A Szentírás! története
! dr. Szalai András
Apológia Kutatóközpont
© 2015 (v.3.)
1
I. A kinyilatkoztatás történe4sége Miért szükséges a knyilatkoztatás? Miért fontos a történe7sége? 2
A sok és eltérő istenkép • Istenről mindenkinek, minden vallásnak más képe van. • Az eltérések alapvető-‐ ek: csak egyik lehet teljesen igaz. • Istenképünket megha-‐ tározzák a körülmé-‐ nyeink, élményeink, képességeink és műveltségünk. 3
A kinyilatkoztatás szükségessége • Ha Isten létezik, és nem mindegy neki, hogy milyen képünk van róla, akkor ő is meg akarja ismertetni magát velünk: kinyilatkoztatja önmagát. • A zsidó-‐keresztény hagyomány szerint ez meg is történt. 4
Az általános kinyilatkoztatás • Isten nyomokat hagyoL önmagáról a teremte7 világon, így annak értelmes vizsgálata sokat elárul őróla. (Róm 1:18-‐23) • Isten a lelkiismeretben is megszólal, megítéli teLeinket. (Róm 2:14-‐16)
Mélytengeri átlátszó fejű hal: a két zöld folt a szeme, amivel felfelé néz a saját fején át. Vö. gör. anthróposz = ember, felfelé néző. 5
A különleges kinyilatkoztatás… • Isten nem minden népnek adoL kinyilat-‐ koztatást, hanem csak az általa létrehozoL népnek: a zsidóságnak. • Isten kinyilatkoztatása nem egyszeri esemény volt, hanem évszázado-‐ kon át folyt, az ismert történelem részeként.
6
…és annak történe7sége • EgyüL élt velük, és végül emberként is megjelent közöLük. Így adoL nekik egyedülálló képet önmagáról, ame-‐ lyet ő határozoL meg. • Erről tanúskodik a Biblia, és ezért fontos történe7 megbízható-‐ ságának a vizsgálata. 7
II. A szövegek fennmaradása -‐ a Szen_rás és az anyag -‐ Fennmaradtak az erede7k? Mire írták a szövegeket? Milyen nyelven írtak? 8
Egyetlen erede7 sem maradt fenn • A szöveghordozó anyag • Ókori szövegeknél romlandó. Az erede7 természetes, hogy nincs kézirat és a legrégebbi meg az erede7, csak a fennmaradt másolat másolatok másolatainak közöL nagy az idő. a másolatai.
9
A szöveg hordozója • A legrégebbi bibliai szövegek sásra (papi-‐ rusz) és bőrre (perga-‐ men) íródtak. Ezek eleve csak forró éghaj-‐ laton és száraz helyeken (barlang, sír, homok) maradtak fenn. • Papírra csak a Kr.u. 9. sz-‐tól írták a Szen_rást.
Moábita kő, Kr.e. 9. sz. arámi felirat 10
A papirusz Az egyiptomiak találmánya: a sás szárának csíkjait kereszt-‐ ben egymásra préseltek. Csak a lap egyik oldala volt írható.
11
A pergamen A pergamoni görögök találmá-‐ nya (Kr.e. 2. sz.). Papirusz-‐import hiányában kecskék, juhok bőrét készíteLék ki. A lap mindkét oldala írható volt. A papiruszt a 4. sz-‐ ra szorítoLa ki. 12
Tekercsek A lapokat egymás-‐ hoz ragasztoLák, tekerccsé göngyöl-‐ ték. Kezdetben a bőr lapokat is tekercscsé varrták össze. A hosszabb tekercsek végeit rúdra rögzíteLék, és ezeket párhuza-‐ mosan forgatva „lapoztak”.
