2004.(XII.16.) KT. számú. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2004.(XII.16.) KT. számú rendel ete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990 évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) b) és c) pontja és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének részét képező helyi hulladékgazdálkodási tervet az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § A helyi hulladékgazdálkodási terv 6 évre készült, báziséve a 2002. év. A 2002-2008. évre készített helyi hulladékgazdálkodási tervet 2 évente felül kell vizsgálni, az abban foglaltak teljesítését értékelni, amennyiben szükséges azt módosítani kell 3. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szatymaz, 2004. december 15.

Gyömbér László sk. polgármester

Mákos Istvánné sk. jegyző

HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA

KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2004.

2

BEVEZETÉS „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Bruntland jelentés

Napjainkra a gazdasági, műszaki fejlettség magas szintje, valamint a települések fejlődésének eredményeképpen a környezetgazdálkodási tevékenység feladatköreinek kiemelt jelentőséggel bíró részévé vált a hulladékok káros hatásai elleni védekezés. Az energiatakarékos gazdaság kialakításának érdekében elengedhetetlen az ésszerű hulladékgazdálkodás kialakítása, valamint annak környezetkárosító hatásainak felmérése. Mind a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal való gazdálkodás tekintetében, mind a megfelelő anyag-és energiagazdálkodás fejlesztésének érdekében hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartásforma kialakítására van szükség. Az egyre növekvő szükségletek kielégítését fejlesztésekkel lehet elérni, hosszú távon azonban csupán a gazdasági színvonal, a társadalmi forma és a környezet eltartó képességének összhangját megteremtő fejlesztés fenntartható. Egyensúlyra kell tehát törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. A fenntartható fejlődés szempontjából domináns szerepet játszik a megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet, mely egyben a termelésbe integrált környezetvédelmi tevékenység folytatását is jelenti. A környezetvédelem legaktívabb része a termelés- és termékintegrált környezetvédelem, amelynek célja a végleges lerakásra kerülő hulladék csökkentése. A települési hulladékgazdálkodási terv az önkormányzatok szintjén készülő dokumentum, melynek kidolgozása a környezetvédelmi program része. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra. A hulladékgazdálkodási terv készítése során tehát a környezetvédelmi programban leírtakból kell kiindulni. A tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az ott megjelenő számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgáló, a hulladékgazdálkodásra jelentős hatású feladat:  Csatornázás  Köztisztaság és településtisztaság biztosítása Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) alapján a települési önkormányzatok meghatározzák, hogy a helyi közszolgáltatási feladatok közül mely feladatokat milyen mértékben és módon látnak el. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a települési 3

önkormányzatok és a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz a közszolgáltatás bevezetésére és igénybevételére. A környezetvédelmi törvény előírja a települési környezetvédelmi program kidolgozását, amely tartalmazza a környezet védelme szempontjából legfontosabb közszolgáltatások végzésének módját is, vagyis kiterjed a hulladékgazdálkodásra is. A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni, ezt helyi rendeletben kihirdetni. Az együttműködést segíti elő, hogy a hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok tervkészítési kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A programkészítési folyamat felépülése A hulladékgazdálkodási tervezés elemei a következők:  Helyzetelemzés  A jövőkép és a célok, prioritások meghatározása  Tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása)  A megvalósíthatóság vizsgálata  Megvalósítás, kivitelezés  Monitoring, ellenőrzés és értékelés A tervezés során szoros együttműködés szükséges a szak-és közigazgatási intézmények, a civil szervezetek és a lakosság között. A programkészítés lépései: A program előkészítése  A program megalapozása  A meglévő információbázis és tervek kiértékelése  A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése  Állapotértékelés, érték- és problémakataszter kialakítása  A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése Tervezés  A célok és prioritások meghatározása  Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása  A program összeállítása  Egyeztetések  Jóváhagyás  Kihirdetés

4

A) Általános adatok a Homokháti Kistérségi társulás közös helyi hulladékgazdálkodási tervére vonatkozóan

A Homokháti Kistérség bemutatása A Homokháti Kistérség a Duna-Tisza-közi hátság, ezen belül a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, Szeged vonzáskörzetében, a jugoszláv-magyar határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Nevét a Duna-Tisza-közén mindenhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást is meghatározó talajtípusáról, a homokról kapta. A térség településeit összekapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál, fekvésénél fogva a térség központja. A korábbi települések közötti együttműködést erősítette meg az 1995-ben 15 tagtelepüléssel létrehozott Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása. A legtöbb településnek közös a gyökere: a közeli városok egykor kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanyaközpontokká, majd községekké. Benépesedésük zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé, egyetlen kivétellel, az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Tanyavilágukat azonban máig is őrzik, ez ma is a térség egyik legmeghatározóbb sajátossága. A 15 településen ma közel 45000 ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra vonzóvá vált a tanyasi életforma, egyre többen telepednek meg az erdős, homokos pusztákon. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdálkodásból élő paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát őrzik. A földdel ma is minden térségi lakos valamilyen szinten kapcsolatban áll. Mindez mutatja a mezőgazdaság erős hagyományait, és alapja lehet a megújításának is. A térség gazdasága egyoldalú, elsősorban a mezőgazdasági termelésre támaszkodik. A legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Ez a birtokstruktúra nem feltétlenül kedvezőtlen, mert a természeti táj mozaikossága, a szórt tanyavilág, a homoki területek speciális éghajlati és talajadottságai életképessé teszik. Az állattenyésztés a mezőgazdasági termelésen belül –a takarmánynövények gazdaságtalan termesztése miattháttérbe szorul. A Homokháti Kistérség leginkább jellemző és jövedelmező termelési ágazata a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés. E 5

gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megőrzése jelentheti a Homokháti Kistérség idegenforgalmának - a falusi-tanyai turizmusnak alapját is. A futóhomok megkötésének legeredményesebb módja a gyenge (átl. 10,58) AK értékű területek legelőként ill. erdősítéssel történő hasznosítása. A kistérségre ezért az országos átlagnál (16%) magasabb, Ásotthalom környékén az 50%-ot megközelítő erdősültség jellemző. A pusztai gyepek, a tájra jellemző korábbi homoki és a telepített erdők együttesen jellegzetes, gazdag növény-és állatvilággal rendelkeznek. A kistérség országos és helyi jelentőségű védett területei is elsősorban az ősi pusztai állapotokat tükrözik. Az ipari termelés a térségben kis volument képvisel, fejlesztése elsősorban a térségben megtermelt mezőgazdasági termékekre épülhet. Az infrastrukturális ellátás színvonala a települések belterületein élők többsége számára a magyarországi átlagnak megfelelő. Ugyanez a nagy kiterjedésű, szórt tanyahálózat esetében csak nagy nehézségek árán, esetleg újszerű megoldásokkal biztosítható. A hazai környezetvédelmi ágazatok krónikus forráshiánya miatt az elmúlt időszakban egyik legfontosabb feladat volt - külső források bevonása érdekében - a pályázati lehetőségek feltérképezése és lehetőség szerinti kihasználása. A Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság Szeged Megyei Jogú Város megbízásából pályázatot nyújtott be környezetvédelmi beruházásokhoz forrás bevonása érdekében, melyet az ISPA pályázatok bíráló bizottsága jóváhagyott. Ez 3.327.462 eFt fejlesztési forrás közcélú felhasználását teszi lehetővé. A támogatás 65 %-a 2.162.850 eFt vissza nem térítendő, 35 %-a 1.164.612 eFt hazai önerő. A támogatási feltételek szerint ennek egy részét a Kormány köteles biztosítani, a maradék a pályázó kötelezettsége. A hitelből biztosított részre kamattámogatás vehető igénybe. Ebből várhatóan mintegy 50%-ot a környezetvédelmi tárca magára vállal. Az ISPA projekt keretében megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakoztak a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete tagönkormányzatai is. Az együttműködés tette szükségessé és indokolttá 14 tagtelepülés részére a közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítését. Kelebia tagja ugyan a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának, hulladékgazdálkodási tervét azonban más módon készítteti el. A tervkészítés általános adatai • •

Tervezési szint: közös helyi hulladékgazdálkodási terv Tervkészítő neve, címe: Élőhely 2004 Kft., 3036 Gyöngyöstarján, Árpád u. 21. Ügyvezető igazgató: Jenei Károly agrármérnök Felelős: Dr. Halmágyi Tiborné környezetgazdálkodási szakmérnök

•

Tervezésben érintett települések: Település

Állandó népesség fő

Területe ha

1. Ásotthalom

4160

12254

2. Balotaszállás

1708

10494

3. Bordány

3145

3648

6

4. Domaszék

4259

5215

5. Forráskút

2181

3667

6. Mórahalom

5660

8314

823

3091

8. Pusztamérges

1210

2439

9. Röszke

3394

3663

10.Ruzsa

2840

8468

11.Szatymaz

4404

5372

12.Üllés

3218

4988

13.Zákányszék

2800

6606

14.Zsombó

3290

2690

7. Öttömös

Térkép: 1. számú melléklet + Kelebia fax • • •

Tervkészítés dátuma: 2004. 09. 10. Tervkészítés báziséve: 2002. Az adatok forrása, megbízhatósága         

Forrása: Országos Hulladékgazdálkodási terv A Dél-Alföld statisztikai régió hulladékgazdálkodási terve Települési környezetvédelmi program Településrendezési terv Településfejlesztési koncepció KSH adatok Az önkormányzatok településtisztasággal és környezetvédelemmel foglalkozó helyi rendeletei Önkormányzat által kitöltött adatlapok Szolgáltatók által biztosított adatok Megbízhatósága:

A helyi hulladékgazdálkodási terv a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából, közfeladatot ellátó szervezeteknél működéséből származó (eü, tömegközlekedés, közterület fenntartás) hulladékokkal foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervben a közszolgáltatás keretében ellátott feladatoknál jelenleg nem megoldható a gazdasági szervezetek, vállalkozások kommunális hulladékainak, valamint a lakosságnál képződött hulladékok elkülönített adatszolgáltatása. A termelési hulladékok közül a veszélyes hulladékok kezelése elkülönítetten történik, ezért ezek adataival a helyi hulladékgazdálkodási terv nem foglalkozik. A helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplő adatok tevékenységekre, illetve ezek hulladékaira vonatkoznak:  Az önkormányzat hatáskörében hulladékainak kezelése:

lévő

a

intézmények,

következő területek 7

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Polgármesteri hivatal Oktatási intézmények Óvodák Gondozási központ Az intézményeket ellátó konyhák Egészségügyi ellátás Piactér, vásárcsarnok Sportpálya Temető

 Önkormányzat által – a hulladékgazdálkodás közszolgáltatásban ellátott feladatok:

területén

-

1. szilárd kommunális hulladékkezelés 2. folyékony kommunális hulladékkezelés 3. lakosságnál képződő állati tetemek elszállításának szervezése 4. Közterület fenntartás  A gazdálkodó szervezetek közszolgáltatás keretében kezelt hulladékai  Illegális települési hulladéklerakók hulladékai A képződő hulladékokban megjelenő hulladék-összetevők és EWC kódszámok [16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A szilárd és folyékony kommunális hulladékra vonatkozó adatok általában megbízhatóak. Az elmúlt évek hiányos nyilvántartása következtében a hulladékgazdálkodási tervben szereplő további adatok a KSH 2000. évi adataira építve más hasonló adottságú települések meglévő adatainak és az irodalmi adatok felhasználásából származnak. • Egyeztetések A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet megszabja a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményét. Ennek 2. számú melléklete előírja, hogy mely közigazgatási szervek vonandók be - nem szakvélemény kéréssel- a hulladékgazdálkodási tervezésbe. A Homokháti Kistérségi Társulás közös helyi hulladékgazdálkodási tervének készítésekor az alábbi közigazgatási szerveket kerestük meg levélben, majd egyeztettünk telefonon is:  Állami Erdészeti Szolgálat  Csongrád Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat  Magyar Geológiai Szolgálat  Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda  Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság  Szolnoki Bányakapitányság  Magyar Energia Hivatal  Csongrád Megyei Földhivatal  Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás  Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet  Nemzetközi Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Igazgatósága  Honvédelmi Minisztérium 8

     

Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Polgári Légi közlekedési Hatóság Országos Meteorológiai Szolgálat

A közigazgatási szervektől a megkeresésre érkezett leveleket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

9

B) Települések fejezetei

ÁSOTTHALOM

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Ásotthalom a Duna-Tisza köze déli részén, Csongrád megyében, Szegedtől mintegy 30 km-re nyugatra fekszik. A terület évszázadokig Szeged szabad királyi városhoz tartozott. A térség benépesedése az 1850-es években kezdődött meg, majd a múlt század kezdetétől fokozatosan sikerült megkötni a homokot. A homokbuckás sivár tájat néhol vízállások, nádasok, kisebb erdőfoltok tarkították. A község területét szinte teljes egészében homoki puszta, terméketlennek hitt futóhomok borította, melyet sokáig jószágok legeltetésére használtak. 1805 körül indult meg a vidék erdősítése, amit több hullámban újabbak követtek. A munkálatok eredményeként a térség a század végére a környék legerdősültebb vidéke lett. A jelenlegi erdősültség mértéke 44,8%, ami magasan meghaladja az országos 19%-os szintet. A helyi lakosság kitartó és áldozatos munkájára volt szükség annak a fejlettségi szintnek az eléréséhez, mely ma tapasztalható a településen. I.1.1. Demográfiai adatok Ásotthalom község a homokháti kistérség legnagyobb települése, területe 12254 ha (ebből belterület: 166 ha, külterület: 12077 ha), mely 17,8 km hosszan közvetlenül határos Jugoszlávia területével. A település az 55-ös számú főútvonal mellett fekszik. A helyi lakosság száma 4172 fő, melynek megközelítően a fele a külterületi szétszórt tanyákon él. Kissoron, Halastelek, valamint Átokháza környékén és Gátsoron sűrűbben beépített tanyás területrész alakult ki. A településen az 1994-2004 közötti évenkénti születések és halálozások számának változása:

10

Születések és halálozások száma 100 80 60 40 20 0

1994-2003 Születések száma

Halálozások száma

Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata

A településen az utóbbi tíz évben az állandó- és a lakónépesség létszáma egyaránt 4150-4200 fő között mozgott. Ásotthalmon a népesség nemenkénti megoszlása az elmúlt két évben a következő:

Férfi

Állandó népesség Nő

Együtt

Férfi

2004.01.01.

2061

2128

4189

2058

2127

4185

2003.01.01.

2055

2115

4170

2044

2116

4160

Év

Lakónépesség Nő

Együtt

Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata

A település lakossága a község területén lévő meglehetősen kevés munkalehetőség miatt jellemzően Szegedre vagy Mórahalomra ingázik, valamint sok diák jár szegedi oktatási intézményekbe: ők teszik ki az ingázók közel 50%-át. A keresőképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülő munkanélküli 285 fő, melyből 32 fő pályakezdő. A munkanélküliségi ráta a községben 18,9 %. I.1.2. Gazdasági tevékenységek •

Ipari tevékenységek: A településen számottevő ipari tevékenység nem folyik.

•

Mezőgazdaság: A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, valamint sertés tenyésztése egyaránt jellemző. Ezek nagysága, aránya a 2002. évi AMÖ összeírás alapján a következő:

11

Állattenyésztés Baromfi Szarvasmarha Ló Juh Sertés

Létszám /db/ 12600 517 110 659 4543

Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata, 2002. • Erdőgazdaság: A térségben jellemzően telepített erdők találhatók, melyek egy része -nem földosztásból származó tulajdonjogú- magántulajdonban lévő erdő. A magángazdák végeznek telepítési tevékenységet, melyhez szükséges az éves erdőterv készítése. A terveket a Kecskeméti Erdészeti Felügyelőség veszi nyilvántartásba, valamint ellenőrzi is azokat. A telepített erdők nagy része feketefenyő, erdei fenyő, szürke nyár, nemes nyár valamint akác. A meglehetősen kevés telepítés hatására a tölgyesek által borított terület csökkenő tendenciát mutat. A területen a DALERD Rt. folytat erdőgazdálkodási tevékenységet. A községben két vadásztársaság működik, vadászházaik megtalálhatók a Csemetekert mellett (DALERD Rt.), valamint az Erdészeti Szakiskola Kollégiumában. A korábban működő fácános kertek megszűntek, jelenleg a tőzeglápos területen működik vaddisznó kert. Vadállomány tekintetében a térség ugyancsak gazdagnak mondható, jellegzetes vadjai az őz, a vaddisznó, valamint a ritkaságok közé sorolható gím- és dámszarvas is. Apróvadak közül gyakori a nyúl és a fácán. A tapasztalható vadkár jellemzően vaddisznótól, nyúltól, valamint őztől származik. A településen 2004. februárjában elkészült vadgazdálkodási terv adatai alapján a Bogárzó és Környéke helyi jelentőségű védett természeti terület becsült vadállományát az alábbi táblázat foglalja magában: Vadállomány

Szabad területen

Gímszarvas

6

Dámszarvas

25

Őz

450

Vaddisznó

10

Mezei nyúl Fácán Fogoly Összesen

300 600 30 1902

Forrás: Bogárzó és Környéke Földtulajdonosok VE. 2004. • Halászat: A Kőrös-éri főcsatornát a kelebiai halastavak táplálják. A térségben található magántulajdonban lévő halastavak jellemzően öntözőgödörként funkcionálnak. • Idegenforgalom: A településen jelentős idegenforgalmi tevékenység nem folyik. 12

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat • Vasúthálózat A község vasúthálózattal nem rendelkezik. • Közúthálózat A község mellett halad el az 55. számú Szeged-Baja főútvonal, mely a belterülettől elég távol halad, így forgalma a községben nem érezteti hatását. A térség területét átszelő két mellékút az 55. számú út folytatásaként a Halastelektől Bács-megye irányába haladó, valamint a Mórahalomról Kissoron át Ásotthalom belterületén áthaladó út, melyek meglehetősen forgalmasak, zajosak. Az átmenő forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. A településen áthaladó forgalom mértéke alacsony, azonban a helyi forgalom jelentősnek mondható. A térségben a menetrend szerinti buszközlekedést a Tisza Volán biztosítja, ezek többsége helyközi járat, kis százalékban Baja irányába közlekedő távolsági járat. A napi buszközlekedés az éjszakai órákban is biztosított. A községben helyi telephelyű, nyolc, meglehetősen jó műszaki állapotban lévő kamionnal rendelkező fuvarozó vállalkozás működik, jellemzően ásotthalmi sofőrök alkalmazásával. Az Ásotthalom területén tulajdonban lévő haszonjárművek mennyisége: Haszongépjárművek a településen, Ásotthalom Tehergépjármű Vontató Pótkocsis tehergépjármű Személygépkocsi Utánfutó Busz

A haszongépjárművek egy része meglehetősen rossz műszaki állapotban van. A motorkerékpárok mennyisége a települése4n és az egész térségben elhanyagolhatóan kevés. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegőszennyezést okoz, amely a járművek káros anyag kibocsátása mellett az időszakosan kialakuló komoly porterhelésből tevődik össze. • Vízi közlekedés A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Kőrös-éri Főcsatorna (az ATIVIZIG tulajdonában áll), mely KelebiaHalastó területének irányából Ásotthalom területén át Jugoszlávia, majd a Tisza folyó felé folyik, ezen azonban vízi közlekedés nincs. I.1.4. Domborzati viszonyok

13

A terület földrajzi értelemben vett síkság. A Duna-Tisza közötti homokhátság mikroformákban gazdag, változatos terület. A tengerszint feletti magasság 130140 m közötti, s a felszínt nagy részben szélfútta üledékek: futóhomok, lösz és ezek átmeneti formái borítják. Ásotthalom a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképződést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kőzet: homok. A szél és a folyóvíz szállító hatása során a kőzetből a lágyabb ásványok kikoptak, túlsúlyba jutott a kvarc. Az alapkőzet – dunai eredetének megfelelően - kalcium-karbonát tartalmú. A szél által szállított és lerakott üledékek mellett meglehetősen gyakoriak a különböző állóvízi üledékek is: megtalálható köztük a réti agyag, a lápi agyag, a tőzeg, a karbonát-iszap, a réti mészkő valamint a korai dolomit is. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A térség a Duna-Tisza közi, dél-magyarországi fekvése miatt a kontinentális klímának megfelelően száraz, csapadékban szegény. A levegő relatív páratartalma a térségben júliusban 44 % alatti. A terület az elsivatagosodás problémájával küzd. Az éves csapadék mindössze 560-590 mm., a legcsapadékosabb hónap a június, a hóborítás vastagsága 30 cm alatti, tartóssága 34 nap alatt van. A legmelegebb hónap a július (átlagos középhőmérséklet 22,2 0C), a leghidegebb a január (átlagos középhőmérséklet – 1,2 0C). A homoktalajok csekély hőtároló képessége miatt a hőmérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. A feljegyzett legnagyobb éves hőmérséklet ingadozás 72 0 C. Az uralkodó szélirány DNY-K-i. Gyakoriak a viharos erejű szelek, amelyek a homoktalajokon jelentős deflációs károkat okoznak. A két folyó menti síkság között észak-déli irányban húzódik 40-60 km szélesen az a 100 km hosszúságú homokhát, melynek átlagos magassága 130-140 m körülire tehető. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők A község területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, az egykori vízfolyások ma főként csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. A térségben a talajvíz mozgása teljes egészében a finomhomok rétegekben játszódik le. A 2002. május 28-án lemélyített külterületi furatokban mért abszolút adatok szerint a talajvíz mozgásának tendenciája süllyedő irányzatú, míg horizontális vonatkozásában ÉNY-DK irányú áramlás észlelhető. A maximális talajvízszint a mérések alapján a terepszinttől átlagosan -1,27 m-re tehető. A község területén a talajvíz szintje 2,5-3 méteres mélység közötti. A község területén találhatóak fúrt kutak, ezek nagy többsége 20 méteres átlagmélységű sekélyfúrású kút, melyekből öntözésre alkalmas, nagy vastartalmú víz nyerhető. A térségben 5-6 db magántulajdonú mélyfúrású kút is található, ezek tulajdonosai vízjogi engedéllyel rendelkeznek. A térségben az ivóvízellátást 2 db mélyfúrású kút segíti, melyeket hidroglóbusz gravitációs rendszer működtet. Szivattyúzás esetén a kutakba az utánpótlást biztosítják. A lakosság az öntözéshez szükséges vizet a sekélyfúrású kutakból

14

biztosítja. A nyert ivóvíz minősége változó, a múltban kutak bezárására került sor a víz meglehetősen magas arzéntartalma miatt. Külterületen az ivóvízellátást házi vízellátó rendszerek biztosítják. Az itt megtalálható külterületi fúrt, valamint ásott kutakból nyert víz ugyan nem ivóvíz minőségű, azonban ennek ellenére egyaránt jellemző annak ivóvízként való fogyasztása is. A településen termálvíz is hasznosításra kerül, a helyi strandfürdő saját fúrt kúttal rendelkezik, amelyből a nyert ásványvíz minőségű termálvíz hőmérséklete 22-26ºC között mozog (átlagosan 23ºC). A használt víz nem kerül visszasajtolásra, s hasznosítását vízforgató rendszer segíti. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A község 12000 ha-os területéből mintegy 6000 ha erdő, s 950 ha a védett ősgyepes, fűzlápos, láprét vagy egyéb buckás terület. A településtől Baja felé haladva találjuk a Kiss Ferenc Emlékerdőt, melynek névadója Kiss Ferenc erdész, a szegedi erdők atyja. Az itt kialakított természetvédelmi területen él a homoki nőszirom, mely Ásotthalom címerét ékesíti. A Kissori út, valamint a Bajai út felől megközelíthető természetvédelmi terület a Csodarét. Az itt található természetvédelmi területek közül a legismertebbet, a 95 hektáron elterülő Ásotthalmi Láprétet (Csodarét) 1988-ban fedezte fel Fűzné Kószó Mária, majd 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. A környék botanikai felmérése már a XIX. század végén elkezdődött, s a múlt század eleji szakirodalmakból már ismertek voltak a környezet növénytani értékei. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 faj a fokozottan védett illetve a védett kategóriába tartozik. A láprét egy alacsony buckasorral határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn, s emellett igen gazdag az állatvilága is. Ásotthalom határában napjainkig az alábbi természetvédelmi területek kerültek kialakításra: Terület neve Ásotthalmi Fehér nyáras (Ma Kiss Ferenc Emlékerdő) Ásotthalmi erdő (Bedő liget) Bogárzó Rívó erdő Magyari erdő

Védetté nyilvánítás éve 1944

Védett terület /ha/ 17,0

1944 1993 1995 1995

2,0 463,1 9,5 17,4

Forrás: Ásotthalom Község Polgármesteri Hivatala, 2001. Ásotthalomtól nyugatra található a 115 éve alapított országos hírű Bedő Albert Erdészeti Szakiskola épülete. Az iskolát tanulmányi erdő és park veszi körül, ahol egyaránt megtalálhatók a táj őshonos és telepített fái. Az iskola parkja két elkülönülő részre osztható, az épületek közötti díszkertre és az angolparkra. A díszkert legnagyobb dendrológiai értékét hét, mintegy nyolcvan éves tiszafa, valamint a közel 100 esztendős gesztes fenyő, duglaszfenyő és két virginiai boróka adja, míg az évszázados történelmi múltra visszatekintő angolpark folyamatosan pótolt növényállományát ötvennél is több fafaj gazdagítja. 15

A tanulmányi erdő az iskola mellett elhelyezkedő zárt erdőtömb, az alföldfásítás egyik fontos emlékhelye, ahol a 2001-es felmérés alapján 72 fás szárú növényfaj, valamint számos védett lágyszárú növény található meg ma is. A terület állatvilága szintén különlegesen sokszínű: gerinctelen és gerinces állatok, ritka, védett madarak és emlősök számára egyaránt otthont ad az erdő. I.1.8. Területfelhasználás A község belterületén a lakott ingatlanok száma 800 körülire tehető, s megközelítőleg ugyanennyi a külterületi ingatlanok száma is. Mindezekből a nem lakott, hobbi- vagy kiskertként használt, esetleg elhagyott ingatlanok aránya meglehetősen magas, mivel számuk 600 körül mozog. Az elhagyott ingatlanok jellemzően romosak, erdősek. A külterületen szétszórt tanyákon sok az egyedül élő idős ember. A község földterületének megoszlása a következő: mintegy 37%-a (4587 ha) szántóterület, 42%-a (5127 ha) erdő, valamint 10%-a (1227 ha) gyepes terület. Ezek nagyságrendi megoszlását szemlélteti az alábbi ábra:

A terület művelési ágak szerinti megoszlása, Ásotthalom

Szántó

Erdő

Gyep

A területen található szántóterületeken termesztett növények százalékos megoszlása a következő: Művelési ág Őszi gabona

Terület % 31 %

Zöldségféle

17 %

Kukorica

24 %

Egyéb növények

18 %

Összesen

100 %

Forrás: Polgármesteri Hivatal, Ásotthalom A termőterületek átlagos parcellamérete 3,5 ha, aranykorona értéke 10 AK. A falugazdász pontos statisztikai adatai alapján a tulajdoni nagyság 0,5-150 ha szélsőértékek között mozog. A helyi földrészletek statisztikai fekvéseinek adatai a következők: fekvés

Földrészletek

egyéb önálló

összes terület

legkisebb földrészlet

legnagyobb földrészlet

átlagos földrészlet

16

száma belterület külterület ÖSSZESEN

1111 4568 5679

épületek száma 9 2 11

(m2) 1924652 120619541 122544193

terület (m2) 70 37

terület (m2) 83129 3505512

terület (m2) 1732 26405

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő

598 601 532 192 1 3177 89 2869 332

665 722 764 206 1 3216 119 4483 344

összes alrészlet terület (m2) 57170569 4796347 9134280 1523829 4140 9988863 1405341 43372595 2843087

legkisebb alrészlet terület (m2) 340 135 145 454 4140 37 400 119 360

legnagyobb alrészlet terület (m2) 1747343 92104 289882 88968 4140 176278 194481 594091 486765

átlagos alrészlet terület (m2) 85971 6643 11956 7397 4140 3106 11810 9675 8265

A község belterületén zöldfelület a Központi Park, a Sportpálya, a Zalka Máté tér (korábban Munkácsy tér), valamint a Szakiskola parkosított területe. A zöldfelületek karbantartásának érdekében a község területén az önkormányzati tulajdonban lévő Ásott-Telszo Kht. jár el, melynek munkáját a lakosság segíti. A lakóingatlanok előtti utcafronton az egész településre jellemző a virágoskert, pázsit, évelő cserjék, örökzöldek, fák ültetése. A belterületi utcák mentén a házak előkerttel rendelkeznek, e zöldfelületsávokon nagy általánosságban különböző gyümölcsfa-, illetve díszvirágfajták találhatók. Az említett területek rendezettek, az ingatlantulajdonosok által jól karbantartottak. Az Ásott-Telszo Kht. Által ellátott közhasznú feladatok közé sorolható a közterületek ápolása mellett a különböző intézmények karbantartása, javítása, a helyi strandfürdő és a sportkomplexum üzemeltetése, valamint a piacok, vásárok rendezése. A zöldfelületek további telepítésénél, illetve fenntartásánál az emberi egészség érdekében lehetőség szerint törekedni kell az allergén hatású gyomok, fű-, fa pollenek, valamint termések elkerülésére.

17

II. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat

A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

2. táblázat:

Mennyiség (t/év)

25552

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Veszélyes hulladékok

Hulladék Hulladékolajok

Mennyiség 0,5

Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek

és

0 0

Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek eszközeik Azbeszt

0,2 0

Egészségügyi hulladékok

Nem hulladékok

103 19365 6080 2 0 2

5 csomagoló

Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi

0 0,5 0,0 18,58 0 0,5

Egyéb hulladék *

*Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütőolaj és sütőzsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat

A csomagolási hulladékok mennyisége

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 1,5 9,29

18

Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

II.2.

0,5 3,71 1,85 0,5 0,73 0,5 18,58

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 2 0 0 1 4 2 9

5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Mennyiség (t)

19


Nem hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0,2 0,2 0 0 0 0 1 0,2 0,5 4,9 5 0,5 12,5

Összesen:

6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 0 2 0 0,3 0,5 0,1 1,5 0,5 4,9

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Településre beszállított (t/év) 0 0 0 0 0

Településről kiszállított (t/év) 103 0 22,5 0 0

0 0

3 128,5

20

8. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék


Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Településre beszállított (t/év) 0 0

Településről kiszállított (t/év) 0,5 0,2

0

0

0 0 0

0 0 0

0

0

0 0

0 0

0

18,58

0 0

0 0

9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Településre beszállított (t/év) 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Településről kiszállított (t/év) 1,5 9,29 0,5 3,71 1,85 0,5 0,73 0,5 18,58

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

21


Hasznosítás t/év % 0 0 0 0 0 0 0,5 25

Lerakás t/év % 7 100 0 0 0 0 1,5 75

Egyéb kezelt t/év % 0 0 19365 100 0 0 0 0

0

0

5

100

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5

0.00 2

13,5

0,06

19365

99,92

11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Hasznosítás t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Lerakás t/év % 6,7 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 100 0 0 0,5 0,5 1 0 0 1

100 100 100 0 0 100

kiemelt

Egyéb kezelt t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

A csomagolási hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt.

22

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék gyűjtése Ásotthalom bel- és külterületén önkormányzati rendelettel (Többször módosított 13/2002. (XII. 18.) Önkormányzati rendelet) bevezetésre került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. gyűjti és szállítja belterületről a hulladékot. Külterületen traktorok igénybevételével heti gyakorisággal gyűjtik a szilárd kommunális hulladékot. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna hálózattal, így a települési folyékony hulladék gyűjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 13. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

Szeged, Városgazda sor 1.



Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Ásott-Telszó Kht

Szeged, Városgazda sor 1. 6783 Ásotthalom Tölgyfa u. 5.

Telephely

Szeged, út

Tárgy

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

Sándorfalvi Hulladék begyűjtése

IPPC engedély kiadása folyamatban 62.2502006.03.31. 15/2001 Szeged, Sándorfalvi Nem veszélyes lakossági 62.250.2006.03.31. út hulladék kezelése 15/2001 Kód:D5 Szeged, Sándorfalvi Papír, műanyag, üveg, vas 62.250.2006.03.31. út és fémhulladék válogatás 15/2001 Ásotthalom, Elhullott állatok nincs 2003. külterület hrsz: tetemeinek lerakása 0376/13.

23

IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

V.A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1.

A hulladékok gyűjtése és szállítása

14. táblázat A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Hulladék

Begyűjtő, szállító neve

Szilárd kommunális hulladék

Szegedi Környezetgazdál kodási Kht.

Székhely (település)


Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 103

Begyűjtő kapacitása (t/év) 179000

Begyűjtésre használt szállítóeszköz

STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi

Kezelő megnevezése

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi telep

15. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék



Szelektív csomagolóanyag

Szegedi Környezetga zdálkodási Kht.


Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év) 18,58


Begyűjtésre használt szállítóeszköz STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi

Átvevő kezelő megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodá si Kht., központi hulladéklerakó telep

Elkülönített gyűjtés jellemzői:

24

A településen biztosítottak a szelektív gyűjtés feltételei. A zöld zsákos hulladék a településről a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti telepére kerül. A rendezett hulladéklerakón a kommunális hulladék elhelyezés megszűnt, itt kizárólag komposztálható anyag elhelyezésére van lehetőség. A hulladéklerakó területe kerítéssel elzárt, megelőzendő az egyéb kategóriába sorolandó hulladékok illegális lerakását. A településen összesen 10 db utcai szemétgyűjtő van, ezek mennyisége pillanatnyilag elegendő. Az ürítésről kétnaponta az Ásott-Telszo Kht. gondoskodik, ezt a tevékenységet engedélyeztetni kell. Az önkormányzat kb 10. darab utcai szemétgyűjtő kihelyezését tervezi a továbbiakban. A kiürített szemetet a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szállítja el. 16. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Dögkút, Ásotthalom 0376/13.*

Kezelési (D) kód D5

hrsz:

D5

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Nem veszélyes lakossági hulladék

179.000

Kihasználtság (%) 100

Elhullott állatok tetemei

n.a.

n.a.

*A 71/2003.(VI. 27.) FVM rendelet alapján a működő állati dögtemetőt 2003. dec. 31-ig felül kellett volna vizsgálni. A környezetvédelmi felülvizsgálat a jelenlegi időpontig az ATIKÖFE-hez nem került benyújtásra. A rendelet szabályozza a lakosságnál, esetenként elhullott állatok elhelyezését is, mely szerint 50 kg összsúlyig az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre azt elföldelheti. Nagyobb összmennyiség, illetve jogszabályi követelmények teljesülése esetén (gazdálkodó szervezeteknél képződő állati tetemek) az elásásra nincs lehetőség, az állati hullákat arra engedéllyel rendelkező cégnek kell átadni. 17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely

Üzemeltető neve, címe

Hulladék

Gyűjtőkörze t

Szállítóeszköz

Válogatott hulladék-

Telep kapacitása

25

Szeged, Sándorfalvi út

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Papír, műanyag, Szeged üveg, vas és térsége fémhulladék válogatás

és Multilift, konténeres LIAZ

mennyiség (t/év) 7000

(t/év) 15000

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem működik. 18.táblázat

A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai

Telephely (hrsz, terület m2)

Lerakó típusa

Ásotthalom külterület Rendezett 0421/10. 22.000 m2 hulladéklera kó Ásotthalom külterület Dögkút hrsz: 0376/13.

Gyűjtési körzet

Lerakott hulladék megnevezése

Ásotthalom Kommunális hulladék

szilárd

Lerakott hulladék mennyisége tonna 32000

Engedélyezett kapacitás m3

Tényleges szabad kapacitás m3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Ásotthalom Nem fertőző betegségben elhullott állatok

A lerakott hulladék összetétele: • Lakossági és intézményi hulladék, háztartási vegyes 40 % • Inert 15 % • Veszélyes hulladék 1% • Egyéb nem veszélyes hulladék 25 % • Szennyvíz, vagy szennyvíziszap 19 % A hulladéklerakó 1970-2000. között üzemelt. Forrás: Települési szilárd hulladéklerakó felülvizsgálati dokumentáció 26

A kommunális szilárd hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A hiánypótlás elmaradása miatt az ATIKÖFE az eljárást megszüntette.

27

V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

Települési hulladék

folyékony

Leé (m3/év/fő) 4,64

Mennyiség t/év 19365

20. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Begyűjtő neve

Vízmű, Térségi Üzemeltetési Intézmény

Begyűjtők, szállítók Székhelye, Begyűjtött Kapacitás, telephelye mennyisé engedélyezet g t/év t mennyiség t/év Mórahalom Kölcsey 84935 84935 u 2. Ásotthalom, hrsz.: 0150/18

Kezelési mód

Biológiai (II.fokozat) Szennyvíz-tisztító

A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas, 2004. év végére várhatóan eléri a 100%-ot. A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmű végzi, melynek befogadóképessége meghaladja mostani igénybevétel szintjét, biztosítva a további rákötések lehetőségét. A tisztítómű kapacitása 131400 m3/év, kihasználtsága 75 %-os. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelező jellegű. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 21. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Biológiai tisztítás

Kezelt mennyiség (t/év) 84935

Kezelőtelep üzemeltetője Vízmű, Térségi Üzemeltetési Vízjogi létesítési száma:1.838/41/2000 Érv.: 2013. december 31.

Intézmény, engedély

V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 22. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes mennyiség (t/év)

Összes mennyiség szárazanyag (t/év) 28

Ásotthalom 6080 22,5 A települési szennyvíziszap kiszállításra, majd lerakásra kerül.

29

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései VI.1.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 23. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

2002 (t/év) 103

2005 (t/év) 105±2,5

2008 (t/év) 110±2,5

19365

18.000± 100

17.500 ±100

6080

6100±20

6200±20

2

1,5±0,5

1±0,5

0

1,5±0,5

2,0±0,5

2

1,4±0,5

1±0,5

19492,5

24209,4 ± 124

23814 ± 124

24. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Veszélyes hulladékok


Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

2002 (t/év) 0,5±0,1 0,2 0 0 0 5 0

2005 (t/év) 0,4±0,1 0,2±0,1 0 0 0 4 0

2008 (t/év) 0,4±0,1 0,1±0,1 0 0 0 4 0

0 0 9 0 0,5

0 0 4,5±0,1 0 0,4±0,1

0 0 3,6±2 0 0,3±0,1

30

25. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

2002 (t/év) 1,5 9,29 0,5 3,71 1,85 0,5 0,73 0,5 18,58

2005* (t/év)

2008* (t/év)

n.a.

n.a.

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. Ásotthalom belterületén közel 100 %-os a csatornázottság, fejlesztésre elsősorban a külterületen van szükség. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sűrűbben beépített tanyás területrészeken. Az elkülönített gyűjtés terve: Hulladéksziget és hulladékudvar létesítése a településen. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település 31

számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

32

BALOTASZÁLLÁS

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Balotaszállás Dorozsma-Majsai homokhát kistáj része, a Kiskunság délkeleti részén, Bács-Kiskun megyében, Kiskunhalastól 11 km-re fekszik. A község területe 1945 előtt Kiskunhalas egyik pusztája volt. Nevét - Zsigmond király oklevelének tanúsága szerint - Baltha kun kapitánytól kapta. A településről említés elsőként az 15. században kunszállások határainak és tulajdonosainak tisztázására kiadott, Majsán kelt királyi oklevélben esik, itt Baltha-szállása néven szerepel. Kezdetben a halasi gazdák tartották itt állataikat, majd a XIX. század közepén népesült be a térség, s ily módon vált Balotaszállás jellegzetes tanyás településsé. Az 1950-52 közötti években tanyaközpont volt, majd 1952. január 1-jével vált önálló községgé Kiskunhalas pusztáiból: Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes egyesülésével.A település határában páratlanul gazdag honfoglalás kori női sírlelet került elő. Egyik ilyen értékes darabja díszíti és adja alapmotívumát a település címerének, mely így egyedülálló Magyarországon. I.1.1. Demográfiai adatok A tanyaközpont községgé válása idején a lakosság száma 3603 fő volt, ma 1764 fő. A település nagyságához mérten jelentős a műanyagfeldolgozással foglalkozó vállalkozók száma. A regisztrált munkanélküliség a 3 %-ot alig éri el. Balotaszállás községgé válása idején a lakosság száma 3603 fő volt. A község életében meghatározó szerepet kapott az oktatás. A településen élő és dolgozó felső- és középfokú fokú végzettségűek száma 576 fő, ez a lakosság 33 %-át jelenti. Külterületen él a lakosság 48 %-a. A település demográfiai helyzete az elmúlt tizenöt évben jelentősen nem változott:

33

A népesség alakulása 1850

fő

1800 1750 1700 1650 1600 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

év

1998-tól Balotaszállás lakosságának lassú csökkenése a Csondrád megyei helyzettel azonos. Az országos átlagnál alacsonyabb a születések száma és magasabb a halálozási arány:

fő

A népesség változása 35 30 25 20 15 10 5 0

s zületés halálozás

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

év

A településen az országos átlagnál alacsonyabb a munkanélküliek aránya, ez jelenleg 3 %. A népesség kor szerinti eloszlása is az országos átlagnak megfelelően alakul: A népesség kor szerinti megoszlása 0-2 3-5 6-12 14 15-17 18-39 40-54 55-59 60-69 70-79 80 felett

I.1.2. Gazdasági tevékenységek • Ipari tevékenységek: A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. 34

•

Mezőgazdaság: A község lakossága zömében ma is a mezőgazdasági tevékenységből szerzi jövedelmét. A hagyományos növény-és állattenyésztés mellett szőlő-gyümölcstermeléssel, kertészeti kultúrák termesztésével foglalkozik. A területén működő gazdasági társaságok broiller csirke, valamint vízi szárnyas keltetéssel, utóneveléssel, törzsállattenyésztéssel, mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel foglalkoznak. A szántóterületeken takarmánynövények, búza, rozs, lucerna, olajnapraforgó termesztés folyik. A jelentős területen elhelyezkedő kertészetekben elsősorban dohány-és spárgatermesztést folytatnak, műanyag hulladékot eredményező hajtatásos kultúrák nincsenek. A szőlőtermesztés szintén nagy múltra tekint vissza. A 7-8 AK értékű területeken 9-10 ha alma ültetvény szintén található, emellett kb. 10 ha telepítése folyamatban van.

•

Erdőgazdaság: Balotaszállás természeti-földrajzi adottságait meghatározza a 6000 ha körüli alföldihomoki erdőség, ennek határában van a 6,5 hektáros szürkenyár génrezervátum. Mezőin és erdőségeiben faj-és egyedszámban egyaránt gazdag vadállomány él, gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, nyúl és fácán található. Lelőhelyük javításán, minőségi fejlesztésén a helyi vadásztársaság fáradozik. A Rákóczi Vadásztársaság mindezek mellett vadgazdálkodást is folytat; fácánkeltető és nevelő teleppel rendelkeznek. Balotaszállás határában a terület nagymértékű erdő borítottsága és a változatos, háborítatlan élőhelyek miatt több mint száz vadon élő madárfaj található. A környék vadállománya igen változatos: a fácán, fogoly és a nyúl mellett szép számban élnek itt őzek, vaddisznók, gím- és dámszarvasok, ezek téli etetését és a fácán szaporítását a Rákóczi Vadásztársaság végzi. A vad élőhely fejlesztését a vegyszermentes vadföldek művelésével, talponhagyásával lehet biztosítani. A laza homoktalajok jellemző fafajai az erdei-és feketefenyő, az akác, a szürkenyár és a nemesnyár, kis területen emellett telepített tölgy és bükk erdők vannak. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Társaság tulajdonában lévő 4000 ha és az 1000-1100 ha szövetkezeti tulajdonból magánkézbe került erdőterület teljes mértékben telepített.

•

Halászat: A térségben halászati tevékenység nem folyik.

•

Idegenforgalom: A település 10-30 km-es körzetében könnyen megközelíthető gyógyfürdők, szabad strandok, tájvédelmi terület, gyalogos és kerékpár túrára alkalmas területek találhatók. Tanyai és falusi vendégfogadással foglalkozik a Balota- fogadó és Rádóczi-tanya. A település helyi eseménynaptárral rendelkezik - kiemelkedő rendezvényei a farsangi mulatságok, a szülők bálja, a vadászbál, a Szent István napi búcsú, a falunapi rendezvények, valamint különböző sportprogramok és fogathajtó versenyek.

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat • Vasúthálózat Balotaszállás a Kiskunhalas-Kelebia vasútvonal mellett található, településképet jellemzően meghatározó vasútállomása a belterületen helyezkedik el. A MÁV a 35

vasútvonalat nagysebességű pályatestre kívánja átépíteni, megszüntetve a szintbeli közúti és vasúti kereszteződéseket. •

Víziút A település természetes felszíni vízfolyással és állóvízzel nem rendelkezik.

•

Közúthálózat A külterületen halad át az 53-as számú Kiskunhalas-Országhatár főút, ez a község belterületét nem érinti. A burkolt utak mellett viszonylag jól járható földutak is vannak. A belterületi utak 100%-ban burkoltak. Közúti üzemi létesítmény az 53-as számú úton a községtől mintegy 1,2 km-re lévő benzinkút. Az 5413-as számú Öttömösi út az 53-as úttal és Pusztamérgessel köti össze a községet. Ennek belterületi szakasza mintegy 1 km hosszú. A külterületi további utak nem burkolt utak, de mivel homokos-szikes talajúak, ezért a téli és csapadékos időszakban is viszonylag jól járhatók. A belterületen 100%-ban burkoltak az utak. A napi ingázók létszáma kb. 100 fő, 50 fő utazik Kiskunhalasra, illetve Pusztamérgesre és szintén 50 fő érkezik a településre. Az ingázók igénybe veszik a tömegközlekedést, emellett saját gépjárművel, vagy szervezett szállítással közlekednek. A lakosság személygépkocsival való ellátottságára jellemző, hogy a 369 db gépjármű kb. 1/3 része nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A 91 db haszongépjármű műszaki állapota eltérő képet mutat, a szövetkezet traktorainak kb. 80%-a kevésbé korszerű, füstgázkibocsátása nem megfelelő. A Kiskunhalas irányában az 53-as számú úton közlekedő távolsági autóbuszok biztosítják a település közúton való elérhetőségét. Az 53-as számú út azonban 1,2 km-re található Balotaszállástól, mely távon a lakosokat a Volán gazdasági megfontolásokra hivatkozvaaz önkormányzat többszöri kérése ellenére -esetenként utaztatja. Balotaszállás kiépített kerékpárutakkal nem rendelkezik.

I.1.4. Domborzati viszonyok A tengerszint feletti magasság 80-140 m közötti, s a viszonylag sík, lepelhomokos területekből kisebb buckás részek emelkednek ki. Felszínének nagy része enyhén hullámos. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A település a meleg, száraz, mérsékelt, forró nyarú, kontinentális éghajlatú alföldi táj része. Az évi napsütéses órák száma megközelíti a 2100 órát, ebből 1100 óra a vegetációs időszakra esik. Az évi középhőmérséklet 10,8 oC, az évi közepes hőingadozás 23,5 oC. A csapadékviszonyokra legjellemzőbb a csapadékszegénység, az aszályra való hajlamosság. Az évi csapadékmennyiség átlaga 530 mm. Az uralkodó szélirány nyáron D-DNy-i, míg ősszel és télen ÉÉK-i.

36

I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők A terület átlagos talajvízszintje 6 és 10 m között mozog. Szennyvízcsatorna hálózattal és tisztítóművel a község nem rendelkezik, ezért a kommunális eredetű szennyvizek elhelyezése nem elfogadható módon történik. A szikkasztásos szennyvizet igény szerint szippantó szállítja el, egy része viszont a talajvízbe jut. A település vízellátási rendszere megfelelően kiépített, a vízellátást a Kisteleki Gázépszer kft. üzemeltetésében lévő 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A lakosság az öntözéshez szükséges vizet a 18-20 m talpmélységű sekélyfúrású kutakból biztosítja. A község belterületén az ingatlanok többségénél található fúrt kút, ezek száma 390 db. A külterületi vízellátást is fúrt kutakkal oldják meg. A sekélyfúrású kutakból kis mértékben arzénes, mangános, vasas víz nyerhető, amely ammóniummal is szennyezett. A lakosság a kutakat a külterületen emberi fogyasztásra is használja. A sekélyfúrású kutak vize emberi fogyasztásra alkalmatlan, a környezetet kis mértékben terheli, de másodlagos szikesedést nem idéz elő. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem Természetvédelmi határozattal védetté nyilvánított terület Balotaszálláson nincs, az Erdőfelügyelőség egyedi védelem alá helyezte a génrezervátumnak tekintendő ˝Ötven fa˝ fennmaradt egyedeit. A belterületi központi parkban a külterületről behozott és felújított első világháborús síremlék található. A fehér márványtáblába az elesett katonák és az emlékoszlopot állítók névsorát vésték bele. Külterületről került be a templomkertben felállított harangláb is. A külterületen a PusztamérgesÖttömös-Balotaszállás- Ruzsa települések találkozásánál lévő Négyeshatáron 2000. augusztus 18-án kerültek felállításra a települések címereit tartalmazó faoszlopok. A honfoglalást követő korokból származó templomhelyei a Kőhalom-hegy és a Templom-hegy, mely helyeket a millennium tiszteletére emlékoszloppal jelöltek meg. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentőségű védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: • 1864-ben épült a jelenleg magántulajdonban lévő Dietrich-féle szárnyas nádaspince-présház. • A vasútállomás épülete tekintélyt sugárzó kialakításával méltó a helyi védelemre. I.1.8. Területfelhasználás A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása a következő: Művelési ág erdő fásított terület

Terület ha Terület % Átlagos AK 5408 53,3 0,3 0,003

1 1 37

gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös nádas szántó

1082,51 691 83,55 89,53 2420

10,67 6,81 0,82 0,88 23,85

22 22 7-8 § Füzespuszta: 21 § Egyéb: 7 szőlő 371,11 3,67 3-7 összesen 10146 100 Átl.: 7,4 Forrás: Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal, Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Balotaszállás a vasútállomás mellett alakult ki. A település területe 10494 ha, melyből 100 ha belterület, 10394 ha külterület. A tervezett belterületen szabályos, hálós útkialakítású településszerkezet alakult ki. A rendezett lakótelkek szerepe átalakulóban van: korábban a saját igények ellátását meghaladó mértékben foglalkoztak zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel, napjainkra kezd előtérbe kerülni a pihenőkert szerepe. Balotaszállás falusias jellegű, tervezett utcahálózattal kiépített, igényesen rendben tartott belterületű település. Belterületen 360 db, a külterületen 432 db nyilvántartott lakóház található. Az ingatlanok megoszlásának aránya: Belterületen db Lakóingatlan Egyéb ingatlan Összes ingatlan *4-5 nem állandóan lakott, de karbantartott **kb. 100 nem állandóan lakott

Külterületen db 432** 32 464

360* 100 460

Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentős távolságra helyezkednek el. A külterület jelentős méretű összefüggő erdőterületekből, legeltetéssel, kaszálással hasznosított ősgyepből és egységes mezőgazdasági művelésbe vont területekből áll. Földrészletek statisztika fekvésenként: Fekvés

földrészlete k száma

összes terület (m2)

Belterül et

537

997139

Külterül et

2217

10394399 0

legkisebb földrészlet terület (m2) 150

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

40615

1857

65

1999055

46885

38

Összese n

2754

10494112 9

Földrészletek statisztika művelési áganként: Művelési ág

földrészle tek száma

alrészle tek száma

összes alrészlet terület (m2)

legkisebb alrészlet terület (m2)

erdő

457

616

5408006 1 2996

65

fásított 1 terület gyep (legelő) 445

1 592

2996

1082509 212 0 gyep (rét) 201 366 6910248 400 gyümölcsös 53 54 835513 1625 kivett 1491 1545 6585641 133 nádas 43 53 895336 421 szántó 865 1273 2420025 15 5 szőlő 130 190 3711091 668 Forrás: Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal, Bács-Kiskun

legnagyo bb alrészlet terület (m2) 173303 0 2996

átlagos alrészlet terület (m2)

460418

18286

244990 293789 174336 92594 575781

18880 15472 4263 16893 19010

87792 2996

87481 19532 Megyei Földhivatal

39



Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 350 Települési folyékony hulladék 45000 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 20 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 30 Összesen 45400 2. táblázat:

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

Mennyiség (t/év)


Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok* Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

0 0 0 5 0 2 0 0 0 0 0 0

Csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtése nem történt meg. *Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. 40

II.2.


