A szélessávú infrastruktúra és a szélessávú szolgáltatások nemzetgazdasági hatásai

HTE Fórum – 2007.10.02

A szélessávú infrastruktúra és a szélessávú szolgáltatások nemzetgazdasági hatásai Kis Gergely

© 2007 GKIeNET Kft.

Az alapkérdés

Elégséges-e a hazai szélessávú infrastruktúra a többszereplős versenypiac működéséhez, az ország területileg kiegyenlített fejlődéséhez?

Magyarországon ma nincs korszerű, országos, minden településen elérhető szélessávú infrastruktúra (elsősorban a fényvezetős körzethálózat gyenge lefedettségű) és nem látszik annak a létrehozására irányuló szándék sem. 2


Szélessávú lefedettség térkép – 2007. május

A zöld területek nagy részét kompromisszumos QoS jellemzi, kb. 1500 település nem Triple Play „képes” 3


De Ne nm th ark er la nd Ic s el an d K Sw o itz r ea er la No nd rw Fi ay nl a Sw nd ed e Ca n na Un d ite Bel a g d K iu m Lu ingd xe o m m bo ur Fr g an ce Un J a ite pa d St n a Au tes st ra l Au ia s Ge tria rm an y Sp ai n Ne I w ta Ze ly al Po and rt ug Ire al la Cz Hu nd ec ng h R e a ry pu bl Sl ic ov P a k ol a Re nd pu bl Gr ic ee c Tu e rk e Me y xi co

Penetráció % 35

30

25

4

OECD átlag (2006) 16.9% EU-15 átlag (2006) 18.6% 2001

rank change 5

20 0

15 -5

5

0 Helyezés változása

Az OECD országok 100 lakosra vetített szélessávú penetrációjának alakulása 2001-2006 15

10

2006

10

-10

-15

Forrás: OECD © 2007 GKIeNET Kft.

Leggyorsabb szélessávú letöltési sebességek az adott ország inkumbens és kábeles szolgáltatójánál 2005 végén (kbit/s) 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000

Inkumbens Forrás: OECD Communications Outlook 2007 5

SL

AUS

TR

HU

GR

AT

LU

IE

NZ

MEX

CZ

CH

NL

PL

UK

ES

PT

IS

NO

DE

CA

BE

IT

FR

DK

SE

FI

US

KO

JP

0

Kábeles szolgáltató


A 100 főre jutó internet kapcsolatok száma 2005. 50% 45%

A lemaradás - az elérhető adatok szerint - 2006-ban is megmaradt

40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

DSL

Kábel

Más szélessáv

GR SK MX TR

ES PT HU PL

FR BE IT NZ

O E CD CZ AT IE

LU CA JP

FI IS UK KO

NL DE US NO

CH SE DK AU

0%

Dial-up

Forrás: OECD Communications Outlook 2007 6


Az internetezés gyakorisága Magyarországon Az internethez hozzáférők között (a 14 év feletti lakosság 43,3%-a - 2007. 2.né) 100%

Soha

80%

Ritkábban

60%

Havonta egyszer Havonta többször

40%

Hetente 20% Heti 2-3 2007.II.

2007.I.

2006. IV.

2006. III.

2006. II.

2005. IV. 2006. I.

2005. III.

2005. II.

2005. I.

2004. IV.

2004.III

2004.II

2004.I

2003.IV

2003.III

2003.II.

2003.I.

2002.III. 2002.IV.

2002.II.

2002.I.

2001.IV.

2001.III.

2001.II.

2001.I.