13
Könyvek A Kr.u. 2. sz. elején terjedt el a könyv forma. A papirusz vagy pergamen íveit összehajtot-‐ ták, a füzeteket pedig a gerincüknél összevarrták. A kódex könnyen lapozható. 14
Kódexek A könyv formát keresz-‐ tények terjeszteLék el. Jelentős kódexek: Kr.u. 4. sz. • C. Sinai7cus [ ]ﬡ • C. Va7canus [B] Kr.u. 5. sz. • C. Alexandrinus [A] • C. Ephraemi [C] • C. Bezae [D]
Codex Sinai7cus és Alexandrinus Bri7sh Museum 15
Erede7 nyelvek, ókori fordítások Az Ószövetség nyelve a héber, de arám részek is vannak benne • A héber és az arám sémi nyelvek; viszonyuk kb. mint a német és a holland. • Jelentős ókori fordítás Kr.e. 5. sz-‐tól az arámi Targumok (Tg), 3. sz-‐tól a görög Septuaginta (LXX). Az Újszövetség nyelve az ógörög koiné változata • A görög indoeurópai nyelv, a koiné az ógörög Kr.u. 1. sz-‐i nemzetközi változata, a Római Birodalom közve_tő nyelve. • Jelentős ókori fordítás Kr.u. 2. sz-‐tól a szír Pesi6a és a 4. sz-‐tól a la7n Vulgata (Vg). 16
Ószövetség – A héber ábécé • Csak nagy betűk vannak. • Minden betűnek szám-‐ értéke van (pl. alef = 1). • Csak mássalhangzót és néhány fél magán-‐ hangzót jelöltek. • A mai magánhangzó pontok Kr.u. 5-‐9. sz-‐ban alakultak ki.
Folyamatos írás: a szavakat kezdetben szóköz nélkül írták, de öt betűnek volt szóvégi alakja is (kaf, mém, nún, pé, cádé). 17
Tekercsgyűjtemény
A zsidó SzenHrások csak egy szekrényben férnek el. A tekercs formátum hátránya: csak egy oldal írható, nehézkes a keresés, korlátolt a terjedelem. 18
Modern héber szövegkiadás Biblia Hebraica Stu7gartensia (BHS) Deutsche Bibelgesell-‐ schar (StuLgart) 1. egykötetes kiadás: 1977, a 4. kiadás: 1990. 1574 oldal. Biblia Hebraica Quinta (BHQ) -‐ Kiadása folyamatban
19
Modern héber kri7kai szöveg Lapszéli jegyzetek: A q’ré = „olvasat”, az Írásban rögzült hibák helyes olva-‐ sata (kb. 1300), szósta7sz7kák, szövegtagolások. Lapalji jegyzetek: párhuzamos szöve-‐ gek; samaritánus variánsok; arámi, szír, ógörög és óla7n fordítások.
K’thib = „írás”, a hibákat is hűségesen őrző szöveg; jelöli a magánhangzókat (pontozás) a zenei jeleket, a fejezet-‐ és versbeosztást 20
Újszövetség – A görög ábécé • Erede7leg csak nagy betűk (maiusculus). • Minden betűnek szám-‐ értéke van (alpha = 1). • Szóköz és írásjelek: csak a Kr.u. 8. sz. után. • A kisbetűs írás (minus-‐ culus) csak a 9. sz-‐tól. Előnyei: gyorsabb írás, kisebb helyigény, több szöveg, könnyebb kötet.
Folyamatos írás: a szavakat szóköz nélkül írták, de a görögben a szavak végén csak -‐sz, -‐n, -‐r vagy mgh. állhat. 21
Maiusculus és minusculus
Kr.u. 4. sz-‐i maiusculus írás.
Kr.u. 10. sz-‐i minusculus írás. 22
Modern görög szövegkiadások NA 28 -‐ ún. Nestle-‐Aland, Deutsche Bibelgesellschar (StuLgart; 1. kiadás: 1889, 28. kiadás: 2013)
UBS 5 -‐ United Bible Socie7es (New York; 1. kiadás: 1966, 5. kiadás: 2014)
Az Újszövetség görög szövege a két kiadásban teljesen azonos. Ebből készülnek a mai fordítások.
