyugat- Kelet- Világ Közép- Amerika Kelet Európa Európa Amerika

Internet 0,4% hozzáférés a lakosság százalékában

3,2%

54,5%

2,7%

1,5%

35,5%

26,4%

2,5%

6,7%

Forrás: Global Reach Oktatók felkészületlensége Az USA-ban, ahol az Internetnek a legnagyobb hagyománya van, ahol az elérhetőség a legmagasabb, azon iskolák tanárai közül, ahol van Internet elérhetőség, mindössze 33 százalék érzi úgy, hogy megfelelően felkészült arra, hogy az Internetet oktatás céljára használja. További 54 százalék érzi úgy, hogy még nincs semmi veszve, de 13 százalék egyáltalán nem érzi magát képesnek a feladat ellátására. Ez az arány a többi térségben, ahol az Internet hozzáférés kevésbé általános, még rosszabb. [40] Ilyen körülmények között az Internetes oktatás sokszor nem más, mint egy megszokott tanóra új köntösben, anélkül, hogy az oktató kihasználná az Internet nyújtotta lehetőségeket. Ez persze nem csak az oktatókra igaz. A technológiát, vagy a tartalmat szolgáltatók is sokszor egy fantáziátlan, színtelen terméket készítenek el, ami a hagyományos oktatás korlátai közé ragad. A lehetőségeket vagy nem ismerik fel, vagy nem képesek átültetni. Így a termékek sokszor illúziórombolók, és a vásárlónak elmegy a kedve a próbálkozásoktól, még mielőtt megismerhette volna a lehetőségeket, hiszen ezek a termékek pont a számítástechnika és az Internet által nyújtott lehetőségeket nem használják ki.

2. eLearning alkotóelemei A szabványosítás egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az egyes alkotóelemek súrlódásmentes együttműködését az Internetes oktatás területén. Az alkotóelemeket nem feltétlenül egyetlen cég állítja elő. Előfordulhat, hogy a rendszer minden egyes eleme más és más cég terméke. Ebben az esetben az elemek könnyed kommunikációját és az elemek közti adatcserét a szabványok szabályai teszik lehetővé. Az eLearning legfontosabb alkotóelemei [44] a következők:

1. Learning Management System - ez a rendszer testesíti meg az oktató felületet, ami az Internetes oktatáshoz elengedhetetlen. 2. Tananyag, CBT - ez egy oktatóegység, aminek felépítését és alkotóelemeit a szabvány rendszerezi. 3. Meta-adat - adatok az adatokról, melyek a keresést egy adatbankban megkönnyítik. 4. Szerző szoftver - a rendszer feladata közé tartozik a tananyagok előállítása, az alkotóelemek sorba rendezésese szabványosított séma alapján, illetve az alkotóelemek csoportosítása olyan módon, amelyik a tanulási folyamatnak a lehető legjobban megfelel. A szerző szoftver tartalmazhat beépített tesztkészítő programrészt is. 5. Általános alkotóelemek a) Browser - egy browser segítségével a tanuló egyszerűen elérheti a tananyagot akkor és ott, amikor és ahol arra szüksége van. b) Kapcsolódási pont - az LMS-nek rendelkeznie kell kapcsolódási pontokkal is, melyek lehetővé teszik az adatcserét és adatfeldolgozást más rendszerekkel, mint például más szolgáltató Web-oldalával, adatbankokkal, vagy egy ERP rendszerekkel együtt.

2.1. LMS LMS - a brandon-hall.com elemzése Learning Management System: egy számítástechnikai környezet, mely menedzseli és továbbítja az oktatási anyagot. Egy szoftver-eszköz kombináció, mely a számítógép-alapú online, ill. off-line oktatáshoz és adminisztrációhoz kapcsolódó különböző funkciókat, feladatokat látja el. [31] Brandon Hall először 1997-ben vizsgálta meg az Internetes oktató felületeket. Akkor 27 rendszert rendszerezett és értékelt. Négy évvel később, 2001-ben már 58 rendszert vizsgált át. Az elemzés eredményét egy 600 oldalas tanulmányban foglalta össze. A tanulmány szerint az első elemzés óta az oktató rendszerek felhasználása leegyszerűsödött, a termékeket gyakrabban fejlesztik ki az AICC és IMS szabványok értelmében, valamint javult a rendszerek funkcionalitása is. Az oktató rendszerek többségét kis és közepes vállalatok fejlesztik ki. A 2001-ben megvizsgált termékeknek mindössze 48 százaléka volt már 1997-ben is a piacon, ami arra utal, hogy a piac még nagyon új. A tanulmány összefoglalásában a következő változásokat emelte ki Brandon Hall: Változások a brandon-hall.com tanulmánya alapján - 1997-2001 1997 2001

2001/1997

Egy rendszer felhasználóinak átlagos száma

290%

40.000

116.000

Egy 8000 felhasználót kiszolgáló rendszer átlagos 90.000 USD 550.000USD költsége öt évre

611%

1. A felhasználók száma 1997 óta megemelkedett. Egyetlen rendszer felhasználóinak átlagos száma 1997-ben még 40.000 Brandon Hall véleménye szerint a megkérdezettek eltérően értelmezték a felhasználók számára vonatkozó kérdést, így nem lehetett egy egyértelmű átlagot meghatározni. körül mozgott, 2001-ben ez a szám már 116.000-re ugrott. Ez szinte háromszor annyi felhasználót jelent, akik egy rendszer kínálatához hozzá szeretnének jutni. 2. A felhasználók számának növekedése mellett a költségek is megemelkedtek. 1997-ben egy átlagosan 8000 felhasználót kiszolgáló oktató rendszer költsége öt évre 80.000 - 100.000 US dollárba került. Egy hasonló rendszer átlagos költsége négy év alatt 550.000 US dollárra ugrott, ami egy több mint 600 százalékos költségemelkedést jelent! A magasabb költséget egyrészt az okozta, hogy a szolgáltatók nagy része megváltoztatta számlázási szokását. Négy évvel ezelőtt a szolgáltatók inkább egy kezdeti licenc díjat szabtak ki felhasználóiknak, míg 2001-ben a szolgáltatók inkább az ASP 2001-ben a rendszerek 84 százalékát egy ASP szolgáltatás keretén biztosították, de csak 7 százalékot nyújtották kizárólag ebben a formában. rendszert részesítik előnyben, ahol a felhasználók havi díjat fizetnek a licenc díj helyett. Ilyen körülmények között az öt éves periódus végén a második esetben magasabb lesz a teljes költség, mint egy egyszeri licenc díj fizetése esetén, bár a kezdeti beruházási költség a második esetben alacsonyabb. 3. A szabványok jelentősége is megnőtt a négy év alatt. 1997-ben a termékek 41 százaléka felelt meg az AICC előírásainak. Négy évvel később már 52 százalékra volt ez igaz. 2001-ben 75 százalékát azoknak a termékeknek, melyek nem felelnek meg az AICC előírásoknak egy éven belül a szabvány szerint át kívánják alakítani. Egy másik népszerű szabvány az IMS 'Metadata Specifikation'. Négy évvel ezelőtt még nem létezett ez a szabvány, jelenleg viszont már a termékek 34 százaléka megfelel a szabvány előírásainak. A többi termék 59 százalékát szeretnék a szolgáltatók egy éven belül a szabvány értelmében átdolgozni. 4. A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a rendszerek többségét Interneten keresztül érhetik el a felhasználók. A vizsgált rendszerek közül 48 érhető el egyszerűen egy Web-browser segítségével. A rendszerek egyben komplexebbé is váltak. Az alapfunkciók mellett egyre több integrált funkcióval is rendelkeznek, hogy a szolgáltatók az Internetes oktatást a lehető legnagyobb mértékben lefedhessék. 5. A rendszerek egyre nagyobb mértékben integrálják a hagyományos adminisztratív

feladatokat, mint például beiratkozás, órarend készítés, vagy várólista kezelés, is. A megvizsgált rendszerek 68 százaléka nyújtott 2001-ben beépített adminisztratív funkciókat is. 6. A rendszerek 48 százaléka nyújt lehetőséget tananyagok előállítására, hogy az anyagok egyszerű bemutatása mellett ugyanazzal a rendszerrel gyorsan és egyszerűen lehessen új termékeket készíteni, illetve régieket kiegészíteni. Ezek a rendszerek általában előre kidolgozott mintákkal rendelkeznek, melyek a tananyagok előállítását leegyszerűsítik. Azok a rendszerek, melyek nem rendelkeznek beépített szerző szoftverrel, az általánosan alkalmazott kész szerző szoftvereket, mint például Dreamweaver, Flash vagy Athorware, támogatják. 7. A tesztelés és értékelés is a korszerű oktató rendszer része. A megvizsgált 58 rendszer közül 42 nyújtott lehetőséget tesztek készítéséhez. E mellett ebben a rendszerben lehet a tesztek kiértékelésének módszerét is beállítani. Erre azért van szükség, mert azok a tesztkérdések, melyeket azonos rendszerrel állítottak elő, mint magát a tananyagot, jobban igazodnak magához az anyaghoz. Továbbá a vizsgált rendszerek 45 százaléka tudja a tanulók jelenlegi és kívánt képessége és tudása közötti különbséget értékelni, és ennek alapján a lehető legelőnyösebb kurzust összeállítani. 8. Egyre több rendszer rendelkezik rugalmas interfésszel, ami lehetővé teszi az LMS és más rendszerek összekötését. 1997-ben ez a kapcsolat még csak az adatbázisok szintjén létezett, ami mindössze nyers adatok cseréjét tette lehetővé. Bár továbbra is ez a megszokott forma, a megvizsgált termékek 41 százaléka 2001-ben már rendelkezett olyan kapcsolati rendszerrel, ami komplexebb funkciók, mint például automatikus adatfrissítés vagy adatfeldolgozás, kivitelezését is lehetővé tette. 2.2. Tananyagok objektum orientált felépítése A technika által nyújtott lehetőségeket jobban ki kell használni ahhoz, hogy az Internetes oktató anyagok hatásosabbak és érdekesebbek legyenek. A szövegek egyszerű konvertálása mellett multimédia anyagok, mint például szimulációk, videó vagy audió felvételek, egészíthetik ki a tananyagot. A lehetőségek szinte korlátlanok. Ezek a kiegészítő anyagok segítenek a tanulók érdeklődésének fenntartásában. Az oktató és kiegészítő anyagokat, pedagógiai szempontokat is figyelembe véve, gondosan elő kell készteni, hogy azok céljuknak a lehető legjobban megfeleljenek. [47] Fenn áll azonban annak a veszélye, hogy a gondosan és hosszadalmasan kidolgozott tananyagot, amelyik a modern oktatás számos kihívásának megfelel, csak egy szolgáltató tud felhasználni. A tananyag lehetőségei ezzel behatároltak, értéke pedig alacsonyabb, mint azt a gondos kidolgozás lehetővé tehetné. A tananyagok kidolgozásának egy újabb változatában független elemekből, objektumokból összerendezett kurzusokat állítanak elő. Ezek az objektumok információdarabok, melyek függetlenek a közvetítő technikától, és melyeket tetszés szerint lehet kombinálni, frissíteni, és újra hasznosítani. [7] A kurzus tehát többször használható, független objektumokból áll. 2.2.1. Az objektum alkotóelemei Egy oktató objektum legalább két - ideális esetben három - elemből áll. [33] Ezek a következők: •

az objektum tartalma - az Internetes oktatási anyagok tartalma igen sokrétű lehet, hiszen számos téma alkalmas arra, hogy számítógépes oktatás keretében mutassák be.

