A TÁMOP projekt a kutatások tükrében

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

A TÁMOP 5.5.5 projekt a kutatások tükrében Dr. Pánczél Márta EBH TÁMOP-5.5.5 projektvezető

Tapasztalatátadó tanácskozás 2014. január 30. Hotel Astoria Zöld Szalon

Jogszabályi környezet Magyarország Alaptörvénye

II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. XV. cikk Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékos embereket.  Hátrányos megkülönböztetés tilalma

Jogszabályi környezet (2) • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény • 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól • Ágazati törvények

Diszkriminációs fogalmak • Egyenlő bánásmód követelménye – Ebktv.

• Esélyegyenlőség biztosítása – Ebktv.

• Tilalom, a kötelezettektől tartózkodást kíván meg a diszkrimináló magatartástól

• Pozitív intézkedés, hátrány kiegyenlítése céljából • Nem alanyi jog, • A jogalkotó mérlegelésébe tartozó kérdés (valós társadalmi helyzet felismerésén alapul)

Védett tulajdonságokszemélyi hatály: kiket véd az Ebktv? • • • • • • • • • • •

nem faji hovatartozás bőrszín nemzetiség nemzetiséghez való tartozás (nemzetiségekről szóló tv.) anyanyelv fogyatékosság egészségi állapot vallási, világnézeti meggyőződés politikai vagy más vélemény családi állapot

Védett tulajdonságok (2) • anyaság (terhesség), apaság • szexuális irányultság • nemi identitás

• életkor • társadalmi származás • vagyoni helyzet

• foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege vagy határozott időtartama • érdekképviselethez tartozás

• egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése Hátrányos megkülönböztetés 5 formája: • - közvetlen hátrányos megkülönböztetés • • • •

- közvetett hátrányos megkülönböztetés - jogellenes elkülönítés (szegregáció) - zaklatás - megtorlás

Esélykiegyenlítő rendelkezésnek meg nem felelés (pl. akadálymentesítés elmaradása) külön jogszabályban

Az igény 2003: Ebktv. 2005: a hatóság működni kezd. 2007: Egyenlő Esélyek Éve EBH: színvonalas közigazgatási kultúra, pozitív szervezeti ethosz. • Alacsony szervezeti ismertség, alacsony szintű társadalmi tudatosság és jogtudatosság. • Magas látencia, szolgáltatáselérési akadályok. • Akadályozott hatékonyság – akadálytalan diszkriminációs mechanizmusok. Cél: az EBH feleljen meg a célnak, amiért létrehozták. Eszköz: TÁMOP-5.5.5

Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

A projekt Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.–2014.VI.30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság

15000 fő közvetlen érintett, a lakosság elérése 80%

A program 4 pillére 1. Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2. Képzések

3. Kutatások 4. Kommunikáció

1. Egyenlőbánásmódreferensi hálózat Szervezeti integritás • Rendszeresen elérhető szolgáltatások megyei és kistérségi helyszíneken. • Ügyfélfogadási idő havi 12 óráról 332 órára nő. • Ügyfélelégedettség-mérés, rendszeres monitoring, nyilvánosság. • Szakmai és civil partnerségek, tudatosítás, jogtudatosítás. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Ügyfélforgalmi adatok 2009. szeptember - 2013. június közötti időszakban

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával?

Összesen: 7161 fő Ügyfélforgalom havi átlaga: 155,67 fő/ hó


2009. szeptember - 2013. június közötti időszakban

Összesen: 2733 fő Átlag: 9,53

Ügyfél lakóhelye

Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele

Összesen: 540 panasz 2009. szeptember – 2013. június között

Ügyfél lakóhelye milyen kistérséghez tartozik

Község

26,8% Budapest 12,5% 26,6% Város 34,1%

nem

hátrányos helyzetű

77,3%

15,2%

Megyszékhely

22,7%

71,0%

igen

5,4% LHH

LHH KPS


8,4%

nem hátrányos helyzetű

2. Képzések Megelőzés és minta 75 képzés országszerte „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” akkreditált képzéssorozat : 2010.09.01. - 2013.12.07.


Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen: 1428 fő

Képzésen résztvevők demográfiai adatai: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen: 1428 fő

A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához?

Összesen: 1347 fő igen LHKPS

33,2%

Nem

10,1% 5,3% 71,1% nem hátrányos helyzetű

3,0%

LHH

66,8% 13,5%

nem

97,0%

HH

„Igen” válasz esetén HH: hátrányos helyzetű kistérség LHH: leghátrányosabb helyzetű kistérség LHKPS: leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő kistérség

1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.


