A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Pedagógiai Programja 2014

A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

2014.

Tartalomjegyzék 1 1.1 1.2 2 2.1 2.2 3 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

3.6 3.7

3.8 3.9 3.10

3.11 3.12

3.13 3.14 4 4.1 4.2 4.3

4.4 4.5

AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE Az intézmény Alapító Okiratának adatai Az Alapító okirat szerinti tevékenység AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI Az iskola nevelőtestülete, személyi feltételei Az intézmény épületei, tantermi ellátottsága AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 3.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 3.5.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 3.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 3.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 3.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.10.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 3.10.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák 3.10.3 A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az értékelés 3.12.1 A tanulók értékelése 3.12.2 Az értékelés fajtái 3.12.3 A továbbhaladás kritériumai 3.12.4 Technikus osztályokba lépés feltételei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai HELYI TANTERV Szakközépiskola: a szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük Képzési irányok Az iskolában alkalmazott óratervek 4.3.1 A kifutó képzéseink, melyek 2012. szeptember 1-én kerültek utoljára beiskolázásra. 4.3.2 Az iskolában alkalmazott helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, illetve a 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21. ) EMMI rendelet módosításáról című rendeletek alapján készült. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2

5 5 7 9 9 9 13 13 17 20 29 30 30 31 33 34 37 38 38 38 39 39 41 43 43 43 43 45 50 50 50 51 51 51 52 53 53 53 54 54

61 70 70

4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 4.13 4.14 4.15 4.16 4.17

5 5.1 5.2 5.3 5.4

6 6.1

6.2

6.3

6.4 6.5

6.6 6.7 6.8

Érettségi vizsga Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése Szóbeli értékelés Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 4.17.1 A magatartás értékelésének elvei 4.17.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 4.17.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei SZAKMAI PROGRAM Az iskolában folyó szakképzés alapelvei Céljaink A képzés személyi és tárgyi feltételei Szakképzési tevékenységünk 5.4.1 Iskola rendszerű szakképzések 5.4.2 Iskolarendszeren kívüli szakképzési lehetőségek 5.4.3 A szakmai vizsgák rendszere KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései 6.1.1 A kollégiumi nevelés alapelvei 6.1.2 A kollégiumi nevelés értékei 6.1.3 A kollégiumi nevelőmunka célkitűzései A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 6.2.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 6.2.2 Pedagógiai felügyelet A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, és az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei 6.3.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei 6.3.2 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei 6.3.3 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei 6.3.4 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei 6.3.5 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 6.5.1 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei 6.5.2 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 6.8.1 Intézményen belüli kapcsolattartás és együttműködés formái 6.8.2 A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái

3

72 82 83 83 83 83 84 84 85 86 88 95 95 96 97 99 99 99 100 101 101 112 114 117 117 117 117 118 120 121 121 122 122 122 122 122 122 123 123 123 124 124 125 125 125 126

6.9 7 8 8.1 8.2 8.3 8.4 9 10 10.1

6.8.3 Az intézmény külső partnereivel történő kapcsolattartás Egészségnevelési, és környezeti nevelési elvek ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ZÁRADÉKOK A Pedagógiai Program érvényességi ideje A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata A Pedagógiai Program módosítása A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK MELLÉKLET Nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

4

126 126 139 140 140 140 140 141 142 143 143

1

AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE

Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek 2011. szeptember 1-jétől a Vidékfejlesztési Minisztérium az irányító és fenntartó szerve. 1.1

Az intézmény Alapító Okiratának adatai

Az intézmény neve: Intézmény rövid neve: Intézmény idegen neve:

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szentannai Középiskola Szentannai Sámuel Grammar School, Secondary School and Student’s Hostel Székhelye: 5300 Karcag, Szentannai Sámuel utca 18. OM azonosító: 036005 Az intézmény típusa: középiskola Évfolyamok száma: középiskola 9-12. (négy évfolyam) Szakképző évfolyamok száma:1/13, 2/14 (két évfolyam) Tagozat: szakközépiskolai felnőttoktatás levelező tagozat (négy évfolyam) Fenntartó, alapító szerve: Földművelésügyi Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 11. Működési köre: Országos Az alapító okirat száma: KGF/67/3/2013. A költségvetési szerv törvényességi felügyeleti szerve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Meghatározó szabályozók:  a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény,  a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,  315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról,  KGF/67/3/2013. számú Alapító Okirat,  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közoktatási intézmények névhasználatáról,  23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról,  28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  4/2010. évi (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról,  17/2010. (III. 30.) OKM rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól,  36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet,  a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról,  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,  149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról,

5

 1992. évi XXXIII. törvénynek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról (257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet),  331/2006.(XII. 23.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről,  326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról,  2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről,  369/2013. (X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről,  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet,  504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről,  217/2012. (VII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól,  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,  2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról,  150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről,  562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

6

1.2

Az Alapító okirat szerinti tevékenység

Alaptevékenység: A Szentannai Középiskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő-oktató és a szakképző tevékenység. A gimnáziumi képzés keretében az általános műveltség megalapozása; felkészítés az érettségi vizsgára valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakközépiskola első négy évfolyamán ezen túl a szakmai előkészítés illetve a szakközépiskolai ágazati képzés. Az alaptevékenységet bővítő új képzés a szakiskolai képzés, melybe az első beiskolázás 2014. szeptember1-jén történik. Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat rendi besorolása: 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917 Munkahelyi étkeztetés 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211 Felsőfokú szakképzés 854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855936 Kötelező felkészítő képzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Bérpótló juttatásra jogosultak közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások

7

Vállalkozási tevékenység: A Szentannai Középiskola kapacitásának hasznosítása érdekében, az Áht. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Szentannai Középiskola vállalkozási tevékenységéből származó éves bevétel nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásainak 25%-át. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. Az általános és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti képzéseink a következők: Gimnázium 9-12. évfolyam: Általános tantervű gimnázium, emelt szintű német nyelvi oktatással Általános tantervű gimnázium, emelt szintű angol nyelvi oktatással Általános tantervű gimnázium, belügyi rendészeti pályaorientációs képzéssel Szakközépiskola A 2012/2013. tanévben utolsó alkalommal indított képzések: 9-12. évfolyam nappali tagozat: Érettségire felkészítő, szakmacsoportos alapozó képzés:  Gépészet szakmacsoport  Közgazdaság szakmacsoport  Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport  Informatika szakmacsoport A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben induló képzések: A Nemzeti alaptantervre épülő, kerettanterv szerinti, közismereti oktatással párhuzamosan folyó, az ágazati szakképzési kerettanterv szerinti, elméleti és gyakorlati oktatás (a továbbiakban ágazati szakközépiskolai képzés) a következő tagozatokból áll. 9-12. évfolyam nappali tagozat: Szakközépiskolai ágazatok:  XIII Informatika  XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás  XXXI Mezőgazdasági gépész  XXXIII Mezőgazdaság (Csak a 2013/2014. tanévben indult.) Érettségire épülő szakképzések A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben induló képzések „Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet” szerinti szakképzéseink.

8

Alap szakképesítések: Informatika szakmacsoport OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus Környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoport OKJ 54 850 01 Környezetvédelmi technikus Ezeket a képzéseket az igényeknek megfelelően kétféle rendszerben indítjuk: 5/13. évfolyam: Érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára felkészítő szakképzés. Az a tanuló, aki rendelkezik a megfelelő ágazati szakközépiskolai végzettséggel és érettségivel, annak egyéves szakképzést kínálunk. 1/13-2/14. évfolyam: A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre felkészítő képzése. Az a tanuló, aki rendelkezik ugyan érettségivel, de nem a szakközépiskolai ágazathoz tartozó szakmát kívánja tanulni, kétéves szakképzésünkben vehet részt. Szakiskolai képzések Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 34 521 08 Mezőgazdasági gépész Élelmiszeripar szakmacsoport OKJ 34 541 04 Molnár 2

2.1

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI Az iskola nevelőtestülete, személyi feltételei

Az intézményben folyó kiegyensúlyozott oktató-nevelő munkát jól felkészült, a törvényi előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok végzik. A nevelőtestület tagjainak végzettségét tekintve egyaránt megtalálható a főiskolai illetve, egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus, a tantestület egy része több diplomával is rendelkezik. A főállású dolgozók mellett óraadók is segítik az oktatás színvonalasabbá tételét. A nevelőtestület életkori megoszlása megfelelő, a tapasztalt, több éve az intézményben dolgozó kollégák mellett egyre inkább növekszik a fiatal pedagógusok száma is. Nevelőtestületünket a folyamatos megújulás jellemzi, ezért fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél több továbbképzésen vegyenek részt. 2.2

Az intézmény épületei, tantermi ellátottsága

Iskolánk Karcag város külterületén, a városközponttól 3 km-re, a Kisújszállási út mellett egy nagy kiterjedésű ősparkban, gyönyörű környezetben található. Az iskola területén több épület, épületegység, helyiség található, melyek nagyban hozzájárulnak szerteágazó tevékenységünk kibontakoztatásához, az oktatási-nevelési céljaink megvalósításához, valamint az iskola eredményes működéséhez. Az épületek egy része már az 1899-es induláskor is megvolt. Mindig jellemző volt az iskolára az „örök építés szelleme”. Az idők során a földszintes épületek egy részére emelet került, az istállók helyén szaktantermek, műhelyek épültek. A régi tanügyi épületrészben az alábbi szaktantermek, laborok és egyéb helyiségek segítik az oktató-nevelő munkát. 9

Földszint:  Nyelvi labor I.  Nyelvi labor II.  Természettudományi labor  Kémia szaktanterem és szertár  Matematika szaktanterem I.  Matematika szaktanterem II.  Magyar szaktanterem  Történelem szaktanterem  Oktatástechnikai iroda Emelet:  Magyar szaktanterem  Informatika nagyterem  Informatika középterem  Informatika kisterem  Környezetvédelmi szaktanterem  Informatikai iroda  Tanári szoba  Régi igazgatói, igazgató helyettesi iroda A gépudvar a hozzá tartozó műhelyekkel és helyiségekkel elsősorban a gépész szakmacsoport tanulói, valamint a gépésztechnikus képzésben részt vevő tanulók számára biztosítja a széleskörű ismeretek megszerzését és bővítését, valamint a korszerű gyakorlati munkavégzés feltételeit.  Erőgépszerelő műhely I.  Erőgépszerelő műhely II.  Lakatosműhely  Új Munkagépszerelő műhely  Új Erőgépszerelő műhely  Tartozékraktár  Raktár  Nagy értékű gépraktár (vetőgép, traktor)  Kovácsműhely  Buszgarázs  Javítóműhely A régi magtár épületében gépmúzeum kialakítása van folyamatban. Gépészet kabinet  Műszaki általános terem  Műszaki szaktanterem és szertár  Gépészet szaktanterem és szertár Biológia-közgazdaság kabinet  Taniroda, 2 szertár és tanbolt  Mezőgazdasági szaktanterem és szertár  Biológia szaktanterem és szertár

10

Egyéb oktatási-nevelési célokat szolgáló helyiségek:  Sertéstelep  Hodály  Szarvasmarha istálló  Tejház A sertéstelep és a hodály épülete ma már nem az eredeti funkcióját tölti be. Tornaterem és tornaszoba A mindennapos testedzés lehetőségét biztosítja 2010-ben felújított tornatermünk, valamint a 2012-ben kialakított tornaszoba. A tornaterem a korszerű higiénés feltételeknek megfelelő két öltözővel (fiú, lány), valamint egy kondicionáló teremmel is kiegészül. A sportolni vágyó fiatalok rendelkezésére áll egy aszfaltozott kosárlabdapálya, valamint két füves futballpálya. Gazdasági épület Az iskolai működést szolgáló egyéb helyiségek a gazdasági épületben találhatók, valamint itt kap helyet az iskola könyvtára is. Földszint:  500 adagos konyha raktárral, tároló helyiségekkel  tanári és tanulói ebédlő Emelet:  Gazdasági igazgatói iroda  Pénztár  Könyvelés  Munkaügyi iroda  15000 kötetes könyvtár  Kézikönyvtár  Klubterem Kollégium Az iskola területén található a Kollégium épülete, amely jelenleg 110 férőhelyet biztosít a vidékről érkező tanulók számára, de ez a következő tanévtől már 145-re bővül. Külön épületben, de a Kollégiumhoz tartozik két tanulószoba. A tanulószobák mellett került kialakításra az iskolai fogorvosi rendelő. Iskolamúzeum A 2009-2010-es tanévtől új környezetben tekinthetjük meg, a több mint 110 esztendős múltra visszatekintő; intézmény életéhez, névadójához, működéséhez kapcsolódó; széleskörű ismeretanyagot felölelő múzeumi gyűjteményt, amely az intézmény szerves részét képezi. Új tanügyi épület A 2010-es tanében intézményünk új gimnáziumi épülettel bővült, melyben a 2010/2011-es tanévben kezdődött meg az oktatás. A kétszintes épületben az alábbi tantermek, szobák, irodák és helyiségek találhatók:

11

Földszint:  Történelemterem és szertár  Angol nyelvi szaktanterem  Német nyelvi szaktanterem  Fizikaterem és szertár  Informatika szaktanterem  Szerverszoba  Elektronikai labor  Szülői fogadó  Stúdió  Szentannai emlékszoba  Gépjárművezetői oktatói szoba  Büfé Emelet:  Művészeti szaktanterem és szertár  Kompetencia felkészítő szaktanterem  Magyar nyelvi szaktanterem  Matematika szaktanterem  Konferenciaterem  Szakmai igazgatóhelyettesi iroda  Igazgatói iroda  Igazgatóhelyettesi iroda  Teakonyha  Irattár  Iskolatitkári szoba  Telefonközpont Az intézmény területén található még egy vendégszálló valamint egy vendégház is, amelynek egy részében kapott helyet az irattár. Az intézmény bejáratánál található a porta épülete, amely az iskola 24 órás biztonsági őrzésének központja. Az elmúlt években, az intézményben számos fejlesztés, korszerűsítés zajlott. Minden tanteremben található tanári számítógép, projektor, whiteboard. A termekben levő számítógépek egy belső hálózathoz kapcsolódnak. Minden tanteremből biztosított az internethozzáférés. Felépült egy új tanüzem, melyben gyümölcsfeldolgozó üzemet, növényi olaj prést, mini malmot, gabonavizsgáló labort és tésztaüzemet alakítottunk ki. A kollégium jelentős korszerűsítése, a gazdasági épület, a konyha és a gépudvar néhány műhelyének felújítása is megtörtént.

12

3 3.1

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

A pedagógiai munka alapelvei, értékei Intézményünkben - a tanítványainkkal történő foglalkozások során - az ENSZ gyermekekről szóló jogainak alapokmányában leírtak a mértékadók. Ennek szellemében valljuk, hogy a tanuló, az ifjú  nem alárendelt, nem alattvaló,  mindazok a jogok megilletik, amelyek a felnőtteket,  érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit fejlettségétől függően irányítani szükséges. A tanuló az,  aki nyelvre és kultúrára van rendelve, értő emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére,  akinek lehetnek megőrzendő titkai, örömei, bánatai, nehézségei, konfliktusai, jó és rossz napjai,  akivel - nevelői tudtával - nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben,  akinek joga van nevelői részéről arra az elfogadásra, ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérő személyiségét gondozni képes anélkül, hogy elítélő módon viszonyulnának hozzá,  akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely őt képességei maximumára juttatja. A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A tanulókról vallott felfogásunk csak akkor ölthet testet, ha az őket körülvevő nevelők rendelkeznek azokkal a személyiségjegyekkel, amelyek - felfogásunk szerint - nélkülözhetetlenek a nevelő hatás eredményes kifejtése során. Ezért intézményünk elvárja nevelőitől, hogy  szaktudása kimagasló,  módszertani kultúrája fejlett legyen,  rendelkezzen jó kommunikációs készséggel,  legyen képes a pedagógiai szituációk szakszerű mérlegelésére, értékelésére,  egész személyiségét a munkája iránti felelősségérzet,  a magas fokú önismeret hassa át,  minden tekintetben legyen képes az emberi értékek közvetítésére és vállalására.

13

Pedagógiai tevékenységünk harmadik meghatározó tényezője a szülő, akitől azt kérjük, hogy:  az intézmény által megfogalmazott célokat, alapelveket fogadja el,  kísérje figyelemmel gyermeke tanulmányi előmenetelét, magatartását,  hangolja össze az iskolai és a családi nevelést, az intézményben folyó tevékenység megítélése során legyen reális és korrekt. A pedagógiai munka céljai Célunk, hogy tanítványainkat olyanná neveljük, akik a modern, ellentmondásos világunkban jól fognak tájékozódni, élni, s megfelelnek az előttük álló feladatoknak, kihasználják a kulturális fejlődés kínálkozó lehetőségeit, tiszta, világos és humánus célokért tevékenykednek, s tudják majd, milyen forrásokból merítsék az élet örömét. Ennek megfelelően a szakmai feladatok ellátása során arra törekszünk, hogy olyan széleskörű ismeretanyagra támaszkodó képzést nyújtsunk, amely tanítványaink teljes személyiségét célba veszi, s úgy hat rá, hogy a munkás élet során nemcsak a gazdaság keretében felhasználható eszközök egyike legyen, hanem teljes értékkel bíró emberré válhasson. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai:  tanulóink rendelkezzenek magas szintű tudással,  rendelkezzenek reális önismerettel, egészséges önbizalommal, a konfliktuskezelés képességével.  Fontos az egymás iránt való tolerancia, tisztelet. Elvárjuk diákjainktól az emberi méltóság, a becsület megőrzését és tiszteletben tartását.  Az egészségre ártalmas szenvedélyektől tartsák távol magukat, és ha kell, tudjanak segíteni a szenvedélybetegeken. Vallják magukénak az egészséges életmód értékeit és éljenek azok szellemében.  Szeretnénk, ha diákjaink tisztelnék a tudást, és örömet találnának az önálló ismeretszerzésben. Alkalmazzák az információs társadalom technológiáit. Mindez vonatkozik a kultúra, a művészetek területére is.  Arra szoktatjuk tanulóinkat, hogy szűkebb és tágabb természeti és épített környezetüket becsüljék, óvják, s mindezt társaiktól is elvárják.  Ismerjék nemzeti hagyományainkat, nemzeti kultúránk értékeire legyenek büszkék. A közös nemzeti értékek mellett ismerjék meg az európai értékeket.  Amellett, hogy őrzik anyanyelvünk szépségét, törekedjenek annak igényes használatára, ismerjenek idegen nyelveket, ezáltal legyenek nyitottak más népek életének, kultúrájának, szokásainak megismerésére.  Ápolják és gazdagítsák a helyi hagyományokat (iskolán kívüli lehetőségei: versenyek, pályázatok, vetélkedők, továbbtanulás, iskolán belüli lehetőségek: a névadó életművének ismerete, a hagyományőrző rendezvények lebonyolításában való aktív részvétel....).  Tetteikért, szavaikért már az iskolában felelősséget kell, hogy vállaljanak a tanulók, hiszen így várható el az, hogy később is felelősségtudat jellemezze családi életüket, emberi kapcsolataikat.

14

Célunk, hogy tanulóinkat ne érje hátrányos megkülönböztetés (különbségtétel, kizárás, korlátozás, zaklatás vagy kedvezés). Célunk ezért, hogy minden egyes diák ügyében iskolánk, a nevelőtestület, az egyes pedagógusok méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva döntsön, intézkedjen, hozzon határozatot. A szakképzés képzés területén az alábbi nevelési célokat tartjuk szem előtt:  az iskola hagyományainak megfelelően olyan szakemberek képzése, akik magas szintű elméleti ismeretekkel és életszerű körülmények között is alkalmazható gyakorlati készségekkel felvértezve állhatnak munkába,  a nálunk végzett fiatal szakemberek ne „csak egy bizonyítványt” szerezzenek, hanem szeressék szakmájukat és képesek legyenek önképzésre, az új ismeretek és eljárások folyamatos befogadására is. A fentebb említett célok elérése érdekében a szakközépiskola érettségit megelőző évfolyamain szakmacsoportos alapozó illetve szakközépiskolai ágazati képzést, a szakképző évfolyamokon - a munkaerőpiacon keresett szakmákban - szakképzést folytatunk. A munkára és a gyakorlatiasságra neveléshez kitűnő lehetőséget nyújt iskolánk tanterülete, műhely- és géprendszere, különféle szaktantermei és taneszközei. A szakmacsoportokat, illetve szakközépiskolai ágazatokat és szakképzési, kínálatunkat a hagyományok, a tárgyi és személyi feltételeink valamint a tanulók érdeklődése alapján határozzuk meg. Európában magyarnak, Magyarországon európainak lenni! Iskolánk Pedagógiai Programjának céljai között szereplő elem, hogy olyanná neveljük a tanulókat, akik nyitottak az európai és nemzeti értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethosszig tartó tanulásra. Iskolánk nevelésfilozófiájában megfogalmazott elvek szerint fontosnak tartjuk a már meglévő külföldi kapcsolatok ápolását és újabbak keresését. Ezáltal diákjainkat olyan személyes élményekhez juttatjuk, amelyekben jelentős szerep jut más kultúrák megismerésének, barátságok kialakulásának és az idegen nyelv gyakorlásának. Intézményünk több határon túli kapcsolatot is ápol. (Németország, Szlovákia, Franciaország, Románia, Szerbia) A fentebb megfogalmazott elveink fontosságát bizonyítja az a tény, hogy iskolánk a 2012/2013-as tanévben megvalósulandó sikeres pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez. A Határtalanul program keretében a Topolyai Szakközépiskola tanulóival működnek együtt a környezetvédelemi szakmacsoportban kiváló eredményt elért tanulóink. A két iskola szakképző osztályainak diákjai közös pályaművet hoznak létre ”Éltető elemeink határon innen és túl” címmel. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az elérendő célok megvalósítása érdekében a következő feladatok jutnak kifejezésre az intézmény pedagógiai tevékenysége során: 

A köznevelési törvény szerint a tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségének. Iskolánk nevelőtestülete is elvárja, hogy diákjaink legjobb képességük szerint tanuljanak, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a jobb eredményért. Legyenek nyitottak az új ismeretek iránt! Kreativitásukat fejlesztendő, önálló beszámolók, előadások tartásával bízzuk meg őket.

15



A valamilyen okból - betegség, súlyos családi ok - lemaradó tanulók részére segítséget adunk a lemaradás pótlásához.



A tehetséges tanulók külön odafigyelést igényelnek. Ha valamely diák kiemelkedő teljesítményre képes valamely tantárgyból, és a továbbfejlődéshez megvannak a lelki, fizikai és szellemi tartalékai, az iskola, a nevelőtestület kötelessége, hogy ehhez minden segítséget megadjon.



A továbbtanulásban, a pályaválasztásban való segítségnyújtás.



Az önállóságra nevelésben nagy szerepe van a diákönkormányzatnak, amelyben a tanulók gyakorolhatják az önirányítást, önkiszolgálást.



A tanuló törvény által is megszabott kötelessége a tanulás. Az órai kötelességek teljesítését a szaktanár ellenőrzi. A diák mindvégig köteles teljesíteni az iskola által előírt viselkedési, magatartási rendszabályokat. Ezek egy részét az iskolai SZMSZ, illetve az iskolai házirend tartalmazza.



Helyi tantervünk is törekszik szilárd magyarságtudat kialakítására.



A szép beszéd magyarságunk egyik alapfeltétele. Az anyanyelv ápolása elsősorban a magyartanárok feladata, de valamennyi tanár pedagógiai elkötelezettsége, emberi tartása is megköveteli az odafigyelést.

A pedagógiai munka eszközei és eljárásai Iskolánk a kompetencia alapú oktatás változatos módszereinek alkalmazásával kívánja diákjait alkalmazkodó képesebbé tenni a mai felgyorsult világhoz. A képességfejlesztő program bevezetésével a hagyományos frontális osztálymunkát folyamatosan kiegészíti, egyes területeken felváltja a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Alkalmazható módszerek:  differenciálás (egyéni képességek szerint),  rendszeresség,  tevékenykedtetés,  magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek,  felfedeztető tanítás-tanulás,  problémaközpontú tanítás,  gondolkodás és cselekvés egymásra építése,  saját tanulási folyamat és tevékenység,  kutatószemlélet – kérdésfeltevés,  tanulási folyamat irányítása,  differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés),  konfliktuskezelés,  szituációs játékok, interjú,  vita,  projekt módszer.

16

A szokások kialakítását célzó módszerek

         

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

     

Közvetlen módszerek követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés, értékelés ösztönzés gyakorlati képzőhelyek bemutatása munkafogások bemutatása pozitív gondolkodás megerősítése elbeszélgetés tények, jelenségek bemutatása szituációs játékok önismereti tesztek műalkotások bemutatása nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

     

Közvetett módszerek tanulói közösségek tevékenységének megszervezése tanulmányi utak szervezése közös célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása ellenőrzés, értékelés ösztönzés

 a nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében  a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből  felvilágosítás a betartandó normákról  vita

A nevelési módszerek két nagy csoportra oszthatók:  Közvetlen (direkt) módszerek, amikor a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.  Közvetett (indirekt) módszer, a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások. 3.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő, oktató munkájának alapvetően feladata, hogy tanulóink személyiségét különféle iskolai tevékenységek szervezésével széleskörűen fejlessze. Ezek a tevékenységek, foglalkozások egy olyan ember személyiségjegyeit alakítsák ki, aki egészségesen él, nyitott az új ismeretekre, képes önmaga fejlesztésére, szereti és ismeri hazáját és annak történelmét, szereti a természetet és felelősséget érez iránta, képes értékelni és élvezni a művészeteket, képes felismerni az erkölcsi jót és megfelelni a követelményeinek, van lelkiismerete, felelősségérzete és általában rendelkezik az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeivel. Legyen képes érzelmi alapon tartós párkapcsolat kialakítására, készüljön fel tudatosan a családi életre. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk az alapvető erkölcsi értékek (emberi méltóság, igazságosság, egyenlőség, kitartás, szorgalom) megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A lelkiismeret érzékenységének megőrzése, a közömbössé, érzéketlenné válás elkerülése érdekében. Iskolánk névadója, Szentannai Sámuel olyan ember volt, akinek életét, munkásságát, erkölcsi tartását méltán állíthatjuk példaképként tanulóink elé. Az iskola múzeuma pedig nemcsak az ő

17

személyiségét és tevékenységét ismerteti meg a tanulókkal, hanem több más legendás szakember, tanár, iskolavezető példáját is segítségül hívja erkölcsi nevelésük érdekében. Meg kell jegyeznünk, hogy az iskolamúzeum (amely az iskola történetének első száz évéhez, mint gyökérhez nyúl vissza) jelentősége ennél jóval nagyobb, hiszen – csak az itt tárgyalt aspektust tekintve is – a személyiségre gyakorolt hatása túlmutat az erkölcsi nevelésen, s tanulóink személyiségét komplex módon befolyásolja; minderről az alábbi alpontok szinte mindegyikében említést tehetnénk. Értelmi nevelés Feladat: Az értelmi képességek, a logikus gondolkodó képesség, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerésre való törekvés és az egész életen át tartó önképzés igényének kialakítása. A könyvek, az olvasás szerepének hangsúlyozása. A műveltség és szakképzettség kapcsolatának érzékeltetése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Osztályközösségi szinten megjelennek a tanulók közösségi problémái, fejlődési, életkori – specifikus – nehézségei, a család közösségből hozott problémák. A pedagógusra hárul a konfliktus-feldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése. Az osztályfőnöki órák keretében alkalmazott módszerek differenciált megválasztása (csoportos és egyéni megbeszélés, korosztályi fejlesztő csoportok kialakítása, stb.). A közösségi nevelést szolgálják iskolánk diákönkormányzatának programjai, illetve az osztálykeretben tartott összejövetelek is. A tanulók kommunikációs készségének fejlesztését a kommunikáció és az olvasás-szövegértés tantárgyak célirányosan is elősegítik. A közösségi nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak az iskolai ünnepségek (fegyelem, önfegyelmezés, Himnusz, Szózat, stb.), ezek közül is elsősorban azok, amelyek során tanulóink komolyan együtt dolgozni kényszerülnek (műsorok, iskolai énekkar, szalagavató, ballagás). A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: A környezet jelenségeire, a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulóknál megjelenhetnek a fejlődési zavarok (serdülőkor), az iskolai stresszekre adott reakció. Ezek javítása egyénileg és csoportos tréningekkel történik, melyek a személyiség fejlesztésén túl a társas készségek fejlesztését, a kapcsolat és kommunikációs készség fejlesztését is eredményezik. A tanulók akarati nevelése Az akaratot a kutatók a jellem gerincének tartják. A jellemformálás elsődleges útját Déry Tibor a mindenkori napi feladatok következetes elvégzésében látja. Feladatunk tehát, hogy a mindennapi munkában következetesen meghatározott, teljesíthető követelményekkel, megfelelően meghatározott célokkal fejlesszük tanulóink kitartását, szorgalmát, elkötelezettségét, felelősséggel való dönteni tudását.

