NAGYBOLDOGASSZONY RÓMAI KATOLIKUS GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ ZENEMŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................... 2 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS ADATAI:.......................................................................... 4 1. Az iskola jellege, rövid története ......................................................................................... 5 ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladata, eszközei, eljárásai ..................................................................................................................................... 7 1.1 Alapelvek ......................................................................................................................... 7 1.2 Célok, feladatok ............................................................................................................... 7 1.3 Eszközök, eljárások ........................................................................................................ 10 2. A személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 11 3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok - Egészségnevelési program ....................... 13 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 14 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................ 17 A szaktanár feladatai ............................................................................................................ 17 Osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 17 6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ............. 18 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 18 6.2 Felzárkóztatást segítő tevékenységek ............................................................................. 19 6.3 A tanulási zavarok esetén ............................................................................................... 19 6.4 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 20 6.5. A szociális hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység........................................................................................................ 20 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ....................................................................................................................................... 22 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .................................................................................................................................................. 22 8.1 A szülőkkel való kapcsolattartás .................................................................................... 22 8.2 Hivatalos kapcsolatok .................................................................................................... 23 8.3 Az egyházközséggel való kapcsolattartás ...................................................................... 23 8.4 Kapcsolattartás más egyházi iskolákkal ......................................................................... 24 8.5 Önkormányzati iskolákkal való kapcsolattartás ............................................................. 24 8.6 Kapcsolattartás különböző társadalmi szervezetekkel ................................................... 24 8.7 Felsőoktatási intézmények, általános iskolák, óvodák ................................................... 24 8.8 Tömegkommunikációs eszközök ................................................................................... 25
2
9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ...................................................... 25 Osztályozó-, javítóvizsgák ................................................................................................... 25 Szóbeli felvételi vizsga követelményei ................................................................................ 25 10. A felvétel és átvétel helyi szabályai ................................................................................. 27 10.1 Első évfolyam ............................................................................................................... 27 10.2 Kilencedik évfolyam .................................................................................................... 28 10.3 Átvétel .......................................................................................................................... 28 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........... 28 HELYI TANTERV ..................................................................................................... 30 3. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............. 35 4.Választható tárgyak, foglalkozások, pedagógusválasztás ................................................ 35 5. Érettségire való felkészítés ................................................................................................. 36 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei vizsgatárgyanként ........................................ 36 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás, szorgalom minősítésének elvei ......................................................................... 39 A tanulók munkájának értékelése ........................................................................................ 39 Az osztályozási alapelvek .................................................................................................... 41 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 41 10. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ............................................... 42 A magatartás értékelése: ....................................................................................................... 42 Szorgalom minősítése: ......................................................................................................... 43 A tanulók jutalmazásának, büntetésének elvei és módjai .................................................... 43 Büntetés: ............................................................................................................................... 44 11. Iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................... 44
3
AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS ADATAI: AZ ISKOLA neve: Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Zeneművészeti Iskola címe: Kaposvár, Zárda u. 2. A FENNTARTÓ neve: Római Katolikus Püspökség, Kaposvár címe: Kaposvár, Zárda u. 4. AZ ALAPÍTÓ neve: Veszprémi Római Katolikus Püspökség címe: Veszprém, Vár u. 6. AZ ALAPÍTÓ JOGUTÓDJA: Római Katolikus Püspökség, Kaposvár AZ ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE: 1991. július 8. A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYT KIADÓ SZERV NEVE: Kaposvár, Megyei Jogú Város, jegyző A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KELTE: 1991. július 30.
Mottó: „ Nem az erszény, hanem a lélek üressége a nagyobb baj…” / Kodály /
1. Az iskola jellege, rövid története Az iskola alapítására az egyházi ingatlanok visszaadásával adódott lehetőség. A tanítás 1991. szeptember 1-jén elkezdődött. Kezdetben csak a Zárda utcai épület állt rendelkezésre, majd ugyancsak egyházi ingatlanok visszajuttatásával a Kossuth tér 2. szám alatti „A haza kis polgárainak” épületben is megkezdődhetett a tanulás. Az épületek felújítása, korszerűsítése az elmúlt időszakban folyamatos volt. Az intézmény új tornacsarnokkal, konyhával és minden igényt kielégítő előadókkal bővült. A megnövekedett tanulólétszám indokolttá tette az iskolaudvar bővítését, amit a fenntartó biztosított.
intézmény képzési területei 1991
gimnázium (4 év)
1993
gimnázium (4, 8 év)
1994
gimnázium (4, 8 év), kollégium
1998
gimnázium (4, 8 év), általános iskola, kollégium
1999
gimnázium (4 év), általános iskola
2000
gimnázium (4 év), általános iskola, zenei képzés (12 év)
2004
gimnázium (4 év, 1+4 év), általános iskola, zenei képzés (12 év)
A katolikus iskolát alapítók és a fenntartók jelentős missziós feladatuknak tekintik az iskola működtetését, mert fontosnak tartják a mai társadalomban a keresztény gondolkodás jelenlétét. Az iskola alapítása és működése megfelel az Egyházi Törvénykönyv és az állami rendelkezések előírásainak. Az iskola alapítására az 1990-ben megjelent törvényben deklarált intézménylétesítési jogok kiszélesítését követően került sor. A kezdeményezők és a döntéshozók helyesen látták, hogy erős társadalmi igény van egyházi intézmények
5
létesítésére, biztosítani kell a szülőknek azt, hogy gyermekeik vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban részesüljenek. A katolikus iskolákban tanuló diákok jórészt a mai magyar társadalom általános állapotát tükrözik. Az iskolában van ateista, vagy csak formálisan vallásos családból származó gyermek. Nekik megkülönböztetett figyelemmel kell átadni a krisztusi örömhírt, nehogy ellenkező hatást érjünk el, mint amit szeretnénk. A szülők, nagyszülők jelentős része nem, vagy alig rendelkezik vallási háttérrel. Minden jó szándékuk ellenére hiányosak és hamisak az információik az egyházról, a hitről. Emiatt sokszor nem értik teljes mélységében az iskolában folyó nevelést és az elvárások pedagógiai okait. Ezt csak kellő tájékoztatással lehet megoldani.
6
ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladata, eszközei, eljárásai 1.1 Alapelvek A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. „Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert” (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. Keresztény szellemű nevelésünknek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy képesek legyenek a szabadság felelős használatára, érzékük alakuljon ki az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot; olyan tulajdonságok erősödjenek meg bennük, miáltal képesek legyenek felülemelkedni a középszerűségen, tudjanak felelősen választani az értékes és értéktelen, jó és rossz között. Vállalják a folyamatos önképzést, önnevelést! Törekednünk kell a nevelő munka során arra, hogy a tanítványaink mind jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény állásfoglalást. Ebben tanáraik, hitoktatóink példája is segítségükre van. Iskolánkat meghatározza, hogy a világot, a valóságot keresztény szemmel nézi. Ennek a világlátásnak és nevelésnek alapja és középpontja maga Krisztus. A katolikus iskolában folyó nevelési feladatok meghatározásakor segítségünkre van: -
a Szentírás tanítása, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartása, az apostoli küldetés;
-
az Egyházi Törvénykönyv rendelkezései;
-
a zsinati dokumentumok és a pápai megnyilatkozások.
1.2 Célok, feladatok Az iskola feladata minden ide járó gyermeknek a keresztény világnézet és erkölcs alapján nyugvó nevelése és oktatása. Az általános iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés, a tankötelezettség teljesítését szolgáló nevelés és oktatás, a középiskolai továbbtanulásra illetve pályaválasztásra felkészítés folyik. A gimnáziumban fő feladat a megelőző szakasz továbbfejlesztése mellett sikeres kétszintű érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, a tanulók képességeinek, tehetségének és irányultságának megfelelő differenciált fejlődés.