Igen

A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatóak-e a gyakorlati életben? Összesen: 1328 fő Átlag: 4,66

Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen: 1347 fő Átlag: 9,39 Egyáltalán nem felelt meg 0,0 1 0,0

0,0

1- Egyáltalán nem hasznosítható

2 0,2

2

3 0,1

0,0

4 0,1 5 1,0

4,3

3

6 1,3 7

24,9

4

4,1

8 9

70,8

5- Teljes mértékben hasznosítható

9,1 17,4

Teljesen megfelelt 0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

66,8 0,0

20,0

40,0

%

%


60,0

80,0

felismerem a diszkriminációt

hasznos információkhoz jutottam

Érthető, továbbadható, életből vett, gyakorlatias, konkrét példák

Elfogadóbb, toleránsabb lettem magánéletben és szakmában egyaránt hasznosítható

fontos társadalmi szerepe van az itt szerzett tudásnak

Ösztönző élmények

ok-okozati összefüggéseket magyaráz meg továbbadható a tapasztalat

Sokat tanultam, fejlődött az önismeretem

munkám során fogom tudni hasznosítani Új szempontokat, új látásmódot adott

Képzésre jelentkezés: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/kepzesek#helyszinek vagy [email protected] ; 06 1 795 29 95

Partnerségek - visszacsatolás Workshopok - tapasztalatátadó tanácskozások országszerte • 12 alkalommal 100 fős 1 napos workshop szervezése.

• Tapasztalatátadó tanácskozások közigazgatási és civil partnerekkel félévente. • Elméleti és gyakorlati elemekkel az esélyegyenlőség témakörének gyakorlatorientált bemutatása. • Célja a párbeszéd, az igények feltárása, a tudásátadás és a tapasztalatcsere a diszkriminációs mechanizmusok felismerésének és megfelelő kezelésének elősegítéséért, a védett tulajdonságú csoportok esélyegyenlőségének fejlesztéséért és megerősítéséért. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

3. Kutatások A tények 1-4. Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok, az 1-4-es számú kutatások: 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései 5. A védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok hozzáférésének akadályai a közszolgáltatások, a közösségi szolgáltatások és fejlesztések elérésében

6. A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten 7. Országos reprezentatív – fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos- és az LMBT emberek mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában 8. Képzések, programok résztvevőinek jogtudatossága A kutatási tanulmányok letölthetők: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/kutatasok#tanulmanyok Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Egyenlő munkáért egyenlő bért A kutatás adatai szerint az úgynevezett üvegplafon-jelenség és a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz 2010-ben is. 150 140 130 120 110 100 90 80

A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint) 131

129

125

123

124

123

116 108

18–30 évesek

Férfiak 105

31–35 évesek

99

101

102

36–40 évesek

41–45 évesek

46–50 évesek

101

101

51–55 56– évesek évesek

Nők

Egyenlő munkáért egyenlő bért • A férfiak és nők jövedelmének alakulása a kor függvényében eltérő mintázatot mutat. • A legfiatalabbak között közel azonos jövedelem az életkor előrehaladtával eltérő irányban mozdul el • A munkahelyen eltöltött idő alapján a nők kezdő bére igen alacsony, a férfiak bére emelkedik a nőké azonban megtorpan

A nem hatása a jövedelemre bérkvintilisenként

0,119

0,18

0,072

0,13

0,133

A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

0,013

Versenyszféra

vi n til is

Költségvetési szféra

5. k

0,015

0,015

vi n til is

0,008

-0,001

4. k

3. k

vi n til is

0,005

0,012

0,014

0,014

vi n til is

-0,003

2. k

1. k

-0,02

vi n til is

0,03

0,015

0,013

0,08

Teljes minta

Egyenlő munkáért egyenlő bért A férfiak és nők havi nettó jövedelemhátránya alminták szerint (%)

Tiltott kérdéseket” feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai– közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok A „Diszkrimináció a közigazgatásban” című kutatás fő fókusza 1. 2.

3. 4.

Egyéni diszkriminációs tapasztalatok és a kirekesztő mechanizmusok mintázata és elterjedése; Az önkormányzat által hozott döntések, intézkedések befolyása a védett lakossági csoportok társadalmi integrációjára; Önkormányzatok kapcsolatai a védett tulajdonságú lakossági csoportokkal; A lakosság tapasztalatainak becsatornázása a döntéshozatalba.

A kutatás módszerei 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7.