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott nem veszélyes hulladék, további kezelést igénylő veszélyes hulladék, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáram és további kezelést igénylő csomagolási hulladék sem. Balotaszállás lakossága ügyel települése tisztaságára, ezért illegálisan felhalmozott hulladék sincs a területen. II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 3. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre Településről beszállított kiszállított (t/év) (t/év) 0 300 0 20 000 0 0 inert 0 0

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Egyéb Összesen

0

0

0

0

0 0

0 20300

Az ATIKÖFE által 11036-1-2/2004. számon kiadott működési engedélyben szereplő előírása szerint 2004. évtől a lerakóra hulladék behordása tilos. A tervezés bázisévében azonban még a lerakóra került a területen keletkező mezőgazdasági és ipari nem veszélyes hulladék. A településre beszállított és onnan kiszállított, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelten kezelendő hulladékáram nincs. 4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék

Településre Településről beszállított kiszállított (t/év) (t/év) 0 0 0 0 0 0 41

Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

csomagolási

0 0

0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 5. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosít Lerakás Egyéb kezelt ás t/év % t/év % t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 25 000 100 0 0 0 0 0 0 0 0 és 0 0 0 0 0 0

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

0

0

20

100

0

0

0

0

30

100

0

0

0

0

25500

100

0

0

6. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

kiemelt

Hulladék

Hasznosítá Lerakás Egyéb kezelt s t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 7 100 0 0 Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 0 0 0 0 hulladékok Kiselejtezett gépjárművek 0 0 5 100 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0 0 Állati eredetű hulladékok 0 0 2 100 0 0 Növényvédő-szerek és 0 0 0 0 0 0 csomagolóeszközeik 42

Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Csomagolási hulladékot nem gyűjtenek elkülönítetten, ezért ezek kezelésére sem kerülhet sor.

43

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények A települési szilárd hulladék gyűjtése Balotaszállás bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A települési folyékony hulladék gyűjtésének bevezetése a tengelyen történő szállító kiválasztásával történt meg, a szállítást a lakosság önállóan rendeli meg a szükségletek szerint. 7. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.

Bajai Kommunális Szolgáltató Kht.

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma

6521 Vaskút, Kossuth 6500 Baja, Keleti Települési K4K1095/ Lajos u. 90. körút 1. szilárd 04 hulladékkezelé s (begyűjtés, szállítás, átrakás) és 6500 Baja, Rókus u. 6500 Baja, Keleti Nincs engedély 14. körút 1. felülvizsgálat folyamatban van, Települési

Engedély érvényességi ideje 2006. 12.31.

-

44

szilárd hulladékkezelé s


V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1.


8. táblázat Nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Hulladék


Települési szilárd hulladék

Felső-Bácskai Hulladékgazdál kodási Kft.


Begyűjtött Begyűjtő hulladékkapacitása mennyiség (t/év) (t/év) 6521 Vaskút, 1800 50 000 Kossuth Lajos u. 90.



IVECO 130 E Bajai Települési járműalvázra hulladéklerakó épített UNIPORM F Hrsz.: 0107/284 13 felépítmény 0107/285

Az elkülönített gyűjtés helyzete: elkülönített gyűjtés a településen nem történik. 9. táblázat

A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozások Kezelési megnevezése, címe kód

(D) Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)


Bajai Kommunális és D 5 Települési szilárd Szolgáltató Kht. hulladék 6500 Baja, Rókus u. 14. A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása: A településen válogató szervezet nem működik.

80 000

90

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: A településen hasznosító szervezet nem működik. 10.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló engedélyezett létesítmények adatai: a települési szilárd hulladéklerakó felülvizsgálata folyamatban van. Telephely (hrsz, terület m2)

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Balotaszállás, hrsz.:0109/25, 13 000m2

Rendezett Balotaszállás hulladéklerakó , műszaki védelem nélkül

Lerakott hulladék megnevezése Települési szilárd hulladék


Engedélyezet t kapacitás m3


0

0

Az elhelyezett hulladék főbb összetevői:  Lakossági és intézményi, háztartási vegyes 70%  Inert 8%  Egyéb nem veszélyes hulladék 22 % A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A telepre 2004. évtől hulladék behordása tilos.

46

V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 11. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség t/év

Leé (m3/év/fő) Települési hulladék

folyékony

25,5

45000

12. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Begyűjtő Székhelye neve

Nagy Márton

Kiskunhalas Korvin u. 26.

Begyűjtött mennyiség t/év

Kapacitás, Kezelési mód engedélyeze tt mennyiség t/év 20 000 n.a. Szennyvíz leürítés

A község nem rendelkezik szennyvízelvezető hálózattal. A község lakóházainál, valamint a községi tulajdonban lévő épületeknél képződő szennyvíz kezelése egyaránt szikkasztással történik. Néhány ingatlan már zárt szennyvíztároló aknával rendelkezik, ahonnan a szennyvizet szippantó kocsival Kiskunhalasra szállítják. A szennyvíz szállítója nem rendelkezik engedéllyel. A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége: A településen folyékony hulladékkezelés nem történik. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége: Balotaszállás területén nincs szennyvízkezelő üzem, így nem képződik iszap.

47

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései VI.1.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t). 13. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 2002 (t/év) 350

2005 (t/év) 260±5

2008 (t/év) 180±5

45000

30000±100

0

40000±10 0 0

0

0

0

20

10±1

5±1

30

20±1

15±1

45400

40290±10 7

30200±107


0

14. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2002 (t/év)

2005 (t/év)

2008 (t/év)

48

Veszélyes hulladéko k

Nem veszélyes hulladéko k

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi

0 0

0 0

1 0

0

0

0

5 0 2 0

5 0 1 0

5 0 1 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0


2002 (t/év)

2005 (t/év)

2008 (t/év)

0 0 0 0 0

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

0 0 0 0

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

A csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetésével a 2005. és 2008. évi mennyiség növekedni fog. A 2002. évi alapadat és az elkülönített gyűjtés bevezetésére vonatkozó időpont hiányában a növekedés mértéke nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások 49

kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése  A képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság egy része a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  Önálló települési szennyvíztisztító-telep létesítése  A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékszigetek, illetve hulladékudvar létesítése a település belterületén és külterületén  Hulladékszigetek létesítésén túl igénybevételüknek fejlesztése a tudatformáláson keresztül  A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége növekedjen, ahol ilyen nincs, ott be kell vezetni. (Zöld zsákos gyűjtés: Szegedi KHT.) A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

BORDÁNY

50

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Bordány a Homokhátság települése, mely a Szegedet Kiskunhalassal összekötő 5408-as országút két oldalán helyezkedik el, Szegedtől 20 km-re. A községet Zsombó, Zákányszék, Ruzsa és Üllés határolja. Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A Római Birodalom felbomlása után gepidák telepedtek le (454-567-ig). A magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be. A törökdúlás után Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a települést benépesítette: 1718-ban kun községből lakosokat küldött a dorozsmai határba, 1719 nyarán jász családokat hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, majd Nógrád és Heves megyéből palóc családok is érkeztek. Az 1700-as évek elején a község zárt belterülete 350 kh-on feküdt, amelyhez 3043 kh-on fekvő szántóterület tartozott. Az 1800-as évek elejétől egyre több községi lakos húzódott ki a megélhetést biztosító tanyákra, ez a folyamat az 1800-as évek végén, a századforduló tájékán felerősödött. A Szegedről kiinduló és Dorozsmát Halassal összekötő főútvonal mentén alakult ki Dorozsma községtől 13,4 km-re a Kistemplomtanya-központ. A tanyaközpont kialakulásától (1850-es évek elejétől) számíthatjuk Bordány község történetét. A település történetében fordulópontot jelentett a jelenlegi templom és lelkészlakás felépítése, helyi lelkészség létesítése. Az új templom felszentelésére 1910. április 24-én került sor, Szent István király tiszteletére. Ettől fogva a Községi Előjáróság a „Dudáskápolna” elnevezést megszüntette és „Kistemplomtanya-központ” lett a település hivatalos neve. 1945 után Kistemplomtanya-központ önállósulási törekvéseinek újabb állomását jelentette, hogy az anyaközség 1947.július 1-el kirendeltséget létesített a településen. A kirendeltség nem csak saját területére, hanem Forráskút és Zsombó központ területére kiterjedő hatállyal intézte a közellátás ügyeit. Az önálló közigazgatási községgé alakulás előkészítése a 3.690/1949 Korm. számú rendelettel vette kezdetét, amelynek felhatalmazása alapján a belügyminiszter a Kiskundorozsma községhez tartozó Kistemplomtanya külterületi lakott hely és környékének önálló községgé alakulását elrendelte. Kistemplomtanya végleges nevét „Bordány” névben állapították meg -mivel az a község leghosszabb és legsűrűbben lakott dűlője volt-, mely 1950. július 1-től van érvényben. 51

I.1.1. Demográfiai adatok A község lakosainak száma az 1800-as évek végétől 1950-60-as évekig megkétszereződött, ekkor azonban jelentős csökkenés indult el. A tendencia az 1980-as évek elején megfordult, a fiatalok többsége helyben maradt és sokan visszaköltöztek korábbi lakhelyükre. 2004-ben az állandó lakónépesség száma 3145 fő. A tanyai életforma vonzóbbá vált, kialakult a tanyai gazdálkodás lehetősége.

Fő

Népesség alakulása 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1860

1910

1960

2010

Év

A lakosság átlagéletkora növekszik, 1998-tól kezdődően a halálozások száma csupán 2002-ben nem haladta meg a születések számát. A népesség változása

Fő

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

s zületés halálozás

1998

1999

2000

Év

2001

2002

2003

A településen a nemzetiségek aránya nem éri el az 1 %-ot. A lakosság egyharmada él tanyán, ahol az átlagéletkor alacsonyabb a belterületinél.

52

Népesség összetétele 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

0-17 év

Fő

18-59 év 60-X

1998

1999

2000

Év

2001

2002

2003

A településen a munkanélküliség aránya 8.5 % -os. A helyben foglalkoztatottak száma 147 fő, míg 300-an Szegedre ingáznak, elsősorban tömegközlekedéssel, kisebb mértékben saját járművel. I.1.2. Gazdasági tevékenységek  Ipari tevékenységek A településen 5 gazdálkodó folytat ipari tevékenységet, de tevékenységükkel kapcsolatosan lakossági bejelentés nem volt.     

Gazdálkodó megnevezése Foliaplast Kft. Toma Fruct 98 Kft. Bordány Pékség AGROFÉM-98 Kft. Kukori Kft.

    

Tevékenység Fóliagyártás Paradicsom feldolgozás Kenyérgyártás Fémtömegcikk gyártás Strucc- és emu feldolgozás saját vágóhídon

Az ipari szennyezés aránya nem jelentős, a kőolaj és földgáz kitermelése azonban környezetterhelést okoz  Mezőgazdaság A település környezeti állapotát és környezetfejlesztési programját meghatározó módon befolyásolja az agrárágazathoz tartozó élővilág. A talaj átlagos AK-értéke 10.2. A település természeti-környezeti adottságai a 60-70-es években elsősorban a mezőgazdasági ágazatok fejlődésének kedveztek, ebben az időszakban nagy előnyt jelentett a szakszövetkezeti forma által nyújtott önálló gazdálkodási lehetőség. A lakosság jelentős részének fő megélhetési forrását jelenleg is a mezőgazdaság jelenti, a mezőgazdasági vállalkozások száma 24 és mintegy 547 rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal. A területen egy –az agrárágazathoz tartozó- gazdasági társulás található. Az elmúlt években a mezőgazdasági tevékenység eltartó képessége jelentősen csökkent, a megtermelt áruk értékesítése egyre nagyobb gondot jelent a termelők számára. A hatékony gazdálkodást nehezíti a szétaprózott birtokszerkezet (3000 ha, 4500 földrészletben található). Az utóbbi években a

53

rendkívül kedvezőtlen időjárás (belvíz, aszály, fagy) tovább rontotta a mezőgazdaságból élők helyzetét. A településen a mezőgazdaságból élők fő bevételi forrását a szántóföldi növénytermesztés mellett a gyümölcstermesztés és a hajtatásos növénytermesztés jelenti. Főként őszibarack, szőlő, alma, szilva, fejes káposzta, paprikafajták és paradicsom kerülnek értékesítésre. Belterületen főleg sertés (1000 db) és baromfitartás (5000) terjedt el, de található a településen 12 ló és 20 szarvasmarha is. A külterületi állattartás mértéke jelentősebb: 9000 db baromfit, 2000 sertést, 60 szarvasmarhát és 25 lovat tartanak, melyek értékesítésre kerülnek. Ezek mellett elterjedt a liba (5000 db), tojótyúk (3000 db) és a kacsatartás (5000 db). A külterületi ingatlanokon saját célra 250 nyulat, 60 birkát, 40 kecskét tartanak. A község területén elhullott állati hullák elhelyezése jelenleg nem megoldott, mivel a dögtemető 11 éve bezárásra került, és dögkút azóta sem épült.  Erdőgazdaság Az erdőterületek mennyiségének növelését gazdasági és ökológiai indokok egyaránt alátámasztják. A területen működik a Bordányi „Barátság” Vadásztársaság, mely vadgazdálkodással és vadásztatással foglalkozik. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket- ahol versenyképes mezőgazdasági termelést nem lehet folytatni – erdőtelepítéssel, talajvédő gyepesítéssel lehet hasznosítani.  Halászat A község területén-felszíni víz hiányában-halászat nem alakult ki.  Idegenforgalom A vadászturizmus keretében elsősorban olasz- és spanyol vadászok keresik fel a vegyszermentes vad élőhelyeket. Bordány mellett halad el az Országos kék túra útvonala. Belterületen idegenforgalmi vonzerőt a következő látnivalók jelentenek: nemzetközileg híres veteránautó gyűjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egészalakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű. A helyi falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásra várnak. I.1.3. Út-, vasút- és víziút hálózat •

Közúthálózat

A község területén halad át a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. kezelésében az 5408-as jelű Kiskunhalas-Szeged-i, valamint a zákányszéki átkötőút. Az 5408as jelű út aszfaltozása a község teljes közigazgatási területén már megvalósult. A nagy gépjárműforgalom indokolja a szomszédos településekkel közösen kerékpárút építési program indítását. Ennek keretében Szeged, Bordány, Zsombó és Üllés község önkormányzatai egyeztettek és jóváhagyták a kerékpárút fejlesztésre vonatkozó terveket.

54

Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében a belterületen 13.3 km közút van, ebből a burkolt utak hossza 8.2 km. A burkolt utak nagy része 10-20 évvel ezelőtt épült, állapotuk megfelelőnek mondható. A külterületen az önkormányzati utak hossza meghaladja a 90 km-t, melyek burkolatlan, homokos utak. Szélességük 4-6 m között változik. Járhatóvá tételük –elsősorban nyáron- komoly nehézséget okoz. A tömegközlekedést Szeged-Üllés között a Volán Rt. biztosítja a munkanaponkénti 66 járat segítségével. 1999-től Bordány- Mórahalom között három járatpár közlekedik munkanapokon. • Vasúthálózat A település vasúthálózattal nem rendelkezik. • Víziút-hálózat Felszíni vizek hiányában Bordány község területén víziút-hálózat nem alakult ki. I.1.4. Domborzati viszonyok A futóhomok mozgása különböző felszíni formákat hozott létre a területen. Ezek közül a legjellemzőbb homokformák közé tartoznak a szélbarázdák, melyek hosszúsága 20-500 m, szélessége akár 25-200 m is lehet. A Dorozsma-Majsai-homokhát területének jellemző homokformái a deflációs laposok. Ezek többnyire ÉNy-DK –i irányban helyezkednek el és a terület közel ¼-ét teszik ki. A minden oldalról zárt deflációs laposok hossza gyakran 2 kmnél is több. A bennük található homok jelentős része futóhomok, amelyre mésziszap, ill. réti agyag vagy réti mészkő települt. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző Bordány község éghajlata szélsőségesen kontinentális jellegű, melyre a forró nyár, a kemény téli fagy, valamint az egyenetlen csapadékeloszlás jellemző, amely sokszor eredményez aszályos időszakot. A téli és kora tavaszi fagyok a fő megélhetési forrást biztosító szőlő és őszibarack ültetvényeket veszélyeztetik. Az uralkodó szélirány északnyugati. A tavaszi időszakban a gyakori és erős szél komoly károkat okoz az ültetvényekben, a földutakat a defláció rombolja. Az országos átlagnál magasabb napsütéses órák száma kedvez a korai zöldségtermesztésnek. Évi középhőmérséklet 10.5-10.7 ºC Napfénytartam Legmelegebb nyári hőm. Legalacsonyabb téli hőm. Évi csapadék átlaga Fagyos napok száma Hótakarós napok száma Uralkodó szélirány

2080-2090 óra 34.7 °C -16 °C 520-550 mm 80-90 nap 30-32 nap ÉNY

55

A terület felszíni adottságait tekintve tipikus síkság, amelyen csak csekély szintkülönbségek mutatkoznak (tengerszint feletti magassága 93 és 104 m közötti). A felszíni és felszínközeli rétegek homokból és löszből állnak, egyes mélyebb részeken homokos vályogtalaj a jellemző, néhol agyagos foltokkal keveredve. A termőtalajok átlag aranykorona értéke igen alacsony (10.2 AK). I.1.6. Felszíni és felszín alatti vizek A sokévi átlagos vízállás alapján megállapítható, hogy a talajvíz szintje 1-3 m mélységben helyezkedik el. Ez a talajvízszint tette lehetővé az őszibarack termesztésének elterjedését, hiszen az őszibarack gyökérzete ebből a zónából veszi fel a vizet. A települési belvíz és csapadékvíz elvezető árkok hossza belterületen 5.5 km, külterületen 9.9 km. A belterületi csatornák teljesen karban tartottak, míg külterületen ez csak a csatornák 10 %ra igaz. Szükséges lenne további 2 km belterületi csatorna kiépítése. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A településen alapvető cél, hogy a területen együtt élő emberek, állatok és növények élettere a jövőben minél teljesebb értékű maradjon. A védett területek egyedi flórája és madárvilága gazdagítja a tájat, és egyedi vonzerőt jelent az idegenforgalom és a falusi turizmus fejlődésében. A község területén található természetvédelmi terület a Lapéta és a Seregélyes. A település központjában található templom helyi védettséget élvez, akárcsak a II. világháborús Emlékmű és a Szent István szobor. Bordány közigazgatási területén 94 jelentősebb régészeti lelőhelyet tartanak nyílván különböző időszakokból. I.1.8. Területfelhasználás Bordány település területe 3648.5 ha, melyből 253 ha belterület, 3395.5 ha külterület A területen a lakóházak száma 1337, melyből 765 belterületen és 572 külterületen található. A külterületi lakatlan lakóházak száma 81. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület. A település belterületén található zöldterületek: Szent István tér (1519 m2), Honvéd utcai játszótér (5900 m2), Dudás utcai játszótér (1500 m2). A külterület jelentős méretű összefüggő erdőterületekből (32.13 ha) és egységes mezőgazdasági művelésbe vont területekből (3370.19 ha) áll. Külterületi lakóterület 217 ha-on helyezkedik el, míg az iparterület csupán 5 ha. Külterületen 6.83 ha parlagterület található. A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása a következő: Művelési ág Szántó Gyümölcsös Őszibarackos Szőlő Gyep Nádas Erdő Parlagterület Művelés alól kivont terület

Terület ha 2141.49 349.96 280 71.19 572.64 3.34 32.13 6.83 224.74 56

Összesen

3402.32




Mennyiség (t/év) 290 70760 0 28 182 70 71330

2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék 3. táblázat

Mennyiség (t/év) 0,2 0,1 0,1 0,5 0,1 0,25 0,3 0 0 49,35 0,3 0

A csomagolási hulladékok mennyisége Hulladék

Szelektíven gyűjtött 57

mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

II.2.

16,4 12,3 3 6,15 4 1 5 1,5 49,35


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 5 0 0 3 10 4 22


Mennyiség

58


Hulladékolajok

0,1

Akkumulátorok és szárazelemek

0,5

Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek

0,5

Egészségügyi hulladékok

0

Állati eredetű hulladékok

0

Növényvédő-szerek eszközeik Azbeszt Nem hulladékok

0,3

és

csomagoló

0,1 0

Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási hulladékok összesen

0 15,5

Gumi

0,2

Egyéb hulladék

0 17,2

Összesen:


Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 3 1.5 1 4 2 0,5 3 0,5 15,5

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok

és

egyéb

inert

Településre beszállított (t/év) 0 600 0 0

Településről kiszállított (t/év) 36* 0 0 0 59

hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 hulladékok Egyéb** 0 0 Összesen 600 36 *A kiszállításra nem kerülő hulladékokat a települési hulladéklerakón rakták le. **Az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába a lakossági lom, a biológiailag bomló „zöld” hulladékok, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. Érvényes befogadó nyilatkozat birtokában szippantós kocsival Zákányszékről 600 tonna szennyvizet szállítottak, és ürítettek le a bordányi szennyvízleürítő telepen. 8. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemekés elektronikai Elektromos hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek maradékai Azbeszt Egyéb hulladék Nem Csomagolási hulladékok veszélyes összesen Gumi hulladékok Egyéb hulladék A kiszállításra nem kerülő hulladékokat a

Településre beszállított (t/év)

Településről kiszállított (t/év) 0 0,3 0 0,2 0 0,1 0 0 0 0,5 0 0,1 0 0,25 0 0 0 0 0 49,35 0 0 0 0 települési hulladéklerakón rakták le.

9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék

Településre beszállított (t/év) 0 0 0

Településről kiszállított (t/év) 16,4 12,3 3 60

Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0 0 0 0 0

csomagolási

6,15 4 1 5 1,5 49,35

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosít ás t/év %

Lerakás* t/év

%

Egyéb kezelt t/é % v 0 0 0 0

Települési szilárd hulladék 0 0 254 100 0 Települési folyékony hulladék 0 0 71360 100 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 0 0 0 Építési-bontási hulladékok és 0 0 0 0 0 egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari 0 0 182 100 0 0 nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 70 100 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 71866 100 0 0 A települési folyékony hulladék jelentős része a nem zárt szennyvízaknákban elszikkasztásra kerül. * A tervezés bázisévében a lerakóra került a területen keletkező mezőgazdasági és ipari nem veszélyes hulladék. 11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok gépjárművek Kiselejtezett Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik

Hasznosítá s t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Lerakás t/év 0,4 0 0 0,1 0 0 0 0,3

% 100 0 0 100 0 0 0 100

kiemelt

Egyéb kezelt t/év 0 0 0 0 0 0 0 0

% 0 0 0 0 0 0 0 0 61

Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

0 0 0

0 0 0

0 0 0,3

n.a. 0 0

n.a. 0 0

n.a. 0,3 0

0 100

0 0 0

0 0 0

n.a. 100 0

n.a. 0 0

n.a. 0 0

A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): A településen a képződött csomagolási hulladékok mennyisége nem került külön nyilvántartásra, anyagmérleg az adathiány miatt nem készíthető.

62

III.

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 12. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve MÓRAÉP Kht. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.

Cím

Telephely

Tárgy

6782, Mórahalom, Röszkei út 34. Hódmezővásárhely, Pf. 259

6782, Mórahalom, Röszkei út 34. Hódmezővásárhely, Kutasi u. 1232.

Hulladék begyűjtés Hulladékgyűjté s, hulladékkezelé s

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje kiadása

engedély folyamatban 6126/001/ 2008.12.09. CSONGR/ 2003

A települési szilárd hulladék gyűjtése a település bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A települési folyékony hulladék gyűjtésének bevezetése a tengelyen történő szállító kiválasztásával történt meg, a szállítást a lakosság önállóan rendeli meg a szükségletek szerint. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 63

V.1.




Begyűjtő, szállító neve MÓRAÉP Kht.

Székhely (település) 6782, Mórahalom, Röszkei út 34.


Begyűjtő kapacitása (t/év)


800 Steyr Mut hulladéktömörítő kommunális gép: 1 db

Kezelő megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodá si Kht., központi hulladéklerakó telep

14. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék

Állati tetemek

Begyűjtő, szállító neve ATEV Rt

Székhely (település) Hódmezővásárh ely




Átvevő kezelő megnevezése

n.a. ATEV Rt.

Az elkülönített hulladékgyűjtés módja: A település belterületén 6 db utcai szemétgyűjtő található, melyeket rendszeresen ürítéséről és a hulladék elszállításáról a Móraép Kht. gondoskodik. 2002. év után a belterületen 5 helyen lett hulladékszigetet alakítottak ki, melyeken papír, fém és műanyag hulladék elkülönített gyűjtése folyik. 15. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása

64

Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Rt.

Kezelési (D) Kezelt hulladék kód D 5 Nem veszélyes lakossági hulladék

Kapacitás (t/év)

R3, E102 Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei

Kihasználtság (%)

179.000

100

60000

80

16. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely



Szegedi Környezetgazdálkodá si Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

Gyűjtőkörzet

Papír, Szeged műanyag, térsége üveg, vas és fémhulladék válogatás

Szállítóeszkö z


Válogatott hulladékmennyiség (t/év) 7000

Telep kapacitása (t/év) 15000

A településen hasznosító szervezet nem működik. 17.táblázat

A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló engedélyezett létesítmények adatai

Telephely (hrsz, terület m2) Bordány, 0106/61-62. 12000m2

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

hrsz: Rendezett Bordány hulladéklerakó

Lerakott hulladék megnevezése Kommunális szilárd hulladék




n.a.

n.a.

65

Az eddig elhelyezett hulladék főbb összetevői:  Lakossági és intézményi, háztartási vegyes 65%  Inert 10%  Egyéb nem veszélyes hulladék 25%

66

A hulladéklerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az eljárás során a hulladéklerakó működését engedályezték. A 3. számú melléklet tartalmazza azt a települési térképet, melyen a jelenleg meglévő összes, hulladékgazdálkodással kapcsolatos létesítmény fel van tüntetve. V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 18. táblázat A keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

3


folyékony

Leé (m /év/fő) 22,5


19. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Begyűjtő Székhelye Begyűjtött Kapacitás, neve mennyiség engedélyeze t/év tt mennyiség t/év Krisztin 6795 5500 n.a. Károly* Bordány, Űrhajós utca 5. * A begyűjtőnek érvényes hulladékkezelési engedélye nincs.

Kezelési mód

Leürítés szennyvízlerakón

20. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Leürítés


Kezelőtelep üzemeltetője Bordány Község Önkormányzata

Bordány bel- és külterületén az éves vízfogyasztási adatokból számított szennyvíz mennyisége 70760 t/év. Ebből szippantó kocsival begyűjtenek és a külterületen lévő leürítőhelyre szállítanak 5500 tonnát, a többi szennyvíz elszikkad. A szennyvíz leürítése 2004. évtől nem engedélyezett, a tervezés bázisévében (2002-ben) azonban a tengelyen szállított szennyvíz még a leürítő helyre került. A településen nem történik szennyvíztisztítás, ezért szennyvíziszap sem képződik.

67


2002 (t/év) 290 70800

2008 (t/év) 98±2 60000±1000

0 28

2005 (t/év) 196±4 65000±150 0 0 19,6±0,4

182

127,4±2,5

63,7±1,2

70

49±1

9,8±0,2

71370

65392

60175,5

n.a. 3,92±0,1

A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kialakítása 68

 

A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása A kül- és belterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése.

Mivel az állandó lakosság egy része a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  Önálló települési szennyvíztisztító-telep létesítése  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékszigetek illetve hulladékudvarok számának igény szerinti növelése  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége növekedjen. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 22. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Veszélyes hulladéko k

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék

2002 (t/év) 0,2 0,1

2005 (t/év) 0,1 0,05

2008 (t/év) 0,05 0,02

0,1

0,05

0,02

0,5 0,1 0,25 0,3

0,2 0,05 0,1 0,2

0,1 0,02 0,05 0,1

0 0

0 0

0 0 69


Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

49,35

24,675

4,935

0,3 0

0,2 0

0,1 0

23. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2002 (t/év) 16,4 12,3 3 6,15 4

2005 (t/év) 8,2 6,15 1,5 3,075 2

2008 (t/év) 1,64 1,23 0,3 0,615 0,4

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 1 0,5 0,1 Üveg csomagolási hulladék 5 2,5 0,5 Textil csomagolási hulladék 1,5 0,75 0,15 Összesen 49,35 24,675 4,935 *A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható.

70

DOMASZÉK I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Domaszék Szegedtől mindössze 12 km-re nyugatra fekszik. A község délnyugaton Mórahalommal, észak-nyugati irányban Zákányszékkel és Bordánnyal, keleten Szegeddel, délen Röszkével határos. A homokvilágban többségében véletlenül talált régészeti emlékhelyeken feltártak már az időszámítás előtti VI. évezredben épített lakóhelyeket is. Találtak a régészek bronzkori és vaskori emlékeket is. A XIV-XVI. századból kerültek elő - természetesen Kunhalom környékéről késő középkori leletek. A XVI-XVIII. századból előkerült leletek már a terület tanyásodására utalnak, csiráiban kezd kialakulni a térség mai arculata. Megjelenik a Doma név is, ami bizonyíthatóan családnév volt: az 1522-es tizedlajstromban szerepel a Doma család, mint a környéken gazdálkodó jószágtartással és marhakereskedelemmel foglalkozó közösség. A török hódoltság Szeged 1543-ban történt eleste után e területet is elérte. Sajátos módon a tanyavilág fejlődését eredményezte a török uralom. A földek szántóföldi növénytermesztésre nem, annál inkább legeltetéses állattenyésztésre voltak alkalmasak. Hamarosan a környék a magyar szarvasmarha-tenyésztés központja lett. Azonban ismét hosszú ideig tartó dúlás következett. Ennek ellenére - s ismét a régészeti leletek tanúskodnak - a keserves időkben is sok tanya állt a környéken. A két világháború újabb keserűségeket, átmeneti hanyatlást eredményezett, de a tanyavilág már volt annyira erős, hogy kiheverte ezeket a megrázkódtatásokat is. Az 1900-as évek elején, közepén már a szegedi városi lakosság több mint a fele tanyán él. Komoly fejlődést hozott az 1927. február elsején megindult keskeny nyomtávú vasút is. 1949-ben született döntés arról, hogy a tanyavilágban faluközpontokat kell kialakítani, s önálló településeket kell létrehozni. 1952. január elsején lett Domaszék ezen a néven önálló település, s még ebben az évben megépült a tanácsháza, ami ma is helyet ad a polgármesteri hivatalnak. I.1.1. Demográfiai adatok A homokvilágban többségében véletlenül talált régészeti emlékhelyeken feltártak már az időszámítás előtti VI. évezredben épített lakóhelyeket is. A már fent említett Kunhalmon igen nagyszámú szarmata és gepida jegyeket magán viselő edénytöredéket tárt fel a régészeti ásatás. Az ásatások egészen a tatárjárásig terjedő időben találtak a múltunkra utaló nyomokat, azonban egyértelmű, hogy a tatárok ezt a vidéket is feldúlták, az itt élőket megölték, az állatokat 71

elhajtották. A környék jó időre elnéptelenedett. A kunok lázadása, az Árpád-ház kihalását követő belviszályos idők sem tették lehetővé a térség újratelepítését, benépesedését. A XIV-XVI. századból kerültek elő - természetesen Kunhalom környékéről - késő középkori leletek, amelyek az újranépesedésre utalnak. A XVI-XVIII. századból előkerült leletek már a terület tanyásodására utalnak, csiráiban kezd kialakulni a térség mai arculata. Ennek eredete az, hogy a szegedi lakosság - elsősorban a mai Domaszék - területén úgynevezett szállásokat alakítottak ki, itt mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Az 1900-as évek elején, közepén már a szegedi városi lakosság több mint a fele tanyán él. Az 1949. évi népszámlálás alkalmával 1450 épületben 5247 ember élt a majdani Domaszék területén - természetesen mindannyian külterületen. Annak ellenére, hogy épültek a közösségi célokat szolgáló épületek (1970-ig megépült egyebek közt az egészségügyi tanácsadó, a ravatalozó, az állatorvosi rendelő, tűzoltószertár, mázsaház, vízmű, orvosi rendelő és lakás, posta és szolgálati lakás, a takarékszövetkezet étterem és presszó) a belterületi lakosok száma mindössze 264 fő ebben az évben, míg 3333 fő tanyán lakik. A 2004 adatok szerint a településen 4200 fő él. A falut sűrűn lakott tanyavilág jellemzi, a külterületi lakosság aránya 52,72 %, az átlagos népsűrűség 71,1 fő/km2. A település lakosságszámának változása 1960 óta a következőképpen alakult:

A lakosság számának alakulása, Domaszék

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1960

1970

1980

1990

1994

1996

1999 Lakos s ágs zám (fő)

72

1999. november 1-én a lakosság, és a lakóépületek száma, illetve az ebből számítható fő/lakás mutató a következők szerint alakult: Belterület: Külterület: Összesen:

1990 fő 2020 fő 4010 fő

650 lakás 970 lakás 1620 lakás

A fő/lakás mutató kül- és belterületen, Domaszék

(Fő/lakás)

3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

Belterület:

Külterület:

Az adatokból megállapítható egy belső, területi átrendeződés: bár a tanyán élők abszolút száma is nőtt, de arányuk az 1990. évi 58,4 %-ról 50,4 %-ra csökkent. A vállalkozói tevékenység a mezőgazdasági termelésre és a szolgáltatásra terjed ki. A működő vállalkozások száma a településen 1997-ben 271. A vállalkozások 55 %-a kereskedelmi, 15 %-a szállítási, 12 %-a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, 6 %-a ipari, 4-4%-a vendéglátó és építőipari, 4 %-a távközlési, oktatási és kommunális szolgáltatást végez. A munkanélküliség a ’90-es évek elején igen magas volt (20% körüli), azóta csökkenés tapasztalható, 2001. júliusában a munkanélküliségi ráta 7,3 % volt. I.1.2. Gazdasági tevékenységek  Ipari tevékenységek A településen jelentős ipari tevékenység nem folyik.  Mezőgazdaság A lakosság kb. 60%-a mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. A talaj átlagos AK-értéke max. 6 AK. Belterület 60%-a, külterület 90%-a van mezőgazdasági művelésbe fogva. Kevés szántóföldi kultúra terjedt el, többnyire saját állattenyésztési célra termesztenek búzát, kukoricát, rozst, tritikálét és árpát. Jellemző a szántóföldi ill. hajtasásos zöldségtermesztés. A település fő termékei a paradicsom, paprika, burgonya és sárgarépa, mely utóbbiból az országos mennyiség

73

40%-át termesztik. Gyümölcsfélék közül főleg őszibarack és almatermesztés folyik. A mezőgazdasági termékeket a budapesti és dorozsmai nagybani piacon értékesítik.

Művelési ág

Földrészletek területe(m2)

Földrészletek száma

Erdő

100

1137589

Legelő

409

3407319

Rét

450

3780201

Gyümölcsös

563

2395528

Kert

269

325621

Kivett

2752

6829902

Nádas

56

260728

Szántó

4592

34298819

Szőlő

290

1741955

Belterületen kevés fóliás termesztés működik. Ezek fűtése gázzal történik, szabályozható légállapotúak. Az alternatív energia-felhasználás még nem terjedt el (pl. napkollektorok alkalmazása). A kisebb birtokmérettel rendelkező egyéni gazdaságok környezethasználatából eredő környezetterheléseket igen nehéz feltárni, és folyamatosan figyelemmel kísérni. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelőség felé, a tevékenységükből származó környezetterhelés esetleges szennyező hatása tehát jobban nyomon követhető, a megelőző és kárenyhítő tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. Belterületen csekély számban van állattartás, mivel a mezőgazdasággal foglalkozók többsége rendelkezik külterületi tanyával, ahol saját célra állattenyésztés folyik. Külterületen a magánházaknál változóan évente 4-5000 db sertést tartanak, ezek értékesítésre kerülnek. Az állattartás során almos tartási technológiát alkalmaznak, majd a szerves trágyát saját szántóra beszántják.

74

Számos kisebb, legfeljebb 50 anyakocás sertéstelep található a község területén, de jellemző a 45 anyakocás telep is. Nem találhatóak nagy baromfitelepek, azonban öt telepen folyik strucctartás, ahol összesen 60-70 madár él. Szarvasmarha és juhtenyésztés néhány gazdaságban folyik, többnyire saját igényre. A telepeken keletkező trágyát beszántják. A község területén magánházaknál összesen átlagosan 50 lovat tartanak. Saját igáslovak száma 5-6 db. Számos, 8-10 hobbilovat tartó gazdaság található, mindegyiken 2 ló él, míg ennél több lovat mindössze 1-2 helyen tartanak. Tenyészet a térségben nincs.  Erdőgazdaság A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket- ahol versenyképes mezőgazdasági termelést nem lehet folytatni – erdőtelepítéssel, talajvédő gyepesítéssel lehet hasznosítani. Indokolt elkészíteni a település hosszú távú erdőtelepítési programját, amely a mezőgazdasági fejlesztési elképzelésekre alapozva pontosítja az erdőtelepítési igényt és lehetőségeket, hiszen új erdőket túlnyomórészt magánterületen lehet megvalósítani. A gazdasági erdőtelepítésen túl szükséges védőerdők telepítése is. A defláció hatásai ellen általánosságban bárhol létesítendő védőerdősávokon túl különösen fontos a belterület és az 55-ös út közötti sáv, valamint a szennyvíztisztító telep védőterületének erdősítése.  Halászat A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A község a Tisza mélyárterén kívül helyezkedik el, így árvizek szempontjából nem tekinthető veszélyeztetettnek. A horgászás szerelmeseinek kitűnő kikapcsolódási lehetőséget biztosít a Sziksós fürdő alatt lévő magán horgásztó.  Idegenforgalom A településen két, építészetileg jelentős templom áll. Az egyik az 1938-ban épült Zöldfás templom, a másik a modern vonalú, belterületi Szent Kereszt plébániatemplom, amely Perczel Dénes tervei alapján 1985-1988 között épült. A Köztársaság teret díszíti a világháború hőseinek emlékműve. 2001. évi Falunapon szentelték fel a Köztársaság téri parkban az 1848-as és 1956-os események emlékére Erdélyben faragott kopjafákat. A községben borospincék várják a tájjellegű borokat megkóstolni kívánókat. Sétakocsikázást is szerveznek a vendégeknek, az igényeknek megfelelően 4-5 hintó is rendelkezésre áll. Domaszék település, mint önálló község nem régi múltra tekint vissza: 1952. január 1-jén lett önálló település. Ebből következően épített emlék kevés maradt fenn. A tanyavilágban több helyen láthatunk kereszteket. Ezeket a kereszteket egy-egy család a saját tanyáján állította fel, valamely családtagja emlékére. A hagyomány ma is élő. A másik emlék, amit eleink hagytak ránk, a viharharangok. Az idelátogatók gazdag növény- és állatvilággal találkozhatnak a település egész területén, így valódi kikapcsolódásban lehet részük. 75

I.1.3. Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat Az Domaszéken áthaladó utak forgalma, vasúti közlekedés hiányában- a vasút 1976-ban szűnt meg- igen nagy. A község belterületén két út halad át, ahol jelentős a személy és tehergépjármű forgalom. A Ruzsa, Üllés irányába vezet az 5431-es számú összekötő út. Az átmenő forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. Az 55-ös út leterheltebb az átlagosnál, itt igen nagy az átmenő forgalom. Ennek oka, hogy a •

kiskundorozsmai nagybani piacra túlsúlyos járművel szállítók elkerülik azokat az utakat, ahol súlykorlátozást vezettek be, így a nehéz tehergépkocsik a település útjait terhelik, jelentősen rontva azok műszaki állapotát. A külterületi utak hossza 280 km, burkolattal nincsenek ellátva. Az önkormányzat rendszeresen karbantartja azokat, de árkok, fasorok nincsenek kiépítve. Így az utak mentén közel 180 km parlagterület helyezkedik el, mely 2 m széles. Itt parlagfű és selyemkóró található. A területet az önkormányzat tartja karban. Az M5 autópálya tervezett nyomvonala a község külterületén, a belterülettől keletre húzódik. Kiépített kerékpárút nincs a község területén. Az elmúlt négy évben önkormányzati támogatással, lakossági kivitelezésben 6 km járda épült, ami annyit jelent, hogy megduplázódott a településen a kiépített járdák hossza. A belterületi csatornahálózat kiépítésének fontosságára az elmúlt évek rendkívül szélsőséges időjárása hívta fel a figyelmünket. Gyakorlatilag nem volt belterületi csatornahálózat, ami régebben kiépült, annak is már csak az idősebbek tudták a nyomvonalát. A 2000-ben és 2001ben tapasztalt, soha nem látott nagyságrendű belvíz komoly károkat okozott a faluban, házakat, portákat öntött el, több utcában lehetetlenné tette a közlekedést. Az önkormányzatnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie a kárenyhítés és kárelhárítás érdekében, s ekkor gyakorlatilag a község belterületének teljes egészében kiépítésre került a felszíni vizeket elvezető csatornahálózat. A nagy területen elhelyezkedő tanyavilág (Domaszék külterületének nagysága 5114 ha) egyben jelentős nagyságrendű, több, mint 200 km hosszúságú úthálózatot is jelent. A tanyán élő lakosság szempontjából alapvető kérdés ezen utak állapota, járhatósága. Önkormányzatunk fontosnak tartotta, hogy ez az úthálózat télen, nyáron, száraz és esős időben is járható legyen. A település lakosságának tulajdonában 1260 személygépjármű, 2295 gépjármű és 635 haszongépjármű van. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegőszennyezést okoz, amely a járművek káros anyag kibocsátása mellett az időszakosan kialakuló komoly porterhelésből tevődik össze. A személygépjárművek többsége 1995-2004 évjáratok. 76

A meglévő intézmények parkolási igénye közterületen biztosított. A tervezett építmények járműveinek elhelyezését saját telken kell biztosítani. Vasúthálózat Komoly fejlődést hozott 1927. február elsején a keskeny nyomtávú vasút megindulása. A Sárkányhegy utca elején a hajdani kisvasút épülete, mint helytörténeti emlék helyi védelemre érdemes. •

I.1.4. Domborzati viszonyok A község területe a Duna-Tisza közi homokhátság DK-i oldalán helyezkedik el. Magán hordozza a homokhátság jellemzőit szelídebb formában. Az ÉNY-DK irányú hátak és völgyek szintkülönbsége 2-3 m. Tengerszintfeletti magassága 85-90 m Bf. A homokhátak közötti völgyekben időszakosan vízzel borított területek-„semjékek”-helyezkednek el. A kilúgozódások miatt ezek helyén szikes legelők alakultak ki. A Duna mai É-D-i irányú helyének kialakulása után a területalakítás munkáját a szél vette át. Az eolit eredetű üledék felhalmozás vastagsága 80-100 m. Az üledékek felszínét holocén eredetű futóhomok fedi, amelynek ÉNY-DK irányú szélfújta mélyületeit mésziszap és réti mészkő tölti ki.

I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A hosszú időtartamú meteorológiai észlelések alapján számított átlagértékek jól jellemzik a vizsgált terület éghajlatát. Évi középhőmérséklet 10,8 ºC Napfénytartam 2100 óra Évi csapadék átlaga 525 mm Legkisebb és legnagyobb csapadék mm Potenciális párolgás

339 és 867 1024 mm

Uralkodó szélirány ÉNY és E Csapadék szempontjából az alföldi viszonyoknak megfelelő szárazabb éghajlatú csapadékminimum január február hónapban van. A hóborítás átlagos tartóssága 30 nap. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők 77

A község DK-i részén elhelyezkedő talajvízszint észlelő kút ( 953 sz. ) jól jellemzi a térség külterületi talajvíz viszonyait. A sokévi átlagos vízállás alapján megállapítható, hogy a talajvíz szintje 0,5-2,5 m mélységben helyezkedik el. A száraz periódus okozta talajvízszint csökkenés itt kb. 0,5 m nagyságrendű volt és a csapadékosabb utóbbi két év alatt már visszatöltődött. Nem ivóvíz minőséget igénylő vízhasználatok (ipar, öntözés) céljára a talajvizek vehetők számításba. A Duna-Tisza közi Hátság területén tapasztalható-talajvízszint süllyedéssel járó-felszín alatti vízháztartási problémák miatt 1993-ban az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízjogi engedély kiadási korlátozást rendelt el. A jelenleg is érvényben lévő korlátozás miatt a község területére nem ivóvízellátás céljára 261.000 m3 vízkészlet erejéig adható ki engedély max. 30 m mélységű kutak fúrására. Ennek a lehetőségnek a jelenlegi kihasználtsága 37%. A község külterületén található egy használaton kívüli, lefojtott termálkút. A víz hőmérséklete 80 ºC, sótartalma magas. A levantei –felsőpannoniai rétegből, 500-1800 m mélységből rétegvizek nyerhetők. A községben levő hévízkutak 1400-1800 m közötti mélységűek és 77-85 ºC hőfokú vizet szolgáltatnak. Kitermelésük gépi szivattyúzással lehetséges. A feltárt kutak hőenergiáját a mezőgazdasági üzemek fűtésére hasznosítják. Sótartalmuk 3000 μg/l körüli, főként alkáli-hidrokarbonátos összetételűek. Számolni kell a használt hévizek tárolóiba történő visszasajtolásával, a rétegek vízkészletének visszapótlása céljából. A használt hévizek sótartalmuk miatt szennyezik a felszíni befogadókat és bírságkötelesek. Domaszék község belterületi lakosainak vízellátása felszín alatti vízkészletből 100 %-ban megoldott. A település kiépített vízművel rendelkezik, melyet a Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény üzemeltet. A vízbázist két mélyfúrású kút alkotja. A vízműkutak vízminősége a vas- és metántartalom kivételével megfelelő.A külterületen található 30-40 m mélységű fúrt kutak házi vízellátást szolgálnak. Mezőgazdasági vállalatok öntözővizét 100 m-nél mélyebb mélyfúrású kutak biztosítják, melyek vízjogi engedéllyel rendelkeznek. Az ivóvíz minősége a magyar szabványoknak megfelelő. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A település külterületén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága két nagyobb un. védett természeti terület védetté nyilvánítását tervezi ez év végéig. Ezek a Kisivánsziki és Furusi vízállásos, nádas, gyepes területek. Ezeken kívül számos un. természeti terület-általában gyep, nád, vízállás- található még a külterületen, ahol az értékes növénytársulások és élőhelyek megmaradása érdekében a művelési ág megváltoztatásához az Igazgatóság engedélye szükséges. 78

Domaszék tájképi értékeit döntően a vízállásos, nádas, gyepes területek látványa képviseli. Ezek a részek potenciális természeti területek. Említést érdemelnek még a jórészt monokultúrás mezőgazdasági táj sivárságát enyhítő erdősávok, facsoportok, valamint a fásított tanyák. Különösen szépek az egykori tanyasi iskolák körüli fásítások. Ezekhez hasonlóan szép természeti környezetben- facsoportok között, erdősáv mellett- található a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központ épületcsoportja is. A településen két épületet indokolt helyi védelemben részesíteni: o A Sárkányhegy utca elején a hajdani kisvasút épülete, mint helytörténeti emlék, o A Zöldfás templom, mint az alföldi téglatemplomok egyik képviselője. Mindkét létesítmény esetében figyelmet kell fordítani a közvetlen környezet megfelelő színvonalú kialakítására, az oda nem illő létesítmények eltávolítására, illetve cseréjére. A település közigazgatási területén tíz jelentősebb régészeti lelőhelyet tartanak nyílván különböző időszakokból. Közülük öt szarmata kori, kettő honfoglalás kori, kettő bronzkori és egy neolit kori lelőhely, melyek régészeti feltárása és a leletek feldolgozása eddig csak részlegesen történt meg. I.1.8. Területfelhasználás Domaszék település területe 5214 ha, melyből 112 ha belterület, 5102 ha külterület. A község szétszórt, tanyás jellegű, ahol a lakótelkek nem alkotnak egységes településképet. A területen a lakóházak száma 1620, melyből 650 belterületen és 970 külterületen található. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület. Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentős távolságra helyezkednek el A külterület jelentős méretű összefüggő erdőterületekből és egységes mezőgazdasági művelésbe vont területekből áll. A terület hasznosítás szerinti megoszlása: szántó, rét legelő, és erdő. Külterületen 47 ha parlagterület található, továbbá a külterületi utakat (180 km ) is parlagterület szegélyezi 2 m szélességben. A szakszövetkezet jogutód nélkül szűnt meg, a tagok egy része új szövetkezetbe tömörült, de tevékenységet nem folytat. A szövetkezet elosztásakor ez a terület gazdátlan maradt, így ma a Nemzeti Földalapkezelő tulajdonában van.

79



Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 2. táblázat:

Mennyiség (t/év) 445 39540 0 0 0

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék


Nem hulladékok

0 39985

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok* Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Mennyiség (t/év) 0 0 0 0 0 25,9 0 0 0 7,15 0 0

*Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé.

80

3. táblázat


Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.2.

