A SZÁZHALOMBATTAI 1. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA AZ ÖKO PÁLYÁZAT TÜKRÉBEN
1
Tartalom
1. Személyi és tárgyi feltételek 2. Célkitűzések 3. A fenntarthatóság pedagógiáját szolgáló kiemelt tevékenységeink
3.1
Kiemelt céljaink
3.2
Módszerek, tanulásszervezési formák
3.3
A környezeti nevelés színterei
3.3.1 Környezeti nevelés a tanórákon 3.3.2 Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglakozásokat 3.3.3 Környezeti nevelés az osztálykiránduláson és az eredi iskolában 3.3.4 A környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei
4. Módszerek 5. A környezeti nevelés piramisa 6. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek
6.1
Az iskola belső környezete
6.2
Hulladékgyűjtés
6.3
Kommunikáció: faliújság
2
1.
Személyi és tárgyi feltételek:
Iskolánk, a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola ebben a tanévben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, a város legrégebben működő oktatási intézménye. Tanulói létszámunk: 518 fő (253 fő az alsó tagozaton, 265 fő a felsőben) Tanulócsoportok száma: 21 (alsó tagozaton 10, felső tagozaton 11) Pedagógusok száma: 44 fő (az alsó tagozaton 5 fő természettudományi műveltségi területen végzett kolléga, a felsőben pedig 11 fő) Iskolatitkár: 2 fő (az adatszolgáltatásban és a dokumentálásban adnak segítséget) Pedagógiai asszisztensek száma: 2 fő (a projektek gyakorlati megvalósításában játszanak fontos szerepet) Technikai személyzet száma: 8 fő Az iskola épületén napelemek vannak felszerelve, melyet egy országos pályázaton nyertünk el. Az épületen kívül rendelkezünk sportudvarral, füves és homokos területtel és egy kisebb játszótérrel, melyek megfelel az uniós szabványnak. A napokban nyertünk el egy MOL által kiírt pályázatot, melyet az iskola udvarának szépítésére fordítunk.
2.
Célkitűzéseink:
Pedagógusaink évek óta kiemelt feladatnak tekintik a környezettudatos, egészségtudatos és fenntartható fejlődésre nevelés kritériumait mindennapi munkájuk során. Ennek szempontjait az intézmény pedagógiai programjában is megfogalmaztuk.
Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását.
Megértetni a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük hagyományainak, értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
3
Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.
A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése.
A természettudományos tantárgyak keretében elsajátított elméleti tudás hasznosítása a mindennapi életben.
3.
A fenntarthatóság pedagógiáját szolgáló kiemelt tevékenységeink:
A „jeles napokról” (Állatok világnapja, Vizes élőhelyek világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Környezetvédelmi Világnap, Madarak és fák napja) programokkal, versenyek és kiállítások szervezésével emlékezünk meg.
Az újrahasznosítható hulladékok közül egész évben szelektíven gyűjtjük a következőket: papírt ősszel és tavasszal, PET-palackot, műanyag kupakot.
Folyamatos a használt elemek, használt mobilok gyűjtése is.
Részt veszünk környezettel, természettel kapcsolatos versenyeken:
Tavasszal egészségnapot és környezetvédelmi projektnapot tartunk iskolánkban.
Részt veszünk a városi és országos szemétszedési akciókban, iskolánk környékét rendszeres szemétszedéssel tartjuk tisztán.
A tanulmányi kirándulásokat is minden tanévben beiktatják az osztályok az éves programjukba.
Részt veszünk a Fenntarthatósági-környezettudatossági témahéten 4
3.1 Kiemelt stratégiai céljaink:
-
Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
-
Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése.
-
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása.
-
A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.
-
Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés.
-
A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése.
-
A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel.
-
A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés.
-
Szelektív hulladékkezelésre szoktatás.
-
A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése.
-
A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.
-
A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása.
-
Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetés
3.2 Módszerek, tanulásszervezési formák: o o o
A tanítási órák klasszikus módszerei Kooperatív tanulási technikák Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák
5
3.3 A környezeti nevelés színterei -
Tanítási órák Egyéb foglalkozások, a napközis és tanulószobai foglalkozások Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok Iskolai, városi, tankerületi, megyei, országos versenyek Környezetvédelmi Projektnapok Egészségnap
3.3.1 Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika, természettudományi gyakorlat. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. Alsó tagozaton a környezetismeret mellett az első két évfolyamon környezetismereti gyakorlat egészíti ki a természettudományos oktatást. A környezettudatos gondolkodás erősítését a napközis munkafoglalkozások is elősegítik. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.
6
Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet
az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk
megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.
Az erkölcstan és etika is kiváló lehetőséget kínál környezethez való viszonyulás, az etikus magatartásformák kialakításában.
7
3.3.2 Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat
Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz, illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés.