0%

Minden nap

Forrás: GKIeNET 7


Az otthoni internet hozzáférések típusa 2004-2007 2004. III. 2004. IV. 2005. I. 2005. II. 2005. III. 2005. IV. 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007. I. 2007.II. 0%

10%

20%

analóg telefon

30%

40%

ISDN

50%

ADSL

60%

70%

kábel

80%

90%

100%

egyéb

Forrás: GKIeNET 8


Az otthoni kapcsolatok sávszélessége (2007. június) 0,5-1 Mbps 54%

1-2 Mbps 12%

2-4 Mbps 4% 512 kbps alatt 26%

8 Mbps felett 2%

4-8 Mbps 2%

Forrás: GKIeNET 9


Internet-előfizetéssel kapcsolatos változtatások (2007. június) Az internet előfizetésüket megváltoztatni tervezők körében Kiegészítés más technológiával

17% 27%

Más technológia, mert gyorsabb Más technológia,mert jobb

25% 38%

Más technológia, mert olcsóbb Kisebb sávszélesség

14% 61%

Nagyobb sávszélesség

59%

Szolgáltatócsere 0%

20%

40%

60%

80%

Forrás: GKIeNET 10


Az internetezők (3,06 m fő) tevékenysége blog írására podcasting-ra telefonálásra sportfogadásra, RSS hírolvasásra publikálás, saját online bankolásra képeslapküldés tanulás letöltés chat online tv, rádió játék munka ügyintézés levelezés általános információk 0%

10%

Igénybe veszi 11

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Gyakran igénybe veszi © 2007 GKIeNET Kft.

Az árak kérdése Mennyibe kerül a szélessáv elérése a lakosság számára? Elfogadhatóak-e (versenypiaci szereplők üzleti modelljei szempontjából) a nagykereskedelmi szélessávú erőforrások árai?

12


Szélessávú árintervallumok vásárlóerő paritáson 2006. október (USD/Mbps) TU GR ME HU CZ SL PL NZ LU AT IE IS CA CH US BE NL UK NO DN DE PT ES IT AU FR FI KO SE JP 0,1

81,13 37,47 34,01 28,49 16,03 13,98 12,49 8,9 6,5 6,07 5,31 5,04 4,54 4,18 3,82 3,38 3,3 3,18 2,98 2,78 2,74 2,61 2,2 1,89 1,76 0,82 0,59 0,42 0,35 0,22 1

111,72 126,25 188,3 105 60,15 47,6 223,95 70,03 25,89 51,82 16,89 32,14 85,93 9,59 10,68 62,54 40,57 17,56 49,93 68,92 39,93 143,63 56,69 25,65 163,26 26,51 79,38 9,41 97,12 77,42

10

100

1000

Forrás: OECD Communications Outlook 2007 13


Az internet hozzáférés ára a jövedelmek tükrében Gyermekes háztartások szabadon elkölthető** jövedelméből

Nyugdíjas háztartások szabadon elkölthető jövedelméből

Összes háztartás szabadon elkölthető jövedelméből

14400 Ft

12%

28%

15%

256Kbit/s

10200 Ft

8%

19%

10%

128Kbit/s

5050 Ft

4%

10%

5%

Letöltési sebesség

Feltöltési Átlagár* sebesség

8Mbit/s

512Kbit/s

4Mbit/s 1Mbit/s

* Az átlagár nem a jelenlegi ajánlatokat tartalmazza, hanem amit jelenleg a szolgáltatást igénybevevőknek havonta fizetniük kell (utolsó figyelembe vett ajánlat: 2007. június) ** A szabadon elkölthető jövedelem nem tartalmazza az élelmiszerekre, a ruházkodásra, a lakásfenntartásra és a háztartásvitelre fordított jövedelmeket 14


1. Tézis

A gerinchálózat kritikus infrastruktúra

15


A kritikus infrastruktúrák jellemzői A kritikus infrastruktúra összetételének meghatározásához definiálni kell a határt, amely az alapvetően fontos, létfontosságú és kiemelten fontos termékek illetve szolgáltatások között van. Eldöntése nem tud minden esetben a tudományra támaszkodni, mivel a politikai érzékenység befolyásolhatja a meghatározást. (Háború esetén pl. kritikus infrastruktúrák lehetnek a kikötők, hidak és a telefonvonalak). Egy termék, vagy szolgáltatás létfontosságú: – Ha alapvetően hozzásegíti a társadalmat egy meghatározott minimális minőségű (1) nemzeti és nemzetközi jogrend, (2) közbiztonság, (3) gazdaság, (4) közegészség, és (5) ökölógiai környezet fenntartásához. – Ha annak elvesztése, sérülése az állampolgárokra, a kormányzatra nemzeti szinten hat, vagy akár minimálisan is veszélyezteti a szolgáltatás minőségét.

