Ö
ÖKO-GENERÁCIÓ? Biológia projektmunka
„Ha ugyanis valaki csak hallgatja a tanítást, de nem követi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki természettől kapott arcát tükörben nézegeti.” (Jakab 1,23)
Bocskai István református Oktatási Központ Készítette: Kocsis Vivien, 13.a Felkészítő tanára: Schottné Márta Melinda 0
„Amint az utolsó fát is kivágtuk, az utolsó halat is kifogtuk, és az utolsó folyót is megmérgeztük, rájövünk majd, hogy a pénzt nem tudjuk megenni.” (Indián mondás)
1. Bevezetés
Az én témám a környezetszennyezés. Azért választottam ezt a témát, mert minden évben kellett tartanunk egy kiselőadást történelemből és én idén a környezetkárosodást választottam. Számomra ez egy fontos téma, hiszen személy szerint foglalkoztat az állatvédelem és a természetvédelem, valamint szerintem ez a mai világban kimondottan egy aktuális téma. Sokan tudnak a környezetszennyezésről, de nagyon kevesen tesznek ez ellen bármit is. Úgy gondolom, hogy feladatunk a világot megőrizi a jövő nemzedékének és nekünk igenis tiszteletben kell tartanunk a természetet. A projektmunka során a legfőbb problémákat próbáltam bemutatni, mivel ezek jelentik a legnagyobb problémát a mai világban, ezek a légszennyezés, a vízszennyezés, az erdőirtás és ezek hatása az élővilágra (állatvilágra). Tesztkérdéseimmel is arra próbáltam rámutatni, hogy a korombeliek nagyjából ismerik a problémákat, de nem igen foglalkoznak ezzel, inkább a saját igényeiket szolgálják ki és azt nem veszik figyelembe, hogy ez mennyire ártalmas. Szerintem ezen úgy lehetne a leghatásosabban változtatni, ha a legfiatalabb korosztályt próbálnánk meg minél egészségtudatosabban és környezettudatosabban nevelni és rájuk próbálnánk meg először hatni, hiszen a jövő az ő kezükben van.
2.
Elméleti bevezetés Már a XX. századtól egyre tudatosabban kezdtek el élni az emberek, egyre inkább
érdekelte az őket körülvevő környezet és annak az állapota. Rájöttek, hogy ezek a problémák nem csak egy-egy országra, kontinensre terjednek ki, hanem az egész világra. Így az egyetlen megoldás az, ha az emberiség összefog, az államok együttműködnek. Ekkor született meg a következő gondolat: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”. Sokan úgy vélik, hogy az emberiség jövője függ a hatékony környezetvédelemtől, az egyén és a társadalom környezettudatos magatartásáról. A természeti környezetet fenyegető veszélyekre hívja föl a figyelmet Földünk éghajlatváltozása, amely szorosan összefügg az ipari termelés és a tömegközlekedés által kibocsátott szennyeződésekkel. Ez fokozza az üvegházhatást (egyre csak növekedik a hőmérséklet a Földön), valamint az antarktiszi jégtakaró feletti ózonlyuk növekedését okozza. Egyre fokozódik a szárazság, felgyorsul az el sivatagosodás, valamint néhány helyen nedvesebb klíma jön létre, egyszóval az éghajlat szélsőségesebbé válik. A globális fölmelegedés másik következménye a világóceánok vízszintjének növekedése. Átlagosan 20 milliárd tonna jég válik vízzé évente, ami az 1992-2011 közötti nyugatantarktiszi jégtakaró teljes olvadásának 20%-át teszi ki. 2010-ben a tengerszint már 3,2 millimétert emelkedett, amely a duplája az elmúlt évtizedekben mért adatoknak. Tudósok úgy vélik, hogy ez a folyamat megállíthatatlan maximum csak lelassítani tudjuk, ha visszaszorítjuk a szén-dioxid kibocsátásunkat. Az ENSZ szerint mindenképpen emelkedni fog a tengerszint, úgy jósolják, hogy 2100-ig 26-82 centiméter emelkedés is lehet, ami mindenképpen ki fog hatni a szigetekre és a tengerparti városokra egyaránt. Ez kihat az állatvilágra is, nem csoda, hogy a jegesmedve is veszélyeztetett állat lett, hiszen életterének nagy részét az olvadás által elvesztette és sokan úgy vélik, hogy 2050-re ezáltal teljesen eltűnhet a Földről. Egy másik hatalmas probléma az esőerdők