23
Modern görög kri7kai szöveg Görög szöveg: kisbetűs, hangsúly-‐ jeles, versbe-‐ osztásos, tagolt
Lapszéli referenciák: párhuzamos szövegek az ÚSZ-‐en belül és az ÓSZ-‐i idézetek forrása Lapalji variánsok: a fennmaradt másolatok, az egyházi idézetek, a szír, la7n, kopt stb. fordítások variánsai. 24
Digitalizált Szen_rás
25
III. A szöveg fennmaradása -‐ a Szen_rás és az idő -‐ Mikoriak a legrégebbi másolatok? Hány másolat maradt fenn?
26
Az erede7 és a másolat közöz idő • Az ókori írók műveinek rendszerint eleve csak a töredéke maradt fenn. • Megírásuk ideje (az erede7) és a legrégebbi fennmaradt másolat közöL minden esetben évszázadok teltek el. • Ez részben a Bibliára is igaz – de nem teljesen. 27
Ószövetség – legrégebbi töredék Mózes a Kr.e. 15. sz-‐ban élt. Malakiás, az utolsó próféta a Kr.e. 5. sz-‐ban. A holt-‐tengeri leletekig a Kr.u. 9-‐10. sz-‐i Kairói, Aleppo és Leningrádi kódex volt a legrégebbi ÓSZ-‐i kézirat. Az időbeli különbség iraLól függően 1400-‐2400 év volt!
Az ún. Nash papirusz, Kr.e. 2. sz. A Tízparan-‐ csolat és a S’má Jiszraél szövege.
28
Példák Malakiás idejéből (Kr.e. 5. sz.) • Thuküdidész: Pelopon-‐ nészoszi háború (20 db Kr.u. 1. szi kézirat) • Platón: 36 dialógus, 13 levél; Az állam (7 db Kr.u. 9. sz-‐i kézirat)
• Szophoklész: 120 műből 7 tragédia, 1 sza_ra (193 db Kr.u. 10. sz-‐i kézirat) • Euripidész: a 80-‐ból 19 tragédia (9 db Kr.u. 11. sz-‐i kézirat) • Arisztophanész: a 40-‐ ből 11 komédia (10 db Kr.u. 9. sz-‐i kézirat) 29
A holt-‐tengeri tekercsek Az esszénusok Qumrán környékén barlangokba rejteL iratait 1947-‐től tárták fel. A kb. 900 tekercsnek csak negyede bibliai szöveg, a legrégebbi Kr.e. 3. sz-‐i. Tartalmuk szinte teljesen azonos a ma ismert szövegével (BHS). 30
Újszövetség – legrégebbi töredék Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 közöL íródoL. • A jelenleg legrégebbi papirusz töredékek és másolatok a 2. sz-‐ból valók (18 db). • Az erede7 és a legrégebbi másolat közöz idő iraLól függően alig 40-‐160 év.
P52, az ún. Rylands papirusz, Kr.u. 125. Részlet a Jn 18-‐ból 31
Példák Jézus idejéből (Kr.u. 1. sz.) • Livius: Róma története (a 142 kötetből 117 hiány-‐ zik, 1 db 4. sz-‐i, 19 db 10. sz-‐i kézirat) • Josephus Flavius: A zsidó háború (9 db 10-‐12. sz-‐i kézirat, 1 db 4. sz-‐i la7n ford.) • Tacitus: Annales (1 db 9. sz-‐i, 1 db 11. sz-‐i kézirat; a 16 kötetből 4 hiányzik)
• Plinius (i|.) _z kötetnyi levelezése (1 db 5-‐6. sz-‐i, 11 db 9-‐15. sz-‐i kézirat) • Suetonius: A cézárok élete (200+ db 9. sz-‐i kézirat) • Sztrabón: Geographika (a 17 kötet szinte teljes, 1 töredék 1-‐3. sz-‐ból, 30 db középkori kézirat) 32
A fennmaradt kéziratok Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 közöL íródoL. A legrégebbi kéziratok: • 2. sz. 18 db • 3. sz. 64 db • 4. sz. 48 db. A 130 db 2-‐4. sz-‐i kézirat alapján az ÚSZ szövegének 98%-‐a rekonstruálható. A 18 db 2. sz-‐iból a 43%-‐a.
