A személyi jövedelemadóról szóló törvényfontosabb változásai a 2008. évre I. Összevonandó jövedelmek 1. Nem önálló tevékenység Az értelmező rendelkezések között pontosításra került a munkáltató fogalma, mely szerint munkáltatónak azt kell tekinteni akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Pontosításra került a bér jövedelem fogalma is az értelmező rendelkezések között, mely szerint bérjövedelemnek minősül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; Az értelmező rendelkezések szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni a 2008. évtől a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is. A hozzájárulás összegéből nem minősül bevételnek az az összeg, amelyet a munkáltató a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézetbe a magánszemély is befizethet és a befizetett összeg – ideértve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részét is – 30 százaléka az összevont adóalap adóját csökkenti. Nevesítésre került, hogy nem önálló tevékenységnek minősül a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek tevékenysége, valamint az Európai Parlament magyar képviselőit megillető tiszteletdíj is nevesített nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. 1.1 Adójóváírás A 2008. évtől az alap- és kiegészítő adójóváírás helyett egységes adójóváírás kerül bevezetésre, amelynek mértéke továbbra is a bérjövedelem 18 százaléka, legfeljebb havi 11 340 forint. A teljes összegű adójóváírás évi 1 250 000 forint
jövedelem alatt érvényesíthető, míg az ennél több jövedelemmel rendelkezők esetében a meghaladó jövedelemrész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell csökkenteni az adójóváírást. Ennek eredményeként a csökkenő mértékű adójóváírás az eddigi 2 100 000 forint helyett 2 762 000 forint jövedelemhatárig érvényesíthető. Az átalakítás nem érinti a legfeljebb évi 1 millió forint (havi 83 ezer forint) bruttó jövedelemmel rendelkezőket. 2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek 2. 1 Lakásbérbeadás Lakás bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan már évközben is választhatja, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (ideértve az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályokat is) alkalmazza. Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély választásáról a kifizetést megelőzően nyilatkozik, akkor kifizető is az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által a 74. § szerint megfizetett 25 százalék adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti. 2. 2 Egyéni vállalkozók és őstermelőkre vonatkozó közös szabályok Költségek fedezetére és fejlesztési célból folyósított támogatások fogalma Az értelmező rendelkezések között bevezetésre került (3.§ 42. pont), hogy csak az a támogatás minősül költségek fedezetére és fejlesztési célból folyósított támogatásnak, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolás ellenében kap. Ez a szabály vonatkozik az előre és az utólag folyósított támogatásra is. Ez azt jelenti a gyakorlatban, ha a magánszemély olyan támogatást kap, amelynek célszerinti felhasználásáról nem kell elszámolnia a támogatás folyósítójával, akkor annak összege bevételnek minősül, azaz egyéb támogatásnak minősül. Továbbra is igaz, hogy a támogatás összege megemeli adózási feltételül rendelt bevételi értékhatárt. Agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatás fogalma Az értelmező rendelkezések között új fogalomként jelent meg az agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatás fogalma, mely szerint ilyennek az EK-
Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban szóló, 1860/2004/EK bizottsági rendelet (2004. október 6.) által csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősített támogatás minősül. 2. 3 Mezőgazdasági őstermelőket érintő további változás Költségek elszámolás Az olyan őstermelői tevékenységet folytatók esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az internet használat költségeinek 50 %-a számolható el a bevétellel szemben. Abban az esetben, ha az őstermelő elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett, akkor az e címen felmerült költség 30 százaléka számolható el a bevétellel szemben, tehát a 60 000 forintos korlát megszűnt a 2008. évtől. Adókedvezmény A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelők által érvényesíthető adókedvezmény agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A családi gazdaság tagjainak és a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőknek külön-külön kell-e önálló regisztrációs számmal rendelkezniük. Az őstermelői adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő adóbevallásában feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. Az adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos szabályok egyebekben nem változtak. Ez a szabály már a 2007. évi bevallás benyújtásakor is azzal, hogy a regisztrációs számot a bevallás benyújtása előtt elég kiváltani. 