Agria Media 2014, ICI 13, ICEM 2014 konferencia. tervezett programja

„Agria Media 2014, ICI 13, ICEM 2014” konferencia október 08-10.

tervezett programja A konferencia helyszíne: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Líceum „A” épület Október 08. szerda (0. nap)

09:00-12:00

Otto Benavides (California State University): Mobil technológiák és a tanulási környezet tervezése az Workshopok (A/008 MAC, oktatásban A/008 IBM) Tabletek a közoktatásban

12:00-13:00

Kávé szünet

13:00-16:00 17:00-

09:00-10:45

10:45-11:00

11:00 -12:00

12:00-13:00

13:00-14:15

14:15-15:00 15:00-15:15

Alice Keeler (California State University, Fresno): Workshopok Kollaboratív és felhőalapú munkavégzés Google (A/008 MAC, alkalmazások segítségével A/008 IBM) Jack Koumi: Hatékony oktatási videók tervezése ICEM General Assembly Elnök: Peter Kardos Unoka Zsolt: Személyiség, pszichopatológia és az egyén körüli háló Szimpózium előadások Racz Anna: Az egyén körüli háló mérésének (A/213) módszertani kérdései Kardos Peter: Empátia az egyén körüli hálóban Kávé szünet Elnök: Unoka Zsolt Isabel Behncke Izquierdo: Vadon élő bonobók társas hálója: a kurkászás, a játék és Szimpózium előadások a szex szerepe a kapcsolatok építésében és (A/213) fenntartásában Carney James: A kontrafaktuális büntetés szerepe az egyén körüli hálózatokban Kávé szünet Elnök: Pleh Csaba Kertesz Janos: Makro szintű vizsgálatok: az emberi viselkedés a nagy hálózati adatok Szimpózium előadások tükrében (A/213) Tamas David-Barrett: Nemi különbségek a közeli barátságokban: globális online és offline kultúraközi kutatási eredmények Diszkusszió: a Elnök: Pleh Csaba hálózatkutatás különféle A makro és én-központú hálózatkutatás hagyományainak viszonya viszonya: stratégiai különbségek és összefüggések. (A/213) Kávé szünet

1

15:15-16:30

16:30-17:00

Elnök: Tamas David-Barrett - Az érzelmi, kognitív és motivációs tényezők Diszkusszió: a szerepe az egyén központú hálózatok hálózatkutatás különféle kialakulásában. hagyományainak viszonya - Emberi és állati kötődési modellek viszonya (A/213) - Biológiai korlátok és variabilitás az emberi hálózatokban Záró előadás

Október 09. csütörtök (1. nap) 08:00-17:00 Regisztráció (Aula, földszint) 08:30-09:00 Konferencia megnyitó (Díszterem A/201, 1. em.) Hans de Wit (Amsterdam University of Applied Sciences): Nemzetközi, kollaboratív 09:00-09:45 online tanulás ás virtuális hallgatócsere: az Plenáris előadások internacionalizáció új formái a felsőoktatásban 09:45-10:30 (Díszterem A/201, 1. em.) Mark West (Unesco): Mobil tanulás Tan Sri Anuwar Ali (Open University 10:30-11:15 Malaysia): eLearing a Malájziai Open University-n: a legújabb fejlesztések 11:15-11:30 Kávészünet, a kiállítás megnyitása Yehia EL Mashad (Delta Academy): 3D-n 11:30-12:15 alapuló adaptív elearning rendszer Plenáris előadások Pléh Csaba (Eszterházy Károly Főiskola): (Díszterem A/201, 1. em.) 12:15-13:00 A kognitív és a nevelési kutatások szembenéznek az új tudáshordozó közegek kihívásával 13:00-13:30 Szendvicsebéd Rendező partner intézmények (Magyarország, Egyiptom, Malajzia) 13:00-14:30 megbeszélése (Hotel Eger & Park) 13:30-14:30 Szekció előadások (A/201, A/209, A/213, A/327) 14:30-14:40 Kávészünet 14:40-15:40 Szekció előadások (A/201, A/209, A/213, A/327) 15:40-15:50 Kávészünet 15:50-16:50 Szekció előadások (A/201, A/209, A/213, A/327) 16:50-17:00 Szünet 17:00-18:00 Szekció előadások (A/201, A/213, A/327) Tanácskozás (zártkörű) (Konferencia terem A/206) MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Informatikai Albizottsága, Előadók: Forgó Sándor (elnök): Nyitott videókurzusok (MOOC) a 16:00-18:00 felsőoktatásban jelen és jövő MOOCstock Korreferátumok: Kis- Tóth Lajos, Eszterházy Károply Főiskola, Ősz Rita Óbudai Egyetem, Molnár György BME, Fodorné Tóth Krisztina PTEFEEK Agria Media Party (TISZK) Liptai Kálmán köszöntője (EKF rektor) Open University of Malaysia Master of Business Administration 19:00-22:00 diplomaosztó Diego Mauricio Mazo Cuervo: Meghívó az ICEM 65. konferenciájára (Medellín, Kolumbia)

2

Október 10. péntek (2. nap) 08:00-17:00

Regisztráció (Aula, földszint)

Poszterbemutatók hagyományos és elektronikus felületen (Díszterem előtti tér 1. em.) A. Gabriel Melendez (University of New 09:00- 09:45 Mexico): A film mint szociális tananyag Plenáris előadások Otto Benavides (California State (Díszterem A/201, 1. em.) 09:45-10:30 University): A mobil technológiák és tanulási környezet tervezése az oktatásban 10:30-10:40 Kávészünet 10:40-11:40 Szekció előadások, szimpózium előadások (A/201, A/213, A/310, A/327) 11:40-11:50 Kávészünet 11:50-12:50 Szekció előadások, szimpózium előadások (A/201, A/213, A/310, A/327) 12:50-13:20 Szendvicsebéd 13:20-14:20 Szekció előadások (A/201, A/209, A/213, A/310, A/327) 14:20-14:30 Kávészünet 14:30-15:30 Szekció előadások (A/201, A/209, A/213, A/310, A/327) 15:30-16:00 Kávészünet Záró plenáris előadás, videó pályázat eredményhirdetés, nyertes film 16:00- 17:00 vetítése (Díszterem A/201, 1. em.) A konferencia szervezőbizottsága a programváltozás jogát fenntartja! 08:30-09:00

3

"Agria Media 2014, ICI 13, ICEM 2014" Conference October 8-10, 2014

planned program The conference will be held: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1. Lyceum, „A” building Wednesday 08th October (Day 0) 09:00-12:00

Otto Benavides (California State University): Workshops Producing effective video for instruction; (A/008 MAC, A/008 IBM) Tablets in public education

12:00-13:00

Coffee-break

13:00-16:00

17:00-

09:00-10:45

10:45-11:00

11:00 -12:00

12:00-13:00

13:00-14:15

14:15-15:00 15:00-15:15

4

Alice Keeler (California State University, Fresno): Shifting your Workflow Towards Collaboration Workshops (A/008 MAC, A/008 and the Cloud: Google Apps IBM) Jack Koumi: Designing Effective Video Learning Materials ICEM General Assembly Chair: Peter Kardos Zsolt Unoka: Personality, psychopathology and ego networks Symposia Session 1. Anna Racz: Methodological issues in (A/213) assessing ego networks Peter Kardos: The role of empathy in the ego networks Coffee-break Chair: Zsolt Unoka Isabel Behncke Izquierdo: Social network structure in wild bonobos: the role of Symposia Session 2. grooming, sex and play in building and (A/213) maintaining relationships James Carney: The role of counterfactual punishers in ego networks Coffee-break Chair: Csaba Pleh Janos Kertesz: Human behavior from big Symposia Session 3. data (A/213) Tamas David-Barrett: Global online and offline cross-cultural evidence for gender differences in close friendship Discussion: Issues in Chair: Csaba Pleh relating macro and micro The relations of large scale and Ego-centered network research network research: strategic differences and causal continuities. (A/213) Coffee-break

15:15-16:30

16:30-17:00

Chair: Tamas David-Barrett The relative importance of emotional/motivational and cognitive factors Discussion: Issues in in human Ego-centered network formations. relating macro and micro - Continuity between human bonding and network research animal bonding: Animal models or (A/213) evolutionary ’jumps’ - If networks obey biological constraints, how come all the great size variation in humans? Closing Remarks

Thursday 09th October (Day 1) 08:00-17:00 Registration (Aula, downstairs) 08:30-09:00 Opening ceremony (Ceremonial Hall A-201, 1st floor) Hans de Wit (Amsterdam University of Applied Sciences): Collaborative Online 09:00-09:45 International Learning and Virtual Exchange, Plenary talks new forms of internationalisation in higher (Ceremonial Hall A-201, education 09:45-10:30 1st floor) Mark West (Unesco): Mobile Learning Tan Sri Anuwar Ali (Open University 10:30-11:15 Malaysia): E-Learning at Open University Malaysia: Recent Developments. 11:15-11:30 Coffee-break Yehia EL Mashad (Delta Academy): An 11:30-12:15 Adaptive E-Learning System Based on 3D Plenary talks Virtual Environment (Ceremonial Hall A-201, Csaba Pléh (Eszterházy Károly College): 1st floor) 12:15-13:00 Cognitive and instruction science face the challenge of the new media 13:00-13:30 Sandwich lunch Organisation’s committe meeting (Hungary, Malaysia) (Hotel Eger & 13:00-14:30 Park) 13:30-14:30 Sections (A/201, A/209, A/213, A/327) 14:30-14:40 Coffee-break 14:40-15:40 Sections (A/201, A/209, A/213, A/327) 15:40-15:50 Coffee-break 15:50-16:50 Sections (A/201, A/209, A/213, A/327) 16:50-17:00 Break 17:00-18:00 Sections (A/201, A/213, A/327) Consultations (closed section, A/206), Hungarian Academy of Sciences, Pedagogical Science Committee, Subcommittee of Informatics, Speakers: Sándor Forgó (Chair) 16:00-18:00 Present and future of the Massive Open Online Course (MOOC) in the higher education: the time of MOOCStock Correferate: Lajos Kis- Tóth EKF, Rita Ősz ÓE, György Molnár BME, Krisztina Fodorné Tóth PTE-FEEK

5

Agria Media Party (TISZK) Liptai Kálmán Rector of EKC: Welcome speech Open University of Malaysia convocation of Master of Business 19:00-22:00 Administration Diego Mauricio Mazo Cuervo: Invitation to the 65th Annual Conference of ICEM (Medellin, Colombia) Friday 10th October (Day 2) 08:00-17:00 08:30-09:00 09:00- 09:45 09:45-10:30 10:30-10:40 10:40-11:40 11:40-11:50 11:50-12:50 12:50-13:20 13:20-14:20 14:20-14:30 14:30-15:30 15:30-16:00 16:00- 17:00

Registration (Aula, downstairs) Short presentation of the posters at traditional and electronic interface (in front of the Ceremonial Hall, 1st floor) A. Gabriel Melendez (University of New Mexico): Film as Social Curricula Plenary talks (Ceremonial Otto Benavides (California State Hall A-201, 1st floor) University): The Use of Mobile Technologies and Space Design Coffee-break Sections, symposiums (A/201, A/213, A/310, A/327) Coffee-break Sections, symposiums (A/201, A/213, A/310, A/327) Sandwich lunch Sections (A/201, A/209, A/213, A/310, A/327) Coffee-break Sections (A/201, A/209, A/213, A/310, A/327) Coffee-break Closing ceremony, the result of the video competition: the winner movie projection (Chapel A-209 1st floor)

The Conference organising committee reserves the right to make changes to the final conference program.

6

ELŐADÁS

7

ANTAL PÉTER 1990 novemberétől dolgozom az Eszterházy Károly Főiskolán. Jelenleg az Oktatás és Kommunikáció-technológiai Tanszéken vagyok docens. Több mint 20 éve foglalkozom oktatástechnológiával és módszertani kérdésekkel. 2009 óta a gyakorlóiskolai IKT-s pedagógiai kísérletek egyik szervezője vagyok. Fő kutatási területem a mobil eszközök adaptációja, alkalmazása és módszertani lehetőségei, általános- és középiskolában.

iPad a közoktatásban, szövegértés fejlesztése alsó tagozatban Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben; IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: Napjainkban az, olvasási zavarok, a diszlexia nagyon gyakori jelenségek, az iskolás gyermekek egyre nagyobb rétegét érintik. Az utóbbi évek felmérései ugyan javuló tendenciát mutatnak az értő olvasás fejlesztésében (PISA 2009), de az eredmények még mindig az európai színvonal alatt vannak. Az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában immár ötödik éve folyó kísérletsorozat fő eleme, az IKT eszközök alkalmazhatóságának és eredményességének kutatása. A 2013–14- es tanév egyik nagy kihívása a táblagépek használatának bevezetése volt alsó tagozatban. A vizsgálat témáját az értő olvasás fejlesztésének egy új táblagépes módszerrel történő feldolgozása adta. A kutatás célja, a szövegértési folyamat részleteinek feltárása, a megértés nehézségeinek különböző szintjein: szavak, mondatok, mondatok közötti kapcsolatok, a szöveg nagyobb egységeinek kapcsolati szintjén. Az eredmények alapján elkészült szövegértést segítő szoftver és módszertani kézikönyv, adaptációja, és eredményességének vizsgálata táblagépes környezetben. A kísérletben próbáltuk feltárni az eddig ismert módszerek és tapasztalatok felhasználása mellet, az alsó tagozatos gyerekek körében az olvasási nehézségek esetleges okait és táblagépes feladatok segítségével történő módszertani fejlesztését. A tananyag tartalmi összeállításában az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karának oktatói nyújtottak segítséget, míg a tananyagfejlesztés az EKF Médiainformatika Intézetében került sor. A tananyag egy 14 meséből álló fokozatosan nehezedő tematikájú, iBooks Author programmal fejlesztett interaktív, elektronikus munkafüzet. Az előadásban a kísérlet körülményeit és a kutatás eredményeit ismertetem részletesen. Szerző(k): dr. Antal Péter Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

9

ANUWAR ALI Professor Emeritus Tan Sri Anuwar Ali has nearly forty (40) years’ experience in academia, beginning as a tutor at the Universiti Kebangsaan, Malaysia (UKM), where he rose to become Dean of the Faculty of Economics and later Vice-Chancellor. He is a former Director of Higher Education at the Ministry of Education (1995– 1998) and Chairman of the Malaysian Examinations Council (2001– 2003). While holding the post of the President/Vice Chancellor of Open University Malaysia since January 2004, he currently serves as a member of the National Higher Education Council and the National Minimum Wage Council.

E-LEARNING AT OPEN UNIVERSITY MALAYSIA: RECENT DEVELOPMENTS Abstract: Rapid developments in information and communication technology (ICT) have led to the creation of many innovative practices in all areas of life, including those in higher education. Today, the ubiquitous use of mobile devices, widespread access to the Internet and the inevitable influence of social networking on the way people connect with one another has imbued teaching and learning practices with a new, technology-led perspective. This is especially evident in the open and distance learning (ODL) approach, where e-learning has expanded from a single component in a blended learning pedagogy to a comprehensive and all-inclusive educational method using multimedia-rich learning materials and online platforms as well as leveraging on the expertise of the global education community. This presentation will describe current global developments in e-learning and proceed to illustrate the e-learning approach at Open University Malaysia (OUM). As Malaysia’s premier ODL institution, OUM has channelled significant efforts to develop components and innovations related to e-learning, resulting in several unique initiatives previously unheard of in the country. As an ODL institution, OUM also continues to seek novel ways to improve our elearning delivery, and this includes keeping abreast with emerging ideas and new concepts in ICT and higher education. We certainly believe that the convergence of an open, accessible and flexible approach espoused in ODL with many exciting advancements in ICT will create a future that is positive and enriching for all e-learning providers.

Szerző(k): Professor Emeritus Anuwar Ali President/Vice-Chancellor Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Open University Malaysia

10

BARCSÁNSZKY PÉTER 2004-ben végeztem a Budapesti Műszaki-és Gazdaságtudományi Egyetemen műszaki menedzserként, információmenedzsment szakirányon. 2003-tól az oktatási tárcánál dolgoztam informatikai szakértőként, majd 2007-től az Oktatási Hivatal informatikai területének vezetője lettem. Feladatom volt a Hivatal általános működését biztosító informatikai rendszerek felépítése és egy hatékony üzemeltetési csapat összeállítása. 2009-től információbiztonsági keretrendszer bevezetését koordináltam, amelynek kapcsán 2010-ben Certified Information System Auditor (CISA) képzettséget szereztem. 2011-től főosztályvezetőként dolgozom, ellátom az információbiztonsági vezető pozíciót és mellette uniós informatikai fejlesztések (EKOP, TÁMOP) megrendelő oldali koordinációját és minőségbiztosítását végzem.

KIR2 Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A Közoktatási Információs Rendszer (KIR) létrehozását az 1993. évi LXXIX. törvény (a Közoktatásról) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek által támasztott követelmények tették szükségessé. Magját három alapnyilvántartás alkotta: a Hivatalos Közoktatási Intézménytörzs, a Tanulói Oktatási Azonosító Nyilvántartás és a Pedagógus Oktatási Azonosító Nyilvántartás. Ezek önálló, de viszonylag szorosan integrált rendszerként jöttek létre kibővítve a nyilvántartásba vételi folyamatot támogató alkalmazásokkal és a publikálást végző felületekkel. Az elmúlt mintegy 15 évben ezekre az alapokra közel 50 szakrendszert és 350 alkalmazást magába foglaló integrált rendszer épült fel, amely az általa nyújtott funkcionalitással az ágazat egészét lefedi a különböző nyilvántartásoktól kezdve, az átfogó statisztikai adatszolgáltatáson át az Országos Kompetenciamérés lebonyolításáig. A kezdeti működéshez képest az ágazati feladatok éves szintű bővülése és a készülő új rendszerkomponensek szükségszerű azonnali élesítése mostanra egy monolisztikus, ugyanakkor szigetszerű megoldásokra tagolt szakrendszert eredményezett, amelynek továbbfejlesztése és üzemeltethetősége egyre nagyobb kihívást jelent. Az elmúlt évek továbbfejlesztései kizárólag a meglévő működési modell fenntartását tették lehetővé, ezért az oktatási tárca a KIR teljes megújítása mellett döntött. Előadásom célja a KIR2 tervezett működési modelljének és architekturális felépítésének a bemutatása, felvázolva azokat az elképzeléseket, amelyeken keresztül a KIR a TÁMOP 3.1.15 keretein belül megvalósuló jövőbeli fejlesztések eredményeként teljesen új alapokon kezdheti meg a működését. Szerző(k): Barcsánszky Péter Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Oktatási Hivatal

11

BORROMEO, RIA MAE Databases, technologies in e-learning, information systems, operating systems, optimization problems Education • M.S., Engineering (Computer Science), Keio University, Japan, 2011 Concentration: Database Systems • B.S., Computer Science, University of the Philippines Los Banos (cum laude), 2006 Work Experience • Assistant Professor 1, June 2012 to present University of the Philippines Open University Courses Handled: Principles of Programming, Database Management Systems, Information Systems Project, Data Structures and Algorithms • Consultant (Data Modeling), December 2013 to present International Rice Research Institute, Philippines Main Task: Development of the conceptual model of a breeding information system

Automatic Generation of Moodle Quiz Questions for Computer Number Systems Operations Témakör(ök): Software technology; research, development and innovation. Platforms of web, mobile and RFID technology Összefoglaló: A computer is a device that can be programmed to perform mathematical operations such as arithmetic operations. However, these operations are different than the arithmetic operations we perform everyday because they use a different number system. In the study of computers, computer number systems are necessary to understand how computers work and process information. Courses in the Diploma of Computer Science and Bachelor of Arts in Multimedia Studies at the University of the Philippines Open University tackle computer number systems and its operations. Similar to other Math courses such as Algebra, computing in computer number systems is a skill, which needs practice to be honed. Thus, in such courses, quizzes and exercises to practice on are necessary. In this study, a web application that automatically generates questions for computer number systems operations was developed. The system takes in the operation and number range as input then outputs a question, which can be directly imported in the Moodle Quiz module for the students to answer. The system may enable teachers create questions easier and give students more questions to practice on in order to develop their skill in computer number systems computing. In the future, the system may also be extended to generate questions from other topics with answers that can be derived from formulas. Szerző(k): Ria Mae Borromeo Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: University of the Philippines Open University

12

BARSY ANNA 48 éves, x-generációs matematika-fizika-számítástechnika szakos középiskolai tanárként dolgozom Nyíregyházán. Évek óta használom az interaktív táblát és az IKT eszközöket. E területen szerzett tudásom javához önképzéssel jutottam, rendszeresen tájékozódom az új lehetőségekről szakmai fórumokon, konferenciákon. Eddigi „asztalfiókos” ötleteimet mostanában igyekszem megosztani másokkal is, így poszteres előadója voltam a VII. Oktatás-informatikai (Bp. ELTE, 2014) és az I. ICT in Education (Szabadka) konferencián. Érdekel még a tehetséggondozás, e területen szakvizsgáztam, ECHAdiplomával rendelkezem, regisztrált szakértő vagyok. Rendszeresen közreműködök helyi konferenciák szervezésében, egy tehetséggondozó alapítvány programjaiban. Innovatív és kreatív pedagógusként definiálnám magam.

Pedagógus digitális kompetenciák fejlesztése instant és web 2.0-ás eszközökkel Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák; IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: A pedagógusok digitális eszközhasználatának feltérképezésével számos kutatás folyik napjainkban (DE, Buda András, ELTE, Ollé János) melyben a digitális állampolgár/pedagógus meghatározások lényeges eleme a folyamatos önképzés és a személyes motiváció. A mai diákok nem csak szeretik, de igénylik is a digitális technika alkalmazását a tanórákon. Kollégáim esetén azonban azt tapasztalom, hogy ritkán használják a rendelkezésre álló eszközöket, illetve nem használják ki az interaktivitás lehetőségét. Alapvetően az interaktivitással, mint fogalommal sincsenek tisztában, így a korszerű, diák-centrikus modern tanítási/tanulási módok csak lassan tudnak elterjedni. Néhány hónappal ezelőtt született az az ötletem, hogy az interaktivitást és az iskolákban rendelkezésre álló eszközöket fel lehetne használni a pedagógusok önképzésére, így fejlesztettem ki egy olyan módszert, ami magát az interaktív tábla használatát is interaktívan, mi több, használatra készen, „instant” módszerrel szeretteti meg a tanárokkal. (Jelenleg SMART és Promethean táblákra.) Kutatásomat továbbfejlesztve azt szeretném elérni, hogy web 2.0-ás alkalmazások kombinálásával minél több pedagógushoz jusson el ez a segédanyag, amivel nem csak lehetőség nyílik a gyors alkalmazásra, hanem maga a tanulási módszer és környezet is modellt nyújt a digitális és modern tanulás előnyeire. 2014. június elejétől 50-100 pedagógus aktív online és offline segítésével egy nyílt web 2.0-es csoporton belül egy hónaposra tervezett olyan támogató kurzus megvalósítását tervezem, ahol a pedagógusok digitális kompetenciájának fejlődése nyomon követhető lesz. A konferencián ennek a támogató kurzusnak a tapasztalatait és értékelését szeretném megosztani Önökkel. Szerző(k): Barsy Anna Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Sipkay Barna Középiskola Nyíregyháza

13

BEDNARIK LÁSZLÓ Nevem Dr. Bednarik László. 1957. április 20-án születtem. Okleveles mérnök-informatikus, villamosmérnök, mérnök-tanár és műszaki szakoktató diplomákkal rendelkezem. Jelenlegi munkahelyem Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar, ahol az informatika tárgykörébe tartozó tantárgyakat tanítom. Beosztásom adjunktus. A 20012/2013-as tanévben szereztem PhD fokozatot a Miskolci Egyetem Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában, Informatikai Tudományok tudományterületen. Kutatási területem: adat- és tudásbázisok, tudásintenzív rendszerek, digitális tankönyv készítése XML alapon. Folyamatos publikációs tevékenységet folytatok, rendszeresen részt veszek hazai és külföldi szakmai konferenciákon – előadóként. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban, konferencia kiadványokban jelennek meg

Szemi-automatizált kérdésgeneráló rendszer funkcionális moduljai Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon; Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: Az elmúlt évtizedben az informatikai tudományoknak különféle (adatbányászat, szövegbányászat) alkalmazási lehetőségei jelentek meg. A szövegbányászat strukturálatlan adatokból értékelhető információkat állít elő. Az automatikus kérdésgenerálás napjaink aktuális kutatási területe. A kutatás fő célja egy szemi-automatizált kérdésgeneráló rendszer megtervezése és megvalósítása. A keretrendszer feladata magyar nyelvű, annotált szöveges dokumentumból kérdések és válaszlehetőségek előállítása. Az automatizált kérdésgenerálás irodalmi háttere az 1990-es évek közepéig nyúlnak vissza. A domináns megközelítést Miller javasolta 1995-ben, majd Sumita 2004-ben, Nielsen 2008ban és Gütl 2010-ben, akik több modulból álló rendszert valósítottak meg. Az általam kidolgozott automatizált kérdésgeneráló rendszerrel szemben támasztott legfőbb követelmények: magyar nyelvű támogatás, automatizált gépi tanulás, tesztkérdések készítése annotált szövegből, válaszlehetőségek előállítása, feleletválasztós és kiegészítő feladatok támogatása, elektronikus és nyomtatható feladatlapok készítésének lehetősége. A keretrendszer megtervezése során kidolgoztam egy klaszterező eljárást, osztályozó algoritmust, a kérdés- és válaszlehetőségek előállítása esetén saját fejlesztésű szemantikai adatbázist. A rendszermodell tesztelése során összehasonlításra került a manuálisan- és automatikusan előállított kérdések. A gyakorlati alkalmazhatóság igazolására Java nyelven írt alkalmazást készítettem. A grafikus felhasználó felület lehetőség biztosít a felhasználó számára elektronikus és nyomtatható feladatlapok készítésére. Kutatási forrás: Tikk, D. 2007. Szövegbányászat, Typotex, Budapest; Miller, G. 1995. WordNet: a lexical database for English. Communication of the ACM, Vol. 38; Sumita, E., Sugaya, F. & Yamamoto, S. 2004. Automatic Generation Method of a Fill-in-the-blank Question for Measuring English Proficiency. Technical report of IEICE, 104 (503); Nielsen, R. 2008. Question Generation: Proposed challenge tasks and their evaluation. Proceedings of 14

the Workshop on the Question Generation Shared Task and Evaluation Challenge. NSF, Arlington; Gütl, C., Lankmayr, K. & Weinhofer, J. 2010. Enhanced Approach of Automatic Creation of Test Items to Fos-ter Modern Learning Setting. in Proc. of the 9th European Conference on e-Learning, Porto, Portugal; Gyöngyösi, E., Kovacs, L. & Bednarik, L. 2013. Development of classification module for automated question generation framework, Teaching Mathematics and Computer Science, Debrecen. Szerző(k): Dr. Bednarik László Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar

15

BEDŐ ANDREA A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója vagyok. Az Oktatáselmélet programra járok, melynek vezetője Csapó Benő. A kutatási területem az interaktív tábla és a szavazóegységek hasznosulása a pedagógiában. Témavezetőm: Csíkos Csaba Szabadúszóként, pedagógus-továbbképzéseken, illetve informatikai szakértőnként könyvkiadóknak, illetve média-vállalatoknak online környezetben dolgozom. Mérés-értékelés szakvizsgával rendelkezem, melyet a pedagógus-továbbképzések során folyamatosan használok. A Modern Iskola című újságnak szerzője vagyok, ahol az IKT eszközök oktatásban történő felhasználásáról, a jó gyakorlatokról írok cikkeket a pedagógusoknak a disszemináció, a projektek eredményeinek terjesztése érdekében.

Androidos tabok használata az oktatásban - esettanulmány Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai; IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Összefoglaló: A 2013/14-es tanév során Jászfényszaruban kialakításra került egy Samsung Smart School kastély, ahol a két 16 fős tanteremben a Samsung Galaxy Note 10.1-es androidos tabletekkel, billentyűzetekkel, interaktív táblával és nyomtatókkal rendezték be az oktatási környezetet. A pilot során a pedagógusok tevékenységét a kezdeti bevonástól (interjúkkal dokumentálva), a projekt során elearninges környezetben folyamatosan online, illetve havi személyes találkozásokkal, óralátogatásokkal kontrollálva, dokumentálva végigkísértük. Feltételezésünk szerint a Magyarországon megszokott operációs rendszeren túlmutatva a pedagógusok könnyedén megszokják az androidos környezetet, s az újszerű módszertannal, illetve a felhőben dolgozással könnyedén kiegészítik azt. A minta a jászfényszarui általános iskolájának egy konkrét, ötödik osztálya, illetve szakkörösök, akik rendszeresen, órarendbe illesztve keresték fel a Samsung Smart School termeit. Az EDU 2.0 elearning platformját használva a kutatás alatt megvizsgáltuk, hogyan tudnak alkalmazkodni a pedagógusok egy online mentorált környezethez. Az esettanulmány lehetőséget biztosított, hogy az adatokat rendszerszerűen vizsgáljuk, adatokat gyűjtsünk, elemezzük az információkat és rögzítsük végül az eredményeket, mely a kísérlet során sikeres eredménnyel zárult. Az előadás során ezeket az eredményeket kívánjuk bemutatni. Szerző(k): Bedő Andrea; Turcsányi-Szabó Márta Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola; ELTE Informatikai Kar

16

BENEDEK ANDRÁS 1980-81-ben az MTA pedagógiai kutatócsoportjának főmunkatársa, majd 1981-84 között az Oktatáskutató Intézet tudományos tanácsadója. 1984-90 között az Országos Pedagógiai Intézet szakképzési igazgatója, főigazgató-helyettese, 1989-90 között főigazgatója. 1990-91 között alapító főigazgatója a Nemzeti Szakképzési Intézetnek. 1982 óta tanít a felsőoktatásban, 1986-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 1996-ban habilitált, 1998-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 2004-ben lett az MTA doktora.

MOLNÁR GYÖRGY A BME-n a 2000-ben szerzett egyetemi villamosmérnöki diplomáját követte egy multidiszciplináris orvosbiológiai diploma megszerzése szintén a BME-n. Ezt követően a munka világában mérnökként kezdve a pályafutását újabb tanulmányokat folytatott ezúttal a pedagógiai diszciplínán belül, mérnöktanárként. Ettől kezdve a tanulmányai és oktatói tevékenysége a már nagy múltra visszatekintő Műszaki Pedagógia Tanszékhez kötötték. A doktori PhD programot a tanszéken kezdve is, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában fejezte be. 2001 óta egyetemi oktatóként folyamatosan rész veszek a Műszaki Pedagógiai Tanszék munkájában. Az IKT-alapú kutatási alaptémái mellett a szakképzés-pedagógia módszertani és innovációs lehetőségei is foglalkoztatták, melyek alkalmat adtak arra is, hogy az új korszerű, atipikus és elektronikus tanítási-tanulási utakat is kutathassa

SÍK DÁVID 2011-ben kezdte meg mérnök informatikus tanulmányait a BME-n. Már elsőévesként érdeklődött a pedagógia tudományterülete iránt, így került kapcsolatba a Műszaki Pedagógia Tanszékkel, ahol 2013 óta tanszéki demonstrátorként dolgozik. A tanszék tudományos munkáiba is bekapcsolódva TDK, OTDK résztvevő, különdíjak nyertese és Gábor Dénes díj tulajdonosa. Számos magyar és idegen nyelvű publikáció szerzője, társszerzője. Alapvégzettségének megfelelően szoftverfejlesztés ágazaton folytatja tanulmányait, emellett párhuzamosan részt vállal a gyakorlati oktatási feladatokban. Több egyetemi projekt megvalósítója, melyek az informatika és pedagógia interdiszciplináris tudományterületekhez kötődnek. Stratégiai tervei közt szerepel a mérnöki tanulmányok folytatása mellett a mérnöktanári képzés megszerzése is.

17

A MOOC-orientált fejlesztések esélyei Magyarországon Témakör(ök): Az e-learning és m-learning a felsőoktatás gyakorlatában; Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A tömeges nyitott on-line kurzusok (MOOC) elterjedése világszerte foglalkoztatja az oktatásfejlesztőket. A nemzetközi szakmai tudományos fórumok nyilvánosságot is biztosítva foglalkoznak e folyamat összefüggéseivel, konstruktív kritikai elemzésével. A téma gyakorlati jelentőségét az adja, hogy Hill, Siemens konnektivista tanuláselméleti kezdeményezései alapján az elmúlt években neves felsőoktatási intézmények vállalták fel, hogy MOOC típusú kurzusokat indítanak. Az ehhez köthető oktatáspolitikai viták még nem kerültek nyugvópontra, megállapítható, hogy a technológiai háttér adott, az érdeklődés pedig világszerte nő. A korszerű tanulási környezet kialakítása szempontjából az IKT alapú hazai oktatásfejlesztés képviselői (Benedek, Komenczi, Molnár, Ollé) a MOOC elméleti és gyakorlati összefüggéseit vizsgálják, megállapításaik e téma stratégiai jelentőségét kiemelik. Az előadók a nemzetközi tendenciák ismeretében fogalmazzák meg a hazai felsőoktatás konzervatív hozzáállásának kritikáját, ugyanakkor a BME Alfa bemutatásával kísérlik meg a MOOC- orientált fejlesztések esélyét érzékeltetni és egy a gyakorlatban sikeres megoldását bemutatni. Az on-line rendszerek konkrét megvalósulási példája a 2012-ben létrehozott „BME Alfa” interaktív gyakorlófelülete. A keretrendszer célja alapvetően az, hogy az egyetemre frissen bekerült hallgatók előzetes tudásukat felmérje, felfrissítse és ellenőrizze a matematika és fizika tudományterületek terén felkészítve őket az egyetemi tantárgyi kurzusok sikeres teljesítésére. Az előadás kitér egy a platform használatához kapcsolódó empirikus vizsgálatra, mely N=300 fős mintavételi számon alapult. A szerzők kísérletet tesznek az elektronikus tanulási környezetek terén egy már jelentős hagyományokkal rendelkező oktatási keretrendszer bemutatására. Szerző(k): Benedek András; Molnár Görgy; Sik Dávid Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: BME Műszaki Pedagógia Tanszék; BME Műszaki Pedagógia Tanszék; BME Műszaki Pedagógia Tanszék

18

BODA ISTVÁN 1958: született Debrecenben. 1994. Egyetemi tanársegéd (Debreceni Egyetem, Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék). 2000. Részfoglalkozású főiskolai adjunktus (Nyíregyházi Főiskola). 2002. Doktor (Ph.D.) fokozat szerzése a matematika- és számítástudományokban. 2002. Egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem, Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék). 2004. Részfoglalkozású főiskolai docens (Nyíregyházi Főiskola). 2006. november 25. habilitált doktori (dr. habil.) cím szerzése a matematika- és számítástudományok területén. 2007. szeptember 1. Egyetemi docens (Debreceni Egyetem, Informatikai Kar). 2007. szeptember 1. Főiskolai tanári kinevezés, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke által. 2008. július 1-2011. június 30. Tanszékvezető (Könyvtárinformatikai Tanszék).

TÓTH ERZSÉBET 1986-1990.: Középiskolai tanulmányok Svetits Katolikus Gimnázium (Debrecen). 1995: végzettsége: angol szakos tanár és informatikus könyvtáros Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen). 2008: summa cum laude Ph.D. doktori védés. Értekezésének a címe: ”Az internetes keresők lekérdezési hatékonyságának vizsgálata.” Kutatási területei: tartalom szerinti visszakeresés hálózati környezetben, az internetes keresők visszakeresési teljesítményének mérése, a digitális környezetben zajló könyvtárhasználatra nevelés. 1999-2010.: a Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézetének Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoportjában tanársegéd, 2004-től adjunktus, 2007-től főiskolai docens. 2010-től a Debreceni Egyetem Informatikai Karának Könyvtárinformatikai Tanszékén egyetemi adjunktus.

BÉNYEI MIKLÓS Bényei Miklós dr. (1943. 01. 05.–). Könyvtár-történelem szakon végeztem 1966-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Nyugdíjazásomig Debrecenben dolgoztam könyvtárosként. Történész kutatóként megszereztem az egyetemi doktori, a kandidátusi, majd 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. Főleg művelődés- és könyvtártörténeti témákkal foglalkozom, több mint egy tucat könyvem és kétszáznál több egyéb tudományos publikációm jelent meg. Óradíjasként, majd másodállású egyetemi docensként létrejötte, azaz 1989 óta oktatok a Kossuth Lajos Tudományegyetem, illetve 2000 óta a Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros szakán. 2009-ben elnyertem a címzetes egyetemi tanári címet. Nyugdíjasként a DE Informatikai Kara Könyvtárinformatika Tanszékén mindmáig vannak óráim, az alapképzési tagozaton elsősorban a Könyv- és könyvtörténet, a mesterképzésben az Információtörténelem című tárgyakat tanítom.

19

Egy ókori könyvtár modellje a virtuális térben – az Alexandriai Könyvtár Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – A kulturális örökség digitális átalakulása; Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: Előadásunkban részletesen ismertetjük azt a három dimenziós virtuális könyvtári modellt, amelyet a VIRCA rendszer prezentációs és navigációs lehetőségeire építve az elmúlt évek során kidolgoztunk, különös tekintettel a modell továbbfejlesztésének lehetőségeire. Az ókori Alexandriai Könyvtár Kallimakhosz-féle hierarchikus osztályozási sémáját alapul véve az i.e. 3. század görög költészetének és drámairodalmának néhány neves és ismert szerzőjét, valamint egyes műveiket választottuk ki a virtuális könyvtárban elérhetővé tett tartalom számára. Meghatározott metaadatokat kapcsoltunk a kiválasztott ókori görög szövegek angol fordításaihoz annak érdekében, hogy a megjelenített tartalom a három dimenziós virtuális térben kereshető, ill. megtalálható legyen a felhasználók számára. Mindezekkel egy hatékonyan kereshető és látványos térbeli (spatial) hipertext rendszert alakítottunk ki. A VIRCA rendszer alapvető egységének, a virtuális szobának az előterében meghatározott számú fülkét, „kabinetet” hoztunk létre, és ezekben helyeztük el az általunk kiválasztott és a virtuális környezetben megjelenített könyvtári tartalmakat. A három dimenziós virtuális könyvtári környezetben nemcsak költői, ill. drámai műveket tettünk hozzáférhetővé, hanem az egyes szerzők rövid életrajzát is, összekapcsolva a szerzők képével, és/vagy mellszobrával. Az összegyűjtött könyvtári tartalmakat adatbázisba szerveztük, és egy interaktív webes felületet készítettünk a releváns információ keresésére. A három dimenziós virtuális szoba mellett további megjelenítési felületeket is létrehoztunk: így elkészítettük a rendszer hipertext alapú (kétdimenziós) reprezentációját és a virtuális szobát leíró XML állományok webes megjelenítését XSLT stíluslapok segítségével közvetlenül is hozzáférhetővé tettük. Szerző(k): Boda István; Tóth Erzsébet; Bényei Miklós; Csont István; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar; Debreceni Egyetem, Informatikai Kar; Debreceni Egyetem, Informatikai Kar; Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

20

BÖLCSKEY MIKLÓS Képzőművész vagyok, 2001-óta tanítok az Eszterházy Károly Főiskolán. Képekkel foglalkozom, a kép körüli lehetőségekkel, kialakulásával, a képalkotás határaival, a pillanattal, az idővel, a térrel, a fénnyel, az üzenettel. Nagyon érdekelnek a tárgy és a mediális közeg egyszerűsítései, a kreativitás -aminek nagyon jó játszótere lehet a kísérleti munka. Ebben az irányban igyekszem a hallgatókkal közösen gondolkodni, kérdéseket felvázolva kapcsolatokat keresni az új lehetőségekben a történeti eszközök, eljárások elemzésével.

A látás, a kép, és a tér Témakör(ök): A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban, IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológia (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés: Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Összefoglaló: Gyakran találkozunk azzal a fényképezés során, hogy a körülöttünk lévő tér leképezésésnél a nagylátószögű objektív sem képes befogni azt, ami körülöttünk van, amit látunk, amit rögzíteni szeretnénk. Nagyon idegen a látástól az ahogy négyzetekbe, téglalapokba szorítjuk a teret képeken. Ekkor egyszerűen tovább fényképezzük a teret, és a képeket majd összeillesztjük panorámaszerüen. Erre ma már a legtöbb fényképezőgépen egyetlen kattintásban a panoráma képkészítés lehetősége. Ez az alap probléma, amivel gyakran találkozunk, de az így készített képek nézegetésénél az embernek hiányérzete van -A kép mindig nagyobb (George Légrády)-, mert még mindig csak részlete a térnek. Tehát, körbe kell fényképezni a körülöttünk lévő teret mindenestül – elöttünk, alattunk, mellettünk, felettünk, mögöttünk 360fokban. Ehhez a felvetéshez kell témát választani, ami érdekesen szólalhat meg ezen a módon. Nem elég a Balaton közepén körbefényképezni a teret, mert fontos, hogy legyen valami elöttünk, alattunk, mellettünk, felettünk, mögöttünk. Így kell keresgélnünk, gondolkodnunk. Majd az így fényképezett tér képeinek összeállításánál számtalan mód lehetséges, miközben a lehetetlensége is sajátságosan megmutatkozik a térnek a síkban, ahogy az egész TÉRKÉPET a síkra feszítetten próbáljuk meg újra összerakni. Különös világban találjuk magunkat, különös módon kicsit az Escher-i tér lehetetlenségében. Új képek a térről a síkban – a síkban a térről, ahogy még nem láttuk. Szerző(k): Bölcskey Miklós Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Intézmény(ek): Eszterházy Károly Főiskola

21

BUDA ANDRÁS Végzettsége szerint matematika - ábrázoló geometria - számítástechnika szakos középiskolai tanár, 1992-től dolgozik a felsőoktatásban. Tanár és pedagógia szakos hallgatókat oktat, különböző továbbképzési programokat (pl. konfliktuskezelés, interaktív tábla alkalmazás) vezet. A Debreceni Egyetemen szerzett PhD fokozatot 2001-ben "Mérnöktanárok" című dolgozatával. Az egyetem Neveléstudományok Intézetének adjunktusa, intézetigazgató helyettes. A neveléstudományon belül szakterülete a didaktika, ezen belül kiemelt érdeklődési, kutatási területe az információs és kommunikációs technológiák oktatásban történő felhasználása illetve az e-learning. Számos projekt kutatója, vezetője.

