INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Dr. Hernádi László
A széljegyzés jogi relevanciái „A beérkezett s beiktatott ügydarabokat egy telekkönyvi hivatalnok minden délelőtt és délután azonnal átveszi és minden telekkönyvi ügydarabnak, mellyel valamely bejegyzés kéretik, iktató-számát azon telekkönyvi betétben és annak azon lapján, hol a bejegyzésnek történnie kell, szélén rajzónnal írja fel s ezen számot annak utána ha az illető bejegyzés megtörtént, húzza keresztül.” A telekkönyvi rendtartás fent idézett rendelkezése kiválóan megvilágítja a széljegy, széljegyzés kifejezések eredetét. A papíron vezetett nyilvántartás idején a telekkönyvi betét szélére jegyzett iktatószám jelezte, hogy az adott bejegyzésre vonatkozóan valamely változás átvezetésére irányuló eljárás van folyamatban. Manapság, az elektronikus úton tárolt és vezetett ingatlan-nyilvántartás idején is fontos ennek ismerete mind a nyilvántartást vezető ügyintézők, mind az ingatlanok adatait megtekinteni kívánó kívülállók számára. A szó eredeti értelmében vett széljegyzésről természetesen ilyen körülmények között nem beszélhetünk, de a széljegyzés kifejezés ma is azt az ingatlan-nyilvántartási eljárási cselekményt fejezi ki, amellyel az ingatlanügyi hatóság feltünteti a tulajdoni lapon a megindult eljárásra vonatkozó legfontosabb információkat. A széljegy tartalmára vonatkozóan lényeges a különbség annyiban, hogy a valódi széljegyzet a változással érintett bejegyzés mellett helyezkedett el a lap szélén, s ezzel utalt arra, hogy az adott iktatószámú beadvány az adott bejegyzést érinti. Az elektronikus formában tárolt tulajdoni lap kinyomtatásakor az ingatlanra vo1
natkozó széljegyek a tulajdoni lap elején, az ingatlan adatait tartalmazó I. részt megelőzően találhatók, s nem tartalmaznak információt arra vonatkozóan, hogy a tulajdoni lap mely konkrét bejegyzését érintik.
A széljegyzésre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási szabályok A hatályos ingatlan-nyilvántartási jogszabályok igen szűkszavúan rendelkeznek a széljegyzés intézményéről. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 48. §-a széljegyzés címszó alatt a következőket tartalmazza: „(1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. (2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. (3) A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.” A törvény végrehajtási rendelete1 széljegyzés címszó alatt az alábbiakat tartalmaz-
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.)
www.resimmobiles.hu
52
2010. 3-4. szám
za a törvényi regula kiegészítésként, illetve annak értelmezéseként: „85. § (1) A széljegyzésben a beadvány tartalmára úgy kell utalni, hogy abból megállapítható legyen az átvezetés folytán jogosulttá váló ügyfél neve és a jogváltozás tárgya. (2) Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a körzeti földhivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.” A földhivatalokra vonatkozó hatályos iratkezelési szabályzat2 az iktatás mozzanataként említi a széljegyzést, az alábbiakat előírva: „65. Az iratokat a beérkezés napján az iktatóbélyegző lenyomatával kell ellátni, majd iktatni. Ezzel egy időben a tulajdoni lap tartalmát érintő változást eredményező ügyiratokat a tulajdoni lapon széljegyezni kell, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLIV. tv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint. 66. Az ingatlan-nyilvántartási iratok iktatását a kérelemből, adatváltozás esetén a bejelentésből kell elvégezni. Ennek során ki kell tölteni a széljegyzéshez szükséges adatokat is. A széljegyzés megtörténtét az ügyiratra fel kell jegyezni. Amenynyiben az érintett ingatlan nem állapítható meg, a széljegyzés elmaradását és annak okát az ügyiraton fel kell tüntetni, majd szignálni kell. 67. Főszámon iktatott iratot széljegyezni csak egy alkalommal lehet. A beadványhoz alszámon, vagy a következő évben főszámon iktatott további beadványok széljegyzését nem szabad ismét elvégezni, mivel a rangsort az eredeti érkezési idő biztosítja.” Az idézett tételes jogi és az iratkezelési szabályzatba foglalt szabályozás főként eljárási rendet határoz meg, emellett pedig fogalommagyarázatot ad. Követendő eljárási rendként a törvény előírja a beadvány iktatószámának tulajdoni lapon történő feltüntetését, illetve a Vhr. részletszabályozása mellett meghatározza a széljegy tartalma2 3
13/2008. (FVÉ 17.) FVM utasítás Inytv. 44. § (1) bekezdés.