Időrendben a régebbiek legfontosabbak: • papirusz: 116 db. • maiusculus: 310 db • minusculus: 2877 db • lec7onarium: 2432 db Más ókori iratokhoz képest példátlan mennyiségű másolat maradt fenn. 33
Az ÚSZ-‐i iratcsoportok Az ÚSZ teljes szövegét a nagy helyigény, az iratok keletkezése és tema7kája miaL iratcsoportokban másolták. Mai jelölésük: • e = Mt, Mk, Lk, Jn • a = ApCsel és Jak, 1-‐2Pt, 1-‐3 Jn, Júd • p = pál levelei (Zsid is) • r = Jelenések
• e+a+p+r – 59 kézirat • e+a+p – 150 kézirat • e – 1954 kézirat, 198 töredék • a – 407 kézirat, 46 töredék • p – 512 kézirat, 71 töredék • r – 220 kézirat, 287 töredék 34
A modern szövegkiadások alapja Az összes görög töredék, tekercs és kódex, ókori szír, la7n, kopt fordítás és az egyházatyák bibliai idézetei (több mint 1 millió). • A NA28 és UBS5 mindez alapján leL összeállítva. • A rekonstrukció során hozoL döntéseket külön kötet dokumentálja: 35
IV. A szöveg fennmaradása -‐ a Szen_rás és az ember -‐ Kik és hogyan másolták a szöveget? Voltak másolási hibák? Voltak szándékos változtatások? 36
A másolás szent feladata A zsidó írástudóknál a szent szöveg másolása szakrális cselekedetnek számítoL: rituális 7sztaságot, áldozatos munkát követelt. A keresztény másolók közül leginkább a szerzetesek álltak így a szent szöveghez. 37
A héber szöveg védelme A próféták utáni századok • A nyilvánvaló hibákat írástudói számon tartot-‐ sem javítoLák, a helyes ták az iratok lapjainak, olvasatot (q’ré) lapszélen sorainak, betűinek számát, közölték (BHS: kb. 1300). és a szöveget tartalmilag • Az 5 fölösnek ítélt, a 7 tagolták. hiányzó és 11 kihagyandó • A legrégebbi szöveg volt szó („és”) listáit, illetve a a mérvadó (Templom). 23 állítólagos „teológiai szépítés” listáját a babiloni Talmud őrzi. 38
A görög szöveg védelme • Az 1-‐3. sz-‐ban magán-‐ személyek és helyi gyülekeze7 műhelyek végezték a másolást. • Békeidőben a szöveget helyi bibliatudósok gondozták. • Üldözés idején bűn volt átadni a szen_rást a római hatóságnak (sok megsemmisült).
• A 4. sz-‐tól hivatásos másolók is másolták az ÚSZ-‐et. Őket soronként fizeLék (1 sor 16 szó-‐ tag), így a sorok számá-‐ val a szöveg is rögzült (pl. Mt 2560 sor). • A másolást korrektorok ellenőrizték. 39
Gyakori véletlen hibák Technikai és nyelvi okok: • allandó 7ntamártoga-‐ tás, figyelmetlenség miaL szavak, sorok át-‐ ugrása, ismétlése • helyesírás, szóköz, írás-‐ jel hiánya; héber szavak eltérő görög á_rása, kiejtése, hasonló szavak félrehallása
A scriptorium az ókori másolda A szövegeket lassan, hangosan felolvasták. Ahány másoló volt, annyi példány születeL. 40
Gyakori szándékos változtatások Nyelvtani hibák (koiné, hebraizmusok) S4lisz4kai javítások (csonka mondat befe-‐ jezése, ritka kifejezés helyeL elterjedtebb) Egyértelműsítő be-‐ toldások (félreérthető vagy meghökkentő kifejezések esetén) 41
Ritka szándékos változtatások Liturgiai betoldások: • Mt 6:13 „…mert 7éd az ország, a hatalom és a dicsőség, ámen” (1. sz-‐ ban Didakhé, utána csak 4-‐5. sz. és Aranyszájú Szt. János liturgiája) • ApCsel 8:37 „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet” (csak 6. sz. után)
Tartalmi harmonizálás (evangéliumok). Helyi hagyomány bevite-‐ le a szövegbe (Mk 16, Jn 8). Lapszéli megjegyzés beírá-‐ sa a szövegbe (1Jn 5:7). Forrás megadása nélküli kiegészítések (Codex Bezae). 42
A Mk négyféle befejezése A hosszú (16:9-‐20) nincs a 3. sz-‐i kéziratokban és a 4. sz-‐i kódexekben (ﬡ, B), csak 5. sz-‐iakban (A, C, D). 2. sz-‐i la7n és szír írók ismerik, de afrikaiak és görögök nem. A rövid variáns csak pár késői kéziratban, fordí-‐ tásban vagy lapszélen maradtak fenn.