7
Mindezek érdekében különösen fontos feladat, hogy nevelő-oktató munkánk során az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és továbbfejlesszük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Az alsó tagozaton töltött évek során átvezessük a gyermeket a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységébe. A tanítási tartalmak
feldolgozásának
folyamatába
elemi
ismereteket
közvetítsünk,
alapvető
képességeket és alapkészségeket fejlesszünk. Eközben fejlesszük a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, alapozzuk meg a tanulási szokásokat. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztésre törekvés áll. Az általános iskola második szakaszában a felső tagozatban – mely szerves folytatása az elsőnek – középpontban továbbra is a készségek és képességek fejlesztése áll. Azonban a pedagógiai munka során figyelembe kell venni, hogy ez a korosztály a gondolkodás az ismeretszerzés folyamatában még az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz kötődik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik fő célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. A képzési folyamatban az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. A képzési célok mellé jelentős fejlesztési feladatok is párosulnak. A kezdeti szakaszban különösen fontos : -
Test és lélek harmonikus fejlesztése: kisgyermekkorban a mozgásigény kielégítése,
mozgáskultúra
megalapozása,
mozgáskoordináció,
amely
a
különböző
képességek
fejlődéséhez illetve tantárgyak tanulásához nélkülözhetetlen. De ugyanúgy lényeges az egészséges életmód ismereteinek közvetítése, helyes szokások alakítása, az érzelmi élet gazdagítása, önismeret fejlesztése és reális önértékelés fejlesztése, társas kapcsolatok igényének erősítése. -
Szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának
alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretnyújtás.
8
-
Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: biztonságos
szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával. Az önálló tanulás és az önművelés alapozása. -
A tanulási stratégiák megválasztásában kiemelt szerepe van az ismeretek tapasztalati
megalapozásának a felfedezés lehetőségének, a kreativitás fejlesztésének és a differenciált fejlesztésnek. A feladatok közé tartozik mind emellett a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. Az általános iskolai korosztálynak életkora előrehaladtával feladatunk, hogy jelentős fejlődés mutatkozzon mozgáskultúrában az egészséges életmódban, az önismeret alakításában, az együttműködés értékének tudatosításában. A szocializációs folyamatokban az érzelem, értelem és cselekvés összefüggéseinek tudatosítása, az erkölcsi meggyőződés és erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, a mindennapi életvitellel kapcsolatos praktikus tudás nyújtása. Az alapműveltség továbbépítésében a nevelő-oktató munka további feladata: a differenciálódó tantárgyi rendszerben az önálló tanulás tanítása, gyakoroltatása. A tanulási folyamatban a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben érvényesítsék. Az alapműveltség továbbépítéséhez nélkülözhetetlen az önálló tájékozódásnak, az informatika alkalmazásának, az idegen nyelv tanulásának igénye. Tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap az írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés és az idegen nyelven való kapcsolatteremtés. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szerepe van az ismeretszerzés különböző útja bemutatásának. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya, mint: a megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, stb… Ennek a heurisztikus tanulási helyzetnek, a rendszerező ismeretszerzési élmények a legcélravezetőbb tanulási stratégia. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét. A gimnázium a tantárgyi képzésben arra törekszik, hogy a képességfejlesztés során az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőzően összekapcsolódjon. 9
Erre a korra alakuljon ki minden tanulóban a saját tanulási stratégia. El kell jusson minden tanulónk az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és- kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének olyan képesség szintjére, amely az életkorának megfelelően a mindenkori tanuláshoz szükséges. Az alapfokú művészetoktatás programja szerint folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző zenei területen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Lehetőséget nyújt a zenei esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 1.3 Eszközök, eljárások A célok és feladatok elérése érdekében alkalmazott eszközök, eljárások kisiskolás korban a kíváncsiság, az érdeklődés fenntartása, továbbfejlesztése, tevékenységen alapuló ismeretszerzés és tanulás; a játék és mozgás egyensúlyának megtartása, mindez személyre szóló fejlesztéssel. Az általános iskola felső tagozatában a különböző érdeklődésű és eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motiváltságú, szocializáltságú, kultúrájú tanulót együtt nevelünk és így próbáljuk előkészíteni, felkészíteni őket a továbbtanulásra, előkészíteni a társadalomba való majdani beilleszkedésre az életkoruknak megfelelő tanulási technikák és stratégiák változatos munkaformák alkalmazásával. A gimnáziumban a tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítjük, továbbfejlesztjük a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevelünk az anyanyelv igényes használatára. Kialakítjuk tanulóinkban az
10
úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Problémakezelési módokkal készítjük fel a tanulókat.
2. A személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlődéssel kapcsolatos feladatok is sokrétűek. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy pedagógiai munkánk során katolikus személyiségeket alakítsunk tanulóinkból, akikben a legfőbb általános emberi értékek keresztény hitükben gyökereznek. Munkánk során figyelembe kell venni, hogy olyan világban élünk, ahol a diákok szüleinek nagy része nem kapott vallásos nevelést, a hiány pótlását az iskolától várják. A tanulók hitbeli tájékozottsága nagyon sokféle. A korra, amelyben élünk az is jellemző, hogy nem érték az alázat, a megbocsátás, a türelem, a szeretet és egymásra figyelés – mert a pénz és az érvényesülésre minden áron való törekvés az úr. Ilyen körülmények között kell egészséges lelkületű katolikus fiatalokat nevelni, meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, és arra, hogy belső értékeik megszerzéséért meg kell dolgozniuk. Továbbá rá kell szoktatnunk őket a rendezett, fegyelmezett életre. Tanuljanak meg uralkodni szenvedélyeiken, vágyaikon. Így válhatnak igazán szabaddá. Tanulják meg, hogyan vezessék le helyesen indulatukat, haragjukat. Sajátítsák el a lemondást mások érdekében, a szelídséget, alaposságot, mértékletességet. Alakuljon ki a belső csendre, elmélyülésre való igény, az önmarcangolástól mentes bűnbánat. A tanulók elé Jézust és az őt követő szenteket kell állítani. A családok életvitele miatt nagy felelősség hárul ránk. Tanítványaink egy része olyan családmodellt hoz, amelyből hiányzik az anyai vagy apai minta, ahol kevés a gyerekekre fordított idő, hiányzik a keresztény értékrend. Ezeknek a tanulóknak nagy a szeretet-, törődés és elfogadás igényük. A katolikus személyiség ideál alakítása mintaértékű, magas szintű erkölccsel rendelkező pedagógusokat tételez fel, akik életvitelükkel, szakmai felkészültségükkel nemcsak a tanítványaiknak szolgálnak mintaként, hanem hatni képesek a szülőkre is. A kívánatos pedagógiai folyamat, eljárás során arra kell figyelni, hogy kisiskolás korban törekedjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítani szükséges a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető, elsajátítandó erkölcsi értékeket. Meg kell erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat
11
és a jellem formálásával szolgálni a személyiség érését. A pedagógus munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztésre törekvés álljon. Az alapfokú oktatás további szakaszában szükséges nagy hangsúlyt fektetni azon készségek, eljárások, szokások alakítására, amely a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz kell. Fejleszteni kell továbbá a tanulók önismeretét, együttműködési készséget, akaratát, segítőkészségét, empátiáját, valamint gyakorlati módon igazolva a megbízhatóság, a becsületesség, szavahihetőség értékét. A szocializációs folyamatban tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Feladat tisztázni az egyéni és közérdek, többség és kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozzuk a jogok és kötelességek törvényes gyakorlását. A demokratikus normarendszert kiterjesztjük a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. A gimnáziumi évek során is sok és jelentőségteljes feladatunk van a személyiségfejlesztést illetően. Ilyen feladatok a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Nélkülözhetetlen a személyiségformálás során az esztétikai nevelés. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – legyen jelen a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló tevékenységben. A személyiségfejlesztés lényeges feladatai közé tartozik az alapfokú művészetoktatás során a zenei műveltség alapozása, fejlesztése a teljes iskolai fokozatban. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadására törekszünk, valamint a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetésére. Ebben a feladatkörben kiemelt jelentősége van az egyházi zene megismertetésének, de fontos feladat a kortárs zene befogadására fogékonyság nevelése, az értékes zene megszerettetésén keresztül a tanulók zenei ízlésének formálása is. Ezen közben a társművészetek iránti nyitottság kialakítása, részvétel a zenei életben. Alapfeladatunk a növendékek aktív társas muzsikálásra nevelése során a rendszeres, céltudatos, igényes munkára nevelése, valamint cserekapcsolatok létesítése fenntartása hazai és külföldi intézményekkel, melyeket mindenkor pályázaton nyert pénzből oldunk meg. A tanulók személyiségére legyen meghatározó az iskola morálja, az a légkör és környezet, amelyben iskolai élete zajlik. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén 12
lényeges az önmagunkért, társas környezetünkért és a tágabb társadalom, természeti környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Feladat továbbá, hogy az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalják meg olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében ezen az iskolafokon előnyben kell részesíteni olyan tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus úgy készítse fel a tanulókat, hogy helyt tudjanak állni abban a folyamatosan változó világban, amelybe lépnek. Tudjanak majd élni egy demokratikus társadalomban, amely része egy európai integrációs folyamatnak, ahol szembesülnek a kultúraváltással, a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival és ezekben el kell tudni igazodniuk. Ezeket a személyiségfejlesztő feladatokat a legkülönbözőbb iskolai színtereken tervezzük megvalósítani. A körülmények és módszerek megválasztását alapvetően a tanulók életkora és fejlődési törvényszerűségük határozza meg: a tanítási órákon, osztályfőnöki és hittan órákon, illetve azon kívül nagy jelentőségű a játék, a munka. Olyan foglalkozások, melyek segítik az önismeretet, együttműködési készséget, edzi az akaratukat. Fontos terep a kirándulás, a múzeumlátogatás; valamint értékes közéletet gyakorló fórum a jól tervezett, szervezett tanári segítséggel működő diákönkormányzati tevékenység.
