Néha a mesék is valósággá válnak. Néha viszont a valóság nemesedik mítosszá. A Lovassy László Gimnázium Bel Canto Kamarakórusának tagjai álomszerű, csodálatos élményként élték meg az 1996 nyarán Németországban rendezett 1. Nemzetközi Ifjúsági Kórustalálkozót.
A kórusfesztiválnak a Berlintől 200 kilométernyire északra fekvő Balti-tengeri Usedom sziget adott otthont. A Német Ifjúsági Kórusszövetség ( Arbeitskreis Musik in der Jugend = AMJ ) szervezte az 1996. augusztus 5-től 17-ig tartó eseményt, amelynek Rolf Pasdzierny volt a főszervezője. A házigazda németeket képviselő hannoveri és wolgasti együttesek mellett olasz, lengyel, észt és izraeli ifjúsági kórusok vettek részt és egyetlen magyarként a Bel Canto. Az alapító karnagy, Tóth Mária vezetésével 1980 óta működik Bel Canto néven kisebb létszámú, 8-16 főből álló éneklő csoport. Tagjait mindig a Lovassy énekkar leglelkesebbjei adták, akik vállalták, hogy külön próbákon is gyakorolnak. Eredményeiket országos sikerek jelzik. A kórustalálkozó kiírásában szerepelt, hogy a kamarakórusok taglétszáma maximálisan 32 fő, és ez lehetővé tette, hogy bővüljön az együttes. A Lovassy kórusban eddig végzett munkájuk alapján a legjobbakat hívta meg a karnagy. Mivel a felső korhatár 22 év volt, a végzős lovassysok mellett az egykét éve érettségizettek is helyet kaphattak a csapatban. Ez nagyban hozzájárult az együttes érett hangzásához, bár kissé megnehezítette a felkészülést, hiszen az egyetemisták csak hétvégeken értek rá. Egy nyári intenzív egyhetes kórustábor azonban biztosította az alapos felkészülést, amelyet egy jó hangulatú, a Tűztoronynál adott koncert zárt. Buszban töltött éjszaka, harminc órás utazás után érkeztünk meg Trassenheidébe, a tengerparttól 200 méterre levő szállásunkra. A többi kórussal
együtt egy festői környezetben fekvő táborban laktunk. A fesztivál programja nagyon sűrű volt, minden délelőtt úgynevezett „workshopokban” dolgoztak az együttesek. A közös munkával tíz nap alatt ott megtanult új művekkel készültünk a nagyszabású zárókoncertre. A Bel Canto az angol zeneirodalommal foglalkozó workshop munkájában vett részt az európai hírű ulmi karnagy, Helmut Steger vezetésével. A gyönyörű kis krummini templomban próbáltunk. Nagy kihívást és óriási élményt jelentett Pote: Szent Ferenc imája című művének megtanulása, amely a műhelymunka és a zárókoncert csúcspontja lett. A délelőtti közös munkát követően a kórusok a sziget templomaiban és szabadtéri színpadain szinte minden este felléptek. A néhány szabad estén közös énekléssel szórakoztattuk egymást a táborban, a strandon, vagy akár egy parkolóban is.
A Bel Canto Kamarakórus öt önálló koncertjét mind a lelkes közönség, mind a kritikus szakemberek elismeréssel fogadták. A bemutatkozó koncertünkön például a tetszésnyilvánítástól majdnem leszakadt a krummini templom karzata, egy vasárnapi istentiszteleten pedig megható volt, amikor a „Locus iste” éneklésekor egy öreg bácsi szemében könnyek csillogtak. Nagyon örültünk annak is, hogy a hannoveriek a sziget legtávolabbi pontján adott koncertünkre is elkísértek bennünket, csak, hogy halljanak. Barátságunk tovább él, ezt bizonyítja, hogy meghívtak minket az 1997 szeptemberében megrendezésre kerülő EUROTREFF fesztiválra, ahol 25 német ifjúsági kórus és az általuk meghívott külföldi vendégkórusok is bemutatkoznak.