6 heterogén fókuszcsoportos beszélgetés; 12 életútinterjú; Az elmúlt 3 év diszkriminatív eseteinek jogi elemzése; Települési esélyegyenlőségi dokumentumok (tervek, programok, intézkedések, stb.) vizsgálata; A helyi önkormányzat ügyfélszolgálati munkatársai tevékenységének strukturált megfigyelése; Strukturált interjú az ügyfélszolgálati munkatársakkal; Ügyfelekkel készített strukturált gyorsinterjúk.

Az önkormányzati kutatás fő eredményei Az egyenlő bánásmódhoz való jog inkább a települések közötti dimenzióban, mint a településeken belül sérül. Azaz: nagy különbség tapasztalható az egyes települések jogértelmezésében és joggyakorlásában, valamint az ügyfeleknek az előírt feladatokon túli informálásában, támogatásában. Szignifikáns különbség van a HH és nem-HH térségek között!

A legnagyobb különbségek a következő ügyek kezelésében tapasztalhatók rendkívüli segély megítélése; aktív korúak szociális ellátása; környezettanulmány készítése; közhasznú munkavégzés biztosítása.

Településeken belül az egyenlő bánásmód elve leginkább az egyes lakosoknak a helyi network-ön belüli pozíciója mentén sérül. A megkülönböztetés leggyakoribb alapja az önkormányzat munkatársaival, elsősorban a polgármesterrel, fennálló személyes kapcsolat megléte vagy hiánya. Ez a jelenség főként a 10 000 fő alatti településeken tapasztalható!

A helyi önkormányzatok szociális osztályai/ügyfélszolgálatai az ügyfélszolgálati munkatársak naponta átlagosan 60-80 főt fogadnak. 1 ügyfélre átlag 4,5 perc jut. A szociális ügyintézők településnagyságtól függetlenül túlterheltek, a járási rendszer kiépítése helyi szinten még anomáliákat szül.

Az önkormányzati kirekesztő mechanizmusok működtetésének alapja az információ megosztásának/visszatartásának helyi bevett gyakorlata. Pl. Előny forrása a helyi felnőttképzési programokban való részvétel, amelynek hallgatói névsora már a meghirdetés előtt elkészül. Szelektív a tájékoztatás arról, hogy az aktív korúak támogatása feltételéül szabott évi 30 napos munkavégzés igazolható önkéntes munkával is.

Az önkormányzatok munkatársaival készült interjúk során a válaszadók hangsúlyozták az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának fontosságát mind saját munkájuk, mind az önkormányzat tevékenysége vonatkozásban, viszont a vizsgált települések egyike sem rendelkezik 2010 után aktualizált települési szintű esélyegyenlőségi tervvel.

A települési/kistérségi esélyegyenlőségi dokumentumok elemzésének fő eredményei

• A kiválasztott települések többnyire teljesítették az esélyegyenlőségi tervezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat (2 település nem fogadott el esélyegyenlőségi tervet). • Viszont, az önkormányzatok nem rendelkeznek naprakész információval vállalásaik teljesítéséről.

• Az esélyegyenlőségi dokumentumok célkitűzései túlnyomóan pályázati forrásoktól függnek, a tervezéskor, a célok megfogalmazásakor az önkormányzatok nem a rendelkezésükre álló források alapján terveznek, hanem jövőbeni, többnyire bizonytalan kimenetelű pályázati forrásokra alapoznak.

• Egyetlen dokumentum sem került maradéktalanul végrehajtásra. Ennek oka az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján többnyire a forráshiány, a pályázati lehetőségek hiánya vagy a sikertelen pályázatok voltak.

• Az egyes védett csoportok helyzetének megjelenítése különböző hangsúlyt kap az egyes dokumentumokban. • Bizonyos védett csoportok érdekei ugyanakkor egyáltalán nem jelennek meg az esélyegyenlőségi tervezés során, ide értve különösen az LMBT embereket vagy a hajléktalanokat.

• A fogyatékos lakosság számát illetően hiányos adatok állnak rendelkezésre. • Viszont az akadálymentesítésre fordított források messze meghaladják a célzottan az egyéb védett csoportokra különösen a romákra- fordított beruházások összegét.

• Az esélyegyenlőségi tervezésbe és a fejlesztések végrehajtásába csak elvétve vonták be az önkormányzatok a civileket és kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatokat.

• A romák közvetlen, illetve közvetett képviselete a tervezés és végrehajtás során nem hangsúlyos, az intézkedéseknek nem aktorai, hanem leginkább tárgyai.

