A SZEROTONIN TRANSZPORTER GÉN ÉS A SZEMÉLYISÉG: AZ 5HTTLPR S ALLÉL, A SZORONGÁS, A DEPRESSZIÓ ÉS AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE Doktori értekezés tézisei GONDA XÉNIA Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Laboratórium
Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
Témavezető: Prof. Dr. Bagdy György SZIGORLATI BIZOTTSÁG ELNÖKE: Prof. Dr.Tringer László SZIGORLATI BIZOTTSÁG TAGJAI: Prof. Dr. Török Tamás Dr. Lévay György BÍRÁLÓBIZOTTSÁG ELNÖKE: BÍRÁLÓBIZOTTSÁG TAGJAI:
Prof. Dr.Tekes Kornélia Prof. Dr. Oláh Attila Dr. Molnár Mária Judit Dr. Németh Attila Dr. Kéri Szabolcs
HIVATALOS BÍRÁLÓK:
Prof. Dr. Janka Zoltán Dr. Tolna Judit F Budapest 2007.
1. BEVEZETÉS
A szerotonin transzporter kulcsszerepet játszik a szorongásos és hangulatzavarok hátterében, amit a farmakológiai tapasztalatok mellett számos genetikai asszociációs vizsgálat eredménye is alátámaszt. Kevesebb vizsgálat foglalkozik azonban a szerotonin transzporter gén egészséges pszichológiai jelenségek és vonások hátterében betöltött szerepével. Több kutatásban leírták, hogy az 5HTTLPR s allél egészséges személyek esetében is összefügg a neuroticizmus vonással. Azonban mind a neuroticizmus vonás, mind pedig a pszichiátriai zavarok heterogén és komplex jelenségek, melyek alakulásában, létrejöttében számos, egymást kölcsönösen befolyásoló genetikai, neurokémiai, pszichológiai és szociális tényező játszik szerepet. Így ha jobban meg szeretnénk érteni, hogy milyen szerepet játszik az 5HTTLPR a szorongásos- és hangulatzavarok, illetve a neuroticizmus vonás hátterében, különálló, egységesebb és jobban körülírható komponenseket kell vizsgálnunk e jelenségen belül, így jobban leírhatóvá válik a szerotonin transzporter gén szerepe a pszichológiai vonások és pszichiátriai betegségek kialakulásában, ugyanakkor e pszichés tényezők szerepe a pszichiátriai zavarok hátterében szintén jobban azonosítható. .
2. CÉLKITŰZÉS
Vizsgálataink célja a szerotonin transzporter gén 5HTTLPR polimorfizmus s allélja, valamint a szubklinikus depresszió, az affektív temperamentumok és a szorongásos vonások összefüggésének vizsgálata volt pszichiátriailag egészséges populációban. Az emocionális labilitásra, fokozott szorongásra és hangulatzavarra való hajlam a neuroticizmus koncepció részei, és korábbi kutatások során sikerült összefüggést leírni a neuroticizmus személyiségvonás és az 5HTTLPR s allél között. A neuroticizmus azonban komplex, heterogén jelenség, így a korábbi vizsgálatok alapján nem volt egyértelmű, hogy vajon ennek különböző aspektusai, mint az érzelmi labilitás, a szorongásra illetve a depresszióra való hajlam egyaránt és egyfor-
2
mán felelősek ezért az összefüggésért, vagy esetleg ezek közül csak egy jár együtt szorosan ezzel a polimorfizmussal. Kutatásunk célja ezért az volt, hogy a neuroticizmus összetevőinek az s alléllal való kapcsolatát külön-külön, egymástól függetlenül vizsgáljuk. Vizsgálatunk során az alábbi kérdésekre kerestünk választ: 1. Pszichiátriailag egészséges populációban a Zung Önértékelő Depresszióskálán elért emelkedett depressziópontszám által jelzett depresszióra való hajlam illetve szubklinikus depresszió összefügg-e az 5HTTLPR s alléllal? 2. Az s allél és a szubklinikus depresszió közötti kapcsolat akkor is fennáll-e, ha csak a depresszió fizikai és vegetatív tüneteit vesszük figyelembe? 3. A depresszió pszichológiai és fiziológiai tünetei egyforma mértékben állnak összefüggésben az s alléllal? 4. Pszichiátriailag egészséges mintában van-e összefüggés az s allél és a fokozott szorongás között? 5. Összefügg-e az s allél az affektív temperamentumokkal egészséges populációban? Elfogadott,
hogy
az
extrém
affektív
temperamentumok
a
hangulatzavarok
szubszindromális manifesztációinak tekinthetők, és a hangulatzavarok esetében ismert az s alléllal való együttjárás. 6. Van különbség az 5HTTLPR / szorongás kapcsolat szempontjából a migrénes és nem migrénes személyek között pszichiátriailag egészséges mintában?