Szabadidőnkben hullámzóan viharos tengeri hajókirándulást tettünk Oie szigetére. Útközben néhány ember furcsa színekben pompázott fehértől a sárgászöldön át egészen a hamuszürkéig. Máskor megtekintettük a peenemündei szabadtéri hadimúzeumot, vagy lementünk a strandra, amihez ugyan karnagyi engedély kellett, de azt - a hangszálainkat „ápoló” tengeri morajlásra tekintettel - már a második nap megszereztük. Természetesen meghallgattunk más kórusokat is, ha éppen nem koncerteztünk. Nagy élményt jelentettek az észt fiúkórus szopránjai vagy az egzotikus izraeli szépségek. Kalandjainkról több, mint három órányi videofelvétel készült az 50 tekercs fotón kívül.
A fesztivál legnagyszerűbb pillanata az volt, amikor a wolgasti nagytemplomban 700 ember előtt énekelt mind a hét kórus a workshop-koncerten, méltó módon megkoronázva a fantasztikus két hetet.
Köszönjük minden támogatónknak és segítőnknek (elsősorban a Soros Alapítványnak és a Lovassy Alapítványnak), hogy lehetővé tették számunkra, hogy e csodás élmény részesei lehettünk. Külön köszönet az út szervezőinek: Tóth Mária művészeti vezetőnek, Bertha Orsolya tolmácsnak és szopránnak és Vonderviszt Lajosnak, aki zongorán kísért és a basszus szólamot is erősítette. A Bel Canto Kamarakórus tagjai nevében Troják Attila
Helye: Wolfenbüttel, Németország Ideje: 1997. szeptember 8-15. Rendező szervezet: AMJ "Arbeitskreis Musik in der Jugend" Deutsche Föderation Junger Chöre und Instrumentalgruppen e.V. /Német ifjúsági kórusok és hangszeres csoportok szövetsége/, az Ifjúsági Kórusok Európai Föderációjának alapító tagszervezete Az "Eurotreff" nagyszabású művészeti találkozó, amelyen 20 német kórus és művészeti csoport működött közre. A német kórusok részvételének egyik feltétele volt, hogy meghívjanak egy-egy külföldi együttest és saját városukban szereplési lehetősége/ke/t biztosítsanak számukra. A német kórus tagjai gondoskodtak a partnerkórus elszállásolásáról, ellátásáról, az ott-tartózkodás ideje alatt néhány kulturális programról és természetesen a koncertek szervezéséről. A fesztiválon való részvételhez így egy német és egy külföldi partnerkórus együttes jelentkezése volt szükséges. Az Eurotreff programja: A találkozó két részből állt: a) a német partnerkórus városában tartott helyi rendezvényekből és b) egy központi fesztivál-programból a) A fesztivál előtt a német kórus "vendégül látta" partnerkórusát saját városában. A kapcsolat alapja a közös zenélés, de ezen kívül sor került a környék nevezetességeinek, látnivalóinak megismerésére is. Partnerkórusunkkal, a "Mädchenchor Hannover"-rel 1996 júliusában ismerkedtünk meg az usedomi Nemzetközi Ifjúsági Kórustalálkozón. Az ott kialakult és máig tartó személyes barátságokon kívül a két kórus tagjainak hasonló életkora (középiskolás korosztály) és hasonló (nemcsak zenei) gondolkodásmódja adja a kapcsolat alapját. A Bel Canto Kamarakórus hannoveri programjának fő eseményei az önálló koncertek voltak. A két, egész estét betöltő koncerten kívül természetesen igyekeztünk - a rövid idő adta lehetőségekhez mérten - minél jobban megismerni a város és környékének nevezetességeit. Szervezett városnéző program keretében ismerkedtünk Hannover történelmi nevezetességeivel, a csodálatos barokk Herrenhausen-parkkal, megismertük a város történelmét és megtekinthettük a Világkiállítás előkészületeit.