A fókuszcsoportos vizsgálat fő eredményei • A beszélgetések résztvevőinek nézetei alátámasztják az önkormányzati kutatás és a dokumentumelemzés eredményeit. Az általuk rajzolható helyzetkép is azonos hangsúlyokat mutat. • 3 témakör dominálja a beszélgetéseket: 1. Az önkormányzati juttatásokhoz való hozzáférés akadályai 2. A közhasznú foglalkoztatás anomáliái 3. Helyi (köz)oktatási szolgáltatásokban, képzési programokban való részvétel

A beszélgetések elemzésének fő tartalmi egységei 1.

2. 3. 4. 5. 6.

A védett tulajdonsággal rendelkező lakossági csoportok hozzáférésének esélye a közigazgatási szolgáltatásokhoz, döntési mechanizmushoz; A helyi közigazgatás társadalmasítása; A közigazgatási szolgáltatások elérésének akadályai Aktív állampolgár státusz realitása a közigazgatási döntéshozatalban A szociális ellátórendszer és oktatási szolgáltatások hatékonysága Az ún. felzárkózási programok léte, fenntarthatóságának realitása.

A vizsgált lakossági csoportok (nők, romák, fogyatékos személyek) tagjai a helyi közigazgatást és annak működési hatékonyságát nagymértékben azonosítják az önkormányzat szociális osztályának működésével. A beszélgetés-résztvevők több mint 80%-a heti rendszerességgel keresi fel a település szociális ügyintézőjét, havi bevételének nagysága, megélhetésének biztosítása főként az önkormányzati döntéseken, helyi forráselosztáson múlik. Az önkormányzati munkatársak felkeresésének gyakorisága nem mutat különbséget a vizsgált HH és nem HH térségekben.

Az önkormányzat felkeresésének leggyakoribb okai  járadékok intézése  alkalmi segélyek igénylése  jelentkezés közhasznú munkavállalásra  segítségkérés személyes ügyek intézésében (nyomtatás, telefon, fax, e-mail)

Az önkormányzatok gyakori felkeresésének legfőbb oka a lakossági információhiány. Minél kisebb és minél hátrányosabb helyzetű a település, annál kevésbé látnak bele lakosai a helyi döntéshozásba. Az információ megosztás a hivatal részéről bizalmi kérdéssé válik, melynek fokmérője a polgármesterhez való lojalitás. A lakosok többsége bizalmatlansági deficittel küzd, ebből adódóan az egyéni döntések meghozatala a helyi „szóbeszéd”-en nyugszik.

Különbség található az LHH-térségek és a nem hátrányos helyzetű térségek településeinek lakosság-tájékoztató gyakorlatában. A vizsgált kontroll-településeken az információáramlás változatos eszközökkel biztosított, valamint a közhasznú foglalkoztatásról ingyenes, névre szóló, írásos tájékoztatót kapnak az érintettek. A lakossági fórumok meghatározott eljárásrend szerint működnek.

A 10 ezer főnél kisebb települések roma és nem roma lakosai más-más közösségi tereket használnak, a roma lakosok az ún. települési közösségi tereket nem használ(hat)ják.

A beszélgetések során a megszólalók a helyi oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, illetve az önkormányzat vonatkozásában számos elszenvedett diszkriminatívként értelmezhető esetről számolnak be, amelyeket azonban nem tekintenek kirekesztőknek. Egyértelmű diszkriminációként a közhasznú foglalkoztatásból való kizárást, illetve az alkalmi segélyek indokolatlannak tekintett elutasítását értelmezik.

Vizsgált diszkriminatív esetek a védett tulajdonságok szerinti megoszlás függvényében 1 2 1

3 1

1

te le pü lé s 2 te le pü lé s 3 te le pü lé s 4 te le pü lé s 5 te le pü lé s 6

te le pü lé s

1

1

3

egyéb fogyatékosság roma 1

Az interjúalanyok életminőségére, életesélyeire legkomolyabb hatást gyakorló csomópontok Veleszületett illetve kisgyermekkorban kialakuló fogyatékosság esetén:

Közoktatási többletszolgáltatásokhoz való hozzáférés → az ebben a korban kialakuló hátrányok, alapvetően meghatározzák az interjúalanyok életútját; Elérhető képzési, foglalkoztatási programok Megfelelő egészségügyi illetve szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Területi különbségek a közoktatási többletszolgáltatásokhoz való hozzáférésben • Lakóhely, régió fejlettségi szintje és az iskolai végzettség összefüggései (Ny-dunántúli régióban a legmagasabb az iskolai végzettség) • Elégedettség a közoktatási rendszerrel (4-en említik, közülük csak 2en elégedettek, mindketten NyD-i régióból) • Kistelepüléseken gyógypedagógiai, korai prevenciós, fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférés gátjai (nem elég alapos szűrővizsgálatok, helyi pedagógusok érdektelensége)

