ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
HORVÁTH TIBOR MÉRNÖK ALEZREDES
A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ ERŐDÍTÉSI ÉPÍTMÉNYEK FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI
Doktori (PhD) értekezés tézisfüzet
Témavezető: Dr. Szabó Sándor mérnök ezredes egyetemi tanár a hadtudomány kandidátusa
BUDAPEST, 2002.
A tudományos probléma megfogalmazása „Jól telepített, jól készített és jól védelmezett erődítésnek minden időben nagy jelentősége lesz” (Moltke Helmuth: Voennüe poucsenija. Operativnaja podgotovka k szrazseniju. Voenizdat. Moszkva, 1936. Fordítás.) A XXI. század elején az emberiség leghőbb vágya, hogy nyugodt körülmények között, biztonságban élhessen. A biztonságérzetét az a körülmény teremti meg, ha nincs olyan veszély, amely az egyént vagy a közösséget fenyegeti, illetve ha a veszély ellen megfelelő védelem áll rendelkezésére. Napjainkban egy ország vagy földrajzi térség (régió vagy kontinens) biztonsága az ott élő emberek számára rendkívül fontos, és a biztonság iránti igényük rendszerint megelőzi a kedvezőbb létfeltételekkel, az állampolgári jogokkal, a nemzetiségi és vallási kultúrával kapcsolatos és általánosan elfogadott kívánalmakat. Az ország vagy földrajzi térség biztonságát, területének sérthetetlenségét, belső nyugalmát, lakosságának életét és anyagi javait fenyegető kihívások és kockázatok folyamatos elemzése és előrejelzése a hadtudományi kutatások egyik fontos feladata. A kihívások és kockázatok, vagyis együttesen a veszélyek reális felmérése, lehetséges nagyságának, erejének és bekövetkezésük idejének alapos elemzése nélkül nem oldható meg az ország biztonságát szavatoló biztonságpolitika kialakítása, és az annak hátterét, végső garanciáját képező, s a közvetlen fegyveres védelmet ellátó katonai erők feladatának, nagyságának, struktúrájának, felszerelésének és kiképzésének meghatározása, megtervezése. Erre csakis a valóságos tényekre támaszkodó tudományos kutatások adhatnak választ. A kutatók és a széles látókörű, józanul gondolkodó politikusok egyetértenek abban, hogy a biztonságnak számos feltétele van, amelyek országonként és térségenként, továbbá történelmi koronként változóak, de mindenhol és mindenkor meghatározói azok a kihívások és kockázatok, amelyek az országot és térséget érintik vagy érinthetik. „A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei is azt rögzítik, hogy hazánk egyetlen államot sem tekint ellenségnek és a nemzetközi
2
élet valamennyi szereplőjét, akik a jog alapelveit betartják, partnerként kezeli. A vitás kérdéseket a nemzetközi joggal összhangban, az európai diplomáciai gyakorlatot figyelembe véve kívánja rendezni a jövőben is.”1 Az országunkat ért agresszió esetén a fegyveres erők harcának alapvető módja az önállóan, illetve az Észak Atlanti Szerződés 5. cikke2 alapján szövetségeseinkkel együtt hagyományos fegyverekkel megvívott védelmi hadművelet lesz. „A védelem célja a természetes és mesterséges akadályokat kihasználva az erőfölényben lévő ellenség előrevonásának akadályozása, támadásának megtörése, jelentős veszteségokozással, a terep fontos körleteinek (terepszakaszainak, objektumainak) megtartásával, az erők és eszközök megőrzésével kedvező feltételek teremtése az eredeti helyzet visszaállításához.”3 A fegyveres küzdelem törvényszerűségeit vizsgálva, a kutatási eredményeket és a XX. század háborúinak tapasztalatait, valamint az agresszor részéről a védelem, az egész ország területére mérhető csapások hatásait figyelembevéve megállapítható, hogy a védőképességet biztosító rendszabályok közül kiemelkedik az erődítés. Erődítés4: a műszaki támogatás (műszaki biztosítás) egyik szakterülete; átfogja a terep megerősítésének elméletét és gyakorlatát, valamint az ország területének (hadszíntérnek) békeidőben, illetve a háború alatti katonai–műszaki előkészítését. Rendeltetése a fegyveres erők harcképességének, harci hatékonyságának biztosítása, a csapatok, vezető szervek, a lakosság és a nemzetgazdaság objektumainak védelme az ellenség pusztítóeszközeivel, valamint az időjárás viszontagságaival szemben.
