ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2014.
2 TARTALOMJEGYZÉK
I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ....................................................................................................................... 6 1. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE ........................................................................................................................................... 7 2. AZ ISKOLA ARCULATA ........................................................................................................................................... 8 2.1 A névadó emlékének ápolása .................................................................................................................. 8 2.2. Képzési kínálatunk .................................................................................................................................. 8 2.3. Az iskola tanulói közössége .................................................................................................................. 11 2.3.1 Szülői háttér..................................................................................................................................................... 11 2.3.2 Lakóhely szerinti megoszlás............................................................................................................................. 11 2.3.3 A tanulók neveltségi szintje ............................................................................................................................. 11 2.3.4 Az iskolaválasztás motivációja ......................................................................................................................... 11 2.3.5. Továbbtanulási szándék.................................................................................................................................. 12
3. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE....................................................................................................................................... 12 3.1 Iskolánk helye a fővárosi közoktatási rendszerben................................................................................ 12 3.2 Az iskola gazdasági környezete ............................................................................................................. 12 4. AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................................................... 13 4.1 Kapcsolat a fenntartóval ....................................................................................................................... 13 4.2 Kapcsolattartás a szülőkkel ................................................................................................................... 13 4.3 Kapcsolattartás más intézményekkel .................................................................................................... 13 4.3.1. Kapcsolattartás az általános iskolákkal........................................................................................................... 13 4.3.2.Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel.............................................................................................. 14 4.3.3. Kapcsolattartás a szakmai cégekkel................................................................................................................ 14 4.3.4. Kapcsolattartás végzett tanulóinkkal.............................................................................................................. 14
II. NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................... 15 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................ 16 1.1 Pedagógiai alapelveink.......................................................................................................................... 16 1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai ......................................................................................... 16 1.2.1 Általános célok................................................................................................................................................. 16 1.2.2. Szakmai képzési célok..................................................................................................................................... 17 1.2.3. Művészeti képzési célok ................................................................................................................................. 17
1.3 A nevelő-oktató munka feladatai .......................................................................................................... 18 1.3.1. Oktatáshoz kapcsolódó feladatok................................................................................................................... 18 1.3.2. Neveléshez kapcsolódó feladatok .................................................................................................................. 18 1.3.3. Az oktató-nevelő munkát segítő feladatok..................................................................................................... 19
1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai........................................................................................... 19 1.4.1. Az intézménybe lépés feltételei, felvétel a 9. évfolyamra .............................................................................. 19 1.4.1.1. A beiskolázási tevékenység..................................................................................................................... 19 1.4.1.2. A felvételi eljárás .................................................................................................................................... 19 1.4.2. Osztály- és csoportba sorolás ......................................................................................................................... 20 1.4.3. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai........................................................ 21 1.4.4. A képzés belső szakaszai................................................................................................................................. 22
1.5 Előrehozott érettségi vizsga................................................................................................................... 22 1.6. Az idegennyelvi előkészítő osztály programja ...................................................................................... 23 1.7. Évfolyamvizsgák ................................................................................................................................... 23 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................... 24 2.1 Egészségnevelési program..................................................................................................................... 25 2.1.1. Az egészségnevelés célja ................................................................................................................................ 25 2.1.2. Az egészségnevelés főbb témakörei ............................................................................................................... 26 2.1.3. Az egészségnevelés területei .......................................................................................................................... 26 2.1.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................................... 29
5.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban: .............................................................................. 30 2.1.4. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának terve ....................................................................................... 31 2.1.4.1. Követelmények....................................................................................................................................... 31 2.1.4.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának keretei ....................................................................... 31
2.2 Környezeti nevelési program ................................................................................................................. 31 2.2.1 Adottságaink.................................................................................................................................................... 32 2.2.2. A helyzetelemzésből kiindulva a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok................................ 32
3 2.2.3. Az iskola környezeti nevelési céljai ................................................................................................................. 33 2.2.4. A környezeti nevelés területei ........................................................................................................................ 34 2.2.4.1.Tanórai foglalkozások.............................................................................................................................. 34 2.2.4.2.Tanórán kívüli tevékenységek ................................................................................................................. 34
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................................................................................... 34 3.1. Diákönkormányzat................................................................................................................................ 35 3.1.1 A diákönkormányzattal kapcsolatos pedagógiai feladataink: .......................................................................... 35 3.1.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje:...................... 35
3.2. Iskolai közösségek................................................................................................................................. 36 3.3. Iskolai hagyományaink ......................................................................................................................... 36 3.4. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeink ............................................................................. 36 3.5. Iskolai rendezvények............................................................................................................................. 37 3.6. A tanév programjához kötődő kiállítások............................................................................................. 37 3.7. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................................ 37 3.8. Közösségi szolgálat ............................................................................................................................... 38 4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK ............................................ 38 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK ...................................................................... 39 5.1. A tehetséggondozást segítő tanórán kívüli tevékenységek.................................................................. 39 5.1.1 Szakkörök......................................................................................................................................................... 39 5.1.2. Versenyek ....................................................................................................................................................... 40 5.1.3. Sportköri foglalkozások .................................................................................................................................. 40
6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ............................................................................. 40 6.1. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése ............................................... 40 6.2. Az ifjúságvédelmi feladatok megvalósításához igénybe vehető eszközök ........................................... 41 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM .......................................................... 42 7.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás ......................................................................... 43 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT, A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................... 43 8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 43 8.2. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység................................................................................. 43 9. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ....................... 44 9.1. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK)...................................................................................................... 44 9.1.1.A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje, a diákok szervezett véleménynyilvánításának lehetőségei: .............................................................................................................................................................. 44
9.2. Együttműködés a szülőkkel................................................................................................................... 45 9.3. Együttműködés a Jelky Szakközépiskola Alapítvánnyal........................................................................ 46 10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK....................................................................................................................... 46 11. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ............................................................................................... 46 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .................................... 46 12.1. Az oktatás tárgyi felszereltsége iskolánkban...................................................................................... 46 12.1.1. Tantermeink ................................................................................................................................................. 46 12.1.2. Tornaterem................................................................................................................................................... 47 12.1.3. Színházterem ................................................................................................................................................ 47 12.1.4. Ebédlő és konyha.......................................................................................................................................... 47 12.1.5. Tanműhelyek ................................................................................................................................................ 47 12.1.6. Könyvtár ....................................................................................................................................................... 48 12.1.7. Informatikai felszereltség ............................................................................................................................. 48 12.1.8. Zárt láncú TV-hálózat.................................................................................................................................... 49
12.2. Szemléltetőeszközök........................................................................................................................... 49 III. SZAKMAI PROGRAM – HELYI TANTERVEK ................................................................................................. 50 1.1 A SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJAI:.......................................................................................... 51 1.2 KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK .................................................................................................................................... 52 1.3 ÓRATERVEK .................................................................................................................................................... 52 Képzéseink: .................................................................................................................................................. 53 1. Divat- és stílustervező 5 éves művészeti képzés óraterve........................................................................ 53 OKJ száma: 54 211 02 .................................................................................................................................. 53 2. Textilműves 5 éves művészeti képzés óraterve........................................................................................ 54 OKJ száma: 54 211 08 .................................................................................................................................. 54 Természettudományi kerettanterv alkalmazása a művészeti képzésekben:............................................... 55 2.1. Textilműves 5 éves művészeti képzés természettudományi kerettanterv óraterve................................ 1 Érettségire épülő két éves képzés:............................................................................................................... 57
4 3. Divat- és stílustervező művészeti képzés óraterve..................................................................................... 1 OKJ száma: 54 211 02 .................................................................................................................................... 1 Kifutó jellegű képzéseink: ............................................................................................................................ 58 4. Ruhaipari technikus képzés (5 éves moduláris rendszerű) óraterve ........................................................ 58 OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02 ............................................................................................................... 58 5. Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő ruhaipari technikusi képzés óraterve .............................................. 59 12-14. évfolyam; OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02 ................................................................................... 59 6. Textilrajzoló és modelltervező asszisztens (5éves képzés) óraterve ........................................................ 60 OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04 ............................................................................................................... 60 7. Kézműves (lakás-textil tervező) 5 éves képzés óratere ............................................................................ 61 OKJ száma: 54 211 16 0010 54 03 ............................................................................................................... 61 Beszámítás alapján történő OKJ váltás a kifutó művészeti képzésekben:................................................... 62 8. Divat- és stílustervező képzésre történő átállás 5. év................................................................................ 1 2013/2014. tanév; OKJ száma: 54 211 02...................................................................................................... 1 1.4 A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ÓRASZÁMOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA..................................................................... 66 1.4.1 Az új típusú képzésre történő áttérés alapja, a beszámítás elve ....................................................... 66 2.HELYI TANTERV .................................................................................................................................................. 67 3.AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................. 67 4.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................................. 67 5.1 Az ellenőrzés, értékelés funkciói, alapelvei............................................................................................ 68 5.2. A számonkérés, teljesítményértékelés követelményei.......................................................................... 69 5.3. Az értékelés fajtái ................................................................................................................................. 69 5.4. Az ellenőrzés fajtái................................................................................................................................ 70 5.5. A tanműhelyi munka ellenőrzése, értékelése, osztályozása ................................................................. 71 5.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban ............................................................................... 72 5.7. Ellenőrzés és értékelés a tervezés tantárgyban .................................................................................... 73 5.8. Ellenőrzés és értékelés a rajz tantárgyakban ....................................................................................... 73 6. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....... 74 6.1. A magatartásjegy kialakításának elvei................................................................................................. 74 6.2. A szorgalom jegy kialakításának elvei .................................................................................................. 75 IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK........................................................................................................................... 77 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA....................................................................................... 78 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI .................................................................................... 78 3. ZÁRADÉK....................................................................................................................................................... 79 V. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 81 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 82 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 89 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 94 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 94 5. SZÁMÚ MELLÉKLET ........................................................................................................................................... 102
5
Küldetésnyilatkozat Iskolánk elődjét 1873-ban alapították. Azóta a hazai női ruhaipari oktatás bázisa, meghatározó intézménye. Az elmúlt több mint száz év alatt folyamatosan és magas színvonalon biztosította a Főváros és az ország ruhaipari szakember igényének ellátását. Intézményünk feladatának tekinti a mindenkori tantestületeink és diákjaink által képviselt értékek megőrzését. Ezért iskolai életünkben meghatározó szerepe van a hagyományőrzésnek, s ennek eszméjéből kiindulva, a hagyományteremtésnek. Célunk, hogy tanítványaink hagyománytisztelő, az emberi értékeket megbecsülő közösségi emberekké váljanak. Elődeink szakmai eredményei arra köteleznek bennünket, hogy olyan innovatív iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon képes megfelelni az új elvárásoknak. Célunk, hogy a magas szintű általános és szakmai műveltség elsajátíttatásával tanulóink helytálljanak a felsőoktatásban és a munka világában egyaránt. Az általunk képzésben részesülő tanulók magas fokon sajátítják el az öltözéktervezés és textiltervezés folyamatát. Az első tanulmányi évtől kezdődően gyakorlati képzésben is részt vesznek, így a megtervezett modelleket meg is tudják valósítani. Részt vesznek a modellek tervezésében, szerkesztésében és elkészítésében. Ismerik a divatirányzatokat, az alapanyagok sajátosságait, a színek harmóniáját. Képesek egyedileg elkészíteni a ruházati termékeket, kollekcóba rendezni, kifutóra állítani és személyre szabott stílust kialakítani. Az iskolánkban folyó szakmai és művészeti képzés kreatív, teremtő tevékenység, amely fejleszti az esztétikai igényességet, a megfontolt, folyamatban való gondolkodásmód kialakulását, az elvonatkoztatást, a kombinációs készséget. Tanulóinknak kialakul egyéni látásmódja, fejlődik a személyiségük, önértékelésük, és önmegvalósításuk helyes irányba terelődik. Képessé válnak az élet különböző kihívásainak kreatív megoldására, harmónia megteremtésére önmagukkal és környezetükkel. Az iskolánkban folytatott tanulmányok lehetőséget biztosítanak az önálló munkavégzésre, önálló vállalkozási tevékenység folytatására, valamint műszaki és művészeti egyetemeken továbbtanulásra. Tantestületünk hagyományosan kiemelt értéknek tekinti a gyermekek szeretetét, tudatosan törekszik a harmonikus, befogadó, a másik embert tiszteletben tartó közösség kialakítására. Meggyőződésünk, hogy munkánk eredményes végzéséhez szükséges a szülők támogatása is. Ezért szorosan együttműködünk a szülői munkaközösséggel, bevonjuk őket az iskolai munkába, s törekszünk a személyes kapcsolatok kialakítására is. Intézményünkből kizárjuk a napi politikát, vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk.
6
I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
7
1. Iskolánk története Iskolánk elődjét 1873-ban alapították, "Női Ipar- és Kereskedelmi Tanoda" elnevezéssel. A fiatal nőket úgy képezték, hogy önálló gyakorlati munka, a női munkaüzletek vezetésére is képesek legyenek. 1911-ben adták át rendeltetésének a Rákóczi tér 4. szám alatti háromemeletes iskolaépületet, amelyet Pártos Gyula műépítész tervei szerint a Wellich-testvérek építettek. Ez a szép, ma már patinás épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola több szervezeti változáson esett át, 1879-től 1949-ig "Nőipariskola", majd vele társiskolaként "Állami Ipari Leányközépiskola" működött, a gyakorlati képzés mellett érettségit adott, fehérnemű- és ruhavarrásból a segédlevéllel egyenértékű képesítést nyújtott. (Akkori népszerű nevén csak, mint "Cérnaegyetem" emlegették.) Ipari tanítóképzés és kézimunkatanárnőképzés is folyt az intézetben. Az első ipari középiskolai érettségi vizsgálatot 1943-ban tartották. Az Állami Nőipariskola és az Ipari Leányiskola egymás mellett 1949-ig megszakítás nélkül működött. Az intézmény 1949-ben először textilipari gimnáziummá alakult át, majd a nagyüzemi termelés megindulásával a középfokú szakemberigény kielégítésére ruhaipari technikummá. A technikumban cipőipari képzés is folyt. 1963-ban a nappali tagozatú technikusképzést megszüntették, helyébe a szakközépiskolai képzés lépett. 1972-től kezdődően szervezhettük a felnőttek technikusképzését országos hatáskörrel. Így nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezünk mind a középiskolás korosztály, mind a felnőttek képzése terén. 1980-ban intézményünket összevonták a Varga Katalin Ruhaipari Szakközépiskolával, székhelyül a Rákóczi tér 4. számú épületet jelölték ki. 1985-től újra indulhatott a technikusképzés a nappali tagozaton is. 1995-2000. között gimnáziumi osztályokat is indítottunk. 2000/2001. tanévben kezdtük meg a divat-stílustervező asszisztens és a marketing ügyintéző technikus képzést. A 2002/2003-as tanévtől a BMF-val karöltve felsőfokú szakképzést indítottunk, könnyűipari szakterületen, levelező és nappali tagozatos képzésben. Ugyanebben az évben bevezettük az iparművészeti jellegű textilrajzoló és modelltervező asszisztens képzést. 2008-ban - a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján - a szakképző intézményei Területi Integrált Szakképző Központokba tömörültek. Iskolánk a Modell-TISZK tagja lett melyben iskolánk alapképző szerepet kapott. A 2011-2012-es tanévben a textílműves szakképzés indításával bővítettük művészeti képzési kínálatunkat.
8 2012-ben megszűnt a Modell-TISZK, így a 2012-2013-as tanévtől újra indíthattuk a ruhaipari technikus szakképző évfolyamot. A 2012/2013. tanévet követően - kifutó jelleggel - megszűnik a ruhaipari technikus képzés, intézményünk művészeti iskolává alakult át. Az OKJ változásával a 2013/2014. tanévtől kezdődően áttérünk a divat- stílustervező és textilműves szakmák oktatására felmenő rendszerben, ezzel egyidejűleg a textilrajzoló és modelltervező asszisztens és a kézműves képzések - kifutó jelleggel – megszűnnek. Iskolánk 1956-tól 1993-ig Kulich Gyula nevét viselte. 1993-ban felvettük Jelky András nevét, aki világjáró szabólegény volt, és magas méltóságra jutott. "Kiváló polgár, aki tiszteletreméltó nevet vívott ki magának külföldön s rendkívüli módon gyarapította hazája böcsületét az idegen előtt" írták róla 1783-ban, halálakor. Iskolánk neve a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján 2012. szeptember 1. napjától Jelky András Iparművészeti Szakközépiskolára változott.
2. Az iskola arculata 2.1 A névadó emlékének ápolása Iskolánk névadója, Jelky András tiszteletére minden évben tavasszal Jelky-napot szervezünk, melynek keretében tanulmányi, kulturális, művészeti, sport és egyéb programokat szervezünk. Az iskola és az épület múltját időszakos, valamint az igazgatói folyosón állandó kiállításon mutatjuk be. 2.2. Képzési kínálatunk Iskolánk a középiskolai szakmai oktatás keretében a következő feladatokat látja el: Nappali tagozaton: •
textilrajzoló és modelltervező asszisztens képzés 9-12. évfolyam (modulrendszerű 54 211 16 0010 54 04) A 2013/2014. tanévtől kifutó jelleggel.
•
kézműves képzés 9-12. évfolyam. (modulrendszerű 54 211 16 0010 54 03) A 2013/2014. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel.
•
divat- stílustervező képzés 9-13. évfolyam. A 2013/2014. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben.
•
textilműves képzés 9-13. évfolyam. A 2013/2014. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben.
9 •
divat- stílustervező 2 éves (érettségivel rendelkezőknek)
•
divat- és stílustervező képzés átállással, 13. évfolyamon A 2013/2014. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel
•
textilműves képzés átállással, 13. évfolyamon A 2015/2016. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel
•
ruhaipari technikus alapképzés 9-12. évfolyam Kifutó jelleggel.
•
ruhaipari technikus szakképzés 14. évfolyam (1 év beszámításával az alapképzés alapján) Kifutó jelleggel.
•
idegen nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam. Kifutó jelleggel.
Felnőttoktatás -
Jelmeztervező képzés 55 211 05, ráépülés (1 év) a Divat- és stílustervező végzettséggel rendelkező jelentkezőknek Divat és stílustervező képzés 54 211 02 (1 év beszámítással) a Textilműves végzettséggel rendelkező jelentkezőknek Textilműves képzés 54 211 08 (1 év beszámítással) a Divat és stílustervező végzettséggel rendelkező jelentkezőknek
Nem szakmai kiegészítő tevékenységeink: -
főző konyha üzemeltetése (Fővárosi Önkormányzat működtetésében.) a tanműhelyeinkben előállított termékek árusítása iskolaorvosi rendelő működése heti két napon, iskolaorvossal és védőnővel, saját nyersanyag-, készáru raktár és karbantartó műhely üzemeltetése.
A feladatok ellátásához az iskola rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
10
2.3. Az iskola tanulói közössége 2.3.1 Szülői háttér A családi háttér igen változó. A társadalom minden rétegéből kerülnek be iskolánkba a gyerekek. Külön sajátossága iskolánknak, hogy a szakma szeretete és gyakorlása családokon belül "öröklődik", sok tanulónak a szülője vagy nagyszülője is már ide járt, ezért került a gyermek hozzánk. A családok anyagi helyzete igen eltérő. A vagyoni különbségek az utóbbi időben jelentősen nőttek. 2.3.2 Lakóhely szerinti megoszlás A tanulóink zöme budapesti vagy Pest megyei. Az iskola tanulóinak 2-3 %-a más megyéből való, ők kollégisták. 2.3.3 A tanulók neveltségi szintje Tanulóink neveltségi szintje átlagosnak mondható. Tapasztalatunk, hogy a hozzánk érkező diákoknál fokozatosan gyengül a hagyományos értékek, mint például a tudás tisztelete, csökken az akaraterő, a kitartás. Egyre alacsonyabb szintjén állnak az iskolai szocializációnak. Ugyanakkor egyre erőszakosabban akarják érdekeiket érvényesíteni, csökken a tolerancia, a másik ember tisztelete. Ezek a változások társadalmunkban megjelenő tendenciák, nem csupán az iskolánkba érkező tanulók egy részének sajátja. Ezért fontos szerepe van az iskolai nevelőmunkának a helyes értékek közvetítésében, a negatív tendenciák ellensúlyozásában. 2.3.4 Az iskolaválasztás motivációja A tanulók egy része tudatosan választja a szakmát, egy másik részük szüleik, ismerőseik hatására vállalkozik a szakma tanulására, míg egy harmadik része a rajz szeretete miatt jelentkezik iskolánkba. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a beiskolázási tevékenységére. Célunk a tanulók, szülők, az általános iskolák minél bővebb informálása az intézményünkben folyó szakmai munkáról, a képzési kínálatunkról. Nagy igyekezettel segítjük a nyolcadikos tanulókat a sikeres pályaválasztásban. Ennek érdekében minden évben részt veszünk: - a továbbtanulási börzéken, - a továbbtanulási szülői értekezleteken, - megszervezzük a „nyitott kapuk” programot októberben és januárban, - folyamatosan gondozzuk a honlapunk írásos és képi anyagát, megjelenünk a pályaválasztási kiadványokban.
12
2.3.5. Továbbtanulási szándék Végzős tanulóink közül sokan választják az Óbudai Egyetemet, mint szakirányú továbbtanulást. A művészeti ágon végzettek a Moholy Nagy Iparművészeti, illetve az Óbudai Egyetem formatervezői szakán próbálkoznak továbbtanulással. Népszerűek a közgazdasági főiskolák és a különböző menedzser szakok is. A felsőoktatásba való bekerülés könnyebbé válásával nemcsak a kiemelkedően tehetséges tanulóink jutnak be a felsőoktatásba, ezzel a korábbiakhoz képest nagyobb arányban csökken a szakképző évfolyamaink tanulói létszáma.
3. Az iskola környezete 3.1 Iskolánk helye a fővárosi közoktatási rendszerben Iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, épületünk Budapesten, a VIII. kerület, Rákóczi tér 4. szám alatt található. 2013-tól, mint művészeti iskola, önálló intézményként működik. 3.2 Az iskola gazdasági környezete Az iskola gazdasági környezete az elmúlt évtizedekben előnytelenül változott. Megszűntek a nagyvállalatok, amelyek „bázisüzemként” működtek és biztos szakmai hátteret nyújtottak az iskolának. A privatizáció következtében ezek a nagyvállalatok zömében külföldi tulajdonba kerültek, ahol a külföldi tulajdonos már nem érzi szívügyének a szakmai képzés, az iskola támogatását. A ruhaiparon belül hangsúlyeltolódást érzünk a kisebb cégek felé. Az újonnan alakult kisebb vállalatokkal való kapcsolattartás sokkal több munkát jelent. Kisiparosok, szövetkezetek, magánvállalkozók, viszonteladók segítik szakmai képzésünket. Ebben a munkában volt tanítványainkra is számíthatunk. A tanév tavaszi időszakában, külön rendezvény keretében lehetőséget adunk az iskolánkban végzett tanítványok számára, hogy előadás keretében bemutassák saját szakmai munkájukat. A sikeres életpályák követendő példák lehetnek iskolánk mindenkori tanulói számára. A kiállítások, az előadások és a beszélgetések lehetőséget adnak a személyes tapasztalatgyűjtéshez, a szakmai karrier tervezéséhez.
13
4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1 Kapcsolat a fenntartóval A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, mint fenntartóval az igazgató tartja a kapcsolatot. Minden igazgatói értekezleten, tájékoztatón, továbbképzésen az igazgató vagy helyettese részt vesz. Az ott elhangzottakról tájékoztatja az iskola vezetőséget és a tantestületet.
4.2 Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás területei: - szülői értekezletek előre meghatározott időpontokban, általában negyedévenként; - fogadóórák (szervezett iskolai, vagy egyéni megbeszélés alapján); - szülői munkaközösségi megbeszélések, együttműködések; - közvéleménykutató felmérések, kérdőívek; - a szülők meghívása az iskolai rendezvényeinkre; - speciálisan szülőknek tartandó programok szervezése, ahol a közvetlen kapcsolattartás az együtt gondolkodás és a közös nevelési célok megvalósítása a fontos, és elsődleges feladat, pl. drog prevencióval, dohányzással, egészség megőrzéssel kapcsolatos előadások, fórumok, továbbtanulási tájékoztatás; - szülők bevonása az iskola kulturális életébe, felújításokba, a tanítás- tanulás színvonalának emelését elősegítő fejlesztések céljából (pl.: szülők bálja, „Szülők napja az iskoláért” program meghirdetése); - a tantestületből megbízott összekötő, koordináló tanár az iskolai SZMK elnökséggel és az igazgató részvételével megtervezi, összeállítja az aktuális, éves programot, éves munkatervet készít; - az igazgató a szülők bejelentéseit, észrevételeit fogadja.
4.3 Kapcsolattartás más intézményekkel 4.3.1. Kapcsolattartás az általános iskolákkal Egyre szorosabb kapcsolatot tartunk az általános iskolákkal. Elmegyünk pályaválasztási szülői értekezletekre, szórólapokat juttatunk el hozzájuk. Kiállításokkal és divatbemutatókkal részt veszünk pályaválasztási börzéken, fogadjuk az érdeklődőket a „nyitott napokon” és bemutatjuk az iskolánkban folyó szakmai munkát. Rendszeresen tájékoztatjuk az általános iskolákat, a hozzánk beiratkozó tanulók, kilencedik, valamint a tizedik évfolyamon elért eredményeiről.
14
4.3.2.Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel Az Óbudai Egyetemmel hagyományosan jó kapcsolatokat ápolunk. Együttműködünk a szakmai követelmények kialakításában, vizsgáztatásban, továbbképzésben, Az Óbudai Egyetem Mérnökpedagógiai Központjának gyakorló iskolája vagyunk. Rendszeresen fogadjuk a tanárjelölt hallgatókat hospitálásaikon és vizsgatanításaikon.
4.3.3. Kapcsolattartás a szakmai cégekkel A szakmai cégekkel való kapcsolattartás egyre fontosabb és egyre nehezebb. Több céggel állunk szakmai kapcsolatban, akár úgy, hogy volt tanítványaink dolgoznak a cégben, akár úgy, hogy szakmai, anyagi segítséget nyújtanak iskolánknak.
4.3.4. Kapcsolattartás végzett tanulóinkkal
-
Egy adatbázisban nyílvántartjuk végzett tanulóink életútját (továbbtanulás, munkavállalás). A volt iskolához való kötődést “Öreg-diák” klub működtetésével erősítjük. A kapcsolatot internetes oldalakon és személyes találkozókon tartjuk.
15
-
II. NEVELÉSI PROGRAM
16
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Pedagógiai alapelveink A tanári testület által közösen kialakított iskolaképünk, pedagógiai alapelveink a következők: Iskolánk − legyen − adjon
gyerekcentrikus, tanárai szeretetteljes szigorral neveljenek; lehetőséget minden diáknak és tanárnak tehetsége kibontakoztatásához, önképzéséhez, továbbtanuláshoz és általában sikerélmény megszerzéséhez; − hatékonyan adjon korszerű általános és szakmai műveltséget; − tanárai mutassanak példát mint jó szakemberek, jó nevelők, törekedjenek a folyamatos önképzésre, jó kollegiális kapcsolatokra; − követelményrendszere legyen egységes, világosan megfogalmazott cél- és feladatrendszerrel; − készítsen fel az életben való helytállásra, kreativitásra, helyes erkölcsi magatartásra, önismeretre; − neveljen hazáját szerető közösségi emberré; − minden tanárától és diákjától követelje meg a helyes, szép magyar beszédet; − rendezvényei legyenek vonzóak, tartalmasak, ahol diák és tanár egyaránt jól érzi magát; − legyenek jó hagyományai, amelyeket mindenki büszkén magáénak érezhet; − légköre legyen oldott, külleme rendezett; − legyen tiszta, technikailag korszerűen felszerelt; − tanárai legyenek erkölcsileg, anyagilag megbecsülve; − rendelkezzen széleskörű és eredményes kapcsolatokkal - nem kötelezi magát el egyetlen világnézet mellett sem, de nyitott, toleráns. Pedagógiai programunkban csak közösen vállalható céljaink jelennek meg, a megvalósítást közös munkában tudjuk elképzelni. 1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai 1.2.1 Általános célok Célunk olyan diákok nevelése, akik iskolánkból kikerülve helytállnak munkahelyükön, vagy az általuk választott egyetemen, illetve főiskolán, mert szakmailag jól felkészültek, kreatívak, igényük van az önképzésre és fogékonyak a szakmájukat érintő újdonságokra. Ugyanakkor hazájukat szerető közösségi emberek, hagyománytisztelők, megfelelő önismerettel rendelkeznek, humánusak és mindenkor képesek a helyes erkölcsi magatartás megvalósítására. Tevékenységük során igényesek legyenek, az általuk tervezett, kivitelezett alkotások, termékek legyenek esztétikusak, ügyeljenek környezetünk védelmére, sohasem feledkezzenek meg az egészséges életmódról. A társadalmi érintkezésük során legyenek nyitottak, közvetlenek és mindig ügyeljenek a szép magyar beszédre. Viselkedésük legyen tisztelettudó.
17
1.2.2. Szakmai képzési célok Az általunk ruhaipari technikus képzésben részesülő tanuló részt vesz a divatirányzatok megismerésében, szakmai értelmezésében. Gyakorlata van a ruházat alapját képező textíliák, kelmék viselési és felhasználási tulajdonságainak meghatározásában, a kivitelezendő modell alapanyagának helyes kiválasztásában. A megszerzett divatinformációk alapján képes különböző ruhadarabot szerkeszteni mérettáblázat és testről vett méretek segítségével. Az elkészített alapszerkesztéseket át tudja alakítani, modellezni a divatrajzoknak megfelelően. Az előkészített szabásminták, műszaki dokumentációk alkalmazásával képes szakszerűen kivitelezni a különböző ruházati termékeket. Ismeri a gyártási folyamatokat, a technológiai előírásokat és minőségi követelményeket, melyek alapján meg tudják határozni, szervezni a termék előállítási munkálatait. Az OKJ-s végzettséggel tanulóink önálló vállalkozást indíthatnak. Lehetővé válik számukra, hogy megrendelés alapján dolgozzanak, vagy saját ötleteiket megvalósítva egyedi és kisszériás termékekkel jelenjenek meg a divatpiacon. 1.2.3. Művészeti képzési célok Művészeti képzéseink a 9. évfolyamtól, illetve érettségi után készítik fel tanulóinkat a művészeti életre és a záróvizsgára. A képzési területeink alapvetően a textíliák iparművészeti előállításához, feldolgozásához kapcsolódnak, ezen belül öltözéktervezésre, egyedi stílustervezésre, textiltervezésre, kiegészítők tervezésére, enteriőrtervezésre, valamint a tervezett modellek kivitelezésére helyezik a hangsúlyt. A tanulmányok során a diákok megismerkednek az általános művészetekkel, a kultúra különböző területeivel, az eltérő alapanyagok felhasználásával, a színek harmóniájával, a formatervezés szerteágazó területeivel. Megtanulnak kollekcióban gondolkodni, fejlődik a problémamegoldó képességük azáltal, hogy egy adott témakört több oldalról, több szempontból is fel kell tudni dolgozniuk úgy, hogy az mégis a saját önálló ötletük legyen. Ezekre az alapokra, valamint a divat működésének, a trendek szerepének ismeretére épülnek a textilruházati, valamint a lakástextil célú tervezés konkrét feladatai. A képzés előnye, hogy nem csak a papíron tervezést támogatja, hanem a kivitelezést is, így a tanulók komplex feladatként, magasabb fokon sajátítják el a ruhatervezés valós szakaszait, közelebb kerülnek az élet elvárásaihoz. A kézműves képzés során a tanulók számtalan technikát sajátítanak el, mellyel egyedi módon mintázhatnak, díszíthetnek textil felületeket, térbeli formákat. Részt vesznek az első tanulmányi évtől szakmai gyakorlati képzésben, megtanulnak varrni annak érdekében, hogy a megtervezett modelleket meg tudják valósítani. A gyakorlat segítségével képesek lesznek az esztétikai követelmények és a műszaki ismeretek együttes alkalmazására, mivel rálátásuk alakul ki a ruhaipari gyártási folyamat részterületeire is. A komplex jellegű felkészítés biztosítja, hogy a záróvizsgaként meghatározott vizsga kollekciót sikeresen meg tudják tervezni, el tudják készíteni, és színpadra tudják állítani a szaktanárok vezetésével. A kreatív, teremtő tevékenység fejleszti az esztétikai igényességet, a megfontolt, folyamatban való gondolkodásmód kialakulását, az elvonatkoztatást, a kombinációs készséget.
18 Kialakul egyéni látásmódjuk, fejlődik a személyiségük, önértékelésük és önmegvalósításuk helyes irányba terelődik. Képessé vállnak az élet különböző kihívásainak kreatív megoldására, harmóniában lesznek önmagukkal és környezetükkel. A művészeti képzés felsorolt értékei az élet minden területén érvényesülési lehetőséget biztosítanak tanulóinknak, ezen felül még egy szakmai végzettség birtokosai is lesznek. A tanulmányok lehetőséget biztosítanak iparművész irányítása mellett az önálló munkavégzésére, önálló vállalkozási tevékenység keretén belül tervezői munkára, illetve felkészítenek a művészeti egyetemeken, főiskolákon folyó továbbtanulásra. 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai Céljaink eléréséhez az alábbi területeket emeljük ki: 1.3.1. Oktatáshoz kapcsolódó feladatok - Kiemelt feladatunk a tanulók tehetségének kibontakoztatása önálló, kreatív, alkotó munka biztosításával. - Felzárkóztató foglalkozások szervezésével lehetőséget nyújtani a gyengébb képességű tanulóknak hátrányaik csökkentésére. - Feladatunknak tekintjük a vizsgákra, tanulmányi versenyekre, felvételikre való eredményes felkészítést. - A tanulók érettségi vizsgákra való hatékonyabb felkészítése, az írásbeli, illetve szóbeli vizsgakészségek fejlesztése, a megszerzett tárgyi tudás rendszerezése, valamint az egységes követelmények és egységes értékelés érvényesítése érdekében minden évben évfolyamvizsgákat szervezünk. Az évfolyamvizsgák szabályait és témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza. - Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával is igyekszünk a tárgyi tudás elmélyítését szolgálni. - A tanulók rendszeres szerepeltetésével a magabiztos fellépést és a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. - Egyre inkább feladatunkká válik a tanulás megtanítása. - A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 1.3.2. Neveléshez kapcsolódó feladatok - Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. - Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, a hazafiságot. - Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére, ehhez kapcsolódnak iskolai ünnepségeink. - Fontosnak tartjuk, hogy végzett tanulóink megállják a helyüket a munkaerőpiacon.
19
1.3.3. Az oktató-nevelő munkát segítő feladatok - Színvonalas beiskolázási tevékenységünk folytatása. - A korszerű alapműveltség és a szakmai műveltség megadásához a tananyag állandó figyelemmel kísérése mellett tanáraink továbbképzésével is hozzájárulunk. - Példát mutatunk tanulóinknak magatartásunkkal és minden megnyilvánulási formánkkal. - Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. - Fontos feladatunknak tekintjük az együvé tartozás érzésének mélyítését, az iskolánkhoz való érzelmi kötődés kialakítását. - Az osztályfőnöki és a szaktanári munkában támogatjuk a kezdő pedagógusokat. - A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kialakítunk egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert.