3P-s szemléltetés Témakör(ök): A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban; IKT a tudás és tanulás világában – A kulturális örökség digitális átalakulása Összefoglaló: Az információs és kommunikációs technológiák annyira átszőtték életünk minden területét, hogy vészforgatókönyvek, katasztrófa filmek foglalkoznak azzal, mi történne, ha ezek az eszközök leállnának vagy rossz szándékú emberek kezébe kerülne irányításuk. A fejlődés ráadásul olyan gyors, hogy folyamatosan újabbnál újabb eszközöket, fogalmakat kell megtanulnunk. A digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók (Prensky 2001) elnevezések lassan a feledés homályába merülnek, alig több mint egy évtized alatt a Homo informaticus (Goldhaber 2004, Mérő 2004) modelljén és a digitális telepeseken, digitális nomádokon (Buda 2011) keresztül máris eljutottunk a digitális állampolgárokig (Ribble 2011, Ollé 2012). Napjaink pedagógusaitól a társadalom azt várja, hogy digitális állampolgárként magabiztosan, otthonosan mozogjanak a bitekre, byte-okra épülő világban és módszertanilag megfelelően, eredményesen használják fel az új lehetőségeket az oktatásban. Az IKT eszközök több érzékszervre hatnak, jól használva jobban építenek a tanulói kreativitásra és számos új megoldás alkalmazását teszik lehetővé a pedagógusok számára. Használatuk nem helyettesíti a tanítási-tanulási folyamatot, ugyanakkor „szövetségesként” sokat segíthetnek. Bár széleskörűen alkalmazhatók, a tanórai történések közül minden bizonnyal a szemléltetéssel kapcsolatos tevékenységekre gyakorolták a legnagyobb hatást. Jó néhány új eszköz és számos program segíti ezt az iskolai mozzanatot, az előadásban éppen ezért ezt a területet kívánjuk részletesebben áttekinteni. Három prezentációs megoldást, a PowerPoint, a Prezi és a Prowise programokat kívánjuk elemezni, több szempontból történő összehasonlításukon keresztül bemutatva különbségeiket, értékeiket is. Szerző(k): Dr. Buda András Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete

22

BUZÁS ZSUZSANNA Buzás Zsuzsa (1979. 03. 22. Törökszentmiklós, anyja neve Rátkai Zsuzsanna) a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar énekzene szolfézs, ének-zene tantárgypedagógia tanára. Kutatási területe zenei képességek online diagnosztikus mérése, értékelése, digitális technológiák a zeneoktatásban, eye-tracking, kottaolvasás vizsgálata. 2005-ben szerzett szakközépiskolai zeneelmélet-tanári és gimnáziumi ének-zene tanári egyetemi diplomákat a Debreceni Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, az SZTE Zeneművészeti Karán szolfézs, zeneelmélet, karvezetés főiskolai diplomát, és angol-nyelvtanári diplomát szerzett. Zenepedagógiai konferenciák, szakmai kurzusok szervezője, magyarul és angolul jelentek meg publikációi. A Luxembourgi Egyetemen meghívott phd hallgatóként végzett kutatásokat.

SZABÓ NORBERT 1994 - 1996: fuvolatanár, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Békéscsaba 1996 - 1998: fuvolatanár. Péczeli Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Hódmezővásárhely 1998 – 2006: fuvolatanár, Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola, Szeged 1998 – 2006: fuvolatanár, Andante Alapfokú Művészeti Iskola, Szeged 2009 → : óraadó, kamarazene-, szakmódszertan-, hangszerismeret oktató, SZTE Zeneművészeti Kar, Szeged 2012. február 06. → : Középfokú tanintézeti tanár, tanszakvezető, fuvola-, kamarazene tanár, Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola, Szeged 1996 – 2014: zenekari művész, szólamvezető, Szegedi Szimfonikus Zenekar, Szeged

A technológiaalapú mérés-értékelés lehetősége a zeneművészeti szakoktatásban Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia; Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolában egy új, elektronikus képességfelmérő rendszer kidolgozására került sor az elmúlt években, a neve eDIA (e-DIagnostic Assessment Platform). Az eDIA a teszteken kívül lehetőséget nyújt a zeneoktatással, elsősorban az elméleti képzéssel kapcsolatos zenei képességfejlesztő feladatbank létrehozására. Az ide feltöltött feladatokon keresztül vizsgálni és összehasonlítani lehet nemcsak a hazai, hanem esetleg külföldi művészeti iskolák eredményeit. A rendszer egyszerre képes tesztelni egy teljes populációt, majd a teszteredményekről visszajelzést adhat a pedagógusok részére. A tesztelés adaptív jellegű lenne, amely szerint amennyiben a tanuló meg tudja oldani a teszt egy feladatát, akkor egy nehezebbet kap, ha 23

nem, akkor könnyebbet, a tesztelés végén minden tanulóhoz hozzárendelhető egy képességszint. A teszteléssel kapcsolatban több kutatási kérdés, feladat felmerülhet, például a különböző évfolyamok eredményeinek összehasonlítása, nyomon követése, a háttérváltozók elemzése (érdemjegyek, nemi különbségek) a zenei képességek, vagy a zenei és egyéb képességek összefüggéseinek kimutatása. Továbbá szeretnék olyan zenei fejlesztőprogramot létrehozni, ami elősegíti a diákok zenei képességeinek fejlődését, színesebbé teszi a zenei (hangszeres, ének-zene, szolfézs, zeneelmélet) órákat és motiválja mind a diákokat, mind a pedagógusokat. Szerző(k): Buzás Zsuzsa; Szabó Norbert Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar; SZTE Vántus I. Zeneművészeti Szakközépiskola

24

CAMPBELL, CHRIS

Chris Campbell is a lecturer in ICT education at The University of Queensland where she teaches both undergraduate and masters level students. She has an interest in the fields of learning design and educational media.

Utilising learning design approaches to embed technological innovation Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education; ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century Összefoglaló: Technology is recognised for its ability to support learner engagement in a variety of teaching and learning environments including large classes. However, in spite of its pervasiveness and the affordances it offers many university teachers do not utilise available technological teaching and learning tools to engage learners, particularly in large classes, where engagement can be a significant issue. In many cases, this is due to a lack of understanding as to how to design teaching and learning activities to exploit available technologies. Massingham and Herrington’s (2006) study reports that the most influential factors on student experiences are actually the teaching processes used in class, for example, constructivist instead of transmissive, with constructivist learning being that students learn through active engagement while constructing knowledge. Their explanation that the teaching and the learning environment has shifted from the “teacher-centred instruction, information, passive and individual learning” to active learning with “more emphasis…on approaches that involve problem solving, collaboration, discussion, authentic contexts, and action” reminds those of us working in university environments of the need to investigate new ways of engaging our students (p. 85). This research shows that staff who use a constructivist learning environment can actually engage students. However, while there is considerable recognition by university teachers that active learning approaches can promote positive learning outcomes, lack of learning design understanding and support is an inhibiting factor in successful and widespread adoption of technological innovation. This papers explores a number of approaches to learning design including the Gradual Release of Responsibilit Szerző(k): Trish Andrews, Chris Campbell Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: The University of Queensland;

25

CUERVO, DIEGO MAURICIO MAZO FORMACIÓN ACADÉMICA Formación profesional (Doctorado o Maestría): Maestría en Dirección Universitaria Titulo Obtenido: Magíster en Dirección Universitaria Nombre de la universidad: Universidad de los Andes Titulo de la tesis: Estrategias para abordar la educación virtual en una institución de educación superior Nombre del asesor: Ángel Facundo Año de inicio y año de finalización: 1996 a 2002 Formación profesional (Pregrado): Ingeniería de Si

Towards a customized model in Business Manager training, in Virtual Learning Environments. Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education; ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century Összefoglaló: Research Objective: To present the pedagogical outcomes of the renewal of CEIPA Business School’s virtual education model, from the recognition of each student’s particular circumstances and the opportunities offered by E-learning, both in the optimization of materials and the interaction between learners. Research Methods: The research method is qualitative and uses the prospective approach, focusing on trends analysis and the design of future scenarios. Key findings: - The Problem-posing educational model in virtual environments derives from entrepreneurial issues and not from particular disciplinary logic. - Education must be individualized. Consequently the pace of work and interaction or interactivity levels will be determined by the skills and interests of each student. - The students´ work-life will be an integral part of their curricular process. - The professionals’ training process won’t be divided into particular topics addressed by a teacher. Instead, there will be a system of experts who will carry out various roles throughout the students´ learning process. Theoretical and practical relevance: The findings of this research point out the way to reform CEIPA Business School’s online training process of business managers; while showing a redefinition of the role of teachers in virtual education, from a constructivist perspective. Szerző(k): Diego Mauricio; Mazo Cuervo; Giovanny Cardona Montoya Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Dean; Investigations Manager

26

CORNELL, RICHARD Emeritus professor Dr. Richard Cornell has worked at UCF for 35 years in the Instructional Systems Program and was a Charter Member of the university when it was called Florida Technological University. Cornell researches strategies and pedagogies to help international students to adapt better to U.S. educational systems and even enrolled in a Mandarin class in Taipei in 2004 for six months. "In almost every area of my research I have involved, and continue to involve, graduate students interested in some of the areas I work on. I am currently serving on a number of Ph.D. committees wherein some of my earlier works served as impetus for their own. Their work puts me to shame and I am so proud of that! My philosophy of success has always been that one has succeeded as an educator if his or her students surpass them, and most of mine have done so brilliantly!" he shares.

PAN, CHENG CHANG Cheng-Chang (Sam) Pan is associate professor of Educational Technology and coordinator of E-Learning Certificate program at the University of Texas at Brownsville. His research interests include rational design thinking that leads to efficient social outcomes and optimizing instructional systems development in the context of project management. He enjoys teaching courses in instructional systems design & project management, multimedia development drawn from cognitive learning theories, and e-learning design theory and practice. He can be reached at [email protected]

ICT in ICEM’s World of Knowledge:Seeking Projects From Affiliated Organizations Témakör(ök): ICT components of information transmitting professions; Összefoglaló: In 2013 in Singapore, we traced ICEM and AECT historical antecedents and found similarities, mainly those that evolved in the respective organizations’ formative years. Yet, over time the emphasis on collective projects within ICEM faded to give way to a litany of professional conferences and publications that reflected international research, conducted mainly by professors, many of whom were seeking promotion and tenure. We suggest it may be time to reappraise the goals and objectives of ICEM and to incorporate a broader universe of participants, beginning with those who now have become international affiliated organizations with AECT. To test our premise we will conduct a survey of our AECT affiliated international organizations in which we ask each nation to identify examples of project-based ICT activities, from both past and present, with their suggestions as to what projects they might undertake in the future and in what capacity, 27

format, place, topic, and stated goals with suggested partners and budgets that align with what they wish to accomplish. The survey will be sent to the presidents of the ICT-related organizations affiliated with AECT to look at higher education related projects. We will ask that the AECT-affiliated organizations convene a meeting (in person or via digital interaction) to (a) obtain a list of previous projects conducted by the nation that were related to ICT in higher education, (b) describe the scope and objectives of some of the successful and unsuccessful projects and offer reasons as to why the projects were or were not successful, and (c) offer ideas as to how they, working in collaboration with both ICEM and AECT, could engage in unique collaborative efforts not seen in decades within ICEM. We look forward to sharing our results with you at ICEM-Hungary! Szerző(k): Richard Cornell, UCF; Cheng Chang Pan, UTB Brownsville; Robert Doyle, Harvard Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: University of Central Florida

28

CHIERO, ROBIN Dr. Robin Chiero is a professor in the Department of Curriculum and Instruction and the Regional Director for CalStateTEACH at Fresno State. She has been a member of the Fresno State faculty since Fall 1997. She has an MA in educational technology from San Diego State University and a Ph.D. in education from the Claremont Graduate University/San Diego State University joint doctoral program. Dr. Chiero has taught courses in the teacher credential programs and in the online Master of Arts in Teaching program at Fresno State. In addition, she was the NCATE coordinator for the spring 2006 accreditation visit. Since July 2008, Dr. Chiero has served as the Regional Director for CalStateTEACH.

BEARE, PAUL Paul Beare has been Dean of the Kremen School of Education and Human Development at Fresno State since 2003. Previous positions have included four years a special education teacher in the public schools, 21 years as professor of special education and department chair in Minnesota and three years as dean in Savannah, GA. Dr. Beare’s volunteer service includes serving as the School Board Chair for University High School, Board of Directors for Pivot Learning Partners, the Sierra Foothills Conservancy, the Teacher Education Council of State Colleges and Universities and The Renaissance Group. Beare has remained continuously active in scholarship, publishing a dozen peer reviewed articles since coming to Fresno State, most focusing on educator preparation.

MARSHALL, JAMES Dr. James Marshall is Associate Dean of the Kremen School of Education and Human Development at California State University, Fresno. Having earned a BS in Wildlife Ecology, an MA in Biology and Science Education and a Ph.D. in Science Education, Dr. Marshall serves as the Director of the Central Valley Science Project. As such, he works extensively in providing professional development opportunities for K-12 teachers. He is also Director of the Doctoral Program in Educational Leadership and serves on numerous dissertation committees. He has published over 30 articles in professional journals and textbooks and has made numerous presentations to state, national, and international audiences. He currently serves as Editor of Educational Renaissance, the journal of the Renaissance Group.

29

CZEGLÉDI LÁSZLÓ Egyetemi diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte. 1988 és 2002 között a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában dolgozott, ahol a különböző könyvtárosi feladatok mellett a digitalizálási munkák koordinálását végezte. 2002-től az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetében dolgozott, ahol elsősorban az informatikus könyvtáros szakon tanuló hallgatók képzésében vett részt. 2008-ban könyvtári főigazgatói kinevezést kapott és jelenleg is a főiskolai könyvtár vezetői feladatait látja el. Több országos szakmai szervezet elnökségében és bizottságaiban is tevékenykedik. PhD értekezését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudomány doktori programjában védte meg 2013-ban. Kutatási témái elsősorban az oktatás és a könyvtár kapcsolatát vizsgálják, kiterjednek az e-learning könyvtárakra, a szolgáltatások szervezésére, dokumentum- és könyvtárhasználatra stb. Ezek mellett pedig foglalkozik művelődéstörténeti jellegű kutatásokkal is.

Mobileszközök alkalmazásának lehetőségei a könyvtárban Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon; Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: Az EKF Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum projektje részben a könyvtári katalógusok fejlesztésére irányult. Megvizsgáltuk, hogy a mobiltelefonnal történő információfogyasztás növekvő mértéke hogyan fordítható az online elérhető katalógusaink használatának fokozására. A nemzetközi trendek alapján látható, hogy az okostelefonok, tabletek körében népszerű applikációk fejlesztésével az olvasók gyorsan és kényelmesen jutnak információhoz, amely nagyban növeli a könyvtári szolgáltatások használatának népszerűségét. Olyan mobilalkalmazások fejlesztése történt meg Windows mobile, Android és iOS alapú rendszerekre, amelyek segítségével lehetővé vált a könyvtári katalógusokhoz való hozzáférés az elektronikus könyvtári adatbázison keresztül. Az alkalmazás segítségével megoldható a regisztrált olvasók számára a jelzett tartalmak böngészése, ezek metaadatainak olvasása és a tartalmak megtekintése. Az említett tevékenységek során digitális jogkezelő rendszeren keresztül tudjuk biztosítani a szerzői jogok védelmét. Fontos, hogy a már kölcsönzéshez használt webes, vagy egyéb felületet a mobilalkalmazás segítségével testre szabottan lehet használni a platformra fejlesztett kliensprogrammal. A kifejlesztésre került felhasználói felület jellemzői: • Egyszerű navigáció: kevesebb és egyszerűbb átlátható folyamat. A választási lehetőségek korlátozása a leglényegesebb funkciókra koncentrálva. • Egyszerű használat: ahol ez lehetséges, a grafikus gombok előtérbe helyezése. • Programméret csökkentése azáltal, hogy kevesebb, kisebb fájlméretű, egyszerű és egyértelmű grafikus elemeket használunk. • Böngésző független megjelenés és működés. Előadásomban bemutatom a fejlesztés legfontosabb lépéseit, az elért eredményeket, valamint a fejlesztés során felmerült problémák egy csoportját. Szerző(k): Dr. Czeglédi László Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola 30

DANI ERZSÉBET Munkahely: 2012 - Debreceni Egyetem Informatika Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék - egyetemi adjunktus Végzettségek: EKTF - könyvtárinformatika, ELTE könyvtárinformatika - menedzsment Tudományos fokozat: PhD (ELTE 2008) Kutatási területek: tudományos eredmények disszeminációja, generációs olvasási-tanulási szokások, digitális műveltség, magyar nemzetiidentitás-menedzsment, EU információs rendszere Szakmai megbízatás: a Journal of Systemics, Cybernetics and Informatics folyóirat szerkesztői tanácsadó testület tagja Publikációk: 2, elfogadott, önálló monográfia, megjelenés előtt. Publikációs lista: https://tudoster.idea.unideb.hu/tudomany/BUDANI Aktív hazai és nemzetközi konferencia részvétel (best section paper, ICSIT2014 USA)

A HYDE-modell alkalmazásának lehetőségei: munkahipotézis Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben; Összefoglaló: Azt a gondolkodást, amely a HYDE-modell kidolgozásához vezetett, az a felismerés indította el bennem, hogy a digitalizált világban eszmélkedő, iskolázott és szocializálódott generáció –annak is jelen összefüggésben releváns, felsőoktatás korú hallgatósága – megváltozott kommunikációs, információkeresési és tanulási szokásokkal rendelkezik. Ennek a modellnek az első fázisát konferencián és publikációban (még nem ezzel a terminussal) már bemutattam. Jelen munkában ebben a projektemben kívánok tovább lépni. A HYDE-modellel most – amely, lényegét tekintve, a hiper- és mélyfigyelem fókuszváltó viszonyát képezi le – az alkalmazás lehetőségeinek irányába indulok el, hiszen ez volna ennek az elméleti szinten felismert modellnek az igazi, gyakorlati értelme. Vagyis, hogy próbáljuk meg a hiperfigyelem előnyeinek kihasználásával a mélyfigyelmet is visszaépíteni a bitgenerációk (az y és a z) tanulási habitusába. Tantermi környezetben, multimédiás alkalmazással, elméleti és gyakorlati egyetemi óratípus együttes felhasználásával kívánok egy hallgatói csoportot végig vinni azon a folyamaton, mely a több csatornán érkező információ feldolgozását a hiperfigyelmi, generációs reflexből kimozdítja. Ennek során, tudatos oktatói irányítással, mégis interaktív módon, felerősödnek a hallgatókban azok a kognitív folyamatok, melyek a szuverén gondolkodás és a mélyfigyelem irányába viszik őket. Ez a munka a HYDE-modell mindkét fázisán át vezet. Az anyagot munkahipotézisként bocsájtom szakmai közgondolkodásra az első alkalmazás szemeszterében. Kutatási forrás:TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONYV-2012-0001 Szerző(k): Dani Erzsébet Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Debreceni Egyetem

31

DÁVID MÁRIA Pszichológus - gyógypedagógus, munka - pályatanácsadó szakpszichológus, főiskolai tanár. Fő kutatási területe s tanulási tanácsadás. Oktatói tevékenysége mellett hazai és nemzetközi projektekben több területen is folytatott kutatásokat. Kiemelhető az iskolai alulteljesítás, a tanulási hatékonyság fejlesztése, a főiskolai hallgatók képességstruktúrájának elemzése, a tanári pályaalkalmasság kérdésköre és a tehetségek felismerésének módszerei téekörökben végzett kutatásirányítási tevékenysége.

ESTEFÁNNÉ VARGA MAGDOLNA Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, főiskolai tanára, címzetes egyetemi tanár. Főiskolai tanulmányait a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán végezte. Egyetemi végzettséget az ELTE BTK pszichológia szakán szerzett, valamint megszerezte a pedagógiai szakpszichológusi képzettséget is. Egyetemi doktori fokozatot az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett 1986-ban, PhD disszertációját 1998-ban védte meg a Nyitrai Konstantin Egyetemen. Kutatási területei: koraszülöttek értelmi fejlődése, tanulási zavarok – inkluzív nevelés; tanulásdiagnosztika – elektronikus tanulási környezet; a tanárképzés pszichológiai kérdései. Kiemelt oktatási területei: fejlődés és neveléslélektan, önismereti és személyiségfejlesztő tréningek. Kiterjedt publikációs tevékenységet folytat.

Milyen hatást gyakorolnak a kognitív képességekre az IKT eszközök… Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok; IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Összefoglaló: Az előadás szerzőinek vezetésével 2012 végén indult kutatás az Eszterházy Károly Főiskolán a TÁMOP 4.2.2.C-11/1 pályázat keretében. A kutatás az általános és középiskolás tanulók IKT eszközhasználati szokásainak pszichés jellemzőkre gyakorolt hatását vizsgálja. Komplex IKT-használati mutatókkal veti össze a kognitív funkciókat és az oktatási rendszerben felmerülő kompetencia-mutatókat. A kutatás kiinduló hipotézise, hogy a gyakori IKT használat bizonyos készségek javulását (pl. vizuális észlelési képességek) míg más készségek romlását (pl. motorikus, verbális képességek) eredményezi.

32

A keresztmetszeti összehasonlító vizsgálat 10, 14 és 18 éves korosztályra terjed ki, 492 fős vizsgálati mintával. A kísérleti csoport az IKT-t gyakran használó, a kontroll csoport pedig az IKT-t ritkán használó tanulókból áll. A kutatás során alkalmazott vizsgálati módszerek a kutatócsoport által speciálisan összeállított feladatsorokat tartalmaznak. (IKT-használati mutatók kérdőíve, verbális próbák, a reakcióidő, számterjedelem, téri forgatás, omega-teszt, és a kötelező kompetenciafelmérésekből származó adatok). A kutatás jelenleg is folyamatban van. A kezdeti – online környezetben mért –képességvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a számítógépezéssel töltött idő a jobb kognitív képességek indikátora, vagy okozója (az oksági irányról nincs információ). Változó befolyást gyakorol ugyanakkor a kompetencia - mérési eredményekre oly módon, hogy nem befolyásolja a matematikai és a szövegértési kompetenciákat, a tanulmányi eredményt viszont negatívan befolyásolja, és a motoros teljesítményeket rontja. Kutatási forrás: TÁMOP Szerző(k): Dr. Dávid Mária; Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna; Soltész Péter Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola

33

DOBOZY, EVA Dr Dobozy is a senior member of the Curtin University teacher education team with a focus on producing high-impact educational research. Her interest and research work is concerned with the issue of effective pedagogical modelling in face-to-face, blended and online learning environments through the design of learning-centric and highly interactive curricula. She is working as part of a learning design group on the design and implementation of transdisciplinary pedagogical templates. Her research spans the intersection between learning theory, learning design, technology-enhanced learning and teacher professional development. Dr Dobozy has a substantial research and publishing record. In addition, she has received numerous invitations to present her work as a plenary keynote speaker.

IS LURKING BAD? INVESTIGATING STUDENT ENGAGEMENT PATTERNS IN ONLINE LEARNING ENVIRONMENTS Témakör(ök): ICT in the world of knowledge and learning – analysis of actual study habits in a multimedia environment; E-learning and m-learning in tertiary education Összefoglaló: The engagement of students in online learning environments continues to be a ’hot topic’. The present paper will report on student participation patterns with highly interactive online learning activities that were presented to students studying in blended (faceto-face and online) learning modes. Three LAMS sequences were offered to first-year teacher education students in a technology unit to support their learning and to help them build connections with other students outside of the regular classroom environment. The pedagogy underpinning the learning design of the LAMS sequences was based on Vygotskian social learning theory. The focus of this part of the study concerned student consumer behaviour and their invisible participation, which was a surprising finding that warrants further investigation. Hence, the research questions to be addressed were: What constitutes ’lurking’? What proportion of the participants exhibited ’learning behaviours’? Is ’lurking’ bad? The paper provides a clear definition of the two interrelated concepts of ’lurking’ and ’consumer students’. Further, it will illustrate that lurkers are appreciative of the possibility to engage with non-traditional and highly interactive online learning activities during their studies. However, the findings make overt that consumer students are not ready to switch modes and contribute to discussion and debate. They choose to remain invisible participants as opposed to being absent from the learning experience. Some implications for practice and the need for further research into student learning behaviour and lurkers’ motivation to remain invisible will be outlined. Szerző(k): Eva Dobozy Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Curtin University

34

DORNER LÁSZLÓ Dorner László az Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszékének tanársegédje. 2011-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, pszichológus és pszichológia szakos tanár. A Pszichológia Tanszéken jelenleg az IKT eszközök használatának pszichikus jellegzetességekre gyakorolt hatásáról végez kutatásokat kollégáival. A Debreceni Egyetem Pszichológia Doktori Programjának hallgatója, témája: az önkéntesség pszichológiai hátterének vizsgálata.

A közoktatásban résztvevő tanulók IKT használati jellegzetességei Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata; IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Összefoglaló: A kutatás célja: Az EKF Pszichológia Tanszéken a TÁMOP-4.2.2. C-11/1 pályázat keretein belül végzett, az „Az IKT használat hatásai a pszichikus sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében” c. kutatás részeredményeit szeretnénk bemutatni. Keresztmetszeti vizsgálat során vizsgáltuk az 5., 8. és 12. évfolyamos tanulók IKT használati szokásait, és az eszközök iránti attitűdjeit. Hipotézisünk szerint a 3 korosztály között különbségeket vannak ezen a téren, mivel még az egymáshoz közeli korosztályba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve kiskorukban az IKT eszközök gyors fejlődése miatt. A kutatás módszerei: Az általunk kidolgozott online, önkitöltős kérdőív. A kutatásban klaszteranalízis segítségével azonosítottuk az IKT eszközöket használók csoportjait, majd ANOVA statisztikai eljárással elemeztük a használati jellegzetességek közötti különbségeket. A kérdőívet 5 oktatási intézmény több mint 400 tanulója töltötte ki. Eredmények: Az IKT eszközök iránti attitűdök, az eszközhasználati szokásrendszer és a használati cél eltérő mintázatot mutatnak a vizsgált korosztályoknál. A kutatás elméleti és gyakorlati relevanciája: Kutatásunk révén árnyaltabb képünk lesz a különböző korosztályok és különböző profilú iskolák tanulóinak eszközhasználati szokásairól, attitűdjeiről és digitális kompetenciáiról. Távlati célunk az eredmények beépítése a pedagógusképzésbe, hogy végzett hallgatóink hatékonyabban alkalmazhassák az IKT eszközöket a pedagógiai gyakorlatukban. Kulcsszavak: IKT használati szokások, IKT eszközök iránti attitűdök, digitális kompetenciák Szerző(k): Dorner László; Taskó Tünde Anna; Hatvani Andrea Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola

35

EL MASHAD, YEHIA Ph.D.in Automatic Control and Systems, University of Paul Sabatier, Toulose, France Currently works as Dean of Delta Higher Institute for Engineering and Technology Vice chairman for the International Conference for Information and Communication Technology in Hungary and in Egypt. Published over 60 Articles and Scientific Papers in National and International Journals and Periodicals in the area of: Automatic Control-Vibration-Robotics-Information System-Operation Researches-e-Learning. Supervised more than Thirty Degrees of Doctor of Philosophy (Ph. D.) and Master of Science (M. Sc.) in the above mentioned fields

An Adaptive E-Learning System Based on 3D Virtual Environment Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education Abstract: Education is considered as one of the most important sectors all over the world. Many universites and companies turned to e-learning/distance education. E-learning provides many advantages over the traditional education for both instructors and learners during the learning process. Obviously, there were many barriers that distance learning faces during their emergence in this sector. Therefore, Intelligent and Adaptive E-Learning Systems (IAEL) can provide adapted content and services to meet individual or group of learners to improve learning achievement and efficiency. IAEL systems are the next-generation products depict the supportive learning role that technology can rightfully play in correcting online-learning problems. In this paper, we discuss the usage of artificial intelligence techniques and psychological science to eliminate barriers that exist in nowadays e-Learning systems. We developed an adaptive system using an open source learning management system. It is introduced to adapt learning objects for learners according to their learning styles and educational background. We propose a framework of an intelligent adaptive e-learning system using 3D virtual environment to improve the learners’ progress. The framework provides an interactive environment for learners to increase their learning rates. Keywords— Adaptive Learning System, Intelligent Learning, Learning Styles, Learning Management System (LMS), Intelligent Adaptive Learning Environment (IALE), Intelligent Tutoring System (ITS), Artificial Intelligence (AI), Index of Learning Styles (ILS) Szerző(k): El Mashad, Yehia; Khaled Nabil; Mohammed Elmogy; Hesham A. Ali Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Delta Higher Institute for Engineering & Technology, Delta Academy Mansoura, Egypt; Information Technology Department Faculty of Computers and Information Mansoura University, Egypt

36

Assessment and Evaluation Process for the Management Information System Program at Delta Academy Témakör(ök): ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century Abstract: The Management Information System(MIS) Program at Delta Academy recognizes the need for periodic assessment and evaluation to make sure that the MIS graduates are achieving the Intended Learning Outcomes (ILO's) as specified by the National Agency for Quality Assurance and Accreditation in Egypt (NAQAAE) . This paper describes how the assessment and evaluation of the program ILO's leads to a Continuous Improvement and Quality Assurance (CIQA ) of the Annual Program Report. The methodology is explained to show how assessment data is compiled, how the data is analyzed, and how the analysis is translated into an understanding of the program and required action to improve the program. Useful templates for collecting and storing assessment data are described and examples of histograms are presented that demonstrate the assessment results. All this information is summarized in a series of standard “Intended Learning Outcomes at the Program Level” formats that present the evaluated results with the actions taken if needed. Szerző(k): El Mashad, Yehia Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Delta Higher Institute for Engineering & Technology, Delta Academy Mansoura, Egypt

37

ÉRSEK ATTILA Magyar–történelem szakos általános és középiskolai tanár vagyok. 21 éves tanítási tapasztalatom van általános iskolában, középiskolában (gimnázium, szakközépiskola) és felnőttképzésben. Fő feladatomnak tanítványaim személyiségének fejlesztését tekintem. Belső motivációm következtében állandó a megújulási törekvésem. Az önképzés a pedagógiai szakmán belül életem fontos részét alkotja. Az évek során összegyűjtött tudást, tapasztalatot a napi gyakorlat során kamatoztatni tudom. Az önképzési szándékomat jelzi, hogy a munkám mellett az egri Neveléstudományi Doktori Iskola első éves doktorandusza vagyok. Fokozottan érdeklődöm a számítógép és a számítógéphez kapcsolódó technikai eszközök használata és módszertana iránt. Az IKT eszközök használatának tanítási gyakorlatával rendelkezem, módszert

Hatással van-e a web 2.0 a tanítási-tanulási folyamatra? Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai; Összefoglaló: A kutatás a konferencia témakörei közül Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai cím köré szerveződik, a címe: Hatással van-e a web 2.0 a tanítási-tanulási folyamatra? A vizsgálat része egy átfogóbb témának, amely a kutatásom része: Elektronikus tanulási környezetben a kritikai gondolkodás mérésének, fejlesztésének lehetőségei a középiskolai történelem tantárgyban. A kutatás célja a tanulás és a teljesítmény növelésének lehetőségeire fókuszál az IKT technológia és az elmélet segítségével. A tanítási és tanulási folyamat rendszerszemléletű megközelítéséből indulok ki Báthory, Nagy, Komenczi alapján. A téma kutatáselméleti megközelítésénél röviden vizsgálom a kritikai gondolkodás kapcsolatát a kognitív pszichológiával és kognitív pedagógiával. Feltárom a kritikai gondolkodás értelmezési lehetőségeit a szakirodalom alapján, illetve az általam készített taxonómiát e területen. Tisztázom a web 2.0 fogalmát, s ennek felhasználási lehetőségeire térek ki a tanítási-tanulási folyamatban. Egyrészt vizsgálom a web 2.0 hatásait az oktatási folyamatra Julianne Lynch tanulmánya alapján, másrészt a tanári gyakorlatból mutatok példákat hatékony felhasználására. Különös figyelmet szánok az elektronikus gondolattérképek készítésének és a kritikai gondolkodás összefüggésének empirikus vizsgálati eredményeire. Ennek feldolgozásában a leíró és matematikai statisztika módszereit használom. Kitérek a Jane Hart által 2013-ban közzétett tanulási eszközök Top 100 listájára, s ennek a kutatási témához való kapcsolódását mutatom be. A kutatás jelentőségét az adja, hogy rávilágít az eszközhasználati tevékenység mellett a nevelési és tartalmi célok megvalósításának XXI. századi képességekkel történő hatékony fejlesztésére a történelem tantárgyhoz kapcsolódóan. Szerző(k): Érsek Attila Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

38

FANG, LINDA

Dr Linda Fang's research include how technology enables, enhances and supports adult learning at the organizational, group and individual levels; the effectiveness of learning interventions and programs; learning and culture; adult learning.

USE OF WHATSAPP IN A TRANS-NATIONAL STUDIES SUBJECT IN SINGAPORE Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education Abstract: Temasek Polytechnic (TP) is an established educational institution in Singapore. It offers diplomas to post-secondary students in the areas of Applied Science, Business, Design, Engineering, Humanities and Social Sciences, and Information Technology. In addition to core and diploma specialization subjects, students are offered Cross-Disciplinary Subjects (CDS) to broaden their education. The Centre for Trans-Cultural Studies offers 21 CDS to equip students with skills to work in a globalized workplace. It’s Trans-national Studies (TNS) CDS aims to help students acquire cross-cultural skills and knowledge targeted at preparing them for life in the globalised workplace. It is extremely well-received by students. The TNS curriculum follows the Seven Dimensions of Culture Model by Trompanaas Hampden-Turner (Trompanaas & Hampden-Turner, 2008). Staff trained by them designed the curriculum for face-to-face delivery. Theory is taught in one hour lectures followed by application during two hour tutorials. In addition, there is a two-week residential stay at the Glocal Connect Village (GCV) on-campus apartments, where an international dinner and other cultural events are held. The range of teaching materials e.g. videos, PowerPoint slides, case studies, worksheets, activity sheets are aimed at engaging students in face-to-face classes. Online work is kept to a minimal. Students read announcements and submit assignments via Blackboard. They use the online Intercultural Awareness Profiler (Trompanaas Hampden-Turner Consulting, 2014) at the beginning of their CDS. Students are assessed through a pen-and paper test, a group project (research and presentation), a reflective journal, peer appraisal and their overall participation. This subject is for credit and grades influence the overall cumulative grade point average of students. Szerző(k): Linda Fang Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Temasek Polytechnic

39

FARKASNÉ ÖKRÖS MARIANNA 1965. május 25-én születtem Egercsehiben. Az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában érettségiztem. 1999-ben számítógép rendszerprogramozói végzettséget szereztem. 1998-tól 2004-ig a Ságvári Endre Gimnáziumban tanítottam. Az Eszterházy Károly Főiskolán 2003-ban kémia-, 2006-ban számítástechnika tanár és hulladékgazdálkodási technológus, 2010-ben tanügyigazgatási szakértő, 2011ben földrajztanár (MA), 2008-ban a Debreceni Egyetemen okleveles kémiatanár képesítéseket szereztem. A 2005-2012 között általános iskolákban tanítottam. 2006-tól a felnőttoktatásban is dolgozom. 2013-tól kémiát, földrajzot és természetismeretet tanítok az EKF Gyakorló iskolájában. 2003-tól az EKF Kémia Tanszékén a Kémiatörténet és a Tudásbázisok alkalmazása a kémiaoktatásban tanegységek előadója vagyok.

ÜTŐNÉ VISI JUDIT A győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségiztem 1987-ben. Középiskolai tanári diplomámat 1983-ban szeretem meg az ELTE TTK földrajz-biológia szakán. 1996-ig az Óbudai Gimnáziumban tanítottam, 1993-tól 1996-ig az iskola igazgatóhelyettese is voltam. Ez követően az Országos Közoktatási Intézet (ma Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos munkatársaként részt vettem az kétszintű érettségi rendszer kidolgozásában, emellett tantervfejlesztőként, tantárgyi szakértőként és tankönyvszerzőként is tevékenykedtem. 2007-ben szereztem meg a doktori minősítést. 2008tól óraadóként, majd 2010-től fő állásban főiskolai docensként tanítok az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékén. 2013 szeptemberétől a Tanárképző Központ főigazgatója vagyok.

IKT-eszközök a környezetpedagógiában Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia; Összefoglaló: Az oktatás színterein az 1970-es évek elején jelenik meg a „környezeti nevelés” fogalma. Ekkorra már a környezeti szemléletformálás, mint kötelező oktatási feladat iránti igény is egyre erőteljesebbé vált. A meghatározás az eltelt évtizedek alatt számtalan esetben újradefiniálódott, kapott újabb értelmezéseket, ami új pedagógiai fogalmak és szakterületek előretörését is eredményezte, megjelent a „fenntarthatóság pedagógiája”, a „környezetpedagógia”, az „erdőpedagógia”. A tantervfejlesztési törekvésekben megmutatkozó előrelépések ellenére is, a tantervi integrálás mértéke és annak módja mindvégig folyamatos viták tárgya maradt. A korábbi évektől eltérően a környezeti nevelés kiemelt területként jelent meg az új NATban, mégis számos ponton nehézségbe ütközik az az iskola és az a pedagógus, aki eleget kíván tenni az alapdokumentumban foglaltaknak.

40

A hatékony környezeti nevelésnek, tudatformálásnak egyik elengedhetetlen feltétele, de a megvalósításnak önmagában nem elegendő eszköze a tartalmi szabályozás megléte, a „tantervek zöldesítése”. A környezeti nevelés területén is - hasonlóan bármely diszciplínához, – mára már szükségessé vált a tanárképzés-, továbbképzés megújítása és ezzel együtt a gyakorló pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése is. Tanulmányunkban a környezeti multimédia lehetőségeit vesszük sorra. Véleményünk szerint a környezeti nevelés integrált módon és szaktantárgytól függetlenül is – nagymértékben a multimédiás eszközöknek is köszönhetően -, eredményesen végezhető. A tartalmi szabályozás ismertetése mellett kitérünk az újonnan elvárt tanári kompetenciákra, a tanárszerep szükségszerű változásaira. Szerző(k): Farkasné Ökrös Marianna; Ütőné Dr. Visi Judit Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola

41

FEGYVERNEKI GERGŐ 2014-ben végzett az Eszterházy Károly Főiskola magyar – mozgóképkultúra és médiaismeret tanári mesterszakon. Azóta tanít különböző korosztályú tanulókat, és oktatóként részt vesz a pedagógusok IKT-kompetenciájának fejlesztésében. Érdeklődési területe a korszerű tanítás és tanulás kérdései, különösképp a magyartanítás módszertana. Négy szakmai publikációja jelent meg. A magyartanár megváltozott szerepéről írt tanulmányával elnyerte a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Közoktatási Szakosztály támogatását. Jó gyakorlatairól és kutatási eredményeiről az Oktatás-Informatika Konferencián, a Digitális Nemzedék Konferencián, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, a Tempus Közalapítvány műhelysorozatában és a szerbiai I. IKT az oktatásban konferencián számolt be.

Digi potter kalandjai, avagy A korszerű magyartanár IKT-s lehetőségei Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia; Az újmédia és a hálózat alapú tanulás Összefoglaló: A metaforák között láthatjuk, hogy az évek során többféleképpen gondolkoztak a tanárokról. A szakma egyes részterületeire utalva a pedagógust rendezőhöz, karmesterhez, színészhez, kertészhez, állatidomárhoz, vendéglátóhoz, idegenvezetőhöz és szolgához hasonlították leginkább a megkérdezett szülők és tanulók (Vámos, 2003). Az infokommunikációs (IKT) eszközök iskolában történő megjelenése természetesen tovább árnyalhatja/árnyalja a képet. A digitális kor tanára lehet hálózati villanypásztor, digitális idegenvezető vagy esetleg Digi Potter, akinek az eredményes tanulás érdekében Harry Potter varázslataival vetekedő látványokkal kell elbűvölnie tanulóit. Milyen korszerű eszközöket és módszereket vethet be a 21. századi magyartanár, ha a legújabb motivációs vizsgálatok eredményeit (Námesztovszki–Glušac–Arsović, 2012; Fegyverneki, 2014) szemügyre véve azt látjuk, hogy IKT-környezetben jóval motiváltabbak a tanulók? A Gergő bácsi internetes tanterme nevű virtuális tanterem keretén belül többek között bemutatjuk, hogyan lehet játékosan megszerettetni a helyesírást, a görög mitológia kapcsán szólunk a tanulók digitális írástudásának fejlesztésről, és beszámolunk arról, hogyan szavazhatunk Rómeó és Júlia szerelméről szavazórendszerek nélkül. Az előadás végén a digitáliskultúra-azonos pedagógia mellett érvelve bemutatjuk az IKTalapú tanulási környezetben végzett pilot motivációs vizsgálatunk eredményeit, illetve a tanulók IKT-alapú tanulással kapcsolatos elképzeléseit és elvárásait. Szerző(k): Fegyverneki Gergő Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Krétakör Egyesület GézenZug Komplex Szolgáltató Központ, Eszterházy Károly Főiskola

42

FORGÓ SÁNDOR Forgó Sándor PhD., az egri Eszterházy Károly Főiskola Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék habilitált tanszékvezető főiskolaitanára. A főiskolán 1979 óta végez oktató és kutató tevékenységet. Eddigi oktatói pályafutása során oktatott fő tárgyai: oktatás- és kommunikációtechnológia, kommunikációelmélet, médiatechnológia, médiaismeret, kommunikációs és információs technológiák, hálózatalapú tanulás és az újméda eszközök. tananyagok. A médiatechnológus és a mozgóképkultúra és a médiaismeret szak vezetője. A BME, valamint az ELTE doktorandusz konzulense. Az Országos Doktori Tanács (ODT) és MTA köztestületi tag, az MTA Pedagógiai Bizottság Informatikai albizottságának elnöke.

RACSKO RÉKA Racsko Réka informatikus könyvtáros és kommunikációs szakember alapdiplomával rendelkezik, majd mesterképzésen informatikatanár és pedagógiai mérés-értékelés tanára képesítést szerzett. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájának végzős hallgatója, kutatási témája összehasonlító vizsgálatok az elektronikus tanulási környezetek bevezetésében. Lételeme az online jelenlét, és az információs és kommunikációs eszközök iránti, az innovációk iránti elkötelezettsége töretlen. 2009 óta az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetében dolgozik, több IKT-eszközökkel foglalkozó projektben is részt vett. 2013-ben elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat, majd 2014-ben Nők a Tudományért díjjal tüntették ki.