Codex Va7canus (4. sz.) Mk 16:8 utáni végjegyzete: „Márk szerint” (KATA MARKON) 43
A házasságtörő asszony története Jn 7:53-‐8:11 csak az 5. sz-‐i D kódexben jelenik meg először. Későbbi kéziratok máshová teszik: Jn 21, Lk 21 vagy 24 után. Kele7 egyházi írók nem ismerték. Nyugaton is csak 3-‐5. sz-‐ban jelent meg. Helyi szóbeli hagyomány leheteL vagy apokrif.
P66 (Kr.u. 200) A Jn 8 szövege a történet nélkül.
44
Apostolok cselekedetei (D)
Codex Bezae (D) Kr.u. 5. sz. Evangéliumok és ApCsel, görög-‐la7n; az ApCsel szövege ismeretlen forrásból fakadóan 15%-‐kal hosszabb
45
A 1Jn 5:7 „trinitárius” betoldása
Codex Sinai7cus, 4. sz. (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek, (8) a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.
Codex Monƒor7anus, 1520 (!) (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek A MENNYBEN: AZ ATYA, AZ IGE ÉS A SZENT LÉLEK, ÉS EZ A HÁROM EGY (8) … 46
1Jn 5:7 (folyt.) A Comma Johanneum a régi görög kódexekből, la7n, szír és kopt fordításokból hiányzik, az egyházatyák nem idézik. Első megjelenése: 5. sz-‐i la7n írók, két 7. sz-‐i la7n kódex, egy 9. sz-‐i Vg-‐ban lapalji jegyzet (ld. >). Három 10-‐11. sz-‐i görög másolatban is csak későbbi lapszéli jegyzet.
Codex Sangallensis 63, Vg, 9. sz. 47
1Jn 5:7 (folyt.) Erasmus első, 1516-‐os nyomtatoL görög-‐la7n ÚSZ kiadása csak öt (!) görög kéziraton alapult. A betoldás ebben nem szerepelt, de a közfelhá-‐ borodás miaL később belekerült. Ezért van benne a régi fordításokban (Luther, King James, Károli). 48
A szövegváltozatok és keletkezésük Nincs két egyforma szöveg. Az összes variáns száma több, mint ahány szó van az ÚSZ-‐ben.
Variánsok keletkezési oka: • eltérő helyesírás (szabályok hiánya) • eltérő szórend (ragozó nyelv: szabad szórend) • névelő használata vagy hiánya (Jézus / a Jézus) • másolási hibák • javítások (harmonizálás) 49
A szövegváltozatok jelentősége • Azért van annyi variáns, mert olyan sok másolat maradt fenn. • Éppen ezért rekonstru-‐ álható az erede7 szöveg (paleográfia). • A szöveg 63%-‐ának (4999 vers) nincs is variánsa. • Egy variánsnak sincs teológiai jelentősége.
P115 (3. sz.) az An7-‐ krisztus nevének száma 616 (ΧΙΣ) és nem 666 (ΧΞΣ) mint más kéziratok-‐ ban
50
V. Az iratgyűjtemény kialakulása Hogyan alakult ki az Ószövetség és az Újszövetség?
51
A „bibliai kánon” fogalma Biblia: görögül „könyvek” Kánon: görögül nádszál/ mérőpálca, egyházi jelentése „a mértékadó könyvek gyűjteménye”: • az isten7szteleten felolvasható, illetve • hit és hitélet kérdései-‐ ben a végső mérce.
A kereszténység a zsidó vallásból nőL ki. A zsidó szen_rás kisebb a kereszténynél: Izraelita (zsidó) Biblia: • Tanakh (= Ószövetség) Keresztény Biblia: • Ószövetség (= Tanakh) • Újszövetség 52
Ószövetség – Az izraelita kánon Az „Ó (Régi) Szövetség” keresztény kifejezés (vö. Zsid 8:8, 9:15). A Szen_rás izraelita neve Tanakh.
A szót a három nagy irat-‐ csoport kezdőbetűiből (TaNaKh) alkoLák még az ókorban.
