A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Házirendje 3300Eger, Ifjúság út 2. Tel/fax: 36/324 808 www.eszeg.sulinet.hu
A Szilágyi Erzsébet Gimnázium házirendje
Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger, Ifjúság út 2. OM azonosító:031598 1. Általános rendelkezések •
A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend a szükséges mértékben, a figyelem ráirányítása érdekében is felsorolja. Mindezek mellett az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet.
•
A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések).
•
A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.
I.
A S Z I L Á G Y I E R Z S É B E T G I M N Á Z I U M HÁZIRENDJE A Szilágyi Erzsébet Gimnázium minden tanulóját megilleti, hogy személyiségi
jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási művelődéshez
intézmény alkalmazottai
való
jog
érvényesítéséhez
egészségét, szükséges
testi
épségét,
feltételek
illetve
a
megteremtését,
fenntartását.
1. A tanuló joga, hogy: •
megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit,
•
információt kapjon és véleményt mondhasson az iskola működéséről, életéről és a vele foglalkozó pedagógusok munkájáról,
•
kérdezzen és javaslatokat tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan a diákokat érintő kérdésekben, és ezekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,
•
képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön,
•
tudását, ismeretei alkalmazását a szaktanár egységes követelmények alapján bírálja el, és azt a tanórákon rendszeresen érdemjegyekkel értékelje,
•
a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább 5 munkanappal hamarabb megismerje, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben kettőnél több) témazáró dolgozat íratására.
•
az értékelésről, az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről (pl. késés, mulasztás) folyamatosan értesüljön, írásbeli dolgozatának érdemjegyéről a megírástól számított legfeljebb 2 héten belül tudomást szerezzen,
•
részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve
ilyenek
meghirdetését
kezdeményezze
az
osztályfőnökénél
vagy
a
diákönkormányzatnál. •
kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet.
•
hosszabb igazolt távolléte esetén haladékot kapjon a tananyag pótlására,
•
szükség esetén segítséget, korrepetálást kérhessen tanáraitól,
•
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
•
tanítási időn túl előzetes egyeztetés után, egyénileg vagy társaival használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, eszközeit, figyelemmel azok állapotának megóvására.
A tanuló érdeklődési körének, képességeinek megfelelően választhat az iskola tagozatos tantervű csoportjai közül. Egy-egy osztálytípusba a bekerülés feltétele a sikeres felvételi vizsga. Azonos teljesítményt elérő tanulók rangsorolásánál a jogszabályban meghatározott szempontok figyelembe vételén túl, amennyiben további differenciálásra van szükség, a tanulók sajátos helyzetének figyelembe vételével, az igazgató mérlegel. Az oktatási folyamat közben tagozatot a tagozat jellege alapján előírt különbözeti vizsgák letétele után lehet változtatni. Tizenegyedik osztálytól kezdve a tanuló jelentkezhet az iskola által felkínált szabadon választható tanórai foglalkozásokra, csoportokba. Ezeket a foglalkozásokat annak érdekében szervezzük, hogy többletismeretek nyújtásával, illetve elmélyültebb, rendszerező munkával segítsük a diákok választott érettségire, illetve az eredményes továbbtanulásra való felkészülését. A csoportokat várhatóan vezető tanárok nevét a csoportok szervezésekor feltüntetjük. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra való igény felmérése a tizedik évfolyam II. félévében történik. A szabadon választható tanórai foglalkozás indítását kellő számú jelentkező esetén kezdeményezhetik a tanulók is. A tanuló a választott kezdő csoportba a tizedik évfolyamon (május 20-ig) írásban jelentkezhet.
A tizenegyedik osztály végén,
foglalkozásain
való
részvételt
érvényes
a
szabadon
bizonyítvánnyal,
választható csoport szülői
belegyezéssel
hagyhatja abba. Minden más esetben a kilépéshez, a csoportváltáshoz külön igazgatói engedély szükséges. A tanuló érdeklődési köre szerint részt vehet az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon. A kilencedik és a tizedik évfolyamon kérheti, hogy az iskola szervezzen tanulószobai foglalkozásokat. Jelentkezhet színjátszó, szavaló, képzőművészeti körökbe. Hasonló szakkörök indítását maga is kezdeményezheti. Tagja lehet az iskola ének- és zenekarának.
Részt vehet az iskolaújság, az iskolarádió az évkönyv és más tanulói kiadványok szerkesztésében. Sportolhat az iskola szakosztályaiban. A mindennapos testedzés keretében a testnevelési munkaközösség által kidolgozott program alapján igénybe veheti az iskola sportlétesítményeit: a tornatermet, a kondicionáló termet, a szabadtéri kézilabda pályát, a futópályákat. A számítógéptermeket, a szaktantermeket a szaktanárok engedélyével és felügyeletével használhatja. Annak a tanulónak, aki kéri a hit és vallásoktatás megszervezését, lehetőséget teremtünk a kötelező foglalkozási idő után államilag elismert egyházak esetén a megfelelő hitoktatásra az egyház által biztosított személy vezetésével. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok a következők: •
A gimnázium pedagógiai programjával (tevékenységrendszerével) összefüggésben előállított dolog (tárgy, tanulmány, vers, próza, zene, stb.) melyet az intézmény tulajdonában lévő anyag, eszköz, stb., felhasználásával készített a tanuló a vagyoni joggal a gimnázium rendelkezik.
•
Abban az esetben, ha a gimnázium az így előállított dolgot értékesíti, továbbadja, a tanulót szerzői jogdíj illetve munkadíj illeti meg. E díj mértéke az előállított dolog értékesítéskor keletkezett nyereség 50%-a.
•
Olyan előállított dolog, melyet a tanuló otthon, saját illetve szülői finanszírozás mellett készít, nem kerül az intézmény birtokába. Azt a tanuló kérésére a gimnázium visszaszolgáltatja.
A gimnázium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkör alakításának feltételei: •
Működésük nem ütközhet jogszabályokba,
•
Működésük a társadalmi szocializációs folyamatot segíti,
•
Minimálisan 10 tanuló vesz részt a munkájában,
•
Megalakulását a diákkör vezetője írásban az intézmény vezetőjének bejelentette és az intézmény igazgatója jóváhagyta,
•
A diákkörök helyiséghasználatának és támogatásának módjáról és mértékéről a nevelőtestület egyetértésével az igazgató dönt.
2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában •
A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából
az
igazgatóhoz,
de
támogatásért,
segítségért
folyamodhat
a
diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez is. A kérelemben le kell írnia tényszerűen a panasz lényegét, esetleg adatokkal alátámasztva. •
Az igazgató a hozzá eljuttatott panaszra a benyújtástól számított 30 napon belül érdemi választ köteles adni és arról a panasztevőt írásban értesíteni.
•
Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője törvényességi kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre.
•
A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.