1
Kőszegvári Tibor: A nemzetközi biztonságot fenyegető új kihívások és kockázatok. Egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Budapest, 1999. 2 Az Észak–atlanti Szerződés ― melyet 1949. április 4-én írtak alá Washingtonban ― 5. cikke kimondja, hogy „A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak–Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket ― ideértve a fegyveres erő alkalmazását is ―, amelyeket a békének és biztonságnak az észak–atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.” 3 MH Szárazföldi Haderőnemének Harcszabályzata. Honvédelmi Minisztérium Kiadványa. Budapest, 1993. 4 Hadtudományi Lexikon, Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995. 299. o.
3
Széttagolás 20 %
A technika védőképessége 5% A terep védőképessége 10 % Álcázás 15 %
Erődítés 50 %
1. számú ábra. Védettséget biztosító rendszabályok megoszlása5 A védelem ösztöne része a túlélési ösztönnek. Elemi ösztön, éppúgy, mint az állatoknál, ám nálunk, embereknél sokféle formában testesül meg. Az emberi történelem folyamán a védekezés szükséglete gyakran több alkotó energiát és találékonyságot hívott életre, mint a szépség vagy a gazdagság utáni vágy. A túlélési ösztön leglátványosabb megtestesülései századokon át a katonai vagy védelmi rendszerek voltak, mint például az erős falak vagy erődök. A régi időkben maguk a várkastélyok is, amelyekben laktak, meg voltak erősítve. Akkor voltak „sikeresek”, ha képesek voltak ellenállni az ellenségnek, vissza tudták verni őket. Az ilyenfajta építmény az ellenség irigységének tárgya volt, ezt aztán lehetett másolni, finomítani, díszíteni, ahogy a technológiai újdonságok egymás után megszülettek. Kezdetben az emberek, akárcsak az állatok, a természetben kerestek menedéket. Meg is találták a hegyekben, a kiugró csúcsokon, vagy barlangokban, határterületeken, például a part menti szirteken vagy magán a tengerparton. Talán nem meglepő, hogy e helyeket gyakran istenek és más, természetfölötti erők lakóhe5
Horváth Tibor: A védőképesség növelésének lehetőségei az erődítés–álcázás területén. Egyetemi jegyzet. ZMNE. Budapest, 2000.
4
lyeként tisztelték, mivel elhelyezkedésük bizonyos fokú biztonságot jelentett. Még napjainkban is számításba vesszük a természet nyújtotta védelmet, ha erősségeket próbálunk építeni. Idővel kiderült, hogy a természetesen védhető területeket építményekkel vagy természeti jellegzetességeik erősítésével még inkább biztonságossá lehet tenni, például fallal, árokkal vagy vizesárokkal, a vízfolyás vagy a táj másfajta megváltoztatásával. Ezek az erődítések még nehezebbé tették, hogy be lehessen hatolni az adott területre, következésképpen azt is, hogy sikeresen meg lehessen támadni a védőket. Vélhetően a fal volt az első lényeges védelmi szerkezet. Falrendszerek az egész világon megtalálhatóak, ráadásul igen változatos formában és az emberi zsenialitást bizonyítják. Kétségtelen, hogy az első falakat úgy építették meg, hogy felhalmozták a földet, és kővel megerősítették.6 A személyi állomány védelme a demokráciák alapeszményéből ered, amelyben rendkívüli módon felértékelődik az emberi élet. A diktátorok nem sokra becsülték az emberi életet, ezért a történelem tanulsága szerint rendkívül pazarlóan bántak vele. A Magyar Köztársaság a nyugati demokráciák közé tartozik, ― immár a North Atlantic Treaty Organization7 (továbbiakban NATO) szervezetében ― ezért nem teheti meg, hogy ne gondoskodjon katonái