A születés csodája Biológia projektmunka
Binder Zsófia 13.a BOCSKAI ISTVÁN REFORMÁTUS OKTATÁSI KÖZPONT 2015, HALÁSZTELEK
1
Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak
Azt kérdezed tőlem,hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jő az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget, ezer pici jelből tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát fagyos téli este jégcsap csillagát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret pedig nem láttalak még, úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat, záport a virág, mint patak a medrét, madarat az ág, mint sóhajos nyári éjjel a fák az eget, mindenkinél jobban téged így szerettelek.
„És monda néki az Úrnak angyala: Ímé te terhes vagy, és szűlsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek,
2
mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.” /Teremtés könyve 16,11/
1. BEVEZETÉS Óvónő szeretnék lenni. A keresztfiam tavaly, 2014. január 19-én született, és ő miatta gondoltam, hogy ez nekem való téma, és nagyon szeretem a gyerekeket. Fontosnak érzem a gyerekek készségének fejlesztését. A terhességet meg egyfajta csodának tartom, ahogy kifejlődik a magzat. Erről szeretnék a beszélni.
2. JELEK A terhesség megállapításához a legfontosabb jel a menstruáció elmaradása, bár lehetséges, hogy a nő a terhesség alatt továbbra is menstruál. A tényleges teherbe esés után a nő szervezetében megváltozik a hormonegyensúly. A terhességi tesztek ezt a megváltozott hormonegyensúlyt mutatják ki. A terhesség megállapítása többféleképpen lehetséges, a terhes nő saját maga is elvégezhet bizonyos teszteket, illetve igénybe veheti szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülőnő segítségét is. A fogantatás után, a hormonális változások következtében, a legtöbb terhes nő különféle tüneteket észlel magán. Az egyik legfontosabb jel a menstruáció elmaradása. A megváltozott hormonegyensúly más tüneteket is okozhat, mint pl.:
szokatlan ételek kívánása, vagy egyesek elutasítása
fokozott étvágy
reggeli émelygés
a nemi szervek duzzadása és elszíneződése,
a mellek feszülése,
fokozott hüvelyváladékozás
hangulati változások,
felfokozott érzelmi állapot
3
kismértékű hasfájás vagy vérzés az embrió beágyazódásakor
a méhnyak felpuhulása.
A terhességet házilag a terhességi teszttel lehet kimutatni, amely a vizeletben jelen lévő human chorionic gonadotropin (hCG) nevű hormon jelenlétére reagál, amelyet a kialakuló placenta, pontosabban a hólyagcsírának az a része, amelyből később a méhlepény lesz, termel. A legtöbb terhességi teszt igen érzékeny és ma már ritka a téves pozitív eredmény előfordulása. A klinikai vérvizsgálat még ennél is érzékenyebb, és rendszerint a beágyazódás utáni 6-8 napon (vagyis a megtermékenyülést követő 12. napon) már képes kimutatni a terhességet, míg a házi, vizeleten alapuló teszteknek a beágyazódás után kb. 12-15 nap kell. Mindkét tesztre igaz, hogy csak a terhesség tényét tudják kimutatni és nem tudják meghatározni az embrió korát.
3. A VÁRANDÓSSÁG Az emberi terhesség általában 38 hétig tart a fogantatástól (hossza 255 - 266 nap), vagyis kb. 40 hétig az utolsó menstruációs időszak végétől. A WHO meghatározása szerint a normális szülés a terhesség 37 és 42 hete között következik be. A 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után túlhordásról van szó.
3.1.
Fogantatás
A fogantatás akkor történik, amikor a női ivarsejtet a hímivarsejt
vagy
ondósejt
megtermékenyíti.
A
hímivarsejtek a szexuális aktus során kerülnek a nő hüvelyébe, ahol 48 órán át termékenyítőképesek maradnak. A két ivarsejt általában a petevezetékben találkozik.
A
születendő
gyermek
neme
a
megtermékenyítés pillanatában dől el és a hímivarsejt nemi kromoszómáitól függ. A természetes, szexuális aktus keretén belül létrejövő megtermékenyítésen kívül lehetséges a terhesség előidézése mesterséges megtermékenyítéssel, amelynek két formája létezik. A hímivarsejtek bejuttatása a nyákcsatornába, a méhűrbe vagy a petevezetőbe, illetve a testen kívüli, in-vitro megtermékenyítés (utóbbit hívja a köznyelv
4
„lombikbébinek”). A megtermékenyített petesejt (zygota) első osztódására a méhkürtben kerül sor, az anya szervezetében ekkor már megindulnak azok a hormonális változások, amelyek révén a korai terhességet ki lehet mutatni. A megtermékenyült pete a méh üregében a hormonok által felkészített nyálkahártyára tapad, ritka esetben viszont a méhen kívül tapad meg. Ez a méhen kívüli terhesség, ami az anya és magzat életét veszélyeztető, esetenként sokáig tünetmentes állapot. Ennek kizárására is szolgál a terhesek rendszeres megfigyelése és vizsgálata - a terhesgondozás.
3.2.