2.4. Egyéni vállalkozók adózása Egyéni vállalkozások de minimis támogatása A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó, illetve minden más egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadó törvény 49/B §-a szerinti de minimis kedvezmények érvényesíthetők, így például a kisvállalkozói, illetve a fejlesztési tartalék címén lekötött összeg kedvezménye érvényesíthető, az értékhatár bármely három adóévben 200 000 EUR és a bevallás benyújtásának időpontját kell a támogatás érvényesítése időpontjának tekinteni. Az egyéni vállalkozó áttérése a társasági adó hatálya alá Az egyéni vállalkozó társasági adó törvény hatálya alá történő áttérése esetén az általa érvényesített bevételt csökkentő (de minimis) kedvezmények és az
elhatárolt veszteség tekintetében az egyéni vállalkozói jogállást nem kell megszűntnek tekinteni, a társaság jogutódnak minősül. Az átalakulásra tekintettel megállapított adó összegét nem kell soron kívül bevallani és a megfizetni, az ezzel összefüggő adókötelezettségét az egyéni vállalkozó az éves bevallásában rendezheti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a ’71-es bevallás kitöltése alól mentesül és ez vonatkozik a tevékenységét évközben megszüntető egyéni vállalkozóra is. [ 49/A. § (3), (6) bekezdés.] A vállalkozói adóalap és osztalékalap utáni adót az éves bevallás benyújtásáig nyitva álló határidőig kell megfizetni. [49A § (2) bekezdés] Ez a szabály vonatkozik a vállalkozói osztalékalapok különbözetének arra a részére is, amelyet le kell adóznia a magánszemélynek. [49/A § (5) bekezdés) Egyéni vállalkozói tevékenység folytatása Amennyiben az egyéni vállalkozó cselekvőpépességét elveszíti vagy meghal, akkor a tevékenység folytatásának bejelentésére 90 nap áll rendelkezésre. A tevékenységet folytathatja a törvényes képviselő, illetve az özvegy vagy az örökös. Az adóévi bevétel, költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség a tevékenységet folytató özvegyet, örököst illeti meg. A vállalkozói kivét továbbra is az elhunyt összevonandó jövedelme. Az egyéni vállalkozói tevékenysége
tevékenységet
folytató
magánszemély
egyesített
Amennyiben a tevékenységet tovább folytató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de az elhunyt tőle eltérő adózási módot alkalmazott, akkor nemcsak a tevékenység folytatásáról dönthet a magánszemély 90 napon belül, hanem arról is, hogy mely adózási mód szerint folytatja az egyesített tevékenységet. Ekkor azonban a nem választott módszer szerinti tevékenységre (akár az elhunyt, akár a saját tevékenysége az) a megszűnési szabályok figyelmen kívül hagyásával meg kell állapítania az elhalálozás napjára vonatkozó adókötelezettséget, amelyet az éves bevallásában – az egyesített tevékenységre vonatkozó adókötelezettségétől függetlenül – kell teljesítenie. (Kapcsolódó rendelkezés az Eva törvényt is módosítja, miszerint, ha a tevékenységet folytató eva-alany, de a továbbiakban az Szja tv. szerinti adózást választ, az eva szerinti adókötelezettséget a megszűnési szabályok figyelmen kívül hagyásával az adóhatóság állapítja meg.) Az egyesített tevékenységre irányadók az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére vonatkozó és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva hatálya alatt hunyt el, akkor a tevékenységet folytató választhatja az evát is és az szja tv. szerinti adózást is. A vállalkozói adóalap megállapítása Bevételt csökkentő kedvezmények Az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedelemének 25 százaléka helyett, annak 50 százaléka erejéig képezhet fejlesztési tartalékot, az évi 500 millió forint felső korlát változatlansága mellett. Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra a lekötött összegre, amelyet a kedvezményes adókulcs alkalmazása miatt [49/B § (21) bekezdés] kötött le az egyéni vállalkozó. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét legfeljebb évi 30 millió forinttal kisvállalkozói kedvezmény címén. A kisvállalkozói kedvezmény szempontjából a foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni. A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. Amennyiben a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. Minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Költségek elszámolása Az internet-használat költségeinek elszámolási szabályában megszűnt a 60 ezer forint költség-elszámolási korlát. Ha a magánszemély telephelye a lakásán van, akkor legalább az internet költségének 50%-a elismert költségnek minősül, illetve, ha a telephely a lakástól elkülönül, akkor az e címen felmerült költségek maradéktalanul elszámolhatóak. A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat két adóév alatt egyenlő részletben is el lehet számolni.