RES IMMOBILES
ként feltüntetendő adatokat, a széljegyzés megtörténtének ügyiraton történő feljegyzését, végül előírja a széljegy törlésének eseteit. Másrészt pedig megtudhatjuk a szabályozásból, hogy a széljegy a beadvány iktatószáma a tulajdoni lapon, amely az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Ez tehát a széljegyzés elsődleges jelentősége. A széljegyet feltüntető tulajdoni lap megtekintésével bárki számára világos lehet, hogy az adott ingatlant illetően eljárás indult, a széljegy tartalmából pedig kitűnik a bejegyezni, feljegyezni kívánt jog, illetve tény, továbbá annak jogosultja. Maga az Inytv. és a Vhr. idézett rendelkezései ennek meghatározásán felül nem részletezik kifejezetten a széljegyzés jogkövetkezményeit, de minthogy a széljegy a beadvány iktatószámához kötődik, az Inytv.nek a beadványok intézésére vonatkozó 44. §-ában kereshetjük a széljegyzés másik fontos következményét. A beadványok intézése az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint folyik. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára az Inytv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott időpont az irányadó3. A 7. § (1) bekezdése szerint pedig az iktatási időpont határozza meg a bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát. Az iktatás, s ezzel a széljegyzés időpontjához igazodik tehát az eljárásban alkalmazandó jogszabályok köre, illetve ez dönti el a bejegyzések rangsorát.
A széljegyzés az egyéb jogszabályokban Az eljárás eredményétől függően a széljegyzett beadvány alapján a földhivatal vagy
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
változásokat vezet át a tulajdoni lapon, vagy elutasítja a kérelmet, esetleg visszavonják azt. Mindannyi esetben törli a széljegyet a tulajdoni lapról. A beadvány széljegyzése tehát nem jelent garanciát a kérelem teljesítésére. Mégis, egyes törvények és jogszabályok a bejegyzett joggal egyenértékű joghatást fűznek a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási kérelemhez. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény rendelkezése alapján ügyfélnek minősül a kisajátítási eljárásban – mások, így a bejegyzett tulajdonos mellett – mindaz az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de széljegyzetként már feltüntetett jogszerzőt is.4 Ez a törvény tehát ügyféli jogállással ruházza fel a széljegyzett jogosultat. Más törvények ennél is tovább mennek, s a tulajdonjog bejegyzésére irányuló széljegyzett kérelmek jogosultját tulajdonosnak tekintik. Ilyen a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.), amely ingatlan apportálása esetén a rendelkezési jog igazolásához megelégszik a nem pénzbeli hozzájárulásként szolgáltatott ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjával, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható. Igaz, hozzáteszi, hogy a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró széljegy jogosultja-
2010. 3-4. szám
53
ként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet.5 Tulajdonosként, illetve bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultjaként kezeli a széljegy jogosultját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmező rendelkezései között, amikor az ingatlan tulajdonosának tekinti az széljegyzett átruházási szerződés, illetve vagyoni értékű jog alapításáról szóló okirat jogosultját.6 Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak az alábbi, törvényi szintnél alacsonyabb rangú jogszabályok: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,7 a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet,8 a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásáról szóló 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet.9 A felsorolt jogszabályok a széljegyet gyakorlatilag olybá veszik, mintha az bejegyzett jog volna. Ez annyiban magyarázható, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén a majdani bejegyzés az iktatás, vagyis a széljegyzés napjára visszamenőleges hatályú lesz.10 Abban az esetben azonban, ha az eljárás jogerős eredményeként a változás vezetése elmarad, akkor a fenti jogszabályok alapján olyan személyeket fogadunk el tulajdonosként, illetve egyéb jog jogosultjaként, akik
4
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pont. A bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet I. 9. pont, valamint 3. számú melléklet II. 4. pont. 5
6
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 7.és 49. pont. 15/B. § (3) bekezdés b) pont. 8 6. § (3) bekezdés b) pont. 9 3. § (3) bekezdés f) pont. 10 Inytv. 7. § (1) bekezdés, 44. § (1) bekezdés. 7
www.resimmobiles.hu
54
2010. 3-4. szám
azt ténylegesen nem szerezték meg.11 A széljegyet ezért semmiképpen sem tekinthetjük bejegyzett jognak, a széljegyzés nem érdemi aktust eredményező mozzanata az ingatlannyilvántartási eljárásnak. Ez egyértelműen megmutatkozik az alább ismertetendő bírósági gyakorlatban is, amely azonban a visszamenőleges hatályú bejegyzés elvét is érvényesíti.
Széljegyzés a bírói gyakorlatban A fent említett jogszabályok rendelkezésein túl a széljegyzéshez (vagy akár annak elmaradásához) fűződő jogkövetkezmények a gazdag bírói gyakorlatban is megmutatkoznak. Cikkünk elsődleges célja e gyakorlat csoportosított bemutatása, egy-egy közzétett ítélet bemutatásán, értelmezésén keresztül. Csoportosításunk a teljesség igénye nélkül az alábbi főbb területekre koncentrál: a széljegyzés ingatlan-nyilvántartási eljárásjogi következményei; a széljegyzéshez, illetve leginkább annak elmaradásához fűződő kártérítési felelősség; az elővásárlási jog és a széljegyzés összefüggései; a cégeljárásban érvényesülő konzekvenciák; s végül a széljegyzés és a büntetőjog kapcsolata. Természetesen az ismertetett jogesetekből levonható általános következtetéseken túl a széljegyzéshez más általános érvényű következmények is fűződnek, mi mégis csupán a gyakorlatban vitássá vált és ezért bírói jogértelmezést nyert eseteket, illetve dilemmákat mutatunk be.