Az első trimeszter
(Az utolsó menstruáció első napjától a 12. hétig tartó időszakot nevezik első trimeszternek.)
A méh és az embrió a 8. hét végén
A méh és az embrió a 4. hét végén
A méh és az embrió a 12. hét végén
Ez az embrionális fejlődés szakasza. A megtermékenyített petesejtből fokozatosan hólyagos szerkezetű embrió vagy hólyagcsíra lesz. A hólyagcsíra külső része, amelyből később a méhlepény lesz, ekkor kezdi el termelni a human chorionic gonadotropin (hcG) hormont, amely az anya petefészkét arra serkenti, hogy progeszteront termeljen. A progeszteron hatására a méh fala felkészül az embrió befogadására, majd a beágyazódott embrió körül a méh véredényei megduzzadnak és a hajszálerek megsokszorozódnak így biztosítva az embriónak a szükséges tápanyagokat. A külvilágnak ekkor még nem nyilvánvaló a terhesség ténye, mivel a méh mérete még nem akkora, hogy ez a várandós anya környezetének egyértelmű legyen. A beágyazódás a legtöbb nő számára észrevétlenül zajlik, de egyesek kismértékű vérzést, hasi görcsöket tapasztalhatnak. A beágyazódás után kezd kifejlődni a méhlepény (placenta), amely a magzat számára biztosítja a szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből. A méhlepény részben a méh belső részét borító nyálkahártyából (decidua vagy hullóhártya), részben pedig
5
az embriót körbefogó vékony külső ectoderma rétegből (trophoblast) fejlődik ki. A köldökzsinór köti össze a magzatot a méhlepénnyel. Az első trimeszter során az embrió igen látványos mennyiségi és minőségi fejlődésen megy keresztül, pl. 9 hetes korára a magzat képes szopni az ujját, lenyelni a magzatvizet, képes fejét
előre-hátra
mozgatni,
a
nyelvét
mozgatni és sóhajtani. A lány magzatokban ekkor
már
azonosítható
megkülönböztethetővé
a
válnak
méh a
és
külső
ivarszervek. Ekkor tapasztalhatják a terhes nők a reggeli rosszullétet, amely kb. 70%-uknak okoz kisebb-nagyobb problémákat az első trimeszter során. A mellbimbók és a bimbóudvar a nő szervezetében található hormonok hatására sötétebb színű lesz.
3.3.
A második trimeszter
(A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek.)
A méh és az embrió a 24. hét végén
A méh és az embrió a 20. hét végén A méh és az embrió a 16. hét végén
A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek. A legtöbb terhes nő ekkor energikusnak érzi magát, megjelennek a terhesség külső látható jelei, illetve megindul a súlygyarapodás. A 20. hétre a méh eredeti méretének akár 20-szorosára is kitágul, hogy befogadja a fejlődő magzatot. Ebben az időszakban a magzat mozgása már az anya számára is észrevehető lesz, a legtöbb nőnél ez a 20. és 21. hét között kezdődik (esetleg a 19. héten, ha már volt terhes). A méhlepény ekkorra teljesen kifejlődött, a magzat teste pedig már képes pl. inzulin kiválasztására és vizeletürítésre.
6
3.4.
A harmadik trimeszter (Az utolsó három hónap)
A terhesség utolsó három hónapjában kerül sor a legnagyobb mértékű súlygyarapodásra a terhes nők többségénél. A magzat súlya is rohamosan gyarapodik - akár 28 grammot naponta. A terhes nő hasának alakja is megváltozik a terhesség utolsó szakaszában, ahogyan a magzat befordul a szülési testhelyzetbe, vagyis normális esetben a feje a medencében fog elhelyezkedni. A harmadik trimeszterben a magzat egyre többet és egyre erőteljesebben mozog, a magzat mozgása esetenként olyan erőteljes, hogy a külvilág is megfigyelheti, illetve az anyának kellemetlen is lehet. Néhány nőnél megfigyelhető, hogy a köldöke kifelé fordul a méh nyomása miatt. A terhesség alatti súlygyarapodás, illetve az egyre növekvő magzat miatt ebben a szakaszban a nőknek számos panaszuk van, mint pl. hátfájás, állandó vizelési inger, gyomorégés stb. A magzati mozgások felkészítik a születendő babát a „külvilágra”, a méhen belüli mozgások segítségével javul az agy, a szem és az izmok koordinációja.
3.5.