biztonságáról. A személyi állomány óvása, védelme egyrészt a Magyar Honvédség alapfilozófiájává vált, másrészt az egyes katona biztonságérzete összefügg a harci teljesítőképességével. Az emberi ösztönök, szükségletek között második helyen van (az elemi ösztönök után) a biztonságra törekvés, a védelem, a túlélés ösztöne ellenállhatatlanul hat a katonára. Ha a katona kellően kiképzett, a harchoz szükséges eszköz és anyagi feltétellel rendelkezik, bajtársias csoportban szolgál, a védekezéseihez (ellenséges csapás, időjárás, stb.) megfelelő mesterséges és természetes objektumok 6
Terri Hardin : Erődök, várak az építészet remekművei. Zagora, 2000. Észak–atlanti Szerződés Szervezete. A szervezetet 1949-ben egyezmény aláírásával alakította meg Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Görögország és Törökország 1952-ben, Németország 1955-ben, Spanyolország 1982-ben csatlakozott. A NATO állandó katonai szövetség, amelyet Nyugat-Európának a Szovjet agresszió elleni megvédése érdekében alapítottak. A szövetség kötelezi tagjait arra, hogy a bármelyikükre mért fegyveres csapást úgy tekintsék, mintha mindannyiukat támadták volna meg, és így minden tagnak a szervezet által szükségesnek látott módon segítenie kell a megtámadottat. A szövetséges haderő az egyes tagországok háborúban nemzetközi parancsnokság alá rendelt katonai egységeiből áll. 1966-ban a De Gaulle elnöksége alatt álló Franciaország kivonta csapatait a NATO parancsnokság alól, de továbbra is a politikai szervezet tagja maradt. 2000-ben hazánkat meghívták a tagállamok közé Lengyelországgal és Csehországgal egyetemben. Cambridge Enciklopédia, szerk. David Crystal, Maecenas Kiadó, Budapest, 1992. 7
5
(fedezék, óvóhely, műszaki zár, páncélozott szállító harcjárművek, golyóálló mellény, stb.) és határozott vezetés, és irányítás alatt áll, akkor feltehetően hatékonyan és eredményesen fog harcolni.
A kutatási célok 1. Összegyűjtsem, elemezzem, rendszerezzem a történelem során az emberek védelmére létrehozott építményeket, azok fejlődésének tendenciáit, a fejlődés törvényszerűségét; 2. Elemezzem és rendszerezzem a Magyar Honvédségben rendszeresített személyi állomány védelmére alkalmazott építményeket, következtetéseket vonjak le további alkalmazhatóságukra, esetleg rendszerből történő kivonásukra, illetve korszerűsítésük lehetőségeire vonatkozóan; 3. Megvizsgáljam a személyi állomány védelmét biztosító építmények fejlesztési irányzatait és javaslatokat dolgozzak ki új építmények, technológiák, anyagok, és eszközök rendszerbeállítására a Magyar Honvédségben; 4. Kutassam és megismerjem más államok fedezékeit, óvóhelyeit, fejlesztéseik követelményeit, ennek tükrében adaptálási lehetőségeiket a Magyar Honvédségben; 5 Az IFOR/SFOR misszió keretein belül, háborús körülmények között vizsgáljam, elemezzem a béke feladatokat végrehajtó hadseregek személyi állomány védelmét biztosító építményeit, kiépítésük módszereit, és a megszerzett ismeretek és tapasztalatok felhasználásával ajánlásokat megfogalmazni a Magyar Honvédség részére; 6. Bizonyítani azt, hogy a békefenntartó műveletek körülményei eltérnek a harc-, hadművelet megvívásának körülményeitől, amiből az is következik, hogy a műszaki támogatás ― így a személyi állomány védelmét biztosító rendszabályok ― is rendelkezik sajátosságokkal; 7. A követelmények és lehetőségek figyelembevételével elősegítsem a személyi állomány védelmét biztosító erődítési építmények korszerűsítését.
