A TÁMOP projekt a kutatások tükrében

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

A TÁMOP-5.5.5 projekt a kutatások tükrében Dr. Pánczél Márta EBH TÁMOP-5.5.5 projektvezető

Workshop 2014. március 27. Granada Konferencia Hotel Kecskemét

A hátrányos megkülönböztetés tilalma •

Magyarország Alaptörvénye II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. XV. cikk: Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékos embereket.

• • •

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény Ágazati törvények

Az igény 2003: Ebktv. 2005: a hatóság működni kezd. 2007: Egyenlő Esélyek Éve EBH: színvonalas közigazgatási kultúra, pozitív szervezeti ethosz. • Alacsony szervezeti ismertség, alacsony szintű társadalmi tudatosság és jogtudatosság. • Magas látencia, szolgáltatáselérési akadályok. • Akadályozott hatékonyság – akadálytalan diszkriminációs mechanizmusok. Cél: jogalkalmazás és prevenció, jogkövető magatartások generálása Eszköz: TÁMOP-5.5.5

Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

A projekt Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.–2014.VI.30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság

15000 fő közvetlen érintett, a lakosság elérése 80%

A program 4 pillére 1. Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2. Képzések

3. Kutatások 4. Kommunikáció

1. Egyenlőbánásmódreferensi hálózat Szervezeti integritás • Rendszeresen elérhető szolgáltatások megyei és kistérségi helyszíneken. • Ügyfélfogadási idő havi 12 óráról 332 órára nő. • Ügyfélelégedettség-mérés, rendszeres monitoring, nyilvánosság. • Szakmai és civil partnerségek, tudatosítás, jogtudatosítás. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Ügyfélforgalmi adatok 2009. szeptember - 2013. június közötti időszakban

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával?

Összesen: 7161 fő Ügyfélforgalom havi átlaga: 155,67 fő/ hó


2009. szeptember - 2013. június közötti időszakban

Összesen: 2733 fő Átlag: 9,53

Ügyfél lakóhelye

Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele

Összesen: 540 panasz 2009. szeptember – 2013. június között

Ügyfél lakóhelye milyen kistérséghez tartozik

Község

26,8% Budapest 12,5% 26,6% Város 34,1%

nem

hátrányos helyzetű

77,3%

15,2%

Megyszékhely

22,7%

71,0%

igen

5,4% LHH

LHH KPS


8,4%

nem hátrányos helyzetű

Az országos hálózat és a Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgálat ügyfélforgalmi adatai

Az országos hálózat referenseinek és a Bács-Kiskun megyei referens ügyfélforgalmának havi átlaga

Regisztrációs lapok és panaszbejelentő lapok aránya havonta Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgálat

Panaszok aránya az említett védett tulajdonságok szerint Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgálat

Panaszbejelentő lapok demográfiai adatok:

ügyfél neme

Bács-Kiskun megye

Panaszbejelentő lapok demográfiai adatok:

ügyfél lakóhelye

Bács-Kiskun megye

2. Képzések Megelőzés és minta 75 képzés országszerte „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” akkreditált képzéssorozat : 2010.09.01. - 2013.12.07.


Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen: 1428 fő

Képzésen résztvevők demográfiai adatai: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen: 1428 fő

A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához?

Összesen: 1347 fő igen LHKPS

33,2%

Nem

10,1% 5,3% 71,1% nem hátrányos helyzetű

3,0%

LHH

66,8% 13,5%

nem

97,0%

HH

„Igen” válasz esetén HH: hátrányos helyzetű kistérség LHH: leghátrányosabb helyzetű kistérség LHKPS: leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő kistérség

1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.


Igen

A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatóak-e a gyakorlati életben? Összesen: 1328 fő Átlag: 4,66

Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen: 1347 fő Átlag: 9,39 Egyáltalán nem felelt meg 0,0 1 0,0

0,0

1- Egyáltalán nem hasznosítható

2 0,2

2

3 0,1

0,0

4 0,1 5 1,0

4,3

3

6 1,3 7

24,9

4

4,1

8 9

70,8

5- Teljes mértékben hasznosítható

9,1 17,4

Teljesen megfelelt 0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

66,8 0,0

20,0

40,0

%

%


60,0

80,0

felismerem a diszkriminációt

hasznos információkhoz jutottam

Érthető, továbbadható, életből vett, gyakorlatias, konkrét példák

Elfogadóbb, toleránsabb lettem magánéletben és szakmában egyaránt hasznosítható

fontos társadalmi szerepe van az itt szerzett tudásnak

Ösztönző élmények

ok-okozati összefüggéseket magyaráz meg továbbadható a tapasztalat

Sokat tanultam, fejlődött az önismeretem

munkám során fogom tudni hasznosítani Új szempontokat, új látásmódot adott

Képzésre jelentkezés: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/kepzesek#helyszinek vagy [email protected] ; 06 1 795 29 95

Partnerségek - visszacsatolás Workshopok - tapasztalatátadó tanácskozások országszerte • 12 alkalommal 100 fős 1 napos workshop szervezése. • Tapasztalatátadó tanácskozások közigazgatási és civil partnerekkel félévente. • Elméleti és gyakorlati elemekkel az esélyegyenlőség témakörének gyakorlatorientált bemutatása.