A pedagógiai rendszervezés elvein alapuló újmédiás MOOCkurzus -egy Pilot Projekt tapasztalatai Témakör(ök): Az újmédia és a hálózat alapú tanulás; IKT a tudás és tanulás világában – A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata Összefoglaló: A távoktatás teljes körű kiteljesedését kínáló MOOC (Massive Open Online Course, ingyenes online szabadegyetem) kurzusok globális és rohamos elterjedése, megkerülhetetlenné teszi ennek az oktatási/tanulásszervezési formának a hazai felsőoktatási gyakorlatba történő beágyazását. A felmérések (European MOOC’s, 2014) alapján ugyanis hazánkban az ilyen jellegű kurzusok még nem indultak meg, így a hosszabb távú beágyazódásra sincs egyelőre esély. Az előadásban tisztázni kívánjuk a MOOC fogalmát, jellemzőit, célrendszerét, az élethosszig tartó non-formális-informális tanulás keretében történő adaptálását és bevezetési lehetőségeit, az elearniggel kapcsolatos helyzetét, szintjeit (Abonyi, 2013).

43

A nemzetközi jó gyakorlatok (Coursera, az Udacity és az edX; Google Power Searching) több szempontú bemutatását követően szólunk a hazai kísérletekről (Tempus, Hunline), és szakirodalmi feldolgozásáról (Ollé, Létray, Kovács, Sváb, Fodorné). Az előadásunk második fázisában beszámolunk egy kísérleti pilot kurzus elkészítésének tapasztalatairól, valamint a pedagógiai rendszertervezésen alapuló MOOC kurzusok megtervezésének, működtetésének támogató megoldási lehetőségekről. Ennek kapcsán felvázoljuk az ilyen jellegű új tanulásszervezési eljárás sajátosságait, előnyeit, hátrányait és a benne rejlő kihívásokat. Zárásában felvázoljuk azokat az indikátorokat, amely szükségesek az információs műveltséggel rendelkező, jelenlegi felsőoktatásból kikerülő információközvetítő szakmával rendelkezők digitális (Ribble 2011) és globális állampolgárrá (Zaja, 2006) váláshoz, különös tekintettel az információs műveltségre. Kutatási forrás: A pedagógiai kutatás és a jelen tanulmánynak az erre vonatkozó része a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012- 0008 IKT a tudás és tanulás világában humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés pályázat keretében valósult meg. Szerző(k): Forgó Sándor; Racsko Réka Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola. Oktatás-és kommunikációtechnológiai Tanszék; Eszterházy Károly Főiskola, Humáninformatika Tanszék

44

FŐZŐ ATTILA LÁSZLÓ Kémia-fizika szakos középiskolai tanár vagyok, 11 esztendőn át tanítottam integrált természettudományt egy középiskolában. A Sulinet portál indulásakor, 1999-ben lettem a Kémia rovat vezetője, majd később főszerkesztő helyettes. Több mint egy évtizede dolgozom az Educatio Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztályán, ahol hazai és nemzetközi, az infokommunikációs technológia oktatási alkalmazásait érintő projektekkel foglalkozom (pl. iTEC, eSafety Label, Scientix). Közel két évtizede foglalkozom pedagógusok továbbképzésével (pl. Intel Teach Essentials, eTwinning), képzési programok fejlesztésével.

M-learning a tantárgyi IKT alkalmazások palettáján - okostelefonok iskolai alkalmazásának pedagógiai tapasztalatai Témakör(ök): Összefoglaló: A TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakaszában megvalósuló „A mobileszközökkel segített tanulás (m-learning) módszereinek pedagógiai vizsgálata és kutatásba ágyazott oktatás módszertani fejlesztés” c. projekt keretében a 2013/2014-es tanévben iskolai pedagógiai vizsgálat zajlott az Educatio Nonprofit Kft. megbízásából. A kutatás összesen négy tantárgyban (magyar nyelv és irodalom, kémia, biológia, földrajz) zajlott egy új Sulinet mobil applikáció tesztelésével együtt. A kísérlet során több mint 400 tanuló használt mobiltechnológiát egy-egy 5 tanórából álló tematikus terv megvalósítása során. A tantermi beválásvizsgálat összesen háromféle operációs rendszerű telefonon történt, amelyek az Android, az iOS és a Windows Phone voltak. A tantárgyi kipróbálás során egyebek mellett arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kitűzött pedagógiai célokhoz mennyire állnak rendelkezésre olyan applikációk, amelyek a tantervi követelményeknek eleget tesznek. A kutatás-fejlesztés része volt a pedagógusok és a tanulók médiahasználati szokásainak és a mobiltechnológia használatával kapcsolatos attitűdjének felmérése (kérdőíves eszközökkel és interjúkkal), egy új applikáció fejlesztése és olyan jó gyakorlatok kidolgozása, amelyek példaként szolgálnak az IKT alkalmazásait az mlearning területén bővíteni kívánó pedagógusok számára. A pedagógiai vizsgálat és a kutatásba ágyazott módszertani fejlesztés eredményei, tapasztalatai, a pedagógiai fejlesztések dokumentumaival együtt szakmai kiadvány, infografikák és filmek formájában fog megjelenni az Educatio Nonprofit Kft. kiadásában. Szerző(k): Dr. Főző Attila László Szerző(k) e-mail címei: Szerző(k) intézményei: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

45

GÖBÖLY ILDIKÓ Okleveles népegészségügyi szakember, Diplomás ápoló, Szociálpedagógus 1992-től 2003-ig az egri Markhot Ferenc Kórház Infektológiai Osztályán, majd Genetikai Tanácsadójában és Laboratóriumában dolgozott. 2004-től vezető ápoló, intézményvezető helyettes a recski Gesztenyés Idősek otthonában, majd 2005-től intézményvezető a noszvaji Kincses Sziget Idősek és Fogyatékosok Otthonában. 2006tól a versenyszférában helyezkedett el, közben egészségfejlesztő előadásokat tartott szakembereknek és laikusoknak egyaránt.A XXX. Jubileumi OTDK-n munkája jubileumi különdíjban részesült. 2012től immár kizárólagosan oktatással foglalkozott az egri Eszterházy Károly Főiskolán 2014 augusztusáig.

A tamagocsitól az oktató babákig avagy szimulátorok a csecsemő és kisgyermeknevelők képzésében Témakör(ök): A hagyományos és elektronikus tankönyvek, taneszközök akkreditációja; Összefoglaló: A legnagyobb kincsük a gyermek! Hallgatóink – a leendő kisgyermeknevelők - tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy hivatásuk végzése közben nem következhet be egyetlen fatális véletlen sem, hiszen ez a hiba egy embertársuk számára a kincs elvesztését is jelentheti. A szerző kutatásában a csecsemő és kisgyermeknevelők ápolási gondozási ismereteit, véleményüket a szimulátorokról, valamint az gyermekápolással, bánásmóddal kapcsolatos attitűdjüket vizsgálta. Az előadás, - mint szóbeli ismeretközlési forma, - valamint az oktató által végzett szemléltetés mellett kiemelt hangsúllyal bír az oktató és a hallgatók közös munkáján alapuló szituációs gyakorlat. Ezek a gyakorlatok hozzájárulnak az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságok és készségek kialakításához, másrészről a tanult ismereteket kapcsolatba hozzák más, régebbi ismeretekkel. A képzés során újdonságként alkalmazott elsősorban a blended módszerek segítségével, úgymint szimulációk mobil alkalmazások, amelyek vészhelyzet esetén step-by-step megoldást kínálnak a nem professzionális segítőnek is, más gyakorlati bemutatók, anatómiai AR (augmented reality), szerepmodellezés, e-tudástár, ezen módszerekkel is alá kívánjuk támasztani a BYOD eszközök alkalmazásának fontosságát képzéseinkben. A gyakorlatorientált/duális képzés előnyös a munkahelyeknek és a hallgatóknak is, utóbbiak modern gyakorlati ismereteket szerezhetnek, megismerhetik a piaci környezet működését, részesei lehetnek a mindennapoknak. Valódi problémákkal és megoldásokkal találkozhatnak, így már frissen végzettként olyan tapasztalatokra tehetnek szert, amelyek kiváló lehetőségeket biztosítanak a munkaerőpiacon. Az egészségügyi és szociális intézmény, pedig olyan szakembert kap, aki versenyképes szaktudással rendelkezik. Szerző(k): Göböly Ildikó Szerző(k) e-mail címei: [email protected]

46

GÖNCZINÉ KAPROS KATALIN Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének Informatika Tanszékén tanársegédként dolgozik. Végzettsége szerint informatika tanár (Debreceni Egyetem), valamint matematikaszámítástechnika szakos tanár (Eszterházy Károly Főiskola). Tanulmányait a Debreceni Egyetem, Informatikai Tudományok Doktori Iskolában folytatja. 2010-től alkalmazott informatikai tárgyakat oktat a főiskolán.

Tanári munka eredményességét befolyásoló háttérfeltételek vizsgálata Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben; Összefoglaló: A mai generációk újabb és újabb kihívásokat gördítenek felénk, a hagyományos nevelési, oktató módszereink kiegészítésre szorulnak. Szembesülnünk kellett a megváltozott igényekkel, a tanulókat már nem köti le, az „animáció” nélküli krétát és táblát használó oktató. Az új korosztály igényli a dinamikus, aktív, medializált tartalmakat, mely bizony nagy kihívást jelent az oktatóknak. A kérdés most is az, ami mindig is foglalkoztatta az oktatókat, hogy hogyan keltsék fel érdeklődésüket az adott tananyag iránt, és fejlesszék problémamegoldó képességüket. Ha sikeresek akarunk lenni ebben a kérdésben, akkor a modern oktatási módszerek mellett alkalmazzuk a legmodernebb IKT technológiák adta lehetőségeket. Tanári munka háttérfeltételeit vizsgáló felmérés következtetéseit a TÁMOP 422C pályázat eredményeiből vontam le. A felmérés célja, az eredményes tanári munka háttérfeltételeinek vizsgálata, tanulási szokások felmérése, eredményesebbé tétele hallgatói szemmel. A felmérésben kitérek a hallgatók elektronikus- és hagyományos könyv olvasási szokásaira. Melyiket részesítik előnyben? Választ keresek arra, hogy miért csökken a könyvtárak népszerűsége, melyek azok az új szolgáltatások, amelyek vonzóak lehetnek? Miként viszonyulnak a hallgatók az e-tankönyvekhez, on-line tananyagokhoz, valamint az elektronikus könyvtárakhoz? Miként hatnak a technikai eszközök a tanulásra és annak módjára? Hogyan változott meg a tanulás, az oktatás rendszere, mi szorul még változtatásra? A hallgatók tanulási szokásainak, igényeinek felmérése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanítás és a hozzá szorosan kapcsolódó területek kellőképpen alkalmazkodni tudjon a kor megváltozott igényeihez. Szerző(k): Göncziné Kapros Katalin Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF

47

GULYÁS ENIKŐ Gulyás Enikő az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója, ahol kutatási területe a fejlesztő biblioterápia alkalmazásának lehetősége a hazai oktatási rendszerben. Ennek keretében a módszert több aspektusból vizsgálja, így neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai, irodalomtudományi szempontból is. Kiemelt figyelmet fordít a biblioterápia és az új technikai eszközök együttes alkalmazásának lehetőségeire, így a külföldön is kuriózumnak számító biblioterápia és iPad együttes, egymást segítő alkalmazásának módjára. Céljai közé tartozik a módszer tudományos elfogadtatása, valamint széles körben történő megismertetése.

E-biblioterápia, úton egy új módszer felé!? Témakör(ök): A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban; A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák Összefoglaló: Előadásomban arra vállalkozom, hogy a fejlesztő biblioterápia egy új típusát, az e-biblioterápiát bemutassam, amely figyelembe veszi a mai, megváltozott technikai környezetben élő diákok érdeklődését felkeltő új eszköz, az iPad használatát. A fejlesztő biblioterápia és az iPad iskolai alkalmazási lehetőségének széleskörű alkalmazását külföldi példák külön-külön már bizonyították (Prater 2003, Norton-Vare 2004, Gavigan 2012, Sanacore 2012; Herbert 2010, McClanahan-Williams et al. 2012, CulénGasparini 2013). Az új eszköz és felület adta lehetőségeket kihasználva a fejlesztő biblioterápia pozitív hatásainak köre tovább bővíthető. A digitális technológia általános elterjedtsége és népszerűsége miatt nem megkerülhető, és erős motivációs erejével is számolnunk kell, így az e-biblioterápiás foglalkozások tevékenységei között megjelenik a digitális eszközök használata, amelyek a digitális kompetenciák fejlesztése mellett a személyes interakciók előidézőjeként is funkcionál. A fejlesztő e-biblioterápia segítheti a K12 korosztály önértékelését, társas kapcsolatainak, konfliktuskezelési stílusának, kreatív problémamegoldásának, szövegértelmezésének, kritikai szemléletének, valamint gyógyír lehet a Robinson-effektusra. Az előadásom során bemutatom az e-biblioterápia alkalmazásával kapcsolatos kihívásokat egy 4 alkalomból álló pilot foglalkozássorozaton keresztül, amelyen 11, általános iskola 6. osztályos gyerek vett részt. A változások detektálására Coopersmith és Thomas-Kilman kérdőíveit használtuk. A 11 fős kontrollcsoportban ugyanazon műveket ismerték meg, azonban a feldolgozás módja különbözött. Az elsődleges cél a módszer fejlesztése és a hatékonyságának erősítése volt. A foglalkozásokon szerzett tapasztalatoknak köszönhetően a módszert sikeresen alkalmazhatóvá fejlesztettük. Kutatási forrás: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés Szerző(k): Gulyás Enikő Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola 48

HAMBALÍK, ALEXANDER Egyetemi végzettségét a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán (EF SVŠT)szerezte 1981-ben Rádióelektronika szakon. Mérnök, majd a Štúrovói Gimnázium tanára. 1990-től a Bratislavai Szlovák Műszaki Egyetem (STU) tanára. A Mérnökpedagógia és Pszichológia Tanszéken a Szaktantárgyak didaktikája, Taneszközök valamint a Technika története tantárgyakat oktatja. Itt doktorál 1996-ban. Az Egyetemi pedagógia keretében a Gyakorlati tantárgyak didaktikája és a Taneszközök tantárgyakat oktatja oktatóknak és a doktorátust végző hallgatóknak. A Szlovák Iskolaügyi Minisztérium által támogatott Infovek (Irisz-hez hasonló) országos programban a hardver-szoftver szakbizottság kinevezett tagja. 2006-óta a Villamosmérnöki Kar tanszékén, 2011-óta az Informatika és Matematika Intézetben oktat.

Viselhető rendszerek az oktatásban Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon; Összefoglaló: Az új technológiák fejlesztésének eredményei iránymutató hatásúak lehetnek az oktatási technológiákra, de nagyon sokszor a mindennapi életben, mint például a közlekedésben, gyógyászatban, tömegkommunikációban, stb. tapasztaltható fejlődésre is. Nem is olyan régen még az alkalmazott eszközök hálózati kapcsolatot nélkülözve működtek. Ma már ez gyakorlatilag megszűnt és szinte minden eszköz valamilyen formában használ hálózati kommunikációt. Legtöbbször LAN hálózatok részét alkotják jól körülírható architektúrával, metalikus, vagy száloptikás kapcsolattal. Az újabb fejlesztések kis hatótávolságú, alacsony fogyasztású, elem táplálta, akár több ezer egység drót nélküli M2M kapcsolatán alapulnak nagyon hosszú üzemidővel. Kivitelezésük olyan, hogy aránylag könnyen beépíthetők akár a ruházatba is, viselhető formát adva nekik. Jelenlétük az oktatásban, gyógyászatban ma még inkább ritkaság számba megy, holott sok feladatra, automatikus és célzott adatgyűjtésre, szociológia felmérésre, de sok más egyébre is alkalmazhatóak. A felszólalás igyekszik felvázolni e hálózatok kialakításának lehetőségeit, műszaki és más tulajdonságaik határolta felhasználási lehetőségeit az oktatásban, gyógyászatban, de más területeken is. Felhívja a figyelmet azokra az új lehetőségekre, amelyek e technológiákban rejlenek és utat nyithatnak a kutatások azon területeire is, amelyek a viselhető rendszerek nélkül szinte kutathatatlanok lennének. Szerző(k): Alexander Hambalík, Ing. PhD. Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Bratislavai Szlovák Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara, Informatika és Matematikai Intézete

49

HABÓK LILLA Az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori iskolájában 2013-ban abszolváltam, és ekkor lettem tagja az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport által indított Digitális Állampolgárság kutatási projektnek. 2010 óta megbízott oktatóként tartok kurzusokat az egyetemen oktatás-informatikával kapcsolatos témakörökben. Főállásban a T-Systems Magyarország Zrt. junior elemzőtervezőjeként dolgozom informatikai szoftverek megvalósításán. Szabadidőmben pedig az Online Fejlesztők- és Felhasználók Meetupot (MeetOFF) szervezem, melynek keretében az online trendeket népszerűsítjük már 2010 óta havi rendszerességgel az érdeklődőknek.

Digitális Állampolgárság az eltérő élethelyzetek tükrében Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák; Összefoglaló: A Digitális Állampolgárok által használt digitális eszközök listája önmagában is nagy változatosságot mutat, de érdemes megvizsgálnunk a különböző élethelyzetekre levetítve is. Az ELTE PPK ITOK DÁ kutatócsoportja által 2013-ban folytatott kérdőíves vizsgálatból ezúttal azokat az adatokat emelem ki, melyek a munkánk, szabadidőnk és önképzésünk során használt eszközöket különböztetik meg. Az átdolgozott Ribble (2011) modellnek és a bővített Bloom taxonómiarendszerének a mátrixán alapuló kérdőívünkből ezek a kérdések a digitális kommunikáció és eszközhasználat kompetenciarendszerén belül a megértés, alkalmazás és a reagálás szintjeit tartalmazzák. Nem meglepő, hogy a céges belső hálózatot szabadidejében csak egy ember szokta olvasni a kitöltők közül vagy hogy a munkahelyi blogon a munkavállalók 65,8%-a soha nem tett közzé bejegyzést. Ennél érdekesebb adat, hogy a prezentáció, a közösségi oldalak és a wikik használata milyen arányban jellemző a különböző élethelyzetekben. A 114 nem tanár felnőtt adatait összevetem a 277 tanár kitöltővel, akiktől azt kérdeztük, hogy a szakmai vagy a nem szakmai tevékenység során használják inkább az email írást, videóhívást vagy a közösségi oldalakat. A használaton túlmenően kíváncsiak voltunk a nem tanár felnőttek esetében, mely szituációkban tartják feltétlenül szükségesnek az internetet. Például a munkahelyen 81% számítógépen levelezik a belső posta helyett, 65,5% inkább a netes dokumentummegosztást preferálja, míg a meetingek tartása során nagyobb a megoszlás. Változatosságot mutat az is, mennyire pártolják a netet az érdeklődési kör szélesítéséhez, az oktató megkereséséhez vagy egy kurzus meghallgatásához. Emellett a tanárokat arról kérdeztük, mennyire érzik hatékonynak maguk, pl. az e-ügyintézés vagy az e-kereskedelem használatában. Kutatási forrás:ELTE PPK Szerző(k): Habók Lilla Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: ELTE PPK

50

HADNAGY JÓZSEF Az Eszterházy Károly Főiskola Szociálpedagógia Tanszékének oktatója. 1969 május 26-án születtem Kunhegyesen s az Általános iskolai tanulmányaim után a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségiztem 1987-ben. Tanulmányaimat az egri Főiskolán folytattam, ahol 1994-ben biológia-kémia szakos tanári diplomát, 1996-ban pedig szociálpedagógus diplomát szereztem. 1994-től a Pszichológia tanszék munkatársa lettem, majd az újonnan alakult Szociálpedagógia Tanszéken kezdtem el dolgozni, mint tanársegéd s jelenleg is itt dolgozok docensi beosztásban. 1999-ben az ELTE-n szociális munkás diplomát szereztem. Doktori disszertációmat: A csoportmunka oktatásának sajátosságai a hazai szociálpedagógus képzésben címmel 2009-ben sikeresen megvédtem az ELTE neveléstudományi doktori iskolájában.

Virtuális közösségek sajátosságainak bemutatása Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák; Összefoglaló: Az IKT eszközök térhódítása mára már egyértelművé tette, hogy az ezzel kapcsolatos jelenségeket vizsgálni kell, hiszen létrejött egy másik tér az offline világon kívül, mely jelentős erővel és sajátságos működéssel bír.Új közösségek jelennek meg melyek szerveződése más, mint a hagyományos közösségek személyes kapcsolatokon alapuló szerveződése. Eltűnik a lokalitás fogalmának fontossága, mint közösségek létrejöttének egyik tényezője (Henderson-Thomas,2002), ugyanakkor a globalizációval együtt járó kettős hatás is érvényesül.(Giddens,2000) Az IKT eszközök más módot biztosítanak a közösségi kapcsolatok kialakítására és az így létrejött közösségek is sajátságos funkciót töltenek be az egyének életébe. A matematikai hálózatok kutatása során (Rényi,1959,Erdős,1960) szabályos és szabálytalan hálózatokat különböztettek meg. A szabálytalan hálózatokban kérdés, hogy az egyenlőtlenségek jelen vannak-e az IKT eszközökön keresztül szerveződő közösségek esetében is. Az sem tisztázott, hogy az eltérő társadalmi csoportok képviselői eltérő sajátosságokkal rendelkező hálózatokkal, közösségi kapcsolatokkal rendelkeznek-e, valamint ezek az eltérések, vagy sajátosságok befolyásolják-e a különböző szocio-ökonómiai státuszú egyének tőkekonverzációs esélyeit.(Bourdieu,1983) Barabási – Oltvai (2004) szerint a valóságban létrejövő közösségi kapcsolatok alapján működő hálózatok nem véletlenszerűek, tudatosan szerveződnek. Ha megértjük és feltárjuk a különböző társadalmi csoportok által létrehozott hálózatok szerveződésének sajátosságait, talán közelebb kerülhetünk ahhoz is, hogy megértsük a hálózatok funkcióját, szerepét az egyének tőkekonverzációs folyamatában is. Az előadás során az IKT eszközökön keresztül létrejövő közösségi kapcsolatok által szerveződő hálózatok sajátosságait mutatjuk be. Szerző(k): Dr. Hadnagy József Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

51

HAJDICSNÉ VARGA KATALIN Hajdicsné Dr. Varga Katalin PhD Munkahely, beosztás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, adjunktus Végzettség: egyetem. Szakképzettség: magyar-gyors- és gépírás szakos általános iskolai tanár, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, közoktatási vezető, közszektor menedzser, pedagógiatanár. Tudományos fokozat: PhD 2005 - nyelvtudományok Kutatási terület: alkalmazott nyelvészet, honvédelmi nevelés, elearning a felsőoktatásban és felnőttképzésben, nevelésszociológia, információtörténet Tudományos-szakmai szervezeti tagság: MTA Köztestülete, Hungarian Educational Research Association vezetősége, INTERSTENO, Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, Hungarian Educational Research Journal szerkesztőbizottsága

ILIAS keretrendszer alkalmazása a katonai továbbképzésekben Témakör(ök): Az e-learning és m-learning a felsőoktatás gyakorlatában; Összefoglaló: A katonai továbbképzésben a törzstiszti tanfolyamon részt vettek kérdőíves felmérésének célja az volt, hogy igazoljuk azoknak az erőfeszítéseknek a létjogosultságát, amelyeket a továbbképzés online segítésére végeztek a képzők az elmúlt években. Az elearning rendszer működtetésével tovább kívántuk növelni a hallgatóknak azt a lehetőségét, hogy egyéni ütemben, kényelmes körülmények között (a nap bármely időszakában) átismételhessék az aktuálisan tanultakat és felkészülhessenek a vizsgára. Egyre több szakanyag került fel az ILIAS rendszerébe, amely a tanfolyami kontaktórákon kapott ismereteken túl a tanfolyamot záró vizsgák eredményessége érdekében további anyagokat is biztosít a hallgatók számára. Előzetes tapasztalataink szerint a tanfolyamok hallgatóinak többsége megelégedett az oktatóktól kapott szóbeli és írásbeli anyagokkal, és kevéssé érdeklődtek az elearninges tanulási mód iránt. A vizsgált tanfolyamon viszont hangsúlyozottan felhívtuk a figyelmüket erre, valamint az utolsó órán is ajánlottuk az Ilias-rendszerben levő anyagok felhasználását. Hipotézisünk az volt, hogy az Ilias-rendszerben található anyagokat a figyelemfelkeltésünk, ajánlásunk nyomán a hallgatók felhasználták és azokat alkalmasnak találták a sikeres vizsgára való felkészülésre. A kutatásban beigazolódott, hogy a hallgatók többsége az alapvető elektronikus eszközök használatával tisztában van, azokat felhasználói szinten alkalmazza, és a tanfolyamon az órákra való készülést, valamint a vizsgára való felkészülést is, ha nem is teljes létszámban, de az e-learning keretében oldották meg. Következtetésként azt vonhatjuk le, hogy az onlinevizsgáztatás eredményes megvalósítása érdekében a tanfolyam keretében fel kell készítenünk erre a vizsgaformára a hallgatókat. Szerző(k): Hajdicsné Dr. Varga Katalin Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Nemzeti Közszolgálati Egyetem HHK

52

HARSÁCZKI ANDRÁS 1999-ben kerültem az EKF-re, ahol informatikusi munkakörben a helyi hálózati infrastruktúra, valamint a szerverek üzemeltetése illetve fejlesztése a fő feladatom, amelyet az utóbbi négy évben már csoportvezetőként látok el. Szerverek témakörben főleg GNU/Linux operációs rendszerrel és nagyrészt a hozzá tartozó nyílt forrású szoftverekkel foglalkozom, de az intézményben jelen lévő Windows szerverek jelenléte megkívánta, hogy ezzel a vonallal is foglalkozzak. Ezeken kívül még a virtualizáció területén belül foglalkozom a Xenhypervisor illetve a VMWareESXi működtetésével.

Címtárszolgáltatás bevezetése az EKF-en Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon; Összefoglaló: Egy korszerű intézmény napjainkban már nem működhet jól karbantartott felhasználói adatbázis nélkül. Ennek gyakorlati megvalósítására a kifejezetten erre a célra tervezett címtármegoldást érdemes alkalmazni, mivel ezt a technológiát éppen az ilyen típusú adatok tárolására tervezték. A különböző megoldások közül mi a nyílt forráskódú, OpenLDAP szoftveren alapuló megoldást választottuk. A döntés meghozatalában az ingyenesség mellett segítségünkre volt az eddig megszerzett szakmai tapasztalatunk, valamint a felsőoktatási környezetben már meglevő, a széleskörű felhasználásból adódó, a közösségi fórumokon elérhető tudás. Az előadás az intézmény által használt első címtármegoldástól napjainkig haladva bemutatja a fejlődés nagyobb lépéseit, különös tekintettel az elmúlt egy év fejlesztéseit, amely már az új címtár megvalósításáról szólt. Az előadásban szó esik magáról a megvalósításáról, a különböző rendszerek integrálásának, illetve migrációjának problematikájáról, különös tekintettel a címtár alapon működő levelezés (Exim és Dovecot), valamint a wifi (eduroam) és vpn (OpenVPN) radius (Freeradius) alapú címtárból történő azonosításról. A címtárra számos szolgáltatás építését tervezzük, így azokat a jövőbeli terveinket is áttekintjük, amelyek a címtárfelhasználás körének további bővítéséről szólnak. Az előadás újabb szolgáltatások bevonásáról, az ott megjelenő problémákról, illetve azok kiküszöböléséről is szót ejt, nem mellőzve az újonnan megjelenő technológiák integrálási lehetőségeit. Szerző(k): Harsáczki András Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

53

HERZOG CSILLLA Első diplomámat Egerben szereztem 1991-ben történelem - ének-zene szakon, második diplomámat pedig az ELTE PPK-n pedagógia-tanár szakosként. 2001-től tanítok az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció és Médiatudomány Tanszékén, ahol főként az elektronikus sajtó szakirány gyakorlati képzésével foglalkozom. A Szegedi Tudományegyetemen 2013-ban szereztem PhD-fokozatot, kutatási területem a 14-18 évesek médiaműveltségének vizsgálata.

RACSKO RÉKA Racsko Réka informatikus könyvtáros és kommunikációs szakember alapdiplomával rendelkezik, majd mesterképzésen informatikatanár és pedagógiai mérés-értékelés tanára képesítést szerzett. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájának végzős hallgatója, kutatási témája összehasonlító vizsgálatok az elektronikus tanulási környezetek bevezetésében. Lételeme az online jelenlét, és az információs és kommunikációs eszközök iránti, az innovációk iránti elkötelezettsége töretlen. 2009 óta az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetében dolgozik, több IKT-eszközökkel foglalkozó projektben is részt vett. 2013-ben elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat, majd 2014-ben Nők a Tudományért díjjal tüntették ki.

KIS-TÓTH LAJOS Az Eszterházy Károly Főiskola intézetvezető főiskolai tanára. 1977ben matematika–műszaki szakos tanári diplomát szerzett. 1980-ban az ELTE pedagógia szakán végzett. 1984-ben egyetemi doktori disszertációt készít „A tanulás szabályozásának lehetőségei multimédia-rendszerek felhasználásával” címmel. 1987-től az oktatástechnológiai és informatikai tanszék vezetője. 1999-től a Médiainformatika Intézet vezetője. 2000-ben Ph.D fokozatot szerzett, témája az informatikai tantervek fejlesztése a felsőoktatásban. 2009ben habilitált az ELTE-n. Több cikke és tanulmánya és tankönyve jelent meg az informatika értelmezéséről, az információtechnikai eszközök szerepéről, az oktatástechnológia helyéről és jelentőségéről. Témavezető az ELTE és az EKF neveléstudományi doktori iskolájában.

54

Tudásteremtés új tanulási környezetben: egy táblagépes kísérlet tanulságai Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben; IKT a tudás és tanulás világában – A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata Összefoglaló: Korunk elvárása, hogy az oktatási intézmények számára a fenntartó biztosítsa az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközeit a tanárok és a tanulók számára egyaránt, mivel elfogadottá vált a digitális írástudás fontossága. A hatékony tanulás mára összeolvadni látszik a hipertextusban való eligazodás képességével, és elvárás a Robinson-effektusban foglaltak készségszintű alkalmazása. A fejlesztés fő színtere az oktatási folyamat, így ezt a készséget a tanulói teljesítménymérésekben (pl. PISA vizsgálat) is fontosnak tartják vizsgálni. Kutatásunk aktualitását az adja, hogy az IKT-eszközökkel támogatott oktatás részeként a 2013/2014-es tanévtől az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájában több korcsoportban is kezdetét vette egy táblagépekkel támogatott pedagógiai kísérlet. Kutatási kérdésünk tehát az, hogy az oktatási folyamatban alkalmazott újmédia eszközök mennyire tudják motiválni a tanulói teljesítményt, képesek-e hozzájárulni a tudásteremtés folyamatához. Vizsgálatunkban kombinált módszereket alkalmazunk: a tanulói teljesítmények összehasonlítása érdekében összevetjük a vizsgált osztály és egy kontrollcsoport (9. évfolyam) félévi és év végi érdemjegyeit, majd a tanári és tanulói fókuszcsoportok segítségével a mélyebb összefüggéseket is igyekszünk feltárni. Szerző(k): Herzog Csillla; Racsko Réka; Kis-Tóth Lajos Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola; Eszterházy Károly Főiskola

55

K. NAGY EMESE Agrármérnöki diplomámat a Debreceni Egyetemen, mérnöktanári diplomámat a Gödöllői Egyetemen, angol nyelvtanári diplomámat a Miskolc Egyetemen szereztem. Doktori értekezésemet a Debreceni Egyetemen írtam a hátrányos helyzetű tanulók státuszproblémájának kezelése témában. A hejőkeresztúr iskola igazgatója, a Miskolci Egyetem docense és az ELTE óraadója vagyok. Munkám során szerepet vállalok a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában, tehetséggondozásban és a tanártovábbképzésben. Feladatomnak tekintem az órák játékosságát és élményszerűségét növelő digitális tananyagegységek használatának elterjesztését. A TÁMOP GEOMATECH – A GeoGebra program által támogatott digitális tananyagfejlesztést célzó projektben matematikai módszertani és KIP szakértőként dolgozom.

A GEOMATECH digitális tananyagok alkalmazása Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia; Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A GEOMATECH digitális tananyagok alkalmazása KIP órákon A GEOMATECH a GeoGebra program által támogatott, projekt. Célja olyan interaktív tananyagbázis összeállítása, amely játékos feladatokon keresztül lehetőséget biztosít a diákok motiválására, a matematika megszerettetésére abból a célból, hogy a közoktatási intézményekből kikerülve nagyobb arányban tanuljanak tovább matematikai területeken. A feladatok egy részének megvalósítást a Komplex Instrukciós Program (KIP) segíti, amely a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok nevelésére alkalmas oktatási módszer. A vizsgálat célja annak bemutatása, hogy a GEOMATECH milyen eredménnyel alkalmazható az általános iskola alsó tagozatos korosztálya körében. Kutatásunk során a 4. évfolyam hosszúság mértékegységváltása téma GEOMATECH-kel történő feldolgozását mutatjuk be. Megállapítjuk, hogy a GEOMATECH alkalmazása eredményeként a tanulók ismeretelsajátítása biztosabb, amelyet a feladatok megértése, a feladatokban fellelhető kevesebb hibaszám, a megoldás gyorsasága és a tanulók innovatív gondolkodása jelez. A játékos, a tanulók érdeklődését felkeltő feladatok sikeresebb ismeretelsajátítást eredményeznek, különösen akkor, ha az magas szintű, nyílt végű feladatokat kínáló, innovatív gondolkodást igénylő csoportmunka szervezéssel párosulnak.Feltételezésünk szerint a GEOMATECH projekt keretében, a matematika és természettudományos tárgyak oktatására létrehozott, az oktatás hatékonyságát javító, az órák játékosságát és élményszerűségét növelő digitális tananyagegységek aktívan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok javuló teszteredményeket mutassanak fel az érintett területeken. Szerző(k): K. Nagy Emese Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Miskolci Egyetem

56

KALCSÓ GYULA

2007-ben védte meg A névszóinflexió nyelvi változói a magyar nyelvű könyvnyomtatás első fél századában c. PhD-értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. Az értekezés alapját képező TEI-korpusz (www.korpusz.ektf.hu) fejlesztése a fő kutatási területe.

Rági magyar szövegek normalizálási lehetőségei Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – A kulturális örökség digitális átalakulása; Összefoglaló: Az előadás a régi magyar szövegek gépi elemzését lehetővé tevő normalizálással, annak algoritmizálásával foglalkozik. Régi szövegek gépi elemzésekor számos probléma merül fel. A legtöbb gondot talán a betűhasználat következetlensége okozza. A magyar nyelv esetében a 19. század közepéig (sőt: bizonyos regiszterek esetében egészen a mai napig) jellemző, hogy egy-egy hangot többféle betű vagy betűkapcsolat jelöl, valamint hogy egy-egy betű vagy betűkapcsolat többféle hangot is jelölhet. A nehézségeket fokozza, ha egy szövegen belül fordul elő a többféle jelölésmód. A normalizálás a mai, egységes hangjelöléssel leírt szövegváltozat előállítását jelenti. Az algoritmus egy sztochasztikus eljáráson alapul, amelynek lényege, hogy a Bayes-szabályt, azaz egy feltételhez kötött esemény és annak inverze közti összefüggést leíró formulát alkalmazzuk a hangjelölésre, vagyis azt vizsgáljuk meg, hogy egyes karaktercsoportok (karakter N-gramok) milyen valószínűséggel felelnek meg valamilyen egységes jelölésmódnak. Ez utóbbira nézve hatalmas adatmennyiséggel szolgál a Magyar Nemzeti Szövegtár (http://corpus.nytud.hu/mnsz) korpusza. Az eljárás lényege tehát, hogy az elemzendő korpusz, a Magyar Antikvakorpusz (http://korpusz.ektf.hu) karaktereihez és karakterbigramjaihoz hozzárendeltünk lehetséges átírásokat, majd az algoritmus az MNSZ előfordulási gyakorisági adatainak segítségével valószínűségi értékeket rendel az egyes átírt változatokhoz. Az ily módon normalizált szövegek a mai magyarra kifejlesztett nyelvtechnológiai eszközökkel többé-kevésbé jól elemezhetők. Szerző(k): Dr. Kalcsó Gyula Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

57

KÁRPÁTI ANDREA Andrea Kárpáti is Professor and Head of Centre, Faculty Sciences, Budapest, Hungary and UNESCO Chairholder for Multimedia in Education. She has published 24 books and more than 120 research papers in five languages, has served on the Execute Board of EARLI (European Association for Researc on Learning and Instruction), EDEN (the European Distance Education Network), and InSEA (as Vice President of the International Society for Education through Art). Her current research foci: the use of multimedia applications in education, mobile computing, ICT policy, study of the traditional and digital visual expression of children and youth, cultural anthropological study of youth subcultures, case studies on visual talent.

ICT POLICY DEVELOPMENT: A COMPARATIVE ANALYSIS THROUGH THE EDUCATION TRANSFORMATION POLICY GUIDE Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Hálózat kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói; A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák Összefoglaló: The presentation introduces a support system for a holistic approach to integrating ICT in education: the Intel Education Transformation Policy Development Toolkit. It features an extensive collection of global policy resources including case studies, reports, bestpractice policy documents, and videos, organized around a four-phase model developed through policy analyses and expert workshops in 2012-14: 1. Envision the Future 2. Develop a Master Plan of ICT development 3. Implement initiatives to realize the Master Plan 4. Evaluate progress and make necessary adaptations The Guidebook and Tool analyses more than a hundred documents from thirty countries in five continents. Case studies are grouped around issues of selecting appropriate infrastructure, methodology and educational content. It provides cognitive tools for staff development, school management, communication and networking from local through regional and national level. As ICT is considered in the broader context of educational transformation, planning devices in the toolkit (activities, questionnaires, checklists, observation and evaluation methodology etc.) also address corollary issues related to curriculum, assessment, teacher professional development and technical support, the integration of innovations and sustainability. The presentation will illustrate the use of the Guidebook and Tool through examples of ICT policy development in the course of 15 years in South Korea and Austria, two countries with similar educational goals and objectives, different economic status but equally creative solutions to support education through ICT. The use of the freely available Education Transformation Policy Tool will also be demonstrated. Szerző(k): Andrea Kárpáti Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: ELTE University, Faculty of Science, UNESCO Chair for Multimedia in Education

58

KEREKES BALÁZS 1993-ban érettségiztem a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium speciális matematika tagozatán. 1999-ig az ELTE matematikus szakos hallgatója voltam. Tanári végzettséget később (2007, 2010), az Eszterházy Károly Főiskolán szereztem. Jelenleg ugyanebben az intézményben neveléstudomány doktori képzésben veszek részt. 1999-ben csatlakoztam a Sulinet Program fejlesztő csapatához, ahol csaknem 10 éven keresztül, részt vettem az informatikai keretrendszer és a Sulinet Digitális Tudásbázis tartalmainak tervezésében, fejlesztésében. 2011-ben egyik alapítója voltam az Oktatási Hivatal Európai Uniós társfinanszírozású projektek megvalósítására létrehozott igazgatóságnak, amely jelenleg a köznevelési ágazat számos stratégiai fejlesztésében, többek között a pedagógus minősítési rendszer, a tanfelügyelet és az intézmények önértékelési rendszerének kidolgozásában és bevezetésében vesz részt.