A magzat fejlődése a terhesség során
A terhesség kilenc hónapja alatt a magzati fejlődést nagyjából két szakaszra lehet osztani: az első két hónapban az embrionális szakasz, majd ezt követi a magzati szakasz. A magzati szakasz kezdetével lényegesen lecsökken a spontán vetélés veszélye (minden száz felismert terhességből 12-15 végződik vetéléssel a terhesség első felében). Az embrionális kor végére felismerhetők a születendő gyermek főbb szervei, mint a kezek, lábak, az agy, belső szervek, stb. A magzati korszak kezdetén a magzat általában 30 mm hosszú, a szívverése kivehető az ultrahangos készüléken, tudja a fejét biccenteni és a testét mozgatni. A magzat agyának aktivitását a terhesség 5. és 6. hetében lehet először észlelni, bár ekkor még ez nem jelenti a tudatosság kezdetét. A szinopszisok a 17. hét körül kezdenek kialakulni és a 28. héttől nagy ütemben szaporodnak, egészen a szülés utáni 3-4. hónapig. A 24-25. körül a koraszülött magzat, igaz csak intenzív ellátással, de már életképes marad. A magzat fejlődését leggyakrabban az ultrahangos vizsgálat segítségével követik nyomon: Magyarországon az első trimeszterbeli terhességi ultrahang-szűrővizsgálatot szakmai protokoll szabályozza és a terhes nők közel 90%-a rész vesz a szűrővizsgálatokon. A modern, háromdimenziós készülékek lényegesen több információt, részletesebb képet biztosítanak,
7
mint elődeik. A háromdimenziós képek a leendő szülők korében is igen népszerűek, néha már a születendő gyermek arca is felismerhető.
Embrió a terhesség 6. hetében
3.6.
Magzat a terhesség 10. hetében
Magzat a terhesség 20. hetében
Magzat a terhesség 40. hetében
Mit él át a baba?
A baba, az anyához hasonlóan, jóval korábban, már hetekkel a szülés előtt felkészül. Ennek része, hogy felveszi a megfelelő pozíciót. Majd vár a pillanatra, a legnagyobb kalandra. Amikor működésbe lépnek a hormonok, a méh megkezdi az összehúzódásokat, a magzatvíz elfolyik, a burok megreped - a gyerek pedig elindul lefelé a szülőcsatornán. Ilyenkor valószínűleg félelmet is érez, mivel távozik a megszokott környezetéből, ráadásul az összehúzódások is megrémiszthetik. A mellékvesékből felszabaduló adrenalin is tompítja a fájdalmakat, a szülés alatt a baba adrenalin szintje a kétszerese az anyáénak, vagyis a stressz hormonoknak köszönhetően alig veszi észre a sérüléseket. Az adrenalin e mellett felkészíti a belső szerveket a méhen kívüli életre.
8
4. Az interjú Az interjút keresztfiam édesanyjával, Katival készítettem.
-
Milyen volt a terhesség?
Problémamentes, ő már a második gyerekem szóval tudtam, mi hogy zajlik. -
Tervezett volt-e?
Tervezett volt, mégis meglepetés, mert nem mostanra terveztük. -
Hogyan tudtad meg?
Menstruáció elmaradása miatt, vettem terhességi tesztet, pozitív lett, majd másnap a nőgyógyász is megerősített. -
Hogy érezted magad a három trimeszter alatt?
Első alatt nagyon fáradékony voltam, és türelmetlen. A második alatt semmi különleges nem volt igazából, viszont a harmadik alatt már kényelmetlennek éreztem, kissé szenvedtem. -
Rosszullét volt-e?
Nem. -
Készültél a szülésre?
Nem készültem, második gyerek volt tudtam mi, miért, hogyan zajlik. -
Mikor kezdett el mozogni a baba?
2013. július 16-án. -
Milyen vizsgálatokon vettél részt?
Kötelező vizsgálatokon, vér, vizelet, fogászat, vércsoport-ellenanyag, EKG, vérnyomásmérés, nyaki redő mérés, genetikai UH vizsgálat, magzati szívhang és fizikális vizsgálat, Downszindróma szűrése, 4D-s ultrahang
„A terhes nő a nagyság, az erő, a szépség jelképe. A szűz a megsemmisülés, az anya az élet örökkévalósága.”
9
5. Érdekességek:
Minden 2000 babából egy foggal születik! Régebben ezt a sámánság jelének vették őseink.
A babák már az anyaméhben is sírnak! A 4D ultrahangos felvételeken világosan látszik, hogy mozognak a magzatok, de a tudósok a légzőmozgások mintázatainak változásából arra is rájöttek, hogy a kicsik sírnak is odabent.
Amikor egy kismama már a terhessége vége felé jár, a méhlepénye naponta annyi ösztrogén hormont termel, mint egy nem várandós nő szervezete 3 év alatt!
A leghosszabb ismert emberi terhesség 1 év 10 napig tartott!
A magzat bélrendszerében úgy a terhesség 21. hetétől kezd termelődni az első széklete, a mekónium.
A lányok úgy születnek, hogy petefészkeikben már ott van az összes pete, ami életük során be fog érni!
Igaz a régi babona: ha sokat ég a gyomra a kismamának, a baba nagy hajjal születik.
Az orgazmus összehúzódásokat okozhat! Normál esetben nem valódiakat, csak az úgynevezett Braxton-Hicks összehúzódásokat, vagyis jóslófájásokat.
A babák már a 10. héten tökéletesen hallanak mindent, ami a külvilágban történik.
10
Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Terhess%C3%A9g
http://www.citatum.hu/cimke/terhesseg
http://prenatalis-fejlodes.blog.hu/2014/10/14/szuletes_csodaja_242
http://www.babanet.hu/terhesseg/elso-trimeszter/15-dobbenetes-teny-a-terhessegrol/