3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok - Egészségnevelési program Az egészségnevelési program alapvető célja, hogy segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket és a diákok felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a gyerekeket, fiatalokat a stressz-hatások feldolgozására, terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Segítse elő a környezeti- és egészségtudatosság erősödését és valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Területei: - Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: -
Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség, tánc, úszás
-
Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,
-
Öltözködés,
13
-
Higiénia, tisztálkodás,
-
Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben,
-
Ésszerű napirend kialakítása.
-
Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, hallás, stb.
Nevelő munkánk során elsődlegesnek tartjuk az iskola példamutatását. Törekszünk a tantermeket, folyosókat és az udvart ízlésesen kialakítani, tisztán, gondozottan tartani. Fontosnak tartjuk a pedagógusok és dolgozók példamutató magatartását. Kiemelt figyelmet szentelünk az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére, a tiszta, gusztusos tálalásra, a kulturált étkezésre. Ösztönözzük tanulóinkat az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében otthonukban is. Testnevelés, osztályfőnöki és biológia órákon történik a kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés, de szakkörökkel, táborokkal, előadásokkal is támogatjuk diákjainkat, hogy belülről fakadó igény legyen számukra az egészséges életvitel. Mindennapi testedzés megvalósítása: - Testnevelési órákon -
Szervezett úszásoktatásban való részvétellel
-
Napközis, foglalkozásokba beillesztve
-
Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében
-
Iskolai sportkör működtetésével
-
Sportversenyek lebonyolításával
A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: - Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok,
hitoktatók,
osztályfőnökök,
iskolaorvos, védőnő. -
Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, szakrendelők.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”
14
A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: -
tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák
-
tanórán
kívüli
szabadidős
foglalkozások:
napközi,
tanulószoba,
szakkörök,
lelkigyakorlatok, kirándulások, erdei iskolák -
diákönkormányzati munka
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: -
A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
-
A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
-
A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
-
A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
-
Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
-
Olyan pedagógusközösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: -
A lelkigyakorlatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
-
Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
-
Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
-
A sokoldalú és változatos fogalakozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: -
Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
-
Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
-
Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: 15
-
Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.
-
Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.
-
Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
A személyiség és közösségfejlesztést egyaránt szolgálják az iskola kiépített hagyományai: A: iskolai ünnepek, ünnepi jellegű események, (az iskola jeles napjai) a vallásos nevelés eseményei, B: az egyházi ünnepek, C: állami ünnepek, egyéb megemlékezések. A: A tanévet közös ünnepi szentmisével kezdjük (Veni Sancte) és fejezzük be (Te Deum). -
A tanítást naponta közös imával kezdjük és fejezzük be.
-
Heti egy alkalommal minden tanuló diákmisén vesz részt, aktívan bekapcsolódnak a liturgiába ministrálással, felolvasással, könyörgéssel, énekléssel, válaszokkal. Minden misén van gyónási alkalom.
-
Karácsony és húsvét előtt lelkigyakorlatok.
-
Ünnepi műsor karácsony alkalmából.
-
Szalagavató, ballagás.
-
Anyák napja – általános iskola osztályai saját tervük alapján köszöntik a szülőket.
-
október 8. : Magyarok Nagyasszonya – iskolánk névadója
-
dec. 8. : Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása
-
február 2. : Gyertyaszentelő Boldogasszony
-
hamvazó szerda
-
Úrnapja
-
- október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc valamint a köztársaság
B:
C: kikiáltásának ünnepe -
- március 15.- Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepe
Az éves munkatervben, illetve a havi programban rögzítjük a fenti és egyéb megemlékezések, ünnepek konkrét módját, rendjét, felelősét. 16
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A szaktanár feladatai -
Tanítási tevékenységét az egész évre tervezi meg, tantárgyanként, évfolyamonként. E tanmeneteket az elfogadott helyi tanterv alapján,a szakmai munkaközösséggel egyeztetett módon, az érettségi követelményeknek és a kerettanterveknek megfelelően az éves munkatervben meghatározott időre (szeptember második felében) elkészíti.
-
Adminisztrációs tevékenységét folyamatosan és pontosan ellátja, a haladási naplót, az osztályozó naplót naprakészen vezeti.
-
Részt vesz az adott munkaközösség munkájában, ennek keretében törekszik az egységes követelményrendszer kidolgozására, a legmegfelelőbb tankönyvek és segédletek
kiválasztására
és
megrendelésére,
tapasztalatairól
tájékoztatja
a
munkaközösséget. -
Osztályozó-minősítő tevékenységet – írásban és szóban – a pedagógia program és a házirend szabályainak megfelelően következetesen és emberségesen végzi.
-
Fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz a továbbképzéseken.
-
Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjainak emberi és hitbéli kibontakozását.
-
Munkáját az elfogadott tanterv alapján, magas színvonalon, elhivatottsággal és szakmai igényességgel, az iskolavezetéssel együttműködve végzi, órákra szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül.
-
Szaktanári feladatai mellett (egyéni példájával, személyes fellépésével is) törekednie kell a tanulók neveltségi-magatartási szintjének emelésére, tanórákon és tanórákon kívül is!
-
A tananyag megtanítása mellett törekszik arra, hogy tanítványai elsajátítsák a helyes tanulási módszereket.
-
A differenciált képességfejlesztés lehetőségét felhasználva támogatja tehetséges diákjai előrejutását, törekszik a lemaradók felzárkóztatására.
-
A dolgozatokat a házirendben meghatározottak szerint kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak.