LÉVAI DÓRA Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Intézetében dolgozom egyetemi tanársegédként, és az ELTE PPK Információs Társadalom Oktató-és Kutatócsoport (ITOK) kutatója vagyok. Kutatási témám az oktatásinformatika, ezen belül az információs társadalomban tevékenykedő pedagógus szerepe és kompetenciái digitális állampolgárként. Doktori disszertációmat 2014. május 20-án védtem meg. Az egyetemen pedagógia szakos, tanár szakos, andragógia szakos hallgatókat tanítok Ba és Ma képzés keretein belül. Honlapom: levaidora.hu

A pedagógusok IKT kompetenciáinak vizsgálata a minősítési rendszer segítségével Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A pedagógus tevékenységéhez kapcsolódóan a kompetencia olyan képességet jelöl, amely lehetővé teszi, hogy a kitűzött feladatokat és az elérni kívánt célokat minél eredményesebben, sikeresebben és hatékonyabban, a témához illő legjobb szakértelmünkkel és tudásunkkal közelítsük meg (Quinn, 1996; Falus, 2005; Kotschy, 2011). Előadásunk középpontjában az információs társadalomban tevékenykedő pedagógus kompetenciáinak meghatározása áll, amelyet a minősítési rendszerhez kapcsolódóan vizsgálunk. A szakirodalomban az elmúlt egy-két évben központi szerepet kaptak a digitális állampolgársághoz kapcsolódó kérdéskörök (Kárpáti, 2011; Ohler, 2012; Ollé, 2011; Ribble, 2009; Thieman, 2011; Simsek és Simsek, 2013, Czirfusz–Habók, 2013; Dobó–Lévai–Tóth–PappDanka, 2013; Domonkos, 2013; Lévai, 2013; Ollé és mtsai, 2013; Papp-Danka, 2013; Takács, 2013). 59

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoportja (ELTE PPK ITOK) mérőeszközt dolgozott ki a digitális állampolgársághoz kapcsolódó kutatás keretében. A kérdőív első változata 2013 őszén készült el, melynek eredményei, valamint a visszajelzések alapján az Oktatási Hivatal szakmai irányításával továbbgondoltuk és módosítottuk az elméleti modellt és az ahhoz tartozó mérőeszközt is. Előadásunkban bemutatjuk az elméleti modellt, valamint a 2014-es mérés első eredményeit. A köznevelési rendszer átalakításának fontos eleme a pedagógusok előmeneteli rendszere. A 2012/2013. év során az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a TÁMOP-3.1.5/12 kiemelt uniós projekt keretében kidolgozta a pedagógusminősítés jelenlegi eszközrendszerét. A fejlesztés két fontos előzménye volt a TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0002 13. alprojekt keretében elkészült „A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei” című munkaanyag, továbbá a tanárképzés képesítési és kimeneti követelményeit tartalmazó 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet (Magyar Közlöny [2013/15.]). A minősítés elméleti alapjának tekinthető modell nyolc kompetenciaterületet határoz meg, melyek között a digitális kompetenciák önállóan nem jelennek meg. Az egyes területek értékeléséhez használt indikátorrendszer azonban számos olyan elemet tartalmaz, amely jellemzi az adott pedagógus infokommunikációs felkészültségét, szokásait. Az előadás második részében bemutatunk egy olyan statisztikai modellt, melynek segítségével vizsgálhatjuk a digitális kompetenciák és a pedagóguskompetenciák közötti összefüggéseket. Egy csaknem 200 fős szakértői minta minősítési és digitális állampolgárság eredményeit összehasonlítva igyekszünk meghatározni a pedagóguskompetenciákat leginkább magyarázó digitális területeket, továbbá a minősítés indikátorai segítségével megpróbáljuk jellemezni a pedagógusok digitális felkészültségét. Szerző(k): Kerekes Balázs; Lévai Dóra Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Oktatási Hivatal Projektigazgatóság; ELTE PPK ITOK

60

KIRÁLY ROLAND Önéletrajz: 2002 Számítástechnika tanárdiploma az Eszterházy Károly Főiskolán. 2005 Veszprémi Egyetem Informatika Kar Informatika Tanári diploma.2006- 2010: Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Kar Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója, 2010 abszolutórium, 2013sikeres szigorlat.2002- az Eszterházy Károly Főiskola oktatója. 2006-2012 ELTE azerlang programok refaktorálása– kutatócsoport tagság.2011-12 - Magyar Rektori Tanács Informatikai és Tudományos Bizottságának titkára.2013-tól az EKF RFID/NFC technológiákkal foglalkozó kutatócsoport vezető kutatója.2007, 2008, 2009 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatika Kar IKKK ösztöndíj. 2013-14. TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 - Nemzeti kiválóság program – Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj

Beltéri lokalizáció RFID transzponderek és readerek használatával Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: Ebben az előadásban olyan RFID alapú rendszerekhez kapcsolódó problémákat vizsgálunk meg, amelyekkel az RFID olvasók képesek lokalizálni egy adott transzpondert, és jó eséllyel meg tudják határozni annak helyét. Bemutatjuk továbbá, hogy milyen infrastruktúra és matematikai apparátus segítségével lehet egy adott transzponderről eldönteni, hogy az a legnagyobb valószínűséggel melyik pontján lehet a vizsgált területnek.Az észleléshez kapcsolt lokalizáció megvalósítására a jelenleg használatban lévő rendszerek nem alkalmasak. Viszonylag kis területeken is bizonytalan az észlelés, az észlelt transzponderek helyének meghatározása pedig szint elehetetlen. A fentiek alapján tehát állíthatjuk, hogy a jelenlét szenzorok, valamint az RFID alapú rendszerek használata mellett viszonylag nehéz egy tárgy pontos helyzetét meghatározni. Arra viszont lehetőséget látunk, hogy a jelenleg használt rendszerek (RFID olvasók, antennák és antennahálózatok) által nyújtott észlelési képességek kiterjeszthetőek az eszközökhöz készített intelligens algoritmusok, és az algoritmusok alapjául szolgáló matematikai alapú számítási modellek bevezetésével. Mindezek mellett meg kívánjuk vizsgálni, hogy az RFID antennák és transzponderek egy új generációjával hogyan lehet az észlelési folyamatot kiterjeszteni úgy, hogy a lokalizációra használt rendszerek ne csak a transzponder jelenlétét, hanem azok helyét is nagy pontossággal meg tudják állapítani. Végül bemutatjuk az általunk tervezett intelligens önlokalizáló transzpondert és az un.:"Bólogató Antenna" prototípusának működését, valamint a hozzá tartozó vezérlő algoritmusokban rejlő lehetőségeket. Szerző(k): Király Roland Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

61

KIRÁLY SÁNDOR 2009/02 - Tanár, Eszterházy Károly Főiskola, Eger 1991/09- Tanár, Neumann János Középiskola és Kollégium, Eger 2001/09- 2012 Tanár,Gábor Dénes Főiskola, Budapest 1989-1991/08 Számítógép programozó SZÜV Egri Központja, Eger Tanulmányok 2007-2010 Debreceni egyetem, Debrecen PhD, Matematika és Számítástudományok 2001-2004 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest; M.Sc., Master of Business Administration (M.B.A.), Menedzsment, valamint Pénzügyi és gazdasági szakirány. 1993-1996 Debreceni Egyetem, Debrecen M.Sc., Informatika szakos tanár 1989-1993 Miskolci Egyetem, Miskolc, B.Sc., közgazdász 1986-1989 Kossuth Lajos Egyetem, Debrecen, B.Sc., Programozó matematikus

A digitális képfeldolgozás e-learninges oktatásának lehetőségei Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: Az új NAT az informatikai műveltségterületet elvileg kiemelten kezeli. A kerettantervek szerint azonban jelentősen csökkent az informatika órák száma a középiskolákban. Egyes szakemberek szerint ennyi órában még a NAT követelményeket sem lehet teljesíteni, még akkor sem, ha az integrált oktatás keretein belül is szerepet kap az informatika. Ha még az érettségire történő felkészítésre sem elég az óraszám, akkor hogyan lehet majd ezek után a nagy informatikai versenyekre (Nemes Tihamér, OKTV) felkészíteni a diákokat, hiszen a követelmények ezeken a versenyeken már eddig is messze meghaladták az informatika érettségi követelményszintjét? A megoldást éppen az informatika adja. Megfelelő IKT eszközök alkalmazásával, motiválással a helyzet akkor sem reménytelen, ha már egyetlen informatika órája sincs a diáknak. Ebben az előadásban azt szeretnénk megmutatni, hogyan lehet még akkor is sikeresen felkészíteni diákokat az informatika OKTV-re, Nemes Tihamér versenyre, ha közben már nulla óraszámban tanulnak az iskola falain belül informatikát, vagy ha tanulnak is heti egy órában, nem azt, amire a versenyen szükségük van. Szerző(k): Király Sándor Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF

62

Tehetséggondozás az informatikában csökkenő óraszámok mellett Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia; Összefoglaló: Az új NAT az informatikai műveltségterületet elvileg kiemelten kezeli. A kerettantervek szerint azonban jelentősen csökkent az informatika órák száma a középiskolákban. Egyes szakemberek szerint ennyi órában még a NAT követelményeket sem lehet teljesíteni, még akkor sem, ha az integrált oktatás keretein belül is szerepet kap az informatika. Ha még az érettségire történő felkészítésre sem elég az óraszám, akkor hogyan lehet majd ezek után a nagy informatikai versenyekre (Nemes Tihamér, OKTV) felkészíteni a diákokat, hiszen a követelmények ezeken a versenyeken már eddig is messze meghaladták az informatika érettségi követelményszintjét? A megoldást éppen az informatika adja. Megfelelő IKT eszközök alkalmazásával, motiválással a helyzet akkor sem reménytelen, ha már egyetlen informatika órája sincs a diáknak. Ebben az előadásban azt szeretnénk megmutatni, hogyan lehet még akkor is sikeresen felkészíteni diákokat az informatika OKTV-re, Nemes Tihamér versenyre, ha közben már nulla óraszámban tanulnak az iskola falain belül informatikát, vagy ha tanulnak is heti egy órában, nem azt, amire a versenyen szükségük van. Szerző(k): Király Sándor Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF

63

KLEMENT MARIANN Klement Mariann - 2001-ben Teológia diploma, 2003-ban Szocálpedagógia diploma megszerzése az Eszterházy Károly Főiskolán. 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Szociális munkás végzettség megszerzése. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2004-től óraadóként, 2008-tól teljes munkaidőben az Eszterházy Károly Főiskola, Szociálpedagógia tanszékének munkatársa. Kutatási területei: az iskolai konfliktusok kezelése, az alternatív vitarendezési technikák alkalmazása iskolai színtereken.

HADNAGY JÓZSEF Az Eszterházy Károly Főiskola Szociálpedagógia Tanszékének oktatója. 1969 május 26-án születtem Kunhegyesen s az Általános iskolai tanulmányaim után a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségiztem 1987-ben. Tanulmányaimat az egri Főiskolán folytattam, ahol 1994-ben biológia-kémia szakos tanári diplomát, 1996-ban pedig szociálpedagógus diplomát szereztem. 1994-től a Pszichológia tanszék munkatársa lettem, majd az újonnan alakult Szociálpedagógia Tanszéken kezdtem el dolgozni, mint tanársegéd s jelenleg is itt dolgozok docensi beosztásban. 1999-ben az ELTE-n szociális munkás diplomát szereztem. Doktori disszetációmat: A csoportmunka oktatásának sajátosságai a hazai szociálpedagógus képzésben címmel 2009-ben sikeresen megvédtem az ELTE neveléstudományi doktori iskolájában.

Online és offline közösségek szerveződése, sajátosságai egy kutatás tükrében Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák Összefoglaló: Az internet térhódítása a fiatal generáció körében nem megkérdőjelezhető jelenség. Az okos telefonok, tablet-ek, e-book-ok és online jelenlét világát éljük, amihez a fiatal nemzedék jól adaptálódott. A fiatalok számos online közösség, online hálózat tagjai, mindennapi ügyeiket, kapcsolataik jelentős részét online térben bonyolítják. Bár nem biztos, hogy értik az online közösségek felépítését, tudományos hátterét, de csatlakoznak és részt vesznek ezek működtetésében. Ha virtuális vagy online közösségekről beszélünk, a szóösszetétel ellentmondásokat rejt. Hiszen a hagyományos megközelítés szerint a közösség egyik legfőbb jellemzője a lokalitás, az egy földrajzi helyhez való kötöttség, míg a virtuális közösségek működésének nem akadálya a fizikai távolság a modern technikai eszközöknek köszönhetően. A technika vívmányai által megnyílt a lehetőség, hogy a világ bármely pontjáról, hasonló érdeklődéssel, 64

információval vagy szolgáltatással rendelkező emberek közösséget alkossanak egymással. A hasonlóságok mellett az online és az offline közösségek számos különbséget is hordoznak. Az egyik legfontosabb különbség a kommunikációs csatorna, a másik nagy különbség az anonimitás. Ezen gondolatok mentén a hagyományos közösségfelfogás újra gondolását kell kilátásba helyeznünk. A téma kapcsán fontos kérdésekre keressük a válasz, melyek a következők: - A fiataloknál megfigyelt működés mennyire jellemző a különböző életkorú, és szociokulturális háttérrel rendelkező emberekre? - Mit keresnek, és mit találnak az online térben szerveződve? - Milyen céllal és hogyan szereveződnek ezek a közösségek? - Az online vagy offline közösségekhez való kapcsolódásnak milyen sajátosságai figyelhetők meg? Kutatásunk ezen kérdések mentén mutat eredményeket a téma iránt érdeklődőknek. Szerző(k): Klement Mariann; Hadnagy József Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF EKF

65

Alternatív vitarendezési technikák alkalmazásának vizsgálata középiskolai tanárok körében Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok Összefoglaló: Az iskolai agresszió napjainkban egyre elterjedtebb, és egyre nehezebben kontrollálható jelenség. Az érintett tanulócsoportokban a zaklatás, erőszakoskodás, bántalmazás különböző formákban, különböző kiváltó okok mentén és különböző intézményi szinteken valósul meg. A verbális és fizika agresszió kimutathatóan jelen van az iskolákban, ami arra enged következtetni, hogy az iskolai élet résztvevői nem tudják eredményesen kezelni a kialakult vitás helyzeteket. A téma kapcsán egyre több képzési és továbbképzési lehetőség kínálkozik már hazánkban a pedagógusok számára. Ezek eltérnek egymástól: felépítésükben, tartalmukban, óraszámukban és komplexitásukban is. Előadásomban bemutatom a különböző alternatív vitarendezési formákat, kiemelve azok sajátosságait, és iskolai alkalmazási területeit. Kutatásomban az alábbi kérdéseket vizsgálom: - Milyen konfliktusmegoldó stratégiákat alkalmaznak jellemzően a vizsgálatban részt vevő tanárok? - A különböző konfliktuskezeléshez kapcsolódó képzéseken megszerzett deklaratív és procedurális tudást milyen arányban hasznosítják a szakmai munkájukban? - Ha nem alkalmazzák a megszerzett ismereteket, annak milyen okai lehetnek? - Ha tanári munkájukba nem építették be ezeket a képzési anyagokat, akkor milyen megoldási formáik vannak, és azok hogyan írhatók le a tanár-diák kapcsolat, a tanulók személyiségfejlődése, és az intézményi klíma szempontjából? Előadásomat ajánlom a tanárképzés, és a tanár továbbképzés iránt érdeklődőknek. Szerző(k): Klement Mariann Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF

66

KOCZKA FERENC Közel 10 évig voltam az EKF oktatója, mielőtt a versenyszférában helyezkedtem el. Szakmai tevékenységeim leginkább valamelyik Unix variánshoz kötődőek voltak. Számos, kisebb-nagyobb fejlesztésben vettem részt, vagy koordináltam, leginkább az iparhoz kapcsolódó területeken voltam sikeres. Jelenlegi munkakörömben ezeket fejlesztési tapasztalataimat igyekszem kamatoztatni, az intézmény informatikai rendszerének üzemeltetése mellett fejlesztési feladatokat is végzünk. Az oktatással való kapcsolatom mindvégig megmaradt, óraadóként minden évben dolgozhattam az EKF-en.

Informatikai fejlesztések az EKF-en Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: Az EKF-en működő eszközpark fejlesztése sokkal gyorsabb ütemű volt, mint azoké az alkalmazásoké, amelyekre napi szinten szükségünk lehetett. A központi rendszer felügyelete és fejlesztése csak külső támogatással valósulhatott meg, a levelező rendszerünk alapvető átalakulásra szorult, számos területen a gyorsan megvalósítható, pillanatnyi megoldásokat részesítettük előnyben a koncepció mentén felépülő rendszerrel szemben. Ebben az évben fontos lépést tettünk előre a rendszerfelügyelet terén, bevezettünk egy open source megoldáson alapuló megoldást, az Icingát. A címtár bevezetése évek óta égető feladat volt, ezt ebben az évben megvalósítottuk. A munkatársak számára egyedi adminisztrációs felületet készítettünk, ehhez az IO weboldalait újraterveztük, és egy teljesen saját fejlesztésű keretrendszerünkre alapozva lehetővé tettük a bejelentkezést és a személyes adatok kezelését. Az első felhasználási területek közé tartozik az intézményi telefonkönyv, de nagyon fontos eredmény a jól működő az EduROAM, és a VPN szolgáltatás. Az intézmény saját fejlesztésű szoftverei esetén szintén a címtárszolgáltatást preferáljuk, ezen a téren is születtek már eredmények. Az IO számára különösen problémás a projektorok javításainak és karbantartásainak nyilvántartása, a mobilflotta telefonjainak és számláinak nyilvántartása és a felhasználóinak tájékoztatása. Az ezt nyilvántartó rendszert leprogramoztuk, és munkatársaink már használják is azokat. Elkészítettük saját távfelügyeleti rendszerünket, így megvalósítottuk a gépek távoli karbantartásának lehetőségét. Számítógépeink folyamatosan jelentik hardver kiépítettségüket is. Az egységes és központilag felügyelhető WiFi hálózat kiépítésére kb. 80 darab Unifi AP-t szereztünk be és állítottunk üzembe. Szerző(k): Koczka Ferenc Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

67

KOKOVAY ÁGNES 1997 óta foglalkozom digitális tananyagfejlesztéssel. Hazai és nemzetközi konferenciák és tanulmányutak résztvevőjeként igyekszem továbbfejleszteni ismereteimet. 2005-ben kutatásaim kapcsán meghívást kaptam Montreálba a Concordia Egyetemre, ahol fél évet tölthetett az intézmény egyik Ph.D. iskolájában. Értlkezésemet 2007-ben védtem meg a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán. Megalakulásától 2008-ig vezetője voltam a Nyíregyházi Főiskola Virtuális Campusának. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán tanítok, és vezetője vagyok a Semmelweis Egyetem elearning és Digitális Tartalomfejlesztő Központjának.

Az e-learning stratégia célkitűzéseinek megvalósulása a Semmelweis Egyetemen Témakör(ök): Az e-learning és m-learning a felsőoktatás gyakorlatában Összefoglaló: 2010 decemberében alakult meg a Semmelweis Egyetem E-learning Fejlesztő Munkacsoportja, melynek elsődleges feladata az egyetemen zajló elektronikus tananyagfejlesztések számbavételén túl, a felmerülő hallgatói és oktatói igények összegyűjtése volt. Ezt követően megbízást kapott a munkacsoport az Egyetem rövid-, és hosszú távú elearning stratégiájának részletes kidolgozására. Egyik stratégiai célként jelölte meg a vezetés a széleskörű piaci nyitást, mely bevételi lehetőséget is teremthet az Egyetem számára. Ebben az előadásban bemutatásra kerülnek a stratégia elfogadását követő három év pozitív és negatív tapasztalatai és eredményei. - A törvényi változások szülte piaci igények kapcsán létrejött bevételt generáló fejlesztések - a hallgatói és oktatói igények eltérő voltából adódó problémák - a kutató egyetem státuszából fakadó sajátos elvárások - a MOOC kurzusok fejlesztésének problematikája - a megnövekedett feladatok kapcsán 2011-ben létrejött új egység az E-elarning és Digitális Tartalomfejlesztő Központ távlati céljai és feladatai. Szerző(k): Dr. Kokovay Ágnes; Dr. Tornóci László Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem

68

KOMENCZI BERTALAN Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karának egyetemi tanára, a kar Képzésfejlesztési Bizottságának tagja, a Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője. 2002-ben létrehozta a főiskola Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoportját. 2004ben kutatóprofesszor Amerikában (Valdosta State University, Georgia). A 2005-ben kiadott első magyar e-learning kézikönyv (ELearning 2005) egyik szerzője. 2009-ben jelent meg Elektronikus tanulási környezetek című könyve a Gondolat Könyvkiadó Kognitív szeminárium sorozatában. Ugyanebben az évben Információ, ember és társadalom című művét az egri Líceum Kiadónál publikálta. Kutatási területe az informatikai forradalom társadalmi hatásainak tanulmányozása, különös tekintettel a kérdéskör neveléstudományi, oktatáselméleti vonatkozásaira.

IKT TÁMOGATÁSÚ HUMÁN TELJESÍTMÉNYTECHNOLÓGIAI KUTATÁSOK A TANÁRKÉPZÉS TERÜLETÉN – AZ ET3R Témakör: IKT a tudás és tanulás világában - Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai A kutatások és fejlesztések olyan tanári / humán erőforrás fejlesztési kompetenciák, attitűdök, neveléstudományi- és módszertani háttér-műveltségelemek kialakulásának támogatására irányulnak, amelyek elősegítik az elektronikus információ-és kommunikációtechnikai eszközöknek újszerű, hatékony felhasználását a tanítás-tanulás folyamatában. A kutatás kiinduló hipotézise az volt, hogy a tanárok munkájának eredményességét az alábbi három témakörben való jártasságuk, tájékozottságuk elmélyítésével lehetne a legjobban elősegíteni:  virtuális szemináriumok szervezésének elméleti és gyakorlati kérdései;  blended learning módszerek továbbfejlesztése a felsőoktatásban;  az elektronikus tanulási környezetek hatékony működtetésének új, interdiszciplináris oktatáselméleti jellegű forrásterületei. A célok megvalósításának eszköze az Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszer (ET3R).1 A kutatásaink a rendszer tervezésével, létrehozásával, beválásának vizsgálatával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatosak. Az ET3R legfontosabb új eleme, hogy mind a hagyományos, tananyagon alapuló tanításon, mind az e-learning illetve blended-learning szokásos alkalmazásán túllép. Míg a hagyományos tanárképzésben illetve továbbképzésben a hangsúly a tananyag megtanítására és visszakérdezésére helyeződik, ebben a konceptuális rendszerben a képzés csupán egy hatásrendszer egyik elemét jelenti. Szerző(k): Dr. Komenczi Bertalan Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

1

Az ET3R olyan webes felületen elérhető adatbázist, szoftver készletet illetve kommunikációs rendszer, amely válogatott tartalmakkal, célzott tanulási programokkal, jól megválasztott eszközkészlettel és gyakorlati tanácsadással a tanári munkát segíti.

69

KOMLÓ CSABA Komló Csaba az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetében dolgozik adjunktusként. Felsőoktatási tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán és a Miskolci Egyetemen végezte. Fő érdeklődési területe a szélesen értelmezett elektronikus tanulási környezetek, amelybe beletartozik a hagyományos oktatás színterein alkalmazott információ- és kommunikációtechnológiai eszközök és módszertanok alkalmazásának vizsgálata, illetve a blended learning, a virtuális osztálytermek és az elektronikus portfólió tanulmányozása is.

Digitális mozgóképek elemzésének algoritmikus megközelítése Témakör(ök): Az információközvetítő szakmák IKT komponensei Az információközvetítő szakmák IKT komponensei Összefoglaló: Az információs társadalomban az információ- és kommunikációtechnológia fejlődésével egyre több információ vesz körül bennünket, egyes vizsgálatok szerint évenként kb. 50-80%-kal nő az emberiség által előállított elektronikus adatmennyiség, de vannak olyan kutatók, akik szerint a 100% sem túlzó becslés. Nem meglepő ezért, hogy mindennapjainkban –legyen szó akár munkáról, akár szórakozásról- információáradat vesz minket körül és ebben az információs tengerben kell megtalálnunk a számunkra fontos elemeket. Az információs társadalom korában szinte mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy adott feladat elvégzéséhez online adatbázisok rekordjaiból, offline elérhető dokumentumokból, valamint internetes forrásokból származó adatokat is fel kell használnia. Az említett adatok már jó ideje elektronikusan keletkeznek, és informatikai eszközökkel rendezzük, tároljuk, továbbítjuk, keressük és használjuk fel őket. A keresés hatékonyságát több tényező is befolyásolja, de kétségtelenül az egyik legfontosabb ezek közül az információ hordozójának médiuma: jó esélyünk van a találatra abban az esetben, ha az információ szöveges formában van, de mi a helyzet akkor, ha más médiumról, pl. mozgóképről van szó? Előadásunkban szeretnénk bemutatni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a digitális audiovizuális tartalmak vizsgálatát és tartalmi elemzését. Szerző(k): Komló Csaba Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF

70

Az audiovizuális lényegkiemelés sajátosságainak vizsgálata az Eszterházy Károly Főiskolán Témakör(ök): Az információközvetítő szakmák IKT komponensei Az információközvetítő szakmák IKT komponensei Összefoglaló: A 21. század információs társadalmában élünk amely hihetetlen mennyiségű információval vesz körül minket, és ebben az információdömpingben jelentős szerepe van az audiovizuális információhordozóknak. Az audiovizuális kommunikációra épülő információátvitel jellemzői között (pl. az írásos dokumentumokkal összehasonlítva) említhetjük a gyorsaságot és a könnyebb befogadást. Fontos lenne azonban tudni, hogy a mozgókép által közvetített üzenet vajon célba ér-e? Az Eszterházy Károly Főiskolán a 2013-2014-es tanévben e témában végzett vizsgálat során az első lépés az volt, hogy megpróbáltuk meghatározni, hogy vajon mit tekinthetünk egy mozgókép lényegi elemének? Figyelembe kellett vennünk, hogy a különböző műfajok jelentésének rétegezettsége eltérő lehet, ráadásul a vizuális és az auditív információs csatorna hatása egyszerre éri a befogadót, ezért a vizsgálathoz próbáltunk olyan médiaelemeket kiválasztani, amelyeknél ezeknek a tényezőknek a hatása viszonylag objektíven értelmezhető. A teljes filmek vizsgálatát már a kutatás elején elvetettük, hiszen egy cselekményben gazdag, több órás alkotás lényegét valószínűleg senki sem fogalmazná meg azonos módon, így csupán filmrészleteket használtunk. A vizsgálat során elsőként némafilmek jelentéstartalmát vizsgáltuk kérdőívek segítségével a főiskola hallgatói körében, hiszen ebben az esetben az auditív csatorna nem volt hatással a befogadókra a lényegkiemelés tekintetében. Sajnos a vizsgált némafilmeknél felmerült egy másik probléma: ezek a viszonylag egyszerű eszközökkel létrehozott, kiváló alkotások olyan sokrétegű jelentésrendszerrel rendelkeznek, amely lehetetlenné teszi a filmrészlet mondanivalójának egzakt megfogalmazását. Logikusnak tűnt tehát, hogy a vizsgálatba vonjunk be olyan mozgóképeket, amelyek kevesebb jelentésréteggel b Szerző(k): Komló Csaba Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

71

KOVÁCS GYÖRGYI Kovács Györgyi az Eszterházy Károly Főiskola Anglisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa, vezető metodikus, a BTK-n működő Nyelvpedagógiai Műhely alapítója. A British Council nemzetközi trénere, tanártovábbképző kurzusok vezetője, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének inspektora. Kutatási területe: Idegennyelv-oktatás, modern technológiák alkalmazása a nyelvoktatásban. Oktatott tárgyak: Alkalmazott nyelvészet, Nyelvpedagógia, Angol nyelvfejlesztés. Nemzetközi és hazai tudományos társaságok tagsága: International AsssociationforTeachers of English asa ForeignLanguage,European AssociationforComputer-AssistedLanguageLearning, European Society fortheStudy of English, Hungarian Society fortheStudy of English, Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete.

Online tananyagok, mobil alkalmazások hatékonyságának vizsgálata az idegennyelv-oktatásban és nyelvtanárképzésben. Egy online nyelvpedagógiai kurzus tapasztalatai Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: Előadásomban egy három éve működő online nyelvpedagógiai kurzus tapasztalatait ismertetem. Mivel a kurzus során főiskolai végzettségű gyakorló nyelvtanárok egyetemi mesterképzéséről van szó, így a vizsgálat résztvevői már többségében hosszú évek elméleti és gyakorlati nyelvtanítási tapasztalattal rendelkező tanárok. Az elsődleges cél az volt, hogy olyan modern nyelvpedagógia ismereteket szerezzenek az IKT és az internetes, web 2.0-es alkalmazások lehetőségeiről az idegennyelv-oktatásban, amelyekkel korábbi tanulmányaik során még nem, vagy nem ilyen mélységben találkoztak. Két oldalról vizsgálom az e-learning tananyagok adta lehetőségek használatát: tanulói és tanári szempontból. Az önálló és aktív tanulás már a hagyományos nyelvtanulás-tanítás folyamatában is alkalmazható, de az elektronikus tanulási környezetekkel segített nyelvoktatás új távlatokat nyitott. Az online tananyagok, mobil alkalmazások segítségével történő nyelvtanulás esetében is egyre fokozatosabban átkerül a hangsúly az egyéni tanulásról az interaktív társas, közösségi tanulási környezetben folyó kollaboratív tanulásra. Mindez természetesen nemcsak a tanulók szerepében hoz változást, hanem a nyelvpedagógus munkájában is hangsúlyváltást eredményez. A nyelvtanár egyidejűleg lehet a nyelvi és szociokulturális ismeretek forrása, a nyelvtanulási folyamatok során tanácsadó, a nyelvtanuló kérésére a hatékonyság és eredményesség kontrolálója, a nyelvtanulási folyamat facilitátora. Mit jelentenek ezek az új kihívások a nyelvtanár számára? Milyen változásokra van szükség? És elsősorban megfelelő-e a mai nyelvtanárképzés ezen feltételek megvalósítására? Szerző(k): Kovács Györgyi Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

72

KOVÁCS KRISTÓF Kovács Kristóf a Szegedi Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, majd a Cambridge-i Egyetemen MPhil és PhD fokozatot, miközben a cambridge-i St. John's College Benefactors' ösztöndíjában részesült. Ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dolgozott Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjasként, majd az Amszterdami Egyetemen kutatott mint Marie Curie Fellow. A fő érdeklődési területe a kognitív képességek egyéni külünbségei, kutatásai során ütvözi a kísérleti kognitív pszichológiát, a pszichometriát, és a statisztikai modellezést. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskolán dolgozik, a Nemzeti Kiválóság Program Új KözépEurópa Részprogram Kiváló Kutatói Ösztöndíjasaként.

PLÉH CSABA Csaba Pléh (b. 1945), is a Hungarian cognitive psychologist and linguistic presently working at Eszterházy Kroly Colege, Eger, and Central European University, Budapest. He is a Full member of the Hungarian Academy of Sciences (HAS), and of the Academia Europae (London). He is a founding president of , CECOG, Central European CogSci Association. He serves ion several European science financing committees and boards (ESF, ERC). He teaches classes on psychology and linguistics in all levels, and published and edited 30 books and over 500 papers. His main research interest are history of psychology, psychology of language, with special focus on the specificity of Hungarian. Cognitive development and its impairments, Hungarian studies on Williams syndrome children. The impact of new ICT on learning and human networks.

Az adaptív mérés felhasználási lehetőségei az IKT-alapú oktatásban Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai Összefoglaló: A számítógépes adaptív tesztelés (CAT) a pszichometria új területe, amely eléméleti hátterét tekintve a modern tesztelméletre, gyakorlati megvalósítását illetően pedig a modern technológiára épül. A hagyományos papír-ceruza alapú képességtesztelés során az értékek kiszámításakor az egyéni összpontszámot egy normacsoport összpontszámeloszlásához viszonyítják. Az egyes feladatok így nem képesek információt nyújtani, csak a teljes teszt. A modern tesztelmélet vagy item-válasz elmélet ezzel szemben probabilisztikus: az egyes feladatok saját úgynevezett itemparaméterekkel rendelkeznek, amelyek megjósolják, hogy a mérendő képesség egy adott szintjén mekkora valószínűséggel oldják meg az adott feladatot.

73

A CAT az item-válasz elméletre épül, és a hagyományos, feladatsor-szerű teszttel szemben a feladatokat egy itembankból válogatja. Aszerint, hogy helyes vagy helytelen válasz érkezik, egy algoritmus minden egyes feladat megoldása után becslést ad a képességszintről, és ennek a becslésnek megfelelően választja a következő feladatot. Végül egy adott leállási kritérium után megadja a mért képességszintet, és – szemben a hagyományos papír-ceruza tesztekkel – minden egyes méréshez saját hibatartományt is ad. A CAT alapelvei kiterjeszthetők az oktatás világára is, és általuk lehetővé válik a személyre szabott tanulás. Konrét példaként bemutatunk egy, az Amszterdami Egyetem pszichológusai által kifejlesztett adaptív gyakorló környezetet, amely a számítógépes adaptív tesztelést ötvözi az egyénre szabott gyakorlással. A rendszer mindig a felhasználó aktuális teljesítményének megfelelően válogatja a feladatokat, úgy, hogy azok mindig kihívást jelentsenek, de ne legyenek túl nehezek. Így a tanulók a saját képességeik szerint gyakorolhatnak és a saját egyéni ütemük szerint fejlődhetnek. Szerző(k): Kovács Kristóf; Pléh Csaba; Han van der Maas Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Universiteit van Amsterdam

74

KÖNCZÖL TAMÁS BALÁZS Alap-, közép-, felsőfokú oktatási, informatika szakmacsoportban szakképzési és eLearning felnőttképzési területeken mintegy 25 éves gyakorlattal rendelkező tanácsadó vagyok. Közreműködtem a Sulinet 1997-es indulásánál. A pilisborosjenői Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Informatikai Igazgatójaként az Oktatási Minisztérium első országos szintű két éves IKT alapú pedagógus-továbbképzési és OKJ végzettségeket adó képzési programját vezettem. Cégvezetőként eLearning alapú képzések fejlesztésével, szervezésével és lebonyolításával foglalkoztam. 2002-ben elindítottam az Oktatási Minisztérium kereteiben futó digitális tartalomfejlesztési programot és a Sulinet Digitális Tudásbázis eLearning keretrendszer kifejlesztését

eAdaptivity: az adaptív eLearning tanulás-menedzsment megoldás Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai Összefoglaló: Az eAdaptivity eLearning megoldásunk fejlesztési célja a tanulót folyamatosan aktivizáló, az ismereteihez, készségeihez, képességeihez, attitűdjéhez, motivációjához, azaz a kompetenciákhoz illeszkedő, a tanulási folyamat minden releváns elemét mérő/értékelő adaptív eLearning szolgáltatás megvalósítása volt. Az eAdaptivity eLearning megoldásunk módszertanával és rendszerével a menedzsment folyamatosan biztos lehet a tanulók/hallgatók/munkatársak alkalmazásképes tudásában. Az eAdaptivity segítségével nem csak a képzés végén a végeredményt kapjuk meg, hanem a képzés folyamatában is részletesen nyomon tudjuk követni az előrehaladást és pontosan meg tudjuk állapítani, hogy a képzési folyamat mely pontján kell beavatkozni az eredményesebb oktatás érdekében. Az eAdaptivity eLearning megoldás így a hagyományosnál eredményesebb eLearning, illetve eLearning alapú kevert képzési szolgáltatást biztosít tartalmi, módszertani, technológiai szempontból, amelyet alátámasztanak a fő jellemzői: • adaptív, differenciált képzés, változatos módszerű és tartalmú személyre szabott tanulási bejárási utak, • emelt szintű interaktivitás és visszajelző rendszer, motivált, aktivizált hallgatók, • minden releváns tanulói aktivitás folyamatos nyomonkövetése, • a rögzített nyomonkövetési adatokból tanulói visszajelzések és tanári/képzés vezetői analitika, riportok generálása a hatékony tudás-menedzselés érdekében. „eAdaptivity: Az eLearning megoldás, amely nem csak tanít, hanem MEGtanít!” Szerző(k): Könczöl Tamás Balázs Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Geoview Systems

75

KRNÁCS ANDRÁS 1990-től tanár 1995-1999 Möbius System Bt.-digitális tananyagfejlesztés 2000-től óraadó, 2009-től főállású oktató az SZTE JGYPK-n multimédia fejlesztés, e-learning fejlesztés, TÁMOP pályázatok 2013-től Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - képzésfejlesztő a TÁMOP 3.1.5-ben

Blended tanártovábbképzések Moodle támogatással Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az Oktatási Hivatallal konzorciumban a TÁMOP-3.1.5/12 -2012-0001 „PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA” projekt keretében új pedagógus továbbképzési programokat fejleszt. Ezek a következő kulcsszavakkal jellemezhetőek: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris, követő támogatást tartalmazó. A képzések, melyek a szaktárgyi megújító képzéseken túl számos tantárgyhoz nem kapcsolódó témát felölelnek a 2014/15-ös tanévben ingyenesen lesznek elérhetők a pedagógusok számára. A képzések e-learning támogatással készülnek, amihez a Moodle keretrendszert használjuk. A cél, hogy a tanárok szaktárgyi és egyéb speciális képességei mellet az IKT kompetenciájukat is fejlesszük. Saját példájukon tapasztalják meg a hálózati tanulás lehetőségeit, módszertani megoldásokat lássanak az e-learning használatára. Ennek a fejlesztésnek a koncepciójáról, a megvalósulásról és a képzések tapasztalatairól szól az előadás. Szerző(k): Krnács András Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

76

KUSPER GÁBOR A szerző programtervező matematikus, diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte 1999-ben. PhD fokozatát az ausztriai Johannes Kepler Egyetemen szerezte 2005-ben, amelyet a Debreceni Egyetem honosított. Értekezésének címe: „Solving and Simplifying the Propositional Satisfiability Problem by Sub-Model Propagation”. 2003-tól az Eszterházy Károly Főiskolán tanít elsősorban logikát, mesterséges intelligenciát, programozás és szoftverfejlesztési technológiákat. 2007-től az Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi Tanszékének vezetője. Fő kutatási területei: SAT probléma, formális módszerek, és objektum-orientált programozás.

How to Construct a Lightweight Software Engineer Study Program as a Series of MOOCs Témakör(ök): Az e-learning és m-learning a felsőoktatás gyakorlatában Összefoglaló: There is a big demand for skilled software engineers on the labor market. This big demand forces universities to start MOOCs to train more programmers. In a normal study program we follow the backpack principle. Students should learn lot of introductory courses. We fill up their backpack, and later they can build special knowledge on this solid basement. To use a geographical metaphor, their knowledge is as many hills with some peaks. On the other hand the labor market is starving for experts, who are specialized in one technology. Therefore, the MOOC based software engineer study programs should look like as the Cross-On-The-Hills in the Hungarian coat of arms. This symbol consists of 3 hills, a crown, and a big double cross. The middle hill is the highest the two neighboring ones have the same height and are a bit smaller than the middle one. On the top of the middle one there is a crown and a big cross, much bigger than the hills. So the MOOC based software engineer study programs should be based only on a few basic knowledge, like operating systems, programming, databases, crowned by a certificate, and finally giving a very deep specialization. This study programs should be lightweight, i.e., there should be no fixed order of courses, less formal, but there are lot of tests to ensure quality. Therefore, a lightweight software engineering study programs should contain quite a few introductory courses with several basic certificate. For each basic certificate it should offer deep specialization. The exams for the introductory courses might be even skipped, but certificate and specialization exams must be very difficult. Szerző(k): Kusper Gábor Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

77

KVASZINGERNÉ PRANTNER CSILLA Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének Humáninformatika Tanszékén tanársegédként dolgozom. 2002 szeptemberétől alkalmazott informatikai tárgyakat oktatok a főiskolán. Informatika tanári végzettségem az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerezte. 2013-ban abszolutóriumot szereztem az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatika Doktori Iskolájában. Jelenleg a phd dolgozatomat írom.

A multitasking jellegű feladatvégzés hatása a teljesítményre Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Az újmédia és a hálózat alapú tanulás Összefoglaló: Miként hat egy feladat megoldásának hatékonyságára egy multitasking típusú rendszer? Amennyiben a számítógépen és az interneten lévő alkalmazások és lehetőségek összességét egy komplex, elektronikus tanulási környezetként fogjuk fel − amelyben a fő feladatunk elvégzése közben más tevékenységek választásával lehetőségünk nyílik pihenésre −, úgy látható, hogy mekkora felelőssége van a feladatvégzőnek abban, hogy miként osztja be idejét a főfeladat és az egyéb tevékenységek folytatása között. A főfeladat elvégzésének hatékonyságára nagy befolyással lehet más feladatokra való könnyű áttérési lehetőség, mely egyrészt elvonhatja a feladatát végző személy/tanuló figyelmét a főtevékenységről, másrészt kikapcsolódást, pihenést nyújthat számára. Kutatásunk célja annak mérése, hogy a kísérleti személyek multitasking típusú környezetben a főfeladatban hogyan teljesítenek miközben különböző disztraktorok folyamatosan elérhetőek a teljesítménymérés közben, s ki szeretnénk deríteni azt, hogy miként hat egy fontosabb feladat elvégzésének hatékonyságára annak multitaskingos beágyazottsága. A vizsgálathoz egy micro-multitaskingos környezetet hoztunk létre, mellyel a valós számítógép és internet adta lehetőségrendszer kerül szimulálásra. A rendszerbe épített, választható pihentető jellegű tevékenységek olyanok, amelyek jellemzően gyakran előkerülnek multimédiás környezetekben (pl.: youtube videók megtekintése, vicces vagy érdekes képek nézegetése, képregények olvasása vagy a mindennapi élethez kapcsolódó rövid cikkek áttekintése). Az előadásban ismertetendő eredményekből következtethetünk a tanulók elektronikus tanulásuk során folytatott viselkedésére, időbeosztására és hatékonyságára.

Szerző(k): Kvaszingerné Prantner Csilla; Soltész Péter; Lőrincz Zsuzsanna; Kollányi Fruzsina Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 78

LIBRERO, AL FRANCIS D. Al Francis Librero is a generalist deeply interested in bridging ecology, information and communication technology, agriculture and community building. He is an assistant professor for the University of the Philippines Open University, under the Faculty of Information and Communication Studies, covering multiple fields of discipline from ecology, environmental science to information technology and multimedia Al Francis D. Librero, MSc Assistant Professor, Faculty of Information and Communication Studies Director, Information and Communication Technology Development Office Chair, Bachelor of Arts in Multimedia Studies Program University of the Philippines Open University

Integrating an ePortfolio system in an online environment for higher learning Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education ICT and Subject Pedagogy Összefoglaló: Over the years, electronic portfolios have been studied and used extensively by institutions of higher education for the benefits they bring on multiple fronts. An ePorftolio is a powerful tool for assessment and reflection for students and faculty alike. But unlike other assessment tools and methods that are confined within a single course, provided with an appropriate system, an ePortfolio is able to help facilitate an integrated academic programlevel assessment of students. It also becomes an avenue for which content can be showcased at the individual or institutional level to the public. This paper covers the initial stages of building an ePortfolio system and modifying the lesson plan and assessment policy of a pilot course in an undergraduate online academic program under the University of the Philippines Open University. These steps have been taken in an attempt to take advantage of the mentioned benefits, focusing on establishing an ePortfolio culture and developing students’ ability to become reflective learners. This paper is also intended to be a foundation for additional research in enhancing teaching and learning outcomes. Szerző(k): Al Francis D. Librero Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Faculty of Information and Communication Studies, University of the Philippines Open University

79

Benefits and challenges of online learning in a virtual world: the UPOU setting Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education ICT and Subject Pedagogy Összefoglaló: The University of the Philippines Open University (UPOU) has looked into the use of virtual environments and serious games as learning tools in its academic programs. Ideas and exploratory work abound in many educational institutions. A survey conducted among students in the Bachelor of Arts in Multimedia Studies (BAMS) program revealed that most students in the program are already knowledgeable with a variety of video games. However, access to high quality equipment and Internet connectivity is a problem for some. On the other hand, general interest and openness is high among students with playing video games as part of their courses. The use of Second Life, a persistent virtual world, has become part of a photography course in the BAMS program over the past two years. Through narratives from participating students as well as the course facilitator, this paper relates how the practice of photography skills and learning experience were enhanced, as well as the challenges that were encountered during the use of the virtual world. Szerző(k): Al Francis D. Librero Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: University of the Philippines Open University

80

LOUREIRO, MARIA JOÃO Professor at the Dept of Education and member of the CIDTFF http://www.ua.pt/cidtff/. My research interests are related to Educational Technology, Science Education, Evaluation and Assessment in blended learning contexts. Coordinator of the Digital Contents Lab and ccTICua, as well as of the project RedeSIDEdu http://cms.ua.pt/redesidedu. Involved in two international projetcs MIRIADI and P@lmes and advisor of the research group PYDES (Pedagogía y Didáctica en la Educación Superior), UMNG, Colombia.

POMBO, LÚCIA Lúcia Pombo is an Auxiliary Professor at the Department of Education of the University of Aveiro (Portugal), and effective member of the CIDTFF-UA research centre. She holds a PhD in Education, a PhD in Biology and a Masters degree in Science of Coastal Zones; she concluded a post-doc project on Evaluation the Quality of Teaching and Training of Science Teachers. Her research interests are related to Educational Technology, teacher professional development, online education and ICT integration in education programs. She’s been writing and publishing papers in the area, as well as participating in international and national projects. She lectures curricular units such as Natural Sciences and Distance Education and she supervises MA and PhD students both in Didactics and in ICT in Education.