A széljegyzés eljárásjogi következményei A széljegy legfőbb jelentősége, mint láttuk, az eljárás megindításának tanúsítása. A széljegy nem nyilvántartott jog. Ennek megfelelően, amíg egy beadvány széljegyezve
RES IMMOBILES
van, addig nincs vele kapcsolatban érdemi döntés, aminek további folyománya, hogy a széljeggyel kapcsolatban nem illetik meg az ügyfeleket azok a jogok, amelyek az érdemi határozatokkal szemben. Így a jogorvoslathoz való jog sem. A széljegyzés eljárási aktusa ellen tehát nincs helye sem fellebbezésnek, sem bírósági jogorvoslati kérelemnek. A KGD2005. 66. számú döntés vezérmondata ezzel összhangban megállapítja, hogy a széljegyzés feltüntetése nem olyan földhivatali határozat, amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. Az eset tényállása szerint a rendőrhatóság büntetőeljárás megindításának ténye feljegyzését kérte az ügyben érintett ingatlanra vonatkozóan. Megkeresését az elsőfokú földhivatal széljegyezte. Felperes keresetben kérte a bíróságtól a széljegy törlését, amelyet az eljáró bíróságok elutasítottak. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette döntése indokolásában, hogy a földhivatal a megkeresést érdemben nem bírálta el, csupán az Inytv. 48. § (1) bekezdése értelmében a tulajdoni lapon feltüntette a beadvány iktatószámát, azaz a beadványt széljegyezte. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a hatósági megkeresés vonatkozásában semmilyen ingatlan-nyilvántartási döntést nem tartalmaz, csupán a feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. A felperes tévesen utal az Inytv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslati lehetőségére, bírósági jogorvoslati kérelem ugyanis kizárólag a jogok és tények bejegyzése, illetve adatok átvezetése tárgyában hozott másodfokú földhivatali határozat ellen nyújtható be. Arra is utalt a bíróság, hogy a felperes – a keresetlevelében előadottakkal szemben – az ingatlannak nem tulajdonosa,
11 Mindez persze nem áll a deklaratív hatályú bejegyzésekre, amelyek esetében a bejegyzéstől függetlenül keletkezteti a jogot valamely jogi tény vagy bírósági, hatósági határozat.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
csupán széljegyzett érdekelt, ami a következetes bírói gyakorlat szerint önmagában jogorvoslati jogosultságot nem alapoz meg. A KGD2004. 18. (EBH2003. 862) számú határozat szentenciája szerint a széljegy nem minősül nyilvántartott jognak, az ugyanis csak a bejegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja és a beadvány elintézésének rangsorát rögzíti. Az ügyben egy még bejegyzés alatt álló Kft. vásárolta meg a perbeli ingatlant. Tulajdonjog bejegyzési kérelmét széljegyezték, majd még mielőtt határozatot hozott volna a földhivatal, a Kft. tovább értékesítette az ingatlant felperes részére. Felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét szintén széljegyezték. Utóbb a Kft. cégbejegyzési kérelmét elutasították, majd ezt követően, mivel a cégbejegyzés híján nem jött létre, jogképességének hiányában tulajdonjogának bejegyzését is el kellett utasítani, ami magával vonta felperes kérelmének elutasítását is, hiszen tulajdonjogot átruházással csak tulajdonostól lehet szerezni. Ezt követően az ingatlant tulajdonosa harmadik személy részére értékesítette. Felperes ezután törlési pert indított. Ezt azonban az kérheti, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti. A bíróság állásfoglalása azonban a széljegy nem minősül nyilvántartott jognak, az ugyanis csak a bejegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja és a beadvány elintézésének rangsorát rögzíti. Ebből következően a felperesnek a perbeli ingatlanra vonatkozóan nem volt olyan nyilvántartott joga, melynek megsértése miatt alappal kérhetné az általa sérelmezett bejegyzés törlését. A széljegyben feltüntetett jogosult ügyféli státusáról szól a KGD2007. 160. (BH2007. 12 13
Kfv. III. 37 077/2004/4. Kfv. VI. 37 106/2001/9.