1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 1.4.1. Az intézménybe lépés feltételei, felvétel a 9. évfolyamra 1.4.1.1. A beiskolázási tevékenység Iskolánk évek óta sokat tesz sikeres beiskolázásunk érdekében. Tevékenységeink: - Iskolai honlapunkon tájékoztatjuk az érdeklődő látogatókat képzési kínálatunkról, a beiskolázásunkhoz kapcsolódó programok időpontjáról, aktualitásokról. - A tanulók, szülők és általános iskolák számára minden évben aktuális tájékoztató prospektust, szórólapot állítunk össze. - Évente részt veszünk a pályaválasztást előkészítő kiállításokon, börzéken. - Az éves munkatervben meghatározott időpontban "nyitott kapuk"-at szervezünk, ahol fogadjuk az érdeklődő általános iskolásokat és szüleiket. Tájékoztatóval, órlátogatásokkal, tanműhelyi látogatással szervezzük a több órás ismerkedő, bemutatkozó programot. - Keressük a lehetőségét annak, hogy minél több általános iskolába jussunk el a továbbtanulási szülői értekezletére, továbbá jelen legyünk más olyan rendezvényeken, ahol a szülőket tudjuk tájékoztatni képzési formáinkról. - Megjelenünk a pályaválasztást segítő kiadványokban, honlapokon is. - Iskolánk alapítványa, a Jelky Szakközépiskola Alapítvány önköltséges tehetséggondozó szakkört szervez rajzból az érdeklődő nyolcadikosok számára. 1.4.1.2. A felvételi eljárás Iskolánk 9. évfolyamára jelentkező 8. osztályos tanulók a központi írásbeli vizsgák után rajz készségfelmérésen, valamint pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt. Ezt követően szóbeli meghallgatáson ismerkedünk meg a jelentkezőkkel.
20
Alkalmassági vizsga A rajz készségfelmérővel a művészeti képzéshez szükséges képességek, készségek meglétét vizsgáljuk és eredményessége a felvétel feltétele. Szóbeli meghallgatás A szóbeli meghallgatáson győződünk meg a jelentkezők tájékozottságáról, kreativitásáról, kommunikációs képességéről. Értékelési szempontok: - Az alkalomnak megfelelő megjelenés, nyelvi stílus. - A szabatos, árnyalt kifejező készség. - Szakmai érdeklődés, a szakma iránti elkötelezettség. - Munkafegyelem, közösségi munka. - Kiemelkedő teljesítmények. A beiskolázási pontszám összetevői: - 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és rajz tárgyakból. - 60 pont - központi írásbeli felvételi – 100 pont - szóbeli meghallgatás. – 40 pont Összesen 200 pont A részpontszámokat nem hozzuk nyilvánosságra. Az iskolánk alapítványa által szervezett rajz tehetséggondozó szakkör záró rajzzal fejeződik be. A szakkör résztvevőinek sikeres zárórajz esetén nem kell rajz készségfelmérőt készíteni. Azonos teljesítmény esetén előnyben részesül az a jelentkező, akinek testvére iskolánkban tanul, illetve akinek szülei, családtagjai a Jelkyben végeztek. Az iskola az általa szervezett szóbeli meghallgatásokat követően nyilvánosságra hozza a felvételi eljárás eredményét a honlapján, valamint az iskola épületében lévő hirdető táblán. Az elutasított tanulók a fenntartóhoz nyújthatják be fellebbezésüket.
1.4.2. Osztály- és csoportba sorolás A tanulók osztályba- és csoportba sorolása, valamint áthelyezése - a jogszabályi rendelkezések alapján – az igazgató hatásköre. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején jön létre. Az osztályba sorolás a választott szakma és idegen nyelv alapján történik. A csoportbontást a szaktanár javaslatára és az osztályfőnök egyetértésével az igazgató hagyja jóvá. Indokolt esetben a csoportbontás a félév végén módosítható.
21
Az idegen nyelv tantárgy csoportbontása a tanulók tudásszintje szerint történik. A szakmai gyakorlati tárgyak csoportbontása a létszámkeretek szerint, az osztálynévsor alapján történik. Az osztály - és csoportok közötti áthelyezésre szakmai indokok vagy a szülő megalapozott, írásbeli kérelme alapján kerülhet sor. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely a továbbtanulási szándék, illetve speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja függetlenül az osztálykeretektől. A fakultációs csoport a tanulók írásbeli jelentkezése alapján alakítandó ki. A fakultáció keretén belül emelt szintű érettségire való felkészítés történik. A fakultáció segíti az iskolai közösség alakulását, mert a különböző osztályok tanulói jobban megismerik egymást. 1.4.3. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai Az iskolába történő jelentkezéskor a tanulók képzési-oktatási profilt választanak, ezzel vállalják a kötelező órákon való részvételt. A képzésnek megfelelő óratervről a tanulókat és a szülőket a felvételi eljárás keretében, valamint a beiratkozás előtti első szülői értekezleten tájékoztatjuk. Tanulóink kiválaszthatják a tanulni kívánt idegen nyelvet az iskola által felkínált lehetőségek közül. Választható idegen nyelvek: angol, német, francia, orosz. A választás a felvételi eljárásban történik, amit a tanuló a beiratkozáskor még módosíthat. A tanulók választási jogának korlátja a csoportlétszámokra vonatkozó törvényi rendelkezések. A 10. év végén tanulóink megválaszthatják, hogy 11. évfolyamtól kezdődően milyen tantárgyat (vagy tantárgyakat) kívánnak emelt szinten tanulni. Ez kapcsolódik az érettségi 5. tantárgyának megválasztásához is. 2011/2012. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel tanulóink 5. érettségi tárgyként az alábbi kínálatból választhatnak: Párhuzamos művészeti képzésben: • rajz és vizuális kultúra • művészettörténet • testnevelés • fizika∗ • biológia∗ • földrajz∗ • kémia∗ • informatika (2016-ig) Ruhaipari technikus képzésben (kifutó jelleggel): • könnyűipari alapismeretek • informatika • fizika
22 • • • •
testnevelés biológia∗ földrajz∗ kémia∗
∗2017-ig csak 66 óra fakultáció teljesítésével választható Ezen tantárgyak középszintű érettségi témakörei a 4. sz. mellékletben megtalálhatók. 2012/2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben tanulóink 5., kötelezően választandó érettségi tárgyként csak szakképzésüknek megfelelő szakmai vizsgatárgyat választhatnak. Minden tanév első hetében meghirdeti az iskola a tanévben indítandó szakköröket, korrepetálásokat, tanulószobai foglalkozásokat. Szeptember 15. napjáig jelentkezhetnek a tanulók a meghirdetett tanórán kívüli foglalkozásokra. Ez egyben jelenti a szabad tanárválasztás jogának gyakorlását is, hiszen a foglalkozások megválasztásával egyben tanárt is választhatnak tanulóink.
1.4.4. A képzés belső szakaszai felvételi vizsga
8. évf.
- felvétel iskolánkba Hozott pontszámok, központi írásbeli, készségfelmérő rajzok és szóbeli meghallgatás eredményeit vesszük figyelembe. - felzárkóztatás, szintre hozás - érettségi vizsgára felkészítés, felvételire való felkészítés
9-10. évf. érettségi vizsga 11-12. évf.
- szakmai képzés, felkészítés a szakmai vizsgára
szakmai vizsga 13-14. évf.
1.5 Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. (9.§ (3) bek.) Előrehozott érettségi vizsgára az jelentkezhet, aki teljesítette az adott tantárgyból a helyi tantervben meghatározott követelményeket. Tudását osztályzattal értékelték, s ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés határideje megegyezik az érettségire való jelentkezés határidejével. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben érvénytelen, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni.
23 Abban az esetben, ha a tanuló neki felróható okból nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javító vizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát követően legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában. (12.§ (5) bek.) Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Egyedüli kivételként sikeres középszintű érettségi vizsga birtokában van mód a tanulói jogviszony ideje alatt egy alkalommal szintemelő vizsgára. Aki előrehozott érettségi vizsgán emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát követően legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában. (12.§ (5) bek.) A sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók mentesülnek az adott tantárgy további tanulása és értékelése alól.
1.6. Az idegennyelvi előkészítő osztály programja Az idegennyelvi előkészítő képzés kifutó jelleggel működik iskolánkban, s 2015-ben meg fog szűnni.
1.7. Évfolyamvizsgák Az évfolyamvizsgákat a kötelező érettségi vizsgák tantárgyaiból szervezzük meg. Az évfolyamvizsgák célja: - A tanulók hatékonyabb felkészítése az érettségi vizsgákra. - Az írásbeli, illetve szóbeli vizsgakészségek fejlesztése. - A megszerzett tárgyi tudás rendszerezése, elmélyítése. - Az egységes követelmények és egységes értékelés érvényesítése. Az évfolyamvizsgák rendszere: - 10. év végén - 11. év végén - 11. év félév - 11. év végén - 11. év november
történelem – írásbeli és szóbeli magyar nyelv és irodalom – szóbeli idegen nyelv – írásbeli idegen nyelv – szóbeli. művészettörténet- írásbeli
A vizsgák leírása Írásbeli vizsgák: - Az adott évfolyam minden osztálya a munkaközösségek által összeállított írásbeli vizsga-feladatsort oldja meg egységesen. - A vizsgadolgozatok javítását a munkaközösség tagjai arányosan elosztva javítókulcs alapján végzik el.
24
-
A vizsgák témaköreit a munkaközösségek minden tanév szeptember 30. napjáig nyilvánosságra hozzák.
Szóbeli vizsgák: - A vizsgák anyagát előre megadott tételek alkotják. - A tételek száma tantárgyanként nem haladhatja meg a 15 tételt. - A vizsga legalább kéttagú bizottság előtt zajlik. - A kérdező tanár a vizsgázókat tanító tanár. - Az érdemjegyre a vizsgabizottság minden tagja javaslatot tesz, a végső jegyet együttesen alakítják ki. - A tételeket a munkaközösségek minden tanév szeptember 30. napjáig nyilvánosságra hozzák. Az évfolyamvizsgán minden tanulónak részt kell venni. Igazolt távolmaradás esetén a szaktanár új időpontot jelöl meg. A vizsgák beszámítása: Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgák eredményei kettőzötten súlyozott jegynek számítanak. Csak írásbeli vizsgák eredményénél – amennyiben a vizsgaeredmény elégtelen, és ez jelentősen eltér a tanuló évközi teljesítményétől, akkor az adott tanév anyagából szóbeli vizsgán javíthat. A szóbeli vizsgákon, amennyiben a vizsgaeredmény jelentősen eltér az évközi teljesítménytől, akkor – hogy a tanuló tananyagban való jártasságáról meggyőződjön – a tanár az adott tanév tananyagából tovább kérdezhet. Az évfolyamvizsgák témaköreit minden év szeptember 30. napjáig hozzuk nyilvánosságra az iskola honlapján.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja, segíteni a tanulói személyiség minél gazdagabb kibontakozását. A személyközpontú pedagógia elveit, szempontjait előtérbe helyezve, beépítve a mindennapi nevelőmunkába, a pedagógus segítséget nyújthat a diákoknak saját, belső értékeik megismeréséhez, személyiségük kibontakoztatásához. Bátrabb önkifejezésre, valamint önmegvalósításra késztet. A személyiségfejlesztés konkrét céljai: • •
A tanárok feladata, hogy minél jobban megismerjék tanítványaik érzelmi, akarati tulajdonságait, mert ez az alapja a tanulók személyiségfejlesztésének. Autonóm személyiség kialakítása, aki felelős önmagáért, környezetéért, rendezett, fegyelmezett életre törekszik.
25 •
Helyes önismeret és önértékelés kialakítása, melynek eszköze a következetes értékelési rendszer alkalmazása.
•
A tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése: akaraterő, kitartás, céltudatosság, fegyelem, pontos, rendszeres munkavégzés. Eszközei: a tanórák fegyelmezett munkája, követelményei, változatos módszerek alkalmazása.
•
A tanulók kreativitásának kibontakoztatása, művészeti látásmódjának, ízlésének fejlesztése a művészeti képzés keretében valósítható meg.
•
A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.
•
Segítségnyújtás a konfliktuskezeléshez, a kommunikációs készségek fejlesztése.
•
A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése prevenciós feladatok, programok megvalósításával.
•
Társadalmilag hasznos és egyénileg értékes, konstruktív életvezetésre való felkészítés. 2.1 Egészségnevelési program
2.1.1. Az egészségnevelés célja Az egészségmegőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Életmódbeli alternatívákat szeretnénk felkínálni, amelyekkel azonosulva a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Itt, ebben a környezetben a közösség által megtanulhatók bizonyos viselkedésminták, a szerepek elsajátíthatóak, folyamatos, és sokrétű visszajelzést, információt kaphatnak a tanulók önmagukról Fontosnak tartjuk, hogy az egészségnevelés folyamatosan szője át nevelési munkánkat, az egészségmegőrzés a mindennapi élet része legyen, az iskola életében több területen tetten érhető legyen. Pedagógusaink jó példával járjanak elöl az egészséges életmód gyakorlásával. Az iskolai egészségnevelésben kiemelkedően fontos szempontnak tartjuk a diákok értékrendjének formálását, szemléletmódjuk alakítását, segítőkész, adaptív (alkalmazkodó), toleranciát és empátiát kifejező magatartásuk elősegítését, fejlesztését. Törekszünk a vezetők, a pedagógusok és a diákok közötti közvetlen kommunikációra, a jó kapcsolat és a kellemes iskolai légkör kialakítására. Minden pedagógusunk vallja, hogy a tanár fő feladata a tanítás, de emellett kötelessége a családi nevelésből adódó esetleges hiányosságokat is észrevenni és pótolni. A pedagógiai munka fontos eleme a mentálhigiénés szemlélet. Így fontos az önmaga elfogadását, mások megértését, az önismeretet, a másság elfogadását, a szociális, kulturális különbségek tolerálását, az empátiát, és a hitelességet erősíteni a diákok személyiség fejlődésében.
26
Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódhatnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését is célul kell kitűzniük. Az egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással van. Ezért tartjuk fontosnak a szoros kapcsolattartást külső kortárs segítőcsoportokkal is, akik tapasztalataikkal, iskolán kívüliségükkel és anonimitásukkal segíthetik munkánkat. Csak szakember tudja pontosan feltárni, valamint pszichoterápiás eszközökkel kezelni a szenvedélybetegségek lelki problémáit, ezért nagyon fontosnak tartjuk a külső szakmai segítség felhasználását a munkánkhoz. Iskolánkban jól működik az iskolaorvosi ellátás, a védőnő és az iskolaorvos aktívan részt vesz egészségnevelő munkánkban. Tantestületünkben mentálhigiénés végzettségű pedagógusok is dolgoznak. Közvetlen kapcsolatban vannak a diákokkal, ami nagyban segíti a hirtelen felmerülő mentális és egészségügyi problémák kezelését. Heti rendszerességgel tartanak „segítő beszélgetés” foglalkozásokat az őket önkéntesen megkereső diákoknak. Szakmai kompetenciánkat meghaladó problémák esetén tovább küldjük tanulóinkat szakrendelésekre, pszichológiai szakellátásra. Az egészségnevelés területe az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kolléga feladatköréhez tartozik. 2.1.2. Az egészségnevelés főbb témakörei • • • • • •
Az életkorral járó biológiai-, pszichéhigiénés-, életmódi tennivalók; A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; Az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód); Káros szenvedélyek, drogprevenció; Az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; Az egészségérték tudatosítása.
2.1.3. Az egészségnevelés területei •
Osztályfőnöki óra Az egészségnevelési témák minden évfolyamon beépítésre kerülnek az osztályfőnöki órák anyagába. Témák: - Testi higiénia, táplálkozás, testmozgás, pihenés. - Az egészség jelentősége, egészségmotiváció kialakítása. - A szeretet, szerelem, magány, félelmek. - Nemi szerepek, szexuális magatartás, fogamzásgátlás, nemi betegségek.
27 - Család, családi életre nevelés. - Személyiség jegyek, személyiség kibontakozása, önismeret. - Az akarat szerepe az ember testi és lelki egészségében. - Problémamegoldás, az agresszivitás kezelése. - A stressz. - Káros szokások, étkezés, dohányzás, alkohol. - Szenvedélybetegségek: alkoholizmus, nikotinfüggőség, drog. •
Tanórák Az egyes tanórákba építhető egészségnevelési témák: - biológia: emberi test, nők és férfiak, női egészségügyi problémák, csecsemőápolás, természetes gyógymódok, megelőzés, szenvedélyek, függőségek, a drogok szervezetre gyakorolt hatásai. - kémia: anyagszerkezetek, sugárzások, szerves és szervetlen anyagok emberre gyakorolt hatásai, veszélyes anyagok, drogok, mint kémiai szerek. - földrajz: kitekintés a világba, szokások, hagyományok, népek egészségjellemzői. - informatika: drog enciklopédia, egészséggel foglalkozó Internetes oldalak felkeresése. - szakmai gyakorlat: szakmához fűződő egészségkárosodások (fül, gerinc, szem) balesetvédelem, tűzvédelem.
•
Egészséges étkezés biztosítása Iskolánk megfelelően felszerelt ebédlővel és főzőkonyhával rendelkezik, melyet a Fővárosi Önkormányzat Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezete működtet, amely a költséghatékonyság megtartásával – törekszik egészséges, változatos étrend összeállítására. Két hosszú szünet beiktatásával igyekszünk az étkezéshez megfelelő időt biztosítani. Az iskolai büfét szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. A bérleti szerződésbe foglalt kikötésekkel és rendszeres ellenőrzésekkel igyekszünk érvényesíteni a büfé kínálatában az egészséges táplálkozás követelményeit.
• Mindennapi testnevelés megvalósítása Minden embernek, minden életkorban szüksége van tervszerű mozgásra, rendszeres testedzésre, sportra. Bármilyen eredményt csak az edzés alapelveinek – fokozatosság, rendszeresség, megfelelő, emelkedő mennyiségű terhelés – megtartásával érhetünk el. Minden fajta testkultúrális tevékenység célja a sport eszközeivel javítani, megszilárdítani az egyén egészségi állapotát, kondícióját, növelni teljesítőképességét, formálni személyiségét. A köznevelési törvény azon felismerésből kiindulva, hogy az iskolában kell megalapozni az ifjúság egész életre szóló fizikai felkészültségét, bevezeti a mindennapos testnevelés intézményét.
28 A gyökeresen megváltozott életmód, az urbanizáció pozitív és negatív következményeként több az egymást követő nemzedékben a különböző elváltozásokban szenvedők száma. Az esetek túlnyomó többségében aktív életmóddal, amelynek központjában a rendszeres fizikai aktivitás áll, mód van az elváltozások javítására. A testnevelés nem egyszerűen szomatikus funkciót tölt be, bár természetesen ez az elsődleges, hanem megváltoztatja, meghatározza a fiatalok egész életmódját. A testmozgás egyik eszköze a testnevelési óra, amely eltér a többi tanítási órától, hiszen a tanulók mindig teljes személyiségükkel vesznek részt (cselekvés, fizikai megterhelés, értelmi képzés, szociális kapcsolatok, érzelmek kiváltása). Testnevelési óra hetenként kétszer van a tanulóknak, ez pedig kevés a civilizációs ártalmak kiküszöböléséhez. Iskolánkban a szakma tanulása miatt még többet ülnek és görnyednek diákjaink az asztalok mellett. Ezért van szükség ennél sokkal több mozgásra, mert kifejlődhetnek a kisebb-nagyobb mértékű mozgásszervi deformitások is. 2012. szeptember 1. napjától kezdődően a 9. évfolyamon már heti öt testnevelés órára van lehetőség, s ez felmenő rendszerben kiterjed majd minden évfolyamra. A heti öt testnevelés órából kettő tanítási órán tartásjavító foglalkozásokat, színpadi mozgás órákat, valamint népi- és társastánc-foglalkozásokat tartunk tanulóink számára. A tanár pozitív személyisége, példamutató magatartása fontos motivációt jelent a tanulók mozgás iránti beállítódásában. Nagy szerepe van a testmozgás megszerettetésében, hiszen a jól megválasztott gyakorlatok pozitív érzelmeket válthatnak ki, örömélményt nyújthatnak. El kell érni, hogy a tanulók sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Alakuljon ki a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. A rendszeres edzésinger a mindennapos, tervszerű és hatékony tevékenység a fontos. Az elfáradásig történő mozgás többletenergiát termel és ez a többletenergia teszi a tanulókat munkabíróvá, ellenállóvá. Délutánonként heti négy alkalommal sportkörön vehetnek részt a diákok. Őszi és tavaszi időszakban az udvaron is sportolhatnak tanulóink. A szabadban végzett testmozgásnak jelentős élettani hatása van a szervezetre. Az iskola szorgalmazza, hogy évente néhány alkalommal a diákok tömegsport rendezvényeken vegyenek részt, ahol 4-6 km-es távot futnak, ahol szép környezetben, a friss levegőn töltenek el néhány órát. A testnevelő tanárok irányításával alkalmanként természetjáró túrákat szervezünk a természetben való mozgás örömének felismerésére, megszerettetésére.
29
2.1.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, vagyis a NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét, és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT célja az egyéni fittségi állapot általános és specifikus fejlesztésével, az állapot és a fejlődés monitorozásával kapcsolatos igény kialakítása. Az előzetes tudásra és kedvező tapasztalatokra támaszkodva támogatni kívánja annak a tudásnak a megszerzését, amely az egyéni érdeklődésnek és motivációnak megfelelő testmozgás önálló megtervezését, végrehajtását és az eredményesség értékelését jelenti. A kedvező fittségi állapot általában a rendszeres mozgásos tevékenységek eredményeképpen jön létre, ezért az iskolai testnevelés és a rendszeres mozgásos tevékenységek pozitívan befolyásolják a tanulási teljesítményt, javítják a tanulók általános magatartásának színvonalát, ezen keresztül kedvezően hatnak az iskolai légkörre. A fittségi próbák eredményei lehetőséget teremtenek: - a diákok egyéni fizikai fittségének megállapítására, értékelésére és nyomon követésére - a diákok egyéni fizikai fittségével kapcsolatos tájékoztatásra a szülők irányába - tanulói csoportok, illetve osztályok és évfolyamok fizikai fittségének minősítésére, nyomon követésére - a fizikai fittségi állapottal kapcsolatos következtetések intézményi szintű levonására. Azon tanulók számára, akik elmaradnak a NETFIT egészség sztenderdjeinek határértékeitől, (vagyis nem tudnak egészségzónában teljesíteni) tervezett fejlesztés, segítségnyújtás szükséges.
A NETFIT által vizsgált fittségi profilok és tesztfeladatok: Testösszetétel és tápláltsági profil: • Testmagasság mérése Cél: A tanuló testmagasságának meghatározása. Eszköz: hitelesített testmagasságmérő • Testtömeg és testzsírszázalék mérése Cél: A testtömeg és testzsírszázalék megállapítása. Eszköz: hitelesített testtömegmérő és testzsírszázalék-mérő Vázizomzat fittsége profil: • Ütemezett hasizomteszt Cél: Hasizomzat erejének és erőállóképességének mérése. Eszköz: távolságjelző csík, hanganyag • Törzsemelés teszt Cél: A törzsfeszítő izmok erejének és nyújthatóságának mérése. Eszköz: tolómérő
30
• Ütemezett fekvőtámaszteszt Cél: A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése. Eszköz: hanganyag • Kézi szorítóerő mérés Cél: A kéz szorítóerejének, az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése. Eszköz: kézi szorítóerő-mérő készülék • Helyből távolugrás Cél: Az alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése. Eszköz: mérőszalag Hajlékonysági profil: • Hajlékonysági teszt Cél: A térdhajlító izmok nyújthatóságának és a csípőízületi mozgásterjedelem mérése. Eszköz: mérődoboz Aerob fittségi profil: • 20 méteres állóképességi ingafutás teszt Cél: Maximális oxigénfelvevő képesség mérése (aerob kapacitás). Eszköz: bója, hanganyag
5.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban:
A testnevelési órákon értékelni kell a technikai elemek és gyakorlatok bemutatását: − gimnasztikánál a gyakorlatok pontos, elegáns tartású, teljes terjedelemben való végrehajtását − atlétikában a helyes technika megtanulását, az eredményt és a versenyszellemet, − tornában a gyakorlatok kivitelezését, a bátorságot, a nőiességet és az egyéni gyakorlatokat, − labdajátékokban az alapvető mozgások (lépésszabály, ziccer, nyitás, leütés) elsajátítását, a szabályok ismeretét és alkalmazását, a taktikai utasítások megértését, azok betartását, a játék közben előforduló bonyolultabb szituációk megoldását. Figyelembe kell venni a rendszeres részvételt, a motivációt, az önmagához mért fejlődést, az aktivitást (segítségnyújtás, önálló gyakorlatok bemutatása) a testnevelési órákon. Az órai munkára adott osztályzat felfelé vagy lefelé kerekíti a tárgyi tudásból kapott érdemjegyeket. A teljesítmények objektív mérőeszköze a szintellenőrzés, amikor mindenki lemérheti saját erőszintjét.
31
2.1.4. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának terve 2.1.4.1. Követelmények •
Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Eszméletvesztés, ájulás, vérzés, égés, marás, jelenségeinek felismerése, azonosítása.
mérgezés,
stroke,
epilepszia
•
Újraélesztési ismeretek elsajátítása Újraélesztés, gyermek újraélesztésének ismerete.
•
Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepének ismerete, értelmezése. A mérgezések esetére vonatkozó teendők ismerete.
2.1.4.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának keretei Tanórai foglalkozások 9. évfolyam A kivitelezés és munkavédelem tantárgy keretében. 10-11. évfolyam A biológia tantárgy és az osztályfőnöki óra keretében. 12. évfolyam Az egészségtan és az osztályfőnöki óra keretén belül. Tanórán kívüli foglalkozások - Elsősegély-nyújtási szakkör. - Iskolaorvosi, védőnői előadások. - Meghívott külső előadók.
2.2 Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, és azok elleni tudatos fellépésre. Helyzetelemzés A fővárosban lakó diákjaink mindennapjaik jelentős részét falak között élik. Hétvégi programjaik barátaikkal szintén a városhoz kötődik. Keveset mozognak, szinte nincs is kapcsolatuk a természettel, így a természetkárosító jelenségeket sem veszik észre többnyire. Tanulóink egy harmada Pest megye területéről jár be. S bár sok időt töltenek az utazással, sokkal közelebb élnek a természethez, s ez jó hatással van egészségükre, s a természethez való viszonyukra.
32
2.2.1 Adottságaink Iskolánk a városközpontban helyezkedik el. • Hátrányai: - kevés zöld terület; - zsúfoltság; bezártság - erős gépjárműforgalom, légszennyezés, zaj - tömegközlekedés: késések, zsúfoltság, stressz; • Előnyei: - Az iskola épülete könnyen megközelíthető; - Viszonylag könnyen és gyorsan elérhető a Természettudományi-, Nemzeti-, Iparművészeti Múzeum, a Füvészkert; - Gyorsan elérhető a Margitsziget, az Állatkert; ezért többször tartunk kihelyezett tanórákat ezeken a helyszíneken. •
Az iskola épülete: 100 éves, téglaépítésű épület, amelyben a fűtés (gáz), szigetelések a mai energiatakarékossági szempontoknak nem felelnek meg. Az iskola épülete barátságos; hangulatos, a termekben, folyosókon tárlók, faliújságok, tablók találhatók, ahol a gyerekek, illetve tanárok munkái elhelyezhetők,
2.2.2. A helyzetelemzésből kiindulva a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből adódó jellemzők nagy forgalom
Célok
légszennyezés
- közlekedési biztonság növelése - csökkentés
szemét
- tiszta, egészséges környezet
iskolabelső műhelyek
- tiszta, meghitt, igényes, esztétikus környezet - egészséges; munka jellegének megfelelő környezet biztosítása
kémia szertár
- előírásoknak megfelelő
Tevékenység, feladat - közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása - tantermekben, folyosókon növények elhelyezése, gondozása - gyerekekben igény kialakítása a saját környezetük tisztaságának megóvására - szelektív hulladékgyűjtés - festések, felújítások; dekorációk; - takarítás - megfelelő modern technika - alapanyagok – késztermékek – hulladékok megfelelő tárolása, felhasználása -vegyszerek szakszerű tárolása - veszélyességi fokozatok jelölése
33
energiafelhasználás világítás vízfelhasználás csatorna
- szelektív hulladékgyűjtés - takarékos fűtés - nyílászárók javítása; szigetelése - egészséges, takarékos - órák, illetve tanítás végén - természetes fény preferálása villany lekapcsolása - egészséges ivóvíz - csapok karbantartása, - a vízfogyasztás csökkentése víztakarékos öblítés - csatorna karbantartása - környezetbarát takarítószerek alkalmazása
A felsorolt tevékenységek, feladatok nagy részének megvalósításához anyagi forrásokra van szükség, így ezek teljesítése nemcsak rajtunk múlik.
2.2.3. Az iskola környezeti nevelési céljai Napjainkban, a világban a fenntartható fejlődés megteremtése a cél. Ennek a szemléletnek a kialakítását az iskolában kell elkezdeni. Ezért a diákoknak olyan oktatást kell biztosítanunk, ahol a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód is. A módszerek helyes megválasztásával szeretnénk elérni, hogy tanulóink kreatív, együttműködésre alkalmas, felelősségteljes, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes felnőttekké váljanak. Ezért fontos feladatunk, hogy formáljuk a diákok személetét, környezet- és természetszeretetüket megszilárdítsuk, a környezeti problémák iránt érzékennyé tegyük őket, hogy a saját környezetükben észrevegyék ezeket a problémákat, legyen igényük ezek megoldására. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha minden tantárgy kapcsán és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szervezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében az alábbiak kialakítására törekszünk: - környezettudatos magatartás és életvitel; - személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel; - környezet értékei iránti felelősség, megőrzés igénye; - környezet szeretete, védelme; sokféleség megőrzése; Ezek megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk: - A tantestület tagjainak megnyerését a környezeti nevelési munkához, - hogy a környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén megjelenjen, - tantárgyközi kapcsolatok erősítését, hogy a tanulók egységes egészként lássák az ismereteket, - a felnőttek személyes példájukkal segítsék a környezettudatos életvitel kialakítását.
34
2.2.4. A környezeti nevelés területei 2.2.4.1.Tanórai foglalkozások A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrákba. Minden tantárgynál lehetőség van megtalálni azokat a pontokat, ahol az adott tantárgy, illetve az azt tanító tanár kapcsolódhat a környezeti nevelési programhoz. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
2.2.4.2.Tanórán kívüli tevékenységek - Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, táborok. - A külső programokhoz kapcsolódó környezetvédelmi tájékoztatók. - pályázatok; kiállítás-rendezés környezetvédelmi témákban, - kreatív munkáltató programok (pl. iskola felújítási munkák, takarítás, szemétszedés stb) - szelektív szemétgyűjtés megszervezése, - laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése - élő növények számának növelése a tantermekben, az aulákban, a virágok gondozása, - szakmai napok diákszervezéssel pl. Divatbemutatók: tervezés természetes anyagokból vagy hagyományokon alapuló tervek készítése, újrahasznosított hulladékból készített ruhák stb.. A program megvalósítása azon múlik, hogy a tantestület elkötelezettsége és a személyes példamutatás milyen mértékben képes megnyerni a tanulókat az iskola által képviselt környezeti nevelési értékeknek.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tantestület számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, hiszen az iskolai értékelés a tanulók egyéni teljesítményét méri, a tanulók iskolai teljesítménye, művészeti alkotó munkája individuális tevékenység. A nevelés során értékeket közvetít a nevelőtestület és megtanítja a tanulókat értékteremtő tevékenységekre. Maga az értékteremtő tevékenység hozzájárul az emberi közösségek fejlődéséhez, miközben az individum is fejlődik. Közös feladatunk, pozitív érzelmi légkört alakítsunk ki, olyan iskolát, amelyben a tanulók és a pedagógusok is biztonságban és jól érzik magukat. Az iskolai közösség különböző szintekből tevődik munkaközösségek, diákönkormányzat, az osztályok.
össze:
tantestület,
szakmai
A közösségfejlesztés és a személyiség fejlesztés sikerének az alapja a tantestület műveltsége, fegyelmezett céltudatossága, következetessége.
35
A demokráciára nevelés fontos feladata az iskolának. A diák az iskolában szerzi meg azt a tudást és tapasztalatot, amely a boldoguláshoz, a társadalom és az ország ügyeiben való eligazodáshoz szükséges. Ennek egyik fontos színtere a diákönkormányzat.
3.1. Diákönkormányzat A diákönkormányzatnak minden iskolánkba felvett tanuló teljes jogú tagja. Irányítószerve a Diákönkormányzat vezetősége, élén a diákelnökkel. A Diákönkormányzat vezetőségének tagjai az osztályok ODB titkárai. A diákönkormányzat munkáját a Diákönkormányzatot segítő tanár koordinálja.
3.1.1 A diákönkormányzattal kapcsolatos pedagógiai feladataink: - az érdeklődés felkeltése az iskolai közösség problémái iránt; - a demokrácia működésének megismertetése: a közösség és az egyéni érdek összehangolására való készség fejlesztése; - felelősségvállalás a szűkebb társadalmi környezetért, a közösségben való cselekvés készségének fejlesztése; - a kulturált érdekérvényesítésre és vitára vonatkozó igény és törekvés kialakítása; - a konszenzuskeresés technikáinak megismertetése és elsajátításának segítése. 3.1.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje: Az iskola tanulói a döntési folyamatokban való részvételi jogaikat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a jogszabályok által meghatározott esetekben.
Az eljárás rendje: - az igazgató, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatja a DÖK-vezetőt vagy a diákönkormányzat vezetőségét az adott témában. - A tanulók az osztályközösségben megvitatják az adott kérdést (ha szükséges, az osztályfőnök segítségével), kialakítják közös álláspontjukat. - Az osztályok álláspontját az ODB-titkárok képviselik a diákönkormányzat vezetőségében. A vezetőség egyezteti az osztályok állásfoglalását, s kialakítják a diákönkormányzat közös döntését, s ezt írásban közlik az iskola igazgatójával.
A tanulók, a diákönkormányzat az eljárás bármely szakaszában kérhetnek segítséget, további tájékoztatást osztályfőnökeiktől, a diákönkormányzatot segítő tanártól vagy az iskola igazgatójától.
36
3.2. Iskolai közösségek Jelentős szerepet játszanak az iskola életében azok a közösségek, amelyek értékes tevékenységükkel gazdagítják az iskolai életet.
Minden évben szervezünk találkozót volt diákjainkkal, ahol beszámolnak életútjukról, szakmai sikereikről. Szívesen kapcsolódnak be az iskolai életbe, osztják meg tapasztalataikat iskolánk diákjaival.