•

•

A tartalommal kapcsolatos specifikációk tehát elsősorban az objektumok felépítését szabályozzák. Ahhoz, hogy ezeket az anyagokat a lehető legszélesebb körben, a lehető legváltozatosabb összetételben és különböző kontextusban használhassák, nem tartalmazhatnak semmiféle sorrendbeli utalást, vagy linkeket más objektumokhoz. Ez persze nem vonatkozik az egy objektumon belüli sorrendre, ebben az esetben az objektumok elemeinek sorrendjét az objektumon belül kell meg adni. [44] Meta-adat toldalék - meta-adat toldalékok lehetővé teszik az objektumok célzott keresését egy adatbankban. Segítségével kiválaszthatók azok az objektumok, melyekből a tanuló igényeinek legjobban megfelelő, testre szabott kurzus előállítható. Ezek a toldalékok lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az objektumokat a tanuló hiányosságaihoz automatikusan hozzá lehessen rendelni. [32] Kontextus - azok az információk, melyek kontextuson kívül állnak nehezen érthetők. A tanuló ezeket az információkat nehezebben tudja megjegyezni. Az objektumok az újrahasznosítás érdekében nem tartalmazhatnak maguk információt a kontextusra vonatkozóan, ezért lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy ezeket az információkat direkt a kurzushoz lehessen hozzárendelni. Ennek a legegyszerűbb módszere linkek készítése, melyek a tananyagon kívüli információkra mutatnak.

2.2.2. Jellemzők Rugalmasság - az objektumokat egy adatbázisban lehet tárolni, addig amíg szükség nincs rájuk, majd szükség esetén a meta-adat toldalék segítségével kikereshetők a lényeges objektumok. Az új és régi objektumokat könnyedén össze lehet állítani egy kurzusba, ami lehetővé teszi az anyagok gyors és egyszerű frissítését. Alkalmazkodóképesség - objektumok segítségével az igényeknek megfelelő egyéni tananyagot lehet összeállítani. Ez annyit jelent, hogy a kurzusba csak azok az anyagok kerülnek be, melyek a tanuló számára fontosak. Egységesség - az objektumok előállításánál egységes struktúra kialakítására kell törekedni, hogy a szükséges objektumokat egyszerűen lehessen egy kurzusba összerendezni. Ez egyben a tananyagok egységes felépítéséhez is vezet, ami leegyszerűsíti és felgyorsítja a tananyagok készítését. Egyszerű frissítés - szükség esetén egy régi és már nem aktuális objektumot egyszerűen ki lehet cserélni anélkül, hogy az egész tananyagot ki kellene cserélni. Gazdaságosság - ha a tananyagot nem csak egy környezetben, hanem akár más és más formában újra és újra fel lehet használni, csökken az egyes anyagok készítésének költsége. Az objektumok értéke viszont emelkedik, ha azokat rugalmasan lehet felhasználni. 2.3. Meta-adatok A meta-adatok strukturált adatok az adatokról, melyek segítenek az elektronikus erőforrások azonosításában, keresésében és leírásában. [48]. Meta-adatokat nem csak az Internetes oktatás területén alkalmaznak, hanem az Internet számos más területén is. Ahogy nő a tananyagok száma, egyre nehezebb lesz a megfelelő anyagot az Interneten megtalálni. Ezért elengedhetetlen egy egységes meta-adat rendszer kidolgozása. Az egységes meta-adat készletet a fejlesztők ágazat specifikus meta-adatokkal is kiegészíthetik, hogy a rendszer rugalmasságát biztosítsák. Az objektumok keresése az LMS egy integrált funkciója. [18]

Meta-adatok segítségével a fejlesztők megjelölhetik, körülírhatják és indexelhetik a tananyagokat és objektumokat. Így a tananyag elkészülte után is könnyen megtalálható marad az anyag. Az objektumokat pedig más igények szerint is könnyen össze lehet állítani. Metaadatok lehetővé teszik a felhasználók számára az igényeknek jobban megfelelő kurzusok kikeresését.

3. A szabványok jelentősége

3.1. Miért van szükség szabványokra? Az eLearning fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a szabványok is. Jelenleg az Internetes oktatás területén számos szolgáltató kínálja portékáját. Szinte mindegyik nagyobb cég hálózaton kínál továbbképző kurzusai közül néhányat, de legalábbis ilyen módon kívánják ezeket a jövőben nyújtani, és a vállalati próbálkozások mellett nagy számban jelen vannak az akadémiai, iskolai próbálkozások is. Sorra jelennek meg az egyetemek Web-alapú kurzusai, oktató centrumok Internetes órái. Az egyes szolgáltatók azonban elsősorban saját használatra fejlesztenek programokat, anélkül, hogy azok más rendszerrel kompatibilisek lennének. Így a környezetek, programok inkább csak elszigetelten működnek. Az oktatási anyagok bővítése csak időigényes munkafolyamatok során lehetséges, annak ellenére, hogy az Internetes oktatási piac már most is bővelkedik tananyagokban. Ezek a tananyagok azonban sem felépítésükben, sem pedig tartalmukban nem épülnek egymásra, nem képeznek nagyobb egységet. Az iparág így stagnálni kezdhet, hiszen minden alkalomra új oktató anyagot kifejleszteni gazdaságtalan eljárás lenne. Ilyen módon a vevők, tanulni kívánók igényeinek kielégítése is nehézkes, hiszen egy szélesebb kínálati paletta biztosítása költséges, ezért a kurzusok ára emelkedik, de lehet hogy a szolgáltató nem is rendelkezik kielégítően változatos tananyaggal. A szabványosítás előnyei · A szabványok hozzájárulhatnak a tananyagok és az oktató felületek interoperabilitásához azzal, hogy szabályozzák a tananyagok struktúráját és e struktúrák importálását és exportálását. · Szabványosított oktatási blokkok segítségével testre szabott tananyagokat lehet összeállítani, melyek jobban igazodnak a felhasználók igényeihez. · A szabványok lehetővé teszik a tananyagok újra hasznosítását oktatókörnyezettől függetlenül. · A tananyagok indexelésének szabványosítása lehetővé teszi a tananyagok gyors, egyszerű és sikeres keresését. · A szabványok hozzájárulnak a tananyagok gazdaságosabb felhasználásához azzal, hogy lehetővé teszik a tananyagok széleskörű felhasználását, ami egy hálózati hatáshoz vezethet.

3.1.1. Interoperabilitás A fent vázolt problémára nyújthat megoldást, ha az oktató környezet, illetve az oktatási anyag olyan rendszerben épül fel, amelyben az egyes elemek tetszés szerint variálhatók. Az oktatási

környezetet úgy kell ebben az esetben kialakítani, hogy az az oktatási anyagokkal egy olyan felületen érintkezzen, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a tananyag kevés, ideális esetben elenyésző, munkával az új környezethez illeszthető legyen. Ez az együttműködési képesség (interoperability) a kialakuló szabványok egyik pillére. Számos szabványosítási próbálkozás irányul arra, hogy a tananyagokat ne csak abban a környezetben lehessen bemutatni, amelyikben előállították, hanem bármely tetszőleges környezetben is. Ebben az esetben a vevő, aki egy oktatási környezetet vásárol, az oktatási anyagok szélesebb skálájából válogathat igényei szerint, anélkül, hogy az anyagokat önmagának kellene előállítania, vagy időigényes és költséges munkával önállóan a környezethez illesztenie. 3.1.2. Testre szabott tananyag A jelenlegi eLearning piac másik kihívása a technikai lehetőségek jobb kiaknázásában rejlik. Jelentős vonzerőt jelenthet a Web-alapú oktatásnál, hogy a technológia lehetőséget nyújt az oktatási anyagok ízlés szerinti csoportosításához, a tömeges testreszabáshoz. A tanulni kívánók számára a szolgáltatók olyan kurzusokat állíthatnak össze, melyek jobban igazodnak a diákok egyéni igényeihez. Azokat az anyagokat, ismereteket, melyek a diák számára már ismertek, a tanuló átugorhatja, azoknál az ismereteknél, melyek még újjak, vagy nehezebben elsajátíthatók pedig hosszabb időt is eltölthet, ha erre szüksége van. A folyamatos szinten tartás érdekében az egyes oktatási egységeket, tananyagokat újra és újra átnézheti a diák, a nehezebb részeket gyakorlatok, szimulációk is alátámaszthatják a jobb megértést. Ehhez egy olyan rendszer nyújthat segítséget, melyben az oktató egységek kisebb elemekből, blokkokból állnak, melyek tetszés szerint építhetők össze aszerint, hogy a diák milyen előképzettséggel, ismerettel rendelkezik. 3.1.3. Újrahasznosíthatóság További segítséget nyújthat a lehető legjobb kiszolgálás érdekében, ha egy tananyag különböző szolgáltatók oktatási anyagainak blokkjaiból állítható össze, azokat a lehető legjobban kihasználva. Ehhez a tananyagoknak egyrészt kis egységekből kell állniuk, másrészt pedig újrahasznosíthatóaknak (reusability) kell lenniük. Az utóbbi annyit jelent, hogy a kész oktatási egységet a felhasználók újra és újra használhassák, függetlenül attól, milyen környezetre tervezték őket, illetve melyik szolgáltatótól szerezték be azokat. Az oktatási anyagoknak, oktatási környezettől függetlenül, azonosan kell működniük akármelyik felhasználónál is kívánják azokat újra hasznosítani. Ez az újrahasznosítási kritérium a szabványosítási törekvések egy másik fontos alapköve. 3.1.4. Tananyagok keresése Ahhoz, hogy a szolgáltatók a különböző tananyagokat a vevő igényei szerint keverhessék, állíthassák össze, először meg kell ezeket az anyagokat találni. Ehhez az anyagokat valamilyen módon azonosíthatóvá kell tenni. Szabványosítás nélkül ez a feladat is nehézkessé válhat, hiszen ha nem egységes az indexelés, a kereső nem a megfelelő anyagot találja meg, ha egyáltalán talál valamit. Ezt a feladatot sok - szabványokkal foglalkozó - szervezet is kitűzte már zászlajára, így lassanként megszületik az a meta-adat készlet Metadata: "strukturált adat az adatokról" (DC definíció), információ a tartalomról, amely megkönnyíti a tananyag indexelését, keresését, tárolását, címkézését, visszakeresését, megjelenítését, használati jogának nyilvántartását, és karbantartását (IEEE definíciója)., melynek segítségével a tananyagok indexelhetővé válhatnak. Egy egységes meta-adat készlet nélkül a tananyagok hatékony keresése szinte lehetetlen. Az egynyelvű egységes indexelés azonban még nem

elégíti ki a nemzetközi igényeket, mivel az nem ad megfelelő felvilágosítást a többnyelvű oktatási piacon. A keresés során figyelembe kell venni a többnyelvű követelményeket is, hogy a meta-adatok a nemzetközi vevők és felhasználók igényeinek is megfeleljenek. 3.1.5. Gazdaságosság SRI Consulting véleménye szerint, amennyiben a Web-alapú oktatási ágazat bevezet néhány jelentősebb szabványt, a piac exponenciálisan megnövekedhet, épp úgy, mint ahogy azt maga a szabványosított Internet is tette az elmúlt 5 év alatt. Azok a vállalatok, melyek bevezetik a szabványokat szélesebb kínálatból válogathatnak, és ezzel csökkenthetik áraikat, versenyképesebbekké válhatnak, erősíthetik piaci pozíciójukat. Míg azok a vállalatok, melyek egy saját, zárt környezetet használnak oktatás céljából, kevesebb lehetőséggel rendelkeznek majd, ha tananyagukat bővíteni szeretnék. [39] Gazdaságossági szemszögből már nem engedheti meg magának egy vállalat, hogy Internetes oktatási tevékenységét, elszigetelten folytassa. Jelentős nyomás nehezedik rá környezetéből, hogy kapuit megnyissa és együttműködjön partnereivel, vevőivel és beszállítóival az oktatás és továbbképzés területén is. Ez épp úgy vonatkozik a vállalatokra, mint az oktatási tevékenységeket folytató intézményekre. A diákok, vevők igényeit csak egy széles és mély kínálattal lehet kielégíteni, ahhoz tehát, hogy e tevékenység gazdaságos maradhasson szükséges az együttműködés más vállalatokkal is. Ez az együttműködés azonban csak akkor lehetséges, ha a szabványok egységesítik a feladatokat. [44]

Forrás: Singh, H.