18

A tanulók nemzeti nevelése Tamási Áron Ábel Amerikában című könyvében írja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”. Talán ezért is fontos feladatunk a szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra továbbadása, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének kialakítása. Nagyon hasznosak e téren testvériskolai kapcsolataink: Szepsi, Bácskossuthfalva (Ómoravica), Székelykeresztúr, Bácstopolya. Arra törekszünk, hogy tanulóink – akár kirándulások formájában is - megismerjék a határon túli magyarok kultúráját és szívükön viseljék sorsukat. Az iskolánkban megszerzett idegen nyelvi tudás alkalmazására a francia Cottenchy testvériskolai és a német Schwarzheide testvérvárosi kapcsolat is lehetőséget biztosít. Hol található a testvériskola? Szepsi (Felvidék) Cottenchy (Franciaország) Székelykeresztúr (Erdély) Bácstopolya (Vajdaság)

Az iskola neve Mezőgazdasági és Ipari Középiskola Le Paraclet Mezőgazdasági Középiskola Zeyk Domokos Középiskola Mezőgazdasági Középiskola

A kapcsolat kezdete 1972-től 1980-tól 2006-tól 2008-tól

Iskolánk nyitott további külföldi kapcsolatokra is. Kölcsönös kirándulások formájában ismertük meg a tordai (Erdély) Jósika Miklós Elméleti Líceum, a Szepsi Alapiskola és a Nagymuzsaji Középiskola (Kárpátalja) tanárait, tanulóit, mindennapi életüket. Az állampolgári nevelés feladatai Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék társadalmunk felépítését, az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket, érdeklődjenek a társadalmi jelenségek és problémák iránt, ismerjék az alkotmányt és annak szerepét. Feladatunk, hogy igényt alakítsunk ki a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Célunk az emberi munka fontosságának tudatosítása, szakmaszeretetre való nevelés, a magunk és mások munkájának megbecsülése, tisztelete. Igény kialakítása környezetünk rendben tartására az ehhez kapcsolódó szokások kialakítása. A tanulók mentálhigiénés nevelése Feladatunk az önismeretre, önbecsülésre, személyiségük elfogadására és elfogadtatására, egészséges önbizalomra való nevelés. Ehhez a pedagógusok tanórai és tanórán kívüli munkája nyújt segítséget. A tanulók testi nevelése Fontosnak tartjuk  a tanulók testi képességeinek fejlesztését, a testmozgás iránti igény felkeltését,  egészséges, edzett személyiség kialakítását,  az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítását, az egészséges életmód iránti igény kialakítását. 19

A testnevelés- és önvédelemórákon túl, tanulóink délutáni edzéseken is részt vesznek, melyek több sportág különböző szintű versenyeire készítenek fel, amelyek közül számunkra kiemelkedő fontosságú a kétévente sorra kerülő Nagykun Diák Sportviadal. A testi nevelés, az állóképesség kialakítása szempontjából nem elhanyagolható dolog a szalagavatók táncprodukciójára való felkészülés sem, mint ahogy a szakértelmen túl pontosságot, önfegyelmet és kitartást igénylő fizikai tevékenységek sem egyes iskolai gyakorlatok során. Intézményünk a tanulók iskolán kívüli sportjellegű és egyéb hasonló tevékenységét is (csapatsportok, önvédelmi sportok, néptánc) igyekszik a tanulóifjúság egészének javára fordítani úgy, hogy különböző formákban felhívja ezekre a figyelmet. 3.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészség nem valami külső tényező, hanem saját fizikai és pszichikai lényünk belső, lényegi tartozéka, amely céltudatos folyamatos tevékenység árán őrizhető csak meg. Az ember életmódja, életvitele meghatározó az egészség megőrzésében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, és a munka egészséges színtere legyen. A helyes életmódra nevelés elsőrendű műhelye a család és az iskola. Otthon és a nevelési intézményekben lehet azokat a fizikai aktivitásokat és készségeket beépíteni a fiatal ismeret és szokásrendszerébe, amelyek az életmód elemeivé válva az egészség, a munkaképesség, az életkedv hordozói lesznek. Egészségfejlesztő iskolaként célunk a tanulók, a tantestület egészségének védelme és az egészséges környezet kialakítása. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges étkeztetésre, a testedzésre, a szabadidő hasznos eltöltésére és a lelki egészségre. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A teljes körű egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok, a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére. Magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink:  Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése.  Az egészséges életmód, életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása.  Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása.  Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat.  Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelentőségét.

20

 A családi életre felkészülés, felelősségteljes szexuális kultúra kialakításának elősegítése.  Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése.  A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:  A mindennapos testnevelés megszervezése.  A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meg lévő ismereteikre alapozva.  Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése.  A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése.  Szemlélet kialakítása a diákokban („az egészség érték”).  Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése.  A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak.  Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítatása.  Konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátítatása.  A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása.  Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.  Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő és rendszeres szellőztetéséről.  Megfelelően gondoskodunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról.  Az iskolai menzán a heti étlap összeállításakor az alapanyagok és adalékanyagok kiválasztásakor kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozás követelményeire.  Az intézményben iskolai büfé is működik; kínálatának megválasztásakor az üzemeltető szem előtt tartja az egészséges táplálkozás kívánalmait. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók:  rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről,  alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk,  rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket,  fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük,  ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a “nemet mondás” készsége,  a prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket,  legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát,  készüljenek fel az örömteli párkapcsolatokra, a családi életre.

21

Az egészségnevelés erőforrásai Humán, szellemi erőforrások Egészségnevelést végzők:  Pedagógusok  Iskolaorvos  Védőnő  Drogkoordinátor  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  Diákönkormányzatot segítő tanár  Külső szakemberek Képzések (szakirányú, módszertani) Tárgyi erőforrások  Szemléltető képek  Fóliák, modellek  Szakkönyvek  Szaktantermek  Audiovizuális eszközök stb. Anyagi erőforrások  Költségvetés (költségvetési törvény)  Pályázati (országos, megyei, helyi) támogatások  Szponzori juttatás stb. Az egészségnevelés színterei

22

Egészségnevelés a tanórákon Az egész iskola oktató-nevelő hatásának kell érvényesülnie ahhoz, hogy a tanuló kellő ismeretekkel rendelkezzen a szervezete működéséről, a helyes életvitelről, a környezeti és más ártalmak megelőzésének, vagy csökkentésének lehetőségeiről. A fiatalság kevésbé gondol betegségre, ez nekik távoli jövőnek tűnik, ezért egészségvédelemről szólni, egészséges életmódra nevelni nem könnyű feladat. Fontos a megfelelő pedagógiai módszer, a személyes példaadás, a következetesség, az egységes követelményrendszer közvetítése, hogy az egészséges életvitel elemeit a tanulóink belsővé alakítsák. Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a biológia, testnevelési tárgyak és az osztályfőnöki órák, illetve a szakközépiskolában a szakmai előkészítő tárgyak, de minden tantárgynak megvan a kapcsolata az egészségneveléssel. Biológia:  a tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését és működését, az egyes szervrendszerekhez kapcsolódó betegségeket, valamint azok tüneteit, megelőzésük és a lehetséges gyógykezelések módját,  a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok szervezetre gyakorolt hatását, fontosságát,  a gyógyhatású növényeket,  az életmód és az egészség összefüggéseit. Testnevelés:  épüljön be a diákok életébe a mozgás rendszerességének öröme, testi-lelki életre gyakorolt pozitív hatása, öröme,  tudatosuljon, hogy a mozgásnak fontos szerepe van a különböző betegségek (pl.: mozgásszervi, keringési) megelőzésében,  alakuljon ki a tudatos, egészséges énképük és tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre,  fel kell hívni a tanulók figyelmét a személyi higiéné fontosságára. Kémia:  ismerjék meg a civilizált élethez kapcsolódó azon anyagokat, amelyekkel a mindennapi élet során találkoznak (élelmiszer-adalékanyagok, háztartási vegyszerek),  az egészségre káros környezeti hatások (vegyi anyagok, sugárzások) megismerése, a velük való érintkezés elkerülésének módjai,  ismert gyógyszerek, drogok összetételének, hatásainak megismerése, a legális és illegális drogok rövid és hosszú távú testet és lelket is érintő negatív hatásának tudatosítása,  egészség-, tűz- és balesetvédelmi ismeretek elsajátítása a kémiai kísérletek során. Osztályfőnöki óra Az egészségvédelem témakörei: 9. évfolyamon  Az emberi test felépítése  Az egészséges ember  A beteg ember - Miért vagyunk betegek?

23

 A testkultúra – testfelépítés, személyi higiénia  Napirend – a pihenés és az alvás fontossága  Táplálkozás – a magyar lakosság táplálkozása, a helyes táplálkozás 10. évfolyamon          

Szenvedélybetegség Mit jelent a szenvedélybetegség? A dohányzás élettani hatásai A leszokás lehetőségei Alkoholizmus, a kulturált alkoholfogyasztás Az alkoholizmus elleni küzdelem Az alkoholizmus társadalmi veszélyei A kábítószer - A kábítószer fajtái A narkotizálás veszélyei Küzdelem a kábítószerezés ellen

11. évfolyamon        

Szexualitás Szexuális élet zavarai, a kulturált szexuális magatartás Nemi kapcsolatok, nemi erkölcs Nemi betegségek Az AIDS veszélyei, terjedése, tünetei Védekezés a nemi betegségek ellen Fogamzásgátlás módszerei A művi terhesség-megszakítás veszélyei

12. évfolyamon     

A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése Rizikófaktorok felismerése, megelőzése A magyar egészségvédelem története Mentálhigiéné - problémák, következmények Stressz

Egészségnevelés a tanórákon kívül  Délutáni szabadidős foglalkozások  Sportprogramok szervezése, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, csoportfoglalkozások  A diáknap keretében megrendezett sportprogramok, valamint felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.  Osztályszintű kirándulások megszervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan eltölteni.  Szervezett véradáson veszünk részt nagykorú diákjaink bevonásával.  Egészségnap  Drogprevenciós előadások, kiállítások megtekintése  AIDS- prevenció, vetélkedők, előadások szervezése

24

Az iskola drogprevenciós programja Korunk társadalmára az értékzavar és a családok széthullása jellemző. Megállapítható, hogy a fiatalkorúak körében fokozott mértékben nő a kábítószert mind alkalmanként, mind rendszeresen használók száma Magyarországon. Az iskola a drogprevenciónak, egészségfejlesztésnek nemcsak kiemelt színtere, hanem egyik legnehezebb „munkaterülete” is. A szociális és életvezetési kompetencia révén igyekszünk tanulóinkat az értelmes, hasznos, drogmentes életre nevelni. Feladatunk olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítani, amelyben a tanulók a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhetnek. Fontos, hogy olyan ismereteket nyújtsunk számukra, amelyek által hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, választott szakmájukban és privát életükben is sikeresen, öntudatosan tevékenykedhetnek. Ennek részeként nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztésre, hiszen a kábítószerek (valamint a cigaretta, az alkohol) sokszor a kisebbrendűségi érzés, a lelki, érzelmi instabilitás kompenzálására szolgálnak. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a hatékony stressz kezelés elsajátíttatását, hiszen a mindennapos stressz nem megfelelő feldolgozása is oka lehet a káros szenvedélyek kialakulásának. Elsődleges prevenció: Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotukban. A primer prevenció akkor lehet igazán hatékony, ha rendszeres és folyamatos beavatkozások során valósul meg, valamint ha a helyi közösségi színterek felismerik az együttműködés szükségét, és eszerint is cselekszenek. A rendszeres és folyamatos együttműködés eredményezi a probléma rendszerben való megközelítését. Mi is erre törekszünk munkánk során, hiszen tudjuk, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítása, megoldása csak hosszú idősávokban valósítható meg, és különféle szakmák és területek együttes összehangolt cselekvését igényli. Intézményünkben a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva értetjük meg és sajátíttatjuk el tanulóinkkal az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőket. Célunk, hogy tanulóinkat olyan ismeretekkel ruházzuk fel, amelyek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségüket, egészségüket veszélyeztető szerek használatát. Fontos, hogy a társadalmi normákhoz, életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságokat teremtsünk. A drogprevenció lehetséges színterei: A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. Iskolai programok  Tanórai foglalkozások:  Szaktárgyi órák: minden tantárgynak van kapcsolódási pontja az egészségneveléshez, így a drogprevencióhoz is.  Osztályfőnöki órák: konkrét témakörök feldolgozása, szükség esetén külső előadó felkérése.

25

 Tanórán kívüli foglalkozások:  délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, vetélkedők, versenyek, filmvetítések,  szülői értekezletek,  értekezletek, esetmegbeszélések. Iskolán kívüli programok:  drogprevenciós rendezvények,  továbbképzések,  kirándulások, tábor. A drogprevenció lehetséges programformái:  Filmvetítés: A drogfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése, fejlődés-lélektani szempontok figyelembe vételével.  Szakkörök: Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, munkatársai által szervezett programok.  Kiscsoportos elbeszélgetések: osztálynak vagy kisebb csoportnak tartott beszélgetéses témafeldolgozások is lehetnek megelőző jellegűek.  Iskolarádió, iskolaújság: A témához kapcsolódó cikkek, interjúk.  Sportprogramok, túrák, kirándulások. A szabadidő hasznos eltöltésének lelhetősége már önmagában véve is prevenciós eszköz.  Könyvtári sarok: Az iskolai könyvtárban egy olvasósarok elkülönítése a témával kapcsolatos könyvekből a diákok számára.  Internet.  Diák önkormányzati programok. Másodlagos drogprevenció: Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni.

26

Az iskola kapcsolatai az egészségnevelésben Belső kapcsolatok

Egészségfejlesztő team létrehozása, a nevelőtestület részvétele: Az intézmény olyan csoportot hozott létre, amely a belső innováció és a Pedagógiai Programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az egészségfejlesztő csoportot az alábbiak alkotják.       

Iskolavezetés Nevelőtestület, ezen belül a munkaközösségek Iskolaorvos, iskolai védőnő Ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzatot segítő pedagógus Vöröskeresztes nevelő Iskolai könyvtáros

27

Külső kapcsolatok

Nevelési tanácsadó

Rendőrség

Vöröskereszt városi szervezete

Művelődési intézmények

Pedagógiai Intézet

ISKOLA

Városi Kábítószer Egyeztető Fórum

Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata

Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Iskolaorvos

Iskolai védőnő

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Az iskolaorvos által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok A tanulók egészségi állapotának szűrése, követése  A tanulók időszakos vizsgálata módszertani irányelvek szerint.  Üdülés, táborozás előtt orvosi vizsgálatok elvégzése. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése  Pályaalkalmassági vizsgálatok Közegészségügyi és járványügyi feladatok  Életkorhoz kötött védőoltások elvégzése, dokumentálása.  Járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén intézkedés.  Étkeztetés ellenőrzése. Elsősegélynyújtás  Iskolában bekövetkezett balesetek ellátása, egyéb intézménybe – kórház, rendelő intézet – való irányítása. Részvétel a nevelési oktatási intézmény egészségnevelési tevékenységében.  Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti alaptanterv végrehajtásában  Egészségi információk közlése a szülőkkel, és a pedagógusokkal.

28

Környezet-egészségügyi feladatok  Az intézményi környezet, tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele.  A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. Az iskolai védőnő által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok Alapszűrések végzése, a módszertani irányelvek szerint:                    

éves munkaterv készítése, testi fejlődés (súly, hossz, mell körfogat) dokumentálása, elsősegélynyújtás és oktatás, egészségtan oktatás, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés figyelése, érzékszervek működésének figyelése, mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincváltozások), golyvaszűrés, testnevelési kategorizálásban való részvétel, iskolai helyiségek, környezet, étkeztetés, higiénés ellenőrzésben részvétel, kapcsolattartás a szülőkkel, pályaválasztás segítése, sportorvosi vizsgálat szervezése, segítségnyújtás az iskolaorvosnak, megvizsgáltak nyilvántartása, vérnyomásmérés. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük, ellenőrzése, regisztrálása. Orvosi vizsgálatok előkészítése, védőoltásokkal kapcsolatos feladatok, higiénés ellenőrzésben való részvétel. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, szakorvosi beutalások, stb.). Az iskolai egészségnevelési tevékenység szakirányú munkájának a segítése.

Az iskolai fogorvos által ellátandó feladatok Alapszűrések végzése a módszertani irányelvek szerint. 3.4

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja az alkalmazásképes ismeretek nyújtása és a segítségnyújtásra nevelés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  tanórákon;  külső előadó által bemutatott film, demonstráció útján.

29

A gépész képzés tematikája is tartalmazza ezt a témát. Amennyiben a tanulók részéről igény merül fel, az iskola támogatja és segíti a külső előadóval történő elsősegély-nyújtás tanfolyam beindítását. Jelenleg az iskola védőnője végzi heti egy alkalommal ezt a feladatot. Felkészítő munkája révén, elsősegély-nyújtás versenyen is összemérhetik tudásukat tanítványaink. 3.5

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulóink személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt tanáraink és diákjaink közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt a tanulói közösség ráhatásán keresztül. Általános feladatok  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, gyakorlatokhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű, nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: az önállósodni akaró személyiséget (tinédzser korból a felnőtté válás szakasza) védeni a szélsőséges magatartási formáktól és ideológiáktól, valamint segíteni az autonóm, önmagát értékelő és irányítani képes személyiség kialakulását.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.  A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskola fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Lényeges elem az iskola következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés. 3.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az osztályközösség meghatározó szerepe A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége.

30

Az osztályközösségi munka szervezésében, az osztály magatartását, viselkedési morálját illetően kulcsszerep jut az osztályfőnöknek, valamint az osztályban tanító tanároknak. Az osztályfőnök főbb feladatai a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek tükrében:  az osztályra vonatkozó nevelési feladatok tervezése,  az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességük alakulásának figyelemmel kísérése,  kapcsolattartás a szülőkkel,  a közösség és a közösségi érzés, közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése,  az iskolai hagyományok megismertetése és ápolása,  osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, klubfoglalkozások szervezése,  a tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése,  a megfelelő viselkedési morál megteremtése,  a tanulás támogatása, ellenőrzése kölcsönös segítségnyújtással,  tapasztalatszerzés óralátogatásokon, gyakorlati foglalkozásokon,  az osztályban tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása,  egymás tiszteletben tartása, az egymásért való felelősség érzésének erősítése,  a másság elfogadtatása, tolerancia,  a tanulók kezdeményezéseinek segítése,  egyéni bánásmód alkalmazása,  fegyelmező intézkedés, fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve arra érdemes tanulók dicsérete,  az elektronikus osztálynapló, a törzslap, a bizonyítványok pontos, naprakész vezetése,  a hiányzások pontos nyilvántartása, igazolások intézése, intézkedés az SZMSZ valamint a Házirend előírásai szerint,  a tanulói jogviszonyhoz, a továbbtanuláshoz kapcsolódó naprakész, pontos adminisztráció vezetése,  a pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése,  a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységek dokumentálása,  a természetszeretet, a környezet iránti felelősségtudat kialakítása,  az egészséges életmód szemléletének erősítése,  a személyes példamutatás. 3.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Minden közösségeket átfogó nevelési rendszerben, intézményben kialakulnak azok a szokások, magatartási és érintkezési formák, melyek egy életre maradandóak a közösség tagjai számára. Ezek a hagyományok egy idő múlva nemzedékeket kapcsolnak össze, jelentős szerepet játszanak a „mi”-tudat kialakításában, és olyan erővé válnak, melyek egyik intézményt megkülönböztetik a másiktól. A hagyományok ápolásával, új hagyományok teremtésével kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Hagyományos rendezvényeink sorában kimagasló szerepe van intézményünk névadója, Szentannai Sámuel kultuszának. A személyéhez kapcsolódó rendezvénysorozat minden tanév rangos eseménye. A Szentannai - napok keretében kerül sor a Szentannai Alapítvány által kiírt tudományos pályázatok értékelésére és a pályadíjak átadására.

31

Az intézmény tanárai, tanulói, a termelő üzemek képviselői tudományos tanácskozáson ismerkednek meg a szakma legújabb eredményeivel. A tanárok és a tanulók képviselői megkoszorúzzák a névadó sírját és mellszobrát. Felkeresik, rendbe hozzák az elhunyt tanárok, igazgatók sírját és az emlékezés virágait helyezik el. E rendezvénysorozathoz kapcsolódnak a tanulók kulturális és sportvetélkedői, valamint a szakmai jellegű kiállítások. Az intézményi hagyományok ápolása Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei, ünnepei:           

Tanévnyitó ünnepély, az első évfolyamosok köszöntése, Szentannai Napok, Ismerkedési est, Szavalóverseny, Mikulásavató Kollégiumi karácsony, Szalagavató, Öregtanár találkozó, Diáknap, Ballagás – 50 éve végzett diákok találkozója, Tanévzáró ünnepség.

Nemzeti ünnepek:  március 15.  október 23. Kötelező megemlékezések:     

az aradi vértanúk napjáról, a holokausztról, a nemzeti összetartozás napjáról a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól és a magyar nyelv napjáról.

A hagyományápolás jelképei Az intézmény címere: Pajzs alakú zöld mezőben az intézmény főépülete, ami mögött a szélkerék látható 1899. számmal. A pajzs felső részében KARCAG felirat, az alsó részében pedig két aranyszínű búzakalász található, melyek közrefogják a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium feliratot. Az intézmény zászlója: Zöld - sárga színű: zöld mezőben aranyszínű betűkkel az intézmény neve látható.

32

3.5.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK) 2011. évi CXC törvény a Köznevelésről, közoktatásban illetékes minisztérium rendeletei (20/2012. VIII.31. 120§ EMMI Rendelet), az iskola Házirendje valamint Szervezeti és Működés Szabályzata által megszabott keretek közt működik, és látja el az ezekben meghatározott feladatait. A DÖK tagjait az osztályok választják. Minden osztálynak joga van osztályképviselőt delegálni a diákönkormányzatba. A képviselők száma osztályonként 2 fő. Az osztályképviselőket egyszerű többséggel választják. A tanulók munkáját koordinálja a DÖK munkáját segítő tanár. A DÖK heti rendszerességgel, de legalább havonta egyszer gyűlést tart, legmagasabb fórumuk a Diákközgyűlés, mely évente egy alkalommal ül össze. A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melyek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik a saját ügyeiket. A diákönkormányzat működésének célja, hogy az iskola tanulói gazdái legyenek a mindenkori diákéletnek. Munkájába alanyi jogon bekapcsolódhat az iskola minden tanulója. Tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. A közösségfejlesztést szolgálja a diákönkormányzat által felügyelt és a diákok által szerkesztett információs rendszer működtetése, az iskolarádió, és a diákújság. A DÖK ezáltal lehetőséget biztosít a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaik gyakorlásában. A nevelőtestület és a diákönkormányzatot segítő tanár diákönkormányzattal kapcsolatos céljai:     

a tanulók képesek legyenek nevelői segítséggel maguk elé célt kitűzni, a közös célok elérése érdekében tudjanak összehangoltan tevékenykedni, az önkormányzás képességének kialakítása, a közösségi tevékenységek fejlesztése, új hagyományok teremtése, olyan programok szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik a közösség,  a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,  olyan közösség kialakítása, amely büszke saját sikereire és az elvégzett feladatokat értékelni tudja.

33

3.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

színtere

a

hosszabb

Az iskola nevelőtestülete a tanítási – tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanórán kívüli tevékenységek segítik. Iskolai sportkör Az iskolában az alább sportkörök teszik lehetővé (mind a fiúk, mind a lányok részére), hogy tanulóink bekapcsolódjanak az intézményben folyó sportéletbe: kosárlabda, kézilabda, röplabda, szertorna, futball. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja tanulóinknak a mindennapos testnevelést, felkészítést a különféle sportversenyekre és az érettségire. Szakkörök Az iskolánkban működő szakkörök többsége valamilyen tantárgyhoz kötődik, de vannak valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján szerveződőek is. A szakkörök indítása a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével történik. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) vetélkedők, versenyek, amelyeket iskolánkban rendszeresen szervezünk. Rendszeres részvevői vagyunk a különféle megyei és országos tantárgyi és szakmai versenyeknek is. A versenyekre diákjaink felkészítését a különféle munkaközösségek szaktanárai végzik. Iskolánkban tudományos diákkör működik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a hatékonyabb nevelőmunka érdekében tanulóink számára tanulmányi kirándulást, üzemlátogatást szerveznek. A kirándulások egyaránt szolgálhatják a nemzeti nevelést (történelmi emlékhelyek látogatása), honismereti célokat és a szakmai képzés hatékonyságának javítását. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva szabadidős programokat szervez (színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). Iskolai könyvtár Diákjaink egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár is segíti internet hozzáféréssel.

34

Közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAT), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után a megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján.

intézmények

133. § (2) A közösségi szolgálat keretei között  az egészségügyi,  a szociális és jótékonysági,  az oktatási,  a kulturális és közösségi,  a környezet- és természetvédelemi,  a katasztrófavédelmi,  az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős. területen folytatható tevékenység. (3) A fogadó intézménynek mentort kell biztosítania. (4) A középiskola 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint 3 tanévre arányosan szervezi meg a közösségi szolgálat teljesítését. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) Egy óra 60 percnek számít (nem számolható bele az utazás). (7) A közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb 1, legfeljebb 3 órás időkeretben végezhető. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemei. 1. A tanuló jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza a szülő egyetértő nyilatkozatát 2. A kijelölt pedagógus az osztálynaplóban (havonta bejegyzi, ki hány órát teljesített), a bizonyítványban (megjegyzés rovatában) és a törzslapon dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését 3. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban 4. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti 5. Az iskola és az iskolán kívüli szervezet (fogadó intézmény) együttműködési megállapodást köt

35

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény alapján A 18. életévét be nem töltött személy olyan közérdekű tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, képességeinek, nem veszélyezteti egészségét, fejlődését A 18. életévét be nem töltött önkéntes közösségi szolgálatot külföldön nem végezhet A 16. életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg:  tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát  tanítási időben a napi 2 órát, heti 6 órát  és tanítási napon kívül a napi 3 órát! A 16. életévét betöltött, de a 18. életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi 4 és fél órát, és a heti 18 órát. A 18. életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább 14 óra pihenőt kell biztosítani. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni, az alábbi információkat tartalmaznia kell:       

Dátum Helyszín Teljesített órák száma Végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását Tanuló tapasztalatai Fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása Koordináló pedagógus aláírása

A program zárása  Lényeges és kötelező eleme a programnak, hogy annak befejezésekor legyen minimum egy alkalom, amikor a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra, lehetőleg csoportos keretek között.  Ez a tapasztalatok cseréjére, megbeszélésére épül, legfeljebb 5 óra időtartamú lehet, és beleszámít a kötelező 50 óra közösségi szolgálatba. A zárás keretében kaphatják meg a tanulók az igazolásokat.

36

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai:

3.6

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:                      

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti-, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, házi tanulmányi versenyek szervezése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, tantermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

37

 Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

3.7

3.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a különböző szakkörök, a differenciált órai munka és az iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés szolgálja. A tanórán minden tanulónak megadjuk a lehetőséget, hogy képességeinek megfelelően teljesítsen, ekképpen az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált feladatokkal történik. A pedagógus feladata, hogy felmérje a tanulók képességeit és a tanulókkal szembeni elvárások is ehhez igazodjanak. A tanulók képességeinek feltárásához a formatív értékelés szempontrendszerét használja a pedagógus, pl. csoportmegbeszélések, diagnosztikus teszt. Az iskola a következő lehetőségeket biztosítja a tehetség kibontakoztatására:         

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontásos oktatás, tehetséggondozó szakkör, nem kötelező tanórai foglalkozások, versenyek, vetélkedők, bemutatók (tantárgyi, sport, kulturális), tanulmányi kirándulások, házi versenyek, iskolai könyvtár használata, a szakmaválasztás és a továbbtanulás segítése, a tehetséges tanulóknak lehetősége van pályázati úton is anyagi forrásokhoz és a fejlődésüket segítő eszközökhöz jutni, városi és iskolai szinten.