Doctoral students’ use of digital technologies in research processes Témakör(ök): ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century ICT in the world of knowledge and learning – analysis of actual study habits in a multimedia environment Összefoglaló: The literature on doctoral students’ use of digital technologies for research purposes is scarce and recent. For instance, in the UK, the final report of the project “Researchers of tomorrow: The research behaviour of Generation Y doctoral students” was published online in 2012 (http://www.jisc.ac.uk/publications/reports/2012/researchers-oftomorrow.aspx). The report point out that the so called “generation Y” doctoral students lack information related competences and are not neither trained or informed to be able to use the potentialities of the latest opportunities in the digital environment. The present exploratory case study aimed to characterize first year doctoral students’ use of digital tools for research and supervision purposes and perceived sustainability factor that may facilitate/hinder their use. The data gathering techniques used were: i) an online questionnaire (answered by 29 81

students of two doctoral programs) and ii) documental analysis of students’ research projects (in particular how they reflected the use of digital tools for information/data gathering/analysis). The results of the questionnaire and of the content analysis indicate that doctoral students are aware of the potentialities of diverse digital tools but only a few uses their full potential. For instance, a small number of doctoral students explore adequately the features of bibliographical databases, data analysis packages or collaborative writing tools. Recommendations regarding doctoral students training (still uncommon in the literature) are systematized, such as: 1) the evaluation and organization of online open resources 2) the delivery of online training workshops targeting students' needs or 3) the establishement of learning communities. Szerző(k): Maria João Loureiro; Maria José Loureiro; Lúcia Pombo Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: CIDTFF, Dept of Education, Universidade de Aveiro ccTICua, CIDTFF, Universidade de Aveiro CIDTFF, Dept of Education, Universidade de Aveiro

82

LENGYELNÉ MOLNÁR TÜNDE Lengyelné dr. Molnár Tünde az Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatika tanszékének tanszékvezető főiskolai docense. A matematika-számítástechnika szakos tanári végzettsége mellett informatikus könyvtáros egyetemi diplomával rendelkezik. PhD végzettségét Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi doktori programjában szerezte. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Stratégiai és Minőségbiztosítási bizottságának elnöke, a főiskola szenátusának-, valamint az intézményi Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottságának tagja. Kutatási területe: mérés-értékelés, automatikus referátumkészítés, humántőke menedzsment.

Humán teljesítménytechnológia alkalmazásának lehetőségei Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: A XXI. század fejlődő technikai lehetőségei megváltoztatják a felnövő generáció információszerzési szokásait, a tanítási-tanulási folyamatokat, mely változásokra a könyvtáraknak reagálni kell. Ehhez a technológia és felhasználási területeinek ismerte szükséges, de nem elégséges feltétel. Rendszerben kell gondolkodni, és az egész intézményre kihatóan végig vezetni a szükséges változtatási lehetőségeket, valamint azok várható hozamát. A humán teljesítménytechnológia (Human Performance Technology) az optimális eredmény eléréséhez vezető stratégia, egyben gyakorlati eljárás-rendszer. A HPT szisztematikus eljárása a teljesítményanalízistől indulva vezeti végig a beavatkozási lehetőségeket, értékeli azok hatásait, valamint megfogalmazza a beavatkozási pontokat, módszereket azon cél érdekében, hogy a rendszer az egyén és a közösség számára egyaránt eredményesen működjön. A hagyományos és az IKT megoldásokra egyaránt koncentrál, középpontjában a humán teljesítmény áll. Előadásomban bemutatásra került a gazdaság területéről származó humán teljesítménytechnológia modellje, valamint alkalmazásának lehetőségei a könyvtárak eredményességének növelése érdekében. Szerző(k): Lengyelné Molnár Tünde Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

83

MAGYAR PÉTER Születési hely, idő: Jászberény, 1987.11.14. Állandó lakcím: 5100, Jászberény Bajcsy-Zs. út 16/A Telefonszám: +36305210890 E-mail: [email protected] Munkahely: Eszterházy Károly Főiskola, Információtechnológia Tanszék Beosztás: Tanársegéd Tanulmányok: 2013- Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatika Doktori Iskola, PhD hallgató 2010-2013 Eszterházy Károly Főiskola, Informatikatanár MA 2007-2010 Eszterházy Károly Főiskola, Programtervező informatikus BSc Nyelvismeret: Angol középfok "C"

Új utak és módszerek keresése a programozás oktatásában – a programozás első lépései a hardver árnyékában Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai Összefoglaló: Az utóbbi évtizedek a gyorsuló technikai fejlődés jegyében teltek el. Azt érezzük, hogy egyre bonyolultabb technikai eszközök vesznek minket körül, ugyanakkor egyre kevésbé ismerjük ezek működését. Már ahhoz is, hogy hatékonyan tudjunk használni egy ilyen eszközt, bizonyos szinten ismernünk kell annak működését. Szeretnénk azt elérni, hogy az eszközök működésébe jobban bele lássanak hallgatóink egyszerűbb hardver eszközök programozása révén, de ugyanakkor az elsődleges célunk továbbra is a programozási ismeretek szilárd megalapozása marad. Az ilyen módon történő programozás tanulása fizikailag is "megfogható" visszacsatolást biztosít a diákok, a hallgatók számára az általuk megoldott feladattal kapcsolatban. Meggyőződésünk szerint, ennek jelentősebb motivációs ereje van az általánosan elfogadott és alkalmazott úgynevezett "konzolos alkalmazások" írásához képest, ahol a visszacsatolást a konzol ablakba kiírt futási, számítási eredmény jelenti. Célunk tehát az oktatás hatékonyságának növelése az algoritmizálás, programozás területén, ugyanakkor ezt a költséghatékonyság szem előtt tartásával kívánjuk megvalósítani. Szerző(k): Magyar Péter; Geda Gábor Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

84

MELÉNDEZ, A. GABRIEL Dr. A. Gabriel Meléndez is Distinguished UNM Professor and former Chair of the Department of American Studies at the University of New Mexico. Meléndez is a literary, social and cultural critic with research interests in ethnic and cultural representations in film, autobiography, ethnopoetics and ethnocritical theory. He offers graduate seminars on “Cultural Autobiography and Life Narratives,” “Race, Culture and Cinema,” and “Critical Regionalism: Discourses on the Southwest.” He has been the recipient of a Rockefeller Humanities Scholars Grant, a Center for Regional Studies Grant (UNM) and grants from the Recovering the U.S. Hispanic Literary Heritage Project (University of Houston).

Film as Social Curricula Témakör(ök): Multimedia and motion picture in secondary and tertiary education Összefoglaló: This presentation deals with the problematicrepresentation of multiethnic histories in American cinema. On the premise that movies contribute to hegemonic social knowledge, the presentation examines how this celluloid curriculum provides audiences with information about race, ethnicity, culture and foreignness. In particular it deals with the experienceof Latinos in U.S. cinema. This paper argues that instudying race films one can uncover the social paradigms operating in the U.S. at key moments. While noting the “deficit paradigm” produced by ethnic stereotyping the paper also discusses the immense fluidity and complexity of film representations.To illustrate the complexity of the Latino image in American film,this presentation will use excerpts from: Pueblo Indian Day School, Martyrs of the Alamo,Giant, and A Day Without a Mexican. Szerző(k): A. Gabriel Meléndez Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: University of New Mexico, Distinguished Professor of American Studies

85

MENNER ÁKOS Tanári diplomámat a Besenyei György Tanárképző főiskolán szereztem. 10 éves tanítási gyakorlatot követően a Pedagógustovábbképzési és Módszertani központ Akkreditációs Iroda vezetője, majd szakmai igazgatója és ügyvezetője lettem. Az a megtiszteltetés ért, hogy a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program vezetője lehettem, amelynek ma is jelentős hatása van azon intézmények teljesítményére, amelyek részt vettek a programban. 2002 után a magánszférában oktatásfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel és továbbképzésekkel foglalkoztam tanácsadóként. 2007-től két éven át a ROP 3.1.1 Programigazgatójaként a köztisztviselői továbbképzési rendszer fejlesztését irányítottam. Ebben a programban 36 képzési program kifejlesztése és 52.000 köztisztviselő képzése valósult meg. 2012-től az Oktatási Hivatal munkatársaként a TÁMOP 3.1.10 kiemelt projekt munkatársa, majd szakmai vezetője vagyok.

HOLLÓSI GÉZA Tanítói, általános iskolai és középiskolai tanári végzettségeimet Budapesten és Debrecenben szereztem. Az elmúlt 33 évben a közoktatás és az oktatásirányítás különböző területein tevékenykedtem. Napköziotthoni nevelő, tanár és általános iskolai igazgató beosztásokat töltöttem be, majd polgármesteri hivatalban dolgoztam hat évet tanügyigazgatási ügyintézőként és nyolc évet a Művelődési Iroda vezetőjeként. A közoktatást érintő adatelemző és szakmai fejlesztő munkák mellett strukturális javaslatok előkészítését és a döntések megvalósítását végeztem. 2012-től vagyok munkavállaló az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán. Főbb feladataim közé tartozik az adatok, adatbázisok előkészítése, összeállítása, a köznevelés-fejlesztési tervek elkészítésének támogatása, a projekt eredményeinek és terveinek kommunikálása.

A köznevelési adatok felhasználásának új lehetőségei Ténakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: Az Oktatási Hivatal Projektigazgatóság TÁMOP 3.1.10 projekt keretében tervezzük a köznevelési intézmények komplex helyzetelemzését. A cél megvalósítása érdekében széles adatbázis építését, illetve az elemi adatok elemzéséhez új eszközök kifejlesztését kezdtük meg. A köznevelési feladatellátás és fejlesztés tervezése, nyomonkövetése minden évben a köznevelés ágazati irányítás feladatai közé tartozik. A köznevelési feladatellátás tervezésének megbízható adatokra és egyenszilárdságú szakértői elemzésre, javaslatételre kell épülnie a mindenkori célok függvényében. A tervezéshez szükséges széleskörű adatkör biztosítása eddig évről évre jelentős feladatot jelentett, amely a TÁMOP 3.1.10 projekt keretében kialakított adattárház és a kapcsolódó frissítési algoritmusok kidolgozásával hosszútávon jelentősen javíthatja az adatok rendelkezésre állását. Az adatok elemzése egyenszilárdságának biztosítása lehetővé válik egy az elemzésekre algoritmust és szabályokat alkalmazó 86

informatikai rendszer által. Az adatok összefüggéseinek – célok tekintetében – elemzése szakértői munkával előre átgondolható, megtervezhető, amely alapján az informatikai támogatást igénybe véve a elemzési szabályok alkalmazásával kialakítható az alapvető elemzési és javaslattételi algoritmus. A köznevelési intézmények teljesítményének minőségét változatlanul indikátorokkal mérjük, azonban az elemi adatokat, és az azokból számított értékeket épület, illetve feladatellátási hely vonatkozásban vizsgáljuk. Az indikátorok csoportosításával, egymásra épülésével és összefüggéseikkel megállapíthatók az intézmények közötti és az intézményen belüli feltétel-különbségek és az azokból is eredeztethető produktum-eltérések okai. A kulcsindikátorok részei a szabályok alapján történő számításnak. A sohasem átlagot jelentő, úgynevezett „piros vonal” megállapításával az elfogadható, illetve elvárt értéktől való eltérés vizsgálható. Az új indikátorstruktúra felhasználása lehetséges ágazati, fenntartói és intézményi szinten, ezért egyaránt alkalmazható az önértékelés, a minősítés és a tervezés területein Szerző(k): Menner Ákos szakmai vetető; Hollósi Géza témavezető Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Oktatási Hivatal Projektigazgatóság TÁMOP 3.1.10, Oktatási Hivatal Projektigazgatóság TÁMOP 3.1.10

87

MOLNÁR GYÖRGY Végzettség(ek): 1995. Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola, 311-2 Gépjárműtechnikai szerelő 2000. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Villamosmérnöki szak, Okleveles Villamosmérnök 2002. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Orvosbiológus szak, Okleveles Orvosbiológiai mérnök 2004. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Okleveles mérnöktanári szak, Okleveles mérnöktanár 2001- BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, SzakképzésPedagógia, illetve az ELTE -PPK Neveléstudományi Doktori program 2008. ELTE -PPK, Neveléstudomány doktora (PhD.) fokozat 2011. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Szakvizsgázott pedagógus - közoktatási vezető Munkahely(ek) beosztással: 2001- Információs és Kommunikációs Technológiák vizsgálata a pedagógus

Korszerű IKT alapú fejlesztések a képzések minőségének támogatására Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A hazai és nemzetközi gyakorlat számos kísérletet és példát mutat a legújabb IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) tanítási-tanulási folyamatba közvetlen, vagy közvetett módon történő alkalmazására. A BME-n folyó szakmai tanárképzési modell számos szakmai sajátosságot hordoz magában, mely egyre nagyobb igényeket támaszt az őket oktató kollégákkal szemben, a képzéshez kapcsolódó tervezési és szervezési feladatokkal szemben. A legnagyobb kihívást e téren a csoportos és egyéni hospitálások, tanítási gyakorlatok megszervezése, adminisztrálása, ellenőrzése és értékelése jelenti. A kutatás e helyzetből adódó megoldásokra keresi a választ, kutatva a digitális kommunikáció legújabb eszközrendszerét, valamint a hatékonyabb eredmény elérése érdekében kialakítható módszertani és IKT alapú technológiai támogatások megtalálását a felsőoktatás bázisán. A kutatáshoz kapcsolódó, 2013 őszén és 2014 tavaszán kapott hallgatói prezentációk, csoportmunkák és elektronikusan feltöltött munkák tapasztalataira építkezve keresi a választ a képzés minőségét előremozdító IKT fejlesztési lehetőséget, online adatbázisokat is kezelő elektronikus IKT platform támogatása segítségével. A rendszer által kezelendő hallgatói létszám eléri a 100 főt, s a bevonandó gyakorlóiskolai hálózat mértéke is 20-as nagyságrendet mutat. Szerző(k): Dr. Molnár György, Nagy Katalin Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: BME Műszaki Pedagógia Tanszék BME Műszaki Pedagógia Tanszék

88

NIEMEYER, DODIE Gerber, H. R., Price, D. P., Onwuegbuzie, Niemeyer, D., Votteler, N. (2014). Connective learning in the 21st century: Gaming, writing, and multimedia connections and applications. Symposium presented at World Congress on Writing Research Across Borders. Paris, France. Gerber, H.R., Price, D. P., Benge, C., Niemeyer, D., Miller, M. (2013). From Donkey Kong to Metroid to Call of Duty: Teachers implementing games-based literacy learning to engage students. Symposium presentation at 63rd annual Literacy Research Association Conference. Dallas, TX. Niemeyer, D. & Gerber, H. R. (June 2014). A framework for understanding student perceptions of academic writing in fandom spaces. Presentation proposed for the 10th Annual Games, Learning, and Society Conference. Madison, WI.

GERBER, HANNAH R. Books Gerber, H. R., & Abrams, S. S. (in press). Game night at the library: It's more than just play time! Bowie, MD: VOYA Press. Gerber, H. R. & Abrams, S. S. (2014). Building literate connections through virtual worlds: Practical ideas and applications. Rotterdam, The Netherlands Sense Publishers. Gerber, H. R., Abrams, S. S., Curwood Scott, J., & Magnifico, A. (under contract). Researching Learning in Online Spaces: A Methodological Guide. Under contract with SAGE Publishers. (Anticipated publication date 2015). Book Series Gerber, H. R., & Abrams, S. S. (under contract). Gaming Ecologies and Pedagogies Series. (Series editors for texts that examine social and pedagogical implications of gaming).

Maker Culture in Videogames and Virtual Worlds: from Minecraft to the Classroom and Beyond Témakör(ök): New Media and network-based learning Multimedia and motion picture in secondary and tertiary education Összefoglaló: The maker culture focuses on using and learning practical skills and applying them creatively. It boasts a more participatory approach than traditional learning (Sharples, McAndrew, Weller, Ferguson, FitzGerald, Hirst, & Gaved, 2013) and is similar toa social constructivist perspective which emphasizes the social, cultural, and historical factors of experiences (Vygotsky, 1979 1981). This type of learning is inherent in maker culture and specifically in the maker culture of videogames and virtual worlds where students are creating their own world in the videogame as well as creating modifications to the game and videos and websites about the game for other players. Framed with a New Literacy Studies (New London Group, 1996) perspective, this paper explores the literate connections within maker culture in videogames and virtual world 89

communities. This maker culture phenomenon is explored through a multiple-case study design which includes five males ages 8-10 and examines their involvement in Minecraft maker culture communities, as seen through experiences within the videogame itself, particularly within mediaoutlets such as Minecraft YouTube video creation. Findings suggest that students who are involved in maker culture communities are engaged in critical thinking, collaboration, and self-motivation (Gee, 2007). This has implications which could inform innovative instructional practices in school. Szerző(k): Dodie Niemeyer; Hannah R. Gerber Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Sam Houston State University

90

NÁDASI ANDRÁS JÁNOS Dr. Nádasi András PhD (Bp.1946.), EKF Oktatás és Kommunikációtechnológiai Tanszék, ny. egyetemi docens, kutatási témavezető. Kiss Árpád díjas. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1970-ben diplomázott, villamos műszaki tanárként. 1977-ben UNESCO ösztöndíjas az USA-ban, téma: „Instructional Design & Technology”. Kutatási, oktatási területe: oktatástechnológia, ICT, ISD, HPT, taneszköz-elmélet és történet. Publikációk, tananyagok száma kb. 230. 35 éven át országos hatáskörű, pedagógiai intézetek (OOK, OPKM, OFI) vezető munkatársa. 1985 óta tanít rendszeresen, 10 évig az ELTE, 2005-től az EKF oktatója. A HunDidac alapítója, főtitkára, az OKNT TTB elnöke volt. Az ICEM tiszteletbeli tagja. http://www.okt.ektf.hu/?teacher=13&func=bemutatkozas

Az oktatástechnológiával és az oktatási rendszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatások tipológiai és metodikai kérdései Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: Az előadás célja a jelzett terület elméleti irodalmának, a szerző tapasztalatainak egyfajta szintézise. A vizsgált témakör: a pedagógiai technológiai kutatások cél és módszer szerinti tipizálása, a lineáris és ciklikus kutatási modellek, a kvantitatív és kvalitatív kutatás közötti lételméleti és ismeretelméleti különbség, a fejlesztő kutatás értelmezése, az elektronikus tanulási környezethez kapcsolt kutatások néhány következtetésének kritikája és értékelése. Az av médiumok, számítógépes programok, és az internet oktatásban betöltött szerepét vizsgáló kutatások eredményeit áttekintő források többsége szerint, a diákok iskolai teljesítménye kis mértékben fejlődött. Ez nem jelenti azt, hogy sem technológiára, sem kutatásra nem érdemes áldozni, de megkérdőjelezi sok kutatás relevanciáját. A kutatások értékes hányada azonban, nem összehasonlító hatékonyságvizsgálat, hanem fejlesztő kutatás, amelynek mindig volt, és van eredménye. Az IKT-vel kapcsolatos, oktatástechnológiai K+F+I folyamatok irányát, metodikáját megszabó kulcsfaktorok között fontos az adott elektronikus tanulási környezet, a tartalomipar és szolgáltatás rendszere. Számos kutatás megállapította, hogy főként a tanárok szerepvállalása vagy ellenállása határozza meg a tartalmi, módszertani és technológiai újítások elterjedését, illetve a tanulási teljesítményeket. Ez a tanárképzésre nézve is lényegi következményekkel jár. Szerző(k): Dr. Nádasi András János Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF Oktatás és Kommunikációtechnológiai Tanszék

91

NAGY ZOLTÁN Budapesten 1999-ben érettségiztem, amelyet követően tanulmányaimat a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán államháztartási pénzügyek szakán folytattam. Későbbiekben a Pécsi Tudomány Egyetem en Menedzsment tanácsadás területen szereztem MSc képesítést. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskolán neveléstudomány doktori képzésben veszek részt. Az érettségit követően Budapesten a Bethlen Gábor Gimnáziumban rendszergazdaként dolgoztam, majd több év magánszférában – jellemzően informatikai, oktatásinformatikai területen - eltöltött év után 2004-től az Apertus Közalapítványban fejlesztési vezetőként, későbbiekben ügyvezetőként dolgoztam, többek között elektronikus tartalomfejlesztési és digitális tanulási programokat irányítva. 2011-ben egy barátom hívására örömmel csatlakoztam az Oktatási Hivatalhoz ahol közösen hoztuk létre és építettük fel az Európai Uniós társfinanszírozású projektek megvalósításával foglalkozó igazgatóságot.

A pedagógus-előmeneteli rendszer és más ágazati rendszerek kapcsolata Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A pedagógus előmeneteli rendszer új elem a hazai oktatás rendszerében. Bár a modell egyes elemei korábban már megjelentek a szabályozó környezetben (a pedagógus kompetenciák 8 elemből álló rendszere már 2005-ben beépült a hazai szabályozásba) az előmeneteli rendszer ilyen komplex bevezetése a tavalyi szabályozás alapján kezdődött meg és zajlik jelenleg is. A pedagógusok minősítési és értékelési rendszerének kidolgozására tett kezdeti lépések mellett a kimeneti oldalon mostanra jól kidolgozott mérési rendszerek működnek, komoly nemzetközi és hazai elemzőcsapattal. Számos nemzetközi kutatás (PISA, PIRLS, TIMMS) mellett 2001 óta minden évben az Oktatási Hivatal az Országos Kompetencia Mérés keretében teljes körűen felméri az olvasásiszövegértési képesség és a matematikai eszköztudást. A pedagógusok és a tanulók mellett, a köznevelési intézmények mérési és értékelési rendszerének kidolgozására is megindultak az első kutatások. A hivatal által irányított EU társfinanszírozású projektek egyike kiemelten foglalkozik az intézmények és rajtuk keresztül az intézményrendszer mérési lehetőségeinek kidolgozásával ennek részeként új adatok gyűjtésével, elemzésével és egy komplex indikátorrendszer felállításával. Az ágazati mérő és értékelő rendszerek új elemei segítségével több olyan összefüggés megválaszolásához juthatunk közelebb, amelyekre jelenleg egyáltalán nem ismerjük a választ. Feltételezhetjük ugyan, hogy tanulók teljesítményéhez, vagy annak változásához a pedagógusok is hozzájárulnak, de az értékelésükre vonatkozó adatok nélkül semmilyen összefüggés nem igazolható. Öszefüggést csak olyan tényezők vonatkozásában tudtak azonosítani a kutatók és szakemberek amelyekre kapcsán elérhető és megbízható információk állnak rendelkezésünkre. Így ma a tanulói teljesítményeket leginkább befolyásoló tényezőként a szülők iskolai végzettségét, vagy illetve otthon tartot könyvek számát azonosította az országos kompetenca mérés. Az előadás a bevezetés alatt álló pedagógus előmeneteli rendszer és más ágazati rendszerek például az Országos Kompetenciamérés rendszerének lehetséges kapcsolódási pontjaival foglalkozik. Szerző(k): Nagy Zoltán Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Oktatási Hivatal, Általános projektigazgató-helyettes

92

OLÁHNÉ TÉGLÁSI ILONA Beosztás: adjunktus Matematika-fizika szakos középiskolai tanárként végeztem az ELTEn. 20 év közoktatási tanítási tapasztalat után (ebből 4 év az Eszterházy Károly Gyakorló Iskolában) 2008-ban kerültem a Matematika Tanszékre. Ezzel egy időben kezdtem a Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományi Doktori Iskolában Didaktika szakirányon. Sikeres abszolutórium és szigorlat után a phd fokozat megszerzéshez már csak a doktori dolgozat megvédése van hátra. Témám: Matematikai kompetenciák fejlesztése és értékelése középiskolai korosztálynál. A Matematika Tanszéken alapképzésben különböző alapozó tárgyakat tanítok, valamint mesterképzésben és osztatlan tanárképzésben veszek részt.

Vizuális matematika nemzetközi együttműködésben Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: Főiskolánk 2013-14 évben részt vesz egy Tempus projekt megvalósításában, melynek célja a matematika élményszerű oktatása a vizuális művészeteken és játékos tevékenységeken keresztül. A projektben 4 Európai Unióbeli és 4 szerbiai felsőoktatási intézmény vesz részt. A projekt fő célja a szerbiai matematika tanárképzés és matematikatanítás fejlesztése, melyhez az EU partnerek (köztük az EKF) ad segítséget, de a szerb partnerek is önálló fejlesztésekkel járulnak hozzá. Előadásomban a magáról a projektről, a megvalósított fejlesztésekről (tananyagok és segédanyagok) és a további hasznosítási és kutatási lehetőségekről szeretnék beszámolni. Szerző(k): Oláhné Téglási Ilona Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

93

PAN, CHENG CHANG (SAM) Cheng-Chang (Sam) Pan is associate professor of Educational Technology and coordinator of E-Learning Certificate program at the University of Texas at Brownsville. His research interests include rational design thinking that leads to efficient social outcomes and optimizing instructional systems development in the context of project management. He enjoys teaching courses in instructional systems design & project management, multimedia development drawn from cognitive learning theories, and e-learning design theory and practice. He can be reached at [email protected]

CORNELL, RICHARD Emeritus professor Dr. Richard Cornell has worked at UCF for 35 years in the Instructional Systems Program and was a Charter Member of the university when it was called Florida Technological University. Cornell researches strategies and pedagogies to help international students to adapt better to U.S. educational systems and even enrolled in a Mandarin class in Taipei in 2004 for six months. "In almost every area of my research I have involved, and continue to involve, graduate students interested in some of the areas I work on. I am currently serving on a number of Ph.D. committees wherein some of my earlier works served as impetus for their own. Their work puts me to shame and I am so proud of that! My philosophy of success has always been that one has succeeded as an educator if his or her students surpass them, and most of mine have done so brilliantly!" he shares.

Design of online courses in higher education in light of the interplay between design maturity and student satisfaction: An observation made by thinking like an economist Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education Összefoglaló: Design thinking is a balance of art and science and also an equilibrium between heuristics and algorithms. Some argue it is a process that is both analytic and creative (Razzouk & Shute, 2012). Others (e.g., Nuzzaci, 2010) believe such process does not necessarily lend itself to any particular right or wrong answers. As “design" appears versatile given its nature, our study is intended to explore, by thinking like an economist, inspired by Bartlett (2010), the relationship between the maturity of course design and customer (student) satisfaction. In our preliminary findings we are able to find the commonality (i.e., quality) between end products (courses) at varying levels of maturity. The design of this study is quantitative in nature. A group of online courses (n=30) are purposively selected from a U.S. southern state university. Selection criteria are: (a) a 100% of student satisfaction, (b) a 100% 94

Web-based course, and (c) with an optional, synchronous component. University course evaluation and other course-related information in the public domain are used. A peer evaluation form is used to categorize the maturity of selected courses. An inter-rater reliability testing is conducted and reports a high correlation coefficient, r >.8 suggesting there is a consistency or an agreement in assigned scores to the observed course features/functions and designs between the two raters. Drawn from the 2012 data, our findings suggest that even though there is a great variety of the adopted learning management system’s functions and features (i.e., maturity) used among the studied courses, there remains a set of those that, as Pareto called, the vital few, that foster high student satisfaction. Communications protocol is just one of the few. Simplicity is another. Szerző(k): Cheng Chang (Sam) PAN; Francisco Garcia; Richard A. Cornell Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: University of Texas at Brownsville University of Texas at Brownsville University of Central Florida

95

Technology and me--what do students think? Témakör(ök): ICT in the world of knowledge and learning – analysis of actual study habits in a multimedia environment Összefoglaló: When it comes to strategic management of campus technology, understanding students’ need and expectations of technology use is one of the top priorities of the senior management team of any institution of higher education. Given its unique mission and purpose, each university may have a respective need (and wish) list. Learning from its end-uses or constituents (e.g., students) is likely to have the university administration focus on the need and put the scarce resources in better use in an effort to create a more efficient social outcome--making all concerned parties better off. As part of 2013 EDUCAUSE Center for Applied Research (ECAR) Project, a Web questionnaire was administered at a U.S. southern state university that serves mainly Hispanic students (over 90%). A sample of over 1,900 students from the studied institution alone participated in the self-reported study in Spring 2013 with a margin of error around ± 3 %. The questionnaire was comprised of four instruments/sections in addition to student demographics. They are (a) devise use and ownership, (b), technology and the college experience, (c) learning environment, and (d) personal computing environment. An overview of the institution’s results will be presented first. The institutional results are then compared to the overall findings of ECAR Technology Survey 2013 (n > 130,000) in four aspects: (a) (undergraduate) students’ relationship with technology, (b) students’ preference in modality, (c) students’ readiness for mobile device use, and (d) students’ perception of the boundary between academic life and their own social life. This oral presentation is intended for university administrators and researchers who are interested in learning how large-scale institutional data may inform decision makers. Szerző(k): Cheng-Chang (Sam) PAN; Francisco Garcia; Clair Goldsmith Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: University of Texas at Brownsville University of Texas at Brownsville University of Texas at Brownsville

96

PACSUTA ISTVÁN Szül: Kisvárda, 1976. 08. 06. Végzettség és szakképzettség, az oklevél kiállítója, éve: Művelődési és felnőttképzési menedzser – Debreceni Egyetem, Művelődési és Felnőttképzési Tanszék, 2004. Szociológus, szociológia tanár – Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2003. Történész, történelem szakos tanár – Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2001. PhD fokozatszerzési eljárásban. DE-BTK Humán Tudományok Doktori Iskola Értekezés témája: Hallgatók értékvizsgálata Kutatási témák: - Értékvizsgálat - Hallgatók motivációs vizsgálata - Digitális írástudás vizsgálata - Identitásvizsgálat

A közösségi oldalak felhasználásának sajátosságai Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák IKT a tudás és tanulás világában – Hálózat kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói Összefoglaló: Az előadás rövid összefoglalója egy tágabb keretű kutatás eredményeinek. 500 főt kérdeztünk meg a kapcsolati hálójuk méretéről, az azt alakító tényezőkről, a közösségi oldalak használatának gyakoriságágáról, minőségéről. Az előadásban kiemelten szeretnénk foglalkozni a közösségi oldalak felhasználásának jellegzetességeivel. Azaz a használat gyakorisága, kapcsolatok száma mellett, milyen szempontok fontosak, melyek kevésbé meghatározók a felhasználóknak. Be szeretnénk mutatni, hogy milyen főbb felhasználócsoportok határozhatók meg, ezek a csoportok hogyan jellemezhetők iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem és egyéb tényezők mentén. Szerző(k): Pacsuta István Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF Szociálpedagógia Tanszék

97

PAPP GYULA eLearning-gel azóta foglalkozom, mióta divattá vált ez a kifejezés (kb. 2001). Előtte multiédia tananyagok fejlesztésével (és tanítással) töltöttem időmet. A Moodle 2003-ban vált életem meghatározó részévé. Azóta is a tanulással és a tanulást, az információkezelést támogató alkalmazásokkal, technológiákkal és módszertanokkal foglalkozom.

Open Badges az oktatásban Témakör(ök): Az e-learning és m-learning a felsőoktatás gyakorlatában IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: A digitális tanulás világa is folyton átalakulóban van. A tanulás a digitális világban egyre tömegesebbé és célorientáltabbá válik. Ennek megfelelően változnak meg a minősítés rendszerei és eszközei. Az új körülmények között az egyik leghatékonyabb eszköznek ma az Open Badges ígérkezik. A Mozilla 2011 szeptemberében indította útjára az Open Badges-t, amely mára nyílt szabványként egyre szélesebb körben terjed – nem csupán az új képzési formákban, de meghódítja a reguláris képzési formákat is. Az Open Badges-t mára a világ két legnagyobb keretrendszere a Blackboard és a Moodle is implementálta. A fejlesztésben és az alkalmazásban olyan neves szervezetek vesznek részt, mint például a Coursera, a Khan Academy, a NASA, a DigitalMe, az Intel, az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma, s lehetne még folytatni a felsorolást. De mi keresnivalója van a digitális kitűzőknek a felsőoktatásban. A digitális kitűzők egy adott képzés minden lényeges információját képesek hordozni, azaz mind a kibocsátó, mind a képzés követelményrendszere ellenőrizhető. Az Open Badges jelentősége kettős. Egyrészt az értékelés eszközeként támaszkodhatunk rá, másrészt a tanulók a kibocsátott kitűzőkkel igazolhatják portfóliójukban megszerzett képességeiket. Szeretném bemutatni azt az infrastruktúrát, amelyet a Mozilla és más szervezetek biztosítanak a kitűzők kezelésére, valamint azt, hogy a Moodle keretrendszerben hogyan implementálták az Open Badges-t. Példákat láthatunk a közoktatási, a felsőoktatási és az oktatás egyéb területein való alkalmazására. Hogyan alkalmazhatjuk a motiváció eszközeként? Hogyan lehet akár egy több modulból, tantárgyból felépülő képzés képzési és kimeneti követelményeit leképezni egy feltételrendszerre, s ennek elismeréseként átadni egy kitűzőt. Szerző(k): Papp Gyula Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: CONSEDU Bt. Témakör(ök): Az e-learning és m-learning a felsőoktatás gyakorlatában IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai

98

PATÓ GÁBORNÉ SZŰCS BEÁTA Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta egyetemi docens, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának, Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének oktatója. Műszaki menedzser (Veszprémi Egyetem, 1998), általános iskolai katolikus hittanár (Egri Hittudományi Főiskola, 1999), Ph.D (Pannon Egyetem, 2007), Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak (BME, 2014) Oktatott tárgyak: elosztási logisztika, ellátási lánc menedzsment, anyaggazdálkodás, munkaköri leírások, csomagolástechnika. Kutatási terület: logisztikai munkaterületek kompetenciái, feladatai munkaköri leírások. Több tudományos testületben tag illetve lát el különböző tisztségeket. Hazai és nemzetközi folyóiratokban rendszeresen publikál és kérik fel lektori tevékenységek ellátására.

Logisztikai folyamatok jelentősége a köznevelési intézmények működésében Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Hálózat kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói Összefoglaló: A kutatás kiinduló gondolatát az képezte, hogy a különböző logisztikai tevékenységek, feladatok elvégzése, valamint az azokra épülő logisztikai funkciók és folyamatok az üzleti cél elérését célozzák. A köznevelésben az üzleti cél sajátságos módon értelmezhető és a köznevelés különböző részvevői szempontjából is differenciált, ám minden esetben elsősorban a pedagógiai, nevelési cél megvalósítása a végső cél. A kutatás célja áttekinteni és elemezni a vizsgált általános iskolára vonatkozó működési mechanizmusokat, logisztikai folyamatokat és az üzleti élet által szolgáltatott logisztikai elvek mentén best practiceszel szolgálni a köznevelési folyamatok működésére. A dolgozatban feltáró kutatás elvégzésére került sor több kvalitatív módszer integrálásával. Az interjúkon alapuló esettanulmányok elkészítése során, a módszertanok egymással párhuzamosan, összefonódva kerültek alkalmazásra, így ezek együttesen szolgálták a kutatási cél megvalósulását. Az dolgozat eredményei alapot szolgáltathatnak a köznevelés logisztikai szemléletű „működtetésére”, folyamatainak összehangolására. Az interjúk alapján a köznevelési intézmények logisztikai gondolkodásmódjának rövid távú jövőbeli tendenciáinak tekinthető: • az információáramlás racionalizálása, • folyamatok protokolljának definiálása, és megszilárdítása, • rugalmasság időben és térben, • gyors reagálás a felmerülő igényekre, (agilitás). Számos intézkedés, az interjúk során is kirajzolódó működési keret arra enged következtetni, hogy az intézmény határainak „eltörlésével” „tágításával”, egyfajta „határok nélküli szervezetekké” (KLIK) való alakulásával, mintegy köznevelési szolgáltatói ellátási lánccá alakulás jelentheti a jövőt, a racionális működéshez. Szerző(k): Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Pannon Egyetem

99

PÉNZESNÉ KÓNYA ERIKA Pénzesné Dr. Kónya Erika Szakképzettsége: okl. biológus, szakfordító, biológia-technika szakos tanár Tudományos fokozata: PhD (2007) Idegen nyelvi ismerete: angol felsőfokú állami nyelvvizsga, orosz alapfokú nyelvvizsga Munkakör megnevezése (beosztás): főiskolai docens, intézetigazgató, Biológiai Intézet, mb. tanszékvezető, Növénytani tanszék Munkahelye: EKF TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék Tanszéken kívüli elfoglaltságai, megbízatásai: a) Főiskolán: kari tanácstag, kari bizottsági tag (Gazdasági Bizottság), EKF Botanikus kert igazgató b) Főiskolán kívüli: nemzetközi és hazai tudományos szervezetek tagja, MTA köztestületi tag PhD disszertációjának címe: Mohafajok térbeli mintázatának és időbeli dinamikájának vizsgálata radiol

Új módszertani lehetőségek a digitális mikroszkópiában Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: A mikroszkópok mindig is a természettudományok szimbólumaként jelentek meg az oktatásban. A biológia, fizika, de még a kémia tudományokban is használták a természettudósok. A digitális technika fejlődése és a mikroszkópia oktatási módszertanának fejlődése kettészakadt, nem követi megfelelő mértékben a természettudományos oktatás módszertana. A szerzők bemutatják azokat a mai technológia által nyújtott lehetőségeket, amelyeket érdemes a látványos természettudomány jegyében kihasználni a biológia, környezettan, talajtan témák oktatása kapcsán. A szerzők kitérnek arra, mi a "digitális okulár" és hogy ilyen egyszerű kis eszközzel akár 800x-os nagyítást is el tud az oktató vagy a tanuló érni a vizsgálatok során. Bemutatják azt a lehetőséget, amely lehetővé teszi, hogy egy egyszerű adapterrel egy más funkciójú fényképező vagy videokamera hogyan tehető alkalmassá mikroszkóp kamera funkció használatára. A következő, módszertani eredményeket bemutató rész a kamerákhoz, digitális mikroszkópokhoz kapcsolódó képfeldolgozó program használatának módszertana. Az érdekesnek, fontosnak ítélt képeket, videókat rögzítés után később is fel lehet dolgozni. A fényképként, vagy video módban rögzített részletek, vizsgálati objektumok beilleszthetők más digitális tartalom egységekbe (digitális, interaktív tananyag), Hálózatok, szakmai közösségek, tanulói virtuális műhelyek építhetők a technológia felhasználásával. A professzionális digitális mikroszkópok tudását kombinálva az interaktív oktatási lehetőségekkel ezek az eszközök hatékonyan alkalmazhatók a felsőoktatásban, a tudományos munkák során és a távoktatásban is megállhatják a helyüket. A szerzők látványos példákkal mutatják be a korlátlan módszertani fejlesztési lehetőségeket az eddig kidolgozott tananyagaik bemutatásával. Szerző(k): Pénzesné Dr. Kónya Erika, Milinki Éva Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF TTK

100

PIROS ATTILA Place and date of birth: Debrecen, 7th February 1977. Family status: married, one dependent 2011 University of Debrecen, Doctoral School in Mathematics and Computer Science, PhD programme in Information Technology 2007 University of Debrecen Teacher of Mathematics (MSc) Library and Information Sciences (MSc) 1995 Medgyessy Ferenc Grammar School, Debrecen GCE, Librarian Assistant II

A New Approach to Universal Decimal Classification as the Indexing Language for a Mechanized Information Retrieval System Témakör(ök): Az információközvetítő szakmák IKT komponensei Összefoglaló: Universal Decimal Classification (UDC) is one of world’s foremost document indexing languages used in more than 130 countries world-wide and having been under continuous review since its invention more than one hundred years ago in order to ensure that it is always up-to-date. The main models of utilizing UDC in information retrieval systems are handling codes as simple keywords, building a so-called KWOC-index of the parts of them and managing authority files neither is entirely capable of reflecting the flexibility and complexity of the language. However, modern descriptive and programming languages make it possible to develop a system which is able to analyze and describe the inner structure of every UDC concept this information can be used during the searching process. As a final consequence, the system would be able to retrieve, without significant noise, a complete set of records collected by exploiting the full capability of the relations and rules of UDC at a high level. The goal of the presentation is to present the basic principles of a system mentioned above and demonstrate working solutions of some of its parts to prove the pertinence of the conception. Szerző(k): Piros Attila Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Debreceni Egyetem

101

PLÉH CSABA Csaba Pléh (b. 1945), is a Hungarian cognitive psychologist and linguistic presently working at Eszterházy Kroly Colege, Eger, and Central European University, Budapest. He is a Full member of the Hungarian Academy of Sciences (HAS), and of the Academia Europae (London). He is a founding president of , CECOG, Central European CogSci Association. He serves ion several European science financing committees and boards (ESF, ERC). He teaches classes on psychology and linguistics in all levels, and published and edited 30 books and over 500 papers. His main research interest are history of psychology, psychology of language, with special focus on the specificity of Hungarian. Cognitive development and its impairments, Hungarian studies on Williams syndrome children. The impact of new ICT on learning and human networks.

Cognitive and instruction science face the challenge of the new media Relationships between psychology and education have been characterized by some eternal issues:  what is the proper relationship between procedural and factual knowledge, KNOWING WHAT AND KNOWING HOW ?  What are the domains of knowledge acquisition, from street level through school to on the job training ?  what is the role of different media (demonstration, talk, reading) in acquisition?  are the rules of acquisition changing over the life span? With the advent of new media during the last generation these issues have been interestingly rephrased. The talk shall try to cover dome of these new challenges. Do cheep images really make our thinking more visual? Are the cheep and easily accessible texts leading to a more shallow processing (Greenfield, Carr)? Do the new search engines result in a reduced individual memory? Are the new media leading towards a more horizontal knowledge transfer in contrast to the traditional vertical transmission between generations? There are rival techno optimist and techno pessimistic interpretations of these changes. I shall try to present a balanced view. This biologically anchored vision claims that while new technologies indeed change the acquisition patterns, they do so by reapplying the biologically determined existing knowledge transfer systems. Regarding age related changes I shall present the natural pedagogy theory promoted by Csibra and Gergely. This theory claims that humans have a natural, biologically determined tendency to teach and learn from others, activated by pedagogical cues from the setting, and resulting in learning generic knowledge. A crucial issue is how universal are these principles over the life span, and how do different instructional media rely on them or question them. Szerző(k): Csaba Pléh Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF Department of Psychology

102

PÓLYA TAMÁS Doktori fokozatát 2007-ben szerezte a kommunikációs tudományok területén a Pécsi Tudományegyetemen. 2009-től tanszékvezető egyetemi docens az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. Egyik kiemelt kutatási területe a digitális játékok (videojátékok) mint médium jellemzői, fogyasztása és lehetséges hatásai.

GÖNCZINÉ KAPROS KATALIN Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének Informatika Tanszékén tanársegédként dolgozik. Végzettsége szerint informatika tanár (Debreceni Egyetem), valamint matematikaszámítástechnika szakos tanár (Eszterházy Károly Főiskola). Tanulmányait a Debreceni Egyetem, Informatikai Tudományok Doktori Iskolában folytatja. 2010-től alkalmazott informatikai tárgyakat oktat a főiskolán.

HERZOG CSILLA Első diplomámat Egerben szereztem 1991-ben történelem - ének-zene szakon, második diplomámat pedig az ELTE PPK-n pedagógia-tanár szakosként. 2001-től tanítok az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció és Médiatudomány Tanszékén, ahol főként az elektronikus sajtó szakirány gyakorlati képzésével foglalkozom. A Szegedi Tudományegyetemen 2013-ban szereztem PhD-fokozatot, kutatási területem a 14-18 évesek médiaműveltségének vizsgálata.