3.1.6. "Hálózati hatás" Az Internetes oktatás hasonló utat járhat be szabványosítása során, mint például az elektronikus levelezés az Internetes szabványok bevezetése után. Kezdetben csak egy hálózaton belül lehetet ezzel a lehetőséggel élni. Azok előtt, akik nem voltak egy ilyen hálózat tagjai, a kommunikációnak ez a formája rejtve maradt. A TCP/IP protokoll nyújtotta azt a technikai szabványt, amely lehetőséget nyújtott az elektronikus levelezés elterjedésére. [39] Manapság szinte mindenkinek van már legalább egy e-mail címe (feltéve természetesen, hogy az illető valamilyen formában hozzáfér az Internethez), és a kapcsolattartás ilyen formája mindennapossá vált. Olyan szabványok bevezetésével, melyek elősegítik a tananyagok cseréjét különböző környezetek között, az eLearning piac kinyílik, kiszélesedik. Azzal, hogy az egyes szolgáltatók portékájukat már nem csak egy szűk körben értékesíthetik, illetve oktatási anyagaikat nem csak egy szűk körből szerezhetik be, egy láncreakció indul el, amit Patton "hálózati hatásnak" nevez, ami annyit jelent, hogy a vevő haszna egyszerűen már azáltal is nő, hogy a hálózatnak, melynek ő is tagja, egyre több tagja van. A szabványosítási eljárások során pont ez történik. Szabványosított környezet és tananyag lehetővé teszi, hogy ezeket tetszés szerinti kombinációban használják, függetlenül attól, melyik szolgáltató bocsátja azokat az érdeklődők rendelkezésére. Szabványok nélkül a vásárlók csak az adott szolgáltató kínálatából választhatnának. 3.2. A szabványosítás kihívásai A Web-alapú oktatási tevékenység annyira szerteágazó, hogy egyetlen egységes szabvány nem igen elegendő a piac szabályzásához. A problémamentes működés számos területen igényel szabályzást, iránymutatást ahhoz, hogy aszolgáltatók a fent említett igényeket kielégíthessék. A szabványosítás kihívásai • A tanuló igényeit egy komplex oktatói környezettel lehet a legjobban kielégíteni. • A tananyagokat lehetőleg az oktatói környezettől függetlenül kell felépíteni, hogy azok importálása és exportálása a különböző oktatói környezetekbe illetve környezetekből problémamentes legyen. • Egy komplex oktatói felülethez a vizsga és tesztkérdések is hozzá tartoznak. Ezeknek a különböző oktatói környezetekben azonosan kell működniük, hogy a diákok eredményét azonos feltételek mellett rögzítsék. • Az oktató felületnek képesnek kell arra lennie, hogy a diákok eredményeit illetve az oktató felület használatát figyelemmel kísérje. • A tananyagok kategorizálása megkönnyíti a keresést. • Az eLearning nemzetközi kihívásainak csak többnyelvű felület és meta-adat tud megfelelni. • Ahhoz, hogy a szabványokat széles körben elfogadják, illetve, hogy a szabályok a lehető legegységesebbek legyenek a szabványosító szervezeteknek szorosan együtt kell működniük. • A felületek és a tananyagok készítésénél a jogi és minőségi kérdésekre is ki kell térni. [10]

3.2.1. Komplex oktató felület A szabványosítás egyik legfontosabb területe az Internetes oktatás folyamatának szabályozása. Ide tartozik például az oktató anyagok környezettől független működésének biztosítása. Az növekvő igényeket egy egyszerű oktatóprogram már nem tudja kielégíteni, ezért az átadja helyét egy sokkal komplexebb rendszernek, egy komplex oktatást menedzselő rendszernek (LMS). AZ LMS rendszer sokféle feladatot integrál az oktatási anyagok elemzése, tervezése és fejlesztése területén. Az LMS indítja és kezeli a tananyagokat, valamint lehetővé teszi a felhasználók, szerzők, adminisztrátorok hozzáférését az oktatási anyagokhoz. A rendszer sokrétű funkcióval rendelkezik az online és offline oktatás területén. A feladatok kiterjednek az adminisztrációtól, a kommunikáción keresztül a diákok eredményének figyelemmel kíséréséig. Az LMS dönti el, hogy melyik lecke legyen a következő, hogy melyik anyagot hagyhatja ki a tanuló, illetve, hogy van-e szüksége a tanulónak kiegészítő anyagokra vagy külső segítségre. Az LMS rendszert sokszor CMI rendszernek is hívják. Egy LMS rendszer az alapfeladatok mellet más funkciókkal is rendelkezhet. Így például a rendszer tartalmazhat beépített szerző szoftvert, adat és teszt kezelő rendszert, valamint teszt előállító rendszert. eLearning testesíti meg azt az ötletet, miszerint bárki bármikor és bárhol hozzájuthat oktatási anyagokhoz, kurzusokhoz. Ehhez - a hálózati technikák fejlődésének köszönhetően - az Internet, ill. Intranet nyújtja a legjobb lehetőséget. Ahhoz, hogy a tanuló a lehető legegyszerűbben, tartózkodási helyétől függetlenül hozzájuthasson a tananyaghoz, az LMS rendszernek úgy kell felépülnie, hogy a tanuló pusztán egy browser segítségével részt vehessen az Internetes oktatáson. Azt sem szabad az LMS fejlesztésénél figyelmen kívül hagyni, hogy a ma forgalomban lévő browser programok nem teljesen kompatibilisek egymással, így a rendszernek egyszerre több programot is támogatnia kell. Az LMS feladata továbbá a tananyag és az oktató felület közti interoperabilitás biztosítása. Ez annyit jelent, hogy az oktatói felületnek lehetőleg manuális igazítás nélkül fel kell ismernie a tananyagot, és az előre megadott struktúra alapján közvetítenie kell az anyagot a tanulókhoz. Abban az esetben tehát, ha a tananyag és a felület más fejlesztő terméke, az LMS rendszernek rendelkeznie kell egy rugalmas interfésszel, ami lehetővé teszi a tananyag automatikus importálását. Az importálás után a rendszer az előre megadott paraméterek alapján mutatja be a kurzust. Továbbá az LMS rendszer feladata a tananyag keresése és az egyes tananyagelemekből a felhasználó igényei és tudása szerint egy testre szabott kurzus összeállítása. Néhány Internetes oktatást nyújtó szervezetnek vagy vállalatnak fontos lehet, az LMS kapcsolata egy másik rendszerrel, mint például egy eCommerce rendszerrel, vagy egy adatbankkal. Ehhez az LMS rendszernek rendelkeznie kell rugalmas interfészekkel. Bár a számlázás nem az oktatás folyamatának része, mégis az LMS feladata a rendszer használatának figyelemmel kísérése. Ez lehet a későbbi kiszámlázás alapja, amennyiben a számlázás a felhasználás függvényében történik, például egy ASP szolgáltató esetén.

LMS rendszert az érdeklődők megvehetik és önállóan alkalmazhatják, de igénybe vehetik egy külső szolgáltató (API - Application Service Provider) LMS szolgáltatásait is úgy, hogy maga az LMS a szolgáltató hálózatán fut, az ügyfél pedig ezen a rendszeren futtatja oktatási anyagait. (lsd. 5.2. fejezet) 3.2.2. Oktatói környezettől független tananyagok alkalmazása A szabványosítás azonban nem csak az oktató rendszerre vonatkozik, hanem ugyanennyire vonatkozik magára a tananyagra is. A tananyag felépítésének meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, melyek lehetővé teszik a problémamentes kommunikációt tananyag és oktató rendszer között, akkor is, ha a tananyagot készítő rendszer nem egyezik meg az azt bemutató rendszerrel. A tananyaggal kapcsolatos szabályzási igények széleskörűek. Ide tartoznak például az oktatási anyagok megfelelő adottságokkal rendelkező "építőköveinek" meghatározása, vagy a tananyag megfelelő módon történő tömörítése is. A szabványoknak ki kell továbbá terjedniük a szerző, tervező programokra is, melyek segítségével szabványos és kompatíbilis tananyagok készíthetők. (lsd 5.3. fejezet) 3.2.3. Vizsgák és tesztek integrálása A tananyagok szabályzásához tartozik az oktatási anyagokhoz, kurzusokhoz kapcsolódó tesztek, vizsgák szabványosítása is. Ahhoz, hogy a különböző rendszerek hasonló képen kezeljék és értékeljék a teszteket, illetve hasonló módon továbbítsák a diákot eredményei alapján a következő kurzushoz, a tesztek és vizsgák felépítésének is hasonlónak kell lennie. Ahhoz, hogy az oktató rendszer könnyedén integrálhassa, értelmezhesse és időzíthesse ezeket a teszteket, azoknak szintén meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. 3.2.4. Tananyagok kategorizálása A szabványosítási törekvések egy másik fontos területe a kategorizálás. Ide tartozik a már korábban említett tananyag indexelés, amire számos próbálkozás született már a különböző szervezeteknél. A meta-adat segítségével az érdeklődők könnyedén megtalálhatják a számukra értékes anyagokat. (lsd. 5.4. fejezet) Kategorizálás azonban nem csak indexelést takar, hanem a tananyagok t ém ák szerinti kategóriába sorolását is. Ezeknek a kategóriáknak egységeseknek kell lenniük ahhoz, hogy a félreértések elkerülhetők legyenek a tananyagot szolgáltatók és az azokat felhasználók között. Hasonló képen kategorizálni kell a tananyag pedagógiai szintjét és összetettségét is. Az oktatási anyagok kategóriáinak tükröznie kell azt is, hogy az anyag mennyire komplex, milyen segítő anyagokat tartalmaz, mennyire tudományos, vagy inkább csak betekintést nyújt az adott területre. Továbbá arra is utalnia kell a kategóriának, hogy az anyag melyik korosztálynak szól, milyen előképzettséget igényel. [39] 3.2.5. Nyomon követés Az előbbi két csoport mellett nem elhanyagolható a diákok és adataik nyomon követése sem (tracking). Ide tartozik egyrészt az adminisztratív adatok figyelemmel kísérése, tehát azé, hogy a diák az elsajátított anyagokkal milyen újabb kategóriákba léphet automatikusan, melyik tananyaggal folytathatja tanulmányait, vagy hogy milyen képesítést szerzett meg. Ezen adatok változása mind megváltoztatja a diák státuszát, ami befolyást gyakorolhat arra, hogy a későbbiekben milyen kurzusokra jelentkezhet. Az ilyen fajta figyelemmel kísérés előnye, egy