2010. 3-4. szám
55
276) szám alatt publikált ítélet, amely rögzíti, hogy általánosságban nem rendelkezik kereshetőségi joggal a széljegyen lévő vevő a rangsorban a kérelmét megelőző tulajdonjog-bejegyzési eljárásban. Ez alól kivételt jelent, ha olyan jog-, vagy jogi érdeksérelmet igazol, amely közvetlenül érinti a perbeli ingatlan-nyilvántartási ügyet. A perbeli esetben a széljegyen szereplő tulajdonjog bejegyzési kérelem jogosultja az ő kérelmét rangsorban megelőző tulajdonjog bejegyzési eljárásban hozott határozatot sérelmezte. A másodfokú földhivatal elfogadta ügyfélként a megelőző eljárásban és érdemi határozattal utasította el fellebbezési kérelmét, amit keresettel támadott. A Legfelsőbb Bíróság egyrészt kifejtette ítéletében, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint, amennyiben valamely személy a közigazgatási eljárásban ügyfélként vesz részt, őt – az arra való jogosultságától függetlenül – a továbbiakban ügyfélnek kell tekinteni. Az adott személy jogának, illetve jogos érdekének hiányát a bírósági eljárásban a kereshetőségi jog fennállta körében kell értékelni. Utalt több korábbi ítéletére, melyekben kifejtette, hogy az ingatlan vevője nem ügyfél az eladó tulajdonszerzése kapcsán megelőzőleg indult földhivatali eljárásban,12 illetve, hogy a széljegyben tulajdonosként feltüntetett felperes a jogelődje által kötött jelzálogjog és vételi jog tárgyában kötött szerződés bejegyzése iránti eljárásban ügyfél-nek nem tekinthető.13 A perbeli esetben a korábbi gyakorlatnak megfelelően azt a következtetést vonta le, hogy a felperes az általa kérelmezett tulajdonjog-bejegyzési eljárással összefüggésben tulajdonosnak – a
www.resimmobiles.hu
56
2010. 3-4. szám
bejegyzés konstitutív hatálya miatt14 – csak a tulajdonjog bejegyzését követően minősül. A széljegyzés csak várományt keletkeztet a felperes tulajdonjogának bejegyzésére, nem jelent olyan jogot, amelyet a perbeli, megelőző földhivatali eljárás érintene. Egyebekben pedig a felperes a fentieken túlmenően sem igazolt olyan jogi érdeksérelmet, amely közvetlenül a perbeli ingatlan-nyilvántartási ügyből származó jogi érdeket érintene. A felperes érdekét sértheti a megelőző széljegy jogosultjának tulajdonjogát bejegyző földhivatali határozat, azonban az ingatlannal kapcsolatos jogviszonyában közvetlen változást nem eredményez. Mindehhez annyit fűzhetünk hozzá, hogy az ismertetett ügyben a másodfokú földhivatal tévesen tekintette ügyfélnek felperest. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ugyanis az tekinthető ügyfélnek, akit az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlannyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné.15 Az adott beadványt rangsorban megelőző eljárásban jogosulttá, kötelezetté nem válhat olyasvalaki, aki a következő beadvány eredményeként szerezne jogot az ingatlanon. A megelőző széljegy kapcsán tehát ügyféli jogállás nem illeti meg, hacsak nincs már olyan bejegyzett joga, amely független az újabban széljegyzett beadványoktól. Az iktatás, s ezzel a széljegyzés sorrendje a beadványok rangsorát, vagyis intézésének sorrendjét is megszabja. Azonban ha a széljegyzés valami folytán elmarad, ez az elinté14
RES IMMOBILES
zési sorrendet nem befolyásolja. Ez mutatkozik meg a KGD2006. 75. számú döntésben, amely általános elvként kimondja, hogy a széljegyzés elmulasztása az elintézési sorrendet (rangsort) nem befolyásolja, közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére azonban alapot adhat. Az ügy tényállásának releváns része szerint az érintett ingatlanra vonatkozóan a végrehajtó zárlat bejegyzését kérte. Ezt a beadványt azonban nem széljegyezte a földhivatal. A zárlatra vonatkozó megkeresést követően az ingatlanról széljegy és tehermentes hiteles tulajdoni lap másolatot kértek, illetve kaptak, majd ennek alapján adásvétellel átruházták az ingatlant, s kérték a tulajdonjog bejegyzését felperes javára. Időközben a földhivatal bejegyezte a zárlatot, majd ennek törlésétől függő hatállyal a felperes tulajdonjogát. Felperes ezt sérelmezte jogorvoslati kérelmében. Előadta, hogy a felperesi adásvételi szerződést a földhivatal által kiadott tulajdonilap-másolat alapján kötötték meg, amelyen sem széljegyként, sem bejegyzett teherként a zárlat nem szerepelt. Álláspontja szerint e tulajdonilap-másolatra figyelemmel, a közhiteles nyilvántartásra tekintettel, tehermentes tulajdont szerzett. Hangsúlyozta, hogy a földhivatal – miután a zárlat széljegyen nem szerepelt – megsértette a rangsor elvét, amikor a tulajdonjogbejegyzési eljárásban a zárlatot figyelembe vette. A Legfelsőbb Bíróság ezzel szemben kinyilvánította, hogy a földhivatal azzal járt el jogszerűen, hogy a felperes tulajdonjogbejegyzési kérelmét rangsorban megelőző zárlatot a felperes kérelmének elbírálását megelőzően bejegyezte. Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok által előírt széljegy-
A perbeli esetben apport volt a tulajdonszerzés jogcíme, tehát az okiraton alapuló bejegyzés keletkeztette volna a tulajdonjogot. Deklaratív hatályú bejegyzések esetén természetesen nem a bejegyzéssel jön létre a tulajdonjog, így nyilván nem alkalmazhatók rá analóg módon az eseti döntésben foglalt elvek. 15 Inytv. 25. § (2) bekezdés.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
zés esetleges hiánya a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok érkeztetésén, iktatásán alapuló elintézési rangsort nem befolyásolja. Megjegyezte azonban azt is, hogy a széljegyzés hiánya esetlegesen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló igényt megalapozhat, annak ellenére, hogy a perbeli ügyben a határozat érdemének jogszerűsége felülvizsgálata körében nem volt értéklehető.
A széljegyzéssel kapcsolatos földhivatali kártérítési felelősség
2010. 3-4. szám
57
A bíróság megállapította a kártérítési felelősséget a földhivatallal szemben a Ptk. 339. § (1) és a 349. § (1) bekezdése, valamint az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok széljegyzésre vonatkozó rendelkezései alapján, mivel a földhivatal a hatósági államigazgatási tevékenység körébe tartozó kötelezettségét szegte meg a széljegyzés elmulasztásával.