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 3,25 1,3 0 0 0 0 2,6 0 7,15


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. 4. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék Összesen:

Mennyiség (t) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladék. 81

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A tervezés bázisévében az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott adatok szerint települési szilárd és folyékony hulladék ki- ill. beszállítás nem történt. Jelenleg (2004. év) a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtője és szállítója a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft, a a szennyvíziszap kezelője pedig az A.S.A. Köztisztasági Kft. 5. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok




Településről kiszállított (t/év) 0 0

0 0

0

0

0 0 0 0

0 0 25,9

0 0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

A településre nem szállítanak be- ill. ki csomagolási hulladékot. II. 4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása 6. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok egyéb inert hulladékok

és

Hasznosít ás t/év % 7 1,6 0 0 0 0 0 0

Lerakás t/év 438 39540 0 0

% 98,4 100 0 0

Egyéb kezelt t/év 0 0 0 0

% 0 0 0 0

82

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

0,0 2

39978

99,9 8

0

0

A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék 8. táblázat A csomagolási (hulladékmérleg)

Hasznosítá s t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

t/év 0 0 0 0

Egyéb kezelt

% 0 0 0 0

t/év 0 0 0 0

% 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 6,4

0 0 89,5

0 0 0,75

0 0 10,5

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

7,15 0 0

100 0 0

0 0 0

0 0 0

hulladékok

Hulladék

Lerakás

kiemelt

kezelési

Hasznosítás t/év % 0 0

arányainak

Lerakás t/év % 3,25 100

bemutatása

Egyéb kezelt t/év % 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

1,3 0 0 0

100 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,6

100

0

0 83

Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0

0 0

0 7,15

0 100

0 0

0 0

84

III.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények A települési szilárd hulladék gyűjtése a település bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna hálózattal, így a települési folyékony hulladék gyűjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. 9. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely Cserzy 6786 Ruzsa, külterület hrsz.: 0137/12.

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

6724 Szeged, Mihály u. 32.

A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft.

6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.

ATEV Rt.

1097 Bp., Illatos út 23.

IV.

6800 Hódmezővásárhely, Békeffy dűlő hrsz.:01957/1 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 1232/B.

Tárgy

Engedély száma

Települési szilárd és folyékony kommunális hulladék begyűjtése és szállítása TEÁOR 9000 Szilárd és folyékony hulladék kezelése, köztisztasági szolgáltatás Állati hulladék gyűjtése és szállítása

H2315/2001 . 72.4032/2002. 6126/001/CS ONGR/2003.

Engedély érvényességi ideje 2004. nov.21.

2005. dec.31.

n.a.

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 85

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1.






Csongrád Megyei Szeged Településtisztasá gi Kft.

Begyűjtöt t hulladékmennyisé g (t/év) 445




660 16 m3-es, ill. 23 m3- A.S.A. Hódmezővásárhely es tömörítős Köztisztasági Kft. gépjármű hódmezővásárhelyi hulladéklerakó

Az elkülönített gyűjtés helyzete: A tervezés bázisévében a hulladékok elkülönített gyűjtése még nem került bevezetésre. 11. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék

Állati tetem

Begyűjtő, szállító neve ATEV Rt.





Hódmezővásárh 60000 n.a. ely A településen hulladékgyűjtő konténerek vannak kihelyezve a mellékelt térképen feltüntetett helyeken.

Átvevő kezelő megnevezése ATEV Rt. Hódmezővásárhely

86

12. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.

Kezelési (D) Kezelt hulladék kód D5 Szilárd települési hulladék

Kapacitás (t/év) 50.000


13. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása:

Telephely


Hulladék

6786 Ruzsa, külterület

Szilárd Csongrád Megyei Településtisztasági kommunális hulladék hrsz.: 0137/12. Kft. 6724 Szeged, Cserzy M. u. 32.

Gyűjtőkörzet Csongrád megye

Szállítóeszköz

KAMAZ, tömörítős 10 tonnás jármű

Válogatott Telep kapacitása hulladék(t/év) mennyiség (t/év) n.a. n.a.

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: A településen hasznosító szervezet nem működik. 14.táblázat



Lerakó típusa

Domaszék külterület, Rendezett

Gyűjtési körzet


Domaszék Települési

szilárd


Engedélyez Tényleges szabad ett kapacitás m3 kapacitás m3 0 0 87

Hrsz.: 0201/31,

szilárd hulladéklerakó

hulladék és veszélyes hulladék

88

A hulladéklerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A hulladéklerakó bezárásra került, rekultiválására és a hulladékudvar létesítésére ez engedélyezési tervek elkészültek. V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 15. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség t/év

3

Leé (m /év/fő) Települési hulladék

folyékony

9,3

39540


Begyűjtők, szállítók Begyűjtő neve

Székhelye

Begyűjtö Kapacitás, tt engedélyeze mennyisé tt g t/év mennyiség t/év Csongrád Megyei 6724 Szeged, 39540 182500 Településtisztasá Cserzy Mihály gi Kft. u. 32.

Kezelési mód

Biológiai (II. fokozatú)

A településen a csatornázottság, illetve a belterületi lakások csatornára való rákötése 48-50%-os. A többi helyen zárt, vagy szikkasztó jellegű (30%) egyedi megoldás található, ahonnan szükség szerinti gyakorisággal szippantással szállítja el a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. a szennyvizet és a szennyvíziszapot. Domaszék vízbázisát két mélyfúrású kút alkotja, melyek 290 ill. 200 méter mélységűek. Az általuk kitermelt víz mennyisége 119.233 m3, ebből értékesített 87.866 m3 víz. A településen az éves vízfogyasztásból számított szennyvíz mennyisége 79080 t/év. Ebből csatornahálózatba kerül 39540 t/év, elszikkad 11862 t/év, a szippantott szennyvíz mennyisége pedig 27678 t/év. 17. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Eleveniszapos rendszer aerob


Kezelőtelep üzemeltetője n.a.

89

iszapstabilizációval V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége: A Röszkével közösen épített szennyvíztisztító telepen van szennyvízfogadásra kialakított hely, illetve a mórahalmi szennyvíztelepen is van mód a szippantott szennyvíz fogadására és tisztítására. A telep 500+40m3/d kapacitású BIO-CLEAR-505 típusú biológiai tisztító, mely 2x250 m3/d kapacitással került kiépítésre. Eleveniszapos rendszer aerob iszapstabilizációval, szimultán nitrifikációval-denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással működik. Jelenlegi terhelése 200-250 m3/d. A közös szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Simonközi csatorna 0+600 km szelvénye. A keletkező iszap Szegedre, a Sándorfalvi úti szeméttelepre kerül. Szippantott szennyvíz fogadás jelenleg a telepen nem működik

90


2002 (t/év) 445 2943 5

2005 (t/év) 580+3 12600+50

2008 (t/év) 760+3 10000+50

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13180+5 3

10760+53

0

0 2988 0


2002 (t/év)

2005 (t/év)

2008 (t/év)

91




0 0

0 0

0 0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 7,15+0,3

0 0 7,36+0,3

0 0 7,65+0,4

0 0

0 0

0 0

20. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

2002 (t/év) 3,25+0,3

2005 (t/év) 3,35+0,3

1,3+0,3

1,34+0,3

0 0 0

0 0 0

0 2,6+0,3

0 2,67+0,3

2008 (t/év) 3,48 +0,4 1,39 +0,4 0 0 0

0 2,78 +0,4 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 Összesen 7,15+0,3 7,36+0,3 7,65 +0,4 *A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. 92

A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel mintegy fele a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  Megfelelő csatornahálózat kiépítése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen.  A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten gyűjtött mennyisége jelentősen növekedjen.

hulladék

A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

93

FORRÁSKÚT

I. Általános bevezető

I.1. A település bemutatása Forráskút Magyarország délkeleti részén, a Duna-Tisza közi homokhátság területén található. Története szorosan kapcsolódik (Kiskun)Dorozsmához, melynek egykori területén, az Átokháza Dűlőben –melynek neve az Altuk kun családnév származéka- már a XVIII. században szállásokon gazdálkodtak. A falu nevét a hasonló nevű dűlőről kapta. A Sia patak a Pest megyéből leszivárgó vizek levezető medre volt. A járás felosztása előtt puszta legelők, valamint vadvizes, nádas és vízforrásos részek voltak itt találhatók. Innen kapta a nevét a terület: Forráskút. A külső csordajárást csak a XVIII. század végén parcellázták fel és kezdték művelés alá vonni. E terület volt az a vadvizes, nádas, illetve vízforrásos vidék, melyről az itt futó dűlő, majd a későbbiekben maga a település is a nevét kapta. Forráskút 1950. január 1.-én vált önálló községgé. A tanyaközpont kialakulása a XIX. század végére tehető, ekkor alakult ki a jelenlegi főutca. A XX. század kezdetén megjelentek a szociális és szolgáltató egységek -iskola, gazdakör, bolt, kocsma- s ezzel megkezdődött a település kiépülése. További területek kisajátítására és parcellázására került sor az 1980-as évektől, ami újabb lendületet adott a fejlődésnek. A máig kialakult lakótelkek túlnyomó részének területe 700-1600 m közötti, oldalhatáron álló, s 5 m-es előkert elhagyásával beépített. Ma a helyi népesség nagy része Szegedre jár be dolgozni, valamint mezőgazdasággal, élelmiszertermeléssel foglalkozik. I.1.1. Demográfiai adatok: A jelenlegi adatok szerint a településen 2169 fő él. A helyi népesség számának alakulását az alábbi ábra szemlélteti: 94

A népesség alakulása 2210 2200 / fő

2190 2180 2170 2160 2150 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

A 2003 évi korcsoportonkénti, valamint összlakossági nemenkénti megoszlás Forráskúton a következő: Korcsoport / év

Férfi / fő

0-2 3-5 6-14 15-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-110

Nő / fő 35 23 136 47 553 59 100 64 21

Együttesen / fő 18 34 122 32 564 67 138 100 56

53 57 258 79 1117 126 238 164 77

A lakosság nemenkénti megoszlása, Forráskút

Férfi

Nő

Forráskút lakosságának csökkenése arányos a Csongrád megyei helyzettel, ahol az országos átlagnál alacsonyabb a születések száma és magasabb a halálozási arány.

95

A településen az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya és igen magas a nyugdíjkorúak száma a népesség arányában. A munkanélküli ráta 7,5. A keresőképes korúak közül 62 fő a regisztrált munkanélküli, az ellátásban részesülő munkanélküli 11 fő. A Szegedre ingázók aránya 80%. Az ingázók 80%-a busszal jut el a munkahelyére, 20 % egyéni megoldással. A szellemi bázis az országos és a megyei viszonyok alapján egyaránt átlagon felüli. A felsőfokú végzettségűek száma 170 fő, amely a lakosságnak mintegy 8%-át teszi ki. A középfokú végzettségűek aránya átlagosnak mondható. A község lakosságának ilyen irányú összetételét mutatja az alábbi diagram: A lakosság végzettség szerinti megoszlása

Felsőfokú végzettségűek

Középfokú

Általános iskolai

Analfabéták

A vállalkozások számának vizsgálata szerint az országos átlaghoz viszonyítottan meglehetősen magas a községben az egy főre jutó gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások száma. A településen 29 gazdasági társaság működik. A településen erdészeti feldolgozó ipari üzem, gépipari kft., valamint számos mezőgazdasági vállalkozás található. I.1.2. Gazdasági tevékenységek: •

Ipari tevékenységek: A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a településen a következő:

96

Foglalkoztatottak ágazati megoszlása, Forráskút 600 500 400

(fő) 300 200 100 0 Ős term elő

Társ as vállalkozó

Egyéni vállalkozó

Idegenforg. vállalkozó

•

Mezőgazdaság: A település környezeti állapotát és környezetfejlesztési programját meghatározó módon befolyásolja az agrár ágazat. Forráskút mezőgazdasági földterületének nagysága 3395,5 ha. A község külterületi gazdálkodására a szántóföldi növénytermesztés jellemző. Jelentős nagyságrendben található még gyümölcsös, illetve szőlőültetvény. A külterületen a térség termáladottságait kihasználva számos helyen találhatóak hajtatott növénytermesztéssel foglalkozó kertészetek. A mezőgazdasági kertes területeken jellemzően fóliasátras növénytermesztés folyik, leginkább zöldséggel, paradicsommal, illetve paprikával foglalkozik a lakosság. A területen jelentős szőlős területek, illetve az állattartás miatt számottevő legelő területek jellemezték a vidéket. A XX. század elejére szántók és kertek jöttek létre. A legelők az összterület nagy hányadát tették ki. A függetlenedés után erőteljesen fejlődő külterületi gazdálkodás jellemezte a települést. Az 1990-es éveket a föld-privatizáció jellemezte. Csökkent a nagyüzemi módon művelt gyümölcsösök területe. A későbbiekben a belterület kismértékű növekedése mellet kialakult a lakott területeket körülvevő kertes-mezőgazdasági terület. Forráskút területén a gazdag hagyományokkal rendelkező állattenyésztés napjainkra nagymértékben háttérbe szorult, ami főként a jövedelmezőség csökkenésével indokolható.

•

Erdőgazdaság: Forráskút közigazgatási területén 138 ha erdőterület található. Az erdők néhány nagyobb és több kisebb foltban helyezkednek el a külterületen. A településen található erdők elsődleges rendeltetésük szerint gazdasági, illetve védelmi célúak. A település külterületén található erdők a következők: Véderdők: A 13,6 ha területen elterülő véderdők jelentős részét (11,3 ha) mezővédő erdősávok alkotják, valamint kisebb arányban megtalálható a településvédelmi (2,1 ha) és műtárgyvédelmi (0,2 ha) rendeltetésű erdő is. 97

A külterületi utak mellett elhelyezkedő gondozott mezővédő erdősávok kedvezően befolyásolják a tájképi megjelenést. Gazdasági erdők: A község külterületén található erdők túlnyomó része (124,6 ha) gazdasági rendeltetésű erdő. A magánkézben lévő erdők a település igazgatási területén belül több nagyobb foltban helyezkednek el. Az elmúlt években a kedvező támogatási lehetőségek következtében jelentős fásítások történtek, ezért az idősebb növényállománnyal rendelkező erdők mellett jelentős mértékben megnőtt a fiatal telepítésű erdők aránya is. Védett, rekreációs célú erdők a térségben nem találhatóak. A Forráskút község területén fellelhető fafajok és azok hasznosítási módjai a következők: • akác (tűzifa, szerszámfa, tám-berendezés), • szürkenyár (tűzifa, papírfa), • nemesnyár (épületfa, papírfa), • egyéb. Napjainkban a község területén négy vadásztársaság működik, mintegy 3000 ha területen. E társaságok a következők: • Potyondi Vadásztársaság • Móra Ferenc Vadásztársaság • Bordány Barátság Vadásztársaság • Öszeszék és környéke Földtulajdonosok Vadász Egyesülete. A felsorolt vadásztársaságok tevékenységi körébe tartozik a vadvédelem és a vadászat. A területen tervezett vadgazdálkodás nem folyik. •

Halászat: A község területén igen nagy kiterjedésű, természetközeli állapotban megmaradt semlyékes területek találhatók. A természeti területek közül a Gyapjas dűlőben, a csólyospálosi határnál horgásztó üzemel.

•

Idegenforgalom: A térségben jelentősebb idegenforgalmi tevékenységet nem végeznek, a község területén egyetlen idegenforgalmi vállalkozás működik.

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat: •

Vasúthálózat A község vasúthálózattal nem rendelkezik.

•

Közúthálózat A község csaknem teljes egészében burkolt utcákkal rendelkezik. A közlekedési ágak közül a helyi adottságok közül hiányzik a vasúti, vízi és légi közlekedés. A térség közúti hálózatsűrűsége megfelelő, a község legfontosabb útjai az országos közúthálózat részét is képezik. A forgalmi utakon felül kialakult lakóutcák a forgalmat elbírják, mindemellett azok csomópontjainak kiépítettsége fejlesztésre szorulna. A keskeny utak 98

szélessége jelenleg szintén nem megfelelő, a kétirányú forgalomra nem alkalmasak, szélesítésük tehát szükséges. A községben kerékpárút nem létesült, a közeljövőben hasznos lenne kialakítani, legfőképp Zsombó felé. A községben külön kialakított gyalogútvonal csupán a Bem utca és a Felszabadulás utca között található. A község déli részén található üzemanyagtöltő állomás kútjainak kapacitása a jelenlegi igényeket maradéktalanul képes kielégíteni. A községben a parkolási lehetőségek megfelelők, így újabb kijelölt parkolók létesítésére szükséglet nincs. Forráskút község saját, helyi autóbuszvonallal nem rendelkezik, az ellátottságot az átmenő forgalmú buszok biztosítják. Az országos közutakat használó tömegközlekedést a VOLÁN helyközi és távolsági járatai bonyolítják. Az országos közúti forgalom szempontjából a legfontosabb utak a következők: - 5405. j. Kiskunmajsa-Szeged összekötő út - 5422. j. Balástya-Forráskút összekötő út - 5426. j. Forráskút-Üllés összekötő út. A község közelében húzódik az 50. sz. főút, melyről az 5422. j. úton keresztül érhető el a község. A község úthálózata az 5405. j. összekötő úttal párhuzamos és merőleges vonalvezetésű. Az utcák szabályozási szélessége változó. •

Vízi útvonalak Forráskút vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik, területén felszíni vízfolyás jelenleg nem található.

I.1.4. Domborzati viszonyok: A terület földrajzi értelemben vett síkság. Az ártér területén számos helyen tapasztalhatunk elmosódott határvonalú halmokat, melyek többnyire a pleisztocén kori löszfelszínek maradványai, melyek az árvizekkor többnyire szárazon maradtak. A semlyékek legmélyebb fenékrészei általában 2 m-el alacsonyabban fekszenek a legmagasabb parti szinteknél. Ez a terepforma morfológiailag mikrodomborzatnak számít. A tanyavilág kialakulása az idők folyamán szorosan kapcsolódott a semlyékrendszerek vonalaihoz. I.4.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző: A község területe a Duna-Tisza közi, Dél-Magyarországi fekvése miatt a kontinentális klímának megfelelően száraz, csapadékban szegény, a levegő alacsony páratartalmú. Az éghajlatot viszonylag kevés felhőzet, bőséges napsütés, szárazság, valamint jelentős csapadékigény jellemzi. A napsütéses órák száma közel 2100 óra/év, melyből 1500 óra a vegetációs időszakban tapasztalható. Az évi középhőmérséklet 10,5-10,6 0C, az évi közepes hőingás 23,5 0C. A terület csapadékban szegény, száraz, aszályra hajlamos. Az éves csapadék mindössze 520-530 mm. A legcsapadékosabb hónap a május, 99

valamint a július, majd november hónapban szintén jelentős csapadék tapasztalható. A legkevesebb csapadék január, február és március hónapokban van. A térségben a hótakaró megmaradásának feltételei az erősen lehűlő homokfelszín hatására igen kedvezőek. A sokévi átlagos hőmérséklet 10,45 0C. Az éves fagymentes időszak 197-198 napra tehető. Az uralkodó szélirány É-i és É-NY-i. Az átlagos szélsebesség 2,9-3,7 m/s közé esik. Az uralkodó szélgyakoriság 20+ 20%-ot tesz ki, míg a D-K-i szelek gyakorisága 20+ 15%. I.4.6. Hidrogeológiai jellemzők: A térségben a talajvíz nem vízzáró rétegek felett helyezkedik el, itt nincsenek típusos agyaglencsék. A településen hosszú idő óta belvízzel és hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékkal nem kell számolni. A talajvízszint a 2000-es években 300 cm alatt állt be. A korábbi 250 cm-es talajvízszinthez képest tapasztalható talajvízszint süllyedés a Duna-Tisza-közi hátság egészére jellemző vízháztartási problémára vezethető vissza. A belvizet a Halasi II. csatorna észak-nyugati ágába vezetik le a Majsa-Dorozsmai főcsatornán. A község területén az ingatlanok többségénél található fúrt kút, ezek 15-20 méter mélységű sekélyfúrású kutak, melyekből kis mértékben arzénes, vasas víz nyerhető. A víz kis százalékban kénhidrogént is tartalmaz, a határértékek alatti mennyiségben. A lakosság a kutakat öntözésre használja, azok vize nem károsítja a környezetet, nem szikesíti a talajt. A településen több termálkút üzemel. A termálkutak csurgalékvizének elvezetése, hűtése és visszasajtolása nem minden esetben megoldott. A község területén két mélyfúrású kút található, melyek közül az egyik igény szerint, míg a másik állandóan üzemel. A területen előforduló kristályos kőzetű alaphegységi szerkezetet nagy terjedelmű pannon, majd ezt követően levantikumi, továbbá vastag tavi és folyóvízi lerakódás fedi be. A pannoniai rétegszerkezet a miocén réteggel, mélyszerkezeti helyzetben túlnyomásos víztározót képez. Az alsó-pannon homokszerkezetben előfordulnak szénhidrogéntelepek, melyek a pannoniai átmeneti sávokban feldúsulnak. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem: Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentőségű védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: Településsel kapcsolatos emlékek: • II. Világháborús emlékmű (Fő tér) • Feszület (Templomkert) • Feszület talapzata (Templomkert) • Szoborfülke (Templomkert) • Kálvária feszülettel (Temető) • Feszület (Zsombói határdűlő) • Kőkereszt (Csólyospálosi határdűlő) • Kőkereszt (Üllési út) • Feszület (Forráskút dűlő) 1

• • • •

Feszület (Gyapjas Iskola) Jernei kúria Kölcsey Iskola Gyapjas Iskola

A településen található épületek közül helyi egyedi védelemre méltóak az alább felsoroltak: • Forráskút Templom, parókia és lakóépület • Kölcsey Iskola • Gyapjas dűlő 49. lakóház • Jerney kúria • Gyapjas Iskola. I.1.8. Területfelhasználás: Forráskút teljes területe 3664 ha, melyből 256 ha belterület. A település az Átokháza és Forráskút dűlőkben sűrűn lakott tanyák környezetében alakult ki tervezett hálós út kialakítású térszerkezettel. Ez a településszerkezet egy központi elhatározás eredményeként került kialakításra, melynek elsődleges célja a tanyákon élő lakosság életszínvonalának javítása volt, tekintettel a nehezen megközelíthető, illetve közműellátást nélkülöző területekre. Az 1950ben községgé váló Forráskútra a tanyák lakossága, valamint a már meglévő települési foltok lakói települtek be. A területen a lakóházak száma 1012, melyből 539 belterületen és 473 külterületen található. A besorolás szerint a község tervezett falu településtípus. A kül- és belterületen élő lakosság, valamint lakóingatlanok arányát a következő ábrák szemléltetik: Lakások száma, Forráskút

Lakosság száma, Forráskút

Belterület

Belterület

Külterület

Külterület

A termőterület átlagos parcellamérete jelenleg 0,77 ha, míg a művelési ágak szerinti megoszlás a területen a következő: Művelési ág Szántó Szőlő Gyep Gyümölcsös

Terület ha 2336 90 555 150

Forrás: Polgármesteri Hivatal, Forráskút A község belterületén zöldfelületek: 1

• • •

A Polgármesteri Hivatal előtti tér: Forráskút központjában található közpark, mely fiatal növényekkel fásított. A téren található II. Világháborús Emlékművet fasor köti össze a Polgármesteri Hivatallal. Jókai utcai közpark: az épületek előtti zöldfelület fiatal növényekkel fásított. Az utcában széles zöldsáv található. Víztorony tér: a terület jelenleg fásítatlan.

A települési földrészletek jellemzői a következők: Földrészlet statisztika fekvésenként Fekvés földrés egyéb egyéb zletek önálló önálló száma ép.ek lakáso száma k száma

össze legkiseb legnagyo s b bb terüle földrész földrészl t (m2) let et terület terület (m2) (m2) 0 1268 32 24954 794 0 3539 51 204364 7230 0 3666 6024

Belterület

745

1

Külterület

2443

0

ÖSSZESEN

3188

1

Művelési ág

Földrészlete k száma

alrészlete k száma

erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó

76 1

76 1

249

szőlő

összes alrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2) 1703 14489

legnagyob b alrészlet terület (m2)

1464332 2985

legkiseb b alrészlet terület (m2) 261 2985


204364 2985

19268 2985

269

1243213

400

60423

4622

529 236 1460 21 1664

709 244 1466 22 2055

147 83 32 422 124

74195 93730 84893 14962 190000

6431 8705 2610 3603 11844

115

117

4559411 2123983 3825739 79256 2433968 3 912825

396

73303

7802

1




Mennyiség (t/év) 320 49072 0 0 30 10 49432

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáram nincs a településen. Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. A lakosságnál képződő állati hulladékok mennyisége nem haladja meg a jogszabályban megadott mennyiséget, így a lakosságnál, esetenként elhullott állatokat 50 kg összsúlyig az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre azt elföldelheti. Nagyobb összmennyiség, illetve jogszabályi követelmények teljesülése esetén (gazdálkodó szervezeteknél képződő állati tetemek) az elásásra nincs lehetőség, az állati hullákat arra engedéllyel rendelkező cégnek kell átadni. A településen nem gyűjtik szelektíven a csomagolási hulladékot. II.2.


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A településen nincs felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladék. Forráskúton nem találhatók az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok. A településen nincs felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladék. 103

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladék nem található Forráskúton. Forráskúton nincs az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáram. A településre nem szállítanak be ill. onnan ki csomagolási hulladékot. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 2. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Hasznosítá s t/év % 0 0 0 0

Lerakás

0 0

0 0

t/év 320 4907 2 0 0

0

0

30

0

0

0

0

10 4943 2

Egyéb kezelt

% 100 100

t/év 0 0

%

0 0

0 0

0 0

100

0

0

100

0

0

100

0

0

0 0

A tervezési szintnek megfelelően az önkormányzatnál, annak intézményeinél ill. kül-és belterületen illegálisan felhalmozott kiemelten kezelendő hulladékáram nem képződik, ezért ennek kezeléséről sem beszélhetünk. Mivel a településen nem gyűjtik elkülönítetten a csomagolási hulladékokat, így annak hulladékmérlegét sem ismerhetjük.

104

IV.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 3. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve ZSOMBSZOLG Szolgáltató és Betéti Társaság

IV.

Cím

Telephely

Tárgy

Kommunális 6792 Zsombó, 6792 Zsombó, Kommunáli Kereskedelmi Ménesjárás dűlő 50. Ménesjárás dűlő s 50. Szolgáltatás

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje Cg. 06-06- 008793/6 Engedély: nincs

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. A hulladékok gyűjtése és szállítása 4. táblázat Hulladék

Szilárd

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtő, szállító neve ZSOMBSZOLG

Székhely (település) 6792

Begyűjtött Begyűjtő Begyűjtésre hulladékkapacitása használt mennyiség (t/év) szállítóeszköz (t/év) 320 n.a. Billencs teherautó

Kezelő megnevezése Forráskút

057/17

105

kommunális hulladék

Kommunális Zsombó, Szolgáltató és Ménesjárás Kereskedelmi Betéti dűlő 50. Társaság

helyrajzi számú hulladéklerakó

Az elkülönített gyűjtés helyzete: A településen elkülönített gyűjtést nem végeznek. A területen nem működik kiemelt hulladékot begyűjtő szervezet a tervezés időpontjában. 5. táblázat

A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozások megnevezése, címe ZSOMBSZOLG Kommunális Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság 6792 Zsombó, Ménesjárás dűlő 50.

Kezelési Kezelt hulladék (D) kód D5 Települési szilárd

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%) n.a.

n.a.

A tervezés időpontjában a településen nem működik válogató szervezet. A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem működik. 6.táblázat



Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Forráskút, külterület Szilárd Forráskút 2 (057/17, 6700 m ) kommunális hulladéklerakó

Lerakott hulladék megnevezése Kommunális hulladék




n.a.

n.a.

Az eddig elhelyezett hulladékok összetétele: 106

Lakossági, intézményi, háztartási vegyes. 80% Inert: 5% Egyéb nem veszélyes hulladék: 15% A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Határozott időre, 2004. nov. 30-ig . kapott a telep működési engedélyt. Ezt követően a telephelyre hulladék nem szállítható.

107

V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 7. táblázat

A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség t/év

3


folyékony

22,5

49072

A község nem rendelkezik szennyvízelvezető hálózattal. Az önkormányzat az intézményeinél képződött szennyvizet a Laczi és fiai Kft-vel szállíttatja, illetve a folyékony hulladék szállítás közszolgáltatásának megszervezésekor a lakosságnak is ezt a szállítást javasolta. A lakosságnál képződött szennyvizet leggyakrabban szikkasztják, illetve zárt tározókba gyűjtik és a nem engedélyezett leürítőhelyre szállítják. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése Mivel a településen szennyvíziszap sem.

nincs

szennyvíztisztító

üzem,

így

nem

képződik

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései VI.1.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 8. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes

2002 (t/év) 320 49072 0 0

2005 (t/év) 325±5 40000±50 n.a. n.a.

2008 (t/év) 330±5 35000±50 n.a. n.a.

30

31±1

32±1

10

10±1

9±1 108

hulladékok Összesen

49432

40366±57

35371±57

A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége: adathiány miatt nem tervezhető. A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége: a csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése fejlesztése  A település közigazgatási területén képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen.  A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten gyűjtött mennyiségének jelentős növelése

hulladék

A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Határozott időre, 2004. nov. 30-ig . kapott a telep működési engedélyt Ezt 109

követően a telephelyre hulladék nem szállítható, a közszolgáltatás ezen idő után módosításra szorul. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. MÓRAHALOM

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Mórahalom Szegedtől 22 km-re délnyugatra, az 55-ös főközlekedési út mentén fekvő mintegy 5500 fős település. A Zákányszék, Domaszék, Röszke, Ásotthalom, Ruzsa településekkel és Jugoszláviával határos város a Homokháti kistérség központja. Területe 8314 ha, melynek jelentős része (8003 ha) külterület, sűrűn lakott tanyás térség. Mórahalom a Szegedhez tartozó tanyavilágból nőtt ki, lett önálló tanyaközpont, településközpont, majd kisváros. Önálló községgé alakulásáig Szeged határának részét képezte, nevét a Szegeden élő közhivatalt is betöltő Móra családtól kapta, melynek tagjai a Móra-domb első tulajdonosai voltak. Benépesülése a törökök kiűzése után vett lendületet. A 19. század elejére mintegy 210, többnyire szőlőműveléssel foglalkozó család élt a mai Mórahalom területén. A nagy szegedi árvizet követő években otthontalanná vált szegediek százai özönlöttek a környező tanyavilágba, így Mórahalom területére is, ahol 1892-ben közigazgatási központot hoztak létre, Szeged-Alsóközpont néven. A települést 1970-ben nagyközséggé, 1984-ben városi jogú nagyközséggé nyilvánították, majd 1989-ben városi rangot kapott. I.1.1. Demográfiai adatok Mórahalom lakó népessége a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 5472 fő, amely 1970 óta közel négyszáz fős csökkenést mutat. A változás az öregedő népesség miatti negatív természetes szaporodás és jelenős bevándorlási folyamat eredményeként alakult. (1990 és 2001 között a születés szám 573, a halálozás 1190, a vándorlási különbözet +557 volt).

110

A külterületi népesség száma 1502 fő, ami a népesség 27,4%-a. A népesség életkor szerinti, nemenkénti megoszlásának jellemzőit az itt következő ábrák szemléltetik.

A nők életkor szerinti megoszlása Mórahalom 0-17 18-29 30-39 40-55 55 feletti

A férfiak életkor szerinti megoszlása Mórahalom 0-17 18-29 30-39 40-60 60 feletti

A település jelenleg legfontosabb népességi problémája a lakosság elöregedése, illetve a környező nagyvárosok, elsősorban Szeged munkaerő- és népességelszívó hatása. A népesség nemenkénti megoszlása 2960 2920 2880

/fő

2840 2800 2760 2720 2680 2640 2600

Nők

Férfiak

111

I.1.2. Gazdasági tevékenység • Ipari tevékenységek Az ipari tevékenység felzárkózása, jelentőségének növelése érdekében a város a közelmúltban ipari parkot épített ki, mely 1997-ben elnyerte az államilag elismert „Ipari Park” címet. A park Mórahalom város belterületén, annak déli részén fekszik, a röszkei határátkelőhöz vezető 5512. számú út mentén. A jelenleg 12 ha-os területen 2001-ben a PHARE és a Gazdasági Minisztérium támogatásával Inkubációs Centrum kezdte meg működését, mely a betelepülő vállalkozások számára a piacinál kedvezőbb áron irodai infrastruktúrát, illetve igény esetén üzemcsarnokában helyet biztosít. Az előzőeken túl még további előnyökkel, jelentős helyi adókedvezményekkel, közös fejlesztési programokkal is segíti a vállalkozások betelepülését. Az utóbbi egy-két évben a levegő szennyezettségében némi emelkedés figyelhető meg, ami a viszonylagos gazdasági növekedés eredménye. A jövő szempontjából megnyugtató az a tény, hogy az esetlegesen betelepülő ipari létesítmények a település déli részén található ipari parkban települhetnek majd meg, ami – az uralkodó szélirányok figyelembe vételével – jelentősen mérsékli az esetleges légszennyezések káros egészségügyi hatásait. • Mezőgazdaság A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságból él. Az iparban foglalkoztatottak zöme mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységet folytat, de örvendetesen nő a település központi, városi jellegéből adódó szolgáltatói, kereskedelmi szférában dolgozók száma. Mórahalmon a Mórakert Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet tagjai elsősorban burgonyát, TV paprikát, paradicsomot, sárgarépát, saláta- és káposztaféléket (fejes kel, karfiol, brokkoli, karalábé), gyökérzöldségeket, tökféléket termelnek. Emellett kiemelkedő a burgonyatermesztés. Az állattenyésztés sose vált fő mezőgazdasági ágazattá a településen, ennek ellenére nem elhanyagolható. Foglalkoznak itt sertés-, marha-, baromfitartással egyaránt, de inkább csak háztáji jelleggel, önellátás céljából. A város külterületén 1-2 termelő 200-300 sertést tart. Az élőállat felvásárlást a Pick Rt. végzi. A belterületen tartott sertésállomány problémát okoz, már több ízben érkezett panasz az állatok kellemetlen szaga miatt. Esetenként a csatornák közvetlen környezetében lerakott trágya okoz környezeti veszélyt. Mórahalom külterületének többsége ma is mezőgazdasági hasznosítású, a szántók és legelők között csak ritkán látni fasorokat, erdősávokat és erdő-foltokat. A gyepek egy részét feltörték, szántóföldi művelés alá vonták. A tulajdonosoknak egyre kevésbé éri meg bevetni, így inkább évente kétszer tárcsával átdolgozzák. A vetett növények kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A szőlőterületek többsége elöregedett (felszámolásra vár), illetve végleg felhagytak a művelésével. A 447 ha szőlőből jelenleg mindössze 300 ha-t művelnek. A gyümölcsösökben az őszi- és sárgabarack mellett megjelent az alma, meggy, szilva termesztése. Mindezek mellett még mindig az őszibarack termesztése dominál. • Erdőgazdaság Erdőterületek foltokban találhatók, főleg akác és nyár. Jellemző, hogy a felhagyott szántóterületeket beerdősítik. Az erdők és a foltokban előforduló fás szárú növénytársulások kedvező klimatikus és levegőtisztaság-védelmi hatása (páratartalom növelése, szárító szelek mérséklése, porterhelés csökkentése) ugyan nem elhanyagolható, 112

jelentőségét tekintve azonban meg sem közelíti a megoldásra váró probléma volumenét. Kevés az uralkodó szélirányok figyelembe vételével telepített erdősáv az utak, a csatornák és a mezőgazdasági táblák mentén. A meglévők állapota sem kielégítő, levegőminőségre gyakorolt kedvező hatásuk ezért a kívánatosnál jóval alacsonyabb. Telepítésük egyrészt a lakosság komfortérzetének javítása, másrészt pedig a mezőgazdaságban okozott komoly károk (defláció: elhordás, betemetés, homokverés) mérséklése szempontjából nélkülözhetetlen. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem csupán a város problémája, hiszen a defláció elleni védekezés csak térségi szintű, átfogó beavatkozással lehet igazán hatékony. • Halászat Mórahalom területén található, halgazdálkodás szempontjából jelentős vízfelület a 80 hektáros Madarász-tó, ahol bérhorgászat is folyik. A tó egy magánvállalkozó tulajdonában van, aki a vízi turizmus fejlesztését tervezi. A tavon található nádat nádaratók segítségével szintén hasznosítják. • Idegenforgalom Mórahalom legjelentősebb turisztikai vonzereje a termálfürdő, melynek vize 1999-ben gyógyvízminősítést kapott. Vendégkörében egyelőre a helyi illetve környékbeli lakosok dominálnak, de a tervezett bővítésekkel (elektroterápiás kezelés, szénsavfürdő, iszappakolás, szauna) és a 2002-ben megnyitott Thermál Panzió segítségével remélhető, hogy a fürdő idegenforgalmi szerepe növekedni fog a jövőben.

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat • Vasúthálózat A község vasúthálózattal nincs ellátva. •

Közúthálózat A motorizált városi közlekedés kizárólag a közútra korlátozódik. A város közlekedését alapvetően a Szeged, Röszke, Ásotthalom, Zákányszék, illetve Baja irányába haladó utak gépjárműforgalma adja. Az átmenő gépjárműforgalom a települést kelet-nyugat irányban átszelő 55-ös számú főútvonalon a legjelentősebb. A városban jelentős a személy- és tehergépkocsik száma (több mint 1600, illetve 300). A település átmenő forgalma jelentős, közlekedését elsősorban a Szeged, Baja, Zákányszék, Röszke és Ásotthalom irányába haladó utak gépkocsiforgalma adja. A forgalom zaj- és rezgésszennyezése nem haladja meg a megengedett határértéket. A növekvő mértékű gépjármű-közlekedés okozta káros egészségi és környezeti hatások csökkentése érdekében mindenképpen szükséges a tömegközlekedés, illetve a nem motorizált közlekedés preferálása. Mórahalom belterületén az utak szilárd burkolatúak, a külterületen hatalmas úthálózattal rendelkezik az önkormányzat. Pályázati forrás bevonása nélkül nehezen biztosítható a külterületi földutak folyamatos karbantartása. A település fő útvonalai jó minőségűek, tiszták. 113

A legfontosabb utak belterületi szakaszukon kerékpárúttal ellátottak (közel 6 km). A jövőbeni tervek között szerepel, hogy a jelenleg csak a hulladéklerakó bekötő útjáig vezető kerékpárutat a volt kisvasút nyomvonala mentén kiépítik. A települést érintő buszközlekedés jónak mondható, megközelítőleg fél, illetve egyóránként megy keresztül a városon távolsági busz a környező településekre, illetve Szegedre, Bajára. A helyi autóbusz közlekedést a Tisza Volán – helyközi járataihoz kapcsolódó – körjáratai (jelenleg három) biztosítják. • Vízi úthálózat A település területén számottevő felszíni vízfolyás nincs, a „vízhálózatot” a belvizek és a csapadék vizek elvezetésére szolgáló csatornák alkotják. Állandó felszíni vize a 75 hektárnyi területű Madarász-tó, míg nedvesebb időszakokban a mélyebb fekvésű semlyékek, szikes tavak (Csipak-semlyék, Nagy-Széksós-tó, Kis-Széksós-tó) is vízborítás alá kerülnek.

I.1.4. Domborzati viszonyok Mórahalom a Duna−Tisza közi hátság keleti peremzónáján helyezkedik el, így a táj átmenetet mutat a homokhátság és a Tisza-völgye között. Ez az átmenetiség abban is megmutatkozik, hogy a relatív domborzati különbségek már kisebbek, mint a hátság magasabb részein. A terület jelentős részei a 19. század közepén még számottevő módon vízi hatás álltak (szikes tavak, semlyékek, nedves rétek), s ezen tényezők még ma is világosan jelentkeznek a természetes növényzetben. Ma ezek az egykori vizes részek azok, amelyek a legértékesebb védett területek. A város felszínének átlagos relatív reliefje 2 m/km2. A felszínt a homokon, mint talajképző kőzeten képződött szélhordta homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, gyengén humuszos homoktalaj) uralják, amelyek jó vízvezető tulajdonságuk miatt a területet környezetileg érzékennyé teszik. A humuszban szegény (1-1,5% alatti) homoktalajokkal borított felszín defláció által fokozottan veszélyeztetett, ami jelentősen fokozza a levegő természetes eredetű porterhelését. A szelek által alakított egykori felszín mélyedéseiben szikes területek, illetve kisebb lápfoltok alakultak ki. A táj földtanilag a Dunai szerkezeti árok területén helyezkedik el, mélyföldtani felépítését szénhidrogénkutató-fúrások tárták fel. A medenceajzatot kristályos palák képezik, amely kedvező lehetőséget teremtett a szénhidrogének felhalmozódására a területen. A város közigazgatási területén jelenleg is történik kitermelés. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A település környékének természeti és éghajlati sajátosságai megegyeznek az Alföldre általánosan jellemző adottságokkal. A területen kontinentális éghajlati jelleg uralkodik. Mórahalom az ország egyik legmelegebb (évi középhőmérséklet 11°C körül) és legnapfényesebb (napsütéses órák száma 2100 körül) tája, ugyanakkor szélsőséges csapadékeloszlás jellemzi (a sokévi átlag 550 mm körül alakul), ami igen nagy szélsőségeket takar. Jól mutatja ezt az ásotthalmi 114

adatsor is. Ebből csak az utóbbi néhány év adatát emeljük ki: 1999-ben 840 mm, 2000-ben 244 mm, 2001-ben 734 mm csapadékot mértek, de a sorhoz jól kapcsolódik a szomszédos Ruzsán 2002-ben mért 347 mm-es érték, amivel ebben az évben az ország legszárazabb területének bizonyult.

mm

A térségben mért csapadék mennyisége az utóbbi években 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1999

2000

2001

Évek

2002

Mórahalom és környezetének talaja többnyire meszes homoktalaj, melyet ÉNYDK irányba húzódó erősen szódás szikterületek tarkítanak. A kettő között találhatók a semlyékek, valamint az időszakos és állandó vízállások, tavak. E területek élővilága (elsősorban növényvilága) egészen különleges, ezért több helyen természetvédelmi védettséget is kapott. A város éghajlati adottságai közül a deflációs problémákban az igen szélsőséges csapadékmennyiség (sokéves és éven belüli nagy ingadozás) játszik meghatározó szerepet (lásd 1. és 4. ábrákat). Sorrendben az É-i, ÉNy-i és DK-i a három leggyakoribb szélirány, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s-ot. A mérsékelten meleg-száraz, szeles időjárás a szálló por képződésének optimális közege. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők: A felszínalatti vizek védelme szempontjából fontos megemlíteni, hogy Mórahalom területe a 33/2000 Kormányrendelet alapján – a terület geológiai adottságai miatt – érzékeny („B”) területi kategóriába tartozik, melyre az intézkedési határérték Ci=C2. A Duna−Tisza közi hátság az elmúlt két évtizedben a talajvízkészletek csökkenése következtében jelentős környezeti problémával került szembe. Egy igen tartós száraz időszak és felszíni vizek hiánya miatt a talajvizekből történő öntözés jelentős talajvízszint-süllyedést eredményezett. Ennek mértéke a legkritikusabb helyzetben levő területeken már a 6 métert is meghaladta 2000 elejére. A korábbi részletes talajvíz-térképezések adatai szerint Mórahalom környezetében a jellemző talajvíz-mélység 1-2 méter, a legmélyebb 2-3 méter volt. A talajvizek minősége a Duna−Tisza közére általánosan jellemzően Ca/Mg hidrogén-karbonátos, azonban előfordulnak kloridos és szulfátos jellegű vizek

115

is. Összes sótartalma általában nem túl magas, de a szikes területekre jellemző magasabb sómennyiség is előfordulhat, pH-ja enyhén lúgos. A város vízellátásának biztosítására az Önkormányzat tulajdonát képező és a Térségi Vízmű kezelésében lévő három kút szolgál. Ezek az Ős-Duna által lerakott durvább szemcsenagyságú üledékből termelik a vizet. A kitermelt víz minősége a módosított szabvány miatt két minősítési szempontból (arzén, ammónium) már nem felel meg a követelményeknek. A város területén megfelelő mélységű kút kialakítása esetén lehetőség van termálvizek beszerzésére. Egy 1960-ban létesített 660 méter talpmélységű kút 39 oC körüli hőmérsékletű kifolyó vizet termel, amelyet a strandfürdő hasznosít. A fürdő nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű vize (összes sótartalma közel 2000 mg/l) 1999-ben gyógyvíz minősítést kapott. Jelentősebb fejlesztéséhez a vízföldtani adottságok biztosítottak. A gyógyfürdő új kútjának engedélyes tervei elkészültek. Az öntözést fúrt talajvíz-kutakból oldják meg, melynek vízminősége a különböző szennyezések következtében nem megfelelő. A vízfeltárás szempontjából fontos, hogy az Ős-Duna és folyórendszere néhány száz méter vastagságú összletet rakott le a területen, amely az ivóvíz kitermeléséhez jó geológiai lehetőségeket biztosít. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem: A kontinentális flóraelemek mellett mediterrán növényfajok és több száz madárfaj található a homoki pusztagyepek, mocsár- és láprétek, zsombékosok és semlyékek területén. A környék legismertebb látványossága a város külterületén fekvő Madarász-tó és a Csipak-semlyék. A főként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Csipaksemlyék, Tanaszi-semlyék) már korábban helyi védettség alá kerültek, további területek a Természetvédelmi Törvény alapján ex lege védettséget kaptak. Mórahalmon 135 hektárnyi ex lege védettségű láp és mintegy 458 hektárnyi összterületű szikes tó található. Madarász-tó (110,6 ha): A településtől 4 km-re délre levő 75 hektáros (halastóként hasznosított) terület az egykori szikes tórendszer maradványa. Jelenleg haltenyésztésre használják, ezért partvonala többé-kevésbé állandó. A növényzet (a sás, a gyékény és a nád) térhódítása számottevő. A tó egyes részein a tündérrózsa (Nymphea alba) annyira elszaporodott, hogy időnként a Kiskunsági Nemzeti Park engedélyével korlátozottan letermelésre (és értékesítésre) kerül. Kiemelkedő szerepe van a vízimadarak (gémek, gulipán, gólyatöcs) fészkelésében. A mélyebb vizű egységekben gyakoriak a vöcsökfélék. Az utóbbi évek különlegessége a költő fajként is megtelepedett bütykös hattyú, de megjelent itt a vidra is. Csipak-semlyék (126,3 ha): A Duna−Tisza köze déli részén még a 20. század elején is gyakoriak voltak a semlyékek. A csatornázások után már csak a megmaradt izolátumok őrzik a hajdani növénytársulások ma már ritka, védett fajait. A területen jelentős számban fordul elő a kornis tárnics, a mocsári kosbor, a szibériai és a fátyolos nőszirom, de számottevő a mocsári kardvirág és a pókbangó is. Tanaszi-semlyék (227,6 ha): A terület mai állapotában hasonlít legjobban a Duna−Tisza köze természetes növénytakarójához. Jellemzője a mozaikosság, változatosság. Kiemelkedő a területen a fokozottan védett pókbangó 5−10 ezres állománya (a fajnak itt 116

szokatlanul erős és magas növésű példányai is előfordulnak), de jelentős a tarka sáfrány és a mocsári kosbor jelléte is. Ezek a fentebb bemutatott területek is részei lennének a határ közelében kialakítani tervezett Körös-ér tájvédelmi körzetnek, de Mórahalom területéről ide tartozna még a Nagy-széksós-tó. További helyi védettségű, illetve védelemre javasolt területek a 11/1999. (VII.1.) Kt. Sz. rendelet szerint: a Széksóstói-főcsatorna és a Nagyistványi erdő közötti szakasz, a Külső-Csornai, a Vágói, a Halácska, a Jámborka csatornákhoz és a Vereskereszt főcsatornához kapcsolódó mély fekvésű rétek és legelők, a Bajai út két oldalán levő valamint a Tüsök sortól délre levő semlyék, illetve a Tanaszi semlyéktől ÉNy-ra levő mély fekvésű terület. Védett a Röszkei út melletti tölgyfa, míg védelemre javasoltak további értékesebb fák. A jelenleg készülő egyedi tájérték kataszter a védelemre érdemes területek és fák körét is kiegészíti. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentőségű védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: a táj építészeti emlékeit leginkább a jellegzetes tanyasi épületek és a hozzájuk kapcsolódó emlékek (haranglábak), az egykori településmag néhány épülete, a kúria, illetve a tájra jellemző közösségi épületek (iskola, kisvasút megállója) jelentik. A Felszabadulás utcán található jellegzetes egykori középületek, a volt Gerle birtok, illetve a jelenlegi Idősek Otthona épületegyüttese emelhető ki. I.1.8. Területfelhasználás: A belterület egyedi és esztétikai arculatához jelentős mértékben hozzájáruló utca- és térfásítások, a gondozott közcélú zöldfelületek (központi park, templomkert, játszótér, temető, vásártér), az intézmények és lakóházak zöldfelületei jelentős mértékben javítják a település levegőminőségét, klimatikus adottságait. A város területének 3/4-e termőterület, ennek területhasznosítása azonban kedvezőtlen szerkezetű: közel 2/3-a szántó és alig 1,5%-a erdő. Ez utóbbi érték – még ha figyelembe vesszük a tanyák körüli facsoportokat is – kirívóan alacsony, különösen egy deflációval veszélyeztetett tájon. A területi megoszlás említett értékeit szemléltetik az alábbi diagrammok. Területmegoszlás

A város területe

Termőterület

117

A szántóterület és az erdő megoszlása

Szántóterület

Erdő

A rendszerváltás után a helyi szakszövetkezet megszűnésével a földeket továbbra is kis parcellákon művelték. A tulajdonosok azonban nagyobb lendülettel fogtak hozzá a hasznosításához, talajvizsgálatokat végeztek, odafigyeltek, hogy megalapozottan pótolják a talaj tápanyagerőit. A térségben fellépő legnagyobb probléma a deflációveszély. Régen szőlő és gyümölcsösök telepítésével védekeztek ellene, de napjainkban ezt a problémát szinte teljes mértékben elhanyagolják (mindenki csak a saját gazdálkodására figyel, a térségi problémát kevésbé érzi magáénak). Ennek nyomán a mezőgazdaságban jelentős károk keletkeznek (a defláció elveri a növényeket, kitakarja azokat, így kora tavasszal elfagynak, illetve betakarja azokat, így elpusztulnak). A városi zöldterületek kiterjedése alig 25 hektár (ennek is több mint fele a temető és a sportpálya), ami kevésnek mondható. Ezt a helyzetet némileg „oldja” a virágokkal barátságosan feldíszített belváros. Jelentősebb városi zöld területek: - Templomkert, játszótér 0,51 ha - Központi park 0,52 ha - Strand 1,69 ha - Városi sportpálya 5,83 ha - Piac (Barmos György tér) 0,27 ha - Rákóczi tér 1,17 ha - Ady tér 1,26 ha - Hunyadi liget 2,66 ha - Kossuth park 2,84 ha - Temető 8,08 ha. A város további fejlődése során fontos szempontként kell kezelni a zöldterületek kialakítását, ezen belül is a fás területek bővítését. A települési földrészletek statisztikai adatairól tájékoztatnak a következő táblázatok. Földrészlet statisztika fekvésenként Fekvés földrészle egyéb egyéb tek száma önálló önálló épület lakáso ek k száma száma

összes terület (m2)

legkiseb legnagyo b bb földrészl földrészl et et terület terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

118

(m2) Belterület

1938

24

104

Külterüle t Zártkert ÖSSZESE N

5386

0

0

172 7496

0 24

0 104

349400 6 793964 53 254587 831450 46

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési földrészlete alrészlete összes ág k száma k száma alrészlet terület (m2) erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsö s halastó kert kivett nádas szántó szőlő

25

69295

1803

6

809823

14741

719

4496

1480

legkiseb legnagyob b b alrészlet alrészlet terület terület (m2) (m2) 299 128841 2435 2877


68 2

72 2

2160797 5312

375

404

1931370

407

133831

4781

1289

1869

36

219808

9714

160

174

1815471 6 1182779

415

271819

6798

1 141 3564 33 4013

1 141 3578 36 6123

809823 838 6 861 134

809823 2374 182258 556646 445998

809823 1381 2657 26728 9314

427

468

403

248876

9303

809823 194655 9508232 962199 5702899 9 4353748

30011 2656

119




Mennyiség (t/év) 221 27250 58 1500 107 0 29136



Nem hulladékok

3. táblázat

Mennyiség (t/év)


0 0 0 0 0,5 11,5 0 0 0 319 0 0


Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 108 78 0 120

Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

II.2.