Képzési és munkaerő-piaci programok hatékonysága • A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek, • Információhiány tapasztalható ezen programokkal kapcsolatban, ami nehezíti a hozzáférést, • Egyéb (személyes) okokból nem élnek a lehetőséggel (anyagi szempontból nem sokkal jövedelmezőbb, mint a segély)

Diszkrimináció helyszínei/aktorai Intézmény

Említett esetek gyakorisága

Intézmény

Említett esetek gyakorisága

Tömegközlekedés

5

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

2

Munkaadó

4

Posta

1

Általános Iskola

4

Oktatási Hivatal

1

Középfokú oktatási intézmény

3

Okmányiroda

1

Önkormányzat

3

Munkaügyi Központ

1

Hivatalos közeg, rendőr

3

Egyetem

1 1

3

Vendéglátó-ipari egység

Háziorvosi és szakorvosi ellátás

A program és a kampány hatása a jogtudatosság mértékére – összehasonlító kutatások alapján Az EBH „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” képzés hallgatóinak jogtudatosság-változása

Országos reprezentatív kutatás a jogtudatosság változásával kapcsolatban

• A kutatások módszere: kvantitatív, kérdőíves adatfelvétel •

A képzést elvégzett hallgatók körébenösszesen 1197 fő, 63 képzés • Kutatás ütemezése: 1. hullám: 2010. 09.–2012.12.31. között folyamatosan a képzések elején 2. hullám (kontroll mérés): 2013.02.–03. •

Kutatói team: EBH munkatársai

•

1000 fős országos lakossági minta

•

Kutatás ütemezése: 1. hullám: 2010 ősze 2. hullám: 2013. március

Kutatói team: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet


A program és a kampány hatására: nőtt az EBH ismertsége. Kampány előtt

Kampány után


A program és a kampány hatására:

csökkent a bizonytalanok aránya, nőtt az EBH bizalmi indexe.


A képzés hatására: nőtt a jogorvoslati lehetőségeket ismerők aránya. Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (2013)


A program, a kampány és a képzés hatására a képzésben résztvevők 98%-a, a lakosság 85%-a fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését,

nőtt az EBH legitimációs indexe.


4. Kommunikáció Párbeszéd, információk, jogtudatosítás, érzékenyítés

Hírlevelek 2009-2013 között összesen 19 magazin jogesetek interjúk, tudósítások portrék felhívások novellák játék Regisztráció: http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/hirlevel#feliratkozas e-mail: [email protected]; [email protected]

A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben

Egyenlőség gyerekszemmel novella fénykép 4% 14%

2%

80%

59 novella 7 fénykép 332 grafika/festmény 18 szobor

Élőben a játszótérről vándorkiállítás 48 helyszínen országszerte Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet!

Az EBH médiakampánya 2% 10%

Rádióspotok 20%

Tv-spotok és riportok 68%

Közterületi plakátok

Nyomtatott sajtó (napilapok és magazinok)


KÖZTERÜLETI MÉDIA MEGOSZLÁSA Óriásplakát Budapest

100 300

Óriásplakát vidék Citylight vidék

100

Citylight Budapest

100 626

BKV villamos

1305

BKV busz

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

BKV busz

BKV villamos

Citylight Budapest

Citylight vidék

Óriásplakát vidék

Óriásplakát Budapest

AZ EBH ÓRIÁSPLAKÁT KAMPÁNYA 2013. FEBRUÁR 1-28. között

ONLINE KAMPÁNY 2013. FEBRUÁR 11-MÁRCIUS 31. • Index.hu

2013. február 19.

• Origo.hu

2013. február 27.

• Startlap

2013. február 20.

• NOL.hu

30 000 AV

• Profession.hu

2013. február 18-24.

OFFLINE MÉDIA Magazinok

168 óra, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs, Vasárnap Reggel, Vasárnapi Blikk, Kiskegyed, Nők Lapja, Story, Színes RTV, TVR Hét

Megyei napilapok

24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország+Délvilág, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap + Dunaújvárosi Lap, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap

Országos napilapok

Blikk, Bors, Metropol, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Világgazdaság

A kirekesztés, a diszkrimináció egy közösségi korrupció. Kollektív önbecsapás, amellyel a közösség és intézményei hamis nyereségek érdekében lakossági csoportok esélyegyenlőségét akadályozzák. A közszolgálati intézményrendszer integritásának fejlesztésében hatékony eszköz a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Pánczél Márta Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP-5.5.5 projektvezető [email protected] 06 1 795 2992

A TÁMOP projekt a kutatások tükrében

Recommend Documents