A szervezet vízterei, anyagforgalom
70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)
Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor
RER
SER
maghártya sejtmagvacska kromatin
centromer
sejthártya
mikrofilamentumok
mikrotubulusok riboszómák
mikroszőrök Golgi apparátus mitokondrium
lizoszóma
Neurontípusok Információáramlás iránya
bemeneti zóna
dendritek sejttest
dendritek
integrációs zóna (axondomb) vezetési zóna axon axon kimeneti zóna
axonvégződés
multipoláris neuron:
bipoláris neuron:
axon végződés
ál-unipoláris neuron:
sok dendritág,egy axon egy dendrit, egy axonegy axon két fő ággal legtöbb neuron ilyen pl. retina bipoláris gerincvelő érződúc sejtjei szenzoros neuronjai
Az idegi kapcsolatok szerveződése
Az idegi kapcsolatok szerveződése receptor
érző idegsejt inger
inger
végrehajtó sejt (projekciós neuron)
érző idegsejt
átkapcsoló sejt (interneuron)
végrehajtó idegsejt végrehajtó (effektor) szerv
központi idegrendszer
Neuronális integráció
Az idegrendszer szerveződése
A keringési rendszer felépítése
Összkeresztmetszet és áramlási sebesség az érrendszerben
Standard EKG görbe
szinuszcsomó aktivációja – nem látható (kevés sejt) P hullám: pitvari depolarizáció, pitvari szisztole kezdete PQ intervallum (P kezdete-Q kezdete): pitvar-kamrai átvezetés P hullám csúcsa-Q hullám csúcsa: pitvar kontrakciója QRS komplex: kamrai depolarizáció (pitvari repolarizáció). ST-szakasz: kamrai izomsejtek platófázisa. Gyorsabb szívfrekvencia → ST-szakasz megrövidül Q hullám csúcsa – T hullám csúcsa: kamrai kontrakció QT intervallum (QRS kezdete-T vége): kamrai szisztole T hullám: kamrai repolarizáció. Elnyújtott (~0,2 s – ezért kisebb az amplitúdója a QRS-nél). TR-szakasz (T hullám végétől a következő R-ig): kamrai diasztole
A szív ingerületképző és -vezető rendszere
Légzési térfogatok, vitálkapacitás
TV (TIDAL VOLUME): nyugalmi belégzési térfogat ~ 500 ml nyugodt légzés során egy légvétel alkalmával megmozgatott levegőmennyiség IRV (INSPIRATORY RESERVE VOLUME): belégzési rezerv térfogat ~ 1900-3100 ml nyugodt belégzést követően erőltetett belégzéssel beszívható további levegőmennyiség ERV (EXPIRATORY RESERVE VOLUME): kilégzési rezerv térfogat ~ 800-1200 ml nyugodt kilégzést követően erőltetett kilégzéssel a tüdőből még kilélegezhető térfogat vitálkapacitás: TV + IRV + ERV ~ 3200-4800 ml maximális belégzést követően maximális kilégzéssel kifújható levegő térfogata RV (RESIDUAL VOLUME): REZIDUÁLIS TÉRFOGAT – ~ 1000 ml maximális kilégzést követően a tüdőben állandóan megmaradó térfogat; a tüdő összeesését akadályozza meg FRC (funkcionális reziduális kapacitás): RV + ERV –~ 1800-2400 ml nyugodt kilégzés végén a tüdőben maradó gáztérfogat TLC (TOTAL LUNG CAPACITY): teljes tüdőkapacitás; IRV + ERV + TV + RV – ~6000 ml
A tápcsatorna általános felépítése Szerkezet:
táplálék felvétel
feji régió
Működés: felvétel
előbéli régió
továbbítás, tárolás, emésztés
középbéli régió
emésztés (savas körülmények)
emésztés (semleges körülmények) felszívás
salakanyag tárolás
hátsóbéli régió
salakanyag ürítés
A bélbolyhok szerkezete
Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás
parakrin hatás
neuroendokrin hatás endokrin hatás
véráram
hormonok
receptorok a célsejteken
Hypothalamo-hypophysealis rendszer
Nagysejtes neuroszekréciós rész
Kissejtes neuroszekréciós rész
releasing hormonok release-inhibiting faktorok portális erek
nucleus supraopticus (oxitocin termelés) nucleus paraventricularis (antidiuretikus hormon termelés)
eminentia mediana
hipofízisnyél neurohipofízis
Adenohipofízis „trophormonok” termelése
eminentia mediana területén átfutó kapillárisokon nincs vér-agy gát → a kissejtes neuroszekréciós sejtek axonjai itt közvetlenül a vérbe ürítik a releasing és inhibiting faktorokat
Ca2+-forgalom szabályozása calcitonin kibocsájtás
a calcitonin stimulálja a csontok Ca2+-tartalmának emelkedését
pajzsmirigy C-sejtek
vér Ca2+-szint növekedés
az ,oszteoklasztok a csontállományt degradálják, a vérbe Ca2+ kerül
vér Ca2+-szint homeosztázis
vér Ca2+-szint csökkenés
mellékpajzsmirigy parathormon (PTH) kibocsájtás
Motoros egység és rángási görbe
Az összehúzódások aktiválási frekvencia függése
Alapjelenségek
Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció) Kontrakció- szummáció: az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban újabb ingert adunk, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé Inkomplett tetanusz: kisebb ingerlési frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebbnagyobb hullámokjelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót (részleges relaxációk) Komplett tetanusz: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció-szummációt eredményez tetanuszos összehűzódás. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez, nincsenek relaxációk.
Agykérgi érzőterületek
Sejtaktiváció a retinában
Látópálya
A hallószerv felépítése
Specifikus és nem-specifikus érzőpályák
Miotatikus reflex
Flexor reflex
Az EEG genezise
Hipnogram
Kondícionált reflex íve