Osztályfőnök feladatai -
vezeti osztálya munkáját, biztosítja az osztályközösség fejlődését;
-
közreműködik a keresztény szellemiség erősítésében, a tanulók lelki nevelésében;
17
-
határidőre és pontosan elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt, különösen a napló, az anyakönyv, a bizonyítványok, statisztikák kitöltését, vezetését, az igazolások ellenőrzését (ezt legkésőbb a következő hónap 10-ig);
-
az iskola munkaterve szerint szülői értekezleteket, osztályprogramokat szervez, biztosítja a feladatok színvonalas teljesítését;
-
nevelési programja (osztályfőnöki tanmenet) alapján folyamatosan javítja az osztály fegyelmi, neveltségi, szorgalmi szintjét, részt vesz a magatartási zavarok feltárásában, megoldásában;
-
biztosítja a nemzeti és iskolai hagyományok ápolását, a felelős állampolgárrá nevelést, a harmonikus személyiségfejlődést;
-
félévben és év végén javaslatot tesz a diákok magatartásának és szorgalmának a minősítésére, jutalmazásra, évközben a segélyezésre is.
-
az osztály napi életét az iskola pedagógiai programjával és a házirenddel összhangban szervezi, így:
-
felügyeli a hetesek tevékenységét,
ügyel az osztályban levő tárgyak, eszközök megóvására;
napi kapcsolatban áll az osztályközösséggel, rendszeresen tájékoztatja tanulóit az iskolai feladatokról;
-
szükség szerint személyesen vagy telefonon kapcsolatot tart a szülőkkel;
-
magas hiányzási óraszám esetén - 150 és 200 óra fölött - tájékoztatja az iskolavezetést és a szülőket;
-
igazolatlan mulasztás esetén – 1 és 10 mulasztott óra után – köteles tájékoztatnia az igazgatót és a szülőket.
6. Kiemelt figyelmet tevékenységek
igénylő
tanulókkal
kapcsolatos
pedagógiai
6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását a tehetséges tanulók gondozását a -
szakkörök,
-
a fakultációk,
-
sportkörök, tömegsport szervezett működtetése biztosítja.
A tehetség és képesség kibontakoztatását segítik azok az órák, amelyeket a nem kötelező tantárgyak tanulásán túl az úgynevezett. választható tantárgyak közül – szülői beleegyezéssel – választanak a tanulóink. 18
Ugyanezt a célt szolgálja az évente meghirdetett versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon, bemutatókon való részvétel és az ezekre való felkészülés. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulóinkat két csoportra osztjuk:„A” és „B” tagozatos növendékek. Az „A” tagozaton tanuló gyerekek kötelező tárgyi óra ideje heti 60 perc, a „B” tagozaton tanulóké heti 90 perc. A „B” tagozatot azoknak a növendékeknek javasoljuk, akik a későbbiekben valamilyen formában zenei, vagy művészeti pályát fognak választani. A „B” tagozaton tanuló gyerekekre jutó tanítási idő magasabb, ezért a gyerekektől az elvárható tudásszintnek is magasabbnak kell lennie. Ezeknek a növendékeknek az otthoni munkavégzése is több, így a zenei tanulással eltöltött idejük is sokkal több, mint a másik tagozaton tanuló diákjainknak. Az egy év alatt elvégzendő tananyag a „B” tagozaton 50-60 gyakorlat és 4-6 előadási darab. „B” tagozaton félévi és év végi vizsgát és évi két nyilvános hangversenyt biztosítunk. A hangversenyeken, a beszámolókon és a vizsgán előadási darabokat és a skálákat kell kotta nélkül játszani. A „B” tagozat végén olyan biztos hangszeres tudással, előadói készséggel, zenei ismerettel kell rendelkezni növendékeinknek, amelynek birtokában zenei pályára is irányíthatók- közép-, esetleg felső fokra is. 6.2 Felzárkóztatást segítő tevékenységek A felzárkóztatást fontos feladatnak tekintjük. Ennek érdekében -
az általános iskolában a tanítók és szaktanárok igény szerint kapnak korrepetálási lehetőséget;
-
a nevelési tanácsadó szakmai véleménye alapján az arra rászoruló tanulóknak biztosítjuk a fejlesztő órákat ;
-
logopédus foglalkozik a beszédjavítást igénylő tanulókkal;
-
motiváljuk a pedagógusokat a tanítási órákon a differenciált óravezetésre, tanulásirányításra.
6.3 A tanulási zavarok esetén -
súlyosabb esetben szülői együttműködéssel a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük;
-
az észlelt problémától függően a megfelelő szakszolgáltató intézménnyel felvesszük a kapcsolatot;
-
a fejlesztő pedagógusok a hét meghatározott napjaiban a kiszűrt problémás gyerekekkel egyénileg foglalkoznak;
19
-
az alsós és felsős pedagógusok szükség szerint kapnak korrepetálásra, fejlesztő foglalkozásra időkeretet, hogy a problémás tanulóknak egyéni foglalkozást tarthassanak.
6.4 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Magyar Katolikus Pedagógiai Kar 1996. évi körlevelében – „Igazságosabb és testvériesebb világot”– a magyar helyzet elemzésekor külön foglalkozik a gyermekekkel, az iskola feladatával. Életünk átalakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. Ebben a folyamatban különösen sok gond hárult a társadalom mellett a családokra is, amely során sok család nem tudja vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel küzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Iskolánkban minden pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában az által, hogy aktív résztvevő a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ezt segíti és fogja össze – munkaköri feladata alapján – a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, akinek feladatai közé tartozik különösen a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Feladata továbbá: -
a
szülők,
tanulók
tájékoztatása
azokról
a
lehetőségekről,
személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; -
családlátogatásokon részt vesz az okok feltárása érdekében;
-
veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti annak tevékenységét;
-
a
gyermekek
anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
gyermekvédelmi
támogatás
megállapítását kezdeményezi. Mindezeket azzal a céllal, hogy a gyermekjóléti szolgálat segítségével a gyermekek problémáit minél hatékonyabban tudja segíteni, megelőzze a súlyosabbá válásukat. 6.5. A szociális hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Alapvetően fontos a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnökök tevékenysége. Intézményünkben a hátrányosság a fizikai vagy lelki magányra hagyott nevelésben nyilvánul meg. Ezekben az esetekben a családok egy része az egzisztenciáját építve, vagy azt megtartandó, keveset van otthon, a gyerekek rendre magukra maradnak, és ennek
20
következményei alakulnak ki. Vagy – ami szintén igen szomorú, sok család felbomlott vagy éppen felbomlóban van, s ebben a helyzetben nincs idő a gyerekre. Ezeket a helyzeteket leginkább lelkileg, idegileg élik meg nagyon rosszul a gyerekek, aminek szintén súlyos következményei vannak. Jelentkezik egy másik probléma is, amely csak következményeiben hasonlít az előzőre annyiban, hogy magatartásbeli, személyiségbeli torzuláshoz vezet: ez pedig az, hogy nem kevés család gondtalan jómódban él, de hogy ezt fenntartsa, alig vagy szinte semmit nem foglalkozik gyermekével, hanem elhalmozza pénzzel, megvesz számára bármit. Tekintettel a problémákra, iskolánkban is többféle módon próbáljuk a segítséget megadni: A magatartási, mentális zavarok esetén -
a problémák megoldásában alapvető jelentőségű a családlátogatás (amelyik tanulónál bármilyen rendellenesség mutatkozik, ott van erre feltétlen szükség), illetve a családokkal való rendszeres kapcsolattartás az osztályfőnök részéről;
-
súlyosabb esetben (magatartás-, tanulászavar tünete esetén) szülői együttműködéssel a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük;
-
nem utolsó sorban jelentősen támaszkodunk a hitoktató pedagógusok, papok segítségére is, az ilyen jellegű feladatok megoldásában is.