3. MÓDSZEREK
3.1 Vizsgálati személyek és vizsgálati eszközök
3.1.1 Az 5HTTLPR s allél és a szubklinikus depresszió összefüggésének vizsgálata 128 egészséges nő vett részt a vizsgálatban. Valamennyi vizsgálati személy esetében meghatároztuk az 5HTTLPR genotípust, és kitöltötték a Zung-féle Önértékelő Depresszióskála sztenderdizált magyar változatát (Zung, 1965; Simon, 1998). Kutatócsoportunk az eredeti Zung skálán belül egy 8 tételből álló Fizikai-vegetatív alskálát is elkülönített, amely a de3
presszióval kapcsolatos testi tüneteket tartalmazza. A különböző fenotípus- illetve genotípuscsoportba tartozó személyeket egyrészt a teljes Zung skálán elért pontszámuk, másrészt a Fizikai-vegetatív alskálán elért pontszámuk, valamint a skála maradék 12 tételét tartalmazó alskálán elért pontszámuk alapján hasonlítottuk össze.
3.1.2 Az 5HTTLPR s allél és a szorongás összefüggésének vizsgálata 45 aura nélküli migrénben szenvedő páciens és 52 nem-migrénes személy vett részt a vizsgálatban. Valamennyi résztvevő kitöltötte a Spielberger-féle vonás- és állapotszorongás kérdőív sztenderdizált magyar változatát (STAI, Spielberger, 1970; Sipos et al., 1998). Valamennyi résztvevő esetében PCR segítségével meghatároztuk az 5HTTLPR genotípust.
3.1.3 Az 5HTTLPR s allél és az affektív temperamentumok közötti összefügés vizsgálata A vizsgálatban 139 pszichiátriailag egészséges nő vett részt. Minden résztvevő kitöltötte a 110 tételes TEMPS-A (Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego) kérdőív sztenderdizált magyar változatát (Akiskal és Akiskal, 2005a; Rózsa et al., 2006), és valamennyi résztvevő esetében PCR segítségével meghatároztuk az 5HTTLPR genotípust.
3.2 Genotipizálás •
A vizsgálatban résztvevő személyektől szájnyálkahártya kaparék formájában nyertünk DNS-t a további vizsgálat céljára (Walsh et al., 1991). Az 5HTTLPR genotípusokat az irodalomban ismertetett módszer segítségével azonosítottuk (Heils et al., 1996)
4
3.3 Statisztikai elemzés A statisztikai elemzéseket a Staistica 7.0 for Windows programmal végeztük. Minden vizsgálat
esetében
a
vizsgálati
alanyokat
az
5HTTLPR
genotípusuk
alapján
genotípuscsoportokba (3 csoport: ss, sl vagy ll genotípus) illetve fenotípuscsoportokba (2 csoport: s allélt hordozók és s allélt nem hordozók csoportja) soroltuk. A mintában a vizsgált tesztek pontszámát mindkét felosztás szerint vizsgáltuk. Varianciaanalízis segítségével hasonlítottuk össze a különböző genotípus- illetve fenotípus-csoportokat, a post hoc összehasonlításokhoz a Tukey-féle Honest Significant Distance Test-et alkalmaztuk. A migrénes és nem migrénes személyekkel végzett kutatás során Yates-féle χ2-próbát alkalmaztunk az allélok és genotípusok eloszlásának vizsgálatára. MANOVA és ANOVA tesztekkel vizsgáltuk a tesztpontszámok eltéréseit a különböző alcsoportokban (migrénes vs. nem migrénes, s allélt hordozók vs. nem hordozók) Minden minta esetében kiszámoltuk a Hardy-Weinberg egyensúlytól való eltérést.
