A TÁJTERVEZÉS OKA, TÖRVÉNYI HÁTTERE
TÁJRENDEZÉS
INTERDISZCIPLINÁRIS!!! • MŰSZAKI TUDOMÁNYOK – TERVEZÉS • TERMÉSZETTUDOMÁNYOK – TÁJVÉDELEM • TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
FIATAL TUDOMÁNY!!!
A TÁJRENDEZÉS ELŐZMÉNYEI
TÚLNÉPESEDÉS – ökológiai/vizuális esztétikai szempontokat érvényesítő tájrendezés ÉLETTÉR ELPUSZTULÁSA – táji adottságokhoz alkalmazkodó beavatkozások VERSENYFUTÁS ÖNMAGUNKKAL – a tájban megjelenő egyedi értékek felismerése AZ ÉRZELMEK FAGYHALÁLA - a tájban kialakult rend átélése
A TÁJRENDEZÉS OKA TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK
A táj széleskörű szükségleteket elégít ki!!!!! • Termelő (gazdasági) funkció • Szabályozó (ökológiai) funkció • Társadalmi térfunkciók (lakó, rekreációs, humánökológiai stb.)
Változatos igények Szakértelem hiánya
Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között
FUNKCIONÁLIS • Pl. zöldmezős beruházások
TÁJÖKOLÓGIAI • Pl. szennyezés, erózió stb.
VIZUÁLISESZTÉTIKAI KONFLIKTUS
Példa - Bélapátfalvi apátság tájrendezési terve 1. FUNKCIONÁLIS
pl.
Vízműterület, kőfejtés, út
2. Tájökológiai
konfliktus
Pl. kőbánya, agyagbánya
3. Vizuális Pl. tarvágás, bánya
II. A TÁJRENDEZÉS LÉNYEGE „azon tevékenységek összessége, amely a korszerű ökológiai és műszaki ismeretek, valamint esztétikai elvek érvényesítésével az emberi környezet olyan jellegű átalakítását irányozza elő, amelyek eredményeképpen a táj élettani kondicionáló hatása, termőképessége, használati és vizuális értéke növekszik, a benne élő ember teljesítőképessége fokozódik, fiziológiai és vizuális-esztétikai eredetű életöröme kiteljesedik.” (MŐCSÉNY M.)
TÁJRENDEZÉS
Gyökerei: 1830-1919. Táj- és természetvédelmi mozgalmak kezdete • 1906. Első természetvédelmi törvény • 1914. Első nemzeti park- Francia Alpok/1872
XX. sz. eleje R. Milke „Tájgondozás” bevezetése • • • •
Nagyvárosok-parkok Kisebb települések-kp. Természeti értékek megőrzése Tájsebek megszüntetése
Nyugat-Európában 1930-as évek óta • 1939. Nagyerdő
Magyarország 1980-as évek • 9007/1983. ÉVM-közlemény – területrendezési tervek tartalmi követelményei (tájrendezési vonások)
TÖRVÉNYEK, JOGI HÁTTÉR
Önálló jogszabály nincs 1976. környezetvédelmi törvény
1. 1995. évi LIII. törvény a környezet
védelmének általános szabályairóltáj védelme kimarad
1995. évi LIII. törvény a természet védelméről Célja: A természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése.
az 1976. évihez hasonlóan – változatlanul szerepel a föld, a víz, a levegő, az élővilág, valamint a települési környezet védelme.
Meghatározásra került: • Táj, • Egyedi tájérték
Tájképi adottságok megőrzése Történelmileg kialakult tájhasználat védelme Létesítmények tájba illesztése • Terület – településrendezés
NEGATÍVUMOK!!!
A táj fogalma:
„6. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről; gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről; a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;
művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez; a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket; autópályát, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása – megfelelő térközönként – biztosítva legyen; biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.