A tehetséggondozás céljai:       

növekvő létszám az emelt szintű érettségiken, több eredményes közép és emelt szintű érettségi vizsga és nyelvvizsga, eredményesebb technikusi vizsgák, több versenyeredmény, a bukások és a nem osztályozható tanulók számának csökkentése, kevesebb alulteljesítő diák, hiányzások csökkenése.

3.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskola lehetőséget nyújt felzárkóztató foglakozások indítására bármely tantárgyból. Az év elején indított felzárkóztatásokon résztvevő tanulók nevére a szaktanár és osztályfőnök együttesen tesz javaslatot. Az év során a kiscsoportos foglalkozásokon a tanuló részvétele kötelező.

38

3.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Nkt. értelmező rendelkezése szerint különleges bánásmódot igénylő gyermeknek számít a beilleszkedési-, tanulási- és magatartási zavarral küzdő tanuló. A nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézségekkel küzd-e. Az okok feltárásában, esetleges kezelésében az iskola nevelői, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus is segítséget nyújthat. A szakértői bizottság által javasolt mentesítéseket, fejlesztési területeket, módszereket és eszközöket figyelembe véve, a kijelölt többségi pedagógus foglalkozik a tanulók felzárkóztatásával. A tanév elején a fejlesztéssel foglalkozó pedagógus elkészíti a segítségre szoruló tanulók egyéni fejlesztési tervét, és a tanév során vezeti a fejlesztő foglalkoztatás egyénre szabott fejlődési lapját. A fejlesztési terv tartalmazza a célokat, az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A tanulók foglalkoztatása egyéni vagy csoportos formában történik. Az egyéni fejlesztési terv a fejlesztő foglalkozások végleges befejezése után 5 évig megőrzésre kerül az iskola irattárában. A fejlődési lap külívén az általános információk és változások szerepelnek a tanulóról. A fejlődési lap belíve a foglalkozásokkal kapcsolatos dokumentációt tartalmazza (a foglalkozások időpontja, tartalma és egyéb megjegyzések.) A szakértői bizottságok által javasolt fejlesztő foglalkozások heti óraszámát – 1 vagy 2 óra – az iskola maximálisan igyekszik figyelembe venni. A fejlesztő foglalkozás tanórának számít, a tanuló hiányzását ennek megfelelően kell figyelembe venni. A félév és a tanév végén a pedagógus elkészíti a fejlesztésben részesült tanulók pedagógiai jellemzését, amelyről – amennyiben szükséges – a szülőket és az osztályfőnököt is tájékoztatja. Az egész tanév folyamán tartja a kapcsolatot az adott tanuló szüleivel és az őt tanító többi tanárral. 3.8

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Intézményünkben a gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok törvényi hátterét a:  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,  a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet szabályozza.  1992. évi XXXIII. törvénynek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról (257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet)  331/2006.(XII. 23.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről,  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet biztosítja.  2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről.  326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A társadalom ellentmondásos folyamatai kedvezőtlenül hatnak a legérzékenyebb és legveszélyeztetettebb rétegre, a gyermek- és ifjúkorúakra. A gazdasági, szociális – valamint az ezekből eredő erkölcsi, etikai - gondok megingatják az esélyegyenlőséget, veszélyeztetik a tanulás, továbbtanulás, pályaválasztás és az életminőség lehetőségeit. A fiatal korosztályt tekintve a nemzet egészséges fejlődése, jövője a tét.

39

Az intézmény exponált helyzetéből következik, hogy meghatározó jelentőségű feladatai voltak, vannak, és növekvő hangsúlyú tennivalói lesznek a törvények végrehajtásában. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségégnek megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás, Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatával, a JNKSZ Megyei Kormányhivatal, Karcagi Járási Hivatal, Hatósági Osztályával, Karcag Városi Önkormányzat Járási Gyámhatóságával, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ezek a következők:  az egészségügyi szolgáltatást nyújtók – védőnői szolgálat, háziorvos, iskolaorvos,  a családsegítő, a nevelési tanácsadó,  gyámhivatal, jegyző,  rendőrség, ügyészség, bíróság. Intézményünkben a gyermek – és ifjúságvédelem legfontosabb feladatai közé tartozik a megelőzés, valamint az ifjúságot befolyásoló azon káros hatások elhárítása illetve enyhítése, amelyek a személyiségfejlődésüket megzavarják, vagy negatív irányba fordítják. Mindemellett célul tűztük ki azt is, hogy segítsük azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjúság egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakozásához és fejlődéséhez. Hátrányos – valamint ezen belül halmozottan hátrányos – és veszélyeztetett helyzetű tanulóink egyre nagyobb számban előforduló arányának ismeretében legfontosabb feladataink a következők: A vezetőség – az ifjúságvédelmi felelősön keresztül, valamint az osztályfőnökök, a kollégiumi csoportvezetők és a diákönkormányzat bevonásával  rendszeresen áttekinti a tanulóifjúság szociális helyzetét, közösen vázolják az aktuális feladatokat és lehetőségeket;  biztosítja a nevelőtestület szükség szerinti továbbképzését a döntések és intézkedések, a kapcsolattartás szakszerűsége érdekében;  biztosítja a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához szükséges feltételeket;  a szülőket a tanév kezdetekor tájékoztatja a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol és milyen időpontban kereshető meg;  továbbra is segíti a rendszeres, valamint szükséges hatósági, intézményi, társadalmi kapcsolatok tartását, illetve a törvény szerint meghatározott módon él jelentési kötelezettségével. Az osztályfőnökök – az osztályban tanító és a kollégiumi nevelők segítségével  folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók sorsának alakulását és mulasztásait különös tekintettel az igazolatlan mulasztásokra-, valamint feltárják ezen mulasztások okait  a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesznek az esetmegbeszéléseken a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel együtt,  figyelmet fordítanak a hátrányt jelentő tényezőkre (pl. anyagi, szociális, erkölcsi, egészségügyi veszélyeztetettség),  jelzési kötelezettségükkel élnek az ifjúságvédelmi felelős felé  javaslatot tesznek, illetve kérnek a segítés módjára;  együttműködnek az egyes célcsoportokat érintő programok kidolgozásában illetve megszervezésében a gyermek – és ifjúságvédelmi felelőssel.

40

A gyermek – és ifjúságvédelmi felelős  feladata a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, illetve az általános prevenciót szolgáló szervezés és tájékoztatás;  felismeri a tanulók hátrányos helyzetét, veszélyeztetettségét – osztályfőnökök, nevelők együttműködésével;  rendszeres kapcsolatot tart mind az iskolai, mind az iskolán kívüli illetékes személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, szervezetekkel – pl. családsegítő és szociális szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, jegyző;  együttműködik, és jelzési kötelezettségét teljesíti a fent említett gyermekvédelmi hatóságok felé;  a pedagógusok vagy szülők jelzése illetve a velük folytatott beszélgetés alapján a megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesz részt a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, amelynek során megismeri a tanuló környezetét,  a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,  dokumentációs feladatokat lát el;  nyomon követi a tanulók mulasztásait-különös tekintettel az igazolatlan mulasztásokat-és dokumentálja azokat, jelentési kötelezettségét betartja a gyermekjóléti szolgálat valamint a jegyző felé,  intézményszintű áttekintéssel rendelkezik, koordinálja és segíti az osztályfőnökök munkáját;  törekszik a megbízásából adódó személyes kontaktus kialakítására, tartására a tanulókkal;  folyamatos konzultációs illetve segélykérési lehetőséget biztosít a tanulók, valamint a szülők számára – akár anonim módon is (pl. e-mail postafiókot működtet) – és ezt mindenki számára elérhetővé teszi;  az iskolában valamint a Kollégiumban jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély szolgálat) címét, illetve telefonszámát;  rendszeresen részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer szakmaközi megbeszélésein és az ott elhangzott változásokról tájékoztatja a vezetőséget valamint a nevelői testületet. A fentebb említett feladatokon kívül természetesen a nevelőtestület minden tagjának hivatásából következő feladata, hogy szaktárgyának nevelési lehetőségeit mind teljesebben kihasználja e vonatkozásban is, figyelemmel kísérje a tanulók helyzetének alakulását, illetve a felismert problémával kapcsolatban éljen jelzési kötelezettségével az osztályfőnök vagy a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős felé. 3.9

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az elmúlt időszakban a nehéz körülmények között élő, valamint hátrányos helyzetű tanulóink száma egyre növekvő tendenciát mutat. Ebből kifolyólag intézményünk minden dolgozója fokozottan figyel erre a jelenségre, és különböző programokkal valamint intézkedésekkel próbáljuk segíteni ezen tanulóink beilleszkedését és folyamatos fejlődését.

41

Intézkedések és programok:  A rászoruló tanulóinknak étkezési kedvezményt biztosítunk. A család – szociális helyzetét figyelembe véve – kérheti az illetékes önkormányzat segítségét étkeztetési hozzájáruláshoz. Ennek mértéke három vagy több eltartott gyermek, a családban előforduló tartós beteg esetében, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló esetén 50%-os hozzájárulás.  Ingyenes tankönyvtámogatást nyújtunk a rászoruló diákjainknak, ennek megállapítása szintén a családban eltartott gyermekek számától (három vagy annál több), az előforduló tartós betegség, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján történik.  Drog-, alkohol-, illetve bűnmegelőzési programok szervezése osztályfőnöki órák vagy előadások keretében az iskolapszichológus, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős valamint szakemberek bevonásával.  Pályaorientációs tevékenység az osztályfőnökök, illetve az iskolapszichológus segítségével valósul meg.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinknak ösztöndíj pályázathoz lehetőséget biztosítunk.  A szociális segítő tevékenység része az iskolaorvosi, védőnői és fogorvosi szolgáltatás nyújtása.  Kapcsolatot tartunk a városban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, rendőrséggel, gyámhivatallal és más hivatalos szervezetekkel.  Az intézmény továbbra is fenntartja kapcsolatait Karcagi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével  Az iskola lehetőséget biztosít a gépjárművezetői engedély megszerzésére.  Az iskola lehetőséget nyújt környezetében az informatikai – számítógépes képzésen való részvételre.

42

3.10 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.10.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulói közösség alapvető kapcsolattartási formája a DÖK képviselővel történik. Az osztályfőnökök minden az osztály érintő aktuális információt megadnak. A faliújságok, az iskola rádió is nagy szerepet tölt be az információ áramlásában. Az iskola honlapján is sok, új információ található. 3.10.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az osztályok szülői munkaközösségeiből választott 1-1 fő (elnök) alkotja a szülői szervezetet. Létszáma megegyezik a mindenkori osztályok számával. A szülői szervezettel történő kapcsolattartás az általános igazgatóhelyettes hatásköre. A szülőkkel való együttműködésben várjuk:          

az érdeklődő - segítő hozzáállást, az őszinte véleménynyilvánítást, a nevelési problémák őszinte feltárását, közös megoldások keresését, tájékoztatást a családban felmerülő nehézségekről (nevelési kérdések; a gyermek helyzetét befolyásoló változások stb.), a szülők aktív részvételét az iskola rendezvényein, bekapcsolódást programjainkba (szabadidős tevékenységek), segítséget az iskolán kívüli programok lebonyolításában (tanulmányi kirándulás, túra, stb.), ötleteket, javaslatokat az iskolai nevelő-oktató tevékenység hatékonyabbá tételéhez, alkalmazkodást az iskola alapdokumentumaiban megfogalmazottakhoz (pl. házirend).

3.10.3 A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat az iskolai életről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább egyszer a diákközgyűlésen, valamint alkalomszerűen a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat hirdetőtábláján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, a nevelőkkel, az iskolai szülői szervezettel. A szülők tájékoztatásának formái:  az iskolaválasztás előtt korrekt tájékoztatást nyújtunk az intézményünk lehetőségekről,  biztosítjuk, hogy a tanulók mindennapi tevékenységét leginkább befolyásoló alapdokumentumokkal (pedagógiai program, SZMSZ, házirend) a megismerkedhessenek.  az iskola és a szülők közötti együttműködés szervezett keretét biztosítja a munkaközösség, 43

kínálta iskolai szülők Szülői

 az elektronikus napló levelező rendszere üzenetküldési lehetőséget biztosít, valamint az e-napló egyéb szolgáltatásai (ellenőrző, hiányzások kezelése, stb..) naprakész információkkal látja el a szülőket,  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet ülésén vagy az iskolai szintű összevont szülői értekezleten,  az osztályfőnök tájékoztatást adnak az osztályok szülői értekezletén. A szülő az iskola életének résztvevője, az oktatási-nevelési folyamat segítője és szereplője. Az iskola biztosítja a szülők törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását. Családlátogatás Továbbra is fontos feladatnak tartjuk a családlátogatást, sajnos nagy beiskolázási területünk miatt csak a problémás tanulóknál tudjuk megszervezni. Feladata a problémás gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, a szülőkkel egyeztetés, tanácsadás a tanuló helyes neveléséhez, a szülők véleményének kikérése az iskolai nevelőmunkához. Szülői értekezlet Az iskola évente minimum két szülői értekezletet tart. Rendkívüli esetben a tanulók, a szülők vagy a tanárok kezdeményezésére is összehívható a problémák megoldása érdekében, az osztályban tanító tanárok részvételével. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről,  iskolai magatartásáról,  szorgalmáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé.  A fogadóórák, a szülői értekezletek, az iskolai nyílt napok időpontjairól minden év elején az osztályfőnök nyújt információt a tanulóknak és a szülőknek, valamint az év során, az iskola honlapján is folyamatosan megtekinthető. Tájékoztatás Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásukkal összefüggő eseményekről, illetve a különféle vagy osztályszintű programokról, figyelmeztetésekről, mulasztásokról és dicséretekről. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján is közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.

44

A tájékoztatás, kapcsolattartás fontos eszköze az ellenőrző, amelynek bejegyzéseit az osztályfőnök minimum kéthavonta ellenőzi, és a tanuló köteles azt havonta a szülővel aláíratni. A tájékoztatás egy másik eszköze az elektronikus napló, amelyhez szülők saját belépési kódot kapnak és lehetőségük van a gyermekük tanulmányi előmeneteléről meggyőződni, valamint üzenetet írni az osztályfőnöknek vagy szaktanároknak. A szülőkkel való kapcsolattartás további lehetőségei még postai úton, vagy telefonon történnek. Nagy beiskolázási területünk miatt fogadóóra helyett munkaidőben bármikor fogadjuk a szülőket, amikor a személyes találkozás alkalmával is konkrét tanácsot adunk a gyermek fejlődéséhez (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás). Beiskolázási tájékoztatókat és nyílt napot tartunk az általános iskolás tanulóknak és szüleiknek, ahol bemutatjuk képzéseinket és az iskola életét.

3.11 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazzák, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás valamint a vizsgáztatás – jogszabályi keretek között – meghatározható intézményi specifikumait érintik. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:    

osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, illetve  előrehozott érettségi vizsga letételére jelentkezett, és azt az igazgató engedélyezte. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Különbözeti vizsgát az a tanuló tehet, aki a tanév elején, vagy a tanév közben átvétellel kerül intézményünkbe. Azokból a tantárgyakból köteles különbözeti vizsgát tenni, amelyeknek tanulmányi követelményeit még nem teljesítette az előző oktatási intézményben. A szakmai tantárgyak esetében külön gondot kell fordítani a szakképzési törvény speciális előírásainak betartására. Egy vagy több különbözeti vizsga letételéhez halasztott vizsgalehetőséget biztosíthat az intézmény igazgatója, egyéni elbírálás alapján.

45

Előrehozott érettségi vizsga után, sikeres érettségi vizsga esetén igazgatói engedéllyel mentesül a tanuló az adott tantárgy tanulása alól. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.  A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap.  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Minden évfolyam anyagából külön szóbeli vizsgát kell tennie a követelményeknek megfelelően, melyet külön kell dokumentálni.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 4 héttel a szaktanártól tájékoztatást kap.  A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási – szabályai  Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc.  Testnevelés tantárgy esetében gyakorlati vizsgát tesznek a tanulók.  Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni.  Egy napra egy tanulónak legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.  A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.  Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.  A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.  A tanulónak a szóbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 30 percet kell biztosítani, kivéve az 1. bekezdésben tett kivételt.

46

 A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik, a szaktanár legalább 10 tételt készít. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 30 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.  Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.  A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.  A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.  A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.  A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.  A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.  A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A diák jegyzetei egy év után selejtezendőek. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola bélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban, a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.  Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.  A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:    

2013-2014. tanévben: a kilencedik évfolyamon. 2014-2015. tanévben: a tizedik évfolyamon. 2015-2016. tanévben: a tizenegyedik évfolyamon. 2016-2017. tanévben: a tizenkettedik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

47

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Tantárgy

Írásbeli Időtartam Szóbeli Időtartam

Adatbáziskezelés Agrárközgazdasági szakmai gyakorlat Agrárközgazdaságtan Angol nyelv Anyagismeret Belügyi rendészeti ismeretek fakultáció Bevezetés a filozófiába Biológia Emberismeret és etika Ének-zene Fizika Fizika fakultáció Földméréstani alapismeretek Földrajz fakultáció Földünk és környezetünk Francia nyelv Gépelemek Gépészet és automatizálás Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti alapozó ismeretek Gépészeti szakmai gyakorlat Géprajz Hidrológia és hidraulika Informatika Informatikai alapozó elmélet Informatikai alapozó gyakorlat Jogi és szakigazgatási alapismeretek Kémia Kémia fakultáció Kommunikációs gyakorlat Kommunikációs gyakorlat - olvasás-szövegértés Környezet- és természetvédelmi alapismeretek Környezeti nevelés Környezetvédelmi alapismeret Környezetvédelmi alapozó gyakorlat Közgazdasági alapozó gyakorlat Közgazdasági alapozó ismeret Közgazdasági makroökonómia Közgazdasági mikroökonómia Magyar nyelv és irodalom Marketing ismeretek Matematika Matematikai eszközhasználat Matematikai eszközhasználat és olvasás-szövegértés

45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc

48

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X

15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc

Gyakorlati vizsga X

X X

X

X X

Mechanika Mg-i alapismeretek Mg-i áruismeret és áruforgalmazás Mg-i erőgépek Mg-i gépek javítása Mg-i gépek üzemeltetése Mg-i ismeretek Mg-i munkagépek Mozgókép és médiaismeret Munkavédelem Műszaki előkészítés és koordináció Művészetek Német nyelv Olvasás-szövegértés Önvédelem Rajz és vizuális kultúra Szakmai alapozó elmélet Szakmai idegen nyelv Számítógép programozás I-II-III. Társadalomismeret Települési környezetvédelem Természet- és környezetvédelmi szakmai gyakorlat Testnevelés és sport Történelem Üzleti gazdaságtan Vállalkozási ismeretek Vállalkozási, vezetési és szervezési ismeretek Vezetési és szervezési ismeretek

45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc 45 perc

Értékelés 0-29 % 30-48 % 49-67 % 68-84 % 85-100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

49

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X

15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc 15 perc

X

X X

3.12 Az értékelés 3.12.1 A tanulók értékelése A 9. évfolyamon a tanulók év eleji felmérő dolgozatait szóban értékeljük és az értékelést az első szülői értekezleten a szülőkkel ismertetjük. Azokból a tantárgyakból van a 9. évfolyamon év eleji felmérés, mely tantárgyakat már korábban is tanultak a tanulók és a kötelező érettségi tárgyak közé tartoznak. Az idegen nyelvek tanítása esetén segítséget nyújtanak a csoportbontás kialakításához. Az írásbeli és szóbeli számonkérés érdemjegyei egyenrangúak. Az egyes tantárgyak esetén félévente a heti óraszámnak megfelelő számú (de legalább három) érdemjegynek kell szerepelnie a naplóban. A témazáró dolgozat osztályzatait az elektronikus naplóba témazáró dolgozat jegyként kell bejegyezni. A tanári karban egységes a követelményrendszer, hiszen az érettségire, szakmai vizsgára való felkészítés miatt egységesen kell kezelni a tanulói teljesítményeket. A tanulók teljesítményéről, továbbhaladásáról az őket tanító tanárok az osztályozó értekezleten döntenek a félév, illetve a tanév végén. Az érdemjegyeket a diákkal közölni kell, aki köteles ezeket az ellenőrző könyvébe beírni és havonta a szülővel aláíratni. A szülő joga, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola évente legalább két alkalommal szülői értekezletet tart. Az elektronikus napló folyamatos tájékozódási lehetőséget biztosít a szülőnek gyermek tanulmányi előmeneteléről. 3.12.2 Az értékelés fajtái Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása:  Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor.  Egy-egy új tantervi téma kezdetén.  Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) Formatív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk.

50

Alkalmazása: A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. Összegző – lezáró – minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél – a minősítés. Alkalmazása:  Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák). Külső értékelés  Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében.  Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény.  Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége.  Külső mérések (bemeneti, kompetencia, kimeneti) eredményessége, tapasztalatai. 3.12.3 A továbbhaladás kritériumai A tanítási év végén az osztályozó napló szerint elsődleges szempont, hogy a tanuló minden tantárgyból osztályozható legyen és osztályzatai között elégtelen érdemjegy nem szerepelhet. Amennyiben a tanuló osztályozó vizsgára lett utasítva, a továbblépés csak az osztályozó vizsga sikeres letétele után válik lehetségessé, amennyiben a tanuló nem szerzett elégtelen osztályzatot. A továbblépés feltételei között szerepel a Pedagógiai Program és a helyi tanterv által előírt összefüggő gyakorlat teljesítése. 3.12.4 Technikus osztályokba lépés feltételei A technikus szakképző évfolyamoknál a felvétel követelménye a sikeres érettségi bizonyítvány megléte, valamint az adott szakra vonatkozó szakmai és vizsgáztatási követelmények. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 3.13 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.

51

Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére - évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Az ágazati szakközépiskolai képzés négy évfolyamán szerzett szakmai ismereteket- a kerettantervek figyelembevételével- beszámítjuk a szakképzésbe. A sikeres komplex szakmai érettségit tett tanulók az 5/13. évfolyamon, egy év alatt teljesíthetik a kétéves szakképzések követelményeit, ha a szaknak megfelelő ágazati szakközépiskolában szereztek érettségit. Egyéb esetekben az előképzettség beszámítását a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásai szerint végezzük. Másik középiskolából történő átiratkozásra, az évfolyam másik osztályába, valamint osztályon belül másik szakmacsoportba történő átjelentkezésre az iskola lehetőséget biztosít. A szülő, az erre vonatkozó írásbeli kérelmet, az iskola igazgatójához nyújthatja be. A kérelemben az átjelentkezés (átiratkozás) okát alaposan indokolni kell (egészségügyi okok, továbbtanulási szándék módosulása stb.). Ha az intézményvezető az átjelentkezéshez (átiratkozáshoz) hozzájárul, a tanuló az új csoportba illetve osztályba, csak az előírt különbözeti vizsgák sikeres letétele után írható át. A különbözeti vizsgára való felkészüléshez az iskola legalább harminc nap felkészülési időt biztosít. 3.14 A felvételi eljárás különös szabályai A középiskolai felvételi eljárás éves menetrendjéről, az eljárás során betartandó határidőkről minden évben az illetékes minisztérium által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik. Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírálásánál, a jelentkezési lapon feltüntetett minden értékelhető osztályzatot figyelembe veszünk, amelyekből súlyozott átlagot számítunk, ami azt jelenti, hogy a készségtárgyakat kisebb súllyal vesszük figyelembe. A keretlétszám betöltéséig a súlyozott tanulmányi átlageredmények szerinti sorrend dönt. A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja.

52

4

HELYI TANTERV Szakközépiskola: a szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük

4.1

A kilencedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás illetve ágazati szakközépiskolai képzés folyik. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. Képzési irányok

4.2

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben) 9-12. Nappali tagozat Szakközépiskolai általánosan képző, érettségire felkészítő, szakmacsoportos alapozó képzés:    

Gépészet szakmacsoport, Közgazdaság szakmacsoport, Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport, Informatika szakmacsoport.

A szakmacsoportos alapozó oktatás célja:  a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása,  készségek, képességek fejlesztése,  az érettségire való felkészülés,  a pályaválasztási döntés előkészítése,  a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése,  az érettségi utáni szakképzés megalapozása. A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit az  az érettségi vizsgakövetelmények,  az OKJ szakképesítések központi programjai,  kerettanterv. A tananyag lefedi a kerettantervek tananyagát (általában több is azoknál), de a tantárgyak elnevezésénél nem minden esetben követtük a szakmacsoportos elmélet és gyakorlat elnevezést, hanem a hagyományoknak és a tananyag tartalmának jobban megfelelő tantárgyneveket használunk. Szakközépiskola 9-12. évfolyam (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben) A Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan folyó az ágazati szakképzési kerettanterv szerinti elméleti és gyakorlati oktatás (a továbbiakban ágazati szakközépiskolai képzés).

53

9-12. évfolyam nappali tagozat Szakközépiskolai ágazatok:    

XIII Informatika XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás XXXI Mezőgazdasági gépész XXXIII Mezőgazdaság

9-12. évfolyam levelező tagozat: Szakközépiskolai ágazatok:  XXXIII Mezőgazdaság Gimnázium 9-12. évfolyam (Kerettanterv 2003.)  Általános tantervű gimnázium, belügyi rendészeti pályaorientáció  Általános tantervű gimnázium, emelt szintű német nyelv oktatással  Általános tantervű gimnázium, emelt szintű angol nyelv oktatással 4.3

Az iskolában alkalmazott óratervek

4.3.1 A kifutó képzéseink, melyek 2012. szeptember 1-én kerültek utoljára beiskolázásra. Szakközépiskola levelező tagozat Közgazdaság szakmacsoport (agrárközgazdaság) Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Filozófia/etika Angol nyelv Környezeti nevelés Szakmai alapozó elmélet Szakmai alapozó gyakorlat /tömbösítve/ Heti óraszám összesen KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy VÉ: választható érettségi vizsgatárgy

54

Heti óraszám évfolyamonként 12. 0,5 0,5 2 0 0 0,5 1 1 0 0 0,5 0 1 0 1 1 9

Érettségi KÉ KÉ KÉ VÉ VÉ VÉ VÉ KÉ

KÉ VÉ

Szakközépiskola nappali tagozat Gépészet szakmacsoport óraterve Évfolyamok Tantárgy 10. 11. 12. Magyar nyelv 1 1 1 Magyar irodalom 3 3 3 Történelem 2 2 3 Társadalomismeret és etika (speciális) 0 1 0 Angol vagy Francia nyelv 3 4 4 Matematika 3 4 4 Ének-zene 1 0 0 Rajz 0 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés 1* 2 2 2 Testnevelés 2* 5 5 5 Fizika 0,5 2 2 Földrajz 1 2 2 Kémia 2 2 2 Biológia 1 2 2 Informatika 2 2 2 Gépészeti szakmacsoportos ismeretek 0 0 0 Géprajz 0 0 0 Anyagismeret 1 0 0 Mezőgazdasági erőgépek 0 2 0 Gépelemek 0 1 0 Mezőgazdasági munkagépek 0 0 2 Mezőgazdasági ismeretek 0 0 1 Gépészeti alapozó gyakorlat 4 2 2 Kötelező óraszám 1* 27,5 30 30 Kötelező óraszám 2* 30,5 33 33 Nem kötelező időkeret Olvasás, szövegértés * 1 Matematikai eszközhasználat * 1 Biológia * Kémia * Fizika * 1,5 Informatika * Földrajz * Mechanika 1 Gépelemek 1 Összes óraszám 1* 31 31 31 Összes óraszám 2* 34 34 34

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KÉ

Fakultáció egyiket választja

VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy; VÉ: választható érettségi vizsgatárgy; *: kötelező választani 1*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2011-12-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. 2*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2012-13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon.