Nagy hangsúlyt fektetünk a már nyugdíjba vonult kollégákkal való kapcsolattartásra. Minden évben szervezünk nyugdíjas találkozót, melyeket diákjaink, kollégáink szórakoztató műsorai, és a beszélgetések tesznek vidámmá, emlékezetessé.
3.3. Iskolai hagyományaink A közösségi élet fejlesztésének hatékony eszköze iskolai hagyományaink ápolása. Az iskola épületének és iskolánk történetének kutatását fontos feladatunknak tartjuk. Az iskola és az épület múltját tablókon archiváltuk. Állandó iskolatörténeti kiállítást rendeztünk be a földszinti folyosón. Az iskola történetét időszakos kiállításokon is bemutatjuk egy-egy évfordulóhoz kapcsolódóan. Névadónk tiszteletére minden évben Jelky-napot szervezünk, ahol rendezvényekkel igyekszünk színessé, élményszerűbbé tenni az iskolai életet.
3.4. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeink -
tanévnyitó; megemlékezés az aradi vértanúkról; megemlékezés 1848. március 15. tiszteletére; megemlékezés 1956. október 23. tiszteletére; szalagavató bál; karácsonyi projektnapok megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól; megemlékezés a holokauszt áldozatairól; Jelky-nap; ballagás; megemlékezés az összetartozás napjáról; pedagógus nap; tanévzáró;
színvonalas
37
3.5. Iskolai rendezvények -
gólyabál; farsangi bál; házi versenyek (szaktárgyi, szavaló, prózamondó); rajzpályázatok; öltözéktervezői pályázatok; tanulóink, művész tanáraink munkáiból kiállítások; divatbemutatók, divat show; 3.6. A tanév programjához kötődő kiállítások
-
földszinti aula aktuális időszakhoz kötődő kiállításai igazgatói folyosón iskolatörténeti kiállítás nyitott kapuk program kiállításai beiskolázási börzék kiállításai 13. évfolyam vizsgaterveinek bemutatása év végi évfolyam bemutatókhoz tartozó kiállítások szakmai projektnapok; vizsgatermek kiállítása épületet díszítő tanulói munkákból rendezett állandó kiállítások
3.7. Tanórán kívüli foglalkozások Sportkörünk a tanulók fizikai adottságainak és érdeklődésének megfelelően alakította ki foglalkozási csoportjait. Ezek: röplabda, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, aztalitenisz és torna. A sportköri foglalkozásokon való részvétel önkéntes és ingyenes. Az élményszerű testedzést szolgálják a testnevelő tanárok által szervezett hétvégi túrák, kirándulások. Felvételt nyert új diákjaink számára szervezzük a nyári gólyatábort, ahol a gólyák megismerkedhetnek egymással, leendő osztályfőnökükkel, s iskolánk hagyományaival, jellemzőivel. A gólyatábor egyben kézműves tábor is, ahol leendő tanítványaink ízelítőt kapnak iskolánk iparművészeti képzésének sajátosságaiból is. Az idegen nyelvi munkaközösség minden évben szervez Angliába tanulmányi utat, melynek célja elsősorban a nyelvtanulás elősegítése. Az anyagi lehetőségek függvényében szervezünk a határon túli magyar területekre tanulmányi utakat, melyek legfőbb célja az adott terület népművészeti kincseinek feltárása, megismerése, gyűjtése.
38
3.8. Közösségi szolgálat A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően iskolánk is megszervezi a tanulóink közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A közösségi szolgálat programjának összeállításánál arra törekszünk, hogy a közösségi szolgálat céljait összehangoljuk pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési céljainkkal. Ezért olyan programokat szervezünk, melyek egyúttal pedagógiai céljaink megvalósítására is alkalmasak.
Tevékenységi területeink: -
Diákok a Jelkyért (takarítás, karbantartás, épület szépítése); Közösségi ünnepek, rendezvények szervezése (Szalagavató, vizsgadivatbemutató stb. szervezési, megvalósítási feladatai); Gyerekekkel kulturális programok szervezése (Mikulás, gyereknapi műsor, játék, papírruha divatbemutató óvodásoknak, általános iskolásoknak); Idősekkel kulturális programok szervezése (Saját nyugdíjasainknak műsor készítése); Iskolai környezet dekorációja (kiállítások építése); Gólyatábor (táborszervezési, kulturális, sport stb.); Vöröskereszt szervezetével együttműködés (jótékonysági, szociális tevékenységek);
A tevékenységi területeinket folyamatosan bővítjük tanulóink érdeklődése és a lehetőségeink szerint.
4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk A beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók kiszűrését a kilencedik évfolyam év elején kezdjük. A sajátos nevelési igényű tanulók orvosi, illetve szakértői véleményezését bekérjük és a megfelelő felmentéseket írásban megadjuk számukra. Utazó pedagógusra bízzuk fejlesztésüket. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal érkező tanulók esetében nagyon fontos a mielőbbi felismerés. Az osztályfőnök számára hatékony eszköz a szociometriai felmérés, amely jelezheti a tanuló kapcsolatrendszerében fennálló zavart.
39
A problémák kezelésére rendelkezésre álló eszközeink: -
-
egyéni beszélgetés a tanuló és a tanár között; csoport-, illetve osztályszintű beszélgetések, melyek célja a közös álláspont kialakítása; az iskolai panaszkezelő bizottság eljárása, melynek keretében a bizottság meghallgatja az érdekelteket, s a fokozatosság elvének betartásával dönt a jóvátétel vagy büntetés mértékéről. Végső esetben dönt a fegyelmi eljárás lefolytatásáról; a szülők bevonása, a probléma hátterét feltáró megbeszélések kezdeményezése; együttműködés a kortárs csoportokkal; együttműködés a segítő szakemberekkel (iskolaorvos, védőnő, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, rendőrség);
5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk A tehetséggondozás a tehetség kibontakozásához megteremtését és működtetését jelenti.
szükséges
optimális
feltételek
A tehetséggondozás legfőbb színtere a tanítási óra. A kerettantervek által biztosított időkeret nem elégséges a tehetséggondozó- és fejlesztő feladatok megfelelő színvonalú teljesítésére. A csoportbontás hatékonyan segíti a tanítás-tanulás folyamatát. A kisebb csoportokban való tanítás lehetővé teszi a tananyag mélyebb elsajátítását, a tanulókkal való egyéni foglalkozást. A csoportbontás lehetőségét az órakeret és a feladat finanszírozása határozza meg.
5.1. A tehetséggondozást segítő tanórán kívüli tevékenységek Minden tanórán kívüli tehetséggondozásban.
iskolai
szervezés
segíthet
a
képességfejlesztésben,
5.1.1 Szakkörök A szakkörök egy részét az egyetemi továbbtanulásra felkészítő szakkörök alkotják. A 11-14. évfolyamos tanulók számára szervezünk matematikából, rajzból. Felkészítő munkánk eredményesnek mondható, a jelentkező tanulók döntő többsége bejut a választott főiskolára, egyetemre. Szakköreink másik része az iskola profiljának megfelelő, illetve azt kiegészítő szakkörökből áll. A diákok igényeinek felmérése alapján indítjuk szakköreinket.
40
5.1.2. Versenyek A szakmai munkaközösségek döntése alapján indíthat az iskola saját rendezésű vetélkedőket, illetve versenyeket, és részt vehet a városi, megyei, illetve országos szintű meghirdetett versenyeken (OSZTV, OKTV, SZÉTV, rajzverseny, képalkotó verseny, tervezési témakörökhöz kötődő pályázatok stb.). A hagyományos iskolai vetélkedők szervezése (szavalóverseny, Himnuszmondó verseny, prózamondó verseny, stb.) a szakmai munkaközösségek feladata. A vetélkedőkre való felkészítést a szaktanárok végzik, a feladatokat a szakmai munkaközösségek közösen állítják össze, illetve közösen javítják. A versenyekre, pályázatokra, külső és belső „fellépésekre” a tanulókat felkészítjük, munkájukat, eredményeiket elismerjük és anyagi lehetőségeinkhez képest jutalmazzuk is. 5.1.3. Sportköri foglalkozások Az iskola tornaterme a szabad délutánokon, az udvar minden délután a sportköri foglalkozások rendelkezésére áll. Iskolai sportversenyeinket, házi bajnokságainkat hagyományosan évről évre megszervezzük. „A legjobb tanuló, legjobb sportoló” díjjal, valamint a „Legsportosabb osztály” díjjal jutalmazzuk kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjainkat.
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink Az iskolai gyermekvédelem minden pedagógus feladata. Az osztályfőnöknek kiemelkedő szerepe és kötelezettsége van a prevencióban, a problémák kezelésében, a koordinációban. A pedagógusok munkáját az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kolléga segíti. 6.1. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, az adatvédelmi törvénynek megfelelő nyilvántartása a hátrányos helyzet okainak feljegyzésével történik. A hátrányos helyzetű tanulók problémáinak kezelésére az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus: • kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, • az egészségügyi és mentálhigiénés problémák rendezésére igénybe veszi az iskolai védőnő, iskolaorvos, az iskolában működő mentálhigiénés pedagógus és a szakellátó intézmény segítségét, • részt vesz a tanévkezdéshez kapcsolódó ingyenes tankönyv elosztásának kidolgozásában, koordinálásában, • bármely egyéb segélylehetőséget koordinál,
41 • •
• • • • • •
segélykérelmeket továbbít az iskolavezetéshez, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes hivatalnál, szükség esetén javaslatot tesz természetbeni ellátások juttatására, segít az önkormányzati támogatások odaítéléséhez szükséges pedagógiai vélemények megírásában az osztályfőnököknek, nyilvántartást vezet a segélyezésekről, a családi problémák rendezésére, a tanuló érdekeit elsődlegesnek tartva igyekszik a kompromisszumos megoldásokat megkerestetni a szülőkkel, a tanulási problémákkal küzdő és fogyatékos tanulókat kiemelten segíti, a velük való gondos foglalkoztatást figyelemmel kíséri, a kulturális különbségek okozta problémákat empatikusan kezeli, és az elfogadás, segítés pedagógiáját szorgalmazza a tantestület és a diákság teljes körében, tanácskozást szervez problémás ügyekben, minden érdekelt bevonásával,
Krízishelyzetek kezelése: • • • • • •
lehetőség szerint a helyzet rendezése pedagógiai eszközökkel az érintettek bevonásával (szülők, pedagógusok, diáktársak), jelzés a gyermekjóléti szolgálatok és családvédelmi központok felé az iskolában nem rendezhető esetekben, további konzultáció és részvétel az ügyek megoldásában az igénybe vett szakszolgálatokkal, a bántalmazott vagy szexuálisan zaklatott tanulók segítése, szükség esetén kiemelése a családból és kollégiumi elhelyezése, a lelki sérülést okozó helyzetekben pszichológus segítségének igénybevételére javaslatot tesz, a rendőrség bevonása, ha a veszélyhelyzet indokolja.
6.2. Az ifjúságvédelmi feladatok megvalósításához igénybe vehető eszközök Az iskola igazgatója gondoskodik az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus munkájához szükséges feltételekről. Biztosítja a feladattal megbízott pedagógus munkájához szükséges továbbképzéseken, tájékoztatókon való részvételét, a hozzá forduló tanulók számára fogadóórát és helyiséget jelöl ki, irodát biztosít az ügyek adminisztrációs intézéséhez. Beszámolási lehetőséget ad a tantestületi és szülői értekezleteken, folyamatosan konzultál a problémák megoldásában.
42
A problémakezelések eszközlehetőségei: • egyéni beszélgetések, • esetmegbeszélések, ha szükséges szaksegítség bevonásával, • tanácsadás, vagy az érdekeltek eljuttatása tanácsadó intézményekhez, • osztályközösségek bevonása a probléma rendezésére, osztályfőnöki órákon esetelemezések, • szabadidős tevékenységek, pl. kirándulások, klubdélutánok, egyéb rendezvények lehetőségeinek kihasználása, • diáksegítők bevonása a problémák rendezésébe. Fegyelmi és panaszkezelési ügyekben az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus tagja a fegyelmi és panaszkezelő bizottságnak. Ezen feladatkörében eljárva mindenkor a tanulók érdekeit képviseli, ha a büntetés kizárás vagy eltiltás, segíti a tanuló más intézménybe való elhelyezését.
6.3 Külső kapcsolatok rendszere az ifjúságvédelemben Az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. Adatokat szolgáltat az ifjúságvédelmi helyzetről az adatvédelmi és a köznevelési törvény előírásainak betartásával. A gyermekvédelmi intézményekkel, prevenciós tevékenységet folytató segítőszervezetekkel, egészségügyi és szociális intézményekkel, kollégiumokkal, és egyéb intézményekkel kapcsolatot tart, a tanulókkal kapcsolatos ügyekben tájékoztatást ad.
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A programot az osztályfőnök irányításával a szaktanárok hajtják végre. A pedagógusok feladata, hogy megpróbálják kideríteni a probléma okát a tanulókkal folytatott beszélgetések és a szülőkkel való kapcsolatfelvétel útján. Ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémákra derít fényt, külső szakember segítségét kérjük. Ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata vagy a korábbi ismeretek hiánya, egyéni korrepetálással segítünk. Ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, tanulószobai foglalkozást biztosítunk.
43
7.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Utazó pedagógus hiányában a szaktanárok korrepetálás keretében látják el a sajátos nevelési igényű tanulók (hallássérült, diszlexiás, diszgráfiás, stb.) segítését. Azoknak a tanulóknak, akik nem sajátos nevelési igényűek, de a nevelési tanácsadó javaslatára egyéni elbírálási módban részesülnek, szintén korrepetálást biztosítunk. A szakértői vélemények alapján biztosítjuk a tanulók felmentését egyes tárgyak értékelése alól, és engedélyezzük, hogy más érettségi tárgyat válasszanak.
8. A szociális hátrányok enyhítését, A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység 8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola nem képes megszüntetni a szociális hátrányokat. Minden pedagógus feladata, hogy tájékoztassa az osztályfőnököt, ha tudomást szerez tanítványa romló, vagy rossz szociális körülményeiről. Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók életkörülményeit. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink:
• Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről. •
• • • • •
amennyiben lehetőség van rá, a könyvtár állományából ingyen tankönyvet biztosítunk a rászoruló tanulóknak, amelyet vissza kell adniuk, biztosítjuk a törvényes előírás szerinti 50%-os étkezési kedvezményt a 3 vagy annál többgyermekes családban élőknek, a tartós beteg és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített tanulóknak, kezdeményezzük rendkívüli önkormányzati segély vagy ösztöndíj elnyerését az arra rászoruló tanulóknak, rendkívüli helyzetben kezdeményezzük tanulóink kollégiumi elhelyezését, textilanyaggal, vagy ruhaneművel támogatjuk a nehéz helyzetbe került tanulót, a Jelky Szakközépiskola Alapítvány anyagi lehetőségei szerint támogatja pályázati formában a szociálisan rászoruló tanítványokat.
8.2. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó céljaink és elveink: • a tanulók esélyegyenlőségének maradéktalan biztosítása, mindennemű diszkrimináció kizárása, • az esélyegyenlőség érvényesülése kiterjed tanulóink nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, szexuális irányultságuk, vallásuk, politikai
44
• • •
meggyőződésük és szociális helyzetük miatti diszkriminációjának megelőzésére, különös tekintettel a tanulóink életkorának (14-22 éves korig, illetve 22 év felett) rendkívül széles skálájára. olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közneveléshez való egyenlő esélyű hozzáférést, biztosítani az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, elősegíteni a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésének előmozdítását, szükség szerint egyének, társadalmi csoportok előnyben részesítése
Az esélyegyenlőséget segítő tevékenységeink: • • •
A nyelvi vagy műveltségi hátrányokkal érkező tanulók beilleszkedésének, felzárkózásának segítése tanórán kívüli foglalkozásokon. A külső segítő szervezetek bevonása szükség esetén. A speciális hátrányokkal érkező tanulók önkéntes kortárscsoportokkal való segítése.
9. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók, szülők, pedagógusok együttműködése elengedhetetlen az eredményes iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatában. Az együttműködés akkor megfelelő, ha minden fél felismeri annak szükséges voltát. A résztvevők közötti együttműködést elősegíti egymás rendszeres informálása. Az együttműködés intézményes formái: - diákönkormányzat - szülői szervezet - iskolai alapítvány 9.1. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) Az iskolai diákönkormányzat célja a diák-tanár kapcsolatrendszer, a diákok egymás közti kapcsolatának minél szélesebb körű kialakítása. A diákönkormányzat az egész diákság érdekeit képviseli, ellátja a diákok hivatalos érdekképviseletét, támogatja az iskolával kapcsolatos állami feladatok iskolai megvalósítását. Színes iskolai programok rendezésével segíti az iskolai élet színvonalasabbá, hangulatosabbá tételét. 9.1.1.A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje, a diákok szervezett véleménynyilvánításának lehetőségei: - a diákönkormányzatot segítő tanár hetente tartja a kapcsolatot az osztályközösségek képviselőivel információcsere céljából, - az igazgató havonta megbeszélést tart a Diákönkormányzat vezetőjével, - az igazgató részt vesz az évente megrendezésre kerülő diákfórumon, ahol meghallgatja a tanulók észrevételeit, kéréseit és beszámol az előző időszakban megtett intézkedéseiről.
45
A diákok egyéb megnyilvánulási lehetőségei: - meghívott tanulók részt vehetnek nevelőtestületi értekezleteken, - ugyancsak részt vehetnek meghívással bizottsági üléseken - a diákság véleményének hangot adhat az iskolarádióban, az iskolaújságban a faliújságokon - hetente nyilváníthatnak a tanulók véleményt az osztályfőnöki órákon és időszakosan a diákönkormányzat megbeszélésein. - évente egyszer a tanulók véleményüket partneri mérés keretében mondhatják el.
9.2. Együttműködés a szülőkkel A nevelési célok megvalósítása érdekében igen fontos a szülőkkel való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A kapcsolattartás, a tájékoztatás területei: -
szülői értekezletek Évente legalább két alkalommal. A leendő 9. évfolyam szülőinek a beiratkozás előtt tartunk megbeszélést, ahol nevelési elveinkről, a házirendről s a tanév munkarendjéről, kiadásairól adunk tájékoztatást.
-
szaktanári fogadóórák Évente legalább két alkalommal a teljes tantestület részvételével, de egyéni egyeztetés alapján bármikor.
-
Elektronikus napló használata Minden szülő saját kódot kap, melynek segítségével figyelemmel kísérheti gyermeke hiányzásait, és tanulmányi eredményeit. Azokat a szülőket, akik nem használják az elektronikus naplót, az osztályfőnök havonta tájékoztatja gyermekük előmeneteléről az elektronikus napló a gyermekre vonatkozó részének kinyomtatásával.
-
Iskola honlapja Az iskola honlapján minden – az oktatással, neveléssel kapcsolatos – információt megjelentetünk. A szülői munkaközösségnek saját lapja van, ahol egymással is tartani tudják a kapcsolatot.
-
A szülői munkaközösség működtetése A szülői munkaközösség tagja minden osztály szülőinek néhány (1-3) képviselője. Feladatuk, hogy fenntartsák a kapcsolatot az osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyztetés, a konfliktuskezelés, az együttgondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát.
46 Bevonjuk a szülői munkaközösséget az éves terv elkészítésébe, valamint minden olyan intézkedést előzetesen egyeztetünk velük, amely a tanulók nagyobb csoportját érinti. -
Az iskola titkársága fogadja és továbbítja a szülők bejelentéseit, tájékoztatást ad.
9.3. Együttműködés a Jelky Szakközépiskola Alapítvánnyal Az alapítvány az iskola tanulóinak és tanárainak támogatására jött létre. Kurátorai a tantestületünk tagjai. A kuratórium elnöke rendszeresen, félévente tájékoztatja a tantestületet az alapítvány működéséről.
10. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák szabályzatát a 4. számú melléklet tartalmazza.
11. A pedagógusok, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok, valamint az osztályfőnökök intézményi feladatait a pedagógusok munkaköri leírása foglalja össze. A munkaköri leírást az intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Intézményünk a jogszabályok által meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel és taneszközállománnyal rendelkezik. A vásárolt taneszközök mellett jelentős a saját alkotású taneszközök állománya. 12.1. Az oktatás tárgyi felszereltsége iskolánkban Iskolánk műemlék jellegű épület, állaga külső homlokzatát tekintve jó, belső terei, tantermei jól karbantartottak, folyamatos felújítást igényelnek.
12.1.1. Tantermeink Az épületünk 19 nagyméretű és 11 kiscsoportos oktatásra alkalmas tanteremmel rendelkezik. Speciális kialakítású és felszerelésű kabinetek: • 14. terem: • 26. terem: • 40. terem: • 41. terem: • 42. terem: • 47. terem:
6 db számítógép, szkenner projektorral felszerelt kézműves kabinet, 20 db asztali szövőszék, 2 db álló szövőszék, 1 felvetődob rajzterem, rajzterem, rajzterem rajzbakokkal
47 • 48. terem: ruhaipari anyagismeret kabinet, anyagvizsgáló gépekkel és műszerekkel, • 49. terem: számítástechnikai laboratórium, 20 számítógéppel, 1 szerver géppel, projektorral, interaktív táblával, szkennerrel és nyomtatóval, • 51. terem: könyvtár és tanterem, projektorral felszerelt • 52. terem: projektorral felszerelt • 53. terem: kémia kabinet, kísérleti eszközökkel, és a teremből leválasztott szertárral, • 56. terem: projektorral felszerelt • 57. terem: projektorral felszerelt • 58. terem: projektorral felszerelt • 59. terem: projektorral, interaktív táblával felszerelt • 60. terem: számítástechnikai laboratórium, 20 számítógéppel, projektorral, interaktív táblával nyomtatóval és szkennerrel. • 61/A), B) termek: tervező termek Tantermeink és kabinetjeink rendelkeznek a szükséges AV eszközökkel. 12.1.2. Tornaterem Tornatermünk nem szabványos méretű, de funkcióját kielégítően betölti, kapcsolódik hozzá egy sportudvar, ahol kosárlabda, kézilabda pálya található. A tornateremhez tartozó sportszertár, öltözők és zuhanyzók biztosítják a kulturált sportolás feltételeit. 12.1.3. Színházterem A színházterem többfunkciós nagyméretű terem. Ünnepélyek, kulturális rendezvények, bálok esetén több mint 200 fő befogadására alkalmas. A terem végében színpad helyezkedik el, mely lehetőséget biztosít színielőadások, divatbemutatók, ünnepi műsorok megrendezésére. A színházterem egy részét szükség esetén kiscsoportos foglalkozások megtartására is használhatjuk. 12.1.4. Ebédlő és konyha A színházterem egy leválasztott része ebédlőként is funkcionál. Tálaló kapcsolódik hozzá, melyet étellift köt össze a főzőkonyhával. A konyhához kapcsolódnak a különböző, előírt raktárhelyiségek. 12.1.5. Tanműhelyek Iskolánk három jól felszerelt tanműhelyében történik a szakmai gyakorlati oktatás, így intézményünknek külső gyakorlati képzőhelyekkel évközi, folyamatos együttműködési megállapodása nincs.
48
Mindhárom tanműhely alkalmas és megfelelő feltételekkel rendelkezik a ruhaipari technikus, a divat-stílustervező, textilrajzoló és modelltervező asszisztens szakág kivitelezés tantárgy tanítására, így tanműhelyeink a teljes szakmai gyakorlati oktatást képesek ellátni, és megfelelni a könnyűipari szakmai gyakorlati képzés elvárásainak, illetve követelményeinek. Gyakorlati oktatóhelyeink felszereltségére jellemző, hogy az alapgépek mellett mindenhol megtalálhatók a speciális varrógépek (pl. szegővarrógépek, gomblyukazó gépek, fedőző gépek, stb.) célgépek (pl. programozható varrógép, hímző varrógépek, amelyek számítógépekkel is kompatibilisek, képernyőn történő mintatervezés, programátvitel és kivitelezés, flattloch varrógép harisnyanadrág varrására stb.) A II. emeleti tanműhelyben a ragasztástechnológiai igény kielégítése céljából egy síkragasztóprést üzemeltetünk. Minden tanműhelyben van vasalási lehetőség, ahol elektromos fűtésű, gőzölős kézi vasalók állnak a tanulók rendelkezésére. Két tanműhelyben 32, illetve 27 tanuló munkavégzéséhez szükséges eszköz áll rendelkezésre, a legnagyobb tanműhely pedig 39 fő befogadására alkalmas. Rendelkezünk két szabászati előkészítővel, és több szabászati gépi eszközzel (elektromos olló, jelölő fúró, körkéses szabászgép, kardkéses szabászgép szalagkéses szabászgép). A három szakmai gyakorlati képzési hely megfelel a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi és ergonómiai követelményeknek. A tanműhelyek folyamatos működését biztosítja az iskolában található műszerész- műhely felszerelése. 12.1.6. Könyvtár A könyvtárunk több mint 13.000 kötettel rendelkezik. Három helyiségből áll, de így is kicsi és zsúfolt. A könyvtári készlet folyamatos bővítése és a tartós használatú könyvek beszerzése folyamatos megoldandó feladatot jelent. A könyvtárban szaklapok, különböző heti, havilapok és kiadványok is megtalálhatók. Videofilm és zenei hanghordozó készlettel, zenehallgatási lehetőséggel is rendelkezik a könyvtár. 12.1.7. Informatikai felszereltség Intézményünkben a számítástechnikai tantermeken kívül minden tanteremben és irodában található számítógép, melyek az oktatást, az iskola ügymenetét és a tanárok munkáját segítik. Folyamatosan fejlesztjük a technikai felszerelésünket (projektorok, vetítő vásznak, digitális tábla, digitális fényképezőgépek, kamerák stb.) saját anyagi lehetőségeinken túlmenően pályázatokon nyert pénzekkel, a szülői munkaközösség támogatásával. Iskolánk rendelkezik internet eléréssel.
49
12.1.8. Zárt láncú TV-hálózat Iskolánk összes tantermét zárt láncú videohálózat kapcsolja össze. A hálózat segítségével biztosítható, hogy az egész iskolát érintő események minden tanteremben láthatóak, hallhatóak legyenek. (A színházteremben nem fér el iskolánk tanulói és tanári létszáma.) A videohálózat működését segíti egy videokamera és a videóhoz, ill. számítógéphez csatlakoztatható projektor is. Iskolánkban rádió is működik. A stúdiót tanulók működtetik segítő tanár irányításval.
12.2. Szemléltetőeszközök Iskolánk hosszú évek óta tudatosan fejleszti szemléltetőeszközeink készletét. Sok eszközt tanáraink terveztek és készítettek. A szemléltetőeszközök használatára egyre nagyobb a tanulói igény, így ez folyamatos feladatot jelent a szaktanárok részére. Az eszközökön kívül videofelvételeink (irodalom, történelem, fizika, osztályfőnöki témákhoz és szakmai jellegű témákhoz kapcsolódó, művészeti oktatást segítő felvételek) segítik a tananyagok elsajátítását, feldolgozását. Sok felvételt tanáraink készítettek. Egyre erőteljesebb a számítógép adta lehetőségek kihasználása a szemléltetés terén is, főként a CD-rom-ok és oktató programok alkalmazásával. A művészeti képzéshez a szaktanárok által összeállított képanyag áll rendelkezésre. Természetesen több eszköz vár még beszerzésre, cserére, mely nem kis anyagi terhet jelent költségvetésünk szerény kereteire. Az anyagi lehetőségeink bővítése céljából évek óta rendszeresen élünk a kiírt pályázatok adta lehetőségekkel, viszonylag eredményesen. Folyamatos, hosszú távú terveink fontos területe az eszközök karbantartása, cseréje, fejlesztése: - gépparkunk fejlesztése, további speciálgépek beszerzése, - programozható varrógépek, hímzőgépek beszerzése, - számítógépes parkunk bővítése, folyamatos fejlesztése, perifériás kiegészítése, - számítógépes programok, multimédiás készletek bővítése, - szertárkészletek bővítése, - tantermi berendezések cseréje, - rajzasztalok, rajzbakok beszerzése, - tárlók, paravánok a tanulói munkák minél szélesebb körű bemutatásához, - a törvény által meghatározott hiányzó eszközök beszerzése. Szemléltetőeszközeink részletes bemutatását a konkrét tantervek tartalmazzák.
50
III. SZAKMAI PROGRAM – HELYI TANTERVEK
51
1.1 A szakmai program megvalósításának alapjai: Szakmai programunk készítésének alapját, meghatározó törvények, rendeletek adják:
-
-
a
szakközépiskolai
oktatást
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről 37/2013. EMMI rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelményeiről 32/2011. NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről 19/2008 SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól 23/2013 EMMI rendelet 6. mellékletének 7.29 Természettudomány kerettanterv a művészeti szakközépiskolák számára
Iskolánkban folyó szakmai képzés: Iskolánk 2012 szeptemberétől művészeti szakközépiskola. Művészeti képzésünk a szakképzési dokumentumok változásától függetlenül mindig a képzőés iparművészeti nevelés számára közös tartalmakat tekintette alapismeretnek, alapkészség fejlesztőnek, melyet kiegészít, melyre építkezik a konkrét szakmát meghatározó szaktudás elsajátítása. Az alapozó képzés tantárgyai a rajz – festés – mintázás gyakorlat, a művészettörténet, a szaktörténet. Az alapképzéssel párhuzamosan folyik a szakterületi technológia, tervezés és gyakorlat, stílustan tananyagrészek ismereteinek elsajátítása. A szakképző évfolyam teljesítése során a speciális szakterületi tudás és gyakorlat megszerzése a célunk. Az egymás mellett futó, egymást kiegészítő tananyagrészek együttesen adják a szakmai vizsga követelményrendszerét, mely kezdete lehet az önálló alkotói életnek. A ruhaipari képzésünk során is a biztos, a gyakorlati életben is alkalmazható szaktudás átadása a célunk. A magas szintű szakmai tudás elsajátítása szakmai elméleti és szakmai gyakorlati órákon történik. A szakmai vizsga követelményrendszerének teljesítése lehetőséget biztosít tanulóinknak a munka világába történő belépésre. A megszerzett szakmai tudás további gyakorlását, elmélyítését szolgálják a tehetséggondozó és érdeklődő foglalkozások, melyek elengedhetetlen részei szakmai programunknak.
52
1.2 Képzési kínálatunk Képzéseink: - 1. Divat. és stílustervező 5 éves művészeti képzés, OKJ 54 211 02 (2013-2014. tanévtől bevezetve) - 2. Textilműves 5 éves művészeti képzés, OKJ 54 211 08 (2013-2014. tanévtől bevezetve) -
-
-
1.1 A művészeti képzés számára kialakított természettudományos kerettanterv bevezetése a Divat- és stílustervező képzésbe, OKJ 54 211 02 (2014-2015. tanévtől bevezetve) 2.1 A művészeti képzés számára kialakított természettudományos kerettanterv bevezetése a Textilműves képzésbe, OKJ 54 211 08 (2014-2015. tanévtől bevezetve) 3. Divat. és stílustervező 2 éves érettségire épülő művészeti képzés, OKJ 54 211 02
Kifutó jellegű képzéseink: - 4. Ruhaipari technikus képzés, OKJ 54 542 01 0010 54 02 - 5. Nyelvi előkészítő alapokra épülő ruhaipari technikusi képzés, OKJ 54 542 01 0010 54 02 - 6. Textilrajzoló és modelltervező asszisztens OKJ 54 211 16 0010 54 04 - 7. Kézműves szakképzés OKJ 54 211 16 0010 54 03 Beszámítás alapján történő OKJ váltás a kifutó művészeti képzésekben: - 8. Áttérés beszámítás alapján az új OKJ szerinti Divat- és stílustervező képzésre - 9 Textilműves másodszakma a Divat- és stílustervező képzés beszámításával
1.3 Óratervek Iskolánk helyi óratábláit a Nemzeti Köznevelési Törvény óraszámai alapján, helyi tanterveit a szakközépiskolák részére kidolgozott közismereti, valamint szakképzési kerettantervek figyelembe vételével dolgoztuk ki. A párhuzamos művészeti képzések szakmai óraszámait a művészeti nevelés számára biztosított heti 40 órás időkereten belül terveztük. A szabad sáv adta óraszámokkal a szakmai képzésünket erősítettük.
53 Képzéseink: 1. Divat- és stílustervező 5 éves művészeti képzés óraterve OKJ száma: 54 211 02 tantárgyak
Szakmai tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalom és etika Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika Fizika Biológia - egészségtan Kémia Földrajz Informatika Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Művészettörténet/ kortárs szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Technológia/ Anyagismeret, textiltörténet Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel Stíluskialakítás elmélet Stíluskialakítás gyakorlat Rajz-festés-mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezés és gyakorlat I./ Divattervezési gyakorlat Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat III./ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés-modellezés Tervezés és gyakorlat II./Öltözék kivitelezési gyakorlat összesen: csoportbontás: tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
9. 4 2 3 3 2 2 2 1 5 1 25 2
heti óraszám évfolyam 10. 11. 12. 13. 4 4 4 2 3 3 1 3 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 1 1 1
csoportbontás 9.
2
10. 11. 12. 13.
2
2
2
2
2 1 5 1 25 1
5 1 23 2
5 1 20 2 1
1 3 2 1
0,5
3 1 1 1
1 1 1 1
1 1 3 2 2 2
2 3
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
2
4
3
3
3
3
3
4 2
2
2
2,5
3
3
3
5
37 24 61
36 23 59
40 27 67
38 25 63
36 44 80
2
3
3
3
3
3
3
3
3
54
2. Textilműves 5 éves művészeti képzés óraterve OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám évfolyam 10. 11. 12. 13. 4 4 4 2 3 3 1 3 3 3 2 3 3 3 2 1 2 2 1 1 1
tantárgyak
Szakmai tantárgyak
9. Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Társadalom és etika Idegen nyelv / Foglalkoztatás I. 3 Matematika 3 Fizika 2 Biológia - egészségtan Kémia 2 Földrajz 2 Informatika 1 Művészetek 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 25 25 Összesen Művészettörténet / Kortárs szakmai 2 1 környezet Művészettörténet / Népművészet Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Textil-technológia / Anyagismeret Textil-technológia Szaktörténet / Textíl szakelmélet / 1 Textiltörténet Textíl szakelmélet / Viselettörténet Művészeti vállalkozás Textíl szakelmélet / Képfeldolgozó program Corel Stílustan Rajz-festés-mintázás gyakorlat / szakmai ábrázolási gyakorlat Textíltervezési gyakorlatok Textilműves kivitelezés Szakmai rajz, dokumentáció Lakástextil és öltözék kiegészítő kivitelezés összesen: csoportbontás: tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
csoportbontás 9.
2
10. 11. 12. 13.
2
2
2
2
2 5 1 23
5 1 20
1 3
2
2
2
1 1 1 1
1 1
2
1
1
3 2
1 2
2
1
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3 3
3 3
4
3
3
3
3
3
3 37 23 60
3
3
3
3
37 23 60
3 40 25 65
3 3 3 3
37 24 61
6 4 1 5 35 44 79
55
1.1 Divat- és stílustervező 5 éves művészeti képzés természettudományi kerettanterv OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
9. 4
10. 4
11. 4
12. 4
Történelem
2
3
3
4
13.
9.
10.
11.
12.
13.
