Tematika • Tankönyv: Prof. Tamás János: Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó 2008 • 7. Talaj és a környezet • 7.1. A talaj fogalma, funkciói, környezeti szerepe állapota, a talajfolyamatok szabályozása • 7.1.1.A talaj minőségét befolyásoló káros tényezők és folyamatok
A talaj minőségét befolyásoló káros tényezők és folyamatok Előadások várható sorrendje • •
Agrárium és környezetgazdálkodás
•
c. könyv fejezetei
• 7.1.1.2. Szélsőséges kémhatásviszonyok • 7.1.1.3. Talajsavanyúság • • • • •
7.1.1.4. Szikesedés 7.1.1.1. Erózió, defláció 7.1.1.5. Talajszerkezet károsodás 7.2 Talajvédelem, talajjavítás rekultiváció 7.4. Talajszennyezés, talajhatár-értékek, remediáció
Talaj és a környezet
Környezeti elemek • Az emberi élet minőségének alapvető jellemzői: • Megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer • Jó minőségű víz • Kellemes környezet
Levegő Víz Talaj
A Gaia modell • A Gaia modell - Gaia a görög hitregékben a Föld istennője -, szerint a teljes földi élővilágot egyetlen élő szervezetként, önszabályozó rendszerként értelmezhetjük. • Állandó értékek Föld hőmérséklet, tengerek sótartalma stb • Visszacsatolási mechanizmusok • Hideg –kevesebb növény, több szabad CO2 üvegház hatás
Az élet minőségét meghatározó 3 környezet elem levegő minőségének
víz
talaj
romlása veszélyeztetettsége – indokolatlanul – nem azonos mértékben van az általános társadalmi megítélés aggódás homlokterében tenni akarás cselekvőkészség Ok: közvetlen érzékelhetőség → időbeni különbözősége térbeli „lehatároltsága”
veszély-érzet
Következmény: jogi szabályozottság anyagi feltételek (társadalmi áldozatvállalás, állami támogatás)
különbözősége
Forrás: Várallyay
Magyarország viszonylag kedvező agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek fenntartható biomassza-termelés céljára de •
• • •
e kedvező adottságok igen nagy, gyakran kiszámíthatatlan, s így nehezen előrejelezhető tér-beni változatosságot mutatnak időszeszélyesek szélsőségekre hajlamosak érzékenyen reagálnak természeti okok miatti, vagy stresszemberi tevékenységből adódó hatásokra
Forrás: Várallyay
A viszonylag kedvező agroökológiai adottságokat elsősorban az alábbi talajtani tényezők veszélyeztetik • Talajdegradációs folyamatok • Szélsőséges vízháztartási helyzetek • Elemek növényi tápanyagok szennyező anyagok kedvezőtlen biogeokémiai körforgalma -A jó termékenységű talajok sokszor indokolatlan kivétele a mezőgazdasági hasznosításból Forrás: Várallyay
A fenntartható fejlődés fogalma
• »a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől« • (ENSZ »Közös Jövőnk« jelentés, 1987).
A fenntartható mezőgazdasági fejlődés talajtani alapjai I. 1)
A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhelyi igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása: – – –
jobb területi koordináció: az adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő művelési ág és vetésszerkezet; A termeszteni kívánt növények „alakítása” az adott termőhelyi viszonyokhoz („táj-fajták” nemesítése); A termőhelyi adottságok megváltoztatása az adott növény (fajta) termőhelyi igényeinek megfelelő (agrotechnika melioráció).
2)
A természeti viszonyoknak és a tájnak megfelelő méretű és alakú mezőgazdasági táblák rendszerének kialakítása megfelelő infrastruktúrával (út, fasor, vízelvezető árkok stb.) (tulajdonviszonyok rendezése, ésszerű területrendezés).
3)
Talajdegradációs folyamatok (víz és szél okozta talajerózió, savanyodás, szikesedés, talajszerkezet-leromlás, biológiai degradáció) megelőzése, mérséklése.
4)
A termesztési folyamat során keletkező szerves anyagok minél teljesebb visszacsatolása a természetes anyagforgalom körfolyamatába (recycling). Forrás: Várallyay
A fenntartható mezőgazdasági fejlődés talajtani alapjai II. 5)
A talaj felszínére jutó víz talajba szivárgásának és talajban történő hasznos tározásának elősegítése, ezáltal a talaj (éghajlati okok miatt feltételezhetően egyre gyakoribbá váló) vízgazdálkodási szélsőségeinek (aszály-belvíz) mérséklése (vetésszerkezet, vetésforgó, talajművelés, mélylazítás, felszíni vízrendezés, öntözés).
6)
A növény igényeihez, tápanyagfelvételi dinamikájához és a termőhelyi viszonyokhoz (időjárás, talajviszonyok) igazodó ésszerű tápanyagellátási rendszer (gazdaságosság, káros környezeti mellékhatások kiküszöbölése, mérséklése).
7)
A talajszennyez(őd)és megelőzése, bizonyos tűrési korlátok között tartása.
Forrás: Várallyay
Stefanovits: 1.
A talajvédelem tízparancsolata
Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint ami okvetlenül szükséges! 2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! 3. Ne engedd, hogy a szél elhordja a földet! 4. Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! 5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amit a növény kíván! 6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál! 7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed! 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát! 9. A talaj termékenységét őrizd meg, és ha lehet növeld! 10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!
A talajvédelem alapelvei
• Az Európai Közösség aláíró államai elfogadták az Európai
Talaj
Charta (1990) alapelveit és vállalták, hogy az alapelveket elfogadva magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg és ehhez a megfelelő pénzalapokat is biztosítják.