a diák igényeinek megfelelő, testreszabott kurzus kialakításának lehetősége a megszerzett és folyamatosan frissített adatok alapján. Ehhez szorosan kapcsolódik a diákok teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése. Az LMS rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy számon tartsa, hol tartanak az egyes diákok az anyag elsajátításában, hányszor és mennyi időt töltöttek el az egyes feladatok megoldásánál, illetve, hogy esetleg az adott feladat megoldása nélkül is részt vehetnek-e tesztek kitöltésében, vizsgák tehetnek-e. Ide tartozik a diákok vizsgákon, teszteken elért teljesítményének figyelemmel kísérése is. Nem elhanyagolható a tracking egy másik területe sem. Ez nem más, mint annak figyelemmel kísérése, hogy pontosan ki, melyik szolgáltatást, mennyi időre vette igénybe. E terület szabályzásának segítségével félreértések nélkül számlázhatja ki az oktatási tevékenységet nyújtó szervezet szolgáltatásainak ellenértékét. 3.2.6. Együttműködés A fent említett területek mellett a szabványosítással foglalkozó szervezeteknek számos más kulcskérdéssel is foglalkozniuk kell ahhoz, hogy a létrejött szabványok valóban beváltsák a hozzájuk fűződő reményeket. Egy szabványnak az a feladata, hogy egységesítsen bizonyos eljárásokat annak érdekében, hogy az azonos területen működő, egymástól független szervezetek együtt tudjanak működni hosszadalmas átállási, integrálási procedúra nélkül. Jelenleg számtalan szervezet foglalkozik szabványok, illetve szabvány javaslatok készítésével. Amennyiben ezek a szervezetek egységes, áttekinthető, egymásnak nem ellentmondó szabvány létrehozására törekednek akkor ezeknél a szervezeteknél elengedhetetlen az együttműködés. Ez az együttműködés már, ami a jelenleg kidolgozás alatt álló szabványoknál is jól megfigyelhető. A jelentősebb szerveztek - AICC, IEEE, IMSproject, ADL - szorosan tartják egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy szabványaik egy egységet képezzenek. Ezek. A legátfogóbb próbálkozás, amelyik a meglevő szabványokból építkezik, annak érdekében, hogy ezek összefogásával és javításával egy kiterjedt, széles körben elfogadott szabványt hozzon létre, az ADL iniciatíva SCORM modellje. 3.2.7. Többnyelvűség Szintén fontos kérdés az Internetes oktatás esetében a többnyelvűség. Az oktatási anyagokat több nyelven, eltérő karakterek alkalmazásával, esetleg teljesen más írásjelek alkalmazásával készíthetik. Ahhoz, hogy a tananyagok korlátlanul mozoghassanak a különböző oktatási környezetek között, lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tananyag a megfelelő formában jelenjen meg a diák előtt, az írásjelek ne keveredjenek. E mellett fontos a többnyelvű tananyagok indexelésének megoldása is. A meta-adat szabványoknak úgy kell szabályozniuk a tananyagok indexelését, hogy egy adott nyelven történő keresés, a megfelelő nyelven, a megfelelő anyagot találja meg. Az egységes meta-adat készleteket tehát többnyelvű változatokban is ki kell dolgozniuk az ezzel foglalkozó szerveteknek.

Forrás: Global Reach

3.2.8. Jogi kérdések Hasonlóan égető kérdés az Internetes oktatás jogi kérdése. Ez persze nem elsősorban az eLearning szanványok feladata, de a szabványoknak lehetőséget kell teremtenie a jogi megoldások integrálására is. Így például a meta-adatok kidolgozásánál olyan kategóriákat is léte kell hozni, melyek a szellemi termék védelmének érdekében az oktatási anyag tulajdonjogára utalnak. Továbbá meg kell oldani a szerződéskötés, fizetés, adatvédelem lehetőségének integrálását is. 3.2.9. Minőség A szabványosítás egy másik peremterülete a tananyagok minőségével kapcsolatos. Ezen a területen azonban óvatosnak kell lenni, hogy a minőségi kritériumok ne korlátozzák a tananyagok széleskörű, és eltérő mélységű kidolgozását. A minőségi szabványoknak nem magára a tananyag tartalmára kell vonatkozniuk, hanem az oktató felület működésére, a tananyag felépítésére, és annak továbbítására. 3.3. Kritikák és kételyek Az Internetes oktatás egyenlőre még gyerekcipőben jár. Jelenleg igazából csak egy szervezetnél lehet megvizsgáltatni, hogy a különböző termékek megfelelnek-e a szervezet által kidolgozott szabványoknak. Kritikák és kételyek a szabványokkal kapcsolatban azonban máris felléptek. Kritikák és kételyek • A szabványok hibás alkalmazása, illetve a konformitás hamis állítása megrendítheti a vásárlók szabványokba vetett bizalmát.

• A termékeket gyakran manuálisan is át kell alakítani ahhoz, hogy a felületek és a tananyagok problémamentesen tudjanak egymással kommunikálni, annak ellenére, hogy a termékek kialakításánál a fejlesztők a szabványok rendelkezéseit betartották. • A szabványokat szervezetek hozzák létre mesterségesen, így ezek nem fedik le teljesen a piac igényeit. • A szabványosítási törekvések még újkeletűek, így még nem világos, hogy pontosan milyen hatással lesznek a piacra, illetve, hogy milyen jövő vár rájuk. [8]

3.3.1. Bizalmatlan vásárlók A vásárlók - nem kis mértékben a megfelelő marketing miatt - egyre inkább igénylik az olyan termékeket, melyeket valamilyen szabvány alapján dolgoztak ki, mert ebben látják annak a biztosítását, hogy az Internetes oktatásba befektetett pénzük nem veszik kárba. A termékeket előállító szervezetek ezért egyre inkább arra törekednek, hogy megfeleljenek valamilyen előírásnak. Ebből ered az első probléma, ami ahhoz vezethet, hogy a vásárlók elvesztik bizalmukat a szabványok, illetve bizonyos szabványok iránt. A szolgáltatók, hogy elnyerjék a vevő bizalmát, tanúsítják, hogy termékük megfelel bizonyos szabványoknak, mint például a SCORM előírásoknak, holott ezek még nem beérett szabványok, hanem csak tervezetek. Az előírások még nem felelnek meg az igényeknek, még felléphetnek olyan problémák, melyekre a szolgáltatók nem biztos, hogy fel vannak készülve. Ha a vásárló nem tájékozódott a szabványosítási törekvések terén, csak azt látja, hogy az általa választott, konform termék nem úgy működik, ahogy ő azt elképzelte, a szabvány tehát nem megfelelő, így könnyen megrendülhet a szabvány szavahihetősége. Hasonló bonyodalmat okozhat, ha a termék elvileg olyan szabványnak felel meg, amelyik már létezik, de a gyakorlatban magát a tanúsítási eljárást a termékkel kapcsolatban nem végezték el. A konformitás csak a programot vagy tananyagot előállító szervezet véleményét tükrözi, nem pedig a tanúsítást végző szervezetét. Ezekre a problémákra az nyújthat megoldást, ha a vásárló a szabványt biztosító szervezet Web-oldalán ellenőrzi, hogy az a termék, melyet vásárolni szeretne, valóban megfelel-e az előírásoknak. Ezeken az oldalakon a tanúsított termékek teljes listája megtalálható. 3.3.2. Manuális igazítás A probléma nem csak abban rejlik, hogy azok is konformitást ígérnek, akik nem vettek részt a tanúsítási eljáráson. Andy Snider Andy Snider: egy eLearning tanácsadó cég, a VIS Corpoation ügyvezető igazgatója. tapasztalata azt mutatja például, hogy két termék, melyek mindketten megfelelnek az AICC előírásoknak (az egyik a SmartForce, a másik pedig a NETg terméke) mégsem működnek együtt egy környezetben vevői finomhangolás nélkül. Tapasztalata szerint, hiába felelnek meg a termékek az előírásoknak egy az egyben, javítás és igazítás nélkül egyik termék sem működik az előírásoknak megfelelően új (és konform) környezetben. Hasonló képen vélekedik Stephen Lahanas Stephen Lahanas: a Learning Voyage stratégiai tanácsadó igazgatója. is. Tapasztalatai szerint vevői utómunkákra gyakran szükség van ahhoz, hogy az elemek súrlódásmentesen működjenek. A termékek, melyek tehát megfelelnek az előírásoknak, gyakran mégse működnek igazítás, programozás nélkül. [8] 3.3.3. Mesterséges szabványok A szabványosítás ellen fellépők egy másik csoportjába tartozik David Grebow, a kaliforniai tanácsadó cég, The Readiness Company, alapítója. Érveiben könnyen felismerhető az ország

gazdaságpolitikai beállítottsága is. Véleménye szerint az Internetes oktatási piacnak nincsen szüksége külsőleg meghatározott, mesterségesen kidolgozott szabályokra. A piac jelenleg még éretlen, de idővel kidolgozza majd önmaga azokat a szabványokat, szabályokat, melyek nélkül a piac nem tudna tovább fejlődni. A piaci mechanizmusok majd gondoskodnak arról, hogy egységes szabványok jöjjenek létre. Egy mesterségesen kialakított szabvány ezzel szemben csak határt szabna a fejlődésnek, korlátozná az innovációs kedvet. 3.3.4. Bizonytalan jövő Mivel a szabványosítási törekvések még új keletűek, nem biztos még, hogy ezek a szabványok a jövőben mennyire felelnek majd meg a piac elvárásainak. A szabályok és iránymutatások, valóban a piac érdekeit szolgálják-e, valóban egy minőségibb termékcsaládhoz vezetnek-e, vagy túl technikaiak, nehezen bevezethetők, túl korlátozóak lesznek-e. Még kérdéses, hogy a szabványok bevezetése emeli, vagy csökkenti majd az Internetes oktatás színvonalát. Szélesíti-e majd a termékskálát, vagy visszaveti a fejlesztési törekvéseket. Egyelőre csak egy szervezet (AICC) szabványait fogadták el hivatalosan, tapasztalatokat csak e szabvány alapján gyűjthet a piac. Az, hogy a későbbiekben, a többi szabvány bevezetése után a piac mennyire simán, egyenletesen és problémamentesen veszi majd át ezeket az előírásokat, vagy hogy egyáltalán átveszi-e, még mindig nem világos. Minthogy az sem, hogy a gyorsan változó IT piac mellett, mennyire maradnak érvényben ezek a szabványok. Clark Aldrich Clark Aldrich: a GartnerGroup's eLearning kutató vállalat igazgatója. szerint 2003 előtt nem igen lehet azzal számolni, hogy ezen a területen használható szabványok születnek majd. Addig viszont nem érdemes elköteleznie magát egyetlen vállalatnak sem egy szabvány mellett, mert az addigra elavulttá válhat, a vállalat pedig gyorsan kieshet ezzel az egyre erősödő versenyből. 3.3.5. A szabványverziók kompatibilitása A szabványok kidolgozása még folyamatban van. Idővel a jelenlegi szabványok és szabvány javaslatok újabb változatai is megjelennek majd. Akkor felmerül majd a kérdés, hogy vajon azok a termékek, melyeket egy bizonyos szabvány alapján dolgoztak ki kompatibilisek lesznek-e az új szabványverziók szabályai szerint kidolgozott termékekkel. SCORM 1.1-es verziója például még nem tartalmazza a tartalom tömörítésének szabályait. SCORM 1.2-es változata azonban már tartalmazni fogja ezeket. Könnyen előfordulhat, hogy az a termék, amelyiket a SCORM 1.1 alapján fejlesztettek ki, nem képes a tartalom tömörítésével kapcsolatos feladatokat ellátni, és ezzel elveszti konformitását.