A tanuló joga, hogy iskolai gondjaival a szaktanárokat, az osztályfőnököt, az igazgatóhelyetteseket, az igazgatót, a diákönkormányzatot vagy az iskolaszéket felkeresse. A sorrend betartása nem kötelező.
3. A tanulók kötelessége A gimnázium minden tanulója köteles mindenki másnak, tanulótársainak, tanárainak, az iskola vezetőinek, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, az iskola közössége - a tantestület, a diákönkormányzat, a szülői választmány, az iskolaszék - által kialakított, szabályzatokban rögzített, elfogadott szokásrendet megtartani, a hagyományokat megőrizni. A tanuló kötelessége, hogy •
eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - az iskola pedagógiai programjában, helyi tanterveiben megfogalmazott tanulmányi kötelezettségeinek;
•
tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, a tanórákon kívüli foglalkozásokon;
•
ismerje meg és tartsa be a Házirend előírásait;
•
a kötelező és a választott tanórákon időben megjelenjen;
•
az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatot megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, mobiltelefon stb.), dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékelheti;
•
a tanítási órákhoz előírt szükséges taneszközöket, felszereléseket hozza magával;
•
az ellenőrző könyvét a tanítási időben tartsa magánál, az érdemjegyeket havonta, az egyéb bejegyzéseket egy héten belül írassa alá a szülőkkel (a gondviselőkkel);
•
őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
•
a rongálásokért a jogszabályokban leírt módon és mértékben kártérítést fizessen;
•
vigyázzon a tanterem rendjére, tisztaságára, beleértve a csoportbontás vagy nyelvi órák miatt igénybe vett más osztálytermek rendjét is;
•
óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
•
sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket;
•
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó tanárnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült;
•
A tanulónak az évente kötelezően előírt szűrővizsgálatokon az iskola által szervezett rendben kell megjelennie, és az iskolaorvos számára szükséges egészségügyi dokumentumokat a megfelelő időben beszolgáltatnia.
A díjak befizetésének szabályai Étkeztetés térítési díja: •
A középiskolás nappali tagozaton tanulónak lehetősége van napi egyszeri meleg étkezésre. Hozzájárulást fizetni az étkezési nyersanyagköltséghez kell, melynek mértékét a fenntartó állapítja meg.
•
A térítési díj havonkénti fizetésére minden hónap utolsó hetében a 2-3 befizetési napon kiírás alapján.
•
A térítési díj visszafizetését betegség, illetve egyéb távollét esetén biztosítja az intézmény, a következő naptól kezdve, amikor a tanuló a távolmaradását bejelentette, és az étkezési jegyét leadta. A visszafizetés úgy történik, hogy a következő hónapban a túlfizetést beszámítja az intézmény vagy visszafizeti a jegyek árát.
A tanulók félévente a következő összegeket fizetik: •
Sportköri díj: 500Ft
•
Diákönkormányzati támogatás: 400 Ft
•
Évkönyv előleg: 400 Ft
•
Papírköltség, internet használat: 700 Ft
Végzős évfolyam az utolsó félévben 1000Ft-ot fizet. Amennyiben a tanuló félév közben eltávozik, ezeket a díjakat nem térítjük vissza. Az iskolában és az intézményen kívüli szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása!
4. Általános szabályok •
A tanuló a tanítási órán köteles mobiltelefonját kikapcsolni, hogy használata az óra menetét ne zavarja.
•
Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt elrendeli.
•
Tilos az iskola területére olyan eszközöket behozni, amelyekkel saját, illetve mások testi épségét veszélyeztetheti.
Az iskola tornatermében és a konditeremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni.
•
Utcai cipőben a tornateremben tartózkodni tilos. A berendezések kíméletes használata érdekében a tornateremben focizni csak „teremfoci” labdával lehet. A konditerem első használata előtt a testnevelő tanár oktatást tart az eszközök használatának rendjéről és az éves edzésterv kialakításának lehetőségéről. •
A termekben lévő tv- és videókészülékek csak tanári engedéllyel működtethetők. Az iskolarádió hangszórói - a rendszer zavartalan működése érdekében - nem iktathatók ki.
•
Az iskola épületébe való belépéskor – illetékességének igazolása érdekében – a tanuló
köteles
a
portásnak
a
személyazonosságát
igazoló
dokumentumot
(belépőkártya, diákigazolvány, személyi igazolvány) felmutatni. •
Az iskola területét a tanuló – tanítási időben – csak osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el. Kivétel ez alól, ha óraközi szünetben, kollégiumi teremben való tanítási órára vonulnak át. Kivétel továbbá, ha olyan helyzetben hagyja el engedély nélkül az iskola területét, amikor az az adott helyzetben elvárható volt tőle (pl.: baleset elhárítása, vészhelyzet, tűz stb.).
•
A tanulók az iskola rendjének és berendezéseinek megóvása mellett, alkalomszerűen, iskolaidőben (ősszel, tavasszal, iskolai ünnepekkor, félévkor és év végén) és szervezett formában bevonhatók tantermük, az iskola épületének és környékének rendbetételére, különös tekintettel a kulturált környezet igényének fejlesztésére. A kulturált környezet kialakításának ösztönzése érdekében a diákönkormányzat bevonásával minden évben tanterem dekorációs versenyt szervezünk, amelyet a tanév végén értékelünk.
•
Tankönyvtámogatás szétosztásának elve: Tanuló
tankönyvtámogatásból
először
az
ingyenes
tankönyvre
jogosultak
tankönyvigényét fedezi a gimnázium. A megmaradt összeg 25%-a könyvtárfejlesztésre (elsősorban tartós tankönyvek, kötelező irodalom, stb.) fordítandó. Az ezen felül megmaradt összeg kerül kiosztásra évfolyamonként differenciálva a tankönyvcsomag értékének függvényében. •
Szociális ösztöndíj Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás biztosítására költségvetési keretek nem adnak külön lehetőséget. Ezért a Szilágyis Alapítvány által létrehozott Kamasz Támasz nevű ösztöndíjjal motiváljuk a kiemelkedő tanulmányi eredményt és aktív közösségi munkát nyújtó diákjainkat.
Az Arany János Tehetséggondozó Programban támogatjuk diákjaink
Útravaló
Programban való részvételét, illetve kidolgoztuk a kiegészítő normatíva terhére megállapítható szociális támogatások elveit.