A kutatási módszerek Ezen célok elérése érdekében a téma kutatása és kidolgozása folyamán az általános tudományos módszerek közül a: 6
• megfigyelést; • kísérletet; • analízist; • indukciót; • adaptációt alkalmaztam; • összefogva mindezt rendszerszemléletű megfigyeléssel. Az elvégzett vizsgálat tömör leírása fejezetenként Az elkészített értekezéstervezet hat fejezetre tagozódik. Az első fejezetben az erődítési építmények fejlődésének rövid áttekintését végeztem el, bemutattam a fejlődés tendenciáit és törvényszerűségét. A második fejezetben a Magyar Honvédségnél rendszeresített személyi állomány védelmét biztosító építmények rendszerezését, vizsgálatát, megépítésük és bontásuk tapasztalatait dolgoztam fel, következtetéseket vontam le további alkalmazhatóságukra – korszerűsítésük lehetőségeinek függvényében –, illetve rendszerből történő kivonásukra vonatkozóan. A harmadik fejezetben más hadseregek személyi állomány védelmét biztosító erődítési építményeit tanulmányoztam, értékeltem főbb harcászat-technikai adataikat. Vizsgáltam továbbá az építmények kialakítása során tetten érhető fejlesztési, megóvási törekvéseket, valamint adaptálási lehetőségeiket a Magyar Honvédségben. A negyedik fejezetben a békeműveletek feladatainak (IFOR/SFOR) megoldása során épített, a személyi állomány védelmét biztosító építmények kutatását és vizsgálatát hajtottam végre személyesen a Horvátországi és Bosznia-Hercegovinai hadszíntéren. A másféléves békefenntartói szolgálatom során alkalmam volt tanulmányozni az SFOR békemisszióban résztvevő országok hadseregei által épített fedezékeket, óvóhelyeket. A megszerzett ismeretek és tapasztalatok felhasználásával ajánlásokat tettem a Magyar Honvédség részére. Az ötödik fejezetben kutattam és vizsgáltam a Magyarországi törekvéseket a személyi állomány védelmét biztosító építmények korszerűsítésére, építési és bontási idejük csökkentésére azonos védettségi fok mellett.
7
Vizsgáltam továbbá a korszerű hagyományos pusztítóeszközöket és hatásukat a személyi állomány védelmét biztosító építményre. Annak ellenére, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának valószínűsége igen csekély, kutatásokat végeztem az atomfegyverek, a vegyi és bakteriológiai fegyverek, valamint az aeroszolok pusztító hatásairól, melyek közvetve, vagy közvetlenül hatnak a személyi állomány védelmét biztosító építményekre. Javaslatokat dolgoztam ki új építmények, technológiák, anyagok, és eszközök rendszerbe állítására a Magyar Honvédségben. A hatodik fejezetben ismertetem az összegzett következtetéseket, a kidolgozás során elért tudományos eredményeket, javaslatokat, ajánlásokat, valamint a további kutatást igénylő területeket.
Az összegzett következtetések Az értekezés első fejezetében az emberek védelmére létrehozott építmények fejlődésének tendenciáit követve, a hadtörténelmi eseményeket vizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy az erődítési építmények meghatározó szerepet játszottak és játszanak napjainkban is a személyi állomány védelmében (csapások, időjárás viszontagságai ellen), valamint a haditechnikai eszközök hatékonyságának, megmaradási valószínűségük növelésében, ezért fejlesztésük, hatékonyságuk növelése jelenleg is alapvető feladat. A hadtörténelem számos példája bizonyítja, és arra enged következtetni, hogy az erődítési építmények és azok telepítési rendszere állandó kölcsönhatásban van a fegyverzettel, annak fejlődésével. Ez a kölcsönhatás a fejlődés törvényszerűsége és egyben meghatározója az erődítési építmények fejlődésének és a különböző körletek műszaki berendezésével szemben támasztott követelményeknek. A második fejezetben elvégzett elemzés és rendszerezés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Magyar Honvédségben rendszeresített, a személyi állomány védelmét biztosító erődítési építmények többsége elavult, jelenlegi formájában nem felel meg a korszerű összfegyvernemi harc, hadművelet követelményeinek, így a rendszerből való kivonásuk, korszerűsítésük időszerű feladattá vált. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az építmények kialakítása, elkészítése során még nagyobb gondot kell fordítani az előre gyártott elemek használatára, melyek meggyorsítják kiépítésüket, többször felhasználhatók és tovább növelik a benne elhelyezkedő személyi állomány védelmét.