16


A kritikus infrastruktúrák jellemzői A távközlésben régen minden szolgáltatáshoz külön hálózatot építettek. Ilyen volt a: – Közcélú kapcsolt telefonhálózat (PSTN) – Telex hálózat (Telex) – Csomagkapcsolt adathálózat (X.25)

Mára viszont a gerinchálózat az információs és kommunikációs technológiák alapinfrastruktúrájává vált (gerinchálózatok integrációja), ennek hiányában az információ közvetítő eszközök zöme működésképtelen. Akár már sérülésével is a létfontosságú termékek és szolgáltatások alapvető folyamatai bénulhatnak meg. Gerinchálózatok nélkül nem működne szinte semmilyen elektronikus úton zajló kommunikáció vagy tranzakció! Egy példa: „Holland Kritikus Infrastruktúra Védelme” (2002) jelentés 17


Építési költségek összehasonlítása Nehezen összehasonlítható adatok. Gazdasági növekedésben betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen. A költségeket jelentősen befolyásolják a terep- és tulajdoni viszonyok, illetve lakott területek. Táv Autópálya építési költség

18

Átlagár

1 Km

1,5-1,7 mrd Ft

Gerinchálózat építési költség 1 Km

5 millió Ft


Párhuzamok az energiaszektorral A magyar kormány a MOL-t „stratégiai vagyonnak” tekinti. Még a részvényesek között is többen elfogadják, hogy ebben az esetben egy blokkoló kisebbségi részesedés megvásárlása logikus lépés. A magyar kormány október közepén gyorsított eljárással egy olyan törvényt kíván elfogadtatni, amely állami vagy részben állami külföldi vállalatok számára megtiltja magyar energetikai vállalatok felvásárlását. Hogyan tekinthetünk a gerinchálózatokra? 19


2. Tézis

A szélessáv terjedése maga után vonja a gazdasági fejlődést, és nem a fejlődés teremti meg a szélessávra vonatkozó igényeket.

20


Miként lehet a korrelációt mérni? A mérés feltétele, hogy az externáliák látszanak. Magyarországon is lenne lehetőség mérni a hatásokat (pl. referencia települések kiválasztásával), de még nem születtek ilyen tanulmányok. Kvantitatív eszközökkel nehéz a korrelációt számszerűsíteni, de külföldi példákra már készültek jó esettanulmányok: – Ausztrália – Brisbane, Moreton megyék – Florida – Lake County

21


Brisbane – Moreton megyék (Queensland állam) Hálózati építési költség kb. $850m (4 év) – (az FTTH-hoz szükséges gerinc, hardver, szoftver, telepítési költségek)

Régió – Termelés növekedése – NPV 15 évre: 2640 millió dollár (3160 millió dollár nyitott infrastruktúra esetén)

– Munkahelyek számának növekedése – 15000 új munkahely a következő 15 évre

Queensland állam – GSP (Gross State Product) növekedése – NPV 15 évre: 4180 millió dollár (4900 millió dollár nyitott infrastruktúra esetén)

– Munkahelyek számának növekedése – Éves aggregát fogyasztás emelkedése – NPV 15 évre: 2835 millió dollár (3414 millió dollár nyitott infrastruktúra esetén)

Queensland állam ipara – – – – 22

Gyártás, mezőgazdaság, bányászat plusz 0.5%-os növekedése Kommunikációs szolgáltatások plusz 0.46%-os növekedése Egyéb ipari ágazatok (beleértve az állami szektort is) plusz 0.14-0.39%-os növekedése A nyitott infrastruktúra minden iparág hasznára válna az alapesethez képest © 2007 GKIeNET Kft.