Vendéglátóink kirándulást szerveztek a Steinhuder Meer tó partjára, ahol az angolna-füstölés hagyományos módszereibe és titkaiba is bepillantást nyertünk, sőt, meg is kóstolhattuk a környék "nevezetességének" számító csemegét. A tó és környékének nagy része természetvédelmi terület. A kórus "szakmai" programjában szerepelt a vendéglátó kórus próbájának megtekintése és a koncertek utáni baráti kórustalálkozókon az örömteli, spontán együtténeklés. b) Az Eurotreff '97 fesztivál wolfenbütteli programja rendkívül színes és változatos volt. Megérkezésünk napján, a fesztivál nyitó-koncertjén a Lindenhalle hatalmas csarnokában 1500 főnyi lelkes közönség előtt lépett először színpadra együttesünk. Daróczi Bárdos Tamás: Mikóházi nagyharang című népdalszvitjének előadásával mind a közönség, mind a szakma elismerését sikerült kivívnunk. Másnap délelőtt a kórusok a városka egy-egy iskolájában adtak koncertet. Talán az egész turné legnehezebb feladata volt 400 "óráról szabadult" kisdiák érdeklődését felkelteni a kóruséneklés iránt. Az "Orientierungsstufe Wallstraße" igazgatójának koncert utáni méltató szavaiból az derült ki számunkra, hogy sikeresen vettük ezt az akadályt is. Pénteken este ugyancsak a Lindenhalle adott otthont a mintegy 2000 kórustag részvételével megrendezett EuroPartynak. A fesztivál szervezői különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a résztvevő együttesek minél színesebben mutassák be hazájuk nemzeti kincseit. A városka sétálóutcájában kijelölt "utcai színpadokon" szombaton délelőtt minden kórus folklór-programot (open air) mutatott be. A bemutatók után az együttesek kiállíthatták, bemutathatták hazájuk népművészeti tárgyait, népviseletüket is. A színes forgatag hatalmas sikert aratott a városka lakosságának körében is. Az Eurotreff'97 fesztivál ideje alatt az egyes kórusok más országok énekeseivel közösen műhelymunkában vettek részt, amelynek anyagát workshopkoncerteken mutatták be. A Bel Canto Kamarakórus a 4. sz. workshop keretében két német és egy francia kórus társaságában három francia kórusmű betanulásában és előadásában vehetett részt Alain Louisot francia karnagy irányítása alatt. A közös tanulás folyamán a kórusok összemérhették tudásukat, előképzettségi szintjüket a többi csoportéval. A neves, európai hírű karnagy vezetése alatt énekeseink nemcsak új műveket, hanem új módszereket is elsajátíthattak. A központi rendezvény része volt a folyamatos hangképzés is, amely egyértelműen hozzájárult a kórusok szakmai fejlődéséhez. Vasárnap délelőtt együttesünk a St. Brictius templom istentiszteletének keretében adott egyházzenei hangversenyt. A fesztivál résztvevői a vasárnap délután megrendezett záró-koncerten közös énekléssel búcsúztak egymástól és a várostól. Hétfő reggel búcsút vettünk vendéglátóinktól is, hiszen a külföldi résztvevőket többnyire családoknál szállásolták el a szervezők. Örülünk, hogy így a német
családok mindennapjairól is sokat megtudtunk és velük nemcsak hivatalos, hanem személyes kapcsolatot is ki tudtunk alakítani. Házigazdáinkban barátságos, segítőkész embereket ismertünk meg, a szimpátia kölcsönös volt köztünk.
Az utolsó nap délutánját - utunkat megszakítva - Würzburgban töltöttük. Felmentünk a várba, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Majna folyó másik partjára, az óváros templomtornyaira. Würzburg volt tehát az utolsó állomása ennek a minden szempontból hasznos és tartalmas koncertútnak.