Az Európai Talaj Charta főbb pontjai
• 1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse,
mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára • 2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető • 3. A társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul. • 4. A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét
Az Európai Talaj Charta
• 5. A talajt meg kell védeni az eróziótól • 6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben. • 7. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön • 8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag • 9. Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése
Az Európai Talaj Charta
• 10. A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség
• 11. A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba • 12. A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét
Talajvédelem az Európai unióban • Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadta a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját • A program 4 prioritási területet jelöl ki: • egészség és környezet, • természet és biodiverzitás • természeti erőforrások fenntartható használata • hulladékgazdálkodás. • A természet és biodiverzitás prioritási területen belül jelentkezik a talajvédelem, mint kiemelt témakör. •
.
Talajvédelem az Európai unióban (2) •
A talajokat fenyegető különböző természetű veszélyek megléte, szükségessé teszi egy olyan talajvédelmi politika kidolgozását, amely megbízható adatokon és értékelési rendszereken nyugszik. Ezt szem előtt tartva 2002. ápr. 16.-án az Európai Bizottság elfogadta a
Tematikus Talajvédelmi Stratégiáról Protection) szóló közleményt. A talajvédelmi intézkedések megalapozására szánt •
"tematikus stratégia" jelen formában még átfogó és leíró jellegű, mivel a talajvédelemmel közösségi szinten eddig nem foglalkoztak. Az anyag ismerteti az EU-tagállamokban a talajt fenyegető veszélyeket:
• az eróziót, • a diffúz és a pontszerű kibocsátóktól származó szennyeződéseket, • a városfejlesztéssel járó "talaj elvesztést", • a talajok sótartalmának növekedését, • valamint szervesanyag-tartalmának és • biológiai sokféleségének szegényedését
A termőföld védelmének hazai jogi szabályozása
• Az országgyűlés 1994. évi LV törvényben szabályozza a termőföld védelmét. • Rendszerbe foglalta a földhasználók, a termőfölddel kapcsolatban levő szervezetek, hatóságok kötelezettségeit
A termőföld védelmének jogi szabályozása
• A termőföld hasznosítása és védelme • A használó kötelezettségei: • köteles a művelési ágnak megfelelően hasznosítani, védelméről hasznosítás nélkül is gondoskodni. • Hatósági engedéllyel lehet: • a termőföldet úgy használni, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, • külterületi földet belterületté minősíteni, • erdőt telepíteni.
Talajjavítás
• A használó kötelezettségei savanyú talajokon: • - nem savanyító hatású műtrágyákat használni, • - meszezést végezni talajtani szakvélemény alapján • létesítmények szakszerű működtetéséről megóvásáról gondoskodni. • Szikes területeken: • vízrendezést, talajjavítást elvégezni.
Területi adatok • Hazánk területének több mint 85%-a művelhető terület, amelynek több mint háromnegyede szántóként használható (4,7 millió ha). • A földterület több mint 13 százalékát jelentő nem mezőgazdasági hasznosítású területeken (települések belterülete, ipari és katonai területek, infrastruktúra, bányászat) • Az 1930. évi 1645 ezer ha gyepterület napjainkra 1148 ezer ha-ra csökkent. • Az ország területén több mint 1,7 millió ha erdő található, ennek kb. 70%-a természetes erdő. • Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági hasznosítású terület jelentősen csökkent
A talaj fogalma, funkciói, környezeti szerepe, állapota, a talajfolyamatok szabályozása
Talajtani, talajvédelmi alapok: • A Föld legkülső szilárd burka • A biológiai lények élőhelye • Az épített környezet hordozója • A Föld felszínét érő fizikai, kémiai és biológiai hatások összegezője, átalakítója • Határfelület : atmoszféra/ litoszféra/ hidroszféra /bioszféra Összekapcsolja az elemek geológiai és biológiai körforgását
Belső geoszférák
Talaj: Litoszféra (kőzet),atmoszféra(levegő) és hidroszféra (víz) határterülete
Kölcsönhatások a szférák között
Forrás: Várallyay
Talaj meghatározása A talaj háromfázisú polidiszperz rendszer. A talaj nagyrészt szilárd fázisból áll, de a szilárd részecskék közti hézagokban, pórusokban a talajoldat (cseppfolyós fázis) és talajlevegő (légnemű fázis) fontos szerepet játszik. Azért polidiszperz (sokféle megoszlású) rendszer, mert éppúgy megtalálhatók benne a 0,2 mm nagyságú durva homokszemcsék, mint a százszor kisebb kolloid agyagszemcsék. Tehát a talajban a legkülönbözőbb méretű szilárd szemcsék, folyadékcseppek és légbuborékok vannak szétosztva (diszpergálva).
Talajrészecskék: Ásványi és szerves
Talajpórusk: Víz és levegő
Talaj összetétele • Szilárd fázis kb. 35-50-% ásványi rész – 0,5-15% szerves anyag • Víz (optimális esetben kb.40%) • Levegő (opt.kb.10%)
A talaj kémiai folyamatai mind vizes oldatokban, felületeken lejátszódó folyamatok. Lehetnek molekulárisak vagy kolloidálisak
• Ökológiai funkciók: Talajfunkciók: • Biomassza termelési funkció: A talaj a mező- és erdőgazdálkodás termőhelye, az élelmiszer- és takarmánynövények, valamint a megújuló energia és nyersanyag előállítója ill. forrása. • Szabályozó funkciók: A környezet elemeit védő szűrő-, tompító- és átalakító folyamatok, melyek különösen a felszín alatti vizek és a tápláléklánc védelme szempontjából fontosak. • Biotóp funkció: A talaj biológiai élettér, mely mint a biocönózisok élettereinek alkotója teret, anyagot és biomasszát nyújt a benne élő mikroorganizmusoknak, növényeknek és talajlakó állatoknak. Egyben géntartalék, hiszen genetikai öröksége elengedhetetlenül szükséges életünkhöz.
