A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
[email protected] wahastrat.vizugy.hu
A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés • A jelenség hívta fel a figyelmet a klímaváltozás esetleges hatására • Nem sikerült igazi bizonyítékot találni (sok valós ok, de ezek arányaiban a szakemberek között komoly ellentétek) • Mire kellett volna választ adni: Mi az antropogén és természetes okok aránya? Az antropogén okok között, mi az erdősítés, az ivóvíz kivétel, a belvízelvezetés és lecsapolások, ill. a szénhidrogén-kutatás, stb. szerepe? Az okokat illetően mindenkinek igaza van, de mi a valós súlyuk?
De mit is mutattak az adatok?
Geoinformatikai módszerrel folyamatosan becsültük a talajvízhiányt, és már a 2000-es évek elején megállapítottuk, hogy kb. 1000 – 1500 km2-en alig visszafordítható a talajvízsüllyedés folyamata! Ezt a megállapítást a 2010-es rendkívül csapadékos, belvizes év sem tudta megdönteni.
1995
2000
Mit mutat a részletes (térinformatikára lapozott) vízkészlet-változás?
A vízhiány nagyságrendje a 1950–2010 évek átlagához képest akár a 6 km3-t is megközelítheti. Ez az érték akár 9 km3 is lehet, ha azt a 1960-as évek második felének adataihoz viszonyítjuk. A talajvízkészlet csökkenése a Duna–Tisza közén az 1970-es évek óta folyamatos, egy-egy csapadékos időszak csak a vízkészletek részleges visszapótlódását teszik lehetővé középtáji léptékben.
Mit mutat a részletes (térinformatikára lapozott) vízkészlet-változás? 1 Talajvízszint változás [m]
0,5 0
-0,5
80
85
90
95
100
105
110
115
120
125
130
135
140
-1 -1,5
-2 -2,5 -3 1981-1985
1995-1999
2000-2004
2010
2011
A fajlagos talajvízkészlet változása a Duna–Tisza közi homokhátság területén magassági szintek szerint tagolva (referencia időszak 1961–1965) A fajlagos (területegységre viszonyított) talajvíz-csökkenés szoros kapcsolatban van a tengerszintfeletti magassággal: a legjelentősebb készlethiány a magasabb területeken alakul ki (főként a felső átmeneti zónában). A hátság alsó átmeneti zónájában és alacsonyabb részein (120 méter tszf. alatt) a nedvesebb években a készletek teljesen regenerálódni tudnak, a magasabb részeken azonban egy-egy nedves év csapadéktöbblete ehhez kevésnek bizonyult.
145
A talajvízállások környezeti hatásokkal kapcsolatos érzékenysége a Duna–Tisza közén (m/negyedév, illetve m/félév)
És akkor mi is „mozgatja” leginkább a talajvízkészletet?
Dél-Tiszántúl
Mi történik belvizes időszakban? 2010. június 3.
Mórahalomtól keletre
… és a hátság „tetején”
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 1a. Átalakul a (természetes) növényzet Egy 1980-ban hernyópázsitos (Agrostio-Beckmannietum) mintaparcella vegetációjának átalakulása a talaj sótalanodása következtében (KMNP Szabadkígyósi puszta) SB_fajszám
SB_borítás (%)
(Barna 2011)
20
80
15
60 0-1 2-540
10 5
6-920
0
0 1980
2006
2009
1980
2006
2009
A sókerülő (sárga) fajok, a mérsékelten sós talajok fajai (zöld) és az erősen sós talajokon (kék) élő növények fajszámai (balra) és felszínborítási aránya (jobbra) Szikes pusztáinkon a változás egyik első jele a kamilla állományának csökkenése.
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 1b. „Vándorol” a (természetes) növényzet
1c. (Esetleg) Kipusztulnak egyes fajok
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 2. Megváltozik a talaj
A talajok néhány jellemző tulajdonságának átalakulása a Szabadkígyósi pusztán 1979 és a 2005-2009 évek átlaga alapján
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 3. Megváltozik a táj Amikor az ember alig hisz a saját szemének
Szabadkígyós
1977 nyara és 2005. május
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? A táj átalakulásának folyamata a klímaviszonyok változása/szárazodás következtében
111 110 109 108 107 106 105
Már negyedszázad alatt is már jelentős változások!
2002 majus
1999
1997 januar
1994 majus
1991
1989 januar
1986 majus
1983
1981 januar
1978 majus
1975
1973 januar
1970 majus
1967
1965 januar
104
A természetes vegetáció, mint klímaváltozás-érzékenységi indikátor
Kissé váratlan eredmény, hogy nem a leginkább vízhiánnyal érintett területek vegetációja a legérzékenyebb.
És hogyan is van a tervezett DTK-hátság vízpótlása?
Köszönöm a figyelmet! Thank you for your attention! (WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130) wahastrat.vizugy.hu