Lake County (Florida) Az önkormányzati tulajdonú gerinchálózat megnyitása – Kórházaknak, gazdasági szereplőknek és 44 iskolának – A modell szerint a gazdasági növekedés kétszer akkora volt, mint a hálózat zárva tartása esetén (ahogy az a környező megyékben történt) – Bureau of Economic Advisors: minden befektetett 1 dollár a szélessávban 3 dollárt hoz a gazdaságnak – Nagy értékű externáliák megléte esetén a források állami tulajdonba vétele ésszerű lépés lehet

A pozitív gazdasági externáliák egyértelműen látszanak! 23


Tyúk-tojás problémája az IKT infrastruktúra fejlesztéseknél Minden alap (kritikus) infrastruktúra a termelés alapját jelenti, így a szélessáv is a fejlődés alapvető katalizátora. Korreláció van a szélessávú infrastruktúra megléte/„bősége” és a gazdasági fejlődés között A kormányzati gazdaságpolitika feladata, hogy a szélessáv terjedéséhez szükséges katalizáló feltételeket előállítsa! 24


Az IKT beruházások* átlagos hozzájárulása a GDP növekedéséhez 1995-2005 (százalékpont) 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 EU15

SK

SI

PL

CZ

HU

US

* Az IKT beruházásoknak csak egy részét képezik az infokommunikációs hálózatok, de a pozitív externáliák tekintetében mérvadók. Forrás: Eurostat adatok alapján GKIeNET számítás 25


3. Tézis

A neoliberális gazdaságpolitikai „mainstream” a közösségi jelleggel, vagy közösségi tulajdonban működő infrastruktúráknak hatásában és kiterjedésében csak erősen korlátozott, hiánypótló szerepet szán.

26


A konfliktus szemléltetése Közösségi szemléletű, közösségi tulajdonú, közösségi menedzselésű modellek

A Municipal Broadband és a

Neoliberális gazdaságpolitika, mely a verseny mindenhatóságára helyezi a hangsúlyt

A távközlésfejlesztési társadalmi optimum

A szabályozói paradigma és szabályozói

sötétszál közmű modell többnyire

gyakorlat szuboptimális volta okozza a

piactorzító hatásoktól mentes és

társadalmi optimumtól való jelentős

közel van a társadalmi

eltérést.

optimumhoz, a közösségi

A közösségi forrásfelhasználás minimumra

modellek egyes kevésbé átgondolt

szorítása jellemzi a mainstream

megvalósításának azonban

gondolkodását a távközlésfejlesztésről

kisebb-nagyobb piactorzító hatása lehet.

A funkcionális és strukturális szétválasztásra alapozó tisztán piaci modellek jól közelítenek a társadalmi optimumhoz.

27


A konfliktus szemléltetése Közösségi szemléletű, közösségi tulajdonú, közösségi menedzselésű modellek

A távközlésfejlesztési társadalmi optimum

A közösségi tulajdonban

Neoliberális gazdaságpolitika, mely a verseny mindenhatóságára helyezi a hangsúlyt

A funkcionális szétválasztást

már működő hálózatok

optimálisan implementáló és azt

megnyitása, vagy

megfelelő szabályozói háttérrel

fejlesztésük támogatása

megtámogató távközlés fejlesztési modellek (Openreach) segítik a társadalmi optimumhoz közelíteni

28


Közösségi szemléletű modellek lehetséges hátrányai Kielégítően működő versenypiaci környezetbe visznek be közösségi forrást úgy, hogy nem gondoskodnak a forrásfelhasználásban a MEIP (Market Economy Investor's Principle – piacgazdasági befektető) és az SGEI (Service of General Economic Interest – Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatások) elv betartásáról. Monopol piaci szereplő számára mesterségesen kreálnak helyi versenytársat az SGEI elv betartása nélkül (a MEIP elv ebben az esetben alárendelt szerepet kap) A „szélessávú” infrastruktúrával lefedetlen településeken közösségi forrásból épülő természetes, de szabályozatlan működésű monopóliumokat eredményeznek, amelyek nem is feltétlenül maradnak közösségi tulajdonban.