103

T. PARÁZSÓ LENKE Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológiai Tanszék főiskolai tanára. Felsőoktatási tanulmányait a Leningrádi Filmmérnöki Egyetemen, a BME Villamosmérnöki karán és az ELTE BTK karán végezte. 1987-ben a Bölcsészettudományban (ELTE) a dr. univ, 2002-ben PhD fokozatot szerzett (BME). Felsőfokú orosz és középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik. Oktatott kurzusok: Kutatásmódszertan, Fotó, Pedagógiai kutatás kvantitatív módszerei, Tesztelmélet, Értékelés tudásszintmérés, Prezentációtechnika, Digitális kép és hangfeldolgozás. A felnőttképzésben oktatóként, külföldi partnerkapcsolat szervezésében koordinátor, szervező. Érdeklődési területe az on-line tananyagok technológiai módszertani kérdései, hatékonyságvizsgálat

A 8‒18 éves magyarországi tanulók videojáték-használati szokásai Témakör(ök): Az újmédia és a hálózat alapú tanulás A multimédia és a mozgókép a közés felsőoktatásban Összefoglaló: A videojátékokat – azaz digitális játékszoftvereket PC-n, böngészőben, játékkonzolon, mobileszközökön – egyre népszerűbb infokommunikációs tömegmédiumként használják fiatalabb és idősebb korosztályok. A nem digitális játékok különböző hatásokat gyakorolnak a játszók testi és lelki fejlődésére, s számos kutatás utal arra, hogy így van ez a videojátékokkal is. Az előadásban bemutatandó alapkutatás célja, hogy egy országos reprezentatív empirikus vizsgálat keretében azonosítsa és feltárja az általános és középiskolás (7-18 éves) magyar fiatalok videojáték-használati szokásait. A felmérés során a következő kutatási kérdésekre kerestünk válaszokat: (1) milyen típusú játékokkal játszanak a magyar fiatalok, (2) milyen eszközökön játszanak, (3) mennyi időt töltenek a játékokkal, (4) mennyire jellemző és hogyan viszonyulnak az illegális szoftverhasználathoz, (5) milyen értékattitűd jellemzi a játékosokat játék közben, (6) milyen szubjektív viszonyulással bírnak a játékosok a videojátékokhoz? Keressük továbbá a leggyakrabban igénybe vett játékplatformok és a kedvelt játéktípusok, illetve a játékosok pszichés motivációja és a viselkedés egyes pro- és antiszociális vonatkozásai között feltételezhető összefüggéseket. Reményünk szerint a digitális játékok itt vázolt kutatásának sikeres végrehajtása lehetővé teszi, hogy részletgazdagabb képet kapjunk a vizsgált korosztály körében meglehetősen népszerű videojátékok társadalmi jelentőségének és súlyának, illetve esetleges pedagógiai célzatú használatának egyes fontos vonatkozásairól. A vizsgálat a Társadalmi Megújulás Operatív Program IKT a tudás és tanulás világában humán teljesítménytechnológiai kutatások és képzésfejlesztés címet viselő, TÁMOP-4.2.2.C11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt keretében készült. Kutatási forrás: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 Szerző(k): dr. Pólya Tamás; Göncziné Kapros Katalin; dr. Herzog Csilla; Tóthné dr. Parázsó Lenke Szerző(k) e-mail címei: [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola

104

RADVÁNYI TIBOR Az Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tanszékén dolgozom, mint főiskolai docens. Az oktatásban adatbázis rendszereket (Oracle, MSSQL, MySQL), Kriptográfiát és Automatikus azonosítást tanítok a programtervező informatikus hallgatóknak. Módszertani kérdésekkel is foglalkozunk az informatika tanár MA-s kurzusokon. Kutatási területem ehhez kötődik. Adatbázis rendszerek tervezésével, hatékonyságának vizsgálatával és tanításának módszertanával foglalkozom. Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben fordult az érdeklődésem az RFID rendszerek felé. Ezen belül kiemelten a szenzorok, szenzorsorok integrálásával az UHF és HF/NFC tag-ekhez témával foglalkozom. 2013-ban Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjat sikerült elnyerni a „Titkosítás és adatvédelem az RFID használatakor” című kutatásra.

Kriptográfiai algoritmusok alkalmazása a rádiófrekvenciás azonosítás és kommunikáció során Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon Összefoglaló: Ebben a cikkben egy lendületesen fejlődő, a mindennapokban egyre több helyen megtalálható technológiával, az RFID technológiával fogunk foglalkozni. Bemutatjuk, hogy milyen lehetőségek vannak a rendszer különböző szintjeinek a támadására. A támadások részletes vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy a védekezést jobban felépíthessük. Kitérünk arra, hogy milyen védekezési lehetőségeink vannak az egyes szinteken. A legfőbb cél a tag-ek és a tag-ekben tárolt adatok védelme. Megvizsgáljuk, hogy milyen kriptográfiai eljárásokat, algoritmusokat lehet alkalmazni. Ezen algoritmusok alkalmazhatósága erősen függ az RFID tag-ek felépítésétől, a bennük megjelenő számítási kapacitás mértékétől és az implementált memória méretétől. Nagy kihívást jelent az olcsó, várhatóan robbanásszerűen elterjedő passzív tag-ekben tárolt adatok megfelelő védelme. Kutatási forrás: TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Szerző(k): Dr. Radványi Tibor Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

105

RACSKÓ PÉTER Racskó Péter vagyok, 1974. 07. 18-án születtem Budapesten. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán szereztem diplomát számítástechnika tanár szakon. Jelenleg a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó ICT igazgatója vagyok, illetve az Oktatási Hivatal 3.1.1.-es programjának szakmai szakértőjeként tevékenykedem. Gyakorlatilag tanulmányaim befejezése óta foglalkozom elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztéssel. Az elmúlt 15 évben részt vettem rengeteg országos és nemzetközi e-learning fejlesztésben, kiemelten újszerű innovatív oktatási szolgáltatások fejlesztésében, implementálásában, illetve ICT alapú B2B és B2C üzleti modellek megvalósításában a tartalomszolgáltatás területén.

Az Oktatási Hivatal Projektigazgatósága kutatási eredményeinek publikációs stratégiája modern technológiai eszközökre Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A prezentáció célja, hogy bemutassa az Oktatási Hivatal jelenleg fejlesztés alatt álló publikációs rendszerét, amely kielégíti a mai kor kihívásainak megfelelő tartalomszolgáltatási rendszerek elvárásait. Az előadás első része ismerteti a jelenlegi online publikációs módokat, a legjellemzőbb üzleti modelleket, illetve az elkövetkező évek várható irányzatait. Kiemelt hangsúlyt kapnak az integrált digitális szolgáltatási rendszerek. Fontos kérdés a mobil platformokkal való kompatibilitás, az, hogy mely szolgáltatásokat érdemes ezekre fejleszteni és melyeket nem. A második részben bemutatásra kerül az OH publikációs rendszerének funkcionális specifikációja és néhány, már elkészült modulja. A bemutató várható időtartalma 25 perc. Az előadás megértéséhez nem szükségesek mélyebb informatikai ismeretek. Szerző(k): Racskó Péter Szerző(k) e-mail címei: Szerző(k) intézményei: Oktatási Hivatal

106

REHO ANNA Végzettség (diplomák): Munkácsi Tanítóképző szakiskola, Óvodapedagógia szak, Vaszil Sztefanik Kárpátukrajnai Nemzeti Egyetem, Pedagógiai és pszichológiai Kar, Óvodapedagógia és Pszichológia Szak (Diplom Specialist). Pedagógia tudományok kandidátusa, Általános pedagógia és pedagógia történet, „Doctor of Philosophy”, Ph.D. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Munkahely: Ungvári I. Számú Állami óvoda – óvónő majd módszerész. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Pedagógia és Pszichológia tanszék – tanár, tanszékvezető helyettes, docens. 2011-től: Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kárpátaljai Fiókintézetének Pszichológia- Pedagógia Tanszékének docense. 2013. szeptember 1-től a Kárpátaljai Pedagógus Továbbképző Intézet Pedagógia és Pszichológia Tanszékének docense.

Az IKT felhasználása az Ukrán ovodai nevelésben Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Összefoglaló: A társadalom fejlődésének modern időszakát az információs-kommunikációs technológiák (IKT) erős hatása jellemzi, melyek behatolnak az emberi tevékenység minden területére, biztosítják az információ áramlásának terjesztését a társadalomban és globális információs teret képeznek. Fontos és elválaszthatatlan része ezeknek a folyamatoknak a számítógépes oktatás. Jelenleg Ukrajnában egy új oktatási rendszer épül, amely a világ információs-oktatási környezetébe való integrációra orientált. Ez a folyamat jelentős változásokkal jár az oktatási folyamat pedagógiai elméleti és gyakorlati folyamatában, amelyek a tanulás technológiájának megváltoztatásával kapcsolatosak, aminek meg kell felelni a modern technológiai lehetőségeknek és biztosítani kell a gyermek harmonikus csatlakozását az információs társadalomhoz. A számítógépes technológiák célja, hogy az oktatási folyamat szerves részévé váljanak, jelentősen növeljék annak hatékonyságát. Ezért a számítógépesítés szintje, a személyi és tanítási módszerek mellett, nemcsak a modern iskola, hanem óvoda munkaképessége értékelésének egyik legfontosabb indikátora. Az információs környezet - az oktatási folyamat résztvevői (gyermekek, tanárok és a szülők) közötti interakció hatékony módja. A jelentésben az IKT az ovódai menedzsmentben, az Ukrán óvodák módszertani és pszichológiai munkájában való használatáról van szó. Szintén az IKT használatáról a szülők tájékoztatásában az ovódás korú gyermekekkel való munkában. Szerző(k): Dr. Reho Anna Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Kárpátaljai Pedagógus Továbbképző Intézet

107

STEVENSON, MICHAEL Michael is a doctoral student in the School of Education at Macquarie University. As an educator with over a decade of experience in the secondary classroom alongside a growing list of publications and conference presentations, he bridges the gap between research and practice with an ongoing commitment to professional learning. In addition to classroom teaching and research, Michael has worked as a technology mentor and strategy leader, advising in the development of learning management systems, 1-1 programs and ICT-curriculum alignment. His doctoral study explores the role online Personal Learning Networks in teacher professional learning. Since commencing full-time at Macquarie in 2013, Michael has been involved in several projects, including Connected Communities 21, Evaluating ABC Spla

HEDBERG, JOHN Professor John Hedberg holds the Millennium Innovations Chair of ICT and Education in the School of Education. He has taught postgraduate courses on cognitive strategies, interface design for learning, and implementation and evaluation of technology-based learning. He has also taught strategic planning for technology implementation in schools and has also written on policy aspects of new technologies in education. He has designed training needs assessments, evaluation systems and conducted workshops on the instructional design and evaluation of e-learning environments. He has been keynote speaker at numerous conferences on the educational technologies in Canada, United States, Singapore, Malaysia, China, Europe, and many states in Australia.

Leading Learning in a Digital Age: a Mixed Methods Study Témakör(ök): ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century New Media and network-based learning Összefoglaló: In the twenty-first century, school leaders are faced with the challenges of changing local, national and global contexts. While responding to the unique needs of their local school community, an increasing emphasis on national requirements in areas such as curriculum and teaching standards further compel leaders to ensure that teacher professional learning keeps pace with changes. This mixed methods case study sought to understand how school leaders can manage professional learning in twenty-first century contexts, which reflect the recent substantial changes to national curriculum and pedagogy. Although the concerns discussed are by no means unique to Australia, the evidence suggests that leaders prefer informal professional learning over more traditional structures (like one-day training courses and staff meetings), The impact of inspired online leadership – aided by the diverse

108

communities of practice online – is emerging as an important area for future professional learning research. This study examines how 102 school leaders across seventeen Australian government schools in a large metropolitan area lead in a digital age. Each school received approximately AU$10,000 of system funding as part of a wider program for schools to develop their own project addressing the areas of technology, pedagogy and the new national curriculum. The study incorporates a mixed methods design with two staged components. The first (qualitative) component explores the school context, including the decisions, actions and leadership styles of each school leader and how these impact on the development and implementation of their project. Szerző(k): Michael Stevenson; John Hedberg; Kerry-Ann O'Sullivan; Cathie Howe Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Macquarie University Macquarie University Macquarie University Macquarie ICT and Innovations Centre

109

SHEFFIELD, RACHEL I am a lecturer in education with a focus on science education at Curtin University in Perth, Western Australia. My research interests includes working with technology and science inquiry in tertiary through to primary contexts. I am currently exploring the use of multimodal discourse analysis with special needs children (Deaf Mute Children). Previously I have researched implementing IWB technology and how it can be used to improve the discourse in primary classrooms. I was a research fellow working on an ARC grant that examined integration with a focus on science.

DOBOZY, EVA Dr Dobozy is a senior member of the Curtin University teacher education team with a focus on producing high-impact educational research. Her interest and research work is concerned with the issue of effective pedagogical modelling in face-to-face, blended and online learning environments through the design of learning-centric and highly interactive curricula. She is working as part of a learning design group on the design and implementation of transdisciplinary pedagogical templates. Her research spans the intersection between learning theory, learning design, technology-enhanced learning and teacher professional development. Dr Dobozy has a substantial research and publishing record. In addition, she has received numerous invitations to present her work as a plenary keynote speaker.

CAMPBELL, CHRIS

Chris Campbell is a lecturer in ICT education at The University of Queensland where she teaches both undergraduate and masters level students. She has an interest in the fields of learning design and educational media.

110

Teaching With Tpack: A Case Study of Pre-Service Science Education Témakör(ök): ICT in the world of knowledge and learning – new solutions in electronic teaching materials E-learning and m-learning in tertiary education Összefoglaló: Teacher education is in the grip of change. No longer is it possible to plan and implement lessons without considering the inclusion of Information and Communication Technologies (ICTs). Students and teachers must be able to engage with diverse learning technologies efficiently and effectively in the search for ’the right information’ at the ’right time’ for the ’right purpose’. This paper provides insight into key organising patterns that characterise contemporary pre-service science education at a leading Australian university. In particular, the paper examines the overlap of technology, pedagogy and science content in the TPACK framework and its potential affordance for science educators, which is the intersection between technology knowledge, science pedagogy (information literacy and inquiry) and science content knowledge. The questions that this study grappled with were: What is the potential of the TPACK framework to help pre-service teachers integrate ICT and pedagogy in the science context? How can the TPACK framework be used in the science classroom? What contemporary open source technology tools help promote an science inquiry process? Some key findings illustrate that 90% of pre-service teachers thought the unit improved their understanding of the inquiry process, 88% reported more confidence in their understanding of science concepts and 94% of students reported an increase in their knowledge and confidence of Web 2.0 tools in supporting scientific inquiry in science. The implications of this study are that that the online inquiry improved students’ knowledge and confidence in the skills and processes associated with inquiry and in science concepts. Szerző(k): Rachel Sheffield; Eva Dobozy; David Gibson; Jim Mullaney; Chris Campbell Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: School of Education, Curtin University School of Education, Curtin University Curtin Teaching and Learning; Curtin University Curtin Teaching and Learning, Curtin University School of Education, The University of Queensland

111

SIMÁNDI SZILVIA Dr. Simándi Szilvia, az Eszterházy Károly Főiskola Andragógiai és Közművelődési Tanszékének adjunktusa. Művelődési és felnőttképzési menedzser (PTE), és művelődésszervező (turizmus szakirány) –német (EKF) szakon szerzett diplomát. 2010-ben doktorált a Debreceni Egyetemen. Kutatási témái: felnőttkori tanulás, közösségfejlesztés, turizmus és tanulás. Tanított tárgyai: Andragógiai alapismeretek, Andragógiai kutatások, Közösségfejlesztés, Turizmus és kultúra, Oktatási és kulturális marketing.

A felnőttkori tanulás jellemzői a turizmus szektorában az IKT kompetenciák tükrében Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák Összefoglaló: Az egész életen át tartó tanulás alapvető eszköze a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodásnak, és magában foglalja az információs és kommunikációs eszközök hatékony alkalmazását is. Figyelmünk középpontjában az autonóm, egyén által kezdeményezett tanulás áll (vö. Forray és Juhász 2008), ugyanis a világháló és a mobilkommunikációs eszközök remek lehetőségeket kínálnak az önálló ismeretszerzéshez. Kutatásunk fókuszát a turizmusban érintett szakemberekre helyeztük: ma a világgazdaság egyik legnagyobb munkaerőpiaca a turizmusban található. Kérdőíves és interjús vizsgálatunkat szálláshely szolgáltatók (kereskedelmi és magánszemélyek által nyújtott szálláshelyek vezetői, tulajdonosai, alkalmazottai stb.) és az utaztatásban részt vevők (idegenvezetők, utazási irodai ügyintézők, referensek stb.) körében végeztük. Kérdőívünk nem szervezeteket szólított meg, hanem egyéneket, és a felsoroltak figyelembe vételével a következő kérdésekre kerestük a választ: Hogyan jelenik meg az egész életen át tartó tanulás a turizmusban dolgozóknál? Milyen háttérváltozók befolyásolják a tanulást? Hogyan alkalmazzák a tudásbővítéshez az IKT eszközöket? Eredményeink többek között azt mutatják, hogy az információszerzés formái átalakulóban vannak e területen is: a nyomtatott könyvek, folyóiratok háttérbe szoruló szerepét kutatásunk is alátámasztotta. Az interneten keresztüli tudásbővítés előtérbe került, ami azért is fontos, mert a felület ilyen irányú kihasználását még inkább ösztönzi. Szerző(k): Dr. Simándi Szilvia Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

112

SIMON TÜNDE Matematika rajz szakos tanárként végeztem 1991-ben az EKTF-en, majd a MOME-n folytattam tanulmányaimat. Közel húsz év tanítási tapasztalattal rendelkezem, mely tapasztalat kiterjed az általános iskolától a felnőttképzésig, fókuszában pedig a HHH-s tanulók állnak. Jelenleg az OFI-ban dolgozom, és a SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok. Kutatási területem a vizuális kommunikáció elmélete és mérési, fejlesztési lehetőségei a 20-12 éves korosztályban. Ezen kívül foglalkozom a vizuális nevelés, a szocializáció és az esélyegyenlőség kapcsolatrendszerével, a hálózati és horizontális tudásmegosztás lehetőségeivel, a tudás és gazdaság viszonyával.

Az absztrakció, mint a vizuális kommunikáció részképessége, online mérési és fejlesztési lehetőségei Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai Összefoglaló: „Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, online diagnosztikus mérés, szemmozgás-követő vizsgálat, absztrakció A 20. század hetvenes éveiben bekövetkezett „képi fordulat” (Moxey, 2008) a verbalitással szemben előtérbe helyezte a vizuális befogadás, megismerés és kommunikáció műveleteit. A vizuális nevelésben az esztétikai értékek közvetítése és a kreativitás-fejlesztés hagyományos feladatai mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a képek értelmezése, a képi gondolkodás (vizualizáció) és a jelek, ábrák, köznapi és tudományos képi megjelenítések elemzése (Horányi, 2003 Bodóczky 2009 Kárpáti és Gaul, 2013). A vizuális kommunikáció elemei a digitális kultúra napi használata révén az élő köznyelv részévé váltak, az absztrakció összetett képessége és az absztrakciós folyamat a hétköznapok részévé váltak. A digitális kifejező eszközök széles körű használata lehetőséget ad a képi kommunikáció kompetencia alapú, online tesztkörnyezetben megvalósított mérésére (Waters és Pommerich 2007 Wang, 2010). A vizuális képességrendszer értékelésével foglalkozó kutatás keretében online tesztfeladatokat dolgoztunk ki a vizuális kommunikáció képességcsoportjának diagnosztikus mérésére, 10-12 éveseknek. A próbamérést 2013 őszén végeztük, melyben a kifejlesztett mérőeszközt online és papír alapú tesztek formájában próbáltuk ki (N=246, Cronbach-α=0,72). A mérést szemmozgás-követő vizsgálat követte, melynek célja a feladatok és tesztek fejlesztése mellett a diákok képolvasási és kép-szöveg modalitásváltás stratégiáinak dokumentálása, az IKT műveltség és vizuális kommunikáció befogadói jellegű képességelemei közötti kapcsolat feltárása. A tesztfeladatok között hangsúlyos szerepet kapnak az absztrakt folyamatokat vizsgáló feladatok, hiszen napjaink digitális kommunikáció eszközrendszerének használ” Szerző(k): Simon Tünde Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola

113

SINKA RÓBERT A szerző, Sinka Róbert 2004 óta üzemeltet és fejleszt e-learning keretrendszereket, tananyagokat. 2012 PhD fokozat megszerzése. 2004-2013 között a Szent István Egyetem jászberényi karán tanársegédként, majd az egyetem e-learning szakértőként az egyetemi könyvtárban dolgozott. 2013 óta a Monguz Kft. e-learning szakértője.

Tudástárak összefogása és revitalizációja Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Az információközvetítő szakmák IKT komponensei Összefoglaló: Az információs társadalom scenáriók digitális tudástárak sokaságát vizionálták. Miközben azonban a megszültetett virtuális (tudás allokációs) adattér egyre nagyobb lesz, egyre kezelhetetlenebbé is kezd válni. Nem a meglévő rendszerek működésbeli hibáit értjük ez alatt, hanem az adatok kezelésének, keresésének, és az újabb tárházak összekapcsolódásának kérdéseit feszegetjük. Az előadás két témát kíván a központba helyezni. Az egyik az aggregált tudástárak újraosztása. Az összegyűjtött és rendszerezett adatbázisok eltérő technológiai alapokra épültek, attól függően, mikor indulhatott meg az aggregáció, és adott pillanatban milyen architektúrák álltak rendelkezésre. Ez technológiai aspektus. A kapcsolódó feladat pedig a különféle alapokra épülő tudástárak összefogása, élővé tétele. A Monguz Kft. tevékenységi köréből és szakmai tapasztalatából merítve ennek kérdéseit, problémakörét mutatja be az előadás első része. A másik, igen aktuális problémakör véleményünk szerint a módszertani háttér megteremtése. Mennyire és miként tudja szolgálni a technológiai aspektus a felhasználás sikerét? Sikerül-e revitalizálni az adatbázisokat, amelyek feledésbe merülnének, ha nem kapcsolódnának egy modernebb kereső felülethez? Segíthet-e a megoldásban az e-learning vagy a MOOC-ok módszertana? A sok kérdés jelzi, hogy nem elegendő a technológiai háttér megalkotása, az élővé tételhez a felhasználói igényt, a szakmai véleményeket, a hazai és nemzetközi trendeket egyaránt figyelembe kell venni. A prezentáció nem csak elméleti modelleket, de működő hazai és nemzetközi példákat is felvillant a virtuális tudásterek és elektronikus tanulási környezetekről azokról, amelyek a jövő intézménytámogató rendszereiben egyszerre szolgálják a tanulás, oktatás, kutatás és értékmegőrzés szerepét. Szerző(k): dr. Sinka Róbert Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Monguz Kft.

114

STRAATEMEIER, MARTHE Dr Marthe Straatemeier is the director of Oefenweb, a spin-off company of the University of Amsterdam in the Netherlands (www.trackandteach.com). This company is the result of several research projects at the University of Amsterdam, including her doctoral dissertation concerning children’s mathematical development. Within this project she has worked on the development of an innovative web-based training and progress-monitoring system for Math (Math Garden: www.mathsgarden.com), in which computer adaptive practice and testing is combined. Dr Marthe Straatemeier is director of Oefenweb since its establishment in 2009. Since then, Oefenweb has developed several new training and progress-monitoring systems for other educational domains (i.e., dutch language, statistics, typing skills).

Math Garden: combining online adaptive training and monitoring of arithmetic skills in educational games Témakör(ök): ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century Összefoglaló(k): Math Garden, which was originally developed at the University of Amsterdam (the Netherlands), contains a challenging web environment in which children can practice their arithmetic skills by playing math games. The garden metaphor is used to stimulate children to maintain their mathematical abilities as they can nurture their plants by improving their mathematical ability and prevent their plants from withering by playing on a regular basis. Math Garden uses a new methodology for computer adaptive practice and monitoring. In this methodology advanced psychometric algorithms are used that enable simultaneously tracking the abilities of persons and the difficulties of exercises. This ensures that the difficulty of the exercises is automatically adjusted to the skills of the child. All users, beginners and advanced users, always receive exercises that match their ability level. Math Garden is, therefore, motivating for users of all ability levels.At the same time, children’s progress is automatically being monitored and detailed progress reports are presented to their teachers. In this presentation Math Garden and its computer adaptive methodology will be demonstrated. In addition, the possibilities for education will be discussed. Szerző(k): Marthe Straatemeier Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Oefenweb.nl

115

STOFFA, VERONIKA Diplomát a Szlovák Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett. Itt kezdte pályafutását is és 1982-ben PhD. fokozatot ért el. 1987-ig a Liptószentmiklósi Katonai Főiskolán tevékenykedett. 1984ben a brünni Honvédelmi Egyetemen került sor docensi kinevezésére műszaki kibernetikából. 1987-től a nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem folytatja munkásságát. 1999-ben habilitált matematika módszertanból és még egy docensi minősítést szerzett. 2003-ban inaugurációs folyamat alapján az államelnök professzorrá nevezte ki. 2004-től a SJE tanára, tanszékvezetője és első rektor-helyettese (2013-ig). Több hazai és külföldi egyetemen is tevékenykedett. Jelenlegi kutatása az egzakt matematikai modelleken alapuló szimulációs számítógépes modellezésre fókuszál.

STOFFA, JAN Prof. Ing. Ján Stoffa, a Pozsonyi Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán diplomázott 1960-ban, majd 1967-ben itt szerzett PhD fokozatot. 1960–1981-ig dolgozott az egyetem Elektrotechnika Tanszékén, 1971-től egyetemi docensként, 1980-tól egyetemi tanárként; az elektrotechnika és méréstechnika tárgyakat oktatta. Tudományos kutatási területe a dielektrikumok, elektromos kondenzátorok mérése volt. Az 1981–1986-ig tartó időszakban a Liptó-szentmiklósi (Liptovský Mikuláš) Katonai Műszaki Egyetemen dolgozott, főként tudományszervezőként. 1986–2003-ig, a nyitrai Bölcs Konstantin Egyetem (UKF) Oktatástechnológiai Tanszék (Department of Educational Technology) UNESCO munkacsoportjának munkatársa. Az oktatástechnológia és a didaktikai eszközök terminológiai kérdéseivel foglalkozó tudományos kutatások irányítója. Számos kutatási projektben, és több tudományos testület munkájában vett részt. Húsz évig volt tudományos védnöke a DIDMATTECH nemzetközi konferenciának.

About some disquieting phenomena in ethics of science Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon IKT a tudás és tanulás világában – A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata Összefoglaló: The study deals with selected disquieting and undesirable phenomena in ethics of science. Typical and most frequent of them are many forms of disobeying of authors law, formal participation in scientific conferences, overestimation of quantity and underestimation of quality of scientific production, pseudo-citations, ignoring of results of other scientific schools or selected persons, superficial or perfunctorily evaluating of reviewing of scientific works, lack of critical approach and overestimating authors` own results, false cooperation, non critical research atmosphere, missing demanding strict internal control and effect of leadership. It also refers to insufficient control mechanisms in the field, especially in electronic exposing of plagiarism and its assessment.

Szerző(k): Stoffa Veronika; Stoffa Ján Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Selye János Egyetem Komárom, SK Palacky University, Olomouc, CZ 116

STOFFA VERONIKA Diplomát a Szlovák Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett. Itt kezdte pályafutását is és 1982-ben PhD. fokozatot ért el. 1987-ig a Liptószentmiklósi Katonai Főiskolán tevékenykedett. 1984ben a brünni Honvédelmi Egyetemen került sor docensi kinevezésére műszaki kibernetikából. 1987-től a nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem folytatja munkásságát. 1999-ben habilitált matematika módszertanból és még egy docensi minősítést szerzett. 2003-ban inaugurációs folyamat alapján az államelnök professzorrá nevezte ki. 2004-től a SJE tanára, tanszékvezetője és első rektor-helyettese (2013-ig). Több hazai és külföldi egyetemen is tevékenykedett. Jelenlegi kutatása az egzakt matematikai modelleken alapuló szimulációs számítógépes modellezésre fókuszál.

Didaktikai kutatásra szolgáló adatbegyűjtő információs rendszer Témakör(ök): Szoftvertechnológia: kutatás, fejlesztés és innováció Web-, mobil, és RFID technológiai platformokon; IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: A tanulmány egy módszertani kutatás adatbegyűjtő információs rendszerét mutatja be. A kutatásra kidolgozott kérdőívek tartalmai egy adatbázis formanyomtatvány interaktív kitöltésével jutnak be az adatbázisba. A bejátszott adatok táblázat formájában tárolódnak. A tábla, mint adatbázis és (file of record típusú) adatszerkezet különféle kutató eljárásokkal és eszközökkel feldolgozható. Az eddig begyűjtött adatok vizualizált szimulációs modellek módszertani értékelésére irányult. Data collection information system for didactic research The study presents a methodology research data collection information system. The contents of questionnaires (data) developed for this research, are filling an interactive way and get into the database. The scanned data is stored in table. The table as a part of data base and (file of records) data structure by various research methods and tools can be processed. The data collected till now are focused on the evaluation of visualized simulation didactic models. Szerző(k): Stoffa Veronika; Végh László Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Selye János Egyetem Komárom, SK;

117

STÓKÁNÉ PALKÓ MÁRIA 1987 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karán, illetve annak jogelőd intézményeiben informatika-matematika szakos oktatóként. Első diplomáját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-ábrázoló geometria szakán szerezte 1982-ben, majd néhány évvel később, 1990-ben ugyanott sikeresen elvégezte a számítástechnika tanárszakot is. Főleg a multimédiás oktatóprogramok 1-6. osztályban történő alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozik. Tagja a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság LOGO szakosztályának és az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének. Alapító tagja a Gyermekinformatika Szakmai Műhelynek.

Információs és kommunikációs technológiák az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karán Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák Összefoglaló: 1996-ban az „Agria Media ’96” rendezvényen hasonló címmel szekcióelőadás keretében mutattuk be az akkor még önálló pataki tanítóképző főiskola informatikai rendszerét. Azóta közel két évtizedben telt el, s ha figyelembe vesszük, hogy az informatika fejlődése Patakon sem a kilencvenes évek közepén kezdődött, inkább harmincharmincöt év történéseiről kell beszámolnunk akkor, ha az első ABC-80-as számítógépektől a mai tabletekig és okostelefonokig vezető, helyenként buktatóktól sem mentes út legfontosabb pillanatait szeretnénk felvillantani. A pedagógusképzésben az informatika eszközrendszeréhez, lehetőségeihez alapvetően kétféle módon közelíthetünk. Az egyik – általánosabb – megközelítés, amikor az informatikát a nevelés-tanítás-tanulás, illetve az óvodai-iskolai adminisztráció eszközeként kezeljük, és a számítógépekre, valamint a hozzájuk kapcsolható perifériákra úgy tekintünk mint a legmodernebb oktatástechnikai-irodatechnikai eszközökre. A másik lehetőség, amikor az informatika az oktatás tárgyaként jelenik meg a tanórákon, illetve általánosabban: a pedagógiai folyamatokban. Az óvó- és tanítóképzésben mindkét szerepkörben föllelhetők a napjainkban csak IKT-ként emlegetett információs és kommunikációs technológiák. Jelen interpretációban a szerzők azt kívánják ábrázolni, hogyan váltak a számítógépek a hajdan polcokon porosodó játékszerekből a nevelés-tanítás-tanulás, illetve a kommunikáció nélkülözhetetlen eszközeivé, és hogyan sikerült a sárospataki óvó- és tanítóképzőben megvalósítani Vámos Tibor akadémikus úrnak a kilencvenes évek közepén egy ózdi konferencián megfogalmazott gondolatait: „El kell érnünk, hogy a felnövekvő nemzedék számára a számítógépes környezet teljesen természetes legyen…” Kutatási forrás: Saját tantervi adatbázis, saját videofelvételek Szerző(k): Stókáné Palkó Mária; Stóka György; Sasi Gábor; Molnár László; Halmi Zsolt Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar

118

SZÍJÁRTÓ IMRE Az EKF Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán a Mozgóképkultúra Tanszék főiskolai tanára és tanszékvezetője. Doktori fokozatát 2002-ben szerezte a Debreceni Egyetem Nevelésés Művelődéstudományi doktori iskolájában. Az értekezés címe: A filmesztétikától a médiaismeretig. A magyar mozgóképoktatás 19602000. Habilitációs előadásait 2010-ben tartotta a kelet-közép-európai országok filmoktatásának műveltségi kánonjairól. Kutatási területei: a film- és médiaműveltség fejlesztése, nemzetközi modelljei, gyakorlata valamint módszertana a kelet-közép-európai országok filmje a rendszerváltás után.

A médianevelés elvi kérdései Témakör(ök): A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban Összefoglaló: Az előadás empirikus hátterét azoknak a kutatásoknak és munkáknak a tapasztalatai alkotják, amelyeket az EKF Mozgóképkultúra Tanszéke az elmúlt időszakban folytatott (a befogadók médiaértési stratégiáinak feltérképezésére és értelmezésére irányuló kutatás, a mozgóképértés fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai tevékenység Magyarországon és külföldön, módszertani tanulmányok, terepmunkák iskolákban és a társadalmi élet egyéb közösségi terein). A fenti tevékenységek eredményeit magyar, angol és orosz nyelvű tanulmányok foglalják össze, jelen előadás tehát szemléleti jellegű: a médiaműveltség fogalmának értelmezéséhez, a médiaműveltség fejlesztésének elvi megközelítéséhez kíván adalékokkal szolgálni. A médiaműveltség fogalma a következő elemeket foglalja magába: a befogadók hozzáférése a tömegmédiumok tartalmaihoz, képesség a médiatartalmak kritikai megközelítésére, a médiaszövegek értésének befogadói stratégiái, képesség a médiaszövegek írására és olvasására, azaz a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra. Az előadás ennek a meghatározásnak az összetevőit veszi sorra abból a szempontból, hogy szakmai közösségünk tevékenységével miként járult hozzá a médiaműveltség fejlesztéséhez azokban a közegekben, amelyekben dolgoztunk. Kutatásaink eredményei elsősorban az értési készségek fejlesztésébe épülhetnek be, azaz reményeink szerint munkánkat az iskolában és a társadalmi élet egyéb területein kifejtett fejlesztőmunka szolgálatába állíthatjuk. Szerző(k): Szíjártó Imre Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF

119

TORGERSON, COLLEEN Colleen Torgerson came to Fresno State as a professor in Special Education following a public school career teaching both students are deaf or hard of hearing and students with learning disabilities. For 20 years she was a special education administrator. For 16 years Dr. Torgerson has been variously a Department Chair, associate Dean, and interim Associate Vice President and Dean of Undergraduate Studies. Currently she is coordinator of school partnerships for the School of Education and Director of First Year Experience for the University.

Evaluating the Effectiveness of E-Learning in Teacher Preparation Témakör(ök): E-learning and m-learning in tertiary education; Digital knowledge bases, virtual resource centres and repositories for professional teacher training Összefoglaló: Teacher education in the United States struggles with the challenge of preparing and retaining high-quality teachers who can work effectively with all students, and research suggests that teacher preparation is a strong correlate of student achievement. This proposal addresses the conference theme of “E-learning and M-learning in tertiary education” by describing a study that compared the effectiveness of teacher preparation provided by the California State University (CSU) system through two pathways: (1) CalStateTEACH, an online-supported program that incorporates a unique delivery model using innovative technologies to prepare elementary teachers and (2) traditional campus-based programs. The independent variable in the study was the pathway. The dependent variables were the ratings of preparation by program graduates at the end of their first year of professional teaching (N=12,590) and their employment supervisors (N=3781). The study analyzed data collected annually over a seven-year period. The instruments were two separate but parallel surveys designed to collect information about the extent to which the teachers’ program prepared them for important teaching responsibilities. Individual items were combined into 17 composites to facilitate the analysis and interpretation of large amounts of complex data. Mean ratings by CalStateTEACH graduates were significantly higher on 16 of the 17 composites. Results add to the knowledge base of effective E-learning in higher education and suggest some characteristics that might contribute to effective E-learning. Kutatási forrás:Center for Teacher Quality. (2009). Systemwide evaluation of teacher preparation in the California State University. Long Beach, CA: Office of the Chancellor, California State University. Szerző(k): Robin Chiero; Paul Beare; James Marshall; Colleen Torgerson; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: California State University, Fresno; California State University, Fresno; California State University, Fresno; California State University, Fresno;

120

TÖMÖSKÖZI PÉTER Tömösközi Péter 1975-ben született Mezőtúron. Főiskolai és egyetemi tanulmányait az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, A Debreceni Egyetem Természettudományi Karán és a Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karán végezte. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási területe az adaptív pedagógiai módszerek alkalmazása elearning keretrendszerekben. Munkahelye az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete, főbb oktatott tárgyai: Vizuális programozási nyelvek, Webprogramozás, Multimédia szerzői rendszerek, Kiadványszerkesztés és tipográfia, Elektronikus publikálás.

SZABÓ BÁLINT 1962-ben születtem Salgótarjánban. Itt végeztem általános és középiskolai tanulmányaimat is, majd Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán szereztem biológia-testnevelés szakos tanári diplomát. 1984-ben még autodidaktaként kezdtem informatikával foglalkozni. 1997-ben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán általános iskolai számítástechnika szakos tanári diplomát kaptam, majd a Pannon Egyetemen, Számítástechnika szakos tanár szakon tanultam tovább. Doktori disszertációmat az eLearning oktatástechnológiája témában írtam, a PhD fokozatot 2006-ban szereztem meg. 1997 óta dolgozom az Eszterházy Károly Főiskolán, ahol nappali, levelező és távoktatásos formában is tanítok informatikai tárgyakat. Az oktatás mellett a főiskola LMS rendszerének üzemeltetése is feladataim közé tartozik.

A digitális írástudás kritériumai a könyvtári munkában Témakör(ök): Digitális írástudás Összefoglaló: Az Eszterházy Károly Főiskolán több mint egy évtizede zajlik informatikus könyvtáros szakos hallgatók képzése. Informatikát tanító tanárokként korábban is erősen foglalkoztatott bennünket, hogy vajon helyesen választottuk-e meg a szakon tanított az informatikai tartalmakat, azt tanítjuk-e, illetve tanítjuk-e azt, amire hallgatóinknak szükségük lesz a gyakorlati munkában. Úgy gondoltuk, helyes lenne fölmérni azt is, melyek azok az új IKT eszközök, amelyek már megjelentek a könyvtári munkában, de képzésünk tematikájában esetleg még nem szerepelnek. A TÁMOP 4.2.2.C pályázat keretein belül lehetőségünk nyílt egy, többek között a fenti kérdésekre válaszoló kutatás lebonyolítására. A 3.3 almodul résztvevőiként kerestük a választ arra, hogy milyen jelentőséggel bír magyarországi könyvtárak mindennapi könyvtári munkájában az IKT-eszközök használata, és melyek azok az IKT-kompetenciák, amelyek nélkülözhetetlenek a könyvtárosi munkában. A vizsgálat legfontosabb adatait két különböző célcsoportnak eljuttatott kérdőívek biztosították. Elsőként magyarországi könyvtárak vezetőit, majd egykori informatikus könyvtáros szakos hallgatóinkat kerestük meg kérdéseinkkel.

Szerző(k): Tömösközi Péter, Szabó Bálint Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterzázy Károly Főiskola 121

TU, CHIH-HSIUNG Chih-Hsiung Tu, Ph.D. is a Professor at Northern Arizona University, Flagstaff, AZ, USA and an educational/instructional technology consultant with experience in distance education, open network learning, technology training in teacher education, online learning community, learning organization, mobile learning, personal learning environment, MOOCs, and global digital learning. His research interests are distance education, socio-cognitive learning, sociocultural learning, online learning community, learning organization, social media, personal learning environments, and network learning environments. He has authored many articles, book chapters, edited a book, authored two books, multiple honors as keynote speaker, professional development, professional conference presentations, and oth

An Examination of Gaming Personality and Gaming Dynamics Témakör(ök): New Media and network-based learning E-learning and m-learning in tertiary education Összefoglaló: Educators agree gaming encourages learners to gain a new perspective through active engagement in collaborative decision making to solve problems. This study investigated the research question: How will each of the four types of gaming personality in online learning (i.e., Explorer, Socializer, Killer, & Achiever) respectively predict the level of gaming dynamics in online discussion environments? This study concludes that three types of gaming personalities can serve as the predictors for gaming dynamics in a gamified online discussion environment. In other words, online learners whose gaming preferences and motivations are in Socializer, Achiever, and Explorer, are more likely to be motivated, more satisfied, and actively engage in online discussion environments. Szerző(k): Chih-Hsiung Tu; Cherng-Jyh Yen; Laura Sujo-Montes; Gayle Roberts Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Northern Arizona University Old Dominion University Northern Arizona University Cancer Care Center

122

TÓTH ANDRÁS Dr. Tóth András PhD. egyetemi docens, az EKF Andragógiai és Közművelődési Tanszék vezetője. Főiskolán tíz éve oktat, négy éve főállásban. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (bölcsészettudományi egyetemi doktor), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (vezetés-szervezés szakközgazdász), a Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán (PhD. képzés Didaktika-oktatástechnológia) végezte. Eddigi pályafutása során oktatott főbb tárgyai: • didaktika, oktatási rendszerek elmélete • vezetés és szervezetelmélet, integráció és szegregáció, felnőttoktatás módszertana, tanítás-tanulás módszertana Főbb kutatási területei: oktatási rendszerek, vezetés- és szervezetfejlesztés, felnőttoktatás, tanügyigazgatás. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület tagja.