5. A
tanulók
közösségeinek
meghatározása,
a
véleményezési,
az
egyetértési jog gyakorlása szempontjából Véleményezési jog szempontjából az osztály a tanulók elemi közössége. Az osztályközösségnek minden tanuló egyenjogú tagja. Az osztály joga, hogy •
diákvezetőiket (az osztálytitkárt, az osztálytitkár helyettest, az osztály pénztárost) szavazással osztályfőnöki órán maguk válasszák (a tisztségek alól a felmentést az osztályfőnök, illetve az osztály tanulói kezdeményezhetik);
•
iskolai vagy iskolán kívüli programot szervezzenek (pl. tanulmányi kirándulást, osztálykirándulást, klubdélutánt, - estet stb.);
•
osztálypénztárt hozzanak létre. Az osztálypénztárt az osztály szülői választmányának felügyelete mellett az osztály pénztáros kezeli;
Az
osztály mint
közösség
tevékenységét
csak
az
osztályfőnök tudtával
és
egyetértésével gyakorolhatja ( pl.: osztályrendezvény szervezése). Sérelem esetén az osztály diákvezetői útján kérheti, hogy az ügy megoldása érdekében a szaktanár, az osztályfőnök, a diákönkormányzat vagy az igazgató járjon el. A sorrend betartása nem kötelező.
6. Az iskola munkarendje •
Az iskolába az órarendben előírt első foglalkozás előtt öt perccel kell megérkezni. A tanóra megkezdésekor a tanteremben vagy a szaktanterem előtt kell tartózkodni.
•
Iskolánkban a tanítás 8 óra 10 perckor kezdődik. Az első hat óra 45 perces, a hetedik 40 perces. Az első öt szünet 10 perces, a hatodik szünet 5 perces. Ettől eltérő napirendet különleges esetben az iskola igazgatója rendel el.
•
Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.15 órától 19.00 óráig tart nyitva.
•
A tanítási szünetekben (az ünnep- és munkaszüneti napokon, a téli, a tavaszi és a nyári szünetben) a tanuló írásos igazgatói engedéllyel, annak hiányában csak közvetlen tanári felügyelet mellett tartózkodhat az iskolában.
•
A hetesek egy – egy hétre felelnek az osztályterem alapvető rendjéért, tisztaságáért.
Amennyiben az órát tartó tanár a csengetés után 10 percig nem jelenik meg, kötelesek azt a tanári szobában vagy az igazgatóhelyettesi irodában jelenteni. A heteseknek számon kell tartaniuk és jelenteniük a hiányzó tanulók nevét. Feladatuk az osztálytermek szakszerű szellőztetése, a tábla tisztántartása. A tanórák után ellenőrizniük kell a tanterem tisztaságát. •
Az osztályban történt rendkívüli eseményeket haladéktalanul jelenteniük kell az osztályfőnöknek (vagy az igazgatóságnak).
•
A könyvtár használat rendje: Az iskola könyvtára kölcsönzés és helyben olvasás céljára vehető igénybe. A könyvtár a tanévben az első tanítási napon nyit és a tanév végi utolsó vizsganapon zár. A tanéven belül a könyvtár nyitva tartási rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.
7. A mulasztások igazolása • Az óra megkezdése után 10 percen belül érkező tanuló késését a tanárok az osztálynaplóba bejegyzik. Ismételt előfordulás esetén az osztályfőnök írásban figyelmezteti a tanulót. Ha a fegyelmezetlenség ezek után is előfordul, az osztályfőnök értesíti a tanuló szülejét és az igazgatót. A 10 percen túli késések összeadódnak, és 45 perc után igazolatlan hiányzásként számoljuk el. • A hiányzás okát a tanulónak vagy a szüleinek lehetőleg még a hiányzás első napján jelentenie kell. •
A hiányzás igazolását az osztályfőnök a mulasztást követő egy héten belül fogadja el, ellenkező esetben a tanuló órái igazolatlanok. A
tanuló
szülei
személyesen
vagy
írásban
kérhetnek
engedélyt
a
tanuló
távolmaradására, évente 3 napra az osztályfőnöktől, több napra az iskola igazgatójától. A hiányzásról szóló szülői kérést a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni, előre látható hiányzás esetén legalább egy nappal a hiányzás megkezdése előtt. Utólagos szülői igazolás csak különösen indokolt esetben történhet, amit a tanulónak egy héten belül be kell mutatnia osztályfőnökének. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. Egy-két napos hiányzást az osztályfőnök is igazolhat. •
A tanuló tanóráról való távollétét a naplóban mindenképpen vezetni kell. A távollét minősítését (igazolt, igazolatlan hiányzás, hivatalos távollét) az információk birtokában az osztályfőnöknek kell elvégezni. Ha a tanuló sportversenyen vesz részt az iskola színeiben, távollétét nem kell hiányzásnak tekinteni. Nem kell hiányzásként elkönyvelni a tanulónak
azon a tanítási napon való távollétét, amikor tanulmányi versenydolgozatot ír, vagy államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt. Országos tanulmányi verseny második fordulója, illetve közép, vagy felsőfokú nyelvvizsga előtt a tanuló két tanítási napot igazoltan hiányozhat a felkészülésre való hivatkozással, előzetes egyeztetés után. •
Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár által megszabott határidőn belül.
•
Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki intésben kell részesíteni. A kilencedik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben, a 18. igazolatlan óra után nevelőtestületi intésben kell részesíteni. Ezt követő igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója dönt a fegyelmi eljárás lefolytatásáról.
•
Az első, a tizedik, és a huszadik igazolatlan óra elérése után az osztályfőnök kezdeményezésére az iskola vezetője levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztás tényéről, és felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire. Tanköteles korú tanuló esetén – a jogszabályokban meghatározottak szerint – az igazolatlan hiányzásról a tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét is értesíteni kell.
•
Az a tanuló kaphat csak példás magatartási minősítést félévkor és év végén, akinek a félév során legfeljebb egy igazolatlan órája volt. A jó minősítés feltétele a három órát meg nem haladó igazolatlan mulasztás. A változó minősítés egyik feltétele a hét órát meg nem haladó igazolatlan mulasztás. Az igazolatlan órák által meghatározott magatartási osztályzattól egy osztályzattal jobbat csak akkor kaphat a tanuló, ha az osztályfőnök ezt indokoltnak tartja és az osztályozó értekezlet tagjainak több mint a fele igenlő szavazatával érvelését elfogadja.
•
Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat.
•
Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola írásban értesíti e tényről a szülőt és a tanulót. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni.
•
250 óra együttes, vagy egyes tantárgyból az éves óraszám 30 %- át meghaladó mulasztás esetén a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
•
A legkevesebbet hiányzó osztályt (egy tanulóra számítva) a tanév végén a tantestület külön jutalmazza.
8. A
tanulók
rendszeres
tájékoztatásának,
szervezett
véleménynyilvánításának rendje és formája Az igazgató a tanévben legalább kétszer a tanulók számára iskolagyűlést szervez. •
A tanév első napján az igazgató ismerteti a tanulókkal az előző tanév eredményeit, tudomásukra hozza az őket is érintő személyi és egyéb változtatásokat. Ismerteti a tanév egyeztetett, elfogadott rendjét. Felhívja a figyelmüket az új tanévben rájuk váró feladatokra.