56 46 0 31 0 319


A településen felhalmozott hulladék az önkormányzatnál és intézményeinél nincs. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 2 0 0 15 0 0 17


Mennyiség (t)

121


Nem hulladékok


0 0,05 0,7 0 0 0,05 0 0 0 3,2 1 0 5

Összesen:


Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 1 0,8 0 0,6 0,5 0 0,3 0 3,2

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

Településre beszállított (t/év) 36 0

Településről kiszállított (t/év) 0 0 122

Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Egyéb Összesen

0 0

0 0

0

0

0

0

0 36

0 0

8. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok





0 0

0

0

0 0 0 0

0 0,5 11,5 0

0 0 0

0 0 319

0 0

0 0

9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék


Településről kiszállított (t/év) 108 78 0 56 46

0 0

0 31 123

Textil csomagolási hulladék Összesen

0 0

0 319

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat A hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítá s t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 Települési folyékony hulladék* 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és 1500 100 egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és 0 0 élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 1500 5,1

Lerakás

nem

veszélyes

Egyéb kezelt

t/év 257 27250 58 0

% 100 100 100 0

t/év 0 0 0 0

%

107

100

0

0

0

0

0

0

27672

94,8

0

0

0 0 0 0

4 5 * A települési szennyvíz tisztítóba nem szállított szennyvíz, amely a lakosságnál szikkasztó rendszerű aknákban kerül összegyűjtésre, majd ott el is szikkad. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok, valamint a csomagolási hulladékok kezelése nem Mórahalmon történik, ezeket a hulladékokat elkülönített gyűjtésük után kiszállítják a településről.

124

III.A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. 3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 13. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. SAPEX EgészségKörnyezetvédelmi Kft.

IV.

Cím 6728 Szeged, Városgazda sor 1. 1097 Budapest, Illatos út 23.

Telephely

Szeged, Sándorfalvi út 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 1232/B és 1223 Budapest, Húr 1223 Budapest, u. 5 Húr u. 5

Tárgy Környezetvédelmi engedély Gyűjtés és ártalmatlanítás (TEÁOR: 9002) Veszélyes hulladék begyűjtés és szállítás

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje 2006. 03. 31.

62250158/2002 6126/001/ 5 év CSONGR/ 2003 104216/2 2005.08.29. 002.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. A hulladékok gyűjtése és szállítása A hulladékgyűjtési közszolgáltatás bevezetését követően 2002. évtől a Móraép Kht. az összegyűjtött hulladékot a települési hulladéklerakóra szállította. 2004. évi helyzet: 125

Belterületen a lakosságnál és az intézményeknél keletkező települési szilárd hulladékot zsákokba, a tömblakásos városrészen pedig kukákba gyűjtik. A háztartásokban képződő műanyag, papír és fém hulladékok elkülönített gyűjtése zsákokban történik. A szolgáltató Móraép KHT a hét meghatározott napján összegyűjti a kommunális hulladékot, majd a hét másik napján külön járat gyűjti a zsákos szelektíven gyűjtött hulladékot, amely utóválogatásra a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT válogatóművébe kerül. A településen 2002 óta a 081/1 hrsz-ú területen hulladékudvar működik, melyben a szelektíven gyűjtött hulladékok éves mennyisége a következő:  Fém 56 t/év  Üveg 31 t/év  Papír 108 t/év  Műanyag 78 t/év  Biológiai 107 t/év Az itt gyűjtött hulladékot 2003 óta a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT válogatóművébe szállítják. 14. táblázat Hulladék

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtő, szállító neve






Móraép 6782 800 1 db Steyr Mut Szegedi Városüzemelteté Mórahalom, szeméttömörítő, 1 db Környezetgazdálkodási si, Szolgáltató és Röszkei út 34. konténerszállító IFA Kht. Kereskedelmi tehergépkocsi Kht. A településen jelenleg 55 db utcai szemétgyűjtő van kihelyezve, melyek ürítését a Móraép Kht. szükség szerint, heti egy vagy több alkalommal végzi. A kiürített szemetet a települési lerakóra szállítják. A jövőben a település területén további 15-20 szemétgyűjtő kihelyezését tervezik. Az ATIKÖFE jelzése szerint a Móraép Kht. hulladékkezelési engedéllyel jelenleg még nem rendelkezik.


15. táblázat szervezetek a tervezés időpontjában

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő

126

Hulladék

Önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok



Móraép 6782 Városüzemelteté Mórahalom, si, Szolgáltató Röszkei út 34. és Kereskedelmi Kht.

16. táblázat Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Sapex Egészségés Környezetvédelmi Kft. A.S.A. Köztisztasági Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10. 17. táblázat bemutatása

Begyűjtött Begyűjtő Begyűjtésre Átvevő kezelő hulladékkapacitás használt megnevezése mennyiség a (t/év) szállítóeszköz (t/év) 540 800 1 db Steyr Mut Szegedi szeméttömörítő, Környezetgazdálko1 db dási Kht. konténerszállító IFA tehergépkocsi A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelési (D) kód

Kezelt hulladék

D 5 Nem veszélyes lakossági hulladék

Kapacitás (t/év) 179000

100

70700

80

800000

100

50000

60

P0299 Vegyes állati hulla n.a. Egészségügyi hulladék D 5-03 Szennyvíziszap

A

tervezés

Kihasználtság (%)

időpontjában

működő

válogató

szervezetek

127

Telephely


6729 Szeged, Szegedi Sándorfalvi Környezetgazdálkodá út si Kht., 6728 Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

Gyűjtőkörzet

Papír, Mórahalom műanyag, üveg, vas és fém hulladék

Szállítóeszkö z MULTILIFT, konténeres LIAZ



A tervezés időpontjában a településen működő hasznosító szervezet nincs, az építési inert hulladékok az utak burkolásához lettek felhasználva. 18.táblázat létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m2)

A

Lerakó típusa

felhalmozott

Gyűjtési körzet


Mórahalom, 081/1, Dombépítés Mórahalom 2 31143 m betelt gödör továbbépítésével

Vegyes, nem veszélyes szilárd hulladék

hulladékok


elhelyezésére

szolgáló



182.000

62000

A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az engedélyezés folyamatban van. A településen a tervezés bázisévében 12 db hulladéksziget található, melyek területén szintén szelektív hulladékgyűjtés történik papír, fém és műanyag hulladékokra.

128

V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Települési hulladék

folyékony


A

településen

Mennyiség t/év

27250

Mórahalom belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 96%-os. A rákötések aránya belterületen 86 %, emellett a szennyvíztisztító környékén 7 tanya is rákötött a rendszerre. A településen –elsősorban a régi építésű házaknál- még használják a szikkasztásos szennyvízaknát. A kommunális szennyvíz képződött mennyisége: 194650 t/év Csatornahálózaton a szennyvíztisztítóba jutó mennyiség: 167400 t/év Települési folyékony hulladék mennyisége: 27250 t/év, melynek jelentős része szikkasztásra kerül. A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmű Üzemeltetési Intézmény végzi, melynek befogadóképessége meghaladja mostani igénybevétel szintjét, biztosítva a további rákötések lehetőségét. A települési folyékony hulladék begyűjtését szippantó kocsival egyéni vállalkozó (Laczi és fiai Kft.) végzi, tevékenységének volumenére a bázisévre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 22. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye

Összes Összes mennyiség mennyiség szárazanyag (t/év) (t/év) Mórahalom külterület 5775* 58 *1 %-os szárazanyag tartalommal A települési szennyvíziszap hasznosítása: a szennyvíziszapot nem hasznosítják. A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása: a tisztítóban leülepedett szennyvíziszapot oxidációval kezelik, szikkasztják, majd a visszamaradt részt az ASA hódmezővásárhelyi hulladéklerakó telepére szállítják.

129


2002 (t/év) 221 27250 58 1500

2005 (t/év) 225±5 26000±20 60±2 1470±10

2008 (t/év) 228±5 24500±20 65±2 1420±10

107

110±3

112±3

0

n.a.

n.a.

29136

27865±4 0

26325±40

24. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Veszélyes hulladéko k


2002 (t/év) 0

2005 (t/év)

2008 (t/év)

0,55±0,1 11±1

0,6±0,1 11±1

0 0 0 0,5 11,5 0 0 0 130



319

n.a.

n.a.

0 0


2002 (t/év) 108 78 0 56 46 0 31 0 319

2005* (t/év)

2008* (t/év)

n.a.

n.a.

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nem prognosztizálható.

HELYI TERVEZÉSŰ FELADATOK Mórahalom tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, és a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 10. § a) szerint „az egyes településeken megvalósítandó elkülönített hulladékgyűjtés módját településenként kell 131

meghatározni”. A jogszabályi előírásoknak eleget téve készült el a helyi terveket tartalmazó fejezet. Az elkülönített gyűjtés terve Célkitűzések:  A település kül- és belterületén képződő hulladékok (kommunális és elkülönítetten gyűjtött) gyűjtésének és szállításának saját eszközökkel történő megoldása  A hulladék-mennyiség csökkentése  Az értékesíthető, ill. újrafelhasználható hulladékok értékesítése, ill. újrafelhasználása az erre feljogosított társvállalatokon keresztül (Környezetgazd. Kht., Szeged, MÉH Rt., Szeged)  A meglévő infrastruktúra: hulladékudvar, majd átrakóállomás birtokában kistérségi szerepvállalás  A kistérségi együttműködés újragondolása az ISPA-program ismeretében, ill. annak alternatívájaként  A térségi igény esetén az átrakóállomás továbbfejlesztése a szállítási költségcsökkentések érdekében  Az igazságos teherviselés alapelvét figyelembe véve a költségek idomuljanak a keletkezett, elhelyezett hulladék mennyiségéhez 1. Begyűjtési alternatívák A) Belterület  szelektív gyűjtés különböző színű zsákokban  szelektív gyűjtés 240 l-es kukákban (vagy a lakos vásárol, vagy a szolgáltató ad bérbe)  szelektív hulladékgyűjtő szigetek fenntartása a közterületeken korlátozott mennyiségben 1100 l-es konténerekkel megoldva  intézményi, ill. vállalkozói szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőszigeteken elhelyezett 1100 l-es konténerekből, ill. a tevékenységhez igazodva kisebb méretű konténerekből B) Külterület  Külterületen meghatározott napokon meghatározott menetrendbe illesztett gyűjtése 1100 l-es konténerekből

hulladékfajták

2. Közép- ill. hosszú távú fejlesztési irányok:  Átrakóállomás kapacitásbővítése  A környező kistelepülésekkel való együttműködés fejlesztése,  Az ISPA-program keretében a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. által kialakított hulladékudvarok további hasznosítása a szállítási költségek mérséklése céljából: - csatlakozhatnak az átrakó állomás működéséhez - közvetlenül Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. válogatóművébe szállítják az elkülönítetten gyűjtött hulladékot  Szállítójárművek korszerűsítése  A hulladékgyűjtéssel, - szállítással kapcsolatos gépek, berendezések karbantartási, fertőtlenítési feltételeinek megteremtése

132

 Az értékesítési lánc infrastrukturális feltételeinek megteremtése (válogatómű, bálázó, komposztáló telep továbbfejlesztése)  A mezőgazdasági termelésben keletkezett nagy mennyiségű mezőgazdasági hulladék komposztálása, szerves anyagként történő visszajuttatása a talajba  A nyilvántartási rendszer szoftver és hardver hátterének megteremtése  Engedélyezett építési terv alapján 2005-ben állati tetemtároló, valamint gyepmesteri telep létesítése 3. Személyi feltételek megteremtése  A hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések értelmében vezető és kiszolgáló személyzet képzése, szakképzések beindítása, biztosítása  A szállítással, elhelyezéssel és kezeléssel kapcsolatos szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások és engedélyek megszerzése (telepengedélyek, különböző hulladékok szállítási engedélyei, stb.) 4. A meglévő bekapcsolása

lerakók

rekultivációjának

a

program

elemeibe

való

5. Építési hulladékok A nagymennyiségű építési törmelékek szabályszerű kezelése, elhelyezése, feldolgozása, újra beépítése szabályainak kidolgozása, a hozzákapcsolódó infrastruktúrát is figyelembe véve, valamint az erre szakosodott építő vállalatokkal (pl.: útépítők) való együttműködés 6. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok begyűjtése, elszállítása, elhelyezése rendkívül magas szakmai hozzáértést igényel, így annak megoldását mindenképpen az arra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozásokkal történő együttműködésre kellene alapozni, ill. hosszútávú célként a helyi megoldást is figyelembe lehetne venni (pl.: pályázatoknál) 7. Források A hulladékokkal való gazdálkodás költségeket, de bevételeket is jelentenek, így a program megvalósítása során a képződött bevételek visszaforgatása szükséges az infrastruktúra fejlesztésére A települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentésére és a szennyvízkezelésre vonatkozó tervek A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósítás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén a 2015. december 31. napja. Mórahalom városára is ez a határidő vonatkozik. Belterületen a 2004. évi Csend utcai szennyvízcsatorna építése révén 99,6 %-os lesz a csatornázottság

133

mértéke, így a rákötések függvényében biztonsággal eleget tesz a jogszabályban meghatározott kötelezettségeknek. Külterületen a települési szennyvíz kezelését elsősorban a több tanyát érintő egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítésével lehet megvalósítani. Nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése, kis mennyiségű települési folyékony hulladék képződésével folyamatosan számolni kell. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit.

134

ÖTTÖMÖS

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Öttömös a Homokhátság egyik települése, mely közúton a megyeszékhely, Szeged felől érhető el az 55-ös főút mentén nyugat felé haladva. A községet Ruzsa, Ásotthalom, Balotaszállás és Pusztamérges határolja. Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított természeti terület a térségben a Baromjárás 16 hektáros területe, mely jelenleg szántó művelési ágban van. A térség meglehetősen régóta lakott terület, a legelső települések létrejötte valószínűleg mintegy 18000 évvel ezelőttre tehető. A község mai területén az i.e. II. évezredből tűnnek fel elsőként ritka tárgyi leletek edénytöredékek formájában, a későbbi korokból pedig már jóval gazdagabb a ránk maradt régészeti hagyaték. Az Árpád-kor második felében a település mai területén két falu helyezkedett el, melyek közül az egyik: „Hytemes” (1436) volt a mai Öttömös elődje. A halasi kereskedelmi út mentén fekvő község virágzó templomos település volt, majd Zsigmond király (1382-1427) korában elnéptelenedett, így a település és környéke királyi birtokba került. Később, a XIII. század végén, a XIV. század elején -több, általunk ismert írásos emlék tanúsága szerint- Öttömös tágabb környékén megtelepedtek a kunok, majd a XV. század első harmadára az újonnan létrejött kun település szintén elpusztult. Az elnéptelenedett község feletti fennhatóságukat eztán a puszták magánbirtokká alakításától félő szegediek jogi úton, majd titkos felvásárlással biztosították, így válhatott a XV. század második felében Öttömös végérvényesen Szeged külterületévé. Öttömös puszta a XX. század első éveiben egy nagyobb helyi családi birtok –a Magyar család birtokának- felparcellázását követően gazdasági fejlődésnek indult. A lakosság létszáma gyors ütemben növekedett: 1900-ban 544 fő, 1907ben pedig már 765 fő volt az állandó lakosok száma. A parcellázás során viszonylag olcsón kerültek eladásra a homokterületek, s az új tulajdonosok 4-5 év alatt jövedelmező szőlőtermesztő és állattartó kisgazdaságokat alakítottak ki. A terület középpontjában a századfordulót követő években élénk forgalmú piac alakult ki, s a gazdasági élet általános fellendülése a korábban egymástól viszonylagos elszigeteltségben élő tanyai lakosok között egyre szorosabb társadalmi kapcsolatot, rendszeres együttműködést eredményezett. Öttömösön azért sem alakulhatott ki olyan erős elkülönülés az egyes társadalmi rétegek között, mint a Dél-Alföld más vidékein, mert itt jóval kisebbek voltak a vagyoni különbségek. A népesség száma az 1945-48 közötti időszakban 775-780 főre növekedett, majd az 1949. januári népszámlálási adatok szerint a község 2006 kataszteri hold területén 776 fő – 385 férfi és 391 nő élt. Ma a település területe 3091 ha, melyből 3020 ha külterület. A jelenleg itt élő lakosság összlétszáma 824 fő, 415 férfi és 409 nő. A területen a lakóházak száma 454, melyből 192 belterületen és 262 külterületen található. 135

I.1.1. Demográfiai adatok A község életében meghatározó szerepet kapott az oktatás, mely az alapvető képzésen kívül gazdasági ismereteket is adott. 1920-ban a 6 évnél idősebb lakosság körében az írástudók aránya 63,7%-os volt, majd 1930-ra ez az arány 82%-ra nőtt. A városok nagy távolsága azonban a továbbtanulásnak nem kedvezett, a lakosság felsőfokú végzettséget szerzett tagjai pedig helyben nem találtak megfelelő munkát, így elköltöztek a térségből. A tanyáról a belterületre való beköltözés nem volt jellemző a településre, a megfelelő infrastrukturális ellátottság és az egyéni gazdálkodás szerepének növekedése révén azok népességmegtartó képessége jelentős maradt. A 2003 adatok szerint a településen 824 fő -415 férfi és 409 nő– él. A népesség alakulását mutatja az alábbi ábra: A népesség alakulása 890 880 870

fő

860 850 840 830 820 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003év

Öttömös lakosságának lassú csökkenése a Csongrád megyei helyzettel azonos, ahol az országos átlagnál alacsonyabb a születések száma és magasabb a halálozási arány. A népesség változásának okairól ad tájékoztatást a diagram:

136

A népesség változásának oka 18 16 14

fő

12 10 8 6 4 2 0 1998

születés

1999

halálozás

2000

2001 év beköltözés

2002

2003

elköltözés

A községben általános iskola, napköziotthonos óvoda, művelődési ház és községi könyvtár működött, melyek 1983-ban együttesen megalkották az Általános Művelődési Központot (ÁMK). Az új forma megkönnyítette a kulturális részlegek munkájának összehangolását. Ma az iskola, az óvoda és a könyvtár összesen 33 fő alkalmazottat foglalkoztat, míg az önkormányzatnál 13 fő dolgozik. A helyi családi vállalkozások megközelítőleg 40 családból állnak. Öttömös egészségügyi ellátása a korszak kezdetén rendkívül hiányos volt. A községben az 1930 előtti időszakban mindössze egy bába lakott, majd az 1930-as évek végén került bevezetésre a körorvos hetente kétszeri, öttömösi rendelése. A község 1940-ben építette meg az egészségházat. Az utóbbi évtizedben a lakosság egészségi állapota -a jelentkező szociális problémák ellenére- a jó egészségügyi ellátásnak köszönhetően kedvezően alakult. A helyi orvosi rendelő 5 fővel működött, majd a háziorvos 1995-től vállalkozó orvosként látta el munkáját. A község 1998-ban helyi fogorvosi rendelőt alakított ki, ahol a pusztamérgesi fogorvos hetente 2 napon rendel. A település tervei között szerepel a későbbiek során saját fogorvos foglalkoztatása. A lakosság érintett hányada többnyire a szomszédos községekbe, vagy Szegedre jár gyermekgyógyászati, illetve nőgyógyászati szakrendelésre. A helyi gyógyszerellátást a háziorvos által kezelt kézi gyógyszertár biztosítja. A népesség öregedésével a lakosság szociális és egészségügyi ellátására egyre több figyelmet fordít a település. Az alapfokú intézményi ellátottság megoldott, Öttömös az említetteken háziorvosi körzettel, védőnővel rendelkezik. A keresőképes korúak közül 12% a regisztrált, ellátásban részesülő munkanélküli. I.1.2. Gazdasági tevékenységek A településen végzett gazdasági tevékenységek megoszlásáról tájékoztat az alábbi táblázat.

IPAR EGÉSZSÉGÜGY MEZŐGAZDASÁG IGAZGATÁS

0 fő 5 fő 7 fő + őstermelők 9 fő 137

KERESKEDELEM OKTATÁS SZOLGÁLTATÁS EGYÉB

13 24 25 25

fő fő fő fő

•

Ipari tevékenységek: A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik.

•

Mezőgazdaság: A község területén a mezőgazdaságban számos egyéni gazdaság és gazdasági szervezet működik. A település növénytermesztési struktúrája a tulajdonviszonyok megváltozása óta részben kiszélesedett, a nagyobb magángazdaságok a hajtatásos növénytermesztéssel, a dinnyetermesztéssel és a munkaigényes burgonya, hagyma és paradicsom termesztésével is foglalkoznak. Az állattartás terén is tapasztalható kismértékű változás, a baromfi-, sertésés szarvasmarhatartás mellett egyre nagyobb teret hódít a libatenyésztés.

•

Erdőgazdaság: A környék vadállománya igen változatos: a fácán, fogoly és a nyúl mellett szép számban élnek itt őzek, muflonok, vaddisznók, gím- és dámszarvasok, ezért az erdősültség mértékét a vadbúvóhelyek biztosítása érdekében is növelni kellene. Ebben érintett az Öttömösi Földtulajdonosok Egyesületének Vadásztársasága. Erdőgazdálkodási tevékenységet 760 ha-on 151 magánszemély és 210 ha-on a Délalföldi Erdőgazdaság folytat.

•

Halászat:

•

Idegenforgalom: A vadgazdálkodással párhuzamosan vadászházak-turistaházak kialakítása indult meg, melyek színvonalas, minden igényt kielégítő szolgáltatásokkal várják a pihenni, vadászni kívánókat.

Halászati tevékenység a területen nem folyik.

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat •Vasúthálózat

A területen vasútközlekedés nincs.

•Közúthálózat A belterületi burkolt utak aránya igen magas, mely teljes egészében pormentes. A térség külterületén áthaladó, az átmenő forgalom, valamint a településről történő ingázás szempontjából lényeges út az 5431. számú Rúzsai és az 5413. számú Balotaszállás-Pusztamérges út. A külterületen található utakat- melyek közül 46 km burkolatlan útszakaszokból áll- az 138

önkormányzat tartja karban. A nem pormentes burkolt utakat elsősorban a mezőgazdasági erő-és munkagépek veszik igénybe, ezek jelentősen rontják azok állapotát, hiszen az útalap nem tehergépjárművekhez van kialakítva. A település tehát jól kiépített közúthálózati kapcsolattal rendelkezik a két szomszédos település: Rúzsa és Balotaszállás felé is. A tervezett M9-es autóút 53. számú leágazásától a község 10 km-re fekszik. Öttömös községtől 2,5 km-re halad el az 55 számú Szeged-Baja főútvonal, mely a belterülettől elég távol halad, forgalma a községben nem érezteti hatását. A településen áthaladó út forgalma igen jelentős, vasúti közlekedés hiányában az átmenő forgalom és a helyi közlekedés nagy része is ezen az úton bonyolódik. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegőszennyezést okoz, amely a járművek káros anyag kibocsátásából és az időszakosan kialakuló komoly porterhelésből tevődik össze. A külterületen lévő utakat a községi önkormányzat tartja karban. Az utak melletti szélvédősáv 30%-os hiánya tapasztalható, a meglévő szélvédősáv karbantartása a lakosság -elsősorban az utakkal közvetlen szomszédságban lévő művelt területek tulajdonosainak- feladata. Öttömös 15 km úthálózattal rendelkezik, ebből az átmenő főútvonal 6 km (az 55-ös főút). A község belterületén 1997 végére már valamennyi utca szilárd, aszfalt burkolatot kapott (3970 m). A járdák hossza meghaladja a 4570 métert. Az utcanevek a rendszerváltást követően -más településektől eltérően- Öttömösön nem változtak meg. A lakosság tulajdonában 234 személygépkocsi, és 168 haszongépjármű található. I.1.4. Domborzati viszonyok A terület földrajzi értelemben vett síkság. A tengerszint feletti magasság 121135 m közötti, s a viszonylag sík, lepelhomokos területekből kisebb buckás részek emelkednek ki. A hordalékkúpból kialakult felszínen még ma is gyakoriak a homokviharok. A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző Magyarország területén belül itt a legmagasabb a napsütéses órák száma: 2021 óra. Az éves csapadék mennyisége 2002-ben 350 mm, 2003-ban 240 mm volt, jellemző az átlagos vízhiány. Az uralkodó szélirány É-ÉNy-i. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők A község területén található lakossági fúrt kutak 15-20 méter mélységű sekélyfúrású kutak, melyekből kis mértékben arzénes, vasas víz nyerhető. A víz kis százalékban kénhidrogént is tartalmaz, a határértékek alatti mennyiségben. A lakosság a kutakat mezőgazdasági öntözésre használja, azok vize nem károsítja a környezetet, nem szikesíti a talajt. A község ivóvizének minősége a magyar szabványoknak megfelelő, exportra azonban nem értékesíthető. A település vízellátási rendszere megfelelően kiépített, a belterület minden utcáján van közműves vízellátás.

139

1961-ben egy olajkút fúrása során a község területén termálvízre leltek. Mivel a magas hőmérsékletű víz nem tör a felszínre, szivattyúzásra szorul. A víz eredeti talajrétegekbe való visszajuttatását a Mol Rt. végzi. A község vízigényét a mórahalmi Vízmű biztosítja. A település belterületi csapadékvíz csatornahálózattal nem rendelkezik, ilyen hálózat megépítésére tervek sem készültek, mivel megépítése nem szükségszerű. Mivel Öttömös belterületén található Csongrád megye legmagasabb pontja, belvíz a község területén egyáltalán nem tapasztalható, még a közeli településeken magas belvízállású időszakokban sem. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A külterületen lévő természetvédelmi terület külön figyelmet kíván. A környezet állapotának megóvása az emberek életminőségének a megóvását is jelenti, így össze kell hangolni a település lakosságának környezethasználatából és a főként mezőgazdasági termelésből eredő környezeti kockázatokat, valamint a község megtartó erejét növelő fejlesztések esetenkénti környezetterhelő hatását. A térségben található védett terület a Baromjárás, amely ma már csak mintegy 246,7 hektáron terül el. A terület egy része a rendszerváltást követően 20 tulajdonos birtokába jutott, melyen elsősorban szántóföldi művelés folyik. A Baromjárás az 1841-44-es Giba Antal féle térképen, széles megszakítások nélküli sávban húzódott Pusztamérges keleti határától a Kőrös- érig. Az egybefüggő szállásokkal, gémeskutakkal tarkított puszta elaprózódása már 1852-54-ben elkezdődött és az 1919-es térképen már csak egy kisebb pusztai folt található, aminek része a Baromjárás is. A terület eredeti kiterjedése a mai Baromjárásnak az 5-7 -szerese lehetett. Az 1960-as években a TSZ rendszerek kialakulása után egyre nagyobb területeket vontak művelésbe és ez érintette a Baromjárás déli részét is. A szőlő, majd később lucernatelepítési próbálkozások nem vezettek eredményre, mert a humuszban szegény talajon a termelési hozamok alacsonyak voltak, ugyanakkor a művelt területen erős gyomosodás indult meg. A térség délnyugati részén erdősítéssel próbálkoztak, azonban a betelepített szürkenyár (Populus canescens) sínylődése azt bizonyította, hogy a terület nem megfelelő élőhelye ennek a növénynek sem. Sajnos a művelésbe fogással épp a legértékesebb homokbuckás területeket tették tönkre, például a Baromjárás délnyugati részén a feltörés előtt még több tízezer tő homoki kikerics (Colchikum arenarium) virított, amiből már csak néhány száz tő maradt a háborítatlan területeken. A megmaradt Baromjárást zöld juharból (Acer negundo), egybibés galagonyából (Crateagus monogina) szürke és olasz nyárból (Populus canescens, Populus italica), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és keskenylevelű olajfűzből (Eleagnus angustifolia) álló mezővédő erdősáv veszi körül és tagolja három részre. Az erdőszéleken található védett növényfaj a tarka sáfrány (Crocus variegatus). A közelmúltig intenzíven folytatott legeltetés nyomait mutatják a gyengén szikesedő homoki legelők. A legértékesebb rész a terület harmad részét kitevő homokbuckás, ahol ősszel virít a homoki bakaszál (Tragopogon floccosus), a báránypirosító (Alkanna tinctoria) és a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa), de sajnos gyakori az elvadult keskenylevelű olajfűz. A terület mélyebb részein tömeges a mocsári kosbor (Orchis laxiflora). A Baromjárás gazdag rovarvilággal rendelkezik. A megyében itt találtak utoljára óriás galacsinhajtót (Scarabeus affinis) a védett rovarok közül itt található a hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricolis), a szalmacincér (Calamobius filum), a kék futrinka (Carabus violaceus), a holdszarvú ganéjtúró (Coppris lunaris), a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), a pusztai gyalogcincér (Dorcadion decipiens). 140

Öttömös önkormányzata 1994-ben védetté nyílvánította a Baromjárás még meglévő területét, így remény van rá, hogy fennmarad ez a ritka természeti környezet.

Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: A Petrócy iskola közelében lévő kocsányos tölgyek önkormányzati és erdészeti védelmet igényelnének. I.1.8. Területfelhasználás Öttömös közigazgatási területe 3091 ha, ebből külterület 3020 ha. A külterületi területhasznosítás erőteljesen eltolódott a mezőgazdasági hasznosítás irányába, emellett itt természetvédelmi, mezőgazdasági ipari-, vízgazdálkodási-, közlekedési-, erdő- és különleges hasznosítású (temető, tartalék lakóterület) területek találhatók. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület. A község szétszórt, tanyás jellegű, ahol a lakótelkek nem alkotnak egységes településképet. A településen két zöldterület található: a Magyar László Emlékpark (3395 m2) és a Templomtér (3528 m²). Ezek tehát együttesen 6923 m2-t tesznek ki.

141




Mennyiség (t/év) 360 25 000 0 20 5 2 25 387


Mennyiség (t/év)



0 0 0 0 0 1,5 0 0 0 0 5 0

*Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. A településen csomagolási időszakban nem került sor.

hulladék

elkülönített

gyűjtésére

a

vizsgált

142

II.2.


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. 3. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

2 0 0 0 0 0 2

4. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Veszélyes hulladékok

Mennyiség (t)

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék Összesen:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 50,5 0,2 0 50,7

5. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Szelektíven gyűjtött 143

mennyiség (t) Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

2,5 10 1 20 9 3 4 1 50,5

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre a vizsgált időszakban (2002. év) nem veszélyes hulladék, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, kiemelten kezelendő hulladék, illetve csomagolási hulladék beszállítás, nem történt. 2002. évben 160 tonna települési szilárd hulladékot szállított ki a FelsőBácskai Hulladékgazdálkodási Kft. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 6. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Hasznosítás t/év % 0 0 0 0

Lerakás t/év % 200 100 25 100 000 0 0 20 100

0 0

0 0

0

0

5

0

0

0

0

Egyéb kezelt t/év % 0 0 0 0 0 0

0 0

100

0

0

2

100

0

0

25 389

100

0

0

7. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítá s t/év %

Lerakás t/év

%

kiemelt

Egyéb kezelt t/év

% 144

Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék 8. táblázat A csomagolási (hulladékmérleg)

0 0 0 0

0 0 0 0

1,5 0 0 0

100 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 1,5 0

0 0 100 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 5

0 0 100

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 5 0

0 100 0

0 0 0

0 0 0

hulladékok

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

kezelési


arányainak

Lerakás t/év % 0 0

bemutatása


0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

145

III.


A települési szilárd hulladék gyűjtése a település bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 9. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. Felsőszentiván Község Önkormányzata

Cím

Telephely

Tárgy

6521 Vaskút, Kossuth 6500 Baja, Keleti Hulladékkezelé Lajos u. 90. körút 1. s (begyűjtés, szállítás, átrakás) 6447 Felsőszentiván, Felsősszentiván, Hulladékkezelé Rákóczi Ferenc u. 60. külterület 073/2 s hrsz.

Engedély száma K4K1095/ 04 233128/I/1996.

Engedély érvényességi ideje 2006. 12. 31.

2009. 10. 17.

IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1.

A hulladékok gyűjtése és szállítása 146





Felső-Bácskai Hulladékgazdál kodási Kft.

6521 Vaskút, Kossuth Lajos u. 90.





25 000 IVECO 130 E Felsőszentiván járműalvázra községi szerelt UNIPORM hulladéklerakó F10 felépítmény

Az elkülönített gyűjtés helyzete: a településen elkülönített gyűjtést nem végeznek. A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában nem voltak. 11. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Felsőszentiván Község D 1 Lerakás Önkormányzata. talajfelszínre

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

EWC 20 03 01 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is


80

Válogató szervezet a tervezés időpontjában nem üzemelt. A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: A településen hasznosító szervezet nem működik. 12.táblázat

A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények adatai 147

Telephely (hrsz, terület m2) Öttömös új, külterület (048/62, 10000) Öttömös régi, (hrsz: 017/13)*

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Szilárd Öttömös hulladéklerakó Szilárd Öttömös hulladéklerakó

Lerakott hulladék megnevezése Kommunális szilárd hulladék Kommunális szilárd hulladék

Lerakott hulladék mennyisége t/év 5714



14285,7

8571

10000

n.a.

0

*Tevékenysége 1999. évbe megszűnt.

148

A hulladéklerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az engedélyezés folyamatban van. V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 13. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége


folyékony



A 25000 m3 települési folyékony hulladék mintegy 90 %-ban szikkasztásra kerül, a maradék mennyiséget a lakosság az általa választott szállítóval vitette el a folyékony hulladék leürítő helyre. Az ATIKÖFE 11231-1-1/2004. számú határozatában kötelezte az önkormányzatot, hogy azonnali hatállyal szüntesse be az Öttömös 043/6 hrszú területen folytatott települési folyékony hulladék leürítést. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A településen nem történik szennyvíztisztítás, így szennyvíziszap nem képződik.

149


2002 (t/év) 360 25 000 20

2005 (t/év) 360±5 25000±5 18±2

2008 (t/év) 360±10 25000±5 18±2

5

3,75±1

2,5±1

2

2±1

5±2

25387

25383,75± 14

25385,5±20


2002 (t/év)

2005 (t/év)

2008 (t/év)

150




-

-

-

-

-

-

1,5 -

2±0,5 -

2±0,5 -

50

50±3

50±3

5 -

5±1,5 -

5±1,5 -

18. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2002 (t/év) 2 10 1 20 9

2005* (t/év) 2±1 9±2 1±1 18±2 9±2

2008* (t/év) 2±1 9±2 1±1 18±2 9±2

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 3 3±1 3±1 Üveg csomagolási hulladék 4 4±1 4±1 Textil csomagolási hulladék 1 1±1 1±1 Összesen 50 47±11 47±11 *A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. Öttömös község állandó települési népességszáma nem éri el a fenti határértékeket, így számukra az alábbi célok elérése az említett pont alapján nem kötelező jellegű.

151

A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság részben a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Önálló települési szennyvíztisztító-telep létesítése  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladéksziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen.  A lakosságtól, háztól elszállított hulladék elkülönített gyűjtése kerüljön bevezetésre. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

152

PUSZTAMÉRGES


I.1. A település bemutatása Pusztamérges Szegedtől 40 km-re nyugati irányban található, Csongrád és Bács-Kiskun megye határán. A település kialakulását, létét a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. Mondhatnánk úgy is, hogy a gyümölcs, a zöldség, a szőlő, a bor és a virágok kapcsán Pusztamérges az "Ízek, zamatok és a színek szigete". A község eredetéről hiteles okmány nincs. Hajdani neve Asszonyszállása volt, mely nevet onnan kapta, hogy Kun vagy IV. László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival. Az 1800as évek elejétől Mérges nevű kisasszonyok tulajdonává vált e terület, így öröklődött meg a név a falunévben. A térséget 1902-ben örökáron vette meg Ormódy Béla szegedi földbirtokos. Azóta őt Pusztamérges megalapítójaként említjük. 1902-től kezdtek ide települni a lakosok. Ormódy Béla 1903-ban kezdte meg a szőlőtelepítést. Az itt dolgozóknak munkáslakások épültek, ezek később a község magvát képezték. A szőlőtelepek vonzották a munkásságot, mivel megélhetésüket látták biztosítva benne. Ide települtek, de a rettenetes homok utak miatt a legközelebbi városok megközelíthetetlenek voltak. 1908-ban vált önálló községgé a gazdasági kisvasút (1927-1976) egyik végállomása. Mára már a megye talán leggondozottabb faluja: frissen tatarozott házakkal, ápolt pázsitokkal és mindenütt pompázó virágokkal. Nem csoda, hogy 1996-ban I. helyezést ért el a Virágos Magyarországért címmel meghirdetett mozgalomban és különdíjat, "Európa Oscar"-t kapott az Európai Falufelújítási Díj elnyerésére kiírt versenyben. 1921-ben a település saját bankfiókot létesített Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven, 1923. decemberétől épült a telefonvonal, 1926-ban építették a gyógyszertárat, és szintén ettől az évtől vásártartási engedéllyel rendelkezett. 1930-ban alakították meg a Tűzoltó Egyesületet. 1939. október 15-én készült el a község temploma. A község határában egyre több tanya épült. Pusztamérgesen 1937-ben 1 községháza, 1 orvosi lakás, 1 gyógyszertár, 1 postahivatal, 1 vasútállomás, 8 fűszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rőfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma és 1 vendéglő működött, az iskolában 339 fő tanult. A helyi lakónépesség, valamint a lakóházak számának a változása az itt következő diagramok segítségével követhető nyomon.

153

A lakónépesség számának változása, Pusztamérges (1900-2001) 2500 2000

(Fő)

1500 1000 500 0 1900. 1920. 1940. 1960. 1980. 1991. 1993. 1995. 1997. 1999. 2001.

Lakónépes s ég

(Év)

A lakóházak számának változása, Pusztamérges (1910-1990) 700 600 500

(Fő)

400 300 200 100 0 1910.

1920.

1930.

1940.

1950.

(Év)

1960.

1970.

1980.

1990.

Lakóházak száma

A legfrissebb, 2004. februári adatok szerint ma a település lakosságszáma 1214 fő, míg a háztartások száma 607 db. 1940-ben kezdődött az iparosodás. 1949-1950-től működött a Rákóczi Szövetkezet. 1961-ben megalakult a Rizling Mg. Termelőszövetkezet 2362 kh területtel és 630 taggal. Az egészséges ivóvízellátása érdekében 1966-ban megalakult a törpe vízmű, s 1968-ra elkészült a vezetékes vízhálózat. I.1.1. Demográfiai adatok: Pusztamérgesen a lakosság egészségügyi ellátottsága jónak mondható, háziorvos valamint fogorvos egyaránt rendelkezésre áll. Az oktatás tekintetében szintén teljes a község ellátottsága: a pusztamérgesi oktatási önkormányzati intézmények a következők: • • •

általános iskola gimnázium, szakközépiskola, szakiskola óvoda

A fentieken túl a településen - szintén önkormányzati kereteken belül - Gyermekjóléti Szolgálat is működik. A település lakosságának 2000. évi kor szerinti összetétele a következőképpen alakult: 154

Korösszetétel, Pusztamérges (2000)

0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14 éves 15-17 éves 18-54 éves 55-59 éves 60-69 éves 70-79 éves 80-tól

Civil szervezetek a községben szintén működnek – ilyen a "Szent Flórián” Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az „Őszikék” Nyugdíjas Klub, valamint a Pusztamérgesi Ifjúsági Szervezet. A településen polgárőrség működik. I.1.2. Gazdasági tevékenységek:

•

Ipari tevékenységek:

A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. •

Mezőgazdaság:

A község lakossága zömében ma is a mezőgazdasági tevékenységből szerzi jövedelmét. A hagyományos növény- és állattenyésztés mellett szőlő-gyümölcstermeléssel, kertészeti kultúrák termesztésével foglalkozik. A térségben napjainkban a termelt zöldség és gyümölcs (spárga, őszibarack, szőlő) helyi feldolgozásához keresnek befektetőt. A községben három, szőlőtermesztéssel foglalkozó vállalkozás működik, ezek 2004. évi adatait tartalmazza az alábbi táblázat. Üzem neve Berla Kft.

Gazdálkodási terület (ha) 80

Termesztett növény szőlő

Farkas István vállalkozó

15

szőlő

Farkas Gábor vállalkozó

15

szőlő

A helyi borgazdaságok a következők: - Farkas testvérek, - Kószó pince, - Berla Bor Kft. A település külterületi területhasználatában túlnyomórészt szántó, illetve szőlős területek a jellemzőek. A külterület felhasználásának részletes eloszlása a következő:

155

Külterületi területhasználat

Terület (ha) 954 106 422 300 346 8 208

Szántó Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Művelés alól kivett terület

A község belterületén a lakosság háztáji állattartás keretein belül foglalkozik baromfi, valamint más állatok tenyésztésével. A következő ábra ezek megoszlását szemlélteti. Egyedszám összesen fajtánként 200 150

(db) 100 50 0 Ló

Szarvasmarha

Sertés

Fajta

•

Baromfi

Egyeds zám ös s zes en fajtánként

Erdőgazdaság:

Pusztamérges külterületén 346 hektárnyi erdő található. A laza homoktalajok jellemző fafajai az erdei- és a feketefenyő, az akác, a szürkenyár és a nemesnyár. • Halászat: A község területén halászati tevékenységet nem folytatnak. •

Idegenforgalom:

Látnivalók tekintetében a község kitűnő kirándulási lehetőséget nyújt a természetjáróknak, s a település helyi eseménynaptárral is rendelkezik. A településen évente megrendezésre kerülő gasztronómiai rendezvények kül- és belföldi turisták százait csalogatják Pusztamérgesre. Az említetteken túl évente több gasztronómiai fesztivál kerül még megrendezésre: a Nyári Fesztivál és a Nemzetközi Töltöttkáposzta-főző Verseny, Szüreti Fesztivál és Kakaspörköltfőző Verseny. Mindkét rendezvény a falu értékeinek bemutatására, a falusi turizmus programlehetőségeinek kibővítésére szolgál. A vendégek elszállásolására falusi vendégfogadó házaknál van lehetőség, ahol a turisták bekapcsolódhatnak a házigazdák mindennapi életébe és a gazdaság munkálataiba. Nagyobb csoportok fogadására az iskola kollégiumában nyílik lehetőség. I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat:

•

Vasúthálózat 156

Pusztamérgesen nincs vasúti közlekedés. 1974-75-ben szűnt meg a kisvasút, amelyet 1989ben a Pusztamérges - Ruzsa szilárd burkolatú út váltott fel. •

Vízi úthálózat

A település felszíni vizekkel nem rendelkezik, az egykori vízfolyások ma belvíz- és csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. A településnek tehát vízi úthálózata nincs. •

Közúthálózat

Az útépítés 1932-ben kezdődött, s 1933. november 22-én fejeződött be. Építése előtt a termények értékesítése lehetetlen volt, utána a borok külföldön is ismertté váltak (Ausztria, Hollandia, Belgium, Csehország). Jelenleg mintegy 14 km szilárd burkolatú (ebből 10 km belterületen van) és 89 km burkolatlan úttal rendelkezik a község. Az utak döntő többsége önkormányzati tulajdonú. A Közútkezelő Kht. kezelésében 5 km szilárd burkolatú út van, a Tsz. 1 km szilárd burkolatú, valamint 11 km burkolatlan úttal rendelkezik. A települést helyközi buszjáratok kapcsolják össze a környező településekkel. 1963-ig egy buszjárat volt Szegedre, ettől az évtől Pusztamérgest, Öttömöst, Ruzsát és Üllést egymással és a megye központjával összekötő buszjárat indult. Napjainkban az 5413-as számú öttömösi út az 53-as úttal és Balotaszállással köti össze a községet. A település kiépített kerékpárúttal nem rendelkezik, a gyalogos közlekedés biztonságosnak mondható. I.1.4. Domborzati viszonyok: A község területe síkság, felszínét kisebb buckás részekkel tarkított sík lepelhomokos területek jellemzik. A hordalékkúpból kialakult felszínen még ma is gyakoriak a homokviharok.

I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző: A község területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. Pusztamérges a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképződést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kőzet: homok. A homoktalajok csekély hőtároló képessége miatt a hőmérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. A csapadékviszonyokra legjellemzőbb a csapadékszegénység, az aszályra való hajlamosság.

I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők: A lakosság az öntözéshez szükséges vizet sekélyfúrású kutakból biztosítja. A község belterületén az ingatlanok többségénél található fúrt kút, a külterületi vízellátást is ezekkel oldják meg. A lakosság a kutakból nyert vizet a külterületen emberi fogyasztásra is használja. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem: 157

Pusztamérges határában található két védett terület a gyepes jellegű Mérgesi puszta (40,2 ha) és a vizes, lápos Pusztamérgesi láperdő (59,9 ha). Mindkét terület része az eredeti kiskunsági tájnak. Természeti képeikkel, védett növény- és állatfajaikkal tartalmas kirándulási lehetőséget kínálnak. A területen védett madárfajok, mint például a fürj és a fácán költenek, valamint apró- és nagyvadak is előfordulnak. A külterületen a Pusztamérges – Öttömös – Balotaszállás – Ruzsa települések találkozásánál lévő Négyeshatáron 2000. augusztus 18-án kerültek felállításra a települések címereit tartalmazó faoszlopok. A belterületen 1938-ban épült két műemlék a római katolikus templom, melynek freskói speciális technikával készültek és az önkormányzat tulajdonában lévő park. I.1.8. Területfelhasználás: A község összterülete 2438 ha, melyből mindössze 94 ha belterület, s 2344 ha külterület. A lakosság többsége belterületen lakik, a terület szerinti megoszlás a következő: A lakosság területi megoszlása, Pusztamérges (2000)

Külterületi lakos s ág Belterületi lakos s ág

Pusztamérges területének területhasználatok szerinti megoszlásában a mezőgazdasági területek kerültek túlsúlyba. A községi terület-felhasználást foglalja össze az alábbi táblázat. Területhasználat Lakóterület Iparterület Belterületi zöldterületek Mezőgazdasági területek Erdőterületek

Terület (ha) 106 5 5 1782 346

Pusztamérgesen 7 zöldfelület található. Ezek területi adatai az itt következő táblázatban szerepelnek. Zöldfelület neve Park Játszótér

Területe (ha) 0,5 0,2 158

Sportpálya Temetőkert Út menti fasorok Vásártér, lőtér Temető

2,5 0,4 2,0 2,0 0,5

159




Mennyiség (t/év) 250 32000 0 0 70 30 32350

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, kiemelten kezelendő hulladékáramok települési szilárd hulladéktól való elkülönített gyűjtése nem valósult meg. A településen a keletkező csomagolási hulladékok mennyisége nem került külön nyilvántartásra, anyagmérleg az adathiány miatt nem készíthető. II.2.


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. A településen nincs felhalmozva további kezelést igénylő nem veszélyes hulladék. 2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Mennyiség (t)

160


Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok* Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék Összesen:

0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 3 0 0 3,2

*Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 3 0 0 0 0 0 0 0 3

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre a vizsgált időszakban nem fordult elő nem veszélyes hulladék, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, kiemelten kezelendő hulladék, valamint csomagolási hulladék beszállítás, illetve onnan kiszállítás. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 161

5. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás t/év


%

Lerakás t/év

%

Egyéb kezelt t/é % v 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

250 32000 0 0

100 100 0 0

0

0

70

100

0

0

3

10

27

90

0

0

3

0,01

3234 7

99,9 9

0

0


Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Hasznosítá s t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0

Lerakás t/év 0 0 0 0

% 0 0 0 0

kiemelt

Egyéb kezelt t/év % 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok a településről kiszállításra kerültek.

162

I.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék gyűjtése a település bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A települési szilárd- és folyékony hulladék gyűjtését az önkormányzat végzi. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 8. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély Engedély száma érvényessé gi ideje Önkormányzat Pusztamérges Pusztamérges Móra tér n.a. n.a. nincs 2. Községi Önkormányzat Pusztamérges Móra tér Pusztamérges Szilárd hulladék nincs nincs Pusztamérges 2. gyűjtése IV.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. 9. táblázat Hulladék

A hulladékok gyűjtése és szállítása A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtő,

Székhely

Begyűjtött

Begyűjtő

Begyűjtésre

Kezelő 163

Települési szilárd és folyékony hulladék

szállító neve

(település)

Önkormányzat Pusztamérges

Pusztamérges Móra tér 2.

hulladékmennyiség (t/év) n.a.

kapacitása (t/év)

használt szállítóeszköz

n.a.

megnevezése

n.a.

n.a.

A területen a vizsgált időszakban működő egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek nem voltak. 10. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Községi Önkormányzat Pusztamérges

Kezelési (D) kód n.a.

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Szilárd hulladék


80

A vizsgált időszakban válogató szervezet nem működött Pusztamérgesen. A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: A településen hasznosító szervezet nem működik. 11.táblázat

A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények adatai

Telephely (hrsz, terület m2) 07/60

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

20.000

n.a.

Pusztamérges

0138/2 14.000

n.a.

Pusztamérges

Lerakott hulladék megnevezése szilárd hulladék folyékony




n.a.

n.a.