8
A harmadik fejezetben kutattam, értékeltem és kerestem az adaptálási lehetőségeket a Magyar Honvédségben a más országok hadseregeiben rendszeresített, különböző rendeltetésű tábori erődítési építmények új típusait. Arra a következtetésre jutottam, hogy a vizsgált országok haditechnikai fejlesztői különös figyelmet fordítanak az építmények szerkezetének egyszerűségére, a telepítés idejének csökkentésére, a szállíthatóság fokozására, ezen belül a helikopterekkel történő szállításukra és a talajból történő kiemelésükre, továbbá a védőképességük növelésére úgy az atom, mint a hagyományos fegyverek pusztítóhatásaival szemben. Az IFOR/SFOR misszióban részt vevő országok hadseregei által kialakított, a személyi állomány védelmét biztosító erődítési építmények műszaki vizsgálatából, elemzéséből, értékeléséből arra a következtetésre jutottam, hogy a nemzeti támogatás kereteit maximálisan kihasználva az iparilag előállított, a polgári életben is alkalmazott anyagok, szerkezetek kerülnek beépítésre. Abban az esetben, ha a nemzeti támogatásból származó utánszállítás lehetetlen, vagy nem gazdaságos, akkor a helyszínen található építési anyagok, szerkezetek és szolgáltatások megvásárlásra kerülnek. A békefenntartó műveletek műszaki támogatásának elemzéséből arra a következtetésre jutottam, hogy a személyi állomány védelmét biztosító építmények kialakításukban rendelkeznek sajátosságokkal, demonstratív szerepük került előtérbe, így az építmények a föld felszínén vannak elhelyezve, álcázásuk nem meghatározó, de védőképességük megfelelő. Az ötödik fejezetben elvégzett kutatások, elemzések, értékelések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Magyar Honvédség vezetői a lehetőségek függvényében törekedtek és törekszenek olyan anyagok és szerkezetek (konstrukciók) kidolgozására a személyi állomány védelmének érdekében melyek biztonságot nyújtanak a permanensen megújuló pusztítóeszközökkel szemben.
Ajánlások 1. Megítélésem szerint az élőerő életképessége és az igen értékes haditechnikai eszközök megóvása humán és gazdasági megfontolásból is kiemelt jelentőségű feladat. Erre a közeljövőben nagyobb gondot célszerű fordítani. Elsősorban nemcsak azért, mert ezt a területet a NATO országok többsége külön gonddal
9
kezeli, hanem azért is, mert az élet és vagyonbiztonság megóvása, a harc sikeres megvívása érdekében elemi érdekünk; 2. Meg kell kezdeni a békeműveletekben jól alkalmazható (HESCO bástya, kőkosarak, stb.) eszközök beszerzését és alkalmazásuk oktatását a csapatoknál, valamint a tanintézetekben; 3. Meg kell kezdeni az Magyar Honvédség csapatainál a felkészítést a békeműveletekben jól alkalmazható erődítési építmények ismeretére, valamint a honi sajátosságok közötti alkalmazás elveinek kidolgozását; 4. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar által szervezett továbbképzéseken, ― ahol NATO, illetve ENSZ missziókra készítenek fel ― az értekezés vonatkozó fejezeteit célszerű felhasználni oktatási anyagként; 5. A PhD értekezés fejezeteit célszerű bevonni a tiszt és tiszthelyettes képzés műszaki támogatást tárgyaló témaköreibe.
Új tudományos eredmények 1.
Elemeztem, értékeltem a Magyar Honvédségben rendszeresített személyi állomány védelmére alkalmazott építményeket, következtetéseket vontam le további alkalmazhatóságukra, korszerűsítésükre, illetve javaslatokat tettem a rendszerből történő kivonásukra.
2.
Összegyűjtöttem más államok fedezékeit, óvóhelyeit, elemzésük és értékelésük után javaslatokat fogalmaztam meg a Magyar Honvédségben történő adaptálási lehetőségeiket illetően.
3.
Az SFOR misszió keretein belül összegyűjtöttem, elemeztem, értékeltem a békeműveletben résztvevő hadseregek személyi állomány védelmét biztosító építményeit, eszközeit és ajánlásokat fogalmaztam meg a Magyar Honvédség részére.
4.