55

Közgazdaság szakmacsoport óraterve (Agrárközgazdaság) Évfolyamok 10. 11. 12. Magyar nyelv 1 1 1 Magyar irodalom 3 3 3 Történelem 2 2 3 Társadalomismeret és etika 0 1 0 Angol nyelv 3 4 4 Matematika 3 4 4 Ének-zene 1 0 0 Rajz 0 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés és sport 1* 2 2 2 Testnevelés és sport 2* 5 5 5 Fizika 0,5 2 2 Földrajz 1 2 2 Kémia 2 2 2 Biológia 1 2 2 Informatika 2 2 2 Közgazdasági szakmacsoportos ismeretek 0 0 0 Közgazdasági alapozó ismeretek 1 0 0 Közgazdasági mikro ökonómia 0 3 0 Közgazdasági makro ökonómia 0 0 2 Üzleti gazdaságtan 2 3 Közgazdasági alapozó gyakorlat 4 0 0 Kötelező óraszám 1* 27,5 30 30 Kötelező óraszám 2* 30,5 33 33 Nem kötelező időkeret Olvasás, szövegértés * 1 Matematikai eszközhasználat * 1 Biológia * Kémia * Fizika * 1,5 Informatika * Földrajz * Üzleti gazdaságtan 1 Közgazdasági makro ökonómia 1 Összes óraszám 1* 31 31 31 Összes óraszám 2* 34 34 34 Tantárgy

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KÉ

Fakultáció egyiket választja

VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy; VÉ: választható érettségi vizsgatárgy; *: kötelező választani 1*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2011-12-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. 2*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2012-13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon.

56

Informatika szakmacsoport óraterve Évfolyamok 10. 11. Magyar nyelv 1 1 Magyar irodalom 3 3 Történelem 2 2 Társadalomismeret és etika 0 1 Angol nyelv 3 4 Matematika 3 4 Ének-zene 1 0 Rajz 0 1 Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 1* 2 2 Testnevelés és sport 2* 5 5 Fizika 1,5 2 Földrajz 1 2 Kémia 2 2 Biológia 2 2 Informatika 1 2 Informatika szakmacsoportos ismeretek 0 0 Informatika alapozó elmélet 0 0 Számítógép programozás I. 1 0 Számítógép programozás II. 0 2 Számítógép programozás III. 0 0 Adatbázis kezelés 0 0 Informatika alapozó gyakorlat 4 3 Kötelező óraszám 1* 27,5 30 Kötelező óraszám 2* 30,5 33 Nem kötelező időkeret Olvasás, szövegértés * 1 Matematikai eszközhasználat * 1 Biológia * Kémia * Fizika * 0,5 Informatika * 1 Földrajz * Számítógép programozás II 1 Adatbázis kezelés Összes óraszám 1* 31 31 Összes óraszám 2* 34 34 Tantárgy

12. 1 3 3 0 4 4 0 1 1 2 5 2 2 2 2 2 0 0 0 0 1 1 3 30 33

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KÉ

Fakultáció egyiket választ

VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

1 31 34

KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy; VÉ: választható érettségi vizsgatárgy; *: kötelező választani 1*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2011-12-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. 2*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2012-13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon.

57

Környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve Évfolyamok 10. 11. 12. Magyar nyelv 1 1 1 Magyar irodalom 3 3 3 Történelem 2 2 3 Társadalomismeret és etika 0 1 0 Angol vagy Francia nyelv 3 4 4 Matematika 3 4 4 Ének-zene 1 0 0 Rajz 0 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés és sport 1* 2 2 2 Testnevelés és sport 2* 5 5 5 Fizika 1,5 2 2 Földrajz 1 2 2 Kémia 2 2 2 Biológia 2 2 2 Informatika 1 2 2 Környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek 0 0 0 Környezetvédelmi alapismeretek 1 2 Hidrológia és hidraulika 0 2 0 Környezetvédelmi alapozó gyakorlat 4 3 3 Kötelező óraszám 1* 28,5 30 30 Kötelező óraszám 2* 31,5 33 33 Nem kötelező időkeret Olvasás, szövegértés * 1 Matematikai eszközhasználat * 1 Biológia * 1 Kémia * Fizika * 0,5 Informatika * Földrajz * Környezetvédelmi alapismeretek 1 Földméréstani alapismeretek 1 Összes óraszám 1* 32 31 31 Összes óraszám 2* 35,5 34 34 Tantárgy

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KÉ

Fakultáció egyiket választja

VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy; VÉ: választható érettségi vizsgatárgy; *: kötelező választani 1*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2011-12-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. 2*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2012-13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon.

58

Négy osztályos gimnázium (nappali tagozat) óraterve Belügyi rendészeti pályára előkészítő gimnáziumi képzés Évfolyamok Tantárgy Érettségi 10. 11. 12. Magyar nyelv 1 1 1 KÉ Magyar irodalom 3 3 3 KÉ Történelem 2 3 3 KÉ Emberismeret és etika 0 1 0 1. Idegen nyelv (Angol) 3 4 4 KÉ Egyiket 2. Idegen nyelv (Francia) 3 3 3 KÉ Matematika 3 4 4 KÉ Informatika 1 2 2 VÉ Bevezetés a filozófiába 0 0 1 Fizika 2 2 2 VÉ Fakultáció Kémia 2 2 2 VÉ egyiket Földrajz 2 2 2 VÉ választja Belügyi rendészeti ismeretek 0 2 2 VÉ Biológia 1,5 2 2 VÉ Ének-zene 1 0 0 Rajz 1 0 0 Testnevelés 1* 2 2 2 VÉ Testnevelés 2* 5 5 5 VÉ Osztályfőnöki 1 1 1 Kommunikációs gyakorlat 0 0 0 Tantervi modulok 0 0 0 Társadalomismeret 0 1 0 Tánc és dráma 0 0 0 Mozgókép és médiaismeret 0 0 1 Művészetek 0 1 1 Kötelező óraszám 1* 28,5 30 30 Kötelező óraszám 2* 31,5 33 33 Nem kötelező időkeret Olvasás, szövegértés * Matematikai eszközhasználat * 1 Biológia * 0,5 Fizika * Kémia * Kommunikációs gyakorlat* 1 Testnevelés és sport-önvédelem * 1 2 2 Informatika * Belügyi rendészeti ismeretek 1 1 Összes óraszám 1* 32 33 33 Összes óraszám 2* 35 36 36 KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy; VÉ: választható érettségi vizsgatárgy; *: kötelező választani; 1*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2011-12-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. 2*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2012-13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon.

59

Általános tantervű gimnázium, emelt óraszámú angol vagy német idegen nyelvi oktatással Évfolyamok Tantárgy Érettségi 10. 11. 12. Magyar nyelv 1 1 1 KÉ Magyar irodalom 3 3 3 KÉ Történelem 2 3 3 KÉ Emberismeret és etika 0 1 0 1. Idegen nyelv * 5 5 5 KÉ Egyiket választja 2. Idegen nyelv * 3 3 3 KÉ Matematika 3 4 4 KÉ Informatika 1 VÉ Bevezetés a filozófiába 0 0 1 Fizika 1 1 1 VÉ Biológia 1 2 2 VÉ Fakultáció Kémia 1 2 2 VÉ Földrajz Ének-zene Rajz Testnevelés 1* Testnevelés 2* Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Matematikai eszközhasználat Kötelező óraszám 1* Kötelező óraszám 2* Biológia* Fizika* Kommunikációs gyakorlat Kémia Informatika* Földrajz*

1,5

2

1 0 1 0 2 2 5 5 1 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 27,5 30 30,5 33 Nem kötelező időkeret 1 1 1

2 0 0 2 5 1 0 0 0 1 1 0 30 33

1

1

2

2

2 3

2 3

33 36

33 36

egyiket választja

VÉ

VÉ VÉ

0,5

Önvédelem Belügyi rendészeti ismeretek

1

Összes óraszám 1* Összes óraszám 2*

31 34

VÉ

KÉ: kötelező érettségi vizsgatárgy; VÉ: választható érettségi vizsgatárgy; *: kötelező választani *: 1. idegen nyelvnek angol vagy német választható; *: 2. idegen nyelvnek angol vagy német választható 1*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2011-12-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. 2*: Intézményünk azon tanulóira vonatkozik, akik a 2012-13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. Az önvédelem és a belügyi rendészeti tárgyak is választhatók fakultációként, de választásukról az iskola igazgatója dönt.

60

4.3.2 Az iskolában alkalmazott helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, illetve a 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21. ) EMMI rendelet módosításáról című rendeletek alapján készült. 3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára illetve 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára alapján készült. Szakközépiskola nappali tagozat Mezőgazdaság szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövény-termesztés Állatok egészségvédelme I. Mezőgazdasági alapgyakorlatok Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Kémia Matematika Informatika Biológia – egészségtan Kompetencia felkészítés Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Munkahelyi egészség és biztonság Állattenyésztés I. Takarmánynövény-termesztés Mezőgazdasági alapgyakorlatok

9. 4 3 3 2

2 2 2 1 5 1 0,5 0,5 1

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3 2 2 2 1 1 1 5 1

12. 4 3 3

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

0,5

1

1 0,5 3

4

1 2 1 3

3 2 4

Szabadon tervezhető órák 1 1 1 2 1

0,5 0,5

61

3 1

3

3

1

1

0,5 0,5

Érettségi

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

Mezőgazdasági gépészet szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak

9. 4 3 3

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan 2 Fizika 2 2 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* (ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Géprajz, gépelemek, mechanika 2 1,5 Anyagismeret 1 Agrárműszaki alapok gyakorlat 1,5 2 Agrárműszaki erőgépek 1 Agrárműszaki erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági munkagépek 1 Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Mezőgazdasági ismeretek 1 0,5 Szabadon tervezhető órák Kémia 1 Matematika Informatika 1 3 Biológia – egészségtan 2 Kompetencia felkészítés 1 Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Géprajz, gépelemek, mechanika 0,5 Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat 0,5 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

12. 4 3 3

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

1,5

1

2 1,5 1,5 1

Érettségi

1 2 2 2 2

1 1

3

3

0,5 1 35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

62

Informatika szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak

9. 4 3 3

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan 2 Fizika 2 2 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* (ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 1 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 Hálózati ismeretek I. 1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 Szabadon tervezhető órák Kémia 1 Matematika Informatika 1 3 Biológia – egészségtan 2 Kompetencia felkészítés 1 Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 0,5 Rendelkezésre álló órakeret 35 37

12. 4 3 3

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

2 2 1 2

1 2 1 2 2 2

Érettségi

1 1

3

3

2 1 37

2 36

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

63

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Kémia Matematika Informatika Biológia – egészségtan Kompetencia felkészítés Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelmi alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Rendelkezésre álló órakeret

9. 4 3 3

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3

2

2

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1 0,5

5 1

12. 4 3 3

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

3 1

2 2 2

3,5

Érettségi

0,5 4 3

2 3 2

Szabadon tervezhető órák 1 1 1 2 1

3 1

3

3

0,5 0,5

1 1

0,5 35

36

35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

64

Élelmiszeripar szakközépiskolai ágazat óraterve Tantárgyak

9. 4 3 3

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan 2 Fizika 2 2 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* (ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek 1,5 1,5 Műszaki alapismeretek gyakorlat*1 Laboratóriumi alapismeretek 0,5 0,5 Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat*2 Élelmiszeripari anyagismeret 2,5 1,5 Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia 1,5 Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai Szabadon tervezhető órák Kémia 1 Matematika Informatika 1 3 Biológia – egészségtan 2 Kompetencia felkészítés 1 Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Műszaki alapismeretek 0,5 0,5 Laboratóriumi alapismeretek 0,5 0,5 Élelmiszeripari technológiák A működtetés gyakorlati feladatai Rendelkezésre álló órakeret 35 36

12. 4 3 3

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

3 1,5

4 1

0,5

1

2

2,5

Érettségi

1 0,5

1 1

3

3

0,5 0,5

35

0,5 0,5 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. *1 Nyári összefüggő gyakorlat keretében, a helyi tanterv szerint. *2 Nyári összefüggő gyakorlat keretében, a helyi tanterv szerint.

65

Szakiskolai képzések: Molnár szakiskola óraterve Tantárgyak

9. 2 2 2 2 3 3 1 0,5

Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia 2 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat 2 Szakmai technológia I. 2 Szakmai gépek I. 2 Szakmai gyakorlat I. 6 Szakmai technológia II. Szakmai gépek II. Szakmai gyakorlat II. Szabadon tervezhető órák Magyar – Kommunikáció 1 Matematika 1 Testnevelés 1 Informatika Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat 1 Szakmai gyakorlat I. 1 Szakmai technológia II. Szakmai gyakorlat II. Rendelkezésre álló órakeret 35

66

Évfolyamok 10. 1 2 1 1 3 1

1 1 3 3 8 2 1 4

11. 2

3 1 0,5 2 1 0,5

4 3 12 1,5

2 2

1 1

36

0,5 0,5

1 0,5 35

Mezőgazdasági gépész szakiskola óraterve Tantárgyak

9. Magyar – Kommunikáció 2 Idegen nyelv 2 Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés 3 Osztályközösség-építő Program 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munka-, tűz és környezetvédelem 0,5 Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Szakmai számítások Gépüzemeltetés gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek 1 Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 3,5 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek 1 Szakmai alapozó ismeretek 2 Szakmai alapozó gyakorlatok 6 Szabadon tervezhető órák Magyar – Kommunikáció 1 Matematika 1 Testnevelés 1 Informatika Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Munka-, tűz és környezetvédelem 0,5 Gépüzemeltetés gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 1,5 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Rendelkezésre álló órakeret 35

67

Évfolyamok 10. 1 2 1 1 3 1

11. 2

3 1 0,5 2

3 6 1 6 2,5 3 1,5

3 6 6 1,5 3 1

1,5 2 2 0,5

0,5 1 0,5 36

1 0,5 0,5 35

Négy osztályos gimnázium (nappali tagozat) óraterve Belügyi rendészeti pályára előkészítő gimnáziumi képzés Tantárgyak

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3 3 3

9. 4 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek - vizuális kultúra (rajz)** 2 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szabadon tervezhető tárgyak Biológia – egészségtan 2 Informatika 1 1 2 Idegen nyelv 1 Kompetencia felkészítő 1 2 Matematika Belügyi rendészeti ismeretek fakultáció Kémia fakultáció 3 Fizika fakultáció Matematika fakultáció Önvédelem*** 1* 1* 2* Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35

12. 4 3 3 3

Érettségi

3 2

2 1 5 1

2 2 1 3 2* 35

*A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. ***Az önvédelem tantárgy beépül a testnevelés tantárgy órakeretébe.

68

Emelt óraszámú idegen nyelv oktatását végző gimnáziumi képzés Tantárgyak

Évfolyamok 10. 11. 4 4 3 3 3 3 3 3

9. 4 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek - vizuális kultúra (rajz)** 2 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szabadon tervezhető tárgyak: Biológia – egészségtan 2 Informatika 1 1 1 Idegen nyelv 2 2 2 Kompetenciamérés felkészítés 1 Matematika Belügyi rendészeti ismeretek fakultáció Kémia fakultáció 3 Fizika fakultáció Matematika fakultáció Önvédelem*** 1* 1* 2* Rendelkezésre álló órakeret 36 36 35

12. 4 3 3 3

Érettségi

3 2

2 1 5 1

2 2 1 3 2* 35

*A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. ***Az önvédelem tantárgy beépül a testnevelés tantárgy órakeretébe.

69

4.4

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvek kiválasztásának elvei:  Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el, mely tankönyvből, tanulmányi segédletből, taneszközzel kívánják az adott tantárgyat tanítani.  Az intézmény igazgatója által megbízott tankönyvfelelős tanár az osztályfőnökök segítségével felméri az osztály tankönyvigényét és a megadott határidőig megrendeli azokat.  A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai közé sorolható a használhatóság, a taníthatóság, tanulhatóság és csak a valóban szükséges tankönyvek rendelhetők meg. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév végén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév első hetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a figyelembe veszik, hogy a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítik előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók és a taneszközök használatában az állandóságra törekszenek, vagyis új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetnek be.

4.5

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A NAT-ban meghatározott nevelési célok a különböző tantárgyak kerettantervekre épülő helyi tantervében - különös tekintettel az osztályfőnöki tantervre – jelennek meg; a tanórákon, illetve tanórán kívüli tevékenységek során valósulnak meg. Az erkölcsi nevelés Pedagógusaink elsősorban személyes példamutatással, a munkához való hozzáállásukkal, embertársaik – kollégáik, valamint tanítványaik irányába kinyilvánított tisztelettel, türelemmel, toleranciával valósítják meg ezt a pedagógiai feladatot. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A történelem és magyar tantárgyakon kívül az év során tartott megemlékezések, nemzeti ünnepek, emléknapok megtartása, az azokon való aktív részvétel, valamint ezeknek az eseményeknek az előkészítésében, az utánuk való rendrakásban való közreműködés szintén erősítik a nemzethez, közösséghez való tartozás nemes érzését.

70

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A diákoknak joguk van minden őket, valamint az iskola belső életét, viszonyait érintő kérdésben - kulturált formában – véleményt nyilvánítani, ezekről tájékoztatást kérni. Ennek gyakorlását elsősorban a diákönkormányzat útján tehetik meg, amelynek munkájában minden osztály választott képviselője részt vehet, illetve melynek vezetőségébe minden diák megválasztható. A kétheti rendszerességgel megtartott DÖK-gyűlések, valamint az évenkénti diákközgyűlés kitüntetett fórumai a demokrácia gyakorlásának. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A diákoknak kisebb-nagyobb iskolai közösségekben (tanulócsoportok, osztályok, szakkörök, sportcsapatok, diákönkormányzat, stb.) van lehetőségük fejleszteni interperszonális készségeiket. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során az alkalmazott tanítási-nevelési módszerek, valamint kitűzött célok, feladatok által arra törekszenek a pedagógusok, hogy együttműködésre, egymás iránti toleranciára ösztönözzék a diákokat. Fontos továbbá az önismeret, a reflexív gondolkodás fejlesztése, gyakoroltatása a napi munka során, pl. a szóbeli feleletek vagy a magatartás és szorgalom értékelésénél. A családi életre nevelés A társadalom alappillére a család, amely érzelmi és létbiztonságot nyújt tagjainak. A családi kötelékek, a másokhoz való tartozás hangsúlyozása az iskolának is fontos feladata, mivel hatékony nevelési-oktatási tevékenység nem valósítható meg a tanulók mögött álló családdal való együttműködés nélkül. Pedagógusainknak arra kell törekednie, hogy az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat harmonikus, konstruktív legyen, valamint a diákoknak is segítséget, szükség és igény estén tanácsot kell nyújtaniuk, hogy felnőve ők is hasonló értékek mentén alakíthassák ki emberi kapcsolataikat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A közös tevékenységek során, különös tekintettel az iskolai, valamint osztályrendezvények megszervezésére a tanulóknak meg kell tanulniuk felelősséget vállalniuk az általuk vállalt feladatok elvégzéséért, mellyel a közös cél megvalósítását segítik elő. A mai, önös érdekektől vezérelt világban egyre több energiát kell a pedagógusoknak fektetni diákjaik aktivizálásába. Ebben segíthet az 50 óra iskolai közösségi szolgálat, amit minden diáknak végeznie kell, aki 2016-ban vagy utána érettségizik. Ennek során a diákoknak mások javát szolgáló tevékenységet kell folytatniuk törvényben meghatározott módon. Pályaorientáció A nevelési-oktatási intézmény feladata – a tanuló teljes személyiségének fejlesztésén túl – a továbbtanulásra való felkészítés is. Ennek elsődleges színterei a kötelező és választható tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozások. A kiemelkedően tehetséges diákok versenyfelkészítésben, a tanulási kudarcnak kitett tanulók egyéni felzárkóztatásban is részt vehetnek. Az osztályfőnöki órákon gyakori a külső előadók közreműködése, akik a különböző pályaválasztási irányokkal ismertetik meg a diákokat. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az elmúlt évek kiterjedt pénzügyi válságai ráirányították a figyelmet a pénzügyi nevelés elégtelen voltára. Fontos, hogy a téma sokkal hangsúlyosabban megjelenjen az osztályfőnöki órák tematikájában, valamint törekedünk arra, hogy pénzügyekben jártas szakembereket vonjunk be ismeretterjesztő foglalkozások megtartásába.

71

Médiatudatosságra nevelés Korunk embere napjai jelentős részét a médiával szoros kapcsolatban tölti. Mára - főleg a középiskolás korosztálynál – az internet vált a vezető médiummá, azonban igen kevesen képesek tudatosan „fogyasztani” a rendelkezésre álló médiumokon keresztül őket elérő tömeges és válogatás nélküli információt. Ennek veszélyeire a diákok és szüleik figyelmét az iskoláknak is fel kell hívni minden adandó alkalommal: tanórákon, szülői értekezleteken, közös tanórán kívüli tevékenységeken. Az iskolánkban tanított mozgókép- és médiaismeret órák is kiváló lehetőséget adnak ennek a problémának a megvitatására. A tanulás tanítása Tudatában vagyunk, hogy az iskolában elsajátított tananyag jelentős része nem marad meg hosszú távon a tanulók emlékezetében, azonban a helyes tanulási módszerek kialakításának elengedhetetlen feltétele az ismeretket elsajátításának követelménye. A nyelvi előkészítő évfolyamon különös hangsúlyt kap a helyes és hatékony tanulási módszerekkel való ismerkedés, a képességfejlesztés, de minden pedagógusnak törekednie kell arra, hogy segítsen a sikerrel kecsegtető módszerek felismertetésében, kialakításában. 4.6

Érettségi vizsga

A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (IV. 13.) Korm. rendelet és hatályban lévő módosításai tartalmazzák a 2005. és az azt követő évek érettségijére vonatkozó előírásokat. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tárgyakból indít kellő számú jelentkező esetén:

Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Választható tantárgyak (Informatika) Fizika Kémia

72

Iskolánk középszintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból indít:

Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Francia nyelv Német nyelv Választható tantárgyak Belügyi rendészeti ismeretek Biológia Fizika Földrajz Informatika Kémia Testnevelés Idegen nyelv (német, angol, francia) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak követelményeit, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet szabályozza. A következő témaköröket az érettségi vizsga követelményeihez készítettük el. A középszintű érettségi vizsga témakörei: Idegen nyelv (angol, francia, német) Készségek és szövegfajták:     

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség

Témakörök:         

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika 73

Magyar nyelv és irodalom Kompetenciák:  Szövegértés  Írásbeli szövegalkotás  Beszéd, szóbeli szövegalkotás  Fogalomhasználat Ismeretkörök Magyar nyelv:        

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

Magyar irodalom:             

Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalom Világirodalom Színház és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok:  Halmazok  Matematikai logika  Kombinatorika  Gráfok Számelmélet, algebra:      

Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések

74

 Arányosság  Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek  Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei:    

A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei

Geometria, koordinátageometria, trigonometria:        

Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat

Valószínűség számítás, statisztika:  Leíró statisztika  A valószínűség számítás elemei Történelem Az ókor és kultúrája:      

Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A középkor:        

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora:  A magyar nép őstörténete és vándorlása  A honfoglalástól az államalapításig  Az Árpád-kor

75

 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején  A Hunyadiak  Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban:    

A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban:    

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban  Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora:  A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata  A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája  A XIX. század eszméi  Az ipari forradalom és következményei  Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón  Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon:  A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései  A reformkori művelődés, kultúra  A polgári forradalom  A szabadságharc  A kiegyezés előzményei  Gazdasági események és társadalmi változások a dualizmus korában  Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig:         

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása

76

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig:      

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig:      

A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás

A jelenkor:     

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai

A mai magyar társadalom és életmód:     

Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Belügyi rendészeti ismeretek A rendészet alapjai:  A rendészet, rendészeti szervek  Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése  A rendészeti szervek kialakulása Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége:    

A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása Intézkedések és kényszerítő eszközök A katasztrófák felosztása Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek

77

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége:     

A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek A környezet-, munka- és egészségvédelem A szolgálati érintkezés Az alaki magatartás

Tereptan:  A tereptan alapjai  A terepen történő tájékozódás A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés:     

A jogellenes cselekmények Szabálysértési alapismeretek Bűncselekményi alapismeretek Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői Nyomozási alapismeretek

Informatika Információs társadalom:  A kommunikáció  Információ és társadalom Informatikai alapismeretek – hardver:  Jelátalakítás és kódolás  A számítógép felépítése Informatikai alapismeretek – szoftver:  Az operációs rendszer és főbb feladatai Szövegszerkesztés:    

A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben

Táblázatkezelés:      

A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel

78

Adatbáziskezelés:    

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok

Információs hálózati szolgáltatások:  Kommunikáció az Interneten  Weblapkészítés Prezentáció és grafika:  Prezentáció (bemutató)  Grafika Könyvtárhasználat:  Könyvtárak  Dokumentumok  Tájékoztató eszközök Biológia Rendszertan:  Az élőlények rendszerezése. Vírusok, prokarióták, egysejtű eukarióták  Többsejtű eukarióták. Gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szerveződése és életműködései.  Többsejtű állatok szerveződése és életműködései, ősszájúak és újszájúak.  Gerincesek  Növényi és állati szövetek Molekuláris és sejtbiológia (egyed alatti szerveződési szintek):  Szervetlen és szerves alkotóelemek  Az anyagcsere folyamatai  Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az emberi szervezet:       

A belső környezet stabilitása, homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás

A szabályozás (idegrendszer és hormonális szabályozás)     

Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek (ökológia): Élő és élettelen környezeti tényezők Populációk, életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra (anyag és energiaforgalom). Környezet és természetvédelem.

79

    

Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

Kémia Általános kémia:  Atomszerkezet  Kémiai kötések  Molekulák, összetett ionok  Anyagi halmazok  Kémiai átalakulások Szervetlen kémia:  Hidrogén  Nemesgázok  Halogénelemek és vegyületeik  Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik  A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik  A széncsoport elemei és vegyületeik  Fémek Szerves kémia:  A szerves vegyületek általános jellemzői  Szénhidrogének  Halogéntartalmú szénhidrogének  Oxigéntartalmú szerves vegyületek  Nitrogéntartalmú szerves vegyületek  Szénhidrátok  Fehérjék  Nukleinsavak  Műanyagok  Energiagazdálkodás Kémiai számítások:  Az anyagmennyiség  Gázok  Oldatok, elegyek, keverékek  Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban  Termokémia  Kémiai egyensúly  Kémhatás  Elektrokémia

80

Fizika Mechanika:  A dinamika törvényei  Mozgások  Munka és energia Hőtan, termodinamika:       

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele

Elektromágnesség:       

Elektrosztatika Egyenáram Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény

Atomfizika, magfizika:     

Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem

Gravitáció, csillagászat:  A gravitációs mező  A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek:  A fizikatörténet fontosabb személyiségei  Felfedezések, találmányok, elméletek Földrajz Általános természeti földrajz:       

A földrajzi környezet ábrázolása, térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza: A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj 81

 A geoszférák kölcsönhatásai  A földrajzi övezetesség Társadalmi és regionális földrajz:       

A népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Testnevelés Elméleti ismeretek:            

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési- és sportjátékok Természetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretek:      

Gimnasztika Atlétika Torna Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok

A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon, az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít, a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. 4.7

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az órarendbe három tanítási óra van kötelezően beépítve, melyet még két délutáni foglalkozás egészít ki. A délutáni foglakozások óráit a tanulók az iskolai sportkörökben, önvédelem órán, gyógytestnevelés órán, városi sportkörben vagy egyéb, az iskola igazgatója által elfogadott módon teljesíthetik.

82

4.8

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A fakultáció keretében tanított tantárgyak választására a tanuló javaslatot tehet, de a tanulmányi eredmények figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A tehetséggondozó szakkörök, sportkörök, felzárkóztató foglalkoztatások indítását, amennyiben a kellő számú jelentkező írásban kérte, az iskola igazgatója bírálja el. Amennyiben lehetséges a tanuló a tantárgyat választhatja, de az iskola lehetőségei szükség esetén, módosíthatják ezt. A tanulói igények akkor valósíthatók meg, ha az a törvények által előírtaknak megfelelnek, és nem jelentenek a szükséges foglalkozások megszervezései többletköltséget az iskolának. Fakultáció fizika, kémia, földrajz, belügyi rendészeti ismeretek tárgyakból indul. A felfutó képzéseknél fakultáció fizika, kémia, matematika, belügyi rendészeti ismeretek tárgyakból indul illetve egy szakmai jellegű tantárgyból. A 2017-évtől csak hat vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát a tanuló. 4.9

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló  egészségügyi okok miatt,  pszichés problémái miatt,  az esetleges szociokulturális nehézségei miatt, nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. 4.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás  idejét,  formáit,  módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól – természetesen a törvényesség keretein belül – a tanuló problémáinak (pl. egészségügyi, szociális….) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést. 4.11 Írásbeli feladatok értékelése Az ismeretek számonkérésének formái és követelményei

Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

83

Az írásbeli számonkérés formái:                 

év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamokon minden tantárgyból, teszt, feladatlap nyílt és zárt végű feladatokkal, írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból valamennyi tantárgy esetén, szódolgozat, szómagyarázat mindhárom idegen nyelvből, nyelvtani tesztek magyar és idegen nyelvből, melynek típusa lehet érettségi, nyelvvizsga vagy egyetlen témakör, magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás, kisebb tananyagrészből feladatmegoldás a matematika és a természettudományos tárgyaknál, elméleti tudást mérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feladatmegoldás az informatika tárgy esetén, zenei írásbeli feladatok, otthoni jegyzetelés, önálló feladatmegoldás, esszé dolgozat írása magyar irodalom, történelem és idegen nyelv tárgyaknál, otthon elkészítendő házi dolgozat minden tárgyból, feladatsorok megoldása, témazáró dolgozat minden tárgyból, melyek komplex módon ötvözik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy nagyobb témakör lezárása után, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladatok (műszaki rajz, tervek, vizsgamunka) elkészítése, projekt munka elkészítése, matematikai eszközhasználat és kommunikációs gyakorlat-olvasás, szövegértés tantárgyakból speciális feladatlapok megoldása.