32000

n.a.

n.a.

164


Települési folyékony hulladék




Begyűjtő neve

Pusztamérges Önkormányza ta

Begyűjtők, szállítók Székhelye Begyűjtött Kapacitás, mennyiség engedélyez t/év ett mennyiség t/év n.a. n.a. n.a.

Kezelési mód

Leürítés lerakón



Kezelőtelep üzemeltetője Pusztamérges Önkormányzata

Az ATIKÖFE a 10275-1-5/2004. számú határozatában felfüggesztette a 0138/2 hrsz-on lévő folyékony hulladék lerakón történő leürítést. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A település nem rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, így szennyvíziszap keletkezéssel nem kell számolni.

165


2002 (t/év) 250 32000

2008 (t/év) 125±10 16000±1000

0 0

2005 (t/év) 185±10 24000±10 00 0 0

70

52±5

35±5

30

22±2

15±2

32350

24259±11 7

16175±117

0 0



2002 (t/év) 0 0

2005 (t/év) 0 0

2008 (t/év) 0 0

0,2

0,14

0,1

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0

0 0

0 0 166



10

7

5

0 0

0 0

0 0


2002 (t/év) 5 5 0 0 0

2005* (t/év) 3,5±0,07 3,5±0,07 0 0 0

2008* (t/év) 2,5±0,05 2,5±0,05 0 0 0

0 0 0 10

0 0 0 7±0,1

0 0 0 50±0,1

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság egy része a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése 167

   

Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása.

Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékszigetek kialakítása  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  Hulladékudvar létesítése  A lakosságtól, háztól elszállított hulladékok elkülönített gyűjtésének megteremtése A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

168

RÖSZKE


I.1. A település bemutatása Röszke Szegedtől 15 km-re DNY-ra, az E5-ös főközlekedési út mentén fekvő 3364 fős település. Területe 3663 ha, melynek jelentős része (3200 ha) külterület, sűrűn lakott tanyás térség. A községet Szeged, Domaszék és Mórahalom települések, illetve az országhatár fogja közre. A település a Tisza egykori ártere és a Duna-Tisza közi homokhátság között fekszik, de kialakulását és fejlődését alapjaiban meghatározza a Tisza közelsége (DK-en a Gyálaréti-HoltTisza adja a falu természetes határát). A folyó halban és vadban gazdag mocsarai, az árvizek által időnként elöntött magaslatok és a már árvízmentes nyugati területek kedvező gazdálkodási feltételeket teremtettek az itt élők számára. A folyószabályozások nyomán bővült a szántó művelésre alkalmas területek nagysága. A természetes táj arculatát kettősség jellemzi. A Tisza hajdani és mai árterületein magasabb talajvízszint tapasztalható. A mai hullámtéren a mélyebb területeken bokorfüzesek, a magasabb térszinteken a fűz és a nyárligetek jellemzők. A folyószabályozáskor levágott holtágak állóvízi élőhelyein megindult a lassú feltöltődés. A település élete szempontjából fontos, hogy jelentős forgalmú közúti határátkelő, illetve egy ma kisebb szerepű vasúti átkelő is van a területén. Az országos területfejlesztési elképzelések azonban ezen a téren jelentős szerepet szánnak e vidéknek: várhatóan itt halad majd át az E75-ös autópálya, és többször szóba került a Szeged- Szabadka vasútvonal egykori szerepének visszaállítása is. A község infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, lemaradás inkább a szennyvízhálózat kiépítettségében tapasztalható, ennek fejlesztése jelenleg is folyik.

I.1.1. Demográfiai adatok: A különböző korok leletei az újkőkor korai szakaszától bizonyítják, hogy ez a terület folyamatosan lakott volt. A víz közelsége, a földművelésre és állattenyésztésre egyaránt alkalmas természeti környezet mindig vonzotta az embereket. A község területéről került elő többek között a híres szkíta nagyszéksósi aranylelet. 169

A mai falu a 18. sz. folyamán keletkezett. A 19. század elejére mintegy 210, többnyire szőlőműveléssel foglalkozó család élt a mai Röszke területén. Az 1887. évi szegedi külterületi házszámjegyzék, Röszke - Szentmihálytelek tanyai kapitányságban 381 házszámot tüntettek fel. A nagy szegedi árvizet követő években otthontalanná vált szegediek százai özönlöttek a környező tanyavilágba, így Röszke területére is. Érdekes út menti településsé bővült a falu. Röszkén 1926-tól van önálló anyakönyvezés, majd önálló községgé 1950-től vált. Röszke lakó népessége a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 3166 fő, amely 1970 óta közel 600 fős csökkenést mutat. A változás az öregedés miatti negatív természetes szaporodás és egy időben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult.

A lakónépesség alakulása

3900 3700

lakosságszám

3500 3300 3100 2900 2700 2500

1970 1980

év

1990 2001

Az 1970-es és ´80-as évtizedeket jelentős elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte. Az 1990-es években ez a tendencia folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg volt tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fős népességszám-növekedést eredményezett. A külterületi népesség 695 fő (22%).

170

A népesség számának alakulása

1990-2001

1980-1990

1970-1980

0

100

200

300

400

fő

500

600

halálozás élve születés

Vándorlási egyenleg Röszkén

1990-2001

1980-1990

1970-1980

-300 -250 -200 -150 -100 -50

0

50

100 150 200 250 300 350 400 450 500 fő

I.1.2. Gazdasági tevékenységek: •

Ipari tevékenységek: Számottevő ipari üzem sokáig nem volt a településen. A foglalkoztatás terén jelentős változást hozott a belterületen lévő UNILEVER Magyarország Élelmiszer-feldolgozó Kft., a Polimert Röszke Kft., az Euro Chicken Kft., a Kakas Bt, valamint a külterületen lévő MOLTECH Kft. Potenciális környezeti veszélyt rejthetnek magukban a település külterületén létrehozott vegyi üzemek, ezek: -

HSV- Modul Kft. – festék, bevonóanyag, tisztítószer és egyéb vegyipari termékek gyártása Decora Color Kft. – festék gyártása, tárolása, raktározása Idea- Chem Kft. – mosópor és mosogatószer készítés. 171

•

Mezőgazdaság: A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságból él. Röszke lakosai elsősorban sárgarépát, retket, fűszerpaprikát termelnek. Az állattartás nem jellemző a területre, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-és baromfitartás.

•

Erdőgazdaság: Levegőtisztaság- védelmi szempontból meghatározó a mező-, erdő-, illetve zöldfelület-gazdálkodás. A mezőgazdasági területek nagyarányú kiterjedése (szántó: 77,5%), és az alacsony erdősültség (5%) kedvezőtlen hatással van a levegő minőségére.

•

Halászat: A község szempontjából nagy jelentőségű a Gyálaréti Holt-Tisza nevű holtág, ami a XIX. századi folyószabályozás során jött létre. A holtág medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott, Röszke az alsó bögével az ún. Halászvízzel van közvetlen kapcsolatban. A víz minősége az utóbbi évek (2000-2003) mérései szerint kedvezőtlen, több komponens (KOI, coliformszám, foszfor, ortofoszfát) esetében IV. illetve V. osztályú, ami hasznosítását erősen korlátozhatja.

•

Idegenforgalom: Röszke legjelentősebb turisztikai vonzereje a Holt-Tisza és környéke, a Madarász-tó és környéke a láprét-foltokkal, a Börcsök-szék, a Kancsal-tó és a néhány, szép, napsugaras oromzatú ház. A hagyományok őrzése napjainkban erősödik.

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat: •

Közúthálózat Röszke belterületén az utak nagy része szilárd burkolattal ellátott, a keresztirányú zsákutcák azonban csupán ideiglenes kőzúzalék burkolatúak. A külterületen jelentős, főként földutakból álló úthálózattal rendelkezik az önkormányzat, mely rendszeres karbantartást igényel. A település fő útvonalai a Felszabadulás és a Rákóczi utca kivételével javításra szorulnának. A település belterületén nincs jelentős átmenő forgalom, jelentős azonban az E 75-ös út forgalma, ami viszont elkerüli a község belterületét. A helyi lakosság forgalmának zöme két irányban jelentős (a személygépkocsik száma 2001-ben 867): a főút felé a röszkei határátkelő, vagy Szeged felé. Helyi szempontból nem elhanyagolható a gazdálkodáshoz kapcsolódó gépek porfelverő hatása, elsősorban a külterületen. A községen áthaladó autóbusz-forgalom a Volán járatainak révén a helyi igényeket megfelelően kielégíti. Az autóbusz-közlekedés Szeged, illetve Mórahalom irányában egyaránt kifejezetten jónak mondható (járatok: 5030 Szeged-Röszke-Röszke határátkelőhely, 5031 Szeged-Röszke-Mórahalom). Az említett járatok a településen belüli helyi közlekedést is biztosítani képesek, hiszen napközben minden órában indul és érkezik járat, de nagyobb forgalmú időszakokban óránként két járat is közlekedik. Sajnálatos azonban a tény, miszerint a Röszke-Mórahalom útvonalon naponta csupán 172

négy járat közlekedik. A forgalom zaj- és rezgésszennyezése nem haladja meg a megengedett határértéket. A település kiépített kerékpárúttal nem rendelkezik. •

Vasúthálózat A helyi közlekedés szemszögéből kisebb szerepet tölt be a vasút. Az egykor nagy fontosságú vasútvonalon –mely részét képezte a Nagyvárad-Fiume vonalnak- napi két vonatpár biztosít kapcsolatot Szeged, illetve a Vajdaság irányában.

I.1.4. Domborzati viszonyok: Röszke község a Tisza jobb partján, árvíztől mentesített mélyártéri területen helyezkedik el, az élő Tiszától 3-5 km távolságra, a Gyálai Holt-Tisza holtág mentén. A községet a mentesített ártéri körülmények közötti, elsőrendű árvízvédelmi töltések védik. Röszke területe egy felszíni vizekben szegény, gyér növényborítottságú, enyhén hullámos síkságon terül el, felszínének átlagos relatív reliefje 2 m/km². A sík vidékre jellemző módon itt sem találhatók természetes vízfolyások. A kissé magasabban fekvő nyugati részeken a tiszántúli flórajáráshoz kapcsolható kisebb-nagyobb löszös foltok napjainkban szántóként funkcionálnak. A jellemzően csernozjom jellegű talajokat a község nyugati harmadában felváltják a Duna-Tisza közére jellemző homokos talajok, s ugyancsak ezen a területen jelennek meg az északnyugat-délkeleti irányú enyhe felszíni domborzati formák is. A területen a közeljövőben nagy volumenű építőipari beruházások jelennek meg. Az új határátkelő létesítése során várhatóan 27 ha terület füvesítésére, illetve beépítésére kerül sor. Az M5 autópálya határig történő megépítése esetén a nyomvonal a község területén haladna át. A beruházások várható homokigényét a helyben nyitott homokbányákból tervezik kielégíteni.

I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző: A terület éghajlata erősen kontinentális, amit leginkább a csapadék szélsőséges eloszlása jelez. A közelmúltban jelentős eltérés volt tapasztalható a sokévi átlagos csapadéktól (524 mm), így 2000-ben mindössze 205 mm csapadék hullott. E szélsőségesség, valamint a nyári forróság következtében –noha a csapadék évi átlagos eloszlása a gazdálkodás szempontjából kedvező lennegyakorta aszály jellemzi a területet. Az évi napsütéses órák száma megközelíti a 2100 órát, ami hazai viszonylatban kimagasló. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A téli csapadék tekintetében ez az ország legszegényebb vidéke, s gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy. Az uralkodó É-Ny-i szelek fokozzák a levegő természetes porterhelését, amihez hozzájárul, hogy Röszke a Duna-Tisza közi homokhátság közvetlen határán terül el. A település mélyebb fekvésű keleti része árvizek- illetve belvizek által veszélyeztetett. Noha a Tisza folyó töltése jól karbantartott, valamint kiépítettség tekintetében szintén megfelelő, a folyó a településre potenciális veszélyforrás.

173

I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők: •

Talajvíz A területre jellemző természeti adottságok (mentesített mélyártéri fekvés, a Tisza és a holtág közelsége) a talajvízszintet, annak természetes járását és a rendelkezésre álló vízkészletet döntően befolyásolják. A térségben a legfelső rétegek tiszai eredetű öntésrétegek, melyek hidraulikai kapcsolatban állnak a Tisza medrével, ugyanakkor hidraulikai kapcsolat van a szomszédos Duna-Tisza közi hátság peremvidékével is. A csapadékjárásnak a talajvízre gyakorolt hatása nem vitatható, de jelentősége nem döntő. A Tisza egykori árterülete a felszíni szabályozási munkálatok ellenére hidraulikailag kapcsolatban maradt a folyómederrel, ami a talajvíz tekintetében kiegyenlítő jellegű. A határon túli törökbecsei duzzasztó jótékony hatásaként értékelhető, hogy a Röszke közelében lévő Tisza-szakaszon 1978 óta a legkisebb vízszintek is több mint 2,5 m-el meghaladják az eddig mért legalacsonyabb vízállást, így a Tiszának a talajvízre gyakorolt leszívó hatása a természetes állapothoz képest mérsékelt. Mindezek együttes eredményeként Röszke térségében a folyóhoz közelebbi részeken a talajvízszintek mérsékeltebb ingadozásúak, a legfelső rétegekben rendelkezésre álló talajvíz mennyisége elegendő, ami kedvező hatású a mezőgazdasági termelés szempontjából. A Tiszától távolabbi részeken ez a hatás már kevésbé érezhető, sőt már részlegesen tapasztalható a Duna-Tisza közére jellemző talajvízszint-csökkenés is. A talajvizek minőségéről általánosságban elmondható, hogy az magán viseli a mezőgazdaság kemizálásának hatását. A talajvíz ivóvízként való felhasználása nem lehetséges, ivóvízminőséget elérő javulás belátható időn belül nem várható.

•

Rétegvíz A rétegvizek beszerzési lehetősége a község területén kedvező. A Duna egykori homokrétegei a település teljes területén már a 80-280 méteres mélységtartományban is kedvező vízhozamot biztosítanak. A kutak természetes állapotukban artézi jellegűek voltak. A közüzemi vízellátottság aránya a belterületen teljesnek mondható. A tanyasi lakosság azonban részben egyéni kutakból oldja meg a vízbeszerzést.

•

Hévíz A község közigazgatási területén egy hévíz kutat mélyítettek, mely korábban helyi termelőszövetkezeti használatban volt, ahol üvegházak fűtésére szolgált. A kifolyó víz hőmérséklete 82 ˚C kémiai jellege nátriumhidrogénkarbonátos, sótartalma magas. A kút jelenleg magántulajdonban van, és a kitermelt hévíz hőenergiája kerül hasznosításra.

•

Öntözés A község gazdálkodásának alapját képező melegházi primőr-zöldségek termeléséhez a szükséges vizet a termelők saját kútjaikkal veszik ki a talajvízből. A kedvező fekvés és a Tisza közelsége miatt a legfelső rétegek talajvízkészletének utánpótlása megoldottnak tűnik. 174

I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem: Az egykori tájat az emberi tevékenység gazdálkodásával és a nagy vízrendezési munkákkal gyökeresen átalakította, így a természetes élővilág csak nyomokban maradt meg. Röszke területén három fő természetes tájelem (ártér, homokpuszta és löszpuszta) is előfordul, ami sajátos értéket biztosít a vidéknek. A település közigazgatási területén három országos jelentőségű védett természeti terület található. Röszkén a főként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Kisszéksós-tó, Kancsal-tó) kaptak ex lege védettséget, mint szikes tavak. Eszerint mintegy 29 ha-nyi összterületű szikes tó található. A magasabb területek eredeti növényvilágára leginkább az apró, alig néhány m2 –es ősgyepfoltokról következtethetünk. Botanikai értékei alapján helyi védettségre érdemes a Börcsök-szék. Az Európai Unió NATURA 2000 élőhelyvédelmi direktívájának megfelelően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Dél-Alföldi Régióból a Madarász-tavat jelölte a programba. A község területén 15 terület felel meg a természeti terület definíciójának. Ezek közül a Börcsökgyep fajgazdagsága és viszonylagos érintetlensége miatt helyi védelemre érdemes. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentőségű védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: • A Római Katolikus Templom épülete • A Petőfi Sándor Művelődési Ház épülete • A Polgármesteri Hivatal épülete. I.1.8. Területfelhasználás: A község épített környezetének helyzetét nagyban befolyásolja, hogy aránylag fiatal múlttal rendelkező község. A településkép szempontjából meghatározó, hogy az épületek zöme egyszintes, csupán 16 többszintes lakóegység épült. Röszke földrészleteinek statisztikai jellemzőit tartalmazzák az alábbi táblázatok. Földrészlet statisztika fekvésenként Fekvés földrés egyéb egyéb összes legkiseb legnagyo zletek önálló önálló terület b bb száma épület lakás (m2) földrész földrészl ek ok let et száma szám terület terület a (m2) (m2) Belterület 1325 3 2 211572 19 56210 1 Külterület 3207 0 0 345149 8 757170 16 ÖSSZESEN 4532 3 2 366306 37

Művelési

földrészlet

alrészlete

összes

legkiseb

legnagyo

átlagos földrészlet terület (m2) 1597 10762

átlagos 175

ág

erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsö s halastó kivett nádas szántó szőlő

ek száma

81 308

84 1724824 341 2569833

b alrészle t terület (m2) 201 33

167 221

213 2239309 223 998571

1 2302 23 2099

1 3364 2320 6245461 24 150134 2879 2500176 1 88 165880

87

k száma

alrészlet terület (m2)

bb alrészlet terület (m2)

alrészlet terület (m2)

340076 105536

20534 7536

8 32

129066 110209

10513 4478

3364 12 559 8

3364 214075 42266 661611

3364 2692 6256 8684

22

12515

1885

176

II.A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete, Röszke II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat



Mennyiség (t/év) 17600 67880 1951 6,12 0



Nem hulladékok

0 87437,12

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok* Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék: biológiailag bomló

Mennyiség (t/év) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20,44 0 13,5

*Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé.

177

3. táblázat



II.2.

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 2,74 8,4 0 9,3 0 0 0 0 20,44


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél felhalmozott hulladékok mennyiségéről adatok nem állnak rendelkezésre. A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 70 0 0 60 5 5 140

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A településen a képződött csomagolási hulladékok mennyisége nem került külön nyilvántartásra, anyagmérleg az adathiány miatt nem készíthető.

178

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen


Településről kiszállított (t/év) 17600 13500 1951 0

0

0

0

0

0

33051






0 0

0

0

0 0 0 0

0 0 6,6 0

0 0 0

0 0 20,44

0 0

0 13,5

179

9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen


Településről kiszállított (t/év) 2,74 8,4 0 9,3 0 0 0 0 20,44

0 0 0 0

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat A hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Hasznosít ás t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0

nem

Lerakás t/év

veszélyes

Egyéb kezelt

0 54380* 0 6,12**

% 0 100 0 100

t/év 0 0 0 0

% 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 54386,1 100 0 0 2 *A települési folyékony hulladék kb. 80 %-a a településen lévő szikkasztó rendszerű aknákból elszikkad, a Laczi és fiai Kft. kb 13500 tonna szennyvizet szállít a Gyálaréti leürítő telepre. **Az építési-bontási hulladékok a települési hulladéklerakóba kerültek. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): kiemelt hulladékáram elkülönített 180

gyűjtését követően ezen hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen valósult meg. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): a csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtését követően ezen hulladékok kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen valósult meg.

181

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. Az önkormányzat a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére és szállítására is bevezette a közszolgáltatást. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 11. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Röszke Község Önkormányzata Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.


IV.

Cím

Telephely Röszke,

Tárgy

Röszke

Dögtér





Nem veszélyes lakossági hulladék kezelése Kód:D5 Papír, műanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje n.a.

62.250.15/2001

2006.03.31.

62.250.15/2001

2006.03.31.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek.

182



12. táblázat

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

Hulladék


Begyűjtő, szállító neve Szegedi Környezetgazdá lkodási Kht.

Székhely (település) Szeged





n.a. STEYR MUT Szegedi szeméttömörítő és Környezetgazdálkodá konténeres IFA si Kht. tehergépkocsi

Az elkülönített gyűjtés helyzete: Az elkülönített gyűjtés fejlesztésre szorul, a településen elsősorban az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyiségének növelésére van szükség. 13. táblázat szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék

Állati tetemek

14. táblázat







60000

n.a.

Átvevő kezelő megnevezése ATEV Rt.

A hulladékkezelő telepek bemutatása 183

Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Domaszék Község Önkormányzata Röszke Község Önkormányzata

Kezelési (D) kód D5

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Nem veszélyes lakossági hulladék

P0299 Vegyes állati hulla n.a.

Települési folyékony hulladék

15. táblázat bemutatása

A

Telephely



Szegedi Környezetgazdálkodá si Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

tervezés

Gyűjtőkörzet


időpontjában

Szállítóeszkö z


Kihasználtság (%)

179000

100

70700

80

197100

n.a.

működő

válogató


szervezetek


A településen hasznosító szervezet nem működik.

184

16.táblázat

A

felhalmozott

hulladékok

elhelyezésére

szolgáló

létesítmények adatai Telephely

Lerakó típusa

(hrsz, terület m2)

0279/1 Hrsz. Röszke külterület, Bodom

Települési szilárd

Gyűjtési

Lerakott hulladék

Lerakott

Engedélyezet

Tényleges szabad

körzet

megnevezése

hulladék

t kapacitás

kapacitás m3

mennyisége

m3

Röszke

Szilárd települési

tonna 1.500.000*

0

0

hulladék

Területe: 29326 m2 hulladéklerakó Röszke 0225/3 Dögtér** Röszke Állati hulla 0 n.a. n.a. *Az önkormányzat becslése szerint az 1980 óta működő hulladéklerakón felhalmozott hulladék mennyiségére vonatkozó adat. ** A dögtéren betonozott felületen konténerekbe gyűjtik az állati tetemeket, amit az ATEV Rt Hódmezővásárhely szállít el. A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs javaslata elkészült, a lerakó működési engedéllyel jelenleg nem rendelkezik.

185

V.2. A települési hulladékgazdálkodás egyéb tényezői o A másodnyersanyag visszanyerés és hasznosítás aránya o Biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége V.3. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 17. táblázat keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

folyékony

18. táblázat települési folyékony hulladék mennyisége

településen

Mennyiség t/év


A

20

67880

A

begyűjtött

Begyűjtők, szállítók Begyűjtő neve Székhelye Begyűjtött Kapacitás, Kezelési mód mennyiség engedélyeze t/év tt mennyiség t/év Térségi Vízmű- Mórahalom n.a. 365000 Biológiai üzemeltetési , Kölcsey u. (II.fokozatú ) Intézmény 2. Szennyvíz-tisztító telep Szennyvíztisztító Röszke 56575 197100 n.a. külterület, Bodom, 22/19. Laczi és fiai Röszke, n.a. 2000 Leürítés Településszolgáltat József A. u. ó Kft. 60. Röszke belterületén közel 50%-os a szennyvízcsatorna kiépítettség, valamint a rákötések aránya belterületen. A településen-elsősorban a régi építésű házaknál- még használják a szikkasztásos szennyvízaknát. A szennyvízszállítás mértéke a településen meglehetősen alacsony, így feltehetően illegális szennyvízöntözés is történik. A szennyvízszállító vállalkozó az általa szállított szennyvizet a szegedi befogadó telepre szállítja.

186

19. táblázat A folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Biológiai tisztítás


települési

Kezelőtelep üzemeltetője Vízmű, Térségi Üzemeltetési Intézmény, Mórahalom

V.4. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 20. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye Röszke külterület, Bodom, 22/19.

Összes mennyiség (t/év) 1951

Összes mennyiség Szárazanyag (t/év) 56

A települési szennyvíziszapot a tisztítóműből Hódmezővásárhelyre, az ASA telephelyére szállítják.

187

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az adott időpontban rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései VI.1.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 21. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

2002 (t/év) 17600 67880

2005 (t/év) 18000±500 62000±100 0 2000±100 6±1

Kommunális szennyvíziszap 1951 Építési-bontási hulladékok és egyéb 6,12 inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 87437,1 82006±160 2 1

2008 (t/év) 18130±500 61100±1000 2500±100 5,8±1 0 0 81735,8±1601


2002 (t/év)

2005 (t/év)

2008 (t/év)

188



Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb: biológiailag bomló

0 0 0 0 0 0 0 0 0 20,44

n.a.

n.a.

0 13,5

15±1

20±1


2002 (t/év) 2,74 8,4 0 9,3 0 0 0 0 20,44

2005* (t/év)

2008* (t/év)

n.a.

n.a.

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások 189

kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat fejlesztése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladéksziget, illetve hulladékudvar igény szerinti létesítése a településen  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége növekedjen A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

190

RUZSA I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Ruzsa község Szegedtől 30 km-re nyugatra fekszik−Üllés, Mórahalom, Zákányszék, Ásotthalom, Öttömös és Pusztamérges települések határolják. Kis belterülettel (187 ha) és jelentős külterületi tanyavilággal (8281 ha) rendelkezik. A szűkös természeti adottságokkal rendelkező homokpusztát a XVIII. században szegedi, alsóvárosi gazdák vették birtokba. A földeket SzegedAlsótanya szállásföldjeiként tartották számon és kaszálóként, illetve a jószágok téli elszállásolására használták. A XIX. század elején megindult erdőtelepítések, valamint a földművelés térhódítása a tanyák számának ugrásszerű megnövekedését eredményezte. Lakóik részben szegedi háztulajdonnal nem rendelkező földművesek, állattenyésztők voltak. Később elterjedt a homoki szőlő- és gyümölcskultúrák telepítése is. A Szeged-Pusztamérges vasútvonal helyi állomása környékén az 1940-es évek második felében indult meg az építkezés és ezzel kezdetét vette a település mai belterületének kialakítása. A területen 1947-ben Szeged-Ruzsajárás néven alakult jegyzőség, mely 1950-ben önálló tanácsú községgé vált, Csorva néven. Ezt a nevet 1957-ben változtatták Ruzsára (Rúzsára). (Az u, illetve ú betűk használata még a mai napig sem egységes.) I.1.1. Demográfiai adatok Ruzsa népességszáma a községgé szerveződés idején érte el csúcspontját. Ezen a területen 1949-ben közel 4500-an éltek. Az 1960-as népszámlálás idejére a lakosságszám mintegy 8%-kal csökkent, ez a folyamat – változó intenzitással – napjainkig is tart. Ugyanakkor a hajdani tanyaközpontból kialakult belterület jelentős fejlődést mutat. A lakosság számának változása a bel- és a külterületen a következő: 1940 Belterület Külterület Összes lakos

1950

– – 3806

1960 1970 1980 1990 2002 – 300 450 800 1300 1511 – 2921 3131 2262 1678 1338 4469 4221 3581 3062 2978 2849

A település lakás-, intézmény- és infrastrukturális ellátottsága kielégítő, de az igények, valamint a rendelkezésre álló források szerint a jövőben tovább bővíthető. Magas a külterületi, tanyai népesség száma. A tanyákon élők jobban ki vannak téve a pollen- és szálló porszennyezésnek, nehezebben jutnak egészséges ivóvízhez, emellett sokkal rosszabb az egészségügyi intézményekbe jutásuk lehetősége is. I.1.2. Gazdasági tevékenységek •

Ipari tevékenységek: 191

Az ipari- és szolgáltatóipari szféra jelenlévő képviselői csupán a helyi igények kielégítését szolgálják. Mindezt nagyon jól tükrözi a foglalkoztatottság ágazati megoszlása is. Az aktív keresőknek mintegy fele a mezőgazdaságban dolgozik, amit a szolgáltatóipari és végül az ipari foglalkoztatottság követ. Az ipari szennyezés (az ágazat kialakulatlansága miatt) gyakorlatilag ismeretlen fogalom. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség (ATIKÖFE) nyilvántartása szerint légszennyező anyag kibocsátó ipari létesítmény nincs is a településen. A szennyvíztisztító telep szag, aeroszol hatását azonban fokozza a telep és a lakóterület közötti véderdő hiánya. • Mezőgazdaság: A község természeti-gazdasági jellemzőinek ismeretében elmondható, hogy a település fő gazdasági ága a jövőben is a mezőgazdaság lesz, amit mind a történelmi, mind pedig a földrajzi adottságok indokolnak. A települést gyenge, humuszban szegény (1-1,5% alatti) talajok − elsősorban homoktalajok − uralják. A tápanyag utánpótlást elsősorban az állattartás során keletkező szerves trágya termőföldre való kihelyezése jelenti. A műtrágya felhasználás a privatizáció után – a magas műtrágya árak következtében – jelentősen visszaesett. A termőföld aranykorona értéke: A termőföld használati típusa Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Erdő Nádas Az összes súlyozott átlaga

Aranykorona érték 7,25 21,7 23,37 33,3 11,74 8,57 1,1 18,21 7,11

A kedvezőtlen tápanyagtartalom mellett az éghajlati adottságok eredményeként fellépő aszályok is nehezítik a növénytermesztést. Az aszály látszólag orvosolható volna öntözéssel, de ma már ismert, hogy a kellően nem kontrollált öntözés is szerepet játszott a homokhátsági talajvízszint süllyedésében (ez átlagosan 2-3 m, de a térség déli részén napjainkra már a 6 métert is elérte). Ez a folyamat a térség ökológiai egyensúlyának megbomlásához vezethet és a szárazodás veszélyét rejti magában. Ma is szántóként hasznosítanak sok olyan területet, amelyen gazdaságos szántóföldi termelés nem végezhető. Az Európai Uniós elvárásokkal összhangban a leggyengébb adottságú területeken művelési ág változtatással erdősítést, legelő- és gyepterületek kialakítását kell elvégezni. A jelenleg 26%-os erdőarány növelésétől jelentős klíma- és talajjavító hatás várható. A gyengébb termőképességű területek egy része intenzív öntözéssel zöldségés gyümölcstermesztéssel hasznosítható, a megfelelő tulajdonságú genetikai növényfajták telepítésével. A jelenleginél nagyobb volumenű és minőségileg

192

magasabb színvonalú állattenyésztéssel is számolni kell a legelők, gyepterületek növelésével párhuzamosan. A földművelés a XVIII−XIX. század fordulóján került előtérbe az állattenyésztés mellett. Ma a községben a termőterületek több mint felét a szántók (46,6%), a gyümölcsösök (4,4%), a szőlők (1,1%) és a kertek (0,2%) foglalják el. Legjellemzőbb szántóföldi növények a kalászos gabonák (tritikálé, őszi árpa, rozs, búza), a kukorica, a lucerna, valamint a különböző zöldégfélék (káposzta, zöldpaprika, fűszerpaprika, sárgarépa, karalábé, jégcsapretek, spárga, paradicsom és a burgonya). Jelentős hagyományokra tekint vissza a gyümölcstermesztés is, amely sokat köszönhet a kedvező klimatikus adottságoknak, elsősorban a napsütéses órák magas számának. Leginkább elterjedt az őszibarack, az alma, a meggy, a cseresznye, a szilva, a körte és a sárgabarack termesztés. A szőlőtermesztés jelentősége a privatizációt követően csökkent, számos egykori nagyüzemi szőlő vált parlagterületté. A kertekben elsősorban a saját szükségletek kielégítésére termesztenek különféle konyhakerti növényeket. A rendszerváltást követően jelentősen megnőtt a parlagterületek aránya. Ma mintegy 300 hektárnyi parlagterület található a külterületen, amelyek jelentős részét az egykori nagyüzemi gyümölcsösök és szőlőterületek teszik ki. A török idők után a gyepgazdálkodással párhuzamosan megjelenő állattartásnak még napjainkban is nagy hagyományai vannak. Kiemelkedő jelentősége van két baromfitelepnek, melyek közül az egyik szövetkezeti (30000 db/év tojótyúk), a másik pedig magánkézben (1800000 db/év csirke) van. A magángazdaságok ugyancsak jelentős állatállománnyal rendelkeznek (ló, szarvasmarha, sertés, juh, baromfi, kecske, nyúl). • Erdőgazdaság: A település területének 26%-át erdő borítja, mely kedvező hatással van a levegő minőségére. Az erdősítés csökkenti a defláció hatását, megköti a port, és mérsékli valamennyi légszennyező anyag káros hatását. A települést körülvevő, elsősorban gazdasági érdekeket szolgáló összefüggő erdőterületek sajátos mikroklímát kölcsönöznek a térségnek és jelentős mértékben javítják a levegő minőségét (páratartalom növelése, homokszemcsék megkötése, porterhelés csökkentése, szárító szelek mérséklése). Nem elhanyagolható a tudatosan védelmi célra telepített mezővédő fasorok és erdősávok hatása sem. A védelmi rendeltetésű erdősávok elsődleges funkciója a homokos talajú területeket leginkább sújtó porterhelés mérséklése, amely – amellett hogy erősen rontja a lakosság komfortérzetét – a mezőgazdaságban is komoly károkat okoz (defláció: elhordás, betemetés, homokverés). A védelmet biztosító fasorokat utak, csatornák mellé telepítik, illetve nagyobb mezőgazdasági táblákat szakítanak meg velük és így telepítésük az uralkodó szélirányok figyelembe vételével a térség levegőtisztaságának javítását szolgálja. Az erdőkről általában elmondható, hogy javítják a kedvezőtlen talajtani (defláció- és kiszáradás veszélyes homoktalajok), klimatikus és levegőminőségi (magas porterheltség, alacsony páratartalom) viszonyokat, illetve élőhelyet biztosítanak a vadon élő állat- és növényfajok számára. A településen az erdőtelepítések már a XIX. század elején megkezdődtek és azóta változó intenzitással tovább folytatódtak, de a privatizációt követően – 193

elsősorban forráshiány miatt – a telepítések megtorpantak. Az erdőkről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény értelmében azonban az erdőterületek aránya nem csökkenhet, hiszen a törvény előírja az erdőfelújítást, vagyis azt, hogy a kitermelést követően kötelező új állomány telepítése. Jelenleg az erdőborítottság aránya a településen mintegy 26%-os, ami mind a megyei (7,1%), mind pedig az országos (18%) átlagot jelentősen felülmúlja, de természetközeli erdők már csak nyomokban lelhetők fel. Az erdőknek gazdasági, környezetvédelmi és rekreációs szerepük van. Ezek közül még ma is a gazdasági érdekeké a vezető szerep, ami a gyors növekedésű, tájidegen fajok (elsősorban akác- és fenyőfélék) térhódítását, illetve a faállományok fiatalodását vonja maga után. Ruzsán az ásotthalmi székhelyű DALERD Rt. mintegy 1609 hektáron (1997) folytat intenzív erdőgazdálkodást, a kitermelt faanyagot tűzi- és ipari faként értékesíti. Erdőborítottság aránya

Magyarország

Csongrád megye

Ruzsa 0

Ruzsa

2

4

6

8

10

12

14

Csongrád megye

16

18

20

22

24

26

%

Magyarország

Az erdők fajösszetételére jellemző, hogy egyre inkább nő a tájidegen fafajok aránya, míg az őshonosak egyre kisebb területekre szorulnak vissza. A legsűrűbben előforduló fafajták a nyár, a bükk, a tölgy, az akác, a fekete- és az erdei fenyő, valamint a fekete dió. A természetes vadállomány mellett intenzív vadgazdálkodás (mesterséges vadállomány duzzasztás) is folyik a községben. A Ruzsa és környéke földtulajdonosai vadásztársaságának területe több mint 13 ezer ha-on nyújt lehetőséget szarvas, dám, vaddisznó, őz, fácán, nyúl vadászatra. Különlegesség, hogy a község határában előfordul néhány fogolypár, láttak már parlagi tyúkot, és a település daru leszálló- és pihenőhely. • Halászat: Az élővilág kapcsán érdemes megemlíteni a falu határában lévő négy hektáros horgásztavat, ahol intenzív halgazdálkodást (2 q/ha) folytat a helyi Napsugár Horgász Egyesület. A korábbi években még kárász, amur, csuka és compó telepítések is voltak, de két éve már csak pontyot telepítenek. A tó növényvilágában uralkodnak a nádasok, jellemző vízi madarak pedig a tőkés réce és a szárcsa.

194

• Idegenforgalom: A település kiemelkedő értéket képviselő természeti erőforrása a termálvíz. Jelenlegi, kizárólag mezőgazdasági célú hasznosítása mellett az idegenforgalom fejlesztésének egyik legmeghatározóbb eleme lehetne (gyógyturizmus). A település – elsősorban tőkehiány miatt – számos sikertelen próbálkozást tudhat már maga mögött. A legkomolyabb egy német beruházó által tervezett két milliárd forintos termál program volt, amely – a felhasznált termál csurgalékvíz biztonságos elhelyezhetőségének hiányában – nem kerülhetett kivitelezésre. A termálvíz gyógyfürdőként való hasznosíthatóságát igazolja az is, hogy a termálkút üzemideje alatt számos külföldi turista szívesen tölti az idejét a hűtőtóban, mások pedig kannákban visznek haza vizet fürdési célra. Az erdőknek – gazdasági jelentőségük mellett – egyre inkább felismertté válik környezetvédelmi és rekreációs szerepük is. Jóléti szerepük felértékelődik ebben az egyre inkább rohanó, zsúfolt világban. A községen halad keresztül a Kék Túra útvonal, már évek óta egy közművesített erdei pihenőhely szolgál városi gyerekek sátortáborozási helyéül és a hosszú távú tervek között szerepel egy igényes lakó-pihenő övezet kialakítása. I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat • Vasúthálózat A területen vasúthálózat nem található. • Vízi utak A település teljes területén számottevő felszíni vízfolyás nincs. A község a Tisza mértékadó árvízszintje fölött helyezkedik el, így árvízveszély nem fenyegeti. • Közúthálózat A község közlekedését alapvetően Szeged, Üllés, Öttömös és Pusztamérges irányába haladó utak gépjárműforgalma adja. A településen átmenő gépjárműforgalom nem jelentős, a gépjárművek által kibocsátott anyagok (CO, NOx, SO2, CH-ek, Pb és korom) immissziós értékei meg sem közelítik a levegőminőségi határértékeket, de a jövőben mindenképpen számolni kell a közlekedésből származó kibocsátások növekvő mértékével. I.1.4. Domborzati viszonyok Ruzsa község a Duna−Tisza közi homokhátság déli részén elhelyezkedő, egyenletes fekvésű, homokos talajú, nem belvízveszélyes terület. Futóhomokból álló felszínének morfológiai alakzatait az uralkodóan É−ÉNy-i szelek alakították ki. A terület enyhén hullámzó, egyenletes szemcseszerkezetű homokvidék. A térszín átlagos tengerszint feletti magassága 114−116 méter. A község a környező terephez viszonyítva egy magasabb dombon, egy természetes vízválasztón települt. A település felszíne déli irányban a Széksóstói főcsatorna, északi irányban pedig a Domaszéki főcsatorna felé lejt. Az átlagos relatív tereplejtés 1−2 m/km2 közötti.

195

I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A település természeti- és klimatikus adottságai egyaránt az Alföldre jellemzőek. A területen a kontinentális éghajlati jelleg uralkodik. A levegő évi középhőmérséklete 11,2 °C, a napfénytartam sokéves átlaga 2100 óra körül alakul, az uralkodó szélirány É-ÉNy-i, az éves csapadékátlag 580 mm, de eloszlása egyenlőtlen, esetenként szélsőséges. A területet deflációveszélyes, alacsony tápanyagellátottságú homoktalajok jellemzik, melyeken mező- és erdőgazdálkodás folyik. A területről általánosságban megállapítható, hogy az alföldi átlagnak megfelelő éghajlati viszonyokkal rendelkezik, jellemzően É-i, ÉK-i és ÉNy-i szélirányok. A levegő minőségét a természeti tényezőkön (talajviszonyok, uralkodó szélirányok) túl az emberi tevékenység (erdő- és mezőgazdálkodás, ipar, közlekedés, lakossági tüzelés) is befolyásolja. A talajvízkészletet elsődlegesen befolyásoló éghajlati elem a csapadék, amelynek mennyisége (a sokéves átlag 560−580 mm körüli) és eloszlása (egyenlőtlen) egyaránt a kontinentális éghajlati jellegzetességei szerint alakul. A csapadékjárásban jól elkülöníthetők a száraz és nedves évekből álló periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40%-a a téli félévben, 60%-a pedig a nyári félévben hullik le, amikor gyakoriak a rövid idő alatt lehullott csapadékok. Az éven belüli csapadékjárásra jellemző egy nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, egy másodlagos késő őszi maximum és a téli időszakban egy csapadék minimum, ami miatt tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az utóbbi több mint két évtized talajvízszint adatai inkább csak becsülhetők, illetve a környező területeken mért adatokból következtethetők. Becslések alapján a mérések megszűnése óta előfordult legmagasabb vízszint elérhette a terepszint alatti 20−50 cm-t, a legalacsonyabb pedig a 400 cm-t. Az 1980-as évek rendkívül száraz időjárásának következtében a legmélyebb vízszintek az 1990-es évek elején alakulhattak ki. Ez alatt a vízhiányos időszak alatt a korábbi évtizedek szintjeinél több mint 2 m-rel mélyebbre süllyedt a talajvíz. A sokéves átlagos talajvízállás 200 cm körülire tehető. A nagyobb mértékű talajvízszint-süllyedést a kedvezőtlen meteorológiai körülmények (aszályos évek, tartós beszivárgás hiány), az erdőterületek növekedése által okozott párolgásnövekedés (evapotranspiráció), valamint a talaj- és rétegvizek mérték nélküli kitermelése együttesen idézte elő. Bár az utóbbi évek csapadékos időjárásának köszönhetően a talajvízszint-süllyedés mérséklődött, valószínűsíthető, hogy ma már külső beavatkozás nélkül, csupán a meteorológiai viszonyok kedvezőbb alakulásával, önmaguktól nem állnak vissza az 1970-es évek előtti talajvízszintek (Major P. 1994). I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők A település jelentős hévízkészlettel rendelkezik, jelenlegi hasznosítása azonban még igen csekély mértékű. Hévízfeltárás szempontjából elsődlegesen az 1312 és 572 méterek között elhelyezkedő felső-pannóniai homok- és homokkőrétegek vehetők számításba. A pliocén képződmények legfelső részét az ún. levantei rétegek alkotják 323−572 méter között. Homokrétegeiből kis sótartalmú 30−40 ºC közötti hőmérsékletű víz tárható fel. A hideg- és ivóvízellátásra alkalmas rétegvizet a pliocén tengeri üledékre települt pleisztocén korú folyóvízi hordalék tartalmazza. A talajvízkészletek a néhány méter vastagságú jelenkori rétegben 196

helyezkednek el. A terület geotermikus felfűtöttsége kedvező, a geotermikus gradiens reciproka 19,2 m/ºC. Ruzsa-7 jelű meddő szénhidrogén kutat 1986-ban hévízre megnyitották az 1012−1128 méter közötti szakaszban, 1135 m-es talpmélységgel (Ruzsa K-37 OKK számú hévízkút). A vízlétesítmény a II. vízügyi felügyeleti kategóriába tartozik. A víz hőfoka 58-60°C, nátrium-hidrogénkarbonátos vízkémiai összetételű, és az OKK vizsgálat szerint vegyi szempontból nem esik kifogás alá, ásványvízként is hasznosítható. Az ősi Duna és folyóvízrendszere mintegy 300 méter vastagságú összletet rakott le Ruzsa területén. Az összletet átharántoló fúrások szelvényében mintegy 130 m-es vastagságú finomszemcsés fedőképződmény alatt 5−6 darab 10−25 méteres vastagságú apró- és középszemcsés homokréteg található, jelentős rétegvíz-készlettel. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem Az 1700-as évek óta egyetlen élőhely sem szorult annyira vissza, mint a hajdan nagy kiterjedésű homokpuszták. Ruzsa határában egyetlen helyen, a Domaszéki-főcsatorna mellett lévő Baromjáráson maradtak meg többé-kevésbé érintetlenül az eredeti térszíni formák. A mintegy 20 hektáros izolátum értékéből az sem von le túlzottan sokat, hogy a területet intenzív szarvasmarha legeltetéssel hasznosítják és termálkút is üzemel rajta. A legelő két nagyobb egységre oszlik. Természetvédelmi szempontból az istálló és a termálkút utáni, attól É-ra fekvő „magas buckás” vidék az értékesebb. A homokbuckás ÉK-i sarkában egy vizenyős, szikesedő mélyedés található (már az I. Katonai Felmérés térképlapján is szerepel), s itt két olyan védett növényre bukkantak, amelyeket a területen máshol nem sikerült kimutatni. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: A feltehetően védelemre érdemes terjedelmesebb fák, facsoportok: az erdei pihenő körüli tölgyes, a Ruki erdő szélén található tölgyes, a Fő utca 7−9. szám előtti juharfa és a sportpályánál található tölgyfa. Az állatvilágból egy védett bogárfaj, az alföldi virágcincér (Vadonia - Leptua steveni) mindenképp faunisztikai ritkaságnak számít. Ezt a fajt Csongrád megyében hitelt érdemlően csak Ruzsa és Ásotthalom környékéről sikerült kimutatni. Stiller Viktor 1932-ben Várostanyán, majd 1933-ban a Honvéderdőben gyűjtött néhány példányt. Gaskó Béla az 1990-es években a ruzsai Baromjáráson kifejezetten tömegesnek találta. Ruzsa nem rendelkezik kiemelkedő építészeti értékekkel, műemlékekkel. A jelenlegi épületek közül helyi védelemre javasoltak a következők:  A községképi jelentőségű, legrégebben beépített utcarészletek – a Szegedi út 2−22., valamint a Rózsa utca 4-20. közötti szakasza – házai (ún. Oncsa-féle házak). Az itt jellemző, alföldi tájjellegű, hagyományos, fésűs beépítési mód, az oromzatos épületek és a jellemző homlokzatmagasság a továbbiakban védendő.  A Ruzsa építészeti hagyományait őrző iskolaépületek: a Szegedi út menti kontyolt-tetős, függőereszes épület és a Ruki II. oromzatos, téglatagozatos épület. I.1.8. Területfelhasználás 197

A község szinte teljes külterülete sűrűn beépített, évszázados hagyományokra visszatekintő tanyás térség, ami miatt összefüggően művelhető területek ritkán fordulnak elő, ezért a nagyüzemi táblás művelési mód itt nem tudott korábban teret hódítani. Az enyhén hullámzó, erdőkkel megszakított homokvidéken a tanyák közelítőleg egyenletesen települtek. A tanyákhoz egy hold föld tartozott, amit a tulajdoni változások során szinte kivétel nélkül kiegészítettek. Jelenleg az 1−3 hektár körüli területek tekinthetők átlagosnak. A privatizációt követően megnőtt a parlagterületek aránya (kb. 300 ha). Elsősorban az egykori nagyüzemi szőlők, gyümölcsösök váltak parlagterületté, de van néhány magánbirtok is, melyeknek tulajdonosai még a mai napig sem ismertek. A község területének megoszlása művelési ágak szerint (FÖMIIngatlan-nyilvántartás, 1999.): Művelési ág Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep (Összesen) -Gyep (Rét) -Gyep (Legelő) Erdő Nádas Kivett Összesen

Terület össz. [ha] 3941,1379 16,9252 371,2585 95,7910 1143,8770 (698,1323) (445,7447) 2221,2943 13,8475 663,8038 8467,9352

Terület össz. [%] 46,6 0,2 4,4 1,1 13,5 (8,2) (5,3) 26,2 0,2 7,8 100,0

A homokvidékekre jellemző a kizárólag védelmi rendeltetésű erdősávok (elsősorban nyárfák és mirabolán cserjék) telepítése. A véderdőket, mezővédő erdősávokat – az uralkodó szélirányok figyelembe vételével – a külterületi utak mentén, illetve a nagyobb mezőgazdasági táblákat átszelve telepítik. A település közigazgatási területének alig több mint 2%-a alkotja a belterületet, ami arra utal, hogy a község jelentős külterülettel és tanyai lakossággal rendelkezik. A község 2002. évi bel- és külterületi, valamint lakosság szerinti területi megoszlásainak arányai a következők voltak:

Területi megoszlás 2002, Ruzsa

Belterület

Külterület

198

A lakosság területi megoszlása 2002, Ruzsa

Belterület

Külterület

A II. világháborút megelőzően még csak néhány szerény épület állt a község jelenlegi belterületén. A fejlődés az 1950-es évektől kezdődően indult el, az első épületek a mai Szegedi utcai és a Rózsa utcai ún. Oncsa-féle házak voltak, amelyekből néhány még ma is áll, és ezek helyi védelemre javasoltak. A település központjában található intézményépületek többsége szintén a községgé fejlődés kezdetén épült. Az egykori tanyaközpontból kialakult belterület fejlődése ma is tart. A lakosság területi megoszlásának változása 1960-2002

3200 2800 2400 2000

(fő)

1600 1200 800 400 0

Belterület 1960

2002 Külterület

A zöldfelületek kiemelkedő szerepet játszanak a településkép kialakításában. Esztétikai szerepük mellett jelentős szerepük van a lakosság életminőségének jobbításában (páratartalom növelése, portartalom csökkentése, zaj- és rezgésterhelés mérséklése), rekreációs igények kielégítésében. A település zöldfelületi rendszere a belterületig benyúló erdőkből, a zöldterületi intézményekből, az utcák fásításából, gyepesítéséből, virágosításából, valamint a közterületeken és az intézmények körül tervszerűen kialakított parkokból áll. A széles, általában növényzettel fedett utcák, a közterületek, parkok, intézmények zöldfelületei és a beépített területek megfelelő arányrendszere a település jó szerkezeti felépítését eredményezi. A helyenként külterjes gondozású, szerény kialakítású, hiányos növényzetű zöldfelületek és számos 199

belterületi hasznosítatlan terület azonban lerontja az egyébként kellemes, gondozott környezet összhatását. Mivel a községet körülvevő erdők egészen a belterületi határig húzódnak, ez jelentősen befolyásolja a lakóterület klímáját, arculatát, a belterületi zöldfelületek rendszerét, a fafajok összetételét. Területi kiterjedésüket tekintve legjelentősebb zöldfelületek az ún. zöldfelületi intézmények (pl.: sportpálya, temető, vásártér, piactér). Valamennyi zöldterületi intézmény az önkormányzat gondozása mellett működik. A közterületi, intézményi parkok rendben tartását az önkormányzat végzi kiépült parkgondozás keretében. A parkok füvesítettek, díszfákkal, cserjékkel, örökzöldekkel, virágágyásokkal és virágládákkal díszítettek. Az utóbbi években nagyarányú közterületi fásítások (millenniumi faültetés), cserjésítések történtek.

200




Mennyiség (t/év) 320 50000 7 0 20 0 50360


Mennyiség (t/év)


Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok* 0,1 Állati eredetű hulladékok 0,4 Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen 11,6 hulladékok Gumi 0 Egyéb hulladék 0 *Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. 3. táblázat


201

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.2.