•
Február első hetében az igazgató a tanulóifjúság előtt elemzi a félév tanulmányi munkáját.
Iskolagyűlés rendkívüli esetben - a diákönkormányzat kezdeményezésére is - összehívható. Egy-egy évfolyamot érdeklő témakör megbeszélésére szükség esetén évfolyamgyűlést is lehet tartani. •
A
diákönkormányzat
képviselője
jogosult
részt
venni
a
diákságot
érintő
kérdéskörben tartott nevelőtestületi ülésen, és ott a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtaknak megfelelően a véleményezési vagy egyetértési jogát gyakorolni. A képviselő a diákságot az önkormányzat tagjain keresztül tájékoztatja. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának a fóruma a diákközgyűlés. •
Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban kifüggesztéssel történik.
•
A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához.
•
Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ.
•
Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a
kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról. •
Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.
9. A tanulók jutalmazása, büntetése Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza. Év közben Szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva Osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva Igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva Igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt Év végén Bizonyítványba írt szaktanári dicséret Bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret Jutalomkönyv Igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt A tanulók büntetése A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedést vonhat maga után. A fegyelmezés fokozatai a)
Írásbeli figyelmeztetés (szaktanári vagy osztályfőnöki)
b)
Írásbeli intés (szaktanári vagy osztályfőnöki)
c)
Igazgatói figyelmeztetés
d)
Igazgatói intés
A fegyelmezés fokozatának eldöntése a fegyelmezetlenség súlyának gondos mérlegelése után a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató joga. Fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje: Biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban a szülő szervezet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető
eljárást, melynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A szabályozásnál a szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak egyetértési joga van. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú esetén szülő) egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett hozzájárult. A tanuló az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül, írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztető eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha az egyeztető tárgyalás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A fegyelmi eljárás során be kell tartani a jogszabályok alapján előírt eljárásrendet. A fegyelmi intézkedések fokozatai és formái a)
Megrovás
b)
Szigorú megrovás
c)
Áthelyezés másik osztályba vagy iskolába
d)
Eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén)
e)
Kizárás az iskolából (nem tanköteles diák esetén)
A fegyelmi intézkedés formája az elkövetés súlyától függ, a fokozatokat nem kell betartani. A fegyelmi intézkedés fokozatának megállapítására a tantestület jogosult. A fegyelmi büntetést az igazgató ismerteti a tanulókkal a döntés után számított 15 napon belül.
10. Záró rendelkezések A házirend hatálya •
Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező.
•
A Házirend a nevelőtestület jóváhagyása, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértése után a fenntartó jóváhagyásával lép életbe, és visszavonásig érvényes.
A házirend elfogadásának szabályai •
A házirendet az igazgató javaslata alapján az intézmény tantestülete fogadja el a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása mellett. A tantestületi döntés előtt be kell szerezni az egyetértési jogot gyakorlók nyilatkozatát arról, hogy a házirendben foglaltakkal egyetértenek-e.
•
Az elfogadáshoz mindhárom testületben a tagok felének plusz egy fő igenlő szavazata szükséges.
•
Ha az egyetértési jog gyakorlói (iskolaszék, diákönkormányzat) közül bármelyikük nem ért egyet a házirend tartalmával, akkor azt írásban meg kell indokolnia.
•
A vitatott kérdést, módosítást a tantestületnek 30 napon belül újból kell tárgyalnia.
•
A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását.
A házirend felülvizsgálata, módosítása •
A módosítását a Diákönkormányzat a segítő tanár útján, az iskolaszék és a tantestület, mivel a Házirend a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete, az ott szabályozott módon kezdeményezheti.
•
Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, ha jogszabályi változások következnek be, vagy ha az igazgató, a tantestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék igényt tart erre.
•
A felülvizsgálati, módosítási eljárás elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője az iskola igazgatójának nyújt be.
A Házirend nyilvánosságra hozatala, hozzáférhetősége •
Az elfogadott vagy módosított Házirendet nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles gondoskodni.
•
A Házirendet ki kell függeszteni a tanári szobában, a diákönkormányzat helyiségében és az osztálytermekben (amiért a diákönkormányzatot segítő tanár irányításával a diákönkormányzat felelős). A Házirend egy példányát az iskolaszéknek is át kell adni, illetve a könyvtárban is el kell helyezni.
•
A gimnáziumba történő beiratkozáskor minden 9. évfolyamos tanuló megkapja a Házirend egy példányát.
•
A Házirendet minden tanév elején ismertetni kell osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, illetve szülői értekezleten a szülőkkel.
•
Jelen Házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik.
Eger, 2009. szeptember 1. ..................................... Gönczi Sándor igazgató
Elfogadó határozat A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (1) bekezdés f pontja alapján a törvényben biztosított jogunknál fogva a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium házirendjét elfogadjuk. A nevelőtestület nevében:
……………………………………………
Eger, 2009. augusztus 24.
a nevelőtestület képviseletében.
Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993.évi LXXIX. törvény 61. § (3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium házirendjének tartalmával egyetértünk. Az iskolaszék nevében: …………………………………… iskolaszéki elnök Eger, 2009. augusztus 19.
Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993.évi LXXIX. törvény 64. § (3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium házirendjének tartalmával egyetértünk. A diákönkormányzat nevében: ………………………………….. diákönkormányzati elnök Eger, 2009. augusztus 19.
Jóváhagyás A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (9) bekezdés utolsó mondata értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium házirendjét a 2009
ülésen hozott ………../2009. számú határozatával
jóváhagyjuk. A fenntartó szerv nevében: ……………………………………… a fenntartó képviselője Eger, 2009
Tartalomjegyzék: 1. A tanuló joga,.................................................................................... 3 2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában ........................................ 6 3. A tanulók kötelessége....................................................................... 7 4. Általános szabályok .......................................................................... 8 5. A tanulók közösségeinek meghatározása, a véleményezési, az egyetértési jog gyakorlása szempontjából ....................................................... 10 6. Az iskola munkarendje.................................................................... 10 7. A mulasztások igazolása ................................................................ 11 8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának, szervezett véleménynyilvánításának rendje és formája........................................................................... 13 9. A tanulók jutalmazása, büntetése ................................................... 14 10. Záró rendelkezések ....................................................................... 16 Elfogadó határozat ........................................................................ 18 Egyetértés ..................................................................................... 18 Egyetértés ..................................................................................... 18 Jóváhagyás ................................................................................... 19
A KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.
3.