4. EREDMÉNYEK
4.1 Az 5HTTLPR s allél összefüggése a vonás- és állapotszorongással Mintánkban az s allélt hordozók (ss és sl genotípus) szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az állapotszorongás skálán, mint az s allélt nem hordozók (ll genotípus) (F=7,6288, df=1, p=0,0069). A vonásszorongás esetében nem volt szignifikáns különbség a két csoport között, de erős tendencia mutatkozott, ez esetben is az s allélt hordozók értek el magasabb pontszámot (F=3,2032, df=1, p=0,0767). A MANOVA teszt eredménye szerint erős asszociáció figyelhető meg a genotípus és a tesztpontszámok között (F=4,0605, df=2, p=0,0204). Nem volt azonban szignifikáns a különbség a diagnosztikus csoportok között (migrénesek vs. nem migrénesek, F=0,2802, df=2, p=0,7563) egyik STAI alskálán sem. Szignifikáns különbség mutatkozott az s allélt hordozók és nem hordozók között a különböző diagnosztikus csoportokban a szorongásskálákon elért pontszám tekintetében. Az s allélt hordozó migrénesek szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az állapotszorongás skálán, mint az s allélt nem hordozó migrénesek (p=0,0338), és
5
az s allélt hordozó nem migrénesek esetében erős tendencia mutatkozott az állapotszorongás skálán a magasabb pontszám elérésére, mint az s allélt nem hordozó nem migrénesek esetében (p=0,0678). A vonásszorongás skála esetében nem volt szignifikáns különbség a vizsgált alcsoportok között.
4.2 Az s allél és a szubklinikus depresszió összefüggése A két fenotípuscsoport összehasonlításakor az s allélt hordozók (ss és sl genotípus) szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Zung Önértékelő Depresszióskálán, mint az s allélt nem hordozók (ll genotípus) (F=5,0162, df=1, p=0,0268). Az s allélt hordozók hasonlóképpen szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Fizikai-vegetatív alskálán (F=7,3804, df=1, p=0,0075), ez a különbség azonban eltűnt a Zung skála maradék tételeit tartalmazó alskála esetében (F=2,0830, df=1, p=0,1514). A három genotípuscsoport összehasonlításakor szintén szignifikáns különbség adódott a Zung Önértékelő Depresszióskála (F=3,4490, df=2, p=0,0348) és a Fizikai-vegetatív alskála esetében (F=3,9384, df=2, p=0,0219). A maradék tételek esetében nem volt szignifikáns különbség a három genotípuscsoport között (F=2,0191, df=2, p=0,1371). A post-hoc Tukey Honest Significant Distance Test eredménye szerint a Zung skála esetében az ss genotípuscsoport szignifikánsan magasabb pontszámot ért el, mint az ll csoport (p=0,0292). A Fizikai-vegetatív alskála esetében mind az ll és sl (p=0,0487), mind pedig az ll és ss (p=0,0407) csoportok pontszáma szignifikánsan különbözött egymástól, mindkét esetben az ll csoport ért el alacsonyabb értéket.
4.3 Az affektív temperamentumok és az 5HTTLPR s allél összefüggése Szignifikáns összefüggést találtunk a fenotípuscsoportok és a TEMPS pontszámok közül az öt alskála közül négy esetében. Az s allélt hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az alábbi temperamentumokat mérő alskálákon: depresszív (F=3,9812, df=1, p=0,0480), ciklotím (F=4,8107, df=1, p=0,0299), irritábilis (F=4,0041, df=1, p=0,0474), szorongó (F=3,9607, df=1, p=0,0486). A két fenotípuscsoport pontszáma között nem volt szignifikáns különbség a hipertím temperamentumot mérő alskála esetében (F=0,3302, df=1, p=0,5665). 6
A 3 genotípuscsoport összehasonlításánál szignifikáns különbséget találtunk a három csoport pontszáma között a ciklotím temperamentumot mérő alskálán (F=3,8899, df=2, p=0,0228). A post hoc Tukey HSD tesztek eredménye szerint az ll és sl csoportok pontszáma között volt szignifikáns a különbség (p=0,0080). Erős tendencia mutatkozott az irritábilis temperamentum esetében is (F=2,6815, df=2, p=0,0721), a post hoc Tukey HSD tesztek szerint az sl csoport szignifikánsan magasabb pontszámot ért el az alskálán, mint az ll csoport (p=0,0227). A másik három temperamentum alskála esetében nem volt szignifikáns különbség (depresszív: F=1,2320, df=2, p=0,2950; hipertím: F=0,2737, df=2, p=0,7610; szorongó: F=1,6910, df=2, p=0,1882).
5. KÖVETKEZTETÉSEK
Az 5HTTLPR s allél és a depresszió, a szorongás és az affektív temperamentumok összefüggésével kapcsolatban végzett kutatásaink eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: •
A szerotonin transzporter gén s allélja pszichiátriailag egészséges populációban szignifikáns együttjárást mutat a szubklinikus depresszióval. Az 5HTTLPR s allél és a szubklinikus depresszió közötti összefüggés még szorosabb, ha csak a depresszió fizikai és vegetatív tüneteit vesszük figyelembe, és az összefüggés eltűnik a depresszióskála maradék tételeinek vizsgálatakor. Ez arra utal, hogy lehetséges, hogy az s allél és a szubklinikus depresszió közötti összefüggést a depresszió fizikai és vegetatív tünetei hordozzák.