A szociális hátrányok enyhítését az alábbiak szerint segítjük: -
étkezési támogatást, a tankönyvvásárlást az érintett családok számára a vonatkozó rendeleteknek megfelelően oldjuk meg;
-
a szülők írásbeli kérelmére az igazgató térítésmentességet adhat, illetve részletfizetést engedélyezhet;
-
Egyéb támogatási kérelmeknek a JÖVŐNKÉRT Alapítványunk célkitűzésében megfogalmazottak értelmében tudunk helyt adni.
Az iskola nem veheti át a család neveléssel kapcsolatos feladatait, szerepét, de vállalnia kell a probléma észlelésekor a tanulóval való fokozott törődést. Ez az anyagi támogatáson túl jelent: -
egyéni
beszélgetéseket
szülővel,
tanulóval
az
igényeknek,
szükségleteknek
megfelelően. -
segítést a hiányosságok pótlásában, amely hiányok nemcsak ismeretek, készségek terén lehetnek jelentősek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás formáinak ismeretében, személyi higiénia terén. 21
A segítés történhet speciális felzárkóztató programokkal (főleg kisebb gyerek esetében). Legnagyobb jelentősége a személyes törődésnek, beszélgetéseknek van, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit a hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartásbeli és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Az osztályfőnökök aktív részvételét orientáló segítségét a tanulók pályaválasztásában: a lehetőségek ismertetése szülői értekezleten; beszélgetés a tanuló szándékának ismeretében a szülőkkel, tanulóval; megfelelő ismertetők, dokumentumok, nyomtatványok rendelkezésre bocsátása, illetve szükség esetén a kitöltéshez való konkrét segítségnyújtás.
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolavezetés és a tantestület számít a diákok véleménynyilvánítására, építő kritikájára. A diákok Diákönkormányzatot választanak, amely felelősségtudattal, aktív munkával vesz részt a versenyek (pl. szavalóversenyek), szabadidős programok szervezésében mozgósítja a diákságot a környezet és tárgyi feltételrendszer javításában való közreműködésre és más értékes tevékenységre. A DÖK véleményt nyilvánít a törvényben meghatározott kérdésekben. Évente diákfórumot tartunk. Az igazgató rendszeresen DÖK- fogadóórát tart.
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 8.1 A szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola életében rövid és hosszú távú céljaink megvalósításában kiemelkedő és jelentős szerepe van a szülőkkel való együttműködésnek. A szülőket meg kell nyerni nevelési céljainknak, ugyanakkor elvárásaik, az iskolával való alkotó együttműködésük során a szülők is hatással lehetnek az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Az iskola segítséget nyújt a szülőknek a nevelési és lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában, keresi azokat a formákat, amelyekben ez a segítségnyújtás megvalósulhat. (pl. szakemberek előadásai, személyes beszélgetés, lelkigyakorlatok) A kapcsolattartás formái: -
családlátogatás (probléma észlelés és szükség esetén);
22
-
kérésre beszélgetés (az igazgatóval, osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülői vagy iskolai kezdeményezésre). Minden pedagógusnak egyéni fogadóórája van, melyen ezekre a megbeszélésekre sor kerülhet előzetes időpont egyeztetés után;
-
évente 2 szülői értekezlet (a tanév elején, második félév elején);
-
évente 2 fogadóóra (november és április hónap folyamán). Ezek a saját gyermekkel kapcsolatos kérdések megoldására alkalmasak.
Tágabb értelemben, az intézmény és a szülői ház együttműködésének fórumai: -
szülői szervezet megbeszélései;
-
szülők-nevelők bálja
-
nyílt napok
Az alapfokú művészetoktatási intézményben is lényegében hasonlóak a szülőkkel való kapcsolattartás formái, módszerei. Itt is minden tanárnak fogadóideje van, melyeken tanáraink szívesen adnak tájékoztatást a gyermek tanulmányairól. Ezeket az időpontokat tanáraink adják meg, mely időpontok tanáronként eltérőek. A fogadóidőn kívül az iskolával azonos időben fogadóórát és szülői értekezletet is tartunk. Ezeken a leendő programokat, lehetőségeket ismertetjük meg a szülőkkel. A szülői értekezlet alkalmat ad arra is, hogy a szülők kéréseiket, kérdéseiket, észrevételeiket jelezzék, s azokat megbeszéljük. 8.2 Hivatalos kapcsolatok Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó egyházmegyei püspökséggel, plébániával és a Katolikus Pedagógiai Szervező és Továbbképző Intézettel, egyes részfeladatok megoldása során a Kormányhivatallal. Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az iskola a fenntartó püspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartjuk az élő kapcsolat ápolását személye és az iskola nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számítunk folyamatos jelenlétére, kérjük útmutatásait. 8.3 Az egyházközséggel való kapcsolattartás A katolikus iskola diákjainak természetes környezetét adják azok az egyházközségek, ahonnan jöttek, és amelyek lelkiségükkel, a rájuk jellemző karizmákkal meghatározó befolyással vannak az iskolára Az iskola, mint továbbtanulási célpont jelenik meg, illetve felerősödik az érdeklődés az iskola mint szellemi és kulturális központ iránt. Az iskola szívesen várja és fogadja a különböző egyházközséghez tartozó gyermekeket, folyamatos tájékoztatást ad munkájáról, illetve arra törekszik, hogy az egyházközségek és az
23
iskola kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön. Ezirányú törekvései bizonyos mértékig kiterjednek a vonzáskörzetébe tartozó valamennyi egyházközségre, elsősorban egyházmegyéjében, melynek papságával intenzív kapcsolatot tart fenn, igénybe véve segítségüket, betekintést nyújtva számukra belső életébe, kritikus észrevételeiket is igényelve. Az iskola gondot fordít arra, hogy megismertesse munkáját a vonzáskörzetébe tartozó plébániák híveivel, a potenciális szülőkkel és tanulókkal. 8.4 Kapcsolattartás más egyházi iskolákkal A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. 8.5 Önkormányzati iskolákkal való kapcsolattartás A közvetlen környezet, városunk önkormányzati iskoláival intézményünk alkalmi kapcsolatokat ápol: sport- és szellemi vetélkedőkön, seregszemléken való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása. 8.6 Kapcsolattartás különböző társadalmi szervezetekkel Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyeknek tagjai külső előadókként segítik nevelő-oktató munkánkat, illetve az életbe való kilépés lehetőségét, nevelési céljaink szolgálatában álló programjaink színterét jelenthetik: segítő akciók a szociális érzékenység kialakítása céljából, előadások hallgatása az értelmiségi tudat és szerepvállalási készség ébresztése és a közéletiségre nevelés érdekében, a keresztény eszmei alapon működő városi ifjúsági mozgalmakban való tevékenység. 8.7 Felsőoktatási intézmények, általános iskolák, óvodák Iskolánk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért tovább bővíti kapcsolatait az egyházi felsőoktatási intézményekkel. Szívesen biztosítunk gyakorlási lehetőséget és szakvezető tanárokat a pedagógusképző intézményekben végző, vallásilag elkötelezett hallgatóknak. Szorgalmazza megfelelő tehetségű növendékeinek felsőoktatási intézményben való továbbtanulását. Nagy súlyt fektetünk az általános iskolák, óvodák körében végzendő beiskolázási tevékenységre. Az iskolánk által kínált lehetőségeknek és nevelési eszményeknek a megismertetését fontos feladatnak tartjuk.
24
8.8 Tömegkommunikációs eszközök A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: sajtó, rádió, televízió. E megnyilvánulási lehetőségek elősegítik az iskolája értékeit képviselni tudó, megfelelő önazonosság tudattal rendelkező diák nevelését. Az iskolának mint szellemi műhelynek hírt kell adnia szellemi produktumairól, formáló tevékenységéről.