BEVEZETŐ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TANULÓI JOGOK BIZTOSÍTÁSA
• A tanulói jogok hatályba lépése • A tanulók nagyobb közösségének meghatározása a diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához • A diákkörök létrehozásának rendje • A kollégiumból történő hazautazás megtiltásának esetei • A szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlása • A magánlakáshoz való jog gyakorlása • Jogorvoslati jog gyakorlása • Vallási,-etnikai,-nemzeti,-nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje • A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje • A választható kollégiumi foglalkozások megválasztásának joga • A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés rendje. A diákközgyűlés • A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei, rendszere • Az ingyenes, vagy kedvezményes étkezés, költségtérítés alóli teljes, vagy részleges mentesség, halasztás, stb. elbírálásának szabályai • A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának rendje
4. A TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK GYAKORLÁSA
ZÁRADÉK MELLÉKLETEK
1. A kollégiumi foglalkozások rendje 2. Munka- és balesetvédelmi védő-óvó rendszabályok 3. Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos előírások 4. Kollégiumi viselkedési kódex 5. A kollégium napirendje 6. A kollégium helyiségeinek használata 7. A hálóellenőrzés szempontjai
4.o 4.o 4.o 5.o 5.o 6.o 6.o 7.o 7.o 7.o 9.o 9.o 10.o
10.o
• A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének rendje • A kötelező és választható kollégiumi foglalkozások rendje. Felmentések. Mulasztások igazolása • Egészségvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi védő-óvó rendszabályok • Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos előírások • A tanulói magatartás a kollégiumban és a kollégiumon kívül • A kollégium berendezéseiért, a használatba adott tárgyakért viselt felelősség rendje • A tanulók jutalmazásának elvei • A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei • A kollégiumi díjak befizetésének szabályai • A tanulók által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó szabályok • A kollégiumi munkarend, napirend • A kollégium helyiségeinek használata • A saját tulajdonú eszközök behozatalának rendje 5. 6.
3.o 3.o 3.o 3.o
10.o 11.o 12.o 12.o 12.o 12.o 13.o 14.o 14.o 14.o 15.o 16.o 17.o 18.o 20.o 24.o 26.o 32.o 34.o 35.o 38.o
1. BEVEZETŐ A házirend legfontosabb feladata azoknak a rendelkezéseknek a meghatározása, amelyek, megtartása biztosítja a közösségi élet zavartalan megszervezését, a tanulók egymással való kapcsolatait; azoknak a belső rendszabályoknak a meghatározása amelyek betartásával garantálható az egyéni jogok érvényesülése anélkül, hogy az megzavarná a közösség munkáját.
2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK •
A házirend a kollégium életének helyi szabályozása ennél fogva az abban foglaltak a kollégium minden lakójára, nevelőjére és más dolgozójára egyaránt vonatkozik.
•
A házirendben foglaltak megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után.
•
A házirend kialakításában mind a kollégium diákjai, illetve képviseletük, mind a kollégium nevelőtestülete, a szülői munkaközösség,a nevelő oktató munkát segítő dolgozók részt vesznek, részt vehetnek.
•
A dokumentumot az intézmény vezetője és a kollégium diákjainak képviselője írja alá. A házirend a záradékban megadott időponttól lép életbe.
•
A kollégium diákjává az válik, akit az adott tanévben felvettek. A felvétel mindig egy tanévre szól.
•
Minden új kollégistának a megérkezése első hetében ideiglenes lakcímbejelentővel be kell jelentkeznie.
•
A kollégium az új diákokat fényképes igazolvánnyal látja el, mellyel a diák a portán igazolni tudja a kollégiumhoz tartozását.
3. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 3.1 A tanulói jogok gyakorlásának hatályba lépése •
A felvétel napjától: o A kollégiumi rendezvényeken, o A felkészítő foglalkozásokon, o A gólyatáborban való részvétel,
•
A beköltözés napjától:
o A szociális támogatások, o Egyéb kedvezmények, o A különböző részvételi és választási, stb. jogok 3.2 A tanulók nagyobb közösségének meghatározása a diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához A tanulók nagyobb közösségei: •
a tanulócsoport (tantermi csoport),
•
az azonos emeleten (szinten) lakó tanulók közössége,
•
az azonos iskolába járó tanulók közössége,
•
a Szilágyi Kollégium tanulóinak közössége.
A fenti közösségek érintettsége esetén az adott témában ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. 3.3 A diákkörök létrehozásának rendje A kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkör alakításának feltételei: •
Működésük nem ütközhet jogszabályokba,
•
Működésük a társadalmi szocializációs folyamatot segíti,
•
Minimálisan 10 tanuló vesz részt a munkájában,
•
Megalakulását a diákkör vezetője írásban a kollégiumvezetőnek bejelentette és az intézmény igazgatója jóváhagyta,
•
A diákkörök helyiséghasználatának és támogatásának módjáról és mértékéről a nevelőtestület egyetértésével az igazgató dönt.
3.4 A kollégiumból történő hazautazás megtiltásának esetei A tanulók hétvégeken, tanítás nélküli napokon hazautazhatnak, ennek megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. Az alábbi esetekben az intézmény igazgatója kötelezővé teheti a bennmaradást: •
Közegészségügyi, egészségügyi szempontból a tanuló érdekében
•
Rendészeti okokból (katasztrófa, közlekedés, természeti csapás, rendkívüli helyzet, bűnmegelőzés, nyomozás, stb.) a tanuló érdekében,
•
Az
SZMSZ.-ben
meghatározott
ünnepélyeken,
rendezvényeken
való
részvétel céljából, •
A pedagógiai programban meghatározott foglalkozásokon való részvétel céljából,
A fenti esetekben a hazautazási tilalomról a szülő, gondviselő értesítést kap. 3.5 A szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlása •
A kollégium minden tanulójának joga van mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítani, észrevételeit kifejteni őt, vagy társait érintő kérdésekben.
•
A véleménynyilvánítás alapvető formái: o
a különböző szintű diák-önkormányzati gyűlések,
o csoportgyűlések, o diák-közgyűlések, o •
kollégiumi rádió és újság.
A fentieken kívül a kollégista kérelmeivel, panaszaival forduljon nevelőtanárához, illetve a kollégiumvezetőhöz, igazgatóhoz.
A kéréseire, javaslataira, panaszaira legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. 3.6 A magánlakáshoz való jog gyakorlása •
A kollégista tanulónak a lehetőségek adta keretek között joga van különösen a nyugodt tanulásra, a pihenésre, a személyes használatában álló berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatára.
•
A tanulók hálószobáiba a nevelőtanárok ellenőrzés céljából kopogtatás után lépnek be. Feleslegesen, értelmetlenül nem kívánjuk zavarni tanulóinkat.
•
Az ellenőrzés kiterjed a szekrényekre is(tiltott eszközök, személyi higénia), melyeket a tanuló jelenlétében végzünk. Az ellenőrzés során talált tiltott tárgyakat elkobozzuk és erről a szülőt értesítjük.