•
Az 5HTTLPR s allél szignifikáns együttjárást mutat az állapotszorongással és erős tendencia figyelhető meg a vonásszorongás esetében is. Ez az eredmény az s allél és a szorongás összefüggésére utal, ugyanakkor azt is jelzi, hogy az s allél nem elsősorban a tartósan fokozott szorongással függ össze, hanem a stresszérzékenységgel és a szorongásra való hajlammal.
•
Az 5HTTLPR s allél szignifikánsan összefügg a depresszív komponenst hordozó affektív temperamentumokkal, amelyek a depresszív szuperfaktor részei (depresszív, ciklotím, szorongó, irritábilis), a hipertím temperamentummal azonban nem. Ez az
7
eredmény megerősíti az s allél és az affektív labilitás összefüggésével kapcsolatos korábbi eredményeket. •
Eredményeink arra utalnak, hogy az s allél szignifikáns kapcsolatban áll a neuroticizmus számos összetevőjével, mint a szorongás, a szorongásra való hajlam, a depresszió, a szomatizáció, és az affektív labilitás. Kutatásunk így alátámasztja az s allél és a neuroticizmus összefüggésével kapcsolatos korábbi eredményeket, és arra utal, hogy a neuroticizmus genetikai szempontból egységes konstruktumként kezelhető.
•
Eredményeink a klinikai gyakorlat szempontjából is értékes következtetésekre adnak lehetőséget. Kutatásunk arra utal, hogy a neurózis és a neurotikus zavarok kategóriája, amely a modern klasszifikációs rendszerekben nem szerepel, genetikai szempontból mégis létjogosultnak tekinthető.
•
Eredményeink a gén-környezet interakció szempontjából is értelmezhetőek: az affektív temperamentumok és a neuroticizmus jelenléte a krónikus stresszel és egyéb életeseményekkel szembeni fokozott sérülékenységet eredményez, amely fontos oki szerepet játszik a depresszió kialakulásában, és felhívja a figyelmet a preventív célú biológiai és pszichoterápiák lehetőségére az s allélt hordozó és fokozott krónikus stressznek kitett személyek esetében.
•
Eredményeink hosszabb távon felvetik annak lehetőségét, hogy az egészséges populációban azonosíthassuk azokat, akik temperamentumjellemzőik folytán fokozottan hajlamosak a hangulati instabilitásra, a genetikai markerek és viselkedéses jellemzők együttes mérése és értékelése segítségével. Mivel a populáció 20-30%-a tartozik a hangulatzavarok szempontjából emelkedett rizikójú csoportba a temperamentumukból fakadó sérülékenységük folytán (Akiskal et al., 1998; Akiskal és Akiskal, 2005), és a populáció 60-70%-a hordozza az s allélt, ami megfelelő mértékű stressz esetén az affektív fenotípus manifesztációjához vezethet (Caspi et al., 2003), jelen eredményeink közös nevezőre hozzák a személyiség-genetikát és azt a célt, hogy az affektív betegségek kialakulása szempontjából fokozott rizikót hordozók személyiségjellemzőket precíz, kvantitatív módon fejezzük ki. Ez hangsúlyozza azon további kutatások szükségességét, melyek célja az egészséges populációban megfigyelhető vonások és személyiségjellemzők genetikai hátterének feltárása, mivel ezek a neuropszichiátriai betegségek endofenotípusaiként a jövőbeli kutatások alapvető építőkövei lehetnek.
8
6. PUBLIKÁCIÓK
6.1 A disszertációhoz kapcsolódó publikációk
6.1.1 Folyóiratcikkek 1. Gonda X, Rihmer Z, Juhasz G, Zsombok T, Bagdy G. (2007) High anxiety and migraine are associated with the s allele of the 5HTTLPR gene polymorphism. Psychiatry Res, 149: 261-6 2. Gonda X, Rihmer, Z, Zsombok, T, Bagdy G, AKiskal, KK, Akiskal HS. (2006) The 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene is associated with affective temperament as measured by TEMPS-A. J Affect Disord, 91: 125-131. 3. Gonda X, Juhasz G, Laszik A, Rihmer Z, Bagdy G. (2005) Subthreshold depression is linked to the functional polymorphism of the 5HT transporter gene. J Affect Disord, 87: 291-297. 4. Gonda X, Bagdy G. (2003) A szerotonin mint az agresszió biológiai korrelátuma. Neuropsychopharmacol Hung, 5: 125-132. 5. Gonda X, Bagdy G. (2004) A premenstruális szindróma és a szerotonerg funkciók összefüggései. Neuropsychopharmacol Hung, 6:153-162. 6. Gonda X, Bagdy G. (2007) A szerotonin transzporter gén 5HTTLPR polimorfizmusának összefüggése a neuroticizmus tüneteivel egészséges populációban. Psychiatr Hung, 149: 261-266. 7. Juhasz G, Zsombok, T, Laszik, A, Gonda, X, Sotonyi, P, Faludi, G, Bagdy G. (2003) Association analysis of 5-HTTLPR variants, 5-HT2A receptor gene 102T/C polymorphism and migraine. J Neurogenet, 17: 231-240. 8. Rihmer Z, Gonda X, Akiskal KK, Akiskal HS. (2007). Affective temperament: a mediating variable between environemnt and clinical depression? Letter to the editor. Arch Gen Psychiatry, in press.