T óra „Törvény” N öviim „Próféták” K ötuvim „Írások” 53
A Tanakh 24 könyve Tóra (5 könyv) • Móz (1-‐5) Növiim (8 könyv): • Józs, Bír, Sám (1-‐2), Kir (1-‐2), Ézs, Jer, Ez • és a 12 kis próféta (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Zof, Hag, Zak, Mal)
Kötuvim (11 könyv) • „Az igazság könyvei” (széfer emet): Zsolt, Péld, Jób • „Öt tekercs” (megillót): Én, Ruth, JSir, Préd, Eszt • Egyéb írások: Dán, Ezsd-‐ Neh, Krón (1-‐2) 22 = 24 = 36 (BHS) = 39 (prot. ÓSZ) 54
A Septuaginta (LXX) Alexandria Kr.e. 3. sz. A Tanakh görög fordítása (Septuaginta) és további görög iratok. Ezeket a palesz7nai zsidóság elutasítoLa. A korai egyház a LXX-‐t használta és részben elfogadta (ld. ÓSZ-‐i deuterokanonikus írások). Codex Sinai7cus, Énekek éneke
55
Josephus Flavius A zsidó Josephus Flavius (Kr.u. 37-‐100) a rómaiak-‐ nak írt népéről és annak vallásáról (Apión ellen I.8, A zsidók története XVIII.1). A prófétákat számon tartoLák, Malakiás volt az utolsó (Kr.e. 5. sz.). 22 könyvük van, ahogy 22 betűjük. 56
Jézus-‐korabeli kánonok • Alexandria: Septuaginta • Samária: csak Tóra (saját verzió) • Esszénusok: a Tanakh és a saját szektás írásaik • Szadduceusok: csak Tóra • Farizeusok: a Tanakh – ez az irányzat élte túl a római kort, ld. rabbini-‐ kus és mai zsidóság 57
A Talmud • A Talmud („tan”) biblia-‐ magyarázatok, e7kai, filozófiai és tudományos iratok gyűjteménye (Kr.u. 1-‐5.sz.). • Egyik traktátusa felso-‐ rolja a Tanakh könyveit, és közli: a gyűjtemény Kr.e. 5. sz-‐ban zárult le. 58
Az elveszeL iratok Maga az ÓSZ emlí7 23 ismeretlen (?) irat címét. • 4 kivételével mind az 1-‐2Kir és 1-‐2Krón-‐ban találhatók • pátriárkák, királyok és próféták életéről szólnak • több cím vsz. a Kir és a Krón egymásra utalása.
• „Az Úr harcainak könyve” (4Móz 21:14) • „Jásár könyve” (Józs 10:13, 2Sám 1:18) • „Krónikás könyv” (Neh 12:23) • „Nátán próféta törté-‐ nete” (1Krón 29:29) • „Salamon cselekede-‐ tei” (1Kir 11:41) 59
Az apokrif irodalom Apokrif = rejteL, pszeud-‐ epigráf = álnéven írt A Malakiás és Bar Kochba közöz zavaros időszakból származnak. Pl. Hénókh, Szibillák, Jubi-‐ leumok könyve, A Tizen-‐ két pátriárka testamen-‐ tuma, Ádám és Éva élete, Báruch apokalipszise stb.
Nyelv: héber, görög, arám, szír, e7óp, ószláv Műfajok: legenda, látomás, jövendölés, intelem, zsoltár, ima Témák: ember, lélek, bűn, angyalok bukása, végső idők, katasztrófák, Sátán, Emberfia, Messiás stb. 60
Mai Ószövetség-‐kánonok • Samaritánus Tóra (SP = 1-‐5 Móz) • Tanakh, izraelita kánon (39 könyv = BHS 36)
• Protestáns kánon (39 könyv = BHS 36 könyv, csak más sorrend) • Katolikus kánon: = 39 könyv + 7 deutero-‐ kanonikus a LXX-‐ból) • Ortodox kánon: LXX
61
Újszövetség – A keresztény iratok Jézus és az első kereszté-‐ nyek Szen_rása a Tanakh, az Ószövetség volt.