4.12 Szóbeli értékelés  Valamennyi tárgyból egy témakörön belül, egy vagy több óra anyagából történő szóbeli számonkérés,  éneklésbeli és zenei olvasási képességek értékelését,  vers, memoriterek kikérdezését jelenti. Gyakorlati feleletek:  testnevelés tárgyból gyakorlatsor bemutatása,  szakmai gyakorlat teljesítése minden szakmacsoport esetén. 4.13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat egyik fontos része, mely akkor hatékony, ha rendszeres és megfelelően alapos. Az otthoni feladatok szerepe:  felkészülés a tanórai számonkérésre, a tudásszint - mérés különböző formáira,  az ismeretek bevésése, gyakorlatban való alkalmazása,  következő óra előkészítése,  összefüggések felismerése,  problémamegoldó képesség fejlesztése,  önellenőrzés,  önálló ismeretszerzés és alkalmazás készségeinek kialakítása,  az adott tárgy tanítási céljainak megfelelő készségek, képességek fejlesztése. 84

Az otthoni felkészülés formái:  az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása (füzeti vázlat, tankönyv vagy órai feladatok alapján),  az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott kötelező házi feladatok megoldása,  nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott, írásos házi feladat, (házi dolgozat),  szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat),  a diákok által önállóan választott írásbeli házi feladat (szorgalmi házi feladat),  felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempont és szakirodalom alapján. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, jó megoldások kiemelése. Ha nem készítette el a tanuló a kötelező házi feladatot, akkor a szaktanár által meghatározott időre pótolnia kell vagy a házi feladat anyagának tudásáról az órán kell számot adnia. Egyébként a házi feladatot nem osztályozzuk, csak szóban ellenőrizzük, kivéve, ha annak teljesítése kiemelkedő fontosságú. A feladatok kijelölésénél törekedjünk arra, hogy az otthoni felkészülési időtartam átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén ne haladja meg a 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kijelölésénél arra arányosan hosszabb határidőt kell adni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 4.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és igény esetén a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Csoportbontásra 20 fő fölötti tanulói létszám esetén van lehetőség. A csoportbontás a szakmai gyakorlatok esetében a Köznevelési Törvény rendelkezései szerint történhet. A fakultációválasztást a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

85

4.15 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítőképesség mérésének, feldolgozásának és összehasonlításának vizsgálatát iskolánkban a FITSZOFT2000 2.1 szoftver segítségével végezzük. Az oktatási törvény minden testnevelő számára kötelezően előírja évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának felmérését. A szakma kidolgozott több mérési rendszert, lehetőséget is. Az iskolai igényekhez teljes mértékben alkalmazkodó, a hagyományokat és a modern kihívásokat, a tudományos eredményeket is koordináló lehetőség a HUNGAROFIT elnevezésű mérési rendszer. A Hungarofit egészség-terhelhetőség szempontú fizikai fittséget mérő módszerek CD-n történő bemutatásával a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzését kívánjuk elősegíteni. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek aerob teljesítőképesség és a mindennapi létünk, tevékenységünk során leginkább igénybevett izomsorok állóképessége – mérésének módszertanilag egységes értelmezése, végrehajtása és az egyes próbák elvégzése közben leggyakrabban előforduló hibaforrások megjelölése, reményeink szerint a motorikus próbákban elért teljesítmény egységes minél megbízhatóbb mérését és értékelést biztosítja. A FITTSZOFT2000 program a mérések elvégzése és beírása után helyettünk végzi el a számításokat, kategorizál a megfelelő pontszám alapján, testtömeg-indexet számol, elkészíti az egyéni, az osztály és az iskolai értékelőlapot, módot nyújt a teljes adatállomány továbbítására, vizsgálja és ábrázolja a fejlődést akár egy-egy kiválasztott próba, vagy évfolyamok, osztályok vagy nemek alapján is. Több éves változás vizsgálata, értékelése segítséget, irányt mutat szakmai munkánkhoz. Az iskolavezetés, a fenntartó számára a teljes iskolai létszámra megfelelő adatbázissal és fejlődési vizsgálatok ábrázolásával képet ad a tanulók fizikai állapotáról, a változás tendenciáiról és folyamatos használata visszajelzést biztosít a testnevelők munkájának minőségéről. A 2014/2015-ös tanévtől már a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) lesz a kötelezően alkalmazandó tesztrendszer. A NETFIT célja, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT egy tudományosan megalapozott, a tanulók minősítésére alkalmazható kritériumorientált módszer. Nagyszerűsége a személyre szabott visszajelentő és értékelő moduljában, valamint a mérés során a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában van. Online adatkezelő rendszere a pedagógiai gyakorlatban jól alkalmazható. Az iskolavezetés, a fenntartó számára a teljes iskolai létszámra megfelelő adatbázissal és fejlődési vizsgálatok ábrázolásával képet ad a tanulók fizikai állapotáról, a változás tendenciáiról és folyamatos használata visszajelzést biztosít a testnevelők munkájának minőségéről. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

86

Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A mindennapos testedzést szolgáló foglalkozások Az iskolában működő sportköri munkát az önvédelem és a néptánc színesíti. Négy szakosztályban sportolhatnak tanítványaink, ezek a leány és fiú röplabda; a leány és fiú kosárlabda; a leány és fiú torna; és a leány és fiú kézilabda. Iskolai házibajnokságokat teremlabdarúgás, kispályás labdarúgás, röplabda és kosárlabda sportágakban tartunk.

87

4.16 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés fontossága A Földön élő emberek megélhetésük érdekében társadalmi mértékben termelnek és fogyasztanak, melynek közvetlen hatása van a természeti környezetre is. A természet törvényei és az emberi vágyak látványos összeütközésbe kerültek egymással. A globális környezeti problémák alapja a természethez és önmagunkhoz való helytelen viszony, így valójában tudati-szellemi válságról lehet beszélni. A XXI. században az egész Földre kiható környezeti gondok, illetve az egyes emberek életét érintő értékrend-változások egyértelműen indokolják, hogy a környezeti nevelést és az egészséges életmódra való oktatást minden pedagógiai erőnek előtérbe kell helyeznie. A környezeti neveléssel valójában tudatformálásra törekszünk. A tanulók az oktatómunka során gazdag ismeretanyaghoz jutnak. A tanár nevelő munkájának fontos mutatója, hogy a megszerzett információhalmazzal miként, milyen értékrend szerint gazdálkodnak a felnőtté váló diákok. Egyik legfontosabb célunk, hogy a környezetért felelős életvitelt, a környezettudatos magatartást kialakítsuk a tanulókban. A környezeti nevelés legfőbb különlegessége a globalitás, hiszen benne van minden nevelő erőben, a tanteremben, a faliújságban, az emberi kapcsolatokban. A legfontosabb a személyes példamutatás. A tanárnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a tanuló szép és harmonikus környezetben juthasson hozzá a tárgyi ismeretekhez. Az egészséges életmód kialakításához szükséges információkat hitelesen kell eljuttatni a diákokhoz. A környezeti oktatás és nevelés céljaival érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd cselekvéseiben, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet, és ismeretanyagot. Fontos, hogy a fenntartható fejlődés és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek szerves részét képezzék a nevelésnek. Az életen át tartó tanulás segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akiket a kreatív, problémamegoldó gondolkodásmód jellemez, képesek eligazodni a természet, a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, illetve felelősséget vállalnak egyéni vagy közösségi tetteikért. Az iskolai környezeti nevelési program általános céljai:  A természetes, az épített és a társadalmi környezetért felelős környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. Az embert és a környezetet tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Formálni kell a tanulók alakuló értéktudatát, együttműködési képességeiket, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait.  A diákok képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani.  A felnövekvő nemzedék tagjainak gondolkodásmódját úgy kell formálni, hogy képesek legyenek a világ kihívásait rendszerben szemlélni és azokra választ adni úgy, hogy újabb ellentétek ne szülessenek az ember és a természet között.  A természeti környezet rendszerszemléletű elemzésével feltárni az ember, az emberi tevékenység és a természeti környezet kapcsolatát. Elérni azt, hogy a tanuló a tanórán szerzett ismereteket össze tudja kapcsolni a valós élettel. Önállóan ismerje fel a problémákat, valamint a felmerülő problémákra keressen alternatívákat.  A természeti környezet változásainak bemutatásával annak tudatosítása, hogy az ember a környezetével folyamatosan kölcsönhatásban van és a felelőtlen emberi tevékenységek negatív hatásai visszafordíthatatlanok vagy csak nagy anyagi ráfordítással mérsékelhetők. 88

 Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, beállítódást, elkötelezettséget, együttműködési szándékot és cselekvési készséget igényel.  A környezeti elemeket (talaj, víz, levegő) ért hatások megismertetésével megértetni, hogy a negatív környezeti hatású termelési technológiák nem elfogadhatók gazdaságossági, illetve műszaki-technológiai indokok alapján sem.  Az oktatás nyújtson olyan ismeretanyagot, amelynek birtokában a tanulók a környezet állapotát, annak változásait és a változás tendenciáját képesek felmérni, illetve megítélni. Ugyanakkor a tanulóknak biztosítsunk az elemző gondolkodás mellett a környezet teljességét megragadó tanulási helyzeteket.  A környezetgazdálkodásnak, az embereknek meg kell változtatni a természethez való viszonyukat, mivel az már nem képes kielégíteni igényeiket, vagy elviselni hatásaikat. Jogunk van a természet nyújtotta haszonhoz, de ez nem lesz elérhető, ha nem óvjuk meg azokat a rendszereket, amelyek ezt biztosítják.  Segíteni kell tanulók tudatos fogyasztói magatartásának kialakulását. Meg kell értetni velük, hogy környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A környezeti nevelés a jövőre irányul, a jövő kihívásaira készítjük fel a tanulókat a jelen körülményei között. Felismertetjük a tanulókkal, hogy a környezeti hatások láncolatát a civilizációs, a társadalmi hatások okozzák a gazdasági, termelési, közlekedési és életviteli szokásoknak az összességével. Fontos, hogy a pedagógusok kivétel nélkül belássák annak a pedagógiai folyamatnak a szükségességét, melynek során formálódik a tanulók természet- és környezetszemlélete, környezettudatos magatartása, attitűdje, és kialakul a környezetért felelős életvitele. A környezeti nevelés kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és jó, ha beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le csupán a tanórák adta lehetőségekre. A nevelésnek sok olyan területe van, amely az iskola falain is túlnyúlik. A tanórán kívüli tevékenységek gyakran hatékonyabbak a tanórai tevékenységeknél, mert lehetőséget nyújtanak a valósággal való ismerkedésre, a motiváció fokozására. A tanórán kívüli környezetnevelési lehetőségeink igen sokrétűek, amelyeket igyekszünk az iskola nevelési rendszerébe beépíteni. A környezeti nevelés fejlesztési feladatai:  Az értékközvetítés, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás kialakítása és erősítése, az értékek megőrzésének igénye és tevékeny megvalósítása.  A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, a környezettudatos gondolkodás kifejlesztése.  A környezetbarát életmód igényének kialakítása, az ehhez vezető módszerek és technikák elsajátítása.  A fenntartható fejlődés etikai alapértékeinek megismerése és betartása. Mindenki felelősséget kell, hogy érezzen azért a hatásért, amit a természetre gyakorol. Meg kell óvni az ökológiai folyamatokat, a természet sokszínűségét és minden erőforrást takarékosan kell használni.

89

A környezeti nevelés fejlesztési követelményei:  Az együttműködés a környezeti nevelés helyi feladatainak megvalósításában, a pedagógusok részvétele a települési környezetgazdálkodásban, a település részvétele az iskola környezet-pedagógiai tevékenységében.  A szülők, a szülői közösségek bevonása a környezettudatos gondolkodás kialakításába, a helyi problémák megoldásában való részvétele.  Az iskola belső és külső kapcsolati rendszerének kialakítása a környezeti nevelésben és a helyi feladatok megvalósításában.  Az iskolafenntartóval való együttműködés kialakítása a környezeti nevelés forrásának biztosítására, az iskola részvétele a települési programok végrehajtásában.  A tanórákon minden lehetőséget megragadni a környezeti nevelésre. Minden tantárgynak van környezet-pedagógiai feladata, ezt a tanmenetekben meg kell jeleníteni. A környezeti nevelés tartalma Hosszú távú célunk, hogy tanulóink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani diákjainkban  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a környezetért érzett személyes felelősséget, a környezetkímélő magatartást,  a természeti és mesterséges környezet értékeinek megőrzését, védelmét,  a környezet sokszínűségének megőrzését, védelmét,  az egészséges életmód igényét és kialakításának módszereit,  a környezet védelme világméretű felelősséggel, amely túlnyúlik minden kulturális, ideológiai és földrajzi határon. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése diákjainkban  ökológiai szemléletmód és gondolkodásmód,  problémaérzékenység és komplex megközelítés,  a kreativitás és cselekvő részvétel,  a segítő együttműködés és alkalmazkodó képesség,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat,  konfliktuskezelés és megoldás,  az értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete A Földünk sorsával való törődés és a fenntartható módon való életvitel függ az egyének meggyőződésétől és kötelességérzetétől, mégis a legtöbb ember elkötelezettségét a közösségen keresztül tudja kifejezésre juttatni. Egy fenntartható módon gondolkodó közösség vigyáz a maga természetes környezetére, és nem teszi tönkre a másokét sem. Gyümölcsözően, de egyúttal fenntartható módon használja erőforrásait, újra és újra felhasználja anyagait a lehető legkevesebb hulladékot termel, és azokat biztonságosan helyezi el. Megőrzi az életfenntartó rendszereket és a helyi ökoszisztémák változatosságát. A saját szükségleteit fedezi, ameddig csak lehet, de tudja, hogy szüksége van arra, hogy együttműködjék más közösségekkel is. A cél a termékeny helyi természetes környezet fenntartása, a talaj, a víz, a levegő és biológiai sokszínűség ápolása a helyi közösség hasznára és érdekében. 90

A fenntartható életforma új minta kell, legyen minden szinten, az egyének, a közösségek, a nemzetek számára. A környezeti nevelés módszerei és színterei A környezeti nevelés legfontosabb színtere a tantárgyi tanítási óra. Beépíthető valamennyi tantárgyba, mert minden tantárgynak közös a feladata. A különböző tantárgyakban megjelenő környezeti elemeket egésszé kell építeni, s ennek megvalósítása nagymértékben függ a tantestület személyi összetételétől, képzettségétől, orientáltságától és felkészültségétől. Feladatok szakmai órán:  Megismertetni a tanulókat az ember és környezete kapcsolati rendszerével, a természetismeret és védelem feladataival.  A természeti környezet állapotának megismerése, a károsító hatások mérése.  Kivédésének módszerei:  A helyi környezetvédelmi problémák, s a megoldást célzó programok megismertetése,  a környezetvédelmi témák életkori sajátosságnak megfelelő feldolgozása,  az iskola környezetének megóvása, fejlesztése,  a természetben való oktatás feltételeinek a megteremtése és végrehajtása,  a tanórákon az óra jellegének megfelelően foglalkozzunk az adott témához hozzárendelhető környezetvédelmi vonatkozásokkal.  A gyakorlati foglalkozások egy részének keretében a diákok tanári vezetéssel az iskola területét szépítik, rendezik. A szakmai gyakorlati órákon elsajátítandó ismeretek Irányított, de önállóan végrehajtott környezetvédelmi megfigyelési feladatok elvégzése laboratóriumi, terepi és üzemi körülmények között, és ezekről beszámolók készítése. Az alkalmazandó mérő-, vizsgáló- és mintavevő eszközök, felszerelések megismerése, kiválasztása és alkalmazása. Feljegyzések, rajzok, jegyzőkönyvek készítése. A munkarend, a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása. Természeti környezeti elemek jellemzőinek mérése Mintavétel eljárásai, minták fajtái, minták előkészítése. Helyszíni talaj- és vízvizsgálatok, az eredmények értékelése, minősítés. Levegő fizikai állapothatározóinak mérése, ülepedő porvizsgálat, laboratóriumi talaj, víz- és levegővizsgálat. Meteorológiai mérések, adatelemzés. Az iskola időjárás állomásának kezelése, karbantartása, felhőzetfigyelés. Az adatok tanulók segítségével történő továbbítása az internetre. Élőhelyek, társulások vizsgálata, biotikus index meghatározása, természetvédelmi értékelés. Épített környezethez kapcsolódó környezetvédelmi mérések Hulladék mintavétel, a minta előkészítése, mennyiség, mechanikai összetétel, alapvető fizikai, kémiai jellemzők meghatározása helyszínen és laboratóriumban. Zajmérés, zajhatárértékek, zajtérkép készítés, háttérsugárzás mérés.

91

Terepgyakorlatok: vízi ökoszisztéma vizsgálata, talajvédelem, víztisztítás, települési hulladékkezelés. Tanórán kívüli keretben Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le csupán a tanórák adta lehetőségekre. A nevelésnek sok olyan területe van, amely az iskola falain is túlnyúlik. A tanórán kívüli tevékenységek gyakran hatékonyabbak a tanórai tevékenységeknél, mert lehetőséget nyújtanak a valósággal való ismerkedésre, a motiváció fokozására. A tanórán kívüli környezetnevelési lehetőségeink igen sokrétűek, amelyeket igyekszünk az iskola nevelési rendszerébe beépíteni. Ezek a lehetőségek a következők:  szakkörök: az iskolánkban működő tudományos diákkör kiemelten foglalkozik a környezet- és természetvédelem kérdéseivel.  kirándulások: optimális színterei a természeti, az épített, a valós társadalmi környezet megtapasztalásának. Az osztályoknak lehetőségük van tanulmányi kirándulásokon részt venni, amelyeknek célja a tanulóközösség összekovácsolása, az élmény- és tapasztalatszerzés, megismerkedhetnek közelebbi és távolabbi tájakkal, hazánk nevezetességeivel. Környezeti nevelésünkben itt is ki kell használni a szemléletformálás lehetőségét: a kirándulásokon is fokozottan ügyeljenek a diákok arra, hogy maguk után ne hagyjanak szemetet, rendetlenséget.  üzem- és intézménylátogatások: Debreceni Agrártudományi Centrum Talajtani Kutatóintézete, Fűtéstechnikai Vállalat, Hulladékgazdálkodási Kft., Szennyvíztisztító telep, Vízmű, Kecskeri-víztároló és környéke, Farkas-szigeti Arborétum meglátogatása  akciók (Ezek keretében szerepet vállalunk a helyi környezeti problémák feltárásában és megoldásuk kezdeményezésében.), Bisel Program (folyó- és patakvizsgálat), A tanulókat hatékonyan bevonjuk a környezeti nevelési feladatok végrehajtásába a szelektív hulladékgyűjtési és a komposztálási programokon keresztül. (szárazelem, PET palack stb.),  a természet- és környezetvédelmi “jeles” napok (a Föld Napja, a Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja, a Környezetvédelmi Világnap) helyi és iskolai megünneplése, vetélkedők,  versenyek, diákpályázatok, megyei és országos biológiai természetvédelmi és környezetvédelmi (Curie, Kitaibel Pál) versenyeken való részvétel, főleg a Tudományos Diákkör tagjainak bevonásával, az iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása,  idegen nyelveken fordítási versenyek rendezése, ahol szerepeljenek környezetvédelemmel foglalkozó cikkek is.  A mindennapi iskolai élet környezetbarátabbá tétele:  tantermek és belső terek díszítéssel, virágokkal, növényekkel,  környezeti ismeretterjesztés faliújság segítségével,  energiatakarékos izzók használata,  új kerékpártároló használata,  ásványi őrlemény használata a téli csúszásmentesítésre,  elemgyűjtés,  ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár.

92

 Az iskola Kollégiumában a legrendezettebb szoba lakóit oklevéllel jutalmazzuk, ezzel ösztönözzük őket, hogy környezetüket tisztán tartsák.  A nemzeti ünnepeken a pedagógusok a tanulókkal felkeresnek történelmi emlékhelyeket, ezzel erősíve a hagyományok iránti tiszteletet. Ennek környezetvédelmi aspektusa az emlékhelyek közvetlen környezetének megtisztítása, rendbetétele.  Az osztályoknak lehetőségük van tanulmányi kirándulásokon részt venni, amelyeknek célja a tanulóközösség összekovácsolása, az élmény- és tapasztalatszerzés, megismerkedhetnek közelebbi és távolabbi tájakkal, hazánk nevezetességeivel. Humán erőforrások Az iskolavezetőség támogatja a környezeti nevelési programokat, értékeli ezen tevékenységeket, anyagi forrásokat teremt, ösztönző rendszert teremt, és aktívan részt vesz az egyes programokban. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Tanáraink kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti, egészségnevelési tartalmakat. Valamennyi szaktanár belátja, hogy mindannyiunk közös feladata a környezeti nevelés. A környezetvédelem - vízgazdálkodás munkacsoport tagjai elkészítik a Pedagógiai Programnak megfelelő éves munkatervet, segítik és koordinálják annak megvalósulását. Dokumentációs és értékelő munkát végez a hatékonyság fokozása érdekében, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Az osztályfőnöki munkaközösség feldolgozza az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmakat, lehetőséget teremt az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. A diákönkormányzatot segítő tanár erősíti a környezeti nevelés egészségnevelési területeit, napi kapcsolatban van a tanulókkal, az egyedi problémákat azonnal kezeli. Az iskolaorvos és a védőnő előadásokat tartanak az egészséges életmódról és a környezeti ártalmakról. A technikai dolgozók biztosítják a programok tárgyi feltételeit, karbantartják a tantermeket, a laborokat, a vizesblokkokat, az elektromos hálózatot, az elektromos laboreszközöket. Részt vállalnak a zöldítési programban, a szelektív hulladékgyűjtésben, a komposztálásban.  Iskolán belüli együttműködés  a pedagógusok,  diákok,  szülők és  a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között.  Iskolán kívüli együttműködés  a fenntartóval való egyeztetés,  környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó intézményekkel való  kapcsolattartás,  civil szervezetek szakmai rendezvényeibe való bekapcsolódás.

93

Anyagi erőforrások  Költségvetés - normatív támogatás,  Pályázatok útján elnyerhető források,  Támogatói, szakmai szervezetek által nyújtott támogatások A környezeti nevelés folyamatának értékelése  A tanév folyamán ütemezett időpontokban kerüljön értékelésre a környezeti nevelés hatékonyságának helyzete:  a tantestület ülésein félévente,  a pedagógiai munkaközösségek szintjén,  az osztályfőnöki órákon folyamatosan,  szakmai és közismereti órákon,  a tudományos diákköri tevékenység értékelése során.

94

4.17 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi a Pedagógiai Programban rögzített alapelvek szerint. A magatartás és szorgalom értékelésénél az osztályfőnök azt mérlegeli, hogy a tanuló a társadalom és az iskola által meghatározott értékrendszert milyen mértékben fogadja el, és milyen fokon képes ehhez alkalmazkodni. Elengedhetetlen azonban, hogy a tanulót önmagához mérje, figyelembe vegye családi körülményeit, örökletes vagy szerzett személyiségjegyeit. Az osztályfőnök a magatartás és a szorgalom minősítése előtt kikéri az osztályban tanító pedagógusok, az osztály és a tanuló – önmagáról alkotott – véleményét. 4.17.1 A magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartásának megítélésénél sokoldalú tevékenységet és tulajdonságot kell egymással összhangban értékelnünk:  készségét és képességét a tartalmas harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására,  képességét a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére,  viselkedéskultúrában megjelenő civilizációs szokásait,  felelős állampolgárrá válásának szintjét, jogainak, kötelességeinek ismeretét, mind iskolai, mind társadalmi szinten, a demokráciának, mint értéknek az elfogadását, a másság elfogadását,  a világ globális problémái iránti egyéni felelősségét. A tanuló magatartásának megítélésénél vegyünk figyelembe minden tényt, ami a tanulókról birtokunkban van. A megadott szempontok közül egy körülmény teljesülése esetén is megadható a javasolt értékelés. Példás a magatartása annak a tanulónak, aki  jól beilleszkedik a középiskolai rendbe,  aktív részese az osztályközösség kialakításának,  segítőkész viselkedése alapján példaként állítható tanulótársai elé,  tudatosan betartja az iskola házirendjét,  magatartását pozitív emberi vonások jellemzik,  öltözködésben, viselkedésben kulturált tanórán és tanórán kívül egyaránt,  betartja az erkölcsi normákat (őszinteség, megbízhatóság, becsületesség, segítőkészség,),  tárgyi és természeti környezetéhez való viszonyát a tudatos felelősség jellemzi,  munkáját az osztályfőnök, az igazgató és a tantestület elismeri, dicséretek formájában.  Jó a magatartása annak a tanulónak, aki  betartja az iskola házirendjét, magatartása ellen csak apróbb kifogások tehetők,  jól beilleszkedik a közösségbe, társait elfogadja,  öltözködésében, viselkedésében kulturált tanórán és tanórán kívül egyaránt,  a közösségben nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi,  többnyire betartja az erkölcsi normákat,  tárgyi és természeti környezetéhez való viszonyát felelősség jellemzi,  nincs komolyabb elmarasztalása.

95

Változó a magatartása annak a tanulónak, aki  nem következetesen tartja be az iskola házirendjét,  viselkedésében, egész magatartásában hajlamos a felelőtlenségre, a fegyelem megszegésére,  öltözködése, viselkedése nem mindig kulturált, udvarias,  előfordul, hogy megsérti az erkölcsi normákat,  tárgyi és természeti környezetével szemben közömbös,  az osztályfőnök, igazgató, tantestület valamely botlása miatt elmarasztalta. Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki  rendszeresen és tudatosan vét az iskola házirendje ellen,  felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható,  a tanulóközösséggel szembehelyezkedik, tetteit felelőtlenség jellemzi,  öltözködése, viselkedése kulturálatlan, udvariatlan,  rendszeresen megsérti az erkölcsi normákat,  tárgyi és természeti környezetével szemben felelőtlen, romboló magatartást tanúsít,  komoly büntetésben részesült. A tanuló magatartásának megítélését befolyásolja igazolatlanul mulasztott óráinak száma. 4.17.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanuló szorgalmának megítélésénél figyelembe vesszük a tanulónak  a tanuláshoz való viszonyát, az egyes tantárgyakban az ismeretek szerzésére irányuló tevékenységét,  a tanulás körülményeinek, módszereinek, szokásainak összhangját,  önművelésre, önellenőrzésre való igényét, képességét,  fizikai munkavégzéshez való viszonyát,  megbízásai teljesítésének minőségét. Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki  aktívan és tevékenyen vesz részt az iskolai foglalkozásokon (órán, szakkörön, tanulmányi versenyen,…),  munkatempóját, érdeklődését az állandóság és a rendszeresség jellemzi,  életkorának megfelelő tanulási szokásokkal, módszerekkel rendelkezik, alaposság, igényesség jellemzi,  képességeit és körülményeit figyelembe véve törekszik a lehető legjobb eredmény elérésére, képes önművelésre, önellenőrzésre,  továbbtanulásra való felkészülését a tudatosság jellemzi,  közösségi munkáját, megbízásait, feladatait maradéktalanul, példamutatóan teljesíti. Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki  képességeit és körülményeit figyelembe véve megfelelően végzi munkáját,  a tanórákon felkészülten jelenik meg, aktivitása azonban nem egyenletes,  tanulási szokásit megközelítően a rendszeresség, igényesség jellemzi,  törekszik a jó eredmény elérésére,  továbbtanulásra való készülése esetleges,  közösségi munkáját, feladatait, megbízásait alapvetően teljesíti.