•
A kollégium minden tanulójának jogában áll vendégeket fogadni (szülő, rokon, barát) az erre kijelölt helyen és időben. A szobába bemenni csak a nevelőtanár (ügyeletes nevelő) előzetes engedélyével lehet.
•
A tanulók egymás szobáiba csak akkor léphetnek be, ha a keresett személy bent tartózkodik.
•
Nagyobb összegű pénz és értéktárgyak megőrzését a csoportvezető tanárnál lehet kezdeményezni.
•
A leadásra nem került személyes értékekért, tárgyakért a kollégium felelősséget nem vállal.
•
A lakószobák turisztikai hasznosítása kapcsán a csoportvezető tanár utasítása szerint a személyes tárgyakat a szekrénybe el kell zárni.
•
A szobákat belülről bezárni tilos!
3.7 Jogorvoslati jog gyakorlása •
A jogszabályok biztosította jogorvoslati lehetőségeken túl (törvényességi kérelem, felülbírálati kérelem) a kollégista tanulók jogorvoslatért fordulhatnak: •
A nevelőtanárukhoz,
•
A kollégiumvezetőhöz,
•
Az intézmény igazgatójához írásban beterjesztett kérelemmel, melyre 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk.
•
A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések tisztázásához kérhetik: •
A diákönkormányzat segítségét ( képviseleti jog),
•
A diákközgyűlés összehívását,
•
Kollégiumi Egyeztető Bizottság létrehozását, melynek tagjai közé 1 főt a nevelőtestület, 1 főt a diákönkormányzat és 1 főt a szülői munkaközösség delegál. Ez a testület állásfoglalást ad ki a vitatott kérdésről, melyet az igazgató 30 napon belül köteles érdemben elbírálni.
3.8 Vallási-etnikai-nemzeti-nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje •
A kollégista tanuló joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti, nemzetiségi, etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jog gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társait jogainak gyakorlásában.
•
Nincs joga a tanulónak ahhoz, hogy olyan nézeteket hangoztasson, amelyek rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő jellegűek.
•
Az a tanuló, aki kéri a hit és vallásoktatás megszervezését, lehetőséget teremtünk a kollégiumban a kötelező foglalkozási idő után a megfelelő hitoktatásra az egyház által biztosított személy vezetésével.
3.9 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje •
A kollégium minden diákjának joga van az egészségügyi ellátáshoz.
•
Betegség, rosszullét esetén a kollégium orvosa, ápolója, szolgálati idején kívül, pedig a körzeti ügyelet elérhető a nevelőtanár, az ügyeletes nevelő, illetve a portaszolgálat közvetítésével.
•
A kollégium orvosa (ápolója) betegszobai elhelyezésre, kórházi, szakrendelői gyógykezelésre, illetve a beteg hazautazására intézkedhet.
•
A fertőző betegeket el kell különíteni.
•
A betegszobán tartózkodó kollégista köteles az orvos (ápoló) előírásait betartani és a betegszoba rendjéhez alkalmazkodni.
•
Éjszakai rosszullét esetén az éjszakai ügyeletes nevelő kihívja az ügyeletet.
•
Az előforduló fertőző betegségeket, még az egy háztartásban történteket is, azonnal jelenteni kell a kollégium orvosának, ápolójának.
3.10 A választható kollégiumi foglalkozások megválasztásának rendje •
A kollégista tanuló joga, hogy válasszon a kollégium által a tanév első hetében kifüggesztett foglalkozások közül legalább egyet.
•
A választás írásban történik, melyet a kollégiumvezetőnek kell átadni.
•
Ezt követően a tanuló köteles a foglalkozásokon részt venni.
3.11 A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés rendje •
Az érdekvédelem, érdekképviselet, érdekérvényesítés formái: o Kollégiumi csoportgyűlés o Szintgyűlés o Diákönkormányzat vezetősége o Diákközgyűlés
•
A kollégium diákönkormányzata a tanulók érdekeinek képviseletére szerveződő közösség, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a demokratizmus alapelve alapján működik. A tisztségviselőket a diákok választják az általuk meghatározott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően. A diákönkormányzat munkáját az általuk felkért nevelőtanár segíti.
•
A diákönkormányzat felépítése:
Tanulmányi felelős
Kultúrfelelős
Tisztasági felelős
KÜLDÖTTEK
Tantermi vezetők
Tantermi csoport tagjai
KÉPVISELTEK
A diákönkormányzat felépítése háromszintű, melynek legfőbb célja biztosítása
Gazdasági felelős
a demokratikus elvek
illetve, hogy az információáramlás gyorsan és hatékonyan működjön alulról felfelé és
felülről lefelé. •
Diákközgyűlést évente két alkalommal rendezünk, ahol értékeljük a diákjogok
érvényesülésének helyzetét, és kezdeményezhető a házirend felülvizsgálata. •
Rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti: o Diákönkormányzat vezetősége, o A kollégiumi tanulók legalább 25%-a, o Az intézmény igazgatója, o A kollégium vezetője.
3.12 A tanulói jogok, megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei, rendszere
VEZETŐSÉGI TAGOK
DÖK segítő tanár
DÖK-titkár
•
A
hatályos
jogszabályok
tárgyában
tájékoztatás,
illetve
tájékozódás
a
kollégiumvezetőtől kérhető. •
Az intézményi alapdokumentumok hozzáférhetősége: o A kollégiumvezetőnél, o A könyvtárban
•
A kollégium Házirendje az épületekben kifüggesztésre kerül, illetve minden kollégista a felvételkor egy példányt kap.
•
A szülők tájékoztatása szülői értekezleteken, illetve fogadónapokon történik.
•
A tanulók tájékoztatása történhet: o Csoportgyűléseken, o Kollégiumi gyűlésen, o Kollégiumi rádióban, o Hirdető táblán.
3.13 Az ingyenes, vagy kedvezményes étkezési költségtérítések alóli teljes, vagy részleges mentesség, halasztás elbírálásának rendje •
A kollégiumi elhelyezés ingyenes.
•
Térítési díjat csak az étkezésért kell fizetni az alábbiak szerint: o a napi nyersanyagnorma 100%-át fizeti az a szülő, akinek háromnál kevesebb kiskorú, vagy tanuló gyereke van. o a napi nyersanyagnorma 50%-át fizeti az a szülő, akinek három, vagy több kiskorú, vagy tanuló gyereke van. o Azok a szülők, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, a gyerekek számától függetlenül a napi nyersanyagnorma 50%-át fizetik, melyet a polgármesteri hivataltól kapott határozattal igazolniuk kell.
•
A további kedvezmények elbírálása a beadott kérelmek alapján az igazgató hatásköre
3.14 A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának rendje
•
A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet a tanév rendjében meghatározott beiratkozáskor írásban kell benyújtani, melyről az igazgató dönt és értesíti a szülőket.