9
9. Rozsa S, Rihmer A, Kő, N, Gonda X, Szili I, Szádóczky E, Pestality P, Rihmer Z. (2006) Az affektív temperamentum: a TEMPS-A kérdőívvel serzett hazai tapasztalatok. Psychiatr Hung, 21: 147-160. 10. Rozsa S, Rihmer Z, Gonda X, Szili I, Rihmer An, Ko N, Nemeth A, Pestality P, Bagdy G, Alhasoon O, Akiskal KK, Akiskal HS. A Study of Affective Temperaments in Hungary: Internal Consistency and Concurrent Validity of the TEMPS-A against the TCI and NEO PI-R. J Affect Disord, in press.
6.1.2 Előadások és poszterek
11. Gonda X, Bagdy G. (2004) A szerotonin transzporter gén funkcionális polimorfizmusának összefüggése a migrénnel és a szorongással. Poszter. A Semmelweis Egyetem IV. Interdiszciplináris Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola X. Tudományos Ülése. Budapest, 2004. november 3. Absztraktkötet: 8. 12. Gonda X, Juhasz G, Zsombok T, Bagdy G. (2004) Migraineurs carry an increased frequency of the 5HTTLPR s allele and show higher anxiety. Poszter. A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság VII. Kongresszusa. Tihany, 2004. szeptember 30október 2. Absztrakt: Neuropsychopharmacol Hung, 6: 29. 13. Gonda X, Juhász G, Zsombók T, Lászik A, Bagdy G. (2005) A szorongás és a szerotonin transzporter gén s alléljának összefüggése migrénesekben és egészséges személyekben. Poszter. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Tudományos Napok. Budapest, 2005. április 14-15. Absztraktkötet: 110. 14. Gonda X, Juhász G, Zsombók T, Lászik A, Bagdy G. (2005) Fokozott szorongás a szerotonin transzporter gén s allélját hordozó személyekben. Poszter. A Magyar Pszichiátriai Társaság Jubileumi XII. Vándorgyűlése. Budapest, 2005. január 26-30. Absztrakt: Psychiatr Hung, 19: 50. 15. Gonda X, Juhász G, Bagdy G. (2005) Association of depression with the s allele of the 5HTTLPR: Implications towards pharmacotherapy. Poster. Pharmacy: Smart molecules for therapy. Poszter. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2005. október12-14, 2005. 10
16. Gonda X, Bagdy G. (2005) A szerotonin transzporter gén polimorfizmus és a depreszszióra való hajlam összefüggése egészséges populációban. Előadás. A Semmelweis Egyetem IV. Interdiszciplináris Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola XI. Tudományos Ülése. Budapest, 2005. november 24. Absztraktkötet: 12. 17. Gonda X, Juhasz G, Zsombok T, Rihmer Z, Bagdy G. (2005) s allele of the 5HTTLPR: a gene associated with a low mood endophenotype in a psychiatrically healthy population. Poszter. A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság VIII. Kongresszusa. Tihany, 2005. október 6-8. Absztakt: Neuropsychopharmacol Hung 2005, 7: 29. 18. Gonda X., Kirilly E., Bagdy G. (2006) Gyógyszerválasztás genetikai markerek alapján: s szerotonin transzporter gén és a depresszió összefüggései. Poszter. Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. Budapest, 2006. május 25-27. 19. Gonda X, Zsombók T, Juhász G, Rihmer Z, Bagdy G. (2006) A depresszióra való hajlam genetikai háttere: A szerotonin transzporter gén szerepe. Előadás. A Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzeti Kongresszusa, Budapest, 2006. február 1-4. Absztrakt: Psychiatr Hung, 20: 24. 20. Gonda X, Rihmer Z, Zsombok T, Juhasz G, Rozsa S, Bagdy G, Akiskal HS. (2006) Depressive component of affective temperaments is linked to the 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene. Poszter. 14th European Congress of Psychiatry, Nice, France March 4-8, 2006. Absztrakt: Eur Psychiatry, 21: 146. 21. Gonda X, Rihmer Z, Bagdy G. (2006) Affective temperaments are associated with the s allele of the 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene. Poszter. A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság IX. Kongresszusa. Tihany, 2006. október 5-7. Absztrakt: Neuropsychopharmacol Hung, 8: 25. 22. Gonda X, Lazary J, Rihmer Z, Bagdy G. (2006) Physical-vegetative symptoms of subthreshold depression are associated with the s allele of the serotonin transporter gene. Poszter. The Second Dual Congress on Psychiatry and the Neurosciences. Athens, December 7-10, 2006. Absztraktkötet: 80. 23. Gonda X. (2006) A szerotonin transzporter gén szerepe és a neurózis: az 5HTTLPR s allél, az affektív temperamentumok, a szorongás és a depresszióra való hajlam össze11