A széljegyzés és az elővásárlási jog összefüggései
Pontosan erről szól a hasonló tényállású BH2002. 185. számon közzétett ítélet. Az ügy I. r. alperese, mint az érintett ingatlan tulajdonosa februárban adásvételi szerződést kötött, amit annak rendje szerint be is nyújtottak a földhivatalhoz. Ezt azonban valamilyen oknál fogva csak júliusban széljegyezték. Időközben azonban I. r. alperes újra eladta az ingatlant felperesnek májusban, tehát akkor, amikor a korábbi eladásról szóló széljegy még nem volt feltüntetve a tulajdoni lapon. Az ingatlan-nyilvántartásba a rangsor elvének megfelelően a korábbi vevőt jegyezték be, utóbb pedig a bíróság is azt állapította meg, hogy a korábbi vevő megállapodása érvényes, ezért felperes nem tarthat igényt az ingatlanra. I. r. alperes elismerte tartozását, de emellett büntetőjogi felelősségét is megállapították, azonban ismeretlen helyre távozott.
A Vhr. 75. § (1) bekezdése szerint, ha a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartásból mindig nyilvánvaló, hogy a Ptk. 145. § (2) bekezdése, tehát jogszabály alapján elővásárlási jog illeti a társtulajdonosokat. A már bejegyzett tulajdonosok esetében ez nem is lehet vita tárgya. Nem egy jogvitára adott okot azonban annak eldöntése, hogy a tulajdonjog bejegyzési kérelmet megelőző korábbi tulajdonjog-bejegyzési kérelemben szereplő széljegyzett jogosultat, mint olyan tulajdoni várományost, akinek tulajdonjoga még nincs bejegyezve, megilleti-e az elővásárlási jog. Tehát „tulajdonostársnak tekintendő-e az elővásárlási jog szempontjából az a személy, akinek jogszerzése csak széljegyezve van, de nincs még bejegyezve?”16
Felperes egyrészt I. r. alperes, másrészt a földhivatal ellen benyújtott keresetében kára megtérítését követelte. A földhivatallal szemben arra alapozta kérelmét, hogy kára nem következett volna be, ha a hivatal a korábbi vevő kérelmét időben széljegyzi.
Elmondható, hogy mára egyöntetű bírói gyakorlat alakult ki e kérdésben. A Legfelsőbb Bíróság által követett jogértelmezést elvi éllel a BH20007. 231. számon közölt döntés foglalja össze, ezért ennek ismertetésére szorítkozunk. Ennek elvi megálla-
16
BH2007. 231 (Legf. Bír. Pfv. VI.21.900/2006.)
www.resimmobiles.hu
58
2010. 3-4. szám
pítása szerint az eladó tulajdonostársnak a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostársak mellett az olyan személlyel is közölnie kell, akiknek a tulajdonszerzését még csak széljegyként tünteti fel az ingatlannyilvántartás. Ez utóbbi személy azonban elővásárlási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése – a szerződési ajánlat elfogadására általában elvárhatóan nyitva álló határidőn belül – meg is történik. Az ítéleti tényállás szerint a már széljegyen lévő tulajdoni várományos sérelmezte, hogy elővásárlási jogának sérelmével kötöttek adásvételi szerződést, ezért kérte annak megállapítását, hogy a szerződés eladó és közte jött létre. A részletek ismertetése nélkül annyit tartunk érdemesnek közölni, hogy milyen érvekkel jutott a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre, mely szerint a széljegyzett jogosultat megilleti az elővásárlási jog. A másodfokú bíróság ugyanis még úgy találta, hogy elővásárlási jog a széljegyzett jogosultat nem illeti meg, mivel a per tárgyát képező szerződés megkötésekor még nem jegyezték be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba. Elővásárlási jog ugyanis a társtulajdonost illeti meg, aki a szerződés megkötésekor az ingatlannak ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. A széljegyzés a bejegyzés tényét nem pótolja. Formálisan nézve ez az érvelés helyesnek tűnhet, hiszen a Ptk. 117. § (3) bekezdése szerint átruházással történő tulajdonszerzéshez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges, az Inytv. 3. § (2) bekezdése szerint pedig a bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot. Tekintettel azonban a bejegyzés visszamenőleges hatá17
BH2007. 231 (Legf. Bír. Pfv. VI.21.900/2006.)