Talajfunkciók (folyt.): • Emberi tevékenységhez kötődők: • Fizikai közeg funkció: A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenőhelyeket stb. • Nyersanyagforrás funkció: A talaj anyagai mint a tőzeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az építőipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb nyersanyagok lelőhelye is. • Archív funkció: A talaj archeológiai és paleontológiai információkat hordoz és mint földtörténeti ill. kultúrtörténeti objektum lehetővé teszi az emberiség és a Föld kialakulásának, fejlődésének tanulmányozását és megismerését. A geológiai örökségre vonatkozó információ pl. elengedhetetlen a klímaváltozások tanulmányozásához. • A talaj említett funkciói azonban végesek, megújuló képessége pedig behatárolt. Elsősorban az ökológiai funkciók sérülékenyek és védelemre szorulnak.
Talajjellemzők:
Szerves (C,H,O,N,….) és szervetlen (Si, Al, K, Ca, Mg, Fe, P,,….) vegyületek polidiszperz rendszere =C=, =Si= Változatos lánc, rétegszerkezet kialakítási lehetőség A talaj szerves anyag: az eredeti biológiai struktúrát és összetételt még megtartó anyag A humusz a talajképződés folyamán átalakult sajátos összetételű és szerkezetű anyag A talaj ásványi része: a földkéreg fizikai és kémiai folyamatokban (mállás…) átalakult anyagai
A grafit (balra) és a gyémánt kristályszerkezete
A talaj szerves-anyaga: Kőzetmálladék biológiai foyamatok anyagai, energiatartalékai,salakanyagai és melléktermékei talaj Felosztás: élő/holt nem humifikálódott/ humifikálódott szerves anyag= humusz Humusz anyagok: -fulvósavak: kis molekulájú -huminsavak: nagy molekulájú, polimerizált vegyületek -átlagos
összetételük:56%C, 36%O, 4%N
Közös kémiai jellemzőjük: savtermészetű anyagok R-OH, R-COOH csoportok Felületükön a H-t helyettesítő kationokat köthetnek meg Ca/Mg- /Na- /K- humátok, Az egységnyi tömegre jutó kationmegkötő-képesség:= Kationcserélő kapacitás T-érték, CEC Mértékegység:meq/100g A huminsavak jellemző T-értéke:150-250meq/100g (vö. agyagásványok:6-100meq/100g -humuszszén: ásványosodott kémiailag kevésbé aktív
Szántóföldi talaj szerves anyagának összetétele
Növényi gyökerek Talajflóra 10% és -fauna 5%
Humusz 85%
A humuszanyagok környezetvédelmi szerepe • Erős megkötő képesség révén (komplex kötések …) raktározza a talajszennyezőket • A talajszerkezetre gyakorolt hatás révén befolyásolja a talaj transzport és eróziós folyamatait • A humusznak jelentős szerepe van a talaj környezetvédelmi kapacitásának kialakulásában
A különböző nehézfémek adszorpciója humin anyagokon
Komplexált anyagok ioncserével leoldhatók
A humuszanyagok csoportosítása oldhatóság alapján (Scheffer Schachtschabel, 1976) Fulvosav
Savban oldódik (pH2) mol súly≤1000 legkevésbé ellenálló a bontásnak
Humin sav
Lúgban oldódik (pH10) molsúly közepes a bontásnak ellenálóbb
Humin
csak éterben oldódik vízben oldhatatlan (savban, és lúgban sem) molsúly≥ 100 000 a bontásnak ellenáll
Hargitai-féle humusz stabilitási szám Kivonat • 0,1 n NaOH-dal oldja a kis molekulájú humuszanyagokat • 0,1 n NaF -dal a Ca- hoz kötött, nagy molekulájú humusz anyagokat oldja A két oldat összehasonlítása fotometriás mérés alapján Származtatott értékek: Humuszstabilitási koefficiens: Q = ENaF/ENaOH Humuszstabilitási szám: K = ENaF/ENaOH *H%
A talaj humusz stabilitási koefficiensét Hargitai (1955) módszere alapján mérhetjük meg.
• A talajok NaOH és NaF-
• • •
•
oldatokkal készített kivonatai három hullámhosszon (465 nm, 533 nm és 665 nm) mértük meg. Az abszorbanciákból kiszámítottuk a Q értékét (Q= ENaF/ ENaOH), majd humusz tartalom segítségével számítottuk a K értékét (K=Q/H).