•
Előnyben részesülnek azok a tanulók, akiknek elhelyezését a gyámhatóság kezdeményezte, illetve az intézeti nevelésben részesülő tanuló.
•
Arany János Tehetséggondozó
Programban
tanuló
diák
kollégiumi
elhelyezése kötelező. •
Helyi lakos gyermeke akkor vehető fel, ha az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló személyiségfejlődése érdekében írásban – a tanulóval egyetértésben – kezdeményezi a kollégiumi elhelyezést.
•
A kollégiumba való felvétel egy tanévre szól, tanévenként kérelemre meghosszabbítható.
4. A TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK GYAKORLÁSA 4.1 A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének rendje •
A tanuló kötelessége, hogy legjobb képessége és maximális tudása birtokában rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Lehetősége szerint ebben segítse társait is. Használja ki a kollégium által nyújtott lehetőségeket.
•
A kollégium minden munkanap a napirendben meghatározott időben szilenciumot biztosít a kollégisták számára. Ez idő alatt minden kollégista nyugodt körülmények között, csendben, a tanulóban nevelőtanári segítséggel tanul, elkészíti házi feladatait, felkészül az iskolai foglalkozásokra. Ez alól kivételt - csak rendkívüli esetben – a nevelőtanár adhat.
•
A szilenciumi időben a hangoskodás, egymás zavarása tilos.
•
A tanulási kötelezettség – nevelőtanári felügyelet (ellenőrzés) mellett teljesíthető a kollégium más helyiségeiben (hálószoba, könyvtár, stb.) is.
•
A jeles és a kitűnő tanuló a tanulás helyét maga választhatja meg mindaddig, míg tanulmányi eredménye nem romlik.
•
Ezen túlmenően a kollégista saját beosztása szerint máskor is tanulhat és jogában áll a tanulmányi munkához segítséget kérni.
•
Szükség esetén a takarodó után is igénybe vehető az ügyeletes nevelő engedélyével és ellenőrzése mellett a tanulóhelyiség egymás, valamint a pihenő (alvó) társak nyugalmának zavarása nélkül.
•
A kollégium kötelező és választható foglalkozásokat tart. Minden tanulónak legalább heti 15 órában ezeken a foglalkozásokon kötelező a részvétele.
•
A kollégistának kötelessége a csoport nevelési programjában tervezett és munkatervében elfogadott kulturális, sport és egyéb rendezvényeken való részvétel.
•
A nevelőtanárok biztosítanak a csoportok programtervezetében olyan foglalkozásokat, amelyek felhasználhatók a problémák megbeszélésére, és a tanulók által felvetett ötletek megvalósítására.
•
A kollégium diákjának joga van részt venni a kollégiumban szervezett bármely szakkör, érdeklődési kör tevékenységében és sportrendezvényeken.
•
A szervezett kollégiumi foglalkozásokról esetenként a nevelőtanár (a foglalkozást vezető tanár) engedélyezheti a távollétet.
4.2 A kötelező és választható kollégiumi foglalkozások rendje. Felmentések. Mulasztások igazolása •
A pedagógiai programban meghatározott kötelező és választható foglalkozásokon, a kollégiumi rendezvényeken a tanulók kötelesek részt venni
•
A kollégiumi foglalkozások rendjét, a felmentéseket az 1 sz. melléklet tartalmazza.
•
A foglalkozásról a távollétet az alábbiak szerint igazolni kell: o Előzetes engedély alapján (tanuló, szülő kérésére)
1-1 ó a foglalkozást vezető tanár,
1-3 napra a csoportvezető tanár,
3 napot meghaladó időre a kollégiumvezető adhat távolmaradási engedélyt.
o A hiányzás utólagos igazolására olyan esetekben kerülhet sor, amikor a távolmaradás előre nem látható okból következett be. Ilyen esetekben:
•
a szülő egy tanítási évben 3 napot igazolhat.
3 napot meghaladó hiányzást orvos igazolhat.
A tanuló a távollétét a visszaérkezését követően 7 napon belül csoportvezető tanáránál köteles igazolni.
4.3 Egészségvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi védő-óvó rendszabályok •
A kollégium minden lakójának kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát óvó-védő ismereteket.
•
A kollégium minden lakójának kötelessége jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha őt vagy társait veszélyeztető állapotot észlel.
•
A kollégium védő-óvó rendszabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
4.4 Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos előírások •
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőket a 3. sz melléklet tartalmazza.
4.5 A tanulói magatartás a kollégiumban és a kollégiumon kívül. A tanulók bevonása a kollégium rendjének szintentartásába •
A kollégiumi tanulóktól elvárt viselkedési szabályokat a „Kollégiumi Viselkedési Kódex” tartalmazza: 4. sz. melléklet.
4.6 A kollégium berendezéseiért, a használatba adott tárgyakért viselt felelősség rendje •
A kollégium minden tanulójának joga, hogy a kollégium létesítményeit, valamint eszközeit szabadon és rendeltetésszerűen használja. Az átvett és aláírásával igazolt anyagokért, eszközökért kártérítési felelősséggel tartozik.
•
A kollégium tanulói kötelesek a kollégium berendezéseit, felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, és azok állagának megóvásáért felelősséget vállalni. A kollégiumi tanulókat gondatlan (véletlen) rongálás, illetve károkozás esetén egyedi elbírálás alapján terheli anyagi felelősség, szándékos károkozás esetén viszont teljes körű anyagi felelősséggel tartoznak. (A kártérítés mértéke: gondatlan károkozás esetén maximum a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-a; szándékos károkozás esetén maximum a kötelező legkisebb munkabér öt havi összege)
•
Szándékos károkozás esetén a tanuló fegyelmi felelősségre vonásban is részesül.
•
A kollégiumból az intézmény tulajdonát képező tárgyakat, eszközöket kivinni csak a nevelőtanár engedélyével szabad.
4.7 A tanulók jutalmazásának elvei
•
Az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul a kollégium jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben, illetve jutalomban részesül.
•
A fentieken túl a kollégium jutalmazza azt a tanulót, aki o eredményes kulturális tevékenységet folytat, o kimagasló sportteljesítményt ért el, o a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
•
A jutalmazás formái: o nevelőtanári dicséret o csoportvezető tanári dicséret o kollégiumvezetői dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret.
•
A kimagasló eredmény elérése esetén az igazgatói, nevelőtestületi dicséret és tárgyjutalom átadása a tanév végén a tanulók, szülők és a nevelők közössége előtt történik.
•
A háziversenyek győzteseinek jutalmazása a kollégiumi ünnepségeken történik.
•
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben, jutalmazásban lehet részesíteni, melynek formái: o színház – mozi látogatás o jutalom kirándulás
•
A tanulóknak adható dicséretek: o dicséret szóban vagy írásban o oklevél, o fegyelmi büntetés törlése, o tárgyjutalom.