2
2
2
2
2
2
1
Társadalom és etika Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I.
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Természettudomány 1./ Földrajz
1
1
Természettudomány 2./ Kémia
1
1
Természettudomány 3./ Biológia
1
1
Természettudomány 4./ Fizika
1
1
Informatika
csoportbontás
évfolyam
1
2 1
Művészetek Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Összesen
21
22
22
23
3
2
1
2
2
2
Szakmai tantárgyak
Művészettörténet/ kortárs szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Technológia/ Anyagismeret, textiltörténet Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel Stíluskialakítás elmélet Stíluskialakítás gyakorlat Rajz-festés-mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezés és gyakorlat I./ Divattervezési gyakorlat Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat III./ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztésmodellezés Tervezés és gyakorlat II./Öltözék kivitelezési gyakorlat
1 1 0,5 1
3 1
2 1
1
1
1
1
3 1 2
2
2 2
3
4
5
5
5
4
3
3
3
3
3
3
3
3
2
4
3
3
3
3
3
4 2
2
1
2
2,5
3
3
3
5
összesen:
35
37
39
38
38
csoportbontás:
24
29
29
25
44
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Természettudományi kerettanterv alkalmazása a művészeti képzésekben:
56
2.1. Textilműves 5 éves művészeti képzés természettudományi kerettanterv óraterve OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám tantárgyak
csoportbontás
évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
9. 4
10. 4
11. 4
12. 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
4
13.
9.
10.
11.
12.
13.
2
2
2
2
2
2
1
Társadalom és etika Idegen nyelv / Foglalkoztatás I.
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Természettudomány 1./ Földrajz
1
1
Természettudomány 2./ Kémia
1
1
Természettudomány 3./ Biológia
1
1
Természettudomány 4./ Fizika
1
1
1
Informatika
2 1
Művészetek Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Összesen
21
21
22
23
3
2
1
2
2
2
Szakmai tantárgyak
Művészettörténet / Kortárs szakmai környezet Művészettörténet / Népművészet Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Textil-technológia / Anyagismeret Textil-technológia Szaktörténet / Textíl szakelmélet / Textiltörténet Textíl szakelmélet / Viselettörténet Művészeti vállalkozás Textíl szakelmélet / Képfeldolgozó program -Corel Stílustan Rajz-festés-mintázás gyakorlat / szakmai ábrázolási gyakorlat Textíltervezési gyakorlatok Textilműves kivitelezés Szakmai rajz, dokumentáció Lakástextil és öltözék kiegészítő kivitelezés összesen: csoportbontás:
1 1 0,5 1
3 1 1
2 1
1
1
1
3 2 1 2
2
1 4
5
5
5
4
3
3
3
3
3
4
4
3
3
6 4 2
3
3
3
3
3 3 3
1,5
2
3
3
4
3
3
3
3
3
35 24
35 25
37 25
38 25
37 44
57 Érettségire épülő két éves képzés: 3. Divat- és stílustervező művészeti képzés óraterve OKJ száma: 54 211 02 tantárgyak
heti óraszám csoportbontás évfolyam 13. 14. 13. 14. 2
Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Ábrázoló geometria Osztályfőnöki
2 1
1
Összesen
3
3
2
2
Művészettörténet/ kortárs szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet Foglalkoztatás II.
Szakmai tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Technológia/ Anyagismeret Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel Stíluskialakítás elmélet Stíluskialakítás gyakorlat Rajz-festés-mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezés és gyakorlat I./ Divattervezési gyakorlat Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat III./ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés-modellezés Tervezés és gyakorlat II./Öltözék kivitelezési gyakorlat összesen: csoportbontás:
1 1 0,5 2 2
1 1
2
3
1 1
2 2 3
2 3
7
4
3
3
6
4
3
3
4
2
3
3
3
3
6,5
6
3
3
37 45
39 46
58 Kifutó jellegű képzéseink: 4. Ruhaipari technikus képzés (5 éves moduláris rendszerű) óraterve OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02 heti óraszám tantárgyak
Magyar nyelv
9. 2
10. 1
11. 1
12. 1
Magyar irodalom
2
3
3
3
Történelem
2
3
3
3
Idegen nyelv
3
4
4
14.
9. 2
10.
11.
12.
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
Informatika (14. évfolyamon szakmai informatika)
3
3
4
2
2
2
2 2
Corel 2
Fizika
2 2
2
2
Biológia Kémia
2
Földünk és környezetünk
2
Ének-zene
2
Rajz és vizuális kultúra
2
1
1
Öltözködéskultúra
1
Testnevelés és sport
3
5
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Összesen
25
28
22
21
5
1
1
1
1
2
2
2
5
anyagismeret Szakmacsoportos alapozás
14.
1
Társadalom és etika Matematika
csoportbontás
évfolyam
2
szerkesztés-modellezés
2 1
öltözködéskultúra
4
technológia
2
vállalkozási ismeretek 1
gyártásszervezés
1
3
1
2
5
8
minőségbiztosítás, munkavédelem Gyártástechnológia elmélet és gyakorlat
5
5
5
3
összesen:
31
34
32
31
31
csoportbontás:
19
19
19
20
27
tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
50
53
51
51
58
3
3
3
3
59 5. Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő ruhaipari technikusi képzés óraterve 12-14. évfolyam; OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02 heti óraszám tantárgyak
Magyar nyelv Magyar irodalom
csoport
évfolyam 10. 11. 12. 13. 14. 10. 11. 12. 13. 14. 2 1 1 1 2 3 3 3 2
Történelem
2
3
3
3
Idegen nyelv
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
Társadalom és etika Matematika
4
3
3
Informatika
2
2
2
4 2
2
2
Corel 2
Fizika Biológia
1
2
Kémia
2
1
Földünk és környezetünk
2
2
2
Ének-zene Rajz és vizuális kultúra
2 1
Öltözködéskultúra
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Összesen
26
25
21
18
5
1
1
1
1
2
2
szerkesztés-modellezés
2
2
5
2
öltözködéskultúra
1
Szakmacsoportos alapozás
anyagismeret
technológia
4
vállalkozási ismeretek
2 1
gyártásszervezés minőségibztosítás, munkavédelem
1
3
1
2
4
5
5
5
8
összesen:
31
31
31
28
31
csoportbontás:
20
19
19
27
27
tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
51
50
50
55
58
Gyártástechnológia elmélet és gyakorlat
3
3
3
3
3
60
6. Textilrajzoló és modelltervező asszisztens (5éves képzés) óraterve OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04 heti óraszám tantárgyak
Magyar nyelv
9. 2
10. 1
11. 1
12. 1
Magyar irodalom
2
3
3
3
Történelem
2
2
3
3
Idegen nyelv
3
3
3
13.
9. 2
10.
11.
12.
3
2
2
2
2
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
13.
1
Társadalom és etika Matematika
csoportbontás
évfolyam
4
3
Informatika 2
Fizika
2
Biológia Kémia
2
Földünk és környezetünk
2
Ének-zene Testnevelés és sport
3
5
2
2
1
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Művészettörténet
1
2
2
2
2 2
Népművészet Ábrázoló geometria
2
Anyagismeret, textiltörténet
1
1
1 1
Technológia Viselettörténet
3 1
2
1
3 2
Gazdasági és jogi ismeretek 25
Szakmai gyakorlati tantárgyak
Összesen
25
23
22
2
Informatika-Corel Rajz-festés (benne 9. évf. betűrajz)
16
5
5
Rajz és vizuális kultúra
6 5
5
2 3
3
3 3
3
Tervezés
3
3
3
3
5
3
3
3
3
3
Szerkesztés-modellezés
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
Kivitelezés, munkavédelem
3
3
3
3
6
3
3
3
3
3
összesen:
38
38
36
35
38
csoportbontás:
35
32
34
34
42
tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
73
70
70
69
80
61 7. Kézműves (lakás-textil tervező) 5 éves képzés óratere OKJ száma: 54 211 16 0010 54 03 heti óraszám tantárgyak
Magyar nyelv
9. 2
10. 1
11. 1
12. 1
Magyar irodalom
2
3
3
3
Történelem
2
2
3
3
Idegen nyelv
3
3
3
13.
9. 2
10.
11.
12.
3
2
2
2
2
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
4
3
Informatika Fizika
2
Biológia
2 1
Kémia
2
Földünk és környezetünk
2
Ének-zene
1
Testnevelés és sport
3
5
2
2
1
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Művészettörténet
1
2
2
2
2 2
Népművészet Ábrázoló geometria
2
Anyagismeret, technológia
2
Textiltörténet
2
1
1
4
1
1
1
2
Viselettörténet
1
Gazdasági és jogi ismeretek
2 27
Szakmai gyakorlati tantárgyak
Összesen Informatika-Corel Rajz-festés (benne 9. évf. betűrajz)
28
23
22
14 2
5
5
Rajz és vizuális kultúra Tervezés
3
4
6 5
5
4
4
6
1
2
Szerkesztés-szakmai rajz
2 3
3
3 3
2
2
3
3
6
összesen:
37
39
35
35
37
csoportbontás:
29
28
32
32
44
tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
66
67
67
67
81
Kivitelezés, munkavédelem
13.
1
Társadalom és etika Matematika
csoportbontás
évfolyam
3
3
3
3
3
3
3 3
3
3
4
62 Beszámítás alapján történő OKJ váltás a kifutó művészeti képzésekben: 8. Divat- és stílustervező képzésre történő átállás 5. év 2013/2014. tanév; OKJ száma: 54 211 02 tantárgyak 9. 4
Szakmai tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek Társadalom és etika Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. 3 Matematika 3 Fizika 2 Biológia - egészségtan Kémia 2 Földrajz 2 Informatika 1 Művészetek Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 25 Összesen Művészettörténet/ kortárs 2 szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Technológia/ Anyagismeret, textiltörténet Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel Stíluskialakítás elmélet Stíluskialakítás gyakorlat Rajz-festés-mintázás gyakorlat/ 5 Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezés és gyakorlat I./ 3 Divattervezési gyakorlat Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat III./ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés-modellezés Tervezés és gyakorlat II./Öltözék kivitelezési 2,5 gyakorlat 38 összesen: 26 csoportbontás: 64 tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
heti óraszám csoportbontás évfolyam 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 4 4 4 2 3 3 2 2 1 1
3 1 3 3 1 2
3 3 3
2
2
2
2
2
2
1
2 1 5 1 25
5 1 23
5 1 20
1 3
1
2
2
2
1
1 1 3
1
1
2
1
1
2
1
1
3
1
1 2
2
2 2
3
5
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
4 2
2
2
3
3
3
5
37 25 62
40 27 67
39 27 66
38 40 78
2
3
3
3
3
3
3
3
3
63
Az OKJ váltáshoz szükséges szakképző év követelményrendszerének megfeleltetését elvégeztük, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint. A váltáshoz megkaptuk a KLIK engedélyét is. Így végzős osztályaink a szakmai vizsga követelményeit az OKJ 54 211 16 0010 54 04-as számú Textilrajzoló és modelltervező, Textílműves elágazás helyett, az OKJ 54 211 02-es Divat- és stílustervező szakképzés szerint teljesítik. Az alapozó képzések összehasonlítása során megállapítható, hogy tanulóink, két, heti 1 órás tantárgy kivételével minden alapképzész megszereztek, ami a 13. évfolyamba lépés feltétele. Ezt a két tantárgyat beépítettük a 13. év követelményébe, így pótolni tudjuk a hiányt. A képzési tartalmak az 1.1. Divat- és stílustervező képzés helyi programjával azonosak.
Összehasonlítás Tananyag megnevezés Művészettörténet Rajz- festés- mintázás Tervezési gyakorlat Kivitelezési gyakorlat Szerkesztés- modellezés Anyagismeret Technológia Viselettörténet Népművészet Művészeti vállalkozás (új tananyag)
54 211 02 előírt óraszáma 280 560 388 384 136 68 68 68 32 32
54 211 16 0010 54 04 teljesített óraszáma 212 + 68 óra szakkör 804 420 384 280 108 68 32 0 0
64
9. Divat- és stílustervező képzésre épülő Textilműves képzés OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám évfolyam
tantárgyak 9. Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Ráépülés
10. 11. 12. 13.
4
4
4
4
2
2
3
3
Tantárgy
15.
2
Idegen nyelv
2
Osztályfőnöki
1
Textiltörténet
4
1
Társadalom és etika Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I.
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
Fizika
2
2
1
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Informatika
1
Biológia - egészségtan
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Összesen Művészettörténet/ kortárs szakmai környezet
25
25
23
20
3
2
1
2
2
2
1
1
Művészettörténet/ Népművészet
1 0,5
Technológia/ Anyagismeret, textiltörténet
1
1
2
Anyagismeret
2
1
1
2
Textil technológia
2
1
1
3
Viselettörténet
2
1
1 2
Képszerkesztő program
2
Stíluskialakítás elmélet
2
Stíluselmélet
1
Stíluskialakítás gyakorlat
2
Technológia Szakmai tantárgyak
2
1
Művészetek
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
Csoportbontás
Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel
2
Rajz-festés-mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat
5
5
4
4
3
Rajz mintázás
4
3
Tervezés és gyakorlat I./ Divattervezési gyakorlat
3
3
3
3
3
Tervezés
8
3
4
Dokumentáció
2
2
Tervezés gyakorlat
8
3
Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat III./ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztésmodellezés Tervezés és gyakorlat II./Öltözék kivitelezési gyakorlat összesen:
2
2
2
2,5
3
3
3
5
38
37
40
39
38
38
csoportbontás:
46
tantárgyfelosztás szerinti összes óra:
84
46
65
A képzési tartalmak összehasonlításra épülő egy éves Textilműves képzés óraszámainak meghatározása A Textilrajzoló és modelltervező asszisztensi képzésre épülő Divat- és stílustervező képzés, mint alapozó képzés biztosítja a ráépülés feltételeit, az egy éves képzésként megszervezendő Textilműves szakképesítés óraszámainak kialakításához. A művészeti tantárgyak megnevezését és tartalmát figyelembe véve az óraszámokat a vizsgakövetelmények figyelembevételével határoztuk meg.
Összehasonlítás 54 211 02 képzés 13. évfolyamán teljesített óraszám
Tananyag megnevezés
54 211 16 0010 54 04 képzés 9-12. évfolyamán teljesített óraszám
Művészettörténet Rajz- festés- mintázás
212 + 68 óra szakkör 804
64 96
344 688
Tervezési gyakorlat Kivitelezési gyakorlat Szerkesztés- modellezés Anyagismeret, textiltöténet
420 384 280 108
96 160 64 64
332 132
Technológia
68
64
64
Viselettörténet
32
96
64
Népművészet Művészeti vállalkozás (új tananyag) Látványtervezési gyakorlat / Dokumentáció
0 0
32 64
32 64
128
64
Textiltervezés
108+96= 204
612
Textiltervezési gyakorlat Textiltörténet Stílus elmélet
54 211 08 képzés óraszáma
344 36 64
200 32
Hiányzó óraszám nincs hiány, lehet vizsga, vagy beszámítás 128 más típusú szóbeli kérdések 64 (vizsga) más típusú szóbeli kérdések 64 (vizsga) más típusú szóbeli kérdések 64 (vizsga) más típusú tananyag 64 256 + 64 rajz helyett 256 + 64 rajz helyett 128 32 más típusú tananyag
66
1.4 A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok beszámíthatósága A szakmai képzési programok két évre megadott keretprogramjait, a törvény adta lehetőséggel élve, a beszámíthatóság elvét alkalmazva, 4 + 1 éves képzési ciklusban valósítjuk meg. Minden képzésünk kidolgozása, kifutó és belépő képzés esetén is megfelel a fenti elveknek. Másodszakma választása esetén szintén lehetőség van a beszámításra. A művészeti képzések esetén biztosított a második szakma megszerzése egy további szakképző évfolyam megszervezésével.
1.4.1 Az új típusú képzésre történő áttérés alapja, a beszámítás elve
A 2011. évi CLXXXVII. törvény 92.§ (1), (2) bekezdése alapján, tanulóink a megkezdett OKJ 54 211 16 0010 54 04-es számú képzést, a 9-12. évfolyamon teljesített 2672 óra beszámításával, az új OKJ 54 211 02-es számú Divat- és stílustervező képzésén fejezhetik be. Az áttéréshez az iskola tájékoztatása és a tanulók kérelmezése szükséges.
Modulteljesítési táblázat, megfeleltetés a 12. évfolyam után:
54 211 16 0010 54 04 Teljesített modulszám és megnevezés / tananyagegység 0980-06 0981-06 0982-06 0994-06
Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat Munkavállalással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek Kreatív szakmai tervezés Textilműves alapfeladatok ellátása
Textilrajzolás és modelltervezés Összefüggő gyakorlat Összesen 0998-06
Teljesített óraszám
54 211 02 megfeleltetés, modulszám és megnevezés
Kötelező óraszám
1120
10586-12
Művészetelmélet és ábrázolás
18
11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság
18
104
10588-12
Tervezés és technológia
90
250
10588-12
Tervezés és technológia
255
1020
10588-12
Tervezés és technológia
767
160 2672
1152
160 2442
67
Az előírt modulok óraszámainak teljesítése a 13. évfolyam után: 54 211 02 Teljesített modulszám és megnevezés / tananyagegység
Kötelező óraszám
Teljesített óraszám összesen
18 16 64 1152 32 1202 288 256 368 160 3556
34 16 64 1152 32 1502 256 256 384 160 3856
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozás 10588-12 Tervezés és technológia 10589-12 Stílus és divat 10599-12 Divattervezés 10600-12 Stíluskialakítás Összefüggő nyári gyakorlat Összesen
A szakmai képzés helyi tanterveit a 6. számú melléklet tartalmazza.
2.Helyi tanterv Iskolánk helyi közismereti tantervei a központi kerettantervek kiadásáról szóló 4/2013. EMMI rendelet alapján készültek el. Iskolánk honlapján nyilvánosságra hozzuk, valamint az iskola titkárságán nyomtatott formában is megtalálható.
3.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv kiválasztásának szempontjai: -
tananyaga tartalmazza a kerettantervekben előírt ismeretanyagot, elégítse ki a didaktikai követelményeket, alkalmazkodjon a középiskolás korosztály fejlettségi szintjéhez, a tankönyv ára ne legyen magas, a fenntartó által engedélyezett.
Több szakmai tankönyvünket, munkafüzetünket, feladatlap gyűjteményünket iskolánk tanárai írták, szerkesztették, lektorálták.
4.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Iskolánk 9. évfolyamára az az általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkező tanuló vehető fel, aki teljesítette a felvételi eljárásunk szerinti követelményeket, s az elért pontszáma alapján a felvételi vizsgaközpont felvette iskolánkba. Felsőbb osztályba az a tanuló léphet, aki teljesítette a tantervi követelményeket.
68 A tantervi követelmények teljesítésének mértékéről a szaktanár dönt. Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. A tanuló felsőbb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. A 13-14. szakképző évfolyam megkezdésének feltétele a sikeres érettségi vizsga és a nyári egybefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Az a tanuló, akinek nem sikerült az érettségi vizsgát letenni, feltételesen felvehető a 13. évfolyamra, az őszi érettségi vizsgákig. Sikeres javítóvagy pótérettségi esetén folytathatja tanulmányait. Bármely évfolyamra más iskolából akkor lehet tanulót átvenni különbözeti vizsga nélkül, ha a tanuló igazolja, hogy előképzettsége megfelel az iskolánkban szükséges követelményeknek. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, az átvétel csak különbözeti vizsgával történhet. A különbözeti vizsga tartalmát és időpontját az igazgató határozza meg.
5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei 5.1 Az ellenőrzés, értékelés funkciói, alapelvei A nevelési - oktatási folyamat szerves részét képező, ellenőrzés és értékelés soha nem lehet öncélú, mindig a személyiségfejlesztést kell szolgálnia.
Az ellenőrzés funkciói: Diagnosztizáló: az induló szint megismerése, megállapítása (felmérések a 9. év elején) Formatív: (fejlesztő értékelés) Rendszerint szóban történik. A tanítási-tanulási folyamatkörben alkalmazzuk a pozitív mozzanatok megragadására, az elért eredmények és hibák feltárására, a hibák kijavítására.
Szummatív: (lezáró-összegző, minősítő) lényegében ez az érdemjegyekkel, osztályozással való értékelés. A tanulónak tisztában kell lennie az iránta támasztott tantárgyi követelményekkel, hiszen az osztályozás a tantervi követelmények egybevetése a tanulói teljesítménnyel, rangskála segítségével.
Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: - folyamatosság, rendszeresség, - korrektség, - igényesség, - objektivitás és empátia egészséges aránya, - a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.
69
5.2. A számonkérés, teljesítményértékelés követelményei -
-
-
Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására. Az értékelés és a minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek, a készségeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). Bejelentés nélkül témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon legfeljebb 2 tantárgyból íratunk témazáró dolgozatot.
5.3. Az értékelés fajtái Az értékelés funkciója, hogy visszajelzést adjon a tanulónak és a szülőnek a tanuló adott tantárgybeli előmeneteléről. Fajtái: -
-
órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése írásos értékelés (az osztályzathoz fűzött megjegyzések, tanácsok), gyakorlati tevékenység értékelése (rajz, tervezés, varrás stb.) szülőknek küldött tájékoztatás a feltűnően gyenge vagy kiemelkedően jó teljesítményről (negyedévkor figyelmeztető, dicsérő, illetve szükség szerint), félévi és tanév végi értékelés. A félévi osztályzat visszajelzése annak, hogy a tanuló hol jár a tantárgy ismeretanyagának elsajátításában. A tanév végi osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és az évvégi értékelés összhangban kell, legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. A félévi és az évvégi értékelés során „kitűnő” minősítéssel jelöljük a szaktanári dícsérettel teljesített jeles eredményeket.
70
5.4. Az ellenőrzés fajtái -
szóbeli felelet írásbeli felelet (egy anyagrészből) röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból) dolgozat (előző órán bejelentett kisebb anyagrészből) témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) házi feladat A házi feladat céljai: - újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat, - készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat, - önálló kutatómunkát végezni valamely témában, - alkotó munkát végezni valamely munkában. A házi feladat adásának elvei: - Házi feladatot öncélúan nem adunk (fenti célok egyikét sem szolgálja). - Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amely megoldására valamennyi tanuló képes. - A házi feladatot ellenőrizni kell. - A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelen osztályzattal. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megiratása, pótfeladat kitűzése stb.)
71
5.5. A tanműhelyi munka ellenőrzése, értékelése, osztályozása A szakmai oktatás-nevelés eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a tanulók tudásszintjét és teljesítményét, a nevelési-oktatási programban meghatározott szakmai ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását a tantárgy oktatásának minden szakaszában (tartalmi követelmények alapján) a szakoktató folyamatosan ellenőrizze, számon kérje és értékelje. Ezek a képzési szakaszok: - szakmai alapozás a 9-12. évfolyamon, - szakképzés 13-14. évfolyam - az önállóság és készség fejlesztésének szakasza (nyári kötelező összefüggő szakmai gyakorlat). A gyakorlati foglalkozásokon a szakelméleti és gyakorlati tudást kell ellenőrizni (meg kell győződni az ismeretek koncentrációs szintjéről). Az értékelés történhet: - szóbeli felelet, - írásbeli munka, illetve - gyakorlati tevékenység alapján. Szóbeli értékelés - bármely képzési szakaszban - teljes munkadarab elkészítése, vagy részművelet elvégzése után történhet. Formája lehet: - beszélgetés jellegű beszámoltatás (tanuló csoport), - hosszabb összefüggő felelet, - kérdés - felelet forma. A tanulóktól meg kell követelni a műszaki kifejezőkészséget és a szakszókincs helyes használatát. Az értékelés lehet szóbeli, érdemjegy nélküli is. Írásbeli munka lehet: - műhelyfüzet vezetése, jegyzetek készítése, - elméleti szakismeretek rögzítése (műszaki leírás készítése), - szövegértelmezés, rajzok (nézeti-metszeti) ellenőrzése, hibák kijavítása, - munkafeladat nyilvántartása, - röpdolgozat (10'-20'), - műveleti sorrend megfogalmazása: • oszthatatlan elem fogalma, értelmezése, • metszetrajzok, • gyártmányrajz,
72 - feladatlap fajtái: • rendszerező pl.: alapképzésnél, kézi öltések, varrások, a népi hímző öltések motívumai, • témazáró pl.: szoknyakészítés tárgykörében, • felmérő pl.: kidolgozási alapismeretek, • összefoglaló: pl.: éves témakör. Az írásbeli számonkérés sajátos módja, a nyári összefüggő szakmai gyakorlatról készített dokumentáció, melyben a tanuló haladási szintjének megfelelően szakoktatói, szaktanári instrukciók alapján egy késztermék gyártástechnológiáját dolgozza ki. A varrás gyakorlatok tanítása során rendkívül fontos a tanulók munkájának folyamatos és rendszeres ellenőrzése, mert csak így érhető el a gyakorlati ismeretek átadása, jártasságok és készségek kialakítása. A gyakorlati munka ellenőrzése és értékelése szorosan összefüggnek egymással, feltételezik egymást; az értékelés akkor lehet reális, ha kellő ellenőrzésen alapul. A gyakorlati foglalkozás kezdetén a kijelölt munkafeladattal együtt közölni kell a tanulókkal az értékelési szempontokat, a minőségi és a teljesítménybeli elvárásokat. Ellenőrizni kell: - a szakszerű munkafogások alkalmazását, - a technológiai követelmények teljesítésénél a pontosságot, a szakszerűséget a kivitelezés minőségét, - a tanuló munkához való viszonyát, kötelességtudatát, felelősségét, megbízhatóságát, - a tanuló szakmai munkavégzésének gyakorlati cselekvéseit, önállóságát, - eszközeinek, szerszámainak, gépének gondozását, - a munka és balesetvédelmi óvórendszabályok ismeretét és azok betartását. A tanuló minden munkadarabját kell értékelni a minőség, esztétikai kivitel és teljesítmény szempontjából. Esetenként a tanulókat is bevonhatjuk az értékelésbe, így vizsgálni kezdik saját munkájukat, tevékenységüket és kialakul bennük az önellenőrzés és önértékelés igénye. A tanuló munkáját havonta legalább két érdemjeggyel kell értékelni. Egy-egy munkaigényesebb, több műhelynapon keresztül készülő munkadarab esetén (női kosztüm, férfi zakó alkatrész) részműveleteket is értékelhetünk (zsebek, elejeszél, gallér) és osztályozhatunk. 5.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban A testnevelési órákon értékelni kell a technikai elemek és gyakorlatok bemutatását: - atlétikában a helyes technika megtanulását, az eredményt és a versenyszellemet, - tornában a gyakorlatok kivitelezését, a bátorságot, a nőiességet és az egyéni gyakorlatokat, - labdajátékokban az alapvető mozgások (lépésszabály, ziccer, nyitás, leütés) elsajátítását, a szabályok ismeretét és alkalmazását, a taktikai utasítások megértését, azok betartását, a játék közben előforduló "nehezebb helyzetek" megoldását.
73
Értékelni kell a rendszeres részvételt és az aktivitást (segítségnyújtás, önálló gyakorlatok bemutatása). Az órai munkára adott osztályzat felfelé vagy lefelé kerekíti a tárgyi tudásból kapott érdemjegyeket. A teljesítmények objektív mérőeszköze a szintellenőrzés, amikor mindenki lemérheti saját erőszintjét.
5.7. Ellenőrzés és értékelés a tervezés tantárgyban A tervezés órákon segítjük a tanulók szabad megnyilatkozását a munkavégzésben és véleményalkotásban. Folyamatosan figyeljük a tanulók munkáját, példákkal, megbeszélésükkel korrigáljuk (formatív értékelés). Az elméleti munkával kapcsolatos témákról írásban, illetve szóban történik a számonkérés. A gyakorlati feladatok értékelése az adott feladatcsoport, vagy témakör elvégzése után történik (szummatív értékelés). Az értékelés általános szempontjai: - A feladatban előírt mennyiségek, minőségek, határidő betartása. - A feladat megfelelő értelmezése, kiírás szerinti teljesítése. - Formaalakító-, és díszítményképző képesség. - Tervezéshez szükséges magyarázó-, közlő rajz szintje. - Terv egyedisége. - Tervezőképesség. - Műfaji lehetőségek egyéni alkalmazása. - Az elkészült munka összhatása, esztétikuma. - Kivitelezés minősége.
5.8. Ellenőrzés és értékelés a rajz tantárgyakban A tanulók elkészült munkáinak értékelésére használt szempontrendszer: -
A perspektíva szabályainak ismerete, azok alkalmazása egyszerű és összetett perspektivikus ábrázoláskor. A kompozíció készítés szabályai, azok megfelelő alkalmazása. A geometriai testek ábrázolásának fogalmi és az ebből következő alkalmazásbeli ismerete. A tónus: azok értékeinek ismerete és megfelelő alkalmazása. Különféle rajzi és festészeti technikák ismerete és alkalmazásmódjaik. A színtan és a színkeverés alapjainak ismerete és használata. A természeti és mesterséges képződmények konstruktív és dekoratív ábrázolása (csendélet), technikái. Alapvető anatómiai ábrázolási ismeretek.
74 -
A tér és a forma viszonya, külső és belső térábrázolás. A figura (portré, akt) térbeli ábrázolása, a formák, arányok, tömegek helyes megjelenítése. Új eljárások, technikák, kifejezési lehetőségek, médiumok ismerete, azok alkalmazásának módjai. A kiadott feladat pontos teljesítése. A szükséges munkaeszközök mindenkori ottléte.
Értékelés az aktuális feladatok tükrében lehetséges: összetettebb feladatoknál munkafolyamat közben részjegyek adása, illetve egyszerű feladatoknál végjegy adása. Érdemjegy egyedi feladatra, munkafolyamatra és fejlődési ciklusra egyaránt adható akár havi több alkalommal is.
6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái
Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem lehet a tanuló magatartását személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés, melynek célja minden esetben a nevelés, a segítségnyújtás. Az értékelést körültekintő gondossággal kell végezni, arra kell törekedni, hogy a tanuló személyiségét sokoldalúan és fejlődésében vizsgáljuk.
6.1. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartás jegyében kifejezésre jut: - az iskolába járási fegyelme (késések, igazolatlan mulasztások) - órák alatti magaviselete - társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás) - tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság) - beszédstílusa, kulturált viselkedése (az iskolában és az iskolai rendezvényeken), - a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás.
75
6.2. A szorgalom jegy kialakításának elvei A tanuló szorgalom jegyében kifejezésre jut: - a tanuló tudás iránti igénye, - a tanuló képességéhez mért teljesítménye, - a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének, minősége, igényessége), - a tanuló részvétele az órai munkában, aktivitása (csak a tanuló személyiségéből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető), - a tanuló korábbi szorgalmához képest történt változás (javulás vagy romlás) értékelése. A magatartás jegytől - amennyire lehet - el kell különíteni a szorgalom jegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, s a fegyelmezetlen magatartás nem jelenti egyben a szorgalom hiányát.) A tanuló magatartása: - példás: ha az iskolai és iskolán kívüli, az iskola által szervezett rendezvényeken, magatartásában példamutató, jó kezdeményezéseivel, segítőkészségével, aktivitásával, a közvélemény helyes alakításával segíti a munkát, törekszik közössége problémáinak megoldására, az iskola életének valamely területén kitűnik példamutató tevékenységével; - jó: ha betartja a házirend előírásait, aktívan részt vesz az iskola életében, segíti társait; - változó: ha viselkedésével szemben kifogások merülnek fel, a házirend előírásait megszegi, közömbös társai problémái iránt, de a bíráló szót azért igyekszik megfogadni; - rossz: ha gyakori fegyelmezetlenségével hátráltatja saját és társai munkáját, a bíráló szót elutasítja, a tanév folyamán súlyos fegyelmi büntetést kap. A szorgalmi jegy: figyelembe véve a tanuló képességeit és körülményeit, a tanulmányi eredményeket, előmenetelt értékeli. A tanuló szorgalma: - példás: ha pontos és igényes munkát végez, kifogástalanul teljesíti kötelességeit, elméleti, és gyakorlati munkájában is többletteljesítményre törekszik; - jó: ha munkáját becsülettel végzi, képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt, de többre nem törekszik; - változó: ha képességeinél kevesebbet nyújt, amikor kötelességeinek teljesítésére figyelmeztetik, átmeneti javulást mutat; - hanyag: ha képességeihez és körülményeihez képest igen keveset tesz tanulmányi és emberi fejlődése érdekében, kötelezettségeit nem teljesíti, megbízhatatlan, valamint, ha valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, rendkívüli esetben az osztályfőnök egyéni elbírálással élhet.
76
Ha a tanuló a tanóráról igazolatlanul késik, azt az osztályfőnök bírálja el. Három igazolatlan késés után szóbeli figyelmeztetésben részesíti a tanulót. Többszöri késésnél a fegyelmi fokozatokat kell alkalmazni. Azt a tanulót, akinek 1-2 igazolatlan órája van, osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésben, akinek 3-10 igazolatlan órája van írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni; annak a tanulónak akinek 11-20 igazolatlan órája van, osztályfőnöki intőt kell adni. Tanköteles tanuló esetében az igazolatlan hiányzásról értesíteni kell a tanuló lakóhelye szerinti Önkormányzat jegyzőjét is. Annak a tanulónak, akinek 21-25 igazolatlan órája van igazgatói figyelmeztetőt és igazgatói intőt kell adni a 26 igazolatlan óránál többet mulasztó tanulónak. Annak a tanulónak, akinek • 1-2 igazolatlan órája van: példás • 3-10 igazolatlan órája van: legfeljebb jó • 11-20 igazolatlan órája van: legfeljebb változó • 21-nél több igazolatlan órája van: csak rossz magatartási osztályzat adható! Az osztályban tanító tanárok testülete a félévi vagy év végi konferencián a tanuló előmenetelét figyelembe véve ettől eltérhet. Annak a tanulónak, aki • osztályfőnöki figyelmeztető kapott, jó (4); • intőt kapott, változó (3); • igazgatói figyelmeztetőt vagy intőt kapott, illetve aki ellen fegyelmi eljárást indítottak, rossz (2) magatartási osztályzatot kell adni! Az osztályban tanító tanárok testülete a félévi vagy év végi konferencián a tanuló előmenetelét figyelembe véve ettől eltérhet.
77
IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK
78
1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program megtekinthető: - az iskola titkárságán, - az iskola honlapján.
2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai 2.1. Nevelőtestületi jegyzőkönyv Készült a Jelky András Iparművészet Szakközépiskolában (1084 Budapest, Rákóczi tér 4.) 2014. augusztus 26. napján megtartott nevelőtestületi értekezleten. Jelen van: a nevelőtestület 63 pedagógusa, a teljes létszám 88%-a, tehát a testület határozatképes. Távol van:
Kassainé Kőhalmi Adrienn szabadságon Babik Lászlóné szabadságon Gosztonyiné Szeszák Éva GYED Kontur Réka GYED Deli Sarolta szülési szabadság Dr. Soósné Laposa Zsuzsanna GYED Molnár Madarász Melinda GYED Szalay Katalin szabadságon
Dr. Enczi Jánosné megállapítja, hogy a pedagógiai program változásait a nevelőtestület már korábban részletesen megismerte és az értekezletet megelőzően véleményezhette, javaslatokat tehetett, amelyeket az igazgató beépített a módosító javaslataiba. Ezt követően az igazgató ismerteti a pedagógiai program változásait. További módosító javaslat a tantestület részéről nem volt. A Pedagógiai program módosításait a nevelőtestület egyhangúan elfogadta.