A humusztartalom csökkenésének üteme Q értéke: -Mezőségi talaj >2,0
Szikes talajok Q értéke: -szikeseknél ~ 0,03 – 0,3
Réti talajok Q értéke: -réti talajok ~ 0,3 – 3,0
A humuszminőség becslése Q =A humuszanyagok stabilitási száma, nagysága a humusz minőségétől függ. Q értéke: -mezőségi >2,0 -réti talajok ~ 0,3 – 3,0 -szikeseknél ~ 0,03 – 0,3
K =A humuszanyagok stabilitási koefficiense, jellemző humuszminőségi érték, a humuszanyagok humifikáltságának, a molekulafelépítés bonyolultságának a kifejezője (annál nagyobb, minél kedvezőbb a minőség). K értéke:
-csernozjom >1,0 -réti talajok ~ 0,1 – 1,0 -szikeseknél ~ 0,01 – 0,1
H = Összes humusztartalom
• A humusztartalom és humuszminőség, mint a talajromlási folyamatok, illetve a talajjavítás hatásának jelzője
Humuszanyagok megközelítő életkora (Scheffer-Schachtschabel) ~Életkor év
csernozjom Fulvosav 1800 Himatomelánsav 1400 Huminsav 4900 Humin 2900
láp 4300 4500 5400 3500
Humuszanyagok átlagos elemi összetétele (%) és funkcionális csoportjai (meq/g) (Scheffer Schachtschabel) Elem/funkció csoport C% H% N%
Humusz féleség Huminsav Fulvosav 56,4 50,9 5,5 3,3 Fehérjeszerű
S%
4,1 1,1
0,7 0,3
COOH mgeé/g OH (fenolos) mgeé/g OH (alkohol) mgeé/g C=O (Keton) mgeé/g C=O (chinoid) O CH3 (metoxil) NH2 (amino)
4,5 2,1 2,8 2,5 1,9 0,3 0,0
9,1 3,3 3,6 2,5 0,6 0,1 0,0
Aktívabb felület
A talaj humusztartalmának értékelése (Scheffer - Schachtschabel)
Értékelés
Humusztartalom %
Humuszban szegény
<1
Mérsékelten humuszos
1-2
Közepes humusztartalmú
2-4
Nagy humusztartalmú
4-8
Igen nagy humusztartalmú
8-15
A humuszviszonyok jellemzése
• a humuszos réteg vastagságának meghatározása, ill. a különböző humuszrétegű területek elkülönítése, továbbá a humusz mennyiségének területrészenkénti meghatározása. • A humuszviszonyok ismeretében készíthető el a humuszgazdálkodási terv (rekultivációs terv része)
90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
• 2.4. Humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv • a 400 m2-t meghaladó beépítésre kerülő földterület igénybevétele esetén
A humuszos talajréteg annak minősége alapján mentésre érdemes
• • • •
a) minden esetben, ha - mélysége legalább 20 cm, - humusztartalma nagyobb, mint 1,0%, - talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz, • -kémhatása nem szélsőséges, azaz a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, valamint • - a talaj, vízben oldható sótartalma 0,15%-nál kisebb;
b) Feltételesenmentendő a humuszos réteg, ha • - humusztartalma < 1,0%, • - szénsavas mésztartalma magasabb 20%-nál, • - a környező, kedvezőtlenebb adottságú területek talajának kedvezőtlen tulajdonságai mérsékelhetők, • - bányászattal vagy egyéb módon roncsolt talajok rekultivációja során kielégítő minőségű humuszos termőréteg a szükséges mennyiségben nem áll rendelkezésre.
Mintavétel • A humuszos talajréteg mélységének meghatározása a beavatkozással érintett területen a beruházás jellegének megfelelő sűrűséggel fúrt szelvényből történik. A mintavétel legfeljebb 5 ha-t, vonalas létesítményeknél 500 m-t jellemezhet.
Talajminták laboratóriumi vizsgálata (humuszos réteg mentéséhez) • • • • • • • • • • • •
Minden esetben vizsgálandó: - humusztartalom (%), - fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész), - kémhatás pH(H2O), - összes karbonát tartalom (CaCO3 %) vagy hidrolitos aciditás (y1), - vízben oldható összes sótartalom (%). Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó: - fenolftalein lúgosság, - tápanyag-ellátottság, - összes toxikus elemtartalom, - szerves szennyezők vizsgálata, - kicserélődési savanyúság (y2).
Az ásványi rész tulajdonságai
Ásványi talajokban: 85-99,5% Általában kevésbé aktív, mint a humusz, de a mennyiség…
A Földkéreg leggyakoribb elemei O 92,2 térf %
Si
Al földfémek
Fe
Mg
Ca
alkáliföldfémek
Na
K
alkáli fémek
Magmás és néhány üledékes (talajképző) kőzet átlagos kémia összetétele(%) Magmás kőzet (Clarke-Washington) (cit. Kiss, 1976)
SiO2 Al2O3 FeO+Fe2O3 CaO MgO Na2O K2O TiO2 P2O5 Mn4O H2O
59,13 15,34 6,88 5,08 3,49 3,84 3,13 1,05 0,30 0,12 1,15
Talajképződésben is szerepet játszó üledékes kőzetek (cit. Scheffer – Schachtschabel 1976) Futóhomok Lösz Agyag
96,8 1,3 0,2 0,1 0,1 1,1
68,0 7,8 1,8 6,9 1,5 1,2 2,1
54,7 15,1 4,4 3,4 3,5 0,9 4,8
A fizikai talajféleségek csoportosítása: A 2 mm-nél nagyobb szemcsék a talaj számára nem hasznosak és ezekhez a szemcséket kavicsfrakció néven szerepel. A 2-0,2mm átmérőjű szemcsék a vizet igen jól áteresztik, de keveset tartanak vissza belőle. Durva homok. A 0,2-0,02 mm-es frakció a finom homok, a vizet jól átereszti. A 0,02-0,002mm-es frakció a por, melynek szemcséi közt lévő hézagok már igen aprók, és ezért a növényi gyökereknek szűkek. A por a vizet rosszul ereszti át, de jól tartja vissza. A 0,002 mm-nél kisebb részecskéket nevezzük agyagnak. Ezek a vizet csak igen rosszul vagy egyáltalán nem eresztik át, de nagyon erősen tartják vissza. Gyúrható, képlékeny, tapadó anyagot alkotnak.