függése egészséges populációban. Előadás. A 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola XII. Tudományos Ülése. 2006. december 15. Absztaktkötet: 8. 24. Gonda X, Rihmer Z, Bagdy Gy. (2007) A szerotonin transzporter gén szerepe és a neuroticizmus: az 5-HTTLPR s allél, az affektív temperamentumok, a szorongás és a depresszióra való hajlam összefüggése egészséges populációban. A Magyar Pszichiátriai Társaság XIII. vándorgyűlése, Miskolc, 2007. január 24-27. 25. Gonda X, Lazary J, BagdyG. (2007) Association between factors related to risk of suicide: hopelessness, aggression, impulsivity and the 5HTTLPR s allele. Cambridge /Luton International Conference on Mental Health 2007. Cambridge, October 11-13. 26. X. Gonda, J. Lazary, Z. Rihmer, G. Bagdy (2007) The s allele of the 5HTTLPR: the possible genetic background of physical-vegetative symptoms of subthreshold depression. NewMood AGM Conference 2007, Budapest, 16 – 17 April, 2007. 27. Lazary J, Gonda X, Benko A, Juhasz G, Bagdy G (2007) Preliminary results of the human genetic NewMood study: the Budapest and Manchester collaboration. NewMood AGM Conference 2007, Budapest, 16 – 17 April, 2007. 28. Gonda X: Affective temperament: the mediating variable between environment and clinical depression? Third International Symposium on Bipolar Disorders, Visegrád, September 7-8, 2007.
6.2 Egyéb publikációk
6.2.1 Folyóiratcikkek
29. Bagdy G, Zsombok T, Gonda X, Juhasz G. (2003) Autogenic training might help headache patients. Focus on Alternative and Complementary Therapies, 8: 345-347. 30. Dome P, Teleki Zs, Gonda X, Gaszner G, Mandl P, Rihmer Z. (2006) Relationship between obsessive-complusive symptoms and smoking habits among schizophrenic patients. Psychiatry Res, 144: 227-231 12
31. Dome P, Rihmer Z, Gonda X, Pestality P, Kovács G, Teleki Z, Mandl P. (2005) Cigarette smoking and psychiatric disorders in Hungary. Int J Psychiatry Clin Pract, 9:145-148. 32. Gonda X, Bagdy G. (2003) A szociális státusz hatása az agressziót meghatározó biológiai paraméterekre. Psychiatr Hung, 18: 147-153. 33. Gonda X, Bagdy G. (2004) A premenstruális szindróma kronobiológiai összefüggései. Psychiatr Hung, 6: 487-496. 34. Juhász G, Zsombók T, Gonda X, Bagdy G. (2004) A nitroglicerin által okozott fejfájások. Orvosi Hetilap, 145: 2323-2328. 35. Juhasz G, Zsombok T, Gonda X, Nagyne NR, Modosne EA, Bagdy G. (2007) Effects of autogenic training during nitroglycerin-induced headaches. Headache, 47: 371-83. 36. Rihmer Z, Gonda X. (2006) Az antidepresszívummal kezelt betegek öngyilkos magatartása. Neuropsychopharmacol Hung, 8: 13-16. 37. Rihmer Z, Gonda X. (2006) A bipoláris betegségek diagnózisa és kezelése. Hippocrates, 8:160-163. 38. Rihmer Z, Gonda X, Szókontor N. (2007) Az antidepresszívumok és az öngyilkosság összefüggése. Gyógyszerészet, 51: 141. 39. Sebestyén B, Gonda X, Berze H, Rihmer Z. (2006) Öngyilkosság és depresszió: az ápolók szerepe a felismerésben és megelőzésben. Nővér, 19: 13-20. 40. Sikter A, Frecska E, Braun IM, Gonda X, Rihmer Z. (2007) The role of hyperventilation – hypocapnia in the pathomechanism of panic disorder. Revista Psiquiatria Brasiliana, in press. 41. Zsombók T, Juhász G, Gonda X, Vitrai J, Bagdy G. (2005) Kognitív- és szimbólumterápiás elemekkel módosított autogén tréning hatása az elsődleges fejfájós betegek kezelésére. Psychiatr Hung, 7: 25-34.