A hátrányos térségben üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben elszámolható továbbra is azzal, hogy a beszerzési ár 1 százaléka, járművek esetében a beszerzési ár 3 százaléka minősül de minimis támogatásnak azzal, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásnak minősül. Minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Veszteségelhatárolás Az önellenőrzés keretében feltárt veszteség összegének elhatárolását az önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig lehet kérni. Minimum-jövedelem számítás Továbbra is 3 adóalapot kell számolni. A 2008. évtől már nem lesz átmeneti szabály. Vállalkozói adóalap utáni adó 50 milliós szabály alkalmazása A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését, fejlesztési és költségfinanszírozásuk forrásainak bővítését célozza a 2008. év előtt 5 millió forint adóalap-határig alkalmazható 10 százalékos adókulcs adóalap-határának 50 millió forintra történő felemelése a társasági adó alanyainál és az egyéni vállalkozóknál egyaránt azonos feltételekkel. A feltételeket a szja trv. 49/B §- a tartalmazza. A kedvezményes adókulccsal „megtakarított adó”, vagyis az adóalap 6 százaléka (legfeljebb 50 millió forint 6 százaléka, azaz 3 millió forint) olyan állami támogatásnak minősül, amelyre az uniós előírásokat is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a törvény szerint a 10 százalékos adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka a 10 százalékos adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, ha az egyéni vállalkozó a nála maradó összeget kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánja fordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági
rendeletben foglaltak szerint támogatásnak tekinti. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható. Az egyéni vállalkozó a 10 százalékos kulcs alkalmazásával nála maradó adót csak meghatározott célokra fordíthatja. Ennek érdekében ezt az összeget a belföldi pénzforgalmi bankszámláján köteles lekötni abban az adóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot, és az adóév utolsó napján azt lekötött számlakövetelésként kell nyilvántartania. Ez a kötelezettség hasonlatos a fejlesztési tartalékra vonatkozó lekötési kötelezettséghez, azonban lényeges különbség, hogy a visszamaradó adónak megfelelő lekötött számlaköveteléssel az adóalap nem csökkenthető. 3. Egyéb jövedelmek 3. 1 Jog gyakorlásából, alapításából származó jövedelmek A pontosítás keretében a szabályok külön meghatározzák a jogot alapító és a jogot gyakorló jövedelemévek megállapítását, valamint a joggyakorlásból származó bevételrészt megkülönböztetik a joggyakorlás tárgyának átruházásából származó bevételrésztől. Az értékpapírokra vonatkozó jogokkal összefüggésben a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz. 3. 2 Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által az un. kötelező várakozási idő (tíz év) letelte után a nem nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összeg továbbra is adóköteles, azzal, hogy a bevétel adóköteles része a kötelező várakozási idő letelte utáni második évtől évente 10-10 százalékkal csökken és a 21. évtől adómentes a kifizetés. A kifizetett adóköteles összeg csökkentése 2008-ig független volt attól, hogy a kifizetett összeg ténylegesen milyen hosszú időn keresztül volt a pénztárban befektetésként. A 2008-tól elhelyezett összegekből történő kifizetésekre az adóköteles rész csökkentése csak arra alkalmazható, amelynek a befizetésétől számítva a kifizetéséig már 10 év eltelt. II. Tőke jövedelmek 1. Kamatjövedelmek A kollektív befektetési értékpapírok kamata, hozama - átruházás esetén az árfolyamnyeresége is - kamatjövedelemnek minősül. Amennyiben ezen értékpapírok értékesítésére tőzsdén kerül sor, akkor a tőzsdei ügyeletekből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. Osztalékelőleg elszámolása Az osztalékelőleg adóját a kifizetőnek továbbra is a kifizetés időpontjában kell megállapítania. A magánszemélynek az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetnie azzal, hogy az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában az osztalékot be kell bevallania és az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként kell figyelembe vennie. III. Természetbeni juttatások Adómentes