Dr. Enczi Jánosné igazgató Hitelesítők:
Kozárné Fehér Gabriella pedagógus
Nagy Gábor pedagógus
79
2.2. Szülői munkaközösségi nyilatkozat A Pedagógiai program módosításait a Szülői munkaközösség 2014. augusztus 25. napján tartott ülésén megtárgyalta, a módosításokkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.
Dr. Barrel Zoltán SZMK elnök 2.3. Intézményi tanács nyilatkozat A Pedagógiai program módosításait az Intézményi tanács 2014. augusztus 25. napján tartott ülésén megtárgyalta, a módosításokkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.
Kozárné Fehér Gabriella Intézményi tanács elnök
3. ZÁRADÉK 3.1. Záradék a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 26.§ (1) bekezdése alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi. Budapest, 2014. május 15. Dr. Enczi Jánosné ………………………………………. igazgató olvasható neve és aláírása
80 3.2. Intézményi elfogadási záradék A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai programot a nevelőtestület 2014. augusztus 26. napján elfogadta. Mivel a módosításokkal többletkötelezettség nem hárul a fenntartóra, így a 2011. CXC. törvény 26.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az iskola igazgatója jóváhagyta. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai program hatályba lépésének napja 2014. szeptember 1.
Dr. Enczi Jánosné igazgató
81
V. MELLÉKLETEK
82
1. számú melléklet A középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei 1. Magyar nyelv és irodalom A) Magyar nyelv • Ember és nyelv • Kommunikáció • A magyar nyelv története • Nyelv és társadalom • A nyelvi szintek • A szöveg • A retorika alapjai • Stílus és jelentés B) Magyar irodalom • Életművek (Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila) • Portrék (Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weörös Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János) • Látásmódok (Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos – választandó legalább három szerző a felsoroltak közül) • A kortárs irodalomból legalább egy szerző két-három lírai és/vagy egy-kettő epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból • Világirodalom (az Európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a szimbolizmustól az avantgárdig) • Színház és drámatörténet (Szophoklész, Shakespeare, Moliére egyegy műve, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája) • Az irodalom határterületei • Interkulturális megközelítések és regionális kultúra • Témák, motívumok, műfajok • Korszakok, stílustörténet 2. Történelem • Az ókor és kultúrája • középkor • A középkori magyar állam megteremtése és virágkora • Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban • Magyarország a Habsburg Birodalomban • A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora • A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon • Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
83 • • • •
Magyarország története az első világháborútól világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
a
második
3. Élő idegen nyelv (angol, francia, német, orosz) • Személyes vonatkozások, család • Ember és társadalom • Környezetünk • Az iskola • A munka világa • Életmód • Szabadidő, művelődés, szórakozás • Utazás, turizmus • Tudomány és technika 4. Matematika • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok • Aritmetika, algebra, számelmélet, (alapműveletek, természetes számok halmaza, racionális és irracionális számok, valós számok, hatvány, gyök, logaritmus, betűkifejezések, arányosság, egyenletek egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek, középértékek) • Függvények, az analízis elemei (egyváltozós valós függvények, sorozatok) • Geometria, koordinátageometria, trigonometria (elemei geometria, geometriai transzformációk, síkbeli és térbeli alakzatok, vektorok, kerület, terület, felszín, térfogat) • Valószínűségszámítás, statisztika 5. Fizika • • • • • • • • • • •
Mechanika – az egyenes vonalú mozgások kinematikai leírása Newton törvények Körmozgás, forgómozgás, bolygómozgás Mechanikai rezgések és hullámok Hőtan: ideális gázok állapotjelzői, ideális gázok állapotváltozásai Hőtan I. főtétele és alkalmazásai Egyenáram Az időben változó mágneses mező, elektromágneses rezgések és hullámok Fénytan Atomfizika Csillagászat
84
6. Informatika
7.
• • • • • • • • •
Információs társadalom Az informatika alapjai – hardver Az informatika alapjai – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat
• • • • • • •
Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség a Földön A népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő országcsoportok és országok Magyarország Európa és a többi kontinens regionális fölrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
Földrajz
• • •
8.
régiók,
Kémia • • •
•
Atomszerkezet, kémiai kötések, molekulák, összetett ionok, anyagi halmazok, kémiai átalakulások Hidrogén, nemesgázok, halogénelemek és vegyületeik, az oxigéncsoport elemei és vegyületeik, a nitrogéncsoportok elemei és vegyületeik, fémek, a széncsoport elemei és vegyületeik A szerves vegyületek általános jellemzői, szénhidrogének, halogéntartalmú szénhidrogének, oxigéntartalmú szerves vegyületek, nitrogéntartalmú szerves vegyületek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, műanyagok, energiagazdálkodás Az anyagmennyiség, gázok, oldatok, elegyek, keverékek, számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban, termokémia, kémiai egyensúly, kémhatás, elektrokémia
85 9.
Biológia • • • • • •
A biológia tudománya Szervetlen és szerves alkotóelemek (Az anyagcsere folyamatai, sejtalkotók) Nem sejtes rendszerek, önálló sejtek, a többsejtűség felé vezető utak, szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis, kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, légzés, az anyagszállítás, a kiválasztás, a szabályozás, szaporodás és egyedfejlődés, Populáció, életközösségek, biomok, bioszféra, ökoszisztéma Molekuláris genetika
10. Könnyűipari alapismeretek A) Öltözködéskultúra tantárgyrészből • • • • • • • • •
A divat fogalma, jelentősége a kultúrált öltözködés kialakulásában A szak- és divatlapok szerepe a divat alakulásában A divattervezés fogalma, a divattervezők feladatai A divattrend fogalma, szerepe, jelentősége Az öltözet kialakulása Az öltözködéstörténet főbb szakaszai Viselettörténeti korszakok bemutatása A magyar népművészet tájegységei Az alföldi, a dunántúli, a felföldi és az erdélyi viseletek jellemzői
B) A könnyűiparban alkalmazott anyagok • • • • • • • • • • • • • • •
A textilipari nyersanyagok fajtái és tulajdonságai A bőripari nyersanyagok A szőrmeipari nyersanyagok A könnyűiparban használatos ragasztóanyagok A könnyűiparban használatos kellékek és feldolgozhatóságuk A fonás és cérnázás elve A fonal és cérnafajták jellemzői, alkalmazási területei A szövetkészítés elve A szövetek szerkezeti jellemzői A kötés elve A kötött kelmék jellemzői A nemszőtt kelmék fajtái, jellemzői A bőrgyártás folyamata A készbőrök fajtái és jellemzői A műbőrök fajtái és alapanyagai
86 11. Rajz és vizuális kultúra • • • • • • • • • • •
Kompozíció Arányok és irányok, perspektíva Térszemlélet, térberendezés Fény-árnyék kontraszt Rajztechnikák, tónusok, felirattervezés Festészeti technikák Színkontrasztok Tárgyábrázolás (portré, akt) Asszociációs és reduktív munkák Hagyományos és kortárs megjelenítési módok A képzőművészet határterületei
12. Művészettörténet • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény, bizánc, iszlám művészet Népvándorláskor művészete Román kor Gótika Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika és realizmus Impresszionizmus, posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a 20. sz. elején A 20. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után
13. Testnevelés Olimpiatörténet – magyar sportsikerek • Az olimpiai játékok rövid története • Olimpiai mozgalomhoz fűződő jelképek • Magyar sportolók az olimpiai játékokon A harmonikus testi fejlődés • A testi fejlődés rövid ismertetése
87 Testi képességek • • • •
Kondicionális képességek Koordinációs képességek Képességek szerepe a teljesítményben Az edzettségi állapot mérése
Az egészséges életmód • A testalkat • A csontvázrendszer • A csontrendszer egészségtana • Az izomrendszer • Az izomrendszer egészségtana • A tápanyagok • A légzőrendszer egészségtana • A keringési Az extrauterin-fejlődés • rendszer egészségtana • A szenvedélybetegségek (alkohol, drogok, dohányzás) Gimnasztika • A gimnasztika jelentősége és alkalmazási területei • Az általános bemelegítés szerkezeti felépítése • A gimnasztika mozgásanyagának részletezése Atlétika • Futások Rövidtávfutás-térdelőrajt Közép- és hosszútávfutás – állórajt • Ugrások Távolugrás: lépő távolugrás Magasugrás (átlépő, hasmánt, flop technika) • Dobások Gerelyhajítás Kislabdahajítás Súlylökés Diszkoszvetés • A fizikai törvényszerűségek érvényesülése Torna • •
Versenyszabályok Talaj- és szergyakorlatok elemeinek leírása, segítségadás
Ritmikus gimnasztika • Az RG versenyszámai, szabályai • Az RG alapvető mozgáselemei
88 Küzdősport, önvédelem • A grundbirkózás szabályzat • Küzdőjátékok • Páros küzdőjátékok • Csapat küzdőjátékok Úszás • • • •
Az úszás higiénéje Az úszásnemek technikája (gyors-, hát- és mellúszás) Vízből mentés Az úszás legfontosabb szabályai
Természetben űzhető sportágak • A természet erői • Természetjárás- táborozás • Természetben űzhető egyéb sportágak (sí, korcsolya, görkorcsolya, tenisz) Kézilabda • • •
A kézilabdázás szabályai A kézilabdázás technikája A kézilabdázás taktikája
• • • •
A kosárlabdázás kialakulása, történeti fejlődése A kosárlabdázás technikai ismeretei A kosárlabdázás taktikája A Kosárlabdázás játékszabályai
•
A játék jellemzői
Kosárlabda
Röplabda
89
2. számú melléklet Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei •
Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
•
Magyar nyelv és irodalom A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; - törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. A tanulókban: - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.
•
Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogy hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításban, csökkentésében.
90
•
Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
•
Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
91
•
Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
•
Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.
•
Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód.
92
•
Kémia
A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. •
Rajz és vizuális kultúra
A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. •
Szakképzés (9-12. évfolyam; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat)
A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.
93
•
Szakképzés (13-14. évfolyam; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.); - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.
94
3. számú melléklet Az évfolyamvizsgák témakörei Az évfolyamvizsgák témaköreit a szakmai munkaközösségek minden tanév szeptember 30. napjáig hozzák nyilvánosságra az iskola honlapján.
4. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata
A vizsgaszabályzat célja a tanulmányok alatti vizsgák eljárási rendjének megállapítása. A vizsgaszabályzat az alábbi jogszabályokra épült: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet; - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.törvény
1. A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA
A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed iskolánk minden olyan tanulójára, aki tanulmányok alatti vizsgán vesz részt, valamint nevelőtestületünk azon tagjaira, akik a vizsgabizottságokban vesznek részt.
A vizsgaszabályzat előírásai a tanulmányok alatt letehető vizsgákra vonatkoznak. Tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozó vizsga - különbözeti vizsga - javítóvizsga - pótló vizsga
A vizsgaszabályzat a 2010/2011. tanévtől kezdődően alkalmazható határozatlan ideig.
95 2. A VIZSGASZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA A vizsgaszabályzat egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola igazgatójánál - az iskola titkárságán - az iskola honlapján A vizsgaszabályzat rendelkezéseiről minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán - a szülőket szülői értekezleten A vizsgaszabályzatról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától vagy az általa megbízott pedagógustól előre egyeztetett időpontban.
3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A tanulmányok alatti vizsgát a tanuló leteheti: - saját iskolájában, - független vizsgabizottság előtt. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A tanulmányok alatti vizsga állhat szóbeli-, írásbeli-, gyakorlati vizsgarészből az iskola Pedagógiai Programja alapján. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A tanulmányok alatti vizsgákon a köznevelési törvény 56.§ hatálya alatt álló tanuló számára biztosítani kell mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet megfelelő szakértői vélemény alapján kapott. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
4. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló); - engedélyezték számára, hogy egy tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi esetén); - a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladta a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, illetve szakképzési évfolyamon az elméleti órák húsz százalékát, és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. (Feltétele, hogy a nevelőtestület engedélyezze. A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozó vizsga letételét, ha a tanuló igazolatlanul 20 óránál többet mulasztott.); - független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
96
Az osztályozó vizsgákat a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző 3 hét alatt kell megszervezni. Amennyiben a félévi értékelés során a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák harminc százalékát és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie, amelyet a félév utolsó napját követő második hónap végéig meg kell tartani. Az előrehozott érettségi vizsgára készülő tanulók esetében az írásbeli érettségi vizsga kezdete előtti időszakban (április hónap folyamán) kell az osztályozó vizsgákat megszervezni. A mulasztásaik miatt nem osztályozható tanulók számára az augusztus 15-31. közötti időszakban kell az osztályozó vizsgákat megszervezni. Az osztályozó vizsgák időpontjairól az osztályfőnökök, valamint a vizsgákat szervező pedagógus a vizsgákat megelőző három hónapon belül tájékoztatják az érintett tanulókat. Az erre vonatkozó információkat az iskola honlapján is közzé kell tenni. Minden tantárgy osztályozó vizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni a tanév kezdetén, legkésőbb szeptember 30-ig.
5. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az iskola a különbözeti vizsga letételét. A tanulónak abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon már tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamba lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyait, tartalmát, időpontját az iskola igazgatója határozza meg az érintett szaktanárok véleménye alapján. A különbözeti vizsgáról az igazgatói határozatot írásban kapja meg a tanuló, illetve a tanköteles tanuló szülője.
6. JAVÍTÓVIZSGA A tanuló javítóvizsgát tehet, ha: - a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott; - az osztályozó vizsgáról vagy a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
97 Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. A javítóvizsgákat augusztus 15–31. közötti időszakban lehet megszervezni. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító tanár legyen. 7. PÓTLÓ VIZSGA Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik mielőtt a válaszadást befejezné, az igazgató engedélyezheti, hogy az adott vizsganapon, vagy a legközelebbi időpontban pótló vizsgát tegyen.
8. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT TEHETŐ VIZSGA A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal, a szakmai-elméleti és a szakmai-gyakorlati vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, valamint ha a tanuló teljesítménye mulasztásai miatt nem volt értékelhető, s osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény az első félév, illetve a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen.
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A tanulmányok alatti vizsgák törvényes előkészítése és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtése az igazgató feladata. Az igazgató ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet az igazgató megbízottja. A tanulmányok alatti vizsgák szabályosan csak vizsgabizottság előtt tehetők. A vizsgabizottság legalább három főből áll. - Elnök: feladata a vizsga szakszerű és törvényes lebonyolítása, vezeti a szóbeli vizsgákat, átvizsgálja és aláírja a vizsga iratait.
98 -
Kérdező tanár: a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus. Ellenőrző tanár: lehetőség szerint a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanár, felel a vizsga szabályszerűségéért.
A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabizottság mindhárom tagjának alá kell írnia. 10. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA SZABÁLYAI A tanulóknak az írásbeli vizsga kezdete előtt 15 perccel meg kell jelenni. A vizsga megkezdése előtt a tanulókat tájékoztatni kell a vizsga menetéről, a szabálytalanságok következményeiről. A vizsgateremben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstoll) kell elkészíteni. A feladatlapokon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár útmutatása alapján a tanuló hozza magával. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megoldására tantárgyanként maximálisan 60 perc áll a rendelkezésére. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák közötti pihenőidővel. Pótló vizsga harmadik vizsgaként is megszervezhető – újabb pihenőidő beiktatásával. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a vizsgáztató tanár elveszi a feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. A szabálytalanságot egy háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: az igazgató és két olyan tanár, akik a vizsgabizottságnak nem tagjai. A bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: - a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, - az adott vizsgatárgyból – a javítóvizsga kivételével – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, - amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja.
99
11. A SZÓBELI VIZSGA SZABÁLYAI Legalább 10 perccel a szóbeli vizsga előtt a vizsgázóknak meg kell jelenniük a vizsga helyszínén, ahol tájékoztatást kapnak a szóbeli vizsgák rendjéről, a szabálytalanságok következményeiről. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgák között legalább tizenöt perc pihenőidőt kell biztosítani számára. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat, egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A vizsgázónak vizsgatárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. A vizsgázó jegyzeteket készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet hosszabb. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
12. A GYAKORLATI VIZSGA SZABÁLYAI
A tanulóknak a gyakorlati vizsga kezdete előtt 15 perccel korábban meg kell jelenni. A vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről, a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, a munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A tanműhelyben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsgázók feladata a tanév gyakorlati követelményrendszeréhez igazodó, önállóan kivitelezett munkadarab. Az elkészítendő munkadarabot szabványban kapja meg a tanuló. A gyakorlati vizsgamunka időtartama 135 perc. Az elvégzendő munka mennyisége a megadott időtartamhoz igazodik. A vizsgázó önálló munkáját segíti az előkészített mintadarab és a gyártási folyamatot tartalmazó műszaki leírás.
100 A vizsgához szükséges szabványt, cérnát, kelléket az iskola biztosítja, a munkához szükséges ollót, orsót és munkaruhát a tanulói felszerelés tartalmazza. A ruhaipari technikus képzés gyakorlati (gyártástechnológia elmélet és gyakorlat tantárgy) vizsgáját, (a 135 perc kivitelezési feladatot) kiegészíti egy 30 perces elméleti írásbeli vizsgarész is. Az írásbeli vizsgarész szabályai megegyeznek az iskola írásbeli vizsga szabályaival. Az írásbeli elkészítése után kezdődik a gyakorlati vizsgarész. A vizsgák szabályosságát a felügyelő tanárok biztosítják. A vizsgarészek értékelése a szakoktatói vizsgabizottság feladata. A gyakorlati vizsgát – a feladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgázónak legalább 40%-os teljesítményt kell nyújtania ahhoz, hogy eredményes legyen a gyakorlati vizsgája. Az értékelés során a megadott műszaki leírás alapján a szakszerűséget, az elvégzett munka mennyiségét és minőségét értékelik a szaktanárok.
13. A TANTÁRGYI VIZSGÁK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAI
13.1. Magyar nyelv és irodalom Írásbeli feladatsor: 45 perc. Értékelése: 20% alatt: 20-39% között: 40 - 74%: 75 - 89%: 90 – 100%:
elégtelen szóbeli vizsga (az elégséges (2) osztályzatért) közepes jó (4) jeles (5)
13.2. Történelem Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) Értékelése: 20% alatt: 20-39% között: 40 - 74%: 75 - 89%: 90 – 100%:
elégtelen szóbeli vizsga (az elégséges (2) osztályzatért) közepes jó (4) jeles (5)
13.3. Idegen nyelv A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll minden vizsgázó számára.
101
• Az írásbeli vizsgán a vizsgázó feladatlapot old meg, amely a következő készségeket méri: olvasás, nyelvhelyesség, íráskészség. • Az írásbeli vizsga megoldására 30 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. • Az írásbeli vizsgán a feladatlap tartalmazza a megszerezhető maximális pontszámot, amely feladatlaponként eltérő lehet. • A szóbeli vizsgán a vizsgázó a tanév során átvett szóbeli témakörök alapján összeállított kérdéseket, szituációs (szerepjáték) feladatot és képleírás (önálló témakifejtés) feladatot kaphat. • A szóbeli vizsgán nincs felkészülési idő. • A szóbeli vizsgán az a tanár, aki a vizsgázót a tanév során tanította nem lehet kérdező tanár, de tagja lehet a 3 fős vizsgabizottságnak. • A szóbeli vizsgán maximálisan 20 pont szerezhető. A vizsga értékelése: A tanuló érdemjegye az írásbeli és szóbeli feladatrészek együttes elért pontszáma alapján kerül kiszámításra az alábbi százalékos határok alapján: Érdemjegy 1 2 3 4 5
% 0-39 40-54 55-69 70-79 80-100
A szóbeli vizsgán, ha valaki 0 pontot ér el, a javítóvizsgán való bukást eredményezi. 13.4. Matematika A definíciókat és tételeket (bizonyítás nélkül) ki kell mondani, a tananyagrészekhez tartozó alap- és közepes nehézségű feladatokat kell tudni megoldani. A vizsga 60 perces írásbeli feladatsorból áll. Aki az elérhető pontszám 10 %-ánál kevesebb pontot ér el, annak tanévet kell ismételnie. Aki 10% és 50% közötti pontszámot ér el, szóbeli vizsgán javíthat az elégségesért. Aki 50 %-on felüli pontszámot ér el, annak szóbeli vizsga nélkül elégséges a jegye. A vizsgázó saját kívánságára tehet szóbeli vizsgát, ha jobb jegyet szeretne.
102
5. számú melléklet Szakmai programok
1. A DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ 5 ÉVES MŰVÉSZETI KÉPZÉS HELYI TANTERVE A 11500-12 azonosító számú MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.
A tananyag helye a képzésben: a 9. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Munkavédelmi alapismeretek
• A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. • A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. • A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. • Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők • A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
Tematikai egység
Munkahelyek kialakítása •
A tematikai egység tartalom
Órakeret 4 óra
Órakeret 4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. • Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége.
103 •
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. • Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. • Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése • Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai • Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Munkavégzés személyi feltételei
Órakeret 2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. Munkaeszközök biztonsága
Órakeret 2 óra
• Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi • Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. • Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. • Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. Munkakörnyezeti hatások
Órakeret 2 óra
• Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások, valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. • A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége
104
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Munkavédelmi jogi ismeretek
Órakeret 4 óra
• A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. • Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. • Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. • Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. • Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
A 11499-12 azonosító számú, FOGLALKOZTATÁS II. megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása
A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Nincsen előtanulmányi követelmény. A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Munkajogi alapismeretek
Órakeret 4+2 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített
105
foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Munkaviszony létesítése
Órakeret 4+2 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. Álláskeresés
Órakeret 4+8 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. Kommunikáció a munkatársakkal és a megrendelőkkel Protokoll és viselkedés a művészeti vállalkozások tevékenységi területein Munkanélküliség
Órakeret 4+4 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munkaés pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.
106 A 11498-12 FOGLALKOZTATÁS I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Nyelvtani rendszerzés 1
Órakeret 8 óra
A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. Nyelvtani rendszerezés 2
Órakeret 8 óra
A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.
107
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Nyelvi készségfejlesztés
Órakeret 24 óra
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. Munkavállalói szókincs
Órakeret 24 óra
A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.
108 A 10586-12 azonosító számú MŰVÉSZETELMÉLET ÉS ÁBRÁZOLÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészettörténet A tantárgy tanításának célja Biztosítja a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Stílustan és szaktörténet A tananyag helye a képzésben: a 9 – 12. évfolyam (10. évfolyamon 36 órányi időkeret a közismereti tantárgyak között meghatározott művészetek tantárgyat jelöli, itt a tananyagtartalom szerepel) Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység A tematikai egység tartalom
A művészetek története a 19. századig
Órakeret 72 óra
A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán Az ősművészet leletei. A bronzkor tárgyai. Egyiptom és Mezopotámia. A krétai és mükénéi kultúra. Az ókori görög, etruszk és római művészet korszakai és jellemzői. Pannónia emlékei. A görög-római mitológia. A művészetek története a 19. századig
Órakeret 36 óra
A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról
109
Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán Ókeresztény és bizánci művészet. Az iszlám világa. Kopt művészet. A népvándorlás kora. Román kori építészet és szobrászat. A gótika elterjedése. A keresztény ikonográfia A korai reneszánsz művészet Itáliában. A reneszánsz Magyarországon. Az érett reneszánsz építészeti, szobrászati és festészeti emlékei Itáliában. Németalföld festészete a XV - XVI. században
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A művészetek története a 19. századig
Órakeret 72 óra
2013/2014.tanévtől felmenő rendszerben
2012/2013.tanévtől felmenő rendszerben
A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Hollandia, flamand és spanyol festészet a XVII. Században Klasszicizmus és romantika. Historizmus
A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán A korai reneszánsz művészet Itáliában. A reneszánsz Magyarországon. Az érett reneszánsz építészeti, szobrászati és festészeti emlékei Itáliában. Németalföld
110
és eklektika. Realista festészet. Plein air festészet, az impresszionizmus megjelenése. Posztimpresszionizmus
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
festészete a XV - XVI. században A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Hollandia, flamand és spanyol festészet a XVII. Században Klasszicizmus és romantika. Historizmus és eklektika. Realista festészet. Plein air festészet, az impresszionizmus megjelenése. Posztimpresszionizmus
A művészetek története a 20. században
Órakeret 64 óra
A művészettörténet stíluskorszakai a XX. században Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a modern művészeti alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete. Lehetséges előképek, felhasználható technikai megoldások a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán A művész, a mű és a társadalom kapcsolata, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának megváltozása a XX. században Avangard törekvések a XX. század művészetében. Fauvizmus és expresszionizmus. Kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus Magyar művészeti csoportok. Az absztrakt művészet a konstruktivizmustól a gesztusfestészetig. A XX. század második felének művészeti törekvései. A posztmodern művészet Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörté neti szerepének bemutatása Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílus jegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi múzeumok gyűjteményei
111
A néprajz és a népművészet A tantárgy tanításának célja Felkészít a magyar népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam, a természettudomány kerettanterv alkalmazásakor a 9. évfolyam, az áttérés éveiben a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A néprajz és a népművészet alapfogalmai
Órakeret 32 óra
A hagyományos népi kultúra és gondolkodásmód megismerésének forrása A magyar népművészet jellegzetes forma- és motívumkincse - tájegységekre lebontva Valamely hagyományos népművészeti terület (építészet, viselet, költészet, népszokás, stb.) motívumainak vagy technikáinak felhasználási lehetőségei A magyar népművészet különböző ágai
Rajz, festés, mintázás gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 9 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai
Órakeret 108+36 óra
A tér-forma-szerkezet látványanalízise, a különböző vizsgálati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók megértése, megértetése. A perspektíva szerepe, összevetése más, klasszikus képi ábrázolási rendszerekkel és modern megoldásokkal.
112
Az összetettebb térformák redukciója a gömb, henger, kúp hasáb mértani egységekre bontható analízise, síkbeli ábrázolása a rajz-festés-mintázás gyakorlatában. Önálló képi gondolkodásra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhasználható "eszközkészlet" kialakítása, és társítása a szakmai ismeretekhez Látvány után készült tanulmányrajzok készítése Egyszerű mértani testek formáinak, arányainak, térbeli helyzetének tanulmányozása Bonyolultabb tárgycsoportok csendéletszerű beállításai Síkkompozíciós gyakorlatok Színkompozíciós gyakorlatok Térkompozíciós gyakorlatok
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Emberábrázolás alapjai
Órakeret 144 óra
Az emberi alak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és képkompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A bonyolultabb formák analízise, redukciója, majd szintézise és "újrateremtése" a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorlása. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok alapjai Ember és tér
Órakeret 144 óra
Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia az emberi test arányai, csonttan, izomtan alapjai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok
Szakmai rajz
Órakeret 128 óra
A témakör feladata elsősorban a rajz-festés-mintázás órai tevékenységek során a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mintázás, téralakítás gyakorlása. Ezekhez példaként ajánlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.), anyaghasználati ismeretek Színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, színes tus, olaj-pasztell használatával Színes és monochrom festett felületek és anyagok montázs, kollázs gyakorlatai Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és pigmentszínek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmazása Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése
113
A 10587-12 azonosító számú MŰVÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészeti vállalkozás A tantárgy tanításának célja Az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam, az áttérés éveiben a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Művészeti vállalkozások működtetése
Órakeret 32 óra
A munkavállalás, ill. a vállalkozások aktuális gazdasági- és jogi feltételei Munkavállalói ismeretek a művészeti tevékenységformákban Önálló vállalkozói tevékenységformák és működtetése a művészeti tevékenységben, a szerződéskötés speciális ismeretei a művészeti tevékenységben A műkereskedelem struktúrája, működése, hagyományai, a bekapcsolódás lehetőségei, szabályai A médiaszereplés, publikáció szabályai Marketing ismeretek, piackutatás alkalmazása a művészeti tevékenységben Információs és adminisztratív tevékenységek Költségkalkuláció készítése a kivitelezéshez és az értékesítéshez Szerzői jogi ismeretek, jogvédelmi alapfogalmak Aktuális piaci és műkereskedelmi változások figyelemmel kísérése
A 10588-12 azonosító számú TERVEZÉS ÉS TECHNOLÓGIA megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílustan és szaktörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal
114 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tananyag helye a képzésben: a 11. évfolyam Tematikai egység
Stílustan / Tervezés
Órakeret 36 óra
Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik
A tematikai egység tartalom
A tananyag helye a képzésben: a 11 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Szaktörténet / Divattörténet
Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Az egyetemes és magyar viselettörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink divatja és törekvései. Őskori, ókori öltözékek (Egyiptom Mezopotámia, Kréta, Mükéné, ókori Görögország, Etruszk és Róma viseletei) Középkori öltözékek (Bizánci, román kori, gótikus viseletek) Népvándorlás kora
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Órakeret 36 óra
Szaktörténet / Divattörténet
Órakeret 32 óra
Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban Reneszánsz viseletek Barokk öltözetek, (polgári és arisztokratikus barokk) XIV. Lajos öltözködési szokásai Rokokó viselet, grandtoalett A klasszicizmus, romantika, historizmus öltözetei A XIX. század végének vegyes irányzatai
A tananyag helye a képzésben: a 9. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Szaktörténet / Kivitelezés Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban
Órakeret 18 óra
115 Technológia A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 11 – 12. évfolyam, a természettudomány kerettantervi képzésében a 9-10. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyagismeret
Órakeret 36 óra
A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint (általános tulajdonságok: külső kép, finomság, szerkezet, szilárdsági, fiziológiai, optikai jellemzők) Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerés A textil és bőr alapanyagok bemutatása, felismerésének szempontjai A textíliák és bőrök –szőrmék felhasználás szerinti csoportosítása és az egyes felhasználási területek követelményeinek megismertetése A textíliák és bőrök felhasználása az egyes történelmi korokban, a megjelenési formák változásai (nyersanyagok eredte, fonalak, szövetek, kötött kelmék készítésének története, alkalmazása a ruházatban és dekorációban, a bőrök hasznosítása) Anyagismeret
Órakeret 14 óra
A textiliparban használt nyersanyagok jellemzői, felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai A pamut, len, gyapjú, selyem, és a vegyi szálak fizikai és kémiai tulajdonságai, legfontosabb vizsgálatai Különféle textiltermékek előállítási módjai (fonás, szövés, kötés-hurkolás) Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban (szakmai ábrázolási módok)
A tananyag helye a képzésben: a 11 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Eszközismeret / Technológia
Órakeret 36 óra
A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Varrógép története Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása A varrásnál használt gépek, berendezések csoportosítása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük,
116
karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Ruhaipari ábrázolási módok Varrástechnológiai alapismeretek Öltések és varratok csoportosítása, készítésük minőségi követelményei Varrástípusok csoportosítása Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Eszközismeret / Technológia
Órakeret 18+14 óra
Gyártmánytervezés, gyártáselőkészítési alapok Dokumentáció készítése (tanműhelyben kivitelezett ruhadarabokra) Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai Szabászati-, varró-, vasalóeszközöket működésének ismerete és használata Az öltözékeket felhasználásuktól függően próbához összeállítja
Tervezés és gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, stílusismeret, divattörténet, anyagismeret, technológia, kivitelezési gyakorlatok A tananyag helye a képzésben: a 9 – 11. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tervezés
Órakeret +108 óra
Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás Munkafolyamat tervezése, időbeni Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Alapfogalmak tisztázása, ritmus és formarendszerek kialakítása. Különböző alapanyagok gyűjtése, felhasználása a kiadott feladatok során. Ezek képi megjelenítése. Ritmus, formarendszerek tervezése, kialakítása, öltözék kiegészítők tervezése. (csíkritmusok, foltritmusok, sík-és térbeli formarendszerek, ékszer tervezése, kivitelezése adott anyagokból.) adott inspirációs témák alapján emberi testet befedő „öltözet” tervezése és kivitelezésére kerül sor.
117
Valamely természeti forma megismerése, rajzi megjelenítése. Ennek felhasználásával minták, sorolható motívumok tervezése, majd térbeli formák, öltözetek tervezése. Prezentáció divatbemutató keretében. Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tervezés
Órakeret 108 óra
Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben A könyvtárhasználat és az internetről való információ szerzés integrálása alapján való stílusos mappa készítése szövegben, nyomtatott képben és saját rajzokkal kiegészítve. A választott népcsoport földrajzi, éghajlati, történelmi, életmódbeli, vallási stb. sajátosságai alapján a helyi kultúra megismerése részletesen kitérve az öltözködésre. A távoli kultúrák megismerése mellett a textil-, és öltözködéstörténet kevésbé ismert témáinak feldolgozása szélesíti a látókört, és új inspirációt adhat a tervezési munkának. Az öltözékformák elemzése alapján saját minimál-szabású öltözékkollekció tervezése. A kézműves díszítő textiltechnikák változatos formáinak elsajátítására Prezentáció divatbemutató keretében. Tervezés
Órakeret 72 óra
Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Mai öltözék kialakítása gyűjtött (használt) ruhadarabok átalakításával, kulturális kompetenciák figyelembevételével. Inspiráció, kiindulópont lehet bármely kulturális alkotás, megállapodás szerinti művészettörténeti-, irodalmi-, zenei stíluskorszak, konkrét alkotás vagy alkotó Folyamatosan bővíteni, felhasználni a tanulók művészettörténeti, művészetelméleti, tervezési, stílusalakítási ismereteit a tantárgyközi kapcsolatok kialakításával, alkalmazásával. Prezentáció divatbemutató keretében.
118 A tananyag helye a képzésben: a 10. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyag- és eszközhasználat I./ Kivitelezés
Órakeret 108 óra
Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Egyszerű ruházati termékek kivitelezése, Nadrág készítése kicsinyített és eredeti méretben A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével.
A tananyag helye a képzésben: a 11. évfolyam, a természettudomány kerettantervi képzésében a 10. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyag- és eszközhasználat II./ Szerkesztés-modellezés
Órakeret 36 óra
Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Bevezetés a szakmai rajzba A szerkesztés-modellezés tantárgy célja, feladata, alapfogalmai Testméretek, testalkatok Női szoknyák alapszerkesztései Női szoknyák modellezései Női szoknya szerkesztése saját méretre (eredeti méretben)
A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyag- és eszközhasználat III. / Anyagismeret
Órakeret 18 óra
Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása
A tananyag helye a képzésben: a 9. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Műhely- és műteremhasználat I./ Kivitelezés
Órakeret 72 óra
Műhelykörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez Kézi és gépi öltések – mintakendő készítés Egyszerű ruházati termékek kivitelezése, Szoknya készítése kicsinyített és eredeti méretben
119
A tananyag helye a képzésben: a 11. évfolyam, a természettudomány kerettantervi képzésében a 10. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Műhely- és műteremhasználat II./ Szerkesztés-modellezés
Órakeret 36 óra
Műhelykörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez Női nadrág alapszerkesztése Női nadrág modellezések Mellformázó nélküli női blúz és ujj alapszerkesztése
A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Műhely- és műteremhasználat IV./ Tervezés
Órakeret 64 óra
Műteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez A magyar népművészetet alapul véve mai, modern öltözék, vagy öltözék-kiegészítő kollekciót tervez szabadkézzel, vagy számítógépes program segítségével, a hagyományos stílus átírásával
A tananyag helye a képzésben: a 11 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Kivitelezés I./ Kivitelezés
Órakeret 32+76 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei Női blúzok készítése Különböző díszítési technikák alkalmazása Női ruhák készítése A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével.