IKT kompetencia fejlesztés a pedagógus továbbképzésben Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák Összefoglaló: Kutatás célja: közelmúltban az akkreditált pedagógus- továbbképzési programok – harminc, hatvan, százhúsz órás programok - milyen tartalmakkal, ismerettel, tudással járultak hozzá a pedagógusok IKT kompetenciájának fejlesztéséhez. Értékelő jellegű: az IKT kompetencia fejlesztését szolgáló programok országosan az összes akkreditált továbbképzésben milyen arányt foglalnak el, melyek a jellemző, meghatározó tartalmi elemek, az elméleti ismeret párosul-e gyakorlati felhasználói készséggel. Az internet az USÁban a 80-as években terjedt el, nálunk az egyetemi hálózaton 1990 körül , a publikus internet 1994-ben jelent meg és kezdett rohamos terjedésnek. Digitális írástudásról a 2000-es évek elejétől beszélhetünk. Itthon 1990-től kapcsolódtak az egyetemek az Internetre. A felhasználók az egyetemi oktatók és hallgatók voltak. Pár évre rá indult a kereskedelmi Internet. 1996-ban indult a Sulinet program. A fejlettebb országokban - Nyugat – Európában – számos kormányzati program segítette a számítógép, a hálózatok elterjedését, az IKT eszközök oktatási intézményekben történő alkalmazását. Ezen országokban megkülönböztetett szerep jutott a pedagógusoknak, mint a társadalom olyan szereplőinek, akik döntően befolyásolhatják a fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen új tudás elterjedését. Átalakult az oktatástechnológia, a tantárgyak módszertana, a tanítás – tanulás folyamatának egésze. Számos kutatás bizonyítja, hogy az oktatás minősége a tanár, a pedagógus felkészültségétől, nyitott, innovatív személyiségétől függ. Dolgozatunkban, előadásunkban a közelmúltban akkreditált pedagógus továbbképzésekben szereplő IKT programok gyakoriságát, azok tartalmi elemeit vizsgáljuk. Szerző(k): Dr. Tóth András; Herpainé Lakó Judit Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

123

TÓTH PIROSKA 2008. március 18-tól 2012. december 31-ig GLOBE országos koordinátor: találkozók szervezése; pályázatok, diákpályázatok előkészítése és gondozása; kapcsolattartás: iskolákkal, szakértőkkel, támogató minisztériumokkal, nemzetközi központtal, sajtóval 1997. augusztustól tanár: tanulmányi kirándulások, nyári szaktáborok, erdei iskola szervezése. Útravaló program: Út a tudományhoz alprogram: kutatás-vezető tanár 1999.12.04-től GLOBE-tanár Élet-térkép: koordinált tanítási terv a biológia, a kémia és a földrajz tanítására: Bibó István Gimnázium. 2013. szeptembertől Neveléstudományi Doktori Iskola, EKTF Eger

GLOBE – nemzetközi környezeti nevelési hálózat Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: 1. A kutatás célja: A GLOBE nemzetközi környezeti nevelési hálózat, hálózatként való működésének leírása. A GLOBE (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) amerikai központú, nemzetközi környezettudományi és oktatási hálózat, melyhez hazánk is csatlakozott 1999 tavaszán. Különböző környezettudományi szakterületek közül választhatnak a program résztvevői. A mérési eredményeket számítógépre viszik és az internet segítségével a GLOBEközpontba továbbítják. A résztvevők egymás mérési eredményeihez is hozzáférhetnek, és összehasonlíthatják azokat. A program bizonyos időszakonként mérési kampányt hirdet: GLOBE at Night, Student Climate Research Campaign. A kampány során minden résztvevő ugyanazokat a jellemzőket nagyjából egy időben méri, illetve figyeli meg. Kiválasztott kutatási témák szerint önszerveződő csoportok alakulnak, amelyek az interneten tartják egymással a kapcsolatot, ún. webinarokat tartanak, ahol online végzik az adatok feldolgozását, a felmerülő problémák megoldását. Projektmunkákra is alakulnak csoportok, a Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium egy 6+7 tagú, a légköri aeroszolokkal és fenológiával foglalkozó csoport tagja volt 2012 decemberétől 2013 májusáig. 2. A kutatás jellege: A GLOBE hálózati működésének bemutatása. 3. A kutatás módszerei: Honlapra feltöltött dokumentumok, a saját projekt során született dokumentumok és az iskolák beszámolóinak elemzése. 4. A kutatás elméleti és gyakorlati relevanciája: A ma iskolába járó nemzedékek már a hálózatok világában nőnek fel, ezért fontos, hogy a környezeti nevelésben is megfelelő módon működő hálózatok alakuljanak ki. A programban való részvétel során fejlődik a diákok IKT kompetenciája és kooperativitási képessége, igénye. Szerző(k): Tóth Piroska Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium, Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskola 124

T. PARÁZSÓ LENKE Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Oktatásés Kommunikációtechnológiai Tanszék főiskolai tanára. Felsőoktatási tanulmányait a Leningrádi Filmmérnöki Egyetemen, a BME Villamosmérnöki karán és az ELTE BTK karán végezte. 1987-ben a Bölcsészettudományban (ELTE) a dr. univ, 2002-ben PhD fokozatot szerzett (BME). Felsőfokú orosz és középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik. Oktatott kurzusok: Kutatásmódszertan, Fotó, Pedagógiai kutatás kvantitatív módszerei, Tesztelmélet, Értékelés tudásszintmérés, Prezentációtechnika, Digitális kép és hangfeldolgozás. A felnőttképzésben oktatóként, külföldi partnerkapcsolat szervezésében koordinátor, szervező. Érdeklődési területe az on-line tananyagok technológiai módszertani kérdései, hatékonyságvizsgálat

ANTAL PÉTER 1990 novemberétől dolgozom az Eszterházy Károly Főiskolán. Jelenleg az Oktatás és Kommunikáció-technológiai Tanszéken vagyok docens. Több mint 20 éve foglalkozom oktatástechnológiával és módszertani kérdésekkel. 2009 óta a gyakorlóiskolai IKT-s pedagógiai kísérletek egyik szervezője vagyok. Fő kutatási területem a mobil eszközök adaptációja, alkalmazása és módszertani lehetőségei, általános- és középiskolában.

Oktatók és hallgatók digitális kultúra elemei, eszközei felsőfokú oktatásban eredményes munka háttérfeltételei (az empirikus felmérés) Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok Összefoglaló: Oktatóként feladatunk annak megoldása, hogy hogyan tudunk mind ‘Hagyományos’, mind ‘Jövő’ tartalmat tanítani a digitális bennszülöttek nyelvén. Az első széleskörű fordítást és módszerváltást jelent, a második mindezt „plusz” új tartalmat és új gondolkodásmódot. A mai világban, amikor a diákok digitális kompetenciája már jóval meghaladja az átlagos felnőttekét, vagy a tanárokét, a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tehetjük a tananyagot számukra könnyebben befogadhatóvá. Hogyan érhetjük el őket? Ha sikeresek akarunk lenni ebben a kérdésben, akkor tartanunk kell a lépést a korral, és a modern oktatási módszerek mellett a legmodernebb infokommunikációs (IKT) és web2.0 technológiákat is ki kell használnunk. 125

Hallgatói tanulási stílusok és a Tanári tanulási/tanítási stílusok elemzése alapján cél a tanítás-tanulás hatékonyság növelése a háttérfeltételek biztosításával. Célunk továbbá a leggyakrabban igénybe vett platformok. módszerek elemzése a tanár és diákszemszögéből tekintve és közöttük feltételezhető összefüggések elemzése. Kutatási forrás: empirikus kutatás Szerző(k): T. Parázsó Lenke; Antal Péter; Sergey Gnatyuk Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: EKF EKF; Szentpétervári Állami Film és Videotechnikai Egyetem

126

TÓVÁRI JUDIT Egyetemi tanulmányokat történelem-latin-könyvtár szakon folytattam a KLTE-n, majd az ELTE-n. Egyetemi doktori címet, majd kandidátusi fokozatot a városi elit kutatásával a történelemtudomány területén kaptam. Tizenegy évet töltöttem a miskolci megyei könyvtár helyismereti gyűjteményében, majd a B-A-Z Megyei Levéltár igazgató-helyettese lettem. A Nyíregyházi Főiskolán 1999-ig tanítottam. 1999-től vagyok az EKF tanára.Tizenkét évig óraadóként tanítottam a Debreceni Egyetemen. Tanítok az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Könyvtártudományi és az egri Neveléstudományi Doktori Iskola Elektronikus tanulási környezetek programjában.Kutatási területeim: digitális archívumok forrásainak felhasználása az oktatásban elektronikus bibliográfiai források feldolgozása elearningmódszertan.

Kulturális örökségünk digitális archívumokban őrzött forrásainak felhasználása az oktatásban és a közreműködő szakemberek IKT műveltsége Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – A kulturális örökség digitális átalakulása Összefoglaló: A könyvtárak már az 1960-as évek óta világszerte úttörői voltak az informatikai alkalmazások elterjesztésének. Kutatásunkban vizsgáljuk, hogy az egyes közgyűjteményekben (levéltár, múzeum, könyvtár) és az oktatásban milyen hatásokat váltott ki az alkalmazottak informatikai készségének a változása, a digitálisan létező források és keresőeszközök lehetőségei milyen hatással vannak a gyűjtemények létrehozóira és működtetőire, a kutatómunka változásaira, a szerzői jogi kérdésekre és az oktatásban történő felhasználáson keresztül kulturális örökségünk széles körű megismertetésére és megőrzésére. A téma fókuszában a digitálisan létező források oktatásban történő felhasználásának lehetőségei és az ehhez szükséges attitűdök állnak. Különös gondot fordítunk az alábbi területek bemutatására: 1. a kulturális identitás, a kulturális örökség fogalma és a digitális könyvtári projektek kialakításának összefüggése, 2. a kulturális örökség megőrzését, védelmét, támogatását célzó intézkedések hatása a különböző kultúrákra, 3. tanítás és tanulás digitális gyűjtemények felhasználásával és az ehhez nyújtható módszertani segítség lehetőségei a közgyűjtemények részéről (tantervi útmutatók, forráscsomagok, online kiállítások lehetőségei). A kutatás feltárja, tudományosan megalapozza a közgyűjteményi szakemberek és a pedagógusok képzésfejlesztésének irányát, módszertani segítséget nyújt digitális gyűjtemények felhasználásához az oktatásban és az élethosszig tartó tanulásban. A digitalizált források felhasználása az oktatásban hatékonyabbá teszi kulturális örökségünk megismerését, színesebbé teszi a tanórákat és hozzájárul a résztvevők IKT kompetenciáinak magasabb szintre emeléséhez. Kutatási forrás:TÁMOP 4.2.2. Szerző(k): Tóvári Judit Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola 127

VRASIDAS, CHARALAMBOS Dr. Charalambos Vrasidas is co-founder and Executive Director of CARDET, an international non-profit research and development centre based in Cyprus with partners around the world. He is also Associate Professor of Learning Technologies and Innovation and Associate Dean for e-learning at the University of Nicosia. He serves on the Executive Committee of the International Council for Educational Media and he is Editor-in-Chief for the scholarly journal Educational Media International. He has published 6 books and more than 100 articles in journals, edited volumes and conference proceedings. He participated and/or coordinated in more than 100 projects in more than 30 countries. (http://www.cardet.org www.vrasidas.com)

Digital Alphabet Books and Science Fiction in Education: Two case studies of Literacy Projects Témakör(ök): ICT and Subject Pedagogy Összefoglaló: The Alphabets of Europe (AlphaEU - www.alphaeu.org) aims to promote the acquisition of multilingual awareness and language skills of pre-schoolers in various European countries, by developing, piloting, and implementing digital alphabet books and alphabet-related games and interactive activities. Targeted alphabets/languages include: English, German, Greek, Italian, Portuguese, and Romanian. Bringing young children into contact with foreign languages may result in faster language learning, improved mother tongue skills, and better performance in other areas. The project builds upon theoretical underpinnings that are associated with the way young children become aware about and begin to learn new languages. Research shows that young children learn languages in intuitive ways, such as creative exploration stimulated by curiosity. The younger they are exposed to different languages, the greater their ability to develop a feeling for the rhythm, the phonology and the intonation of these languages. AlphaEU uses digital media (ICT-supported image, sound, video, animation, hypertext, etc.) to enhance interactivity, stimulate curiosity, and encourage children to explore differences and similarities between languages and begin to formulate general ideas about how languages work. AlphaEU uses digital media (ICT-supported image, sound, video, animation, hypertext, etc.) to enhance interactivity, stimulate curiosity, and encourage children to explore differences and similarities between languages and begin to formulate general ideas about how languages work. As the e-book format has reached maturity, now is the time to transfer these appealing alphabet-book ideas into digital form and utilize them for ELL purposes. During the presentation we will discuss our approach and lessons l Kutatási forrás:EU Szerző(k): Charalambos Vrasidas; Christiana Aravi; Katerina Theodoridou Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: CARDET - UNIC CARDET CARDET

128

Science Fiction in Education: Case studies from classroom implementations Témakör(ök): ICT and Subject Pedagogy Multimedia and motion picture in secondary and tertiary education Összefoglaló: The Science Fiction in Educations (SciFiEd) project provides teachers with tools, training, and guidance that will assist them in enhancing their teaching, making science more attractive to students, connecting it with real-life issues such as the environment, and providing girls and other marginalised groups with access to science. The central project idea is to achieve this by incorporating Science Fiction in science teaching. The introduction of narrative in science education significantly increases students’ memory, interest, and understanding. The project aims: • To increase pupils’ motivation and achievement in science and other subjects, through the introduction of Science Fiction in education. • To enhance the quality of teaching Science and Technology, as well as an array of other subjects to children aged between 9-15 years old. • To connect science education with real-life issues and provide girls and other marginalised groups with better access to science education. Learning designers, researchers, and teachers collaborated to develop interdisciplinary curricula units which were implemented in Cyprus public schools. These units combined learning outcomes from Language arts, Science, Design and technology, and civic education, infused with science fiction stories (books and films). Data were collected using classroom observations, questionnaires, interviews, focus groups and student artefacts. Findings show the remarkable potential of science fiction and narratives in supporting student engagement with subject areas. Szerző(k): Charalambos Vrasidas; Katerina Theodoridou; Christiana Aravi Lucy Avraamidou Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: CARDET - UNIC CARDET CARDET CARDET - UNIC

129

VARGA ÉVA 2012- EKF Neveléstudományi Doktori Iskola 1999-2003: Veszprémi Egyetem, Neveléstudományi Nyelvpedagógiai) Doktori Program 1988-1993: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Debrecen, orosz nyelv és irodalom - német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár 1988/1989. tanév 2. szemeszter: Pedagógiai Főiskola, Moszkva, részképzés 1991/1992 tanév 1. szemeszter: Greifswald, Ernst-Moritz-Arndt Egyetem, Németország, DAAD ösztöndíj Munkahely: EKF, Eger, Német Nyelv és Irodalom Tanszék, adjunktus Előadásokat,szemináriumokat vezetek nyelvgyakorlatból és nyelvpedagógiából. Kapcsolatot tartok a gyakorlóiskolával, figyelemmel kísérem a hallgatók tanítási gyakorlatát, rendszeresen látogatom a zárótanításokat. Nyelvórákat tartok a nem németszakosok számára.

Modern technika és korszerű módszerek a némettanárok képzésében Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: Modern technika és korszerű módszerek a némettanárok képzésében A tanárképzésben részt vevő oktatók felelőssége is, hogy a tanárjelölt hallgatók tanulmányaik során minél többször találkozzanak azokkal a módszerekkel, lehetőségekkel, eszközökkel, amelyeket a modern technika nyújt a mai kor diákjai számára. Nem csak a módszertan órákon, elmélet keretében kell megismertetni a leendő tanárokat a korszerű módszerekkel és technikákkal, hanem az is fontos, hogy jó példák segítségével saját maguk, még diákként próbálják ki a lehetőségek minél szélesebb tárházát. Az IKT szerepe vitathatatlan az oktatásban, a nyelvtanárok többsége gyakran használja a nyelvórákon a legkülönbözőbb eszközöket. Az előadásban azokból a példákból szeretnék bemutatni néhányat, melyeket a leendő némettanárok saját maguk részben a módszertan órákra készítettek, részben gyakorló tanításaik során alkalmaztak. A nyelvtanulás minden területén alkalmazhatók az IKT eszközök, így az előadásban többek között a szókincsbővítésre, a nyelvtantanításra, a készségek fejlesztésére, a motiváció fenntartására láthatunk példákat, ill. a korszerű módszerek, pl. a kooperatív tanulás kipróbálása is megjelenik a hallgatói példák segítségével. Szerző(k): Varga Éva Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola Eger

130

VÁRHELYI TAMÁS Dr. Várhelyi Tamás főiskolai tanár, az Eszterházy Károly Főiskola gazdasági főigazgatója. Informatikus, orvos és közgazdász, nemzetközi minősítésű vezetési tanácsadó (CMC), mérlegképes könyvelő. Az UMFT-ben öt Operatív Program (összesen 1800 milliárd forintnyi forrással) ex ante értékelését vezette – ezek között volt a felsőoktatás fejlesztését célzó TIOP és TÁMOP, valamint az EKOP is. Az első Orbán-kormányban a KÖM közgazdasági helyettes államtitkára, a KHVM információs társadalom stratégiát készítő főtanácsadója volt, majd a KPMG senior menedzsereként négy nagy kutatáson alapuló közgazdasági tanulmány készítését vezette a kormányzat számára, valamint részt vett a felsőoktatás finanszírozási reformjának projektében. A Global Spa Summit első magyar meghívottja, a magyar ország-jelentés készítője. Számos szakkönyv szerzője. Több, mint száztíz országban járt.

Turisztikai tudásbázisok és IKT eszközök az információs társadalomban Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: Magyarországon a turizmus számít az egyik legfontosabb gazdasági ágazatnak. A hazai hagyományok és adottságok alapján ezen belül elismerten az egészségturizmus tekinthető a turizmus zászlóshajójának. Azonban a deklarációk, stratégák és fejlesztések ellenére nem jutottunk közelebb a világ élvonalához. Ennek egyik oka az, hogy lassan és nem megfelelően reagáltunk az információs társadalom kihívásaira. A világ egészségturizmusa az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. Magyarország eközben jórészt az infrastruktúra hiányosságának felszámolásával foglalkozott, miközben a világon a kereslet, az értékesítés csatornái és az iparági üzleti modell is átalakult. Szerencsére történtek, illetve történnek olyan kezdeményezések, amelyek az informatikai eszközöket megfelelően használják, és tudásbázisokat, innovatív alkalmazásokat hoznak létre. Az előadásban ezek közül lesz néhány jelentős kiemelve, illetve megvizsgálva. Az egyik ígéretes kezdeményezés –a sikeresen bevezetett, illetve bevezetés alatt álló foglalási rendszerek mellett - a világtrendekből kiindulva egy olyan üzleti modell szoftverrendszer kifejlesztése, amely tudást integrál, és összekapcsolja a wellness világ különböző szereplőit, a szolgáltatókat, a szakértőket és a szolgáltatások igénybevevőit. A kiindulási alap, hogy a wellness világ egyrészt egyre nagyobb iparág, másrészt folyamatos innováción keresztül alakul át, amely a felhasználók részéről az egészség megőrzésének aktív tervezését, szolgáltatók és szakemberek tervezett, rendszeres igénybe vételét, a szolgáltatók részéről az új fogyasztói igényekhez történő igazodást és a megfelelő modern kínálat kialakítását és online közvetítését jelenti. Mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatóknak segítségre van szüksége ebben a világban – és a nemzetközi példák alapján ehhez egy tudásbázis, egy szoftver és egy mobil applikációként is működő hálózatos rendszer szükséges. Szerző(k): Dr. Várhelyi Tamás Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

131

VÁRÓ KATA ANNA A DE-KLTE BTK-n végzett Angol Nyelvtanárként majd ugyanott Angol Nyelv- és Irodalomtanárként ezt követően az ELTE BTK-n végzet Mozgókép és Média pedagógusként. 1999-től a DE nyelvtanára, 2009-től a DE-MK Műszaki Menedzsment és Vállalkozás Tanszékének tanársegédje. 2014-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza.

A televízió helye a filmtörténet oktatásában Témakör(ök): A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban Összefoglaló: A televízió helye a filmtörténet oktatásában- Előadás Váró Kata Anna ([email protected]) A hetvenes években akadémikus diszciplínává előlépett filmtörténet oktatás manapság hatékonyan ötvözi a filmelméleti megközelítést és az empirikus filmtörténeti kutatások eredményeit. A televízió azonban jobbára teljesen kiszorul a filmtörténet oktatásából és a filmtörténeti kutatásoknak sem mindig tulajdonítanak kellő jelentőséget neki. Ennek számos oka van, mint például a szerzőiség kérdése, az egyes műsorokhoz való hozzáférhetőség valamint az, hogy a televízió egészen a kilencvenes évek közepéig lokális médiumnak számított, ezért hatásának jóval kisebb jelentőséget tulajdonítottak. A globális műsorszórók megjelenése és a televíziós műsorok, elsősorban a sorozatok terén a 2000-res évek elején végbemenő paradigmaváltás azonban egyre inkább a figyelem középpontjába hozta a médiumot és talán észlelhető valamiféle elmozdulás ezen a téren. Vannak olyan témakörök egy-egy nemzet filmgyártásán belül, melyek az említett paradigmaváltás előtti időszakra esnek, mégis megkerülhetetlen bizonyulnak a nemzeti film tárgyalásakor. Esetükben nem elég a film és a televízió viszonyának említése, hanem egyes televíziós műsorok alapos vizsgálatára van szükség. Ilyen például a brit film esetében a ’nemzeti film születésének’ kérdése, melynek tárgyalásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a hetvenes évek brit televíziójának, elsősorban az olyan programsorozatnak, mint a The Wednesday Play vagy a Play for Today jelentőségét. Az előadás a brit példán keresztül kívánja bemutatni a film és a televízió viszonyát és azt, hogy ez utóbbi miként kell, hogy beépüljön a filmtörténet oktatásba. Szerző(k): Váró Kata Anna Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: DE-MK

132

VINCZE MÁRIA Vincze Mária vagyok, az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Végzettségemet tekintve orosz–francia szakos nyelvtanár, általános és alkalmazott nyelvészeti előadó. A magyar mint idegen nyelv tanításával Bulgáriában kezdtem foglalkozni, ahol magyar szakos egyetemistáknak, általános iskolás gyerekeknek tanítottam nyelvünket. Érdekelt, hogy van-e kereslet a magyar nyelv iránt. Van. Tananyagaimat mindig saját magam dolgoztam ki, és állítottam össze. Mivel a nyelvi készségek kialakításához és fejlesztéséhez – ami a sikerélményhez is hozzájárul – a heti 2-3 óraszám kevés, ezért egy online anyagot is kidolgoztam (forráshiány miatt csak részben), amely kiegészíti az osztálytermi foglalkozásokon tanultakat. Így jutottam el a kombinált tanulás fogalmához.

Nyelvpedagógiai célok érvényesítése kombinált tanulás (blended/hybrid learning) során – magyar mint idegen nyelv Témakör(ök): IKT és tantárgypedagógia IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: A kombinált tanulás ötvözi magában az osztálytermi és az internetes tanulást. Ennek egyik „fajtája”, amelyet a magyar mint idegen nyelv tanításához kívánunk kidolgozni, egy tudatosan felépített rendszer annak érdekében, hogy az adott nyelvpedagógiai célok (írás, olvasás, beszéd és hallás mint nyelvi alapkészségek fejlesztése) megvalósításához hatékonyan integrálja a megfelelő tartalmat és megoldásokat. Igyekszünk rámutatni, hogy a meghatározott nyelvpedagógiai célok szempontjából a tanítás-tanulás osztálytermi, valamint online formája milyen előnnyel/előnyökkel bír a másiké(i)hoz képest, s hogy e két tanítási forma együtt hogyan egészítheti ki egymást a magyar mint idegen nyelv esetében oly módon, hogy a nyelvpedagógiai célok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A magyar mint idegen nyelv tanításakor azonban nemcsak az online platformot használhatjuk egyes nyelvi készségek fejlesztéséhez, hanem a tartalom pszicholingvisztikai, esetenként idegtudományi kutatási eredményekre épülő rendezése is hozzájárul ahhoz. E két tényezőt (tanulási platform és tananyag) egymástól elválaszthatatlannak tekintjük. Lássunk egy-két példát: online tollbamondáshoz mint hallás- és íráskészség-fejlesztéshez használhatunk video e-mailt, vagy az olvasás, ill. szövegértés fejlesztéséhez hangosított (≠hangos) könyvet, amelyet online történő önálló tanulás formájában kiválóan tud használni a nyelvtanuló. (A hangosított könyvben maga a szöveg is megjelenik, s hallható annak hangfelvétele is. Ennek idegtudományi alapját ld. Van Attevelt:2004). Ugyanakkor magának a szövegértésnek a komponenseit is fejleszthetjük. Mivel ilyen platform csak részben készült el a magyar mint idegen nyelv tanulásához, előadásunkban azt mutatjuk be. A magyar nyelv ilyetén tanulása fejleszti az autonóm tanulást is. Szerző(k): Vincze Mária Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola, NTDI, PhD hallgató

133

VIRÁG IRÉN A Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett történelem–német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként. Öt évet tanított középiskolában, majd 2000-ben az Eszterházy Károly Főiskola Német Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója lett. PhD fokozatot 2008-ban szerzett a Debreceni Egyetem Interdiszciplináris Társadalomtudományok és Bölcsészettudományok Doktori Iskolájában. Fő kutatási területe a 18–19. századi oktatás- és neveléstörténet. 2008-tól a Neveléstudományi Tanszéken dolgozik. Több szakmai bizottság tagja, a Somos Lajos Tehetséggondozó Műhely társvezetője. Rendszeresen publikál és vesz részt hazai és nemzetközi konferenciákon. 2012-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Jelenleg az EKF Neveléstudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai docense.

E-portfólió a tanárképzésben – oktatói tapasztalatok Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben Összefoglaló: Az előadás az Eszterházy Károly Főiskola kétciklusú tanárképzésében az elektronikus portfólió használatával kapcsolatban szerzett oktatói tapasztalatokat mutatja be. A tanárképzés több jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi években, a kontinentális képzési hagyomány duális rendszerét 2006-tól a bolognai folyamat által meghatározott kétciklusú tanárképzés váltotta fel. Az intézményben 26 tanári mesterszakon folyik a hallgatók képzése nappali és részidős formában. A tanárképzés kimeneti követelményei alapján a hallgatók portfólióba gyűjtik és rendezik a mesterképzés ideje alatt létrehozott elméleti és gyakorlati kurzusaik során elkészített dokumentumaikat (a 26/2008. (VIII.15) OKM rendelettel módosított 15/2006. (IV.3) OM rendelet értelmében). Helyi sajátosság az elektronikus portfólió, ami lehetővé teszi a médiaintegrációt, így a szöveges tartalom és az állóképek mellett mozgókép, hang és animációk is megjeleníthetők a felületen, továbbá megoszthatók a tartalmak. Az előadás az intézményben végzett tanár szakos hallgatók tanári portfóliói tükrében ismerteti a tapasztalatokat, egyrészt a kiválasztott módszertanos (pedagógiatanár és kollégiumi nevelőtanár), másrészt a gyakorlati félév során folytatott iskolán kívüli tanítási tevékenységekhez kapcsolódóan feltöltésre került anyagaik alapján. Az elektronikus portfólió fontos szerepet tölt be a hallgatók tanulási folyamatának támogatásában, és ezzel párhuzamosan a szakmai munkájukra való reflexiós képességeik fejlesztésében, a tanulmányok tudatos tervezésében. A portfólió a 2013-ban bevezetett osztatlan tanárképzésben is megmarad, így a tapasztalatok hozzájárulhatnak az új gyakorlat eredményes kialakításához, a lehetőségek hatékonyabb kihasználásához és az e-portfóliós felület továbbfejlesztéséhez. Szerző(k): Dr. Virág Irén; Dr. Mogyorósi Zsolt; Dr. Gaál Gabriella; Dr. Jászi Éva Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola

134

VITÉZ GYÖNGYVÉR pedagógus, iskolafejlesztési szakértő, közoktatási szakértő Egyszervolt Programiroda Oktatás-fejlesztési Igazgató Közoktatásban és felsőoktatásban mintegy 20 éves tapasztalattal rendelkezem az alternativ pedagógiai irányzatok elméletében és gyakorlatában, tanulásmódszertanban, a hagyományos és a digitális pedagógiában. Szakmai tapasztalataim: • az első hazai differenciálásra épülő tankönyvcsalád tankönyvírója • több, mint száz konstruktív pegagógiára épülő pedagógustovábbképzési program képzés-fejlesztése, lebonyolítása • a NFT-ÚMFT-ÚSzT keretében tanácsadó, hagyományos és digitális taneszközfejlesztő, módszertani és SNI mentor • ELTE IK Informatika Szakmódszertan Csoport „Modern digitális eszközök és módszerek az oktatásban” kurzus fejlesztője, oktatója

Okos Doboz: készség-, képességfejlesztés digitális taneszközökkel Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszerfejlesztés új megoldásai IKT és tantárgypedagógia Összefoglaló: Okos Doboz: készség-, képességfejlesztés digitális taneszközökkel Az Egyszervolt.hu Programiroda oktatás-fejlesztőinek kiemelt feladata a digitális oktatásinevelési tartalmak fejlesztése. A fejlesztés fókusza az egyszervolt.hu portál rendszer és az “Okos Doboz” digitális taneszköz rendszer. Az “Okos Doboz” digitális feladatgyűjtemény rendszert a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervek tartalmi szabályozásához illeszkedően tudományos igényű szakmai előkészítés után fejlesztettük, majd az Egyszervolt Bázisiskola keretei között általános iskolák segítségével teszteltük, finomhangoltuk. Az “Okos Doboz” feladatrendszere meghatározza a feladatok készség-képességfejlesztési fókuszait, fejlesztendő gondolkodási műveleteket, így lehetőséget nyújt a gyermekek egyéni differenciált fejlesztésére. Az “Okos Doboz” a fejlesztett digitális feladatokhoz egységes elvekre alapozott mérésértékelési rendszert is biztosít, amely a kerettantervek bementi, kimeneti feltételeit és a tartalmakhoz a kerettanterv által meghatározott kulcsszavakat is figyelembe veszi. Fejlesztéseink több hazai és nemzetközi elismerést, díjat is kaptak. Szerző(k): Vitéz Gyöngyvér Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: 4Kids Kft.

135

WIT, HANS DE Hans de Wit is Director of the Centre for Higher Education Internationalisation’ at the Università Cattolica Sacro Cuore in Milan, Italy, and Professor of Internationalization of Higher Education at the School of Economics and Management of the Hogeschool van Amsterdam, University of Applied Sciences. He is a Research Associate at the Unit for Higher Education Internationalisation in the Developing World at the Nelson Mandela Metropolitan University (NMMU), Port Elizabeth, South Africa.

Collaborative Online International Learning and Virtual Exchange, new forms of internationalisation in higher education Témakör(ök): New Media and network-based learning Összefoglaló: Internationalisation is one of the key pillars in higher education, and mobility and exchange of students and scholars as well as internationalisation of the curriculum and teaching and learning the two main components. The traditional forms of internationalisation like other aspects in higher education are challenged by the developments and opportunities that ICT creates. MOOCs are discussed most regularly in media, politics and higher education itself as the new way of teaching and learning. There are other ways ICT can stimulate an interactive collaboration and intercultural interaction between students and teachers across borders. The address will discuss these new forms of collaborative online international learning and virtual exchange, how they can enhance the quality of teaching and learning and can bring new dimensions to the internationalisation in higher education. Szerző(k): Hans de Wit Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Centre for Applied Research on Economics and Management (CAREM), Amsterdam University of Applied Sciences

136

137

POSZTEREK

139

GERBER, HANNAH R. Books Gerber, H. R., & Abrams, S. S. (in press). Game night at the library: It's more than just play time! Bowie, MD: VOYA Press. Gerber, H. R. & Abrams, S. S. (2014). Building literate connections through virtual worlds: Practical ideas and applications. Rotterdam, The Netherlands Sense Publishers. Gerber, H. R., Abrams, S. S., Curwood Scott, J., & Magnifico, A. (under contract). Researching Learning in Online Spaces: A Methodological Guide. Under contract with SAGE Publishers. (Anticipated publication date 2015). Book Series Gerber, H. R., & Abrams, S. S. (under contract). Gaming Ecologies and Pedagogies Series. (Series editors for texts that examine social and pedagogical implications of gaming). Peer -Reviewed Publications (underlined represents student contribut

Connective Research Approaches: A Methodological Framework for Researching Games-Based Learning Témakör(ök): Software technology; research, development and innovation. Platforms of web, mobile and RFID technology; New Media and network-based learning Összefoglaló: This interactive poster will showcase a beta of a prosocial gamified app that can help educate and draw attention to an issue that is a global problem: the trash/refuse issue in developing nations. Many developing nations lack both education and infrastructure to deal with issues of such magnitude, such as the overwhelming trash problem. Often trash ends up in the streets, burning and/or being scavenged by locals leading to hygiene and health issues. In particular Egypt and India have been struck by this problem in recent years. Part of the problem has been the reliance on foreign companies to manage the trash clean-up, rather than local initiatives (Al Bawaba, 2011). This project hopes to tackle both issues: educating the public while creating a problem solving climate for dealing with the issue and putting the issue of trash clean-up back in local companies' hands, thus providing local income to residents, and supporting the development of local infrastructure, thereby working towards sustainably growing the local economy. The premise of this is an easy playable app is made for Android and iOS compatible phones and devices. The app, Trash Hero, will allow players to virtually travel to developing nations across the globe. The main screen will put the player in a road. As trash rains down, the players will move up the road at a set speed and be required to sort trash on the fly. The challenge will be presented through the speed at which they travel down the road, and the location to which they throw the trash (open can, closed can, recyclable etc). This will change quickly (much like Tetris, Angry Birds, Fruit Ninja, and other games) thus challenging the player to throw away to the proper location. If they miss the can, or throw into the wrong bin, trash begins to pile Szerző(k): Hannah R. Gerber; Debra P. Price; Melinda S. Miller; Nancy K. Votteler; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Sam Houston State University; Sam Houston State University; Sam Houston State University; Sam Houston State University; 140

Connective Research Approaches: A Methodological Framework for Researching Games-Based Learning Témakör(ök): New Media and network-based learning; Digital knowledge bases in the information society Összefoglaló: This poster will introduce a methodological framework that can guide educational technology research, particularly games-based learning (GBL). Games-based learning (GBL) is a growing trend, often used in contexts for bridging gaps with marginalized youth (Author 1 & Colleagues, 2014a; Author 1 & Colleagues 2014b; Authors, 2014; Van Eck, 2006). Educational technology research, particularly GBL, often focuses on learning outcomes that do not match state-mandated assessments, creating disconnects between schools, students, and teachers; this proposed framework aims to move beyond solely learning mismatched outcomes into understanding the way that learning methods impact GBL designed curricula. To better understand the elements of student learning experiences within GBL frames, teacher uptake of GBL frames, and administrator support and understanding of GBL, we created a multi-tiered and multi-layered approach to collecting and analyzing GBL data. This requires moving beyond mixed research approaches, to a connective research approach. This approach fosters connections among related studies that take place in diverse contexts, by engaging in a meaning-making process across multiple disparate studies through a dialogic interaction with participants across various domains. With our research participants, we collaboratively “make sense” of the data from the context in which they are “bound” and move research into other contexts not related to immediate studies at hand. This allows emerging connections to appear across disparate, yet related studies, and allows the participants and the studies to become “unbound”. We see this as similar to a bricolage (LeviStrauss, 1962) weaving together approaches of critical dialectical pluralism (Onwuegbuzie & Frels, 2013), qualitative Szerző(k): Hannah R. Gerber; Debra P. Price; Melinda S. Miller; Nancy K. Votteler; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Sam Houston State University; Sam Houston State University; Sam Houston State University; Sam Houston State University;

141

KLEMENT MARIANN Klement Mariann - 2001-ben Teológiai diploma, 2003-ban Szocálipedagógia diploma megszerzése az Eszterházy Károly Főiskolán. 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Szociális munkás végzettség megszerzése. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2004-től óraadóként, 2008-tól teljes munkaidőben az Eszterházy Károly Főiskola, Szociálpedagógia tanszékének munkatársa. Kutatási területei: az iskolai konfliktusok kezelése, az alternatív vitarendezési technikák alkalmazása iskolai színtereken.

Hallgatók konfliktuskezelési stratégiájának és nemzetközi mobilitásról való vélekedésének összefüggései az Eszterházy Károly Főiskolán Témakör(ök): A pedagógusképzést segítő tudásbázisok, forrásközpontok, repozitóriumok; Összefoglaló: Egyre nagyobb aktualitást kap napjainkban a fiatal felnőttek (19-23) körében a szakmai és személyes nemzetközi kapcsolatok kiépítése és feltérképezése, egymás kultúrájának megismerése. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással egyre lényegesebbé vált, hogy a hazai oktatási rendszerben részt vevő fiatalok a mobilitási programokon keresztül a képzésen túl más kompetenciák kialakításához és fejlesztéséhez támogatást kapjanak. Mindezek megvalósulása érdekében intézményünk számos kezdeményezést indított útjára a kiterjedtebb és színesebb nemzetközi kapcsolatok kiépítése érdekében. Ezekhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a különböző nemzetek, nemzetiségek közötti eredményes kommunikáció megléte, a tolerancia, a másikra való odafigyelés, a nemzetközi jógyakorlatok összegyűjtése és ezek beépítése hazai színtereken is. Ahhoz hogy mindezeket kamatoztassák szakmai szinten és beépítsék személyes kapcsolataik működtetésébe, elengedhetetlen, hogy megfelelő konfliktuskezelési stratégiával rendelkezzenek a nemzetközi porondon való megmérettetés közepette is. A fentieket alapul véve kutatásunkban az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóit vizsgálva három feltevést fogalmaztunk meg, melyek a következők: (1) a nemzetközi mobilitáshoz való pozitív hozzáálláshoz eredményes konfliktuskezelési stratégia kapcsolható, mint például a kompromisszumkész, alkalmazkodó és problémamegoldó. (2) Egyes esetekben a karrierépítés, szakmai presztízs szempontjából választott mobilitás összefüggésbe hozható a versengő konfliktuskezelési stratégia működtetésével. (3) Amikor nincsen nyitottság a nemzetközi mobilitás irányában, az elkerülő konfliktuskezelő stratégiát feltételezzük. Szerző(k): Klement Mariann; Fekete Ilon; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected];; Szerző(k) intézményei: EKF

142

NEMOTO, KEISUKE

Graduate from Waseda University, 2014 My major is Educational Technology, Environment and Energy Engineering

Development and Application of a Teaching Method Using a Communication Robot - Based on the Concept of a Weak Robot Témakör(ök): ICT in the world of knowledge and learning – new solutions in electronic teaching materials ICT in the world of knowledge and learning – analysis of actual study habits in a multimedia environment Összefoglaló: Recently, studies about learning through a communication robot have emerged and provided valuable insights. However, the use of communication robots has not yet been examined in-depth, although several schools have begun using such robots in their classes. This studydevelop is a new efficient teaching technique, using the communication robot “PALRO” made by Fuji Soft in an environmental learning program and evaluates the effects of such usage quantitatively. We proposed a three-stage usage, and we have applied and evaluated the first stage . We taught the environmental lessons with the robot and compared the outcomes to those from traditional teaching. The results of the survey suggest that teaching a class with a robot was better at promoting awareness and interest in the environment among children than teaching a class traditionally . Szerző(k): Keisuke NEMOTO; Shingo SHIOTA; Keita KOBAYASHI; Hiroshi ONODA; Katsuya NAGATA Szerző(k) e-mail címei: [email protected] [email protected] [email protected] Szerző(k) intézményei: Waseda University Graduate School of Environment and Energy Engineering Shizuoka University Urawa Lutheran School Waseda University Graduate School of Environment and Energy Engineering Waseda University Graduate School of Environment and Energy Engineering

143

RÁCZ ANITA A Pest Megyei Kormányhivatal Humánpolitikai Főosztályát vezetem, melyre 2011-ben kaptam felkérést. Ezt megelőzően is hasonló területen dolgoztam, így több, mint 10 éves humánpolitikai területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezem. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola 1. évfolyamos hallgatója vagyok. Emberi erőforrás gazdálkodás kutatási területen végzem kutatási tevékenységemet.

A HR funkciók digitalizálásának jelene és jövője a közigazgatásban Témakör(ök): Digitális tudásbázisok az információs társadalomban Összefoglaló: A kiemelt kormányzati reformnak számító közigazgatási rendszer átalakítása során nagy hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban a humánpolitikai rendszer megújítása. Az átalakítás fókuszában olyan humánerőforrás gazdálkodási rendszer kialakítása állt, amely a közigazgatás egészére nézve a hatékonyság elérését tűzte ki célul. A fejlődéssel egyidejűleg az elektronikus világ, a digitalizálás kora a közigazgatást is megérintette. A konferencián ezzel összefüggésben kitérnék a közszférában HR területen eddig alkalmazott elektronikus adatbázisokra, digitalizált rendszerekre, valamint a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre. Az egyik ilyen terület a közszolgálati életpálya kiterjesztéseként 2013. július 1-jén hatályba lépett új közszolgálati egyéni teljesítményértékelési rendszer (TÉR), amely abban is eltér a korábbiakhoz képest, hogy a teljesítményértékelés elektronikusan történik, egységes közszolgálati informatikai rendszer felhasználásával. A TÉR folyamatainak támogatására egy központi, webes rendszerű kiszolgáló felületet hoztak létre, illetve másik megoldásként funkcionálhat a közigazgatási szerv által egyénileg telepített, hálózati megoldásokat nem tartalmazó TÉR alkalmazás, amely kizárólag a BM és a HM speciális szervezeteinek igényeire kerültek kifejlesztésre. Sajnos azonban általánosságban elmondható, hogy a korszerű dokumentumkezelési eszközök bevezetését legtöbbször takarékossági okokra hivatkozva a közszférában a vezetők elutasítják. A poszteremmel többek között arra is rá kívánok mutatni, hogy a személyügyi területen felhalmozódott papírhegyeket felváltó digitális személyi aktáknak igenis van jövője, érdemes rá áldozni. Szerző(k): Rácz Anita Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Pest Megyei Kormányhivatal (munkahely) Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Doktori Iskola)

144

SAKAI, KYOHEI

2009－ Faculty of Education, Shizuoka University 2013- Graduate School of Education, Shizuoka University

Workshop on Internet Addiction -Development of the Internet Addiction Scale by Junior High School Students Témakör(ök): ICT competences and digital literacy of adults in the 21st century Összefoglaló: In recent years, information devices such as smartphones and tablets have become increasingly popular across the world. These devices are capable of performing the net communication in a shorter time than the information conventional equipment, as well as adults, opportunities for the children to use and possession has increased, the information literacy of children introduced have been implemented also in schools for training. [Remark 1] On the other hand, cases of “Internet addiction,” where the excessive use of mobile phones and the Internet hinder one’s daily life, are increasing. This study explores the effects of the development and practice of information ethics education on junior high school students in order to encourage behavior change in response to Internet dependence. Szerző(k): Kyohei SAKAI; Shingo SHIOTA; Hiroyuki MASUKAWA; Naoko MATSUDA Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Graduate School of Education, Shizuoka University Faculty of Education, Shizuoka University Graduate School of Teacher Education, Shizuoka University e-Lunch (NPO)

145

VANDERER GÁBOR 1998-ban végeztem villamosmérnökként, majd 1999-ben mérnöktanárként a Budapesti Műszaki Egyetemen. A KFKI-ban kezdtem dolgozni mérnökként, ahol számítógép-hálózatokkal és ehhez kapcsolódóan hálózatbiztonsági kérdésekkel (authentikáció, VPN, stb.) foglalkoztam. Több bank és internetszolgáltató hálózatának a tervezésében is részt vettem, mint például a HVB bak vagy a Pantel (ma már Invitel). E mellett rendszeres oktatásokat is tartottam számítógép-hálózatok és hálózatbiztonság témában. 2008-ban a Synergonban folytattam pályafutásom egy, közvetlenül az ügyvezető alá rendelt tanácsadó szervezetben. Itt nagy projektek szakértői támogatásával foglalkoztam, valamint munka mellett 2010-ben közgazdászként diplomáztam az Óbudai Egyetemen. Engedve egy felkérésnek még ugyanebben az évben elvállaltam jelenlegi munkahelyemen (Brill Audio Visual) egy divízióvezetői pozíciót, ahol jelenleg is dolgozom. 12 év az IT szektorban persze nem múlt el nyomtalanul, ezért 2012-ben jelentkeztem az Óbudai Egyetemen frissen létrejött Biztonságtudományi Doktori Iskolába, melynek jelenleg is a levelező hallgatója vagyok.