természetbeni juttatások - Az étkezési hozzájárulás juttatásának feltételei nem változtak, de az értékhatár 10 000 forintról 12 000 forintra, illetve utalvány esetében 5 000 forintról 6 000 forintra emelkedik. - Az iskolakezdési támogatás a havi minimálbér 30 százalékáig adható a közoktatásban résztvevő gyermekre tekintettel, ideértve azt a gyermeket is, aki abármely EGT államban ennek megfelelő oktatásban részesül. A juttatásban annak a szülőnek a gyermeke is részesülhet, aki az EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult. (Ez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy pl. a Szlovákiából átjáró munkavállalónak a magyar munkáltató adhat iskolakezdési támogatást, ha a magánszemély családi pótlékot, vagy ahhoz hasonló ellátást kap Szlovákiából.) - Az üzletpolitikai, reklámcélból nyújtott ajándéknak termék, vagy szolgáltatás vásárlásához kell kötődnie a továbbiakban. A bevezetett új rendelkezés szerint megszűnik az üzletpolitikai (reklám) célból adott ajándékok adómentessége, az áruminta kivételével. Továbbra is adómentes az üzletpolitikai célzatú árengedmény, visszatérítés, ideértve azt az esetet is, amikor a visszatérítés valamely árura, szolgáltatásra beváltható érték (pl. különböző pontgyűjtő akciók keretében az erre szolgáló adathordozón tárolt, árura, szolgáltatásra beváltható pontérték) formájában valósul meg. A visszatérítésnek, engedménynek arányosnak kell lennie a termék , szolgáltatás árával. - Új szabály a 2008. évtől ( 1. sz. melléklet 8.35 . pontja), hogy adómentes az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett különböző társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidő rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, helyben fogyasztott étel, ital és a részvevők között kiosztott azonos értékű ajándék juttatások. Az ajándékok együttes összege azonban nem haladhatja meg a rendezvény összes költségének 10 százalékát.
Adóköteles természetbeni juttatások Pontosításként került megfogalmazásra, hogy a Tbj. szempontjából biztosítottnak nem minősülő magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás csak abban az esetben minősül természetbeni juttatásnak, ha az nem tevékenység vagy szolgáltatás ellenértéke. Szigorodott az autópálya matrica és a céges telefonok miatti adófizetési kötelezettség. Amennyiben nem a kifizető tevékenységével függ össze a használat, csak akkor alkalmazható a kedvezőbb szabály. Adóköteles béren kívüli juttatás Kedvező változás, hogy a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. Ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózása A 2008. évtől megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, ugyanakkor a lakások és az ezekhez kapcsolódó haszonélvezeti jog esetén átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka öt évre csökken, azáltal, hogy a lakás megszerzését követő második évtől történő átruházás esetén a jövedelem már csökken, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem kell jövedelmet figyelembe venni. A nem lakásingatlanok esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad. Külön átmeneti szabály rendelkezik azokról az esetekről, amikor a magánszemély az ingatlan átruházás jövedelemét 2008. január 1-je előtt megszerezte. Ebben az esetben a magánszemély a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályokat még alkalmazhatja. Az ingatlan adóztatással összefüggő további változás, hogy az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, azonban a 2007. évet követő ráépítés, bővítés esetén azon utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetőleg a tényleges használatbavételnek) éve, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt, illetőleg választható, hogy a telek és az épület szerzési időpontját az előzőek szerint, de külön-külön határozzák meg. Továbbra is megmarad az a kedvezmény, hogy bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját nem kell megfizetni, ha azt a magánszemély (az átruházás évében vagy az azt követő két évben) saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más
hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére fordítja. Új méltányossági rendelkezés alapján az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra történik) adót az adóhatóság mérsékelheti, vagy elengedheti.