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 8 1,2 0 0 0 0 2,4 0 11,6


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Veszélyes hulladékok


Mennyiség (t) 0 0 0,2 2 0 0 0 0 0 0 0 10 12,2

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük 202

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Egyéb Összesen



0

0

0

0

0

0

0 11,6

0 7

7






0 0

0

0

0 0 0 0

0 0 0,4

0 0 0

0 0

0

11,6

0 0

0 0

7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított

Településről kiszállított 203

(t/év)

(t/év)


0 0 0 0 0

8,0 1,2 0 0 0

0 0 0 0

0 2,4 0 11,6

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 8. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen


Lerakás

Egyéb kezelt

t/év 320 49500 0 0

% 100 99 0 0

t/év 0 500 0 0

Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek

0 1 0 0

0

0

20

100

0

0

0

0

0

0

0

0

11,6

0,0 3

49840

98,9 8

500

0,99


%

Hasznosítá s t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

Lerakás t/év 0 0 0 0 0

kiemelt

Egyéb kezelt

% 0 0 0 0

t/év 0,1 0 0 0

% 100 0 0 0

0

0

0 204

Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék 10. táblázat A csomagolási (hulladékmérleg)

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0,1 0 0

100 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

hulladékok


kezelési


arányainak


bemutatása


0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

205

II.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 11. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Csm-i Településtisztasági 6724 Szeged, Cserzy Kft. M.u.32.

Ruzsa Község Polgármesteri Hivatala Csm-i Településtisztasági Kft.

Tárgy

6786 Ruzsa külterület 0137/12 hrsz.

Települési szilárd és folyékony kommunális hulladék átvétele, begyűjtése, szállítása*. Kommunális szilárd hulladék kezelése Üveg-papír-műanyag

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje H2004.11.21. 2315/2001 .

6786 Ruzsa, n.a. n.a. Alkotmány tér 2. 6786 Ruzsa H2004.11.21. külterület 0137/12 2315/200 hrsz. 1. * A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. a Ruzsa területén képződött, általa begyűjtött települési szilárd hulladékot az ASA hódmezővásárhelyi telepére szállítja. IV.

6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2. 6724 Szeged, Cserzy M.u.32.

Telephely


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. 206

Az önkormányzat a települési szilárd- és folyékony hulladékra vonatkozó közszolgáltatást bevezette. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1.



Települési szilárd és folyékony kommunális hulladék

Begyűjtő, szállító neve Csongrád Megyei Településtisztas ági Kft.

Székhely (település) 6724 Szeged, Cserzy M.u.32.

13. táblázat szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék

Állati tetemek






50000 IFA típusú konténer szállító tehergépkocsi, Kamaz és Mercedes típusú tömörítő szállítójármű

Kezelő megnevezése Hódmezővásárhely, ASA lerakó




Begyűjtésre használt szállítóeszköz n.a.


Az elkülönített gyűjtés helyzete 207

A tervezés időpontjában a településen működött szelektív hulladékgyűjtés. A településen jelenleg 10 gyűjtősziget található, ezeken üveg- papír- és műanyag hulladékféleségeket gyűjtenek külön. A területen egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában nem üzemeltek. 14. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Ruzsa Község Polgármesteri Hivatala, 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2. Ruzsa külterület 04/18 hrsz ATEV Rt.

Kezelési (D) kód n.a.

Fehérjefeldolgozó

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

Kommunális szilárd hulladék

n.a.

n.a.

Települési folyékony hulladék P0299 Vegyes állati hulla

73000

20

70700

80

n.a.

15. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely 6786 Ruzsa külterület 0137/12 hrsz.

Üzemeltető neve, címe Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Hulladék Üveg-papírműanyag

Gyűjtőkörzet

Szállítóeszkö z

Ruzsa Konténerszállít belterület ó IFA

Válogatott hulladékmennyiség (t/év) 11,6

Telep kapacitása (t/év) n.a.

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: A településen hasznosító szervezet nem működik. 16.táblázat



Lerakó típusa

Gyűjtési körzet


Lerakott hulladék mennyisége


Tényleges szabad kapacitás m3 208

tonna 174/5 hrsz. 11.088 m2

Kommunális szilárd hull.

Ruzsa


30000

0.

0

A ruzsai települési szilárd hulladéklerakó működését a 11480-1-3/2004. számú határozat alapján 2004. október 31-től az ATIKÖFE betiltotta.

209


3


folyékony

17,6

50000

A településen keletkező folyékony hulladék gravitációs, elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hálózaton át kerül a község ÉK-i oldalán található szennyvíztisztítóba. 18. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

Kezelés módja Zárt rendszerű biológiai szennyvíztisztítás


Kezelőtelep üzemeltetője Ónkormányzat

V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye Ruzsa külterület 04/18

Összes mennyiség (t/év) 7

Összes mennyiség Szárazanyag (t/év) 0,01

A települési szennyvíziszap nyitott iszaptárolóba kerül, majd a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállítja az ASA depóniába..

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései

VI.1.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 20. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

2002 (t/év) 320 50000

2008 (t/év) 300±6 40000±8000

20 0

2005 (t/év) 300±6 48000±900 0 20±0,5 0

20

25±0,5

25±0,5

0

0

0

50360

48345±950 0

40345±8500

20±0,5 0




2002 (t/év) 0

2005 (t/év)

2008 (t/év)

10±1

15±1

0 0 0 0,1 0 0 0 0 11,6 0 0

22. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

211


2002 (t/év) 8 1,2 0 0 0 0 2,4 0 11,6

2005* (t/év) 7±0,5 2±0,5

2008* (t/év) 6±0,5 6±0,5

1

3±0,5

10±1

15±1,5

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése  A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat fejlesztése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. 212

Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékudvar létesítése a településen.  Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése keresztül  A hulladékok elkülönített gyűjtésének fejlesztése.

a

tudatformáláson

A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

213

SZATYMAZ


I.1. A település bemutatása Szatymaz tanyaközséget Szeged város több tanyai kapitányságából 1950-ben létesítették. A községet elsőként 1213-ban említették, akkori neve „Zotmaz”. Neve török, más vélemény szerint kun családnévből származik. Egy II. József-korabeli térképen a Szeged-Kistelek közti postaállomás (a mai Postakocsi csárda) neveként szerepel. A Fehér-tó környéki szikes legelőkön kiterjedt juhtenyésztés és széksósöprés folyt. Szőlővel és gyümölcsfákkal 1830-tól kezdték meg betelepíteni a homokot a Szeged-Felsővárosról és SzegedRókusról idetelepült lakosok. A falu Európa-hírű őszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítő kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg a XX. század elején. A település környéke a két világháború között már hazánk egyik legfontosabb gyümölcstermesztő és exportáló kistája volt. Szatymazon Zsótér Andornak, a dúsgazdag hajósgazdának a szőlejében Mikszáth Kálmán is többször vendégeskedett. Szatymaz nagyobb szőlőhegyei az Alpár- és a Neszűrj-hegy, melyekben "hegygazdaság" működött. A XIX. század végétől nyaralóként építtetett villák közül több a Jánosszállás-Szatymaz közti út mentén, felújított állapotban ma is megtalálható. I.1.1. Demográfiai adatok: A község lakossága 4404 fő, melyből 2214 külterületen, 2190 belterületen lakik. Az elmúlt évtized adatainak tanúsága szerint a községi lakosság számának lassú emelkedése jellemző, ami a hasonló adottságú települések lakosságszámának gyakori stagnálásával összevetve pozitívnak mondható. Az 1997-1998 évek során tapasztalható, átlagosnál jóval nagyobb ütemű növekedés rendkívül kedvező. Az 1990-2000-éves lakosságszámokat az alább található diagram szemlélteti.

214

(Fő)

Lakos s ág (fő)

A lakosság számának változása, Szatymaz (1990-2000)

4500 4250 4000 3750 3500 3250 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

A település önkormányzati intézmények tekintetében igen jónak mondható. A községben két háziorvos, két védőnő, valamint állatorvos található. A lakosság rendelkezésére áll még a Napköziotthonos Óvoda, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat és a Gondozási Központ. Szatymazon Általános és Alapfokú Művészeti Iskola működik, melyben Zeneművészet- Képzőés Iparművészeti, Táncművészeti, Szín- és bábművészeti ág tanulására egyaránt lehetőség nyílik. A községben a Művelődési Ház keretein belül könyvtár is szolgálja a helyi igényeket. A település havonta megjelenő újságja a „Mi Lapunk”. A helyi lakosság életkor szerinti megoszlása nemenként nem különbözik különösebben, a nők és a férfiak kor szerinti megoszlása igen hasonló. Lakosság kor szerinti megoszlása, férfiak, Szatymaz 1200 1000 800 600 400 200

(Fő)

0 0-2 év

Férfiak (fő)

3-5 év

6-13 év

14 év

15-17 év 18-54 év 55-59 év 60-69 év 70-79 év 80-99 év

Életkor

215

Lakosság kor szerinti megoszlása, nők, Szatymaz 1200 1000 800 600 400 200

(Fő)

0 0-2 év

3-5 év

6-13 év

14 év

15-17 év 18-54 év 55-59 év 60-69 év 70-79 év 80-99 év

Nők (fő)

Életkor

Okmányiroda a településen nem működik, a lakosság a községhez legközelebb Szegeden, illetve Kisteleken veheti igénybe az ottani ilyen irányú szolgáltatásokat. A községben számos civil szerveződésű szervezet működik, melyek munkája jelentősen segíti, támogatja a helyi lakosság életét. E szervezetek a következők: Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Nyugdíjas Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Polgárőr Egyesület, Vállalkozók Klubja, Községi Sportegyesület, Szatymazi Gazdakör, Szatymazért Alapítvány, Szatymaz Község Területén Élő Idős Emberek Gondozásáért Alapítvány, Mi Óvodánk Alapítvány, Fehértói Gazdaképző és Innovációs Alapítvány. I.1.2. Gazdasági tevékenységek: A község gazdasági életével kapcsolatos rövid- valamint hosszú távú fejlesztési tervek az alábbiak: Rövid távú tervek:            

Informatikai központ, teleház fejlesztése Kerékpárút építése A belterületi úthálózat szilárd burkolattal való ellátása A község csatornázása, szennyvíztisztító megépítése A művelődési ház felújítása, a benne lévő könyvtárfejlesztése, bővítése Óvoda felújítása, bővítése Építési telkek kialakítása Jelenlegi szeméttelep felszámolása, szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése A külterületi vízhálózat, gázhálózat fejlesztése, kiépítése Külterületi mezőgazdasági úthálózat fejlesztése A külterületi villanyhálózat rekonstrukciója ill. új hálózatok kiépítése.

Hosszú távú fejlesztési tervek:   

A falusi turizmus fejlesztése Iskolai úszásoktatás (úszómedence építése) Sportpálya fejlesztése, sportcsarnok építése. 216

•

Ipari tevékenységek:

A községben jelentős ipari tevékenység nem folyik. •

Mezőgazdaság:

Napjainkban a község lakosságának megélhetését elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, őszibarack, továbbá a fóliás zöldség- és virágtermesztés biztosítja. •

Erdőgazdaság:

A környék vadállományának kezelését a településen lévő vadásztársaság végzi. Az Őszeszék Vadásztársasághoz tartozik Balástya, Szatymaz és Zsombó területének egy része. Vadgazdálkodásuk a vadföldek, leshelyek, szélkerék meghajtású kutak és a vad-élőhelyek fenntartására terjed ki. Az esetenkénti fácántenyésztés mellett minden évben keltetnek és nevelnek vadkacsát. •

Halászat:

Az algyői főcsatorna megépülése után a Tisza vizével ellátott tavakon igen eredményes és nagyhírű halgazdálkodás folyik 14 négyzetkilométeren. •

Idegenforgalom:

A község területe látnivalók, illetve rendezvények tekintetében egyaránt gazdagnak mondható. Szatymazon található a Dél-alföld egyetlen lipicai ménese, valamint itt halad a kék túra útvonala. A községi templomot szép ősi fákat tartalmazó liget veszi körül, melynek területén található az első és a második világháborús emlékmű. Szatymaz- Forráskúti összekötő út mellett található az újjáépített "Enyingi-féle" szélmalom. A községben ifjúsági sátortábor üzemel a nyári időszakban erdős környezet mellett. A község saját rendezvénynaptárral rendelkezik. Az évente hagyományosan megrendezésre kerülő események a következők: * * *

Barackvirág Napok, március utolsó hétvégéjén. Szakmai fórumok, metszési bemutató, este bál színesíti a programot. Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár és Falunap, július utolsó hétvégéjén. A programok az Általános Iskola területén zajlanak. Szombaton este falubál kerül megrendezésre. Búcsú, augusztus 20-án a Római Katolikus Templomban és a Művelődési Ház előtt zajlik.

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat: • Vasúthálózat A település vasúton a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon közelíthető meg. • Közúthálózat A település Kecskemét felől az 5-ös úton közelíthető meg. 217

• Vízi úthálózat A település kedvezőtlen adottságai nem teszik lehetővé a vízi és a légi közlekedést. I.1.4. Domborzati viszonyok: Szatymaz területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A terület földrajzi értelemben vett síkság. A község a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképződést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kőzet: homok. A felszínen és a felszín közelében nagyrészt futóhomok, ill. homoklisztes üledékek találhatók. Az uralkodó széliránynak megfelelő vonulatokba, általában 2-3 méter vastag rétegekbe rendeződött a futóhomok, ill. a homokliszt, valamint ezek különböző keverékei. A hordalékkúpból kialakult felszínen még ma is gyakoriak a homokviharok. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző: A település éghajlata a Duna-Tisza közi, dél-magyarországi fekvése miatt a kontinentális klímának megfelelően száraz, csapadékban szegény, a levegő alacsony páratartalmú. A csapadék nagy része tavasz végén és nyár elején hullik. A levegő igen alacsony relatív páratartalma miatt a térség az elsivatagosodás problémájával küzd. A homoktalajok csekély hőtároló képessége miatt a hőmérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. Gyakoriak a viharos erejű szelek, amelyek a homoktalajokon jelentős deflációs károkat okoznak. A homokverés kora tavasszal és ősszel a leggyakoribb, a levegő ilyenkor nagy mennyiségben tartalmazza az apró szemű homokot. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők: A térségben a talajvíz nem vízzáró rétegek felett helyezkedik el, itt nincsenek típusos agyaglencsék. Az aszályos időjárás és intenzív vízhasználatok miatt a község területén a talajvízszint süllyedése jellemző. A község területén az ingatlanok többségénél található fúrt kút, ezek sekélyfúrású kutakA lakosság a kutakatfőként öntözésre használja, azok vize nem károsítja a környezetet, nem szikesíti a talajt. A lakosság a kutakból nyert vizet a külterületen emberi fogyasztásra is használja, bár a talajvizeket csak nem ivóvízminőséget igénylő egyedi kutas vízhasználat kielégítésére lehetne használni. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem: A község területének egy része az E-75-ös út és a sándorfalvi átkötő úttól keletre a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet része. A község határában ősszikes terület található.

218

A mindmáig - méltán - legismertebb szikes tó a Fehér-tó. Nem csak a szatymazi határé, hiszen az E75-ös úttól a Szegedet Csongráddal összekötő út Sándorfalva alatti határrészéig elnyúlik. Mára hatalmas nádastóvá alakult a hajdani szikvilág óriási víztükrű tava. A tó életében nagy változást hozott az 1920-as évektől a halastó-építkezés. A halastavak rendszere új, védett madárfajok megtelepedését segítette elő. Így a gémfélék (vörös- és törpegém, bakcsók, kis- és nagykócsag, selyemgém) fészkelnek a nádasokban, s a nyílt vízen a récék, szárcsák, vöcskök vonják magukra a figyelmet. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentőségű védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni:

I.1.8. Területfelhasználás: A községben az alább szemléltetett megoszlás szerint közel azonos számban laknak bel- illetve külterületen. A belterületi lakosok száma a dél-alföldi térségben található hasonló nagyságú többi településen jellemzően jóval meghaladja a külterületen élők számát. Szatymaz esetében a külterületen élők magas aránya mutatja meg, hogy a tanyáról való betelepülés e község lakóinak életére nem volt jellemző. A település földrészleteinek fekvése, valamint művelési ágai a következőképpen alakulnak: Fekvés

egyéb önálló épülete k száma

egyéb önálló lakások száma

összes terüle t (m2)

Belterület

5

12

Külterület

7

4

Zártkert

1

0

13

16

17683 44 49701 394 22462 35 53715 973

ÖSSZESEN

legkiseb legnagyob b b földrészl földrészle et t terület terület (m2) (m2) 24 53540

átlagos földrészlet terület (m2) 1747

2

594478

11008

40

82959

1492

219

Földrészletek száma fekvésenként, Szatymaz

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 (db) 500 0 Belterület

Külterület

Zártkert

Földrészletek száma művelési áganként, Szatymaz szántó 29% nádas 1% szőlő 4% erdő 2% )gyep (legelő 4%

kivett 34%

)gyep (rét 7% kert 11%

Művelési ág

alrészletek száma

erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert

196 474 750 731 925

összes alrészlet terület (m2) 2274526 5503621 6037971 3157013 1016612

legkisebb alrészlet terület (m2) 73 108 65 5 108

gyümölcsös 8%

legnagyobb alrészlet terület (m2) 174990 323781 93454 96715 4331

átlagos alrészlet terület (m2) 11605 11611 8051 4319 1099 220

kivett nádas szántó szőlő

2914 62 3313 375

7620291 417080 30883323 738889

3 770 2 32

152190 39683 203571 14721

2615 6727 9322 1970

221




Mennyiség (t/év) 1425 168000 0 1000 25 15 170465




Mennyiség (t/év) 0 0 0 0 0 0,9 n.a. 0 0 0 0 0

*Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. 3. táblázat


222

Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 7,5 7,3 0 2,2 20,6 0 1,4 0 39



A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. Ezek mennyiségére vonatkozóan pontos, vagy megközelítő adat nincs. II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen



0

0

0

0

0

2925



Településről kiszállított (t/év)

223




0 0

0 0

0

0

0 0 0 0

0 0 0,9

0 0 0

0 0

0

39

0 0

0 0

9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen


Településről kiszállított (t/év) 7,5 7,3 0 2,2 20,6

0 0 0 0

0 1,4 0 39

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

Hasznosítá s t/év % 0 0 0 0

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

0 166 500

0 99,1

t/év 0 1500

% 0 0,9 224

Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

0 900

0 90

0 100*

0 10

0 0

0 0

0

0

25*

100

0

0

0

0

15*

100

0

0

900

0,5 166640 98,5 1500 0,9 2 8 *A tervezés bázisévében, 2002-ben a települési hulladéklerakó bezárásáig a jelzett hulladékokat a lerakóra szállította a lakosság, ennek bezárásától a lerakó elülső részén konténerekkel működő ideiglenes hulladék udvarba kerülnek ezek a hulladékok A konténereket a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht a Sándorfalvi úti telepére szállítja. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg): a kiemelten kezelendő hulladékáramok közül az állati eredetű hulladékok képződnek 0,9 tonna/év mennyiségben. Ez a hulladék teljes egészében kiszállításra kerül, kezelése nem a településen történik. A csomagolási hulladékok kezelése nem a településen történik, annak teljes mennyisége kiszállításra kerül.

225

III.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 13. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.

Cím

Telephely

Tárgy

Szeged, Szeged, Sándorfalvi Hulladék begyűjtése Városgazda sor út 1. Szeged, Szeged, Sándorfalvi Nem veszélyes Városgazda sor út lakossági hulladék 1. kezelése Kód:D5 Szeged, Szeged, Sándorfalvi Papír, műanyag, Városgazda sor út üveg, vas és 1. fémhulladék válogatás Hódmezővásárhe Hódmezővásárhely, Hulladékgyűjtés, ly, Pf. 259 Kutasi u. 1232. hulladékkezelés

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje IPPC engedély kiadása folyamatban 62.2502006.03.31. 15/2001 62.250.2006.03.31. 15/2001 62.250.15/2001

2006.03.31.

6126/001/ CSONGR/ 2003

2008.12.09.

IV.

Az

egyes

hulladéktípusokra

vonatkozó

speciális

intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. Az önkormányzat a települési szilárd- és folyékony hulladék gyűjtésére a közszolgáltatást bevezette. V. a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények,

V.1.




Begyűjtő, szállító neve Szegedi Környezetgazd álkodási Kht.

Székhely (település) Szeged, Városgazda sor 1.



Begyűjtésre használt szállítóeszköz STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi

Kezelő megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodá si Kht., központi hulladéklerakó telep

Az elkülönített gyűjtés helyzete: a településen a tervezés időpontjában elkülönített gyűjtés nem történt. A település belterületén jelenleg 15 db közterületi szemétgyűjtő van elhelyezve, ezeket heti gyakorisággal üríti a begyűjtést végző szolgáltató. A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: A településen hasznosító szervezet nem működik. 15. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék



Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év)

Begyűjtő kapacitás a (t/év)


Átvevő kezelő megnevezése 227

Állati tetemek

ATEV Rt.

Szelektív csomagolóany ag

Szegedi Környezetgazd álkodási Kht.

Hódmezővásárhel y Szeged, Városgazda sor 1.

n.a. 39

60000

n.a. ATEV Rt.

179000 STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi

Szegedi Környezetgazdálkod ási Kht., központi hulladéklerakó telep

16. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Rt. Hulladéklerakó hrsz

Szatymaz 063/3

Kezelési Kezelt hulladék (D) kód D 5 Nem veszélyes lakossági hulladék R3,E102 Nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek D 5 Nem veszélyes lakossági hulladék

Kapacitás (t/év) 179.000


60000

80

1700

80

17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely Szeged, Sándorfalvi út

Üzemeltető neve, címe Szegedi Környezetgazdálkodás i Kht. Szeged, Városgazda sor 1.

Hulladék

Gyűjtőkörzet


Szállítóeszkö z


Válogatott hulladékmennyiség (t/év) n.a.


228

Települési szilárd hulladéklerakó  Hrsz-a: 063/3, területe 13000 m2  Az éves lerakott hulladék mennyisége: 1700 tonna  A 2002-ig lerakott hulladék mennyisége: 23100 tonna. A lerakott hulladék összetétele: Lakossági, 80 % Inert

intézményi, háztartási vegyes hulladék 5%

Egyéb,

nem

veszélyes hulladék 15 % A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az engedélyezés folyamatban van. V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 18. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Leé (m3/év/fő) Települési hulladék

folyékony

Mennyiség t/év

38,14

168000

19. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Begyűjtöt Kapacitás, Kezelési mód t engedélyezett mennyisé mennyiség g t/év t/év Arany János Sándorfalva, 1500 0* Leürítés a Szegedi Kassai út 12. Vízmű Rt. tisztítótelepére * A begyűjtő nem rendelkezik hulladékkezelési engedéllyel. Begyűjtő neve

Székhelye



Kezelőtelep üzemeltetője Szegedi Vízmű Rt.

A szennyvíz kezelése és a szennyvíziszap képződése nem a településen történik. 229


2002 (t/év) 1425 16800 0 0 1000

2005 (t/év) 1440±300 140000±10 000 n.a. 1000±200

2008 (t/év) 1460±300 115000±10000

25

27±5

30±5

15

14,5±2

14±2

17046 142482±15 5 07

117454±1507

n.a. 950±200


2002 (t/év)

2005 (t/év)

2008 (t/év)

230



Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi

0,9

1±0,1

1±0,1


2002 (t/év) 7,5 7,3 0 2,2 20,6 0 1,4 0 39

2005* (t/év)

2008* (t/év)

n.a.

n.a.

*A csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetésével a 2005. és 2008. évi mennyiség növekedni fog. A 2002. évi alapadat és az elkülönített gyűjtés bevezetésére vonatkozó időpont hiányában a növekedés mértéke nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások 231

kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Igény szerint hulladékszigetek, illetve hulladékudvar létesítése a településen.  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  A háztól elszállított hulladékok elkülönített gyűjtésének megteremtése. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

232

ÜLLÉS

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Üllés Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében, a megyeszékhelytől 26 km-re helyezkedik el. Üllést 1736-ban nyilvánították önálló községgé. Ülles a királyi postaút mellett települt, ezért nem mentesült III. Károly török elleni háborúja idején (1736-1739) a katonai beszállásolás terhétől. Az oszták örökösödési háború (1740-1748) első éveiben olyannyira megnövekedtek Üllés terhei, hogy 1743-ban a község lakossága áttelepült Kiskunmajsára. A településen már 1748-ban tanyák álltak, számuk egyre nőtt, 1787-re elérte a 153-at. A község tehát 1948-ban vált ki Kiskundorozsma területéből, s lett önálló település. I.1.1. Demográfiai adatok A község önállóvá válása óta a lakosságszám 3412 főről 3212 főre csökkent, ami 6%-ot jelent. (Míg a kistérség falvaiban ez a mutató 10,5 %). Jól látható, hogy 1970 és 2002. év között a lakónépesség évenkénti ingadozása nem számottevő, a 3200 főt mindig meghaladta. A község népességszáma viszonylag stabilnak mondható. Az 1949. évi népszámlálást követően a nyolcvanas évekig kismértékű növekedés, majd a kilencvenes években csekély fogyás következett be. A tapasztalható stagnáláson belül azonban jelentős területi átrendeződés történt. A külterületen élők mobilitása, ezen belül döntően belterületre költözése csökkenő mértékben, de napjainkban is megfigyelhető. A lakások, valamint a népesség helyzetének alakulásáról tájékoztatnak az alábbi diagramok. A belterületi lakások és a népesség alakulása 2500 2000 1500

Fő

1000

Lakás

500 0 1960

1970

1980

1990

2001

évek

233

A község külterületén az elmúlt években és évtizedekben egyaránt csökkent a lakások, valamint a népesség száma. Az 1960-as években 2500 főt is meghaladó külterületi lakosságszám az 1990 és napjaink közötti időintervallumban már az 1000 főt sem érte el. A külterületi lakásszám és a népesség alakulása 3000

Fő

2500 2000 1500 1000 500

Lakás

0

1960

1970

1980

1990

2001

évek

A területi átrendeződésen túl a ´90-es évekig emelkedő, azóta stagnáló öregedési folyamat is megfigyelhető: 1949-ben a lakosok mindössze 9%-a, ´60ban 11%-a, ´70-ben 18%-a, ´80-ban 19%-a, ´90-ben és 2001-ben 21%-a volt 60 éven felüli. A lakások száma a népesség függvényében 4

Belterület

3

%2 1

Külterület

0

1960

1980

1990

2001

évek

A lakosság száma az utóbbi évek során igen kis mértékű változást mutat, mely az utóbbi évtizedek során tapasztalható drasztikus csökkenéshez viszonyítva igen pozitívnak mondható.

234

Lakosság száma (Fő)

3400 3350

3344 3308

3300

3270

3250

3236

3213

3200

3216

3150 3100

1970

1980

1990

2000

2001

2002

Év

Az elmúlt 40 évben a kül- és belterületi lakosok aránya is megfordult. Ma már a lakosok 73 %-a belterületen él, a külterületi lakosok aránya jelenleg 27 %. A csökkenés mértéke az utóbbi években lassult, így feltételezhető, hogy 22-25 % között fog beállni. 2002 2001 Külterület Év

2000 1990 1980

Belterület

1970 0

500

1000

1500

2000

2500

Lakosok száma (Fő)

A településen a környező községekben hasonlóan a helyi szövetkezet megszűnésével 1993-ban igen sok dolgozónak szűnt meg a munkahelye. Ezáltal emelkedni kezdett a munkanélküliség, majd a földek visszaadásával valamelyest csökkent ez az arány. Sokan őstermelőként saját gazdaságokat alakítottak ki. A népesség és a lakások terület szerinti megoszlásának jellemzőiről a következő táblázat ad tájékoztatást. A népességés lakásszám területi megoszlása Belterület összes

KSH tényadat (2001) Lakónépesség Lakás Fő/lakás (fő)

2332

940

2,48

Fő

2600

Javaslat (2015) Lakás Fő/lakás

1100

2,36 235

Külterület összes Üllés összes

880

521

1,69

600

500

1,20

3212

1461

2,20

3200

1600

2,00

2001-ben a külterületi tanyák 15%-a jellemzően lakatlan volt, vagy csak idényjelleggel lakott. A munkalehetőség helyben viszonylag kevés, ezért a nem mezőgazdaságból élő emberek többsége naponta ingázik Szeged és Üllés között. Emellett a lakosság jelentős része kétlaki életmódot folytat, azaz belterületi háza mellett külterületi tanyai házzal vagy gazdasággal is rendelkezik. A kistérségi települések komplex mutatói - demográfiai, a foglalkozás szerkezeti, munkanélküli, az infrastruktúra és egyéb speciális mutatók összegzése - alapján Üllés előkelő helyen áll. 16 15 14

Munkanélküliségi ráta% %

13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

Ü llé Zá s ká ny sz ék Zs om bó

Sz at ym az

R uz sa

Á so tth al om Bo rd án M y ór ah al om Ö ttö m ös

0

Adott kistérségi települések munkanélküliség szerinti megoszlása

A település lakóinak betegségi mutatóiból megállapítható -, hogy 1620 fő vizsgált beteg esetében - mely betegségek fordulnak elő leggyakrabban. Betegségek Magas vérnyomás Ischaemiás szívbetegség Hátgerinc elváltozások Cukorbetegség Csontritkulás Összesen

Fő/év 193 118 85 66 78 540 236

I.1.2. Gazdasági tevékenységek A döntően mezőgazdasági, részben ipari, részben pedig kereskedelmi munkát folytató gazdaságok tevékenységi lehetősége a differenciált elhelyezkedésnek megfelelően változik. • Ipari tevékenységek: Üllés községben jelentősebb légszennyező üzem a Házi Piros Paprika Kft. üllési telephelye a Szeged felé vezető út mellett, melynek üzeme a lakóterületbe ékelődik. A körülötte tervezett védő fásítások megvalósításával ezt a zavaró hatást csökkenteni lehet, mivel néhány évvel ezelőtti légszennyezés adatok az előírt határérték alatt voltak. Külterületen található MOL Rt. Gázüzeme - kitermelő kutak gázfáklyái miatt - okoz még légszennyezést. A belterületen lévő ipari tevékenységeket folytató létesítmények (Házi Piros Paprika Kft., Tüzép, MOL Rt., kereskedelmi tevékenységet folytató társaságok ) nem bocsátanak ki üzemi zajt. • Mezőgazdaság: A helyi gazdaság szinte egyoldalúan mezőgazdasági jellegű. Üllésen a termőföld döntő hányada őstermelők, valamint egyéni vállalkozók tulajdonában van. A szolgáltatások és a kereskedelem is elsősorban a mezőgazdaságot és az abból élőket szolgálja ki. A községben viszonylag alacsony birtokméret jellemző, melyen a gazdálkodók termelési tapasztalataikkal, nagy szorgalmukkal a jobb minőségű földrészleteken intenzív termesztést - zöldségfélék (paprika, paradicsom), gyümölcsfélék (barack, alma, szőlő) – igyekeznek folytatni. 2003-ban Üllés és még néhány környező község gazdái új típusú szövetkezetet alapítottak ’TÉSZ’ néven. A 71 termelő célja nem csupán a termelés, felvásárlás és értékesítés, hanem szaktanácsadással és a termeléshez szükséges vetőmagok, permetezőszerek, stb. beszerzésével az uniós elvárásoknak megfelelően a környezetbarát technológiák elterjesztésében is meghatározó szerepet vállaljon. Állattenyésztésben a szarvasmarha- és sertéstenyésztés jellemző, de van néhány baromfitenyésztéssel és méhészettel foglalkozó gazdálkodó is. A térségben található állattartó telepek helyrajzi számai a következők: 02/2, 031/98, 041/67, 048/1, 058/7,8, 067/63, 072/10, 079/10,11,35,56,65, 083/23,24, 085/4, 0110/14, 0110/133, 0134/36. • Erdőgazdaság: A település külterületének erdősültsége viszonylag alacsony. Nagyobb összefüggő erdőterületek a Rózsa-dűlőben, valamint a belterülettől nyugatra, a Petőfi-dűlő határán, ill. az igazgatási terület déli részén, a Kossuth-dűlőben találhatók. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket a talajvédő gyepesítésen túl erdőtelepítéssel lehet leginkább hasznosítani. A két nagyobb területű erdő – a Rózsa- és Petőfi-dűlőben – gazdasági rendeltetésű és az Ásotthalmi Erdőgazdaság felügyelete alá tartozik. A Kossuth-dűlőben található erdősáv pedig védelmi szerepet tölt be. A nyárfás telepítések mellett értékesebb tölgyesek és fekete fenyő erdőfoltok is megtalálhatóak. Az erdőfoltokon kívül a táj egyhangúságát a fásított tanyák, valamint az utakat kísérő fasorok, erdősávok enyhítik. •

Halászat: 237

A község egyetlen felszíni vize a település NY-i részén terül el sok növény és állat életterét biztosítva. A tó eredetileg a megyei öntözés fejlesztési program keretében épült belvíztározóként a helyi TSZ tulajdonában a környéki termőterületek öntözésére. A TSZ megszűnésével a tó az önkormányzat tulajdona lett. Mára már horgásztóként működik, kiszolgálva helyi lakosok ez iránti szenvedélyét. Területe mintegy 6 ha, éves lekötött vízmennyisége 30.000 m3/év. A község külterületén fekvő halastó és környéke számos költöző és állandó madárfajnak ad átmeneti szállást, mint például a kanalas gémeknek (Platalea I. leucorodia), tőkésrécéknek (Anas p. platyrhynchos), darvaknak (Grus g. grus). • Idegenforgalom: A Kiskunhalasi út mentén található egykori tanyasi iskolaként működő Baromjárási Iskola épülete erdei iskolaként, környezetét pedig kiránduló- és táborozóhelyként lenne hasznosítható. I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat • Közúthálózat A község közlekedési hálózata a megyei átlagot tekintve jónak mondható. Országos mellékutak: - az 5408. sz. – Kiskunhalas-Szeged – összekötőút, - az 5426. sz. – Üllés- Forráskút – összekötőút, továbbá - az 54333. sz. –Üllés- Rúzsa – összekötőút. Települési gyűjtőutak: A belterületi közlekedési vázat képező úthálózat elemei: -

az 5408. és 5433. sz. utak belterületi átkelési szakaszai (a Felszabadulás utca, ill. az új tehermentesítő szakasz és a Rúzsai út) - az Arany János u. Erdélyi u. Dózsa Gy. u. - Határ út. A fenti felsorolásokban nem szereplő utak kiszolgáló funkciójú lakóutcák, melyek szabályozási szélessége változatlan, illetve új utcanyitás esetén legalább 14 méter. A meglévő intézmények parkolási igénye a község közterületén biztosított, illetve biztosítható. A községben megoldott a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés is. A tömegközlekedés tekintetében a helyközi autóbusz járatok rendszeres időközökkel érintik a községet. • Vasúthálózat Vasútvonal nem érinti a községet. • Víziút hálózat A község egyetlen felszíni vize a település NY-i részén terül el. A jelenleg horgásztóként üzemelő tó vízi közlekedésre alkalmatlan.

238

I.1.4. Domborzati viszonyok A község a Duna-Tisza közi hátság peremén fekszik. Domborzatát kis szintkülönbségű területek váltakozása jellemzi, a tengerszint feletti magasság 101,0 és 103,0 m között mozog. A belterület 100 és 104 méter szinten fekszik. A jellemzően homokos talaj a tavaszi esőzések felszíni vízállásait viszonylag rövid idő alatt elvezetik. A Pannon-beltenger összezsugorodása után az Alföld területén az addigi tengeri üledékképződést felváltotta az ősi Tisza és Duna által szállított folyami üledékek lerakása. A terület süllyedésével a folyók többször változtatták medrüket, folyásirányukat, többfelé alkottak hordalékkúpokat. A terület süllyedése mellett így közel egy km vastagságú folyóvízi üledék rakódott le a 45 km vastagságú tengeri üledékre. A száraz, víz által elhagyott területekről a szél futóhomokot fújt ki. A homok felhalmozódott a Duna-Tisza közén és az uralkodó széliránynak megfelelően ÉNY-DK irányú buckasorokba rendeződött. Így a község talaja 80-90 %-ban dunai eredetű, meszes, humuszszegény homoktalaj. A talaj természetes úton is pusztul, a területen megfigyelhető a másodlagos szikesedés jelei ill. a defláció. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A község területe a meleg, száraz, forró nyarú éghajlati körzetbe tartozik, ahol a nyári meleg a hőmérsékleti átlagok mellett az erős felmelegedések nagy gyakoriságában is kifejeződik. Csongrád megye az ország napfényben leggazdagabb vidéke. A napsütéses órák száma 1960–2001 között átlagosan 2094 volt. A 2000-es év kiemelkedett 2331 napfényes órájával. Május, június, július és augusztus hónapokban a napfénytartalom havi értéke szinte minden évben legalább 200-300 óra volt. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 °C-ot. (Szegeden az utolsó négy évtizedben csak az utóbbi néhány évben csökkent az évi középhőmérséklet 10 °C alá, de csak néhány évben emelkedett 11 °C fölé is). A júliusi középhőmérséklet meghaladja a 22 °C-ot, januárban pedig –1,2 °C a sokévi középérték. Érdekesség az éghajlatban, hogy a február hidegebb a decembernél. Július és augusztus hónapokban az erős felmelegedés miatt jelentős különbségek nem mutatkoznak. Decemberben a kontinentális klímajelleg uralkodik, erős lehűlésekkel, a keleti-délkeleti területek a hidegebbek, és akár 1,0-1,5 °C hőmérséklet-különbség is előfordul a megyén belül. A csapadék nagy része tavasz végén és nyár elején hullik, évi középértéke az utóbbi száz évben 580 mm (az utóbbit megelőző 3 évtized évi csapadékösszegének átlaga 495 mm volt, ami jelentős csökkenés a megelőző időszakhoz viszonyítva). A legtöbb csapadék júniusban van, legszárazabb a január és a február. A csapadékeloszlásban nem lehet szabályszerűséget megállapítani. Március kivételével minden hónapban előfordulhat 100 mm-t meghaladó mennyiség, előfordul azonban olyan eset is, hogy február, április, július és november hónapokban egyáltalán nem hullik csapadék. Hóban szegény a terület, a hótakarós napok évi száma 33, a hóréteg átlagos vastagsága 20 cm. Gyakoriak az olyan telek, amikor egyáltalán nincs hó.

239

A szelek változó irányokból fújnak, általában évszakos változások figyelhetők meg: áprilisban (a böjti szelek) É–D iránya jellemző, de ősszel inkább az ÉNyDK-i irányú szelek a leggyakoribbak. A település határában kialakított víztároló tó környékén és a Dorozsma-Halasi II. főcsatorna mentén fokozatosan kialakulhatnak azok a természet közeli vegetációs egységek, melyek jó néhány évtizeddel korábban jellemzőek voltak. A jelenleg még csak néhány hektáros élőhely idővel jelentős kiterjedésű élőhelykomplexummá válhat, a tájnak jellegzetes, szebb arcot kölcsönözve. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők Talajvizeket csak nem ivóvízminőséget igénylő egyedi kutas vízhasználat kielégítésére lehet használni. A területen az átlagos talajvízszint változó. Nagyjából követi a terepfelszínt, de a mélyebb fekvésű semlyékes területeken közelebb van a felszínhez, mint a „dombhátakon”. A 002399 sz. talajvíz figyelő kút már 1934 óta működik belterületen. Az utóbbi 25 év adatai szerint a kút környezetében a minimum talajvízszint állás 2 m volt a terep alatt, a maximum meghaladja a terepszint magasságot. Az aszályos időjárás és intenzív vízhasználatok miatt a község területén a talajvízszint süllyedése jellemző. Helyenként a gazdaságok csőkutakból kitermelt vízzel folytatnak öntözést, az öntözött terület nagysága változó. A község belterületén a hosszabb idejű szennyvízszikkasztás miatt már talajvízdomb alakult ki, amely csak a teljes csatornázás megvalósulása, illetve a 100 %-os rákötés után fog megváltozni. A rétegvíz készlet fokozottan védendő a felszín alatti vizek között, hisz ivóvíz ellátásunkat ez a réteg biztosítja. Kezelése már most szükséges községünkben is fogyasztás előtt, magas arzén-, vas- és ammóniatartalma miatt. A községi vízmű és egyéb víztermelő kutak a 200 m alatti vízadó rétegből veszik a szükséges vízmennyiséget, de a fölötte lévő vízzáró rétegek nem összefüggőek és vékonyak, ezért fokozott figyelmet igényelnek a felszíni szennyeződések lehetősége miatt. A Vízmű telephelyén található három mélyfúrású kút biztosítja a község ivóvízbázisát. A II-es és a III-as jelű kút vize 2. osztályú rétegvíz, tekintettel a határérték feletti vas és metán tartalmára. A IV-es számú kút 1. osztályú rétegvíz, melynek minősége kizárólag a metántartalom miatt tűrhető kategóriájú, melyet kútszellőztetéssel távolítanak el. Termálvíz kitermelése is folyik a község területén, 1500-1000 m körüli mélységben jelenlévő felső pannon hévíztároló réteg megcsapolásával. A Kőolajkutató Vállalat fúrásai közben termálvizet talált. Az ÉNY-III. jelű kút melegvizét ma állattartási telep fűtésére használják. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem Üllés igazgatási területén cca. 100 lelőhelyet és régészeti érdekeltségű területet tartanak nyilván különböző időszakokból. A kulturális örökség védelméről szóló – 2001. évi LXIV. – törvény értelmében a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentőségű védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: 240

Üllés Község Önkormányzati Képviselő-testülete a település NY—részén, a Kiskunhalasi út mentén található 067/229 h.rsz.-ú területet kívánja védelem alá helyezni. A terület olyan átmeneti láprét, mely vizes élőhelyként számtalan növényritkaságnak nyújt életteret. Üllés község belterületén jellegzetes építészeti formák ill. műemléki értékek nem találhatóak, tekintettel a település fiatal voltára. Ellenben a tanyavilágban a külterületen jellegzetes és szép népi-építészeti formák ill. emlékek vannak jelenleg is. A Településrendezési Terv két külterületi iskola helyi védelemben való részesítését irányozza elő: - Baromjárási iskola (hrsz.: 081/18) - Kara-homoki iskola (hrsz.: 048/2) Mindkét hajdani iskolaépület közösségi, rekreációs célú hasznosítása indokolt, a környező területek megfelelő gondozásával. I.1.8. Területfelhasználás A település jellemzően egy-központú, területe 4981 ha, melyből 204 ha belterület, 4777 ha külterület. A belterületen kialakított lakótelkekből jelenleg 200 db beépítetlen. A lakóterületek az OTÉK szerinti falusias lakóterület kategóriába sorolhatók. Ennek megfelelő méretű telkek alakultak ki. A hagyományos díszkert-előkert és hátsó haszonkert kettős használati mód, valamint a kizárólag pihenő funkciójú kert kialakítása (ez utóbbi jellemzően az új építésű településrészeken található meg) egyaránt elterjedt. Üllés - történelmi léptékkel mérve csekély múltjából eredően – nem rendelkezik kiemelkedő építészeti értékekkel, műemlékekkel. Különösen jellegzetes, hagyományos községképről sem beszélhetünk. A közel egyidős utcák beépítése többnyire egységes. A belterületi lakóházak száma 940, a külterületen 521 tanya van, amelyeknek 15 %-a nem lakott állandóan, csak idényjelleggel. A belterületi lakásszám növekedésének 1970-től 2001-ig történő változásairól a következő ábra tájékoztat. 940

1000 840

900

Lakásszám (db)

800 643

700 600 500 400

318

300 200 100 0

1970

1980

Év

1990

2001

A lakásépítés terén kistérségi és megyei szinten is előkelő helyet foglal el Üllés, hiszen az 1000 lakosra jutó épített lakás száma az 1991-2000-es időszakban átlag 20,1-30,0 db lakás van, ami megegyezik a Szegedre és Mórahalomra is jellemző átlaggal.

241

A lakások számának, valamint a lakónépesség lakások szerinti megoszlásának várható változásai a község Településrendezési Terve szerint 2010-ig: A népesség- és lakásszám területi megoszlása Belterület összes Külterület összes Üllés összes

KSH adat 2001. lakónép. lakás fő/lakás (fő)

Javaslat 2010-re lakónép. lakás fő/lakás (fő)

2.332

940

2,48

2.600

1.100

2,36

880

521

1,69

600

500

1,20

3.212

1.461

2,20

3200

1.600

2,00

Forrás: Üllés Község Településrendezési Terve A település külterülete túlnyomórészt mezőgazdasági terület, de a művelés alatt álló szántó ill. kerthasznosítású részeken kívül nagyobb, „természetközeli” állapotú rét és legelő területek, valamint kisebb-nagyobb telepített erdők is megtalálhatók. A község külterületéhez tartozó területek adottságaik alapján három övezetbe sorolhatók: - tanyás - kertes - egyéb mezőgazdasági terület. A külterületen tehát jellemző a tanyás beépítés. A különböző méretekre osztott, gyakran elaprózott családi gazdaságként működő földrészleteken a szántóföldi növénytermesztés a legelterjedtebb. A tanyás övezetet ezek a területek képezik. A kertes övezetbe a homokos területek, az egykori zártkertek és szőlőtáblák, valamint a hozzájuk kapcsolódó területsávok tartoznak. Az egyéb mezőgazdasági övezetbe a speciális védelmet igénylő természeti területek tartoznak. E területek általában gyepes, nádas, vízállásos jellegűek. Az övezetben új épület nem építhető. A község belterületén számos zöldfelület, közpark, illetve köztér található. Ezek mindegyike rekonstrukciót igényelne, mely lehetőségeket a következő táblázat szemlélteti: Zöldfelület neve Szabadság tér Arany J. utcai park Erdélyi utcai terület Dózsa Gy. utcai terület Erkel utcai terület Felszabadulás utcai temető A belterületi iskolától É-ra fekvő terület Víztorony utca melletti terület

Terület (ha) 0,3 0,4 0,2 0,6 0,45 0,12

Hasznosítási lehetőség a jövőben Reprezentatív főtér Díszpark Játszó- ill. pihenőpark Kegyeleti park

0,9

Új sportterület

2,2

Új rendezvény- és vásárterület

A zöldfelület fejlesztés fontos követelménye, hogy egységes rendszerbe kapcsolódjanak a már meglévő, valamint a tervezett zöldfelületi elemek. E szerint kiemelt jelentőséggel bír a belterületi zöldsávok és utcafásítások megfelelő kialakítása.

242




Mennyiség (t/év) 300 80043 0 0 0 0 80162



Mennyiség (t/év)


0 0 0 0 0 1,595 0 0 0 201,8 0 0



Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 243


5,8 7 2,4 1,4 0 184 1,2 0 201,8


A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 37 0 0 2,9 2,1 5 47


Mennyiség (t)

244



0 0 2,1 0 0 0 0 0 0 59,3 0 0 61,4


Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 0,8 1,1 0 0,9 0 56 0,5 0 59,3

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes


Településről kiszállított (t/év) 0 0 0

0 0

0 0 245

hulladékok Ipari és egyéb hulladékok Egyéb Összesen

gazdálkodói

nem

veszélyes 0 0 210

0 0 0

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, kiemelten kezelendő hulladékáramok, valamint csomagolási hulladékok be- ill. kiszállítása nem történt a tervezés évében. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítá s t/é % v Települési szilárd hulladék 0 0 Települési folyékony hulladék 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és 0 0 egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari 0 0 nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

300 80043 0 0

100 100 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

80343

100

0

0


Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok


Lerakás t/év

%

%

kiemelt

Egyéb kezelt t/é % v 0 0

1,59 5 0 0 0

100

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1,59

0 0 100

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0 246

Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék 12. táblázat A csomagolási (hulladékmérleg)

5 0

0

0

0

0

0

0 0 17,8

0 0 8,82

0 0 184

0 0 91,18

0 0 0

0 0 0

17,8 0 0

8,82 0 0

184 0 0

91,18 0 0

0 0 0

0 0 0

hulladékok


kezelési

Hasznosítás t/év % 5,8 100

arányainak


bemutatása


7 2,4 1,4 0

100 100 100 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

184

100

0

0

1,2 0 17,8

100 0 8,82

0 0 184

0 0 91,1

0 0 0

0 0 0

8

247

IV.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 13. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím


6724 Szeged, Cserzy M. u. 32.

A.S.A. Köztisztasági Kft.

6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.

ATEV Fehérjefeldolgozó Hódmezővásárhely, Rt. Pf. 259

Telephely 6786 Ruzsa, külterület Hrsz.: 0137/12 6800 Hódmezővásárhel y, Békeffy dűlő, hrsz.:01957/1 Hódmezővásárhel y, Kutasi u. 1232.

Tárgy

Engedély száma

Szilárd települési H-2315/2001. hulladékok begyűjtése és szállítása Szilárd hulladék 72.403-2/2002. kezelése, köztisztasági szolgáltatás Hulladékgyűjtés, hulladékkezelés

6126/001/CSO NGR/2003

Engedély érvényességi ideje 2004.11.21. 2005.12.31.

2008.12.09.

IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. A hulladékok gyűjtése és szállítása 14. táblázat A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

248

Hulladék




Csongrád Megyei Településtisztas ági Kft.

Szeged, Cserzy M. u. 32.



Begyűjtésre használt szállítóeszköz KAMAZ tömörítős 10 tonnás teherautó

Kezelő megnevezése Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Ruzsai részlege A.S.A.Köztisztasági Kft. Hódmezővásárhely

Az elkülönített gyűjtés helyzete: a tervezés bázisidőszakában a településen elkülönített gyűjtés nem történt. A településen jelenleg 35 db utcai szemétgyűjtő edény van elhelyezve. Ezek főként a főutca mentén működő intézmények előtt találhatók. 2 hetente az önkormányzat megbízásából közhasznú munkások ürítik ki, a hulladékot a szervezett hulladékszállítás során szállítják el. 15. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék

Állati tetemek



Hódmezővásárh ely 16. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozások megnevezése, címe A.S.A. Köztisztasági Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év)


Kezelési (D) Kezelt hulladék kód D 5-03 Szilárd települési-, ipari-, építésiés intézményi hulladék


60000

Átvevő kezelő megnevezése

n.a. ATEV Rt.

Kapacitás (t/év) 50000


249

ATEV Rt

R3,E102 Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei

n.a.

80

17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely


Hulladék

Gyűjtőkörzet

Szállítóeszkö z

6786 Ruzsa, külterület, Hrsz.: 0137/12.

Válogatott hulladékmennyiség (t/év) Í000

Telep kapacitása (t/év) n.a.