29


IKT alapinfrastruktúra fejlesztési megközelítések

A szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztésében – a fejlesztések EU és nemzeti költségvetési forrásokkal történő támogatásában - két markánsan különböző megközelítési módot ismerünk: 1. Szolgáltatási képesség oldaláról történő megközelítés 2. Infrastruktúrafejlesztési feladatra koncentráló szemlélet

Mindkét megközelítési mód helyes, ha azokban a lehetséges célokban gondolkodunk, amelyek a digitális szélessávú területi és szociális szakadékok legalább részleges fölszámolásáról szólnak. 30


GVOP 4.4.1., GVOP 4.4.2. és GOP 3.1.1. A „szélessáv” infrastrukturális fejlesztése korábban sem és a jelenlegi fejlesztési tervekben sem került be az állami/önkormányzati alapfeladatok közé, a kormányzat nem intézményesített célként jelölte meg a „szélessávú internethez” való hozzájutás lehetőségének megteremtését. Ez megmutatkozik például abban is, hogy a szélessávú infrastruktúra bérbeadása nem képezi a közbeszerzés tárgyát (nincs koncessziós jog). Mint állami „alapkövetelmény” más európai országok fejlesztési stratégiáiban sem jelenik a szélessávú infrastruktúra fejlesztése, mint közmű. Az IHM az első fejlesztési terv esetében (GVOP 4.4.1) nem rendelkezhetett tapasztalatokkal. A magyar IKT infrastruktúra fejlesztési gyakorlat az EU-hoz képest komolyabb gondokkal szembesült (a GOP 3.1.1-ben a GVOP 4.4.1 koncepciója jelenik meg újra – az önkormányzatok bevonásával épülő infrastruktúrák, mint a GVOP 4.4.2 koncepció, a „tulajdonosi hozzáállás” és az információs aszimmetria miatt nehézkesen zajlanak). Ez a visszatérés viszont azt is mutatja, hogy a neoliberális gazdaságpolitika által determinált távközlésfejlesztés könnyen lemond a Municipal Broadband alkalmazásáról. 31


i2010 célkitűzések A célkitűzések szerint az EU tagországok kormányainak koncentrálni kell: – az e-Inclusion (elektronikus befogadás) feladatra – a szűkkeresztmetszetek felszámolására – az IKT lehetőségek széleskörű kihasználására

Pontosan mik is a feladatok?

32


4. Tézis

Ha az állam célja a verseny erősítése, az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése érdekében elsődleges feladata biztosítani az alapinfrastruktúrának számító gerinchálózatokhoz való szabad hozzáférést. 33


Meglátások

A jelenlegi szabályozási feltételrendszer elégtelen. Az EU Bizottságban viszont érezni lehet az igyekezetet a felülbírálásra (Openreach, infra BB fejlesztések támogatása) – ennek hazai párját szükséges létrehozni.

A meglévő korábbi generációjú IKT alap-infrastruktúrákat hasznosítani kell mindaddig, amíg nem válnak gátjává a fejlődésnek (szolgáltatás szintjén). Erről szól az FTTx migráció…

A szélessáv „monopolizálását” el kell kerülni – a gerinchálózatokhoz való nyílt hozzáférést a tulajdoni viszonyoktól függetlenül kell tudni biztosítani!

34


Rendelkezésre álló „eszköztárak”

Az állam, illetve tágabb értelemben a közösség számára tulajdonosi és szabályozói eszköztárak egyaránt rendelkezésre állnak a közösségi tulajdonban lévő kritikus infrastruktúrák megfelelő működtetésének biztosításához.

Gerinchálózati infrastruktúra esetében ezeket az eszköztárakat jól kiegészíti az NHH ex-ante és a GVH ex-post eszköztára, amelynek a közösségi tulajdonban lévő gerinchálózati infrastruktúrák mellett alapvetően a magánbefektetői tulajdonban lévő gerinchálózati infrastruktúrák működtetésére van meghatározó hatása.

Ha egy hatósági vizsgálat nem talál JPE szereplőt (pl. gerinchálózati szegmensre), akkor nincs ex-ante szabályozás (jelenleg a gerinchálózati szegmenst nem vizsgálják). A vonatkozó ex-post szabályozás pedig nem hatékony! 35


Köszönöm figyelmüket! [email protected]


A szélessávú infrastruktúra és a szélessávú szolgáltatások nemzetgazdasági hatásai

Recommend Documents