RES IMMOBILES
lyára, a felülvizsgálati eljárás eredményeként a fentiekkel szemben a következő érvelést fogalmazta meg a Legfelsőbb Bíróság, amelyet szó szerint idézünk: „Annak megítélésekor, hogy az ingatlanon fennálló tulajdonjog mikor keletkezik, az ingatlannyilvántartási rendelkezésekből kell kiindulni. Ingatlan-nyilvántartási (korábban telekkönyvi) jogunknak több mint 150 éve változatlan elve, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése konstitutív, valamint a bejegyzési kérelem benyújtásának (iktatásának) időpontjára visszaható (ex tunc) hatályú. Ez az elv érvényesült az 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bekezdés és 19. § (1) bekezdés előírásaiban, és ezt tartalmazzák a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény előírásai is [1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, 44. § (1) bekezdés és 48. § (1) bekezdés]. A bejegyzéshez fűződő joghatály beálltát (vagyis a bejegyzés ranghelyét és ezzel az egyes bejegyzések rangsorát is) tehát nem a bejegyző határozat időpontja, hanem a bejegyzési kérelem iktatásának, vagyis a széljegyzésnek az időpontja határozza meg. A széljegy tehát nem csupán az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja, hanem annak időpontja lesz a tulajdonjog keletkezésének az időpontja is. A széljegy ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tulajdonjog várományosa biztosan meg is szerzi a tulajdonjogot, hiszen előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva a bejegyzési kérelem nem lesz teljesíthető. A bejegyzési kérelem széljegyzése és a kérelem elintézése közötti időszakban egy függő jogi helyzet áll fenn, ami azt a kötelezettséget hárítja az eladó tulajdonostársra, hogy a kapott vételi ajánlatot mind az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostárssal, mind pedig azzal a személlyel is közölje, akinek a tulajdonjog bejegyzése iránti beadványa iktatószámát a tulajdoni lapra széljegyként feljegyezték.”17
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
A Legfelsőbb Bíróság azonban nem csak abban foglalt állást, hogy az elővásárlási jog megilleti-e a széljegyzett tulajdoni várományost, hanem kifejtette azt is, hogy e jogát milyen határidőn belül gyakorolhatja. Ennek megfelelően az alábbiak szerint folytatódik az indokolás: „Ilyen esetben ez utóbbi személy az elővásárlási jogát attól függően fogja tudni gyakorolni, hogy az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló általában elvárható határidőn [Ptk. 373. § (2) bekezdés, 211. § (2) bekezdés és PK 9. számú állásfoglalás X. pont] belül a tulajdonjogát bejegyzik-e. Az eladó tulajdonostárs közlési kötelezettsége tehát már azzal a személlyel szemben is fennáll, akinek tulajdonszerzését még csak széljegyezték, az ilyen személy azonban az elővásárlási jogát ténylegesen csak akkor fogja tudni gyakorolni, amikor a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba már be is jegyezték. Ennek tehát meg kell történnie a szerződési ajánlat elfogadására általában elvárhatóan nyitva álló határidőn belül, hiszen ennél hosszabb ideig az eladó tulajdonostárs és az eredeti vevő nem tartható bizonytalanságban szerződésük mindenkivel szembeni hatályosságát illetően.”18 Utóbbi állásfoglalás mellett nehéz megjegyzés nélkül elmenni annak ismeretében, hogy az ingatlanügyi-hatóság számára rendelkezésre álló eljárási határidő 22 munkanap, ami közbenső intézkedésekkel meg is hosszabbodhat. Az elővásárlási jog gyakorlására ugyanis általában 22 munkanapnál rövidebb időt szoktak megszabni. Így ez a széljegyen lévő jogosult elővásárlási jogának kiüresítését jelentheti a gyakorlatban. Hasonlóan a BDT2000. 197. számon közrebocsátott döntésben foglaltakhoz, amely ugyan nem elővásárlási jogra vonatkozik, de a fenti dilemmával szembesülhetünk benne. A perbeli esetben a bíróság elutasította az 18 19
2010. 3-4. szám
59
érdekelt végrehajtási kifogását, amiért részére a végrehajtó nem kézbesítette az árverési hirdetményt. Az elutasítás indoka az volt, hogy az érdekelt tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak széljegyként volt feltüntetve. A beadvány beérkezésének széljegyként való feltüntetése bejegyzett jogot nem keletkeztet, az csak a beadványok intézésének sorrendjét szabja meg. A végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény pedig egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az árverési hirdetményt azoknak kell kézbesíteni, akiknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. Az ítélethez fűzött megjegyzés szerint: „A végzésben kifejtett álláspont formálisan korrekt jogszabályértelmezésen alapul. Megfontolást érdemelne azonban a széljegyzett jogok várományként való felfogása és a várományi jog tartalmi kibontása. A bejegyzéssel konstituálódó jogok tekintetében a jogosultak a földhivatalok torlódásokból adódó késedelmével szemben érdemesek a jogvédelemre”.19 Ehhez annyit fűzhetünk hozzá, hogy a gyakorlatban, mire a földhivatal elbírálja azt a beadványt, amelyben a megelőző széljegyben szereplő várományos elővásárlási joga egyáltalán felmerülhet, az addigi várományos már vagy bejegyzett tulajdonjoggal rendelkezik, vagy meghiúsult tulajdonjogának bejegyzése. Utóbbi esetben a földhivatal természetesen nem tekinti elővásárlási jogosultnak, míg bejegyzése esetén a Vhr. 75. §-ának alkalmazásával mindenképpen kérni fogja az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatát. Ez következik a beadványok intézésének sorrendjéből, valamint a visszamenőleges hatályú bejegyzés elvéből is. A földhivatal nem veti össze a bejegyzés tényleges megtörténte és az elfogadó nyilatkozat megtételének, illetve az ajánlati kötöttség fennállásának tartamát.
BH2007. 231 (Legf. Bír. Pfv. VI.21.900/2006.) BDT2000. 197. (Fővárosi Bíróság 47. Pkfv. 24.841/1997/3.) Complex Döntvénytár
www.resimmobiles.hu
60
2010. 3-4. szám
A széljegyzés elővásárlási joggal kapcsolatos következményeivel kapcsolatosan említjük még az EBH2002. 752. és BH2007. 90. számú határozatokat, amelyek hasonló érvelésen alapulnak.