13
6.2.2. Előadások és poszterek
42. Gonda X, Bagdy G. (2003) Pszichológiai és fiziológiai változások a női nemi ciklus során. Poszter. A Semmelweis Egyetem IV. Interdiszciplináris Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Tudományos Ülése. Budapest, 2003. november 29. Absztraktkötet:17 43. Gonda X, Bagdy G. (2004) A premenstruális szindróma biopszichoszociális háttere. Poszter. A Magyar Pszichiátriai Társaság XI. Vándorgyűlése. Szeged, 2004. január 29. Absztrakt: Psychiatr Hung, 18: 38. 44. Graf M, Kántor S, Gonda X, Bagdy Gy. (2003) Szerotonin receptorok és szorongás. Kísérletes eredmények és klinikai adatok összehasonlítása. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság X. Vándorgyűlése. Sopron, 2003. január 29-február 1. Absztraktkötet: 65. 45. Graf M, Kántor S, Gonda X, Bagdy Gy. (2003) Szerotonin receptor altípusok lehetséges szerepe egyes szorongásos zavarokban. Előadás. IV. Magyar Viselkedésélettani Konferencia, Budapest, 2003. október 30. 46. Graf M, Kántor S, Gonda X. (2003) Szerotonin 1A és szerotonin 2C receptorok szerepe a szorongásban. Állatkísérletes eredmények és humán vizsgálatok összehasonlítása. Előadás. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola PhD Tudományos napok. Budapest, 2003. április 10-11. Absztraktkötet: 51. 47. Juhasz G, Gonda X, Zsombok T, Bagdy G. (2005) Hunting endophenotypes for major depression: the role of co-morbid migraine and s-allele of the 5-HTTLPR. Poszter. BAP 2005 Summer Meeting: 24 – 27 July Harrogate International Centre. Absztrakt: J Psychopharmacol, 19: A49-A49. 48. Rihmer A, Rozsa S, Rihmer Z, Gonda X. (2006) Affective temperaments in nonviolent suicide attempters. Poszter. 14th European Congress of Psychiatry. Nice, France March 4-8, 2006. Absztrakt: Eur Psychiatry, 21:165 49. Rihmer A, Rózsa S, Rihmer Z, Gonda X. (2006) Affektív temperamentum-típusok nem-violens öngyilkossági kísérletet elkövetők esetében. Előadás. A Magyar
14
Pszichiátriai Társaság VI. Nemzeti Kongresszusa. Budapest, 2006. február 1-4. Absztrakt: Psychiatr Hung, 20: 120. 50. Rózsa S., Rihmer, Z., Szádóczky, E., Gonda, X. (2005) Affective temperaments is clinicaly well subjects in Hungary: Initial psychometric data on the TEMPS-A. Előadás. Második nemzetközi szimpózium a bipoláris betegségről, Budapest, 2005. szeptember 24-25. 51. Rihmer Z, Gonda X. (2007) Declining suicide mortality in Hungary: what are the main causes? Előadás. The Second Dual Congress on Psychiatry and the Neurosciences. 7-10 December 2006, Athens. Absztraktkötet: 19. 52. Rihmer Z, Gonda X. (2006) Prediction and prevention of suicides in bipolar disorder. Előadás. The second dual congress on psychiatry and the neurosciences. 7-10 December 2006, Athens. Absztraktkötet :30. 53. Teleki Z, Döme P, Gonda X, Gaszner G, Mandl P, Rihmer Z. (2006) A kényszeres tünetek és a dohányzási szokások összefüggésének vizsgálata szkizofréniában. Poszter. A Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzeti Kongresszusa, Budapest, 2006. február 1-4. Absztrakt: Psychiatr Hung, 20: 148. 54. Rihmer A, Rozsa S, Rihmer Z, Gonda X, Akiskal KK, Akiskal HS. (2007) Affective temperament-types and suicidal behaviour. Poster. 15th European Congress of Psychiatry. Madrid, March 17-21, 2007. Abstract: European Psychiatry, 22, suppl 1, S244. 55. Rihmer Z, Gonda X, Rihmer A. (2007) Programs and Campaigns: Introducing better understanding of the suicide phenomenon. Presentation. 15th European Congress of Psychiatry. Madrid, March 17-21, 2007. Abstract: European Psychiatry, 22, suppl 1, S34. 56. Kiss HG, Gonda X, Rihmer A, Seregi K, Pestality P, Kovacs D, Kecskes I, Akiskal KK, Akiskal HS. Rihmer Z. Association of affective temperaments with Cloninger’s biological model of personality. European College of Neuropsychopharmacology 20th Annual Congress, Vienna, 13-17 October, 2007.