A korszerű összfegyvernemi harc–, hadművelet követelményeiből kiindulva meghatároztam a személyi állomány védelmét biztosító erődítési építményekkel szemben támasztott újszerű követelményeket, és azok figyelembevételével javaslatokat fogalmaztam meg a Magyar Honvédségben rendszeresíthető erődítési építményekre vonatkozóan.
10
A kutatási eredmények gyakorlati felhasználhatósága Az értekezésemben a kutatómunkám eredményeit foglaltam össze. A kutatás során a fő hangsúlyt a korszerű követelményeknek megfelelő, valamint a békeműveletek során alkalmazott személyi állomány védelmét biztosító erődítési építmények vizsgálatára helyeztem. A szakirodalomban található erődítés hatékonyságvizsgálatok elemzett értékelésének feldolgozása segítségével bizonyítottam, hogy a személyi állomány védelmét biztosító építmények a korszerű fegyverekkel vívott háborúban is meghatározó jelentőségűek és nagymértékben hozzájárulnak az életképesség és a harcképesség megőrzéséhez. A Magyar Honvédség Katonai Tanács 2002. I. félévi üléstervének megfelelően március hónapban jelentést hallgatott meg „A harcoló állomány élet- és túlélőképességét, valamint a harci technika megóvását biztosító műszaki-technikai eszközök helyzetéről, a fejlesztés feladatairól a NATO követelmények teljesítése és a csapatok túlélőképességének elérése érdekében (fedezékek, óvóhelyek, stb.)” tárgyban. A jelentés összeállítása során az MH Műszaki Technikai Szolgálatfőnökség felhasználta az értekezés második, harmadik és negyedik fejezetét.
A doktorjelölt témakörből készült publikációs jegyzéke tanulmány, jegyzet: 1.
Okučaniban alkalmazott erődítési építmények. Tanulmány. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Szentendre, 1997.
2.
Különféle fegyverek, fegyverrendszerek átütőképessége, értékelés erődítési szempontok alapján. (METRO mint polgári védelmi létesítmény). Tanulmány. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Budapest, 1997.
3.
A védőképesség növelésének lehetőségei az erődítés–álcázás területén. Jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Budapest, 1998.
4.
Csapaterődítés. Főiskolai jegyzet. T–2071. Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Szentendre, 1995.
5.
Újszerű eszközök és eljárások a békefenntartó erők műszaki támogatásában. Tanulmány. A Magyar Honvédség Tudományszervező Tanács 2000. évre kiírt központi pályázatára. Társszerző: Dr. Padányi József. Budapest, 2000.
11
6.
Békeműveletek feladatainak (ENSZ, NATO) megoldása során építendő erődítési építmények, különös tekintettel az állomány védelmét biztosító építményekre. Tanulmány. A Magyar Honvédség Tudományszervező Tanács 2000. évre kiírt központi pályázatára. Budapest, 2000.
7.
Az SFOR-misszió során alkalmazott erődítési építmények. Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányaiból, Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály kiadványa, Budapest, 2000.
cikk: 1. Erődítési mintakert Csobánkán. MHTT Műszaki szakosztály. Műszaki Katonai Közlöny 96/1. Budapest, 1996. 2. A KFU óvóhely. MHTT Műszaki szakosztály. Műszaki Katonai Közlöny 97/3. Budapest, 1997. 3. Óvóhelyek tervezésének, méretezésének jogi alapjai. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2. évfolyam 1. szám. Budapest, 1998. 4. Különféle fegyverek, fegyverrendszerek átütőképessége, értékelés erődítési szempontok alapján II. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2. évfolyam 2–3. szám. Budapest, 1998. 5. Nyekotorie aszpekti vozmozsnava primenyenyija geotextilnih matyerialov dlja sztroityelsztva zasitnih szoruzsenyíj. (oroszul). Geotextíliák alkalmazásának lehetőségei a védett létesítmények építésének területén. Jan Gireth alezredes és Ludvik Doložel Brnoi Katonai Akadémia Műszaki Tanszék. Fordítás: Horváth Tibor. MHTT Műszaki szakosztály. Műszaki Katonai Közlöny. 2. szám. Budapest, 1999. 6. Az Árpád–vonal szakmai szemmel. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum 4. szám. Budapest, 2000. 7. Az SFOR műszakiak feladatai az infrastrukturális beruházások előkészítése és végrehajtása során. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 4. évfolyam 4. szám. Társszerző: Dr. Padányi József. Budapest. (megjelenés alatt) 8. Zadacsi voennih inzsenyerov pri podgotovke i vipolnyenyii sztroityelnih rabot v intyereszah SFOR-a. Cseh Köztársaság Brnoi Katonai Akadémia. Brno. 2000. (oroszul)
12
9. Dr. habil Joszef PADÁNYI–Tibor HORVÁTH: Úkoly ženistů při budováni ochrannỳch staveb a prováděni stavební činnosti v mírových silah. 2000. Sbornik Vojenské akademie v Brně řada A, No.1/2002, 9 pages. (Translated by col. Ret. Ludvik Doložel, prepared to press.).