Széljegyzés és apport Fentebb hivatkoztunk rá, hogy a Ctv. ingatlan apportálása esetén megelégszik azzal, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként ingatlan tulajdonjogát apportáló személy széljegyes tulajdoni lappal igazolja rendelkezési jogosultságát.20 További feltétel a törvényszöveg szerint, hogy a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet. Ennek értelmében nem fogadható el az apport tárgyát képező ingatlan feletti rendelkezési jog igazolásául az olyan tulajdoni lap, amelyen nem csak az apportőr, de az a jogalany is, akitől az apportáló származtatja tulajdonjogát, még csak széljegyen szerepel. Utóbbinak tehát már bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie ahhoz, hogy jogutódja nem pénzbeli betétként szolgáltathassa az ingatlant. A hatályos Ctv. rendelkezései a korábbi cégtörvény, a 1997. évi CXLV. törvény értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlatot szentesítik. A korábbi cégtörvény mellékletének I.3.e) pontja ugyanis szűkszavúan úgy rendelkezett, hogy „ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható”. Nem tette azonban hozzá a jogalkotó, hogy széljegyzett jogosultkánt kizárólag az apportőr 20
RES IMMOBILES
szerepelhet a tulajdoni lapon, jogelődjére ez nem vonatkozik. Ez félreértésre adott okot a gyakorlatban, ám a Legfelsőbb Bíróság jogértelmezési gyakorlata világossá tette, hogy az apportőr jogelődje kizárólag bejegyzett tulajdonos lehet, nem elegendő, ha maga is csak széljegyzet jogosultjaként szerepel a tulajdoni lapon. Ezt, a ma már normaszöveggé vált értelmezési elvet mondta ki a legfőbb bírói fórum a KGD2002. 244., illetve EBH2002. 781. számon publikált döntése, egyértelműsítve a követendő gyakorlatot, miszerint „ingatlan apportálása esetén az ingatlannal való rendelkezési jog széljegy alapján akkor tekinthető igazoltnak, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került”.
Széljegyzés és büntetőjog Annak ellenére, hogy jelen tanulmány nem büntetőjogi munka, nem hagyható figyelmen kívül az a markáns bírósági gyakorlat sem, amely a dolog természeténél fogva elsősorban az okirat-hamisítás bűncselekményével hozza összefüggésbe a széljegyzést. Az ingatlan-nyilvántartás tipikus terepe az intellektuális közokirat-hamisításnak, amelynek tényállását a Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. Eszerint, „aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A törvényi tényállást értelmező, állandóan követett bírói gyakorlat szerint ilyen „közokiratnak” tekintendő az olyan nyilvántartási rendszer is, mint az ingatlan-nyil-
A bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet I. 9. pont, valamint 3. számú melléklet II. 4. pont.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
vántartás. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.21 Ebből következően az ingatlan-nyilvántartás kapcsán az intellektuális közokirat-hamisítás elkövetési magatartása a közreműködés valótlan adatok átvezetésében, amelynek eredményeképpen valótlan tartalmú, de valódi közokirat jön létre. Elkövetője rendszerint hamis vagy hamisított köz-, vagy magánokiratot nyújt be a földhivatalhoz ingatlan-nyilvántartási kérelme alapjául. A bűncselekmény tehát akkor befejezett, ha az ingatlanügyi hatóság az elkövető megtévesztő magatartása következtében, annak eredményeként a nem valós tartalmú adatokat a nyilvántartásba bejegyzi. A széljegyzés ténye és időpontja ebben az esetben a bűncselekmény előkészületi, kísérleti és befejezett alakzatát határolja el egymástól. Addig ugyanis, amíg a hamis okiratot nem nyújtják be a földhivatalhoz, addig az intellektuális közokirat-hamisításnak legfeljebb az előkészülete valósulhat meg, amely az okira-hamisítás esetében nem büntetendő. Amennyiben a hamis okirat alapján ingatlan-nyilvántartási eljárást indít az elkövető és széljegyzik a hamis okiratot, de bejegyzés nem történik – akár a lelepleződés, akár a földhivatal elutasító döntése miatt –, a bűncselekmény kísérlete valósul meg. Jogerős bejegyzés esetén a bűncselekmény befejezetté válik, hiszen megvalósul a valótlan adat, tény közokiratba foglalása. Ezt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság BH1982. 182. szám alatt közzétett határozata, amelynek tényállása szerint valótlan 21
2010. 3-4. szám
61
tartalmú magánokirat felhasználásával az elkövetők elérték, hogy a földhivatal valótlan adatokat foglaljon az ingatlan-nyilvántartásba. Az elsőfokú bíróság tévesen magánokirat-hamisításként értékelte a cselekményt. A legfőbb bírói fórum azonban kimondta, hogy nem magánokirat-hamisítás vétsége, hanem intellektuális közokirat-hamisítás büntette megállapításának van helye, ha a terhelt hamis tartalmú nyilatkozat felhasználása folytán közreműködik abban, hogy a földhivatal határozatába, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdoni viszonyokat illetően hamis adatokat vezessenek be. Ez esetben befejezett cselekményről volt szó. A BH2004. 310. számon közzétett ítélet szerint ugyanakkor közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete valósul meg, ha a terhelt – tulajdonjoga bejegyzése céljából – az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalhoz valótlan tartalmú adásvételi szerződést nyújt be, és ennek alapján széljegy feltüntetésére kerül sor. Az irányadó tényállás szerint a terhelt tulajdonjogának bejegyzése iránt két esetben valótlan tartalmú szerződéseket nyújtott be a földhivatalhoz, ahol a beadvány alapján széljegyzés történt, de az ingatlan nyilvántartásba a valótlan tartalmú szerződések szerinti helyzet nem került átvezetésre. A védelem arra hivatkozott, hogy a szerződések alapján „széljegy került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba”, amely nem közokirat. A bíróság kifejtette, hogy önmagában a széljegy valóban nem közokirat, a terhelt magatartása tehát nem eredményezett hamis közokiratot. A bűncselekmény akkor befejezett, ha a hatóság az elkövető megtévesztő magatartása következtében, annak eredményeként a nem valós tartalmú adatokat a nyilvántartásba bejegyzi.