3.3.3 Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában
A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások, erdei iskolák javasolt időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk.
8
3.3.4 A környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához.
Területei: - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományőrző programok. - Táborok.
4.
Módszerek
9
Cél 1.
Feladat
Tudatformálás Környezettudatos ismeretekkel, magatartás élményekkel. elősegítése Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.
Tevékenység
Kritérium
Papírmerítés.
A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.
Cserepes növények gondozása (öntözés, tápoldatozás, átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása.
Igény kialakítása az esztétikus zöld környezetre.
A természeti környezet Vízminőség- vizsgálat. időbeli, térbeli, Levegőszennyezés mérése az működésbeli iskola településén. változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten.
A káros környezeti hatások tudatosítása.
A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.
A geológiai tanösvények bejárása, a terület botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.
Ismerkedés a környék természeti kincseivel.
A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése. Környezeti hatások és történések közötti kapcsolat meglátása. A környezet egészségünkre gyakorolt hatásainak ismerete.
Az erdőlátogatás szabályainak ismerete. A veszélyes hulladékok megismerése, kezelésük szabályai.
A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatosítása.
„E” számok, élelmiszer adalékanyagok megismerése. A természetes és környezetbarát anyagok felhasználása. Az újrahasznosítás fogalmának, hasznának ismerete.
Mi van a Colában? – élelmiszerek vizsgálata.
Ok-okozati összefüggések felismerése. A levegőt szennyező források és a szennyeződés következményeinek vizsgálata.
Papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékgyűjtők az iskola településén.
10
Az egészséges táplálkozás megalapozása. Környezetbarát anyagok megismerése.
Cél
Feladat
Tevékenység
Az energia és az Az áram és víztakarékosság anyagtakarékosság lehetőségeinek vizsgálata fontosságának ismerete. otthon és az iskolában. Hulladékmentességre törekvő szemlélet kialakítása. A „Zöld Napok”, azaz a fontosabb környezet- és természetvédelmi jeles napok ismerete. 2. A környezetért felelős egészség orientált életvitel elősegítése
3. Környezettudatos értékrend, „ökológiai morál” kialakítása
Környezetbarát vásárlás.
Kritérium Energiatakarékoss ági ismeretek szerzése.
Környezetbarát csomagolási ismeretek. Megemlékezés a legfontosabb A „Zöld Napokról” hagyományos környezetvédelmi formában (pl. Föld Napja) napok tartalmának illetve projekt-módszerrel (pl. a jelentősége. Víz Világnapja). Felelős állampolgári Az Alaptörvény környezet A közvetlen szerepekre való védelméről szóló cikkeinek környezet felkészítés. értelmezése. problémáinak Környezetszennyezés Helyi viszonyoknak megfelelő felismerése. elhárítása, környezeti környezeti probléma problémák felismerése. kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. Praktikus „Zöldköznapi praktikák” Háztartási környezetvédelmi megismerése lépésről lépésre. praktikák ismeretek szerzése, a megismerése. háztartás környezetbarát működtetése. Felelős állampolgári Iskolai egészség- és sportnapok Az magatartás kialakítása. szervezése. egészségmegőrzés Tudatos egészség A komplex intézményi alapjainak a megőrzési viselkedés. mozgásprogramban szereplő kialakítása. A szűrővizsgálatok feladatok megvalósítása. fontosságának ismerete. Állóképesség Túrák, hétvégi kirándulások, Helyes napirend, fejlesztése. erdei iskolák. életviteli szokások Helyes életviteli A televíziózás káros hatásainak megismerése és szokások kialakítása. vizsgálata. alkalmazása. Szabad percek, órák felhasználása. Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének technikái. Érzelmi viszonyulások Madáretető, madárkalács A tudatos kisállatalakítása, képessé tenni készítése, madáretetés védelem az egyént a másokkal novembertől február végéig. kialakítása. való együttműködésre. Állatsimogató Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti 11
Cél
Feladat
Tevékenység
felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Megélhető vagy elképzelhető élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.
5.
Látogatás a Fővárosi Növényés Állatkertben. Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.
Kritérium Az állatok élet közeli megismerése. Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.
A környezeti nevelés piramisa:
értékrend
magatartásmód
attitűdök, érzelmek
Ismeret, tapasztalat, vélemény,
12
6. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van.
6.1
Az iskola belső környezete
Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható.
13
6.2 Hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához.
6.3 Kommunikáció: faliújság Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság az iskola honlapja és az üzenő füzet. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a városunkban, az országban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.
A 2016/2017. tanévben az iskolavezetés javaslatára az ÖKO munkacsoport elkészítette az ÖKOiskolai pályázatot. Kérjük támogatásukat, hogy iskolánk elnyerje az ÖKOiskola címét.
14