Talaj textúra: Relatív méretek 2-0,2 mm
durva homok
0,2 - 0,02mm
finom homok
0,02 - 0,002 mm
por
<0,002 mm
agyag
Por (Iszap)
Homok (2.00 - 0.05 mm, USDA) (2.00 - 0.02 mm, ISSS)
(0.05 - 0.002 mm, USDA) (0.02 - 0.002 mm, ISSS)
Agyag (< 0.002 mm, USDA) (< 0.002 mm, ISSS)
A talajok fontosabb kolloid tulajdonságai
Ioncsere A talaj kolloid mérettartományba eső agyag és humuszrészecskéi döntően negatív felületi töltéssel rendelkező ioncserélők
A negatív helyek kationokkal vannak lefedve
A kationok cserélőképessége: növekvő sorrend Li
IONCSERE A talaj és a talajoldat között Gapon egyenlet: + Nax Na =k 2+ 2+ Cax + Mgx Ca + Mg 2
Talaj ahol:
Talajoldat
Nax, Cax, Mgx=a talaj kicserélhető kationjai (meé/100g t) Na+Ca2+, Mg2+ = a talajoldat ionjai (meé/l) k= az ioncsere Gapon féle szelektivitási együtthatója (0,010 - 0,020 közötti érték)
KATION-ADSZORPCIÓ
A talajok kation-cserélő képessége (a negatív töltésű helyek) az adszorbeálható kationok maximális mennyisége (lehetőség) T-érték CEC mértékegység meé/100 g talaj A ténylegesen adszorbeált: Ca-, Mg-, K-, Na-mennyisége = S-érték Mértékegység: meé/100 g talaj Származtatott értékek T-S -érték (meé/100 g t) A talajok telítettsége: V = S * 100 (%) T
A talajban előforduló kolloidok kation-cserélő képessége (Stefanovits alapján)
Kolloid
Kaolinit Illit Montmorillon itit Vermikulit Klorit Huminsav Homoktalaj Agyagos vályog Agyag
T meé/100 g Határérték Gyakori értéjérték 3-15 6-8 20-50 30-40 80-120 80-100 100-150 100-120 10-40 20-30 150-500 150-250 5-8 20-30 30-40
ANIONADSZORPCIÓ
A pozitív töltésű helyek száma kisebb Vas- és alumínium--oxihidrátok Agyagásványok Humusz Az anionok megkötődésének növekvő sorrendje: NO3-, Cl-, SO42-, HPO42-, H2PO4-
Protolitikus folyamatok A proton leadásra képes gyökökből, ionokból proton (H+) lép ki. A talajkolloidok -H
-COOH
-COO-
-OH
-O-
-NH2
-NH-
-AlOH
-AlO-
„üres” negatív töltéshelyek keletkezése A folyamat a közeg pH-jától (H-ion koncentrációjától) függ. - A talajkolloidok változó (pH-tól) függő töltése. - Állandó töltés a kristályszerkezetből adódik.
A talaj kémhatása pH az oldat hidrogénion koncentráció negatív logaritmusa
Talajsavanyodás: A H-, ill. H3O--ionkoncentráció megnövekedése a talajkolloid felületén, ill. a talaj-víz szuszpenzióban
Meghatározás: - Kolorimetriásan - Elektrometriásan
talajszuszpenzióban, szűrletben
A talajszuszpenzió Készíthető:
- deszt. vízzel - KCl -CaCl2 semleges sóoldattal, stb.
A semleges só kationja további H-ionokat cserél ki a kolloid felületén. Ezért a pH(KCl) vagy pH (CaCl2) mindig alacsonyabb mint a vizes közegben mért pH(H2O). A pH(H O) - pH(KCl) különbség szokásos értéke 0,2 - 1. 2
Nagyobb különbség jelzi, hogy a talajkolloidok felületén nagymennyiségű, könnyen kicserélhető hidrogén van.
A talaj kémhatása alapján való besorolás <4,5 pH - erősen savanyú 4,5 - 5,5 pH - savanyú 5,5 - 6,8 pH - gyengén savanyú 6,8 - 7,2 pH - közömbös 8,5 - 9,0 - lúgos >9,0 - erősen lúgos 5,5 pH fontos küszöbérték - alumínium - vas- mozgékonyság - mikrobatevékenység eltolódása a gombák irányába
Savformák:
Aktuális és potenciális savanyúság
pH - vizes szuszpenzióban , szűrletben → aktuális savanyúság A kolloidok felületén levő hidrogén ion → potenciális savanyúság A mérés módja szerint: KAPPEN: n Ca- acetáttal leválasztott hidrogén mennyiség → hidrolitos aciditás (dimenzió nélküli szám) = átszámítható meé-re. DAJKUHARA: n KCl- oldattal leválasztott hidrogén mennyiség. Veszélyesebb! Enyhébb beavatkozás, de ha itt is bekövetkezik H-ion leválasztás.
Különböző talajok puffergörbéi
A talaj lúgos kémhatása
A kolloidok felületén kicserélhető Na-ion és a talajoldatban levő Na-sók okozzák. NaCl, Na2SO4 → semleges sók → a talaj sótartalmának növelésével a pH nem, vagy nem jelentősen nő. Na2CO3 → erős lúg/ gyenge sav NaHCO3 → lúgos kémhatás
Ha Na2CO3 van a rendszerben, a pH mindig magasabb 8,5-nél.
Ha Na2CO3 van a rendszerben, a pH mindig magasabb 8,5-nél 10
8
2
pH(H O)
9
7 6
m é rt p H (H 2O )
5 0 ,0 0
0 ,0 5
0 ,1 0 0 ,1 5 N a 2C O 3 %
0 ,2 0
0 ,2 5
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A kolloidok szól és gél állapota Koaguláció (összetapadás, kicsapódás) Kation-telítettség hatása vegyérték szerinti sorrend:Me+<Me2+<Me3+ Koaguláló érték egy vegyértékű kation
25-150 mmol/
két vegyértékű kation
0,5 - 2 mmol/ l
három vegyértékű kation
0,01 - 0,1 mmol/ l
Hofmeister féle sor: Li
A talaj szerkezete (koagulumok, mikroaggregátumok, aggregátumok). A talajok vízállósága A talaj szilárd fázisát alkotó részecskék a különböző erők hatására, kisebbnagyobb halmazokká rendeződnek, ezért a talajok többségének jellemző szerkezete van. A talajszerkezet kialakulása: az elsődleges halmazok – koagulumok – képződése során a talaj kolloidrészecskéi külső hatásokra összetapadnak, koagulálnak. a mikroaggregátumok az un. vázrészekből alakulnak ki, melyeket a kolloidok, mint ragasztóanyagok kapcsolnak össze. A ragasztóanyagként szereplő kolloidok lehetnek agyagásványok, szerves anyagok, vas-, alumínium-hidroxidok,szénsavas mész (CaCO3, CaMg(CO3)2), élő mikroszervezetek, talajlakó állatok ürüléke, talajkondicionáló szerek (akrilsav –CH2=CH-COOH- származékok), az aggregátumok mikroaggregátumokból képződnek, mely során a fizikai erőknek van jelentős szerepe. Ide sorolhatjuk a gyökerek nyomóhatásából eredő erőt, a fagy hatását. Vízállóság: A talaj szilárd fázisát alkotó részecskék különböző erő hatására halmazokká rendeződnek, ezért a talajok többségének jellemző szerkezete van. A talaj szerkezetét alapvetően a szilárd ásványi szemcsék mérete, és térbeli elrendezése illetve a szerves anyagok mennyisége és minősége szabja meg. A 2mm-nél nagyobb méretű szemcsék a szerkezeti egységek vázát adják meg, a kolloidok pedig a ragasztóanyag szerepét töltik be.