9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei Osztályozó-, javítóvizsgák Intézményünk évente 2 alkalommal tart az érettségire jelentkezőknek osztályozóvizsgát, az őszi és a tavaszi érettségire jelentkezés határideje előtti héten. Az osztályozó vizsgára a tanulók tanévenként 2 alkalommal a vizsgák hetei előtt legalább 10 munkanappal jelentkezhetnek a honlapról letölthető vagy az iskolatitkári irodából kérhető jelentkezési lapon. Egyéb esetben (pl.: magántanuló) az osztályozó vizsgákat az első félév és a tanév utolsó két hetében szervezzük meg. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit részletesen a helyi tanterv tartalmazza. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Bizottság előtti vizsga. Osztályozó vizsga a következő esetekben tehető: -
a tanuló mulasztása meghaladta a törvényben meghatározott óraszámot és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét
-
a tanuló érdemjegyet kíván szerezni valamelyik iskolánkban még nem tanult éves tananyagból (előrehozott érettségi vizsga esetén)
Javítóvizsga: A tanév végi elégtelen minősítés javítóvizsgán javítható (augusztus hónap). Három vagy több elégtelen esetén a nevelőtestület döntése alapján javítóvizsgát tehet vagy az évfolyamot meg kell, illetve (nem tanköteles tanuló esetében) meg lehet ismételni. Az osztályozó és javítóvizsgák időpontját az iskolai munkaterv rögzíti. Szóbeli felvételi vizsga követelményei Történelem
25
A trianoni béke A világ 1922-1929 között Az 1929-33-as gazdasági világválság okai, megoldási kísérletek Az ókori Görögország: a demokrácia kialakulása Az ókori Róma: A pun háborúk és a köztársaság válsága Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció Hitler hatalomra jutása, a náci hatalom kiépülése Németországban IV. Béla uralkodása és a tatárjárás Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága a reformkorban Szent István trónra kerülése, egyház és államszervező tevékenysége Angol nyelv Állatok Barátok Családom és én Időjárás Iskola Lakás Lakóhelyem Napirend Ruha-vásárlás Szabadidős tevékenységek, hobbik Biológia Az élőlények rendszerezése Az ember légzési szervrendszere és annak egészsége Az ember táplálkozási szervrendszerének egészsége, az egészséges táplálkozás Az emberi bőr és egészsége Az emberi keringési szervrendszer és egészsége Az emberi kiválasztó szervrendszer és egészsége Az emberi mozgás szervrendszer és egészsége Az emberi szövetek Az emberi tápcsatorna felépítése, működése Az emberi test felépítése (egyed, egyed alatti szerveződési szintek) Egysejtű sejtmagvas élőlények Férgek Gerincesek Gombák, zuzmók Ízeltlábúak Puhatestűek Szivacsok, csalánozók Virágos növények (nyitvatermők, zárvatermők) Virágtalan növények (moszatok, mohák, zuzmók) Vírusok, baktériumok Kémia A hidrogén A kénsav A levegő (összetétele, levegőszennyező anyagok, kibocsátó források, szennyezés csökkentésének módjai)
26
A sósav A víz Atomok és elemek Az oxigén és az ózon Elemmolekulák Fémes elemek Foszfor és vegyületei Halogénelemek és vegyületeik Ionok, ionvegyületek Kalcium és vegyületei Kémiai reakciók csoportosítása Kén és vegyületei Nátrium és vegyületei Oldatok Oxidáció és redukció Periódusos rendszer Savak és bázisok Szén és vegyületei Vegyületmolekulák Német nyelv Bevásárlás Család Étterem Háziállatok, kedvenc állatok Hobbik Iskola Lakás Lakóhelyem Sport Szabadidős tevékenységek
10. A felvétel és átvétel helyi szabályai 10.1 Első évfolyam A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: -
kérelem az igazgatónak címezve (a szülők fogalmazzák meg indokaikat, miért a mi iskolánkat választották gyermekük számára),
-
lelkipásztori ajánlás (attól a paptól, akivel a család kapcsolatban van).
A kérelmek alapján konkrét időpontra behívjuk egyenként a családokat gyermekükkel együtt, pár perces ismerkedő beszélgetésre. A beszélgetések után az iskolaigazgatója dönt a felvételről, s erről a családokat írásban értesítjük.
27
Iskolánk világnézetileg elkötelezett, ezért minden felvett tanuló gondviselőjétől nyilatkozatot kér, hogy elfogadja iskolánk katolikus világnézetét. 10.2 Kilencedik évfolyam Az iskolánkba jelentkező tanulónak matematikából és magyar nyelvből központi írásbeli vizsgán kell részt vennie. Ez a központi írásbeli vizsga az általános felvételi eljárás keretein belül zajlik. A felvételi eljárás keretén belül minden jelentkezőnek egy szóbeli elbeszélgetésen is részt kell vennie. Minden jelentkezőtől lelkipásztori ajánlást kérünk. Iskolánk világnézetileg elkötelezett, ezért
minden felvett tanulótó gondviselőjétől
nyilatkozatot kér, hogy elfogadja iskolánk katolikus világnézetét. Egységes iskolaként a saját általános iskolánkból jelentkező 8. évfolyamos tanulók elé ugyanazt a követelményrendszert állítjuk, mint a többi diák elé. 10.3 Átvétel A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: -
kérelem az igazgatónak címezve (a szülők fogalmazzák meg indokaikat, miért a mi iskolánkat választották gyermekük számára),
-
lelkipásztori ajánlás (attól a paptól, akivel a család kapcsolatban van),
-
tanuló eddigi tanulmányi eredményeit igazoló dokumentumok másolatai.
A kérelmek alapján konkrét időpontra behívjuk egyenként a családokat gyermekükkel együtt, pár perces ismerkedő beszélgetésre. A beszélgetések után az iskolaigazgatója dönt a felvételről, s erről a családokat írásban értesítjük. Iskolánk világnézetileg elkötelezett, ezért
minden felvett tanulótó gondviselőjétől
nyilatkozatot kér, hogy elfogadja iskolánk katolikus világnézetét.
11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv „Mindenkinek kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget nyújtani és a tudása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.” (1997.évi CLIV. törvény az egészségügyről 5.§.e) A bajbajutott embertársainknak nyújtott segítség a legelvárhatóbb emberi cselekedet. Iskolánk szellemiségéből és hitvallásából adódóan fontos feladatunk az, hogy diákjainkat megtanítsuk
28
arra, hogy miként tudunk segíteni azoknak, akiknek arra szükségük van. A segítségnyújtás egyik legfontosabb területe az elsősegélynyújtás. Elvárható mindenkitől az, hogy alapvető elsősegélynyújtó ismeretekkel rendelkezzen. Ezeket az ismereteket az iskolákban, elsősegélynyújtó tanfolyamokon lehet megszerezni. Az elsősegélynyújtótól elvárható a megszerzett tudás készségszintű alkalmazása, a szabályos, gyors, körültekintő segítségnyújtás. Az elsősegélynyújtást iskolánkban tanórai (pl.. biológia, természetismeret, osztályfőnöki, testnevelés) és szakköri keretek között lehet elsajátítani.