Csongrád Megyei Papír, Csongrád KAMAZ, Településtisztasági műanyag, megye tömörítős 10 Kft. üveg, vas és tonnás Szeged, Cserzy M. u. fémhulladék 32. válogatás A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem működik. 18.táblázat

A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények adatai

Telephely (hrsz, terület m2) Üllés 041/65 18000 m2

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet


külterület Rendezett Üllés Kommunális lerakás szilárd műszaki védelem nélkül A hulladéklerakó nem rendelkezik működési engedéllyel.




0

0

250

A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az engedélyezés folyamatban van. V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Leé (m3/év/fő) Települési hulladék

folyékony

Mennyiség t/év 24,5

80043


Begyűjtő neve

WOMA Kft.

Begyűjtők, szállítók Székhelye Begyűjtött Kapacitás, mennyiség engedélyeze t/év tt mennyiség t/év Szeged, Sallai n.a. n.a. u. 59.

Kezelési mód

n.a.


Kezelt mennyiség Kezelőtelep üzemeltetője (t/év) 100 Térségi Vízmű Üzemeltetési Intézmény /Mórahalom/

A települési folyékony hulladékot 2004. évtől a szegedi szennyvíztisztító telepre szállítják, a tervezés bázisévében és 2003. évben a 046/63 hrsz-ú települési folyékony hulladék leürítő helyre is történt leürítés. V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége: A településen nincs szennyvíztisztító üzem, így nem képződik szennyvíziszap.

251


2002 (t/év) 119 80043 0 0

2005 (t/év) 120±2 65000±1000 0 0

2008 (t/év) 122±2 60000±1000 0 0

0

0

0

0

0

0

80162

65120±1002

60122±1002



2002 (t/év) 0 0

2005 (t/év) n.a. n.a.

2008 (t/év) n.a. n.a.

2,1

1,1±0,1

0,3±0,1

0 0 1,595 0

n.a. n.a. 1,2±0,1 n.a.

n.a. n.a. 1,±0,1 n.a.

0 0

n.a. n.a.

n.a. n.a. 252


Csomagolási összesen Gumi

hulladékok

201,8

100±5

85±5

0

n.a.

n.a.

0

n.a.

n.a.


2002 (t/év) 5,8 7,0 2,4 1,4 0

2005* (t/év) 2,9 3,5 1,2 0,7 0

2008* (t/év) 2,5 2,9 1,1 0,6 0

184,0 1,2 0 201,8

92,0 0,6 0 100,9

78,3 0,5 0 85,9

A csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetésével a 2005. és 2008. évi mennyiség növekedni fog, de a csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság egy része a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése.

253

A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával  A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése  A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása  Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása. Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  Hulladékszigetek elhelyezése külterületen is  Hulladékudvar létesítése  A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

254

ZÁKÁNYSZÉK


I.1. A település bemutatása Zákányszék a Homokhát központjában elhelyezkedő település, melyet Bordány, Domaszék, Mórahalom és Ruzsa határol. A helyiség a középkorban élő, és Szeged város történetében is szerepet játszó Zákány családról kapta a nevét. Mátyás király engedélyével nomád pásztorok, és kunok közösen használták legelőnek a parlagon heverő, füves területeket. 1731-ben III. Károly a pusztákat Szegedhez csatolta. A terület két részre oszlott, Felső- és Alsótanyára. Nagy kiterjedésű tanyavilág jött létre, melynek közigazgatása sok problémát okozott. 1891-ben Alsótanyán, 1893-ban pedig Felsőtanyán közigazgatási kirendeltséget állítottak fel. Az idetelepültek főleg Szeged-Alsóvárosról valók. A város körüli tanyavilágot kapitányságokra osztotta fel a város hatósága, melyek kapitánya egy-egy jómódú gazda volt. Zákány kapitányság Szeged Alsótanyához tartozott. A település életében jelentős szerepet játszott a Lengyel család. 1839-ben Lengyel Jozefa tanítónő egy kőkeresztet és egy harangot állítatott fel, majd 1843-ban egy kápolna is épült a kereszt mögé. 1924-ben kezdődött a templom bővítése. Ebben az időben a templom környezetében még csak néhány ház volt elszórtan, valamint egy öreg iskola, egy kocsma, egy posta és egy kis vegyesbolt. 1926-ban épült a vasútállomás, és vele egy időben kezdődött a tanyai központosítás. Zákányszék az egykori tanyaközpontból 1950-ben vált önálló községgé. A hatvanas években népességének még csaknem egésze tanyán élt. Azóta kiépült maga a falu, az első villany pedig 1952-ben gyulladt ki a településen. Napjainkban a polgármesteri hivatal az egykori Egyetértés Mezőgazdasági Szakszövetkezet irodájában működik.

I.1.1. Demográfiai adatok A település népessége folyamatos csökkenő tendenciát mutat, mely a születés-halálozás arányának változásából, ill. az elköltözések számának növekedéséből adódhat. 255

Népesség alakulása

3550 3400 3250 3100 2950 2800 2650 2500

Fő

1940

1950

1960

1970

Év

1980

1990

2000

2010

1958-ban nyílt meg a takarékszövetkezet, 1959-ben pedig a napközi-otthonos Manó-Kert óvoda. 1961-62-ben épült az általános iskola nevelői lakással együtt. 1979-től kezdődött egy új kétszintes iskola építése, ezzel egy időben a tanyai iskolák bezárása. 1966-ban új orvosi rendelő és egészségház átadására került sor, ahol fogorvosi és háziorvosi ellátásra nyílik lehetőség. A lakosság nemenkénti és kor szerinti megoszlása a településen a következőképpen alakult: A lakosság nemenkénti megoszlása, /1994-2000/, Zákányszék 1450 1400 1350 1300 1250 1200

férfi

nő

férfi

1384

1363

1380

1362

1369

1410

nő

1392

1405

1419

1396

1410

1428

256

A lakosság kor szerinti megoszlása, Zákányszék, 2000.

(fő)

0-2 éves

3-5 éves

6-13 éves

14 éves 15-17 éves

18-54 éves

60-69 éves

nő

férfi

nő

férfi

nő

nő

55-59 éves

férfi

férfi

nő

férfi

nő

nő

férfi

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

800 700 600 500 400 300 200 100 0 70-79 80-100 éves éves

A település rendelkezik Művelődési Központtal és Alapfokú Művészeti Intézménnyel. A Zákányszéki Gondozási Központ a településen élő gyermekek és családok segítésével foglalkozik. A községen számos civil szervezet is működik, melyek a következők: o Zákányszék Jövőjéért Alapítvány, a lakosság egészségesebb életvitelének elősegítése o Alapítvány a Zákányszéki Általános Iskola Diákjaiért o Zákányszéki Közművelődési Egyesület o Zákányszéki Községi Sportkör o Zákányszéki Vállalkozók-Gazdálkodók Klubja o Zákányszéki Szabadidő és Ifjúsági Tömegsport Egyesület o Polgárőr Csoport, a közrend és közlekedés biztonsága érdekében o Zákányszék Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület o Zákányszéki Teleház. I.1.2. Gazdasági tevékenységek • Ipari tevékenységek: A településen működő gazdálkodó szervezetek és tevékenységük:

Gazdálkodó neve

Tevékenysége

Agroferr2002 Kft.

Vas-és acél-, építőanyag kereskedelem

Agrosarok

Gazdabolt

Beston Trade Kft. Blue-Net 412 Bt. Csiszér Electrosystem Kft.

Számítástechnikai és nyomdai szolgáltatás o Villamos felülvizsgálatok o Villanyszerelés

biztonságtechnikai

257

Királyhalmi Kft.

ABC

Mester Cure Bt.

Foglalkozás, egészségügyi ellátás

Monumenta Kőfaragó Bt.

síremlékek, ablakpárkányok, lépcsők, asztalok, konyhapultok készítése

Red Fruct Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Zöldség-, gyümölcs felvásárlás, értékesítés

Zámix Kft.

Takarmánykezelő üzem

A fent említett szervezetek mellett számos egyéni vállalkozás is helyet kapott Zákányszéken. Ezek a következők: o o o o o o o o

Fődi József ABC, vegyiáruk boltja Fődi József húsfüstölő Dr. Müller Károly állatorvos Papp Szikvíz, szikvízkészítés, szikvízgépgyártás, és –felújítás Papp-tanya Lovaspanzió Papp Tibor divatáru és alkatrész kereskedő Sebők József, táp-takarmány forgalmazó Zombori István sertésfelvásárló

• Mezőgazdaság: A szántóterület átlagos aranykorona-értéke 9,24 AK, ami igen kedvezőtlen termőhelyi adottságokat jelent. Vannak olyan területek, amelyek kiadósabb csapadékhullás következtében tartósan vízzel borítottak, művelésük nem megoldható. Az utóbbi években azonban aszálykárok sújtották a térséget. Kiemelkedő jelentőségű a zöldség- és gyümölcstermesztés, kisebb részben az állattenyésztés. Az őszibarack termesztése a szatymazi „őszibarack tájegység" részeként országos viszonylatban is kiemelkedő, de jelentős az alma-, a szőlő- és a fóliás zöldségtermesztés is. • Erdőgazdaság: A településen a Zákányszéki Földtulajdonosok Vadásztársasága felelős a vadállomány alakulásáért. • Halászat: Zákányszéken felszíni vízfolyás hiányában nem alakult ki halászat. • Idegenforgalom: A település idegenforgalmi szempontból jelentős múlttal rendelkezik. Néhol még ma is fellelhetők a napsugárdíszes házhomlokzatok, amelyek e táj népi építészetének jellegzetességei. A községben két emlékmű van, melyek közül az egyiket 1986-ban adták át és a felszabadulás emlékét őrzi. Ugyanitt áll a II. világháborúban elesett zákányszékiek emlékére felállított alkotás. Lengyel Jozefa 1839-ben egy kőkeresztet és harangot állíttatott fel a község mai központjában. A közeli tanyáknak vallásos népe ide járt. Később Jozefa és testvére Alajos kápolnát építtettek. A torony 1849-ben készült el.

258

Az Alföld déli részén az Alföldi KÉK-Túra útvonal vezet át, amely az egész országot körbezáró KÉK-Túra részeként lehetőséget ad az Alföld bejárására, természeti, történelmi és kulturális értékei jelentős részének megismerésére. Az Alföldi KÉK-Túra Csongrád megyei útvonala Zákányszék érintésével halad tovább a Fehértói madár les, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark felé. A településen évente megrendezésre kerülő rendezvények: • • • • •

Pünkösd utáni 1. vasárnap: Búcsú Július 1. vasárnapja: Aratóünnep Szeptember utolsó szombatja: Falunap December: Iskolai téli szünet előtti péntek: Falukarácsony Iskolai téli szünet első szombatja: Karácsonyi hangverseny

I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat • Vasúthálózat 1926-ban épült a vasútállomás, mely lehetővé tette a település vasúton történő megközelítését. • Közúthálózat A település megközelíthető Kecskemét felől az 5-ös úton Szegedig, onnan az 55-ös úton Zákányszékig. I.1.4. Domborzati viszonyok A település felszíni kialakulása az Alföld, valamint a Duna-Tisza köze felszíni változásainak következtében hosszú évmilliókon keresztül alakult ki. A Duna és Tisza, valamint az Alföld uralkodó széljárása miatt löszből és homokból alakultak ki a domborzati viszonyok. A felszín folyamatosan, de sokkal lassabb ütemben változik az előző évszázadokhoz képest. Átlagos tengerszint feletti magassága 92-98 m között változik, de a település nyugati határában, az egykori buckafelszíneken a 100 m-t is meghaladja. A kistáj enyhén hullámos, homokkal fedett hordalékkúp-síkság, melyen homokbuckák váltakoznak buckaközi laposokkal. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző Szeged és környéke – ideszámítva Zákányszéket is – országunk napfényben leggazdagabb tája, így a település éghajlati adottságai kedvezőek a mezőgazdasági növénytermesztés számára. A település talajadottságai viszont kedvezőtlenek, homoktalajok fordulnak elő főként. A futóhomok mellett a humuszos homok, a rétiesedő homok és a szikes, terméketlen homok is gyakori. A homoktalajok kedveznek bizonyos növények, gyümölcsök termelésének, de a gyakori, aszályos nyarak miatt csak öntözéses növénytermesztést lehet folytatni. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők 259

A területet belvízelvezető csatornák hálózzák be, amelyek a Hátságról érkező talajvizeket gyűjtik össze. Zákányszék határában a Domaszéki-főcsatorna a legjelentősebb, amely áthalad a Lódri-tavon. A 34 km hosszú csatornához 138 km2 vízgyűjtőterület tartozik. A zákányszéki határban 6 olyan csatornát alakítottak ki, amelyek fő iránya megegyezik a területre jellemző északnyugatdélkeleti szélkifújási iránnyal, s egyben a Csongrád megye délnyugati részén található sűrű csatornahálózat vízlevezetési irányával. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A falut északkelet felé elhagyva, az utolsó házak egyikének udvarán 130 éves kocsányos tölgy pompázik. Található három, nagy kiterjedésű semlyék, tavaszi vadvizes terület. Áprilisban gólyahír-mezők borítják a környező nedves réteket, melyek ilyen tömegesen ritkán fordulnak már elő. Nyár közepén a fehér zámpa virágzik itt csoportosan. A község határában irodalmi emlékhely a volt sebőkhegyi Kiss Pál-tanya, ahol gyakran vakációzott Tömörkény István. A természeti értékek közül figyelmet érdemel a Zákányi-medence, ahol a löszpuszta, a laza homok és a szikes rét egymást váltva teszik változatossá az egyébként sík vidéket. A Zákányimedence talán a legnagyobb viszonylag érintetlen homokvonulat Csongrád megyében. A homokhátak közötti semlyékek és szikes tavak vadvizeit csatornák vezetik le. A szikes medence legmélyebb részén, a Lódri-tó környezetében számos növényritkaság található. A Szegedi Tudományegyetem kutatói folyamatosan végzik a terület flórájának feltérképezését.

I.1.8. Területfelhasználás Zákányszék összterülete 6606 hektár, s a belterület ennek csupán 6%-a, mintegy 392 hektár, külterület 6214 hektár. E területi megoszlás arányait szemlélteti az alábbi diagramm. Települési területi megoszlás, Zákányszék

Belterület

Külterület

A település kül- és belterületén élő lakosság megoszlása a következő ábra szerint alakult.

260

A lakosság terület szerinti megoszlásának változása Zákányszék, 1960-2000. 3500 3000

külterület (fő)

2500 2000 1500 1000

belterület (fő)

500 0 1960.

1970.

1980.

1990.

1999.

2000.

261

II. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete, Zákányszék II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat



Mennyiség (t/év) 1500 50400 0 50 10



Nem hulladékok

0 51960


Mennyiség (t/év) 0,1 5 0,5 0 0,5 20 0,1 0 0 7,1 5 0



262

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.2.

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 5 2 0 0 0 0 0,1 0 7,1


A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 100 0 0 10 0 0 110


Mennyiség (t)

263


Nem hulladékok


0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2

Összesen:

A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladék nem található. II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 6. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék


Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Egyéb Összesen

0 0 0 0


0

0

0

0

0 0

0 2000



Településről kiszállított (t/év) 264




0 0

0 5

0

0

0 0 0 0

0 0,5 20 0

0 0 0

0 0 5

0 0

0 0

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladék nincs. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 8. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás t/év

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem Ipari veszélyes és egyébhulladékok gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

0 0 0 0 0 0 0

%

Lerakás t/év

0 0 0 0 0 0 0

100 49800 0 50 10 0 49960

% 100 100 0 100 100 0 100

Egyéb kezelt t/é % v 0 0 0 0 0 0 0



Lerakás t/év

%

0 0 0 0 0 0 0

kiemelt

Egyéb kezelt t/é % v 265

Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen

0 0 0 0

0 0 0 0

0,6 0 0 0,5

85,71 0 0 100

0,1 0,1 0 0

14,29 100 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0,1

0 0 0 100

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 5

0 0 7,1

0 0 58,68

0 0 0

0 0 0

2,1

29,58

0

0

Gumi Egyéb hulladék

0 0

0 0 41,3 2 70,4 2 0 0

5 0

100 0

0 0

0 0

10. táblázat A csomagolási (hulladékmérleg)

5

hulladékok

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék csomagolási hulladék Műanyag Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékcsomagolási Egyéb, kevert hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

kezelési

Hasznosítás t/év % 5 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 70,4 2

arányainak

Lerakás t/év % 0 0 2 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0,1 100 0 0 2,1 29,5 8

bemutatása

Egyéb kezelt t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

266

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 11. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy




Hulladék begyűjtése







ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.

Hódmezővásárhely, Pf. 259

Hódmezővásárhely, Kutasi u. 1232.

Nem veszélyes lakossági hulladék kezelése Kód:D5 Papír, műanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás Hulladékgyűjtés, hulladékkezelés

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje 62.2502006.03.31. 15/2001 62.250.2006.03.31. 15/2001 62.250.15/2001

2006.03.31.

6126/001 /CSONGR /2003

2008.12.09.





Kommunális hulladék









STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi

Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep

Az elkülönített gyűjtés helyzete: a településen a tervezés bázisidőszakában elkülönített gyűjtés nem történt. 13. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék

Állati tetemek



ATEV Rt.

Hódmezővásárhely



Begyűjtésre használt szállítóeszköz n.a.


14. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások

Kezelési (D)

Kezelt hulladék

Kapacitás

Kihasználtság 268

megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Rt. Önkormányzati szilárd kommunális lerakó

kód D5

Nem veszélyes lakossági hulladék R3,E102 Emberi fogyasztásra szánt kérődzőmentes állatok levágása során képződő vegyes állati hulladék D 5 Települési szilárd kommunális hulladék

(t/év) 179.000

(%) n.a.

60000

n.a.

600

34



0

0

A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása: A településen válogató, hasznosító szervezet nem működik. 15.táblázat


Telephely (hrsz, terület m2) Zákányszék, 0106/103 Hrsz.

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet


Rendezett, Zákányszék Kommunális műszaki védelem szilárd nélküli hulladék hulladéklerakó A települési hulladéklerakó nem rendelkezik működési engedéllyel.


Zákányszék belterületén elsősorban a település központjában 15 db utcai szemétgyűjtő található, melyeket heti gyakorisággal a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ürít.

269



folyékony

18

50400

17. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Begyűjtő Székhelye Begyűjtött Kapacitás, Kezelési mód neve* mennyiség engedélyezet t/év t mennyiség t/év n.a. Bordány 600 n.a. lerakás *A lakosságnál képződő szennyvíz tengelyen történő szállításával a lakosság bízza meg az általa kiválasztott vállalkozót. Az önkormányzat a folyékony hulladékra vonatkozó közszolgáltatást nem vezette be. A településen szennyvízcsatorna nincs, a közműolló értéke 0. 18. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja leürítés

Kezelt mennyiség Kezelőtelep üzemeltetője (t/év) 600 Szennyvízleürítő hely, Bordány

V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A településen az évi 600 tonna kiszállított szennyvíz kivételével az összes többi a nem zárt szennyvízaknákból elszikkad.

270


2002 2005 (t/év) (t/év) 1500 1500±10 50400 48000± 0 n.a. 50 48±1

2008 (t/év) 1500±10 45000± n.a. 48±1

10

10±1

10±1

0

n.a.

n.a.

51960

49558± 12

46558±12



2002 (t/év) 0,1 5

2005 (t/év) 0,15±0,01 4,9±0,1

2008 (t/év) 0,2±0,01 4,8±0,1

0,5

n.a.

n.a.

0 0,5 20 0,1

n.a. 0,55±0,01 20±1 0,1±0,01

n.a. 0,6±0,01 20±1 0,1±0,01

0 0

0 0

0 0 271



7,1

n.a.

n.a.

5 0

5,7±0,1 0

6,5±0,1 0


2002 (t/év) 5 2 0 0 0 0 0,1 0 7,1

2005* (t/év)

2008* (t/év)

n.a.

n.a.

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nem nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása  A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése  A területen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  A csatornahálózat kiépítése 272

   

Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása.

Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékudvar létesítése a településen  Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  A lakosságtól elszállított hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

273

ZSOMBÓ

I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Zsombó az ország déli részén, Szeged szomszédságában helyezkedik el. A területet a törökök kiűzését követően elsősorban legelőként, kaszálóként használták, majd megjelentek az első szőlő-gyümölcs kultúrák a Lápastó dűlőben, Zsombó, Bába és Márták dűlőben. Erről az 1851-es birtokösszeírás már tanúskodik. Az 1800-as években a tanyákon ideiglenesen laktak kint a családok, majd az 1840-es évekre a tanyahelyeken rendes lakóházak épültek. 1888-ra Kiskundorozsma lakosságának fele tanyákon élt. Ebben az időszakban kezdődött a tanyaközpontok községekké fejlődése. Zsombó község neve a zsombék szóból származik. A legrégibb építkezés az Öregsoron volt. Az első tanyasi iskola 1889-ben épült. Az erdei iskola még ma is áll a község külterületén. Az 1920-as évek elejére a településen volt vendéglő, fűszerüzlet és gőzmalom. 1923-ban 23 db 400 négyszögöles házhely került kiosztásra, és még ebben az évben hozzáfogtak a központban a román stílusú római katolikus templom építéséhez. A templomot 1927-ben szentelték fel. Zsombó központot Kiskundorozsma képviselő testülete 1949-ben belterületté nyilvánította és 1950. január 23-án közigazgatásilag önálló településsé vált. I.1.1. Demográfiai adatok Zsombó térségében nincs olyan nagy volumenű koncentrált környezetszennyezés, amely közvetlenül veszélyeztetné a lakosság egészségét. Az egészséget közvetve károsító környezeti hatások közül a megyei helyzethez hasonlóan a légszennyezettség, ezen belül a szálló por a legjelentősebb. A településen 1-1 felnőtt és gyermek háziorvos és fogorvos működik magánpraxisban, az egészségügyi ellátás tárgyi és aszisztensi, kisegítő személyi feltételeit az önkormányzat biztosítja. Zsombó lakosságának érintett hányada Szegedre jár a szakrendelésekre. A helyi gyógyszerellátást egy fiókgyógyszertár biztosítja.

274

A lakosság számának alakulása az elmúlt 15 évben 3500 3250 3000

fő

2750 2500 2250 2000 1750 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

év A település lakossága 1960-tól a ´80-as évek közepéig jelentősen csökkent, majd stagnált. A népesség száma az elmúlt 20 évben a település vezetésének célirányos intézkedései következtében jelentősen nőtt. Míg a születések száma csak kis mértékben nőtt, addig a betelepülés következtében a lakosság száma dinamikusan emelkedett, a zömmel Szegedről, illetve Kiskundorozsmáról és kisebb részben Makóról kiköltözöttek miatt. A lakosság számának alakulását befolyásoló tendenciák 210 190 170 150

fő

130 110 90 70 50 30 10 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

halálozás

születés

elvándorlás

bevándorlás

A lakosság korcsoportok szerinti megoszlásában a 18-54 év közöttiek aránya 55%, ezen belül az összes népességhez viszonyítva a 20-30 éves korúak aránya 15,2%. A szülő korú nők aránya tehát magas, a születések száma mégsem magasabb, mint a környező településeken. Ennek oka a szülési kedv kitolódása, a családoknál az átlagos gyermeklétszám kettő. A házasságkötések száma csökkent, egyre gyakoribb az egyedülálló életmód, 25-30 év múlva ennek a tendenciának a hatása a lakossági számban is érződni fog.

275

Zsombó lakosainak korcsoport szerinti bontása 60-110

korcsoportok

55-59 18-54 15-17 7-14 4-6 0-3 0

10

20

30

%

40

50

60

A község munkaképes lakossága 1753 fő, ebből kb. 250 fő az ingázó. Az utóbbi években kiköltözöttek családjából legalább egy fő ingázik elsősorban Szegedre. A településen lévő gazdasági szervezetek és vállalkozások jelentős lakosságszámot foglalkoztatnak. Az önkormányzat intézményi dolgozói létszáma 78 fő. 2004 májusában a keresőképes korúak közül a regisztrált munkanélküli 100 fő, az ellátásban részesülő munkanélküli 39 fő, így a munkanélküliségi ráta 7,6%. Zsombón 1341 bejelentett vállalkozás működik, zömmel egy-két főt foglalkoztatva. A községben az országos átlagnál magasabb a diplomások aránya, amely kb. 400 fő (12%). A településen foglalkoztatottak ágazati megoszlása a becsült adatok szerint a következő: Ágazat MEZŐGAZDASÁG IPAR SZOLGÁLTATÁS KÖZIGAZGATÁS KERESKEDELEM OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGY EGYÉB

Fő 839 301 124 62 56 106 32 195

I.1.2. Gazdasági tevékenységek • Ipari tevékenységek: Az 1980-as évekig a lakosság többsége a mezőgazdaságban dolgozott, napjainkra a foglalkoztatási szerkezet átalakult. A nagy számmal ingázók mellett a települési vállalkozások a különböző ipari területeken is jelentős munkaerőt foglalkoztatnak a mezőgazdaságon kívül. A településen lévő főbb vállalkozások: Virágkertészet: Gyuris Attila, Ocskó Imre, Kiskereskedelmi egység: 17 db Lombard Lízing központja Folia Cargo Gépjárműfestő műhely: Huszár János

Veres Sándor

276

Gépjárműbontó műhely: Maróti Árpád Fémmegmunkálás Üzemanyag forgalmazás, benzinkút Hűtőház Sörfőzde Építőipari vállalkozások

• Mezőgazdaság: A rendszerváltás után a birtokszerkezet és a művelési ágak jelentősen megváltoztak. A korábbi nagyüzemi gazdálkodást a farmergazdaságok váltották fel. A kedvezőtlen adottságú területen közel 900 gazdaság működik, ami a terület elaprózódását mutatja. A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása a következő: Művelési ág Terület ha Szántó 1500 Kert 41 Szőlő 10 Gyep 300 Gyümölcsös 300 Nádas 2 Erdő 60 Parlagterület 60 Művelés alól kivont terület 227 Összesen 2500 Forrás: Polgármesteri Hivatal, Zsombó

Terület % 60,00 0,02 0,40 12,00 12,00 0,08 2,40 2,40 9,08 100

A térségben hagyományosan gyümölcs és zöldségtermesztést folytatnak. Ezek főbb adatait az alábbi két táblázat tartalmazza: Gyümölcstermesztés Ültetvény jellege Őszibarack Alma Meggy Cseresznye Dió Összesen

Területe ha 270 25 9 8 5 317 Forrás: Polgármesteri Hivatal, Zsombó

Zöldségtermesztés Kultúra Fejeskáposzta Karalábé Kelkáposzta Egyéb káposztafélék Sárgarépa

Összterület ha 60 10 50 380 70

Hajtatásos terület % 10 10 10 n.a. 10 277

Petrezselyem Zeller Fejes saláta Paradicsom TV paprika Pritamin paprika Egyéb paprikafajták Fűszerpaprika Sárgadinnye Összesen

2 5 10 15 18 10 5 50 30 715 Forrás: Polgármesteri Hivatal, Zsombó

n.a. n.a. 100 40 11 0 50 0 n.a.

Burgonyát 100 hektáron termesztenek évente, ebből 30 hektárt hidegágyas hajtatásban, 40 hektárt korai szabadföldi és 30 hektárt szántóföldi kultúrában. Az 1100 m2-es átlagos területű zártkertekben megtermelt zöldség- és gyümölcs mennyiségének nagy része saját felhasználásra kerül, a felesleget pedig –főleg piacon- értékesítik. Az 1990-es években a parlag terület nagysága megközelítette az 500 ha-t, az agrártámogatások követelményei miatt ez a terület napjainkra 200 ha-ra csökkent. A településen 250 magánháznál tartanak sertést, ennek 75%-át belterületen, 25%-át külterületen. A külterületen nagyüzemi kereteken között 3 baromfitelep működik (1csirke, 2 kacsatelep). A térségben összesen 110-115 db szarvasmarhát tartanak. A külterületi szarvasmarha telepen tejhasznosítású tehenészet van. A tehenészetben almos tartási technológiát folytatnak, a keletkezett trágyát szántóra történő kijuttatás után beszántják. A község területén magánházaknál összesen 18-20 db igáslovat és 3 telepen sportlovakat tartanak. • Erdőgazdaság: Erdőgazdálkodási tevékenységet a Dél-alföldi Erdőgazdaság 60 ha-on folytat. A település területének erdősültsége viszonylag alacsony, csupán 15%, amely nem haladja meg a megyei átlagot. A környék vadállományának kezelését a településen lévő két vadásztársaság végzi. Az Őszeszék Vadásztársasághoz tartozik Balástya, Szatymaz és Zsombó területének egy része. Vadgazdálkodásuk a vadföldek, leshelyek, szélkerék meghajtású kutak és a vadélőhelyek fenntartására terjed ki. Az esetenkénti fácántenyésztés mellett minden évben keltetnek és nevelnek vadkacsát. A Bordányi Barátság Vadásztársaság területéhez tartozik Zsombó mintegy 600 ha-os területe. A vadkár miatt a földek egy részét elkerítik, így a vad élőhelyek folyamatosan csökkennek. Vadgazdálkodásuk az élőhely fenntartás mellett fácántenyésztésre és élőnyúl befogásra terjed ki. A Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Zsombó belterületétől északra két, egymással összeérő erdőfelületen gazdálkodik. A 20 hektár 10-15 éves nemesnyár erdő és a 7-8 ha 45 éves erdei- és feketefenyő szürkenyár és akác eleggyel kultúrerdőt eredményez botanikai érték nélkül.

• Halászat: A község területén jelentős halászati tevékenységet nem folytatnak. 278

• Idegenforgalom: A település számos védett területtel illetve védett növény- és állatfajokkal rendelkezik, s e táji értékek képezik a község legfontosabb idegenforgalmi látványosságait. A községben mindemellett jelentős idegenforgalmi tevékenységet nem folytatnak. I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat A település kedvezőtlen adottságai nem teszik lehetővé a vízi és a légi közlekedést. • Vasúthálózat A község területén vasúthálózat nem található. • Közúthálózat Zsombó úthálózata szabályos vonalvezetésű. A község legfontosabb útjai egyben az országos közúthálózat részei is. A térség közúti hálózatsűrűsége közepesnek mondható, azonban hiányzik a községet a leendő autópályához kötő út. A települést közút köti össze Szegeddel és repülőterével, amely enyhíti a légi közlekedés hiányából fakadó nehézségeket. A városközponton halad át az 5405. sz. Soltvadkert-Szeged közút, melynek 7,5 méterre történő szélesítése folyamatban van. A települést Bordánnyal köti össze az 5427. számú Zsombó - Bordány összekötő út, Sándorfalva és Zsombó között pedig a 4525. sz. Sándorfalva – Zsombó összekötő út fut végig. Itt található a község egyetlen, nagy kapacitású üzemanyagtöltő állomása, mely a jelenlegi helyi igények kielégítését végzi. A főbb forgalmi utakon felül három gyűjtőút alakult ki, melyek a közlekedő forgalom lebonyolítását végzik. Ezek: Béke Alkotmány utca 2 x 1 sávos, 4,5 m útszélességű út Gárdonyi Géza utca 2 x 1 sávos, 4,4 m útszélességű út Kossuth Lajos utca 2 x 1 sávos, 4,1 m útszélességű út Kodály Zoltán utca 2 x 1 sávos, 4,4 m útszélességű út. Zsombón 1532 db gépjármű van. A település 90% - ban burkolt útjai mellett csekély számú földúttal is rendelkezik. Ezek burkolása a tervek szerint a 2006-os év végére valósul meg. • Víziút hálózat A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, az egykori vízfolyások ma belvíz- és csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. A településtől délre a Majsa-Dorozsmai főcsatorna, ÉNY-on a Fehértó-Dorozsmai főcsatorna a legjelentősebbek, ezek azonban vízi közlekedésre nem alkalmasak. I.1.4. Domborzati viszonyok Zsombó területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. Zsombó a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképződést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kőzet: homok. Az északi, nyugati és déli területen a felszínen és a felszín közelében nagyrészt futóhomok, ill. homoklisztes üledékek találhatók. Az uralkodó széliránynak megfelelően ÉNY- DK- i irányú buckákba, vonulatokba, általában 2-3 méter vastag rétegekbe rendeződött a futóhomok, ill. a homokliszt, valamint ezek 279

különböző keverékei. A futóhomok összetételére jellemző a 0,1-0,2 mm-es apró szemcsék jóval 50%-on felüli mennyisége. A terület földrajzi értelemben vett síkság. A tengerszint feletti magassága átlagosan 93 m, a szint különbég a mélyen és magasabban fekvő területek között nem haladja meg a 4 métert. A viszonylag sík, lepelhomokos területekből kisebb buckás részek emelkednek ki. A hordalékkúpból kialakult felszínen még ma is gyakoriak a homokviharok. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A település éghajlata a Duna-Tisza közi, dél-magyarországi fekvése miatt a kontinentális klímának megfelelően száraz, csapadékban szegény, a levegő alacsony páratartalmú. Az éves csapadék mindössze 560-590 mm. A legcsapadékosabb hónap a június, a hóborítás vastagsága 30 cm alatti, tartóssága 34 nap alatt van. A levegő relatív páratartalma júliusban 44 % alatti. A térség az elsivatagosodás problémájával küzd. A homoktalajok csekély hőtároló képessége miatt a hőmérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január, a feljegyzett legnagyobb éves hőmérsékletingadozás 72 0C. Az uralkodó szélirány É-ÉNY-i, a tavaszi időszakban DK-i. Gyakoriak a viharos erejű szelek, amelyek a homoktalajokon jelentős deflációs károkat okoznak. A homokverés kora tavasszal és ősszel a leggyakoribb, a levegő 8-10 méter magasságig nagy mennyiségben tartalmazza az apró szemű homokot. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők A térségben a talajvíz nem vízzáró rétegek felett helyezkedik el, itt nincsenek típusos agyaglencsék. Az 1972-74-es évek belvizei következtében részben kialakításra kerültek a belvízelvezető csatornák. Ezek karbantartása nem volt folyamatos. 1999-2000-ben a bel-és külterületet ismét elöntötte a belvíz. A belterületen 3-4 lencseszerűen elhelyezkedő veszélyeztetett rész található, ezeknél kialakították a belvízelvezető csatornákat és műtárgyakat. A magasan fekvő területeken átvezették a belvizet, részben mentesítve a mélyebben fekvő ingatlanokat. Az elmúlt évek építkezései során a telkeket nem töltötték fel a szükséges szintre, így kb. 20 ha terület újabb belvíz esetén víz alá kerülhet. A külterületen kialakított csapadék-és belvízelvezető csatornákban a sivatagosodás elkerülésére az összegyűjtött vizeket műtárgyakkal visszatartják. A talajvízszint a 2000-es években 180-200 cm-en állt be. A község területén az ingatlanok többségénél található fúrt kút, ezek 15-20 méter mélységű sekélyfúrású kutak. A lakosság a kutakat öntözésre használja, azok vize nem károsítja a környezetet, nem szikesíti a talajt. Termálvíz hasznosítás a településen nincs. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A község területén belül a mély fekvésű réteken, vízállásos területeken és szikes tavakon találhatók meg a természetes állapotban megmaradt élőhelyek. E területek ex lege védelem alatt állnak. Ezek növényvilágát nagyon kis területekre korlátozott láperdő, gyep, nádas, mocsár és szikes tó alkotja.

280

A település belterületétől délre terül el a védett Zsombói-erdő 22 hektárja. A természeti terület magja a Zsombói ősláp, mely 1997. óta a természetvédelmi törvény alapján országos jelentőségű védett természeti terület. A belső láp öreg fákkal körülvett időszakos vízállás, itt a zsombéksás közt tavasszal gólyahír nyílik. Az ún. külső láp az erdő északi szélénél lelhető föl: a sokszor méter magas zsombékok mellett lápi bokorfüzek színesítik a tájat. Közvetlenül a láp mellett egy magángazda öntözőgödröt létesített, a vízkivétellel a láp vízszintje jelentősen lecsökkent. A vízállásos lefolyástalan területek fennmaradt növénytársulása a kiszáradó mocsárrét, a zárt homoki gyep és a szikesedő félszáraz gyepek. A Ménesjárási csatorna-mentén a település északi határán elhelyezkedő nagy egybefüggő gyepterület vízállásos részei nádassal, erdővel borítottak. A magasabban fekvő szikes területek és gyengébb homokfoltok növénytársulása a szikes pusztai társulás, valamint zárt homokpusztai gyep. A területen védett madárfajok, úgy, mint a fürj és a fácán költenek, valamint apró-és nagyvadak is előfordulnak. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: A Zsombói erdőnek csak a csárdától délre eső része védett. Az erdő nagyobb területe a benne lévő réttel közjóléti szerepű, többek közt a községi majálisok helyszíne. Az erdőt és funkcióját jól kiegészítik a szomszédos gyepek, nádasok, vízállások. I.1.8. Területfelhasználás Napjainkban Zsombó település területe 2689 ha, melyből 154 ha belterület, 2487 ha külterület és 48 ha zártkert. A területen a lakóházak száma 1329, melyből 679 belterületen és 650 külterületen található. A térségben az 1850-es évektől jelentek meg az első szórvány tanyák és majorok, majd a század végére út menti tanyasorok alakultak ki. Zsombó belterülete központosított jellegű és nyitott, nagyrészt derékszögű hálós rendszerrel alakították ki a meglévő tanyaközponti mag köré. A besorolás szerint a község agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, növekvő népességű tanyás jellegű falutípus, amely napjainkban átalakulóban van. Az újonnan felépült településrészeken a sűrűbben lakott kertvárosi jelleg dominál. Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentős távolságra helyezkednek el. A külterület jelentős méretű összefüggő erdőterületekből és egységes mezőgazdasági művelésbe vont területekből áll. A birtokszerkezet a gazdaságok számával a következőképpen alakul:

281

Birtokszerkezeti megoszlás, Zsombó 300 250 200

(db) 150 100 50 0

1 ha alatti

1-2 ha

2-5 ha

5-10 ha

Terület nagysága

10 feletti

Gazdaságok száma

Zsombó zöldfelületi rendszere a szigetszerűen elhelyezkedő terekből, parkokból, zöldfelületi intézményekből (sportterület, temető), jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjeiből, a tavak vízfelületéből, védőterületekből (vízés csatornamű védőfásítása), valamint az ezeket összekötő utcai fasorokból és parksávokból tevődik össze. A közhasználatú zöldfelületek állapota, kialakítása meghatározza a településképet, ennek ellenére Zsombó nem rendelkezik közparkkal, köztere 3 db van. Ezek a következők: - Mária tér - Béke tér - Alkotmány utcai tér. Zsombó 2 zöldfelületi intézménnyel rendelkezik, ez a sportpálya és a temető. A község képét az említetteken kívül nagymértékben befolyásolja még a kultúrház és a Polgármesteri Hivatal kertje, mely a vízmű területével együtt jelentős zöldfelületet alkot. Az utcai fasorokat főként a község lakossága telepítette, melynek eredményeként igen változatos alakú és fajtájú facsoportok jöttek létre. II. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat


Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Mennyiség (t/év) 1195 85248 0 40 35 20 282

Összesen 2. táblázat:

86538 Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék

Mennyiség (t/év)


Hulladékolajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0,7 Elektromos és elektronikai 0,4 hulladékok Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok* 0,3 Állati eredetű hulladékok 0 Növényvédő-szerek és csomagoló 0,2 eszközeik Azbeszt 0 Egyéb hulladék* 0,2 Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen 15 hulladékok Gumi 3 Egyéb hulladék* 2 *Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. A településen az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladék nem tartozik az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé. * Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütőolaj és sütőzsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. A településen keletkező csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtése nem megoldott, erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk. II.2.


A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A felhalmozott hulladékok egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 3. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna)

283


Mennyiség (t) 15 0 0 8 10 0 33

4. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Veszélyes hulladékok

kvantitás (t)

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék* Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék** Összesen: *Egyéb veszélyes hulladék: sütőzsiradék **Egyéb nem veszélyes hulladék: biológiailag lebomló, „zöld” hulladék.

0 0,5 0,4 0 0 0 0 0 0,7 15 1 0,5 18,1

5. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 7,5 5,5 0 0,5 1,5 0 0 0 284

Összesen

15

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre a vizsgált időszakban nem veszélyes hulladék, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, kiemelten kezelendő hulladék és csomagolási hulladék beszállítás, illetve kiszállítás nem történt. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 6. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen


Lerakás

Egyéb kezelt

t/év 1195 85248 0 40

% 100 100 0 100

t/év 0 0 0 0

Veszélyes hulladékok összesen Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt

0 0 0 0

0

0

35

100

0

0

0

0

20

100

0

0

0

0 86538

100

0

0


%


Lerakás

kiemelt

Egyéb kezelt

0 0 0 0

0 0 0 0

t/é v 1,8 0 0,7 0,4

%

t/év

%

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0,3 0 0,2

0 100 0 100

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

100 0 100 100

0 0 0 0

0 0 0 0

285

0 0 0 0 0

Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok összesen Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék 8. táblázat A csomagolási (hulladékmérleg)

hulladékok


0 0 0 0 0

0,2 5 0 3 2

kezelési


100 100 0 100 100

0 0 0 0 0

arányainak

Lerakás t/év % 7,5 100

0 0 0 0 0

bemutatása


0 0 0 0

0 0 0 0

5,5 0 0,5 1,5

100 0 100 100

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

1,2

100

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 16,2

0 0 100

0 0 0

0 0 0

286

V.


A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. Az önkormányzat a településen a szilárd- és folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást bevezette. Az ATIKÖFE 10853-14/2004. számú határozatában a folyékony hulladék leürítést megtiltotta. Az önkormányzat 2004.év nyarán a leürítőhelyet dózerolással megszüntette Jelenleg a lakosság az önkormányzat által javasolt szennyvíz szállító vállalkozót bízza meg a folyékony hulladék Szegedre történő szállításával. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma: nincs adat IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1.



Szilárd kommunáli s hulladék



Nagy István ZSOMBÓ egyéni Ménesjárás vállalkozó* dűlő 50




3500 Tehergépkocsi (fixpatós)

Kezelő megnevezése Zsombó 0114/12 hrsz szilárd hulladéklerakóhely 287

*A vállalkozó nem rendelkezik érvényes hulladékkezelési engedéllyel. A területen nem működött egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezet a tervezés időpontjában Elkülönített gyűjtés jellemzői: Szelektív hulladékgyűjtés és hulladékudvar nincs a településen 16. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Zsombó 0114/12 hrsz szilárd hulladéklerakóhely

Kezelési (D) Kezelt hulladék kód D 5 Nem veszélyes lakossági hulladék

ZSOMBSZOLG Kommunális Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság 6792 Zsombó, Ménesjárás dűlő 50.

Kapacitás (t/év)

D5 Települési szilárd

Kihasználtság (%)

5000

30

n.a.

n.a.

A tervezés időpontjában működő hasznosító, válogató szervezetek bemutatása: A településen hasznosító és válogató szervezet nem működik. 18.táblázat



Lerakó típusa

Zsombó, Külterület, 0144/12 hrsz. Területe: 17000m2

Rendezett lerakó műszaki védelem nélkül

Gyűjtési körzet Zsombó

Lerakott Lerakott hulladék hulladék mennyisége tonna megnevezése Települési 30000 szilárd hulladék

Engedélyezet t kapacitás m3 0

Tényleges szabad kapacitás m3 0

288

A kommunális szilárd hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A hulladéklerakó nem rendelkezik működési engedéllyel.

289


3


Leé (m /év/fő) 25,91

folyékony


20. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Begyűjtött Kapacitás, Kezelési mód mennyiség engedélyeze t/év tt mennyiség t/év Kálmán Zsombó Deák 4500 7000 Leürítés a Zsombó Miklós Dávid Ferenc u. 49. 0114/11 hrsz-ú egyéni folyékony hulladék vállalkozó* leürítő telepen *A begyűjtő nem rendelkezik a folyékony hulladék kezelésére vonatkozó engedéllyel. Begyűjtő neve

Székhelye, telephelye

21. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja


Leürítés a települési szennyvíz leürítő telepen* *bázisévre vonatkozó adat.

Kezelőtelep üzemeltetője Önkormányzat Zsombó

V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A településen nem történik szennyvíztisztítás, így szennyvíziszap képződéssel sem lehet számolni.

290

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2002.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései VI.1.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél – amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 9. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége


2002 (t/év) 1195 4500 0 48

2005 (t/év) 800± 4000±

2008 (t/év) 600± 3000±

36±

25±

45

35±

30±

20

15±

12±

5808

4886±

3667±



2002 (t/év) 0 0

2005 (t/év) 0 0,4±0,1

2008 (t/év) 0 0.6±0,1

0

0,3±0,1

0,5±0,1

0 0 0 0

0 0 0 0,2±0,1

0 0 0 0,3±0,1

0 0

0 0,2±0,1

0 0,3±0,1 291



0

3,5±0,1

5,0±0,1

0 0

1,0±0,1 0,5±0,1

1,5±0,1 0,8±0,1


2002 (t/év) 7,5 5,5 0 0,5 1,5

2005* (t/év) 5,6±0,2 4,0±0,1 0 0,2±0,1 0,9±0,1

2008* (t/év) 6,3±0,2 4,5±0,1 0 0,3±0,1 1,1±0,1

1,2 0 0 16,2

0,8±0,1 0 0 11,5±0,6

1,0±0,1 0 0 13,2±0,6

*A csomagolási hulladékok képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nagy pontatlansággal prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.§-ának d) pontja szerint a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 2015. december 31. napja. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok:  A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése  A külterületen képződő települési összes szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése  A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai:  Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával 292

  

A település által egyedi szennyvíztisztító-telepek, kislétesítmények létesítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Gyökérzónás szennyvíztisztítás, élőgépes vagy egyéb természet-közeli megoldás alkalmazása.

Az elkülönített gyűjtés terve:  Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése  Hulladékszigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül  A lakosságtól, háztól elszállított hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

293

C) A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulás közös helyi hulladékgazdálkodási tervének közös fejezete

A közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítésekor egyik elsődleges szempont volt a terv és a magyarországi tematikus tervezési rendszerek közötti összhang megteremtése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Munkánk során igyekeztünk igazodni –többek között- a területfejlesztés, területrendezés, valamint a vidékfejlesztés hazai rendszereihez. Jelen közös helyi hulladékgazdálkodási terv a területen lévő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával készült el. A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának közös helyi hulladékgazdálkodási terve 14 település, 43.092 fő (2002. évi adat) lakosát érintő dokumentum. A Homokháti kistérség és az önkormányzatok helyi általános adottságainak, környezetének és hulladékgazdálkodásának állapotát tartalmazó részek után a hulladékgazdálkodás meglévő adatainak egymással összefüggésbe hozható állapotba rendezése, állapotának értékelése következik. Az állapotértékelést felhasználva a célok, prioritások, feladatok, eszközök, megoldások kerülnek meghatározása.

1. Állapotleírás a kistérségi hulladékgazdálkodási tevékenységre II. A kistérség településein keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok összes mennyisége és eredete Összesítő táblázat: 5. számú melléklet II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 6. számú melléklet 1. táblázat


Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Mennyiség (t/év) 24498 809558 100,5 2646,12 504 179

294

Összesen

837485,62

A kommunális szennyvíziszap képződött éves mennyisége 3 település (Ásotthalom, Mórahalom és Ruzsa) adatait tartalmazza. A Röszke-Domaszék települések közös szennyvíztisztító üzemében képződő kommunális szennyvíziszap mennyiségéről nem rendelkezünk adattal, a további kilenc településen pedig nincs szennyvíz csatorna és szennyvíztisztító mű. Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütőolaj és sütőzsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló „zöld” hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 2. táblázat: Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék

Mennyiség (t/év)


Nem hulladékok


0,8 6 1 5,5 1,5 42,745 0,6 0,5 0,7 629,44 13,3 16

Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok képződésének adatai közül az állati eredetű hulladékok 8, a csomagolási hulladékok összes mennyisége pedig 9 önkormányzat adatain alapul. A többi kiemelten kezelendő hulladékáramra vonatkozó adatot a további tervezési időszakban pontosítani szükséges. *Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladékok a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelőnek történő átadásáról ő köteles gondoskodni. Az alábbi településeken az egészségügyi ellátásból keletkező veszélyes hulladékok nem tartoznak az önkormányzat hatáskörében kezelendő hulladékok közé: Ásotthalom, Balotaszállás, Domaszék, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Üllés, Zákányszék. (A 2. számú táblázatban lévő adatokat a fentiek ismeretében fenntartással kell kezelni, hiszen összesen 3 településről származnak.) 3. táblázat

A csomagolási hulladékok mennyisége (tonna/év) Hulladék

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)

295


158,19 126,79 5,9 78,76 72,45 185,5 44,43 2 674,02

Az önkormányzatok 60 - 65 % - a tudott adatot szolgáltatni a papír, műanyag és az üveg hulladékok képződésére vonatkozóan, az egyéb csomagolási hulladék képződött mennyiségére vonatkozó adatok nem fedik le az érintett települések 50 % - át sem. (nem volt elkülönített gyűjtés) II.2. 7. számú melléklet


A tervezés bázisévére vonatkozóan 4 településen nem volt felhalmozott hulladék: Balotaszállás, Domaszék, Forráskút és Szatymaz. A vizsgált települések 50 – 60 % - nak területén található felhalmozott települési szilárd-, építési-bontási és egyéb inert-, elektronikai- és csomagolási hulladék. 4. táblázat A településeken felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Mennyiség (t) 233 0 0 99,9 31,1 16 380

5. táblázat: Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a településeken felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Mennyiség (t)

296


Nem hulladékok


0,3 1,25 5,1 2,3 0 0,05 1,1 0,2 1,2 151,4 8,4 11

6. táblázat A településeken felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

II.3.