96

Változó a szorgalma annak a tanulónak, akinek  mind iskolai, mind otthoni munkáját a rapszodikusság jellemzi,  igényei, eredményei nem mindig vannak összhangban képességeivel,  közösségi munkáját csak ösztönzésre, ellenőrzés mellett végzi el,  egy - két tantárgynál több tárgyból nincs tantárgyi elégtelenje. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki  a tanórákon általában felkészületlenül jelenik meg, felszerelése hiányos, rendetlen,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, kötelességeit olykor elmulasztja,  elért eredményeivel nem törődik, jobbítására nem törekszik,  közösségi munkájában érdektelen, közönyös,  több, mint két tantárgyból szerzett elégtelen osztályzatot. 4.17.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanuló jutalmazásának és elmarasztalásának formái A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, közösségi munkája kiemelkedő, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az írásbeli dicséretek formái:  szaktanári,  osztályfőnöki,  igazgatói,  nevelőtestületi. Szaktanári – tantárgyi – dicséret adható a szaktanár javaslata alapján, illetve osztályfőnöki dicséretet kaphat az a tanuló, aki  tanulmányi munkáját jól teljesíti,  szakköri munkáját figyelemre méltóan végzi,  szaktárgyi versenyek, vetélkedők, sportversenyek stb. iskolai fordulóiban eredményesen szerepel,  valamely területen szervezőmunkát végez,  gyakorlati munkáját példamutatóan végzi, értéket ment, vagy teremt,  tárgyi és természeti környezetének rendjét figyelemreméltóan vigyázza. Igazgatói dicséretet kaphat az a tanuló, aki  tanulmányi munkáját kiemelkedően jól teljesíti  városi, területi, megyei, országos versenyen helyezést ér el,  bármely olyan tevékenységet végez, amely az iskola hírnevének öregbítését szolgálja. Nevelőtestületi dicséretet kaphat a tanuló  kiemelkedő tanulmányi munkájáért, példás magatartásáért és szorgalmáért,  minden olyan tevékenységért, amely az iskola hírnevének öregbítését magas szinten szolgálja.

97

A kollégiumban adható elismerési fokozatok:  Nevelőtanári dicséret (írásban)  Kollégiumi osztályfőnöki dicséret (írásban)  Kollégiumvezetői dicséret (írásban)  Igazgatói dicséret. Az írásbeli dicséretekről levélben értesíteni kell a törvényes gondviselőt is. A jutalmazások formái:  könyvjutalom,  oklevél  végzős tanulóknál a nyugdíjas tanárok által felajánlott, nagy értékű könyvjutalom, valamint az iskola díszkulcsának elnyerése. A tanulók a tanév végén könyvvel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnökök javaslatai alapján a tantestület dönt. A tanulók jutalmukat a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszik át. Végzős tanulóink legjobbjai a ballagási ünnepségen vehetik át jutalmaikat. Jutalomkönyvben részesülhet az a tanuló  akinek tanulmányi eredménye legalább 4,5 (gimnáziumi tanuló esetén), legalább 4,0 (szakközépiskolai tanuló esetén), illetve legalább 3,5 (szakiskolai tanuló esetén) vagy  kiemelkedő sporteredményt ért el: országos verseny 1-10 helyezés; megyei verseny 13 helyezés, vagy  bármely országos tanulmányi verseny első tíz, bármely megyei tanulmányi verseny első három helyezettje között van, vagy  bármely művészeti ágban (zene, képzőművészet, tánc stb.) kimagasló eredményt ért el, vagy  kiemelkedő közösségi munkát végez (DÖK, énekkar, osztályközösség, stb..), jutalmazása az osztályfőnök, a vezetőtanár javaslata alapján történik. Nem adható jutalomkönyv annak a tanulónak, akinek:  az adott tanév első félévében az igazolatlan óráinak száma eléri, vagy meghaladja az öt órát, valamint tanév végén legalább tíz igazolatlan órája van,  igazgatói figyelmeztetése van,  fegyelmi eljárás során elmarasztalták,  hanyag szorgalmú,  változó vagy annál rosszabb magatartású. A felsoroltak bármelyikének teljesülése esetén a tanuló nem részesülhet jutalomkönyvben! Az iskola díszkulcsát adományozhatja a nevelőtestület a diákönkormányzattal egyetértésben annak a tanulónak, aki a négy év során folyamatosan kiemelkedő munkát végzett és kimagasló tanulmányi eredményt ért el.

98

A tanulók elmarasztalása Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít, büntetésben részesül. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:  szaktanári figyelmeztetés (szóban és írásban),  osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban és írásban),  igazgatói figyelmeztetés (szóban és írásban). A fegyelmező intézkedéseket az osztályfőnök és a szaktanár köteles a naplóba és az ellenőrzőbe beírni. Ha a tanuló a kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza, az eset kivizsgálására fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmező intézkedés során az oktatási törvény előírásai a mérvadóak. A fegyelmező intézkedést mindenkor nevelő eszközként lehet alkalmazni. A fegyelmező intézkedések alkalmazása során a tanuló emberi méltósága nem csorbulhat. 5 5.1

SZAKMAI PROGRAM Az iskolában folyó szakképzés alapelvei

Tanulóinknak olyan képzettséget, szakmai ismereteket kívánunk adni, hogy a kiélezett munkaerő-piaci verseny körülményei között is helyt tudjanak állni. A piacgazdaság konkrét és szigorú feltételeket ír elő, amelyeknek csak az tud megfelelni, aki a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel, munkakultúrával és innovatív készséggel rendelkezik. Ennek szellemében kívánjuk elérni, hogy tanulóink elhelyezkedési esélyei kedvezőek legyenek. A jelenlegi tényeket, az MFKB döntéseit és a jövő prognosztizálását figyelembe véve kijelenthetjük, hogy tanulóink iránt nagy a kereslet, és a nálunk végzettek nem küszködnek elhelyezkedési nehézségekkel. 5.2

Céljaink

Az általános célok a szakmai képzés központi programjában, illetve a kerettantervekben megfogalmazottak alapján adottak. Ezeket egészítik ki a regionális célok, amelyeket a helyi sajátosságok, a társadalmi, gazdasági környezet diktálta feltételek és a hagyományok határoznak meg. Karcag nagy múltú település, az itt élő lakosság jelentős hányadának valamilyen mezőgazdasági tevékenység biztosítja a megélhetését. Sajátságosan élnek együtt az átalakult mezőgazdasági nagyüzemek és a kisgazdaságok. Mint minden emberi tevékenység során, ezen a területen is elkerülhetetlen a szakosodás, azonban e környezet egy-egy szakterületre csak szerény munkaerő-felvételi képességgel rendelkezik, igényei azonban, akárcsak tevékenységei, sokszínűek. Iskolánk hagyományosan mezőgazdasági szakképző intézmény, szakképzési tevékenységünk fő területe továbbra is az agráriummal kapcsolatos. Szakképzési kínálatunkat azonban a kor követelményeinek és a helyi igényeknek megfelelően bővítettük.

99

Célunk továbbá:  olyan igényes, érdeklődő, önmagukat és a környezetüket formáló, kreatív, hivatásukat becsülő szakemberek képzése, akik viselkedésükkel és szakmai műveltségükkel követendő példát mutatnak mindennapi munkájuk során,  olyan - a munkaerő-piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó - szakemberek képzése, akik képesek a szakmai megújulásra, illetve a folyamatos önképzésre,  olyan korszerű, általános és szakmai műveltséggel, szakmaszeretettel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek az élethosszig való tanulásra, illetve tudásukkal, képességükkel, erkölcsi és fizikai tulajdonságaikkal megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak,  a szakmai követelmények teljesítésén túl a személyiség formálása és a szocializációs funkciókra való felkészítés. 5.3

A képzés személyi és tárgyi feltételei

Az elméleti és gyakorlati képzést intézményünkben a köznevelési törvényben szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógusok illetve más szakemberek látják el. Iskolánkban több éve együtt dolgozó, jó szakemberekből álló kreatív és innovatív team dolgozik, akik közül többen a helyi tantervi követelmények megfogalmazásában is részt vettek. Az iskolavezetés elkötelezett a minőségi szakképzés továbbfejlesztésében, annak tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában. A szakképzés- szakmai és vizsgakövetelmények eszközjegyzék fejezetében meghatározotttárgyi feltételei iskolánkban adottak. Bronzkoszorús minősítésű tangazdasággal, jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel és szertárakkal rendelkezünk. Azokat az életszerű termelési, gazdasági és műszaki körülményeket - amelyek nálunk nem találhatóak meg - a kamarák által gyakorlati képzőhelynek nyilvánított vállalatoknál, vállalkozásoknál ismerhetik meg tanulóink. Az elméleti és gyakorlati szakoktatást végző tanárok intézményi feladatai:  a tanterv alapján a szak- és gyakorlati tantárgyak tanmenetének elkészítése, felkészülés az egyes tanítási órákra;  az elméleti tananyag oktatása, feldolgozása, megbeszélése, tanítása;  a gyakorlati tananyag oktatása, bemutatása, gyakoroltatása;  a házi feladatok kijelölése és ellenőrzése, az írásbeli munkák kijavítása, a szóbeli feleletek és beszámolók értékelése;  dolgozatok előkészítése, megíratása és értékelése;  a tanulók tanulmányi előmenetelének, teljesítményének értékelése;  szülői értekezletek, fogadóórák keretében kapcsolattartás a szülőkkel;  részvétel a nevelőtestületi üléseken, szakmai munkaközösségi értekezleteken, nevelési értekezleteken, kapcsolattartás más tanárokkal, nevelőkkel;  munkavédelmi oktatás tartása, a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzése;  részvétel a szakmai továbbképzésben

100

5.4

Szakképzési tevékenységünk

5.4.1 Iskola rendszerű szakképzések 2013. szeptember 1-től induló képzéseink A szakképző évfolyamok (5/13., 1/13. és a 2/14.) értelmezése az 1.2. Az Alapító okirat szerinti tevékenység című részben található.

101

Mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítés OKJ szám: 54 521 05 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus/mezőgazdasági gépésztechnikus szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. Mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítés óraterve: Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Mezőgazdasági ismeretek Gépek üzemeltetése a mg-ban gyakorlat Vállalkozási ismeretek

9.

10.

11.

12.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1 0,5

5 1

1 1 1,5

5/13. vagy 2/14.

0,5

1,5

1,5

2 1

2 1,5 1,5 1

1

1

1/13.

0,5

1

1 2 2 2 2

3 1 6 3 5 3 4 3 2

2 0,5 1

3 4 4 4 4 6,5 2

102

Szabadon tervezhető órák 1

Kémia Matematika Informatika Biológia – egészségtan Kompetencia felkészítés Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Munkahelyi egészség és biztonság Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági ismeretek Rendelkezésre álló órakeret

1 1 2 1

3 1

3

0,5

3

0,5 1

0,5 2 1

1

35

103

0,5 36

35

35

1

1 1 2

35

35

Környezetvédelmi technikus szakképesítés OKJ szám: 54 850 01 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Környezetvédelmi technikus szakma helyi óraterve: Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezetanalitika gyakorlat

9.

10.

11.

12.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

5 1

5 1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1 0,5

5 1

1/13.

5/13. vagy 2/14.

0,5 2 0,5 3,5 3 1

2 2 2

0,5 4 3

2 3 2

5 5 4,5 1 4 5 3 3 5 2 2 2 3 2 3 3 2 1,5

104

Ügyintéző feladatok Kémia Matematika Informatika Biológia – egészségtan Kompetencia felkészítés Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelmi alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Környezeti biológia Jogi és szakigazgatási ismerete Környezetanalitika gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret

3 Szabadon tervezhető órák 1 1 1 2 1

3 1

3

3

0,5

0,5 0,5

1 1

0,5

0,5 1 1 1

35

105

36

35

35

35

1 1 1 1 35

Szoftverfejlesztő szakképesítés OKJ szám: 54 213 05 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Szoftverfejlesztő szakma helyi óraterve: Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Alkalmazásfejlesztés Alkalmazásfejlesztés gyakorlat Web alkalmazásfejlesztés Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek gyakorlat Multimédia gyakorlat Adatbázisfejlesztés Adatbázisfejlesztés gyakorlat

9.

10.

11.

12.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1 0,5

5 1

5 1

5 1

1/13.

5/13. vagy 2/14.

0,5 2 0,5

1 2

0,5 1

1 2 1 2

2 2 1 2

1 2 1 2 2 2

1,5 2 1 2 4 8 4 6 2 2 4 4 2 4 4 2 1 2

106

Szakmai idegen nyelv

2

Szabadon tervezhető órák Kémia 1 Matematika Informatika 1 3 Biológia – egészségtan 2 Kompetencia felkészítés 1 Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Információtechnológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 1 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 0,5 Hálózati ismeretek I. gyakorlat Operációs rendszerek Alkalmazásfejlesztés Web alkalmazásfejlesztés Adatbázisfejlesztés Adatbázisfejlesztés gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret 35 36

107

1

1 1

3

3

1 1

35

35

1 1 1 1

35

1 1 1 1 0,5 35

Élelmiszeripari technikus szakképzés OKJ szám: 54 541 01 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Évfolyamok Tantárgyak

9.

10.

11.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 3 3 3 Történelem, társadalmi és 2 2 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* (ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkozás I. Foglalkozás II. Élelmiszeripari műveletek és gépek 3 Műszaki alapismeretek 1,5 1,5 1,5 Műszaki alapismeretek gyakorlat*1 Laboratóriumi alapismeretek 0,5 0,5 0,5 Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat*2 Élelmiszeripari anyagismeret 2,5 1,5 Élelmiszeripari technológiák 2 Élelmiszer-kémia 1,5 Mikrobiológia 1 Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai Élelmiszeripari alapmérések gyakorlat Élelmiszer-előállítás folyamatai Élelmiszer-előállítás folyamatai gyakorlat Élelmiszer-higiénia Minőségbiztosítás Szabadon tervezhető órák Kémia 1 Matematika 108

12.

1/13.

5/13. vagy 2/14.

4 3 3 3 1

5 1 0,5 2 0,5 4 1 1

2,5

1 0,5

7 5 2 2 2 4 4 1,5 1 1 1 12 6 7 2 1,5

1

Informatika Biológia – egészségtan Kompetencia felkészítés Kémia fakultáció Fizika fakultáció Matematika fakultáció Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkozás II. Műszaki alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai Élelmiszer-előállítás folyamatai gyakorlat Élelmiszer-higiénia Minőségbiztosítás Rendelkezésre álló órakeret

1 2 1

3 1

3

3 0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 0,5 0,5 1 1 0,5

35

36

35

*1 Nyári összefüggő gyakorlat keretében, a helyi tanterv szerint. *2 Nyári összefüggő gyakorlat keretében, a helyi tanterv szerint.

109

35

35

2 1 0,5 35

Szakiskolai képzések: Molnár szakképzés OKJ szám: 34 541 04 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakképesítés Évfolyamok Tantárgyak

Szakiskolai képzés a közismereti oktatással 9.

10.

Magyar – Kommunikáció 2 1 Idegen nyelv 2 2 Matematika 2 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Testnevelés 3 3 Osztályközösség-építő Program 1 1 Munkahelyi egészségés biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia 2 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 1 Élelmiszervizsgálat gyakorlat 2 1 Szakmai technológia I. 2 3 Szakmai gépek I. 2 3 Szakmai gyakorlat I. 6 8 Szakmai technológia II. 2 Szakmai gépek II. 1 Szakmai gyakorlat II. 4 Szabadon tervezhető órák Magyar – Kommunikáció 1 Matematika 1 2 Testnevelés 1 Informatika Munkahelyi egészségés biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 1 Élelmiszervizsgálat gyakorlat 1 1 Szakmai gyakorlat I. 1 Szakmai technológia II. Szakmai gyakorlat II. Rendelkezésre álló órakeret 35 36

110

11.

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1.

2.

2

3 1 0,5 0,5 2 1 0,5

2 1 3 5 5 15

4 3 12

0,5 2 1 0,5

6 4 17,5

1,5

2 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 2 1

1 0,5 35

35

1 1,5 35

Mezőgazdasági gépész szakképzés OKJ szám: 34 521 08 Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakképesítés Évfolyamok Tantárgyak

Szakiskolai képzés a közismereti oktatással 9.

10.

Magyar – Kommunikáció 2 1 Idegen nyelv 2 2 Matematika 2 1 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret 3 Testnevelés 3 3 Osztályközösség-építő Program 1 1 Munkahelyi egészségés biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munka-, tűz és környezetvédelem 0,5 Mezőgazdasági munkagépek 3 Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat 6 Szakmai számítások 1 Gépüzemeltetés gyakorlat 6 Mezőgazdasági erőgépek 1 2,5 Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 3,5 3 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek 1 1,5 Szakmai alapozó ismeretek 2 Szakmai alapozó gyakorlatok 6 Szabadon tervezhető órák Magyar – Kommunikáció 1 Matematika 1 2 Testnevelés 1 Informatika Munkahelyi egészségés biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Munka-, tűz és környezetvédelem 0,5 Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Gépüzemeltetés gyakorlat Mezőgazdasági erőgépek 0,5 Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 1,5 1 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek 0,5 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

111

11.

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1.

2.

2

3 1 0,5 0,5 2 3 6 6 1,5 3 1

0,5 2 0,5 3 6 3 3,5 6 1 2 6

3 6 1 12 1,5 3 2,5

1,5

2 0,5 0,5

0,5 0,5 1

1 0,5 0,5

2 0,5

35

35

0,5 1 0,5 35

5.4.2 Iskolarendszeren kívüli szakképzési lehetőségek

S.sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

A szakképesítés megnevezése Állattartó-telepi munkás Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Állattenyésztő (baromfi és kisállat) Állattenyésztő (juh és kecske) Állattenyésztő (sertés) Állattenyésztő (szarvasmarha) Aranykalászos gazda Autóbuszvezető Bionövény-termesztő Növényházi dísznövénytermesztő Szabadföldi dísznövénytermesztő Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás Élelmiszeripari laboráns Erdőművelő Ezüstkalászos gazda Faiskolai termesztő Faiskolai-munkás Fakitermelő Inszeminátor (baromfi és kisállat) Inszeminátor (juh és kecske) Inszeminátor (ló) Inszeminátor (sertés) Inszeminátor (szarvasmarha Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Kertészeti gépszerelő, gépjavító Kerti munkás Könnyűgépkezelő Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Mg-i munkás Mg-i vállalkozó

A szakképesítés azonosító száma 31 621 01 0100 21 01

Szakmai A jogosultságot vizsga megalapozó szervezéséjogszabály re jogosult* száma Igen Nem X Saját jogon

31 521 20 0010 31 01

X

Saját jogon

31 621 03 0010 31 01 31 621 03 0010 31 02 31 621 03 0010 31 03 31 621 03 0010 31 04 33 621 02 0100 31 01 31 841 01 0010 31 01 52 621 01 0100 31 03 33 622 01 0100 31 03 33 622 01 0100 31 04

X X X X X X X X X

Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon

31 853 02 0010 31 02

X

Saját jogon

54 524 01 0100 31 02 31 623 01 0100 21 02 33 621 02 0100 21 01 33 622 01 0100 31 01 33 622 01 0100 21 01 31 623 01 0100 31 03 31 641 01 0010 31 01 31 641 01 0010 31 02 31 641 01 0010 31 03 31 641 01 0010 31 04 31 641 01 0010 31 05

X X X X X X X X X X X

Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon

31 521 20 0010 31 03

X

Saját jogon

31 521 01 0010 31 02 31 622 01 0100 21 04 31 582 06 0010 31 01

X X X

Saját jogon Saját jogon Saját jogon

31 521 01 0010 31 03

X

Saját jogon

31 521 19 0010 31 06

X

Saját jogon

31 521 20 0010 31 02

X

Saját jogon

31 521 20 0010 31 03

X

Saját jogon

31 521 20 0010 31 04

X

Saját jogon

33 621 02 0100 21 02 54 621 02 0100 31 01

X X

Saját jogon Saját jogon

112

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73.

Motorfűrész-kezelő Nehézgépkezelő Növényvédő és méregraktár-kezelő Parkgondozó Sajtkészítő Számítástechnikai szoftverüzemeltető Tehergépkocsi-vezető Elsődleges tejkezelő Vetőmagtermesztő Fűszernövény-termesztő Raktáros Áru összeállító Raktárkezelő Bioállat-tartó és tenyésztő Biomassza előállító Ökogazda Kutyakozmetikus Halász, haltenyésztő Halőr Horgásztó kezelő Hobbiállat-tenyésztő és forgalmazó Gombatermesztő Gyógynövénytermesztő Lóápoló és gondozó Mezőgazdasági gépkezelő Fejő- és tejkezelőgép kezelője Keltetőgép kezelő Kertészeti gép kezelő Majorgép kezelő Meliorációs, kert- és parképítőgép kezelő Mezőgazdasági rakodógép kezelő Mezőgazdasági szárítóüzemi gépkezelő Növényvédelmi gépkezelő Önjáró betakarítógép kezelője Méhész Méhészeti munkás Közúti járművezető kategóriás szakképesítések (B) Egyéb közlekedési szakképesítések (Kerti traktor) Egyéb közlekedési szakképesítések (Traktor T)

31 623 01 0100 21 03 31 582 06 0010 31 02 54 621 04 0100 31 02 54 622 01 0100 21 01 33 541 07 0100 31 02

X X X X X

Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon

54 481 03 0100 52 01

X

Saját jogon

31 841 01 0010 31 02 33 541 07 0100 21 01 54 621 04 0100 31 03 31 622 01 0100 21 01 31 341 02 0000 00 00 31 341 02 0100 21 01 31 341 02 0100 21 02 52 621 01 0100 31 01 52 621 01 0100 31 02 52 621 01 0100 33 01 31 621 02 0010 51 03 31 624 01 0000 00 00 31 624 01 0100 31 01 31 624 01 0000 31 02 51 621 01 0000 00 00 31 622 01 0100 21 02 31 622 01 0100 21 03 31 621 04 0100 31 01 31 521 19 0000 00 00 31 521 19 0010 31 01 31 521 19 0010 31 02 31 521 19 0010 31 03 31 521 19 0010 31 04

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon

31 521 19 0010 31 05

X

Saját jogon

31 521 19 0010 31 07

X

Saját jogon

31 521 19 0010 31 08

X

Saját jogon

31 521 19 0010 31 09 31 521 19 0010 31 10 31 621 05 0000 00 00 31 621 05 0100 21 01

X X X X

Saját jogon Saját jogon Saját jogon Saját jogon

5330 20

X

Saját jogon

5326 20

X

Saját jogon

5326 20

X

Saját jogon

113

5.4.3 A szakmai vizsgák rendszere 2008-ban iskolánk áttért a modulrendszerű szakképzésre, ezért a szakmai vizsgáztatás is modulrendszerben történik. A vizsgáztatást az alábbi jogszabályok figyelembevételével szervezzük:  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,  20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről,  az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei,  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,  315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,  a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény. Önálló modulzáró vizsgát nem szervezünk, hiszen a modulok helyett tantárgyakat oktatunk, a szakmai programunk szerint. A szakmai vizsgára bocsájtás feltétele, az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Az érettségi vizsga után tanulóink bekapcsolódhatnak az iskolánkban induló szakképzésekbe, amelyek a második év- az adott szakképzésnek megfelelő ágazati szakközépiskolai képzést követően az első év- végén szakmai vizsgával zárulnak. A vizsgaidőszak írásbeli vizsgával kezdődik, amelyet gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenység követ. Az írásbeli és a szóbeli vizsga követelményeit központilag határozzák meg, a gyakorlati vizsga tételeit viszont iskolánk szakmai munkaközössége állítja össze. A gyakorlati tételek összeállítása a helyi lehetőségek és sajátosságok alapján, a követelménymodulban meghatározott, elsajátítandó szakmai, személyes, társas és módszerkompetenciák figyelembevételével történik. A gyakorlati vizsgatevékenység iskolánk jól felszerelt tanműhelyeiben, (tanirodájában, tanboltjában), számítástechnika termeiben, laborjaiban és tanterületén történik. A jól felszerelt kisgépraktárunk szinte minden oktatott szakképzésünkhöz tartalmaz nagy értékű, modern eszközöket. Mindezek segítségével a következő vizsgafeladatok hajthatók végre:  gépészeti alapozó munkák elvégzése,  erő- és munkagépek kezelése, karbantartása, és javítása,  diagnosztikai mérések elvégzése,  környezetvédelmi vizsgálat elvégzése,  munka-, tűz-, és környezetvédelmi gyakorlatok elvégzése,  munkagépek üzemeltetése,  növény-, talajtípus felismerési gyakorlatok,  a megtermelt és betakarított termények vizsgálata, minősítése.

114

A tanulói teljesítmények értékelése Az értékelés célja a pedagógiai munka segítése, hatásfokának növelése, valamint a tanuló aktivitásának ösztönzése, a saját jövője iránt érzett felelősség erősítése. Minden érdemjegy, osztályzat, vizsgaeredmény önmegerősítő és motiváló hatású. Rendszeres munkára, tudatos cselekvésre neve. Fejleszti a kudarctűrő képességet, a döntéshelyzetek megoldását. Az értékelés alapja a Nemzeti alaptantervre épülő és helyi viszonyokra alkalmazott követelményrendszer. Az értékelési eljárás nyilvános a tanuló számára ismert. Az értékelésben az írásbeliség és a szóbeliség ésszerű egyensúlyára törekszünk. Az értékelés alapelvei  Az értékelés alapja a helyi tanterv és a szakmai program.  Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása tanórán vagy bármely foglalkozáson nem történt meg.  Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános.  A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság elve, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a tanulót. A szaktárgyi érdemjegyet nem befolyásolhatja a tanuló magatartása. Az egyes tantárgyak értékelésének elvei  A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell.  A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.  Tárja fel az elmaradás, a hibák okait.  Hangsúlyozza a pozitívumokat.  Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést.  Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra.  A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. A követelmények ismertetéséről év elején szaktárgyanként a szaktanár gondoskodik. A szaktárgyakban elért eredményeket félévkor és év végén osztályzattal minősíti a szaktanár. Jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban és a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat maradéktalanul teljesíti. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeknek nem tesz eleget. A minősítés meghatározó tényezői, az érdemjegyek száma, a javítás határideje.

115

A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése érdekében biztosítjuk, hogy tanítványaink félévente, tantárgyanként legalább két alkalommal kapjanak lehetőséget tudásuk szóbeli bemutatására.  A tanuló teljesítményének, tudásának értékelését nevelő eszköznek tartjuk.  Arra törekszünk, hogy az értékelés legyen hiteles, tárgyilagos, megbízható, a tanulás céljához illő, vezesse rá a tanulót a hatékony tanulásra.  A tanuló érdekében az értékelés, visszajelzés folyamatosságára törekszünk, az érdemjegy mellett rövid indoklásban is tájékoztatjuk a tanulót az érdemjegy tartalmáról.  A tanuló fejlődését tükröző érdemjegyeket az osztályzat megállapításakor figyelembe vesszük.  A témazáró érdemjegyeket az osztályzat megállapításánál nagyobb súllyal vesszük figyelembe, mint az egyszeri szóbeli vagy írásbeli feleletkor kapott érdemjegyeket. A tanévben a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítjük. Az érdemjegyek számát a tantárgy heti óraszámának, a tantárgy jellegének megfelelően meghatározzuk:  A félév során a tantárgy heti óraszámánál kevesebb érdemjegy alapján félévi, illetve év végi osztályzat nem adható, de minimálisan három érdemjegy kell az osztályzat megállapításához. Az a tanuló, aki hiányzásai miatt kevesebb érdemjegyet kapott a félév során a Pedagógiai Programban meghatározottnál, tudásáról beszámolókon köteles számot adni, illetve az osztályozhatósághoz elengedhetetlen mennyiségű érdemjegyet megszerezni.  A helyi tantervben, a tanmenetben meghatározott és feldolgozott témakörökből egy témazáró jeggyel kell rendelkeznie. A témazáró dolgozat megírásakor, számonkérésekor hiányzó tanuló a tanár által meghatározott időben beszámolón pótolja az érdemjegy megszerzését. Az otthoni és az iskolai dolgozatokat úgy igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük a tudásukban, és a hibákból okulva a tanulók tovább tudjanak lépni. Minden dolgozatot a szaktanár köteles 10 tanítási nap múlva értékelni és az eredményt a tanulókkal közölni. Ha dolgozatot a tanár a megjelölt időpontig nem javítja ki, akkor a tanuló a dolgozatot kézhez véve eldöntheti, hogy kéri-e az adott érdemjegy beszámítását. A dolgozaton fel kell tüntetni a feladatok pontszámértékét, az értékelési ponthatárokat és a megoldásra fordítható időt. Az értékelésnél közölni kell a javítás alapelveit, a tipikus hibákat. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban jelezzük a tanulók felé. Figyelembe vesszük, hogy egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. Az érdemjegyek és osztályzatok minősítése a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak alapján: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés lehet. Érettségi vizsga Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján a középiskola 12. évfolyamát eredményesen elvégzett tanulók számára közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát szervezünk. Szakképesítő vizsga Az szakképesítő vizsga vizsgaszabályzata alapján a szakközépiskola 14. évfolyamát eredményesen elvégzett tanulók számára szakképesítő vizsgát szervezünk.