Kivitelezés I./ Kivitelezés
Órakeret 96 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során
120
Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése Díszítési technikák alkalmazása A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével.
A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam, a természettudomány kerettantervi képzésében a 11 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Kivitelezés II./ Szerkesztés-modellezés
Órakeret 64 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Mellformázós női blúz és ujj alapszerkesztése Női ruha és ujj alapszerkesztése. Mellformázó varrások áthelyezése, szabásvonalak kialakítása ruhaderékon Gallérok szerkesztése Bevarrott ruhaujjak modellezése
121 A 10598-12 azonosító számú STÍLUS ÉS DIVAT SZAKMAI RAJZ, MODERN ÉS KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Kortárs szakmai környezet A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Képző- és iparművészet a 20. században
Órakeret 64 óra
A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műterem látogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legjelentősebb külföldi múzeumok gyűjteményei A XX. századot meghatározó formatervezési mozgalmak és stílusok megismerése és ezek alkalmazása a mai design területén
Divattörténet
A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít arra, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Stílustan és szaktörténet, Történelem
122
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A 20. század divattörténete
Órakeret 64 óra
A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture fogalma és kialakulása A Prêt-á-Porter fogalma és kialakulása A 20. század viseletének alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk A 20. század korszakainak öltözködéstörténete és sziluett változásai Jelentős formai újítások, reformok A különböző korokban megjelenő ruházati alapanyagok fajtái, jellemző tulajdonságai és hatásuk a divat változására Öltözékek kellékanyagai, összeállítási módja Formai megoldások és a technológia közti összefüggések A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminkdivatok változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete
Órakeret 32 óra
A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture és a Prêt-á-Porter szerepének megváltozása A trend fogalma és hatása öltözködéskultúrára A trendek fajtái és megjelenési formái A szín, alapanyag és formatrendek előrejelzésének alakulása és megjelenítése Trendinformációk eljutása a tervezőkhöz, vásárlókhoz Napjaink trendjeinek alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk Napjaink trendjeinek sziluett változásai Alapanyag és formaalakítási innovációk A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminktrendek változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Szubkultúra fogalma Szubkultúrák kialakulása, külső megjelenése, hatásuk a napjaink utcai viseletére és a divatházak, tervezők munkásságára
Szakmai ábrázolási gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik.
123 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Ember és környezet ábrázolása
Órakeret 128 óra
Szabadkézi stúdiumok készítése • az épített külső és belső környezet megjelenítése • az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) – kroki, tanulmány és kreatív rajz formájában • ember és drapéria (anyagszerűség) megjelenítése • a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik. - grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olajpasztell használatával - színes és monocrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombinált fakturális hatások, kollázs, montázs létrehozása - színtani fogalmak alkalmazása (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti formák, drapéria, anyagábrázolás különböző manuális grafikai megoldásokkal
A 10599-12 azonosító számú DIVATTERVEZÉS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Divattervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Öltözék kivitelezés A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
Öltözéktervezés
A tematikai egység tartalom
A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Sziluett és színvázlatokat készítése
Órakeret 32 óra
124
Alapvető öltözéktípusok tervezése az adott témára Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során A forma és funkció viszonyának meghatározása a cél szempontjából Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása a tervvariációknál Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Szín és minta alkalmazásának területei és lehetőségei Színváltozatok készítése Divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os ruhakollekció tervezése, egy öltözék együttes kidolgozása és színpadra állítása Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Öltözék kiegészítők tervezése
Órakeret 32 óra
A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Forma és színvázlatokat készítése Öltözék kiegészítők alapvető típusainak tervezése az adott témára Adott kiegészítők formaalakítása az arányok megváltoztatásával Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során 3 dimenziós makettek készítése 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Minta elhelyezése és díszítő eljárások alkalmazása adott kiegészítőn Szín és minta variációk készítése, léptékváltások Divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os ruhakollekcióhoz kiegészítő tervezése, kidolgozása Kollekcióalakítás
Órakeret 64 óra
A témakör részletes kifejtése Kollekcióelemzés Adott téma feldolgozása a kollekcióalakítás szempontjai alapján A kollekció egységességének meghatározása – tematika, hangulat, korosztály, alkalom… stb. alapján A kollekció céljának és típusának meghatározása Sziluett, forma és színvázlatokat készítése Tervsorozat készítése alapvető öltözéktípusokra az adott témában A tervek összehangolása, színváltozatok készítése Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése Divatrajz és divatillusztráció készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os ruhakollekció tervezése, egy öltözék együttes kidolgozása és színpadra állítása
125
Öltözék kivitelezés gyakorlat A tantárgy tanításának célja A ruhakészítés különböző modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. Kézi és gépi varrást és díszítőtechnikákat ismerje meg. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Kis szériás és egyedi öltözködési tárgyak elkészítése. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, Geometria, Térábrázolási rendszerek, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Modellezés, szabás, varrás gyakorlat
Órakeret 64+80 óra
A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – szabás, varrás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a kivitelezés során A kivitelezés során felmerülő alapműveletek, gyakorlati fogások alkalmazása és gyakorlása Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: szabás, varrás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése A 3 db-os tervkollekcióból kiválasztott öltözet kivitelezése A terveknek megfelelő technika megválasztása és a tárgyak konkrét megvalósítása Vizsgamunka kivitelezése Szabás, próbára előkészítés, kivitelezés
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Modellezés, szabás, varrás gyakorlat
Órakeret 32+32 óra
A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – modellezés, szabás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Formaalakítási megoldások és a technológia közti összefüggések felismerése és kreatív alkalmazása Konfekció besorolású szabásminta egyedi méretre alakításának elve A szabásminta készítésének elmélete, gyakorlati műveletei Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása
126
A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: modellezés, szabás Normáltól eltérő testalkatra egyenes vonalú szoknya szerkesztése, átalakítása Felsőrész alapminták átalakítása normáltól eltérő testalkatra Különleges gallérformák és eleje megoldások szerkesztése, modellezése Év végi vizsgakollekció szabásmintáinak elkészítése Vizsgamunka dokumentáció készítése Egyedi modellezések M 1:1- es méretben választott divatrajz alapján
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Öltözék kivitelezési folyamatok I. / Varrás
Órakeret 16 óra
A témakör részletes kifejtése Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai A terveknek megfelelő alapanyagok és kellékek beszerzése Az alapanyagokat felhasználásra való előkészítése – beavatás, vasalási, formázási és hőkezelési műveletek Vasalástechnológiai alapismeretek Ragasztástechnológiai alapismeretek Speciális alapanyagok felhasználási módjainak alkalmazása, speciális technikai megoldások Öltözékjavítás lehetőségei A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Öltözék kivitelezési folyamatok II./ Technológia
Órakeret 16 + 16 óra
Divatrajzok, látványrajzok értelmezése, gyártmányrajz készítése értelmező rajzokkal A gyártási, kivitelezési folyamatok dokumentálása A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása Női szoknyák, nadrágok, blúzok, ruhák készítése, gyártástechnológiája Vasalástechnológiai alapismeretek Ragasztástechnológiai alapismeretek A tanult témakörök rendszerezése Szakelméleti vizsgafelkészítés
127 A 10600-12 azonosító számú STÍLUSALAKÍTÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílusalakítás elmélet A tantárgy tanításának célja Megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek/szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység A tematikai egység tartalom
Stílusismeret
Órakeret 32 óra
A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek felismerése Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyei, védjegyei Stíluselemzés, stílusjegyek felismerés A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások és alkalmazási területei A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások és alkalmazási területei Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia ismeret és használat Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek Divatanyag (öltözékek, kiegészítők, kollekciók) bemutatáshoz, kiállításhoz elemzést készít, anyagot gyűjt Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció elemzés, gyűjtés – ruha, smink, frizura, kellék SZILUETTEK-A, V/ Y, X, I, homokóra, O/H TESTKARAKTEREK HARMONIZÁLÁSA az öltözéktervek lehetőségei: optikai hatások alkalmazása a szabásvonal, színek, díszítőelemek figyelemvezető használatával Trendismeret A trend fogalma, típusai, szerepe A trendek változásai, mozgatórugói Színtrendek alakulása és változásai
Órakeret 32 óra
128
Alapanyagtrendek – innovációk követése Formatrendek változásai az öltözködés és divat különböző területein Női, férfi és gyermekruha trendek Trend-információs források és alkalmazásuk A trendek megjelenési formái Divatmédia szerepe a trendek kialakulásában és terjesztésében Szaklapok ismerete és alkalmazási területei Trendek megjelenése és szerepe a társművészetekben Trendelemzés Aktuális trendek felismerése és vizsgálata az öltözködés és divat különböző területein – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő
Stílusalakítás gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek/-szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílusgyakorlat
Órakeret 32 + 32 óra
A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek alkalmazása a gyakorlat során Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyeire épülő tervek készítése Stíluselemzés, stílusjegyek használata A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző
129
testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia használata a tervezési folyamatok során Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Kapcsolatkialakítás és fenntartás a társművészetekkel/-szakmákkal a tervezési folyamatok során Divatanyag (öltözékek, kollekciók) bemutatása, kiállítása Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció kidolgozása – ruha, smink, frizura, kellék Tervezési feladat: SZILUETTEK-A, V/ Y, X, I, homokóra, O/H TESTKARAKTEREK HARMONIZÁLÁSA az öltözéktervek lehetőségeivel: optikai hatások alkalmazása a szabásvonal, színek, díszítőelemek figyelemvezető használatával -magas -sovány és alacsony -molett -trapéz és körte sziluett -rövid felsőtest -hosszú lábak és hosszú törzs -rövid lábak Alapruhatár és kiegészítők tervezése 32 óra nem órarendi keretek között szerveződik. Ezt a gyakorlatot a vizsgakollekció színpadra állításának megtervezésére, a színpadi látvány, mozgás kialakítására fordítják a tanulók, tömbösítve a tanév végén. A stílusismeret órán tanultak alkalmazása önálló és egyben csapatmunka is, melynek célja a minél sikeresebb gyakorlati vizsga megvalósítása. Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílusgyakorlat / Anyagismeret
Órakeret 16 + 16 óra
Alapanyagtípusok, díszítések, kellékek és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban, Alapanyagtípusok, díszítések, kellékek és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Alapanyagtrendek Textilipari áruismeret, a különböző nyersanyagú kelmék legismertebb fajtái, jellemzői Készbőrök fajtái, jellemzői A textil és bőr áruminták felismerésének, vizsgálatának módszerei A textíliák és bőrök jelölései, fogalmak, szabványok megismerése Vizsgálati, ellenőrzési, minősítési módszerek, dokumentumok ismerete Szakelméleti vizsgafelkészítés Trendgyakorlat
Órakeret 32 óra
A trend fogalmának, típusainak aktív használata a tervezési folyamatok során A trendek változások követése Trendelemzés gyakorlati alkalmazása Aktuális trendeknek megfelelő koncepció kialakítása – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő Színtrendek követése és alkalmazása adott feladat során Alapanyagtrendek – innovációk eredményeinek alkalmazása adott feladat során Formatrendek figyelembe vétele adott feladat során Női, férfi vagy gyermekruha trendek felhasználása adott feladat során Trend-információs források alkalmazása Divatmédia trendinformációinak felhasználása Divatmédia reklámjellegű felhasználása a tervezés során Divatfotó reklámjellegű felhasználása a tervezés során Trendek megjelenítése a társművészeteken keresztül
130 Látványtervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Térábrázolási rendszerek, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Tervezés és gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Divattervezési gyakorlat, Stílusalakítás elmélet, Stílusalakítás gyakorlat, Informatika
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Számítógépes programismeret
Órakeret 64 óra
A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek ismerete Pixelgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Látványtervezés
Órakeret 64 óra
A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó alkalmazási területei és kiemelkedő alkotók életműve, stílusa Divat- és reklámfotó szín- és formakomponálási alapgyakorlatai Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához
131
kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek alkalmazása Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezési, alakítási gyakorlatok Látványtervezés a rajzi, festészeti, plasztikai, kreatív tervezési és digitális képszerkesztési gyakorlatra alapozva A különböző területek stílustervezési feladatainak tervezése és prezentálása divatmagazin, enteriőr, moodboard, bazár, trendlap, divatfotó, médiaalkalmazások A különböző területek divattervezési feladatainak tervezése és prezentálása - öltözetek, kiegészítők, divatmagazin, divatfotó, médiaalkalmazások Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek alkalmazása Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek alkalmazása Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás A saját név vagy a megálmodott divatház nevének vizuális formajátéka, szimbólumszerű megjelenítése esztétikusan: tartalom és forma egysége a helyes betűkarakter, stílus megtalálása Saját divatház külső homlokzatának és belső terének megtervezése. A saját márka stílusjegyeinek megfelelő alkalmazása. Plakátterv: reklámanyag készítése egy elképzelt, saját kollekció bemutatójához A/3-as színes terv formájában. Színes látványterv készítése saját vizsgadarab bemutatójához – színpadi díszlet, térhatások, figyelemvezetés, nyugodt és ritmusos felületek alkalmazása a vizsgadarab érvényesítésének szempontjait figyelembe véve.
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Látványtervezés -Corel
Órakeret 64 óra
A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, átrajzolása, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Digitális színkezelések Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok dokumentálására Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezés alkalmazása, megjelenítése számítógépes program segítségével A különböző területek divattervezési és kivitelezési feladatainak szakszerű prezentálása - öltözetek, kiegészítők Szakmai dokumentáció készítésének lehetőségei, szabályai Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás
A képzéshez kapcsolódik 160 óra összefüggő gyakorlat, rajz-festés-mintázás, valamint tervezés és gyakorlat követelménymodulból. A gyakorlatot 9. 10. 11. osztályhoz kötődően szervezzük meg, tanév végén 35, 55, 70 órában.
132
2 A TEXTILMŰVES 5 ÉVES MŰVÉSZETI KÉPZÉS HELYI TANTERVE A művészeti képzésben közös követelménymodulok, melyek részletes kifejtése a Divat- és stílustervező képzés során megtörtént, az alábbiak: • A 11500-12 azonosító számú MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG megnevezésű szakmai követelménymodul • A 11499-12 azonosító számú, FOGLALKOZTATÁS II. megnevezésű szakmai követelménymodul • A 11498-12 FOGLALKOZTATÁS I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai
követelménymodul
• A 10586-12 azonosító számú MŰVÉSZETELMÉLET ÉS ÁBRÁZOLÁS megnevezésű szakmai követelménymodul • A 10587-12 azonosító számú MŰVÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul
A 10588-12 azonosító számú TERVEZÉS ÉS TECHNOLÓGIA megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílustan és szaktörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tananyag helye a képzésben: a 11. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílustan
Órakeret 36 óra
Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik
133
A tananyag helye a képzésben: a 10 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Szaktörténet / Textiltörténet
Órakeret 36 óra
Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyag- és technikák használata a különböző történeti korszakokban A nemezelés története – legrégebbi nemez emlékek Ókori textilek értelmezése dokumentumok alapján A fonás története és eszközei a kezdetektől napjainkig A kézifestés, a batikolás ősi technikái a kezdetektől napjainkig A textilnyomás története a kezdetektől napjainkig Szövőszék származása, formái, változatai A szövött kárpit történetének kezdetei Perui textilemlékek Kopt textilemlékek Szaktörténet / Textiltörténet
Órakeret 36 óra
Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban A selyemszövés legfontosabb emlékei A hímzés története Kaukázusi és kelet-ázsiai szőnyegek Szaktörténet / Textiltörténet
Órakeret 14+18 óra
Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban Megismeri az általános, és a szűkebb szakmája textiltörténetét A szövött kárpit története a kezdetektől napjainkig Középkori francia gobelinkárpitok Flamand kárpitok a középkorban Újkori francia gobelinek Szövött kárpitok a szecessziótól napjainkig Gépi szövőipar kialakulása – ipari forradalom A csipke története Az 1945 utáni kortárs magyar textilművészet
134 Technológia A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tananyag helye a képzésben: a 11 – 12. évfolyam, a természettudomány kerettantervi képzésében a 9-10. évfolyam
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyagismeret
Órakeret 36 óra
A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai A textil és bőr alapanyagok bemutatása, felismerésének szempontjai A textíliák és bőrök felhasználás szerinti csoportosítása és az egyes felhasználási területek követelményeinek megismertetése A textíliák és bőrök felhasználása az egyes történelmi korokban, a megjelenési formák változásai (nyersanyagok eredte, fonalak, szövetek, kötött kelmék készítésének története, alkalmazása a ruházatban és dekorációban, a bőrök hasznosítása) Anyagismeret
Órakeret 14+18 óra
Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése A textiliparban használt nyersanyagok jellemzői, felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai (általános tulajdonságok: külső kép, finomság, szerkezet, szilárdsági, fiziológiai, optikai jellemzők) A pamut, len, gyapjú, selyem, és a vegyi szálak fizikai és kémiai tulajdonságai, legfontosabb vizsgálatai
A tananyag helye a képzésben: a 11 – 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Eszközismeret
Órakeret 36 óra
A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai A textiltermék előállításához szükséges kézi szerszámok és eszközök ismerete, használata kezdetektől napjainkig A textiltermék előállításához szükséges szövő- és kötőgépek, eszközök működése, használata, felfűzése, mintázási lehetőségek fejlődése a kezdetektől napjainkig
135
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Eszközismeret
Órakeret 18+14 óra
Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük, karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése A textiltermékek festése, mintázása során használható eszközök, eljárások ismerete Mintázási lehetőségek fejlődése, az egyszínű felület és többszínű felületek kialakításának lehetőségei, eszközei Mintatervezési technikák, eljárások megismerése
Tervezés és gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 9 – 10. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tervezés
Órakeret 108 óra
Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Textiltárgyak tervezésésnek, létrehozásának, mintázásának elméleti, stiláris éa gyakorlati megalapozása. A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmazása a textiltervezésben. A tervezés alapproblémái. -Egyszerű vonal, folt és színritmus gyakorlatok. -Mintacsík tervezése és kivitelezése, egyéni és csoport munkában. -Közvetlen és kombinált tervezés és kivitelezés a megismert technikákra. (öltözékkiegészítők, tárolók tervezése). -Népművészeti gyűjtés, másolás. -Gyűjtés alapján saját mintát tervez (ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, átírások, rapportálás, léptékváltások, kicsinyítés-nagyítás, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók). Prezentáció: év végi kiállítás keretében
136
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tervezés
Órakeret 108 óra
Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Minimál szabású öltözék tervezése egy adott természeti népcsoport motívumkincse és technikai eljárásai alapján. A távoli kultúrák megismerése mellett a textil-, és öltözködéstörténet kevésbé ismert témáinak feldolgozása szélesíti a látókört, és új inspirációt adhat a tervezési munkának Textiltörténeti és viselettörténeti ismeretek a különböző korokban és kultúrákban. A drapéria és az öltözék ábrázolásának különböző rajzi és festészeti megjelenítései. Rajzi, tervezési alapismeretek, (ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, raportálás, léptékváltás, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek). A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci információk, rendelkezésre álló alapanyagok és technológiák stb.). A könyvtárhasználat és az internetről való információ szerzés integrálása alapján való stílusos mappa készítése szövegben, nyomtatott képben és saját rajzokkal kiegészítve. A mappa anyagának további feldolgozása, a motívumkincs alapján új saját textilminta-tervek készítése papíron, amely minta az öltözék alapanyagának díszítésére felhasználható Minimál szabással öltözék kollekció tervezése Prezentáció: év végi kiállítás keretében
A tananyag helye a képzésben: a 9 – 10. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyag- és eszközhasználat / Textilműves kivitelezés
Órakeret 108 óra
Műhely és műteremkörnyezetben textilműves szakmai feladatok ellátása A textilműves szakma legfontosabb technológiáinak, alapanyagainak, segédanyagainak, szerszámainak, berendezéseinek szakszerű alkalmazása Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzés Kézműves technikák, vegyes technikák alkalmazása: •nemezelés •dúcnyomás •maszkolás •hímzés alapöltések
137
•horgolás •szalagszövés Az alapanyagokat választ és készít elő Az előkészítő műveleteket elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerezése Utómunkálatok gyakorlata Öltözködést kiegészítő tárgyak, tárolók kivitelezése a tervnek megfelelően Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyag- és eszközhasználat / Textilműves kivitelezés
Órakeret 108 óra
Műhely és műteremkörnyezetben textilműves szakmai feladatok ellátása A textilműves szakma legfontosabb technológiáinak, alapanyagainak,segédanyagainak, szerszámainak, berendezéseinek szakszerű alkalmazása Technológiai- és anyagkísérletek végzése, törekedve az új minőségek létrehozására A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása, kísérletezés, új minőségek létrehozására való törekvés A saját terv kivitelezéséhez a megfelelő alapanyagok és technológiák kiválasztása, alkalmazása A teljes kivitelezési folyamat megtervezése az előkészítéstől az utómunkálatokig Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Minimál-szabású öltözéket kivitelez a tervnek megfelelően A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Díszítéseket, ráncolásokat, fodrozásokat, hajtogatásokat, drapériázásokat sajátít el A legfontosabb textiltechnikák gyakorlati elsajátítása: •kézifestés •jávai batik •viasz és csomózás használata Festékek, színezékek és segédanyagok szakszerű használata Vegyes technikák alkalmazása és kísérletezési lehetőségek Varrás, szerkesztés alapműveletei. Utómunkálatok gyakorlata
A tananyag helye a képzésben: a 11. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Műhely- és műteremhasználat/ Tervezés
Órakeret 144 óra
Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Műhely- ésműteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műtermi környezetben A közvetlen műtermi környezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz és a zavartalan munkavégzéshez Öltözködés kiegészítő terméket készít (gallér) Fali és textil alkotásokat tervez kreatív, egyéni módon Foltritmust és színritmust tervez és kivitelez a megválasztott technikával Szőnyegmintát tervez és kivitelez
138
Különböző szövési eljárást alkalmaz Papírszövés síkban és térben (tárolók szövése) Szövés négynyüstös szövőszéken •mintázás a láncfonalak színeinek változtatásával, •vetülékmintázatokkal, •különböző anyagminőségek kipróbálásával. Síkformálás: tervezési alapismeretek, (grafikai átírások, ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, rapportálás, léptékváltás, pozitív és negatív felületek viszonya, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek) Tervrajzot, látványtervet, makettet készít Prezentáció: év végi kiállítás keretében Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Műhely- és műteremhasználat / Kivitelezés
Órakeret 72+36 óra
Műhelykörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz és a zavartalan munkavégzéshez Gépi varratokat készít, szegéseket tanul, vasalási feladatokat végez. Pié, ritmus, egyszerű foltvarrás technikájával terítőt, egyszerű dísztárgyat készít. Speciálgépeket, apparátokat használ, szegőzőket, hímzőgépeket alkalmaz adott feladatnak megfelelően, betartva a biztonsági előírásokat A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Különböző díszítési technikákat alkalmaz Öltözék kiegészítőket készít a tervezés órán készült mintázások felhasználásával (sálak, tokok, tarisznyák, táskák…) Apró tárgyakat készít, díszítéssel, béleléssel.
A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Kivitelezés / Tervezés
Órakeret 96 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló alkotásra Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a tervezési, kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Étkezési textil tervezése, választott stílusban. Rajzi, tervezési alapismeretek, (grafikai átírások, ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, rapportálás, léptékváltás, pozitív és negatív felületek viszonya, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek) . Textil alapanyag-, minta- és formatervek készítése önállóan, kreatívan, magas esztétikai igénnyel. A tervezéshez szükséges források, információk elérési útja, felhasználása a szerzői jogok figyelembevételével. A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci információk, rendelkezésre álló alapanyagok és technológiák stb.) . A textiltervek, vázlatok, terv-variációk, koloritok, makettek, modellrajzok manuális, ill.
139
számítógépes képszerkesztő programmal való professzionális, esztétikus megjelenítése. A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmazása a textiltervezésben. Lakástextil felhasználású termékek tervezése az épített környezetnek és funkciónak megfelelően, kreatív, egyéni módon. A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása kísérleti, új minőségek létrehozására való törekvés a tervezésben. A teljes tervezési folyamat esztétikus dokumentálása Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Kivitelezés
Órakeret 96 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Különleges technikákat sajátít el Különböző térbeli formák lefedési lehetőségeit tanulmányozza és oldja meg Lakástextil felhasználású egyszerű terméket készít, funkciónak megfelelően A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Lakástextilként is alkalmazható díszítéseket, ráncolásokat, fodrozásokat, hajtogatásokat, drapériázásokat sajátít el Lakástextil felhasználású terméket készít az épített környezetnek és funkciónak megfelelően
A 10727-12 azonosító számú TEXTILTERVEZÉS, KIVITELEZÉS, SZAKMAI RAJZ ÉS KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Kortárs szakmai környezet A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos, önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészetelmélet és ábrázolás, Stílustan és szaktörténet, Textil szakelmélet A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
Képző- és iparművészet a 20. században
A tematikai egység tartalom
A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése
Órakeret 64 óra
140
Műteremlátogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legjelentősebb külföldi múzeumok gyűjteményei A XX. századot meghatározó formatervezési mozgalmak és stílusok megismerése és ezek alkalmazása a mai design területén
Szakmai ábrázolási gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Textil szakelmélet
Ember és környezet ábrázolása
Órakeret 128 óra
Szabadkézi stúdiumok készítése • az épített külső és belső környezet megjelenítése • az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) – kroki, tanulmány és kreatív rajz formájában • ember és drapéria (anyagszerűség) megjelenítése • a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik. - grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olajpasztell használatával - színes és monocrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombinált fakturális hatások, kollázs, montázs létrehozása - színtani fogalmak alkalmazása (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti formák, drapéria, anyagábrázolás különböző manuális grafikai megoldásokkal
141
A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, azok tulajdonságaival, technológiáival és történetével. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó elméleti tudásra. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Történelem, Művészettörténet, Kémia, Fizika, Matematika, Művészetelmélet és ábrázolás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Informatika, Textil szakgyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Textiltörténet, textiltechnológia-történet
Órakeret 64 óra
A legrégebbi textilemlékek, leletek A fonás története, eszközei a kezdetektől napjainkig A szövés története, eszközei a kezdetektől napjainkig A textíliák színezésének története, színezékek fajtái, származása A kézifestés, a batikolás ősi technikái, származási helyei, műveletei A textilnyomás története és technikái a kezdetektől napjainkig Textilnyomóipar kialakulása A szövött kárpit története a kezdetektől napjainkig A szőnyegszövés és technikái, származási helyek, szövésfajták, mintázási lehetőségek A tanult témakörök rendszerezése
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Anyagismeret
Órakeret 32+32 óra
A textilipar alapanyagai, fajtái, csoportosításuk, tulajdonságaik, felhasználásuk A kötéstan alapjai, a kötésrajz szabályai, alapkötések és jellemzőik A sodrat és a finomsági számozás, cérnák, díszítőfonalak Textil áruismeret, anyagösszetétel, kikészítési módok, felhasználási lehetőségek Textilipari áruismeret, a különböző nyersanyagú kelmék legismertebb fajtái, jellemzői (pamut, len, gyapjú és selyem típusú szövetek, kötött kelmék áruismeretei elnevezései, jellemzői) Bőripari áruismeret, a készbőrök fajtái, jellemzői A textil és bőr áruminták felismerésének, vizsgálatának módszerei (szerkezeti jellemzők, hibatípusok) A textíliák és bőrök jelölései, fogalmak, szabványok megismerése (jelölések, kezelési utasítások) Vizsgálati, ellenőrzési, minősítési módszerek, dokumentumok ismerete (bevizsgálás, megfelelőség fogalma) Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Textiltörténet
Órakeret 32 óra
A legrégebbi textilemlékek, leletek A fonás története, eszközei a kezdetektől napjainkig A szövés története, eszközei a kezdetektől napjainkig A textíliák színezésének története, színezékek fajtái, származása A kézifestés, a batikolás ősi technikái, származási helyei, műveletei A textilnyomás története és technikái a kezdetektől napjainkig A szövött kárpit története a kezdetektől napjainkig A szőnyegszövés és technikái, származási helyek, szövésfajták, mintázási lehetőségek Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Viselettörténet
Órakeret 64 óra
142
A tematikai egység tartalom
Az ókori egyiptomi-, görög-, római öltözködés Bizánc, a románkor és a gótika öltözködéstörténete A reneszánsz, a barokk és a rokokó öltözködéstörténete A klasszicizmus, a biedermeier, a romantika és a historizmus korának viselettörténete A századforduló, a két világháború közötti kor, az ötvenes és hatvanas évek öltözködéstörténete XX. századi és kortárs viselettörténet és textilművészet
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Képfeldolgozó programok használata a textiltervezésben - Corel
Órakeret 64 óra
Számítógépes alapismeretek A textilműves szakma számítástechnikai hátterének alkalmazása A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök és azok működési elvének ismerete A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése Képfeldolgozó, képszerkesztő programok jellegzetességei Pixeles és vektoros képek, grafikák tulajdonságai, készítésének módjai Pixelgrafikus és vektorgrafikus program használatának elsajátítása tervezési feladatokon keresztül Forma- és mintatervezési gyakorlatok Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások Rajzeszközök és képmódosító eszközök használata Színmódosítási és retusálási lehetőségek Digitális színrendszerek ismerete
Textil szakgyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, eszközeivel, technológiáival és azok kreatív és sokoldalú felhasználásával. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó gyakorlati tudásra. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Rajz, festés, mintázási gyakorlat, Textil szakelmélet , Stílustan és szaktörténet, Technológia, Művészettörténet, Kortárs szakmai környezet, Kémia, Fizika, Matematika, Munkavédelmi alapismeretek A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Textiltervezés
Órakeret 192 óra
Rajzi, tervezési alapismeretek, (grafikai átírások, ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, rapportálás, léptékváltás, pozitív és negatív felületek viszonya, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek) Textiltárgyak tervezésének, létrehozásának, mintázásának elméleti, stiláris és gyakorlati megalapozása A rajzi, művészettörténeti és viselettörténeti ismeretek alkalmazása a szakmai és esztétikai követelményeknek megfelelően a textiltervezésben Textil alapanyag-, minta- és formatervek készítése önállóan, kreatívan, magas esztétikai igénnyel A tervezéshez szükséges források, információk elérési útja, felhasználása a szerzői jogok
143
figyelembevételével A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci információk, rendelkezésre álló alapanyagok és technológiák stb.) A textiltervek, vázlatok, terv-variációk, koloritok, makettek, modellrajzok manuális, ill. számítógépes képszerkesztő programmal való professzionális, esztétikus megjelenítése A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmazása a textiltervezésben Ruházati felhasználású termékek, öltözékek vagy öltözködés kiegészítő tárgyak tervezése kreatív, egyéni módon Lakástextil felhasználású termékek tervezése az épített környezetnek és funkciónak megfelelően, kreatív, egyéni módon Fali- és tértextil alkotások tervezése kreatív, egyéni módon A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása kísérleti, új minőségek létrehozására való törekvés a tervezésben A teljes tervezési folyamat esztétikus dokumentálása
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Textilműves kivitelezés/ Kézműves
Órakeret 128 óra
Műhely és műteremkörnyezetben textilműves szakmai feladatok ellátása Technológiai- és anyagkísérletek végzése, törekedve az új minőségek létrehozására A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása, kísérletezés, új minőségek létrehozására való törekvés A teljes kivitelezési folyamat megtervezése az előkészítéstől az utómunkálatokig A legfontosabb textiltechnikák gyakorlati elsajátítása: kéziszövés, kárpit-, vagy szőnyegszövés, kézifestés és textilnyomás, varrás alapműveletei Festékek, színezékek és segédanyagok szakszerű használata Vegyes technikák alkalmazása és kísérletezési lehetőségek Utómunkálatok gyakorlata A textiltárgy kivitelezése során esztétikai és szakmai szempontokat figyelembe véve az elsajátított textiltechnikák (kéziszövés, kárpit-, vagy szőnyegszövés, kézifestés, textilnyomás, varrás) szakszerű alkalmazása A kivitelezés és/vagy kiviteleztetés során a jelenkor követelményeinek megfelelő kézműves és ipari technológiák alkalmazása Lakástextil felhasználású termékek kivitelezése a tervnek megfelelően Fali- és tértextil alkotások kivitelezése saját terv alapján Textilműves kivitelezés/ Öltözék- öltözék-kiegészítő
Órakeret 160 óra
A textilműves szakma legfontosabb technológiáinak, alapanyagainak, segédanyagainak, szerszámainak, berendezéseinek szakszerű alkalmazása A saját terv kivitelezéséhez a megfelelő alapanyagok és technológiák kiválasztása, alkalmazása A legfontosabb textiltechnikák gyakorlati elsajátítása varrás alapműveletei A kivitelezés és/vagy kiviteleztetés során a jelenkor követelményeinek megfelelő kézműves és ipari technológiák alkalmazása Lakástextil felhasználású termékek kivitelezése a tervnek megfelelően Ruházati felhasználású termékek, öltözékek, vagy öltözködés kiegészítő tárgyak kivitelezése a tervnek megfelelően Vizsgamunkák előkészítése Vizsgamunkát készít A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
Prezentációkészítés
Órakeret
144
16 óra
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Prezentáció készítésére alkalmas számítástechnikai programok ismerete A prezentáció bemutatásának eszközei, feltételei Prezentáció szerkezetének, tartalmának megválasztása Esztétikai szempontok figyelembe vételével prezentáció, portfólió készítése Képfeldolgozó, képszerkesztő programok alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok ismerete és használata Textil szakmai rajz
Órakeret 16 óra
Rajzi, tervezési alapismeretek, (ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, átírások, rapportálás, léptékváltások, kicsinyítés-nagyítás, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók) Kötésrajz, kartonrajz Szabásrajz, modellrajz, divatrajz, divatillusztráció Modellezés, makettezés saját terv alapján
A képzéshez kapcsolódik 160 óra összefüggő gyakorlat, rajz-festés-mintázás, valamint tervezés és gyakorlat követelménymodulból. A gyakorlatot 9. 10. 11. osztályhoz kötődően szervezzük meg, tanév végén 35, 55, 70 órában. 3. 2 ÉVES DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ MŰVÉSZETI KÉPZÉS HELYI TANTERVE A művészeti képzésben közös követelménymodulok, melyek részletes kifejtése a párhuzamos 5 éves képzés során megtörtént, az alábbiak: A 11500-12 azonosító számú MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG megnevezésű szakmai követelménymodul A 11499-12 azonosító számú, FOGLALKOZTATÁS II. megnevezésű szakmai követelménymodul A 11498-12 FOGLALKOZTATÁS I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul A 10586-12 azonosító számú MŰVÉSZETELMÉLET ÉS ÁBRÁZOLÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészettörténet A tantárgy tanításának célja Biztosítja a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon.