29
HELYI TANTERV
Óraterv: 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Hittan/Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 8
2. évf. 8
3. évf. 7
4 2 1 2 2 1 3+2 25
4 2 1 2 2 1 3+2 25
4 2 2 2 2 1 3+2 25
4. évf. 7 3 4 2 1 2 2 1 3+2 27
Óraterv: 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan/Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 5
6. évf. 5 3 4
7. évf. 4 3 4
8. évf. 4 3 5
2
2
2
2
2 2
2 2
2
2
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 3+2 1 28
1 1 3+2 1 31
1
1 1 1 1 3+2 1 28
Óraterv: 9–12. évfolyam, gimnázium – általános képzés
30
3+2 1 31
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 3 3
4 4 3 3
4 4 3 4
4 4 3 4
2
2
3
3
2
2
2 1 2 2
2
2
2
3+2 1
1 3+2 1
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek – dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 2 1 1 1
2 2 2 2 1 1
2
2 3+2 1
3+2 1
Óraterv: 9–12. évfolyam, gimnázium – biológia-kémia emelt szintű képzés Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 3 3
4 4 3 3
4 4 3 4
4 4 3 4
2
2
3
3
2
2
2
2 2 3 2 1 1 1
4 2 3 2 1 1
2 1 4 2 2
2
2
2
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek – dráma és tánc Informatika
2
31
4
Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
3+2 1
3+2 1
3+2 1
1 3+2 1
Óraterv: 9–12. évfolyam, gimnázium – történelem emelt szintű képzés Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 3 3
4 4 3 3
4 4 3 4
4 4 3 4
5
4
5
5
2
2
2 1 2 2
2
2
2
3+2 1
1 3+2 1
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek – dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 2 1 1 1
2 2 2 2 1 1
2
2 3+2 1
3+2 1
Óraterv: 9–12. évfolyam, gimnázium – matematika emelt szintű képzés Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 3 5
4 4 3 5
4 4 3 6
4 4 3 6
2
2
3
3
2
2
2
2
2 2
2 1 2 2
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan Etika Biológia – egészségtan Fizika
32
2
Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek – dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 1 1 1
2 2 1 1 2
2
3+2 1
1 3+2 1
2 3+2 1
3+2 1
Óraterv: 9–12. évfolyam, gimnázium – nyelvi képzés Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 8 3 3
4 8 3 3
4 6+2 3 4
4 4+4 3 4
2
2
3
3
2
2
2 1 2 2
2
2
2
3+2 1
1 3+2 1
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek – dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 2 1 1 1
2 2 2 2 1 1
2
2 3+2 1
3+2 1
Óraterv a– 9–13. évfolyam gimnázium nyelvi előkészítő évfolyam Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv /képességfejlesztés/ I. idegen nyelv Matematika
1 18 2
33
2 3 3+2 1
Hittan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
Óraterv: 10–13. évfolyam, gimnázium – nyelvi előkészítő képzés Tantárgyak
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
4 6 3 3
4 6 3 3
4 4+2 3 4
4 4+2 3 4
2
2
3
3
2
2
2 1 2 2
2
2
2
3+2 1
1 3+2 1
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek – dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 2 1 1 1
2 2 2 2 1 1
2
2 3+2 1
3+2 1
A tanórán kívüli foglalkozások formáinál a nevelőtestület: -
a szülői-tanulói igények ismeretében (felmérés a házirendben szabályozott módon),
-
a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve,
-
az anyagi lehetőségek figyelembe vételével,
-
tanulói leterheltséget mérlegelve dönt.
A tanulói jelentkezéseket a házirend szabályozza.
34
3. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazásra kerülő tankönyveket, segédleteket, az az alábbiak szerint választjuk: -
szellemisége feleljen meg intézményünk elveinek, céljainak,
-
a tantervvel összhangban legyen, kapcsolódjon a tanítás céljához, követelményeihez,
-
a tanulók képességeihez, tanulási módszereihez alkalmazható legyen, könnyen érthető, tanulható szövege legyen,
-
a tanár egyéniségének, tanítási módszerének megfeleljen,
-
árszínvonala feleljen meg a lehetőségeknek, elfogadható anyagi terhet rójon a szülőkre,
-
előnyt jelent, ha a tankönyvhöz készült tanári segédlet, ha a több évfolyam számára azonos szerkezetű könyvekből áll a tankönyvcsalád,
-
törekedni kell arra, hogy az azonos tárgyat tanító tanárok, azonos könyveket válasszanak, így biztosítván az egységes követelményrendszert, valamint a szociálisan rászoruló diákok számára a használt tankönyvek átvételének lehetőségét is.
Legyen tanítható-tanulható, tanulásra ösztönző, esztétikus, tartalmában, formájában igényes, áttekinthető, érdeklődést keltő. A tankönyv térítésmentes igénybevételét a készletek erejéig könyvtári kölcsönzéssel biztosítjuk.
4.Választható tárgyak, foglalkozások, pedagógusválasztás A 9-12. évfolyamos gimnazisták latin nyelvet tanulhatnak választható tárgyként. A 11-13. évfolyam heti 2 x 2 órában élhet az emelt szintű felkészítés lehetőségével. Ennek rendjéről az osztályfőnökök és az iskolavezetés ad tájékoztatást osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken, tanulói tájékoztatón. Minden év május 20-ig az intézmény felméri a következő évi felkészítő foglalkozásokat. A diák és a szülő ezután az iskola által kiadott jelentkezési lap kitöltésével május 31-ig jelzi a tanuló részvételi szándékát. Szeptember 10-ig írásban megerősíti vagy megváltoztatja az májusi szándékát. Ezt követően a választott foglalkozások értékelés és részvétel szempontjából a kötelező tanórai foglalkozásokkal azonos elbírálás alá esnek. A helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése a kötelező óraszámon felül további, évfolyamonként változó számú (1-3) órán való részvétellel biztosítható.
35
Szülői kérésre és tanulói igény esetén, az iskola felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás céljára egyéb nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, amennyiben a jelentkezők létszáma ezt indokolttá teszi. Az elsős beiskolázásnál nincs lehetőség az osztálytanító megválasztására.
5. Érettségire való felkészítés Intézményünk az alábbi tárgyakból készít fel középszintű érettségire: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv (angol, német, olasz, latin), matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, hittan, testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra. A négy éven át tanult tárgyakból a felkészítés alapóraszám keretében történik. A 9-10.-ben tanult tárgyakból 11-12.-ben heti 1 órás órakeretet biztosítunk a középszintű érettségire való felkészüléshez. A vizsgatárgyak követelményeit a tantárgyak tantervei tartalmazzák. 11-12. (12-13.) évfolyamon heti 2-2 órás keretben emelt szintű felkészítést intézményünk az alábbi tárgyakból biztosít: -
jelentkezők létszámától függetlenül: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv (angol, német), matematika, katolikus hittan
-
jelentkezők létszámától függően: biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia, olasz.
A jelentkezések rendjét a házirend szabályozza.