pusztítása. Manapság már csak a Föld 6%-át borítja esőerdő. A XX. században leginkább a mezőgazdasági illetve állattartási területek létrehozása miatt történt irtásuk, manapság már inkább infrastrukturális okai vannak, valamint igen komoly szerepe van a pálmaerdők létrehozásának is. Komoly következményei vannak annak, ha a fákat elégetik, mivel ez hatalmas füsttel jár, amely apró szemcsékből áll, így felfogja a Napból áradó fényt és ezt elveszi a növények elől, gátolja őket a fotoszintézisben, ezáltal a növényzet pusztulásnak indul. Ezek a területek tápanyaghiányban szenvednek:3 év alatt teljesen kimerülnek, 30-40 év kéne a regenerálódásukhoz, viszont az emberek 10 év elteltével újra használni kezdik, így a föld hamar elsilányul és művelhetetlenné
válik. Itt lép fel a talajerózió, amely a talaj csapadékvíz vagy öntözés által kiváltott eróziója. A talajerózió során a talaj tápanyaga elmosódik, csökken a tápanyag és humusztartalma, így hamar megromlik a talajszerkezet és csökken a termelőképessége a talajnak. Legvégső esetben a talaj teljesen művelhetetlenné válik elvörösödik és a felszínen megjelenik az alapkőzet. Évente átlagosan 2100 km2 területet pusztítanak el, ami azt jelenti, hogy félpercenként 1 focipályányi terület tűnik el a világon. Ez megint csak kihat az állatvilágra is. A pálmaerdők létrehozása miatt naponta 6-12 orángután pusztul el. Az orángután genetikai állomány 97%-ban azonos az emberével, de életterének több, mint 90%-át mára már elvesztette azáltal, hogy kiírtják az esőerdőket és helyükre pálmaerdőket létesítenek. A pálmaolaj a pálmafélék húsából kinyerhető olcsó zsiradék, amit a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar is felhasznál. A hatalmas esőerdőket kiirtják, helyükre pálmaerdőket telepítenek, viszont a pálmafélék gyökerében van egy gátló anyag, ami meggátolja, hogy az elkövetkezendő évtizedekben bármi mást is lehessen az adott terülten ültetni a pálmán kívül. Földünk 71%-a vízből áll, de a vízkészlet mintegy 2,5%-a alkalmas emberi fogyasztásra. Az emberiség vízkészlete is veszélybe került a tengeri szennyeződések által (a nagy kőolaj szállító hajók balesetei miatt). 1950 óta folyamatosan növekszik az egy főre jutó vízfelhasználás, valamint az egy főre jutó vízfogyasztás. Átlagosan egy európai ember 200 liter vizet használ fel naponta, míg egy szaharai térségben élő ember csak 10-20 litert. Az ivóvíz ellátás is javult az elmúlt években, míg 1990-ben csak az emberek 76%-a jutott tiszta ivóvízhez, addig 2010-re már 89%-ra emelkedett az ellátottság a WHO és an UNICEF adatai szerint. A folytonosan növekvő energiaigény miatt már a XX. században megjelent a nukleáris energia (atomenergia). Atomerőművek épültek szerte a világon, amiknek viszont két problémája van. Egyrészt az atombalesetek, mint az 1986-os csernobili katasztrófa, valamint az, hogy nem tudják biztonságosan tárolni a nukleáris fűtőelemeket. Napjainkban több, mint 400 erőmű működik szerte a világon, pontosan 435. 2004-es adatok szerint a világ energiájának 6%-át és a világ elektromosságának 13-14%-át látják el. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának az 57%-át. A globális problémák szorosan összefüggnek egymással, így megoldásuk csakis komplex módon történhet.
3. Saját kutatás 1. Hogyan szoktál közlekedni? 8-an autóval, 12-en tömegközlekedéssel, 5-en egyéb módon (bicikli, séta stb..) 2. Szelektíven gyűjtöd-e a hulladékot? 21-en igen, 4-en nem 3.
Részt szoktál-e venni bármilyen szemétgyűjtési rendezvényen? 3-an igen, 22-en nem
4. Milyen ivóvizet fogyasztasz? 25-an palackozottat, csapvizet senki vagy ritkán 5. Használsz-e energiatakarékos égőt? 20-an igen, 5-en nem
Hogyan közlekedsz?
Szelektíven gyűjtöd-e a hulladékot?
Részt veszel-e bármilyen szemétgyűjtési rendezvényen?
Használsz-e energiatakarékos égőt?