Inytv. 25. § (1) bekezdés.
www.resimmobiles.hu
62
2010. 3-4. szám
RES IMMOBILES
Ezt az érvet fejti ki egyébként a gépjármű-nyilvántartásra nézve az 5/2000. büntető jogegységi határozat, amely a fentebb ismertetett BH1982. 182. számú eseti döntést is megemlíti. Természetesen a jogegységi határozatban foglaltak mutatis mutandis az ingatlan-nyilvántartásra is vonatkoznak. Mindkét esetre igaz, hogy a bűncselekmény elkövetése akkor kezdődik meg, amikor az elkövető a hamis szerződést a hatóságnak benyújtja. A csalás bűncselekménye esetében további tényállási elemek megvalósulása nélkül, önmagában a valótlan tartalmú okirat széljegyzése csak előkészületi cselekmény volna. Ez mutatkozik meg a BH1999. 398. számú ítéletben. Eszerint a csalás bűntettének nem az előkészületét, hanem a kísérletét valósítja meg, aki a más nevére szóló személyi igazolvány meghamisításával olyan fiktív adásvételi szerződést köt, amely szerint az ingatlant a saját nevére megvásárolta, majd ezt a hamis aláírásokkal ellátott ingatlan-adásvételi szerződést a földhivatalnál a széljegy bejegyzése érdekében benyújtja, ezután pedig az ingatlanra nézve, az adásvételi szerződés létrejötte érdekében – mint tulajdonos – az ingatlant megvásárolni szándékozó, megtévesztett személlyel tárgyalásba bocsátkozik, és előszerződést köt. Az ítéleti tényállás lényege szerint az elkövetők hamis személyi igazolvány felhasználásával készítettek egy idegen ingatlanra vonatkozó fiktív adásvételi szerződést a valódi tulajdonos aláírását hamisítva, majd ezt a szerződést a tulajdoni változás átvezetése céljából a földhivatalnál benyújtották, ahol
az ingatlan tulajdoni lapjára széljegyezték a beadványt. Szándékuk az volt, hogy a széljegyben szereplő vevő nevében majd továbbadják az ingatlant, s így tegyenek szert a vételárra. Ennek érdekében előszerződést is kötöttek. A védelem álláspontja szerint a bűncselekmény csak előkészületi szakaszig jutott. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az, hogy a más tulajdonában álló ingatlanra hamis adásvételi szerződést kötöttek és azt a földhivatalhoz benyújtva felhasználták, a csalás bűncselekménye vonatkozásában valóban előkészületi magatartás. Ugyancsak az előkészület fogalmi körébe esik ugyanennek az ingatlannak az eladásra meghirdetése is. Ezzel ugyanis a terheltek a csalás bűncselekményének az elkövetéséhez szükséges vagy az azt könnyítő feltételeket teremtették meg. Ámde azok a további cselekmények, hogy a hirdetésre jelentkező vevőkkel az ingatlan eladásáról tárgyalásba bocsátkoztak és a földhivatalhoz benyújtott hamis adásvételi szerződés bemutatásával olyan látszatot keltettek, hogy az ingatlan más személy tulajdona, sőt az ingatlan eladására adásvételi előszerződést is kötöttek, már nyilvánvalóan túlléptek az előkészület fogalmi körébe illeszkedő magatartáson. Ezzel a magatartással a csalás Btk. 318. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elkövetési magatartását – a tévedésbe ejtést – teljeskörűen megvalósították. Ezt jogtalan haszonszerzés végett tették, a sértettek károsodása azonban nem következett be, tehát a csalás bűncselekménye kísérleti stádiumba jutott.
Összegzés Szerény, kizárólag a közzé tett bírói gyakorlat fő vonalát érintő feldolgozásunkból is kiviláglik, hogy az egyébként nem érdemi eljárási cselekményként jellemezhető széljegyzéshez fűződő lehetséges jogkövetkezmények jóval nagyobb jelentőséggel bírnak annál, semhogy elhanyagolhassuk a széljegyzés fontosságát. Hiszen a széljegyzés, annak ellenére, hogy formálisan szemlélve csupán az ingatlan-nyilvántartási eljárás nem érdemi aktusa, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai szerint fő jelentősége az eljárás megindításának tanúsítása, számos vonatkozásban igenis érdemi kihatással bír. ***