6. A középszintű érettségi vizsga témakörei vizsgatárgyanként angol nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika biológia Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció ének-zene 36
Éneklés Műelemzés Zenetörténet Zenefelismerés Zeneelmélet Dallamírás fizika Mechanika Termikus kölcsönhatások Elektromos és mágneses kölcsönhatás Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Gravitáció, csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek földrajz Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai informatika Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat katolikus hittan Biblia Egyháztörténelem Dogmatika A keresztény erkölcsi élet Vallás – világvallások kémia Általános kémia Szervetlen kémia
37
Szerves kémia Kémiai számítások magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika német nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika olasz nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus
38
Tudomány és technika rajz és vizuális kultúra Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Megjelenítés sajátosságai Technikák Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet testnevelés Magyar sportsikerek A testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Szabadidős mozgás, a természetben űzhető sportok történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás, szorgalom minősítésének elvei A tanulók munkájának értékelése Értékelési rendszerünk alapelvei: Kiszámíthatóság
39
A tanulók és a szülők is ismerjék a követelményeket, tudják milyen teljesítmény mennyit ér. Az iskola és a szülők közötti véleményeltérést az éves tananyag és az érettségi követelményrendszerének ismertetése hidalhatja át. Egyértelműség A tanárnak meg kell határozni, a tanulónak meg kell ismernie azt, hogy milyen súlya és jelentősége van egy részproblémát és egy témát lezáró ismeretnek. Objektivitás A tudást, a problémamegoldó képességet egyértelműen - szükség esetén érdemjeggyel - kell elismerni. A követelményt és a teljesítményt összhangban kell megítélni. Folyamatosság és következetesség A tanmenetekben megjelölt módon, tervezetten is jelenjen meg az értékelés a tananyag belső struktúrájának megfelelően. A kiszámíthatatlan (folyamatos) értékelés mellett, a kiszámítható (témazáró) értékelést tudatni kell a tanulókkal, a jobb felkészülés érdekében. A témazáró dolgozatok megíratása a tanterv szerkezetének függvényében a szaktanár felelőssége és döntési jogköre. Cél, hogy biztosítsa a tanulói készenlét folyamatosságát és erősítse a belső motiváltságot. Legyen sokoldalú Ne csak méréseken alapuló, hanem kommunikációra épülő is. A szaktárgyi osztályozás a megítélés fontos eszközök a tanulók és a szülők részére is. Nevelőtestületen belül egységes megítélés szerint kell végezni. Az osztályozás minden tanárnak legyen "lelkiismereti kérdés", mert az a tanulóknak is. Értékelési szempontból jelentős, hogy a tanárnál a témazáró dolgozatok értékelésekor a bírálat vagy dicséret legyen egyénre szabott, hogy a követelmény (az elvárások) és a produktum (teljesítmény) jelentős tanulságokkal járjon, biztosítsa az előrelépést. Az osztályfőnök értékelése fontos félévkor, illetve év végén egyéni és közösségi szempontból is. -
milyen a tényleges teljesítmény, az elvárt viszonyított teljesítményhez képest,
-
viselkedésük, tudásuk, egymáshoz való viszonyuk milyen értékeket és hiányosságokat mutat,
-
a tanulás folyamatában milyen volt a részvétel, a fegyelmezettség, a munkabírás és a munkaszeretet, kiemelve a feltűnően jó és elgondolkodtatóan gyenge teljesítményeket.
40
Kapjanak erről korrekt tájékoztatást a szülők is, hogy segíthessék gyermekeik oktatását és nevelését. Az osztályozási alapelvek A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -
Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
-
A második évfolyamtól a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
-
A második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.
-
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően lehet: o Kiválóan teljesített o Jól teljesített o Megfelelően teljesített o Felzárkóztatásra szorul
-
A második évfolyam év végétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
-
Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4),közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
A félévi és az év végi eredmények nem születhetnek kizárólag írásban vagy szóban szerzett érdemjegyek alapján. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje. Az
osztályzatok
bejegyzésére,
az
értékelés
regisztrálására
a
hivatalos
tanügyi
nyomtatványokat és az e-napló digitális rendszerét használjuk. Ha szükséges, időben kell figyelmeztetni a szülőket a várható bukásra.
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal, felmérjük a tanulók fizikai állapotát, melyhez a Mini Hungarofit tesztsort alkalmazzuk. Az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak több éven keresztül az azonos évfolyamok.
41
10. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A magatartás értékelése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A szorgalom értékelése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) 1-13. évfolyamon a tanulók magatartását, szorgalmát az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik az osztályban tanító pedagógusok véleményének és a tanulók önértékelésének, értékelésének figyelembe vételével. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az első évfolyamtól az osztályban dolgozó nevelők állapítják meg. Vitás esetben az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az elbíráláskor az egyes érdemjegyek, ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás értékelése: Példás a magatartása annak a tanulónak, akinek az iskolában és az iskolán kívül is viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokat is figyelmeztet rá. Feladatokat önként vállal és teljesít, kezdeményező, bekapcsolódik közösségi munkába. Felnőttekkel és társaival udvarias, előzékeny, tisztelettudó. Legfeljebb 1 igazolatlan óra hiányzása van. Legfeljebb 1 osztályfőnöki figyelmeztetése van. A tanárok nagy többsége is példásnak tartja viselkedését. Jó magatartású az a tanuló, aki az iskolai rendszabályokat alapvetően betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem mindig aktív. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz az iskola, a közösség vagyonára, jó hírnevére. Legfeljebb 5 igazolatlan órája van. Változó magatartású, akinek a viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata ingadozó. A közös programokról gyakran indokolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Társaival néha agresszív, indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült. Rossz magatartású az a tanuló, aki a házirend szabályait gyakorta nem tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményét
42
gátolja is, rossz példát mutat, bomlasztó a viselkedése. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért többféle büntetésben részesült. Szorgalom minősítése: Példás a szorgalma annak a tanulónak, akinek a munkáját a rend, a fegyelem, a pontosság, a megbízhatóság jellemzi. Képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Szorgalmával sikeresen tudja pótolni a képességbeli hiányosságait is. Jó a szorgalma annak, akinek az elért átlageredménye képességeinek megfelelő egyenletes szorgalmas munkájának köszönhető. Változó, aki tanulmányi munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Rendszeresen nem készít házi feladatot, tanulásban nem kitartó, figyelmetlen hiányos
felszereléssel
jön
iskolába. Tanulmányi
eredménye elmarad
képességeitől. Hanyag, aki képességeihez, körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Az elért követelményeknek szorgalom hiányában csak minimális szintes felel meg, tanulmányi munkája nagyon ingadozó. A tanulók jutalmazásának, büntetésének elvei és módjai Jutalmazás: Folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért, hitéleti tevékenységért, szaktárgyi (félévkor, év végén) illetve osztályfőnöki, igazgatói valamint nevelőtestületi dicséret adható (év végén). A félévkor adott dicséretet az osztálynaplóba és az ellenőrző füzetbe kell bevezetni. Az év végi jutalmat osztálynaplóba, bizonyítványba, törzslapba kell bevezetni. Többletfeladatok vállalásáért, sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret adható. Ezeket osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe kell bevezetni. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi vagy más jellegű, az iskola jó hírét öregbítő teljesítményért, versenyben elért eredményért a tanuló év végén oklevélben, jutalomban részesülhet.
43
Az iskola nevelőtestületének javaslatára a megyéspüspök püspöki oklevéllel jutalmazhatja gimnáziumban végzős tanulók közül azokat, akik gimnáziumi tanulmányaik alatt példamutató magatartásról, kiemelkedő szorgalomról tettek tanúbizonyságot; az iskolát rendszeresensikeresen képviselték tanulmányi versenyeken, kulturális rendezvényeken; az iskola jó hírnevét öregbítették. Büntetés: Az alapvető viselkedési szabályok illetve a házirend előírásait megszegő, tanulmányit folyamatosan nem teljesítő tanuló a vétek súlyának és gyakoriságának figyelembevételével büntetendő. A büntetések formái: Szóban: -
szaktanári, osztályfőnöki elbeszélgetés
-
beszélgetés szülőkkel
Írásban: -
szaktanári figyelmeztetés
-
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás
-
igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás
A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, de indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – ettől el lehet térni. A büntetéseket minden esetben az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe kell bejegyezni, a szülő tudomására hozni, melyet aláírásával igazol. Különösen minősített esetekben fegyelmi eljárásra kerül sor, melyet fegyelmi bizottság folytat le az ügy kivizsgálására. A vizsgálat folyamatában és a határozat meghozatalában a nemzeti köznevelésről szóló törvény mindenkor hatályos paragrafusai értelmében járnak el.
11. Iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló (gondviselője) írásban kezdeményezi az átvételt. Benyújtandó dokumentumok: -
kérvény
-
lelkipásztori ajánlás
-
bizonyítvány fénymásolata
-
tanév közbeni átvétel esetén a tanuló előmenetelét igazoló egyéb dokumentum
44
Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű, a kérvényhez csatolni a kell a szakértő véleményt is. Az esetleges különbözeti vizsgák, egyéni segítségnyújtás és türelmi idő biztosításáról az intézmény vezetője a benyújtott dokumentumok alapján egyénileg mérlegel.
Kaposvár, 2014.06.04.
Godó László igazgató
45