A doktorjelölt szakmai tudományos életrajza Én, Horváth Tibor 1963. április 14-én születtem Budapesten. Az általános és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem el. Az érettségi vizsgák után felvételt nyertem a Kalinyingrádi Hadmérnökképző Intézet Építőmérnöki Karára. Az Intézet Tudományos Diákköri konferenciáin több alkalommal is részt vettem, amiért elismerő okleveleket is kaptam. 1986-ban miután megszereztem az egyetemi diplomám, a MN Hadihajós dandárjánál aknafigyelő szakasz–, századparancsnoki beosztásokban teljesítettem szolgálatot Budapesten. A külföldön szerzett oklevelemet a Művelődési Minisztérium, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki kara honosította és elismerte Magyarországon szerzett egyetemi végzettségnek, valamint szerkezetépítő mérnöki jogosítvánnyal ruházott fel. 1987-ben a MN Közlekedési Szolgálat Főnökség felkért a MN Kossuth Lajos Katonai Főiskolán megalapításra kerülő Katonai és Közlekedési Építő szaktanszék Közlekedési Építő szak beindításához szükséges képzési dokumentumok elkészítésére és megtervezésére, valamint a képzés beindítására. 1987. szeptemberétől a közlekedési építő szakos főiskolai hallgatókat tanítottam. A szak első szakaszának osztályfőnöke voltam. Az Építő szaktanszéken eltöltött évek során ― az évi 200–250 órás terhelés mellett ― elkészítettem egy tansegédletet (jegyzetet), egy hangosított diasort és négy video filmet, melyeket az oktatásban fel is használtam. A MN KLKF-en megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferenciákon a műszaki szekció zsűrijében bizottsági tagként rendszeresen részt vettem. 1990-ben az Építő szaktanszék megszűnése után rendelkezési állományba kerültem, s egyben vezényeltek az MH Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatóság állományába. Itt a kivonuló szovjet csapatok által átadásra kerülő objektumok, ingatlanok felmérését, értékbecslését végeztem, valamint tolmácsolási feladatokat láttam el.
13
1991-ben kineveztek a MH KLKF Műszaki Tanszék Robbantás–műszaki zárás szakcsoportjába oktatónak. Még ebben az évben a főiskolaparancsnok kinevezett „Főiskolai adjunktus”-i oktatói fokozatba. A Műszaki tanszéken eltöltött évek során az oktatói, osztályfőnöki teendők mellett több alkalommal részt vettem honvédség szintű újítások vizsgálatában, szakértőként. 1991-től a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki szakosztályának aktív tagja vagyok. 1994-ben elvégeztem a németországi Oberammergauban, a NATO SHAPE Iskola környezetvédelmi tanfolyamát. 1995-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Természet– és Társadalomtudományi karán megszereztem második diplomám, okleveles építőmérnök–tanári végzettséggel. Még ebben az évben a BME Mérnöktovábbképző Intézet által szervezett Excel 5.0 haladó szintű számítástechnikai tanfolyamát is elvégeztem jeles eredménnyel. Oktatói munkám során készítettem jegyzeteket, számítógépes oktatóprogramokat, ezeken kívül tudományos folyóiratokban publikációs tevékenységet folytatok. A Csobánkai Harcászati Gyakorlótéren kiépített erődítési mintakert ― amely az országban egyedül álló kiképzési objektum ― Wanczel Gábor mk. őrnagy úrral együtt végzett tervezés és művezetés mellett került kiépítésre. 1995-ben a MH KLKF Kiképzési osztály műszaki kiképző főtiszti beosztásba neveztek ki. Itt a fő feladatom a főiskolán folyó mérnök–tanár, műszaki tiszt, tiszthelyettes, valamint tartalékos parancsnoki képzés szervezése, koordinálása, ellenőrzése volt. Az oktatói munkámat a kiképző főtiszti beosztásban is folytattam, mivel óraadó tanárként a műszaki tanszéken építőanyagok tantárgyat, a pedagógiai tanszéken pedig szakmódszertant tanítottam. Az MH KLKF a Budapesti Politechnikum társult tagja volt, ezért a főtitkári értekezleteken rendszeresen részt vettem. 