A kérdéseket 25, 18 és 20 év közötti fiatallal csináltam meg nemet, lakhelyet figyelmen kívül hagyva. Ebből észrevehető volt, hogy nagyrészt környezettudatosan élnek, mivel többségük szelektíven gyűjti a hulladékot (pedig nagyrészt pestiek vagy nagyvárosiak töltötték ki), valamint ebből adódóan inkább tömegközlekedéssel utaznak vagy egyéb környezetbarát módon. A szelektív hulladékgyűjtés során külön kell választani a papír-, üveg-, műanyag valamint a fém hulladékot és így tudják újrahasznosítani a hulladékot, ezzel megőrizve a környezet épségét. A lakóhelyemen, Szigethalmon nagyrészt azt vettem észre, hogy sajnos nincs elég hulladékgyűjtő és sokszor az a kevés is, ami van túlzsúfolt. Ezek a helyek nemigen vannak bekamerázva, így azt is gyakran tapasztalom, hogy az emberek oda nem illő hulladékot is bedobnak vagy csak a hulladékgyűjtő köré helyezik el a szemetüket, amivel nemhogy nem segítenek, kifejezetten ártanak. A nagyvárosokban az emberek szívesebben használják ezeket, mivel jelentősek a dugók és így jelentős mértékű pénzt illetve időt nyernek. Ezzel szemben vidéken inkább saját járművel közlekednek az emberek, mivel itt nem olyan fejlett az infrastruktúra, mint a belvárosban. Számomra nem volt meglepő, hogy alacsony lett a szemétgyűjtésen résztvevők aránya illetve az sem, hogy a legtöbben inkább palackozott vizet fogyasztanak a csapvíz helyett. Kevés szemétgyűjtési rendezvényt csinálnak vagy, ha igen azt is inkább vidéken és szerintem a fiatalok nagy része nem is találja ezt érdekesnek, így nagyon kevesen vesznek részt hasonlókon, bár a kormány rendelete szerint mára már kötelező közmunka végzése a fiatalok körében, ahhoz, hogy továbbtanulhassanak, így a 14-15 évesek
többsége szívesebben végez hasonló közmunkát szerintem. A csapvíz fogyasztásáról sok negatívat hal az ember illetve szerintem ez vidéken jelentős problémákat jelent még mindig (nem jut el minden háztartásba, a víz tisztasága nem megfelelő), így megint csak egyértelmű volt, hogy az emberek nagy része inkább fogyaszt palackozott vizet és csak ritkább esetben csapvizet. Személyes környezetemben is tapasztaltam, hogy városokban sem volt iható a csapvíz, így ennek megoldása szerintem kulcsfontosságú lenne, amit a vízvezetékek bővítésével, valamint a víz komolyabb ellenőrzésével tudnának fejleszteni. A legegyszerűbb megoldás szerintem az, ha az ember megteheti és vásárol magának csapra szerelhető tisztítót, így a víz tisztasága szinte teljesen biztos. Az, hogy az emberek jelentős része használ energiatakarékos izzót érthető, mivel ezzel jelentősen megspórolhatjuk a villanyszámlánkat, mivel azonos fényerejű megvilágítással jelentősen kevesebb áramot fogyasztunk. Emellett pedig az élettartamúk is hosszabb, mint az átlagos izzóké.
4.
Összegzés
A projektmunkát természetesen történelem órán is előadtam, amire ugye eredetileg készült és próbáltam már akkor leegyszerűsítve mégis részletesen bemutatni mindenkinek, hogy mekkora a probléma a mai világunkban és hogy ebben nekünk, átlagos embereknek is mekkora szerepünk van. Az előadás során észrevettem, hogy sokakat érintett egy-egy adat megdöbbentve illetve, hogy sok dologról ezelőtt fogalmuk sem volt, mint például a rohamosan csökkenő esőerdők a pálmaerdők létrehozása miatt vagy a talajerózió vagy az, hogy tiszta ivóvíz készleteink is fogyatkoznak. Számomra nagyon hasznos volt a projektmunka elkészítése, mert így én is egyre környezettudatosabban élek és próbálom ezt a mintát mutatni a körülöttem lévő személyeknek is. Nem gondolom, hogy ezek után az emberek 360 fokos fordulatot véve teljesen máshogy élnének, de remélem, hogy megváltozott a nézetük sok dologgal kapcsolatban és hogy minél inkább próbálnak változtatni rossz szokásaikon, hiszen ezzel nem csak maguknak ártanak, de gyermekeiknek illetve unokáiknak, akiknek ugyanannyi joguk van itt és ugyanúgy élni, mint amennyi nekünk van.
Irodalomjegyzék: wikipedia.org greenfo.hu zoldmuzeum.hu enerigaoldal.hu Száray Miklós-Kaposi Ferenc Történelem IV. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó 2014