Jézus ígérete: a Szentlélek az apostolokat majd emlékezte7 a tanításaira, és továbbiak írására ihle4 őket (Jn 14:16-‐17,26, 16:12-‐16). Az apostolok szenHrásnak tartoLák egymás leveleit (2Pt 3:15-‐16) és az evan-‐ géliumokat (1Tim 5:18) is. 62
A keresztény kánon Három nagy csoport: Az iratok sorrendje sosem volt rögzítve, a mai rend a • Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma és az középkorra alakult ki. Apostolok cselekedetei • Apostoli levelek (Pál, Péter, János, Jakab, Júdás) • János jelenései (apokalipszis) 63
A kanonizálás szempontjai A három 7pikus óegyházi szempont: • szerző: apostol vagy tanítványa, azaz 1. századi? • tartalom: megfelel a „hit szabályának”? • elterjedtség: ismerik, elismerik, és isten-‐ 7szteleten használják? 64
Sosem vitatoL és vitatoL iratok Az egyházban soha, sehol vitatoL iratok: • Mt, Mk, Lk, Jn • ApCsel • 1Pt, 1Jn • Róm, 1-‐2Kor, Gal, Ef, Fil, Kol, 1-‐2Thessz, 1-‐2Tim, Tit
Az egyházban helyenként, időnként vitatoL iratok: • Zsid (szerző? félreért-‐ hető részek) • Jak (ismertség?) • 1Pt / 2Pt (szerző?) 2Pt / Júd (átvétel?) • 2-‐3 Jn, Filem (rövid, személyes, alkalmi) • Jel (hibás görögség) 65
Az elveszeL mondások, iratok Jézus szavai és teLei közül ElveszeL apostoli levelek: • eleve nem leL minden • egy korinthusi (1Kor megörökítve (Jn 20:30, 5:9) a háromból 21:25) • a laodikeai (Kol 4:16, esetleg = efezusi?) • vagy nem az evangéli-‐ umban maradt fenn (ApCsel 20:35) • vagy le leL írva, de nem maradt fenn (Lk 1:1). 66
A „Muratori-‐kánon” Ludovico Muratori olasz történész fedezte fel egy 7-‐8. sz-‐i kódexben. • Kb. 180, legkésőbb 4.sz. • Vsz. görögből fordítva, rossz la7nsággal • Nem emlí7: Zsid, Jak, 3Jn, 1-‐2Pt; vitatoL: Péter apokalipszis Ki írta, kinek, miért...? A Muratori kánon vége 67
Az apostoli atyák idézetei (1-‐2. sz.) Nem adtak kánonlistát, de • Hierapoliszi Papiasz (2. idézeteik mutatják, melyik sz. eleje), „Az Úr szavai-‐ iratnak volt tekintélye. nak magyarázata” 5 kö-‐ Idézeteiket azonban meg-‐ tetben (töredékek) határozta, miről írtak. • Szmirnai Polikarposz (2. sz. eleje) Pál, 1Pt, 1-‐2Jn, • Római Clemens (kb. 96) ÓSZ és Pál sokszor, evangéliumok, ÓSZ evangéliumok ritkán Más fontos, helyi használatban levő • An4ókhiai Igna4osz művek ebből a korból: Didakhé, (kb. 110) is főleg Páltól Hermasz: A Pásztor, Barnabás levele, Levél Diognétosznak 68
Az egyházatyák idézetei (2-‐3. sz.) • Jusz4nosz (kb. 150) az • Alexandriai Clemens (2. apostoli „memoárok” és sz. vége) ÚSZ–Filem, Jak Jel (nem hívőknek írt) 2Pt, 2-‐3Jn + ihleteL gon-‐ dolatok (apostoli atyák, • Ta4anosz (kb. 170 ) Dia-‐ világiak, apokrifok) tesszarón („a négyből” evangéliumharmónia) • Tertullianus (2-‐3. sz.) ÓSZ, ÚSZ–Jak, 2Pt, 2-‐3Jn • Irenaeus (kb. 180) Mt • Cyprianus (3. sz. eleje) Mk Lk Jn címe és „négyese”, ÚSZ–2Pt, ÓSZ, ÚSZ–Filem, Zsid, 2-‐3Jn, Júd, Filem Jak, 2Pt, 2-‐3Jn, Júd 69