1996-ban a benyújtott pályázatom alapján elnyertem a „Főiskolai docens” oktatói fokozatot. 1996. szeptember 1-jei hatállyal rendelkezési állományba kerültem, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kar tudományszervezői munkakör ellátásával lettem megbízva. 1997. januárjától ― a ZMNE KLKF Kar és a Petzelt József Szakképző Középiskola között megkötött szerződés alapján ― tanítottam a szentendrei szakközépiskolában matematikát, szakmai ismereteket, szakrajzot, gyártás– és anyagismeretet kőműves tanulóknak.
14
1997. március 15-én a Honvédelmi Miniszter soron kívül előléptetett őrnaggyá. 1997. április 3–4-én a ZMNE KLKF Karon került megrendezésre a XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Hadtudományi szekciója, mely rendezvény szervezése és lebonyolítása nagy fontosságú feladatom volt. Az intézményi integrációs feladatok megoldásában, tanulmányok kidolgozásában, elkészítésében is aktívan részt vettem. 1997. június 01-től saját kérelmemre áthelyezésre kerültem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudományos osztályára, főmunkatársi beosztásba. A pályázati iroda megtervezése, megszervezése és működtetése volt a fő feladatom. Ezen feladatok mellett a Tudományos Diákköri mozgalom segítése, valamint a doktori képzés irányába dolgoztam. 1997. júniusában felvételt nyertem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó tudományos képzésre, és szeptembertől levelező tagozaton megkezdtem tanulmányaimat. A tanítást tovább folytattam a Katona Pedagógia tanszéken, illetve a Műszaki tanszéken, Szentendrén a Hadtudományi illetve a Vezetés és Szervezéstudományi Karokon. 1997. végén a 4. METRO vonal (Rákospalota ― Délbuda, Kelenföldi pályaudvar) állomásainak méretezése, mértékadó fegyverek, fegyverrendszerek meghatározása, valamint a kiválasztott eszközök által elérhető maximális behatolási mélységek meghatározását végeztem el, mint meghívott külső szakértő. 1997 novemberében meghívást kaptam az Országos Tudományos Diákköri Tanács Társadalomtudományi Szakmai Bizottságba. 1997. december 05-én a hagyományok szerint Szentendrén megrendezett Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki szakosztályának évzáró közgyűlésén a tisztújító választások során megválasztottak az MHTT Műszaki Szakosztályának titkárává. 1998-ban pályázatom alapján a ZMNE rektora kinevezett a Műszaki hadműveleti–harcászati tanszék egyetemi adjunktusává. 1999-ben elnyertem a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.
15
1999. június 22-től a horvátországi Okučaniban állomásozó Magyar Műszaki Kontingens hídépítő szakaszparancsnoki beosztását láttam el. 2000. december 11-től 1 éven keresztül a Magyar Műszaki Kontingens főmérnöke voltam. A békemisszió alatt kifejtett eredményes munkám elismeréséül hazai, valamint NATO kitüntetéseket kaptam. A misszióban eltöltött idő alatt a gyakorlatban is megismertem a békefenntartási műveletekben alkalmazott, a személyi állomány védelmét biztosító erődítési építményeket. 2001. december 16-tól a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, Létesítményfőnökség kiemelt mérnök főtisztjévé, főnökhelyettessé lettem kinevezve. 2002. január 1-i hatállyal a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztere soron kívül előléptetett alezredessé. Budapest, 2002. október 31-én.
Horváth Tibor mérnök alezredes doktorandusz
16