A morfológiai szerkezet elemei
Egyedi
Koherens/Törési
Prizmás
Oszlopos
Morzsás
Szemcsés/poliéderes
Lemezes
Agronómiai szerkezeti elemek mérete
Alak és méret szerint
Rögös Morzsás Diós Szemcsés Hasábos Oszlopos Lemezes
2-10 cm 1-20 mm 5-20 mm 1-5 mm átmérő 1-10 cm átmérő 1-10 mm vastagság 1-2 mm
A talaj háromfázisú rendszer
A talaj fázisai Talajpórusk:
Talajrészecskék:
Víz és levegő
Ásványi és szerves
A talaj tömődöttsége és pórusviszonyai Térfogattömeg: A talaj természetes szerkezeti állapotú egységnyi térfogatában található tömege. -
Mértékegység: g/cm3, kg/dm3, t/m3. Leggyakoribb érték: 1,1 - 1,6 g/cm3 A talaj sűrűsége: elméletileg teljesen tömör állapotú talaj egységnyi térfogatának tömege. Piknométer:
- vízben → látszólagos sűrűség - apoláros folyadékban → valódi sűrűség
Leggyakoribb érték: 2,7 A talaj pórustérfogata: a térfogattömegből és sűrűségből származtatott érték. Értékei: 70-25%
Ts P = (1 − ) * 100 Fs
A különböző méretű pórusok megoszlása, differenciált porozitás
Nagy, széles pórusok Hosszú keskeny pórusok Közepes pórusok Finom pórusok
Pórusátmérő (nm)
pF
>50 50-100 10-0,2 <0,2
0-1,77 1,77-2,54 2,44-4,2 >4,2
pF = a pórusokban levő víz elszívásához szükséges erő (vízoszlop cm-ben) 1 vízoszlop cm = 98,1 Pa 1000 cm vízoszlop nyomás/szívás = 103 cm = 3 pF
4. A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége
4. A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége Erős felszíni elfolyás
Kilúgzásos típus
Egyensúlyi típus Párologtató típus
Agyagásványok jellemzése Agyagásvány Kationkics. meé/100g
Duzzadás
Tapadás
Holtvíz %
Kaolinit
1-10
-
-
5-10
Klorit
10-30
-
-
8-12
Illit
30-40
+
+
12-15
Szmektit
60-80
+++
+++
15-22
Vermikulit
100-150
+++
+++
15-22
Duzzadás/ zsugorodás A nedvesség leadása zsugorodással jár, ez pedig repedésekben nyilvánul meg. A zsugorodás mértéke a talaj kötöttségétől, pórustérfogatától és a nedvességtartalmától függően változik. Lineáris zsugorodást az Arany-féle kötöttségi szám 70%-ának megfelelő víztartalomra beállított, 8-10cm átmérőjű és 1-1,5cm magas edényben elhelyezett mintán határozzák meg, fokozatos szárítás folyamán. A mértékét a kiszárított talajkorong átmérőjének /Do/, és az eredeti átmérő /Dn/ százalékban kifejezett értékével adjuk meg: Lzs%=Do/ Dnx100.Térfogatos számítás esetén a vízzel telített talaj /Vn/, és a szárítás utáni talaj /Vo/ térfogatából számoljuk ki az értékét: Zs%=Vn - Vo/ Vnx100 |
Agyagásványminőség: Csökkenő sorrend: Szmektit > Vermiculit > Illit > Kaolinit
Duzzadás/zsugorodás szerepe a talaj képződésében
KgRM
100
98
98 KiuR
96
96
KpRsz
94
LkMM
94
92
92
90
90
88
88
86
60
Asz
50 40 30 20 10 Nedvességtartalom(W%)
86
0
A nedvesség leadása zsugorodással jár, ez pedig repedésekben nyilvánul meg. A zsugorodás mértéke a talaj kötöttségétől, pórustérfogatától és a nedvességtartalmától függően változik
Zsugorodás(%)
100
.