A természet védelméről szóló törvénybe tévtanok egész sora beépült:
„Esztétikus természet” nincsen! A szép, a szépség és az esztétikum nem azonos fogalmak. A szép az tetszést keltő, a látás, a hallás számára gyönyörködtető. A szép esztétikai kategória. A szépség az tulajdonság: például sok szépség van a természetben. Esztétikus pedig az, ami művészien szép, ízléses (lásd törvény célja). Esztétikai adottság nincsen. Esztétikai érték van (lásd 7. § 2. pont). A tájnak nincsen esztétikai adottsága, esztétikai értéke van (lásd 6. § 2. pont). A természeti érték nem tájképi adottság (lásd 7. § 2c. pont)
Nem derül ki, hogy mi a tájjelleg (lásd 7. § 2e. és 2f. pont) A táj fogalom nincsen definiálva, ezért ellentmondások adódtak. A „természetes állapot” meghatározása ugyanis a következő: „az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet” (4. § c. pont). Ám a táj lényege éppen az emberi tevékenység tükrözése. A természeti terület és a védett természeti terület nem különült el egyértelműen a törvényben (lásd 7. § 1. pont). „Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek” (4. § b. pont). „Védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület” (4. § g. pont).
2. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
A területrendezési terveknek a tájrendezési és természetvédelmi munkarészek integráns részei. A törvény ennek ellenére közvetlenül nem utal a tájrendezésre. Az alapfogalmak értelmezésénél (5.§.) szerepelnek a tájtervezési gyakorlatban kidolgozásra kerülő fogalmak, így • a táj terhelése és terhelhetőségének meghatározása, • az ökológiai elvek érvényesítése.
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról • Bányászati tájrendezés!!!!
Országos Építésügyi Szabályzat
TÁJRENDEZÉS AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN
1950-es évek • Iparosítás – pl. véderdők, rekultiváció
1960-as évek • Lakótelepek – zöldfelület tervezés • Regionális tervek • TSZ-esítés - erózió – talajvédelmi tervek • Üdülési igények – parkerdő mozgalom
1970-es/80-as évek • Üdülőterületek aránya nő
EGYEDI TÁJÉRTÉKEK VÉDELME
Egyedi tájértékek
tájalakító tevékenységek során jöttek létre termelés során keletkezett - művelési ág szerkezet (hagyományos művelés, halastavak stb.) - földművek (árkok, csatornák, gátak, töltések stb.) - fás növények (véderdők, fasorok, fásított legelők, fásítások) - épületek környékükkel (majorok, magtárak, pincék, tanyák, malmok, mészégetők stb.) - építmények (hidak, kutak, zsilipek, légvezetékek stb.) - anyag- és energiaforrás lelőhelyek (bányák, fakitermelés utótája) közlekedéssel kapcsolatos - utak, hajózó csatornák, repterek, műtárgyaik (alagutak, hidak)
történelmi eseményekkel összefüggő - pontszerű (emléktábla, emlékoszlop, emlékfa, géppuskafészek) - vonalas (földvárak, árokrendszerek, eszmei nyomvonalak) - felületszerűek (csataterek, ogy. helyei, tragédiák helyei, lőterek)
kultúrtörténeti (települési) - terepalakzatok (temetők, ásatások stb.) - kultuszhelyek (kálváriák, keresztek, kápolnák, búcsújáróhelyek) - épületek, építmények (várak, kilátók, rommezők stb.) - kertek, parkok (botanikus kertek, intézménykertek, kastélyparkok, temetők, vadaskertek, közparkok, villakertek stb.
A sor folytatható…
Természeti tájértékek Golop
Sziklacsoport Somos-hegy
Fatörzsmaradvány
Kultúrtörténeti tájértékek
Pincebejárat Somos-hegy
Sánc és ciszterna Somos-hegy
Református templom XIV. sz, 1778. Régi temető XVIII-XIX. sz.
Lakóház XIX. sz.
Temetői kereszt 1927.
Természeti tájértékek - Rátka
Facsoport a Katolikus templom mellett Bányafal és bányató a Koldu-Hercegkövesen
Kultúrtörténeti tájértékek
Zsidótemető XVIII-XX. sz.
Emlékpark 1950 körül
Lakóházak XIX. sz.
Határőrző Krisztus XIX. sz