116

6 6.1

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. 6.1.1 A kollégiumi nevelés alapelvei A kollégium - céljai elérése érdekében - diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:  az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;  a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;  szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;  az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;  az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele;  építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;  az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;  a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés;  a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;  a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. 6.1.2 A kollégiumi nevelés értékei A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:  elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;  képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;  sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével;  kialakul reális társadalomképe;  rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;  tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;  képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére;  másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi;  ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

117

6.1.3 A kollégiumi nevelőmunka célkitűzései A kollégium - a kollégiumi jogviszony fennállása alatt - biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátáson keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelés feladata különösen: A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.

118

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

119

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 6.2

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium - igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít.

120

6.2.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Felkészítő foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök,  tematikus csoportfoglalkozás. 1.    

2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:  Csoportvezetői foglalkozások:  közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára  tematikus csoportfoglalkozások  A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:  a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása  kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)  A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:  a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:  Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők.  A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet:  kötelező,  szabadon választható A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a felkészítő foglalkozásokon, heti egy órában az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A felkészítő foglalkozások látogatása alól a tanuló - a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat - felmentést kaphat. 6.2.2 Pedagógiai felügyelet A kollégium az ügyeletes nevelőtanár közreműködésével gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.

121

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, és az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei

6.3

6.3.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei       

Önállóság kialakítása. Együttműködési képesség kialakítása. Csak az az ember fejődhet, aki ismeri önmagát, az önismeret segítése. Átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejődés és az általános tanulás között. Neveljük tanítványainkat a nyitottságra, az új ismeretek iránti igényre. Segítsük elő az erkölcsi értékek elsajátítását. Alakítsuk ki bennük a logikus érvelés készségét, a siker-és kudarcélmények feldolgozását.  Tanítsuk meg őket cselekvéseik érzelmi és értelmi irányítására. 6.3.2 A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei    

Minden tanuló tehetséges valamiben, ennek megtalálása. A tudatos önfejlődés segítése A sokszínű, inger-gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását. A tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerepvállalása.

6.3.3 A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei      

A tanulási technikák megtanulhatóak. A felzárkózáshoz motiváció kell. A felzárkózás belső igényből fakadjon. A lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető. A felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb. A lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot.

6.3.4 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei       

A társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak. A maga szerepében mindenki hasznos lehet. Önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás. A pályaválasztás stratégiai döntés, megfelelő ismeretek nélkül nem biztos a siker. Az életpályák akár többször is módosíthatók. Hiteles információt csak a megélt valóság ad. A belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai.

6.3.5 A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei     

A sokoldalúság érték. Cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból. A családban vannak férfi és női szerepek, ezeket ismerni, tudni kell. A munkahely nem csak a pénzről szól, szaktudás, egyéni felelősség. Az én-szerep teljes körű felelősséget jelent.

122

6.4

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

Év elején a tanulmányi gondokkal, és szociális hátrányokkal küszködő tanulókat meg kell ismerni. Ez a csoportfoglalkozáson, valamint az az intézmény ifjúságvédelmi felelősének tájékoztatása alapján történik. A szociálisan hátrányos tanulók esetén egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében pótolni kell a hiányosságokat. Alapvető követelmény ezekben az esetekben a nagyon jó és bizalmon, diszkréción alapuló tanár-diák kapcsolat. Csoportfoglalkozások és egyéni beszélgetések keretében kell a kollégium - dohányzással, alkoholfogyasztással és kábítószer-használattal kapcsolatos - nevelési koncepcióját ismertetni. Ezekben a kérdésekben a lehető leghatározottabb lépéseket is meg kell tenni. Szükség esetén szakember segítségét is kérni kell. Prevenciós tevékenységünk ismeretnyújtásra, és a kollégium élet- és értékrendjére épül. Az egyértelmű világos, ugyanakkor barátságos kollégiumi légkört a nevelők a felsőbb éves kollégista tanulókkal együtt alakítják ki. A kollégiumnak a sikerélmény biztosítása érdekében széleskörű, és folyamatos szabadidős tevékenységet kell biztosítani. A tanuló tevékenységének ilyen jellegű korlátozása csak szervezési, vagy pedagógiai megfontolások miatt történhet. Ezt a tanulóval minden esetben közölni kell. A tehetséggondozásban a kollégium tárgyi és személyi feltételrendszerének függvényében vesz részt, a kollégiumon kívüli lehetőségeket a legteljesebb mértékben ki kell használnunk. 6.5

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

6.5.1 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei A tanulók a kollégiumi közösség tagjaiként számos területen lépnek interakcióba egymással, és környezetükkel. Ezt a kapcsolatrendszert szabályozni, irányítani kell, ezáltal segítve fejlődésüket, későbbi beilleszkedésüket a társadalomba. Az irányított folyamatok célja, hogy kapcsolataikban, közösségi tevékenységük során vegyék észre egymás problémáit, tudjanak ebben segítő szándékkal részt vállalni. Alakuljon ki bennük az összetartozás érzése. Legyenek tekintettel egymás kívánságaira, igényeire, ne mindig csak a saját akaratuk érvényesüljön. Tudjanak lemondani bizonyos dolgokról a közösség, vagy másik társuk javára. Segítsék egymást a mindennapi életben, a tanulásban, a helyes szokások kialakításában, a sportban, és a játékban. Ezen célok elérésének nyújtanak segítséget a kollégium nevelési módszerei melyek a következők:  egyéni beszélgetés,  ösztönzés, bátorítás,  beszélgetések, viták célirányos koordinálása,  a diák felé fordulás, érdeklődés,  fejlesztő kritika,  képzeletet fejlesztő, alkotásra ösztönző feladatok adása.

123

A diákok személyiségfejlesztésének fontos színterei a tematikus csoportfoglalkozások. A kollégiumi csoportokon belül, ha az adott témakör megkívánja, kisebb létszámú foglalkozási csoportok kerülnek kialakításra. A kollégiumi internetlabor fontos színtere a közösségi létnek. Nemcsak a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a kikapcsolódáshoz biztosítja a feltételeket, de segíti a napi, rendszeres kapcsolattartást a családtagokkal, a barátokkal, és ismerősökkel is. A tanulók pihenésének biztonságos feltételeit teremti meg a két TV-szoba, és a klubszoba is. Itt védett környezetben, kulturált körülmények között tölthetik el szabadidejüket a kollégisták. 6.5.2 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A tanulók szabadidejükben aktív pihenésként sportolhatnak. A labdarúgás kedvelői az iskola füves pályáin hódolhatnak szenvedélyüknek. A kollégista tanulók 2000-tól 2100 óráig használhatják a tornatermet, ahol kosárlabdázhatnak, illetve edzhetnek a konditeremben. A kollégiumban a felsoroltakon kívül lehetőség van pingpongozni, és tollaslabdázni is. A tanulók körében népszerű szellemi sport a sakk, évente kollégiumi bajnokság keretében mérhetik össze tudásukat. A kollégisták művelődés iránti igényeit az iskola könyvtárában elégíthetik ki, illetve hetente egy alkalommal részt vehetnek az iskolai néptánc-kör foglalkozásain is. 6.6

A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

A Kollégium ifjúságvédelmi feladatai, amelyet az intézmény ifjúságvédelmi felelősének a segítségével old meg: Problémakezelő tevékenységek:  a kollégiumba történő felvétel (a tanuló kiemelése a problémás környezetből),  a kollégium hátránykompenzációs tevékenysége,  gondoskodás (otthonos, biztonságot nyújtó környezet biztosítása),  szocializációs tevékenység (társadalmi normák, szabályok, elvárások betartatása),  kultúra- és tudásközvetítés (kiállítások látogatása, előadások szervezése),  motivációfejlesztés (életpálya kialakítása, példaadás),  kapcsolattartás az iskolával, szülővel,  a speciális kezelést igénylő tanulók szakemberhez történő irányítása,  együttműködés a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központtal, a rendőrséggel, stb. Problémamegelőző tevékenységek:  a Kollégium pozitív értékrendje, légköre,  a Kollégium tevékenységrendszere,  a tanulási kultúra fejlesztése, (tanulási technikák megismertetése)  felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció (készségek, képességek felmérése, egyéni segítségnyújtás),  egészséges, kulturált életmódra nevelés (példaadás, kollégiumi házirend betartatása, ismeretek közvetítése),  önismeret, világkép alakítása, önálló életvitel segítése (egyéni és csoportos beszélgetések, praktikus ismeretek elsajátítása, értékközvetítés),  a Kollégium védő-felügyelő tevékenysége (a kollégiumi házirend betartatása, közvetlen, folyamatos kapcsolat a tanulókkal, egyéni beszélgetések).

124

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a kollégiumvezető feladata, hogy az ifjúságvédelemmel megbízott pedagógus, valamint az osztályfőnökök bevonásával rendszeresen tekintse át a tanulók szociális helyzetét. A kollégista tanulók szüleit a tanév kezdetekor tájékoztatja a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, és milyen időpontban kereshető meg. Segíti a rendszeres hatósági, intézményi és társadalmi kapcsolatok tartását. A kollégiumi nevelőtanárok feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a tanulók sorsának alakulását, mulasztásaikat. Feltárják a hátrányt jelentő anyagi, szociális, erkölcsi tényezőket, és jelezzék azokat az ifjúságvédelmi felelősnek. Szükség esetén javaslatot tesznek, illetve kérnek a segítés módjára. Munkájuk során együttműködnek a gyermek – és ifjúságvédelmi felelőssel. 6.7

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A kollégium, a nagy múltú intézmény szerves részeként már rendelkezik egy sajátos hagyományrendszerrel, amelynek megőrzése, ápolása és továbbfejlesztése az önálló arculat fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Ezek a következők:  a 9. évfolyamos tanulók szavalóversenye,  az egészség-hónapi rendezvények, sportvetélkedők,  szobadíszítő verseny,  a kollégiumi karácsony megrendezése a tanulók, valamint az intézmény dolgozói számára,  a 11. évfolyamos lányok elköszönő műsora ballagó leány-kollégista társaiknak,  végzős tanulóink búcsúztatása. Az iskolai diákönkormányzat, a kollégiumi diákönkormányzattal karöltve nemcsak a kollégiumi hagyományok ápolásában, a hagyományőrzés feltételrendszerének biztosításában nyújt segítséget, de új programok, rendezvények szervezésében is. Ezen új programok, ha a diákok körében népszerűvé válnak, rendszeres megrendezésükkel az évek során hagyománnyá válhatnak, beépülve ezzel a Kollégium éves rendezvénysorozatába. 6.8

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A Kollégium hatékony működéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő kapcsolatrendszer kiépítése, és fenntartása. 6.8.1 Intézményen belüli kapcsolattartás és együttműködés formái Az intézményen belüli kapcsolattartás folytonos, az információáramlás fenntartása zökkenőmentes. A kollégiumi nevelőtanárok napi szintű kapcsolatot tartanak a szaktanárokkal, és az osztályfőnökökkel is. A tanulók megbetegedése, távolléte esetén az ügyeletes nevelőtanár jelzi a kimaradást a gazdasági hivatal felé, az étkezési létszám módosítása céljából, valamint tájékoztatja erről az iskolai osztályfőnököket is. A tanulók felkészültségéről, tanulmányi előmeneteléről, valamint iskolai hiányzásairól pedig az iskola elektronikus naplójából jutnak azonnali információhoz, a szaktanárok, és osztályfőnökök nyújtotta tájékoztatások mellett.

125

6.8.2 A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó a családi környezet. A nevelőmunka eredményessége összefügg a szülői nevelési feltételekkel, ezért fontos annak ismerete. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából a családdal való együttműködés vezethet eredményhez. A kollégium célja és feladata tájékozódni a szülők véleményéről, elvárásairól, javaslatairól. A szülők tájékoztatásának fórumai:  Nyílt napon, beiratkozáskor: A nyílt napon a szülő és a gyermek tájékozódhat a kollégiumról, megnézhetik a szobákat, közös helyiségeket. Megismerkedhetnek a beköltözés rendjével, a házi- és napirenddel. Beiratkozáskor részletes írásos tájékoztatást kapnak a 9. évfolyamosok a beköltözésre vonatkozóan.  Beköltözéskor: A tanulót elkísérő szülő megismerkedhet gyermeke nevelőtanárával. Tájékozódhat a tanulói jogokról és kötelezettségekről.  Szülői értekezleten: A kollégiumvezető a beköltözés napján az új kollégisták szüleinek tájékoztatást tart a kollégium házirendjéről, éves programokról, lehetőségekről, a kollégium elvárásairól. A nevelőtanárok az iskolai szülői értekezletek alkalmával tájékoztatják a szülőt gyermekük magatartásáról, tanulási szokásairól, szorgalmáról, beilleszkedéséről, baráti kapcsolatáról. Szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái:  Telefonon történő megbeszélés  Elektronikus naplón keresztüli kapcsolattartás  Levélben történő értesítés 6.8.3 Az intézmény külső partnereivel történő kapcsolattartás A Kollégium jó kapcsolatok kialakítására törekszik az intézmény külső partnereivel is, melyek a következők:  Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium  Kollégiumi Szövetség  Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár  Magyar Vöröskereszt Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szervezete  Szociális Szolgáltató Központ, Karcag  Karcag Városi Önkormányzat Járási Gyámhatóság  Városi Rendőrkapitányság  JNSZ Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A kapcsolatok kialakításában, és fenntartásában a Kollégium nyitott és kezdeményező. 6.9

Egészségnevelési, és környezeti nevelési elvek

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. 126

A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában. A tematikus csoportfoglalkozások témakörei  A tanulás tanítása  Az erkölcsi nevelés  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A családi életre nevelés  Testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés A tematikus csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR

3 2

2 2

2 2

2 1

13-14. évfolyam 1 1

2

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1 22 óra

1 22 óra

1 22 óra

1 20 óra

1 20 óra

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés ÖSSZESEN

A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve szervezéséhez és tartalmának meghatározásához

a

tematikus

csoportfoglalkozások

1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat.

127

Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.  A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.  Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.  Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.  Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 3

10. 2

11. 2

12. 2

13-14. 1

Témák:  különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása  a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése  a könyvtárhasználat rendje és módszerei Tartalmak, tevékenységek:  Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.  Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.  Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.  A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását.  Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.  Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket.  Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.  Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

128

2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.  Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.  Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 1

13-14. 1

Témák:  erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe  felelősség- és kötelességtudat  a munka megbecsülése  mértéktartás, együttérzés, segítőkészség Tartalmak, tevékenységek:  Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.  Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.  Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.  Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.  Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.  Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

129

Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.  Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.  Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.  Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.  Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.  Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 1

13-14. 1

Témák:  közösséghez tartozás, hazaszeretet  nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai  a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene  nemzetünk kapcsolódása Európához Tartalmak, tevékenységek:  Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.  Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez.  Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.  Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.  Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.  Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).  Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.  Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.  Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

130

Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 1

13-14. 2

Témák:  a demokratikus jogállam felépítése  a felelős állampolgári magatartás jelentősége  a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása  cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet Tartalmak, tevékenységek:  Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat.  Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.  A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát.  Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.  Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.  Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.  Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.  Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 1

10. 1

11. 1

131

12. 1

13-14. 1

Témák:  az önismeret és társas kapcsolati kultúra  az empátia és mások elfogadása  a tudás és tapasztalat jelentősége  társas kommunikáció Tartalmak, tevékenységek:  Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit.  A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását.  Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.  Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.  Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák. 6. A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.  Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.  Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 1

10. 2

11. 2

Témák:  a család szerepe, jelentősége az egyén életében  együttműködés és felelősségvállalás a családban  szexuális kultúra  családtervezés  konfliktusok a családban

132

12. 3

13-14. 3

Tartalmak, tevékenységek:  Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.  Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát.  Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.  Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben.  Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát.  Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban.  Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját. 7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.  Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.  Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.  Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 2

Témák:  egészséges életmód és életvitel  a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében  prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

133

13-14. 2

Tartalmak, tevékenységek:  Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.  Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.  Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.  Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.  Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.  Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.  Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 1

13-14. 1

Témák:  társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás  önkéntes feladatvállalás másokért  összetartás és együttérzés Tartalmak, tevékenységek:  Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.  Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét.  Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.  A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk.  Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.  Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

134

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.  Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.  Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.  Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.  Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.  Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 2

13-14. 2

Témák:  a természet és az emberi környezet egymásra hatása  természeti erőforrásaink védelme  ipari termelés és a környezet védelme  „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” Tartalmak, tevékenységek:  Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.  Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését.  A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat.  Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát.  A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában.  Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

135

10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.  Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.  Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.  Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.  Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust.  Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.  Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 2

13-14. 2

Témák:  tevékenységek és szakmák jellemzői  különféle életpályák bemutatása  a munka világa és jellemzői  továbbtanulási lehetőségek Tartalmak, tevékenységek:  Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat.  Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit.  Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók.  Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit.  Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

136

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.  Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.  Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.  Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.  Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 3

13-14. 3

Témák:  a gazdaság működésének alapjai  a családi gazdálkodás  munka, fogyasztás és gazdálkodás  pénzkezelés technikái  vállalkozás és kockázat Tartalmak, tevékenységek:  A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben.  Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak.  Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).  Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.  Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat.  Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei. 12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

137

Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon.  Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.  Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.  Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Programterv: Évfolyam Időkeret (óra)

9. 1

10. 1

11. 1

12. 1

13-14. 1

Témák:  a média társadalmi szerepe  a reklám és a fogyasztás összefüggése  a médiatartalmak és a valóság összefüggése  az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség  a számítógép, az internetfüggőség veszélyei Tartalmak, tevékenységek:  Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül.  Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása.  Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül.  Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében.  Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével.  Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.  Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

138

7

ZÁRADÉK

A Kollégium Pedagógiai Programját a nevelőtestület elfogadta.

Kelt: Karcag, 2014. július …………………………….. Igazgató A Kollégium Pedagógiai Programját a kollégiumi diákönkormányzat megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Karcag, 2014. július …………………………….. Dök-segítő tanár A Kollégium Pedagógiai Programját a szülői szervezet megismerte, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Karcag, 2014. július …………………………….. A szülői szervezet képviselője A kollégiumi Pedagógiai Program hatályba lépésének időpontja: 2010. szeptember 1. A kollégiumi Pedagógiai Program felülvizsgálatának időpontja az iskolai Pedagógiai Programnak megfelelően.

139

8 8.1

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ZÁRADÉKOK A Pedagógiai Program érvényességi ideje

A Pedagógiai Program érvényességi ideje 6 tanévre, azaz …………………… napjától ……………………………. napjáig szól. (a mindenkori TANÉV RENDJE Miniszteri Rendeletnek megfelelően) A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 8.2

A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata

A személyi feltételek (3.1) felülvizsgálata, esetleges módosítása minden tanév elején a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten történik. A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A munkaközösségek kétévenként, tanév végén értékelik a pedagógiai programban meghatározott követelmények és célok megvalósulását. A ………………. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes felülvizsgálatát. Szükség esetén a Pedagógiai Programot módosítani kell! A nevelőtestület felkéri a Szülői Szervezetet, hogy a Pedagógiai Programban leírtak megvalósulását a ………………... tanév lezárását követően véleményezze, szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra. 8.3

A Pedagógiai Program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására:  az iskola fenntartója,  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  a szülői szervezet,  a diákönkormányzat tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a Szülői Szervezet illetve a Diákönkormányzat képviselői útján az iskola igazgatójának javasolhatják. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyását követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

140

8.4

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya megtalálható:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az igazgatóhelyettesnél,  a munkaközösség-vezetőknél,  a honlapon (www.szentannai-karcag.sulinet.hu). A Pedagógiai Program mindenkor megtekinthető munkaidőben, az iskola könyvtárában.

Kelt: Karcag, 2014. július P.H. Gyökeres Sándor igazgató

141

9

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A program benyújtója: Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Az iskola igazgatója: Gyökeres Sándor A Pedagógiai Programot megkapta, véleményezte és elfogadásra javasolta:  Szakmai munkaközösség  Nevelőtestület,  Intézményi tanács,  Diákönkormányzat,  Szülői Szervezet. A Nevelőtestület a mellékelt jegyzőkönyv alapján a Pedagógiai Programot egyhangúan elfogadta. Kelt: Karcag, 2014. július A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az iskolai Szülői Szervezet a mellékelt jegyzőkönyv alapján 2013. március 29-én tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Karcag, 2014. július ……………………………………. A Szülői Szervezet képviselője A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az iskolai Diákönkormányzat a mellékelt jegyzőkönyv alapján 2013. március 29-én tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Karcag, 2014. július ……………………………………. DÖK-segítő tanár A Pedagógiai Program és a Helyi tanterv a fenntartó működtető egyetértése után visszavonásig érvényes.

142

10 MELLÉKLET 10.1 Nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Környezetvédelmi szakmacsoport és környezetvédelmi technikus oktatásához használt eszközök Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Falitábla 1 2. Projektor 1 3. Tanári számítógép 1 4. Meteorológiai állomás 1 5. Szárítószekrény 2 6. Mobil elszívó fülke 1 7. Geiger-Müller számláló 2 8. Környezetvédelmi műszer 1 9. Oxigén mérő 1 10. Zseb PH mérő 1 11. Digitális zajszintmérő 1 12. ADWA Ph és vezetőképesség mérő műszer 2 13. Areométer, 1 sorozat 4 14. Piknométer 6 15. Mérőlombik (500ml, 1000ml, 2000ml) 6 Környezetvédelmi szakmacsoport oktatásához használt eszközök Biológia szaktanteremben található Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Fény mikroszkópok 2 2. Sztereo mikroszkóp 1 3. Metszet 100 4. Csipesz 10 5. Szike 5 6. Tálca 10 7. Növényismeret című könyv 10 8. Állatismeret című könyv 10 9. Magyarország társulásai című könyv 1 10. Oktató CD 10 11. Videofilm 20 12. Makrogerinctelenfogó háló 2 13. BISEL-kézikönyvek, határozó 1 14. Zúzmóskála 1 15. Környezetvédelmi- és természetvédelmi szakkönyv 20 16. Nemzeti Park tábla 10 17. Környezetvédelmi tábla 10

143

18. 19. 20. 21. 22.

Modellek, makettek /virág, virágszerkezet, sejt, szövet/ Vízvizsgáló koffer Talajvizsgáló koffer Olló Nagyító

20 1 1 10 10

Környezetvédelmi szakmacsoport oktatásához használt eszközök Kémia szaktanteremben található Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Elsősegélynyújtó láda 1 2. Bunsen-égő 2 3. Büretták 6 4. Gázfejlesztő készülék 2 5. Kémcsövek 250 6. Kémcsőállványok 25 7. Mérőhengerek 10 8. Főzőpoharak 50 9. Mérőlombikok 10 10. Pipetták (osztott, hasas) 40 11. Erlenmeyer-lombikok 15 12. Állólombikok 10 13. Üvegtölcsérek 10 14. Hőmérők 5 15. Keverőbotok 10 16. Tálcák 18 17. Dörzsmozsarak törővel 15 18. Óraüveg 50 19. Táramérlegek súlysorozatokkal 5 20. Digitális mérleg 1 21. Vegyszeres kanalak 10 22. Kristályosító csésze 20 23. Büchner-tölcsér 2 24. Vízsugárszivattyú 1 25. pH-mérő 1 26. Frakcionáló lombik 5 27. Hűtő 5 28. Sűrűségmérők 10 29. Számítógép 1 30. Projektor 1 31. Írásvetítő 1 32. Elszívófülke 1 33. Üvegcsövek 34. Bürettaállványok és fogók 144

35. 36. 37. 38. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Fémeszközök (fogók, állványok) Üvegbot Indikátorok Vegyszerek a vizsgálatokhoz, titrálásokhoz Mezőgazdasági szakmacsoport oktatásához használt eszközök Megnevezés Mennyiség (db) Wild féle szélzászló 1 Viszkoziméter 1 Lemezes hűtő (tejtartáshoz) 1 Juh test tájai falikép 1 Sertés testtájai falikép 1 Juh csontváza 1 Madár csontváza 1 Ló modell 2 Baromfi kitömött 4 Sertés koponya 1 Juh koponya 1 Állkapocs 1 Diatároló szekrény 1 Bendő mágnes 5 Mű hüvely 1 Ló mérőszalag 4 Füllyukasztó 1 Fülcsipkéző 1 Tetováló fogó 1 Alflex Krotária fogó 1 Gumikefe 1 Patkó 4 Liu –Tui állatmérő bot 1 Bendő mágnes behelyező 1 Emaszkulátor (érszorító) 1 Szülészfogó 1 Miskároló kés 1 Tőgy modell 1 Hüvely terpesztő 1 IRIGÁTOR 1 Gyapjú minta doboz 3 Transzformátor 1 MASTITEST Tálca 5 Ló fékező pipa 1 Asztali lámpa 1 Bemutató diaképek, növénytermesztés növényvédelem 1000 Kór és Kórkép bemutató 70 Diavetítő video 1 Maggyűjtemény 1 Fénymikroszkóp 2 Sztereó mikroszkóp 1

145

42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

Nagyító (Lupe) Ágfűrész Metszőolló Hernyózó olló Súlykészlet Hektoliter tömeg-mérő (literes) Gyorsnedvesség mérő infratech

25 1 1 1 2 1 1

Közgazdasági szakmacsoport oktatásához használt eszközök Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Munkaasztal 1 2. Számítógép 6 3. Tanári laptop 1 4. Multifunkciós készülék 1 5. Lapolvasó készülék 1 6. Színes lézernyomtató 1 7. Projektor 1 8. Flipchart tábla 1 9. Fehér falitábla 1 10. 3-részes könyvszekrény 1 11. Fali irattartó polc 4 12. Iratmegsemmisítő 1 13. Szalagos összeadó gép 1 14. Videomagnó 1 15. Gurulóállvány 1 16. SYMBOL vonalkódolvasó 2 17. ZEBRA címkenyomtató 1 18. ZEBRA LP nyomtató 19. Műanyag zöldségkészlet 1 20. C-LAB adatgyűjtő 1 21. Árazó gép 2 22. Bolti polc 1 23. Zöldséges polc 1 24. Tengelyterhelés mérő 1 25. Digitális fényképezőgép 1 26. Videomagnó 1 27. CAS-ER digitális mérleg 1 28. SAM 4S pénztárgép 1 29. Állófogas 1 30. Falifogas 1 31. Számítógépasztal 2 32. ET 615 hangfal-szett 1 33. HP P1102 lézernyomtató 1 34. SP-Q065 PC hangfal 4 35. SP-F350 PC hangfal 1 36. Hajszárító 1 37. Spirálozó gép 1 38. Papírvágó 1

146

Bankjegyvizsgáló Bankjegy számláló Asztali olvasólámpa Üveges szekrény Íróasztal Canon LiDE 210 Lapscanner Személyi számítógép

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

1 1 5 1 2 1 5

Az informatikai oktatás számára rendelkezésre álló eszközök Informatika kisterem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Darabszám Rendeltetés cég neve rendszer szoftvercsomag Windows 7 14 Tanulói PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 Ultimate Windows 7 1 Tanári PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 Ultimate Windows 7 15 db Operációs rendszer Microsoft MS Office 2010 Ultimate 15 db LCD Monitor Benq

Gyártó neve APC Linksys BENQ

Informatika kis terem tartozékai Típusa Megnevezése Back UPS Pro 420 Szünetmentes tápegység EZXS16W 16 portos SWITCH MP 610 Projektor

Informatika közép terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Darabszám Rendeltetés cég neve rendszer szoftvercsomag Windows 7 18 Tanulói PC Intel Core 2 Duo Ultimate MS Office 2010 Windows 7 1 Tanári PC Intel Core 2 Duo Ultimate MS Office 2010 Windows 7 15 db Operációs rendszer Microsoft Ultimate MS Office 2010 19 db LCD Monitor Benq

Gyártó neve HP Mercury D-Link Benq

Informatika közép terem tartozékai Típusa Megnevezése Laserjet 1102 Lézernyomtató Back UPS 600 Szünetmentes tápegység USB lengőaljzat DES 2400 24 portos switch MP 612C Projektor