Az információbiztonsági képzés fontossága Összefoglaló: Az e-tanulás, az online képzések egyre szélesebb körű térhódítása azt jelenti, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében a diákokat és hallgatókat fel kell készíteni az internet, a hálózatok, a számítógépek megfelelő használatára: megfelelő informatikai alapismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek. Ezt részben az iskolából, részben a magánéletből tipikusan meg is szerzik. Nagyon fontos azonban ennek a biztonsági vetülete is, ami a jelenlegi képzésben csak marginális súlyt kap: A tanulók a számítástechnikai alapismereteken belül az alapvető informatikai biztonsági célkitűzéseket, problémákat és alapelveket is megismerjék, és az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőkkel, a leggyakoribb hibákkal és buktatókkal is tisztában legyenek. Egy kiragadott példa: A fiatalok körében az okostelefon kezd az elsődleges internetplatformmá válni. Egy olyan eszköz, ami fokozottan ki van téve elvesztésnek, ellopásnak, de a használók túlnyomó többsége azt sem tudja, hogy milyen hozzáférései (tárolt jelszavak, alkalmazások) kompromittálódnak a telefon elhagyásával. A tudatosság a társadalomban nagyon lassan változik. A bankok bő 10 éve kezdték el oktatni a felhasználóikat a PIN-kód megfelelő kezelésére (ne tartsa a kártya mellett, de lehetőleg fel se írja), de végül feladták, és ma már mindenki a kéttényezős authentikáció irányába ment el. A 2007-es Orosz-Észt konfliktus pedig megmutatta, hogy mennyire sebezhető egy internetre rászokott társadalom – a nyugati világban pedig egyértelműen ez a jövő. Témám azt a kérdést feszegeti, hogy miért fontos az információ-biztonsági tudatosság növelése, milyen (akár társadalmi) következményekkel járhat ennek az elhanyagolása, valamint ötleteket is ad a tudatosság-növelésre. Szerző(k): Vanderer Gábor Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Óbudai Egyetem - Biztonságtudományi Doktori Iskola

146

VRASIDAS, CHARALAMBOS Dr. Charalambos Vrasidas is co-founder and Executive Director of CARDET, an international non-profit research and development centre based in Cyprus with partners around the world. He is also Associate Professor of Learning Technologies and Innovation and Associate Dean for e-learning at the University of Nicosia. He serves on the Executive Committee of the International Council for Educational Media and he is Editor-in-Chief for the scholarly journal Educational Media International. He has published 6 books and more than 100 articles in journals, edited volumes and conference proceedings. He participated and/or coordinated in more than 100 projects in more than 30 countries. (http://www.cardet.org www.vrasidas.com)

Make the Link Témakör(ök): ICT and Subject Pedagogy; E-learning and m-learning in tertiary education Összefoglaló: Technology challenging poverty: Make the link The Research and Development Centre CARDET (www.cardet.org) is participating as a partner in a 3-year (2013-2016) EuropeAid project “Technology challenging poverty: Make the Link". Other organizations who participate are Practical Action (Lead Partner- UK), the Engineers without Boarders (UK), the Centre for Science Education (UK), the Oxfam Italia and the CCE (Poland). ‘Make the Link’ envisions integrating issues around Technology Justice into the Science and Technology curricula of the early secondary classes of the EU member states’ educational systems. Technology Justice - the right of all people to the technologies they need to live a life they value, without harming others now or in the future will be explored in relation to the Millennium Development Goals, with a particular focus on sub-Saharan Africa. Technology Justice and Global Education methodologies (such a learner centred, participatory and dialogue led teaching), will be incorporated into exciting teaching materials, in a programme that includes schools outreach, teacher training and policy influence. A set of on-line and printed resources, will be developed, reaching over 13,000 teachers, while, training will be provided to more than 1600 teachers. Partners expect to gain the support from over 200 key influencers and decision makers for the project, resulting in the integration of global issues into the policy and/or high level practice at national and European context. Kutatási forrás: EuropeAid Szerző(k): Charalambos Vrasidas; Sotiris Themistokleous; Christiana Aravi; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: CARDET - UNIC; CARDET; CARDET;

147

148

SZIMPÓZIUMOK

149

ATTITŰDÖK ÉS FELHASZNÁLÓI SZOKÁSOK AZ IKT VILÁGÁBAN Szimpózium elnök: Dr. Kis-Tóth Lajos; [email protected]; Eszterházy Károly Főiskola, Eger Opponens: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna; [email protected]; Eszterházy Károly Főiskola, Eger Kutatási forrás: A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 Témakör(ök): A felnőttek XXI. századi digitális írástudása, IKT kompetenciák; Összefoglaló: A szimpózium keretében bemutatásra kerülő előadások egy kutatáshoz kapcsolódnak, ennek egyes részterületeit mutatják be. Közös kiindulási kérdésünk, hogy az infokommunikációs eszközök térhódítása a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségekhez hozzájárul-e, és ha igen, akkor milyen formában. A rétegződéskutatások javakat különböztetnek meg, amelyek előnyt jelentenek a személyek számára. Bourdieu (1978) háromféle tőketípust különböztet meg: a gazdasági tőkét, a kulturális és a társadalmi tőkét. Az információs társadalomban felértékelődik a humán (kulturális) tőke szerepe (iskolai oktatás, képzés, nyelvtudás stb.) így egyre fontosabbá válik, a digitális írástudás, az IKT eszközök használatához szükséges tudásanyag. Személyközi kapcsolati hálók alakulnak ki, új kapcsolattartási formák, információszerzési szokások, lehetőségek. jelennek meg. A kutatás célja az internet és az IKT eszközök mezejében – a digitális térbe – a tőkekonverzációs folyamatok vizsgálata. A kutatás célja továbbá, megvizsgálni, hogy bizonyos meghatározott társadalmi csoportok tagjai mennyire hogyan használják az internetet (hasznos használati index).. Cél még kutatni a különböző társadalmi csoportok IKT eszközhasználati szokásait és a hozzá fűződő viszonyokat, attitűdöt. Kutatásunkban egy 1000 fős reprezentatív mintát állítottunk össze, rétegzett csoportos mintavételi eljárással dolgoztunk. Az alábbi változó-csoportokat vettük figyelembe: iskolai végzettség, jövedelemi viszonyok, életkor, szakképzettség, nem, etnikai hovatartozás, vallás, foglalkozási status, faluban vagy városban él az adatközlő. A mintavételnél biztosítjuk, hogy valamennyi változóba tartozók bekerüljenek a mintába.

151

A világháló használói - egy átfogó vizsgálat bemutatása Szerző(k): Kolozsvári Csaba; Becsei Lilla; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola, Eger; NCSSZI - Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet; Előadás összefoglaló: Mindennapjaink meghatározó része lett a világháló. A rendszeres internet-felhasználók aránya Magyarországon, 10 év alatt 21%-ról 71%-ra nőtt (KSH, 2014); a felhasználás/felhasználók sajátosságai a társadalomtudományi érdeklődés élvonalába kerültek. Kutatásunk az internethasználat társadalmi összefüggéseit vizsgálja, feltételezve, hogy a társadalom különböző csoportjainak használati sajátosságai értelmezhetők a társadalmi újratermelődés Bourdieu (1978) által megalkotott fogalmaival. A kutatási téma elsősorban az információs társadalom hatásvizsgálataként értelmezhető, mivel a társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatához, társadalmi konfliktusok megértéséhez kíván hozzájárulni. Az előadás célja a kutatás problémafelvetésének bevezetése, valamint mintájának és mérőeszközeinek részletes bemutatása, megalapozva a szimpózium további előadásai során elhangzó elemzések pontosabb megértését. Tanulságos, hogy a különböző munkacsoportok együttműködése, folyamatos konzultálása révén megalkotott egységes szocio-demográfiai blokk megsokszorozza az elemzési lehetőségeket. Az összegzésben az adatgyűjtés eszközeként használt kérdőívek használhatóságára reflektálunk.

Internet-használati szokások és társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek vizsgálata Szerző(k): Czövek Andrea; Fazakas Ida; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Előadás összefoglaló: Arra a kérdésre keresünk válaszokat, hogy az infokommunikációs eszközök térhódítása hogyan járul hozzá a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségekhez, új egyenlőtlenségek mutathatóak ki, vagy ezek alkalmasak arra, hogy megváltoztassák a meglévőket. Az információhoz való hozzájutást ugyanis az infokommunikációs eszközök használata befolyásolja, ily módon a társadalmi státust is (Bognár-Galácz, 2004). Az információs társadalommal foglalkozó teóriákat ennek megfelelően két nagy csoportba lehet osztani: liberális, technofíl koncepciók mentén szerveződő, és a negatív hatást tulajdonító technofób elvek mentén szerveződő álláspontokra. Az előbbi esélyt lát az egyenlőtlenség kiküszöbölésére, míg a másik kevéssé. Elméleti-szakirodalmi felvetésünkben bemutatjuk azokat az elméleteket, amelyek a kutatás főbb kérdéseit magyarázzák (Bourdieu (1978), digitális szakadék fogalma, használati formák és a használat intenzitása vonatkozásokat Cho, Jaeho (2003).

152

A kutatási célja, az internet és az IKT eszközök mezejében – a digitális térbe – a tőkekonverzációs folyamatok vizsgálata. Eben a kutatási részben célunk megvizsgálni, hogy bizonyos meghatározott társadalmi csoportok tagjai mennyire, hogyan használják az internetet (hasznos használati index), tehát a különböző társadalmi csoportok IKT eszközhasználati szokásait. Az előadásukban olyan eredményeket mutatunk be, amelyeket egy 1000 fős kutatási mintán vettünk fel és értékeltünk, és hozzájárulnak az elméleti részben megfogalmazott kérdések megválaszolásához.

Hogyan használjuk a netet? - IKT eszközökkel kapcsolatos használati szokások sajátosságai Szerző(k): Fazakas Ida; Czövek Andrea; Becsei Lilla Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Eszterházy Károly Főiskola, Eger; NCSSZI - Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Előadás összefoglaló: A digitális szakadék fogalma az információs társadalom egy részproblémájának elnevezéseként jött létre. Azt az egyenlőtlenséget írja le, amely azáltal alakul ki, hogy az emberek bizonyos szempontok alapján elhatárolt csoportjai különböző hozzáférési és használati eséllyel rendelkeznek az új technológiai eszközöket illetően. A digitális szakadék szempontjából, az egyik leggyakrabban felmerülő technológia az internet, a világháló. A társadalmi digitális szakadék olyan társadalmi-demográfiai ismérvek mentén alakul ki, mint a jövedelem, iskolai végzettség, kor, etnikai és regionális hovatartozás. A számítógép- és internethasználat elterjedésének felgyorsuló szakaszában a digitális megosztottság növekszik, és az információs társadalomba való bekapcsolódás szempontjából nem valósul meg az esélyegyenlőség. Az is konstatálható, hogy a megosztottság növekszik, használók és nem használók külön válnak, bizonyos csoportokban intenzív a használat, másokban nem terjedt el. Ennek oka több féle lehet, motiváció hiánya, kulturális deficit, vagy bizonyos adekvát készségek hiánya játszhat szerepet. Ennek okai viszont már nem pusztán a társadalom egyes csoportjai között fennálló vertikális egyenlőtlenségekben keresendők, hanem a horizontális, életmóddal, az egyén életstílusbeli preferenciáival kapcsolatosak. Az egyéni életstílusban ugyanis a társadalmi státus és az értékválasztások kifelé manifesztálódnak, és a fogyasztási szokásokban érhetőek tetten. Előadásunkban bemutatjuk, hogy a leírt ismérvek mentén a különböző társadalmi csoportok milyen jellemzőkkel és milyen jártassággal rendelkeznek az IKT eszközök használatában. Bemutatjuk azokat az eredményeket, amelyek megmutatják, hogy milyen jellemzőkkel rendelkező oldalakon tájékozódnak, böngésznek szívesen az egyes csoportok.

153

Internethasználattal kapcsolatos attitűdök vizsgálata Szerző(k): Szilágyi István; Ludányi Ágnes; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Előadás összefoglaló: Az előadás részeredményeket mutat be, a különböző életkorú és foglakozású, internetet használók attitűdjeiről. Mintavétel: Rétegzett csoportos mintavételi eljárással dolgozunk és ennek megfelelően az iskolai végzettség, jövedelemi viszonyok, életkor, szakképzettség, nem, etnikai hovatartozás, vallás, foglalkozási status, faluban vagy városban élő kritériumokat vettük figyelembe. (N = 500) A kutatásban többek között olyan összefüggésekre keresünk választ, mint például: - az iskolai végzettség és internet felhasználása különböző célkora (tevékenységekre) - az életkor és internet felhasználása különböző célkora (tevékenységekre) - az életkor és az internethasználattal kapcsolatos biztonságérzés - a nyugdíjasok internethasználatának gyakorisága - a különböző szakterületen dolgozók és az internet felhasználással kapcsolatos attitűdök Jelenlegi feldolgozottság mellett az előadásunkban az első három összefüggés részeredményeit mutatjuk be. A kutatás célja továbbá, megvizsgálni, hogy bizonyos meghatározott társadalmi csoportok tagjai mennyire hogyan használják az internetet (hasznos használati index). Vizsgáljuk azt is, hogy különböző társadalmi csoportoknál hogyan jelenik meg, és milyen sajátosságai vannak a közösségi hálózat felhasználásának, tudatossága / hasznossága, hogyan írható le.

Miért nem használják az internetet? - Internethasználattal kapcsolatos attitűdök vizsgálat Szerző(k): Ludányi Ágnes; Szilágyi István; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Előadás összefoglaló: Az előadás azt a részkutatást mutatja be, ahol az internetet nem használókra vonatkozó kérdéseket elemeztük. N= 500 A teljes mintából leválogattuk azokat a válaszolókat, akik nem használják az internetet. Rákérdeztünk ennek az okára: miszerint ennek anyagi oka van, vagy kevés ismerete van a válaszolóknak erről az eszközről, vagy nincs motivációja, vagy a procedurális tudásuk hiányzik hozzá. Kérdés volt az is, hogy a nem használók milyen érzelmi elemet jelöltek meg okként: pl „félek a kiszolgáltatottságtól”, vagy védekeznek a zavaró, és feszültségkeltő információktól. Összefüggéseket kerestünk, és mutatunk be, a nem használók iskolai végzettsége, gazdasági tevékenysége, jövedelme, tudása között is. Ezeket tovább differenciáljuk úgy, hogy az ún. tudás elemeket külön vizsgáljuk a fenti tényezőkkel egyenként, és az érzelmi komponenseket is ugyan ebben a formában. Kérdés, hogy a bizalmatlanság, a biztonságra törekvés melyik csoportban milyen erősséggel van jelen. Mindvégig vezér szempont, az egyenlőség, egyenlőtlenség kérdésköre.

154

AZ ADAPTÍV TANULÁSI KÖRNYEZET, A PERSZONALIZÁCIÓ ÉS AZ ASSZOCIATÍV TANULÁS LEHETŐSÉGEI DIGITÁLIS KÖRNYEZETBEN Szimpózium elnök: Dr. Sass Judit; [email protected]; Budapesti Corvinus Egyetem Opponens: Dr. Habil Köpeczi-Bócz Tamás; [email protected]; Budapesti Corvinus Egyetem Témakör(ök): A multimédia és a mozgókép a köz- és felsőoktatásban; IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: A szimpóziumban bemutatott előadások olyan vizsgálatokat mutatnak be, amelyek három fő aspektusból vizsgálták az elektronikus tanulási környezet lehetőségeit: az adaptív tanulás, az asszociatív tanulás és a perszonalizált, személyre szabható tanulási környezetek szempontjából. Előadásainkban bemutatjuk ezen környezetek és szempontok elméleti hátterét valamint a tantárgyközi oktatás lehetőségeit és gyakorlati megoldásait a gazdasági és pénzügyi nevelés IKT eszközzel való támogatása kapcsán. A harmadik előadás a bring your own device módszer adaptív oktatási alkalmazási lehetőségeire világít rá kiemelve mindezek használatát mind a köznevelésben, mind a szakképzésben. Emellett külön hangsúlyt helyezünk az animációkészítés mint adaptív oktatási módszer adaptivitásban betöltött lehetőségeire is. Az utolsó előadás a kialakított rendszer informatikai és pedagógiai megoldásai szempontjából végzett beválás vizsgálatot mutatja be fókuszálva a tananyagfejlesztés tapasztalataira, a felhasználók számára kialakítandó támogatásra.

Az adaptív tanulási környezet, a perszonalizáció és az asszociatív tanulás lehetőségei digitális környezetben Szerző(k): Dr. Sass Judit; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Budapesti Corvinus Egyetem; Előadás összefoglaló: Célunk az elektronikus tanulási környezet lehetőségeinek vizsgálata az adaptív-, az asszociatív tanulás és a perszonalizált tanulási környezet szempontjából. - Az adaptív tanulás a tanuló egyéni sajátságaihoz alkalmazkodó tanulás feltételeinek megteremtését célozza (Báthory, 1992). Digitális környezetben kulcstényezőként emeltük ki a tanulóval kialakított kapcsolatot, az előzetes tudás bevonását, valamint az autonómia biztosítását a tanulásszervezésben, a tanulási út kiválasztásában. - Az e-tanulókörnyezet perszonalizációja kapcsán: az egyénközpontú tananyagkészítést, az önálló tanulási formákat (Köpeczi-Bócz, 2000), valamint a pszichológiai háttértényezőket vizsgáltuk. Kiemeltük a holisztikus és analitikus tanulótípus e-tanulásának és preferált ekörnyezetének jellemzőit (Csillik, Bodnár, Sass, 2009, Sadler-Smith, 2009).

155

- Az ismeretek közötti kapcsolat létrehozásán alapuló asszociatív tanulás e-környezetben rugalmas, perszonalizált, a feladatokat elemekre, szintekre bontó strukturálással és többféle modalitást felhasználó, azonnali visszacsatolással megvalósítható. További támogatást jelenthet a transzferálás, az új ismeret alkalmazásba fordítása és a perszonalizáció tartalmi és technikai megvalósítása. (Essalmi és mtsai, 2010, Seale és Cooper, 2010). A három vizsgált jelenség kapcsolata az alábbiak szerint írható le: az asszociatív tanulás feltétele többek között a perszonalizált tanulás, a perszonalizált tanulás szempontjából kiemelhető a kognitív stílus, ami az adaptív tanulási környezet kialakításához kiindulópontként szolgálhat. A vonatkozó kutatási eredmények nyomán három területen – a tanuló, a tanár és a tananyag vonatkozásában – megfogalmazásra kerültek a tanulási környezet kialakításával kapcsolatos főbb javaslatok.

A tantárgyközi oktatás lehetőségei és gyakorlata a gazdasági és pénzügyi nevelés IKT eszközzel való támogatása kapcsán Szerző(k): Kovács Katalin; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Budapesti Corvinus Egyetem; Előadás összefoglaló: A tudatos pénzügyi nevelés fejlesztési program keretében elkészült egy olyan komplex interaktív oktatási segédanyag, amely tantárgyaktól függetlenül támogatja a tanulókat a pénzügyi tudással kapcsolatos ismeretek elsajátításában. A projekt keretében három korcsoportra (1-4.; 5-8, illetve 9-12. osztály) fejlesztett elektronikus tananyagok alkalmasak a gyakorlatorientált, a felfedezésekre, a problémahelyzetekre épülő tanításitanulási gyakorlat megvalósítására, ezeken keresztül a mindennapokban tapasztalható pénzügyi- gazdasági jelenségek és a tananyag élményszerű összekapcsolására, a motiváció megteremtésére és fenntartására. A gyakorlati fejlesztés elméleti háttereként első lépésben megvizsgáltuk a Nemzeti alaptanterv (Nat, 2012) és a kiadott kerettantervek gazdasági és pénzügyi neveléssel, mint fejlesztési területtel kapcsolatos előírásait, elvárásait különös tekintettel a képzési szintekre és típusokra. Elemeztük a Nat-on belül a gazdasági és pénzügyi ismeretekhez kapcsolódóan 1. a fejlesztési területek - nevelési célok, 2. a kulcskompetenciák és 3. a műveltségi területek vonatkozó előírásait, a kerettantervi kapcsolódás pontjait, kiemelve a megjelenő tematikai egységeket. Előadásomban ennek az elméleti háttérvizsgálatnak az eredményeit mutatjuk be, külön kiemelve a vizsgált fejlesztési terület és a tantárgyközi megközelítés lehetőségeit, mely amellett, hogy meghatározta a fejlesztendő tananyagtartalmat, kiindulási alapként is szolgált a tantárgyközi gyakorlathoz illeszkedő munkaformák, tanulásszervezési eljárások alkalmazásának meghatározásához is az IKT fejlesztéshez kapcsolódva.

156

A bring your own device módszer adaptív oktatási alkalmazási lehetőségei Szerző(k): Csillik Olga; Mihályi Krisztina; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Budapesti Corvinus Egyetem; Budapesti Corvinus Egyetem; Előadás összefoglaló: Oktatási környezetben a bring your own device (BYOD - Ballagas et al, 2004) módszer arra utal, hogy a tanulók saját eszközeiket (mobiltelefonjukat, laptopjukat, tabletjüket) viszik be az iskolába, és azokon, illetve azok segítségével tanulnak, dolgoznak a tanórán. A BYOD módszert alkalmazó iskolák a tanulók teljesítményének növekedéséről számolnak be, amelynek hátterében összetett jelenségek (pl. elkötelezettség és felelősségérzet növekedése, kényelmesebb eszközhasználat, egymástól tanulás lehetőségének megteremtése, iskolai és iskolán kívüli lét összekapcsolódása, kompetenciaérzet erősödése) állnak. A BYOD módszer kiváló lehetőséget teremt az egyéni különbségek figyelembe vételére is, amely pozitívan hat a motivációra. A BYOD módszer alkalmazására számos lehetőség mutatkozik, például animáció-készítés, Facebook tanórai integrálása, matematikai applikációk használata stb. A szimpóziumon bemutatott kutatás-fejlesztési projekt egyik célja az volt, hogy a kifejlesztett tanulási környezet és a tanulók egyéni különbségeihez (kognitív stílus, tanulási stílus, érdeklődési kör, előzetes ismeretek) alkalmazkodó tananyagok a tanulók saját eszközein is használhatóak legyenek. A projekthez kapcsolódóan feltérképeztük BYOD módszer és az adaptív oktatás lehetőségeit, illetve strukturált interjú formájában (N=23) többek közt a pedagógusok eszközhasználatát vizsgáltuk, és az egyes eszközök adaptív tanulásban való felhasználhatóságát ítéltettük meg a válaszadókkal. Az eredményekből kiderül, hogy míg a tanárok eszközhasználatában iskolatípusonként jelentős eltérések mutatkoznak, addig az egyes eszközök adaptív tanulásban való megítélése már sokkal egységesebb képet mutat.

Egy gazdasági alapismereteket oktató adaptív tanulási környezet beválásvizsgálatának eredményei Szerző(k): Dr. Bodnár Éva; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Budapesti Corvinus Egyetem; Előadás összefoglaló: Napjaink pedagógiai gyakorlatában előtérbe került az egyéni különbségekhez való alkalmazkodás, az adaptivitás. Mivel minden egyes tanuló eltérő adottságokkal, előismeretekkel, képességekkel rendelkezik, eredményes fejlődésük az egyénhez illeszkedő módszerekkel, a tanulóhoz való alkalmazkodással valósítható meg (Nádasi, 2012). Az előadásban bemutatott kutatási-fejlesztési projekthez kapcsolódóan feltérképeztük az adaptív oktatás informatikai lehetőségek illetve az egyéni különbségeket figyelembe vevő (kognitív illetve tanulási stílus, motiváció, érdeklődés) digitális tanulási környezet megítélését. A fejlesztés kipróbálásában résztvevő 58 pedagógus interjús megkérdezésével 157

illetve elektronikus naplózási tevékenységének figyelembe vételével három területen - a tanuló, a tanár és a tananyag vonatkozásában - megfogalmazásra kerültek a tanulási környezet kialakításával kapcsolatos főbb javaslatok, szempontok. A tesztelők a digitális környezettel és a tananyaggal kapcsolatosan legfontosabbnak tartják az érdeklődés felkeltését, a vizuális megjelenítési formákat, a tanuló tulajdonságainak figyelembevételét, a vonzó megjelenítést, a könnyű kezelhetőséget, a játékosságot, a gyakorlatias példákat, a változatosságot, a folyamatos visszajelzés lehetőségét, a tananyag logikus építkezését. Az értékelők a tananyagban használt módszerek, módszertan vonatkozásában kedvező megítélést mutatnak – elfogadhatónak, az ismeretátadás szempontjából megfelelőnek tartják a kifejlesztett módszert. Jónak értékelik, de a többi szemponthoz képest kissé elmarad kedvezőségben annak megítélése, hogy illeszkedik-e az adott tanulócsoporthoz a tanulási forma. Összességében a tanulási környezet adaptivitásának megítélése kedvező az egyes fejlesztési irányokat mutatjuk be ebben az előadásban.

158

POTENTIALS OF MOBILE COMPUTING FOR PUBLIC EDUCATION: RESULTS OF THE IPAD EXPERIMENTS IN PRIMARY AND SECONDARY SCHOOLS Szimpózium elnök: Andrea Kárpáti, [email protected] ELTE University, Faculty of Science, UNESCO Chair for Multimedia in Education Opponens: Alice Keeler; Kutatási forrás: Készült a „TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 - IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés” pályázatban. Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben; IKT a tudás és tanulás világában – Az elektronikus tananyag és rendszer-fejlesztés új megoldásai Összefoglaló: The symposium gives an overview of first results of the mobile teaching and learning experiments, with special regard to iPad applications at the Primary and Secondary Laboratory School of Esterházy College, Eger. The introductory presentation discusses potentials and challenges of the use of iPads and laptops in education and summarises previous experiments of the research group of the Institute for Media Informatics since 2010. The second paper focuses on Apple’s learning philosophy embedded in a complex set of instructional technologies: content provision and creation tools, the “digital backpack” and presentation devices. An overarching learning model, Challenge Based Learning, is discussed in terms of the practical application of innovative technology to act as a catalyst for teaching and learning innovations In the last two presentations, the current school based experiment is outlined in terms of research issues (development of digital textbooks, restructuring of teachers’ professional skills and strategies), scope of the school based experiments (involving all primary and secondary school grades) and organisational framework of the project (technological support and pedagogical mentoring, creation of discipline-based knowledge building communities) and performance assessment (evaluation of creativity, resilience and spatial skills of students as well as portfolio assessment of discipline-based performance).

159

IPAD IN PUBLIC EDUCATION: INTRODUCTION TO THE PROJECT Szerző(k): Lajos Kis-Tóth; Réka Racsko; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; Szerző(k) intézményei: Esterházy Károly College, Institute for Media Informatics, Eger; Esterházy Károly College, Institute for Media Informatics, Eger; Előadás összefoglaló: The presentation gives an overview of school experiments on the use of mobile technology in teaching and learning at the Primary and Secondary Laboratory School of the Esterházy College, Eger. Experiments started in 2010 involve the use of Classmate PC-s for new way of teacher-learner collaboration, e-paper for the modernisation of learning content provision, iPad 2 touchscreen devices and Samsung tablets to enhance interaction and creativity in the learning environment and authoring tools to ensure authentic learning materials developed by teachers. In 2013, all textbook for Grades 8 were redesigned as interactive digital teaching aids and in 2014, a wide range of other learning materials have been offered for testing in all primary and secondary grades. Participating teachers select curriculum areas and content types that may benefit most from digitization and provide feedback for further development and the realisation of the mobile computing supported classroom of the future. At the current stage of mobile computing experiments, the focus is on 1:1 access to iPads and laptops and the provision of a complete set of digital learning materials for primary and secondary schools. Teachers team with software designers and developers to adapt curriculum-based content to mobile devices. Expressive and creative use of tools integrated both in iPads and laptops photo and video cameras, visualisation options and complex presentation devices ensure flexible use in aesthetic education as well as in science or mathematics. The presentation will include samples of teacher-developed courseware, examples of use of mobile computing in informal learning and interactive learning environments for experimentation.

MOBILE COMPUTING AND PEDAGOGY: THE CONTRIBUTION OF THE IPAD TO EDUCATIONAL INNOVATION Szerző(k): Péter Antal; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Esterházy Károly College, Institute for Media Informatics, Eger; Előadás összefoglaló: The presentation outlines Apple’s educational policy, focusing on the following aspects of innovation: - Development of 21.century skills; - Curriculum development based on the integration of a wide range of mobile infrastructure; - Informative assessment that supports continuous development of skills and abilities through ICT-supported methodologies; - Social and emotional connection within digital culture; 160

- Creativity and innovation as integral aspects of educational development; - 24/7 access to educational resources; The presentation will illustrate the educational model realised with the help of Apple technology, Challenge Based Learning (CBL) through an overview of results of the Apple Classrooms of Tomorrow - Today, ACOT), an innovation project launched in 2008 and realised in hundreds of secondary schools worldwide. This model uses a learning environment based on mobile computing, just-in-time learning, self-authored textbooks by teachers realised through the iBooks Author software and projects by students planned and executed with the help of an educational software applications designed for iPads. The presentation will show CBL adapted for the iPad experiment in Eger: - creation of an ACOT environment complete with 1:1 accessibility to iPads by teachers and students, collaborative tools and 7/24 accessibility to learning content; - tasks selected to foster strategic thinking; - social issues integrated in the curriculum through local and global case studies - interdisciplinary approach to arts and science subjects; - development of 21. Century Skills; - extensive use of Web 2.0 technologies for teaching and learning; - continuous documentation of the teaching and learning process through developing (inter)discipline-based knowledge building communities.

IPAD AS A CATALYST FOR INNOVATION IN TEACHING AND LEARNING: TEACHERS’ ATTITUDES AND ICT USE PATTERN Szerző(k): László Borbás; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Esterházy Károly College, Institute for Media Informatics, Eger; Előadás összefoglaló: Teachers are key actors of educational innovation, so motivations to test and patterns of use of new technology are of utmost importance. Through video documentation and analysis of teaching and learning interactions and a detailed questionnaire followed by focus groups and individual interviews, we analysed how teachers of the experimental classes using iPad adapted to and became active agents of change. Participating teachers are mostly women (85 %) and predominantly middle-aged (69 %), with adequate teaching experience but less intensive use of mobile technology in their private lives. The presentation will show survey results (57 items, among them, 11 open-ended) of a subsample, 13 teachers and reveal characteristics of their - access to digital technology at home and at school - frequency and quality of internet use; - general level of digital competence - educational use of ICT - expectations and first impressions about mobile technology in education - mobile device and content use patterns in teaching - assumptions about students’ motivation and use of iPads First results show that teachers had high expectations and little experiences about mobile tools and content before starting the experiment in September, 2013. After the solution of considerable technical difficulties they managed to find special uses of technology for their 161

own disciplines and gradually increased their professional and private use of mobile technology and familiarised themselves with benefits and challenges of the 1:1 classroom. However, innovation of such scope cannot succeed without constant mentoring, so, results of the teacher survey have been integrated in continuous, weekly mentoring sessions offered by researchers in the framework of a participant observation study.

TRIALOGICAL LEARNING THEORY AS A MODEL FOR MOBILE IN LEARNING Szerző(k): Andrea Kárpáti; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: ELTE University, Faculty of Science, UNESCO Chair for ICT in Education, Budapest, Hungary; Előadás összefoglaló: Trialogical Learning Theory is the model used for the construction of teaching content and methodology for the Eger iPad experiment. The model focuses on is the process of acting around shared objects that change during the knowledge creation process. These objects become tools for mediating collaborative activities. Learning that occurs as a result of internal reflection (‘monological’ approach) is self-guided knowledge acquisition characteristic of deep inner motivation. In art education, for example, classic concepts of artistic creation centre on this model of introspective self-refinement. In a traditional classroom or studio setting, learning tends to involve a hierarchical interaction between learner and teacher (‘dialogical” approach’). In ‘trialogical’ learning, a triangle is formed with the knowledge object (an expressive or design idea) as the third component. Teachers and learners are both providers and receivers of new insights and methods at the same time and act as equal partners in the knowledge creation process. In innovative classrooms, scaffolding educational discourse in a way that ensures an optimal interaction between personal and social levels and the elicitation of individual and collective agencies is a decisive issue. In the Eger iPad experiment, results of trialogical learning are evaluated through process based qualitative tools and the assessment of skills and abilities through standardised measures. The presentation will show the synergy of this ixed methods approach with the innovations embedded in the project through the introduction of results of the student portfolios, the Test for Creative Thinking, the Spatial Ability Test and a psychological instrument to measure resilience and flexible thinking, the Psychological Immunity Survey.

162

PERSONALITY AND COGNITIVE FACTORS IN EGO CENTERED NETWORKS Szimpózium elnök: Unoka Zsolt; [email protected]; Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Opponens: Pléh Csaba; [email protected]; Eszterházy Károly Főiskola Szimpózium összefoglaló címe: Témakör(ök): IKT a tudás és tanulás világában – Hálózat kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói; Az újmédia és a hálózat alapú tanulás Összefoglaló: The purpose of this symposium is to present recent advances in ego centered networks studies. We bring together researchers from different fields (psychiatry, social cognition, cognitive psychology, social and evolutionary neuroscience, cognitive humanities) to present their work on ego-centered networks. We will present six talks with the common aim of revealing the relevance and constraints of the social brain hypothesis in the understanding of ego centered networks. The first presenter investigates the association between social cognitive abilities and the quality of ego-alter relationships of healthy participants and patients suffering from personality disorder. The second presentation is a methodological study that examined how the differences in name generators and the availability of an external memory aid influence the size and composition of the recalled ego network. The third contributor presents cross-cultural evidence for gender differences in the preference for close friendships. The fourth presenter investigates representation of counterfactual punishers in comic-book narratives by analyzing traits of superhero figures. The fifth presentation shows how grooming, sex and play function to build and maintain social networks among wild bonobos. The last talk investigates the role of empathic abilities in social network organization.

163

Effects of relationship quality on social network organization of patients suffering from personality disorders and healthy participants Szerző(k): Unoka Zsolt; Beran Eszter; Soltész Péter, Pléh Csaba Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Tanszék; Eszterházy Károly Főiskola Előadás összefoglaló: Personality disorders are associated with disturbed relatedness including insecure attachment, impaired social cognition and social isolation. However, relatively few studies have actually examined the cognitive representation of the relationship quality in different layers of their ego-centred network. Brain capacity needed for the formation of individualized relationships puts a limit on social network size in humans (Dunbar and Shultz, 2010 ). At the same time, network organization may also be driven by cognitive systems underlying relationship quality, such as social cognition system, the attachment system (Bowlby, 1969) and relational models (Fiske, 1991). The aim of the study was to describe how the underlying cognitive systems of social cognition, attachment and RMs contribute to ego-centred network organization among healthy participants and patients suffering from personality disorder. Method: 60 healthy participants and patients suffering from borderline (30) and mixed non-borderline personality disorders (30) completed our online social-network quality questionnaire, the imposing memory task and the facial trustworthiness test. Results: The size and quality of various ego-centred network layers consisting of individual relationships differed according to the relationship types between the ego and the related alter and ego level personality traits, alterations of social cognitive skills. Discussion: The quality of ego-alter relationships in layered ego centred social network representations give further insight about the internally represented social world of patients suffering from personality disorder.

Methodological issues when assessing ego-networks Szerző(k): Rácz Anna; Unoka Zsolt; Pléh Csaba, Soltész Péter Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; [email protected]; [email protected] Szerző(k) intézményei: Eszterházy Károly Főiskola; Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika; Eszterházy Károly Főiskola Előadás összefoglaló: Goals: Our goal was to examine how the modification of a name generator used to elicit acquaintances from someone's inner social network and the availability of memory aid (mobile device phonebook) influence the size and the composition of the recalled ego network. Methods: 93 university students were assigned to two experimental groups. Group A was asked to list all of their acquaintances with whom they initiated contact during the previous 164

month. Group B listed all the acquaintances they could turn to in case of major personal problems, then added those they contacted at least monthly and had personal relationship with, and finally added those they contacted at least monthly and had a stressful/conflictual relationship with. In the second phase both groups were allowed to use a memory aid to further expand their name lists. Finally, participants had to evaluate all of the listed relationships along different dimensions. Results, conclusion: The size and composition of people's inner network is robust and not sensitive of minor changes in the instruction. On the other hand, it leads to a markedly different result if we ask persons to recall relationships with a certain characteristic as opposed to evaluate all of their relationships based on this specific characteristic (e.g. Group B recalled 4,7 acquaintances they could turn to in case of major personal problems, but identified 11,8 such persons when they evaluated all of their listed aquaintances on this dimension). Finally people can recall their closest friends from memory, but it's worthwile to let them use a memory aid when their wider network is to be assessed (the use of memory aid contributed more than 10% of all connections, though these connections were less close emotionally than those reported from memory)

Global online and offline cross-cultural evidence for gender differences in close friendship Szerző(k): Tamas David-Barrett; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Social and Evolutionary Neuroscience Research Group, University of Oxford; Előadás összefoglaló: The ability to create lasting, trust-based friendships makes it possible for humans to form large and coherent groups. The recent literature on the evolution of sociality and on the network dynamics of human societies suggests that large human groups have a layered structure generated by emotionally supported social relationships. There are also gender differences in adult social style which may involve different trade-offs between the quantity and quality of friendships. Many have suggested that females tend to focus on intimate relations with a few other females, while males build larger, more hierarchical coalitions—but the existence of such gender differences is disputed and data from adults is scarce. Here, we present cross-cultural evidence for gender differences in the preference for close friendships. We use (i) a sample of ~112,000 profile pictures from nine world regions posted on a popular social networking site, and (b) offline observational data ~500,000 people to show that, in self-selected displays of relationship preferences, women favour dyadic relations, whereas men favour larger, all-male cliques. These apparently different solutions to quality-quantity trade-offs suggest a universal and fundamental difference in the function of close friendships for the two sexes.

165

The role of counterfactual punishers in ego networks Szerző(k): James Carney; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Social and Evolutionary Neuroscience Research Group, University of Oxford; Előadás összefoglaló: We argued that the human inability to deal with group sizes larger than a certain limit (>150) is sometimes mitigated by using cultural representations that offer fictional solutions to the problem of free rider monitoring. Often, this involves creating agents who have powers of vigilance and punishment that exceed ordinary human capacities. In this, we reflected the theoretical results of David-Barrett and Dunbar (2013, 2012), which suggest that sociality is cognitively costly, and thus that low cost solutions (such as counterfactual representations) to these problems should confer a selective advantage. Our original paper explored this idea in connection with one body of cultural representations—comic-book narratives—and showed that the need for effective third-party punishers in large networks yields four predictions concerning the likely traits of superhero figures: (1) they should be punitively prosocial in two of Fiske’s (1992, 1993) modes of sociality; (2) they should be quasi-supernatural; (3) they should be minimally counterintuitive; and (4) they should exhibit kin-signalling proxies. In doing this, we sought to show that notions of privileged epistemic access and punitive monitoring are not solely present in religious representations, but are a core feature of ostensibly secular representations, too. Here, we present the results of experimentally testing our hypothesis against a randomly selected body of comic-book literature. We predict that the cultural salience of a given character will positively scale with the extent to which they embody the four relevant traits. If so, then we will have shown that social cohesion is not solely generated by costly public displays like religion, but also extends into non-religious counterfactual representations.

The role of empathy in the ego networks Szerző(k): Kardos Péter; Szerző(k) e-mail címei: [email protected]; Szerző(k) intézményei: Department of Psychology, University of Massachusetts Amherst; Előadás összefoglaló: Empathy is the ability to understand, experience and respond to others’ emotions. It is the basis of caring for others and central in building and maintaining relationships. Individuals with low empathic ability have problems to lead a normal social life. We can say that empathy is the social bond in human sociality. Yet, systematic research on the role of empathy in social network organization is dearth. In this study we investigated how individual differences in trait empathic abilities shape and organize people’s social networks. Also, approaching empathy form a social network perspective, we investigated how people’s empathic abilities and empathic efforts are distributed in their ego-centered network.

166

Social network structure in wild bonobos: the role of grooming, sex and play in building and maintaining relationships Szerző(k): Isabel Behncke Izquierdo Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Szerző(k) intézményei: Social and Evolutionary Neuroscience Research Group, University of Oxford Előadás összefoglaló: How did human sociality evolve, and where is it going? These big-picture questions drive my research as an ethologist. In particular i am interested in the role of neoteny (the retention of juvenile characteristics, such as playfulness) in bonding and behavioural flexibility. What are the effects of play in the cohesion and resilience of a social network? To explore these questions I study bonobos (Pan paniscus) who are, together with chimpanzees, our closest living relatives. Relative to chimpanzees bonobos are more neotenous, less aggressive, more playful and remarkably, female-bonded.Yet little is known about them. I collected observational data during three years on a community of wild, habituated bonobos in the jungles of Wamba, DR Congo.Bonobo adults (specially males) show unusually high levels of play – which might reflect trade-offs in social strategies. I compare play with networks of other social interactions important for bonding, such as sex and grooming. Results suggest there are two different bonding strategies (1. grooming and proximity, 2. sex and play) that bonobos use differently according to individual and ecological context. I also discuss whether the degree of network differentiation is a good measure of social complexity.

Human behavior from information communication data Szerző(k): János Kertész Szerző(k) e-mail címei: [email protected] Előadás összefoglaló: The data deluge due to the new information communication technology opens up entirely new approaches in the study of human behavior. The "digital footprints" we leave behind us can be used to study the network of social interactions on the societal scale in order to learn about its structure and function. We can study how information spreads and how this process is influenced by the specific human dynamics. Detailed communication data with additional information about the age and gender of individuals shed light on our instinctive behavior in the Internet age.

167

168