4. Szervezetek Közel fél tucat szervezet foglalkozik az Internetes oktatás szabványosításával. A szervezetek között találhatunk államilag támogatottat és magán tulajdonú vállalatok csoportját is. A legjelentősebb szervezetek közé tartozik az amerikai repülési iparág CBT bizottsága (AICC) épp úgy, mint az amerikai védelmi minisztérium egy iniciatívája, vagy egy szoftverfejlesztő

cégekből és állami intézményekből álló konzorcium. De ide tartozik a technikai munkásságáért elismert Institute of Electrical and Electronics Engineers is. A nagyobb szervezetek mellett találhatóak kisebbek is, melyek a szabványokat, szabályrendszereket a helyi igényekhez próbálják igazítani. Ilyen szervezet például a CEN 'European Committee for Standardization' (http://www.cenorm.be), egy szervezet, amelyik a technikai szabványok harmonizációját tűzte ki céljáúl Európában. Ezek a szervezetek bizonyos mértékig együttműködnek annak érdekében, hogy egy - az Internetes oktatási iparágat a lehető legnagyobb mértékben átfogó - szabályrendszert dolgozzanak ki, amely lehetőséget biztosít az oktatási anyagok és környezetek súrlódásmentes működéséhez, illetve egy többnyire XML-alapú kisebb elemekből felépülő tananyag fejlesztéséhez. Ezek a szabványok nagymértékben épülnek egymásra, és egy lehetőleg egységes szabványrendszer kidolgozásának érdekében az utóbbi időben különböző konferenciák és műhelyek keretében számos próbálkozás született e szabványok összehangolására. Az összhang azonban még nem tökéletes. Számos apró eltérés található az egyes próbálkozásokban, aminek következtében pont az, ami a szabványosítás célja, az interoperabilitás elérése, hiúsul meg. Stephen Lahanas tapasztalatai szerint jelenleg túl sok szervezet, túl sok variációban próbálkozik a szabványok kidolgozásával, melyek bár alapjában azonosak, mégis tartalmaznak olyan kisebb-nagyobb különbségeket, melyek megnehezítik a fejlesztők dolgát, akik termékeiket a szabályoknak megfelelően szeretnék kidolgozni. Lahanas szerint [8] a szervezetek között szorosabb együttműködésre van még szükség ahhoz, hogy a szabványok a piac igényei szerint, a piac szélesedését és koordináltabb működését eredményezzék, ne pedig az innovációt korlátozzák, a piacot jelenleg jellemző káoszt és zavart növeljék. 4.1. AICC - Aviation Industry CBT Committee http://www.aicc.org/ 4.1.1. Történet 1988-ban alapult ez a nemzetközi csoportosulás, azzal a céllal, hogy a repülési iparágban irányelveket dolgozzon ki a számítógép alapú oktatási (CBT - Computer-based Training) anyagok kifejlesztéséhez, továbbításához és értékeléséhez. A csoport céljai közül kiemelkednek a következők: 1. CBT rendszerek gazdaságos és effektív megvalósítása, 2. irányelvek kidolgozása, melyek a CBT és CMI (Computer-managed Instruction) rendszerek kompatibilitását segítik elő, 3. CBT és hasonló technológiák nyílt fórumának biztosítása. Az ezen a területen szerzett tapasztalatok segítettek abban, hogy a CBT / CMI irányelveket szélesebb körre is kiterjeszthessék, és egy egységes szabványt hozzanak létre, amit más iparágak is hasznosíthatnak. Az AICC szabványok, irányvonalak és ajánlások széles körben alkalmazhatók különböző számítógép alapú oktató és továbbképző rendszerek szabványosításához és fejlesztéséhez.

Ez a CBT szakemberekből álló csoportosulás évente három alkalommal ülésezik Európában és Észak-Amerikában, hogy törekvéseikkel a leginkább követhessék a felhasználók igényeit, fejlesszék a szabványokat. 4.1.2. AICC szabványok és ajánlások AICC kilenc különböző technikai szabványt fogalmazott meg, melyeket egy-egy úgynevezett AGR (AICC Guidelines Recommendation) dokumentumban foglaltak össze. 1993-ban jelent meg az első CMI specifikáció, ami akkor még egy file-alapú rendszer szabványának leírását tartalmazta (AGR-006). Öt évvel később az AICC kidolgozta ennek a szabványnak a Webalapú változatát is (AGR-010). Továbbá kidolgozott egy referencia tananyagot is, amely példaként szolgál azon tananyagok számára, melyeket az AGR-010 leírásnak megfelelően kívánnak előállítani. A tananyag forrás kódja mindenki számára elérhető, aki aláírta az AICC Web-oldalon elérhető licencszerződést. Az AICC specifikációk a következő csoportokba tartoznak: AGR-002

AGR-003

AGR-004

Tananyag továbbítás hardware

Dos-alapú digitális audio specifikáció

Tananyag továbbítás - software

AGR-005

AGR-006

AGR-007

CBT perifériák

File-alapú CMI AGR-009

Oktatási anyagok cseréje AGR-010

Ikonok

Web-alapú CMI

AGR-008 Dos-alapú digitális videó specifikáció

4.1.3. AICC tanúsítvány AICC lehetőséget biztosít arra is, hogy az oktatási termékeket és környezetet a fejlesztők az AICC iránymutatások és ajánlások tükrében átvizsgáltassák, megnézzék, hogy megfelelnek-e egy vagy több AGR dokumentum kritériumainak. A CMI rendszerek tesztelésére tesztprogramokat (CMI-003 és CMI-008) is kifejlesztettek, melyek segítségével a fejlesztők önállóan is átvizsgálhatják rendszereiket, hogy azok megfelelnek-e az AGR- 006, ill. AGR010 előírásainak. A többi ajánláshoz hasonló önálló tesztelési lehetőség nincsen. A leggyakrabban tehát, ha AICC ajánlásnak megfelelő termékről van szó, az AGR-006, vagy az AGR-010 ajánlásról van szó. Itt különbséget kell tenni azon termékek között, melyek a tesztprogramok alapján felelnek meg az ajánlásoknak és azok között, melyeket az AICC vizsgált át egy független tesztlaborban (ITL - Independent Test Lab). Ez utóbbiak kaphatják meg az AICC tanúsítványt (AICC-Certified), a többi terméknél az "AICC irányvonalnak megfelelően kifejlesztett" (designed to AICC guidelines) kifejezést ill. logót alkalmazzák. Azoknak a termékeknek a listája, melyeket az AICC szervezet tanusítvánnyal látott el, illetve melyeket az AICC irányvonalaknak megfelelően dolgoztak ki, és ezt le is tesztelték, megtalálható a http://www.aicc.org/pages/cert.htm és a http://www.aicc.org/pages/design.htm Web oldalakon.

AICC logók

Az AGR-006 és az AGR-010 specifikációk alapján a következő termékek tesztelhetők [3]: 1. Assignable Units (AU) - számítógép alapú oktatási egység, amit a CMI rendszer indít és nyomon követ. Ez a legkisebb egész elem az oktató anyagon belül. 2. CBT tanfolyam - meghatározott struktúra alapján egy egységbe rendezet AU csoport 3. CMI rendszer - egy rendszer, amelyik az AU csoportot indítja és kezeli, ill. a diák fejlődését figyelemmel kíséri. A CMI rendszert sokszor LMS (Learning Management Systems) rendszernek is nevezik. 4. CMI Application Service Provider (ASP) - egy ASP szervezet a saját adatbázisán tárolja a CMI rendszert, és innen kínálja szolgáltatásait az érdeklődőknek, anélkül hogy a CMI rendszert magát eladná. 5. Courseware Generation / Assessment Systems - oktatási anyagot előállító, továbbító rendszer, ami önállóan AU-ként képes a CMI rendszerrel kommunikálni, vagy AU csoportot képezni. Ilyen rendszer például egy szimulációs program. 6. Authoring Systems - oktató tananyagot előállító rendszer 4.2. IEEE - Learning Technology Standards Committee (P1484) http://ltsc.ieee.org 4.2.1. Történet Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) szervezet egy non-profit szövetség 350.000 taggal 150 országban, 40 társulatban, 10 régióban. Tevékenységi körébe számos technikai terület tartozik a számítástechnikától a telekommunikáción keresztül az űrrepülésig. A szervezet évente közel 300 jelentős konferenciát tart világszerte, közel 800 érvényben lévő és majd 700 fejlesztés alatt álló szabványt dolgozott ki. A technológiai témájú kiadványok közel 30%-a is e szervezet tevékenységét tükrözi. Az IEEE LTSC (Learning Technology Standards Committee) az IEEE Computer Society Standards Activity Board gyermeke. Azzal a céllal született, hogy technikai szabványokat, ajánlásokat, irányvonalakat fejlesszen ki programokhoz, eszközökhöz és technológiákhoz, melyek az internetes oktatási anyagok és rendszerek kidolgozását, fenntartását, és kompatibilitását segítik. Az ebben a bizottságban kidolgozott szabványok egy részét nemzetközi szintre kívánják emelni. Ebben segít az ISO Joint Technical Committe 1 (JTC1) Szub Committee 36 (SC36) on Learning Technology csoport. 4.2.2. A szabványosítás területei IEEE LTSC közel 20 munkacsoportból áll, melyek különböző területeken dolgoznak ki ajánlásokat, szabványokat. A munkacsoportok munkájukat öt területen végzik:

1. Általános - felépítés és referencia modell, valamint egy szószedet tartozik ebbe a csoportba. 2. Tanulókhoz kapcsolódó - ide tartozik egy tanuló modell, a diák-azonosítással kapcsolatos szabályozások, az élethosszig tartó tanulás minőségi rendszere, és egy kompetencia meghatározó rendszer. 3. Tartalomhoz kapcsolódó - a CBT interchange language tulajdonságait, a tananyag sorba rendezését, és a tananyag tömörítését szabályozza ez a csoport. 4. Adatok és meta-adatok - ontológia, LOM (Learning Object Metadata), és Data interchange protocols tartozik ide. 5. Kezelő rendszerek és applikációk - CMI rendszer, software környezet, és kiegészítő eszközök szabályai tartoznak ide. 4.2.3. ISO / IEC JTC1 / SC36 - Information Technology for Learning, Education and Training A JTC1 / SC36-os albizottság (alakult: 2000 tavaszán) a számítógép alapú oktató és továbbképző rendszerek működésének, kompatibilitásának és újrafelhasználhatóságának szabványosítását kívánja elősegíteni. E szabványok nem az oktatási anyag tartalmát kívánják korlátok közé szorítani, hanem az oktatási anyagot megjelenítő, továbbító rendszer működését akarják szabályozni, annak érdekében, hogy a tananyagok környezettől függetlenül, rugalmasan működhessenek. [30] Az SC36 törekvései szerint hét technológiai területen van szükség szabványokra: 1. Szószedet, terminológia Szabvány: Glossary of Learning Technology Terms (1484.3) elkészültének tervezett időpontja: 2001 első n.é. - mind azokra a kifejezésekre, melyeket a felhasználók alkalmaznak, mind pedig azokra, melyeket a számítógépnek kell értelmeznie. 2. Felépítés, architektúra Technikai jelentés: Learning Technology Systems Architecture (1484.1) - 2001 első n.é.; Szabvány: Computer Managed Instruction (1484.11) - 2001 második n.é.; Szabvány: Semi Structured Data APIs (1484.14) - 2001 harmadik n.é. - számos perspektívából, mint például: komponens, életciklus, kommunikáció, együttműködés szempontjából. 3. Oktatási tananyag Szabvány: Learning Objects Metadata (1484.12) - 2001 második n.é. katalogizálás, a tartalom formája, struktúrája, tömörítése, lokalizálása, és többnyelvű tartalmak kifejlesztése. 4. Tanuló információ Szabvány: Simple Identifiers (1484.13) - 2001 első n.é.; Szabvány: Public and Private Information (1484.2) - 2001 második n.é. - a tanulók adatainak, tanulókról szóló információk (pl.: felhasználó azonosítás) cseréje. 5. Kezelő rendszerek - oktatási anyagok, tanulók, intézmények közti interakció. 6. Kollaboráció - oktató környezetre jellemző kollaboráló technológiák. 7. Assessment - értékelés, tesztelés, tanusítás és akkreditálás interopeabilitásának szabályozása. Az albizottság alapításakor két prioritási kategóriát alakítottak ki. A szabványok leírása a következő dokumentumban megtalálható a http://jtc1sc36.org Web oldalon:

"ISO-IEC JTC1 SC36 N0007: US Contribution - Business Plan for a JTC 1 SC on Learning Technology"; 2000-02-14; SC36 Secretariat : Magas prioritású szabványok · IEEE 1484.12 Learning Objects Metadata

Alacsony prioritású szabványok · IEEE 1484.1 Architecture and Reference Model

· IEEE 1484.11 Computer Managed Instruction

· IEEE 1484.3 Glossary

· IEEE 1484.2 Learner Model

· IEEE 1484.13 Student Identifiers

· IEEE 1484.14 Semantics and Exchange Bindings

· IEEE 1484.6 Course Sequencing · IEEE 1484.10 CBT Interchange Language · IEEE 1484.17 Content Packaging · IEEE 1484.18 Platform and Media Profiles

Jelenleg kilenc SC36-os projekt létezik, de még egyetlen projektet sem fogadott el a szervezet hivatalosan, a szabványok kidolgozása folyamatban van. SC36 szorosan együttműködik más, hasonló szervezettel, mint például AICC, ADL, IMS Global Learning Consortium, Dublin Core Metadata Initiative, annak érdekében, hogy a jelenleg még fejlesztés alatt álló szabványok a lehető legjobban illeszkedjenek a felhasználók elvárásaihoz. Továbbá SC36 kapcsolatban áll több más ISO albizottsággal SC2 - kódolt karakter készlet, SC22 - programnyelvek, környezetük és rendszer szoftver felület, SC24 számítógépes grafika és image feldolgozás, SC25 - IT-eszközök összeköttetése, SC27 - IT biztonsági technikák, SC29 - audió, kép, multimédia és hipermédia kódolás, SC32 adatkezelés és adatcsere, SC35 - felhasználói felület és ISO TC37 is. 4.3. ADL - Advanced Distributed Learning http://www.adlnet.org 4.3.1. Történet ADL iniciatívát 1997-ben alapította az Egyesült Államok védelmi minisztériuma és a White House Office of Science and Technology Policy. A szervezetet azzal a céllal alapították, hogy a szolgáltatóknak segítsen abban, hogy azok az érdeklődők számára minőségi és "testre szabott" oktató anyagokat biztosítsanak akkor és ott, amikor és ahol arra szükség van. Ehhez

egy közös, nyílt felépítésű szabvány, ill. a számítástechnika, a telekommunikáció és az információs technológia konvergenciája adhat lehetőséget. Az ADL stratégiája közül kiemelhető (1) a már létező hálózaton-alapuló technológiák kiaknázása, (2) a környezet semleges, újrahasználható tananyagok alacsony költségű előállításának támogatása, (3) egy széleskörű együttműködés előmozdítása a közös igények tolmácsolásának érdekében, (4) az oktatási technológia fejlődésének figyelemmel kísérése, (5) egy koordinált megvalósítási folyamat előkészítése, (6) és a közös szabványok és irányvonalak kidolgozása. Az ADL iniciatíva több hasonló profilú magán és közszervezettel A résztvevő szervezetek listája megtalálható a http://www.adlnet.org/index.cfm Web oldalon. (mint például az IMS szervezet, amely kezdetektől fogva az ADL kulcspartnere volt) is együttműködött annak az érdekében, hogy az Internet-alapú oktatási anyagok számára olyan alapot teremtsen, mely lehetővé teszi számukra, hogy széles körben hozzáférhetőek, újrafelhasználhatóak, tartósak és környezet-függetlenek, tehát számos oktató-környezettel kompatibilisek legyenek. Az ADL iniciatíva alapításakor a következő célokat kívánták elérni: 1. Szabványok és irányvonalak kifejlesztése hatékony és hatásos oktatóanyagok nagyszabású és minőségi előállításának érdekében. 2. Üzleti modellek és gazdasági ösztönzők azonosítása, melyek mind a felhasználók, mind pedig a termékeket kínálók igényeit a lehető legjobban kielégítik. 3. Gyorsan növekvő, hálózathoz kapcsolódó oktatási és képzési közösség kialakításának támogatása. 4. A szabványosítással és hálózat alapú oktatással foglalkozó szervezetek együttműködésének nagyszabású támogatása. 5. Technológiai kihívások azonosítása, valamint egy kollaboratív kutatás és fejlesztés támogatása annak az érdekében, hogy ezeken a kihívásokon túllépjenek, és helyettük újakat fedezzenek fel. 6. A tapasztalatok megosztása, illetve egy robusztus, változatos objektum orientált oktatói környezet kifejlesztése. 4.3.2. ADL Co-Labs A védelmi minisztérium 1999-ben hozta létre az ADL co-laboratóriumot, hogy ezzel is támogassa a szervezte munkáját a kutatás, fejlesztés és a létező vagy fejlesztés alatt álló közös eszközök és szabványok feltérképezése terén. A későbbiekben további két co-laboratóriumot is létrehoztak, hogy tovább szélesítsék a szervezet működési területét. A munka ma tehát három co-laboratóriumban folyik: 1. ADL Co-laboratórium - Alexandria, Virginia Ez az elsőként alapított labor foglalkozik a szabványok, specifikációk és irányvonalak kidolgozásával, továbbá olyan teszteljárások fejlesztésével, melyek segítségével oktató környezetek és anyagok tesztelhetők arra vonatkozólag, hogy azok megfelelnek-e a kidolgozott szabványoknak. 2. Közös ADL co-laboratórium - Orlando, Florida Ennek a labornak a feladata az ADL prototípusok fejlesztése és az ADL rendszer beszerzések támogatása.

3. ADL akadémiai co-laboratórium - Madison, Wisconsin 2000 januárjában alakult ez az akadémiai labor. Fő profilja az oktatási technológia újdonságainak kiértékelése, bemutatása és kollaboratív fejlesztése. Továbbá feladata az ADLkonform eszközök és oktatási anyagok tesztelése és a technológiák - elsősorban akadémiai körökben történő - terjesztése. További kutatási területek közé tartozik: · Az oktatási anyagok sebességének, tartalmának, sorrendjének és stílusának egyéni ízléshez igazítása és a diákok erősségeinek és gyengeségeinek figyelembe vétele az oktatási anyag összeállításánál. · A már létező oktató intézmények technológiai fejlesztése és annak vizsgálata, hogy a technológia menyiben járul hozzá az oktatás javulásához. · Új oktatási metodikák kifejlesztése, melyek jobban kihasználják a technológia nyújtott lehetőségeket, mint: intelligens tudor, oktató szimuláció, vagy hálózati szimuláció. · Oktató programok költségének és hatásosságának tesztelése. 4.3.4. SCORM - Sharable Courseware Object Reference Model 1997-ben az ADL számos szervezettel kezdte meg az együttműködést, hogy a kialakuló új technológiai környezetben megtalálja azt a vázat, melyre a Web-alapú oktatás szabványa illeszkedhetne. Lépésről lépésre jöttek létre megállapodások a partner szervezetek között arról, hogy melyek is azok a pontok, ahol feltétlenül szükség lenne egy közös szabályrendszerre. A rendszeres találkozások során alakultak ki azok a specifikációk, melyek közösen alkotják az ADL SCORM modelljét. A különböző szervezetek szabványosítási törekvései 1998-ban az Internetes oktatás különböző területeit szabályozta, de egységes szabvány, irányvonal, ami az oktatás egészére vonatkozna, nem létezett. Ezt a hiányosságot kívánta az ADL a 'Sharable Content Object Reference Model', azaz a SCORM modellel kiküszöbölni. [9] SCORM 1.0 verzióját az ADL 2000. január 31-én bocsátotta nyilvánosságra, majd ezt követte 2001. január 16-án az 1.1-es verzió. A jövőben további javított változatok kibocsátására is számíthatunk. A SCORM tehát technikai specifikációk halmaza, melyek valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással. A modell szorosan kapcsolódik más szervezetek, mint például AICC, IMS vagy IEEE, technikai specifikációihoz. Alapjában véve nem egy új szabványról van itt szó, ADL inkább azok összegyűjtötte a korábban létező specifikációkat és azokból a leghasznosabbakat kigyűjtve formálta meg ezt az egységesebb specifikációt. SCORM jelenleg három nagyobb részből áll: · XML-alapú specifikáció az oktatási anyag struktúrájának meghatározásához, hogy a tananyagot könnyedén használni lehessen eltérő környezetben is. · Az oktatás kivitelezéséhez kapcsolódó specifikáció. Ide tartozik egy API specifikáció, a tananyag és az oktató környezet közti adatmozgás leírása, és a tananyag indításának szabályzása. · Az oktatási anyag, kurzus vagy média egységekről szóló meta-adat készítésére vonatkozó specifikáció. 4.3.4. ADL tanúsítvány

A szabványosítási törekvések mellett ADL egy tanúsítási rendszer kialakításán is dolgozik, hogy a tananyagot előállítók és a környezetet biztosítók tesztelhessék, hogy mennyiben felel meg termékük az ADL előírásoknak. Első lépésben az ADL co-laboratórium által kidolgozott tesztprogram segítségével ADL a független átvizsgáló szervezeteket teszteli majd. Később aztán ezek a szervezetek nyújtanak majd tesztelő és tanúsító szolgáltatásokat az Internet-alapú tananyagot készítő, vagy környezetet biztosító cégek számára. A független tanúsító szervezetek listája a későbbiekben megtalálható majd az ADL Web-oldalon. Ez a tanúsítási rendszer még nem működik, de ADL már fejleszti tesztelő programjait, hogy a későbbiekben ennek a követelménynek is megfelelhessen.