145 A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Stílustan és szaktörténet A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A művészetek története a 19. századig A művészetek története a 20. században
Órakeret 72 óra
A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán Az ősművészet leletei. A bronzkor tárgyai. Egyiptom és Mezopotámia. A krétai és mükénéi kultúra. Az ókori görög, etruszk és római művészet korszakai és jellemzői. Pannónia emlékei. A görög-római mitológia. Ókeresztény és bizánci művészet. Az iszlám világa. Kopt művészet. A népvándorlás kora. Román kori építészet és szobrászat. A gótika elterjedése. A keresztény ikonográfia A korai reneszánsz művészet Itáliában. A reneszánsz Magyarországon. Az érett reneszánsz építészeti, szobrászati és festészeti emlékei Itáliában. Németalföld festészete a XV - XVI. században A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Hollandia, flamand és spanyol festészet a XVII. Században Klasszicizmus és romantika. Historizmus és eklektika. Realista festészet. Plein air festészet, az impresszionizmus megjelenése. Posztimpresszionizmus Szimbolizmus és szecesszió. Nagybányai iskola. Gödöllői művésztelep A művészettörténet stíluskorszakai a XX. században Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a modern művészeti alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete. Lehetséges előképek, felhasználható technikai megoldások a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek
146
verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán A művész, a mű és a társadalom kapcsolata, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának megváltozása a XX. században Avangard törekvések a XX. század művészetében. Fauvizmus és expresszionizmus. Kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus Magyar művészeti csoportok. Az absztrakt művészet a konstruktivizmustól a gesztusfestészetig. A XX. század második felének művészeti törekvései. A posztmodern művészet Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörté neti szerepének bemutatása Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílus jegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi múzeumok gyűjteményei
A néprajz és a népművészet A tantárgy tanításának célja Felkészít a magyar népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A néprajz és a népművészet alapfogalmai
Órakeret 36 óra
A hagyományos népi kultúra és gondolkodásmód megismerésének forrása A magyar népművészet jellegzetes forma- és motívumkincse - tájegységekre lebontva Valamely hagyományos népművészeti terület (építészet, viselet, költészet, népszokás, stb.) motívumainak vagy technikáinak felhasználási lehetőségei A magyar népművészet különböző ágai
Térábrázolási rendszerek A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét.
147
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A térábrázolás geometriai rendszerei
Órakeret 72 óra
- Síkmértan-alapvetősíkmértani szerkesztések rekonstrukció és különböző axonometrikus ábrázolások árnyékszerkesztéssel - Monge féle kétképsíkos vetületi ábrázolás: pont, egyenes, sík, ábrázolása; sík egyenes metszéspontja; két sík metszés vonala; síklapú testek síkmetszete; Görbe vonalak görbült felöletek, fogástestek ábrázolása és síkmetszete, árnyékszerkesztés Perspektíva: Sík ábrázolása, síklapú testek ábrázolása, forgástestek ábrázolása, árnyékszerkesztés
Rajz, festés, mintázás gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai
Órakeret 72 óra
A tér-forma-szerkezet látványanalízise, a különböző vizsgálati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók megértése, megértetése. A perspektíva szerepe, összevetése más, klasszikus képi ábrázolási rendszerekkel és modern megoldásokkal. Az összetettebb térformák redukciója a gömb, henger, kúp hasáb mértani egységekre bontható analízise, síkbeli ábrázolása a rajz-festés-mintázás gyakorlatában. Önálló képi gondolkodásra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhasználható "eszközkészlet" kialakítása, és társítása a szakmai ismeretekhez Látvány után készült tanulmányrajzok készítése Egyszerű mértani testek formáinak, arányainak, térbeli helyzetének tanulmányozása
148
Bonyolultabb tárgycsoportok csendéletszerű beállításai Síkkompozíciós gyakorlatok Színkompozíciós gyakorlatok Térkompozíciós gyakorlatok Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Emberábrázolás alapjai
Órakeret 72 óra
Az emberi alak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és képkompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A bonyolultabb formák analízise, redukciója, majd szintézise és "újrateremtése" a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorlása. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok alapjai Ember és tér
Órakeret 72 óra
Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia az emberi test arányai, csonttan, izomtan alapjai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok Szakmai rajz
Órakeret 36 óra
A témakör feladata elsősorban a rajz-festés-mintázás órai tevékenységek során a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mintázás, téralakítás gyakorlása. Ezekhez példaként ajánlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.), anyaghasználati ismeretek Színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, színes tus, olaj-pasztell használatával Színes és monochrom festett felületek és anyagok montázs, kollázs gyakorlatai Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és pigmentszínek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmazása Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése
149
A 10587-12 azonosító számú MŰVÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészeti vállalkozás A tantárgy tanításának célja Az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Művészeti vállalkozások működtetése
Órakeret 36 óra
A munkavállalás, ill. a vállalkozások aktuális gazdasági- és jogi feltételei Munkavállalói ismeretek a művészeti tevékenységformákban Önálló vállalkozói tevékenységformák és működtetése a művészeti tevékenységben, a szerződéskötés speciális ismeretei a művészeti tevékenységben A műkereskedelem struktúrája, működése, hagyományai, a bekapcsolódás lehetőségei, szabályai A médiaszereplés, publikáció szabályai Marketing ismeretek, piackutatás alkalmazása a művészeti tevékenységben Információs és adminisztratív tevékenységek Költségkalkuláció készítése a kivitelezéshez és az értékesítéshez Szerzői jogi ismeretek, jogvédelmi alapfogalmak Aktuális piaci és műkereskedelmi változások figyelemmel kísérése
A 10588-12 azonosító számú TERVEZÉS ÉS TECHNOLÓGIA megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílustan és szaktörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal
150 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílustan
Órakeret 12 óra
Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Szaktörténet / Divattörténet
Órakeret 24 + 48 óra
Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Az egyetemes és magyar viselettörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink divatja és törekvései. Őskori, ókori öltözékek (Egyiptom Mezopotámia, Kréta, Mükéné, ókori Görögország, Etruszk és Róma viseletei) Középkori öltözékek (Bizánci, román kori, gótikus viseletek) Népvándorlás kora Reneszánsz viseletek Barokk öltözetek, (polgári és arisztokratikus barokk) XIV. Lajos öltözködési szokásai Rokokó viselet, grandtoalett A klasszicizmus, romantika, historizmus öltözetei A XIX. század végének vegyes irányzatai
Technológia A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyagismeret
Órakeret 36 óra
A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint (általános tulajdonságok: külső kép, finomság, szerkezet, szilárdsági, fiziológiai, optikai jellemzők)
151
Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerés A textil és bőr alapanyagok bemutatása, felismerésének szempontjai A textíliák és bőrök –szőrmék felhasználás szerinti csoportosítása és az egyes felhasználási területek követelményeinek megismertetése A textíliák és bőrök felhasználása az egyes történelmi korokban, a megjelenési formák változásai (nyersanyagok eredte, fonalak, szövetek, kötött kelmék készítésének története, alkalmazása a ruházatban és dekorációban, a bőrök hasznosítása) Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyagismeret
Órakeret 14 + 22 óra
A textiliparban használt nyersanyagok jellemzői, felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai A pamut, len, gyapjú, selyem, és a vegyi szálak fizikai és kémiai tulajdonságai, legfontosabb vizsgálatai Különféle textiltermékek előállítási módjai (fonás, szövés, kötés-hurkolás) Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban (szakmai ábrázolási módok) Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Eszközismeret / Technológia
Órakeret 36 óra
A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Varrógép története Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása A varrásnál használt gépek, berendezések csoportosítása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük, karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Ruhaipari ábrázolási módok Varrástechnológiai alapismeretek Öltések és varratok csoportosítása, készítésük minőségi követelményei Varrástípusok csoportosítása Eszközismeret / Technológia
Órakeret 18+18 óra
Gyártmánytervezés, gyártáselőkészítési alapok Dokumentáció készítése (tanműhelyben kivitelezett ruhadarabokra) Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai Szabászati-, varró-, vasalóeszközöket működésének ismerete és használata Az öltözékeket felhasználásuktól függően próbához összeállítja
152 Tervezés és gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, stílusismeret, divattörténet, anyagismeret, technológia, kivitelezési gyakorlatok A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tervezés
Órakeret 135 óra
Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Alapfogalmak tisztázása, ritmus és formarendszerek kialakítása. Különböző alapanyagok gyűjtése, felhasználása a kiadott feladatok során. Ezek képi megjelenítése. Ritmus, formarendszerek tervezése, kialakítása, öltözék kiegészítők tervezése. (csíkritmusok, foltritmusok, sík-és térbeli formarendszerek, ékszer tervezése, kivitelezése adott anyagokból.) Adott inspirációs témák alapján emberi testet befedő „öltözet” tervezése és kivitelezésére kerül sor. Valamely természeti forma megismerése, rajzi megjelenítése. Ennek felhasználásával minták, sorolható motívumok tervezése, majd térbeli formák, öltözetek tervezése. Ókori öltözékek (görög, római, egyiptomi, mezopotámiai) feldolgozása, egyszerű mértani formák használatával. Középkori viselet átdolgozása: gótika és románkori öltözék inspirálta réteges öltözék együttes tervezése. A sziluett hosszítása, gótikus ívek, elemek használatával. Reneszánsz kori viselet átdolgozása: telt nőies formák ritmusa. Cél: fiús, vékony alkatú nők , nőiessé arányosítása. Barokk és rokokó öltözékek inspirálta kiegészítők tervezése. A öltözködés történeti példák megismerése mellett a textil-, és öltözködéstörténet kevésbé ismert témáinak feldolgozása szélesíti a látókört, és új inspirációt adhat a tervezési munkának. Az öltözékformák elemzése alapján saját minimál-szabású öltözékkollekció tervezése. A kézműves díszítő textiltechnikák változatos formáinak elsajátítására
153 A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Anyag- és eszközhasználat / Kivitelezés
Órakeret 135 óra
Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Kézi és gépi öltések – mintakendő készítés Egyszerű ruházati termékek kivitelezése, Szoknya készítése kicsinyített vagy eredeti méretben A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével.
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Műhely- és műteremhasználat I./ Kivitelezés
Órakeret 54 óra
Műhelykörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez Nadrág készítése kicsinyített vagy eredeti méretben Női blúzok készítése Műhely- és műteremhasználat IV./ Tervezés
Órakeret 81 óra
Műteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Mai öltözék kialakítása gyűjtött (használt) ruhadarabok átalakításával, kulturális kompetenciák figyelembevételével. Inspiráció, kiindulópont lehet bármely kulturális
154
alkotás, megállapodás szerinti művészettörténeti-, irodalmi-, zenei stíluskorszak, konkrét alkotás vagy alkotó Folyamatosan bővíteni, felhasználni a tanulók művészettörténeti, művészetelméleti, tervezési, stílusalakítási ismereteit a tantárgyközi kapcsolatok kialakításával, alkalmazásával. Mintatervezési alapismeretek: sorolás, forgatás, tükrözés, léptékváltás. Bordür, terülő és zárt kompozíciók készítése adott téma alapján (természeti forma, geomatrikus formák). A tervezett minták felhasználásával komplex kiegészítők és öltözék tervezése. A sziluett térplasztikai alakítása, szobrászilag: tértextilek, textilszobrok készítése. Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Kivitelezés I./ Kivitelezés
Órakeret 27 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei Különböző díszítési technikák alkalmazása Női ruhák készítése Kivitelezés II./ Szerkesztés-modellezés
Órakeret 108 óra
Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Bevezetés a szakmai rajzba A szerkesztés-modellezés tantárgy célja, feladata, alapfogalmai Testméretek, testalkatok Női szoknyák alapszerkesztései Női szoknyák modellezései Női szoknya szerkesztése saját méretre (eredeti méretben) Női nadrág alapszerkesztése Női nadrág modellezések Mellformázó nélküli női blúz és ujj alapszerkesztése Mellformázós női blúz és ujj alapszerkesztése Női ruha és ujj alapszerkesztése.
155
A 10600-12 azonosító számú STÍLUSALAKÍTÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása
Stílusalakítás elmélet
A tantárgy tanításának célja Megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek/-szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet
A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílusismeret
Órakeret 24 óra
A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek felismerése Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyei, védjegyei Stíluselemzés, stílusjegyek felismerése Divatmédia ismeret és használat Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek Kapcsolattartás a társművészetekkel/-szakmákkal Divatanyag (öltözékek, kiegészítők, kollekciók) bemutatáshoz, kiállításhoz elemzést készít, anyagot gyűjt Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció elemzés, gyűjtés – ruha, smink, frizura, kellék Tervezési feladat: SZILUETTEK-A, V/ Y, X, I, homokóra, O/H
156 A 10598-12 azonosító számú STÍLUS ÉS DIVAT SZAKMAI RAJZ, MODERN ÉS KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Kortárs szakmai környezet A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Képző- és iparművészet a 20. században
Órakeret 64 óra
A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műteremlátogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legjelentősebb külföldi múzeumok gyűjteményei A XX. századot meghatározó formatervezési mozgalmak és stílusok megismerése és ezek alkalmazása a mai design területén
Divattörténet
A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít arra, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Stílustan és szaktörténet, Történelem
157
A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
A 20. század divattörténete
Órakeret 64 óra
A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture fogalma és kialakulása A Prêt-á-Porter fogalma és kialakulása A 20. század viseletének alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk A 20. század korszakainak öltözködéstörténete és sziluett változásai Jelentős formai újítások, reformok A különböző korokban megjelenő ruházati alapanyagok fajtái, jellemző tulajdonságai és hatásuk a divat változására Öltözékek kellékanyagai, összeállítási módja Formai megoldások és a technológia közti összefüggések A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminkdivatok változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete
Órakeret 32 óra
A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture és a Prêt-á-Porter szerepének megváltozása A trend fogalma és hatása öltözködéskultúrára A trendek fajtái és megjelenési formái A szín, alapanyag és formatrendek előrejelzésének alakulása és megjelenítése Trendinformációk eljutása a tervezőkhöz, vásárlókhoz Napjaink trendjeinek alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk Napjaink trendjeinek sziluett változásai Alapanyag és formaalakítási innovációk A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminktrendek változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Szubkultúra fogalma Szubkultúrák kialakulása, külső megjelenése, hatásuk a napjaink utcai viseletére és a divatházak, tervezők munkásságára
158
Szakmai ábrázolási gyakorlat
A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Ember és környezet ábrázolása
Órakeret 128 óra
Szabadkézi stúdiumok készítése • az épített külső és belső környezet megjelenítése • az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) – kroki, tanulmány és kreatív rajz formájában • ember és drapéria (anyagszerűség) megjelenítése • a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik. - grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olajpasztell használatával - színes és monocrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombinált fakturális hatások, kollázs, montázs létrehozása - színtani fogalmak alkalmazása (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti formák, drapéria, anyagábrázolás különböző manuális grafikai megoldásokkal
159 A 10599-12 azonosító számú DIVATTERVEZÉS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Divattervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Öltözék kivitelezés A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Öltözéktervezés
Órakeret 32 óra
A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Sziluett és színvázlatokat készítése Alapvető öltözéktípusok tervezése az adott témára Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során A forma és funkció viszonyának meghatározása a cél szempontjából Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása a tervvariációknál Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Szín és minta alkalmazásának területei és lehetőségei Színváltozatok készítése A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekció tervezése, kidolgozása és színpadra állítása Öltözék kiegészítők tervezése
Órakeret 32 óra
A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Forma és színvázlatokat készítése Öltözék kiegészítők alapvető típusainak tervezése az adott témára Adott kiegészítők formaalakítása az arányok megváltoztatásával Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során 3 dimenziós makettek készítése 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás
160
Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Minta elhelyezése és díszítő eljárások alkalmazása adott kiegészítőn Szín és minta variációk készítése, léptékváltások A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekcióhoz kiegészítő tervezése, kidolgozása Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Kollekcióalakítás
Órakeret 64 óra
A témakör részletes kifejtése Kollekcióelemzés A kollekció egységességének meghatározása – tematika, hangulat, korosztály, alkalom… stb. alapján A kollekció egységessége: forma, szín, nyugodt felületek és díszítőelemek megfelelő ritmusa, stílusjegyek egységessége hármas és hatos kollekció tükrében A kollekció céljának és típusának meghatározása Sziluett, forma és színvázlatokat készítése Tervsorozat készítése alapvető öltözéktípusokra az adott témában A tervek összehangolása, színváltozatok készítése Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése A gyártmányrajz, modellrajz, tárgyrajz, divatrajz és divatillusztráció készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekció tervezése, kidolgozása és színpadra állítása
Öltözék kivitelezés gyakorlat A tantárgy tanításának célja A ruhakészítés különböző modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. Kézi és gépi varrást és díszítőtechnikákat ismerje meg. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Kisszériás és egyedi öltözködési tárgyak elkészítése. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, Geometria, Térábrázolási rendszerek, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Modellezés, szabás, varrás gyakorlat
Órakeret 64+112 óra
A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – szabás, varrás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a kivitelezés során A kivitelezés során felmerülő alapműveletek, gyakorlati fogások alkalmazása és gyakorlása
161
Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: szabás, varrás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése Díszítési technikák alkalmazása A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével. A 3 db-os tervkollekcióból választott egy öltözet kivitelezése A terveknek megfelelő technika megválasztása és a tárgyak konkrét megvalósítása Vizsgamunka kivitelezése Szabás, próbára előkészítés, kivitelezés Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Modellezés, szabás, varrás gyakorlat
Órakeret 32+64 óra
A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – modellezés, szabás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Formaalakítási megoldások és a technológia közti összefüggések felismerése és kreatív alkalmazása Konfekció besorolású szabásminta egyedi méretre alakításának elve A szabásminta készítésének elmélete, gyakorlati műveletei Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: modellezés, szabás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Mellformázó varrások áthelyezése, szabásvonalak kialakítása ruhaderékon Gallérok szerkesztése Bevarrott ruhaujjak modellezése Normáltól eltérő testalkatra egyenes vonalú szoknya szerkesztése, átalakítása Felsőrész alapminták átalakítása normáltól eltérő testalkatra Különleges gallérformák és eleje megoldások szerkesztése, modellezése Év végi vizsgakollekció szabásmintáinak elkészítése Vizsgamunka dokumentáció készítése Egyedi modellezések M 1:1- es méretben választott divatrajz alapján
A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Öltözék kivitelezési folyamatok I. / Varrás
Órakeret 16 óra
A témakör részletes kifejtése Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai A terveknek megfelelő alapanyagok és kellékek beszerzése Az alapanyagokat felhasználásra való előkészítése – beavatás, vasalási, formázási és hőkezelési műveletek Speciális alapanyagok felhasználási módjainak alkalmazása, speciális technikai megoldások Öltözékjavítás lehetőségei A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása
162
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Öltözék kivitelezési folyamatok II./ Technológia
Órakeret 16 + 16 óra
Divatrajzok, látványrajzok értelmezése, gyártmányrajz készítése értelmező rajzokkal A gyártási, kivitelezési folyamatok dokumentálása A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása Női szoknyák, nadrágok, blúzok, ruhák készítése, gyártástechnológiája Vasalástechnológiai alapismeretek Ragasztástechnológiai alapismeretek A tanult témakörök rendszerezése Szakelméleti vizsgafelkészítés
A 10600-12 azonosító számú STÍLUSALAKÍTÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílusalakítás elmélet A tantárgy tanításának célja Megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek/-szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílusismeret
Órakeret 32 óra
Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyei, védjegyei Stíluselemzés, stílusjegyek felismerése A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások és alkalmazási területei A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások és alkalmazási területei Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia ismeret és használat Divatanyag (öltözékek, kiegészítők, kollekciók) bemutatáshoz, kiállításhoz elemzést készít, anyagot gyűjt Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció elemzés, gyűjtés – ruha, smink, frizura, kellék
163
TESTKARAKTEREK HARMONIZÁLÁSA az öltözéktervek lehetőségei: optikai hatások alkalmazása a szabásvonal, színek, díszítőelemek figyelemvezető használatával Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Trendismeret
Órakeret 32 óra
A trend fogalma, típusai, szerepe A trendek változásai, mozgatórugói Színtrendek alakulása és változásai Alapanyagtrendek – innovációk követése Formatrendek változásai az öltözködés és divat különböző területein Női, férfi és gyermekruha trendek Trend-információs források és alkalmazásuk A trendek megjelenési formái Divatmédia szerepe a trendek kialakulásában és terjesztésében Szaklapok ismerete és alkalmazási területei Trendek megjelenése és szerepe a társművészetekben Trendelemzés Aktuális trendek felismerése és vizsgálata az öltözködés és divat különböző területein – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő
Stílusalakítás gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek/-szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat
A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílusgyakorlat
Órakeret 32 + 32 óra
A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek alkalmazása a gyakorlat
164
során Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyeire épülő tervek készítése Stíluselemzés, stílusjegyek használata A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia használata a tervezési folyamatok során Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Kapcsolatkialakítás és fenntartás a társművészetekkel/-szakmákkal a tervezési folyamatok során Divatanyag (öltözékek, kollekciók) bemutatása, kiállítása Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció kidolgozása – ruha, smink, frizura, kellék SZILUETTEK-A, V/ Y, X, I, homokóra, O/H TESTKARAKTEREK HARMONIZÁLÁSA az öltözéktervek lehetőségeivel: optikai hatások alkalmazása a szabásvonal, színek, díszítőelemek figyelemvezető használatával -magas -sovány és alacsony -molett -trapéz és körte sziluett -rövid felsőtest -hosszú lábak és hosszú törzs -rövid lábak Alapruhatár és kiegészítők tervezése Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Stílusgyakorlat / Anyagismeret
Órakeret 32 óra
Alapanyagtípusok, díszítések, kellékek és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban, Alapanyagtípusok, díszítések, kellékek és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Alapanyagtrendek Textilipari áruismeret, a különböző nyersanyagú kelmék legismertebb fajtái, jellemzői Készbőrök fajtái, jellemzői A textil és bőr áruminták felismerésének, vizsgálatának módszerei A textíliák és bőrök jelölései, fogalmak, szabványok megismerése Vizsgálati, ellenőrzési, minősítési módszerek, dokumentumok ismerete Szakelméleti vizsgafelkészítés Trendgyakorlat
Órakeret 32 óra
A trend fogalmának, típusainak aktív használata a tervezési folyamatok során A trendek változások követése Trendelemzés gyakorlati alkalmazása Aktuális trendeknek megfelelő koncepció kialakítása – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő Színtrendek követése és alkalmazása adott feladat során Alapanyagtrendek – innovációk eredményeinek alkalmazása adott feladat során Formatrendek figyelembe vétele adott feladat során
165
Női, férfi vagy gyermekruha trendek felhasználása adott feladat során Trend-információs források alkalmazása Divatmédia trendinformációinak felhasználása Divatmédia reklámjellegű felhasználása a tervezés során Divatfotó reklámjellegű felhasználása a tervezés során Trendek megjelenítése a társművészeteken keresztül
Látványtervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Térábrázolási rendszerek, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Tervezés és gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Divattervezési gyakorlat, Stílusalakítás elmélet, Stílusalakítás gyakorlat, Informatika A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Számítógépes programismeret
Órakeret 64 óra
A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek ismerete Pixelgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok
A tananyag helye a képzésben: a 14. évfolyam
166
Tematikai egység
A tematikai egység tartalom
Látványtervezés + Corel
Órakeret 128 óra
A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó alkalmazási területei és kiemelkedő alkotók életműve, stílusa Divat- és reklámfotó szín- és formakomponálási alapgyakorlatai Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek alkalmazása Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezési, alakítási gyakorlatok Látványtervezés a rajzi, festészeti, plasztikai, kreatív tervezési és digitális képszerkesztési gyakorlatra alapozva A különböző területek stílustervezési feladatainak tervezése és prezentálása divatmagazin, enteriőr, moodboard, bazár, trendlap, divatfotó, médiaalkalmazások A különböző területek divattervezési feladatainak tervezése és prezentálása - öltözetek, kiegészítők, divatmagazin, divatfotó, médiaalkalmazások Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek alkalmazása Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek alkalmazása Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás A saját név vagy a megálmodott divatház nevének vizuális formajátéka, szimbólumszerű megjelenítése esztétikusan: tartalom és forma egysége a helyes betűkarakter, stílus megtalálása Saját divatház külső homlokzatának és belső terének megtervezése. A saját márka stílusjegyeinek megfelelő alkalmazása. Plakátterv: reklámanyag készítése egy elképzelt, saját kollekció bemutatójához A/3-as színes terv formájában. Színes látványterv készítése saját vizsgadarab bemutatójához – színpadi díszlet, térhatások, figyelemvezetés, nyugodt és ritmusos felületek alkalmazása a vizsgadarab érvényesítésének szempontjait figyelembe véve.
A képzéshez kapcsolódik 160 óra összefüggő gyakorlat, rajz-festés-mintázás, valamint tervezés és gyakorlat követelménymodulból. A gyakorlatot 13. osztályhoz kötődően szervezzük meg, tanév végén 160 órában.
1. 4 Ruhaipari technikus képzés 1.5. Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő ruhaipari technikus képzés
167 A RUHAIPARI TECHNIKUS KÉPZÉS HELYI SZAKMAI TANTERVE, KIFUTÓ JELLEGGEL 11. évfolyam Könnyűiparban alkalmazott anyagok 1 óra Elméleti óraszám: 24, Elméletigényes gyakorlati óraszám: , Gyakorlati óraszám: 12 Témakörök 2.0/6340-11 Textíliák, kelmék elmélet
Tartalmak A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
20/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése,
eszközei Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői 1.0/6340-11 Textilipari nyersanyagok Mintagyűjtemény készítése gyakorlat Laboratóriumi eszközök, berendezések ismerete és biztonságos használata
10/Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre, 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Olvasott szöveg önálló feldolgozása,
Könnyűipari gyártmányelőkészítés (szerkesztés-modellezés) 2 óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 36 Témakörök 1.0/6341-11 Gyártmányfejlesztés
Tartalmak Különböző női és férfi öltözékfajták és formaváltozatok képi megjelenítése (modellrajz, gyártmányrajz készítése) textil és kellék mintával való kiegészítése
2.0/6341-11 Gyártás előkészítés Női és férfi méretek, mérettáblázatok, testalkattípusok fajtái és jellemzői Női és férfiruhák alapszerkesztése, modellezése és szabásminta készítési folyamata A szabásminták fajtái, felhasználási területei és készítésének folyamata Egyenes vonalú, bővített, hajtásokkal, hasítékokkal, szabásvonalakkal és zsebekkel díszített szoknyák szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített
Tanulói tevékenységformák 30/Alkatrészrajz (szabásminta) készítés, 30/Modellezések készítése, 30/Alapszerkesztések készítése, 10/Modellrajz gyártmányrajz értelmezése,
A továbbhaladás feltételei
Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
méretben Női nadrágok, nadrágszoknyák szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben
Öltözködéskultúra 1 óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
Öltözékek ismerete Az öltözködéstörténet fejlődésének, korszakának ismertetése. A természeti népek, ősi kultúrák öltözetei, jellegzetességei (pl. testfestés, szimbólumok).
A továbbhaladás feltételei
40/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
Gyártástechnológiai elméleti és gyakorlati ismeretek 5 óra Elméleti óraszám:36 , Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 144 Témakörök 5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése
Tartalmak Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai folyamata Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai dokumentációinak készítése
5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése gyakorlat Női ruházati cikkek (ruha, blúz) mintadarabjának elkészítése a minőségi követelmények figyelembevételével
1.0/6342-11 Gyártástechnológia
Női ruhákon formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, hasítékok, övpántok, elejeszélek,
Tanulói tevékenységformák 40/Ruhaipari nézeti és metszeti rajzok értelmezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Ruhaipari nézeti és metszeti rajzok értelmezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Műveletek gyakorlása, 50/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett,
A továbbhaladás feltételei
Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
gallérok, kézelők, zsebek, zsebfedők, pántok, húzózárak, ujjak
A továbbhaladás feltételei
30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással,
készítésének ismerete. Ruhaipari ábrák értelmezése, készítése és magyarázata 1.0/6342-11 Gyártástechnológia gyakorlat
Női és férfiruhák (blúz, ing, mellény, ruha) műveleti sorrendjének az összeállítás, elkészítése. Női és férfiruhák (blúz, ing, mellény, ruha) műveleti sorrendjének az összeállítása a minőségi követelmények
20/Műveletek gyakorlása, 50/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással,
betarthatóságával A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése. A dokumentációk számítógéppel való elkészítése
Könnyűipari gyártásszervezés 1 óra Elméleti óraszám: 26, Elméletigényes gyakorlati óraszám: , Gyakorlati óraszám: 10 Témakörök 2.0/6232-11 Folyamatszervezés
Tartalmak A szervezés alapfogalmai, és gyártási folyamat Munkamódszerek, munkakörülmények szervezése Ésszerű munkahely kialakítás és eszközelhelyezés Üzemrészek és munkahelyek közötti anyagtovábbítás A könnyűiparban alkalmazott szállítóeszközök és továbbítási módok
Tanulói tevékenységformák 30/Munkahely elrendezésrajz kiegészítés, 40/Írásos elemzések készítése, 30/Információk önálló rendszerezése,
A továbbhaladás feltételei
12. (13. nyelvi előkészítő) évfolyam Könnyűiparban alkalmazott anyagok 1 óra Elméleti óraszám: 24, Elméletigényes gyakorlati óraszám: , Gyakorlati óraszám: 8 Témakörök 2.0/6340-11 Textíliák, kelmék elmélet
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, 30/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, Nemszőtt textíliák – varrvahurkolt kelmék fajtái, tulajdonságai és 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, felhasználásuk A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása Színezési eljárások
Könnyűipari gyártmányelőkészítés (szerkesztés-modellezés) 2 óra Elméleti óraszám: 48, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 16 Témakörök 2.0/6341-11 Gyártás előkészítés
Tartalmak Bevarrott-, japán-, raglánujjú női ruhák, ruhaderekak, ruhaujjak szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben Mellformázó varrásos és mellformázó varrás nélküli blúzok, gallérok, zsebek, kézelők, szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben
Tanulói tevékenységformák 30/Alkatrészrajz (szabásminta) készítés, 30/Modellezések készítése, 30/Alapszerkesztések készítése, 10/Modellrajz gyártmányrajz értelmezése,
A továbbhaladás feltételei
Gyártástechnológiai elméleti és gyakorlati ismeretek 5 óra Elméleti óraszám:32 , Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 128 Témakörök 5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése
Tartalmak Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai folyamata Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai dokumentációinak készítése
5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése gyakorlat
Női ruházati cikkek (blézer) mintadarabjának elkészítése a
1.0/6342-11 Gyártástechnológia
Női ruhákon formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, hasítékok,
minőségi követelmények figyelembevételével
övpántok, elejeszélek, gallérok, kézelők, zsebek, zsebfedők, pántok, húzózárak, ujjak készítésének ismerete.
Tanulói tevékenységformák 40/Ruhaipari nézeti és metszeti rajzok értelmezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Ruhaipari nézeti és metszeti rajzok értelmezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Műveletek gyakorlása, 50/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással,
Ruhaipari ábrák értelmezése, készítése és magyarázata Női és férfiruhák (szoknya, nadrág, blúz, ing, mellény, ruha, kosztüm, zakó, kabát) műveleti sorrendjének az összeállítása a minőségi követelmények betarthatóságával A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése. A dokumentációk számítógéppel való elkészítése 1.0/6342-11 Gyártástechnológia gyakorlat
Női és férfiruhák (kosztüm) műveleti sorrendjének az összeállítás, elkészítése. A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése.
20/Műveletek gyakorlása, 50/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,
A továbbhaladás feltételei
Könnyűipari gyártásszervezés 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: , Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 1.0/1313-11 Szakmai számítások
Tartalmak Anyaggazdálkodási feladatok Anyagnormák fajtái és számításuk
Tanulói tevékenységformák 40/Írásos elemzések készítése, 60/Információk feladattal vezetett rendszerezése,
Anyagkihasználás elemzése Feldolgozási veszteségek fajtái, keletkezésük okai és számításuk 2.0/1313-11 Nyersáru raktározás
Készletgazdálkodás Nyersáruraktár kialakításának szempontjai Nyersanyagok átvételének ismerete Nyersanyag tárolási módok fajtái és jellemzői Nyersanyagok előkészítése a feldolgozáshoz (bevizsgálás berendezései stb) A nyersáruraktár gépeinek, berendezéseinek jellemzői és alkalmazási területei Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások ismerete
40/Leírás készítése, 30/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás, 40/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,
A továbbhaladás feltételei
Könnyűipari minőségbiztosítás és munkavédelem 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 4.0/6232-11 Üzembiztonság
Tartalmak Berendezések, gépek üzembiztonságának ellenőrzése Alkatrészfelhasználás nyilvántartása, ellenőrzése
Tanulói tevékenységformák 30/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 30/Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,
Karbantartás, gépjavítás elrendelése A biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása és ellenőrzése 3.0/6342-11 A minőség létrehozásának módszerei Minőség, minőségbiztosítás, minőségirányítás Ellenőrzés, megfelelősség, objektív bizonyíték, minősítési folyamat Könnyűipari termékek jellemzői: pontosság, használhatóság, tartósság, tetszetősség A könnyűipari szabványrendszerek. MSZ EN ISO 9000 szabványcsalád Minőségpolitika, minőségügyi kézikönyv, minőségbiztatási eljárások, utasítások, minőségügyi feljegyzések, bizonylatok
20/Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, 80/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,
A továbbhaladás feltételei
14. évfolyam Könnyűipari gyártmányelőkészítés (szerkesztés-modellezés) 5 óra Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 96 Témakörök 2.0/6341-11 Gyártás előkészítés
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
Egy-és kétsoros, egyenes vonalú és karcsúsított kosztümök, kabátok szerkesztése, 30/Alkatrészrajz (szabásminta) készítés, 30/Modellezések készítése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben 30/Alapszerkesztések készítése, 10/Modellrajz gyártmányrajz Férfinadrágok, ingek, mellények, egy-és kétsoros, sportos zakó szerkesztése, értelmezése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben Női és férfidivatruhák szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása (szoknya, női nadrág, blúz vagy ruha, blézer, férfinadrág, mellény, zakó) eredeti méretben manuálisan és számítógépes program segítségével
Síkszéria készítése manuális és számítógépes eljárással. (szoknya, női nadrág) 2.0/6341-11 Gyártás előkészítés gyakorlat Női és férfiruhák szabásmintájának felfektetése a textíliára és egyedi szabása Női és férfiruhák szabásmintáinak felfektetése, felfektetési rajzok készítése a gazdaságossági és a minőségi szempontok figyelembevételével, manuálisan és számítógépes szoftverrel A szabásminta korrigálása a megvarrt mintadarab alapján (Ha szükséges)
30/Alkatrészrajz (szabásminta) készítés, 30/Modellezések készítése, 30/Alapszerkesztések készítése, 10/Modellrajz gyártmányrajz értelmezése,
A továbbhaladás feltételei
Gyártástechnológia elmélet 4 óra Elméleti óraszám:128 , Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 1.0/6341-11 Ruházati termékek készítése
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A ruházattal szemben támasztott követelmények A textíliák terítésével, szabásával, varrásával, vasalásával és ragasztásával szemben támasztott
3.0/6341-11 Varrásalapozás
Vasalástechnológiai alapfogalmak
5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése
Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai folyamata Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai dokumentációinak készítése
2.0/1313-11 Nyersáru raktározás gyakorlat Nyersáruraktár kialakítása Nyersanyagok átvétele Nyersanyagtárolás Nyersanyagok előkészítése a feldolgozáshoz
30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Ruhaipari nézeti és metszeti rajzok értelmezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult számítások alkalmazása a gyakorlatban
A nyersáruraktár gépeinek, berendezéseinek működése Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások betartása 3.0/1313-11 Szabászatszervezés
A szabászat feladatai A szabászati munkafolyamat kialakításának elvei A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések,
30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
eszközök fajtái A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök jellemzői A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök alkalmazási területének ismerete 1.0/6342-11 Gyártástechnológia
Varrás okozta sérülések
20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett Vasalás-, ragasztás-, és hegesztéstechnológiai ismeretek és alkalmazási feldolgozása,
A továbbhaladás feltételei
Témakörök
Tartalmak területek Ruhaipari dokumentációk tartalmának ismerete
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 30 Önálló rajkészítési feladatok elvégzése
Ruhaipari ábrák értelmezése, készítése és magyarázata Férfiruhákon formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, hasítékok, kötősávok, elejeszélek, gallérok, kézelők, zsebek, zsebfedők, pántok, ujjak készítésének ismerete. Ruhaipari ábrák értelmezése, készítése és magyarázata Női és férfiruhák (szoknya, nadrág, blúz, ing, mellény, ruha, kosztüm, zakó, kabát) műveleti sorrendjének az összeállítása a minőségi követelmények betarthatóságával A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése. A dokumentációk számítógéppel való elkészítése
Gyártástechnológia gyakorlat 8 óra Elméleti óraszám:, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 256 Témakörök
Tartalmak
5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése gyakorlat
Férfiruházati cikkek (nadrág, mellény, zakó) mintadarabjának
3.0/1313-11 Szabászatszervezés gyakorlat
Szabászati feladatok
elkészítése a minőségi követelmények figyelembevételével
A szabászati munkafolyamatok kialakítása A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök alkalmazási
Tanulói tevékenységformák 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 70 Önálló feladatelvégzés mintadarab és bemutatás alapján 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult számítások alkalmazása a gyakorlatban
területei 1.0/6342-11 Gyártástechnológia gyakorlat
Férfiruhákon formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, hasítékok, kötősávok, elejeszélek,
20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 50 Önálló feladatelvégzés mintadarab és
A továbbhaladás feltételei
Témakörök
Tartalmak gallérok, kézelők, zsebek, zsebfedők, pántok, ujjak elkészítése.