• Célja a párbeszéd, az igények feltárása, a tudásátadás és a tapasztalatcsere a diszkriminációs mechanizmusok felismerésének és megfelelő kezelésének elősegítéséért, a védett tulajdonságú csoportok esélyegyenlőségének fejlesztéséért és megerősítéséért.


3. Kutatások A tények 1-4. Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok, az 1-4-es számú kutatások: 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései 5. A védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok hozzáférésének akadályai a közszolgáltatások, a közösségi szolgáltatások és fejlesztések elérésében

6. A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten 7. Országos reprezentatív – fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos- és az LMBT emberek mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában 8. Képzések, programok résztvevőinek jogtudatossága A kutatási tanulmányok letölthetők: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/kutatasok#tanulmanyok Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Egyenlő munkáért egyenlő bért A kutatás adatai szerint az úgynevezett üvegplafon-jelenség és a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz 2010-ben is. A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint) 150 140 130 120 110 100 90 80

131

129

125

123

124

123

116 108

18–30 évesek

Férfiak 105

31–35 évesek

99

101

102

36–40 évesek

41–45 évesek

46–50 évesek

101

101

51–55 56– évesek évesek

Nők

Egyenlő munkáért egyenlő bért • A férfiak és nők jövedelmének alakulása a kor függvényében eltérő mintázatot mutat. • A legfiatalabbak között közel azonos jövedelem az életkor előrehaladtával eltérő irányban mozdul el • A munkahelyen eltöltött idő alapján a nők kezdő bére igen alacsony, a férfiak bére emelkedik a nőké azonban megtorpan


A nem hatása a jövedelemre bérkvintilisenként

0, 119

0,18

0, 072

0,13

0, 133

A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

0, 013

Versenyszféra Költségvetési szféra

5. k vi n til is

0, 015

0, 015

4. k vi n til is

-0, 001

0, 008

0, 005

3. k vi n til is

0, 012

0, 014

-0, 003

0, 015

0, 014

2. k vi n til is

-0,02

1. k vi n til is

0,03

0, 013

0,08

Teljes minta


Egyenlő munkáért egyenlő bért A férfiak és nők havi nettó jövedelemhátránya alminták szerint (%)


A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai – közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok

A „Diszkrimináció a közigazgatásban” című kutatás fő fókusza 1. 2. 3. 4.

Egyéni diszkriminációs tapasztalatok és a kirekesztő mechanizmusok mintázata és elterjedése; Az önkormányzati döntések, intézkedések befolyása a védett lakossági csoportok társadalmi integrációjára; Önkormányzatok kapcsolatai a védett tulajdonságú lakossági csoportokkal; A lakosság igényeinek és tapasztalatainak becsatornázása a döntéshozatalba. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Az önkormányzati kutatás fő eredményei a mechanizmus elemei Az egyenlő bánásmód joga gyakran a települések közötti dimenzióban sérül, mert nagy a különbség az egyes települések jogértelmezésében és joggyakorlatában, valamint a kötelező feladatokon túl az ügyfelek informálásában, támogatásában. Szignifikáns a különbség a HH és nem-HH térségek között! A legnagyobb különbségek a rendkívüli segély megítélésében; tájékoztatásban az aktív korúak szociális ellátásáról; környezettanulmány készítésében; közhasznú munkavégzés biztosításában tapasztalhatóak. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Az önkormányzati kirekesztő mechanizmusok működésének alapja az információ megosztásának vagy visszatartásának helyi bevett gyakorlata.

Pl. Előny forrása az információ a helyi felnőttképzési programokról, amelynek hallgatói névsora már a meghirdetés előtt elkészül. Szelektív a tájékoztatás arról, hogy az aktív korúak támogatása feltételéül szabott évi 30 napos munkavégzés igazolható önkéntes munkával is.


Településeken belül az egyenlő bánásmód elve a lakosoknak a helyi network-ön belüli pozíciója szerint sérül. A megkülönböztetés leggyakoribb alapja az önkormányzat munkatársaival, elsősorban a polgármesterrel, fennálló személyes kapcsolat megléte vagy hiánya. A jelenség főként a 10 000 fő alatti településeken tapasztalható! A vizsgált lakossági csoportok (nők, romák, fogyatékos személyek) tagjai a helyi közigazgatást és annak működési hatékonyságát nagymértékben azonosítják az önkormányzat szociális osztályának működésével, mert a védett csoportok havi bevételének nagysága, megélhetésének biztosítása főként az önkormányzati döntéseken, helyi forráselosztáson múlik. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Az önkormányzati szociális ügyintézők naponta átlagosan 60-80 főt fogadnak. 1 ügyfélre átlag 4,5 perc jut. Általános jelenség a lakossági információhiány. Minél kisebb és minél hátrányosabb helyzetű a település, annál kevésbé átlátható a lakosoknak a helyi döntéshozás. Az információ megosztás a hivatal részéről bizalmi kérdéssé válik, fokmérője a polgármesterhez való lojalitás. A lakosok többsége bizalmatlansági deficittel küzd, ebből adódóan az egyéni döntések meghozatala a helyi „szóbeszéd”-en nyugszik.