Az egyházatyák kánonjai (3-‐4. sz.) • Órigenész (3. sz. eleje) • Athanasziosz (367) mai LXX, ÚSZ; vitatoL: Jak ÚSZ kánon (?), 2Pt, 2-‐3Jn + ihleteL gondolatok (apostoli atyák, világiak, apokri-‐ fok) • Hippolütosz (3. sz. ele-‐ je) ÚSZ–Zsid (vitatja) • Kürillosz (kb. 348) ÚSZ– Jel (nem emlí7) 70
Euszébiusz kategóriái (4. sz.) Az Egyháztörténet szerint • kétséges (notha): Dida-‐ khé, Barnabás levele, • közösen vallo7 (homo-‐ Hermász: Pásztor, Pál logumena) a négy evan-‐ cselekedetei, Péter gélium, ApCsel, 14 páli apokalipszise és Jel (?) levél (Zsid is), 1Jn, 1Pt • istentelen (düsszebé) az és Jel (?) eretnekek összes • vitato7 (anPlegumena), apokrif szövege. de a többség által elis-‐ „Kanonikus” helyeL a mert Jak, 2Pt, 2-‐3Jn, Júd „szövetségbe beveL” (endiathéké) fogalma. 71
Helyi zsinatok kánonlistái Máig sincs egyetemes zsina7 határozat. • 363. laodikeai zsinat (mai kánon – Jel) • 382. római zsinat (mai kánon) • 396. karthágói zsinat (mai kánon) A 4. sz. óta egyetemesen elfogadoL a 27 iratból álló Újszövetség.
325. Nikaia, első egyetemes zsinat 72
Az apokrif irodalom Apokrif = rejteL/7tkos, pszeudepigráf = álnéven írt evangéliumok, cseleke-‐ detek, levelek, jelenések. • 2-‐6. sz-‐i műfaji után-‐ zatok, hamisítványok • kis, rivális közösségeké • sosem voltak az ÚSZ-‐ ben, sem az egyház, sem ők nem akarták • alig maradtak fenn. 73
Apokrif „evangéliumok” Egyházon belüli népi vallásosság: • kiegészítő evangéliumok (Jakab proto-‐, Tamás gyermekség-‐, Pszeudo-‐ Máté, Titkos Márk stb.) Egyházon kívüli: • gnosz7kus (Tamás kopt, Péter, Júdás, Fülöp... • zsidó-‐keresztény: Nazore-‐ usok, Héberek szerin7... 74
VI. Amitől szent írás a SzenHrás Egyáltalán, miért olvasunk még ma is egy ókori szöveget?
75
A kinyilatkoztatás Történe4sége (1Kor 15:1-‐11, 2Pt 1:16-‐21). Emberformáló spiri-‐ tuális ereje, haszna (2Tim 3:14-‐17). Spirituális ereje mögöL az élő és ható Ige, azaz Krisztus (Zsid 4:12-‐16). 76
Magyar szakirodalom Bibliatörténet • Így keletkeze6 a Biblia (Evangéliumi, 1995) • Miller – Huber: A Biblia története (Magyar Bibliatársulat, 2004) • Balla Péter: Az újszövetségi iratok története (KRE, 2008) • Metzger-‐Ehrman: Az Újszövetség szövege (Harmat, 2008) • Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege (Kálvin, 2010) • Zsengellér József: A kánon több-‐ szólamúsága (L’HarmaLan, 2014
Deuterokanonikus, apokrif, pszeudepigráf stb. • Porter J. R.: Az elvesze6 Biblia (Magyar Könyvklub, 2003) • Deuterokanonikus bibliai könyvek (Kálvin, 1998) • Apokrif iratok I-‐IV. (Telosz, 1996-‐1999) • Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul (PPKE-‐BTK, 2000) Internet • bibliairegeszet.blog.hu
77
Angolszász szakirodalom • Wegner: Textual CriPcism of the Bible (IVP, 2006)
• EllioL, J. K.: The Apocryphal New Testament (Clarendon, 2006)
• Metzger: A Textual Commentary on the GNT (UBS, 1994)
• Charlesworth, J.: The Old Testament Pseudepigrapha I-‐II. (Hendrickson, 2010)
• Metzger: The Canon of the New Testament (Clarendon, 1997) • Aland-‐Aland: The Text of the New Testament (Eerdmans, 1989) • Würthwein: The Text of the Old Testament (Eerdmans, 1995)
Internet • csntm.org • nLext.org • ntcanon.org
78