Lineáris zsugorodást az Aranyféle kötöttségi szám 70%-ának megfelelő víztartalomra beállított, 8-10cm átmérőjű és 1-1,5cm magas edényben elhelyezett mintán határozzák meg, fokozatos szárítás folyamán. A mértékét a kiszárított talajkorong átmérőjének /Do/, és az eredeti átmérő /Dn/ százalékban kifejezett értékével adjuk meg: Lzs%=Do/ Dnx100. Térfogatos számítás esetén a vízzel telített talaj /Vn/, és a szárítás utáni talaj /Vo/ térfogatából számoljuk ki az értékét: Zs%=Vn - Vo/ Vnx100 |
Néhány talaj lineáris zsugorodása
Duzzadás/ zsugorodás/ repedezés szerepe a talaj képződésében
6. Élőlények a talajban Plaster (1992) becslése alapján kb. 1 ml talajban a következő élőlények találhatóak:
Nematoda
50
Alga
62 000
Protozoa
72 000
Gomba
111 000
Actinomycetes
2 920 000
Baktérium
25 280 000
http://www.compostingvermont.org/articles/soil_ecology_background.htm
7. Emberi hatások
Talajélőlények tömege (t/ha) rét-legelőn és árpaföldön Talajélőlények Gyökerek Baktériumok Sugárgombák Gombák Egysejtűek Fonálférgek Gyűrűsférgek Egyéb állatok
Rét, legelő
Árpaföld
20-90 1-2 0-2 2-5 0-0,5 0-0,2 0-2,5 0-0,5
1,46 0,73 1,63 0,07 0,002 0,056 0,0006
6. Élőlények a talajban
Baktériumok a talajban Rétegmélység (cm) 2-5 30 60 90 120 150
Baktériumszám/g talaj aerob anaerob összes 2 500 000 1 300 000 3 800 000 1 150 000 1 800 000 2 950 000 800 000 2 000 000 2 800 000 500 000 900 000 1 400 00 60 000 100 000 160 000 6 000 2 000 8 000
Szerepük: lebontók, felszabadítják a tápanyagokat, betegségeket terjesztenek vagy semlegesítenek (penicillin).
6. Élőlények a talajban Puhatestűek Földigiliszták
Szerepükre először Darwin hívta fel a figyelmet (1837)! A giliszták kozmopoliták, bár vannak olyan fajok, amelyek bizonyos talajtípusokat előnyben részesítenek. Mindenevők: falevelek, nyers hús, zsír, elhalt férgek, talaj, baktériumok, férgek, kisebb gerinctelen állatok.
6. Élőlények a talajban
A földigiliszták szerepe a talaj életében Szerves anyagok átalakítása növények számára hasznosítható formába
Stabil járatrendszerek kialakítása (gyökérnövekedés, infiltráció)
A savanyú talajok kémhatását növelik (mészmirigyek)
A talajt állandó lazításukkal kedvező állapotúvá alakítják
Javítják a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait (mechanikai ellenállás)
Szerves-ásványi alkotórészek keverésével stabil agyaghumusz komplexek képzése (szerkezeti stabilitás)
A talaj mikroorganizmusai számára kedvező életfeltételek kialakítása
A földigiliszták bélcsatornájában a talaj átalakuláson megy keresztül és tápanyagokban gazdagabbá válik
6. Élőlények a talajban A giliszták és a talajélet: 1. Nő a légjárhatóság, levegőkapacitás, vízáteresztő képesség, 2. Nő a nitrifikáló baktériumok száma, 3. Élénkül az aerob cellulózbontó baktériumok tevékenysége, 4. A gyökerek felhasználják a mélyebbre hatolásra a járatokat, jobb tápanyagfelvevő képesség, 5. Szárazabb talajokban kiemelten javul a vízgazd., 6. Az emésztőcsatornán áthaladt talaj veszít savanyúságából, 7. Mull típusú szerves anyagnak tekinthető az ürülék, 8. Az áthaladt szerves a. oldhatósága, N-tartalma és ásványianyagtartalma nő, 9. Tölgy lehullott lombtakaróját 1 év alatt képesek feldolgozni, 10. A mikroorganizmusok többsége élve halad át a bélcsatornán, 11. Ürülékükben aktívabb a biológiai aktivitás, 12. Járataikat tartós váladékkal összaragasztják, kitapasztják, 13. Jelentős szerepük van a morzsalékosság kialakításában, 14. A műtrágyák alkalmazása csökkenti a mennyiségüket.
Gilisztajáratban nıtt gyökerek
talajtani laboratóriumi vizsgálatok •
•
• • • • • •
talajmintavétel mindig rétegenként történik és a begyűjtött talajmintákat kijelölt paraméterekre vizsgálja meg az akkreditált talajtani laboratórium. A szükséges vizsgálati igényt, ill. a vizsgálandó paramétereket a felvételező a helyszínen tapasztaltak alapján határozza meg. Minden esetben elvégzendő vizsgálatok: humusz mennyisége; kémhatás; fizikai féleség, mechanikai összetétel; összes sótartalom; szénsavas mésztartalom
A talaj rétegzettségét a talajszelvényen vizsgálhatjuk . A felső szintben (O-szint) általában a le nem bomlott szerves anyag halmozódik fel. A legtöbb talajban az alatta elhelyezkedő ún. kilúgzási szintekben (A-szint) a humuszképződés nyomán létrejött, kedvező tápanyagszolgáltató képességet adó szerves anyag van. Ennek mállottsági foka nagyobb, mint a felette levő szintben lévő szerves anyagé. A kilúgzási réteg alatt helyezkedik el a felhalmozódási szint (B-szint), melyben a tápanyagok mellett vas- és mangánkolloidok,] valamint agyagásványok] dúsulnak fel. E réteg alatt található általában az alapkőzet (C-szint). Ez a rétegződés fiatal talajokban még kevéssé ismerhető fel. A klimatikus feltételektől függően egyes talajrétegek kialakulása el is maradhat. A kilúgzási és a felhalmozódási szint pl. csak csapadékban gazdag vidékeken jön létre. Barna erdőtalaj
A TALAJSZELVÉNY
• A-szint: •
A genetikai talajszintek
A-szinteknek nevezzük általában a felszínen fekvő szervesanyagban gazdag, sötét színű szintet. Ha szántóterület talaját vizsgáljuk, akkor azt a szintet, ameddig a talajművelő eszközök forgató, lazító hatása érvényesül Asz-nek jelöljük (A nemzetközi jelölés: Ap)
• B-szint : • az A-szint alatt fekvő felhalmozódási vagy átmeneti szint • C-szint : • a talajképző kőzet jelölésére használjuk • D-szint az ágyazati kőzet jele
A talaj mechanikai összetétele Homok: vízzel gyúrva nem tudunk golyót formálni, mert eltöredezik. Homokos vályog:, vízzel golyóvá gyúrható. Hengerré nem sodorható, mert széttöredezik. Vályog: csak finomabb porszerű frakcióból áll, vízzel golyó és henger is formálható. Gyűrűvé nem hajlítható, mert széttöredezik. Iszap (agyagos vályog): kezünkön foltot hagy, belőle vízzel golyó és henger is gyúrható, sőt gyűrű is formálható. Agyag: nedvesen síkos tapintású, szárazon cementálódik és nehezen nyomható szét. Vízzel golyóvá, hengerré, gyűrűvé sőt pereccé formálható
A talaj szerkezete A szelvény morfológiai leírásakor jellemezhető a szerkezetesség foka, stb. A tömött, poros vagy homok talajon szerkezeti elemeket nem látunk. A gyengén szerkezetes talaj morzsái nyomásra elmállanak, könnyen szétesnek. Közepesen szerkezetes talajban ezek a morzsák nagyobbrészt épek maradnak, az erősen szerkezetes talajt nyomással és dörzsöléssel szemben is ellenálló morzsák alkotják, amelyek egymáshoz csak kevéssé tapadnak.