Tanulói tevékenységformák
bemutatás alapján 20 Önálló dokumentálás mintadarab és Női és férfiruhák (szoknya, nadrág, blúz, ing, mellény, ruha, kosztüm, bemutatás alapján zakó, kabát) műveleti sorrendjének az összeállítás, elkészítése. A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése. Vasalás-, ragasztás-, és hegesztéstechnológiai meghatározása, alkalmazása Ruhaipari dokumentációk készítése Gépek berendezések kiválasztása A dokumentációk számítógéppel való elkészítése.
A továbbhaladás feltételei
Könnyűipari gyártásszervezés 3 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: Gyakorlati óraszám: 64 Témakörök
Tartalmak
2.0/1313-11 Nyersáru raktározás gyakorlat Készletgazdálkodás
3.0/1313-11 Szabászatszervezés
Szabászati munkafolyamat szervezése
2.0/6342-11 Gyártásszervezés
Munkaidő-kihasználás elemzése, munkanorma, munkabér Szervezést befolyásoló tényezők a varrodában A kötött és kötetlen ütem jellemzői A munkadarabok továbbítási lehetőségei, eszközei Szalagszervezési módszerek, munkahelyszervezés A termelés gazdaságosságának, a befejezetlen terméknek és az átfutási időnek a vizsgálata
Tanulói tevékenységformák 40/Leírás készítése, 30/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás, 40/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult számítások alkalmazása a gyakorlatban
A továbbhaladás feltételei
Könnyűipari minőségbiztosítás és munkavédelem 2 óra Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
3.0/6342-11 A minőség létrehozásának módszerei Minőség, minőségbiztosítás, minőségirányítás Ellenőrzés, megfelelősség, objektív bizonyíték, minősítési folyamat Könnyűipari termékek jellemzői: pontosság, használhatóság, tartósság, tetszetősség A könnyűipari szabványrendszerek. MSZ EN ISO 9000 szabványcsalád Minőségpolitika, minőségügyi kézikönyv, minőségbiztatási eljárások, utasítások, minőségügyi feljegyzések, bizonylatok Beérkező alapanyag, áru ellenőrzése Beszállítók teljesítményének felügyelete Gyártásközi ellenőrzés Termelőberendezések, mérőeszközök minőségképességének ellenőrzése Végellenőrzés: teljes körű, szúrópróba, mintavételes Textíliák fizikai és mechanikai vizsgálata Méretváltozás, vasalási és ragasztási jellemzők meghatározása Gyártásközi méret és mennyiség ellenőrzés Munkaművelet és alkatrész vizsgálat Munkadarab ellenőrzés Késztermék ellenőrzése szemrevételezéssel: esztétikai megjelenés, méretpontosság, felületi hiba, ragasztási és konfekcionálási hiba
Tanulói tevékenységformák 20/Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, 80/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,
A továbbhaladás feltételei
Informatika alkalmazása a könnyűiparban 2 óra Elméleti óraszám: 16, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 48 Témakörök 1.0/6232-11 Termelés-előkészítés
Tartalmak Napi- és hosszabbtávú feladatok Termelési kapacitás és átbocsájtóképesség számítása
3.0/6232-11 Kapcsolattartás
Informatikai eszközök használata: telefon, fax, internet, Az információk rendszerezett és célirányos továbbítása
6.0/6232-11 Termelés-tervezés és ellenőrzés, adminisztráció
Napi és havi termelési feladatok ütemezése számítógéppel Mennyiségtervezés, határidők, kapacitások tervezése Számítógépes-integrált automatikus gyártás Termelési rendszer hálózatos irányítása A minőséget biztosító előírások betartásának ellenőrzése,
Tanulói tevékenységformák 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban
visszacsatolások dokumentálása Gyors reagálás a változó piaci igényekre, korrekciók végrehajtása Információs hálózatok ismerete. Információs csatornák használata Hálózaton belüli információáramlás, visszacsatolás 6.0/6232-11 Termelés-tervezés és ellenőrzés, adminisztráció
Számítógépes üzemi adminisztráció ismerete Alap- és segédanyag-készletek nyilvántartása Anyaggazdálkodási feladatok A megrendelések feldolgozása Késztermékek raktári nyilvántartásának követése
20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban
Szállítólevél készítése 7.0/6232-11 Számítógép-hálózatok
A számítógépes hálózatok felépítése Hálózati eszközök
20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
A továbbhaladás feltételei
Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
Hálózati szoftver
A továbbhaladás feltételei
40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban
Protokollok Hálózati biztonság Könnyűipari gépek számítógépes hálózatba való beillesztése, beállítása, menedzselése, távoli elérése
Informatika alkalmazása a könnyűiparban Corel 2 óra Elméleti óraszám: 16, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 48 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Az új termék technológiájának meghatározása
20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett Alapanyagok, gépek, eszközök kiválasztása feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30/Tanult programkezelés önálló alkalmazása 5.0/6232-11 Termékfejlesztés és szerkesztés A vevői elvárásoknak megfelelő, korszerű új termék kialakítása számítógéppel 20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett támogatott feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel tervezőrendszer segítségével 30/Tanult programkezelés önálló alkalmazása Számítógépes tervező rendszerek ismerete 1.0/6232-11 Termelés-előkészítés
Műszaki leírás, technológiai utasítás készítése
Könnyűiparban alkalmazott anyagok 2 óra Elméleti óraszám: 16, Elméletigényes gyakorlati óraszám: Gyakorlati óraszám: 48 Témakörök 3.0/6340-11 Áruismeret
Tartalmak Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése Színezési eljárások meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése
Tanulói tevékenységformák 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, 30/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,
A továbbhaladás feltételei
Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Ruházati textíliák legismertebb fajtái, alapanyag és technológia szerinti csoportosítása Kereskedelmi megnevezések Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése 4.0/6340-11 Anyagvizsgálatok Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési
20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 60 Tanult vizsgálati eljárás önálló alkalmazása 20 Jegyzőkönyv készítése a követelményeknek megfelelően
próbával Szövetvizsgálatok Kötött-hurkolt kelmék vizsgálatai Anyagminták azonosítása Ruhaipari feldolgozás vizsgálatai (varrás- és ragasztás-technológiai vizsgálatok) Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései Vizsgálati eredmények dokumentálása Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata Kezelési útmutató készítése Adatok rögzítése, értékelése számítógépes programokkal Átlag, szórás, medián kiszámítása Anyagösszetétel kiszámítása %-osan Számítógép használata Szövegszerkesztés Táblázatkezelés
A központi program által előírt összefüggő 160 óra gyakorlatot, 11. és 12. év végén szervezzük, 80 és 80 órás megosztásban
1.6 A TEXTILRAJZOLÓ ÉS MODELLTERVEZŐ ASSZISZTENS KÉPZÉS HELYI TANTERVE KIFUTÓ JELLEGGEL 11. évfolyam Művészettörténet 2 óra Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Holland, flamand és spanyol festészet a Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% XVII. században Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40% Az egyetemes és a magyar művészettörténet jelentős korszakainak és stíluselemeinek Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% 077/1.4/0980-06 Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai megismertetése vetített képes előadásokon, múzeum látogatásokon keresztül. Klasszicizmus és romantika. Historizmus és eklektika. Realista festészet. Plein air Információk önálló rendszerezése 40% festészet, az impresszionizmus megjelenése 077/1.3/0980-06 A barokk művészete
Szabadkézi rajzolás és festés / Rajz és vizuális kultúra 5 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 180 Témakörök 077/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 077/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 077/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 077/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés
Tartalmak A kompozíció, vonal- és tónusértékek vizsgálata. A színkeverés alapjai. Csendélet, drapéria, portré rajzolás és festés A látvány konstruktív és dekoratív feldolgozási módjai. A figura térbeni ábrázolása. Koponya, csontváz rajzok, portré és akt ábrázolás A rajzolás és festés kifejezési lehetőségeinek vizsgálata. A különböző jel- és gesztusrendszerek megismerése, a rajz- és festéstechnikai eszközök használata
Tanulói tevékenységformák Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 80% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20%
Térbeli formák, arányok, tömegek tanulmányozása természeti Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett képződmények, emberi figurák, portrék megmintázásán keresztül. Modellek, 80% papírplasztikák készítése Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%
A továbbhaladás feltételei
184
Tervezési gyakorlatok 3 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 108 Témakörök
Tartalmak
A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai 077/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak 077/1.2/0982-06 elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai A tervezési munka fázisai ismeretek alkalmazása A választható, egyszerű kézműves technikával kivitelezhető tárgyak 077/1.2/0994-06 tervkészítésének elsajátítása, és ez alapján annak elkészítése. A mintatervezés gyakorlata 077/1.1/0998-06 Tervezés és szakmai rajz
077/1.2/0998-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz
Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, tervvariáció készítése Ruházati terméket tervez az esztétikai és technológiai követelményeknek megfelelően Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, tervvariáció készítése Szabadkézzel és számítógépes program segítségével öltözéket tervez, Divatrajzot, makettet készít Kollekciót állít össze
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tervrajz készítése tárgyról 70% Tervrajz elemzése, hibakeresés 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% Szakrajz elemzés, hibakeresés 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10%
Anyagismeret, textiltörténet 1 óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Textiliparban használt alapanyagok előállítási módja, tulajdonságai, 077/2.2/0994-06 Textilipari általános anyagismeret technológiaismeret vizsgálati módjai. A textiliparban használt eszközök, berendezések, technológiai folyamatok jellemzői,tulajdonságai.
Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Információk önálló rendszerezése 20%
A továbbhaladás feltételei
185
Szabásrajz készítése (szerkesztés-modellezés) 2 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 72 Témakörök 077/1.1/0998-06 Tervezés és szakmai rajz
077/2.2/0998-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése
Tartalmak Konkrét tervezési feladattal kapcsolatos szakmai rajz készítésének megalapozása az emberi test arányrendszere, öltöztetés szempontjából fontos fő- és segédméretek ismerete, alkati adottságok és az öltözködés kapcsolata, divatrajz és szakmai rajz kapcsolata, egyszerű szabászati rajzok készítése (női ruha és ujj szerkesztése és modellezése, kihajtós gallérok készítése) Az előkészítő műveletek elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése anatómiai követelmények figyelembe vétele, kivitelezési elképzelések, szabászati lehetőségek összekapcsolása, egyszerű női ruha szerkesztése és modellezése egyéni méretek és tervek alapján
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10%
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
Kivitelezési gyakorlatok 3 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 108 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
077/2.1/0998-06 A kivitelezés technikai megalapozása
A különböző technikai fogások elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
077/2.3/0998-06 A tervezési munkák kivitelezése
A tervnek megfelelő technika megválasztása és a tárgy konkrét megvalósítása Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Női blúzok készítése Műveletek gyakorlása 30% Különböző díszítési technikák alkalmazása Női ruhák készítése
A továbbhaladás feltételei
Szakmai technológia 1 óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/3.1/0998-06 Textilrajzoló és modelltervező szakmai technológia
Tartalmak A szabás és varrás eszközeinek és technikai berendezéseinek ismerete, a ruhakészítés technológiai folyamatainak megismerése.
Tanulói tevékenységformák Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 10%
A továbbhaladás feltételei
186
12. évfolyam Művészettörténet 2 óra Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Posztimpresszionizmus, szimbolizmus és szecesszió. Nagybányai iskola. Gödöllői 077/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai művésztelep 077/1.5/0980-06 A modern művészet
077/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése
077/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40%
Az egyetemes és magyar művészettörténet jelentős korszakainak és stíluselemeinek megismertetése vetített képes előadásokon, múzeum látogatásokon keresztül. Avantgard törekvések a XX. század művészetében. Fouvizmus és expresszionizmus. Kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus. Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% egyéni megközelítése Információk önálló rendszerezése 40% A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi múzeumok gyűjteményei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40%
Szabadkézi rajzolás és festés / Rajz és vizuális kultúra 5 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 160 Témakörök 077/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 077/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 077/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés
Tartalmak A látvány konstruktív és dekoratív feldolgozási módjai. A figura térbeni ábrázolása. Koponya, csontváz rajzok, portré és akt ábrázolás A rajzolás és festés kifejezési lehetőségeinek vizsgálata. A különböző jel- és gesztusrendszerek megismerése, a rajz- és festéstechnikai eszközök használata
Tanulói tevékenységformák Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 80% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20%
Térbeli formák, arányok, tömegek tanulmányozása természeti képződmények, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett emberi figurák, portrék megmintázásán keresztül. Modellek, papírplasztikák 80% készítése Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%
A továbbhaladás feltételei
187 Tervezési gyakorlatok 3 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 108 Témakörök
Tartalmak
A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai 077/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak 077/1.2/0982-06 elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai A tervezési munka fázisai ismeretek alkalmazása A választható, egyszerű kézműves technikával kivitelezhető tárgyak 077/1.2/0994-06 tervkészítésének elsajátítása, és ez alapján annak elkészítése. A mintatervezés gyakorlata 077/1.1/0998-06 Tervezés és szakmai rajz
077/1.2/0998-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz
Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, tervvariáció készítése Ruházati terméket tervez az esztétikai és technológiai követelményeknek megfelelően Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, tervvariáció készítése Szabadkézzel és számítógépes program segítségével öltözéket tervez, Divatrajzot, makettet készít Kollekciót állít össze
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tervrajz készítése tárgyról 70% Tervrajz elemzése, hibakeresés 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% Szakrajz elemzés, hibakeresés 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10%
Szabásrajz készítése (szerkesztés-modellezés) 2 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 64 Témakörök 077/1.1/0998-06 Tervezés és szakmai rajz
077/2.2/0998-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése
Tartalmak Konkrét tervezési feladattal kapcsolatos szakmai rajz készítésének megalapozása divatrajz és szakmai rajz kapcsolata, egyéni tervezésű ruhák modellezése, különleges ujjak szerkesztése és modellezése, hátrész illesztéses gallérok szerkesztése Az előkészítő műveletek elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése esztétikai és technológiai követelmények figyelembe vétele, kivitelezési elképzelések, szabászati lehetőségek összekapcsolása, női ruha szerkesztése és modellezése egyéni méretek és tervek alapján
Tanulói tevékenységformák Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
A továbbhaladás feltételei
188 Kivitelezési gyakorlatok 3 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 96 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
077/2.1/0998-06 A kivitelezés technikai megalapozása
A különböző technikai fogások elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
077/2.3/0998-06 A tervezési munkák kivitelezése
A tervnek megfelelő technika megválasztása és a tárgy konkrét megvalósítása Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése Műveletek gyakorlása 30% Díszítési technikák alkalmazása
Szakmai technológia 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/3.1/0998-06 Textilrajzoló és modelltervező szakmai technológia
Tartalmak A szabás és varrás eszközeinek és technikai berendezéseinek ismerete, a ruhakészítés technológiai folyamatainak megismerése.
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 10%
Viselettörténet 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% 077/4.1/0998-06 Az egyetemes és magyar viselettörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink divatja és Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Viselettörténet törekvései. Őskori, ókori öltözékek (Egyiptom Mezopotámia, Kréta, Mükéné, ókori Görögország, Etruszk és Róma viseletei) Információk önálló rendszerezése 20% Középkori öltözékek (Bizánci, román kori, gótikus viseletek) Írásos elemzések készítése 20% Népvándorlás kora
A központi program által előírt összefüggő 90 óra gyakorlatot, és 11. év végén szervezzük, 80 órában, melyet az áttérés 160 óra összefüggő gyakorlatához igazodva kiegészítünk a 12. évfolyam után 80 óra összefüggő gyakorlattal
189 1.7 A KÉZMŰVES SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE KIFUTÓ JELLEGGEL 11. évfolyam Művészettörténet 2 óra Elméleti óraszám: 72, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
077/1.3/0980-06 A barokk művészete
A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Holland, flamand és spanyol festészet a XVII. században
077/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai
Az egyetemes és a magyar művészettörténet jelentős korszakainak és stíluselemeinek megismertetése vetített képes előadásokon, múzeum látogatásokon keresztül. Klasszicizmus és romantika. Historizmus és eklektika. Realista festészet. Plein air festészet, az impresszionizmus megjelenése
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40%
Szabadkézi rajzolás és festés / Rajz és vizuális kultúra 5 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 180 Témakörök 077/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 077/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 077/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 077/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés
Tartalmak A kompozíció, vonal- és tónusértékek vizsgálata. A színkeverés alapjai. Csendélet, drapéria, portré rajzolás és festés A látvány konstruktív és dekoratív feldolgozási módjai. A figura térbeni ábrázolása. Koponya, csontváz rajzok, portré és akt ábrázolás A rajzolás és festés kifejezési lehetőségeinek vizsgálata. A különböző jel- és gesztusrendszerek megismerése, a rajz- és festéstechnikai eszközök használata
Tanulói tevékenységformák Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 80% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20%
Térbeli formák, arányok, tömegek tanulmányozása természeti Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 80% képződmények, emberi figurák, portrék megmintázásán keresztül. Modellek, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% papírplasztikák készítése
A továbbhaladás feltételei
190 Tervezési gyakorlatok 4 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 144 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% 077/1.1/0982-06 Elemzés készítése tapasztalatokról 20% A tervezői szemlélet és problémamegoldás szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% 077/1.2/0982-06 elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai ismeretek Tervrajz készítése tárgyról 70% A tervezési munka fázisai alkalmazása Tervrajz elemzése, hibakeresés 10% A választható, egyszerű kézműves technikával kivitelezhető tárgyak Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% 077/1.2/0994-06 tervkészítésének elsajátítása, és ez alapján annak elkészítése. Elemzés készítése tapasztalatokról 20% A mintatervezés gyakorlata Szakrajz elemzés, hibakeresés 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 077/1.1/0997-06 Öltözködés kiegészítő terméket készít 30% Tervezés és szakmai rajz Fali és textil alkotásokat tervez kreatív, egyéni módon Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról Természeti tanulmányokat végez 30% Zárt és folyamatos texti kompozíciót tervez Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Különböző festési eljárásokat végez, nyomódúcot készít és használ, illetve 30% szitát készít és szitázási eljárást végez Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Szőnyegmintát tervez és kivitelez Különböző szövési eljárást alkalmaz Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 077/1.2/0997-06 ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, 30% Számítógépes tervezés és szakmai rajz tervvariáció készítése Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Szabadkézzel és számítógépes program segítségével textilmintát, felületet Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással tervez 30% Szőnyegmintát, gobelin mintát tervez Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Tervrajzot, látványtervet, makettet készít Kollekciót állít össze
Textilipari általános anyagismeret és technológia 1 óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
A textiliparban használt festékek, festő eszközök, berendezések, technológiai folyamatok 077/2.2/0994-06 Textilipari általános technológiaismeret jellemzői, tulajdonságai. A festékek, alap-, segéd- és speciális anyagok tulajdonságainak, használatának megismerése Textiliák festése, kézi és gépi festés, mintázás Festékek, oldószerek csoportosítása
Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Információk önálló rendszerezése 20%
A továbbhaladás feltételei
191 Textiltörténet 1 óra Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/3.1/0994-06 Textiltörténet
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Információk önálló rendszerezése 20% Írásos elemzések készítése 20%
Középkori francia gobelinkárpitok Flamand kárpitok a középkorban Újkori francia gobelinek
Kivitelezési gyakorlatok 3 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 108 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A különböző technikai fogásokat sajátít el, gyakorlati jártasságot szerez 077/2.1/0997-06 A kivitelezés technikai megalapozása Speciálgépeket, apparátokat használ, szegőzőket, hímzőgépeket alkalmaz adott feladatnak megfelelően, betartva a biztonsági előírásokat 077/2.3/0997-06 A tervezési munkák kivitelezése
A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Különböző díszítési technikákat alkalmaz Öltözék kiegészítőket készít a tervezés órán készült mintázások felhasználásával (sálak, tokok, tarisznyák, táskák…) Apró tárgyakat készít, díszítéssel, béleléssel.
A továbbhaladás feltételei
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
12. évfolyam Művészettörténet 2 óra Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Posztimpresszionizmus, szimbolizmus és szecesszió. Nagybányai iskola. Gödöllői 077/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai művésztelep 077/1.5/0980-06 A modern művészet
Az egyetemes és magyar művészettörténet jelentős korszakainak és stíluselemeinek megismertetése vetített képes előadásokon, múzeum látogatásokon keresztül. Avantgard törekvések a XX. század művészetében. Fouvizmus és expresszionizmus.
Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40%
A továbbhaladás feltételei
192 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
077/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése
Kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus. Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése
077/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények
A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi múzeumok gyűjteményei
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40%
Szabadkézi rajzolás és festés / Rajz és vizuális kultúra 5 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 160 Témakörök 077/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 077/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 077/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés
Tartalmak A látvány konstruktív és dekoratív feldolgozási módjai. A figura térbeni ábrázolása. Koponya, csontváz rajzok, portré és akt ábrázolás A rajzolás és festés kifejezési lehetőségeinek vizsgálata. A különböző jel- és gesztusrendszerek megismerése, a rajz- és festéstechnikai eszközök használata
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 80% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20%
Térbeli formák, arányok, tömegek tanulmányozása természeti képződmények, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett emberi figurák, portrék megmintázásán keresztül. Modellek, papírplasztikák 80% készítése Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%
Tervezési gyakorlatok 4 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 128 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% 077/1.1/0982-06 Elemzés készítése tapasztalatokról 20% A tervezői szemlélet és problémamegoldás szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% 077/1.2/0982-06 elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai Tervrajz készítése tárgyról 70% A tervezési munka fázisai ismeretek alkalmazása Tervrajz elemzése, hibakeresés 10% 077/1.2/0994-06 A mintatervezés gyakorlata
A választható, egyszerű kézműves technikával kivitelezhető tárgyak tervkészítésének elsajátítása, és ez alapján annak elkészítése.
Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% Elemzés készítése tapasztalatokról 20%
A továbbhaladás feltételei
193 Témakörök 077/1.1/0997-06 Tervezés és szakmai rajz
077/1.2/0997-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Szakrajz elemzés, hibakeresés 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból Lakástextil felhasználású terméket tervez az épített környezetnek és 30% funkciónak megfelelően Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról Fali és textil alkotásokat tervez kreatív, egyéni módon 30% Enteriőr tanulmányokat készít különböző korok és stílusok megismerésével Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, 30% tervvariáció készítése Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról Szabadkézzel és számítógépes program segítségével belső teret, tárgyat, tárgy 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással együttest tervez 30% Makettet készít Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Tervet kivitelez
Textilipari általános anyagismeret és technológia 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/3.1/0997-06 A textil kézműves technológia folyamatai és anyagai
Tartalmak Áruismeret Új típusú alapanyagok, lakástextilek megismerése Fejlesztési irányok, intelligens textíliák Minőségi előírások Kezelési útmutatók
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 10%
Textiltörténet 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák 077/4.1/0997-06 Megismeri az általános, és a szűkebb szakmája textiltörténetét Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Általános textiltörténet és a textil kézműves termékek története Gépi szövőipar kialakulása – ipari forradalom Információk önálló rendszerezése 20% napjainkig Textilnyomóipar kialakulása Írásos elemzések készítése 20%
A továbbhaladás feltételei
194
Szakmai rajz készítése 1 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
077/1.1/0997-06 Tervezés és szakmai rajz
Konkrét tervezési feladattal kapcsolatos szakmai rajz készítésének megalapozása Technikai vagy műszaki rajz készítése
077/2.2/0997-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése
Az előkészítő műveletek elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése esztétikai és technológiai követelmények figyelembe vétele, kivitelezési elképzelések, szabászati lehetőségek összekapcsolása, Tervrajz és szakmai rajz kapcsolata, Térbeli formák lefedési lehetőségei
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
Kivitelezési gyakorlatok 3 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 96 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
077/2.1/0998-06 A kivitelezés technikai megalapozása
A különböző technikai fogásokat sajátít el, gyakorlati jártasságot szerez Különleges technikákat sajátít el
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
077/2.3/0998-06 A tervezési munkák kivitelezése
A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Különböző díszítési technikákat alkalmaz Műveletek gyakorlása 30% Különböző térbeli formák lefedési lehetőségeit tanulmányozza és oldja meg Lakástextil felhasználású terméket készít az épített környezetnek és funkciónak megfelelően
A továbbhaladás feltételei
195 13. évfolyam Művészettörténet 2 óra Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/1.5/0980-06 A modern művészet 077/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Magyar művészeti csoportok. Az absztrakt művészet a konstruktivizmustól a Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% gesztusfestészetig. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% A XX. század második felének művészeti törekvései. A posztmodern művészet Információk önálló rendszerezése 40% Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% egyéni megközelítése Információk önálló rendszerezése 40%
Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. Botticellitől Michelangelo-ig. 077/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése Caravaggio, Rembrandt és Goya festményei. Monet, Cesanne, Gauguin. Matisse, Picasso, Csontváry, Dali. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi 077/1.8/0980-06 múzeumok gyűjteményei Hazai és külföldi műgyűjtemények
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 40%
Népművészet 2 óra Elméleti óraszám: 68 Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A néprajz és A népművészet kutatási területei, megnyilvánulási formái. Távoli tájak 077/1.9/0980-06 Néprajz és népművészet alapfogalmai jellegzetes néprajzi anyaga, szokásai, tárgyi kultúrája. A hiedelemvilág és motívumkincs összekapcsolódása
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 20% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 50%
A magyar népművészet tárgyi emlékeinek feldolgozásán keresztül, a népi kultúra, tájegységekre jellemző vonásainak megismertetése, a motívumkincs feldolgozási módjai, továbbalakítási lehetőségei
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 20% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 50%
077/1.10/0980-06 A magyar népművészet
A továbbhaladás feltételei
196
Szabadkézi rajzolás és festés 6 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 216 Témakörök 077/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 077/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 077/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés
Tartalmak A látvány konstruktív és dekoratív feldolgozási módjai. A figura térbeni ábrázolása. Koponya, csontváz rajzok, portré és akt ábrázolás A rajzolás és festés kifejezési lehetőségeinek vizsgálata. A különböző jel- és gesztusrendszerek megismerése, a rajz- és festéstechnikai eszközök használata Térbeli formák, arányok, tömegek tanulmányozása természeti képződmények, emberi figurák, portrék megmintázásán keresztül. Modellek, papírplasztikák készítése
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Szabadkézi rajz készítése tárgyról 90% Szabadkézi rajz értelmezése 10% Szabadkézi rajz készítése tárgyról 80% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 80% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%
Az írott kommunikáció elemei, a betűk kialakulása. A betűformák Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% koronkénti változása a kézírástól a nyomtatott betűig. Betűtípusok, Információk önálló rendszerezése 20% betűtervezők. A tipográfia szabályai. Betűrajz elemzése, hibakeresés 10% Manuális és számítógépes programmal készített szövegek, feliratok tervezése, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% készítése a stiláris érzékenység, a tipográfia alapjainak elsajátítása céljából
077/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia
Vállalkozási ismeretek és munkajog 2 óra Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A vállalkozások tervezése, ütemezése, pénzforgalmi szabályai. Üzleti Olvasott szöveg önálló feldolgozása 40% 077/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka tervezés és marketing. Adatszolgáltatás számítógépes programokon keresztül Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 30% szervezése - gazdasági háttere Állampolgári ismeretek – a vállalkozási és alkalmazotti környezethez Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% 077/1.3/0981-06 Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka kapcsolódó jogi ismeretek - munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok. A törvényi szabályozás szerinti nyilvántartási és szervezése - jogi háttere adatszolgáltatási feladatok
A továbbhaladás feltételei
197
Tervezési gyakorlatok 6 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 204 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% 077/1.1/0982-06 Elemzés készítése tapasztalatokról 20% A tervezői szemlélet és problémamegoldás szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása Információk feladattal vezetett rendszerezése 60% 077/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai
077/1.2/0994-06 A mintatervezés gyakorlata
077/1.1/0997-06 Tervezés és szakmai rajz
077/1.2/0997-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz
A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai ismeretek alkalmazása Prezentáció készítés a tanultak alapján A választható, egyszerű kézműves technikával kivitelezhető tárgyak tervkészítésének elsajátítása, és ez alapján annak elkészítése.
Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tervrajz készítése tárgyról 70% Tervrajz elemzése, hibakeresés 10%
Öltözködés kiegészítő terméket készít Lakástextil felhasználású terméket tervez az épített környezetnek és funkciónak megfelelően Fali és textil alkotásokat tervez kreatív, egyéni módon A választott vizsgafeladat alapján tervez, kollekciót készít, a megismert esztétikai és technológiai követelmények megtartásával Konkrét tervezési feladat meghatározásával - felhasználva az elméleti ismeretanyagokat - egy új, kreatív, művészi igényességgel kialakított terv, tervvariáció készítése Szabadkézzel és számítógépes program segítségével öltözéket tervez, Tervrajzot, makettet készít Kollekciót állít össze Vizsgamunka dokumentálása
Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10%
Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% Szakrajz elemzés, hibakeresés 30%
Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10%
A továbbhaladás feltételei
198
Textilipari általános anyagismeret és technológia 4 óra Elméleti óraszám: 102, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 34 Témakörök
Tartalmak
A textiliparban használt alapanyagok, annak előállítási módjai, a termékek jellemzői, tulajdonságai, vizsgálati módjai Anyagvizsgálatokat végez, jegyzőkönyvet készít a megfigyelt változásokról Mintázási technikákat végez 077/2.2/0997-06 A kézműves technológiák folyamatai, anyagai és eszközei A textil kézműves technológia folyamatai és anyagai A technológiai folyamatokban történő változások megfigyelése, dokumentálása 077/2.1/0994-06 Textilipari általános anyag-, áruismeret
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Információk önálló rendszerezése 20%
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 30% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Információk önálló rendszerezése 20%
Textiltörténet 2 óra Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök
Tartalmak
077/4.1/0997-06 A XX. század textilművészete Általános textiltörténet és a textil kézműves termékek Textil- és viselettörténeti ismeretek a kezdetektől napjainkig története napjainkig Az egyetemes és magyar textiltörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink újításai és törekvései
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Információk önálló rendszerezése 20% Írásos elemzések készítése 20%
Viselettörténet 1 óra Elméleti óraszám: 34, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/4.1/0997-06 Általános textiltörténet, textil- és viselettörténeti ismeretek
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
Megismeri az általános, és a szűkebb szakmája
Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20%
textiltörténetét
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
Textil- és viselettörténeti ismeretek a kezdetektől
40%
napjainkig
Információk önálló rendszerezése 20% Írásos elemzések készítése 20%
A továbbhaladás feltételei
199
Szakmai rajz készítése 2 óra Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 077/1.1/0997-06 Tervezés és szakmai rajz
077/2.2/0997-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése
Tartalmak Konkrét tervezési feladattal kapcsolatos szakmai rajz készítésének megalapozása Tervek és szakmai rajz kapcsolata, Szabászati rajzok készítése (különböző lakástextil felhasználású térbeli forma, drapéria, öltözék kiegészítő, falikárpit kialakítása) Vizsgamunka szakmai rajza Vizsgamunka dokumentálása A kivitelező technikák elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése Esztétikai és technológiai követelmények figyelembe vétele Kivitelezési elképzelések, szabászati lehetőségek összekapcsolása Vizsgamunka elkészítése, egyéni elgondolások és tervek alapján
Tanulói tevékenységformák
A továbbhaladás feltételei
Szabadkézi és számítógépesrajz készítése leírásból 30% Szabadkézi és számítógépesrajz készítés tárgyról 30% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% Technikai rajz elemzés, hibakeresés 10%
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
Kivitelezési gyakorlatok 6 óra Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 204 Témakörök
Tartalmak
Tanulói tevékenységformák
077/2.1/0997-06 A kivitelezés technikai megalapozása
A különböző technikai fogások elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerzése Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
077/2.3/0997-06 A tervezési munkák kivitelezése
A tervnek megfelelő technika megválasztása és a tárgy konkrét megvalósítása Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30% Vizsgamunkák előkészítése Textilkísérlet, formai megvalósítás – makettezés
077/2.4/0997-06 A vizsgamunka kivitelezése
Kézműves technikákat végez Vegyes technikát alkalmaz Tovább feldolgozza a terméket (végterméktől függően) A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Vizsgamunkát készít
A továbbhaladás feltételei
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 70% Műveletek gyakorlása 30%
A központi program által előírt összefüggő 90 óra gyakorlatot és az áttérésből adódó 70 óra gyakorlatot 11. és 12. év végén szervezzük, 70 és 90 órás megosztásban.