4.8 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei •
Fegyelmező intézkedés csak az enyhébb kötelességszegés esetén alkalmazható.
•
A közoktatási törvény 76.§-a határozza meg a fegyelmi büntetéseket, amelyek kiszabására akkor van lehetőség, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.
•
A tanulóval szembeni fegyelmező intézkedések: o szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés o írásbeli intés, o megbízatás visszavonása.
•
A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, amikor egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye van.
4.9 A kollégiumi díjak befizetésének szabályai •
A középiskolás nappali tagozaton tanuló kollégisták elhelyezése ingyenes. Hozzájárulást fizetni az étkezési nyersanyagköltséghez kell, melynek mértékét a fenntartó állapítja meg.
•
A szülő a felvételi kérelem beadásával kötelezettséget vállal a kollégiumi térítési díj havonkénti fizetésére minden hónap 10-éig, a kollégiumvezető által meghatározott befizetési napokon.
•
A térítési díj visszafizetését betegség, illetve egyéb távollét esetén biztosítja az intézmény, ha a tanuló a távolmaradását bejelentette, és az étkezési jegyét leadta. A visszafizetés úgy történik, hogy a következő hónapban a túlfizetést beszámítja az intézmény.
4.10 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok •
A kollégium pedagógiai programjával (tevékenységrendszerével) összefüggésben előállított dolog (tárgy, tanulmány, vers, próza, zene, stb.) melyet az intézmény tulajdonában lévő anyag, eszköz, stb., felhasználásával készített a tanuló a vagyoni joggal a kollégium rendelkezik.
•
Abban az esetben, ha a kollégium az így előállított dolgot értékesíti, továbbadja, a tanulót szerzői jogdíj illetve munkadíj illeti meg. E díj mértéke az előállított dolog értékesített keletkezett nyereség 50%-a.
•
Olyan előállított dolog, melyet a tanuló otthon, saját illetve szülői finanszírozás mellett készít, nem kerül az intézmény birtokába. Azt a tanuló kérésére a kollégium visszaszolgáltatja.
4.11 A kollégiumi munkarend, napirend •
A kollégium a szorgalmi időben folyamatosan működik.
•
A kollégium 0600-2130 óráig tart nyitva, kivételes esetekben a szervezett foglalkozások végéig.
•
Rendezvények esetén a nyitva tartása, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a kollégiumvezető ad engedélyt.
•
A kollégiumban nevelői ügyeleti, illetve tanulói ügyeleti szolgálat működik, melynek rendjét kollégiumvezetői utasításban kell meghatározni.
•
Az étkezdében az étkezési időben a kollégium nevelőtanárai látják el az ügyeletet.
•
A kollégiumi foglalkozásokat éves terv tartalmazza, melyet legkésőbb 2100 óráig be kell fejezni.
•
A kollégiumot a nevelőtanár engedélyével hagyhatja el a tanuló úgy, hogy legkésőbb 2200 óráig visszaérkezzen.
•
A kollégiumból minden tanuló a hét utolsó tanítási napján hazautazhat, ebben az esetben a kollégiumot 16 óráig köteles elhagyni.
•
A hétvégén, illetve ünnepnapokon haza nem utazó tanuló a szülő írásos kérelmére maradhat a kollégiumban, melyet az ünnepnap előtt legkésőbb három nappal a kollégiumvezetőnek be kell mutatni.
•
A tanulók felügyeletéről a kollégium gondoskodik. Hétvégén 10 fő fölötti tanuló bennmaradása esetén kötelező kollégiumi foglalkozásokról gondoskodunk.
•
A kollégisták a tanítást megelőző napon 16.00-20.00 óra között érkezzenek be a kollégiumba. A szülős írásos nyilatkozata alapján a tanuló visszaérkezése a hét első tanítási napján is lehetséges.
•
Betegség, vagy egyéb ok miatti távolmaradást a visszaérkezés időpontjáig a tanuló vagy a szülő köteles jelezni az ügyeletet ellátó nevelőtanárnak, aki az étkezési létszámból törli a hiányzót a leadott étkezési jegy ellenében.
•
Hétköznapi rendkívüli hazautazásra indokolt esetben a csoportvezető nevelőtanár adhat engedélyt.
•
A kollégiumot végleg elhagyó tanulók kötelesek a részükre kiadott felszerelési tárgyakkal elszámolni, a távozási lapot kitöltve, aláírva leadni a gazdasági osztályra, és az okmányirodában kijelentkezni.
•
A szülő indokolt kérelmére a nevelőtestület egyetértésével a kollégiumi tagság szüneteltethető.
•
Hivatalos ügyek intézése: 0800 – 1500 óra közötti időben történik.
•
A tanulók hozzátartozóikat (látogatóikat) szabadidőben, legkésőbb 20.00.óráig az összekötő folyosón fogadják. A szülő a tanuló szobájába felmehet.
•
A kollégiumi tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva.
•
A kollégium nyitvatartási rendjén belül 08.00 óra és 19.00 óra között kollégiumvezető
illetve
a
munkaközösség-vezető
közül
egy vezetőnek
a
kollégiumban kell tartózkodni. •
A vezetők távollétében az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére, melyet köteles jelenteni a kollégiumvezetőnek.
•
A kollégium napirendjét az 5. sz. melléklet tartalmazza.
4.12 A kollégiumi helyiségek használatának szabályai •
A
kollégium
létesítményeit,
helyiségeit
rendeltetésüknek
megfelelően,
az
állagmegóvás szem előtt tartásával lehet használni. •
Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: o a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, o az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o az energiafelhasználással való takarékoskodásáért, o a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért és betarttatásáért, o az eszközök rendeltetésszerű használatáért.
•
Az épületek és helyiségek felelőseit a kollégiumvezető jelöli ki.
•
Vagyonvédelmi szempontból a helyiségeket zárni kell. A kollégiumi nevelők zárnak a mindenkori elfoglaltságnak megfelelően.
•
Az épületből, a helyiségekből berendezési tárgyakat csak az épület, helyiségfelelős tudtával lehet kivinni.
•
Külön működési rend határozza meg: o a stúdió, o a könyvtár, o szakköri helyiségek, o a konditerem használati rendjét, melyet a 6.sz. melléklet tartalmaz.
4.13 Saját tulajdonú eszközök behozatalának rendje •
A kollégium diákjai saját tulajdonú eszközöket csak a nevelőtanár engedélyével hozhatnak be.
•
Szórakoztatóeszközeiket mások zavarása nélkül szabadidőben használhatják.
•
A saját tulajdonú tárgyakért a kollégium felelősséget nem vállal.
•
Mobiltelefonok használata csak szabadidőben, mások zavarása nélkül történhet.
•
A szobákban lévő telefonokat a tanulási, alvási időben el kell némítani.
•
Nagyobb értékeket megőrzésre le lehet adni a nevelőtanárnak.