147

Informatika nagy terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Darabszám Rendeltetés cég neve rendszer szoftvercsomag Windows 7 20 Tanulói PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 Ultimate Windows 7 1 Tanári PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 Ultimate Gyártó neve D-Link BENQ 3M APC Nortek HP Boeder Genius Genius

Gépnév server01 server02 server03 server04 server05 server06

Informatika nagy terem tartozékai Típusa Megnevezése DES 2400 24 portos switch MP 612C Projektor Dokumentum kamera Back UPS 650 Szünetmentes tápegység NX-VEGA Web kamera USB lengőaljzat Laserjet 1102 Lézernyomtató PC Mikrofon Halogén asztali lámpa Home Theater 5.1 Hangfalrendszer SP-HF800A 2.0 Hangfal szett

Szerver gépek Operációs Gyártó cég neve rendszer IBM x-Series 200 Windows 2003 SERVER IBM x-Series 226 Windows 2008 R2 SERVER Intel P4 számítógép Windows XP Professional Desktop server system Intel Windows 2003 SERVER Pentium III NEC server Intel Windows 2003 SERVER Pentium III Del T110 Windows 2008 R2 SERVER

Üzemelési helye Szerver szoba Szerver szoba Szerver szoba Szerver szoba Szerver szoba Új szerver szoba

Informatika új terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Darabszám Rendeltetés cég neve rendszer szoftvercsomag Windows 7 20 Tanulói PC Intel Corei3 MS Office 2010 Ultimate Intel Core 2 Duo Windows 7 1 Tanári PC MS Office 2010 E7500 Ultimate

148

Informatika új terem tartozékai Gyártó neve Típusa Megnevezése ACER Projektor USB lengőaljzat Mimio I-Board Interaktív tábla Comenius Logo 3.0 Program fejlesztő GIMP 2.2.6 Képszerkesztő POV-Ray 3.6 3D képszerkesztő Delphi 2010 Program fejlesztő Namo Web Editor 3.0 Honlap szerkesztő Sun VirtualBox PC szimulátor Microsoft Virtual PC PC szimulátor 2004 Egyéb eszközök 6 db PC Mikrofon 7 db PC fejhallgató 32 db Multimédiás CD 10 db falikép Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika kis terem Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Tanulói PC 14 2. Tanári PC 1 3. Szünetmentes tápegység 1 4. 24 portos SWITCH 1 5. Projektor 1 6. Interaktív tábla 1 Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika közép terem Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Tanulói PC 18 2. Tanári PC 1 3. Lézernyomtató 1 4. Szünetmentes tápegység 1 5. USB lengőaljzat 1 6. 24 portos HUB 2 7. Projektor 1

149

Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika nagy terem Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Tanulói PC 20 2. Tanári PC 1 3. 24 portos HUB 2 4. Projektor 1 5. Dokumentum kamera 1 6. Szünetmentes tápegység 1 7. Kártyaolvasó 1 8. Web kamera 1 9. USB lengőaljzat 1 10. Lézernyomtató 1 11. PC Mikrofon 1 12. Halogén asztali lámpa 1 13. 5.1 Hangfalrendszer 1 14. 2.0 Hangfal 1 Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika új terem Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Tanulói PC 20 2. Tanári PC 1 3. Interaktív tábla 1 4. Projektor 1 Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Egyéb eszközök Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Szerver gépek 6 2. PC Mikrofon 6 3. PC fejhallgató 7 4. Multimédiás CD 32 5. Falikép 10 Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika kis terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Mennyiség Sorszám Megnevezés cég neve rendszer szoftvercsomag (db) Windows 7 1. Tanulói PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 14 Ultimate Windows 7 2. Tanári PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 1 Ultimate

150

Informatika kis terem tartozékai Gyártó Sorszám Megnevezése Típusa cég neve Szünetmentes Back UPS Pro 1. APC tápegység 420 16 portos 2. Linksys EZXS16W SWITCH 3. Projektor BENQ MP 610

Mennyiség (db) 1 1 1

Informatika közép terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Mennyiség Sorszám Megnevezése cég neve rendszer szoftvercsomag (db) Windows 7 1. Tanulói PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 18 Ultimate Windows 7 2. Tanári PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 1 Ultimate Informatika közép terem tartozékai Gyártó Mennyiség Sorszám Megnevezése Típusa cég neve (db) 1. Lézernyomtató HP Laserjet 1102 1 Szünetmentes 2. Mercury Back UPS 600 1 tápegység 3. USB lengőaljzat 1 24 portos 4. DES 2400 D-Link 1 switch 5. Projektor Benq Benq MP 612 C 1 Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika nagy terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Mennyiség Sorszám Rendeltetés cég neve rendszer szoftvercsomag (db) Windows 7 1. Tanulói PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 20 Ultimate Windows 7 2. Tanári PC Intel Core 2 Duo MS Office 2010 1 Ultimate

151

Informatika nagy terem tartozékai Gyártó Sorszám Megnevezése Típusa cég neve 24 portos 1. DES 2400 D-Link switch 2. Projektor BENQ MP 612C Dokumentum 3. 3M kamera Szünetmentes 4. APC Back UPS 650 tápegység 5. Web kamera Nortek NX-VEGA 6. USB lengőaljzat 7. Lézernyomtató HP Laser-Jet 1200 8. PC Mikrofon Boeder Halogén 9. asztali lámpa 5.1 10. Genius Home Theater hangfalrendszer 11. 2.0 Hangfal Genius SP-HF800A

Mennyiség (db) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Informatika szakmacsoport oktatásához használt eszközök Informatika új terem számítógépei Gyártó Operációs Irodai Mennyiség Sorszám Rendeltetés cég neve Rendszer Szoftvercsomag (db) Windows 7 1. Tanulói PC Intel Core i3 MS Office 2010 20 Ultimate Intel Core Windows 7 2. Tanári PC MS Office 2010 1 2 Duo E-7500 Ultimate Informatika új terem tartozékai Gyártó Sorszám Megnevezése Típusa cég neve 1. Projektor BENQ MP 612C 2. USB lengőaljzat Mimio I3. Interaktív tábla Board

152

Mennyiség (db) 1 1 1

Sorszám

Megnevezés

1.

server01

2.

server02

3.

server03

4.

server04

5.

server05

6.

server06

Szerver gépek Gyártó Operációs cég neve rendszer Windows IBM x-Series 200 2003 Szerver szoba SERVER Windows IBM x-Series 226 2008 R2 Szerver szoba SERVER Intel P4 Windows XP Szerver szoba számítógép Professional Desktop server Windows system Intel 2003 Szerver szoba Pentium III SERVER Windows NEC server Intel 2003 Szerver szoba Pentium III SERVER Windows Del T110 2008 R2 Új szerver szoba SERVER

Mindhárom informatikai tanterem minden tanulói és tanári gépen az alábbi szoftverek állnak rendelkezésre Sorszám Megnevezés Rendeltetés Virus Buster Professional 1. Antivírus programcsomag Sophos 2. Total Commander 7.56 Fájlkezelő 3. Winzip 8.1 Tömörítő 4. Everest Diagnosztizáló program 5. Adobe Reader X PDF olvasó 6. FreePascal 7.0 Program fejlesztő 7. Microsoft Visual Studio 2008 Program fejlesztő 8. Comenius Logo 3.0 Program fejlesztő 9. GIMP 2.2.6 Képszerkesztő 10. POV-Ray 3.6 3D képszerkesztő 11. Delphi 2010 Program fejlesztő 12. Namo Web Editor 3.0 Honlap szerkesztő 13. Sun VirtualBox PC szimulátor 14. Microsoft Virtual PC 2007 PC szimulátor

Sorszám 1. 2. 3. 4.

Egyéb eszközök Megnevezés PC Mikrofon PC fejhallgató Multimédiás CD Falikép

153

Mennyiség (db) 6 7 32 10

Mennyiség (db) 1

1 1 1

1

1

Egyéb eszközök Sorszám 1. 2.

Megnevezés FUJITSU SIEMENS Core 2 Duo számítógép ACER Notebook

Mennyiség (db) 8 3

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Lakatos műhely Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Dörzsárkészlet 1 2. Falitábla 1 3. Satuasztal fiókkal, satuval 12 4. Asztali fúrógép + gépsatu 1 5. Állványos köszörű 1 6. Karos lemezolló 1 7. Kézi satu 10 8. 300x 500-as egyengető lap 1 9. Menetmetsző, fúrókészlet 2 10. Villáskulcs készlet 1 11. Csillagkulcs készlet 1 12. Kombinált, gömbölyű, csípő fogók 10 13. Forrasztópáka 4 14. Gumikalapács 2 15. Lakatos szögmérő 4 16. Betűbeütő készlet 1 17. Védőszemüveg 1 18. Állványos fúrógép 1 19. Hordozható szerszámos láda 1 20. Mentőláda 1 21. Derékszög 16 22. Élvonalzó 4 23. Tolómérce 7 24. Mélységmérővel egyesített tolómérce 1 25. Indikátormérő állvánnyal 1 26. Poldy kalapács 10 27. Acélmérce 1 28. Modulmérő 1 29. Mechanikai szögmérő 4 30. Mikrométer 10 31. Reszelő 100 32. Reszelőkefe 10 33. Fémfűrész 20 34. Pillanatszorító 10 35. Hidegvágó 20 36. Pontozó 10 37. Csavarhúzó 4 154

38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

Lemezvágó olló Bőrlyukasztó készlet Kalapács Mérőszalag Tűreszelő készlet Popszegecshúzó Tanulóasztal Hosszabbító kábel Szegecshúzó-fejező Gurulós szerszámkocsi szerszámokkal

10 1 20 7 4 4 6 1 3 1

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Erőgépszerelő tanműhely Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Krokodilemelő 1 2. Falitábla 1 3. Satuasztal fiókkal, satuval 1 4. Tároló szekrény 1 5. Oktató traktor két pótkocsival 1 6. Szerelőpad 2 7. Szerelőasztal 1 8. Állványos fúrógép + gépsatu 1 9. Asztali köszörűgép 1 10. Mérőeszköz készlet 1 11. Hézagmérő készlet 1 12. Menetfúró készlet 1 13. Menetmetsző készlet 1 14. Alkatrészmosó edény 4 15. Szerelő motor üzemképes 5 16. Szerelőmotor üzemképtelen 7 17. Sebváltó 1 18. Kézi szelepűlés maró és csiszoló 1 19. Szelepűlés felújító készlet 1 20. Állítható dörzsár készlet 1 21. Nyomatékmérő kulcs 2 22. Indikátor mérőóra állvánnyal 1 23. Dízel próbapad 1 24. BETA fúvókavizsgáló készülék 1 25. Elektromos próbapad 1 26. Hidraulika vizsgáló 1 27. Traktor gyakorló (üzemképtelen) 1 28. Kerékösszetartás mérő 1 29. Kompresszor 1

155

Sorszám 1.

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Munkagép szerelő műhely Megnevezés Mennyiség (db) Satuasztal fiókkal, satuval 3

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Egyéb kézi szerszámok és egyéni védőeszközök Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Kovácsműhely Megnevezés Mennyiség (db) Falitábla 1 Két munkahelyes satuasztal, satuval 1 Asztali fúrógép 1 Állványos köszörű 1 Tárcsás gyorsdaraboló 1 Víztartály 1 Olajtartály 1 Tűzi fogók (többféle) 6 Tábori kovácstűzhely 1 Kovácsüllő 50 kg-os + tőke 1 Kovács satu 2 Szerszámtartó tábla 1 Alakos tűzi fogók 2 Idomverő kalapács 1 Elektromos hőkezelő kemence 1

Egyéb kézi szerszámok és egyéni védőeszközök Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Lánghegesztési gyakorlathoz Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Oxigénpalack (14 literes) 2 2. Disszugáz palack (14 literes) 1 3. Nyomásszabályozók 1 4. Oxigén tömlő 1 5. Gáztömlő 1 6. Lángvisszacsapó szelep 1 7. Hegesztő készlet 1 8. Hegesztő szemüveg 2 9. Vágóasztal 1 10. Pisztolytartó 1

156

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Ívhegesztő gyakorlathoz Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Ívhegesztő dinamó 1 2. Hegesztő transzformátor 2 3. Munkakábelek, testelő kábelek, elektródafogók 1 4. Hegesztő pajzs 1 5. Salakverő kalapács 1 6. CO2 védőgázos hegesztő berendezés 1 7. Argon védőgázos hegesztő berendezés 1 Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Gépi forgácsoló műhely Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Esztergatokmányok: három és négypofás 3 2. Fúrótokmány 3 3. Eszterga forgócsúcs 3 4. Morse kúp átalakító hüvely különféle 1 5. Öntöttvas tokmánytárcsa 1 6. Esztergakés sorozat (gyorsacél) 15 7. Támasztó konzol (esztergagéphez) 2 8. Marógép 2 9. Oszlopos fúrógép 2 10. Állványos köszörű 1 11. Gyorsacél esztergakés (használatban) 15 12. Esztergapad 4 13. Gurulós szerszámkocsi szerszámokkal 1 14. Sarokcsiszoló 2 15. Pedálos zsírozó 1 16. Asztali fúrógép 1 17. Gépi fémvágó fűrész 1 18. Krokodilemelő 1

157

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Műszaki diagnosztikai műhely Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Tanári asztal, székkel 1 2. Tanulói szék 12 3. Falitábla 1 4. Működő autó vagy tanalváz 2 5. Szerelő akna 1 6. Dízel füstölésmérő 1 7. CO mérő 1 8. Gyújtásvizsgáló táska 1 9. Ottó és dízel kompresszió mérő 1 10. Kézi elektromos vizsgáló műszerek 1 11. Cellafeszültség mérő 1 12. Műszertároló szekrény 1 13. Bosch ETT855 1 14. Bosch Mot 240 1 15. Kompresszor 1 16. Audi motor 1 17. Világító próbapad 1 18. Dízel tü.a.r. modell 1 19. Állványos köszörű 1 20. Traktor motor 1 21. Fékmodell 2 22. BETA fúvóka vizsgáló készülék 1 23. Fékfolyadék teszter 2 24. Sebességváltó gyakorló 1 25. Védőszemüveg 2 26. Mentőláda 1 27. Elektromos kézi fúrógép 1 28. Elektromos kézi sarokcsiszológép 1 29. Gurulós szerelő asztal 2 30. Motormetszet 1 31. Dízel adagoló próbapad 1 32. Fényszóró ellenőrző 1 33. Fék lassulásmérő 1 34. Számítógép 1 35. Fordulatszám mérő 1 36. Hidraulikus műhelyprés 1 37. Fagyálló fokoló készülék 3 38. Akkumulátor töltő-bika 1 39. Aknaperem emelő 1 40. Számítógépes futómű vizsgáló 1 41. Tanmotor John Deere (Axiál) 1 42. Tehertraktor gumiabroncs szerelő 1 43. Személygépkocsi gumiabroncs szerelő 1 44. Kerékcentírozó 1 158

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Műszaki ábrázolás és gépelemek témakör Az oktatástechnika szerverről elérhető formában feldolgozta Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Írásvetítő transzparens sorozat 3 2. Tematikus tablósorozatok 10 3. Diaképek 120 4. Videofilmek 20 5. Rajzi szabványok, gyűjtemények, példatárak 10 6. CD, DVD film 4 7. Gyártmánykatalógus 10 8. Alkalmazott tankönyvek, műszaki táblázatok 10 9. Falitáblák 10 10. Műszaki rajzok 8 11. Gépészeti oktató csomag 1 12. Mérési jegyzőkönyvek 12 Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Az oktatástechnika szerverről elérhető formában feldolgozta Erőgépek témakör Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) Fóliacsomagok (egyéni készítésű, fénymásolt, számítógéppel 1. 1 készített és cégektől beszerzett írásvetítő transzparensek) 2. Faliképek: gyártó cégek kiadványai, egyéni munkák 1 Gépkönyvek, katalógusok, gépbeállítási táblázatok, 3. 1 gépvizsgálati értesítők, szakkönyvek, szakfolyóiratok 4. Motorok működési elve 1 5. A dízel tüzelőanyag-ellátó rendszer 1 6. Gépjármű-villamosság 1 7. Hidraulikus berendezések javítása 1 8. Javítási utasítások 1 Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Az oktatástechnika szerverről elérhető formában feldolgozta Munkagépek témakör Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) 1. Faliképek: gyártó cégek kiadványai, egyéni munkák 1 Gépkönyvek, katalógusok, gépbeállítási táblázatok, 2. 1 gépvizsgálati értesítők, szakkönyvek, szakfolyóiratok Tematikus tablósorozatok: cégjelzéses faliképek, egyéni 3. munka 1 4. Működő egységek kinagyított tablóképei 1 5. Gyári- forgalmazói kiadványok 1

159

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Műszaki ábrázolás és gépelemek témakör Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) Eredeti tárgyak 1. Metszetek alkalmazására 12 2. Különféle géprajzi egyszerűsítések alkalmazására 5 3. Különféle csavarok, anyák, alátétek 2 sorozat 4. Különféle gördülőcsapágyak 20 5. Különféle rugók 1 sorozat 6. Különféle szegecsek, szegecskötések 2 sorozat 7. Különféle fogaskerekek 1 sorozat 8. Bordástengely 2 9. Hegesztési varratminták 1 sorozat 10. Jellegzetes forgácsolt alkatrészek 1 sorozat 11. Öntött alkatrészek 4 12. Ékszíjtárcsák 2 13. Láncok 1 sorozat 14. Reteszek, ékek, csapok 1 sorozat 15. Csőkötések, karimák, csőszerelvények 1 sorozat Csőszerelvények (csapok, szelepek, tolózárak, biztonsági 16. 1 sorozat szelepek, gyors- csatlakozók) 17. Ragasztott kötések 1 sorozat 18. Tengelykapcsolók 1 sorozat Modellek, makettek, metszetek 19. Forgástestek különböző 1 sorozat 20. Síkmetszetet és csonkított testek modelljei 1 sorozat 21. Képsíkrendszer modellje 1 22. Üreges, metszett tárgyak modelljei 1 sorozat 23. Csőgyártási eljárások makett 4 24. Kovácsoló gépek makett 3 25. Öntési eljárások makett 8 Eredeti tárgyak 26. Bőr alkatrészek (szíjak, tömítések, gumigyűrűk, stb.) 1 sorozat 27. Gumi alkatrészek (szíjak, tömítések, gumigyűrűk stb.) 1 sorozat Szigetelő és műanyagok (PVC, polietilén, textil, bakelit stb.) 28. 1 sorozat mintakollekció Faliképek a gyártásról, felhasználásról vagy diafilmek, 29. 2 videokazetták Természetes alkatrészek acélból, öntöttvasból, alumíniumból, 30. rézből, bronzból, egyéb ötvözetekből a felismerés 1 sorozat elősegítésére 31. Siklócsapágyak, csapágyperselyek különböző anyagokból 1 sorozat 32. Kenőanyag tároló flakonok 10 33. Mezőgazdaságban használatos tömítőanyagok (minta) 1 sorozat 34. Mezőgazdaságban használatos hőszigetelő anyagokból minta 1 sorozat

160

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Erőgépek témakör Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) Eredeti tárgyak 1. Henger, hengertömb (vízhűtéses, léghűtéses) 1 2. Hengerfej (vízhűtéses, léghűtéses) 1 3. Hengerfejtömítés, hengerfejcsavar 1 4. Hengerpersely 1 5. Osztott, osztatlan forgattyús-tengely 1 6. Különféle dugattyú, dugattyúgyűrű, hajtórúd 1 7. Vezérmű főbb szerkezeti elemei 1 8. Tüzelőanyag szűrők, olajszűrők 1 9. Levegőszűrő és betétek 1 10. Festo hidraulikus oktató tábla 1 11. Termosztátok 1 12. Tengelykapcsoló tárcsák 1 13. Tengelykapcsoló-szerkezetek 1 14. Kinyomócsapágy 1 15. Bolygóműves TLT hajtás 1 16. Kardántengely, kardáncsukló 1 17. Mechanikus kormánymű makettek 1 18. Mechanikus kormánymű metszetek 1 19. Hidraulikus kormánymű metszetek 1 20. Hidro-mechanikus kormánymű metszetek 1 21. Gömbcsukló metszetek 1 22. Magszakító üllő, kalapács, kondenzátor gyújtótranzisztor 1 23. Villogó automatikák 1 24. Feszültségszabályzók, áramkapcsolók 1 25. Izzítógyertya (különböző kialakítású) 1 Modellek, makettek, metszetek 26. Egyhengeres négyütemű Otto-motor makett 1 27. Egyhengeres négyütemű dízelmotor makett 1 28. Egyhengeres kétütemű Otto-motor makett 1 29. Bolygódugattyús - motor makett 1 30. Turbófeltöltő-metszet 1 31. Membrános és dugattyús tápszivattyú metszet 1 32. Karburátor metszet 1 33. Tüzelőanyag szűrő metszet (különböző típusú) 1 34. Levegőszűrő metszet 1 35. Univerzális szabályzós soros adagolómetszet 1 36. Forgódugattyús adagolómetszet 1 37. Különböző porlasztótípusok metszetei 1 38. Olajszűrő metszet 1 39. Vízszivattyú metszet 1 40. Olajszivattyú metszet 1 41. Egytárcsás tengelykapcsoló makett 1

161

42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Hidraulikus tengelykapcsoló makett Előtéttengelyes Szorzórendszerű Szinkronizált Bolygóműves Dugattyús hidraulikaszivattyú metszet Dugattyús hidromotor metszet Külső és belsőfogazású fogaskerék szivattyú metszet Orbit szivattyú metszet Differenciálmű makett Futómű makett Mechanikus kormánymű makettek Mechanikus kormánymű metszetek Hidraulikus tárcsafék makettje Kétkörös hidraulikus főfékhenger metszete Rásegítéses hidraulikus főfékhenger metszete Kompresszormetszet Szűrő-, abroncstöltő palack metszet Nyomásszabályzó metszet Főfékszelep és kombinált főfékszelep metszet Kerékfékhenger metszet Pótkocsi fékszelep metszet Akkumlátormetszet Generátor metszetek Indítómotor metszetek Hidraulikus vezérlőtömb metszete Hidraulikus szelepek metszete Hidroakkumlátor metszet Kettősműködésű hidraulikus munkahenger metszet

162

1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Gépész szakmacsoport oktatásához használt eszközök Munkagépek témakör Sorszám Megnevezés Mennyiség (db) Eredeti tárgyak 1. Szántóvas, kormánylemez, csoroszlyák, ekenád- csúszótalp 1 2. Tárcsalevél, tárcsatag tartó konzol csapággyal, sárkaparó 1 3. Kultivátor szerszámok és tartószárak 1 4. Boronafok minták, hengerprofil elemek 1 5. Rotációs művelő elemek, ásóborona, kereszt 1 6. Vetőgépek vetőszerkezetei, cserélhető elemei 1 7. Vetőcsoroszlyák, magvezető csövek 1 8. Komplett szemenkénti vetőegység 1 9. Ültető szerkezetek elemdarabjai, megfogó egységek 1 Növényvédelmi gépek funkcionális egységei: szivattyúk, 10. légüst, nyomásszabályozó, csapok, csatlakozások, tömlők, 1 szórófej kollekció Kaszálógépek részegységei: penge változatok, alternáló és 11. 1 rotációs hajtóelemek, biztonsági szerkezetek 12. Rendsodró- gépek és működő elemdarabjai 1 Aratórész leválasztható elemdarabjai - célszerű metszetek 13. 1 gépelem kollekciók (felhordó és motolla elemek) Cséplő és tisztító rész szerkezeti egységeiből minták (előverő, 14. dobcsillag, verőléc, kosárelemek, szalmarázó láda és 1 rostadarabok) 15. Öntözőszivattyú járókerekei, csőcsatlakozások, szórófej típus 1 16. Cukorrépa kis szedő, fejező és tisztító egységek elemei 1 17. Szállítószalag minták, csiga- és kapcsolóelemek, serlegek 1 Darálók szerkezeti egységeiből mintadarabok (forgórész, 18. 1 kalapács, rosta, törőlemez) Modellek, makettek, metszetek 19. Piaci forgalmazásban lévő arányos kicsinyítési gép modellek 1 20. Működő makettek kézi vagy villamos meghajtással 1 Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Megnevezés Digitális multiméter Forrasztópáka állomás Kézi oszcilloszkóp multiméter Oszcilloszkóp Labor tápegység PICkit programozó Power supply tápegység PIC kísérleti panel MLAB I CD

163

Mennyiség (db) 6 4 2 2 2 5 4 5 1

A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium gépállománya Sorszám Megnevezés Rendszám Mennyiség (db) 1. Toyota Hiace mikrobusz (8 személyes) LOF-366 1 2. Ikarus 211 autóbusz FKB-267 1 3. MTZ - 50 YDA-778 1 4. MTZ - 80 YDA - 777 1 5. MTZ - 82 YDA - 776 1 6. MTZ - 82 - 1 YGY - 846 1 7. MTZ - 550 E YDA - 779 1 8. MTZ - 820 YHB - 114 1 9. Zetor 5211 BPK - 503 1 10. Zetor 5212 AEV - 424 1 11. JD - 6920 JSZ-832 1 12. TZ - 4K 1 13. TZ - 4K 1 14. DT - 75 lánctalpas erőgép 1 15. MINI - 070 kerti traktor 1 16. Lajta 32 VNT 1 17. Lajta 32 VNTG - H 1 18. SPC 6 szemenkénti vetőgép 1 19. NIBEX aprómag vetőgép 1 20. T - 088 szervestrágyaszóró 1 21. Tornádó 5 T műtrágyaszóró 1 22. Fogas borona 20 23. Simahenger 3 24. Gyűrűshenger 3 25. Boronahúzó 3 26. LCF 3 M eke 1 27. KMF 3 M 35 eke 1 28. Román függesztett eke (2 fejes) 1 29. CE csatornanyitó eke 1 30. Kongskilde kombinátor 1 31. FTM - 3 kombinátor 1 32. Oldalazó tárcsa (V elrendezés T25) 1 33. IH-10-770 tárcsa 1 SUNWARD csúszókerék kormányzású 34. 1 hidraulikus rakodógép 35. XT 3 tárcsa 1 36. AGT 850-REV kertészeti traktor 1 37. KRN 4,2 kultivátor 1 38. Szántóföldi kultivátor 1 39. Talajmaró 1 40. Láncborona 1 41. Altalajlazító (3 késes) 1 42. Vas simító 2 43. Gyűrűshenger - henger 1 44. HARDY NK - 600 permetező 1 45. Robi PA 100 kerti permetező adapter 1

164

46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91.

RZ - 3 szárzúzó PZB - 7 rendsodró RK - 2 fűkasza K - 454 bálázó Hesston szalagos körbálázó GÖ 252 öntöző berendezés BBSZ - 1 burgonyafelszedő gép Kukorica morzsológép Csigás gabonazsákoló Kuli gabonazsákoló ZS - 5 zsákfelhordó MMT - 2 kombinált magtisztítógép PETKUS GIGANT kombinált magtisztítógép Porkamra Szállító pótkocsi YCV - 496 Oktató pótkocsi az AEV-hez XDK - 099 Oktató pótkocsi a BPK-hoz XDK - 100 Szállító pótkocsi YCW - 499 Román pótkocsi 357 - 49 HW 6011 pótkocsi YCW - 497 Agrobil oktató BPK-hoz XNP - 399 Agrobil oktató AEV-hez XNP - 393 Egytengelyes pótkocsi YBN - 084 Nibex szállítókocsi AGT 850 pótkocsi DETK 125 hígtrágya talajbainjektáló tartálykocsi E - 514 aratócséplőgép SP 500 műtrágyaszóró (függesztett) KHR homlokrakodó adapter INO szárzúzó az AGT traktorhoz Fűkasza az AGT traktorhoz VIKING fűnyíró HONDA fűnyíró traktor Altalajlazító (1 késes) R4.2 fejes függesztett váltvaforgató eke VOGEL-NOOT váltvaforgató eke (4 fej) VOGEL-NOOT szárzúzó KÜHNE 6210 vetőgép SEPRŐGÉP AS-398 (AGT traktorhoz) Háromtárcsás fűkasza (AGT traktorhoz) JOHN-DEERE 1750 vetőgép TERAFLEX szántóföldi kultivátor KUHN GMD-55 tárcsás kasza Kverneland Accord Miniair vetőgép Favédelmi permetezőgép Garden Jet Claas Tucano 320 kombájn+GPS+Napraforgó adapter+Vágóasztal Szállítókocsi+Búzavágó asztal

165

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1