A települési/kistérségi esélyegyenlőségi dokumentumok elemzésének fő eredményei • Az önkormányzatok munkatársai valamennyien hangsúlyozták az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód fontosságát, a települések egyike sem rendelkezett azonban 2010 után aktualizált települési esélyegyenlőségi tervvel.

• A települések többnyire teljesítették az esélyegyenlőségi tervezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, nem rendelkeztek azonban naprakész információval vállalásaik teljesítéséről.


A közösségi tervezés teljes hiánya • Az esélyegyenlőségi dokumentumok célkitűzéseit az önkormányzatok nem a forrásaikra, hanem bizonytalan kimenetelű pályázati forrásokra tervezik. • Egyes védett csoportok egyáltalán nem jelennek meg az esélyegyenlőségi tervezésben, különösen az LMBT emberek és a hajléktalanok. • A fogyatékos lakosság számáról hiányos adatok állnak rendelkezésre, az akadálymentesítésre fordított források azonban messze meghaladják egyéb védett csoportokra - különösen a romákra - fordított beruházások összegét. • Az esélyegyenlőségi tervezésbe és a fejlesztések végrehajtásába elvétve vonták be a civileket és nemzetiségi önkormányzatokat. • A romák az intézkedéseknek nem aktorai, hanem tárgyai. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

A tudatosság és jogtudatosság hiánya A 10 ezer főnél kisebb települések roma és nem roma lakosai másmás közösségi tereket használnak, a roma lakosok az ún. települési közösségi tereket nem használ(hat)ják. A fókuszcsoportokban megszólalók számos helyi oktatási és egészségügyi intézményi, illetve önkormányzati, elszenvedett diszkriminatívként értelmezhető esetről számolnak be, amelyeket azonban nem tekintenek kirekesztőknek.

Egyértelmű diszkriminációként a közfoglalkoztatásból kizárást, illetve az alkalmi segélyek indokolatlannak tekintett elutasítását értelmezik.


A program és a kampány hatása a jogtudatosság mértékére – összehasonlító kutatások alapján Az EBH „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” képzés hallgatóinak jogtudatosság-változása

Országos reprezentatív kutatás a jogtudatosság változásával kapcsolatban

• A kutatások módszere: kvantitatív, kérdőíves adatfelvétel •

A képzést elvégzett hallgatók körébenösszesen 1197 fő, 63 képzés • Kutatás ütemezése: 1. hullám: 2010. 09.–2012.12.31. között folyamatosan a képzések elején 2. hullám (kontroll mérés): 2013.02.–03. •

Kutatói team: EBH munkatársai

•

1000 fős országos lakossági minta

•

Kutatás ütemezése: 1. hullám: 2010 ősze 2. hullám: 2013. március

Kutatói team: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet


A program és a kampány hatására: nőtt az EBH ismertsége. Kampány előtt

Kampány után


A program és a kampány hatására:

csökkent a bizonytalanok aránya, nőtt az EBH bizalmi indexe.


A képzés hatására: nőtt a jogorvoslati lehetőségeket ismerők aránya. Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (2013)


A program, a kampány és a képzés hatására a képzésben résztvevők 98%-a, a lakosság 85%-a fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését,

nőtt az EBH legitimációs indexe.


4. Kommunikáció Párbeszéd, információk, jogtudatosítás, érzékenyítés

Hírlevelek 2009-2013 között összesen 19 magazin jogesetek interjúk, tudósítások portrék felhívások novellák játék Regisztráció: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/hirlevel#feliratkozas e-mail: [email protected]; [email protected]

A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben

Egyenlőség gyerekszemmel novella fénykép 4% 14%

2%

80%

59 novella 7 fénykép 332 grafika/festmény 18 szobor

Élőben a játszótérről vándorkiállítás 48 helyszínen országszerte Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Az EBH médiakampánya 2% 10%

Rádióspotok 20%

Tv-spotok és riportok 68%

Közterületi plakátok

Nyomtatott sajtó (napilapok és magazinok)


Az EBH óriásplakát kampánya 2013. február 1-28.

Online kampány 2013. február 11-március 31. • Index.hu

2013. február 19.

• Origo.hu

2013. február 27.

• Startlap

2013. február 20.

• NOL.hu

30 000 AV

• Profession.hu

2013. február 18-24.

Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet

Offline médiakampány

Magazinok

168 óra, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs, Vasárnap Reggel, Vasárnapi Blikk, Kiskegyed, Nők Lapja, Story, Színes RTV, TVR Hét

Megyei napilapok

24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország+Délvilág, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap + Dunaújvárosi Lap, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap

Országos napilapok

Blikk, Bors, Metropol, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Világgazdaság

A diszkrimináció megelőzésében hatékony eszköz a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció és a témakör felsőoktatási akkreditációja.

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Pánczél Márta Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP-5.5.5 projektvezető [email protected] 06 1 795 2992

A TÁMOP projekt a kutatások tükrében

Recommend Documents