A szociális szakmák szerepe a korai iskolaelhagyás csökkentésében. Készítette: Kállai Gabriella november 8

A szociális szakmák szerepe a korai iskolaelhagyás csökkentésében

Készítette: Kállai Gabriella 2013. november 8.

„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

iskolai dohányzás

iskolán kívüli dohányzás

Leggyakoribb rendzavarások (AVR-kutatás, 2012. tanulói válaszok, N=3908) néha

gyakran

néha

gyakran

érettségi, 11-12

tanóra-zavarás

lógás óráról

érettségi nélkül, 11-12 érettségi, 9-10

néha

érettségi nélküli, 9-10 gyakran

néha

gyakran „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00%

50,00%

60,00%

Igazolatlan órával rendelkező tanulók a vizsgált intézményekben (az összes tanulóhoz viszonyítva) forrás: KIRSTAT 2011/12 30

25

20

érettségit adó képzés % 15

érettségit nem adó képzés %

10

5

0

1. igazolatlan 2-9 igazolatlan óra

10 -29 igazolatlan

30 -50 igazolatlan


50-nél több igazolatlan

A mulasztások háttere -iskolai interjúk alapján

 Kamaszkori lázadás a szabályok ellen, kockázat- és élménykeresés;  Kortárs csoportnak való megfelelés;  Szülő-gyermek kapcsolat zavarai, kusza családi háttér, törődés hiánya;  A jövő perspektívátlansága miatt érdektelenség az iskola, a tanulás iránt, különösen a munkanélküliség, szegénység által sújtott családokban, ha a szülő nem motiválja a gyermeket;  Tanulási kudarcok előli menekülés;  Unalmas tanóráról való menekülés;  Tanárral való konfrontálódás egyfajta megoldása


Mulasztások kezelése a házirendekben  A házirendek egyik leginkább szabályozott pontja  Igazolások rendje (orvos, szülő, osztályfőnök, szaktanár, igazgató) – bemutatás: 3-14 napon belül  Késések: késési idő rögzítése, összeszámítása -> igazolatlan óra (igazolható is, ld. bejárók)  Házirendek többsége: igazolatlan óraszámokhoz kötött, fokozatos fegyelmező intézkedések (1-4 óra: osztályfőnöki figyelmeztetés…)  Átlagosan 20. óra: fegyelmi tárgyalás – gyakorlatban: háttér feltárása, szülők, gondviselők szembesítése, felfüggesztett büntetés  Párhuzamos büntetés működtetése (néhány kivétellel), ld. Törvényi szabályozás „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Törvényi szabályozás  az 1. igazolatlan óra után a szülő értesítése – néhány házirendben is szerepel  10. óra: jegyző értesítése  50. óra: gyámhivatal, iskoláztatási támogatás felfüggesztése helyett most: szüneteltetése;  tervezet: kizárják a közfoglalkoztatásból azt a szülőt, akinek a gyermeke 30 óránál többet hiányzik igazolatlanul


Segítő személyzet az iskolákban (AVR-kutatás, 2012. Intézményvezetők,N=32)

mediátor, facilitátor biztonsági őr szociális munkás, szociálpedagógus pedagógiai asszisztens ifjúságsegítő, pályaválasztási tanácsadó

iskolai alkalmazásban vegyes

mentor

nem iskolai alkalmazott

szabadidő-szervező iskolapszichológus fejlesztőpedagógus, gyp ifjúságvédelmi felelős „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” 0 5 10 15 20 TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

25

30

35

Megelőzés eszközei az iskolában Példaértékű preventív intézkedések néhány iskolában:  A szülő-iskola kapcsolat erősítése különböző eszközökkel (kapcsolattartás a családdal),  A tanuló önismeretének fejlesztése,  A nevelés előtérbe helyezése,  A segítő beszélgetés mint eszköz használata  Feszültség-levezetés módszerei (sporttevékenységek, művészetek….) Gyermekvédelmi munka az iskolában:  Jelzési kötelezettség: minden osztályfőnök feladata  Elvileg minden pedagógus végez gyermekvédelmi munkát (pl. éhes gyermek)  Napi kapcsolat a gyerekkel – ha az ő eszközei elfogynak, akkor szükséges a szakmai segítség kérése „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 1993. Közokt. Tv.: feladatai: családlátogatás, jelzések elküldése, képzéseken, esetkonferenciákon, a védelembe vételkor a tárgyaláson (gyámhivatal) való részvétel – órakedvezménnyel (heti 10 órában) Probléma: a Köznevelési Törvényben nem szerepel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az intézményvezető köteles ellátni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat,  nem az önkormányzat a fenntartó, nem tarthatja fenn a státuszt, csak az óvodáknál, bölcsődéknél  Egy helyi szintű megoldás: ha a fő törekvés a gyermekvédelmi felelős megtartása – délelőtt tanít, délután dolgozik gyermekvédelmisként, az iskolában tartózkodás kötelező óraszámában, a gyermekvédelmi koordinátor (az iskolai gyermekvédelmisek képviselője) kap pótlékot a KLIK-től, de nincs órakedvezmény, egyéni megoldás, személyes energiabefektetéssel „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Gyermekjóléti szolgálatok 