A morfológiai szerkezet elemei
Egyedi
Koherens/Törési
Prizmás
Oszlopos
Morzsás
Szemcsés/poliéderes
Lemezes
A talaj tömődöttsége, talajhibák
Omlós talaj: ásó, kés nyoma nem marad meg benne, könnyen bomlik; Laza talaj: vágás élek könnyen elsimíthatók, de önmagától nem omlik be; Tömődött talaj: vágás élek épek maradnak, a kés nehezen hatol bele; Erősen tömődött talaj: ásó vagy kés nehezen hatol bele, csákánnyal bontható meg és hegyének nyoma megmarad; Tömör talaj: csákány sem képes érdemben megbontani
A talaj tömődöttsége
Laza
Omlós
* Az egyedi szerkezeti elemekből álló talajok mindig laza konzisztenciájúak
Szilárd
Extrém szilárd
Karbonát tartalom meghatározása
talajszelvény minden rétegére 10 %-os sósavat cseppentünk. Pezsgési fokozatok : Nincs pezsgés: 0 % CaCO3 tartalom Pezsgés alig hallható: 2 % alatti CaCO3 tartalom Gyengén pezseg: 2-5 % közötti CaCO3 tartalom Kifejezetten pezseg: 5-10 % közötti CaCO3 tartalom Forrva pezseg: 10 % feletti CaCO3 tartalom
A fenolftalein lúgosság fokozatai: Színtelen pH 8.4 alatt Enyhe rózsaszín pH 8.4-8.7 Közepesen erős rózsaszín pH 8.7-9.2 Erős-lilás rózsaszín pH 9.2 felett
Talajvizsgálatok támogatásokhoz • -Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: pH, humusztartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O. • - A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusztartalom, KA, víz-oldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. • -A teljes körű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusztartalom, KA, víz-oldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, • **Toxikus elemvizsgálat csak a felszíni 0-30 illetve előírás szerint a 0-20 cm-es rétegben szükséges
Vizsgálattípusok különböző támogatásokhoz • Szűkített talajvizsgálat • . Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a" Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló, a156/2004 (X. 27.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén • szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik
Vizsgálattípusok különböző támogatásokhoz • Bővített talajvizsgálat: • Tanyás gazdálkodás célprogramnál • Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogramnál • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogramnál • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal • ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal
Vizsgálattípusok különböző támogatásokhoz • • • • •
Teljes körű talajvizsgálat Integrált szántóföldi célprogramnál Ökológiai szántóföldi célprogramnál Integrált ültetvény célprogramnál _ Ökológiai ültetvény célprogramnál
Talajmintavétel • Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. • 5 ha szántón 20, rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű mintát az átlagmintához • A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10.000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is.
A mintavétel mélysége • · szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) • · rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) veszünk egy átlagmintát, • · állókultúráknál, ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, • bogyósoknál 0-20, 20-40, cm • Szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.
ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI 1. Ismertesse a talaj funkcióit, a legfontosabb talajdegradációs folyamatokat, ezek globális és hazai jelentőségét!
ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Az előadás a legfontosabb talajdegradáció formák területi kiterjedését, csoportosítását, a talajvédelem alapelveit, az Európai Talaj Chartát és a Földtörvény talajvédelmi paragrafusait, valamint az ezekből adódó feladatokat ismerteti.
ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • •
•
• •
Kerényi A. (2001): Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Kiadó, Szeged. Tamás J. – Németh T. (szerk.) (2005): Agrárkörnyezetvédelmi indikátorok elmélete és gyakorlati alkalmazásai. Debrecen. Várallyay Gy. 2005: Talajvédelmi Stratégia az Európai Unióban és Magyarországon. Agrokemia és talajtan.54..1-2.15 203-216 Várallyay, Gy., 2002. A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövő fenntartható mezőgazdaságában. In: "A növénytermelés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában. Ötven éves az Acta Agronomica Hungarica. Jubileumi tudományos ülés, 2002. XI. 19. Martonvásár. 1325. Várallyay, Gy., 2003a. Az ésszerű és fenntartható földhasználat tudományos alapja. Geodézia és Kartográfia.55. (5) 3-11. Várallyay, Gy., 2003b. A talaj környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok.1. (1) 45-62.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME A környezet és a talajok savanyodása •
Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: környezeti savanyodás, talajsavanyodás, savanyú talajok
Előadás anyagát készítették: Dr. Blaskó Lajos