4.4. IMS Global Learning Consortium http://www.imsproject.org 4.4.1. Történet AZ IMS projekt 1997-ben alapult a National Learning Infrastructure Initiative of EDUCASE keretén belül. A projekt specifikációinak hatásköre kiterjed mind az on-line, mind pedig az off-line oktatásra. Legyen az szinkron vagy aszinkron oktatás. Azokat az alapvető követelményeket írják le, melyekre egy szoftvernek szüksége van, abban az esetben, ha az IMS specifikációnak meg kíván felelni. Miután a szervezet kidolgozott egy specifikációt, és azt mind a 'Contributing Members', mind pedig a 'Developers Network' tagjainak részvételével letesztelték, a specifikációt az IMS Technical Board formálisan is elfogadja, majd nyilvánosságra bocsátja. 4.4.2. IMS Centrumok A nemzetközi együttműködés érdekében három IMS centrum is alakult: 1. CETIS (IMS UK Centre) - ez a központ az Open University in Milton Keynes, valamint a University of Wales-Bangor közös irányítása alatt üzemel. Feladatai közé tartozik a követelmények összegyűjtése, specifikációk hatásainak, véleményeknek gyűjtése, elemzése, információ szórása, továbbá konferenciák, műhelyek szervezése. 2. IMS Asia Centre - Szingapúri központtal ezt a szervezetet az 'Infocommunikation Development Authority' szponzorálja. A központ fontos szerepet játszik a térség tapasztalatainak összegyűjtésében, illetve a szakemberek képzésében. 3. IMS Australia Centre - Ezt a központot a 'Department of Education, Training, and Youth Affairs' szponzorálja. Feladata többek között, hasonlóan az előző központokhoz, a követelmények, vélemények és tapasztalatok gyűjtése és a szakemberek képzése. Ezek mellett ez a központ jelentős szerepet játszik az IMS specifikációk és más szabványosítási törekvések, mint például a Dublin Core specifikációk harmonizálásában. 4.4.3. IMS specifikációk A következő IMS specifikációk állnak az érdeklődők rendelkezésére:

· IMS diák-információ tömörítésének specifikációja Egy sor tömörítési eljárás meghatározása, melyek lehetővé teszik az adatok áramlását egy IMS kompatíbilis diák információs rendszerből, illetve a rendszerbe. · IMS tananyag tömörítésének specifikációja Ez a specifikáció leírja azokat az eszközöket, melyek segítségével a tananyag kompatíbilis és terjeszthető csomagokba tömöríthető. · IMS kérdés és teszt specifikáció Egy ajánlott XML nyelvezet a kérdések és tesztek kidolgozásához, annak az érdekében, hogy ezek a tesztek könnyedén beilleszkedjenek a különböző oktató környezetbe. · IMS mata-adat specifikáció Ebben a specifikációban találhatók a meta-adat elemek nevének, definíciójának, szervezetének és kötelező elemeinek leírása. A specifikáció az IEEE meta-adat specifikáción alapul. · IMS vállalkozás specifikációja Itt található annak az adatstruktúrának a leírása, amelyik egy CMI rendszer és egy vállalatirányítási rendszer közötti kommunikációhoz szükséges. 4.5. Dublin Core http://dublincore.org 4.5.1. DC célok Dublin Core egy mata-adat formátum, ami egy nemzetközi konszenzus alapján jött létre. Ezt a specifikációt azzal a céllal hozták létre, hogy segítségével megkönnyítsék az adatok keresését egy hálózaton (mint amilyen például az Internet) belül. Létrehozásakor a következő célokat tartották szem előtt: · Egyszerű előállítás és karbantartás - DC-t olyan kicsire és egyszerűre tervezték, amennyire lehetett - mindössze 15 elemből áll - hogy laikusok számára is lehetőséget teremtsenek egyszerű leíró rekordok létrehozására, melyek megkönnyítik az adatok keresését egy hálózati környezetben. · Széles körben érthető szemantika - az eligazodás az Interneten belül nehézkes lehet az egyes tudás területek eltérő terminológiájának és leíró gyakorlatának köszönhetően. DC segíthet a kiigazodásban azzal, hogy egy egységes rendszert hoz létre. · Nemzetközi hatáskör - kezdetben a DC elemek csak angol leírást tartalmaztak. A nemzetközi igények tükrében ez azonban hamarosan megváltozott, és most már több mint 21 különböző nyelvű arab, cseh, dán, finn, francia, holland, japán, kínai, korreai, lengyel, maori, német, norvég, olasz, orosz, portugál, spanyol, svéd, thai, török, ukrán specifikáció létezik. DC poliglott munkacsoport koordinációs tevékenysége során próbálja ezeket a specifikációkat egy közös adatbázisba - Resource Description Framework - tömöríteni. · Bővíthetőség - számos más szervezet foglalkozik meta-adatok szabályzásával. Ahhoz, hogy a különböző törekvések ne izolálódjanak, DC-t bővíthetően kell kialakítani, hogy az esetleges új adatokat könnyedén integrálni lehessen. 4.5.2. Simple Dublin Core

Az elemek az egyszerű DC-ban nem tartalmaznak további információt a kódolási sémáról, értékekről, vagy egyéb részletes használati ajánlásokról. Minden elem az ISO/IEC 11179 szabványban meghatározott 10 attribútumot tartalmazza: név, azonosító, verzió, regisztráló hatóság, nyelv, definíció, kötelem, adat típus, maximális megjelenés, magyarázat. Az alapvető DC 15 elemből áll. Ezek egyszerű leírása megtalálható a 'Dublin Core Metadata Element Set' specifikációiban. [17] Ezek a következők: 1. cím (title)

6. résztvevő személyek és szervezetek (contributor)

11. forrás (source)

2. szerző (creator)

7. dátum (date)

12. nyelv (language)

3. téma (szubject)

8. erőforrás fajtája (type)

13. kapcsolat más erőforrásokkal (relation)

4. leírás (description)

9. formátum (format)

14. lefedés (coverage)

5. kiadó (publisher)

10. erőforrás azonosító (identifier)

15. jogi feltételek (rights)

4.5.3. Qualified Dublin Core A minősített DC-ban kiegészítő információk is találhatók, melyek feladata a meta-adatok pontosságának javítása. Ennek érdekében meghatározott kifejezések alkalmazását is bevezetheti az adatokat előállító szervezet. Ezek a ismertető jegyek pontosítják ugyan az adatokat, de kompatibilitási és komplexitási problémákhoz is vezethet. Ezért a tervezőknek a lehető legkevesebb ismertetőjegy alkalmazása ajánlott. 4.6. A szabványjavaslatok összehasonlítása A jelenleg jelentősebbnek (a legtöbb irodalomban ezeket a szabványokat, illetve szabványtervezeteket említették meg) számító szabványokat és szabvány tervezeteket négy csoportba sorolhatjuk: 1. Az első csoportba azok a szabványok tartoznak, melyek az adatmodellekkel, az oktató felület és az oktatási anyag kommunikációjával, valamint az LMS egyéb funkcióival foglalkoznak. Ebből a csoportból az AICC (CMI-001) valamint az IEEE (P1484.11) szabványait érdemes kiemelni. A két szabvány között jelentős különbség nincs, a leírt adatmodellek és eljárások azonosak. 2. A második csoportba az oktatási anyaggal kapcsolatos szabványok találhatók. Ezek az irányvonalak szabályozzák a tananyagok struktúráját, felépítését, tömörítését, elemeit, valamint egyéb funkciókat, amelyek a tananyag lehető legjobb bemutatásához szükségesek. A csoport jelentősebb szabványai a CMI-001 (AICC), valamint a 'Content Packaging Specification' (IMS) specifikációk. 3. A szabványjavaslatok harmadik csoportjába az adatokkal és meta-adatokkal kapcsolatos szabályozások találhatóak, amelyek az eredményes kereséshez elengedhetetlenek. Ebben a csoportban a Dublin Core, az IMS ('Metadata Specification'), valamin az IEEE ('Learning Object Metadata' - P1484.12) szervezetek szabványai a jelentősebbek. 4. Az utolsó csoportba azok a szabványjavaslatok tartoznak, melyek a tanulókkal kapcsolatos szabványokat tartalmazzák, mint például az IMS szervezet tanulóadatok

tömörítésével kapcsolatos specifikációja, vagy az IEEE tanulóazonosításával kapcsolatos irányvonala. Egy összefoglaló szabványjavaslat az ADL szervezet SCORM 1.1 szabványtervezete. Ez a szabvány az első három csoportból tartalmaz szabályokat. (lsd. 5.1.2. fejezet) Brandon Hall 2001-ben 58 oktató rendszert vizsgált meg. Vizsgálatai alapján jelenleg az AICC CMI-001-es szabványa a legelterjedtebb. A tanulmány eredményei szerint a másik népszerű szabvány az IMS meta-adatokkal foglalkozó specifikációja. A következő táblázat összefoglalja a szervezetek szabványait, illetve szabványtervezeteit.

AICC

IEEE

LMS, kezelő rendszerek és applikációk CMI001 - AICC/CMI Guidelines For Interoperability

CMI001 - AICC/CMI Guidelines For Interoperability CRS004 - Guidelines for CBT Courseware Interchange MPD011 -The Use of Digital Video in Computer Based Training (CBT) AUD002 - Digital Audio Portability Guidelines

P1484.11 Computer Managed P1484.10 CBT Interchange Language WG Instruction WG P1484.6 Course Sequencing WG P1484.18 Platform and Media P1484.17 Content Packaging WG Profiles WG P1484.7 Tool/Agent Communication WG SCORM Version 1.1.

ADL IMS

Tartalomhoz kapcsolódó irányvonalak

Enterprise Specification

Adatok és meta-adatok AICC

Ř

IEEE

IEEE Standard Upper Ontology SG P1484.12 Learning Objects Metadata WG P1484.9 Localization WG P1484.14 Semantics and Exchange Bindings WG P1484.15 Data Interchange Protocols WG

ADL

SCORM Version 1.0.