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 17,8 20,9 2 26,3 13,5 59,6 9,3 2 151,4

A településekre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

Települési szilárd hulladékot Ásotthalom, Mórahalom, Ruzsa és Üllés területére, települési folyékony hulladékot pedig Bordány területére szállítanak be a környező – kistérségen belüli - településekről. Kistérségen kívülről hulladék beszállítás nem történik. 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes

Településekre beszállított (t/év) 264,6 600 0

Településekről kiszállított (t/év) 21108 22100 42,5

0 5

28 182

297

hulladékok Ipari és egyéb hulladékok Összesen

gazdálkodói

nem

veszélyes 1 870,6

73 43533,5

8. táblázat Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a településekre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék




Településekr e beszállított (t/év) 0 0

Településekről kiszállított (t/év) 0,7 5,3

0 0 0 0

0 0,5 1,1 32,65

0 0 0

0 0 0 457,97 0 13,5

0 0,5

9. táblázat A településekre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék


Településekr e beszállított (t/év) 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Településekről kiszállított (t/év) 144,14 116,49 3,5 77,36 72,45 1,5 40,53 2 457,97

A kistérségből kiszállított hulladékok éves mennyisége: települési szilárd hulladék 20843,4 tonna, települési folyékony hulladék 21500 tonna, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 177 tonna, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 72 tonna, egyéb nem veszélyes hulladék 13 tonna. Az összes további hulladék esetében a kistérségből

298

kiszállított hulladék mennyisége megegyezik a települések által kiszállított hulladékok mennyiségével. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása 8. számú melléklet A hulladékok hasznosítására vonatkozó adatok a nyilvántartások bevezetését követően pontosításra szorulnak. A kistérségben a hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 10. táblázat (hulladékmérleg)

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása


Hasznosítás t/év % 47,6 1,3 0

0

Lerakás t/év % 3607 98,7


768193

19865

0

97,5

2,5

100

0

58

0 0

2400,5

91,7

217,62

8,3

0

0

0

0

327

100

0

0

3

2,8

104

97,2

0

0

24511, 1

3,0 1

772506,6 2

94,56

19865

2,43

A települési szilárd hulladék hasznosítására Domaszék, Ruzsa és Üllés, az építési és egyéb inert hulladékok hasznosítására Ásotthalom, Mórahalom és Szatymaz, az ipari és gazdálkodói nem veszélyes hulladék hasznosítására pedig Pusztamérges területén kerül sor. 11. táblázat Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek

Hasznosítás t/év % 26, 3,595 6 0 0 0 0 0 0 5 100

Lerakás t/év % 71,9 9,7 0 0 0,7 100 100 1 0 0

Egyéb kezelt t/év % 1,5 0,2 0,1 100 0 0 0 0 0 0

299

Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

12. táblázat (hulladékmérleg)

0 3,595

0 35,6

0,3 6,5

75 64,4

0,1 0

25 0

0

0

0,6

100

0

0

0 0

0 0 13, 7 13,5 0 0

0,5 0,7

100 100 86,3

0 0

0 0 0

32,2 29,2 0 0

203,15 186,85 13,3 3

0 0 0 0

86,5 100 100

0 0 0

A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása

Hulladék

Hasznosítás t/év


Lerakás

% 97

13,65 8,08 2,4 1,4 0

t/év

%

78,5 100 100 0

0

0 13,5

t/év

%

3 0,4 2,22 0 0

0 0 3,67 0 29,2

Egyéb kezelt 0

21,5 0 0

0 0 0 0

0 0 0

0

0

0

100 184 0,23 0 186,85

0 86,5

0 0 0 0 0

0 0 0

A hulladékok kezelése során a nem veszélyes hulladékok 97,2 %-a larakásra, 0,3 %-a hasznosításra, 2,5 %-a pedig egyéb kezelésre (komposztálás) kerül. A csomagolási hulladékok esetében 14 %-os a hasznosítási arány, ezen hulladékcsoport 86 %-ban lerakásra kerül, egyéb kezelés pedig nem történik. III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények a kistérségben nincsenek.

300

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma a települések fejezeteinél kertültek felsorlásra. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V.

A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

A kezelésre feljogosított vállalkozások fejezeteiben korábban ismertettük.

részletes

adatait

a

települések

V.1. A hulladékok gyűjtése és szállítása A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek A kistérség területén a települési szilárd hulladék gyűjtése Mórahalom városában és minden községben megoldott. A szolgáltatók között a legjelentősebb a négy településen is jelen levő Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., mely –Röszke begyűjtött adatai nélkül- mintegy 4678 tonna/év hulladékot gyűjt be. A Felső- Bácskai Hulladékgazdálkodási Kht. Balotaszállás (1708 fő) és Öttömös (823 fő) területéről 1960 tonna kommunális szilárd hulladékot gyűjt be egy év alatt. A kistérség begyűjtő szolgáltatóinak megoszlását az ellátott lakosságszám függvényében a 9. számú melléklet tartalmazza. 13. táblázat: A településen begyűjtött szilárd hulladék mennyisége és a szolgáltató megnevezése: Szolgáltató neve Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Felső- Bácskai Hulladékgazdálkodási Kht. MÓRAÉP Kht. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Település Ásotthalom Röszke Szatymaz Zákányszék Balotaszállás Öttömös Bordány Mórahalom Domaszék Ruzsa Üllés

Begyűjtött mennyiség t/év 103 n.a. 1425 3150 1800 160 280 540 445 327 210

301

ZSOMBSZOLG Bt. Forráskút Községi Önkormányzat Pusztamérges Nagy István egyéni Zsombó vállalkozó

320 350 1260

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában A kistérség 7 településéről az állati eredetű veszélyes hulladékokat az ATEV Rt. gyűjti be és szállítja a hódmezővásárhelyi telepére. A további településeken 2003. december 31.-ig be kellett zárni a települési dögkutakat, megszervezve a lakosságnál elhullott állatok tetemeinek elszállítását. A hulladékkezelő telepek bemutatása A homokháti térség területén begyűjtött települési szilárd hulladékok kezelését Ásotthalom, Szatymaz, Röszke és Zákányszék esetében a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi, míg az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. Domaszék és Üllés hulladékáért felelős. A Felső- Bácskai Hulladékgazdálkodási Kht. a Balotaszállásról beszállított 1800 tonna/év hulladékot, míg a ZSOMBSZOLG Bt. Forráskút hulladékát kezeli. Ruzsa község Polgármesteri Hivatala a saját, Felsőszentiván Önkormányzata pedig Öttömös hulladékát kezeli. A települési szilárd hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént, ezek az államigazgatási eljárás végéig nem engedélyezett lerakóknak minősülnek. 14. táblázat: A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatok határozatai. Település, hrsz. Ásotthalom 0421/10

Eljárás Megszünt

Száma 12727-17/2004.

Balotaszállás 0109/25

Lezárult

11036-12/2004.

Bordány 0106/62 Domaszék Forráskút 057/17

Lezárult

13851-12/2004

Mórahalom 081/1 Öttömös 048/62 Pusztamérges Röszke

Folyamatban

Folyamatban Lezárult

Határozat Tartalma Az államigazgatási eljárást a felügyelőség megszüntette a hiánypótlás nem teljesítése miatt. A kiadott működési engedélyben szereplő előírás szerint „a lerakóra hulladék behordása tilos”. A határozat a lerakó működését engedélyezte. Határozott időre, november 30-ig működési engedélyt.

2004. kapott

Működési engedélye nincs. n.a. Működési engedélye nincs. 302

Ruzsa

Lezárult

Szatymaz Üllés Zákányszék Zsombó

n.a. Lezárult Lezárult Lezárult

11480-13/2004

A lerakóra hulladék behordása 2004. október 31. után tilos. Működési engedélye nincs. Működési engedélye nincs. Működési engedélye nincs.

A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása A térség kilenc településének hulladékát kezeli válogató szervezet, melyek közül 6 település hulladékát a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., 3 község hulladékát pedig a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. válogatja. 15. táblázat: A válogató szervezetekre vonatkozó mennyiségi adatok Szolgáltató neve Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.


Település Ásotthalom Bordány Mórahalom Röszke Szatymaz Zákányszék Domaszék Ruzsa Üllés

Mennyiség t/év 18,58 7000 800 7000 39 n.a. n.a. 11,6 1000

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településeken hasznosító szervezet nincs. A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények adatai A települések mindegyike rendelkezik műszaki védelem nélküli, gödörfeltöltéssel vagy földfelszínre halmozott, 30-40 éve létesített kommunális szilárd hulladéklerakóval. A hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát és rekultivációs tervét a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. megbízásából a KEVITEV AKVA Kft. elkészítette és szakhatósági állásfoglalásra benyújtotta az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az eljárás végéig a települések hulladéklerakói nem minősülnek nem engedélyezett lerakóknak. A hulladéklerakók területe 5000 és 31.000 m2 között változik, az összes területe kb. 214.000 m2. A hulladéklerakókra kerülő hulladék összes mennyisége megközelítően 28.500 tonna/év, amennyiben a hulladéklerakók élettartamát 30 évnek vesszük, akkor az összes lerakott hulladék becsült mennyisége 855.000 tonna. A számítást a települések által a hulladéklerakókra megadott, adatok felhasználásával végeztük. Nem engedélyezett, illegális lerakók - annak ellenére, hogy az önkormányzatok és a szolgáltatók a főleg külterületen lévő illegális lerakókat rendszeresen

303

megszüntetik - újra és újra kialakulnak. Összesen négy település jelezte, hogy nincs a területükön felhalmozott hulladék. Az illegális lerakók kialakulása jelzi leginkább a külterületi szolgáltatások hiányosságát, a bel- és külterületi ellátottság közötti jelentős különbségeket. V.2 A települési hulladékgazdálkodás egyéb tényezői o A másodnyersanyag visszanyerés és hasznosítás aránya A vizsgált területen válogatómű nem üzemel. A másodnyersanyag visszanyerésére és hasznosítására azoknál a hulladékoknál van lehetőség, melyeket elkülönített gyűjtés után (Ásotthalom, Mórahalom, Bordány, Röszke, Szatymaz, Zákányszék) a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. válogatóművébe szállítanak. o A biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége A kistérségben a települési szilárd hulladékkal együtt kezelt, biológiailag lebomló hulladék becsült aránya 34 - 35 %. A komposztálással hasznosítható anyagok a kommunális szektorból:  Konyhai hulladékok  Bio hulladékok  Zöld hulladék  Szennyvíziszap  Kartonpapír A 2002. évben képződött és lerakott hulladékok mennyiségére alapozva a kistérségben komposztálható hulladékok becsült mennyisége a következő: Települési szilárd hulladék 35 %-a Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 50 %-a Egyéb nem veszélyes hulladék Összesen:

1260 tonna 160 tonna 3 tonna 1423 tonna

A lerakással ártalmatlanított hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma megközelíti az 1500 tonna/év mennyiséget. o A biológiailag lebomló szerves hulladék kezelése 2002. évben a kistérségben nem folyt biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtése és kezelése. A kistérség egyetlen 2004. évben elkészült komposztálható hulladékokat kezelő telepe Mórahalmon található. A külterület 081/1 hr. számú hulladékudvaron lévő komposztáló telep tényleges szabad kapacitása 5000 m3. V.3. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése

304

A Hgt. rendelkezése értelmében azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, melyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve a szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni. A kistérségben összesen négy telelpülés rendelkezik szennyvíz csatorna hálózattal: Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom és Röszke. A további településeken az önkormányzat által megadott szennyvíz mennyiséggel számoltunk, ennek hiányában a lakossági és intézményi vízfogyasztásból következtettünk a képződő szennyvíz mennyiségére (a fogyasztott ivóvíz mintegy 80 %-ból lesz szennyvíz). A térségben keletkező folyékony hulladék mennyisége nagymértékben függ a csatornázottság mértékétől. 10 számú melléklet A csatornahálózattal nem rendelkező települések közül Szatymaz a legnagyobb lakosságszámú, így ezen a településen a legmagasabb a képződő folyékony hulladék mennyisége. A települési folyékony hulladék lakosegyenértékre vonatkozó adatai is jól tükrözik a csatornázottság hiányát. 11. számú melléklet Ásotthalom, Domaszék és Mórahalom esetében a belterületi csatornázottság következtében a települési folyékony hulladék LEÉ alacsony, Röszke esetében azonban az 50 %-os belterületi csatornázottság mellett ez az érték még jelentős. 16. táblázat keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Leé (m3/év/fő) Települési hulladék

folyékony

A

kistérségben

Mennyiség t/év

18,79

809558

A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége: Domaszéken a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. gyűjti be a települési folyékony hulladékot. A többi településen egyéni vállalkozók szippantó kocsival gyűjtik össze a lakosságnál képződő, zárt aknában gyűjtött szennyvizet, melyet a környezetvédelmi szempontból nem elfogadható települési szennyvízleürítő helyekre szállítanak. A folyékony hulladékok mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó adatok rendkívül hiányosak. Ez részben a tevékenység szervezetlenségét, részben a nyilvántartások hiányát tükrözi. 17. táblázat: A települési folyékony hulladékkezelésre vonatkozó adatok: Település, hrsz. Ásotthalom Balotaszállás Bordány 0120/124

Kezelés módja szennyvíztisztító szennyvízleürítés szennyvízleürítés

Száma

14004-11/2004.

Engedély Tartalma Működése engedélyezett. Nem engedélyezett. Üzemeltetését az ATIKÖFE azonnali hatállyal 305

Domaszék Forráskút

megtiltotta. Működése engedélyezett. Leürítés nem engedélyezett.

Mórahalom Öttömös 043/6

szennyvíztisztító Szennyvíz kiszállítás és szennyvíz leürítés szennyvíztisztító Szennyvíz leürítés

11231-11/2004.

Pusztamérges 0138/2

Folyékony hulladéklerakó

10275-15/2004.

Röszke Ruzsa Szatymaz

szennyvíztisztító szennyvíztisztító Szennyvíz kiszállítás Szennyvíz kiszállítás és szennyvíz leürítés

Üllés 046/63 (leürítő hely) Zákányszék Zsombó 0144/11

Szennyvíz leürítés

10853-14/2004.

Működése engedélyezett. A leürítést az ATIKÖFE azonnali hatállyal megtiltotta. A települési folyékony hulladék leürítést az ATIKÖFE határozatban felfüggesztette. Működése engedélyezett. Működése engedélyezett. A szállítónak nincs érvényes engedélye.

2004. júliusában az önkormányzat a szennyvíz leürítést megszüntette. A szállítónak nincs érvényes engedélye.

V.4. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége 136,5 tonna/év , melyet nem hasznosítanak. Ártalmatlanításra szennyvíziszapot a tisztító művel rendelkező településekről Mórahalomról és Röszkéről - az ASA hódmezővásárhelyi telepére szállítják.

306

3. Állapotértékelés SWOT analízis Erősségek o A települések önkormányzatainak fejlesztésében elsőbbséget élveznek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos döntések o A homoktalajok kevésbé érzékenyek a hulladékok lerakásából származó szennyezésekre o A hulladékszállítás közúti feltételei biztosítottak o Az ISPA Projekt által megvalósuló hulladékgazdálkodásban való részvétel o A hulladékszigetek kialakításával az elkülönített hulladékgyűjtés bevezetése a legtöbb településen megtörtént o A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladéktól elkülönített hulladékgyűjtés gyakorlata 9 település belterületén már megvalósult

Gyengeségek o A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok hiányosak és nem pontosak o A hulladékszállítással, kezeléssel megjelenő kiadást a lakosság egy része nem tudja biztosítani o A meglévő (régi) hulladéklerakók műszaki védelme nem megfelelő o A meglévő szennyvízleürítők nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak o Négy település kivételével a szennyvízelvezető csatorna teljes hiánya o A szennyvíztisztítók hiánya o Tengelyen elszállított szennyvíz nyilvántartása hiányos o A települési folyékony hulladék szállításának engedélye rendezetlen o A táji- természeti értékeket a meglévő hulladéklerakók veszélyeztetik o Külterületen nem megoldott a szervezett szemétszállítás o A települési szilárd hulladékok jelentős mértékben tartalmaznak biológiailag lebomló hulladékokat és használt mezőgazdasági fóliát Lehetőségek Veszélyek o Kertvárosi életforma mellett o A pályázati kiírások késve egyedi komposztáló jelennek meg, esetenként nem berendezések elterjedése egyértelműek o A biológiailag lebomló o A pályázati önrész biztosításának hulladékok komposztálás utáni esetenként hiányzik a fedezete felhasználása a talajjavításban o A pályázatok utófinanszírozásúak, o Kistérségen belüli és települések így az önkormányzatoknak meg közötti társulásokkal nagyobb kell előlegezni a beruházások beruházások megvalósítása részbeni vagy teljes összegét (közös szennyvízkezelési o A támogatási összeg kifizetése rendszer) hosszadalmas o Pályázatok, támogatások o A rossz vízgazdálkodású, mély elnyerésével a szennyvíz fekvésű területek feltöltése

307

o

elvezető hálózat kialakítható, ill. tovább fejleszthető A kistérségi társulással több pályázati forrás nyílik meg

o

kommunális szilárd, mezőgazdasági és építési, inert hulladékokkal Az ISPA Projekt által megvalósuló hulladékgazdálkodással kialakuló egyoldalú piaci helyzetből adódó igazságos teherviselés hiánya

Érték- és Problémakataszter A célok, feladatok megfogalmazásához és a prioritások felállításához szükséges az állapotfelmérés során ismertetett hulladékgazdálkodás problémáinak a megfogalmazása és rendszerezése.

Értékek Az értékek feltárásának célja az értékvédelem biztosítása, a potenciálisan veszélyeztetett tényezők felismerése. Természeti értékek  Az országos áltagnál magasabb, esetenként 50%-ot megközelítő erdősültség  Ősi pusztai gyepek megléte  Országos és helyi jelentőségű védett területek megléte  Ex lege védett területek előfordulása  A tanyás településszerkezet ősi táji értékeket hordoz Hasznosítható erőforrások, másodnyersanyagok  Alternatív erőforrások (napenergia, geotermális energia) használatának elterjedése  A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetése Egyéb területek  A lakossági tudatformálás eredményei kezdenek mutatkozni  Civil szféra bevonása a hulladékgazdálkodási feladatok elfogadtatásába

Problémák Természeti értékeket veszélyeztető problémák  Műszaki védelem nélkül, a földtani közeg felszínére, vagy annak mélyedésébe lerakott nagy mennyiségű kommunális hulladék  Természeti területeken nem veszélyes hulladék, valamint építési, inert hulladék felhalmozás  A lerakott kommunális hulladék kb. 1 % veszélyes hulladékot tartalmaz  A homoktalajok jó vízvezető sajátossága a felszínről lemosódó szennyvizekkel veszélyezteti a felszín alatti vizek minőségét  A települési hulladéklerakók tájsebeket jelentenek, tájba illesztésük nem történt meg

308

 A települési hulladéklerakóknál megjelenő problémák: o természetvédelmi területhez közel (néhány 10 méterre) helyezkedik el o a hulladéklerakó mellett közvetlenül felszíni vízfolyás található o a hulladéklerakó közvetlenül a lakóépületek mellett található o a felső takarás hiányában bűz terjedése, szél általi hulladék elhordás o rágcsálók, legyek felszaporodása o gyomok, allergén növények elterjedése  Nagyarányú szennyvízszikkasztás felszín alatti vizet veszélyeztető hatása  A települési folyékony hulladékok nem engedélyezett területen történő leürítése  A szennyvízcsatorna hálózat hiánya  A települési folyékony hulladék közszolgáltatás megszervezése nem megfelelő Hasznosítható erőforrásokkal, másodnyersanyagokkal kapcsolatos problémák  A kommunális hulladék magas, 34-35 %-os szervesanyag tartalma  Mezőgazdasági hulladékok magas, 50 – 70 %-os szervesanyag tartalma  Egyedi komposztáló berendezések nem terjedtek el  Mezőgazdasági hulladékok magas műanyag hulladék tartalma  Biogáz előállítás nincs a térségben  Hulladékok hasznosítási aránya minimális Egyéb problémák  A lakossági veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtés nem megoldott  A lakosságnál képződő állati tetemek elszállítása nem minden településen megoldott  Az elkülönített hulladékgyűjtést még nem vezették be minden településen  A lakosságtól elszállított, szelektív hulladék elkülönített gyűjtése gyakorlatilag a belterületre korlátozódik  A meglévő hulladékszigetek használata nem általánosan elterjedt  Illegális hulladéklerakók felszámolását követően azok ismételt kialakulása  A külterületi kommunális hulladékszállítás szervezési problémáiból adódó hiányosságok (hulladék felhalmozódás a megtelt konténerek körül)  A hulladékszállítás költségét növeli a nagy távolságra történő szállítás  A települési folyékony hulladék közszolgáltatásának biztosítása nem megoldott  A települési folyékony hulladék tengelyen való szállítása jelentős költséget ró a lakosságra és az önkormányzatokra A valós hulladékkezelési problémák közül azokat a problémákat emeltük ki, melyek a hulladékgazdálkodási terv keretében megoldhatók.

309

4. Közös helyi hulladékgazdálkodási tervezés VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A célok meghatározásánál elsődleges szempont a jogszabályokban előírtak teljesítése. A nagy célok száma magasabb, mint amennyinek a megoldására reális lehetőség nyílik a tervezés időszakában, ezért a célok között sorrendet kell felállítani. Prioritásként kell kezelni azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésnek csökkentését, alapvető természeti értékek védelmét, illetve a jogszabályok előírásának a teljesítését szolgálják. Elsődleges prioritás a zöld- és biohulladékok komposztálásának kialakítása a jogszabályban meghatározott mértékben. Az azonos fontosságú célok között a rangsorolás szempontja, hogy melyikre található a legeredményesebb, leghatékonyabb megoldás. A célok rangsorolásának elengedhetetlen szempontja a források elérhetősége, a külső források és támogatások megléte. VI.1. A hulladékkeletkezés célkitűzései 18. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék


2002 (t/év) 24498

2008 (t/év) 24000±600 650000±15000

809558 100,5

2005 (t/év) 24000±600 750000±1800 0 130±3

2646,12

2300±50

2500±60

504

520±10

550±15

179 837485,6 2

160±4

Nem haladja meg a n.a. 2000. évi mennyiséget* 776950±1879 677210±18810 3

*Forrás: 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 5. számú mellékletének adatai alapján a Dél-Alföld Statisztikai régióra vonatkozó 400000 tonna/év kistérségre jutó hányada. 19. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

310

Hulladék Veszélyes hulladékok



2002 (t/év) 0,8

2005 (t/év) 0,85±0,1 5,9±0,2

2008 (t/év) 0,9±0,1 5,8±0,2

n.a.

n.a.

5,5±0,2 1,6±0,1 43±1 0,5±0,1

5,60,2 1,65±0,1 43±1 0,5±

0,6 0,5 0,7

n.a. 0,75±0,1

n.a. 0,8±

674,02

n.a.

n.a.

13,3 16

14±0,4 16±0,4

16±0,4 16±0,4

6 1 5,5 1,5 42,745

20. táblázat csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

2002 (t/év) 158,19 126,79 5,9 78,76 72,45 185,5 44,43 2 674,02

A

képződő

2005 * (t/év)

2008* (t/év)

n.a.

n.a.

VI.2. A hulladékok keletkezésére vonatkozó csökkentési célok a) Átfogó (országos) hulladékgazdálkodási célok  A hulladékképződés megelőzése  A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése  A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása • Anyagában történő hasznosítás • Átalakítás után történő hasznosítás • Égetéssel történő hasznosítás

311

•

A nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása  A lerakott mennyiség csökkentési céljai: Elsődleges cél a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalom csökkentése: • 2004. július 1 napjáig 75%-ra • 2007. július 1 napjáig 50%-ra • 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni.  A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: • legalább 50% hasznosításra kerüljön, • ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.  A kistérségben keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát 2008-ra minimálisan 50 - 56 %-ra kell növelni (komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés)  A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %- a 2008-ig hasznosításra kell, hogy kerüljön. Ennek érdekében a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és az elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni. b) Kistérségi célok Az elérendő célok prioritási sorrendje a következő: 1. Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszer kialakítása az ISPA projekt keretein belül 2. Hulladékgyűjtő udvarok létesítése a településeken az ISPA projekt keretein belül 3. A meglévő hulladékudvarból korszerű átrakóállomás kialakítása Mórahalmon 4. Az elkülönítetten gyűjtött hasznosítható hulladékok esetében a helyben megvalósítható előkészítés lehetőségét ki kell alakítani 5. A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok értékesítésekor fel kell tárni a válogatóművel rendelkező átvevő szervezetek körét 6. Hulladékszigetek szükséges számú kialakítása mind a 14 érintett településen 7. Szelektív gyűjtés bevezetése és teljessé tétele 8. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő települési hulladéklerakók rekultiválása az ISPA projekt keretein belül 9. Illegális lerakók felszámolása 10.A külterületi kommunális és szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és kiterjesztése 11.Biológiailag lebomló szerves hulladékkezelő rendszerek kialakítása: Komposztáló telepek létesítése Ruzsa és Bordány vagy Forráskút területén Mórahalmon a hulladékudvaron meglévő komposztáló telep üzembe helyezése 12.Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelés 312

13.„zöld” hulladék, biomassza kezelés 14.A kiemelten kezelendő hulladékáramok elkülönített gyűjtése a településeken 15.A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelési rendszerének bevezetése a regionális hulladékkezelő műben az ISPA projekt keretein belül 16.Korszerű települési folyékony hulladékkezelő rendszerek kialakítása* 17.A települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása* *a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program (B programja) szerint 21. táblázat A nem csökkentési célok

veszélyes

Hulladék

hulladékok

keletkezésére

Csökkentési cél

%


szilárd Az OHT-vel összhangban növekedés várható A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével stagnálás, ill. kis mértékű csökkenés várható Települési folyékony A csatornahálózat kiépítésével és a hulladék csatornadíj bevezetésével csökkenni fog Kommunális A szennyvíztisztítás bevezetésével szennyvíziszap növekedni fog Építési-bontási A bontott építőanyagok nagyobb hulladékok és egyéb mértékű ismételt felhasználásával kis inert hulladékok mértékű csökkenés vagy stagnálás várható Mezőgazdasági és Az agrárágazat fejlődése következtében élelmiszeripari, kis mértékű növekedés, a komposztálás komposztálható elterjedésével stagnálás várható. hulladékok Mezőgazdasági Az agrárágazat fejlődése következtében műanyag kis mértékű növekedés várható. hulladékok (fóliák) Ipari és egyéb A tervidőszak végére ne haladja meg a gazdálkodói nem 2000. évben keletkezett mennyiséget veszélyes hulladékok

22. táblázat A csökkentési célok Hulladék Hulladékolajok

kiemelten

kezelendő

vonatkozó

Mennyiség t/év

+3 0; -2

24.000±600

-10 -30 +60

650.000 ±15000 160±4

-5 2.500±60 +5 0

400±10

+2 150±5

n.a.

hulladékáramokra

n.a.

vonatkozó

Csökkentési cél

%

Mennyiség t/év

A gépjárművek számának növekedése miatt növekedés várható

+15

0,9±0,1

313

Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

Azbeszt Gumi Csomagolási hulladékok

Az újratölthető elemek elterjedésével csökkenés várható. Adathiány miatt nem adható meg.

Az öreg gépkocsipark lecserélésével mennyisége növekedni fog. Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedésével növekedés várható Stagnálás várható. A magasabb hatóanyag tartalmú növényvédőszerek kisebb kiszerelésben kerülhetnek forgalomba, ezért a csomagolóanyag mennyiségében csökkenés várható. Adathiány miatt nem adható meg. A gépjárművek számának növekedése miatt növekedés várható Nem prognosztizálható

-5

5,8±0,2

100

n.a.

+2

5,60,2

+10

1,65±0,1

0

43±1

-5

0,5±

n.a.

n.a.

+25

16±0,4

n.a.

n.a.

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési cél: a csomagolási hulladékok mennyiségét a termék kínálat átalakulása és a fogyasztói magatartás változása jelentősen befolyásolja. Az Európai Unióban meglévő szabad árumozgásnak köszönhetően az új, kedvezőbb áru termékek vásárlásával ezek csomagolási hulladéka is nő. 23. táblázat A nem ártalmatlanítási célok Hulladék

veszélyes

hulladékokra

vonatkozó

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

szilárd A korszerű begyűjtő hálózat kialakítása, csatlakozás az ISPA program keretében megvalósuló regionális hulladékkezelő működéséhez és a települési szelektív hulladékgyűjtés teljes körűvé tétele azt eredményezi, hogy a hulladéklerakóban lerakott hulladék –szabványnak megfelelően mért- összetételét csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalomra: 2004. július 1-ig: 2007. július 1-ig: 2014. július 1-ig: Települési folyékony A szikkasztott szennyvizek hulladék mennyiségének csökkentése, a tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának növelése a cél.

hasznosítási,

%

Mennyiség t/év

25 50 65

2740 1827 1280


n. a.

n.a.

314

Kommunális szennyvíziszap

A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását növelni kell, a cél 2005ig: Építési-bontási Meg kell oldani a miél nagyobb arányú hulladékok és egyéb hasznosítást, valamint a bontás során inert hulladékok keletkező veszélyes hulladékok szétválogatását, elkülönített gyűjtését. Hasznosítási cél 2008-ra: Mezőgazdasági és A zöld-biológiailag lebomló hulladékok élelmiszeripari, nem mennyiségi és minőségi felmérését veszélyes 2006-ig el kell végezni, majd hulladékok komposztáló, illetve fermentáló –egyedi és nagyobb volumenű- berendezéseket kell a lakossághoz eljuttatni, ill. létesíteni. A mezőgazdasági eredetű műanyag hulladékok begyűjtését és anyagában történő újrahasznosítását növelni kell. A térségben meglévő műanyag feldolgozó üzemeket a technológiaváltásra és a kapacitás növelésére gazdaságilag ösztönözni kell. 2005-re hasznosítás: 2008-ra további hasznosítás: Ipari és egyéb gazdálkodói nem 2005-re hasznosítás: veszélyes 2008-ra további hasznosítás: hulladékok

24. táblázat A kiemelten kezelendő hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Gumi

55

50

1310

75 15

245 295

50 10

53 65

hulladékáramokra

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

32

%

Változatlan Változatlan

vonatkozó

Mennyiség t/év 0,1 0,7

2008-ig:

2008-ig: 2008-ig:

20

0,2

20

1

10

0,04

Változatlan

10,1

2008-ig:

Nincs adat 2008-ig:

80

0,5

n. a. 70

n.a. 9,3

315

Csomagolási hulladék

2005-ig

50

108

VI. 3. A felhalmozott hulladékok megszüntetésével kapcsolatos célok A tájsebekként megjelenő elhagyott, illegális hulladéklerakók felszámolása, ismételt kialakulásuk megelőzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Az elsősorban külterületen lévő illegális lerakók megszüntetésekor biztosítani kell a képződő hulladékok környezetvédelmi szempontból elfogadható gyűjtését és kezelését. A képződött hulladékok gyűjtésének és kezelésének bevezetését követően az önkormányzat feladata az illegálisan lerakott hulladékok felelőseinek megkeresése. VI.4. A települési folyékony hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozó célok A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- Tisztítási Megvalósítási Program foglalja magában. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósításánál a 2000-10000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén a határidő 2015. december 31. napja. A kistérség települései közül Balotaszállás, Öttömös és Pusztamérges 2000 lakosegyenérték alatti terheléssel jellemezhető, a további 11 település a „B” program részese, így rájuk a fentebb említett határidő vonatkozik. Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom és Röszke már rendelkezik csatornahálózattal és szennyvíztisztítóval, habár Domaszék és Röszke esetében a csatornázottságot fejleszteni kell. A többi település egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítését tervezi, illetve az 1 – 25 települési szennyvíz lakosegyenértékkel jellemezhető tanyacsoportok esetében célszerű az egyedi szennyvízkezelés alkalmazása. Amennyiben szennyvíztisztító berendezések létesítése 2008 után történik meg, az érintett önkormányzatoknak biztosítani kell a tengelyen történő elszállítás feltételeit, és az elszállított folyékony hulladék kezelését. A tengelyen történő szállítás tervezésekor figyelembe kell venni, hogy azt a fellépő költségek miatt legfeljebb 30 km-es távolságra érdemes szállítani. A települési folyékony hulladék csökkentési céljainak a meghatározásához nincsenek korrekt tervezhető értékek. A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázások, szennyvíztisztító berendezések létesítésével folyamatosan nőni fog, ennek mennyisége azonban a szennyvízelvezetésre és kezelésre vonatkozó tervek pontatlansága miatt nem prognosztizálható.

316

VII. Cselekvési program VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató oktatási és kutatás-fejlesztési programok 25. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatásfejlesztéssel foglakozó programok Program célja

Határidő

Hulladékgazdálkodási Folyamatos feladatokkal foglalkozó önkormányzati szakemberek képzése A hulladékgazdálkodással Folyamatos kapcsolatos nyilvántartások pontos vezetése Adatszolgáltatás az OSAP 2005. 03. 31. keretein belül* A hulladékgazdálkodási 2006. terv megvalósulásának felülvizsgálata, módosítása Szemléletformálás: Folyamatos az elkülönített hulladékgyűjtés - a komposztálás - a hulladékudvarok - a települési folyékony hulladék kezelésének szerepe A lerakásra kerülő Folyamatos hulladékok összetételének ellenőrzése a jogszabályi feltételek megfelelésére Az önkormányzatok Folyamatos hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendeletei biztosítsák a jogszabályban meghatározott célokat A települési hulladékok Folyamatos összetételének ellenőrzésére módszerek

Felelős Önkormányzat KvVM Hulladékgazdálkod ási Főosztálya Önkormányzatok A település területén működő vállalkozások önkormányzat

Költség (eFt) 10.000

1.000/év

-

Önkormányzat Szakmai szervezet

15.000

Önkormányzat Oktatási intézmények Civil szervezetek Szakmai szervezetek

15.000/év

Önkormányzat Szakmai szervezetek

15.000

Önkormányzat

-

Önkormányzat Szakmai szervezetek

15.000

317

kidolgozása A 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a települési önkormányzatok részére, 2033/04 OSAP nyilvántartási számon előírja a települési hulladékgazdálkodási politikáról szóló önkormányzati adatszolgáltatást. Az első adatszolgáltatást 2004. tárgyévre vonatkozóan, 2005. március 31.-ig kell teljesíteni. Az adatlapokat 2005. év elején a Központi Statisztikai Hivatal postázza az önkormányzatok részére. A kitöltött adatlap csomagot az illetékes környezetvédelmi felügyelőségre kell benyújtani. 2005. tárgyévtől kezdődően az adatszolgáltatás kétévenként történik majd. A települési önkormányzatoktól további, hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatokat ugyancsak az OSAP keretében a KSH gyűjt. Javasolt indikátor:  Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége  A biológiailag lebomló hulladékok lerakásra kerülő mennyiségének csökkenése  Hulladékszigetek és hulladékudvarok kihasználtsága Forrástérkép Forrás Saját forrás

Összeg eFt 15,000

Külső forrás

Megjegyzés A pályázattal elnyerhető támogatásokhoz biztosítandó saját erő KAC, KÖVICE

56.000

VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása 26. táblázat hulladékáramok hasznosításához, kapacitásigények bemutatása Létesítmény Zöldhulladék komposztáló Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap kezelés* Inert hulladék tárolóelőkezelő telep

A nem veszélyes ártalmatlanításához szükséges

Meglévő mennyiség 0

Tervezett mennyiség 3

Becsült költség (millió Ft) 60

4

10

2

0

1

160

318

27. táblázat hulladékok hasznosításával, program

ártalmatlanításával

A nem veszélyes kapcsolatos cselekvési

A hulladékok hasznosításának tervezésekor figyelembe kell venni, hogy természeti terület (gyep, nádas, mocsár, vízállás, stb.) – ha mélyfekvésű is – inert vagy nem veszélyes hulladékkal való feltöltése nem megengedett. Cselekvési program

Felelős

Részvétel az ISPA ISPA projekt által konzorcium megvalósuló regionális hulladékgazdálkodásban A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és elterjesztése, az OHTben megfogalmazott célok elérése érdekében: 4 gyűjtőedényes hulladékgyűjtő sziget Hulladékudvar 1000 fő alatt 1000-4500 4501-10000 Az egyedi komposztáló berendezések elterjesztése a lakosságnál képződő mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok biológiailag lebontható részének kezelésére Nyitott rendszerű forgatásos prizmás komposztáló kialakítása a kistérségben Mórahalom, Ruzsa és Bordány vagy Forráskút területén >1000 tonna/év kapacitás Komposztálható, zöld hulladékok aprítására

önkormányz at

Érintettek Határidő köre Az ISPA Folyamato projektben s résztvevő önkormányz atok Lakosság 2005. Intézmények december Gazdálkodók 31.

Költség (eFt)* n.a.

540/db 6,5/fő 5,9/fő 3,8/fő Önkormányz at Civil szervezetek Szakmai szervezetek Oktatási intézmények

Intézmények, lakosság

2008. december 31-ig folyamato s

Önkormányz at ISPA konzorcium

Bel- és külterületi lakosság Mg-i vállalkozások

ISPA szerződés szerint: Hosszú távú feladat

24e Ft/ tonna/ Év

ISPA konzorcium

Bel- és külterületi

ISPA szerződés

1500 / település

319

alkalmas berendezések üzembe helyezése minden településen Az ipari és gazdálkodói nem veszélyes hulladékok keletkezéséről adatok gyűjtése az egyedi hulladékgazdálkodási tervek felhasználásával

Önkormányz at

lakosság Mg-i vállalkozások Vállalkozók

szerint, 2005. dec. 31-ig 2004. dec. 31.

Önkormányz at Jogszabályb an meghatározo tt vállalkozók köre Lakossági Önkormányz Oktatási Folyamato szemléletformálás at intézmények s Civil Lakosság szervezetek Gazdálkodók Szakmai szervezetek Oktatási intézmények *a megadott fajlagos költségek 2004. évre vonatkoznak Forrás: 8006/2003 (K.ért.13.) KvVM tájékoztató szerint

-

1500/év

Javasolt indikátor:  A hulladékszigetek száma a településeken  Hulladékudvarok megléte a településeken  Elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége tonna/év  Az egyedi komposztáló berendezések száma  Komposztált hulladék mennyisége tonna/év Forrástérkép Forrás Saját forrás

Összeg eFt n.a.

Külső forrás

Megjegyzés A pályázattal elnyerhető támogatásokhoz biztosítandó saját erő KAC, KÖVICE ISPA forrás

n.a.

28. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Létesítmény Nem veszélyes hulladék lerakók rekultivációja Átrakó állomás Hulladékudvar Hűtött tárolók állati eredetű hulladékok

Meglévő mennyiség 0

Tervezett mennyiség 14

Becsült költség (millió Ft) 143

0 0 0

1 14 1

50 78,1 118

320

tárolására

29. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési program Hulladékolajok: a hulladékudvarokon fogadási lehetőség megteremtése Elemek, akkumulátorok: Begyűjtési rendszer korszerűsítése, a hulladékudvarokon fogadási lehetőség megteremtése Elektronikai hulladékok: Adatgyűjtés a kapacitásigény felmérésére A hulladékudvarokon fogadási lehetőség megteremtése Állati eredetű hulladékok: Állati eredetű hulladékok komposztálására és égetésére vonatkozó kapacitásigények felmérése Azokon a településeken, ahol a szolgáltatás megszervezése hiányos, ezt pótolni kell Dögkutak bezárása Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik: Adatok pontosítása, az igények felmérése Széles körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás

Felelős

Érintettek köre Lakosság, intézmények

Határidő

Önkormányzato Lakosság, k intézmények Gyártók és forgalmazók

2004. decembe r 31.

Önkormányzato k gyártók

Önkormányzato k forgalmazók

Lakosság Önkormányzat i intézmények

2008. decembe r 31.

Költség (eFt) n.a.

n.a.

n.a. 2005. 12. 31. 2008.12. 31. n.a.

Önkormányzato k ATEV Rt. Állatorvosok

Lakosság

2004. 12. 31.

2004. 12. 31. 2005. 12. 31. n.a. Önkormányzato k Falugazdász NTSZ Visszavételi

Lakosság Mg-i vállalkozások

2006. 06.30.

321

A lakosságnál képződő ilyen jellegű hulladékok elkülönített gyűjtésére a hulladékudvarokon fogadási lehetőség megteremtése A gyártók által finanszírozott visszavételi lehetőség kihasználása Csomagolási hulladékok: Adatok felmérése, jelenleg a települési szilárd hulladékok közé kerülő csomagolási hulladékok arányának pontosítása Szelektív hulladékgyűjtés rendszerének teljes körű kiépítése, üzemeltetése Hulladékszigetek számának igény szerinti növelése Hulladékudvarokon a fogadási lehetőség megteremtése, előkezelés rendszerének kialakítása A csomagolási hulladékok előkezelésére, hasznosítására szakosodott vállalkozások megkeresése Biomassza: Lakossági szemléletformálás Az egyedi komposztálás elterjesztése A hulladékudvarokon a komposztálható hulladékok aprítása, előkezelése Gumi hulladékok: A keletkező gumi

kötelezettséggel rendelkező KHT-k (Cseber, Ökopannon)

2008. 12. 31.

n.a. Önkormányzat Civil szervezetek Szakmai szervezetek Gyártók forgalmazók


2004. 12. 31.

2004. 12. 31.

2008. 12. 31.

n.a. Önkormányzat Civil szervezetek Szakmai szervezetek


Önkormányzat

Lakosság

2005. 12. 31.

n.a. 2005. 322

hulladék Feldolgozók Önkormányzat 12. 31. mennyiségének i intézmények pontosítása A meglévő hasznosítással és ártalmatlanítással foglalkozó vállalkozások megkeresése Hulladékudvarokon elkülönített területen a fogadási lehetőség megteremtése A PCB és PCT tartalmú hulladékok kezelése nem tartozik önkormányzatok hatáskörébe.

az

Javasolt indikátor:  A hulladékszigetek száma a településeken  Hulladékudvarok megléte a településeken  Elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége tonna/év  Az egyedi komposztáló berendezések száma  Komposztált hulladék mennyisége tonna/év Forrástérkép Forrás Saját forrás Külső forrás

Összeg eFt n.a. n.a.

Megjegyzés A pályázattal elnyerhető támogatásokhoz biztosítandó saját erő KAC, KÖVICE ISPA forrás

VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A hulladéklerakó- és kezelő létesítményekkel kapcsolatos követelmények, melyeket a hulladékgazdálkodás tervezésekor is figyelembe kell venni, az alábbiak:  A művi létesítményeket a tájjellegnek megfelelően tájba kell illeszteni  Hulladéklerakó nem telepíthető természeti oltalom alatt álló területen (természeti területen, egyedi tájérték előfordulási helyén, NATURA 2000 területen)  A rekultiválandó lerakókat őshonos fa- és cserjefajokkal teljes mértékben takarni kell. A hulladékdombra fás szárú fajok nem ültethetők a szigetelőréteg és a növények védelme érdekében. Gyepesítés minden esetben szükséges.  A régészeti lelőhelyek, műemlékek megóvása érdekében a kijelölésre kerülő hulladékudvarok helyét egyeztetni szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. 323

 A hulladéklerakók területének kivonása a mezőgazdasági művelési ág alól.  Erdőterületek minden jellegű igénybevétele erdészeti szakhatósági hozzájárulást igényel.  2005. december 31-ig valamennyi állati hulladéktemetőt be kell zárni, és azon 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Telepek megnevezése, helyrajzi száma: 30. táblázat: Hulladéklerakó telepek: Ásotthalom: 0421/10 Mórahalom: 081/1 Ruzsa: 174/5 Balotaszállás: 0109/25 Öttömös Új: 048/62 Szatymaz: 063/3 Bordány: 0106/61-62 Régi: 017/13 Üllés: 041/65 Domaszék: 0201/31 Pusztamérges: 07/60 Zákányszék: 0106/103 Forráskút: 057/17 Röszke: 0279/1 Zsombó: 0144/12 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítésében részt vevő önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek az ISPA regionális hulladékgazdálkodási projektben való részvételre. Ennek keretein belül a települések hulladéklerakóinak teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát és a hulladéklerakókra vonatkozó rekultivációs terveket Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Környezetgazdálkodási Kht. megbízásából a KEVITERV AKVA kft. elkészítette, és engedélyezésre benyújtotta az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A rekultivációra vonatkozó intézkedés határideje és módja az engedélyezési eljárást követően kerül meghatározásra. Az intézkedésért az ISPA projekt gesztor önkormányzata a felelős. A vonatkozó költségekre adatok nem állnak rendelkezésre. VII.2.3. Felhalmozott hulladékok kezelésére vonatkozó feladatok Az illegálisan lerakott és felhalmozott hulladékok megszüntetése környezetvédelmi és a táji értékek védelme szempontjából is kiemelt feladat. A lakossági szemléletformálás mellett az illegális lerakók megszűnésének alapfeltétele a hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatás teljes körűvé tétele és igénybevétele. A közszolgáltatásban elszállításra nem kerülő szilárd hulladékok elhelyezésére a településeken hulladékudvarok létrehozása szükséges. A hulladékudvarok megfelelő üzemeltetésének elengedhetetlen része minden településen a teljes körű elkülöníttet hulladékgyűjtés bevezetése. A meglévő illegális lerakatok megszüntetésére településenként olyan ütemterv készítése szükséges, amelynek végrehajtását széles körű lakossági összefogással lehet biztosítani. Az önkormányzatok számára ezen a területen is segítséget nyújthat a már említett ISPA megállapodás, melynek része az illegális lerakók felszámolása a projektben részt vevő településeken. VII. 2. 4. Hatékony és racionális szállítási rendszerek kialakítása

324

A lakossági vegyes hulladékgyűjtést a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény az „elérhető legjobb eljárás”, a „közelség” és a „regionalitás” elvei alapján szabályozza. A gyűjtési és szállítási költségek racionalizálása az alábbi körülményeket tételezi fel: 1. A hulladékok begyűjtése és szállítása szóródásmentesen, tömörített állapotban történik. 2. a gyűjtőjármű típusa és mérete alkalmazkodik a település(ek) méretéhez 3. a begyűjtés és szállítás egyfázisú, azaz a végső ártalmatlanító helyre átrakás nélkül kerül a hulladék 4. A hulladékártalmatlanításra a legközelebbi, megfelelő állapotú, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyen történik 5. az ártalmatlanító hely megfelel a 22/2001 (X. 10.) KöM rendeletnek A fenti körülmények mellett az alábbi, valós helyzeten alapuló körülményeket célszerű figyelembe venni: A hulladékok begyűjtésére és szállítására a települések jelentős részén zsákos megoldást alkalmaznak. A legközelebbi hulladékártalmatlanító, amely az ISPA projekt végére megfelel az 5. pontban jelzett jogszabálynak, Szegeden a Sándorfalvi úton van. Az útvonal meghatározásánál figyelembe kell venni a szegedi városi közlekedés terhelhetőségének korlátait. Célszerű - az adottságok figyelembe vételével - az M43-as elkerülő út megépülése előtt a települési hulladékok szállításakor a Sándorfalvi úti hulladéklerakót É-i irányból megközelíteni. Ez a települések részére nem az optimális távolság választását jelenti, de Szeged város egyébként is zsúfolt lakóterületeinek tehermentesítése ezt indokolttá teszi. A Sándorfalvi úti lerakót a racionális távolságok figyelembe vételével közvetlenül, átrakás nélkül Röszke, Domaszék, Zsombó és Szatymaz települések vehetik igénybe. A többi település esetében a települési szilárd hulladékot célszerű a Mórahalmon létesülő átrakó állomásra szállítani (kisebb szállítójárművekkel, általában tömörítés nélkül). A hulladékokat tömörítés után nagyobb teljesítményű, korszerű szállítójárművekkel lehet a Sándorfalvi úti lerakóba szállítani. Megfontolandó, hogy az átrakó állomáson a későbbiekben milyen előkezelő-hasznosító berendezések telepíthetők a lerakóra beszállítandó hulladékok mennyiségének csökkentése céljából. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok képződött mennyisége egy- ill. két hetes szállítási ciklust feltételezve településenként kicsi tömegű, laza szerkezetű. Az átrakó állomásra történő szállítás megoldható kisebb méretű gépjárművekkel. A nagyobb gépjármű igénybevétele költségnövelő, emellett jelentősen rontja a meglévő burkolt utak minőségét. A regionális hulladékkezelés kialakítása, a hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása és a szállítási költségek optimalizálása a kistérségben az alábbi megoldásokat teszi szükségessé:  Átrakóudvar kialakítása Mórahalmon a meglévő hulladékudvarból  Hulladékudvar létesítése minden településen  Komposztáló telep létesítése Ruzsa, Bordány vagy Forráskút településen  A meglévő komposztáló üzembe helyezése Mórahalmon

325

A gyűjtési és szállítási rendszer kialakításának javaslatát tartalmazza a 12. számú melléklet is. VII. 3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje Évek 2004.

    

2005.

     

2006.

 

2008.

 



Tevékenységek Elemek, akkumulátorok begyűjtő rendszerének korszerűsítése Állati eredetű hulladékok komposztálására és égetésére vonatkozó kapacitásigény felmérése Csomagolási hulladékok mennyiségének felmérése A csomagolási hulladékok szelektív hulladékgyűjtési rendszerének kiépítése Ipari és gazdálkodói hulladékokról adatok gyűjtése Dögkutak bezárása A szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetése Komposztálható, zöld hulladékok aprítására alkalmas berendezések üzembe helyezése Adatszolgáltatás az OSAP keretein belül Elektronikai hulladékok gyűjtésének kapacitásigény felmérése A képződő gumi hulladékok mennyiségének pontosítása A képződő növényvédőszerek és csomagolóeszközeik adatainak pontosítása, kezelési igény felmérése Hulladékgazdálkodási terv megvalósulásának felülvizsgálata, módosítása Egyedi komposztáló berendezések elterjesztése a lakosságnál képződő hulladékok kezelésére A lakosságnál képződő növényvédőszer maradékok és csomagolóanyagainak elkülönített gyűjtésére a hulladékudvarokon fogadási lehetőség kialakítása Az elkülönítetten kezelendő hulladékáramok fogadásának biztosítása a hulladékudvarokon

Prioritás *

*

* * *

* * *

326

 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások pontos vezetése  Lakossági szemléletformálás *  Települési hulladékok összetételének ellenőrzésére módszerek kidolgozása  Lerakásra kerülő hulladékok összetételének ellenőrzése  Az önkormányzatoknál a hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendeletek alkotása *  Részvétel az ISPA projekt által megvalósuló regionális hulladékgazdálkodás feladataiban ISPA projekt  Hulladékudvarok településenkénti * megvalósulásával létesítése * kapcsolatos  Hulladékszigetek megfelelő számban tevékenységek történő létesítése településenként *  Komposztáló telepek létesítése *  Az illegális hulladéklerakók és a ** felhalmozott hulladékok kezelésének megoldása  Meglévő, környezetvédelmi szempontból nem elfogadható hulladéklerakók bezárása és rekultiválása Tervezési időn túl  A települési folyékony hulladék és a * is folytatódó kommunális szennyvíziszap feladatok kezelésének megvalósítása  A szennyvízelvető csatornahálózat kiépítése  Egyedi szennyvízkezelő rendszerek megvalósulása ** A meglévő, műszaki védelemmel nem rendelkező települési szilárd hulladéklerakók csak abban az esetben zárhatók be, ha az ISPA projekten belül prioritást élvező egyéb tevékenységek megvalósulnak, ezen hulladéklerakók bezárásának időpontját azonban a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során rendelkezésre álló adatok alapján az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség állapítja meg. Folyamatos

327

328

2004.(XII.16.) KT. számú. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Recommend Documents