   

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Feladat: a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése. Ehhez legfőbb feladat: a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése Jelzőrendszeri tagok: bíróság, rendőrség, védőnők, gyermekorvosok, iskolák, óvodák – JELZÉSI KÖTELEZETTSÉG !életveszély esetén: rendőrség, bíróság, gyámhivatal! Problémák: a rezsielmaradástól a családon belüli erőszakig (anyagi, értelmi, erkölcsi, testi, lelki…) A család veszélyezteti a gyermeket vagy a gyermek veszélyezteti saját magát – a család jöhet önként is segítséget kérni „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Gyermekjóléti szolgálatok  Tv. szerint: évente 6 alkalommal jelzőrendszeri értekezlet; éves tanácskozás, beszámolók, értékelések készítése  Legtöbb jelzés: az iskolákból  A törvény a szakemberek szerint jó színvonalú, de a működtetés a benne dolgozók tudásától függ (ld. Eü. tv, Köznevelési tv – az itt dolgozó szakemberek nem ismerik a Gyvt-t) – ennek érdekében néhány intézmény folyamatos képzéseket, továbbképzéseket szervez, elsősorban az iskoláknak  Területi probléma: a GYEJO-k eddig a területükön lévő önkormányzati fenntartású intézményekkel építettek elsősorban kapcsolatot – a jelzés is a gyermek lakóhelye alapján történik, aki más településre is járhat iskolába (főként általános iskola után) „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Egy helyi megoldás:  A vizsgált GYEJO-ban minden családgondozó 1-2 iskolával tartja a kapcsolatot  Hetente 1x felkeresik az iskolai gyermekvédelmi felelőst, vele egyeztetik az ügyeket  Ekkor a tanulóknak is lehetőségük van arra, hogy közvetlenül hozzájuk forduljanak  DE: nehéz kialakítani a kapcsolatot az iskolákkal, elfogadtatni ezt a közös munkát Mitől függ az iskolai munka minősége?  Gyermekvédelmi felelős személye és alkalmassága  Iskolaigazgató és gyermekvédelmi felelős közötti kommunikáció – mennyire partnerek egymásnak?  Az iskola tanulóinak összetétele (gyermekpopuláció) „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Igazolatlan hiányzások  Az iskolákból 3, 10 és 50 óra után érkezik jelzés  A vizsgált intézményben az iskoláktól a jelzések fele érkezett (összesen 400), ebből 100-nál több a hiányzások miatt  A gyermekjóléti szolgálat lépései: kapcsolatfelvétel, családlátogatás, környezettanulmány (információgyűjtés), cél: annak felderítése, van-e olyan probléma, ami beavatkozást igényel  A problémában érintett családok: A) már gondozott család B) nem gondozott család – általában nem lesz gondozás (kb. az esetek fele, normális kamasz kerettágítás, meg lehet beszélni vele) Ha van kezelendő probléma: segítséghez juttatni a gyereket, közben az iskolával is bizalmi kapcsolatot kialakítani „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Az igazolatlan hiányzások okai  Lázadás, keretek tágítása  Betegség vagy rossz élethelyzet, amiben segíteni kell – ha a gyermek saját magát veszélyezteti, a védelembe vétel keretében bizonyos szolgáltatások igénybevételére kötelezni lehet (pl. kollégium igénybevétele)  Az iskolák célja lehet a problémás gyermektől való szabadulás is (igazolások elfogadása is előre eldöntött lehet) A lemorzsolódás végső tünet, következmény  Szülő, család felelőssége: a tanulás hosszútávú céljai  Iskolai kudarcok: már alsó tagozatban jelentkeznek – iskolaérettség vizsgálata!  Iskola felelőssége: megfelelő klíma, oktatási stratégia stb. kialakítása „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

A gyermekvédelem lehetőségei  Nehézség: a szociális támogatások mértéke az önkormányzatok lehetőségeitől is függ  A programok anyagi lehetőségek híján pályázati támogatásokból működnek  Prevenciós programok: tantárgyi korrepetálás, fejlesztő foglalkozások, tanulástechnika, egyéni vagy csoportos pszichoterápia, szülői tréning, családterápia, táborok, pedagógus-továbbképzés stb. – egyénre, családra szabva (lehetőségek függvénye)  Intervenció: egyéni konzultációk annak érdekében, hogy adott gyermekkel mi történjen, a szülőt hogyan lehet segíteni – nem mechanikus, nincsenek sablonok (pl.: képessé tétel, de addig magántanulói státusz), bizalmi kapcsolat kialakítása az iskolákkal pedagógusokkal Kulcs: olyan terület keresése, ahol a fiatal sikeres lesz „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Köszönöm a figyelmet!

[email protected] www.ofi.hu


A szociális szakmák szerepe a korai iskolaelhagyás csökkentésében. Készítette: Kállai Gabriella november 8

Recommend Documents