IMS

IMS Learning Resource Metadata Specification

IMS Content Packaging Specification IMS Question & Test Interoperability Specification Tanulókhoz kapcsolódó irányvonalak AGR-006, 010 P1484.2 Learner Model WG P1484.13 Student Identifiers WG P1484.19 Quality System for Technology-Based Life-Long Learning (Study Group) P1484.20 Competency Definitions WG Ř

Student Information Packaging Specification

Tanusítvány

a jövőben ISO/IEC1/ SC36

a jövőben ADLCertification Ř

Reusable Competencies Definition Information Model

Irodalomjegyzék [1] Abernathy, Donna: "Authoring Tool Roundup", 2001 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/2001/jan2001/ttools.html [2] ADL: "Sharable Content Object Reference Model - Version 1.1", 2001 Advanced Distributed Learning Initiative, http://www.adlnet.org [3] AICC: "AGR-010 - Web-Based Computer-Managed Instruction", 1998 AICC Guidelines and Recommendations, http://www.aicc.org [4] AICC: "CMI-001 - CMI Guidelines for Interoperability - version 3.4", 2000 http://www.aicc.org [5] AICC: "CMI-008 - AICC/Web-Based CMI Certification Testing Procedure - version 1.5", 2000 http://www.aicc.org [6] Barron, Tom: "Boom Market for Content Localization", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/sep2000/barron_2.html [7] Barron, Tom: "Learning Object Pioneers", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/mar2000/barron.html [8] Barron, Tom: "Standards: The Vision and the Hype, 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/nov2000/standards_index.html [9] Bethoney, Herb: "Searching for the perfect ..... SCORM?", 2000 ZDNet, http://www.zdnet.com/filters/printerfriendly/0,6061,2602506-54,00.html [10] CEN: "Learning and Training Technologies & Educational Multimedia Software", 2000 Learning Technologies Workshop, http://www.cenom.be [11] Chalmers, Jessica: "Virtual Education", 1999 New York University, http://www.musenet.org/~bkort/EdMud.html [12] CIA: "The World Factbook 2000", 2001 CIA Publications, http://www.odci.gov/cia/publications/factbook/index.html [13] CISCO: "CISCO eLearning", 2000 http://www.cisco.com/warp/public/10/wwtraining/elearning/what/trends.html [14] CISCO: "Reusable Learning Object Strategy", 2000 Cisco Systems Inc., http://www.cisco.com [15] CLARK Training: "Is Web Based Training Better for Learning?", 2000 CLARK Training & Consulting, http://www.clarktraining.com/research/1wbt.html [16] Close C. Richard: "E-Learning and Knowledge Technology", 2000 Sun Trust Equitable Securities, http://www.global-learning.de [17] Dublin Core: "Dublin Core Metadata Element Set", 1999 http://dublincore.org/documents/1999/07/02/dces/

[18] ETV: "Metadata", 2000 http://www.trainingvillage.gr/etv/elearning/research/metadata.asp [19] Global Reach: "Global Internet Statistics (by Language)", 2000 - 2001 http://www.glreach.com/globstats/index.php3 [20] Hall Brandon: "Learning Management Systems: How to Choose the Right System for Your Organization, Summary", 2001 http://www.brandon-hall.net/lms-es.htm [21] Hofmann, Jennifer: "A Glossary of Synchronous ToolFeatures", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/jun2000/glossary.html [22] Hofmann, Jennifer: "Lights! Camera! Action! Getting Ready to Teach Online", 2001 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/2001/feb2001/elearn.html [23] IEEE LTSC: "Draft Standard for Computer-Managed Instruction (CMI)", 2000 P1484.3D3, http://ltsc.ieee.org [24] IEEE LTSC: "Draft Standard for Information Technology -- Learning Technology Glossary", 2001 P1484.11D3.4, http://ltsc.ieee.org [25] IEEE LTSC: "Draft Standard for Learning Object Metadata", 2001 P1484.12D6.0, http://ltsc.ieee.org [26] IMS: "Content Packaging Specification - Version 1.1", 2000 IMS Global Learning Consortium, http://www.imsproject.org [27] IMS: "Meta-data Specification - Version 1.1", 2000 IMS Global Learning Consortium, http://www.imsproject.org [28] Institute of Higher Education Policy: "Quality on the Line - Benchmarks for Success in Internet Based Distance Education", 2000 National Education Association, http://www.global-learning.de [29] Isakson, Johnson: "The Power of the Internet for Learning", 2000 The Web-based Education Commission, Washington DC. [30] ISO Secretariat: "Business Plan for a JTC 1 SC on Learning Technology", 1999 American National Standards Institute, ISO-IEC JTC1 SC36 N0007, http://jtc1sc36.org [31] Kaplan-Leiserson, Eva: "E-Learning Glossary", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/glossary.html [32] Kenny, Debbie: "Revolutionizing Content for XML", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/aug2000/aug2000_tools.html [33] Longmire, Warren: "A Primer on Learning Objects", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/mar2000/primer.html [34] Marschhoff, Brian: "XML 101", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/aug2000/xml101.html [35] Marschhoff, Brian: "XML: Green Light", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/aug2000/marschhoff.html [36] Merrill, David: "Instructional Transaction Theory: An Instructional Designe Model based on Knowledge Objects", 1996 Educational Technology, http://www.id2.usu.edu/Papers/Contents.html [37] Merrill, David: "Knowledge Objects", 1998 Educational Technology, http://www.id2.usu.edu/Papers/Contents.html

[38] Nua Internet Surveys: "How Many Online?", 2001 http://www.nua.ie/surveys/how_many_online/index.html [39] Patton, Kermit M.: "Learning on Demand: the Role of Standards", 1998 SRI Consulting, U.S.A. [40] Peterson, Robert W. et al: "E-Learning: Helping Investors Climb the E-Learning Curve", 1999 US Bancorp Piper Jaffray Equity Research, http://www.global-learning.de [41] Ravet, Serge: "Raising the Standard of E-Learning", 2001 Prometeus, http://old.prometeus.org [42] Redmon, John - Salopek, Jennifer J. : "A Year in the Life of an E-Learning Project", 2000 ASTD - Virtual Community, http://www.astd.org/CMS/templates/index.html?template_id=1&articleid=26094 [43] Ruttenbur, Brian W. - Spickler, Ginger C.: "E-Learning - The Engine of the Knowledge Economy", 2000 Morgan Keegan & Co, http://www.global-learning.de [44] Singh, Harvi: "Achieving Interoperability in e-Learning", 2000 American Society for Training & Development, USA [45] Singh, Harvi: "An Intro to Metadata Tagging", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/dec2000/dec2000_ttools.html [46] Software & Information Industry Association: "Education anytime, Anywhere", Trends Report 2000 http://www.trendsreport.net/education/1.html [47] Troupin, Peggy: "The Role of Instructional Design in Multimedia Development", 2000 Learning Circuits, http://www.learningcircuits.org/feb2000/troupin.html [48] UKOLN: "What is metadata?", 2000 UK Office for Library and Information Networking, http://www.ukoln.ac.uk/metadata/ [49] Urdan, Trace A. - Weggen, Cornelia C.: "Corporate E-Learning: Exploring a New Frontier", 2000 WR-Hambrecht & Co, http://www.global-learning.de http://globalliteracy.ihostpro.com http://interact.hpcnet.org http://jtc1sc36.org http://ltsc.ieee.org/ http://www.adlnet.org/ http://www.aicc.org

http://www.astd.org http://www.cisco.com http://www.clarktraining.com http://dublincore.org http://www.gospelcom.net http://www.id2.usu.edu http://www.imsproject.org http://jtc1sc36.org http://www.lakewoodconferences.com http://www.learningcircuits.com http://www.linezine.com http://www.llnl.gov http://www.ltsc.ieee.org http://www.onlinelearning2000.com http://www.pacenetwork.org http://www.prometeus.org http://www.trainingsupersite.com http://www.w3.org http://www.zdnet.com

Rövidítések ADL

Advanced Distributed Learning

AICC

Aviation Industry CBT Committee

API

Application Programming Interface

CBT

Computer Based Instruction

CEN

European Committee for Standardization

CGI

Common Gateway Interface

CMI

Computer Managed Instruction

CSF

Course Structure Format

DC

Dublin Core

HTTP

Hyper Text Transfer Protocol

IEEE

Institute of Electrical and Electronics Engineers

IMS

IMS Global Learning Consortium

LMS

Learning Management System

LOM

Learning Object Meta-data

LTSC

Learning Technology Standards Committee

SCORM

Sharable Content Object Reference Model

SEL

Standard Extension Library

URI

Uniform Resource Identifiers

URL

Uniform Resource Locator

XML

Extensible Markup Language

Jegyzet 1. Szinkron oktatási felület: Ez a felület lehetőséget biztosít egy valós idejű online tanóra lefolytatására, egy oktató aktív részvételével. A tanóra résztvevői egy időben vesznek részt az oktatáson. 2. Aszinkron oktatási felület: Ebben az esetben nem egy valósidejű oktatásról van szó. A tanóra résztvevői egymástól függetlenül vesznek részt az órán. 3. Magyarországon 1999-ben az Internet hozzáférés 5,9 százalékos, 2000-ben pedig 6,4 százalékos volt. 4. LMS - Learning Management System: egy számítástechnikai környezet, mely menedzseli és továbbítja az oktatási anyagot. Egy szoftver-eszköz kombináció, mely a számítógép-alapú on-line, ill. off-line oktatáshoz és adminisztrációhoz kapcsolódó különböző funkciókat, feladatokat látja el. [31] 5. Brandon Hall véleménye szerint a megkérdezettek eltérően értelmezték a felhasználók számára vonatkozó kérdést, így nem lehetett egy egyértelmű átlagot meghatározni. 6. 2001-ben a rendszerek 84 százalékát egy ASP szolgáltatás keretén biztosították, de csak 7 százalékot nyújtották kizárólag ebben a formában. 7. Metadata: "strukturált adat az adatokról" (DC definíció), információ a tartalomról, amely megkönnyíti a tananyag indexelését, keresését, tárolását, címkézését, visszakeresését, megjelenítését, használati jogának nyilvántartását, és karbantartását (IEEE definíciója). 8. Andy Snider: egy eLearning tanácsadó cég, a VIS Corpoation ügyvezető igazgatója. 9. Stephen Lahanas: a Learning Voyage stratégiai tanácsadó igazgatója. 10. Clark Aldrich: a GartnerGroup's eLearning kutató vállalat igazgatója. 11. Azoknak a termékeknek a listája, melyeket az AICC szervezet tanusítvánnyal látott el, illetve melyeket az AICC irányvonalaknak megfelelően dolgoztak ki, és ezt le is tesztelték, megtalálható a http://www.aicc.org/pages/cert.htm és a http://www.aicc.org/pages/design.htm Web oldalakon.

12. Szabvány: Glossary of Learning Technology Terms (1484.3) - elkészültének tervezett időpontja: 2001 első n.é. 13. Technikai jelentés: Learning Technology Systems Architecture (1484.1) - 2001 első n.é.; 14. Szabvány: Computer Managed Instruction (1484.11) - 2001 második n.é.; 15. Szabvány: Semi Structured Data APIs (1484.14) - 2001 harmadik n.é. 16. Szabvány: Learning Objects Metadata (1484.12) - 2001 második n.é. 17. Szabvány: Simple Identifiers (1484.13) - 2001 első n.é.; 18. Szabvány: Public and Private Information (1484.2) - 2001 második n.é. 19. A szabványok leírása a következő dokumentumban megtalálható a http://jtc1sc36.org Web oldalon: 20. "ISO-IEC JTC1 SC36 N0007: US Contribution - Business Plan for a JTC 1 SC on Learning Technology"; 2000-02-14; SC36 Secretariat 21. SC2 - kódolt karakter készlet, SC22 - programnyelvek, környezetük és rendszer szoftver felület, SC24 - számítógépes grafika és image feldolgozás, SC25 - IT-eszközök összeköttetése, SC27 - IT biztonsági technikák, SC29 - audió, kép, multimédia és hipermédia kódolás, SC32 - adatkezelés és adatcsere, SC35 - felhasználói felület és ISO TC37 22. A résztvevő szervezetek listája megtalálható a http://www.adlnet.org/index.cfm Web oldalon. 23. arab, cseh, dán, finn, francia, holland, japán, kínai, korreai, lengyel, maori, német, norvég, olasz, orosz, portugál, spanyol, svéd, thai, török, ukrán 24. A legtöbb irodalomban ezeket a szabványokat, illetve szabványtervezeteket említették meg. 25. Kategória - Hasonló elemek