15
57. Rihmer Z, Gonda X, Rihmer A, Kiss HG, Kovács D, Pestality P, Seregi K, Kecskés I, Döme P. Association of smoking and suicide attempts in psychiatric outpatients in Hungary. European College of Neuropsychopharmacology 20th Annual Congress, Vienna, 13-17 October, 2007.
58. Zsombók T, Juhász G, Gonda X, Bagdy G. A szérum-kortizol koncentráció változásai az
NO-indukált
migrénmodellben.
Előadás.
A
Magyar
Fejfájás
Társaság
XIV.kongresszusa, Siófok, 2007. május 4-5.
6.3 Könyvfejezetek 59. Bagdy G, Gonda X. A másnap, harmadnap kialakuló pszichés hatások. In: Bagdy G. (ed), Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: 122-124. 60. Bagdy G, Gonda X, Lazáry J. A hetekkel, hónapokkal, évekkel később kialakuló pszichés hatások. In: Bagdy G. (ed), Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: 142-147. 61. Bagdy G, Gonda X, Lazáry J. Az ecstasy veszélyei. In: Bagdy G. (ed), Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: 155-271. 62. Gonda X, Kirilly E. Az ecstasy története. Fogyasztási szokások a népesség körében. In: Bagdy G. (ed), Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémiai Kiadó, Budapest: 2006:11-20. 63. Gonda X, Bagdy G. Az első néhány órában kialakuló pszichés hatások. In: Bagdy G. (ed), Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: 94-98. 64. Rihmer Z, Benazzi F, Gonda X. Suicidal behavior in unipolar depression: Focus on mixed states. In: Tatarelli R, Pompili M, Girardi P (eds), Suicide in Psychiatric Disorders. Nova Publishers Inc, New York, in press. 65. Fountoulakis K, Rihmer Z, Gonda X, Kaprinis G. Suicide in unipolar major depression. In: Shrivastava S (ed) Handbook of suicidal behaviour, in press.
16
7. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönettel tartozom mindazoknak, akik munkám során segítségemre voltak. Értekezésem nem jöhetett volna létre barátaim és kollégáim támogatása, együttműködése és segítsége nélkül. Elsősorban témavezetőmnek, Prof. Dr. Bagdy Györgynek tartozom hálával, amiért laboratóriumában dolgozhatom és dolgozhatom, és mindazért a támogatásért és szakmai irányításért, amit az évek során kaptam. Köszönettel tartozom a Neuokémiai és Neuropszichofarmakológiai Laboratórium valamennyi dolgozójának. Külön hálás vagyok Dr. Juhász Gabriellának, Dr. Jakus Ritának, Dr. Graf Mártonnak, Kirilly Eszternek, Andó Rómeónak és Dr. Lazáry Juditnak mindenkori támogatásukért és barátságukért. Köszönettel tartozom továbbá Prof. Dr. Rihmer Zoltánnak mindazért a támogatásért, bátorításért és jótanácsért, amit közös munkánk során kaptam és kapok, továbbá kollégáimnak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet III. pszichiátriai osztályán. Segítségükét és szakmai irányításukért szeretnék köszönetet mondani Prof. Dr. Gaszner Péternek, Dr. Lászik Andrásnak, Prof. Dr. Faludi Gábornak, Dr. Danics Zoltánnak, Prof. Dr. Szádóczky Erikának, Dr. Hárdi Lillának és Dr. Zámbori Jánosnak. Végül külön köszönettel tartozom családomnak és vőlegényemnek türelmükért, szeretetükért, támogatásukért, mely munkám során nélkülözhetetlen volt.
A munka az EU VI. Keretprogram LSHM-CT-2004-503474, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tárcaszintű kutatási támogatásával (058/2003), az OTKA 022256/1997 és 032398/2000, valamint az Oktatási Minisztérium PhD. ösztöndíja támogatásával készült.
17
